Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4. fejezet: Bevezetés 20 1. A társadalmi modell 23 1. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1. Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1.2.2. fontos szakmapolitikai területekkel. függelék 15 2. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más. és annak megértéséhez is. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 .ahhoz.1.1.1. amilyen a diszkriminációellenesség. függelék 16 3. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I.3. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3.2. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4.3. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1.1. Továbbá. hogy bemutatja. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3.

4. fejezet: Következtetés 81 8. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8.2. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5. A juttatások hordozhatósága 71 6. Kategóriák.1.1. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6.1. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5.3. Definíciók. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7. Tartózkodási jogok 70 6. függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2.3.2. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III.2. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8.2. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1.3. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 .

függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3.

Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása. Community and Family Affairs (Szociális. 1. 10. 1980) (Képességcsökkenések. Disability and Handicap (1st version. 9.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases. 9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment. változat.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség.

ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess.IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka.

fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1. sz. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   .RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II.

Jugendamt = szociális jóléti hivatal. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt. ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3.Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 . akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2.

hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek. a másik nem. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között. mint például a szaktudás és az iskolázottság. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. amelyek arra irányulnak. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak. hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. A jelentés kimutatja. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. és azok a kísérletek. hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. hasonló szükséget szenved emberek között. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. . A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik. hiszen abban a folyamatban használják ket. vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. ami azt jelenti. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. amelyek más hátrányokból. ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be. akiknek rászorultságát elismerték. ahelyett. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más.

A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. A tagállamok el re jelezték. az európai integráció során felmerül problémákra. id nként meg kell reformálni. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak. A projekt célja. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban. hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. . az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. a kölcsönös tanulás el tt. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más.1. Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. fejezet: Bevezetés 1. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. 19 I. rész Bevezetés és módszertan 1. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat. hogy egy másik államban telepedjenek meg. és az is. Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. olyanokon. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. nehezebben jellemezhet aspektusai is. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. vagy a diszkrimináció elleni fellépések. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik. és e jelentés kimutatja. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze.

hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. Egyes területeken. és láthatóvá tegye ket. hanem hozzájárulásából ahhoz. megjegyezve. Nevezetesen. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. A Bizottság jelezte azt is. Noha megjegyezte. hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. Még ha vannak is olyan szófordulatok. Megjegyezzük. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái. E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése. hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. fejezet foglalkozik részletesen). A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. A Bizottság azt sugallta. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. fejezetben foglalkozunk. igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. Kiemelte. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. A Bizottság azt kérte. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Amint a kés bbiekben kifejtjük. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. csakúgy. milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. további . az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. Az FETD az európai jog egyik eszköze. Nem kétséges. és azt kérte. és néha még az el tt. A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák. E tanulmányban egyik célunk. e gondolatokat fel kell dolgozni. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. amelyekkel az 5. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé.

hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. Ezért elkerülhetetlen. illetve ellátásokat. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. mint az egyéb definíciókról. de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. fejezet). Lehetséges az az ellenvetés. másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. hogy mely törvényeket. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. mire terjed ki a tanulmány. A kutatás célja annak megállapítása. amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk. míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. A tenderdokumentum. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. Nagyon fontos megjegyezni. hogy meghatározzuk. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. ki tartozik bele és ki nem. mint akkor. ahol speciális juttatásokban részesülnek. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. a szót általános értelemben használja. fejezet tartalmazza. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. különösen a szociális támogatások között. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz. hogy ez azt. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. és nem annak megha tározására. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint. hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj.E definíciókat adminisztrátorok. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. Például: vannak olyan juttatások. szemben . de anélkül kell meghatároznunk. amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. azok szakpolitikáinak tükrében.információkra van szükség ahhoz. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében. A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezért szelektálnunk kellett. Nyilvánvaló. Általában sokkal kevesebb információ van arról. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. ha pénzbeli támogatásról van szó. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre. hogy a tanulmány céljának rovására menne. akkor képesek lennénk feltárni azt. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. mint amilyen a következtetés definíciója.

amelyb l érz dik. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. Más. 1. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. vagyis azzal. hanem olyan keret kidolgozása. és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély.azokkal az országokkal. Nem volt nehéz dolgunk abban. El ször is azt. és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. További összehasonlítási probléma. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l. vagy olyan választ kapunk. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. Amint azt a továbbiakban a 2. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. de a háttér bemutatása. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók. A másik szempont az volt. hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik. fejezetben kifejtjük. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. és kifejtjük. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. E kutatás egyik célja. érthet en. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. hogy eldöntsük. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat. A Bizottság kifejezetten rámutat. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. A LISMI széles körre terjed ki. Az orvosi . különösen Hollandiában. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. és feltárja. ez kerettörvény. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett.2. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. Mint fentebb már megjegyeztük. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. szelektív.

amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. annak fizikai struktúrái (épületek. így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. Tény. ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult. például rehabilitációval enyhíthet . és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak. Sokszor elhangzott. valójában ennél többr l van szó. Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. például a tervek fénymásolására korlátozódik). Egy-egy terv. és körülírják. hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el . azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. Gyakori feltevés. hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. hogy határokat jelölnek ki. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon. és felkérik ket.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. közlekedési rendszerek stb. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). baleset. A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. Ez arra utal. 2000). Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja. Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent . hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia. ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . a szociálpolitika szempontjából fontos témát. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. és amely orvosi beavatkozással. viszont felvet számos. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni. amelyet közvetlenül betegség. ahelyett. vagy más egészségügyi körülmény okozott. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller.). Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal. hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket. A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. hanem olyan képz dménynek. hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között. A munkahelyi környezet egészségességét . hogy valaki a rámpát használja. Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa.

akik dolgoznak. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. A szimbolikus intézkedések. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. noha lehetnek olyan esetek. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. mint az elosztás nem piaci rendszere. ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. fejezetben található. fejezetben tárgyaljuk. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. vagy olyan Äel nyökért´. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt. mi a fogyatékosságnak. s ez kedvez . akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. Pedig teljesen világos. amelyek jelzik. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek. ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. E fontos eset további tárgyalása az 5. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. nyilvánvalóan akkor. amelyek célja a magatartás befolyásolása. tehát másokat kizárnak bel le. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). ha hatékonyak akarnak lenni. képzési lehet séghez. A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. akkor ehhez definícióra van szükség. mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. szintén Änem versenyz javak´. hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. Amint feljebb már leírtuk. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. . A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. ha arra keresünk választ. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. A jóléti állam. De ha már bevezették. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el. hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. Megjegyzend . Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. amilyen például a munkanélküliség. Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. Lehet azzal érvelni. nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. az általános viselkedési minták megváltoztatása. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés.

és csak azután mondhatunk valamit arról. és csak ezután beszélhetünk arról. Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. amely meghatározza. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. A megfogalmazásoknak . Egy másik. hanem az intézkedés célját közlik. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. Megjegyzend . hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. A társadalmi modellel utalni lehet arra is. mit is jelent az. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. illetve. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. Néha nem a fogyatékosság definícióját. például oly módon. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. Ebben a kutatásban arra törekedtünk. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges.hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. miként van definiálva a fogyatékosság. fejezet beszámol. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk.3. amint arról a 4. Gondok vannakazzal. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend . Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. amelyek különböz szinteken m ködnek. Világos. Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot. Ahol csak lehetett. 1. vagy lényegi tulajdonságairól. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg. például az id skorúak részér l támasztott verseny. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. például: Äaz a személy fogyatékos. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. Találhatunk olyan megfogalmazást. hogy ki.

Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. noha a mi elemzésünk azt sugallja. amelyben dolgoznak. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. mint azok. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel.központi helyük van abban a folyamatban. képességlisták. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. a politikai . ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le. Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1. a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban. 2001) megállapítottuk. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. fejezetben tárgyaljuk. Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról. valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. e téma kutatásában a logikus els lépés az. A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein.2 pontban is szó esik). Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. és a 4. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. amelyeket nem annyira a jogi. mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére.). de a 3. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. fejezetben összefoglalót adunk bel lük. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. de mi úgy gondoltuk. fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban. ezeket a 3. A 4. munkavégzési követelmények leírásai stb. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. hogy olyan definíciókat kutassunk fel. azokat. rolt valamint annak bemutatására. és így mód nyílt arra.

köztük a fogyatékosok tekintetében. és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban. fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. mint azok. mint cél. befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is. miközben kiderült. akik dolgoznak. Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra.8 tábla). felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában. A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. Az OECD amellett tört lándzsát. Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. nevezetesen azzal. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. hogy a fogyatékosság. Tény. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. alacsony iskolázottságú és képzettség . 4. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. 2002. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. és olyanoknak. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. amelyek sokkal el nyösebbek. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. még általánosabban. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. akik nem. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják. 2002). amelyek a törékeny egészség id skorúakra. vagy. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. Bemutatja. A 3. de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. nehezen munkába állítható embercsoportok. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között.

a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti. 1992. 1997). A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is.2 pontban kifejtjük. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. hogy megnézik. Rávilágít a jelentés. amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet . Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le. miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal. a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet.1) áttekintünk három. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. Sainsbury és Barnes. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. Thornton. A besorolás három fogalmat határozott meg. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). Az ICIDH i olyan keret volt. A Képességcsökkenések. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal.1. 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. A 2. ugyanakkor azt is megmutatja. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket. mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak. hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö.: Prins és mások. hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak.célra alkotják ezeket a kategóriákat. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. 2. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. és a WHO 1980-ban publikálta. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén. . 2000). amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l. amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. k Bemutatja a tanulmány. 27 2. Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. Ebben a fejezetben (lásd 2. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l.

jövedelem. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak. Ez a megközelítés Äelismeri´. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál. 1989.). vagy vak. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. Arra számíthatunk ugyanis. s t növeli az eredeti keret nyitottságát. hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. a fogyatékosság megállapítása. Az univerzális megközelítés megengedi. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít. hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. olyan küszöbökét. ii. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. amelyeket a képességcsökkenés. olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. (Zola. amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. Az a tény. járulékfizetési id stb. 2002). amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. Ez más kutatási probléma. (Bickenbach és mások. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. hogy nem meghatározott rendszerr l. illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. old. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját. hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. vagy mértékét. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára. hogy ki a fogyatékos és ki nem. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. mint annak az adathalmaznak a létrehozása. hogy ki fogyatékos és ki nem. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l . személyes és demográfiai tényez k. következik. 401. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs .és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. amelyek úgy készülnek. hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. azt jelzi. A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. Fenntartja. úgy mint életkor. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. 1999). hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. E forrásokból olyan információk gy jthet k. amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás.

szakképzési. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. (b) az Äel bb rehabilitáció. nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. októberében eljutatták hozzánk. (Európa Tanács. hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció . e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket.). hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. old. mint a mostani. hogy: i. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). Mindazonáltal a 3. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´.. a személyes oktatási.alá. hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. egy olyan ellen rz lista használatával. vagy a munkaképtelenség. technikai támogatások. a gondozási igény felmérése. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását. ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. a kérd ív felkérte a válaszadókat. Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok. ahogyan egyeseket kiválasztanak. old. Így különösen azt. A tanulmány arra a megállapításra jutott. hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. 2000. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. a gyermekek miatti támogatások. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. amelyeket azért tettek. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. Azon jelent s er feszítések ellenére. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). a gondozási segélyek. Különösen említésre érdemes. «Egyes fogalmakat. hogy Äaz olyan jogi definíciók. miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12. hogy megállapítsuk. Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. amely biztosítja.). 2002. Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. ET-ajánlással. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. 44±45. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l. a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. gyakran felváltva. és megállapítsa. 2000) témája volt. A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. ii. Az Ajánlás leszögezi. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk. egymást behelyettesít en használnak. amilyen a fogyatékosság. amelyek azt mutatják. de mi megtartóztattuk magunkat attól.

a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. A tanulmány vizsgálja. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található.. ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. . Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. fejezetben kifejtjük. sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között. Az eredmények általában nem egyértelm ek. A 6. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása. és arra keres választ. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. 5. mint e kutatási projekt célja. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. Az osztályozás célja az volt. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel. és azt. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. Továbbá. amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. 2002). hogy a százaléktáblázatok használata sz kül. összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. akár az adminisztratív adatokkal. mert azt sugallják.) által készített értékelés hatását. amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. old). hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. akár a felmérés adataival mérik ket. 2000. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. amint azt a 7. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik.

A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. Számos kutató és aktivista azzal érvelt. AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt.2. hogy a jelent k ne érezzék úgy. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. Arra sem kértük ket.ac. a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból. hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul.htm. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. Az intézmények szerepe és gyakorlata. és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. 2001 elején. hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz. A lista.uk/depts/govn/research/disability. a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l. és bemutatja. továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük.brunel. feltéve. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti). Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában.2. vélekedéseit) kutassa. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. E munka célja nem az. semmint az egyének tapasztalataira. Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. hogy valaki megértse a definíciókat. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret. hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény . akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt. . de lényeges egészségügyi ajánlásokkal. 1976). A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak.

noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. Itt is egy lehet séglistát találunk. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. mint amekkorára más országokban lehet ség van. amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban. Ez lehet az oka. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. besorolásokból és más értékelési eszközökb l.) vonatkozó információkig terjednek. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. például orvosok.Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. A leírás három f részb l áll: i. iii. munkaer piaci szakért k stb. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. például orvosi vizsgálat. FÜGGELÉK . hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. étkezésben. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten. iskolázottság. az önellen rzés. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. amilyenek a jövedelemtesztek. mozgásban) korlátozott´. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. A 4. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. A fogyatékosság leírása. ii. A felmérési módszerek. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. mint ott. Azokban az államokban. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. öltözködésben. ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában).

a második a felmérési. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják.A függelékek összeállításakor azt találtuk. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. Van azonban néhány példa arra is. a képességcsökkenés. megállapítási eljárásra összpontosít. mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep. illetve a meghozandó döntés. 4. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. 3. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás. amelyben eld l. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. szakmai gyakorlatáról. Szabályok és eszközök.2. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. . mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. míg azok a definíciók. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. Az általánosan használatos definíció. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. pontban kifejtjük. rehabilitációs terapeutákból. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. egyéb személyes és társadalmi körülményei. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. 5. foglalkoztatási szakért kb l. A munkaadók szerepe. A személyi állomány. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. Amint a 3. amelyek megmutatják. Mind a foglalkoztatási. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. szociális munkásokból. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. A munkaadónak szerepe lehet abban. A fogyatékos személy szerepe. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. 2. foglalkoztatási ellátások. Számos esetben nincs átfogó definíció. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. 6. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. szakképzettségér l. A függelékek adatai két részre oszlanak. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete. illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. ápolókból. fontos. iskolai végzettsége és szakképzettsége.

rész Kutatási eredmények 3. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a . Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. 1996. Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban. Ez a folyamat a 2002. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. 34 II. mint fentebb már említettük. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. amelyeket. amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik. Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. Megjegyzend . old. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak. március±júniusban készültek el. (Mashaw és Reno. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve. Az USA-ban alkalmazott. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve). hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes. A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. a nemzeti jelentések 2001. a nemzeti jelentéstev k választottak ki. és felvessük a kérdést. és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. 24. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát. január elsejével megtörtént. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. Megvizsgáljuk azt is. köz-.. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is.). hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. Célunk. fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak. fejezetben kifejtettük. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002.A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként.

szakasz). az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében. A 3. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL.1. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik. amilyen például a munkanélkülieké.1. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika. szakaszban három módját különböztetjük meg annak. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet .3. általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek. Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában. a mozgás és a személyes higiénia. hogy az ADL-támogatást megkapják. a másik az ADL. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. nehezebb és igényesebb tevékenységek . amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében.2. amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is. amilyen az étkezés. Ahhoz.1. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában. hogy a munka mindig bonyolultabb.3. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik. a gyermekes családoké. Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet . akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik. az id skorúaké stb. A 3.2. amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis. Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3. majd megvizsgáljuk. akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. és vizsgáljuk azt is. 3. Az els megjegyzés e tekintetben az. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik. szakasz) között. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3. szakasz felépítése más.

A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. Láthatjuk. a háztartás vezetése. pirítás forró serpeny ben. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. a személyes higiénia fenntartása. az öltözködés és étkezés. az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. A teszt magában foglal olyan elemeket. a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. kellene alapítani. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. ez azonban nem jelenti azt. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. Ez a teszt azt vizsgálja. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek. illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL). a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. annak . anélkül.és a közlekedésképesség. amelyeket megállapítanak. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra.elvégzésével jár. ahelyett. Portugáliában például olyan a struktúra. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. a nyugdíjas fogyatékosokra. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. A felmérés az igények mutatóit keresi. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). a zöldségek megtisztítása. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. például a házimunka. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. köztük az id skorúakra. de azon kívül nem. hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. mint a hús kiklopfolása. Vannak helyzetek. Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák. Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. hagyományos konyhai eszközökkel. amelyeket ki kell elégíteni. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). Visszatérve azokra az államokra. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. amelyet ki kell elégíteni.

Nem célunk ehelyütt. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. vagy akar-e f zni. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg. akik a készpénzt választják. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. meg kell nevezniük egy gondozót. az meg akarja azt tanulni. s ez azt jelenti. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. A támogatás függhet jövedelemtesztekt l.felismerése. ha a pénzt nem gondozásra költi. hogy jelezze. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. de megteheti. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. Érdekl désünk arra irányul. akkor adódhat a gyanú. ha megbukik a f zésteszten. Elismert tény azonban. hogy a pénzt más célra használják. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. Továbbá nem elvárás a teszten. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. illetve Äformának´. a pénzt pedig valami másra fordítja. amely érintheti a juttatás odaítélését. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. Ezután támogatási terv készül. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. abból a feltételezésb l indulnak ki. hogy az étel megfelel en elkészült-e. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. azaz nem képes megf zni egy f ételt. hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. nem arra. A teszt szempontjából érdektelen. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. Megint más országokban arra törekedtek. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. hanem más célokra lehet fordítani. A i készpénzes változat igen népszer . hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. és a pénztámogatást meg kell vonni. hogy aki nem tud f zni. Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában. Van két másik f ismérv. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. Mindenesetre azoknak. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. Ezt az információt arra használják. miként akarja megszervezni az életét. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. Másrészt. hogy az illet szokott-e f zni. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. e teszt szerint támogatásra jogosult lehet.

1991. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés.. Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez. A PSD. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. Itt különösen arról van szó.(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. a másik az igények felmérése. ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el . gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg. és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. Hollandiában nincs korhatár. amikor öreg (Daniels. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek. akik dolgoznak. Megjegyzend . 1999. Amiatt aggódnak. Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. amelyek azt hangsúlyozzák. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. és sok bírálat érte amiatt. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban. hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. 27. ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre. s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki. a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre. Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével.). míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik.csak bizonyos kor. A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat. amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. mint a fiatal fogyatékosokéit. Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. és akkor is. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder. de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. vannak ellenérvek. Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. hogy k már n em dolgoznak. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással). amikor fiatal. a kormány azt hangsúlyozta. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re). hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott.). hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . ugyanis az sem ír el korhatárt. Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. de ha valaki megkapta. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. old.

Ennek az érvelésnek egyik fontos része. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem. E példákból láthattuk. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja.2. hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között. A szociális. hogy igen mélyre kell ásni. de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás. a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen.állapotú id sek között. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. abban az értelemben. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL. akik elszigetel désének oka életkorukban. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. Ez azonban megköveteli. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. olyan. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. amelyet akkor érnének el. 3. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél. hogy a ± jövedelemtesztt l. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . s e tény azt mutatja. Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. Jobbára ez a helyzet Svédországban. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. ha nem lennének fogyatékosok. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. úgy. mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. Továbbá.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon.

Felmérik a személy munkaképességét. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. valamint a nem járulékalapú segély. vagy attól független. továbbá feltárják az akadályokat. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük. Más államokban. A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. amiért az illet abbahagyta a munkát. A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. ehelyett azt vizsgálja. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. motiváció hiánya stb. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . így Hollandiában. Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. Egyes országokban. illetve annak a lehet ségét. és lehet jövedelemteszthez kötött. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez. vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. amelynek során megvizsgálják az okokat. illetve a munkába való visszatérés más módjaira. így e rendszer lényege inkább az. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. különösen azoknál a rendszereknél. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata.) miatt. hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. hogy az érintett ne dolgozzon. például olyan szabályokkal. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel. hanem burkolt eljárást alakítottak ki. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják . Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. például Németországban nem kimondott. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. sem valami lehetséges munkára. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. alacsony szakképzettség. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. Az eljárás kezd dhet azzal. amelyek el írják az adminisztráció számára. amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. E definíciók megfelel sége attól függ.

Van másik lehet ség is. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. ha azt kérdezzük. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). a Äfogyatékos útra´ kerül. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. akik munkanélküliek voltak. h mérsékletváltozások. vagy csak mérsékelten. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. ez arra is kiterjedhet. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. ahonnan elindultak: az a személy. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. hogy az illet vel megtárgyalják. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. Részben állapotának megállapítására. A felmérés vizsgálja. hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. Ennek az egyik eredménye az lehet. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. illetve megállapítsák. menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. e rendelkezésekben az egészségi . hogy megbizonyosodjanak arról. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. azt találtuk.irányítani az illet t. amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat.. mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. de részben azért. zaj. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek. Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. megjelöli azokat a körülményeket. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. Meg kell azonban jegyezni azt is. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára. Azokban az államokban. allergiás reakciót kiváltó tényez k. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. aki úgy jut el a folyamat végére. felel sségre. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. tud-e állni. ülni. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. hogy az emberek ott maradnak. huzat. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja. rugalmasságra. amelyek megadják. gyakori munkaid -változás. alkalmazkodásra. a munkanélküli úton marad. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. aki a kérelmét betegséggel kezdi. ügyfélkapcsolatra stb.

mind állami. akik dolgoztak. illetve (azok számára. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb. az ülés stb. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel. a képzettség stb. addig a hollandiai felmérés . és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. Úgy t nik. Ehhez orvosi diagnózis kell. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. de nem szükséges. Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. a létszámfelettiség. mint a procedurális megközelítés. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik. Hollandiában és Írországban alkalmazzák. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). szárazságra stb.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. mint a procedurális. Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. feltételezve. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. akik még dolgoznak) annak megállapítása. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. Äkülönösen kétséges esetnek számít. Megjegyzend . például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. adott reakciók). ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. mint az iskolázottság. amilyen a járás. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére. például a táppénzes id szak végén készítenek. akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. a lépcs zés. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. hogy ez a járadék az aktuálisan. a rezgés t rése. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). hogy az utóbbi embercsoport.

az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát. hogy a személyt l meg kell-e követelni. hogy az illet ténylegesen munkaképtelen. A táblázatok fejezetekre oszlanak. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. ahelyett. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel. mint az egyesült királyságbeli. Amint fentebb már megjegyeztük. hogy kimondaná. Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. 50% egy láb elvesztése). A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. a szaktudás jellege (menedzseri. a 42 bérek. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit. A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. valamint egyéb olyan információkkal együtt. és nem ítélik meg. Megjegyzend az is. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán. verbális stb. de azt jelzi. tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal. gyakorlat. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. ezek a test. hogy a személy munkaképes-e. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. stresszt rés stb. a munkaköri követelmények: iskolázottság. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér .). KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak. hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne. hogy munkát keressen. munkaid stb. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések.). hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza. és így tovább. amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél.). Ezeknek hosszú a történetük. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. Az izületi . technikai. amilyen a munkarend (m szakok. a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed). Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét. és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély.néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik.

más bels szervek. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . s t néha az egyes kategóriákon belül is. a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához.hajlékonyság. az abnormitás. a csontrendszer egyes részei. mint a tüd k leveg felvételi képességével. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. az elváltozás.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. vagy táblázatok léte. és nagy hangsúlyt helyez arra. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. Visszatér fogalom a kóros soványság. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg. Például a látás. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. és egy harmadik kategória. és így tovább. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi. az elégtelenség. hogy a normától való. és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége. a tüd . a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. Matheson és mások (2000. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást.) elemezték. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából. amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. A rubrikák sajátos nyelvezet ek. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve. vagy károsodottsága ). A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. a légz szervi kapacitás. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. Még akkor is. az anomália.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. mint amilyen például a munkavégzés. a munkaképességre gyakorolt hatás. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül.

hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. amely a magán. A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket. akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben. és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik. hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. vagy enyhítsék a vitákat. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. és ez árnyalja a felek stratégiáját. a jogi megoldás lehet sége nyitott. és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. gyakran olyan emberekre. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). mint azok. amelyek mértékét közvetlenül méri). a napszakokat. hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. Az a törekvés. A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. a képzésben is használatos). de nem adnak útmutatást arra nézve. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. Noha elkerülhet . amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. akik sohasem dolgoztak. A táblázatok úgy is tekinthet k. mint kísérlet arra. a személyi higiénia. értelmes módon viselkedni). Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le. amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. . fejezetben tárgyaljuk. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák. felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. a helyeket). nyilvánvaló azonban. A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. Ezzel szemben. az öltözködés stb. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer .

ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. Ausztriától. mint politikai dokumentumoknak tekintik. és mint az alábbiakban látni fogjuk. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. semmint kivételnek számít Európában. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. aki nem dolgozik. Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban . A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . függetlenül attól. Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). vagy más tényez . például gondozási szükséglet. köztük orvosokat és más szakembereket. E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. amelyben mindenki támogatást kapna. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. (Meghökkent azonban. amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. fogyatékosokat. vitának vannak kitéve. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának. Portugália. hogy ennek oka munkanélküliség. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól. Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. Ellenz i azzal érvelnek. és eszközei nem lehetnek legitimek. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). fogyatékosság. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll. Az európai uniós államokban azt találtuk. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. hogy valaki ne dolgozzon. és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. Ennek egyik magyarázata. Spanyolország.

ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. Azonban. ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. Mint feljebb már szó esett róla. mind a finanszírozást. de a támogatási rendszer összevont. vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. ahelyett. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. amelyekr l pedig azt gondolnánk. Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. orvosi és/vagy szociális okok miatt. A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. 46 Lehetséges. Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. és nem orvosi szempontú. Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik.is. akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . annak ellenére. Ha szociális okokból. Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. a kategória megkülönböztetése arra használható. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). hogy meghatározzák. ha az t mondjuk. (részvételi . Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. ami azt jelenti. hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben. hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén. vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára. A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. milyen adminisztratív szabály. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). amely félig magán alapú). A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak.

A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. de attól független is lehet. azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le. Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. és várhatóan mennyit profitál bel lük. hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. és más a fogyatékosra). akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. Spanyolországban és Portugáliában). hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. akkor vita volt arról. számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . mint másoknak. természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. azt sugallja. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. Amint az ADL-támogatás példája mutatja. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. Ha igen. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben.3. amellyel jelentésünk e részét bevezettük. különösen mivel a kutatás is azt mutatja. és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. (feln ttkori fogyatékossági segély). és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. Mindkett jövedelemteszt alapú. Ezzel szemben azokban az országokban. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. Amint az alábbiakban látni fogjuk. illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). 3. hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire. Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. akkor a kép már nem ennyire egyértelm . Támogatás adható a munkaadóknak. Olaszországban.

illetve általános felmérési rendszerek léteznek. Az igényt elutasíthatják. El fordulhat.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. vagyis vannak olyan más feladatok. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk. de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés. amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. azért aggódhatnak. Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. még akkor is. Kimutatjuk. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. illetve a jótékonysági tevékenységekre. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. Azokban az országokban (például Németországban. FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások. Nem lenne azonban szerencsés megvárni. hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. hanem azt is. mások a szociális szolgáltatásokhoz. Ennek az egyik eredménye az. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. éppen ellenkez leg. általános foglalkoztatási intézkedések. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. amíg a nehezen elhelyezhet . ez arra utal.ideértve). elhelyezkedési segélyek. például képzési támogatások. ahelyett. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. és végül kvótarendszerek. hogy különleges intézkedésekre van szükség. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. fejezetben tárgyaljuk). Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek. Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. fejezetben). Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. Ausztriában és Spanyolországban). ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. hogy speciális. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. Vannak azonban olyan körülmények is. amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos.

és pótlólagos források helyezhet k ki. hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra. A források sokkal sz kebben csordogálnak. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l. segédeszközzel. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be.).személyek fedik fel magukat. hogy . Azok a képességcsökkenések. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak. berendezéssel. E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén. arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét. 1995. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. Az a felismerés. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. a személy egyéb képességei stb. A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. másrészt arra. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik. mekkora a valószín sége. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. bármi is legyen annak az oka. hozzáférhet séggel stb. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. a segélyek hozzáférhet sége. Mi ezért úgy találtuk. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége.).

hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . . akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet. fejezetben tárgyaljuk. hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. hanem azoké is. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra. a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. Ezt számos elemz elismeri.2. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. vagy közhasznú munkát vállal. amelynek célja. Úgy t nik. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt. Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. és arra a megállapításra juthat. Ugyanis elképzelhet például. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. szakasz). mint egy testileg ép. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. de nála kevésbé képzett ember. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. miként fogalmazható meg olyan küls definíció. KVÓTARENDSZEREK Németországban. Még inkább valószín síthet . Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . hogy segélyjogosultságot nyerjen. Amint azt majd az 5. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. C) besorolástól függ. és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l. amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ. hogy nehezen derül ki bel le. Ezzel az elgondolással az a baj. ahol fennáll annak a kockázata. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. B. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. ha képzésben vesz részt. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. Az Egyesült Királyságban. hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. Fentebb már megjegyeztük. Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. még akkor sem. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik.

illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. és nem úgy. azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak. Olaszországban. hogy Älefölözze´. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. hogy minden változtatás vitákat szül. Széles körben elismert például. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. ha rugalmasan alkalmazzák. amelyek megfelel en felválthatnák ket. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából. jelenleg több er feszítést tesznek arra. mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. mivel a kvóta azáltal. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. hogy embereket fogyatékosnak min sít. hogy elfogadható. Összefoglalás . akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. Ha a munkaadó rosszul tájékozott. a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben). A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k. Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. de az orvosok úgy tartják. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). de valójában nem azok. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. amely magában foglalja azokat az embereket is. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. A munkáltató az a szervezet. és valószín tlen. amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. Mind Franciaországban. ami arra ösztönzi t. mert nyilvánvaló. Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. amely végrehajtja a kvótapolitikát. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával.

Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. védelmez jeként. Ez azonban nem egyszer dolog. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. Például felkérhetnek orvosokat. Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni. hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. minden esetben kérdéses azonban. hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. Kimutattuk. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. vagy elfogadhatják azt. mint akiknek sajátos. hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. 51 4. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . további kérdések maradnak függ ben arról. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. különleges igényeik vannak. de találhatják magukat olyan helyzetben is. aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. Országpéldáink azt sugallják. Kimutattuk. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. Az orvosi közösség. E területek mindegyikén a központi kérdés az. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása. hogy bírájaként kell eljárniuk. hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg. hogyan történik a felmérés. abban a hitben. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is.

mint az el z fejezetben rámutattunk. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. vagy funkcionális felméréseket végeznek. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. A 3. az univerzális rendszerek velejárója. vagy szerz déses viszonyban állnak vele. 1. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. Általában nem mondható el. azonban. Az a nézet. felülvizsgálják a diagnózisokat. sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. A sem nem jövedelemteszt. és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja.) szemben. miként. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. hogy jogokat hoz létre. hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. fejezetben bemutattuk. A társadalombiztosítás. amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. Például számos elemz vélekedik úgy. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. 4. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. de teljes orvosi vizsgálatot nem. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják. a támogatás iránti igény érvényesítését. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. mint a költségvetési 52 szociálpolitika. és ha igen. részben abból fakad. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai.1. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei.eljárva. állami szervezetekkel stb. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal. Továbbá. nem általában az állampolgároknak. a szociális támogatások. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. két dimenzióban meghatározva. mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat.

A 4. a szociális munkások. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. és ez segít szakembereiknek abban. A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. nagyon fontos. a másikba azok. A. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. . a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére.2. például szociális munkásokat. abban az értelemben. ki mit kapjon. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. például olyan százaléktáblákkal. és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat. Kevés orvosi bizonyítvány. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. hogy megteremtik a szociális szakemberek. Ez a modell ezért azon nyugszik. Ennek a modellnek van néhány. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. Ahhoz.az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. különösen a munkaképtelenség felmérésére. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat. A B modellt m ködtethetik orvosok. Továbbá. míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. abban az értelemben. hogy a mérlegelési. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú. B. 2. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre). Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez. Kevés orvosi bizonyítvány. ott általában azt tapasztaltuk. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. található néhány olyan felmérés is. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. az A modellel közös jellemz je. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. van amikor nem. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak.

de nem maguk hozzák a döntéseket. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . El ször is. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. Azonban. Sok orvosi bizonyítvány. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. leírását lásd a 3. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal. Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. amelyek azt vizsgálják. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását.2. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. old. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. A. amelyek a diagnózist. Kevés orvosi bizonyítvány. és az olyan képességfelmérések között. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. Az megállapítható.). és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács.1. hogy meghatározza. 2002. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között. Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák. Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. Sokkal nehezebb megítélni. nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak. és a százaléktáblázat (a VM. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból. 54 járás stb. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. Nagyon nehéz megmondani. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon. hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását.). az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is.2. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is. Sok orvosi bizonyítvány.diagnózis és kezelés céljából nem. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. 4. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. D. 14-17. a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében. Megfigyelhet . Ennek a modellnek az egyik f jellemz je. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. amelyek a 4. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni. szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz. C. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától.

55 B. Kevés orvosi bizonyítvány. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3. fejezet). és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). A mérlegelési. a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják. hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. az igazgatás nagyon nyitott. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. miként szervezzék meg saját életüket. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek. mint egyesült királyságbeli kollégáik. mint bárhol másutt. hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre. E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. fejezet). másodszor abból. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. m ködése viták tárgyát képezi.hasonlóan kell bánni. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . A jövedelempótlási. függetlenül attól. hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. az A modell elmozdulhat a B modell felé. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. különösen ott. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják. ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. Így. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel. A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. A B . azt sugallva.

és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. C. vagy kezelési javallatot. így konfliktusok adódhatnak közöttük. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. de arra kérik ket. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. az orvosok közötti konfliktusok . Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. ahol az értékel feladata. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. anélkül. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. Ez problematikus. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között. de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek. de a többi országban meglev . hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. ez orvosilag diagnosztizált állapot. Németországban. Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. Sok orvosi bizonyítvány. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. amely azt sugallja. nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. A B modell egyik jellemz je.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet.

és így tovább. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. a parkolási engedély. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. de a cél az. E struktúra egyik következménye az. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. ott azt tapasztaltuk. hogy az orvos. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. ha akarja. pszichiátria) szervez dik. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki. amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. ami pazarlásnak t nik. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. Nem biztosítja azonban.rontják e modell elfigadottságát. A kártyát azok kapják. amelyhez az orvos tartozik. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. vagyis azon. D. sebészet. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet . hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. például azáltal. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. A szabályozó modell olyannak tekinthet . Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár. A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. Sok orvosi bizonyítvány. Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult. Ez azonban csak annyit jelent. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. például azokban a helyzetekben. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással.

A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. vagy általánosabb értelemben azon az alapon. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. bármiféle olyan eljárás nélkül. 58 III. amelyekben nyíltan kiderül. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. vagy más eszközök használatát. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. kocsija van. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik. hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció . ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. Ezek az eszközök nem olyanok. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak. ami biztosítaná.teremti meg. attól függ en. Úgy t nik. Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. a közlekedési vállalatok stb. amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható. A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. Meghökkent azonban. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák. és hatékonysága is kétséges. mint a többi modell. állásba mehet stb.) között. Azok a rendszerek. különösen. hogy összefogottabb. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. Valóban fontos lehet. amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. Ezért elmondható. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül.). amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell). hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében. hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). hogy az orvosok nem értenek egyet.

mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. E fejezet egyik célja. hiszen annak központi kérdése az. és törvényen kívül helyezte a vallás. illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. amelyek definíciókat is tartalmaznak. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés.1. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg. amely egy másik csoportra. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. Ezek egy része átfogó definíció. Ezt úgy tesszük. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. Úgy t nik. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. Framework Equal Treatment Directive. hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. specifikusabb és részletezettebb törvények. sz kebb meghatározás. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. és azt is megvizsgáljuk. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. E f célja annak vizsgálata. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó. amelyek a fogyatékosok el tt álló.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös. olyan. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is. hit. de nem definiálják azt. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. hogy bemutatjuk. e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. a lényegi . 5. akiknek a termelékenysége sértetlen. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó.

szakasza tartalmazza. E tárgyalás szempontjából. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik.) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. A fenti kétértelm ségnek két forrása van. A fogyatékosság definícióját a törvény 2. például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is.korlátozottságokkal él kre irányul. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. Nem világos. ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. 15. amely kimondja. hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. hogy ki a fogyatékos. vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek . elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. b) krónikus megbetegedést el idéz . amely a definíciókat állítja a középpontba. hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. Ezek között három olyan ország ± Írország. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. és ha igen. mint igazságosság´ felfogást tükrözik.). az a f kérdés. Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. E fejezetben megmutatjuk. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. o. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998. A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával). és amelyben a bizonyítási teher áthárítható. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés. mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására. amely a mentségeket kritikusan szemléli. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. Norvégia részben csoportközpontú. illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. ideértve a személy valamely testrészének hiányát. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk.

és ideértend k a jelenlegi.) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. Ugyanakkor amellett érvelt. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. ítélet. 07. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. 2002. de nem követeli meg a munkaadóktól. hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. szakasz). a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. amely hatással van a személy gondolati folyamataira. fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. A közelmúltban (EED026. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996. e) olyan állapot vagy betegség. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is. valóságérzékelésére. május 5. a korábbi. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. A törvény továbbá bizonyos. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70. és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie. A Legfels bb Bíróság elfogadta.). ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´. c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. kivéve. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. A bíróság kimondta továbbá. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra. 1997. és a jöv ben esetleg keletkez . amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. érzelmeire vagy ítél képességére. Lehetséges ugyanakkor. a nominális költségmegszorítás ellenére. szakasz). hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. de mára megsz nt. hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel. hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra.személy szervezetében. és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére. ha annak költsége csupán Änévleges´. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a . egyenl séget el mozdító.

Fontos tény az is. így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható.szakasz)). mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban). hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg.). Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. hogy számos. azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. 2002. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. A definíció körül jelent s vita alakult ki. Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is. melléklete kiegészíti a fenti definíciót. A törvény akkomodációhoz f z d . A törvény 1. Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására. hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. A jogi gyakorlat azt mutatja. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek.). Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé. vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek. és a munkáltatók vezet i jogai. Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. 1999. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik. emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is. átcsoportosítást. amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´. A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is. . A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. mint az USA-ban (Baker. illetve pozitív cselekvéssel. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. mert nem mindig állapítható meg. megmutatható. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek. de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen. de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja. ADA) esetén. A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban.1.

hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. A HO honlapján (www. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). szakasz).). HO) hivatala áll. Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket. amely lehet veleszületett vagy szerzett.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el . hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre. legalábbis részben. A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. hogy a szakszervezet nem lépett. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek. A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. Az 1999. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik.handikappombudsmannen. amilyen az egészségügy. illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein. maga a HO is tárgyalhat. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. s ezt . 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása. pozitív cselekvéshez való jogokkal. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. 2000. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. Ebb l következik. Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos. az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme. Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. csakúgy. mint a dolgozók csoportos jogai.

az eset a munkaügyi bíróság elé vihet . Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza. ami arra utal. hogy ez lehetséges és ésszer . Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. A fogyatékosság definíciója átfogó. A törvény egy. munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. Sokan sajátos. Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. A 13(1) szakasz el írja. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. feltéve. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. nemzetiség. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. Mindez azt mutatja. 90-602. hogy azok az intézmények. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. 1990. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. semmint a jogvitákra épül. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. a rendellenesség. de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. Mind a közvetlen. illetve az önállóságra. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. vagy sem. E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. Abban az esetben. HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. vallás. a sérülés. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint . és a faj. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. erkölcs és családi állapot alapján . Äamíg arra nincs igény´. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. E kötelesség attól függetlenül fennáll. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. július). A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben.

hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. nevezetesen az L. cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. de a törvény szerkezete olyan. akiknek szükségük van az akkomodációra. A munka törvénykönyve L. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá. A 9. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. Nem követelhetnek akkomodációt. de hasonló kivételt tesz abban az esetben. ahol e csoport nem részesül védelemben). diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées.323-10 sz. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. Az 1990-es törvény 3. cikkely kimondja. cikkely. függetlenül attól. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. vagy bocsátja el a dolgozót. Az L. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben. AGEFIPH]). november 16-i 2001-1066 számú. Azok a dolgozók. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el. cikkét. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába. de nincs is rá szükségük. függelék kifejti. Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések . 122 -24-4 sz. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. 122-32-5 sz. Amint azt a 2. A 10. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. és nem jár miattuk támogatás. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. 122-45 sz. Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. továbbá más. amely arra 64 az esetre vonatkozik. Azok a dolgozók. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól. Úgy t nik tehát.

Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek. A gond az. Józan észszel végiggondolva látható. hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. 5. . Tekintsük azt a vitás esetet. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz. hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. korlátozó definícióra. ugyanakkor valóságos az a kérdés. mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó). másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. így nem jelentkezik az A állásba. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben. a bérezési feltételeket. hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. A kérdés azonban nem ilyen egyszer .) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg. hogy ennek oka egyrészt az volt. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni. A szociálpolitikai intézmények. figyelembe vev szabályok formáját ölti. amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. (További érvként hozható fel. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése. hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni. hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. Az 5.kedvezményezettjei. hogy A-t nem választhatja. az utazási id t stb. vagy ugyanannál a munkaadónál. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. és álláspontot alakíthat ki arról. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül. A példa kissé er ltetettnek t nhet. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. Feltételeztük. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. mint a munkakeres ket.2. amely akkor lép életbe. Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. és el kell fogadnia. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. ha egy másikban is tudna dolgozni. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. míg más (B±Z) állásokban nem. aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. Az a dolgozó. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e.1. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. függelék). Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1. például az illet korát. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. képzettségét és szakmai el menetelét.

hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben. -e vagy átképzésre. amint azt az 5. hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet . 5. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. hogy olyan. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. Ez igen üdvözlend gondolat. Az álláskeres számára az jelent nehézséget. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását. Ezek közé tartozik a táppénz. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. Ezt követ en számba kell venni. A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót.3. ugyanakkor. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. és miért ne B±Z munkaadók. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. szakaszban leírtuk. gyermek születése esetén). és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés.Els lépésben meg kell vizsgálni. Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. szakaszban.1. abba a lényeges korlátozásba ütközünk. és korlátozódnak is erre a területre. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. akkor más munkalehet ség után kell nézni. mint például az Egyesült Királyságban. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. a fizetett szül i szabadság. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet. államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal.1. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok.

hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. valamint kizár Ämindennem állami juttatást. hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. a szociális védelmet. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. A fejezet elején utaltunk rá. Mindemellett az az elv. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. a . a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. Egyrészt. Lehetséges például. Másodszor. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. szakasz). két okból is. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. Hatálya tehát sz kebb. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket.egymással. vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. Harmadszor. Ugyanakkor belátható. Másrészt. hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. a 7. Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. vagy más fogyatékossággal élnek (35. hogy az Äegyéni érdem. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. Megjegyeztük ugyanakkor. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. Nehézségekhez vezethet. cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet . ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet . amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. Például egy olyan rendelkezés. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. Emellett számos érv szól. Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. akik nem fogyatékosok. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre.

A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. amelyek el írják. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. Az egyik ilyen sajátos gond az. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. cikkelyek). hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. cikkely utolsó mondatának. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. fejezetben már kifejtettük. 6. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . 68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. nem pedig egyéni jogviták útján. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´. és 14. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. habár nem kétséges. pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. Belátható. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. Hasonló álláspontot tükröz Svédországban. hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. A Bizottság világossá tette. A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. amely kimondja.

de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. mintha azt a befogadó országban töltötték volna. Az EK 90/364 irányelv értelmében. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát. mellett. hogy az a személyéhez kötött. fejezet. de ez az érvelés nem igazán tartható. ami azt jelenti. és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat. ahol munkát kapnak. hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint. függelékek).1. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. szakasz).ki a különféle megközelítések jellemzésére.1. A szabad mozgás másik értelmezése. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. mintha mindig is ott élt volna. amely a sajátjává válik abban az értelemben. valóban azt tapasztaljuk. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó . amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni. ahova akar. ha oda költözhet. és úgy igényelhet juttatásokat. bármely országról legyen is szó. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak. és 4. E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel. miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül. mint a befogadó ország honpolgárainak. habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k). A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések. rendelete tartalmazza. amelyb l a hordozhatóság következik. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. akkor nincs olyan elvi ok. Ha érvényesül a hordozhatóság. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. különböz szervezeti struktúrák. szakasz) kapcsolatos kérdésekben. a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul.2. E fejezet leírja. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. Akik nem dolgoznak. helyváltoztatás során is megmarad. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. 69 6. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak. míg mások romlani fognak. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve.3.

és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. 70 6. akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. amelyek általános. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. 5. hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. a szabad mozgást korlátozó tényez ket. A helyzet egyszer en az volt. szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges. hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. Ügyében a f érv az volt. hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. 23. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. minden polgár által gyakorolható. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. 2.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében). megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek. függetlenül attól. Érdekes tény. A javaslat az 1. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot. aki fogyatékos személy. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. Snares-nek. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. az EGK 1612/68 sz. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal. vagyis arra. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. 01). .2. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. továbbá elismerik. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése.

szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . Az 1247/92 sz. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. a rokkantság. helyettesítésér l is. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek. mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. ám az 1408/71 sz. ami azt jelentené. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. ‡ a jogosultság jellege. amelyeket a 4(1) sz. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. Habár magától értet d nek t nik. valamint az 1247/92 sz. szabályrendelet közvetlenül nem említi. szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. a megnövekedett munkanélküliségnek. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. A rendelet megengedi a tagállamoknak. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani. ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . Ennek egyik magyarázata az. A bíróság azonban úgy találta. a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek. amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. a betegség és a munkanélküliség. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. s t. nem pedig a befizetett járulékokban.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. Ezek közé tartozik az id s kor. mint a többi helyi lakos. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. tapintatosabb az ügyintézés. azt az 1408/71 sz. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára. A kett s jelleg juttatások azok. illetve más. Az 1247/92 sz. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. hogy az 1408/71 sz. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. cikkely sorol fel. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. Az 1408/71 sz. Látható. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék.

hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. A fentiek fényében az lehet a benyomásunk. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet . Ismét adódik azonban az a kérdés. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. vagy túl rövid ideig dolgoztak. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. azok a kiegészít . a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. a helyettesít vagy a kisegít juttatások. Megjegyzend . A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. míg az 1247/92 sz. Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható. 6. rendelet egy ett l eltér fogalmat. A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött. mert sohasem. hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van. a Äfogyatékosságot´ használja. vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. szabályrendelet hatálya alá esik. illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. Definíciók. Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. Az 1408/71 sz. Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre. hogy itt a munkával kapcsolatos. hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. vagy egy részük eredend en helyfügg .3. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. fontos kérdés az is. Az ilyen támogatások általában hordozhatók. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. míg az ausztriai rendszer járulékalapú.érdekes. A munkaképtelenség. hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . amint azt a bíróság is megállapította. hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos). A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. A jelek szerint a bíróság úgy érezte.

hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). pénzbeni és természetben támogatások. és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. Saját véleményünk szerint a helyzet az. nem pedig pénzbeni juttatások. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. Dánia és Svédország. de azért figyelemmel kísérik. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. Az 1408/71 sz. A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság. Arról az intézményr l van szó. például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. A pénzbeni juttatások egyik formája. ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. és a pénz felhasználását nem ellen rzik. amelyek személyre . miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás). valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. A pénzbeni juttatások f jellemz je. Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l. hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. a Bíróság megítélése szerint. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. A szakpolitikai viták világosan mutatják. A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában. ha helyettesíthet . A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en. Más országok. mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki.hordozhatóságának megítélésére. A skála másik végét jelentik azok az esetek. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt.

hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. amennyiben a jogok az eredményre. és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. A bevándorlótól nem követelhet meg. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. hogy az 1408/71 sz. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. Látható tehát. . s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. A 3. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. és a 4. fejezet tárgyalása során láttuk. és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. hogy egy több országban dolgozó személy számos. amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. Azt azonban nem feltételezhetjük. Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát. A jogosultságot az illetékes intézmény. hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban). Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül. valamint számos. a biztosítóintézet állapítja meg. 73 Korábban már említettük. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. Belátható. Más országokban. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. nevezetesen Skandináviában. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani.

PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. Megdöbbent tény. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. hanem a járulékfizet k irányában is. mint a másik. hiszen a modelleket. Amint azt a 3. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. a munkanélküliségi juttatások. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. míg más országok. különösen az id sebb dolgozók esetében. és 4. hogy egyik modell jobb. legalábbis részben. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. A modellt továbbá más. Nem könny amellett érvelni. Világosan kimutatható. Úgy látjuk azonban. továbbá komoly. fejezetben bemutattuk. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. korábban engedélyezik a nyugdíjazást. fejezetben kifejtettük. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. lényegéb l fakadó korlátai vannak. Úgy találta.Az el z fejezetek fejtegetései. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. valamint az 1. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. talál valamiféle állást. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. mint amilyennek t nik. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. A 3. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. hogy a munkaképtelenségi juttatások. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. valamint az oktatás. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. ahol bárki. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. különösen abban az esetben. kapcsolódó szakpolitikák . Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre.

A társadalmi modell azt sugallja. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. ha a munkaképességet helyezzük el térbe. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát. hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket).is támogatják. A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. Ebb l következik. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. fejezetben megmutattuk továbbá. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. minden tagországban és minden id ben. Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . Következésképpen. 76 7. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. amely alapján azt mondhatnánk. A 3. a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére. helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). A tartózkodási jogok b vítése. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak. míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni.

akik a munkaer állományhoz számítják magukat. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják. például a társadalombiztosításban. amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. akik nem akarnak munkát vállalni. Azt ugyan elfogadják. E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. Egyéb szakpolitikai területeken. akik olyan. 2000. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. amit egyes elemz k úgy értékeltek. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak. illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva. a magukat a mindennapi életükben . A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . Több érv szól amellett. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal. mindamellett szem el tt kell tartani. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. az a tény azonban.másikat. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. ADA) sikerével. mivel arra utal. hogy azokat. akik nem keresnek munkát. EU-tagországok körében. Ebb l az okfejtésb l következik. amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában.). A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. létrejött egy közös. mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett. amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. mint egy másiknak. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. akik nem akarnak munkába állni). A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban. amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok.

nem pedig a korlátozottság után. Amint azt a 3. annak segítségre van szüksége.7.eu. néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban). a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. hogy valaki nem képes dolgozni. Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek. ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük.. MISSOC) (elérhet a http://ec. A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). mint a szociális ellátás. amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok). hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. El fordulhat. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra. mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül. vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések. A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. 2002. A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. különösen akkor. Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. a szakmai viták. 2. hogy a folyamatos összehasonlítás. hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. fejezetben hangsúlyoztuk. hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. Más szükségletek. Ehelyett azt vizsgálják./ employment_social/ . táblázat). E tanulmány megmutatta. jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése.korlátozottak. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. Továbbá. 3. például az alapvet jövedelemtámogatási igények. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union.europa. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1. A következ szakaszban átgondoljuk.

így számos. illetve fizetnek-e játulékot. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. a juttatások mértékér l. a kvóták. Rokkantság XII. kikre terjed ki (dolgozók. a különféle juttatások halmozhatóságáról. és így tovább. fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l. amelyek segítségével kiértékelik. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. fejezet: Rokkantság VIII. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni. szöveges beszámolóra lenne szükség.missoc/2001/index_chapitre11_en. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára. amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. nevezetesen az érintett korcsoportokról. ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. a koordináció nyitott módszere keretében. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük. adóztathatóságáról. arról. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését. önfoglalkoztatottak stb. fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. és egyéb szabályozó jelleg politikák. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. . Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem.htm címen). és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. Alkalmazási kör: felsorolja. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak. Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. és hogy felmérik-e a körülményeket. A fogyatékosoknak járó. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat.

nem csupán azoknak. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. fogyatékosokra. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. fejezetben is utaltunk. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre. olyanokban. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan .1. Az esetleges megközelítéssel az a gond. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie. hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet. a többi között a felmérési módszerekre. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. amelyeket a társadalombiztosításban. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez.3. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni. 80 IV. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. A 8. hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. rész Következtetés 8.1. 8. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. A 8. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. szociálpolitikában használatos.Végül megjegyezzük. Az a véleményünk. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. semmint kategóriák kialakítására. de ahogy korábban már említettük. A Bizottság érvelése szerint. A 8.2. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan. biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. szakaszban összefoglaljuk. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. Azok a szociálpolitikai struktúrák. Amint arra az 1. amelyeket meghatározott egyéni. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével.

A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. 8. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi.2. Minden tagállamban jellemz . hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. fejezetben bemutattuk. fejezetben említettük. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. Elképzelhet . Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. a (korkedvezményes) nyugdíjazással. Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket.vannak jelen. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. E rendszerek sajátossága. hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. A 4. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. hogy azok az országok. akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. j ott. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására. Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek. Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. Azt várnánk tehát. amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. A központosított. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. A 4. de csak annyiban. m ás szóval. hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. Azokban a rendszerekben. fejezetben kifejtettük. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. az orvosi határokat jobban védik. A 3. kevés mérlegelési lehet séget hagyó. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. ahol a rendelkezések nem integráltak. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. fejezetben megmutattuk. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések.

. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . ha kategóriákat kell kialakítani. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t. A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. olyanokat. A 3. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa. Valaki. s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk. nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. Vita tárgyát képezi. Az egyik lehet ség az. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. A tanulmány amellett érvelt. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb. Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. 25. bekezdés). fejezetben már kifejtettük. a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség.megnyilvánulását. aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül. fogyatékossággal. Világos. de ahhoz túl fogyatékos. 2002. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak. hogy ne tudjon dolgozni. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. szakasz). aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott. hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes.1. és általános szociális támogatás után kell néznie. amint azt az 5. hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. ugyanakkor az a tapasztalatunk. fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. hogy a szakpolitikától függ. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. Ezek közé tartozik az a helyzet. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. mely felmérés lesz releváns. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. Az ismertetett példák alapján világos. és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak. mint amilyen jelent snek az látszik). Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. A jövedelempótlás területén. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. és 4. például kvóták esetében.

amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet). vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. Amint azt már láthattuk. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott. A 3. mint a munkában. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem. Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. Miközben az OECD arra buzdít. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. ha az illet többet keres. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. amely nem veszi tekintetbe. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). amely összhangban van a fenti ajánlással. hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése. hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. A másik f területet. Teljesen nyilvánvaló például. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. fejezetben azonban láthattuk. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. fejezetben utaltunk rá.való Äorvosi jogosultságukat´. E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. Alacsony küszöb . mint amilyennek t nik. A 7. Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. vagy abban az esetben. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. Általánosabban. A kérdés az. vagy kevésbé súlyosnak otthon. hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. mint egy másikon. Lehetséges. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait.

1991. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába. Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. identitások és konstrukciók Jenkins (2000.esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba. baráti körök tagjaként. produktív és munkaképes egyénként határozták . fejezetben kifejtettük. ami félrevezet . mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. Kategóriák. A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. Amint azt a 6. a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. nem pedig maga az identitás-csoport. akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak.3. el fordulhat. Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról. A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért. 13. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. például a szociális jóléti intézmények részér l. o. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. Amint azt Jenkins kiemeli. amennyire csak lehetséges. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. 8. 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását.. Úgy véljük azonban. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak. A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon. A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján). mert a jelentésüket mások határozták meg. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. Amint azt az 1. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre.). Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. fejezetben is leírtuk. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik. hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár. ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának.). hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. pontosan azért. A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük. hiszen befolyásolják.

az irodalom. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól. E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. o. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések.meg magukat. hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. a vallás stb. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika. a szocializáció. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok. A szociális konstrukciók.). hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását. amelyek logikája eltér a hagyományos. Kérdéses. A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) . Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. ahelyett. 335. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok. de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. a történelem. Schneider és Ingram (1993. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. szociális jóléti intézkedésekét l. aki lényegében szokásos életet él. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. Egyértelm . olyanként. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. a kultúra. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. vagy a pozitív módon konstruált csoportok. vagy egyfajta Ähamis öntudat´. közös identitásra. amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. rákényszerített identitást. A Watson tanulmányában szerepl . politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást. a média. alakít ki´ (1993. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. például Äél sköd k´ kizárására. Azzal foglalkozik tehát..

Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. E jelentést Deborah Mabbett írta. Universalism and the International Classification of Impairments. J. 86 87 Hivatkozások Baker. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló. M. kötet. Strasbourg.) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. 1173±1187. és D. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. Houtenville és D. Bolderson. S.. egyetemesség. R. Rienk Prins. Council of Europe Publishing. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia. October 18±19 2001. aktuális statisztikákhoz´]. Aldershot. Badley és T. valamint a képességcsökkenések. H. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. Heinemann Educational Books. és D. [A fogyatékosság modelljei. 113±134 old. A.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése]. Bolderson. B. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. Blaxter. E. Disabilities and Handicaps. Chatterji. Bickenbach. Copenhagen. M. S. old. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával]. Copenhagen Conference. John Wall és Peter Wright. Burkhauser.. sz. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine. Washington D. London. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. Gerard Quinn. Avebury. 6±7 May 1994. Social Forsknings Instituttet. 2. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c. 31.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International. 48(9) kötet. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement. konferencián el adott tanulmány]. Stefan Trömel. A. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok.C. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában. Bengtsson. H. in J Clasen (szerk. Fiona Campbell.. (szerk. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities.

Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák]. Department for Education and Employment. népesség és szociális körülmények]. N.): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. Schneider. WHO. Mashaw. Gudex. Gaudino. OECD. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok. O. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www. old.C. F. American Political Science Review 87(2) kötet. Anne L. J. National Academy of Social Insurance. N. UK. C. Nottingham. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. 1993. Journal of Occupational Rehabilitation. OECD. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. New Jersey. Lopez (szerk..) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. Strasbourg. és G. 1 sz. szociális folyamat és ismeretelmélet]. Eurostat Working Papers. Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. és A. Final Report of the Disability Policy Panel. Murray. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése. Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). C. 311±320. Veerman és S. 4. Ageism and Ethics. N. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of . ICF Checklist (2001): ICF Checklist. 85±87. L. A. 29. Williams. Daniels. old. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. szerk. Grammenos. Kersley. 3/1999/E/no 20. L.. C. OECD. kiadás]. Rome.. S. D. Version 2. S.1a. D. B.org). Reno (szerk. DG V. L. Schneider. McCrudden. sz.who.nasi. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´]. Clinician Form. J. 334±347. Murray és A. Rasmussen. Oxford University. Evans. P. 7±25. mimeo. Prins. Humana Press.. E. Industrial Law Journal. kiadások és akciócsomagok]. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete]. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker. módszerek és eredmények´] in C. 48(3) kötet. mint kihívás]. Gudex és S. Washington D. 1995]. Washington]. (http://www. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´]. Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés]. C. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról]. M. J. Jenkins. Paris. W. és V. Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. old. Hága]. Paris. R. Current Sociology. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Matheson. (2000): µCategorisation: Identity. 2.. M. N. (2000): Research and Reports (Review Article). Paris. C. B.. kötet. Meager.int/classification/icf) James. Totowa. J. T.Regan és N -D. a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)]. Council of Europe Publishing. Doyle.Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. old.. R. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. 10. Mael és B. kötet.

From Principles to Practice. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák. van Elk.un.814-3. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. míg más országokban eltér t. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát. (el készületben): µWell.Disability. I. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot. United Nations. tudom. és M. The Stationery Office. Prins és W. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. H. F. Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt).org/symposium/waddington. N. Sainsbury és H.dredf. Watson. EIM Zoetermeer. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. kötet. van Lin. van Ewijk. A fogyatékosság definíciójának három f . London. K. L. European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai. 88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. Waddington. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67. Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz. Zola.html (accessed June 2002). R. (http://www.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. P. ezek azonban itt nem szerepelnek. R. I know this is going to sound very strange to you. Thornton. és T.. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése]. M. (http://www. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. DREDF Symposium on International Disability Law and Policy. el készületben: in Disability and Society.. az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak.pdf). 2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l]. Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ .

A 2002. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. ha létezik más említésre méltó juttatás. amelyre képesítést szerzett. ahol ilyen el fordul. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. arról is szót ejtünk. Mindhárom juttatás járulékalapú. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. Azok. vagy amelyet kitanult. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. a munkaadók feladatai. Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy. továbbá. Minden információ 2001-re vonatkozik. az országos jelentések elkészítésének id szakára. Kitérünk az országos jelentésekben közétett. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. akik nem fizettek járulékot. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. . a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi. az el bbi a földtulajdonosokra. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság].

amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel. amelyre képesítést szerzett. Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. vagy teljesítend részarány. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. A munkaképtelenné válás folyamata. Az a dolgozó. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. (Mind a fizikai. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. a munkaadók feladatai. Az egyéb. vagy esetenként bevont küls orvosok). amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. akkor min sül rokkantnak. ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. vagy amelyet kitanult. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is.akkor min sül rokkantnak. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. Részleges nyugdíj nem létezik. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet. Vannak azonban olyan esetek is. hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. feltéve. vagy amelyet kitanult. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. További. A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. amelyre képesítést szerzett. vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti.

mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . illetve a fogyatékosoknak járó. hogy képes-e munkáját elvégezni. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik. hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el. vagy hagyják azt helyben. az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. 92 Az országos jelentés azt mutatja. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével. Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre. nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). a m szakokra. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). akiknek az igénylését elutasítják. de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben. amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. akkor az el bbi megsz nik. habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. az id sebb munkanélküliek. Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. környezeti tényez kre stb. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni . A határvonalak átjárhatósága: életkor. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. Arról. ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül.

ami nem más. o. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. 8. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. vagy ± az összes olyan foglalkozásban. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. a munkaadók feladatai. amikor a tartós rokkantság felmérése történik. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. El fordulhat. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök.). A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia. Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van. ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . amely legfeljebb egy évig tarthat. Mind az egészségügyi. ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). Egyébként. aki egy vizsgálatot hajt végre. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni. A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. amely legfeljebb egy évig illeti meg. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll. mint az a pénzösszeg.

Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. Nem lehet azonban pontosan meghatározni. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. A határvonalak átjárhatósága: életkor.A gyakorlatban a felmérés személyre szabott. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. és nincs más jövedelemforrásuk. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul. és milyen mértékben az álláshiány. mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. hogy az olyan egyéni jellemz k. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). akik saját maguk készítenek diagnózist. a képzettség szintje. a nem. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. elképzelhet . de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat. vagy a továbbképzési program költségeit. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. mivel a központi kérdés az. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. a munkaadók feladatai. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. a személyiség és a hozzáállás. DÁNIA Intézkedések . ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. mint amilyen a kor. Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. és újabb vizsgálatokat rendelhet el. A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki. vagy csak rendszertelenül dolgoztak. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is.

Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). a munkaadók feladatai. o. Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. ha az orvos igazolja. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. 1999. A munkaképtelenné válás folyamata. Tekintettel arra. hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges. de azt 1965-ben lényegesen kib vítették. E juttatások egyike sem járulékalapú. Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. p. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. A betegségi juttatás általában megsz nik. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. Számos megszokás alakult a tekintetben.). a legmagasabb szint pedig annak. vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. attól eltér fogalom. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. Általános szabály. A közepes és a magas szint nyugdíjak. teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele. ha az igény szociális. de meghosszabbítható. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz. Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. Ugyanakkor. amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent.18). majd 1984-ben megreformálták. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. az életkor. (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz . 6. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik. hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor. azt az önkormányzat javasolja. mint utolsó lehet séget. Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár.A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza.

± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy . meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet . A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. A szociális ellátást. a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. illetve minden egyéb olyan tényez t. 96 de az önkormányzat dönti el. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. a foglalkozást. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´.eltávolodást célozzák. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni. hogy azok más-más eljárást követnek. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). Az alacsony szint tehát. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. függelék) is. amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák. A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva. Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. Egy olyan személy esetében például.

megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. a munkaadók feladatai. A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. amely legfeljebb 360 napig tart. életkorát és lakhatási körülményeit. ha munkaképessége a becslések szerint betegség. 12. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. ha betegség. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). (Finnországi jelentés. ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. 12. eltér döntéshozatali helyzetekkel. A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. ha az illet nek munkát szerez. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . amely számára megfelel nek tekinthet . képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. korábbi tevékenységét. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes). vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os. Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. mint az országos nyugdíj esetében. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig. amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . A munkaképtelenné válás folyamata. (Finnországi jelentés. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. országos nyugdíjrendszer van. elérhet állásban pénzt keressen.). Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak. vagy más olyan munkát elvégezni. Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. míg a teljes nyugdíjat azok kapják. és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát.). ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg. Két intézkedésr l van tehát szó. míg a f rtidspensionnak a 35%-át. A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható. o. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják.rehabilitációjához. A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. o. A szakmai rehabilitáció . önkéntes ellátó) is megtalálható. valamint más lényeges tényez ket.

FRANCIAORSZÁG Intézkedések . Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. Lehet ség van küls fellebbezésre is. hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. ha a munkaképesség bizonyos tényez k. s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). de annak megállapítása nem szükséges. például betegség. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. Az orvosi diagnózis kötelez . Ez a juttatás. Az SII-höz/biztosítóhoz történ . de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. hogy a személy más tényez khöz. Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja. álló testület elé kerül. készségeihez stb. szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. hogy az illet személy munkaképtelen. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . ha a kereset csökkenése igazolható. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra. más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. a Közigazgatási Bírósághoz. a szolgáltatásokkal stb. akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. A beszámoló tartalmazhat leírást arról. Egy kezdeti. születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. képességcsökkenés. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani. Felmérés ± diagnózis. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. (lásd fentebb). például végzettségéhez. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken. Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony.

Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. o.).) Az AAH végül fennmaradt. vagy épp ellenkez leg. ugyanolyan típusú munkát végez. 1997. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. az RMI-é pedig rövid. mint korábban a szóban forgó egyén. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. o. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni. Az 1. kategória: az egyén munkaképtelen. majd . A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel. az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. 3. és el reláthatóan már nem javul (consolidé). amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit. AAH-t igényelhetnek. és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére. 1999. o. amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének. illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát. Három rokkantsági kategória van: 1. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. 2. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges. AAH Azok a feln ttek. kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). akkor 50±79%-ban fogyatékosnak. 1999. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra. eltér módszerekkel. 3. a 2. a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. de egy. az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. 7. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. ha nem képes olyan állást találni. B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI). de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. 684. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). Ezen túl. Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak.). A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. aki ugyanazon a területen. A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. a munkaadók feladatai. kategória esetén ez 50%. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari.

de ez nem megszokott és nem is ajánlott. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. hanem azon. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni.S). hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. sz. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ). Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. Elképzelhet tehát. A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. 94-13. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül. testi és szellemi képességei.). Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a . Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. akinek igazolnia kell. részleges betegségi juttatás felvétele mellett. és a munkaadónak is bele kell egyeznie. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el.L 341 Code S. hanem az illet életkora. A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art. 1994. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait. Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél.. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére. A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák. november 21. hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. A törvény kapcsán vita alakult ki arról. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg.

a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett.) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve.vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz. KKárosodás. amelyeket közvetlenül mérnek fel. hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience). ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb. A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke. hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni. Hangsúlyoznunk kell azonban. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések.és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom.) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív. (Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. és három min sítést használ: A (teljesen. ezt követ en pedig megvizsgálják. a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja.médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). B (csak részben. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti. hogy e szabály csupán ajánlott. mint 80%-ig] és C [80%. A kezel . vagy afelett]). Disability and Handicap. A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek. a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. változat) listához.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni). B [50%-tól kevesebb. Amint azt a bevezetésben szintén említettük. Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. 1. mint 50%-ig]. 1st version. rendszeresen és helyesen képes elvégezni). fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi. a napszaknak és a tartózkodási helynek . illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel.

a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. a nehézségekre. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. Egy 1999-es tanulmány kimutatta. Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni. hogy munkát találjanak (Colin és mások. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el . hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. kitérve a munkahely elrendezésére. az egészségügyi. valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak. 6. hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. o. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. a munkaórák számára. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. Nem egészen világos.). vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. 102 A két részleg közötti összhang korlátozott. Ezen túl a COTOREP orvosa. nem pedig az els döntés alkalmával. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. sem a személyre vonatkozóan.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt. vagy a védett foglalkoztatás felé). hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell.. amely a szociális partnerek. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra. A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. a viselkedésre. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak . amelyek a tájékozódásra. hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. sem általánosan. az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. 1999. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. A magyarázó szöveg hangsúlyozza.

A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát. 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre.felel. hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. KK-k) száll. Felmérés . de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. az EMR). hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). a munkaadók feladatai. Ez járulékalapú biztosítási juttatás. azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. Döntések Az EMR azoknak fizethet . 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). amelyek a bér 80%-át fizetik. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak. nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción. Megjegyezzük. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése. Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. nem pedig a munkaképességhez . annak ellenére. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. A munkaképtelenné válás folyamata. A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. legfeljebb 78 hétig.

A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük. Nem teljesen egyértelm . a betegség hátterét l. hogy az illet személy siket. hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése. különben teljes juttatást kell fizetnie. ezért általában teljes kifizetés történik. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. akkor újabb orvosi jelentés készül.) leírására további kódokat alkalmaznak. Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ. a fennálló panaszokról. Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról. amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. hogy az igényl t meg kell vizsgálni. további címszavakkal. s e címszavak jelzik.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell. Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. ismétl d stb. ülni. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. végig/az id egy részében. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. rugalmasságot. Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. hallás. és a tünetek (krónikus. s r n változó munkaid . Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról.). vérnyomás. 10. hogy létezik megfelel állás. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e.. Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni. a folyamatban lév kezelésr l. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. teszteredmények stb. érzékszervi képességek: látás. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. alkalmazkodóképességet. járni. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. hajolás. az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. 10th revision. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. huzat. lépcs mászás. magasság. hordás. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. 104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése . akkor az alapnak be kell bizonyítania. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. vak. felel sséget. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. Felhívjuk a figyelmet arra. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. hogy a személy hány órát tud dolgozni. h mérséklet-ingadozás. tartás és mozgékonyság: a kezek használata. állni. módosítás) szerint kódolják. allergiás reakciót kiváltó tényez k. zaj. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. Betegségek nemzetközi besorolása. beszéd stb.

Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett. ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. az IKA. Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. Korábban már említettük. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. Az egészségügyi bizottságok. Úgy t nik. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. köztük például az általános rendszer. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. s ez részben megmagyarázza. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. . A felmérési eljárás általában hosszadalmas. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). a férfiak 63. A köztisztvisel megvizsgálja. különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben. a n k 60 éves korban. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez. valamint az egyes intézmények közötti. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják.jellemz . aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. de magával az igényl vel nem találkozik. azt is megvizsgálják. hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között. és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik.

a thalassemia vagy az AIDS. Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . erejének. A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. vakság esetén. a munkaadók feladatai. a siketnémaság. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni. az IKA. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). a Hansen-kór. ± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l.és szubkután szövetek. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. esetére. amit egy hasonló. . Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak. amit egy hasonló.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap. A munkaképtelenné válás folyamata. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. b r. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. erejének. ami az egészségi állapotnak. de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak. ezek: belgyógyászat. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság. a paraplegia és a tetraplegia. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). thalassemia (mediterrán anémia). ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal.

A határvonalak átjárhatósága: életkor. Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal. a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe. Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). amelyek a fogyatékossági igazolvány. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). meghatározott egészségügyi problémával élnek. Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. fül-orr-gégészet. A biztosítási rendszerbe 1993. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. mint amilyen az életkor és a nem. A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban.pszichiátria és neurológia. például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. szemészet. Bizonyos esetekben. hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). ortopédia. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az. . Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. illetve az épít iparban dolgoztak. Ez azt is jelenti. -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. foglalkozási betegségek. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. ± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. 106 sebészet. Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. akik elegend járulékot fizettek be. hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. és más intézkedések. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek. akik bizonyos.

A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni. átfogóbb rendszer egyes elemeit. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. a munkaadók feladatai. hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. Az 1996 októberében bevezetett. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. mindenek el tt az igényl saját orvosa. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. betegségben. A munkaképtelenné válás folyamata. rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . amely legalább egy éve fennáll. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. A segély orvosilag akkor indokolt. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. ezek végrehajtása azonban még várat magára. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k. mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség. hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést. 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat.) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti. Az igényl lapon a kezel . valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek. vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. MRA) útmutatója megismétli. 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre.Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre. vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. ha a személy Äolyan sérülésben. A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie). A rövidtávú.

akkor Äkijelenti. beszéd. egyensúly. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel. járás. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi. problémák). hallás. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést. látás. Más szóval. mindennapi élet. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). enyhe. táplálkozási stb. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. Az útmutató kiemeli továbbá. továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról. öntudat. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással. stresszt r -képesség. lépcs mászás. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel. kórtörténetben szerepl mozzanattal. tanulás. keringési. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól.). az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. kézügyesség. hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. akkor arról tegyen említést. Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. légúti. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel. és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´. hanem a kórtörténet értékelése. hajlás/ térdelés/ guggolás. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. e területek: feladatmegoldás. kontinencia. illetve egyéb jelent s. ülés. és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. nyújtózkodás. Ha az igény fennmarad. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. állás. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. súlyos. más emberekkel való érintkezés. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l.. mélyreható. tanulás. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. közepes. törés. emelés/hordás. végzettségét és szakképzettségét. szívrendellenesség stb. öntudat stb. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. a fogyatékossági juttatás. Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van.leírja a diagnózist. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. egészségügyi felmérés következik. hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. A Szociális. CCI) hivatkoznak. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. .

akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. tudományos. OLASZORSZÁG Intézkedések . E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. például Ämert hosszú id n át. aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt. illetve nem egészségügyi tényez ket. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan. a szívritmuszavarok stb. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. hulladékgy jt ). hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. akkor az értékel átgondolja. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. Az értékel nek le kell írnia. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. Ez különösen érvényes azokra az emberekre. vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. közepes. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. valamint azok a helyzetek. majd 80 év felett megemelkedik. f ként abban. E kategóriák a munka nehézsége (könny . kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. A határvonalak átjárhatósága: életkor. lényeges információk begy jtése révén. Az értékel nek arra is ki kell térnie. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. ± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. épít ipari. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja.

amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. Meghozandó döntések A döntés tárgya az. gép vagy eszközök használatára. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák). továbbá az Assegno mensile. Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). lépcs k és létrák használata). A jogszabályok el írják. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást. Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno).). járulékalapú segély. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel. amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak. a környezetre (páratartalom. állva stb. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . a Pensione di inabilita. A munkaképtelenné válás folyamata. Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. h mérséklet. A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. a munkaadók feladatai. Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . munkából származó jövedelemmel. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. a munkavégzés helyzetére (ülve. eltér területeken (például kardiológia. A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. és orvosi jogi jelentést készítenek. E két utóbbi juttatás. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott. azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. és azt hangoztatta.

o. mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. a munkaadók feladatai. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25. amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. Kivételt képeznek azok az esetek. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. Azon fiatalok számára.) egészen a legmagasabb. de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. 25±30 stb. Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik. Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. 4. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve. HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. akik még sohasem vállaltak munkát. A munkaképtelenné válás folyamata. Felmérés . míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni). Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges. a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani. Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat.hivatkozik. és bizonyítani kell. akkor általában nem saját orvosától. a megkövetelt járulékösszeg minimális. vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. 2000. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. 111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. (törvény a fogyatékossági segélyr l). egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. amikor a kedvezményezett dolgozik. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú.). az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki. A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet .

a kéz és az ujjak ügyessége. amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. térdelés. a nyak használata. munkaütem. guggolás. a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. 8. o. A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. hajolás. WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése. tolás és húzás. azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. míg a (2) lépést munkaügyi szakért . hordás. o. emelés. Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. hogy az igényl kórházban van. pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti. b rrel való érintkezés (például allergiák).). rezgés. bizonyos esetekben feljegyzi. Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll. A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel. többek között: ülés.± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). E döntés alapjául az szolgálhat. stressz stb. másrészt információt .). hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. o. mászás. rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás.). nyújtózkodás. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni.). állás. kúszás. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés.). Az orvosok körében vitatott kérdés. lépcs mászás. járás. és hogy a veszteségen. nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében. a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata. munka a fej felett. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét. szárazságra stb. házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve. vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. 10. környezeti tényez k (reakció a h re. vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. Az (1) lépést. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások). 13. hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen).

de 2001 júniusában a következ módon üzemelt. verbális). Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük.). amelyet az igényl elvégezhetne. o. technikai. amelyek az (1) lépésben lezárulnak. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. A rendszer több ezer. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének. Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik. tapasztalat. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. ± munkahelyi követelmények: végzettség. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. Ha nem található három ilyen állás. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján. Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez . feladatok). A határvonalak átjárhatósága: életkor. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok. tartalom. Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. munkaórák stb. A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. készségeir l és tapasztalatairól. hogy a WAO határai túl képlékenyek. A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza.). orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. o. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét.). A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás). Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik). hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. ± az állás szintje (általános mutató. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják. a szükséges készségek jellege (vezet i. ez az elv nehezen alkalmazható. ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. 12. 113 ± munkaköri leírás (cél.gy jt végzettségér l. ± bérek. akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen.

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. Ehhez hasonlóan. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak. végzettségét. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. szakorvosokkal. általános képességeit. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. Ez mindkét esetben azt jelenti. ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. munkatapasztalatát. általános képességeit. végzettségét. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. betanításban a magán -/állami szektorban. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. például azáltal. Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. amelyek megkövetelik. A határvonalak átjárhatósága: életkor. sérülés vagy más rendellenesség okozza. . ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. akik hosszú ideig. ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. figyelembe kell vennie az illet korát. figyelembe kell vennie az illet korát. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. munkatapasztalatát. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt. Ezt f leg olyan emberek kapják. Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni.

hogy az el adók (színészek stb. Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). A munkaképtelenné válás folyamata. A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. fejezet) említettük. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. míg más fejezetek nem írnak el százalékokat. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes. amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. azt gondolhatnánk. képességcsökkenéseket leíró országos listára. A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. a b rgyógyászat. Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. a bels elválasztó-rendszer stb. valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: .). ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni.és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. aki nem dolgozik. Amint azt a jelentés f részében (3. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz.amit 1996±97-ben vezettek be. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. amilyen például a neurológia. Az izom. rendelet). hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni. Részleges juttatás nem létezik. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). A lista fejezetekre tagolódik. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. A hányados kiigazítható. például utal arra. hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot. a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . a munkaadók feladatai. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára.

étkezés stb. total (teljes). Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. szellemi és érzékszervi képességeit. néhány átmeneti elemet kivéve). az azt megel z rendszert. Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. általános társadalombiztosítási törvény. míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. amelyek belátható id n belül fennmaradnak.) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. Ley General de la Seguridad Social. ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság). április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. A bevezet elmondja. A lista használata törvényi kötelezettség. 136(1) cikk). ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el. helyváltoztatás. lehetnek testiek vagy szellemiek. és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. ami feltételezi. amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. Látható. A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. (LGSS . amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak. (LGSS 136(2) cikkely). (LGSS.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. vele- 119 születettek vagy szerzettek. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges). A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik.

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak. Akik korábban nem dolgoztak. illetve nem fizettek járulékot. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet). mérgez . A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba. jövedelemfügg . azok számára a nyugdíj rögzített összeg . Az nincs kifejezetten meghatározva. veszélyes.5-t l kevesebb mint 0.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). a förtidspension. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. 28 nap elteltével a munkaadónak. a család m ködése. Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések. A terv irányulhat egyszer en arra is. több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások. hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. A határvonalak átjárhatósága: életkor.75-t l kevesebb mint 0. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent. ± munkaügyi tényez k.25-t l kevesebb mint 0. cikkely). 0. ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik.5-ig. A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak). de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. ha munkaképessége baleset. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. mint az orvosnak (8(1). ± kulturális tényez k. Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség. E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. ilyen betegség következménye.875-ig. A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába. 0. azok esetében pedig. a munkaadók feladatai. képzés) fényében.± családi tényez k: a családi támogatás mértéke. A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. illetve 0. nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. családi kapcsolatok. de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést).75-ig. illetve veleszületett fogyatékosság. A nehéz. 1974/1982) értelmében a betegség . rehabilitáció.

hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. lépcs jében meg kell vizsgálni. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. mint a hosszú távú betegségi juttatás. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll. amelyek az Országos Munkaer piaci Testület. hogy a Äpasszív´. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. Ha a személynek nincs munkaadója. hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. de gyakoriak. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete .nem elegend ok arra. pszichológusokból. vagy a szociális ellátórendszer feladata. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . Elvileg el fordulhat. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. illetve annak nyomon követésére. tehetségér l és munkaképességér l. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok. valamint a munka átszervezése. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). illetve a tüneteket. Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. a förtidpension. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). kivéve. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. de a szakpolitikák biztosítják. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista.

A határvonalak átjárhatósága: életkor. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól. illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. és az igényl választ közülük. szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. mint az életkor. A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. tesztek.) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. amikor kiderül. Az olyan tényez k. majd az intézkedések nyomon követése során. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l. mind a tüneteket leírja. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. még rehabilitáció útján sem. de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot. de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat. nem pedig más egyéni tényez é. oktatás stb. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. Látható tehát. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el .). amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . Ekkor meg kell állapítani. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. E testületeket azonban sok kritikai éri. a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. de ez attól is függ. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. A tisztvisel fontos szereppel bír. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist. hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. a kiállító orvostól további információ kérhet . és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. o. különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok. els sorban a központi hatóságok részér l amiatt.

hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. általában szakmai rehabilitációra küldik. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. .). Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. Azok számára. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. Azokat például. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni. és hosszú távú (52 héten túl). Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. rokkantsági juttatás) volt. hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük. 18). A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS. Mára az SDA megsz nt. munkaképtelenségi segély). vagy korábban csak keveset dolgozott. A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. A munkaképtelenné válás folyamata. de annyira nem csökkent. a Severe Disability Allowance (SDA. függetlenül attól. akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP. Ha az IB igényl je munkanélküli. 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. függelék tárgyalja. a munkaadók feladatai. hogy munkát keressenek.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. és az igazolás gyakorlata igen változó. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. törvényben el írt táppénz). Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. akiknek az írással és az olvasással. amelyet a munkaadó fizet. kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. egy másik juttatás. hogy egy bizonyos betegség. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. Az IB-nek három szintje van: rövid távú. 2001. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. és azt nem vizsgálják. 1. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. o. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. rövid távú. illetve a számolással vannak problémáik.

± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4). ± arról. A fenti információk. az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie. 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. ± azt. . a felmérés alatt tapasztalt magatartás. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. akkor a juttatás odaítélhet . valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján. A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. Bizonyos körülmények között.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia. vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése.és a csontrendszer. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább). A GP-t l további információ is igényelhet . és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat. Ha eltérések tapasztalhatók. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. ± otthoni helyzet. hogy miként telik egy szokásos nap. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. ± kórtörténet. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka. s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát.

fennmaradó öntudat. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. mindennapi élet. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. mint ahogy azt a GP-k teszik. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. kontinencia. A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. érintkezés más emberekkel. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. és kevésbé részrehajlóak. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. (15).A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. akik az útmutatót írják. mint az ügyfelek. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más. mert például saját területükön nincs megfelel . amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. ülés. mint az otthoni környezetet. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek). illetve. és ha a PCA elegend pontszámot mutat. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. A melléklet II. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). Az I. vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. (0). hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. és azt sem kell jelezniük. lépcs mászás. akik bejelentett gyakorló orvosok. hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. «(egyéb elemek. A szabályozás azt sugallja. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik. (10). mint az ügyfél saját GP-je. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása). Az útmutató hangsúlyozza. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. amib l az következik. nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. stresszt rés. és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. része a szellemi fogyatékosságokról szól.

WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi .0 Dohányzás. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI. a dohányfügg ség kódja F17.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom. például alkoholizmus. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények.1 Alkoholfogyasztás. elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés. és az orvosi körülmények között.és a csontrendszer. például Z72. a n k esetében 60 év) megsz nik.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák. 1. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik. fejezet) Z72.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében.2 (V. fejezet) ICD-10. tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás.munka. A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k. az alkoholfügg ség kódja F10. A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év. KÖTET. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r.2 (V. fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban.

E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt. (1997): µFrance¶ in: S.uk/depts/govn/research/disability. DREES Tanulmányok és eredmények. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. szociális és munkahelyi igényeknek. DREES Tanulmányok és Eredmények. E. Colección Solidaridad. Afsa. Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. C. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok. Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított. Helsinki. Colin.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek.htm. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer. V. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom. Escuela Libre Editorial. konferencián ismertetett tanulmány. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás. és R. ONCE Alapítvány). No 39. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel.gouv. szám. szeptember 25±27. hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel.brunel. Mu oz Manchado és R. igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel. 39. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása.és érrendszer Vérképz dés Látás Fül. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶. DREES Études et Résultats. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni. Fundacion ONCE. Párizs) (elérhet ség: www. USA. Cordey és L. No 7.sante. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles.fr) Alfandari. A Társadalombiztosítás a világfaluban c. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´. P.ac. C. Madrid (Európai fogyatékossági jog.) European Disability Law. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats.. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése. 7. szám. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. de Lorenzo (szerk. . Beljaars. orr. amelyet képességcsökkenés idéz el ´.).

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

a Vöröskereszt orvosai). tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre. a megfelel fogyatékossági százalékokkal. hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván.végez. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. mentális. 134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. például a képzési szakemberek véleményét. látási. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. de nem méri fel munkaképességének mértékét. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. akkor ez elegend arra. A szándék az. hogy a személyt miként regisztrálták. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. 30%+ mérték fogyatékos). A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. hallási. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. A fogyatékosság jellegének (testi. 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba. ± az ügyfél önfelmérését. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. amikor a fogyatékosság olyan súlyos. kivéve a fent említett esetet. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. ± mások. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit.

A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. mint a CAO-26. Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. ± szakképzés.). KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. ± jeltolmácsszolgálat és más segítség. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett. csökkent szellemi. Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. 136 Felmérések DÖNTÉSEK. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. A jelentés megállapítja. old. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. például ha a személy állapota enyhének min sül. akik kivonták magukat ebb l a munkából. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. akkor az igényl nek bizonyítania kell. attól . annál több ember számára valószín síthet . A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. flamand integrációs segély). pszichikai. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. ± A hátrányos helyzet mutatói.is. mint a Änormál´ munkanélkülieknek. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap. de megjegyzend . például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. amilyenek például a foglalkoztatási börzék. épp ellenkez leg. amely más. testi vagy érzékszervi képességek miatt´. Az utóbbi egy újabb intézkedés. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. 1991. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját. A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. de azok kudarcot vallottak. ± védett foglalkoztatás. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. például a Vallon Alap (AWIPH). Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban.

és fellebbezés esetén felülírhatók. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza. amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l.függ en. amelyekkel 50% támogatás jár. Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. például. nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. 50. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. és eléggé fogyatékos-e ahhoz. hogy az illet személy munkát talált volna. Vannak Ävédett állások´ is. vagy a munkaadónak adott bértámogatás. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). vagy különleges szolgáltatás formájában. a munkaadó. hogy támogatást kérjen e személy miatt. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve. akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. a minimálbér 25. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét. A rugalmas állások olyan állások. lehet munkahely-adaptáció. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. vagy általános. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. és annak megállapítására irányul. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: . de esetleg még az el tt. amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). amelyekhez bértámogatás jár. Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. ha a személy siket. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. noha joger vel nem rendelkeznek. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni.

Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. de további definíciót nem alkalmaz. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. amelyet kompenzálni kell. hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek. eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere.). és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését.) miatt korlátozottak.. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. rehabilitáció stb. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. 3. A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja. A törvény kiterjed mindenkire. ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk . Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. Személyi támogató rendszer. ha ± testi. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. amely során eldöntik.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. 2. rendszerint heti maximum húsz órányi. A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. Munkavégzési segítséghez. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. amely lehet vé teszi számukra. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb. mint a többi. A fogyatékos emberek központi szervezete. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. mivel a támogatást a központi kormány fizeti. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják. 4. Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. de esetenként teljes munkaid s is. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. lásd alább). elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi. szenvedélybetegség stb. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára. a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya.

amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb. A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés.mérni. A törvény kiterjed mindenkire. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes. jelent). hogy mégis megtegyék ezt. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. munkahelyen jelentkez korlátozottságokra.). ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását. rehabilitáció stb.) miatt korlátozottak. az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. Orvosi igazolás szükséges. Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel. amely során eldöntik. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. ezt az érintett személy saját orvosa adja. például az álláshoz jutás nehézsége. aki tartósan beteg. Azok között. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. szenvedélybetegség stb. akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján . hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki.

amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása. hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. Különösen fontosak azok az intézkedések. és a kompenzáció háromszint . és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak. képzésben részt vev . például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra. amely a foglalkoztatott. amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. Egy másik intézkedés. Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . amint azt fentebb már leírtuk. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. ± képzési segélyek. A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. akik munkaképessége csökkent. a fiatal munkanélküliek. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. mint a speciális szolgáltatások.döntik el. Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. illetve ASLAK). f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. hanem arra. vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. A regisztráció gondolata nem arra irányul. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet.. Van számos más. akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK. illetve. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en. a bevándorlók) felé tolódott el. szemben más célcsoportokkal. Az önkormányzatok biztosítják a drog. képzés stb. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. ± próbaid s munka támogatása. A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . illetve fogyatékossága kezdete után is. a foglalkoztatással összefügg intézkedés. hogy a támogatás adható legyen. amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz. hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében.

kivéve. miszerint a fogyatékos Äaz a személy. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. azonban a végrehajtás id be telik. A helyzet ma már változik. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. orvosi jelentéseket nem készít. ha arról akarnak megbizonyosodni. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. ILO-egyezménynek. és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek). Ez azért van. ami az egyik oka lehet annak. hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. mint bármely más munkakeres . és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. például a végtag elvesztése érdektelen. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására.Azok az 50 év felettiek. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. nem éreznek ösztönzést arra. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. elvesztheti a segélyt. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. Néha el fordulhat. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . annak az elvnek az alapján. Azonban ugyanúgy. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. és mint ilyen. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak.

asso. a fogyatékos dolgozó) számára. ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. azt sugallja. A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. Az a személy. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet . 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal. az emberek TH-vá min síttethetik magukat. A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal.fr).(TH. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. és más kiadási programokat. Felmérések DÖNTÉSEK. A szakképzésben az oktatók számára díj. akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány. SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket. ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. B (mérsékelt) és C (súlyos). ezen belül is f ként azokra. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). 3. illetve állásban maradjon´. hogy állást szerezzen. CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. nagyobb arányban. de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. ± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. (1996 óta). amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére. a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától. és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak. akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet). amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. képz intézményekkel és más. amelynek maximális id tartama 6 hónap. Ezek az intézkedések a következ k: 1. akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. . 2.

a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. ha pedig a kérelmez már TH. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti. akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. illetve. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. különben bírságot kell fizetniük. A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. egyetlen üres munkahely sem. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. A COTOREP szakmai stábja orvosokból. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva. akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak. A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. akkor azt jelöli meg. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. amely a végs döntéseket hozza. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. S t. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). munkapszichológusokból. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. 26. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza. ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése. old. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. hogy meglehet sen elvontak. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. hogy a kérelem az egyes. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). akit már foglalkoztatnak. A kvóta egyik hatása az. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. (franciaországi jelentés. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . hogy ösztönözzék munkavállalóikat. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. vagy a képzés.

A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot. A reform f indítéka az volt. A két definíció teljesen különböz . Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki. és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást. A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. A segély 24 hónapig adható. valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. Például azok. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok. A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb. amely minden munkakeres t információkkal lát el. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni. hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra.) célozzák. a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak. amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges. a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után. hogy azok a cégek. A munkahely átalakításához is adható támogatás. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001.státusúakat´ célozza. rehabilitációt stb. Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb. mint alább majd látni fogjuk. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. mi a megfelel rehabilitáció. hogy mit kell érte fizetni. gyorsan meg is kezdjék azt. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. hogy gyorsan megállapítsák. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. pénzügyileg önállóak. Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával.jobs-fuer-schwerbehinderte. január 1-jét l. és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel. Ez azt irányozta el . akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. Megjegyzend az is. hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. és mértéke 40±60% között lehet. A BA keretében ahhoz. az súlyosan fogyatékosnak számít. .de). hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát.

vagy -e csapatban stb. ha korábban már voltak. megjegyzend azonban. A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. 146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . és az információs központot (BIZ) is lehet használni. A képességcsökkenés akkor ismerhet el. azt. hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. vagy pótszabadság nem jár vele. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy. egyéb juttatások. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. alsó végtagok stb. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. még akkor is. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg. ha az igényl életkora tekintetében atipikus. hogy munkanélküliként regisztrálják. a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak). amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. Nem méri a munkaképességet. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. Rehatervet dolgozhatnak ki. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. például utazási kedvezmény. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között. hogy egyedül akarnak dolgozni. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´. hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. A www. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél. valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció.jobs-fuerschwerbehinderte. mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát. és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l. mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni.

A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). SZEMPONTOK A III. a munkahely elrendezésér l. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. azaz azokat a korlátokat vizsgálják. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. július. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. ha munkához akar jutni. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . A BA Orvosi Szolgálata. Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. 1999. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. megfelel -e. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. angolul). A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. szakmaválasztási irányítás. hogy adott esetben mely foglalkozás. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. függelék). . DÖNTÉSEK. Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni).A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. például szakképzés igénybe vételét. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. amikor eldöntik. rehabilitáció. amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. amelyeket a személynek le kell küzdenie. képzési forma. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. és küls . tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor. akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. indokolt volt-e. úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik. hogy eldöntsék. Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´.

Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). A Äglobális´ kvóta 8%. a sokgyermekes szül k. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. Kvótához a 21±45 évesek. A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. Az OAED kezeli a kvótát. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. a fogyatékos személyek családtagjai. A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. akik járadékra nem jogosultak. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. amelyek különösen érdemesek arra. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. ± szakmai képzettsége. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. ± családi körülményei. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt. Éppen ellenkez leg. ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára.

hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák. Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak. amelynek célja. amit a FÁS. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt. feltéve. illetve állásuk megtartásában.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. ± Támogatott foglalkoztatási program. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. de azoknak nem járt támogatás. hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. valamint szakképzésben. vakok és gyengénlátók részére. A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. függelék) használják. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. ± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS). . amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. 1996) foglalt. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. amely segíti a munkaadókat abban. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. ± Személyes segítség az olvasáshoz. ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze.

helyezték. hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. Az NDA feladata. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. Megoldatlanok azok a kérdések is. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz. . A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5.az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. Van néhány javaslat arra. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. azzal a megbízással. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. hogy Äf áramú. Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált. a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra. Felmérések DÖNTÉSEK. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva. vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. hova sorolják az érintett személyt.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. Azt a személyt. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. (pozitív képességére) kell összpontosítania. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel. A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés. 151 DÖNTÉSEK. helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform .Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. A technikai bizottság orvosokból. és munkába szeretne állni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. ± munkavégzési kompetenciák. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. szociális munkásokból. hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. rendeletében foglaltaknak megfelel en. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. a 2000. ± hadirokkantak. ± fogyatékosságának jellege és mértéke. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. munkaer -piaci szakért kb l. sz. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel.

tartós munkanélküliekre stb. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez. 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos. ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja.). ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket. ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. Az igényl k várólistára kerülnek. nem a munkaadó. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség.szellemében. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´). a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén). A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. ami azt jelenti. A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására. munkahelyelosztó eljárást biztosít. s ezt a törekvést a WAO. ± A WAO-járulék csökkenthet . amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit). Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. amely (testi.és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt. szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz. aki a listán a legelöl áll. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. A REA el dje. és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja. hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . Sok ember csak részlegesen fogyatékos. ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van.

A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. 2.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. A törvény arra kötelezi a munkaadókat. függelék). a tervezési és építési törvény. azok a személyek. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13. illetve a WSW. 3. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). Például: 1. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. ezért WSW-várólistára kerülnek). hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. Ez általános törvény. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet. Waz vagy Wajong) részesed k. 153 4. fejezete tárgyalja.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg. mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia. hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. a fogyatékossági juttatásban (WAO. és feltételezi. és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök. akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. azok a WSW-ben részt vev személyek. szakasz). akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. 154 . A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára.

a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. mind pedig azokra. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. PORTUGÁLIA . sérüléssel. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy. Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. és minden olyan körülményt szabályoz. mind pedig szellemi. illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. SZEMPONTOK A WEA. sérülés. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek. Ezen túl az útmutató világossá teszi. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség. mind azokra. E csökkenés oka lehet betegség.o. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. például testi vagy szellemi betegséggel. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb. A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. és akkomodációra. hogy szakmai fogyatékossá vált. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. szociális vagy halmozott problémákkal. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut. Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak. Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. Az alkalmazottak egyéni igényeiket. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott).Felmérések DÖNTÉSEK. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. A WEA igen általános. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést. Általánosabban fogalmazva. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . Ehelyett azt hangsúlyozza. akik a fent említett problémákkal küzdenek. képességcsökkenéssel. 23±24 szakasz). A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. amely a munkakörnyezetet testi.

Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes). munkavégzés közbeni képzéssel. ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. függelék) használatos. szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. ± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. ‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. Felmérések DÖNTÉSEK. 156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti. ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek. amely legfeljebb négy éven át fizethet . akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. és ha lehetséges. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ.

A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. 26. 2000.O.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. hogy magában foglalja mindazokat. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales. például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás. amelynek célja egyrészt az. január 14. hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo). SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek.. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára.E. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések. 01. MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye. de annak betartatása szigorodott azáltal. hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l. amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában. 157 Felmérések DÖNTÉSEK. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz. Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri. B. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad).. királyi rendelet. A kvótát a közelmúltban csökkentették.). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka. másrészt az. Támogatások és adó. 22 sz.

és az egyén feltevéseihez köt dik. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni. megyei. fejezetét). vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül. vö. betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. aki annak a költségeit viseli. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább). más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók. 17. önfoglalkoztatott stb. nehezen foglalkoztatható személyek számára. hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18. 2. A jelentés szerint elképzelhet . hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. o. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások. szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. például személyi segít k képzése. különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. vagy önkormányzati szinten). A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5.1. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www. A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. az LSS hatálya alá tartozó személyek. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. Fogyatékossági segély. akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének. ami azt jelenti. Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. szubvenciók). ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. drogfügg k).). A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. vagy állása megtartásának. A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális. a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. vagy bármelyik leányvállalatánál. hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között. Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. o). függelék). 3. Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás.se) végzi. ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet.av. ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják.

A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend . a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l. azt kockáztatják. arról. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket. A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak. Azok a PEO-nál regisztrált személyek. . amelyek arra ösztönzik ket. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség . Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról. az utazás módjáról és id tartamáról.A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén.) Ugyanakkor. arról. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l. a munkafeladatokról. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. és más. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez. SZEMPONTOK Annak fizethet . de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot.. Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez). o. és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek.). hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák. szakmai oktatás stb. a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. de az orvosok szerepe nem jelent s. hogy ki segít. Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni. 17. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják.. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. A jelentés megemlíti. hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik. a munkaid r l. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. (Megjegyezzük. másik munkahelyen.´.

Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. óta AF-Rehabilitering. és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). ± Munkahelyi bevezet program. Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek. Egyes programok. A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. o. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége. 161 . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet. Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére. pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési. különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük). vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége).). hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. amely sokféle. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. kerekesszék-használat) elemek alkotják. elhelyezési tanácsadás stb. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18. jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak. aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. E formálisan rögzített. fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja. E kategóriákat diagnosztikai (például szív. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak.

a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. amely támogatott foglalkoztatási program. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t.± Munkael készítés. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. különben fennáll az a veszély. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. a szolgáltató pedig támogatást kap. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n . (A szolgáltató lehet munkaadó. amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. Ezen kívül az NDDP. különösen a fogyatékos személyek számára. a támogatómunkások díját. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. ami feltehet en azzal jár. hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak. a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. hogy továbbra is jogosult a juttatásra. ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). Ezen kívül. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. akkor kötelez részt vennie az interjúkon. az utazást a munkahelyre. ± Workstep. ± Otthoni képzés. A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak.) A már foglalkoztatott emberek. függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek. amely hasonlít a New Deal programokhoz. ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. Hagyományosan. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. akkor az felveti a kérdést. hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival. vagy támogatott üzemekben. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. 162 Felmérések Workstep . amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . hogy elveszíti segélyjogosultságát. A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. de gyakran csak közvetít . ha az igényl olyan területen él. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1. az állásközpont pluszok létrehozása. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken.

a járás képességére. korlátozottságára vonatkoznak. a karok és a kezek használatára. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. és fejlesszék foglalkoztathatóságát. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül. állásának veszélyben kell lennie.DÖNTÉSEK. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. a hallás korlátozottságára. vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. mint fentebb már utaltunk rá. különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. a beszéd érthet ségére. azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. az öntudatra. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. ezek például az állás. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. de ritka. 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´). hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. a látás. vagy ha dolgozik. mint korábban. amely lényegesen és tartósan.

más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. szellemi. a folyó költségek megtérítése. hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. otthoni segítség. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. különleges szüneteket engedélyez. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. a PCA-ban a pontok összesítésével). telefonköltség stb. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. Egyes leírások kikötik. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. társadalmi érintkezés. de meg kell említenünk. hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l. például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. például azt is. hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak.szintet követel meg. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. a munkaadó szerepénél). tartós ellátási és támogatási szükséglet´. és adókedvezmények. nem válik jogosulttá. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. míg más leírások nem. itt szerepel annak általános leírása. mozgás.). . ha készpénz: szabványos összegek. 164 3. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l. Ha a munkaadó több pihen id t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. az a f kérdés. személyi ellátás.

illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén). A 2002. ápolókból. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére. A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A személyi ellátás a személyi higiéniára.Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. szint 160 óra). az étel elkészítésére és elfogyasztására. szintek. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. a gyógyszerek bevételére. hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. lefekvésre irányul. ahol ilyen el fordul. a finanszírozásuk a központból történik. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. például felkelésre. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik. hogy meghatározza saját szükségleteit. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. multidiszciplináris munkacsoportokból. A közelmúltban . A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. a mosakodásra. a takarítás. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. az országos jelentések elkészítésének id szakára. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. hogy legyen a gondozó munkaadója. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. 4. szociális munkásokból. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között. amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). szint: 50 óra. vagy akik dolgoznak stb. vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. és hogy a személy állapota mennyire súlyos. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. Minden információ 2001-re vonatkozik. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. és ekkor új felmérésre kerül sor.

at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. és tanulmányokkal alátámasztható. o. hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. 50±180 óra havonként). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. tartós ellátási és támogatási szükséglet. vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7). amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt.parlament. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4. 40. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól. amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik. Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban. majd egy bizottság vizsgálja felül. A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. amelyek az 5. szellemi. és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6). hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak. KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). például a siketség és a vakság. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést. amelyek díja jövedelemfügg . A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség.gv. mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. amelyekben részesül. szintnek felelnek meg. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. hogy a jogosultság feltétele Äa testi.html). és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért.). akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. (Lásd http://www. A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét. A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. de ez nem kötelez . JÖVEDELEMTESZTELÉS. a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. illetve más intézményi adatokról. A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos. szakasza kimondja. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap . mint a megyei szociális hivatalok.

amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció. és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. és csak Flandriában m ködik. A helyi önkormányzatok további. JÖVEDELEMTESZTELÉS. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. otthoni segítséget. adhatnak ellátást. támogatást a mozgásban stb. együttesen mérik fel. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . ± személyi ellátás és higiénia. amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket. A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. akkor a költségkeret megemelhet . A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel. ± felügyelet nélküli életvitel. ± háztartási teend k. a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése). ha nem. ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. . Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. ± étel elkészítése és elfogyasztása. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. Lejjebb részletesebben kifejtjük. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. de ha azt már jóváhagyta. ± kommunikáció és társadalmi érintkezés. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak.

ha a felek nem értenek egyet. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit. DÁNIA Intézkedések . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik . A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. csökkent értelmi. naponként. pszichológiai. Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. A végs döntést bizottság hozza meg. a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. nem pedig abban. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. miként kívánja megszervezni életét. fejezetének tárgyalását). A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. hogy kinyilvánítsa. az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. 2. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. óránként) mutatja. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. környezetét stb. aki valamilyen fogyatékossággal él.168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái. hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül. például a Barthel és Katz féle. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´.

± technikai támogatások. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe. amit saját maga nem képes nyújtani. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. Äállandó ellátási segélyt´ ad. A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. tartós fogyasztási cikkek. gépkocsihozzájárulás stb. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese).. Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet . Vannak azonban speciális esetek. Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). a halálos betegek stb. testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. a fizetésr l stb. akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. ± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében. csak a legsúlyosabb esetekben). de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. biztosítása. akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. ÄAzok a 67 év alatti személyek. INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok. 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra.A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére.) ellátásáról. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés. Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak. . a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz). szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. ± a gondvisel házastárs. ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. ellátás és ápolás által. Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. azok számára pedig. kezelés. ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. és dönthet úgy is. ± személyi ellátás és segítség. társadalmi és más tevékenység. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. amit hat hónapon át lehet görgetni. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él .

RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait.KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. A gondozók. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. JÖVEDELEMTESZTELÉS. amelyek hatással vannak például a légzésre. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. és egyéni segítségre illetve ellátásra. LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek. A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. a beszédre. hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. de más hozzátartozóéit nem. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre. akik Ä67 év alattiak. Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. otthonán kívüli mozgásra stb. Az országos jelentés arra a következtetésre jut. Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. a csökkent látást (lásd feljebb). társadalmi kapcsolatok kialakítására. alkotják. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. és az egyéni szükségletek . de ezek szerkezete nyitott. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. akik nem részesülnek szociális nyugdíjban. hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. LSP: Külön említi a vakságot.

aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f . Ezen kívül a törvény azt is kimondja. ± a kommunikáció. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések. hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás. amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg.). ± azok költségei. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen.1995/102). de a törvény említést tesz a következ kr l: . ± az otthoni élet. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza. Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. Általánosabban. 2. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. vagy visszatérítik a taxiköltséget.1. független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. például a megfelel segítség megszervezésére. szakasz). Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs. ± igény valaki segítségére (órában kifejezve). és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz). például a személyt felsegítik a buszra. o. A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be.

SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t. ± a beszéd súlyos képességcsökkenései. amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során.± olyan. és otthonukban vizsgálják meg ket. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések. Azok a nyugdíjasok. vagy a háztartás valamely tagja látja t el. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. 174 . hogy gondozót alkalmaz. függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002.

RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung).JÖVEDELEMTESZTELÉS. és bizonyítani tudják. függelék). akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek. illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket. barátaitól. akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak. szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. de 1997. Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. vagy annál magasabb. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek. milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. Az ellátási biztosítás járulékalapú. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. ha nem kapja meg a szükséges segítséget. akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet. míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. de nem tudják bizonyítani. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. milyen segítséget kap családtagjaitól. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ. A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . Az igényl nek azt is jeleznie kell. vagy az ellátást térítés ellenében végzi. függelékben. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. A legmagasabb összeg azoknak jár. Ebben az esetben az igényl leírja. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . az AGGIR-t használja. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell.

Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. JÖVEDELEMTESZTELÉS. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). A szociális ellátás a Sozialamt feladata. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. Az egy napra jutó igény . Megemlítjük. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak.5 óra kell. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás. A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. Erwerbsminderung stb. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . és hetente többször van szüksége otthoni segítségre. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. automatikusan senki sem válik jogosulttá. étkezés és mozgás). hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. még nem jár ellátási biztosítás. és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. önmagában azért. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. nem pedig egészségi állapota határozza meg. a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb.(Eingliederungshilfe). Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. hetente többször van szükség otthoni segítségre. hogy legyen. az utazás többletköltségeit. például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik. 176 KORHATÁROK Nincsenek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. és id nként vita tárgyát képezi. jóllehet az utóbbi népszer bb. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre. II. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia. Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben.) sem jelennek meg. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést.

0 óra kell. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek. de a hangsúly az ellátás biztosításán van. hogy legyen. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5. hetente többször van szükség otthoni segítségre.0 óra kell. A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik. Az igazolvány els sorban azoknak kíván . III. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. hogy legyen. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak. függelék). akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. hogy mi számít ellátásnak. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak.összességében legalább 3. mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. amit jelenleg tesztelnek.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. Ebb l következik. azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást. Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre. 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. A fogyatékosigazolvány. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1. amib l minimum 2. amib l minimum 4. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. ha ellátásra szorulnak. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg.

vaksági jóléti segély. nemcsak azért. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. támogatás. Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. JÖVEDELEMTESZTELÉS. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. Hansen-kór. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). villany-. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre. illetve ezek részterületei. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság. a sebészet és a pszichiátria. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. például ezeket: mobilitási segély. a három f terület a patológia. és egy ellátó személy foglalkoztatása. siketnémaság. Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze. A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba. hanem azért is. gondozás. Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. esetén. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ.segítséget nyújtani.és telefontámogatások. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. a fenti definíciónak megfelel en. többek között utazási kedvezmények. illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. paraplegia és tetraplegia. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. közlekedésieszköz-használati támogatás. Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban. mert a segélyhez . akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok. Kérdéses. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek. súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. thalassemia vagy AIDS. gáz. illetve ingyenes tévéel fizetés.

vagy megszüntessék azt. A viták részvev inek egyik f célja. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. az alvásban stb. akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását. közösség. E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . Megállapították. A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális. 2001. mind az orvosi mind . A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. például a f tésre és az étrendre. december 12. TSG 98/45 Ellátás a közösségben). hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. hogy legyen. nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire.) alkalmazott lista alapján.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre. Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ). jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. Közösségi. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel. továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét. A mobilitási segély. valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog.

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. ami azt jelenti. vagy egy ügynökség révén. és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. az öltözködéssel stb. akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . Ennek egyik fontos következménye. Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. a mosással. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. az Äegyszer ´. A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak. A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . A BWA a vaksági nyugdíj. JÖVEDELEMTESZTELÉS. amely igazolja . Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. a mobilitási segély stb. az evéssel és az ivással. az otthonában történ mozgással. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. A BWA. a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. például az Äállandóan´ nem azt jelenti. például a járással. hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. hogy Äfolyamatosan´. hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül. ö hogy gondozót alkalmazzanak. kapcsolatban. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet . vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében. jövedelemtesztt l függ . a mosakodással. Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik.pedig a nem orvosi jelleg teend k terén.

hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. intézményi szint szerepvállalása. járásképtelenség. 2. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. amelyet az 1980. évi 18. az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. ± hogy az ápolásra naponta. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. akik csak segítséggel képesek mozogni. valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb. A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. egy további. van-e szüksége. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. 3. vagy éjjel-nappal van-e szükség. a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. A CAA kifizetett összege attól függ. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). a várható id tartamot. törvény vezetett be. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. ± mi az. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. amelyet a személy mindennapi élete során végez. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja. illetve csak nappal. vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. 182 . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. 4. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. éjjel-nappal stb.

mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. törvény 3. továbbá igazolják. a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle. például a Vakok Országos Egyesülete. vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak.és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. és/vagy a 104/1992 sz. mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz. illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. JÖVEDELEMTESZTELÉS. illetve a Belügy. akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´. munkából való fizetett távollét kapcsán. törvény értelmében fogyatékosnak min sül. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. közepesnek. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. hogy valaki civil rokkantnak min sül. Elképzelhet olyan eset. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. de mégis tud dolgozni. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak. hogy állandó. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. nevezi ki. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. er sn és súlyosnak ek min síthetik. vagy folytonos ápolásra szorul. Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez.függelék). A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül.A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke. cikkelye). és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. amely a Kincstár. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK .

184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára). A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg. Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). társadalmi érintkezés. Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en. és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer.1992). rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. otthoni segítség. AWBZ. amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. például kincstári köriratok formájában. ha készpénz: szabványos összegek. Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell. de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. a folyó költségek megtérítése. egyéni ellátás. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor.2. . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%). ABW.A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet . tehát konkrét kiadásokhoz köthet k. mozgás. az általános szociális ellátórendszer. A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. A WVG (1994) a korábbi. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). és azokra rendszeresen hivatkoznak. amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik.

amely kizárja a jómódúakat). aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban. KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. és a felmérések kiszervezése ritkább. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl . Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva.Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény). A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. A PGB-k népszer ek. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését. Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be. JÖVEDELEMTESZTELÉS. az AWBZ korszer sítését célzó program. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´.1. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II). A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. Folyamatban van egy. és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot.

az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. SHD 2000: 2).prp. SSA) tartalmazza. A BPA általában nem arra való. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük. hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban. amilyen az öltözködés. hogy saját szükségleteit meghatározza. ideértve a háztartási teend kkel. 8. akik más szervezett tevékenységben. vagy oktatásban vesznek részt. a hát megmosása a fürd kádban. Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. 4. Jórészt ez volt az oka annak. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. a higiénia. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. Az önkormányzat dönt arról. KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. Ennek oka. hogy azok szükségleteit fedezze. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet.akadályoztatva van. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz).2. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját. az evés. otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. kidolgozzon és kövessen egy munkatervet. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. autóvezetés. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. legalább is kezdetben (Ot. amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. bevásárlás. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven.prp. a társadalmi érintkezés. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat. például munkában. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. JÖVEDELEMTESZTELÉS. jegyzetelés találkozókon stb. hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek. padlótisztítás vagy beágyazás. nr. bekezdés. a kerekesszék javítása. egy üveg bor kinyitása. BPA) helyezi. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat. 8 [1999±2000]). csak a fizetett ellátás id tartama. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót. Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. SSA-ban szerepl intézkedésre. Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. nr. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz). hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb. de megszokott. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás. JÖVEDELEMTESZTELÉS. Az 50%-os. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. Ahhoz. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár. hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. hogy az igényl tartósan. INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). és egy másik személy segítségére szorulnak. és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. lefekvés. G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. kommunikáció. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. öltözködés. személyi higiénia. étkezés). különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata). SVÉDORSZÁG . A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. akiknek a jövedelme nem kielégít . és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. biztonság és tájékozódás. hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). önellátás (felkelés. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. Minden egyes szakasz meghatározásokat.

A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). Ennek megfelel en el nyösebb. INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. a házimunkát. 2. ± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. finanszírozása pedig vegyes. ± élelmiszer. és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. társadalmi érintkezés. A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. ± orvosi többletköltség. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. Az SoL részben olyan szükségletekre irányul. otthoni segítség. takarítást. 1. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . amelyeket az LASS szabályoz. A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . ágyazást. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. az otthoni segítség és egyéb ellátás. amelyeket az LSS/LASS is érint. A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. hanem az az alapelv. 2. 3. 53 illetve 36%-a. 3. hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. mosást. a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS). az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély. Egy hasonló támogatás. a diétához stb. központi. egyéni ellátás. Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). például f zést. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára. mozgás.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. helyi finanszírozási modell alapján történik. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. ± különleges berendezések. az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja. Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. A SoL lényege nem az. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása.

hogy mit kell figyelembe venni. ruha. SoL ± minden korosztály. fogyasztási cikkek stb. hogy otthonában figyelje t meg. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján).megfelel módon vezeti be. A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. ruházkodással stb. ÄA szociális jóléti hivatal. Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy.) kielégítésére. o. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. (Svédországi jelentés. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. otthoni segítség. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására. Az élelmiszerekkel. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. 14.). Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt. fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz . de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez. Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal. de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre. Meg kell említenünk. SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre). Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. lakás. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie. illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra.

mert az széles jogköröket biztosít a személynek. A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. akik dolgoznak. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás.). A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. Konkrét rendelkezések rögzítik. Nincs szükség orvosi adatokra. kivéve a munkahelyi baleseti. Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet . illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. DLA) tárgyalja. c) egyéb. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban. b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. o. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. amelyet az NHS kínál. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance.szembe´. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. 13. akkor joga van a gondozó kiválasztására. További. hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés.

ideértve azokat is. a folyó költségek megtérítése. de vezet re van szükségük. ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban.. ha nem tudja bizonyítani. KORHATÁROK A DLA-t azok a 65. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. továbbá a gyógyszerek bevétele. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. Ennek fordítottjaként az is igaz. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet. mozgás. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének. társadalmi érintkezés. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. DPTC) jogosultjainak körébe. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . akik mobilitási segítségre szorulnak.A DLA a Munka. akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. a felkelés. ez az NHS feladata. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. ha készpénz: szabványos összegek. vakok. Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. automatikusan jogosulttá válnak. akik siketek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). A DLA nem jövedelemtesztt l függ . A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. akik például tudnak járni. akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. otthoni segítség. amilyen a mosás és a személyi higiénia. személyes gondozás. az öltözködés stb. fogyasztási többletköltségek). hogy akinek a járási képessége korlátozott. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. függelék). akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k. IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. Hangsúlyoznunk kell azonban. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. az nem válik jogosulttá. de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. vagy mindkét lábukat elvesztették. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza.

hogy aki nem tud f zni. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. jöv je (Els kiadás) XII. jelene. továbbá azt is feltételezi. amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. az meg akar tanulni. A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik. aki éjjelnappali figyelemre szorul. hogy állapota miként befolyásolja életét. Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik. erre példa a f z teszt. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II. A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. a f z teszt azt fogja jelezni. a forró f z edények kezelését. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. Munkafüzet (Els kiadás) III. vagy akar-e f zni. valamint annak felismerését. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. Támogatott foglalkoztatás. hogy az érintett hol lakik. vagy milyen jelleg munkát végez. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. hogy az étel rendesen megf tt. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. A teszt nem ad számot arról. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . Äf z tesztnek´. hogy a személy szokott-e. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. amely azt vizsgálja. vagy meg kell felelnie az ún. vagy más néven Äf ételtesztnek´. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. a zöldségek el készítését. hogy az illet ellátásra szorul. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. 1st Edition XI. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli.

Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII. Amelyekre nem.XIII. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni. ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. . A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful