Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

fejezet: Bevezetés 20 1. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal.1.1. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1.2. amilyen a diszkriminációellenesség. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 . és annak megértéséhez is. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3. függelék 16 3. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi.3. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3.1. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I. A társadalmi modell 23 1.1. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. Továbbá.2. fontos szakmapolitikai területekkel.ahhoz. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához. hogy bemutatja.3. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más. Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2.2. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2. függelék 15 2.

A juttatások hordozhatósága 71 6. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV.2. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7.4. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5. Tartózkodási jogok 70 6.3. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5.3. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 .3. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5. függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2.1. Definíciók.1.2. Kategóriák. fejezet: Következtetés 81 8.2. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III.1.2. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8.

NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .

9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . Community and Family Affairs (Szociális. változat. 9.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka. 1.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. Disability and Handicap (1st version. Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása. módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment. 1980) (Képességcsökkenések. 10.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség.

ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess.IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka.

fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1. sz.RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   .

ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3.Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt. Jugendamt = szociális jóléti hivatal. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 . akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2.

vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. hiszen abban a folyamatban használják ket. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. A jelentés kimutatja. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. amelyek más hátrányokból. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. mint például a szaktudás és az iskolázottság. hasonló szükséget szenved emberek között. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. és azok a kísérletek. akiknek rászorultságát elismerték. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. ahelyett. és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. ami azt jelenti. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más. a másik nem. A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. amelyek arra irányulnak. . Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között.

és az is. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. az európai integráció során felmerül problémákra. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. a kölcsönös tanulás el tt. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat.1. hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. vagy a diszkrimináció elleni fellépések. . fejezet: Bevezetés 1. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. és e jelentés kimutatja. rész Bevezetés és módszertan 1. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze. A projekt célja. olyanokon. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak. 19 I. A tagállamok el re jelezték. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. id nként meg kell reformálni. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre. Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más. hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. nehezebben jellemezhet aspektusai is. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. hogy egy másik államban telepedjenek meg.

elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. fejezetben foglalkozunk. hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. Kiemelte. fejezet foglalkozik részletesen). megjegyezve. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. és azt kérte. A Bizottság jelezte azt is. Egyes területeken. az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé. hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. és láthatóvá tegye ket. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. A Bizottság azt kérte. Noha megjegyezte. A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. Nem kétséges. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. csakúgy. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. Megjegyezzük. Még ha vannak is olyan szófordulatok. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. és néha még az el tt. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. Nevezetesen. készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. Az FETD az európai jog egyik eszköze. amelyekkel az 5. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. Amint a kés bbiekben kifejtjük. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek. hanem hozzájárulásából ahhoz. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése. E tanulmányban egyik célunk. A Bizottság azt sugallta. e gondolatokat fel kell dolgozni. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák. további .

amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. hogy ez azt. különösen a szociális támogatások között. hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . Nyilvánvaló. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. mint az egyéb definíciókról. míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj. szemben . másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. Ezért szelektálnunk kellett. s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban.információkra van szükség ahhoz. A tenderdokumentum. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. Ezért elkerülhetetlen. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. mire terjed ki a tanulmány. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. A kutatás célja annak megállapítása. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. hogy meghatározzuk. ahol speciális juttatásokban részesülnek. ha pénzbeli támogatásról van szó. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz. hogy a tanulmány céljának rovására menne. de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. ki tartozik bele és ki nem. orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. a szót általános értelemben használja. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. de anélkül kell meghatároznunk. Lehetséges az az ellenvetés. azok szakpolitikáinak tükrében. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. illetve ellátásokat.E definíciókat adminisztrátorok. fejezet). Nagyon fontos megjegyezni. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. akkor képesek lennénk feltárni azt. mint amilyen a következtetés definíciója. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. Például: vannak olyan juttatások. Általában sokkal kevesebb információ van arról. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. és nem annak megha tározására. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. hogy mely törvényeket. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk. mint akkor. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. fejezet tartalmazza. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint.

Az orvosi . szelektív. hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l. E kutatás egyik célja. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. de a háttér bemutatása. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani.azokkal az országokkal. hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. Nem volt nehéz dolgunk abban. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. Más. Mint fentebb már megjegyeztük. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett. a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. A LISMI széles körre terjed ki. A másik szempont az volt. Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. ez kerettörvény. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. érthet en. különösen Hollandiában. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. A Bizottság kifejezetten rámutat. fejezetben kifejtjük. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. Amint azt a továbbiakban a 2. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat.2. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. vagy olyan választ kapunk. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. További összehasonlítási probléma. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. El ször is azt. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. hogy eldöntsük. 1. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. hanem olyan keret kidolgozása. vagyis azzal. és kifejtjük. amelyb l érz dik. és feltárja.

hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között.). hanem olyan képz dménynek. például a tervek fénymásolására korlátozódik). és felkérik ket. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia. amelyet közvetlenül betegség. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. és amely orvosi beavatkozással. amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. Egy-egy terv. Sokszor elhangzott. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult. ahelyett. viszont felvet számos. Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. és körülírják. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. A munkahelyi környezet egészségességét . vagy más egészségügyi körülmény okozott. 2000). Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el . A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. valójában ennél többr l van szó. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. Gyakori feltevés. közlekedési rendszerek stb. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent . A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni. amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. baleset. Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. hogy határokat jelölnek ki. például rehabilitációval enyhíthet . Ez arra utal. hogy valaki a rámpát használja. annak fizikai struktúrái (épületek. hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. Tény. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja. így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. a szociálpolitika szempontjából fontos témát.

ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. . Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. Pedig teljesen világos. akik dolgoznak. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában. fejezetben tárgyaljuk. vagy olyan Äel nyökért´.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. szintén Änem versenyz javak´. mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. A szimbolikus intézkedések. akkor ehhez definícióra van szükség. képzési lehet séghez. ha arra keresünk választ. nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. amilyen például a munkanélküliség. Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. E fontos eset további tárgyalása az 5. az általános viselkedési minták megváltoztatása. A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés. hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. nyilvánvalóan akkor. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. Amint feljebb már leírtuk. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. fejezetben található. de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. Lehet azzal érvelni. ha hatékonyak akarnak lenni. noha lehetnek olyan esetek. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt. amelyek jelzik. De ha már bevezették. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. mi a fogyatékosságnak. s ez kedvez . mint az elosztás nem piaci rendszere. Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. Megjegyzend . hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. A jóléti állam. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. amelyek célja a magatartás befolyásolása. tehát másokat kizárnak bel le. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el.

például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend . a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. A társadalmi modellel utalni lehet arra is. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. és csak ezután beszélhetünk arról. például oly módon. 1. amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. például: Äaz a személy fogyatékos. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. amint arról a 4. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. például az id skorúak részér l támasztott verseny. vagy lényegi tulajdonságairól. Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. amelyek különböz szinteken m ködnek. A megfogalmazásoknak . mit is jelent az. Megjegyzend . Gondok vannakazzal. hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. hanem az intézkedés célját közlik. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. Világos. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. illetve.3. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni. miként van definiálva a fogyatékosság. Egy másik. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot. Találhatunk olyan megfogalmazást. hogy ki. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. és csak azután mondhatunk valamit arról. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. Néha nem a fogyatékosság definícióját. hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. fejezet beszámol.hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. Ebben a kutatásban arra törekedtünk. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. amely meghatározza. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. Ahol csak lehetett. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´.

Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról. amelyben dolgoznak. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. a politikai . Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. fejezetben tárgyaljuk. mint azok. valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. fejezetben összefoglalót adunk bel lük. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban.). hogy olyan definíciókat kutassunk fel. rolt valamint annak bemutatására. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok. ezeket a 3. amelyeket nem annyira a jogi. 2001) megállapítottuk. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. e téma kutatásában a logikus els lépés az. noha a mi elemzésünk azt sugallja. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére. de mi úgy gondoltuk. képességlisták. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák.2 pontban is szó esik). Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1.központi helyük van abban a folyamatban. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. és a 4. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein. és így mód nyílt arra. azokat. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg. A 4. a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. munkavégzési követelmények leírásai stb. de a 3. ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel.

mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. nevezetesen azzal. hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. Az OECD amellett tört lándzsát. Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. miközben kiderült. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. hogy a fogyatékosság. amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. amelyek a törékeny egészség id skorúakra. felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). vagy. ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. még általánosabban. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. Tény. mint azok. köztük a fogyatékosok tekintetében.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. amelyek sokkal el nyösebbek. és olyanoknak. mint cél. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is. amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra. 4. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. alacsony iskolázottságú és képzettség . Bemutatja. 2002. 2002). A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. akik dolgoznak. Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. A 3. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. akik nem. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne. Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. nehezen munkába állítható embercsoportok. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban.8 tábla).

hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra. amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. 2000). 1997). Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. ugyanakkor azt is megmutatja. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken. Rávilágít a jelentés. 27 2.célra alkotják ezeket a kategóriákat.1) áttekintünk három. és a WHO 1980-ban publikálta. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet. amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l. A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l. hogy megnézik.1. amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is. A 2. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki. Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal. miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal. A Képességcsökkenések. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti. . az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén. 2.2 pontban kifejtjük. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). Az ICIDH i olyan keret volt. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. k Bemutatja a tanulmány. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót.: Prins és mások. hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. 1992. Thornton. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. A besorolás három fogalmat határozott meg. valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö. amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet . Ebben a fejezetben (lásd 2. mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak. hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak. Sainsbury és Barnes.

amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . olyan küszöbökét. hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás. 1999). Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. hogy ki fogyatékos és ki nem. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. Az univerzális megközelítés megengedi. úgy mint életkor. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít.és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. amelyek úgy készülnek. Az a tény. hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. azt jelzi. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács. Ez a megközelítés Äelismeri´. az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs . hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál. hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. vagy vak. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. (Bickenbach és mások. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. járulékfizetési id stb. 401. E forrásokból olyan információk gy jthet k. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. hogy ki a fogyatékos és ki nem. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. s t növeli az eredeti keret nyitottságát. ii. mint annak az adathalmaznak a létrehozása. amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. amelyeket a képességcsökkenés. jövedelem. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz. (Zola. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját. olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. Fenntartja. 2002). Arra számíthatunk ugyanis. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult. Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. Ez más kutatási probléma. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. a fogyatékosság megállapítása. személyes és demográfiai tényez k. hogy nem meghatározott rendszerr l.). hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l . fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. következik. old. vagy mértékét. 1989. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak.

(b) az Äel bb rehabilitáció. hogy: i. hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását. Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. hogy Äaz olyan jogi definíciók. hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció . 2002. technikai támogatások. hogy megállapítsuk.. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). Azon jelent s er feszítések ellenére. a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. (Európa Tanács. amelyeket azért tettek.). a személyes oktatási. 2000. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma. csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket. októberében eljutatták hozzánk. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk. «Egyes fogalmakat. Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok. ahogyan egyeseket kiválasztanak. e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. a gyermekek miatti támogatások. amelyek azt mutatják. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´. és megállapítsa. a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. Mindazonáltal a 3. Így különösen azt. amilyen a fogyatékosság. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács. amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. A tanulmány arra a megállapításra jutott. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. 2000) témája volt. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. old. Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. a gondozási igény felmérése. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12.). fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l.alá. egy olyan ellen rz lista használatával. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. gyakran felváltva. Az Ajánlás leszögezi. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. Különösen említésre érdemes. a kérd ív felkérte a válaszadókat. vagy a munkaképtelenség. ii. de mi megtartóztattuk magunkat attól. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. ET-ajánlással. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. amely biztosítja. 44±45. a gondozási segélyek. egymást behelyettesít en használnak. A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. szakképzési. old. mint a mostani.

akár a felmérés adataival mérik ket. a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett. Az osztályozás célja az volt. és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. Továbbá. amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. . 2002). ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. mert azt sugallják.) által készített értékelés hatását. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel.. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. akár az adminisztratív adatokkal. mint e kutatási projekt célja. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás. 2000.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. 5. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található. old). sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. hogy a százaléktáblázatok használata sz kül. amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására. hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik. hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. fejezetben kifejtjük. és arra keres választ. hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. amint azt a 7. A 6. A tanulmány vizsgálja. és azt. Az eredmények általában nem egyértelm ek. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása. Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt.

hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel. hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l.ac. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. hogy valaki megértse a definíciókat. hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret. semmint az egyének tapasztalataira. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. vélekedéseit) kutassa. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek.uk/depts/govn/research/disability. feltéve. 2001 elején. akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén. a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul. Az intézmények szerepe és gyakorlata. . AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. hogy a jelent k ne érezzék úgy. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. E munka célja nem az.brunel. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük.2. és bemutatja. A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak. de lényeges egészségügyi ajánlásokkal. A lista. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. Arra sem kértük ket. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt.htm. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti). Számos kutató és aktivista azzal érvelt. hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény .2. 1976). Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását.

Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. A fogyatékosság leírása. Itt is egy lehet séglistát találunk. besorolásokból és más értékelési eszközökb l. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában). ii. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. iii. hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. mozgásban) korlátozott´. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. mint amekkorára más országokban lehet ség van. közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. FÜGGELÉK . és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. étkezésben. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. például orvosi vizsgálat. amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban. ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten.) vonatkozó információkig terjednek. amilyenek a jövedelemtesztek. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. Ez lehet az oka. Azokban az államokban. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket. iskolázottság. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. A leírás három f részb l áll: i. öltözködésben. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. például orvosok. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. A felmérési módszerek. az önellen rzés. mint ott. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´. A 4. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére. munkaer piaci szakért k stb. a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki.

A munkaadók szerepe. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. 5. 6. A személyi állomány. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. Szabályok és eszközök. illetve a meghozandó döntés. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. szociális munkásokból. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. Amint a 3. A függelékek adatai két részre oszlanak. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. a második a felmérési.A függelékek összeállításakor azt találtuk. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. rehabilitációs terapeutákból. Az általánosan használatos definíció. A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. . 3. A fogyatékos személy szerepe. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban. Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. a képességcsökkenés. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják. 2. pontban kifejtjük.2. amelyben eld l. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. szakképzettségér l. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. foglalkoztatási szakért kb l. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. iskolai végzettsége és szakképzettsége. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. Számos esetben nincs átfogó definíció. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. foglalkoztatási ellátások. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep. míg azok a definíciók. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. szakmai gyakorlatáról. ápolókból. 4. fontos. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. Van azonban néhány példa arra is. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. amelyek megmutatják. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás. A munkaadónak szerepe lehet abban. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. egyéb személyes és társadalmi körülményei. megállapítási eljárásra összpontosít. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). Mind a foglalkoztatási. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében.

amelyeket. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve. 24. mint fentebb már említettük. a nemzeti jelentések 2001. Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat. 1996. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. fejezetben kifejtettük. hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme. a nemzeti jelentéstev k választottak ki. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is. Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. old. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik.). 34 II.A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban. fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására. a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak. március±júniusban készültek el. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . Ez a folyamat a 2002. és felvessük a kérdést. Az USA-ban alkalmazott. Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. Megjegyzend . Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a . január elsejével megtörtént. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. rész Kutatási eredmények 3. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. (Mashaw és Reno. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1.. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes. hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. köz-. Célunk. Megvizsgáljuk azt is. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve).

amilyen például a munkanélkülieké. milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika. Az els megjegyzés e tekintetben az. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. az id skorúaké stb. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik. hogy a munka mindig bonyolultabb. Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL. a másik az ADL. A 3. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között. az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt.1. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet . illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet . nehezebb és igényesebb tevékenységek .2.3. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. A 3.3.2. akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában.1. Ahhoz. amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat. szakaszban három módját különböztetjük meg annak. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában.1. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. majd megvizsgáljuk. és vizsgáljuk azt is. a gyermekes családoké. Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. a mozgás és a személyes higiénia. szakasz). Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt. 3.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is. Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. szakasz felépítése más. amilyen az étkezés. hogy az ADL-támogatást megkapják. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik. amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. szakasz) között. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3. amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik.

anélkül. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL).elvégzésével jár. A teszt magában foglal olyan elemeket. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). ez azonban nem jelenti azt. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. mint a hús kiklopfolása. Ez a teszt azt vizsgálja. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. amelyeket ki kell elégíteni. A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. annak . Láthatjuk. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek. Portugáliában például olyan a struktúra. pirítás forró serpeny ben. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. Vannak helyzetek. amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. például a házimunka. de azon kívül nem. ahelyett. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. amelyeket megállapítanak. a nyugdíjas fogyatékosokra. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. a háztartás vezetése. a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. amelyet ki kell elégíteni. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. hagyományos konyhai eszközökkel. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. A felmérés az igények mutatóit keresi. a személyes higiénia fenntartása. a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához.és a közlekedésképesség. kellene alapítani. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. köztük az id skorúakra. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák. illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. az öltözködés és étkezés. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. Visszatérve azokra az államokra. a zöldségek megtisztítása.

például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák.felismerése. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. Másrészt. Ezután támogatási terv készül. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. az meg akarja azt tanulni. hogy az illet szokott-e f zni. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. A teszt szempontjából érdektelen. azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. és a pénztámogatást meg kell vonni. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. hanem más célokra lehet fordítani. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. a pénzt pedig valami másra fordítja. e teszt szerint támogatásra jogosult lehet. hogy aki nem tud f zni. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. Elismert tény azonban. hogy a pénzt más célra használják. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. Van két másik f ismérv. Nem célunk ehelyütt. akik a készpénzt választják. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. A támogatás függhet jövedelemtesztekt l. Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. Mindenesetre azoknak. Érdekl désünk arra irányul. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . miként akarja megszervezni az életét. hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. de megteheti. vagy akar-e f zni. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. meg kell nevezniük egy gondozót. amely érintheti a juttatás odaítélését. illetve Äformának´. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. Továbbá nem elvárás a teszten. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. Ezt az információt arra használják. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. azaz nem képes megf zni egy f ételt. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. akkor adódhat a gyanú. hogy jelezze. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg. és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. abból a feltételezésb l indulnak ki. nem arra. ha a pénzt nem gondozásra költi. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. hogy az étel megfelel en elkészült-e. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. ha megbukik a f zésteszten. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. A i készpénzes változat igen népszer . s ez azt jelenti. Megint más országokban arra törekedtek. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb.

de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre. míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik. és sok bírálat érte amiatt. amikor fiatal. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével. A PSD. ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. 1991. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. Hollandiában nincs korhatár. Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez. de ha valaki megkapta. s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással). és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés. hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott. mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban.). hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el .. Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat. old. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. a másik az igények felmérése. akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re). gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg.(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. Itt különösen arról van szó. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. vannak ellenérvek. amikor öreg (Daniels. hogy k már n em dolgoznak. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki. amelyek azt hangsúlyozzák. és akkor is.). Amiatt aggódnak. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder. 27. Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. 1999.csak bizonyos kor. Megjegyzend . a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. a kormány azt hangsúlyozta. ugyanis az sem ír el korhatárt. hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre. akik dolgoznak. hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. mint a fiatal fogyatékosokéit.

Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. E példákból láthattuk. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. Ez azonban megköveteli. Továbbá. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. ha nem lennének fogyatékosok. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. amelyet akkor érnének el. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. s e tény azt mutatja. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás. Jobbára ez a helyzet Svédországban. hogy igen mélyre kell ásni. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése. a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. Ennek az érvelésnek egyik fontos része. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak. 3. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. olyan. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. A szociális. úgy. ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. hogy a ± jövedelemtesztt l. Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet.állapotú id sek között. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen. de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen. abban az értelemben. hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet.2. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . akik elszigetel désének oka életkorukban. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon.

A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . amelyek el írják az adminisztráció számára. alacsony szakképzettség. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. vagy attól független. illetve annak a lehet ségét. Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. amelynek során megvizsgálják az okokat. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek. például olyan szabályokkal. illetve a munkába való visszatérés más módjaira. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. valamint a nem járulékalapú segély. Egyes országokban. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük.) miatt. így e rendszer lényege inkább az. hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. különösen azoknál a rendszereknél. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják . Felmérik a személy munkaképességét. továbbá feltárják az akadályokat. Az eljárás kezd dhet azzal. így Hollandiában. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. ehelyett azt vizsgálja. sem valami lehetséges munkára. Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására. hanem burkolt eljárást alakítottak ki. Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. és lehet jövedelemteszthez kötött. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. Más államokban. amiért az illet abbahagyta a munkát. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata. hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. motiváció hiánya stb. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. E definíciók megfelel sége attól függ. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. például Németországban nem kimondott. hogy az érintett ne dolgozzon. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál.

A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. a munkanélküli úton marad. A felmérés vizsgálja. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. azt találtuk. hogy az illet vel megtárgyalják. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek. akik munkanélküliek voltak. allergiás reakciót kiváltó tényez k. hogy megbizonyosodjanak arról. aki úgy jut el a folyamat végére. Meg kell azonban jegyezni azt is. gyakori munkaid -változás. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. a Äfogyatékos útra´ kerül. rugalmasságra. Van másik lehet ség is. Ennek az egyik eredménye az lehet. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. amelyek megadják. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. felel sségre. ügyfélkapcsolatra stb. hogy az emberek ott maradnak.. menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. megjelöli azokat a körülményeket. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. huzat. h mérsékletváltozások. e rendelkezésekben az egészségi . hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. aki a kérelmét betegséggel kezdi. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt. de részben azért. amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. illetve megállapítsák. zaj. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. ülni. tud-e állni. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. vagy csak mérsékelten. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz. ahonnan elindultak: az a személy. hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. Azokban az államokban. Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik. ha azt kérdezzük. Részben állapotának megállapítására.irányítani az illet t. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja. ez arra is kiterjedhet. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. alkalmazkodásra.

A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. Úgy t nik. a rezgés t rése. feltételezve. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. a létszámfelettiség. amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. az ülés stb. ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. hogy ez a járadék az aktuálisan. például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. például a táppénzes id szak végén készítenek. a képzettség stb. adott reakciók). Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. Megjegyzend . hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. addig a hollandiai felmérés . illetve (azok számára. akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. mint az iskolázottság. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. mint a procedurális megközelítés. mint a procedurális. szárazságra stb. Ehhez orvosi diagnózis kell. és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. a lépcs zés. hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. hogy az utóbbi embercsoport. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. Äkülönösen kétséges esetnek számít. akik dolgoztak. de nem szükséges. Hollandiában és Írországban alkalmazzák. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). akik még dolgoznak) annak megállapítása. Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár. amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. mind állami. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni. amilyen a járás.

KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát.). stresszt rés stb. 50% egy láb elvesztése). Amint fentebb már megjegyeztük. Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. munkaid stb. technikai. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. és nem ítélik meg. ahelyett. és így tovább. A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán. az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát. hogy kimondaná. Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér . hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. Megjegyzend az is. mint az egyesült királyságbeli. a 42 bérek. hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza.). hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély. de azt jelzi. amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. hogy a személy munkaképes-e. A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. gyakorlat. hogy a személyt l meg kell-e követelni. amilyen a munkarend (m szakok. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. Ezeknek hosszú a történetük. a munkaköri követelmények: iskolázottság. A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit. és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal.néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. hogy munkát keressen. és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. hogy az illet ténylegesen munkaképtelen. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. ezek a test. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed).). tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. Az izületi . illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét. verbális stb. és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. a szaktudás jellege (menedzseri. hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. A táblázatok fejezetekre oszlanak. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel. valamint egyéb olyan információkkal együtt.

a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel.hajlékonyság. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. az anomália. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. vagy táblázatok léte. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. mint amilyen például a munkavégzés. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi. ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. s t néha az egyes kategóriákon belül is. a munkaképességre gyakorolt hatás. hogy a normától való. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást. Visszatér fogalom a kóros soványság. A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . és így tovább. Még akkor is. a tüd . az elégtelenség. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. vagy károsodottsága ). amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. A rubrikák sajátos nyelvezet ek. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. Matheson és mások (2000. és egy harmadik kategória. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív.) elemezték.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére. a légz szervi kapacitás. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. az abnormitás. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége. Például a látás. a csontrendszer egyes részei. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül. A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából. más bels szervek. Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. és nagy hangsúlyt helyez arra. és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. mint a tüd k leveg felvételi képességével. az elváltozás.

akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében. Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. de nem adnak útmutatást arra nézve. amelyek mértékét közvetlenül méri). a napszakokat. A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. értelmes módon viselkedni). nyilvánvaló azonban. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer . akik sohasem dolgoztak. gyakran olyan emberekre. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. amely a magán. Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla. A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. a személyi higiénia. amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. a képzésben is használatos). Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. és ez árnyalja a felek stratégiáját. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. vagy enyhítsék a vitákat. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. A táblázatok úgy is tekinthet k. noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). a helyeket). ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. Noha elkerülhet . E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. a jogi megoldás lehet sége nyitott. felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. . hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. Az a törekvés. mint kísérlet arra. A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. mint azok. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. Ezzel szemben. fejezetben tárgyaljuk. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le. az öltözködés stb.

fogyatékosság. Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. semmint kivételnek számít Európában. ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. fogyatékosokat. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. amelyben mindenki támogatást kapna. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban. és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. Portugália. Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). aki nem dolgozik. ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának. mint politikai dokumentumoknak tekintik. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. például gondozási szükséglet. Az európai uniós államokban azt találtuk. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. függetlenül attól. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. és mint az alábbiakban látni fogjuk. amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. hogy valaki ne dolgozzon. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. Ausztriától. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. hogy ennek oka munkanélküliség. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. Spanyolország. Ennek egyik magyarázata. (Meghökkent azonban. Ellenz i azzal érvelnek. Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. és eszközei nem lehetnek legitimek. vitának vannak kitéve. vagy más tényez . köztük orvosokat és más szakembereket. A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban .

Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. (részvételi . A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. de a támogatási rendszer összevont. Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. mind a finanszírozást. A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel. amelyekr l pedig azt gondolnánk. az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. 46 Lehetséges. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. Mint feljebb már szó esett róla. akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. hogy meghatározzák. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén. Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak. amely félig magán alapú). hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget. Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. ahelyett. hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. Ha szociális okokból. Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak. ami azt jelenti. Azonban. ha az t mondjuk. és nem orvosi szempontú. a kategória megkülönböztetése arra használható. orvosi és/vagy szociális okok miatt. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít.is. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. milyen adminisztratív szabály. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik. annak ellenére.

mint másoknak. különösen mivel a kutatás is azt mutatja. és várhatóan mennyit profitál bel lük. hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. azt sugallja. Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. 3. Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. Támogatás adható a munkaadóknak. Amint az ADL-támogatás példája mutatja.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). akkor a kép már nem ennyire egyértelm . és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. Spanyolországban és Portugáliában). illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. Amint az alábbiakban látni fogjuk. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. amellyel jelentésünk e részét bevezettük. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését. hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában. számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. és más a fogyatékosra). és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. (feln ttkori fogyatékossági segély). és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. Mindkett jövedelemteszt alapú.3. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le. A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . akkor vita volt arról. Ezzel szemben azokban az országokban. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. de attól független is lehet. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben. hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire. hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. Ha igen. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. Olaszországban.

amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. fejezetben). Nem lenne azonban szerencsés megvárni. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik. hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. Ausztriában és Spanyolországban). hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz.ideértve). Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. hanem azt is. például képzési támogatások. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. illetve a jótékonysági tevékenységekre. El fordulhat. még akkor is. Az igényt elutasíthatják. mások a szociális szolgáltatásokhoz. ez arra utal. Azokban az országokban (például Németországban. és végül kvótarendszerek. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. Ennek az egyik eredménye az. átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. Kimutatjuk. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. éppen ellenkez leg. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos. Vannak azonban olyan körülmények is. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. általános foglalkoztatási intézkedések. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. illetve általános felmérési rendszerek léteznek. ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. vagyis vannak olyan más feladatok. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. ahelyett. azért aggódhatnak. fejezetben tárgyaljuk). amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. elhelyezkedési segélyek. hogy speciális. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. hogy különleges intézkedésekre van szükség. de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk. hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. amíg a nehezen elhelyezhet .

E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. segédeszközzel. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. 1995. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. hozzáférhet séggel stb. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ. A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. és pótlólagos források helyezhet k ki.személyek fedik fel magukat. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén. A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. a segélyek hozzáférhet sége. berendezéssel. hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. másrészt arra. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. A források sokkal sz kebben csordogálnak. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak.). újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására. mekkora a valószín sége. arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. hogy . a személy egyéb képességei stb. bármi is legyen annak az oka. Mi ezért úgy találtuk. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége.). hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. Azok a képességcsökkenések. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. Az a felismerés. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet.

Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. és arra a megállapításra juthat. Az Egyesült Királyságban. hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben. fejezetben tárgyaljuk. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. de nála kevésbé képzett ember. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak. szakasz). amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ. hogy nehezen derül ki bel le. a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. Amint azt majd az 5. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. vagy közhasznú munkát vállal. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. KVÓTARENDSZEREK Németországban. mint egy testileg ép. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. hogy segélyjogosultságot nyerjen. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l. még akkor sem. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra.2. hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. miként fogalmazható meg olyan küls definíció. hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. hanem azoké is. Fentebb már megjegyeztük. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet. ahol fennáll annak a kockázata. Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. B. ha képzésben vesz részt. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik. hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . Ugyanis elképzelhet például. amelynek célja. akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. . újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. Még inkább valószín síthet . Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. Ezt számos elemz elismeri. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. Ezzel az elgondolással az a baj. C) besorolástól függ. hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. Úgy t nik. amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez.

és valószín tlen. Összefoglalás . amely magában foglalja azokat az embereket is. amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. hogy minden változtatás vitákat szül. akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. Széles körben elismert például. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. jelenleg több er feszítést tesznek arra. mert nyilvánvaló. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . ha rugalmasan alkalmazzák. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni. ami arra ösztönzi t. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben). mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. hogy embereket fogyatékosnak min sít. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k. amelyek megfelel en felválthatnák ket. de az orvosok úgy tartják. azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. amely végrehajtja a kvótapolitikát. A munkáltató az a szervezet. Mind Franciaországban. a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. Ha a munkaadó rosszul tájékozott. A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására. és nem úgy. mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. hogy Älefölözze´. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. Olaszországban. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. mivel a kvóta azáltal. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . de valójában nem azok. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. hogy elfogadható.

hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. védelmez jeként. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. vagy elfogadhatják azt. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. Kimutattuk.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta. Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni. hogy bírájaként kell eljárniuk. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. mint akiknek sajátos. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). Kimutattuk. E területek mindegyikén a központi kérdés az. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét. hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. 51 4. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. Az orvosi közösség. abban a hitben. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása. Országpéldáink azt sugallják. Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. további kérdések maradnak függ ben arról. Például felkérhetnek orvosokat. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. hogyan történik a felmérés. hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. de találhatják magukat olyan helyzetben is. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. minden esetben kérdéses azonban. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. különleges igényeik vannak. de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´. Ez azonban nem egyszer dolog.

Általában nem mondható el. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. két dimenzióban meghatározva. vagy szerz déses viszonyban állnak vele. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. mint az el z fejezetben rámutattunk.eljárva. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be. hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. A 3. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén. mint a költségvetési 52 szociálpolitika. 1. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban. hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. fejezetben bemutattuk.1. 4. miként. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. a szociális támogatások. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. felülvizsgálják a diagnózisokat. A társadalombiztosítás. és ha igen. állami szervezetekkel stb. miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. a támogatás iránti igény érvényesítését. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. az univerzális rendszerek velejárója. hogy jogokat hoz létre. vagy funkcionális felméréseket végeznek. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával. de teljes orvosi vizsgálatot nem.) szemben. mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat. nem általában az állampolgároknak. Az a nézet. Például számos elemz vélekedik úgy. azonban. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek. A sem nem jövedelemteszt. Továbbá. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei. részben abból fakad.

az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. különösen a munkaképtelenség felmérésére. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . abban az értelemben. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. található néhány olyan felmérés is. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. A 4. és ez segít szakembereiknek abban. A. Továbbá. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre).2. míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak. a szociális munkások. igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. az A modellel közös jellemz je. hogy megteremtik a szociális szakemberek. Kevés orvosi bizonyítvány. például szociális munkásokat. Ennek a modellnek van néhány. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. Ahhoz. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. Kevés orvosi bizonyítvány. Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket. az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. A B modellt m ködtethetik orvosok. például olyan százaléktáblákkal. amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez. . 2. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. ki mit kapjon. ott általában azt tapasztaltuk. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú. és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére. Ez a modell ezért azon nyugszik. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. nagyon fontos. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. van amikor nem. hogy a mérlegelési. a másikba azok. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. B. Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. abban az értelemben. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat.

diagnózis és kezelés céljából nem. Sok orvosi bizonyítvány. 4. Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak. 2002. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük. amelyek azt vizsgálják. és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács. nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze. és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. 14-17. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat. Sok orvosi bizonyítvány. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között. El ször is.2. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. Megfigyelhet . azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását. hogy meghatározza. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is.). 54 járás stb. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni. Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák. Azonban. hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel. amelyek a diagnózist. és az olyan képességfelmérések között. szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz. de nem maguk hozzák a döntéseket. C. D. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal.2. Sokkal nehezebb megítélni. hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. és a százaléktáblázat (a VM. old. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban. A. Nagyon nehéz megmondani.). az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. amelyek a 4.1. de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. Az megállapítható. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását. leírását lásd a 3. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. Ennek a modellnek az egyik f jellemz je. a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. Kevés orvosi bizonyítvány. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból.

hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. másodszor abból. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. m ködése viták tárgyát képezi. A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. különösen ott. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. fejezet). 55 B. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre. noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják.hasonlóan kell bánni. Kevés orvosi bizonyítvány. az A modell elmozdulhat a B modell felé. mint bárhol másutt. a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. Így. és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. fejezet). A jövedelempótlási. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). A mérlegelési. hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. miként szervezzék meg saját életüket. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. mint egyesült királyságbeli kollégáik. az igazgatás nagyon nyitott. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. azt sugallva. függetlenül attól. hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. A B .

anélkül. ez orvosilag diagnosztizált állapot. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. A B modell egyik jellemz je. mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. így konfliktusok adódhatnak közöttük. Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal. hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. de a többi országban meglev . Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. ahol az értékel feladata. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést. de arra kérik ket. hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. vagy kezelési javallatot. hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. amely azt sugallja. Németországban. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. Ez problematikus. a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. C. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. az orvosok közötti konfliktusok . de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. Sok orvosi bizonyítvány.

de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. ami pazarlásnak t nik. A kártyát azok kapják. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet . valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . Ez azonban csak annyit jelent. Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. sebészet. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. ott azt tapasztaltuk. vagyis azon. vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). például azokban a helyzetekben. és így tovább. amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással. Sok orvosi bizonyítvány.rontják e modell elfigadottságát. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. E struktúra egyik következménye az. Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár. például azáltal. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. hogy az orvos. hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. amelyhez az orvos tartozik. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. a parkolási engedély. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki. mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. D. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. ha akarja. pszichiátria) szervez dik. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. Nem biztosítja azonban. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. de a cél az. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult. A szabályozó modell olyannak tekinthet .

Azok a rendszerek. különösen. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. bármiféle olyan eljárás nélkül. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. és hatékonysága is kétséges. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. hogy összefogottabb. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. Ezek az eszközök nem olyanok. Valóban fontos lehet. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. mint a többi modell. kocsija van. amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell). Úgy t nik.) között. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül. 58 III. hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik. ami biztosítaná. hogy az orvosok nem értenek egyet. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák.). a közlekedési vállalatok stb. A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak. vagy általánosabb értelemben azon az alapon. Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. Ezért elmondható. Meghökkent azonban. Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció .teremti meg. A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. attól függ en. amelyekben nyíltan kiderül. állásba mehet stb. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. vagy más eszközök használatát.

amelyek a fogyatékosok el tt álló. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. hit. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez. specifikusabb és részletezettebb törvények. sz kebb meghatározás. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. Framework Equal Treatment Directive. amely egy másik csoportra. amelyek definíciókat is tartalmaznak. E f célja annak vizsgálata. a lényegi . hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös.1. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. Úgy t nik. 5. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés. hiszen annak központi kérdése az. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. de nem definiálják azt. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. olyan. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. E fejezet egyik célja. Ezek egy része átfogó definíció. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. hogy bemutatjuk. akiknek a termelékenysége sértetlen. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. Ezt úgy tesszük. és törvényen kívül helyezte a vallás. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó. Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. és azt is megvizsgáljuk.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en.

és amelyben a bizonyítási teher áthárítható. ideértve a személy valamely testrészének hiányát. o. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával). például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. szakasza tartalmazza.). és ha igen. hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés. ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. E tárgyalás szempontjából. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik.korlátozottságokkal él kre irányul. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is. az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. A fogyatékosság definícióját a törvény 2. mint igazságosság´ felfogást tükrözik. hogy ki a fogyatékos. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. az a f kérdés. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya.) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek . amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. b) krónikus megbetegedést el idéz . Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. E fejezetben megmutatjuk. ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására. Ezek között három olyan ország ± Írország. amely a definíciókat állítja a középpontba. ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. 15. mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. A fenti kétértelm ségnek két forrása van. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. amely a mentségeket kritikusan szemléli. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. Norvégia részben csoportközpontú. amely kimondja. illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. Nem világos. hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben.

c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´. ha annak költsége csupán Änévleges´. A közelmúltban (EED026. érzelmeire vagy ítél képességére. és ideértend k a jelenlegi. de mára megsz nt. a nominális költségmegszorítás ellenére.személy szervezetében. szakasz). amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra. 2002. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. a korábbi. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel. ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe. egyenl séget el mozdító. és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. kivéve. valóságérzékelésére. A törvény továbbá bizonyos. Lehetséges ugyanakkor. május 5. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70.).) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. 07. A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. Ugyanakkor amellett érvelt. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is. ítélet. A bíróság kimondta továbbá. A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . e) olyan állapot vagy betegség. fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. és a jöv ben esetleg keletkez . akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. szakasz). A Legfels bb Bíróság elfogadta. de nem követeli meg a munkaadóktól. amely hatással van a személy gondolati folyamataira. hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is. fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a . 1997. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996. a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére.

). melléklete kiegészíti a fenti definíciót.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja. és a munkáltatók vezet i jogai. így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható. Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. mint az USA-ban (Baker. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek. A törvény akkomodációhoz f z d . ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban. Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására.1. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban). ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé. A definíció körül jelent s vita alakult ki. azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is. mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. átcsoportosítást. ADA) esetén. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik. míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. 2002. megmutatható. illetve pozitív cselekvéssel. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. hogy számos.). de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. mert nem mindig állapítható meg. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. 1999. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak. A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. A törvény 1. hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. Fontos tény az is. emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük. amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is.szakasz)). . és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. A jogi gyakorlat azt mutatja. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is.

Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. Az 1999. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata.handikappombudsmannen.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el . csakúgy. maga a HO is tárgyalhat. 2000. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. amely lehet veleszületett vagy szerzett. A HO honlapján (www. továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). amilyen az egészségügy. 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). legalábbis részben. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre.). amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik. s ezt . hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie. A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme. ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein. illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. szakasz). valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. HO) hivatala áll. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás. hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók. hogy a szakszervezet nem lépett. ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. mint a dolgozók csoportos jogai. Ebb l következik. Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket. pozitív cselekvéshez való jogokkal. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos.

illetve az önállóságra. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti. feltéve. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály. (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. semmint a jogvitákra épül. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. 1990. Mindez azt mutatja. hogy azok az intézmények. Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. Sokan sajátos. vagy sem. és a faj. mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint . de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. 90-602. július). A 13(1) szakasz el írja. Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. a sérülés. ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. A fogyatékosság definíciója átfogó. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre. az eset a munkaügyi bíróság elé vihet . amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. erkölcs és családi állapot alapján . ami arra utal. A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben. A törvény egy. Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. nemzetiség. Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. Mind a közvetlen. a rendellenesség. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. Äamíg arra nincs igény´. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. E kötelesség attól függetlenül fennáll. hogy ez lehetséges és ésszer . Abban az esetben. vallás. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza.

Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések .323-10 sz. 122-32-5 sz. továbbá más. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. de hasonló kivételt tesz abban az esetben. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. A 10. de nincs is rá szükségük. cikkely. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. vagy bocsátja el a dolgozót. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába. Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. de a törvény szerkezete olyan. 122 -24-4 sz. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. függetlenül attól. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el. Nem követelhetnek akkomodációt. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. Az 1990-es törvény 3. cikkét. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. 122-45 sz. A munka törvénykönyve L. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. Azok a dolgozók. a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. Azok a dolgozók. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. Úgy t nik tehát. Az L. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. A 9. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot. cikkely kimondja. Amint azt a 2. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. és nem jár miattuk támogatás. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. amely arra 64 az esetre vonatkozik. akiknek szükségük van az akkomodációra. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el. diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. november 16-i 2001-1066 számú. ahol e csoport nem részesül védelemben). nevezetesen az L. AGEFIPH]). függelék kifejti.

amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni. hogy A-t nem választhatja. aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1. Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül.) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni. amely akkor lép életbe. A szociálpolitikai intézmények. Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e. Józan észszel végiggondolva látható. hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. hogy ennek oka egyrészt az volt. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. képzettségét és szakmai el menetelét. élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. és álláspontot alakíthat ki arról. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését. (További érvként hozható fel. korlátozó definícióra. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. míg más (B±Z) állásokban nem. hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül. ha egy másikban is tudna dolgozni. hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. Az 5. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. Feltételeztük. .2. figyelembe vev szabályok formáját ölti. Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. függelék). A gond az. az utazási id t stb. és el kell fogadnia. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. így nem jelentkezik az A állásba. hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. például az illet korát. mint a munkakeres ket. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. 5.kedvezményezettjei. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. A példa kissé er ltetettnek t nhet. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. A kérdés azonban nem ilyen egyszer . mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó). E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek.1. hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. a bérezési feltételeket. Tekintsük azt a vitás esetet. ugyanakkor valóságos az a kérdés. Az a dolgozó. vagy ugyanannál a munkaadónál. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben.

amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. Ezt követ en számba kell venni. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít.1. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. hogy olyan. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. mint például az Egyesült Királyságban. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben.Els lépésben meg kell vizsgálni. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. amint azt az 5. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik. Ez igen üdvözlend gondolat. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet .1. A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. és korlátozódnak is erre a területre. ugyanakkor. szakaszban leírtuk. akkor más munkalehet ség után kell nézni. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája. hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót. abba a lényeges korlátozásba ütközünk. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. és miért ne B±Z munkaadók. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. szakaszban. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be. államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen. Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . Ezek közé tartozik a táppénz. -e vagy átképzésre. a fizetett szül i szabadság. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén. 5. gyermek születése esetén). Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben.3. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. Az álláskeres számára az jelent nehézséget.

A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet . vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. a . Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. a szociális védelmet. valamint kizár Ämindennem állami juttatást. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. akik nem fogyatékosok. cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. Lehetséges például. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. Harmadszor. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. Másodszor. Hatálya tehát sz kebb. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. Ugyanakkor belátható. hogy az Äegyéni érdem. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. Másrészt. tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. szakasz). hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani.egymással. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. Egyrészt. Például egy olyan rendelkezés. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. Mindemellett az az elv. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. Nehézségekhez vezethet. Megjegyeztük ugyanakkor. Emellett számos érv szól. hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet . vagy más fogyatékossággal élnek (35. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. két okból is. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. a 7. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. A fejezet elején utaltunk rá.

68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. amely kimondja. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. cikkelyek). A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´. hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit. hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. habár nem kétséges. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. 6. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. cikkely utolsó mondatának. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. amelyek el írják. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött. Hasonló álláspontot tükröz Svédországban. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . A Bizottság világossá tette. hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. Belátható. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. nem pedig egyéni jogviták útján. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. és 14.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. Az egyik ilyen sajátos gond az. fejezetben már kifejtettük. hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére.

és 4. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. ahova akar. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. és úgy igényelhet juttatásokat. míg mások romlani fognak. ahol munkát kapnak. A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. mintha azt a befogadó országban töltötték volna. szakasz). tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). helyváltoztatás során is megmarad. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható. hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. fejezet. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát.1. Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. Az EK 90/364 irányelv értelmében.1. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki. szakasz) kapcsolatos kérdésekben. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. ha oda költözhet. Akik nem dolgoznak. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. A szabad mozgás másik értelmezése. mint a befogadó ország honpolgárainak. miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. valóban azt tapasztaljuk. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. 69 6. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak. akkor nincs olyan elvi ok. különböz szervezeti struktúrák. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. amely a sajátjává válik abban az értelemben. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. amelyb l a hordozhatóság következik. amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. E fejezet leírja. Ha érvényesül a hordozhatóság. a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint.ki a különféle megközelítések jellemzésére. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. hogy az a személyéhez kötött.2. mellett. habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k). és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. bármely országról legyen is szó. függelékek). rendelete tartalmazza. ami azt jelenti. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. mintha mindig is ott élt volna. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait. de ez az érvelés nem igazán tartható. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek.3. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó . E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel.

szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek. minden polgár által gyakorolható. függetlenül attól. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. amelyek általános. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira. . Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése. 70 6. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni.2. Érdekes tény. 23. A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. 5. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. Snares-nek. megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. vagyis arra. aki fogyatékos személy. ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal. Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében). az EGK 1612/68 sz. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. 01). hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges. A helyzet egyszer en az volt. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. továbbá elismerik. A javaslat az 1. akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. Ügyében a f érv az volt. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. a szabad mozgást korlátozó tényez ket. és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. 2.

akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék. s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. nem pedig a befizetett járulékokban. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. cikkely sorol fel. Az 1408/71 sz. szabályrendelet közvetlenül nem említi. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. Ezek közé tartozik az id s kor. a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. Látható. és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. Az 1247/92 sz. ám az 1408/71 sz. Habár magától értet d nek t nik. ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . Az 1247/92 sz. ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. hogy az 1408/71 sz. a betegség és a munkanélküliség. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. mint a többi helyi lakos. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. ami azt jelentené. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. s t. valamint az 1247/92 sz. amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. A rendelet megengedi a tagállamoknak. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. tapintatosabb az ügyintézés. helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. a megnövekedett munkanélküliségnek. hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. A bíróság azonban úgy találta. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. ‡ a jogosultság jellege. Ennek egyik magyarázata az. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. helyettesítésér l is. a rokkantság. azt az 1408/71 sz. A kett s jelleg juttatások azok. illetve más. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. amelyeket a 4(1) sz. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek.

hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos). A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . a Äfogyatékosságot´ használja. hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. A jelek szerint a bíróság úgy érezte. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. hogy itt a munkával kapcsolatos. és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható. Megjegyzend . míg az ausztriai rendszer járulékalapú. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet . A fentiek fényében az lehet a benyomásunk. a helyettesít vagy a kisegít juttatások. Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre. Az ilyen támogatások általában hordozhatók. hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett.3. vagy túl rövid ideig dolgoztak. Definíciók. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. Ismét adódik azonban az a kérdés. Az 1408/71 sz. míg az 1247/92 sz. járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. szabályrendelet hatálya alá esik. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. amint azt a bíróság is megállapította. a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. azok a kiegészít . A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. mert sohasem. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal.érdekes. hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . vagy egy részük eredend en helyfügg . amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. fontos kérdés az is. vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött. hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. 6. Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. A munkaképtelenség. rendelet egy ett l eltér fogalmat. hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van.

Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. pénzbeni és természetben támogatások. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). Más országok. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. Saját véleményünk szerint a helyzet az. miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás).hordozhatóságának megítélésére. hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk. és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. de azért figyelemmel kísérik. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. Arról az intézményr l van szó. A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között. A pénzbeni juttatások egyik formája. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt. hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. nem pedig pénzbeni juttatások. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. és a pénz felhasználását nem ellen rzik. hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en. és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. amelyek személyre . A pénzbeni juttatások f jellemz je. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. A skála másik végét jelentik azok az esetek. ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. Dánia és Svédország. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. A szakpolitikai viták világosan mutatják. A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában. a Bíróság megítélése szerint. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. ha helyettesíthet . Az 1408/71 sz. A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki.

amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani. nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. Belátható. hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. A jogosultságot az illetékes intézmény. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. . Azt azonban nem feltételezhetjük. és a 4. Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. A 3. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. a biztosítóintézet állapítja meg. hogy az 1408/71 sz. A bevándorlótól nem követelhet meg. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban). 73 Korábban már említettük. és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. amennyiben a jogok az eredményre. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik. és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. fejezet tárgyalása során láttuk. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát. valamint számos. Látható tehát. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül. hogy egy több országban dolgozó személy számos. hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. nevezetesen Skandináviában. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. Más országokban. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké.

Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik. talál valamiféle állást. legalábbis részben. Úgy látjuk azonban. továbbá komoly. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. Nem könny amellett érvelni. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. különösen abban az esetben. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. Úgy találta. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. A modellt továbbá más. Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. ahol bárki. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. hiszen a modelleket. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér.Az el z fejezetek fejtegetései. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. a munkanélküliségi juttatások. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. hanem a járulékfizet k irányában is. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. Világosan kimutatható. hogy egyik modell jobb. mint a másik. különösen az id sebb dolgozók esetében. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. hogy a munkaképtelenségi juttatások. amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. Amint azt a 3. valamint az 1. Megdöbbent tény. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más. míg más országok. korábban engedélyezik a nyugdíjazást. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. valamint az oktatás. mint amilyennek t nik. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. kapcsolódó szakpolitikák . fejezetben bemutattuk. lényegéb l fakadó korlátai vannak. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). és 4. A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. A 3. fejezetben kifejtettük.

fejezetben megmutattuk továbbá. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. minden tagországban és minden id ben. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása. míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. Következésképpen. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. A 3. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket). A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely. valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat.is támogatják. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére. A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. A tartózkodási jogok b vítése. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak. A társadalmi modell azt sugallja. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. Ebb l következik. 76 7. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni. helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. amely alapján azt mondhatnánk. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. ha a munkaképességet helyezzük el térbe. hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát.

az a tény azonban. Egyéb szakpolitikai területeken. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . Ebb l az okfejtésb l következik. akik nem akarnak munkát vállalni. amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett.másikat. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. hogy azokat. ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban. akik nem akarnak munkába állni). amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. EU-tagországok körében. Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. létrejött egy közös. hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak. hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. akik a munkaer állományhoz számítják magukat. A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. amit egyes elemz k úgy értékeltek. nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. akik nem keresnek munkát.). akik olyan. mint egy másiknak. Azt ugyan elfogadják. Több érv szól amellett. mindamellett szem el tt kell tartani. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. ADA) sikerével. amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. a magukat a mindennapi életükben . amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. 2000. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában. mivel arra utal. például a társadalombiztosításban. amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal.

a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók. néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban). például az alapvet jövedelemtámogatási igények. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük.europa. ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül. így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak. hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. annak segítségre van szüksége. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat.korlátozottak. A következ szakaszban átgondoljuk. Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek. 3. mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok). El fordulhat. Más szükségletek. hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít. Továbbá. MISSOC) (elérhet a http://ec. és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. táblázat).. A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. 2. A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). hogy a folyamatos összehasonlítás. mint a szociális ellátás. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. Ehelyett azt vizsgálják. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union. E tanulmány megmutatta. 2002. különösen akkor. a szakmai viták. A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. fejezetben hangsúlyoztuk. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. Amint azt a 3. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1.7. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése. hogy valaki nem képes dolgozni./ employment_social/ . Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések.eu. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra. nem pedig a korlátozottság után.

a koordináció nyitott módszere keretében. a juttatások mértékér l. és hogy felmérik-e a körülményeket. fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. illetve fizetnek-e játulékot. fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat. Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. fejezet: Rokkantság VIII. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. és így tovább. hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. amelyek segítségével kiértékelik. A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. a kvóták. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára. kikre terjed ki (dolgozók. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. nevezetesen az érintett korcsoportokról. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). szöveges beszámolóra lenne szükség. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. . arról. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . így számos. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e.htm címen). fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l. Rokkantság XII. Alkalmazási kör: felsorolja. Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni.missoc/2001/index_chapitre11_en. önfoglalkoztatottak stb. adóztathatóságáról. Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését. de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. a különféle juttatások halmozhatóságáról. és egyéb szabályozó jelleg politikák. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. A fogyatékosoknak járó. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban.

mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. szakaszban összefoglaljuk. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. nem csupán azoknak. biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. A 8. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet.1.3. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. Az esetleges megközelítéssel az a gond. amelyeket meghatározott egyéni. 80 IV. Azok a szociálpolitikai struktúrák. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. fogyatékosokra.1. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3. illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. Az a véleményünk. semmint kategóriák kialakítására. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. a többi között a felmérési módszerekre. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. A 8. olyanokban. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre. A Bizottság érvelése szerint. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni.Végül megjegyezzük. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan. hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie. de ahogy korábban már említettük. fejezetben is utaltunk. 8. hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével.2. Amint arra az 1. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. szociálpolitikában használatos. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. A 8. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan . fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. rész Következtetés 8. amelyeket a társadalombiztosításban.

százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. A 4. Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi. A 4. ahol a rendelkezések nem integráltak. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. A központosított. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. hogy azok az országok. a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. A 3. hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. a (korkedvezményes) nyugdíjazással. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések. az orvosi határokat jobban védik. Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket. fejezetben említettük. mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett.2. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. Azokban a rendszerekben. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. fejezetben megmutattuk. Minden tagállamban jellemz . általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek.vannak jelen. Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. 8. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával. amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. fejezetben bemutattuk. amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik. m ás szóval. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás. E rendszerek sajátossága. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. de csak annyiban. hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. j ott. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . Elképzelhet . kevés mérlegelési lehet séget hagyó. fejezetben kifejtettük. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. Azt várnánk tehát. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon.

a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. Valaki. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa. fogyatékossággal. bekezdés). Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. fejezetben már kifejtettük. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD. Világos. Az egyik lehet ség az. aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott.1. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . ugyanakkor az a tapasztalatunk. Ezek közé tartozik az a helyzet. illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. A 3. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. amint azt az 5. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak. A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. hogy a szakpolitikától függ. Az ismertetett példák alapján világos. olyanokat. Vita tárgyát képezi. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül.megnyilvánulását. A tanulmány amellett érvelt. nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében. Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb.. és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. de ahhoz túl fogyatékos. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk. és 4. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. ha kategóriákat kell kialakítani. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t. mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. és általános szociális támogatás után kell néznie. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség. hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes. például kvóták esetében. A jövedelempótlás területén. mely felmérés lesz releváns. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. 2002. mint amilyen jelent snek az látszik). fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. 25. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja. hogy ne tudjon dolgozni. szakasz).

ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. Lehetséges. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. A másik f területet. Teljesen nyilvánvaló például. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba.való Äorvosi jogosultságukat´. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. mint egy másikon. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. mint amilyennek t nik. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. Amint azt már láthattuk. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. Általánosabban. Alacsony küszöb . hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. vagy kevésbé súlyosnak otthon. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. mint a munkában. ha az illet többet keres. hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott. amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet). fejezetben utaltunk rá. hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. amely nem veszi tekintetbe. amely összhangban van a fenti ajánlással. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. fejezetben azonban láthattuk. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). A 3. A kérdés az. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem. Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel. vagy abban az esetben. mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. Miközben az OECD arra buzdít. A 7. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése.

ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében. mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért.esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba. Amint azt az 1. identitások és konstrukciók Jenkins (2000.). nem pedig maga az identitás-csoport. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. produktív és munkaképes egyénként határozták . hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát. Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. o. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. Kategóriák. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik. A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. hiszen befolyásolják. Amint azt Jenkins kiemeli. amennyire csak lehetséges. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. el fordulhat. 8. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon.3. A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. baráti körök tagjaként. fejezetben kifejtettük. pontosan azért. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre. 1991.. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. ami félrevezet . 13. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket. A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük.). Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását. A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. például a szociális jóléti intézmények részér l. akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. Amint azt a 6. hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat. fejezetben is leírtuk. Úgy véljük azonban. a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján). mert a jelentésüket mások határozták meg. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000.

vagy a pozitív módon konstruált csoportok. E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. ahelyett. politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) . aki lényegében szokásos életet él.). ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. vagy egyfajta Ähamis öntudat´. Egyértelm .meg magukat. közös identitásra. a média. A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. Kérdéses. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok. de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. például Äél sköd k´ kizárására. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. olyanként. szociális jóléti intézkedésekét l. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. A Watson tanulmányában szerepl . az irodalom. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. Azzal foglalkozik tehát. hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában. 335. alakít ki´ (1993. a szocializáció. a vallás stb. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. amelyek logikája eltér a hagyományos. hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. o. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések. az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. a történelem. Schneider és Ingram (1993. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából. rákényszerített identitást. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika. a kultúra. A szociális konstrukciók. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól.. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról.

old. Burkhauser. valamint a képességcsökkenések.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement. A. [A fogyatékosság modelljei. aktuális statisztikákhoz´].) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában. Strasbourg.. Blaxter. M. 6±7 May 1994. Copenhagen. E. H. M. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése]. Council of Europe Publishing. egyetemesség. és D. Rienk Prins. October 18±19 2001. Fiona Campbell. Bengtsson. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . 1173±1187. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. R.. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine. Gerard Quinn. John Wall és Peter Wright. 86 87 Hivatkozások Baker. London. Houtenville és D. Copenhagen Conference. 2. 113±134 old.. S. sz. in J Clasen (szerk. Heinemann Educational Books. 48(9) kötet. Social Forsknings Instituttet. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló. és D. Bolderson. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities. Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. 31. Bolderson. Bickenbach. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával]. Disabilities and Handicaps. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. A. J. Universalism and the International Classification of Impairments. Chatterji. Washington D.C. Badley és T. konferencián el adott tanulmány]. B. E jelentést Deborah Mabbett írta. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok. S. Stefan Trömel. Aldershot. Avebury. kötet. H. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. (szerk.

kötet. OECD.int/classification/icf) James. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker. N. old. 7±25. és V. Department for Education and Employment.nasi. DG V. old. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Doyle. Washington D. 2. Meager. Evans. L. szerk. B. mimeo. 334±347. Clinician Form. Jenkins. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´]. Current Sociology. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete]. S. Grammenos. Lopez (szerk. Eurostat Working Papers. kötet. J. Rasmussen. M..org). Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. Final Report of the Disability Policy Panel. Journal of Occupational Rehabilitation. népesség és szociális körülmények]. Daniels. old. J. a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)].1a. R. OECD. 1993. Anne L. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése. F. S. OECD. J. P. Gudex és S. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. 3/1999/E/no 20. Paris. Mashaw. E. McCrudden. módszerek és eredmények´] in C. L. National Academy of Social Insurance. Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. Schneider. Paris. Rome. Strasbourg. 29. WHO. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data. 1995]. O. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése. Gudex. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról].) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. old. C. B. N. D. Humana Press. 1 sz. 311±320. Murray és A. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák]. Williams. American Political Science Review 87(2) kötet. C. Hága].. Kersley. Reno (szerk.. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of .C. (http://www.who.): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. Ageism and Ethics. Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). Paris. 85±87. W. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. Mael és B. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. sz. N. ICF Checklist (2001): ICF Checklist.. (2000): µCategorisation: Identity. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. D. 48(3) kötet.Regan és N -D. Totowa. UK. szociális folyamat és ismeretelmélet]. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. T.. 4. C. Washington]. (2000): Research and Reports (Review Article). Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. M. N. C. mint kihívás]. Nottingham. Oxford University. A. New Jersey. Matheson.. Gaudino. Version 2. kiadás]. és A. L. Murray. Veerman és S. C. J. R. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´].Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés]. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok. és G.. Industrial Law Journal. 10. Schneider. kiadások és akciócsomagok]. Prins. Council of Europe Publishing.

88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. és T. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák. kötet. Watson. EIM Zoetermeer.html (accessed June 2002). Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. Prins és W.814-3. de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát. amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak.. (el készületben): µWell. van Ewijk. Waddington. Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz. van Elk.Disability. K. (http://www. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67.dredf. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. From Principles to Practice. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. F. van Lin. míg más országokban eltér t. P.un. N. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. L. R. R.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. I know this is going to sound very strange to you. Thornton. Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt). Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. (http://www. A fogyatékosság definíciójának három f . DREDF Symposium on International Disability Law and Policy. az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. H. 2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l].org/symposium/waddington. I. United Nations. tudom. és M. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében. ezek azonban itt nem szerepelnek. Zola.pdf). The Stationery Office. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat.. Sainsbury és H. European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai. el készületben: in Disability and Society. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ . London. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot. M. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése].

szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. az el bbi a földtulajdonosokra. a munkaadók feladatai. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. vagy amelyet kitanult. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. Minden információ 2001-re vonatkozik. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. A 2002. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik. . Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. az országos jelentések elkészítésének id szakára. Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. továbbá. arról is szót ejtünk. Kitérünk az országos jelentésekben közétett. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz. ha létezik más említésre méltó juttatás. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. akik nem fizettek járulékot. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság]. ahol ilyen el fordul. Mindhárom juttatás járulékalapú. Azok. a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. amelyre képesítést szerzett. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi.

E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. Részleges nyugdíj nem létezik. Az a dolgozó. További. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. amelyre képesítést szerzett. feltéve. Az egyéb. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. (Mind a fizikai. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is. A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. a munkaadók feladatai. Vannak azonban olyan esetek is. akkor min sül rokkantnak. vagy esetenként bevont küls orvosok). hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött. vagy teljesítend részarány. A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. vagy amelyet kitanult. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l.akkor min sül rokkantnak. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. vagy amelyet kitanult. amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. amelyre képesítést szerzett. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. A gyakorlatban ez azt jelenti. A munkaképtelenné válás folyamata. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn.

ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik. 92 Az országos jelentés azt mutatja. A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). illetve a fogyatékosoknak járó. az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . Arról. akkor az el bbi megsz nik. de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben. vagy hagyják azt helyben. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének. Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek. A határvonalak átjárhatósága: életkor. környezeti tényez kre stb. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. a m szakokra. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. hogy képes-e munkáját elvégezni. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni . Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. az id sebb munkanélküliek. akiknek az igénylését elutasítják. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével.

A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. amely legfeljebb egy évig tarthat. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. amely legfeljebb egy évig illeti meg. o. Egyébként. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. a munkaadók feladatai. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. mint az a pénzösszeg. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. vagy ± az összes olyan foglalkozásban. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre. mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . amikor a tartós rokkantság felmérése történik. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. aki egy vizsgálatot hajt végre.). vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. El fordulhat. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt. Mind az egészségügyi. 8. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök. ami nem más. amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll.

és újabb vizsgálatokat rendelhet el. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. mint amilyen a kor. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul. mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. Nem lehet azonban pontosan meghatározni. a képzettség szintje. A határvonalak átjárhatósága: életkor. vagy a továbbképzési program költségeit. akik saját maguk készítenek diagnózist. hogy az olyan egyéni jellemz k. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. vagy csak rendszertelenül dolgoztak. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. mivel a központi kérdés az. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat. a munkaadók feladatai. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. és milyen mértékben az álláshiány.A gyakorlatban a felmérés személyre szabott. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. elképzelhet . akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. a személyiség és a hozzáállás. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. DÁNIA Intézkedések . és nincs más jövedelemforrásuk. a nem. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki.

attól eltér fogalom. Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor. és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. E juttatások egyike sem járulékalapú. teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak.). hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. 6. (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz . 1999. Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. mint utolsó lehet séget. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. A közepes és a magas szint nyugdíjak. Általános szabály. 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent. A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. Ugyanakkor. Tekintettel arra. Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. A munkaképtelenné válás folyamata. majd 1984-ben megreformálták. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. azt az önkormányzat javasolja. vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). de azt 1965-ben lényegesen kib vítették. ha az orvos igazolja. Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. A betegségi juttatás általában megsz nik. Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz.18). akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. a legmagasabb szint pedig annak. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . de meghosszabbítható. akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik. az életkor.A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza. valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele. o. a munkaadók feladatai. különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. Számos megszokás alakult a tekintetben. ha az igény szociális. A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár. p. hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges.

Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet . A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. Egy olyan személy esetében például. a foglalkozást. amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet. amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák. A határvonalak átjárhatósága: életkor. A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). A szociális ellátást. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. hogy azok más-más eljárást követnek. Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. függelék) is. végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. 96 de az önkormányzat dönti el. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy . akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´. A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. Az alacsony szint tehát. a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista.eltávolodást célozzák. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva. illetve minden egyéb olyan tényez t. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik.

eltér döntéshozatali helyzetekkel. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). elérhet állásban pénzt keressen. önkéntes ellátó) is megtalálható. ha az illet nek munkát szerez. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak. ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). míg a f rtidspensionnak a 35%-át. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. amely legfeljebb 360 napig tart. A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra.). valamint más lényeges tényez ket. korábbi tevékenységét. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják. A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes). akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os. Két intézkedésr l van tehát szó.). Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. A szakmai rehabilitáció . ha munkaképessége a becslések szerint betegség. (Finnországi jelentés. és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát. o. o. A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. 12. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. életkorát és lakhatási körülményeit. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig.rehabilitációjához. 12. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. országos nyugdíjrendszer van. A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. amely számára megfelel nek tekinthet . amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. A munkaképtelenné válás folyamata. Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. mint az országos nyugdíj esetében. a munkaadók feladatai. ha betegség. vagy más olyan munkát elvégezni. míg a teljes nyugdíjat azok kapják. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. (Finnországi jelentés. ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható.

képességcsökkenés. egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. a szolgáltatásokkal stb. készségeihez stb. de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani. FRANCIAORSZÁG Intézkedések . álló testület elé kerül. hogy az illet személy munkaképtelen. ha a munkaképesség bizonyos tényez k. hogy a személy más tényez khöz. más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. Ez a juttatás. de annak megállapítása nem szükséges. hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. Lehet ség van küls fellebbezésre is. Felmérés ± diagnózis. hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony. Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). A beszámoló tartalmazhat leírást arról. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. például betegség. Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. ha a kereset csökkenése igazolható. Egy kezdeti. például végzettségéhez. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. (lásd fentebb). a Közigazgatási Bírósághoz. szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). Az orvosi diagnózis kötelez . Az SII-höz/biztosítóhoz történ . Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt.

A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. ha nem képes olyan állást találni. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit.). az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. vagy épp ellenkez leg. o. 1999. ugyanolyan típusú munkát végez. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges. a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. o.). akkor 50±79%-ban fogyatékosnak. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének. de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. aki ugyanazon a területen. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. kategória: az egyén munkaképtelen. Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak. kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. az RMI-é pedig rövid. illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI). Ezen túl. 3. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). 7.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. 2. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). AAH Azok a feln ttek. a 2. 1999. 684. az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére. majd . eltér módszerekkel. de egy. 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. Három rokkantsági kategória van: 1. és el reláthatóan már nem javul (consolidé). 1997.) Az AAH végül fennmaradt. és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa. A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. o. A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. AAH-t igényelhetnek. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. mint korábban a szóban forgó egyén. kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni. amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. Az 1. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra. kategória esetén ez 50%. a munkaadók feladatai. 3.

hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. hanem azon. hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. akinek igazolnia kell. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni.). Elképzelhet tehát. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül. hanem az illet életkora. hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el. A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák. A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását. 94-13. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. de ez nem megszokott és nem is ajánlott. részleges betegségi juttatás felvétele mellett. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik.. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art. A törvény kapcsán vita alakult ki arról. A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. 1994. testi és szellemi képességei. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ).S). november 21.L 341 Code S. A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. és a munkaadónak is bele kell egyeznie. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia. Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait. sz. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a . A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van.

(Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül. 1st version. és három min sítést használ: A (teljesen. hogy e szabály csupán ajánlott.és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom.) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve. B [50%-tól kevesebb. a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja. hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. a napszaknak és a tartózkodási helynek .vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz. mint 50%-ig]. A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke. Hangsúlyoznunk kell azonban. Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. KKárosodás.) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív. rendszeresen és helyesen képes elvégezni). amelyeket közvetlenül mérnek fel. mint 80%-ig] és C [80%. ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi. a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. A kezel .médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések. A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek. illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel. változat) listához. 1. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni). A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience). Amint azt a bevezetésben szintén említettük. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. ezt követ en pedig megvizsgálják. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti. Disability and Handicap. vagy afelett]). a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett. hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni. B (csak részben.

az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. A magyarázó szöveg hangsúlyozza. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. a viselkedésre. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. nem pedig az els döntés alkalmával. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. amely a szociális partnerek. a nehézségekre. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). amelyek a tájékozódásra. Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. sem a személyre vonatkozóan..). hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. a munkaórák számára. a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. hogy munkát találjanak (Colin és mások. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell. 1999. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. az egészségügyi. A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak . hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. kitérve a munkahely elrendezésére. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. vagy a védett foglalkoztatás felé). valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. 6. Nem egészen világos. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni. Egy 1999-es tanulmány kimutatta. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak. o. vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. Ezen túl a COTOREP orvosa. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. 102 A két részleg közötti összhang korlátozott. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. sem általánosan. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el .

azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). az EMR). A munkaképtelenné válás folyamata. nem pedig a munkaképességhez . szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát. mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. a munkaadók feladatai. A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak.felel. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. Ez járulékalapú biztosítási juttatás. akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes. nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción. legfeljebb 78 hétig. de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. Felmérés . A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. amelyek a bér 80%-át fizetik. Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése. annak ellenére. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. Döntések Az EMR azoknak fizethet . 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. Megjegyezzük. 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). KK-k) száll. de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. A határvonalak átjárhatósága: életkor.

alkalmazkodóképességet. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. magasság. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. a betegség hátterét l.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése. az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. hogy az illet személy siket. zaj. végig/az id egy részében. lépcs mászás. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. tartás és mozgékonyság: a kezek használata. hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. hogy a személy hány órát tud dolgozni. vak.). allergiás reakciót kiváltó tényez k. amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. Nem teljesen egyértelm . nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni. állni. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz. A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük. különben teljes juttatást kell fizetnie. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. hogy létezik megfelel állás. további címszavakkal. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. Betegségek nemzetközi besorolása. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. ezért általában teljes kifizetés történik. s r n változó munkaid .) leírására további kódokat alkalmaznak. vérnyomás. akkor az alapnak be kell bizonyítania. 104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése .. hordás. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell. járni. hogy az igényl t meg kell vizsgálni. Felhívjuk a figyelmet arra. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. 10th revision. módosítás) szerint kódolják. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. hajolás. beszéd stb. ismétl d stb. teszteredmények stb. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. a fennálló panaszokról. huzat. a folyamatban lév kezelésr l. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról. hallás. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ. akkor újabb orvosi jelentés készül. s e címszavak jelzik. ülni. Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). 10. felel sséget. érzékszervi képességek: látás. Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. rugalmasságot. és a tünetek (krónikus. h mérséklet-ingadozás.

hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. A határvonalak átjárhatósága: életkor.jellemz . A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik. hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). azt is megvizsgálják. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. A felmérési eljárás általában hosszadalmas. további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. köztük például az általános rendszer. a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják. a n k 60 éves korban. A köztisztvisel megvizsgálja. az IKA. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. Korábban már említettük. amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez. s ez részben megmagyarázza. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. de magával az igényl vel nem találkozik. a férfiak 63. Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. Úgy t nik. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. valamint az egyes intézmények közötti. A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. Az egészségügyi bizottságok. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. . különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben.

Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . erejének. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). thalassemia (mediterrán anémia). amit egy hasonló. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe. de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. a Hansen-kór. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság. Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. b r. Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. . készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. ± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap. A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. a paraplegia és a tetraplegia. a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). esetére. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. vakság esetén. rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. A munkaképtelenné válás folyamata. ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal. a siketnémaság. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. erejének. az IKA. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. a munkaadók feladatai. egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti.és szubkután szövetek. a thalassemia vagy az AIDS. tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. ami az egészségi állapotnak. ezek: belgyógyászat. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. amit egy hasonló. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l.

Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. Bizonyos esetekben. fül-orr-gégészet. a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások. Ez azt is jelenti. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az.pszichiátria és neurológia. illetve az épít iparban dolgoztak. Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban. a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek. foglalkozási betegségek. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. ortopédia. hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal. Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. mint amilyen az életkor és a nem. a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. akik elegend járulékot fizettek be. A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. akik bizonyos. A biztosítási rendszerbe 1993. például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. . szemészet. amelyek a fogyatékossági igazolvány. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. ± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). meghatározott egészségügyi problémával élnek. ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. A határvonalak átjárhatósága: életkor. és más intézkedések. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. 106 sebészet.

MRA) útmutatója megismétli. betegségben. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. ha a személy Äolyan sérülésben. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat. A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie). vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni. 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség. hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k.Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. amely legalább egy éve fennáll. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést. vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. A segély orvosilag akkor indokolt. Az igényl lapon a kezel . vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. ezek végrehajtása azonban még várat magára.) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti. A rövidtávú. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. Az 1996 októberében bevezetett. de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre. Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. a munkaadók feladatai. 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. A munkaképtelenné válás folyamata. mindenek el tt az igényl saját orvosa. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. átfogóbb rendszer egyes elemeit. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre.

továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól. közepes. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi. keringési. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel. továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. stresszt r -képesség. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom. táplálkozási stb. Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. öntudat. mindennapi élet. hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. . hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´. törés. emelés/hordás. kórtörténetben szerepl mozzanattal. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´. akkor arról tegyen említést. állás. ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. e területek: feladatmegoldás. nyújtózkodás. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. illetve egyéb jelent s. beszéd.leírja a diagnózist. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. mélyreható. és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. más emberekkel való érintkezés. Ha az igény fennmarad. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. ülés. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. Az útmutató kiemeli továbbá. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. légúti. problémák). Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. öntudat stb. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést. CCI) hivatkoznak. a fogyatékossági juttatás. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l. akkor Äkijelenti. végzettségét és szakképzettségét. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. szívrendellenesség stb. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel. enyhe. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. hajlás/ térdelés/ guggolás. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással. Más szóval. súlyos. kontinencia. tanulás. hanem a kórtörténet értékelése. lépcs mászás. egészségügyi felmérés következik. az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. kézügyesség. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. látás.. tanulás. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. egyensúly. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel. Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. A Szociális. járás. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. hallás. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity.).

A határvonalak átjárhatósága: életkor. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja. Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. Ez különösen érvényes azokra az emberekre. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat. tudományos. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. f ként abban. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik. épít ipari. közepes. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. ± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. illetve nem egészségügyi tényez ket. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. hulladékgy jt ). Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. majd 80 év felett megemelkedik. akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. Az értékel nek arra is ki kell térnie. lényeges információk begy jtése révén. E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. például Ämert hosszú id n át. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. E kategóriák a munka nehézsége (könny . a szívritmuszavarok stb. hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. valamint azok a helyzetek. vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. OLASZORSZÁG Intézkedések . van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . Az értékel nek le kell írnia. akkor az értékel átgondolja. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi.

amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más. a munkaadók feladatai. Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . Meghozandó döntések A döntés tárgya az. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. állva stb. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. és azt hangoztatta. járulékalapú segély. a környezetre (páratartalom. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. lépcs k és létrák használata). A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist. Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. a munkavégzés helyzetére (ülve. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno). gép vagy eszközök használatára. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. munkából származó jövedelemmel. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. E két utóbbi juttatás.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. A jogszabályok el írják. eltér területeken (például kardiológia. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást. hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel. a Pensione di inabilita. továbbá az Assegno mensile. h mérséklet. és orvosi jogi jelentést készítenek. hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott.). valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . A munkaképtelenné válás folyamata. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek. amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak. Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák).

HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). a megkövetelt járulékösszeg minimális. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben. Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú. Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. amikor a kedvezményezett dolgozik. akik még sohasem vállaltak munkát. Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki. a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani. Felmérés . A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet . és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25.). amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. Kivételt képeznek azok az esetek. o. hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie.hivatkozik. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. 25±30 stb. de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. 4. Azon fiatalok számára. a munkaadók feladatai. (törvény a fogyatékossági segélyr l). Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat. 2000. és bizonyítani kell. akkor általában nem saját orvosától. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni). a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. 111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges.) egészen a legmagasabb. A munkaképtelenné válás folyamata. egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától. A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani.

± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés. amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel. Az (1) lépést. a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata. 10. A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. Az orvosok körében vitatott kérdés. munkaütem. bizonyos esetekben feljegyzi. rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás.). stressz stb. hordás. környezeti tényez k (reakció a h re. hogy az igényl kórházban van. munka a fej felett. vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. mászás.± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. a kéz és az ujjak ügyessége. a nyak használata. és hogy a veszteségen.). másrészt információt .). házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve. Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen). o. térdelés. o. o. 8. rezgés. emelés. b rrel való érintkezés (például allergiák). Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). tolás és húzás. szárazságra stb. guggolás.). A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti. WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. állás. kúszás. nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások). a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. 13. lépcs mászás.). hajolás. járás. többek között: ülés. azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. nyújtózkodás. E döntés alapjául az szolgálhat. míg a (2) lépést munkaügyi szakért . hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll.

amelyek az (1) lépésben lezárulnak.). ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. A rendszer több ezer. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok. ± munkahelyi követelmények: végzettség. de 2001 júniusában a következ módon üzemelt. és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét. Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul. készségeir l és tapasztalatairól. ez az elv nehezen alkalmazható. Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. Ha nem található három ilyen állás.gy jt végzettségér l. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. ± az állás szintje (általános mutató. A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. amelyet az igényl elvégezhetne. feladatok). technikai. A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. munkaórák stb. A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen. ± bérek. 113 ± munkaköri leírás (cél. és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . tapasztalat. A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás). hogy a WAO határai túl képlékenyek. Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez .). tartalom. Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. a szükséges készségek jellege (vezet i. verbális). o. amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza. értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik). A határvonalak átjárhatósága: életkor.). 12. A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik. o. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján.

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

munkatapasztalatát. Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. például azáltal. általános képességeit. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). . megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. végzettségét. amelyek megkövetelik. amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. sérülés vagy más rendellenesség okozza. Ezt f leg olyan emberek kapják. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. általános képességeit. figyelembe kell vennie az illet korát. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. figyelembe kell vennie az illet korát. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. szakorvosokkal. Ehhez hasonlóan. Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. végzettségét. munkatapasztalatát. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. A határvonalak átjárhatósága: életkor. ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. betanításban a magán -/állami szektorban. A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. akik hosszú ideig. Ez mindkét esetben azt jelenti.

amit 1996±97-ben vezettek be. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. azt gondolhatnánk. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni. aki nem dolgozik. egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni. hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. rendelet). a munkaadók feladatai. Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l. a b rgyógyászat. de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). például utal arra. fejezet) említettük. Részleges juttatás nem létezik. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes.). A hányados kiigazítható. amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni. míg más fejezetek nem írnak el százalékokat. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: . A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. Amint azt a jelentés f részében (3.és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . a bels elválasztó-rendszer stb. a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. hogy az el adók (színészek stb. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára. A lista fejezetekre tagolódik. A munkaképtelenné válás folyamata. képességcsökkenéseket leíró országos listára. Az izom. Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). amilyen például a neurológia. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz.

A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban.) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. 136(1) cikk). de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. total (teljes). a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el. étkezés stb. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges). amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak. Látható. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. (LGSS. hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi. A bevezet elmondja. Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. Ley General de la Seguridad Social. amelyek belátható id n belül fennmaradnak.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. lehetnek testiek vagy szellemiek. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik. A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). szellemi és érzékszervi képességeit. Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. néhány átmeneti elemet kivéve). A lista használata törvényi kötelezettség. vele- 119 születettek vagy szerzettek. általános társadalombiztosítási törvény. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. (LGSS . (LGSS 136(2) cikkely). hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták. A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. helyváltoztatás. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. ami feltételezi. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. A határvonalak átjárhatósága: életkor. az azt megel z rendszert. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság).

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

ilyen betegség következménye.875-ig. hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába. ± munkaügyi tényez k. ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. mérgez . több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások.5-t l kevesebb mint 0. veszélyes. Akik korábban nem dolgoztak. a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést). nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Az nincs kifejezetten meghatározva. A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. azok számára a nyugdíj rögzített összeg . Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont. a förtidspension. Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés. A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség. majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. családi kapcsolatok. rehabilitáció.75-t l kevesebb mint 0. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. 0. azok esetében pedig. de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. 1974/1982) értelmében a betegség . ha munkaképessége baleset. A határvonalak átjárhatósága: életkor. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. 0. a munkaadók feladatai. képzés) fényében. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. illetve veleszületett fogyatékosság. hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. 28 nap elteltével a munkaadónak. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet). A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak). különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. A nehéz. A terv irányulhat egyszer en arra is. illetve nem fizettek járulékot. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak. a család m ködése. ± kulturális tényez k.75-ig. cikkely). jövedelemfügg .± családi tényez k: a családi támogatás mértéke. A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba.25-t l kevesebb mint 0.5-ig. a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel. A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. illetve 0. mint az orvosnak (8(1).

A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . a förtidpension. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. de a szakpolitikák biztosítják. lépcs jében meg kell vizsgálni. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról. valamint a munka átszervezése. pszichológusokból. kivéve. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. Ha a személynek nincs munkaadója. de gyakoriak. Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. illetve annak nyomon követésére. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. tehetségér l és munkaképességér l. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok. hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. amelyek az Országos Munkaer piaci Testület. szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor.nem elegend ok arra. Elvileg el fordulhat. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. illetve a tüneteket. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. hogy a Äpasszív´. A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista. mint a hosszú távú betegségi juttatás. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. vagy a szociális ellátórendszer feladata. ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll.

majd az intézkedések nyomon követése során. A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . nem pedig más egyéni tényez é. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól. akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. amikor kiderül. A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. de ez attól is függ. tesztek. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást.). mint az életkor. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. még rehabilitáció útján sem. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal. amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. o. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l. és az igényl választ közülük. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. E testületeket azonban sok kritikai éri. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. mind a tüneteket leírja. els sorban a központi hatóságok részér l amiatt. hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. a kiállító orvostól további információ kérhet . A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el . oktatás stb. Látható tehát. de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. A tisztvisel fontos szereppel bír. A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség. Az olyan tényez k. a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . Ekkor meg kell állapítani. hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat.) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz.

Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. 1. hogy egy bizonyos betegség. Ha az IB igényl je munkanélküli. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. Mára az SDA megsz nt. Azok számára. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). akiknek az írással és az olvasással. kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). rövid távú. törvényben el írt táppénz). hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS.). erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP. függetlenül attól. és hosszú távú (52 héten túl). 18). 2001. Azokat például. hogy munkát keressenek. A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni. de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók. és azt nem vizsgálják. illetve a számolással vannak problémáik. egy másik juttatás. de annyira nem csökkent. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. . jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. vagy korábban csak keveset dolgozott. amelyet a munkaadó fizet. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. A munkaképtelenné válás folyamata. Az IB-nek három szintje van: rövid távú. a Severe Disability Allowance (SDA. Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB. és az igazolás gyakorlata igen változó. o. és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük. Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. rokkantsági juttatás) volt. függelék tárgyalja.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent. általában szakmai rehabilitációra küldik. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. munkaképtelenségi segély). Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. a munkaadók feladatai.

és a csontrendszer. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. ± azt. akkor a juttatás odaítélhet . Bizonyos körülmények között. Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4). Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább). Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka. hogy miként telik egy szokásos nap. az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. A fenti információk. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. ± arról. és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. ± kórtörténet. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése. . vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. ± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. A GP-t l további információ is igényelhet . s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát. például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat. ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. Ha eltérések tapasztalhatók. a felmérés alatt tapasztalt magatartás. ± otthoni helyzet.

hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. ülés. amib l az következik. A melléklet II. hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. (10). 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik. mint az ügyfelek. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben. és azt sem kell jelezniük. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. Az I. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más. mert például saját területükön nincs megfelel . akik az útmutatót írják. vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú.A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti. illetve. A szabályozás azt sugallja. kontinencia. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. és kevésbé részrehajlóak. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. része a szellemi fogyatékosságokról szól. nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. lépcs mászás. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. érintkezés más emberekkel. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. (15). A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása). mindennapi élet. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. akik bejelentett gyakorló orvosok. A határvonalak átjárhatósága: életkor. «(egyéb elemek. stresszt rés. Az útmutató hangsúlyozza. akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. és ha a PCA elegend pontszámot mutat. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). mint ahogy azt a GP-k teszik. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. (0). A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. fennmaradó öntudat. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. mint az ügyfél saját GP-je. mint az otthoni környezetet. hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek).

fejezet) ICD-10. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. a dohányfügg ség kódja F17. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k.2 (V. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r. A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év. WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi . tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar. Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében.és a csontrendszer. és az orvosi körülmények között. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek.0 Dohányzás. a n k esetében 60 év) megsz nik. például alkoholizmus. Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás. például Z72. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények. fejezet) Z72.1 Alkoholfogyasztás. fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10. elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó.munka.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. KÖTET. 1. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés. az alkoholfügg ség kódja F10. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI.2 (V.

Párizs) (elérhet ség: www. E.brunel. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶.sante.uk/depts/govn/research/disability. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats..gouv. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. DREES Tanulmányok és eredmények. konferencián ismertetett tanulmány. C. DREES Tanulmányok és Eredmények. Mu oz Manchado és R.) European Disability Law. C. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. de Lorenzo (szerk. Madrid (Európai fogyatékossági jog. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www.fr) Alfandari. Colin. amelyet képességcsökkenés idéz el ´. . hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel. 7. Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. V. 39. P. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása. (1997): µFrance¶ in: S. No 39. igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel. Cordey és L. orr. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. A Társadalombiztosítás a világfaluban c.htm.ac. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése.). Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok. Beljaars.és érrendszer Vérképz dés Látás Fül. és R. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer. Helsinki. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel. USA. Colección Solidaridad. szám. No 7. Fundacion ONCE. illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás. ONCE Alapítvány). Escuela Libre Editorial. szám. Afsa.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . szociális és munkahelyi igényeknek. E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt. DREES Études et Résultats. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´. szeptember 25±27. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom.

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. 134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül. Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. amikor a fogyatékosság olyan súlyos. kivéve a fent említett esetet. A fogyatékosság jellegének (testi. a Vöröskereszt orvosai). hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében.végez. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. ± az ügyfél önfelmérését. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük. A szándék az. hallási. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. ± mások. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. a megfelel fogyatékossági százalékokkal. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. akkor ez elegend arra. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit. például a képzési szakemberek véleményét. mentális. Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. hogy a személyt miként regisztrálták. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. 30%+ mérték fogyatékos). 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba. hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. látási. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. de nem méri fel munkaképességének mértékét.

Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap. például a Vallon Alap (AWIPH). flamand integrációs segély). hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre.is. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett. csökkent szellemi. de megjegyzend . ± jeltolmácsszolgálat és más segítség. Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. testi vagy érzékszervi képességek miatt´. mint a Änormál´ munkanélkülieknek. 1991. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. akkor az igényl nek bizonyítania kell. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. attól . A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. A jelentés megállapítja. Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban. A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. például ha a személy állapota enyhének min sül. ± A hátrányos helyzet mutatói. például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. annál több ember számára valószín síthet . mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. akik kivonták magukat ebb l a munkából. Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját.). amely más. amilyenek például a foglalkoztatási börzék. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. ± védett foglalkoztatás. de azok kudarcot vallottak. pszichikai. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. Az utóbbi egy újabb intézkedés. mint a CAO-26. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). 136 Felmérések DÖNTÉSEK. old. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. épp ellenkez leg. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. ± szakképzés. ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve.

a munkaadó. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik. noha joger vel nem rendelkeznek. A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. amelyekhez bértámogatás jár. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. és annak megállapítására irányul. vagy különleges szolgáltatás formájában. akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. hogy az illet személy munkát talált volna. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. és eléggé fogyatékos-e ahhoz. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. lehet munkahely-adaptáció. amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. vagy általános. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. amelyekkel 50% támogatás jár. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. A rugalmas állások olyan állások. hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. 50. vagy a munkaadónak adott bértámogatás. Vannak Ävédett állások´ is. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza. ha a személy siket. akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. hogy támogatást kérjen e személy miatt.függ en. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: . de esetleg még az el tt. vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. a minimálbér 25. A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét. és fellebbezés esetén felülírhatók. A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. például. Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni. A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják.

aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják. lásd alább). A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. ha ± testi. mivel a támogatást a központi kormány fizeti. amelyet kompenzálni kell. és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését. elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. szenvedélybetegség stb. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb. de további definíciót nem alkalmaz. rehabilitáció stb. Munkavégzési segítséghez. ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk . 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi. 2. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. 4. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. A fogyatékos emberek központi szervezete.). eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja. amely során eldöntik. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. de esetenként teljes munkaid s is. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. rendszerint heti maximum húsz órányi. A törvény kiterjed mindenkire. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál. 3. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja.. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét.) miatt korlátozottak. amely lehet vé teszi számukra. A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják. a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára. Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. Személyi támogató rendszer. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. mint a többi.

hogy mégis megtegyék ezt. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. munkahelyen jelentkez korlátozottságokra. amely során eldöntik.) miatt korlátozottak. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. például az álláshoz jutás nehézsége. akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés. szenvedélybetegség stb. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki. az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. ezt az érintett személy saját orvosa adja. A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb.). Azok között. jelent). akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján . A törvény kiterjed mindenkire. A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. Orvosi igazolás szükséges. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák. aki tartósan beteg. rehabilitáció stb. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását.mérni. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik.

Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. hogy a támogatás adható legyen. akik munkaképessége csökkent. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz. A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. amely a foglalkoztatott. amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. a bevándorlók) felé tolódott el.döntik el. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra. vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. Különösen fontosak azok az intézkedések. például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . Egy másik intézkedés. szemben más célcsoportokkal. illetve ASLAK). FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en. és a kompenzáció háromszint . hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. képzés stb. amint azt fentebb már leírtuk. a fiatal munkanélküliek. hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. Van számos más. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. ± próbaid s munka támogatása. akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. képzésben részt vev . Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. ± képzési segélyek. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. illetve. illetve fogyatékossága kezdete után is. a foglalkoztatással összefügg intézkedés. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként. amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása. hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében. és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak.. mint a speciális szolgáltatások. A regisztráció gondolata nem arra irányul. amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. Az önkormányzatok biztosítják a drog. hanem arra. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak.

a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. kivéve.Azok az 50 év felettiek. orvosi jelentéseket nem készít. például a végtag elvesztése érdektelen. ha arról akarnak megbizonyosodni. Ez azért van. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik. nem éreznek ösztönzést arra. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. ami az egyik oka lehet annak. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. mint bármely más munkakeres . miszerint a fogyatékos Äaz a személy. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. Néha el fordulhat. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak. Azonban ugyanúgy. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges. és mint ilyen. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. annak az elvnek az alapján. A helyzet ma már változik. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. elvesztheti a segélyt. ILO-egyezménynek. mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre. hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. azonban a végrehajtás id be telik.

illetve állásban maradjon´. amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal. és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától.asso. Felmérések DÖNTÉSEK. amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. hogy állást szerezzen. és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. és más kiadási programokat. 2. ezen belül is f ként azokra. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet .(TH. A szakképzésben az oktatók számára díj. a fogyatékos dolgozó) számára. vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. azt sugallja. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal.fr). Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet). amelynek maximális id tartama 6 hónap. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. B (mérsékelt) és C (súlyos). Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány. Ezek az intézkedések a következ k: 1. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. . A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket. de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak. ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. képz intézményekkel és más. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. 3. A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. az emberek TH-vá min síttethetik magukat. nagyobb arányban. hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére. akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. (1996 óta). CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k. ± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. Az a személy.

akit már foglalkoztatnak. munkapszichológusokból. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. egyetlen üres munkahely sem. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák. ha pedig a kérelmez már TH. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. A kvóta egyik hatása az. akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. illetve. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. hogy a kérelem az egyes. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. A COTOREP szakmai stábja orvosokból. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti. akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. old. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja. Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. hogy meglehet sen elvontak. (franciaországi jelentés. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak. ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. akkor azt jelöli meg. A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. S t. vagy a képzés. a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). hogy ösztönözzék munkavállalóikat. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. 26. különben bírságot kell fizetniük. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. amely a végs döntéseket hozza.

hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. A munkahely átalakításához is adható támogatás. A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. A reform f indítéka az volt. Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. . A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. hogy azok a cégek. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával. hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). hogy gyorsan megállapítsák. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. Ez azt irányozta el . akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). gyorsan meg is kezdjék azt. mi a megfelel rehabilitáció.jobs-fuer-schwerbehinderte. és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik. e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni.státusúakat´ célozza.de). a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után. Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001. A segély 24 hónapig adható. hogy mit kell érte fizetni. mint alább majd látni fogjuk. Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. az súlyosan fogyatékosnak számít. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. és mértéke 40±60% között lehet. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb.) célozzák. más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb. A két definíció teljesen különböz . Megjegyzend az is. rehabilitációt stb. a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak. A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. amely minden munkakeres t információkkal lát el. január 1-jét l. s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. A BA keretében ahhoz. és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges. Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket. Például azok. hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra. pénzügyileg önállóak. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot.

hogy munkanélküliként regisztrálják. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak).jobs-fuerschwerbehinderte. Nem méri a munkaképességet. hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba. ha korábban már voltak. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik. alsó végtagok stb. 146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. megjegyzend azonban. mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni. mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot. Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik. ha az igényl életkora tekintetében atipikus.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között. egyéb juttatások. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció. A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket. a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. Rehatervet dolgozhatnak ki. és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. vagy -e csapatban stb. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát. még akkor is. például utazási kedvezmény. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. és az információs központot (BIZ) is lehet használni. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. vagy pótszabadság nem jár vele.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket. hogy egyedül akarnak dolgozni. A www. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. azt. A képességcsökkenés akkor ismerhet el. hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik. amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést.

ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. 1999. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. hogy adott esetben mely foglalkozás. Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. indokolt volt-e. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . DÖNTÉSEK. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. amelyeket a személynek le kell küzdenie. tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor. képzési forma. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. július. . A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. a munkahely elrendezésér l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. A BA Orvosi Szolgálata. függelék). amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. például szakképzés igénybe vételét. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. amikor eldöntik. Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´.A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. megfelel -e. amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni). úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. SZEMPONTOK A III. ha munkához akar jutni. rehabilitáció. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. hogy eldöntsék. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. angolul). és küls . azaz azokat a korlátokat vizsgálják. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. szakmaválasztási irányítás.

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. Kvótához a 21±45 évesek. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). Éppen ellenkez leg. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. ± szakmai képzettsége. ± családi körülményei. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. a fogyatékos személyek családtagjai. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. Az OAED kezeli a kvótát. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. akik járadékra nem jogosultak. A Äglobális´ kvóta 8%. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. amelyek különösen érdemesek arra. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. a sokgyermekes szül k. A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok.

hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák. valamint szakképzésben. hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. amit a FÁS. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt. 1996) foglalt. hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. függelék) használják. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS). amelynek célja. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. ± Támogatott foglalkoztatási program. . amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. ± Személyes segítség az olvasáshoz. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). vakok és gyengénlátók részére. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél. feltéve. ± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. amely segíti a munkaadókat abban. de azoknak nem járt támogatás. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. illetve állásuk megtartásában. A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak. A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják.

például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5. OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el. akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. . Van néhány javaslat arra. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva. Az NDA feladata. Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak. hogy Äf áramú. hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz. Felmérések DÖNTÉSEK.az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. hova sorolják az érintett személyt. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. helyezték. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. azzal a megbízással. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. Megoldatlanok azok a kérdések is. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra.

rendeletében foglaltaknak megfelel en. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. A technikai bizottság orvosokból. A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. munkaer -piaci szakért kb l. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel. helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore.Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. szociális munkásokból. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). a 2000. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. (pozitív képességére) kell összpontosítania. és munkába szeretne állni. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat. ± fogyatékosságának jellege és mértéke. A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. Azt a személyt. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. sz. ± hadirokkantak. A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. ± munkavégzési kompetenciák. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). 151 DÖNTÉSEK. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform . az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel.

ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. Sok ember csak részlegesen fogyatékos. munkahelyelosztó eljárást biztosít. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik. amely (testi. amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja. hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén). Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos. A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´).szellemében. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. aki a listán a legelöl áll. tartós munkanélküliekre stb. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség. ami azt jelenti. nem a munkaadó. ± A WAO-járulék csökkenthet . s ezt a törekvést a WAO. ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. A REA el dje.és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja.). A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. Az igényl k várólistára kerülnek.

a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök. hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek. A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). ezért WSW-várólistára kerülnek). szakasz). A törvény arra kötelezi a munkaadókat. a fogyatékossági juttatásban (WAO. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára. a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. és feltételezi.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. 154 . A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13. hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. a tervezési és építési törvény. amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. 3. 2. hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). fejezete tárgyalja. A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. Waz vagy Wajong) részesed k. amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. 153 4. akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. Például: 1. azok a WSW-ben részt vev személyek. Ez általános törvény. függelék). akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. illetve a WSW. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. azok a személyek.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott). Az alkalmazottak egyéni igényeiket. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. A WEA igen általános. Általánosabban fogalmazva. és minden olyan körülményt szabályoz. amely a munkakörnyezetet testi. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. mind pedig szellemi. képességcsökkenéssel. Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. 23±24 szakasz). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut.o. hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. Ezen túl az útmutató világossá teszi. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. szociális vagy halmozott problémákkal. illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy. Ehelyett azt hangsúlyozza. akik a fent említett problémákkal küzdenek. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb.Felmérések DÖNTÉSEK. és akkomodációra. mind azokra. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. például testi vagy szellemi betegséggel. a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. mind pedig azokra. hogy szakmai fogyatékossá vált. Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. SZEMPONTOK A WEA. sérülés. Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. PORTUGÁLIA . E csökkenés oka lehet betegség. sérüléssel.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. ‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban.Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. és ha lehetséges. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át. szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. függelék) használatos. 156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat. ± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes). Felmérések DÖNTÉSEK. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ. E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti. amely legfeljebb négy éven át fizethet . ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel. A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . munkavégzés közbeni képzéssel. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek.

Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják. B.). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM.. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo). 01. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak.O. 157 Felmérések DÖNTÉSEK. akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri. 26. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad). másrészt az. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. 22 sz. hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára.A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás. SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . Támogatások és adó. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka.. amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. királyi rendelet. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik. A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. január 14. hogy magában foglalja mindazokat. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. amelynek célja egyrészt az.E. de annak betartatása szigorodott azáltal. MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. 2000. amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában. A kvótát a közelmúltban csökkentették. hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales.

az LSS hatálya alá tartozó személyek. o). ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál. szubvenciók). ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet. A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. 3. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók. például személyi segít k képzése.1. akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. Fogyatékossági segély. hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között. Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni.av. Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. függelék). vö. hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre. hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. 17. vagy állása megtartásának. megyei. A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés. vagy önkormányzati szinten).se) végzi. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják. a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás. A jelentés szerint elképzelhet . ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. o. nehezen foglalkoztatható személyek számára. aki annak a költségeit viseli. ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének. különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. drogfügg k). aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül.). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . vagy bármelyik leányvállalatánál. és az egyén feltevéseihez köt dik. mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. ami azt jelenti. adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. fejezetét). szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5. 2. A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális. más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább). önfoglalkoztatott stb. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www.

a munkaid r l. de az orvosok szerepe nem jelent s. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre. a munkafeladatokról. arról. hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. amelyek arra ösztönzik ket. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni. 17. o. vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe. Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez). .A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. másik munkahelyen.) Ugyanakkor. Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról. A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l. azt kockáztatják. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség .. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. Azok a PEO-nál regisztrált személyek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. és más. Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. hogy ki segít.´. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni. akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik. (Megjegyezzük. a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. SZEMPONTOK Annak fizethet .. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén. és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek. A jelentés megemlíti. a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot. a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend .). hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról. az utazás módjáról és id tartamáról. arról. szakmai oktatás stb. hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák.

pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan.). A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18. aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére. fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége). amely sokféle. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). E kategóriákat diagnosztikai (például szív. Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési. munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított. a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001. vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). elhelyezési tanácsadás stb. aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük). Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak. jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak. ± Munkahelyi bevezet program. A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. 161 . E formálisan rögzített. óta AF-Rehabilitering. kerekesszék-használat) elemek alkotják. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. Egyes programok. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. o. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak.

amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. az állásközpont pluszok létrehozása. akkor az felveti a kérdést. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1. Hagyományosan. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. különösen a fogyatékos személyek számára. ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). ami feltehet en azzal jár. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. vagy támogatott üzemekben. ± Workstep. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. hogy továbbra is jogosult a juttatásra. amely hasonlít a New Deal programokhoz. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak.± Munkael készítés. Ezen kívül. a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t. mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken. függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek. de gyakran csak közvetít . hogy elveszíti segélyjogosultságát. ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. Ezen kívül az NDDP.) A már foglalkoztatott emberek. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak. amely támogatott foglalkoztatási program. akkor kötelez részt vennie az interjúkon. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n . 162 Felmérések Workstep . ha az igényl olyan területen él. a támogatómunkások díját. különben fennáll az a veszély. ± Otthoni képzés. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. a szolgáltató pedig támogatást kap. (A szolgáltató lehet munkaadó. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket. A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. az utazást a munkahelyre. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek. a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára.

állásának veszélyben kell lennie. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. az öntudatra. a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´).DÖNTÉSEK. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. amely lényegesen és tartósan. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. de ritka. a karok és a kezek használatára. mint fentebb már utaltunk rá. és fejlesszék foglalkoztathatóságát. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. ezek például az állás. hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. a beszéd érthet ségére. vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. korlátozottságára vonatkoznak. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. a látás. mint korábban. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat. Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. a járás képességére. a hallás korlátozottságára. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie. vagy ha dolgozik. hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. otthoni segítség. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. ha készpénz: szabványos összegek. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. személyi ellátás. például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. .szintet követel meg. nem válik jogosulttá. Egyes leírások kikötik. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. telefonköltség stb. társadalmi érintkezés. Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l. más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). de meg kell említenünk. Ha a munkaadó több pihen id t. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. és adókedvezmények. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. míg más leírások nem. hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak.). tartós ellátási és támogatási szükséglet´. 164 3. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. a PCA-ban a pontok összesítésével). a munkaadó szerepénél). vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. mozgás. hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során. fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. a folyó költségek megtérítése. hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. például azt is. itt szerepel annak általános leírása. Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. az a f kérdés. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. különleges szüneteket engedélyez. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. szellemi.

Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik. ápolókból. szociális munkásokból. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. Minden információ 2001-re vonatkozik. multidiszciplináris munkacsoportokból. hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1. lefekvésre irányul. A 2002. az országos jelentések elkészítésének id szakára. A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. vagy akik dolgoznak stb. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. a takarítás. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. A személyi ellátás a személyi higiéniára. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között. mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. ahol ilyen el fordul. illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . a mosakodásra. A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. és hogy a személy állapota mennyire súlyos. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén).Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. az étel elkészítésére és elfogyasztására. hogy meghatározza saját szükségleteit. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). hogy legyen a gondozó munkaadója. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. A közelmúltban . a gyógyszerek bevételére. a finanszírozásuk a központból történik. 4. szint: 50 óra. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére. hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. szintek. vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. például felkelésre. A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. és ekkor új felmérésre kerül sor. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. szint 160 óra).

at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. tartós ellátási és támogatási szükséglet. A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos. amelyekben részesül.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban. (Lásd http://www. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt. de ez nem kötelez . 50±180 óra havonként). A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. és tanulmányokkal alátámasztható. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól. hogy a jogosultság feltétele Äa testi. például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6). KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7). mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. o. amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. JÖVEDELEMTESZTELÉS. akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. amelyek díja jövedelemfügg . A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. illetve más intézményi adatokról. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést.). amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik. mint a megyei szociális hivatalok. szakasza kimondja. amelyek az 5.parlament. majd egy bizottság vizsgálja felül. a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. szellemi. hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés. 40. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap .gv. A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség. szintnek felelnek meg. például a siketség és a vakság.html). amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz. hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását. A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért. Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét.

amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak. ± kommunikáció és társadalmi érintkezés. A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. . akkor a költségkeret megemelhet . ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket. együttesen mérik fel. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése). A helyi önkormányzatok további. A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. ± felügyelet nélküli életvitel. akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. és csak Flandriában m ködik. ± étel elkészítése és elfogyasztása. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. támogatást a mozgásban stb. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. Lejjebb részletesebben kifejtjük. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. ± személyi ellátás és higiénia. adhatnak ellátást. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. ha nem. JÖVEDELEMTESZTELÉS. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. ± háztartási teend k. otthoni segítséget. A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel. de ha azt már jóváhagyta.

A végs döntést bizottság hozza meg. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´. A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. fejezetének tárgyalását). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára. 2. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. pszichológiai. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái.168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. ha a felek nem értenek egyet. az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. nem pedig abban. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. naponként. aki valamilyen fogyatékossággal él. A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. hogy kinyilvánítsa. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. környezetét stb. csökkent értelmi. DÁNIA Intézkedések . Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. óránként) mutatja. a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. miként kívánja megszervezni életét. Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. például a Barthel és Katz féle.

Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére. tartós fogyasztási cikkek. ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). Äállandó ellátási segélyt´ ad. ± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében. amit hat hónapon át lehet görgetni. társadalmi és más tevékenység. de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él . Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. ellátás és ápolás által. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. és dönthet úgy is. Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak. akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. ± technikai támogatások. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. a fizetésr l stb. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese). Vannak azonban speciális esetek. a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz).. ± a gondvisel házastárs. gépkocsihozzájárulás stb. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót.A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek. Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet . és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. ÄAzok a 67 év alatti személyek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. azok számára pedig. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok. . A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés. ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. ± személyi ellátás és segítség. biztosítása. hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. kezelés. csak a legsúlyosabb esetekben). amit saját maga nem képes nyújtani.) ellátásáról. testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´. a halálos betegek stb.

hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. akik nem részesülnek szociális nyugdíjban. otthonán kívüli mozgásra stb. illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. társadalmi kapcsolatok kialakítására. A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. a beszédre. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. JÖVEDELEMTESZTELÉS. a csökkent látást (lásd feljebb). hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. Az országos jelentés arra a következtetésre jut.KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi. és az egyéni szükségletek . LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek. alkotják. amelyek hatással vannak például a légzésre. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. A gondozók. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. akik Ä67 év alattiak. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb. és egyéni segítségre illetve ellátásra. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. de ezek szerkezete nyitott. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak. de más hozzátartozóéit nem. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. LSP: Külön említi a vakságot.

hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen. akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg. Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. 2. szakasz). ± igény valaki segítségére (órában kifejezve). de a törvény említést tesz a következ kr l: . AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket. és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. ± az otthoni élet. például a megfelel segítség megszervezésére.). a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs.1995/102). KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31. ± azok költségei. o. például a személyt felsegítik a buszra. Általánosabban. független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. vagy visszatérítik a taxiköltséget. Ezen kívül a törvény azt is kimondja. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be. és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz).1. JÖVEDELEMTESZTELÉS. ± a kommunikáció. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f . Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések.

amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t.± olyan. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. hogy gondozót alkalmaz. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések. Azok a nyugdíjasok. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. vagy a háztartás valamely tagja látja t el. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. és otthonukban vizsgálják meg ket. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra. 174 . míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. ± a beszéd súlyos képességcsökkenései.

Ebben az esetben az igényl leírja. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek. vagy annál magasabb. milyen segítséget kap családtagjaitól. hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. barátaitól. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. Az ellátási biztosítás járulékalapú. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. ha nem kapja meg a szükséges segítséget. illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. vagy az ellátást térítés ellenében végzi. de nem tudják bizonyítani. milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek. és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében. az AGGIR-t használja. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet. és bizonyítani tudják. akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Az igényl nek azt is jeleznie kell. szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung). függelékben. függelék). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell. A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . A legmagasabb összeg azoknak jár. de 1997. A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ.JÖVEDELEMTESZTELÉS. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek.

II. Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). Az egy napra jutó igény . étkezés és mozgás). hogy legyen. még nem jár ellátási biztosítás. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. az utazás többletköltségeit. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. jóllehet az utóbbi népszer bb. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában. Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia. Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. és hetente többször van szüksége otthoni segítségre.5 óra kell. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. nem pedig egészségi állapota határozza meg. Megemlítjük. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést. önmagában azért. automatikusan senki sem válik jogosulttá.(Eingliederungshilfe). és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. Erwerbsminderung stb. A szociális ellátás a Sozialamt feladata. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. JÖVEDELEMTESZTELÉS. és id nként vita tárgyát képezi. A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben. hetente többször van szükség otthoni segítségre. és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . 176 KORHATÁROK Nincsenek.) sem jelennek meg.

hogy legyen. amib l minimum 4.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. hogy legyen. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre. hogy mi számít ellátásnak. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak. azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak. amib l minimum 2. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5. Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez. akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. de a hangsúly az ellátás biztosításán van. mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek. A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik.0 óra kell. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást.összességében legalább 3. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. III. Az igazolvány els sorban azoknak kíván . 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. Ebb l következik. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak.0 óra kell. hetente többször van szükség otthoni segítségre. A fogyatékosigazolvány. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. függelék). Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg. ha ellátásra szorulnak. amit jelenleg tesztelnek. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva.

nemcsak azért. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze.segítséget nyújtani. gondozás. a fenti definíciónak megfelel en. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. és egy ellátó személy foglalkoztatása. illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. mert a segélyhez . Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ. villany-. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. illetve ingyenes tévéel fizetés. többek között utazási kedvezmények. gáz. a három f terület a patológia. közlekedésieszköz-használati támogatás. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. Kérdéses. a sebészet és a pszichiátria. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre.és telefontámogatások. gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult. ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. vaksági jóléti segély. siketnémaság. paraplegia és tetraplegia. hanem azért is. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. JÖVEDELEMTESZTELÉS. thalassemia vagy AIDS. súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. például ezeket: mobilitási segély. illetve ezek részterületei. Hansen-kór. támogatás. mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. esetén. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás).

TSG 98/45 Ellátás a közösségben). továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális. Közösségi. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását. 2001. vagy megszüntessék azt. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel. A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére. akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. Megállapították. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. az alvásban stb. Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ). A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek. A mobilitási segély. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. például a f tésre és az étrendre.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. hogy legyen. hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét. mind az orvosi mind . hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. december 12. nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire. hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell.) alkalmazott lista alapján. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog. közösség. E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre. jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. A viták részvev inek egyik f célja.

például az Äállandóan´ nem azt jelenti. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . amely igazolja . a mosással. PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül. Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. vagy egy ügynökség révén. az otthonában történ mozgással. JÖVEDELEMTESZTELÉS. jövedelemtesztt l függ . akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . a mosakodással. hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. Ennek egyik fontos következménye. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. az öltözködéssel stb. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. A BWA a vaksági nyugdíj. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. A BWA. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. az Äegyszer ´. Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik. a mobilitási segély stb. hogy Äfolyamatosan´. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. kapcsolatban. A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. ami azt jelenti. hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak.pedig a nem orvosi jelleg teend k terén. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. például a járással. az evéssel és az ivással. ö hogy gondozót alkalmazzanak.

évi 18. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. 4. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. járásképtelenség. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer. az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. egy további. Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. ± hogy az ápolásra naponta. a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. 182 . amelyet a személy mindennapi élete során végez. az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. éjjel-nappal stb. 2. vagy éjjel-nappal van-e szükség. a várható id tartamot.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. illetve csak nappal. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). amelyet az 1980. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. van-e szüksége. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. intézményi szint szerepvállalása. A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. 3. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. törvény vezetett be. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja. valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. ± mi az. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. A CAA kifizetett összege attól függ. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. akik csak segítséggel képesek mozogni.

Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz. A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. de mégis tud dolgozni. illetve a Belügy. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. nevezi ki. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez. vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak. törvény 3.A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. hogy valaki civil rokkantnak min sül. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható.függelék). Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. amely a Kincstár.és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak. munkából való fizetett távollét kapcsán. akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´. mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére. továbbá igazolják. törvény értelmében fogyatékosnak min sül. er sn és súlyosnak ek min síthetik. vagy folytonos ápolásra szorul. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. például a Vakok Országos Egyesülete. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg. közepesnek. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle. és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. cikkelye). a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. JÖVEDELEMTESZTELÉS. hogy állandó. Elképzelhet olyan eset. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. és/vagy a 104/1992 sz. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta.

A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg. például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára). A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell. amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. a folyó költségek megtérítése. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. és azokra rendszeresen hivatkoznak. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. mozgás.2. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). például kincstári köriratok formájában. Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására. 184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. A WVG (1994) a korábbi. társadalmi érintkezés. az általános szociális ellátórendszer. és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására. Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. .1992). A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%). amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. egyéni ellátás. tehát konkrét kiadásokhoz köthet k. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en.A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. ABW. de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata. Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. AWBZ. ha készpénz: szabványos összegek. amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet . otthoni segítség. amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket.

Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. amely kizárja a jómódúakat). az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést. és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II).Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. Folyamatban van egy. A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl .1. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel. amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. A PGB-k népszer ek. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. és a felmérések kiszervezése ritkább. Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva. A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. az AWBZ korszer sítését célzó program. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény).

hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását.2. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. egy üveg bor kinyitása. 8 [1999±2000]). RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . az evés. Ennek oka. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. 4. SHD 2000: 2). autóvezetés. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. jegyzetelés találkozókon stb. hogy saját szükségleteit meghatározza. amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. akik más szervezett tevékenységben. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. hogy azok szükségleteit fedezze. csak a fizetett ellátás id tartama. padlótisztítás vagy beágyazás. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. Jórészt ez volt az oka annak. Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz). A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz).prp. hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. SSA-ban szerepl intézkedésre. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. legalább is kezdetben (Ot. Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. a társadalmi érintkezés. 8. hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban. nr. BPA) helyezi. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat.akadályoztatva van. például munkában. KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük. a higiénia. amilyen az öltözködés. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. a hát megmosása a fürd kádban. Az önkormányzat dönt arról. A BPA általában nem arra való. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. kidolgozzon és kövessen egy munkatervet. ideértve a háztartási teend kkel. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet. JÖVEDELEMTESZTELÉS. bekezdés.prp. vagy oktatásban vesznek részt. otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. a kerekesszék javítása. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat. SSA) tartalmazza. nr. bevásárlás.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb. valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás. SVÉDORSZÁG . és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. Az 50%-os. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). és egy másik személy segítségére szorulnak. lefekvés. és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. Minden egyes szakasz meghatározásokat. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. önellátás (felkelés. hogy az igényl tartósan. hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Ahhoz. biztonság és tájékozódás. JÖVEDELEMTESZTELÉS. illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. személyi higiénia. G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon. de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. étkezés). akiknek a jövedelme nem kielégít . INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. öltözködés. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. de megszokott. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . kommunikáció. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata).

amelyeket az LASS szabályoz. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. ± élelmiszer. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. ± orvosi többletköltség. ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. ± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. 53 illetve 36%-a. 2. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. mozgás. A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . finanszírozása pedig vegyes. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény. és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. a diétához stb. INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása. helyi finanszírozási modell alapján történik. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. takarítást. ágyazást. mosást. A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. egyéni ellátás. A SoL lényege nem az. a házimunkát. központi. amelyeket az LSS/LASS is érint. kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. ± különleges berendezések. 1. a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS). Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. otthoni segítség. 3. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. társadalmi érintkezés. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . Az SoL részben olyan szükségletekre irányul. az otthoni segítség és egyéb ellátás. 3. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára. hanem az az alapelv. mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. Ennek megfelel en el nyösebb. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . 2. A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja. A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). például f zést. az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. Egy hasonló támogatás.

14. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie. ÄA szociális jóléti hivatal. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. (Svédországi jelentés. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. o. de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez. 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS.megfelel módon vezeti be. Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. hogy mit kell figyelembe venni. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására. hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. Meg kell említenünk. kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra. Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz . hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. lakás. otthoni segítség. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre.) kielégítésére. Az élelmiszerekkel. ruházkodással stb.). fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt. hogy otthonában figyelje t meg. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. fogyasztási cikkek stb. KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre). A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. SoL ± minden korosztály. Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. ruha. SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt.

b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance.szembe´. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. mert az széles jogköröket biztosít a személynek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. o. A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. kivéve a munkahelyi baleseti. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. DLA) tárgyalja. Konkrét rendelkezések rögzítik. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. 13. További. Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet. és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet . c) egyéb. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet . de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. amelyet az NHS kínál. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás. A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban. akkor joga van a gondozó kiválasztására. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. Nincs szükség orvosi adatokra. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek.). a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. akik dolgoznak. illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit.

Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. otthoni segítség. személyes gondozás. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. hogy akinek a járási képessége korlátozott. automatikusan jogosulttá válnak. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet. az öltözködés stb. a folyó költségek megtérítése. Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. amilyen a mosás és a személyi higiénia. akik mobilitási segítségre szorulnak. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. Hangsúlyoznunk kell azonban. a felkelés. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban.A DLA a Munka. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k.. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza. illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. vagy mindkét lábukat elvesztették. akik siketek. ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban. A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. függelék). az nem válik jogosulttá. KORHATÁROK A DLA-t azok a 65. A DLA nem jövedelemtesztt l függ . DPTC) jogosultjainak körébe. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . akik például tudnak járni. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. ideértve azokat is. ha nem tudja bizonyítani. fogyasztási többletköltségek). továbbá a gyógyszerek bevétele. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. de vezet re van szükségük. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1. társadalmi érintkezés. vakok. akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. mozgás. ez az NHS feladata. IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének. ha készpénz: szabványos összegek. Ennek fordítottjaként az is igaz.

Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. valamint annak felismerését. hogy a személy szokott-e. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II. Munkafüzet (Els kiadás) III. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik. a f z teszt azt fogja jelezni. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . vagy milyen jelleg munkát végez. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. vagy más néven Äf ételtesztnek´. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. hogy aki nem tud f zni. vagy akar-e f zni. a zöldségek el készítését. hogy az érintett hol lakik. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. aki éjjelnappali figyelemre szorul. hogy állapota miként befolyásolja életét. A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja. amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. a forró f z edények kezelését. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. az meg akar tanulni. jelene. erre példa a f z teszt. 1st Edition XI. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. jöv je (Els kiadás) XII. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. továbbá azt is feltételezi. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. hogy az illet ellátásra szorul. hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni. hogy az étel rendesen megf tt. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. A teszt nem ad számot arról. Támogatott foglalkoztatás. vagy meg kell felelnie az ún. Äf z tesztnek´.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. amely azt vizsgálja.

A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX. Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. Amelyekre nem.XIII. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV. . ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful