Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

függelék 15 2.1. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze.2. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt. fontos szakmapolitikai területekkel. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3. fejezet: Bevezetés 20 1. Továbbá. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II.1. amilyen a diszkriminációellenesség. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2. A társadalmi modell 23 1. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához. és annak megértéséhez is. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 . függelék 16 3.ahhoz.3. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi.1.1. hogy bemutatja.2. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal.3. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3.2.

3.2. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV. Definíciók. Kategóriák. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 . RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5. függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1. Tartózkodási jogok 70 6. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8.2. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6. fejezet: Következtetés 81 8. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8.1. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8.1. A juttatások hordozhatósága 71 6.2.3.1.2. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5.4.3. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5.

NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .

Community and Family Affairs (Szociális. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment. 1980) (Képességcsökkenések. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social. Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása. változat. 9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . Disability and Handicap (1st version. módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases. 10.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases. 1. 9.

és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess.IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka. ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .

RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II. fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1. sz. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   .

Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt. ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3. Jugendamt = szociális jóléti hivatal. akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 .

hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. amelyek más hátrányokból. A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. A jelentés kimutatja. és azok a kísérletek. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik. hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. a másik nem. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. hiszen abban a folyamatban használják ket. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. ahelyett. ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. akiknek rászorultságát elismerték. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. amelyek arra irányulnak. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. ami azt jelenti. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. . vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. mint például a szaktudás és az iskolázottság. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek. hasonló szükséget szenved emberek között. A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak.

Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során. . Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. A projekt célja. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. és e jelentés kimutatja. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik. nehezebben jellemezhet aspektusai is. az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal. és az is. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. rész Bevezetés és módszertan 1. amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. olyanokon. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. a kölcsönös tanulás el tt. fejezet: Bevezetés 1. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. A tagállamok el re jelezték. vagy a diszkrimináció elleni fellépések. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. id nként meg kell reformálni. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre. hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak.1. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. hogy egy másik államban telepedjenek meg. A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze. 19 I. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. az európai integráció során felmerül problémákra.

hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. fejezet foglalkozik részletesen). Egyes területeken. A Bizottság jelezte azt is. e gondolatokat fel kell dolgozni. Noha megjegyezte. és azt kérte. megjegyezve. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. Megjegyezzük. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. és láthatóvá tegye ket. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé. A Bizottság azt sugallta. hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. Nem kétséges. milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. Amint a kés bbiekben kifejtjük. hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. Az FETD az európai jog egyik eszköze. hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. Nevezetesen. elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. E tanulmányban egyik célunk. készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. amelyekkel az 5. igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. fejezetben foglalkozunk.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése. a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. csakúgy. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. Még ha vannak is olyan szófordulatok. az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. Kiemelte. további . hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. A Bizottság azt kérte. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek. hanem hozzájárulásából ahhoz. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. és néha még az el tt.

míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. Ezért elkerülhetetlen. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. Nyilvánvaló. szemben . hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. mire terjed ki a tanulmány. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. mint amilyen a következtetés definíciója. hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. mint akkor. fejezet tartalmazza. ki tartozik bele és ki nem. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. A tenderdokumentum. másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. hogy ez azt. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz. Ezért szelektálnunk kellett. Nagyon fontos megjegyezni. hogy mely törvényeket. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. különösen a szociális támogatások között. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . ahol speciális juttatásokban részesülnek. a szót általános értelemben használja. és nem annak megha tározására. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre.E definíciókat adminisztrátorok. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. fejezet). de anélkül kell meghatároznunk.információkra van szükség ahhoz. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. illetve ellátásokat. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. ha pénzbeli támogatásról van szó. akkor képesek lennénk feltárni azt. Például: vannak olyan juttatások. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. Lehetséges az az ellenvetés. A kutatás célja annak megállapítása. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. hogy meghatározzuk. mint az egyéb definíciókról. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. hogy a tanulmány céljának rovására menne. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint. orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. Általában sokkal kevesebb információ van arról. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . azok szakpolitikáinak tükrében. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk.

és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. vagyis azzal. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. A másik szempont az volt. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. különösen Hollandiában. hogy eldöntsük. amelyb l érz dik. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. El ször is azt. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. Az orvosi . hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. A Bizottság kifejezetten rámutat. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. 1. Nem volt nehéz dolgunk abban. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. Más. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. Mint fentebb már megjegyeztük. További összehasonlítási probléma. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. vagy olyan választ kapunk.2. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. fejezetben kifejtjük. és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat. E kutatás egyik célja. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. Amint azt a továbbiakban a 2. érthet en. ez kerettörvény. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. és feltárja. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. de a háttér bemutatása. és kifejtjük. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. szelektív. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók. A LISMI széles körre terjed ki. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik.azokkal az országokkal. Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. hanem olyan keret kidolgozása. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l.

például rehabilitációval enyhíthet . és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak. közlekedési rendszerek stb. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. annak fizikai struktúrái (épületek. baleset. Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. 2000). ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. és körülírják. Sokszor elhangzott. vagy más egészségügyi körülmény okozott. Egy-egy terv. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent . ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. a szociálpolitika szempontjából fontos témát. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa. Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. valójában ennél többr l van szó. viszont felvet számos. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. hogy valaki a rámpát használja. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. például a tervek fénymásolására korlátozódik). A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. hogy határokat jelölnek ki. így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. Tény. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni. amelyet közvetlenül betegség. hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia. és felkérik ket. Ez arra utal.). hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). ahelyett. A munkahelyi környezet egészségességét . valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el . Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között. Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. Gyakori feltevés. hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket. és amely orvosi beavatkozással. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller. hanem olyan képz dménynek. Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult.

nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. amelyek célja a magatartás befolyásolása. ha hatékonyak akarnak lenni. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. amilyen például a munkanélküliség. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. vagy olyan Äel nyökért´. akik dolgoznak. akkor ehhez definícióra van szükség. A szimbolikus intézkedések. hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában. A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. mint az elosztás nem piaci rendszere. mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. tehát másokat kizárnak bel le. fejezetben található. Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. s ez kedvez . ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. noha lehetnek olyan esetek. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. Lehet azzal érvelni. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés. E fontos eset további tárgyalása az 5.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. az általános viselkedési minták megváltoztatása. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását. képzési lehet séghez. Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. . így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. ha arra keresünk választ. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. mi a fogyatékosságnak. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. fejezetben tárgyaljuk. Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. De ha már bevezették. Amint feljebb már leírtuk. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). nyilvánvalóan akkor. Pedig teljesen világos. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. amelyek jelzik. szintén Änem versenyz javak´. Megjegyzend . A jóléti állam.

Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges. például: Äaz a személy fogyatékos. Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´. A társadalmi modellel utalni lehet arra is. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend .hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. A megfogalmazásoknak . hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. illetve. Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. vagy lényegi tulajdonságairól. Világos. Egy másik. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. például oly módon. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. hogy ki. amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. például az id skorúak részér l támasztott verseny. hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni.3. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. amelyek különböz szinteken m ködnek. Néha nem a fogyatékosság definícióját. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. 1. Találhatunk olyan megfogalmazást. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. Ahol csak lehetett. a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. és csak azután mondhatunk valamit arról. és csak ezután beszélhetünk arról. fejezet beszámol. Gondok vannakazzal. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg. miként van definiálva a fogyatékosság. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk. amint arról a 4. amely meghatározza. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. mit is jelent az. hanem az intézkedés célját közlik. Ebben a kutatásban arra törekedtünk. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. Megjegyzend .

amelyeket nem annyira a jogi. munkavégzési követelmények leírásai stb. amelyben dolgoznak. de mi úgy gondoltuk. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. képességlisták. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. hogy olyan definíciókat kutassunk fel. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok.). noha a mi elemzésünk azt sugallja. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák. a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban. Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. és a 4. 2001) megállapítottuk. e téma kutatásában a logikus els lépés az.2 pontban is szó esik). A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. rolt valamint annak bemutatására. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. A 4.központi helyük van abban a folyamatban. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. és így mód nyílt arra. ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. fejezetben tárgyaljuk. fejezetben összefoglalót adunk bel lük. valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére. mint azok. de a 3. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról. a politikai . ezeket a 3. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban. azokat.

nehezen munkába állítható embercsoportok. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. 2002. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. alacsony iskolázottságú és képzettség . 2002). amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. 4. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban. A 3. amelyek sokkal el nyösebbek. Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra. mint cél. Bemutatja.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. Az OECD amellett tört lándzsát. nevezetesen azzal. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. akik nem.8 tábla). vagy. és olyanoknak. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. miközben kiderült. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. hogy a fogyatékosság. Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. akik dolgoznak. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. mint azok. és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják. mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. még általánosabban. Tény. köztük a fogyatékosok tekintetében. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. amelyek a törékeny egészség id skorúakra. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is.

és a WHO 1980-ban publikálta. hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket.: Prins és mások.2 pontban kifejtjük. Thornton. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is. Sainsbury és Barnes. 1997). amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le. 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. A 2. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. A besorolás három fogalmat határozott meg. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén. Az ICIDH i olyan keret volt. A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet . és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö. 1992. a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra. Ebben a fejezetben (lásd 2. valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. 27 2. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. A Képességcsökkenések.célra alkotják ezeket a kategóriákat. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet. Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki. 2. mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken. Rávilágít a jelentés. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. . Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. hogy megnézik. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal.1. 2000). ugyanakkor azt is megmutatja. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti.1) áttekintünk három. miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal. mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak. k Bemutatja a tanulmány. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l.

mint annak az adathalmaznak a létrehozása. fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult.és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. Fenntartja. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. a fogyatékosság megállapítása. jövedelem. amelyeket a képességcsökkenés. ii. hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács. 401. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. 1999).). A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. 2002). Ez más kutatási probléma. Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. Ez a megközelítés Äelismeri´. Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. 1989. következik. járulékfizetési id stb. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz. illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. hogy ki a fogyatékos és ki nem. úgy mint életkor. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. Arra számíthatunk ugyanis. A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás. olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára. hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. vagy vak. vagy mértékét. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs . hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. (Zola. hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l . (Bickenbach és mások. old. E forrásokból olyan információk gy jthet k. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál. hogy nem meghatározott rendszerr l. Az a tény. azt jelzi. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. olyan küszöbökét. hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. Az univerzális megközelítés megengedi. hogy ki fogyatékos és ki nem. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. személyes és demográfiai tényez k. amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . s t növeli az eredeti keret nyitottságát. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak. hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. amelyek úgy készülnek.

A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. vagy a munkaképtelenség. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. (b) az Äel bb rehabilitáció. Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok.). amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. old. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12. 2000) témája volt. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. amilyen a fogyatékosság. 2002. a gondozási segélyek. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. mint a mostani. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk.. Az Ajánlás leszögezi. hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket. hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. amely biztosítja. ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. ii. old. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. Azon jelent s er feszítések ellenére. a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását.alá.). hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács. nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. technikai támogatások. szakképzési. «Egyes fogalmakat. Mindazonáltal a 3. ET-ajánlással. 44±45. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. A tanulmány arra a megállapításra jutott. hogy megállapítsuk. a kérd ív felkérte a válaszadókat. csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. és megállapítsa. hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció . fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. a személyes oktatási. 2000. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). Különösen említésre érdemes. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. a gondozási igény felmérése. ahogyan egyeseket kiválasztanak. hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). Így különösen azt. e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. amelyeket azért tettek. a gyermekek miatti támogatások. októberében eljutatták hozzánk. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. egy olyan ellen rz lista használatával. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. hogy: i. fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l. hogy Äaz olyan jogi definíciók. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. de mi megtartóztattuk magunkat attól. amelyek azt mutatják. (Európa Tanács. gyakran felváltva. egymást behelyettesít en használnak.

fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. mint e kutatási projekt célja. és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. amint azt a 7. . összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. akár az adminisztratív adatokkal.) által készített értékelés hatását. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. mert azt sugallják. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. Az eredmények általában nem egyértelm ek. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel. és arra keres választ. A tanulmány vizsgálja. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. 5. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. Továbbá.. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. Az osztályozás célja az volt. hogy a százaléktáblázatok használata sz kül.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik. akár a felmérés adataival mérik ket. old). 2002). amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás. és azt. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. fejezetben kifejtjük. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. 2000. A 6. hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között.

E munka célja nem az.htm. hogy valaki megértse a definíciókat. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. vélekedéseit) kutassa. hogy a jelent k ne érezzék úgy. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz.2. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett. akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek.2. Számos kutató és aktivista azzal érvelt. feltéve. . illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. Az intézmények szerepe és gyakorlata. és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. A lista. a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. de lényeges egészségügyi ajánlásokkal.ac. hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. 2001 elején. A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból. Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában. 1976). AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. Arra sem kértük ket. és bemutatja. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti). A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény . Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt.uk/depts/govn/research/disability. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén. hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak.brunel. semmint az egyének tapasztalataira.

ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak. A felmérési módszerek. közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. A leírás három f részb l áll: i. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. FÜGGELÉK . a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. besorolásokból és más értékelési eszközökb l. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. munkaer piaci szakért k stb. mint amekkorára más országokban lehet ség van. a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. például orvosok. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. ii. például orvosi vizsgálat. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. iskolázottság. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. A 4. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. Ez lehet az oka. és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. Itt is egy lehet séglistát találunk. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. Azokban az államokban. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. mozgásban) korlátozott´. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. iii. A fogyatékosság leírása. Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. étkezésben. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket.) vonatkozó információkig terjednek. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában).Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. öltözködésben. az önellen rzés. amilyenek a jövedelemtesztek. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. mint ott.

A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. pontban kifejtjük. 3. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. ápolókból. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. szakmai gyakorlatáról. egyéb személyes és társadalmi körülményei. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A fogyatékos személy szerepe. Az általánosan használatos definíció. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep.A függelékek összeállításakor azt találtuk. 5. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. iskolai végzettsége és szakképzettsége. hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. a képességcsökkenés. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás.2. míg azok a definíciók. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében. foglalkoztatási ellátások. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. Van azonban néhány példa arra is. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési. illetve a meghozandó döntés. A személyi állomány. amelyek megmutatják. Mind a foglalkoztatási. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. szakképzettségér l. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. 2. Számos esetben nincs átfogó definíció. Szabályok és eszközök. 6. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják. 4. Amint a 3. amelyben eld l. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. szociális munkásokból. A munkaadónak szerepe lehet abban. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. rehabilitációs terapeutákból. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. megállapítási eljárásra összpontosít. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. A függelékek adatai két részre oszlanak. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. A munkaadók szerepe. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. fontos. foglalkoztatási szakért kb l. a második a felmérési. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. . illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat.

Megjegyzend . és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak.. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is. Megvizsgáljuk azt is. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. Ez a folyamat a 2002. a nemzeti jelentések 2001. old. Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. amelyeket. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. köz-. 1996. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban.A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve. március±júniusban készültek el. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására.). közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve). fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. 24. Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002. Célunk. 34 II. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1. amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. (Mashaw és Reno. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes. január elsejével megtörtént. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a . mint fentebb már említettük. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. fejezetben kifejtettük. a nemzeti jelentéstev k választottak ki. hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak. és felvessük a kérdést. Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . Az USA-ban alkalmazott. rész Kutatási eredmények 3. hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme.

Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében. Az els megjegyzés e tekintetben az. illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. szakasz felépítése más. a gyermekes családoké.3. akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). Ahhoz. Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. nehezebb és igényesebb tevékenységek . hogy az ADL-támogatást megkapják. A 3. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. szakasz) között.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is.1. vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt. amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet . szakaszban három módját különböztetjük meg annak. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik. akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik. amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis.1. az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. hogy a munka mindig bonyolultabb. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik. a másik az ADL.2. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. majd megvizsgáljuk. Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek. amilyen például a munkanélkülieké. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. és vizsgáljuk azt is.1. amilyen az étkezés. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL. A 3.2. szakasz).3. Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. az id skorúaké stb. 3. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet . milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika. a mozgás és a személyes higiénia.

a háztartás vezetése. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. annak . Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. de azon kívül nem. ahelyett. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. anélkül. például a házimunka. A felmérés az igények mutatóit keresi. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet. Visszatérve azokra az államokra. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l. a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. a zöldségek megtisztítása. legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. a nyugdíjas fogyatékosokra. az öltözködés és étkezés. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. hagyományos konyhai eszközökkel. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. Vannak helyzetek. kellene alapítani. köztük az id skorúakra. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL). miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. Láthatjuk. A teszt magában foglal olyan elemeket. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. Ez a teszt azt vizsgálja. amelyeket megállapítanak. amelyet ki kell elégíteni. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek.elvégzésével jár. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. Portugáliában például olyan a struktúra.és a közlekedésképesség. ez azonban nem jelenti azt. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák. amelyeket ki kell elégíteni. az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. mint a hús kiklopfolása. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. pirítás forró serpeny ben. hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához. a személyes higiénia fenntartása.

Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. abból a feltételezésb l indulnak ki. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. Elismert tény azonban. e teszt szerint támogatásra jogosult lehet. amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. s ez azt jelenti. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. ha a pénzt nem gondozásra költi. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. amely érintheti a juttatás odaítélését. hogy jelezze. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. A támogatás függhet jövedelemtesztekt l. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. hogy aki nem tud f zni. azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól. Érdekl désünk arra irányul. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák. Másrészt. hogy az illet szokott-e f zni. Továbbá nem elvárás a teszten. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. Ezután támogatási terv készül. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. hanem más célokra lehet fordítani. Megint más országokban arra törekedtek. akkor adódhat a gyanú. A i készpénzes változat igen népszer . akik a készpénzt választják. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb. hogy a pénzt más célra használják. hogy az étel megfelel en elkészült-e. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg. hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. azaz nem képes megf zni egy f ételt. miként akarja megszervezni az életét. ha megbukik a f zésteszten. Ezt az információt arra használják. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. Van két másik f ismérv. az meg akarja azt tanulni. vagy akar-e f zni. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. Mindenesetre azoknak. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. illetve Äformának´. de megteheti. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. meg kell nevezniük egy gondozót. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. nem arra. a pénzt pedig valami másra fordítja. A teszt szempontjából érdektelen. és a pénztámogatást meg kell vonni.felismerése. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. Nem célunk ehelyütt.

Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el . hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással). a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés. Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. Amiatt aggódnak. akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re). Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. amikor fiatal. vannak ellenérvek. 27. hogy k már n em dolgoznak. Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. a kormány azt hangsúlyozta. és akkor is. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. akik dolgoznak. és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki. 1999. Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. old. Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. Megjegyzend . ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre.). amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. A PSD. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg. de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre.).(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. és sok bírálat érte amiatt. A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat. míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik. amelyek azt hangsúlyozzák. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. Hollandiában nincs korhatár. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek. 1991. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban. ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. a másik az igények felmérése. mint a fiatal fogyatékosokéit. ugyanis az sem ír el korhatárt.. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. de ha valaki megkapta. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. Itt különösen arról van szó. amikor öreg (Daniels.csak bizonyos kor.

a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. Jobbára ez a helyzet Svédországban. s e tény azt mutatja. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL. hogy a ± jövedelemtesztt l. akik elszigetel désének oka életkorukban. Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet. hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek. mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. úgy. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet. Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. Ennek az érvelésnek egyik fontos része. és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. 3. olyan. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l. Továbbá. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . E példákból láthattuk. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. A szociális. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése. abban az értelemben. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. hogy igen mélyre kell ásni. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. ha nem lennének fogyatékosok. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. Ez azonban megköveteli. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni.állapotú id sek között.2. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél. amelyet akkor érnének el.

A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. így Hollandiában. Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. ehelyett azt vizsgálja. valamint a nem járulékalapú segély. és lehet jövedelemteszthez kötött. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel. hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. hanem burkolt eljárást alakítottak ki. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. motiváció hiánya stb. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. például Németországban nem kimondott. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. amiért az illet abbahagyta a munkát. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . alacsony szakképzettség. így e rendszer lényege inkább az. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez. vagy attól független. különösen azoknál a rendszereknél. hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. Más államokban. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják . Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. amelynek során megvizsgálják az okokat.) miatt. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük. Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. Az eljárás kezd dhet azzal. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. Felmérik a személy munkaképességét. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. E definíciók megfelel sége attól függ. Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. illetve a munkába való visszatérés más módjaira. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata. hogy az érintett ne dolgozzon. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. továbbá feltárják az akadályokat. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. sem valami lehetséges munkára. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. például olyan szabályokkal. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. illetve annak a lehet ségét. amelyek el írják az adminisztráció számára. Egyes országokban.

amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik. gyakori munkaid -változás. allergiás reakciót kiváltó tényez k. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. amelyek megadják.. ha azt kérdezzük. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. rugalmasságra. Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. ügyfélkapcsolatra stb. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. hogy az emberek ott maradnak. Van másik lehet ség is. menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat. zaj. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. aki úgy jut el a folyamat végére. hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek. a Äfogyatékos útra´ kerül. aki a kérelmét betegséggel kezdi. ülni. de részben azért. Ennek az egyik eredménye az lehet. akik munkanélküliek voltak. A felmérés vizsgálja. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja. alkalmazkodásra. h mérsékletváltozások. hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz.irányítani az illet t. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. e rendelkezésekben az egészségi . Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. Azokban az államokban. azt találtuk. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. a munkanélküli úton marad. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára. ez arra is kiterjedhet. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek. huzat. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. tud-e állni. illetve megállapítsák. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. vagy csak mérsékelten. felel sségre. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. megjelöli azokat a körülményeket. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. Meg kell azonban jegyezni azt is. mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. hogy megbizonyosodjanak arról. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. Részben állapotának megállapítására. ahonnan elindultak: az a személy. hogy az illet vel megtárgyalják.

vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár. a létszámfelettiség. Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. a lépcs zés. Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. de nem szükséges. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. Äkülönösen kétséges esetnek számít. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére. hogy ez a járadék az aktuálisan. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. mind állami. az ülés stb. adott reakciók). ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. addig a hollandiai felmérés . amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. például a táppénzes id szak végén készítenek. mint a procedurális. Hollandiában és Írországban alkalmazzák. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. mint az iskolázottság. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. Megjegyzend . feltételezve. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. szárazságra stb. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. mint a procedurális megközelítés. akik dolgoztak. a rezgés t rése. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. Úgy t nik. hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). a képzettség stb. A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik. és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. amilyen a járás. hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. Ehhez orvosi diagnózis kell. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. hogy az utóbbi embercsoport. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. illetve (azok számára. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. akik még dolgoznak) annak megállapítása.

Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed). Az izületi . valamint egyéb olyan információkkal együtt. a munkaköri követelmények: iskolázottság. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. a 42 bérek. amilyen a munkarend (m szakok. KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. és így tovább. mint az egyesült királyságbeli. Ezeknek hosszú a történetük. Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal. stresszt rés stb. munkaid stb. Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. hogy a személy munkaképes-e. amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. hogy munkát keressen. 50% egy láb elvesztése). hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. Amint fentebb már megjegyeztük. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel. hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély. A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. gyakorlat.). Megjegyzend az is. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét. verbális stb. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit. és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak. illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak.). hogy a személyt l meg kell-e követelni.néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér . hogy az illet ténylegesen munkaképtelen.). A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. és nem ítélik meg. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. a szaktudás jellege (menedzseri. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. A táblázatok fejezetekre oszlanak. hogy kimondaná. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán. ahelyett. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések. technikai. tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . de azt jelzi. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza. ezek a test. az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne.

és így tovább. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából. amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. vagy táblázatok léte. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást. és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. Például a látás. Matheson és mások (2000. mint amilyen például a munkavégzés. más bels szervek. ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül. a csontrendszer egyes részei. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. és nagy hangsúlyt helyez arra. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. a tüd . az abnormitás. a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához. az anomália. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . a munkaképességre gyakorolt hatás. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív. és egy harmadik kategória. A rubrikák sajátos nyelvezet ek. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. hogy a normától való. mint a tüd k leveg felvételi képességével. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is. vagy károsodottsága ). amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi.) elemezték. Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. Még akkor is. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve.hajlékonyság. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. az elváltozás. s t néha az egyes kategóriákon belül is. A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg. a légz szervi kapacitás. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. az elégtelenség. Visszatér fogalom a kóros soványság.

. amelyek mértékét közvetlenül méri). az öltözködés stb. a személyi higiénia. Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. nyilvánvaló azonban. Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla. A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. mint kísérlet arra. hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. fejezetben tárgyaljuk. hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák. és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. Ezzel szemben. A táblázatok úgy is tekinthet k. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer . felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. a napszakokat. amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében. értelmes módon viselkedni). akik sohasem dolgoztak. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). mint azok.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. vagy enyhítsék a vitákat. hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. de nem adnak útmutatást arra nézve. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. Noha elkerülhet . a helyeket). Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. a jogi megoldás lehet sége nyitott. A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben. amely a magán. ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket. A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le. a képzésben is használatos). és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. és ez árnyalja a felek stratégiáját. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. Az a törekvés. gyakran olyan emberekre.

és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is. Spanyolország. fogyatékosokat. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. Ellenz i azzal érvelnek. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. semmint kivételnek számít Európában.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. Ausztriától. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. például gondozási szükséglet. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. vitának vannak kitéve. mint politikai dokumentumoknak tekintik. és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. Ennek egyik magyarázata. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. függetlenül attól. aki nem dolgozik. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban . Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. (Meghökkent azonban. hogy valaki ne dolgozzon. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. Portugália. és mint az alábbiakban látni fogjuk. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban. Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. amelyben mindenki támogatást kapna. köztük orvosokat és más szakembereket. és eszközei nem lehetnek legitimek. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. hogy ennek oka munkanélküliség. Az európai uniós államokban azt találtuk. Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. vagy más tényez . Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez. Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. fogyatékosság. ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának.

hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. hogy meghatározzák. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. a kategória megkülönböztetése arra használható. ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. ha az t mondjuk. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). orvosi és/vagy szociális okok miatt. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít. Ha szociális okokból. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén. de a támogatási rendszer összevont. amely félig magán alapú). vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel. Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. 46 Lehetséges. ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak.is. Mint feljebb már szó esett róla. amelyekr l pedig azt gondolnánk. annak ellenére. Azonban. A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. ami azt jelenti. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik. A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. mind a finanszírozást. és nem orvosi szempontú. de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. milyen adminisztratív szabály. Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak. ahelyett. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. (részvételi . akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben.

hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. Olaszországban. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. és más a fogyatékosra). hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. különösen mivel a kutatás is azt mutatja.3. A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . Spanyolországban és Portugáliában). és várhatóan mennyit profitál bel lük. és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. Amint az alábbiakban látni fogjuk. hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. akkor a kép már nem ennyire egyértelm . hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. Mindkett jövedelemteszt alapú. Ha igen. E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. azt sugallja. ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer. Ezzel szemben azokban az országokban. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. mint másoknak.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban. különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. 3. és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le. de attól független is lehet. akkor vita volt arról. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését. és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. (feln ttkori fogyatékossági segély). akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. Támogatás adható a munkaadóknak. amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. amellyel jelentésünk e részét bevezettük. Amint az ADL-támogatás példája mutatja. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben. e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire.

illetve általános felmérési rendszerek léteznek.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. általános foglalkoztatási intézkedések. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. hanem azt is. például képzési támogatások. hogy speciális. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. El fordulhat. amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. Azokban az országokban (például Németországban. hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. fejezetben). ahelyett. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. illetve a jótékonysági tevékenységekre. amíg a nehezen elhelyezhet . hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek. fejezetben tárgyaljuk). Vannak azonban olyan körülmények is. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. Nem lenne azonban szerencsés megvárni. de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. Kimutatjuk. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. éppen ellenkez leg. ez arra utal. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos. Ausztriában és Spanyolországban). mások a szociális szolgáltatásokhoz. még akkor is.ideértve). hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. hogy különleges intézkedésekre van szükség. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. vagyis vannak olyan más feladatok. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. azért aggódhatnak. Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. Ennek az egyik eredménye az. illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik. elhelyezkedési segélyek. Az igényt elutasíthatják. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. és végül kvótarendszerek.

Azok a képességcsökkenések.személyek fedik fel magukat. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. mekkora a valószín sége. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. berendezéssel. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ. Mi ezért úgy találtuk. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. bármi is legyen annak az oka. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét.). Az a felismerés. hogy . amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. és pótlólagos források helyezhet k ki. hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet. a segélyek hozzáférhet sége. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson.). A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. A források sokkal sz kebben csordogálnak. újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. 1995. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. hozzáférhet séggel stb. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. segédeszközzel. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is. a személy egyéb képességei stb. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. másrészt arra. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l.

a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. de nála kevésbé képzett ember. KVÓTARENDSZEREK Németországban. mint egy testileg ép. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. Még inkább valószín síthet . hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra. Ezzel az elgondolással az a baj. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . Az Egyesült Királyságban. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt. Úgy t nik. miként fogalmazható meg olyan küls definíció. akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. Amint azt majd az 5. Ugyanis elképzelhet például. és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l. hogy segélyjogosultságot nyerjen. hogy nehezen derül ki bel le. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet. Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik. ha képzésben vesz részt. hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. Ezt számos elemz elismeri. újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. Fentebb már megjegyeztük. szakasz). fejezetben tárgyaljuk. hanem azoké is. . amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez. amelynek célja. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. ahol fennáll annak a kockázata. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. C) besorolástól függ. B. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. még akkor sem. vagy közhasznú munkát vállal.2. és arra a megállapításra juthat. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben.

Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. hogy Älefölözze´. jelenleg több er feszítést tesznek arra. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. Ha a munkaadó rosszul tájékozott. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. Összefoglalás . amely végrehajtja a kvótapolitikát. amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal. Mind Franciaországban. hogy elfogadható. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. de az orvosok úgy tartják. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. Széles körben elismert például. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. hogy embereket fogyatékosnak min sít. Olaszországban. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. ami arra ösztönzi t. A munkáltató az a szervezet. mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. amelyek megfelel en felválthatnák ket. hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával. Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. és valószín tlen. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben). azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából. amely magában foglalja azokat az embereket is. de valójában nem azok. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. ha rugalmasan alkalmazzák. és nem úgy. hogy minden változtatás vitákat szül. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). mert nyilvánvaló. mivel a kvóta azáltal. A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k.

Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. hogyan történik a felmérés. Ez azonban nem egyszer dolog. hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is. védelmez jeként. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. Például felkérhetnek orvosokat. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. Kimutattuk. 51 4. a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. hogy bírájaként kell eljárniuk. abban a hitben. különleges igényeik vannak. hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. Országpéldáink azt sugallják. minden esetben kérdéses azonban. hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. de találhatják magukat olyan helyzetben is. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. Kimutattuk. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. vagy elfogadhatják azt. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. Az orvosi közösség. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg. E területek mindegyikén a központi kérdés az. mint akiknek sajátos. további kérdések maradnak függ ben arról. A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´.

Például számos elemz vélekedik úgy. de teljes orvosi vizsgálatot nem.eljárva. hogy jogokat hoz létre. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban. 1. amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. felülvizsgálják a diagnózisokat. miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. Az a nézet.1. fejezetben bemutattuk. mint az el z fejezetben rámutattunk. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal. vagy funkcionális felméréseket végeznek. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. A sem nem jövedelemteszt. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával. nem általában az állampolgároknak. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják. vagy szerz déses viszonyban állnak vele. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. Általában nem mondható el. hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. miként. azonban. az univerzális rendszerek velejárója. részben abból fakad. A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. és ha igen. Továbbá. A 3. két dimenzióban meghatározva. mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat. és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. 4. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. a támogatás iránti igény érvényesítését. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . mint a költségvetési 52 szociálpolitika. hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. a szociális támogatások. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. állami szervezetekkel stb.) szemben. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. A társadalombiztosítás. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén.

. nagyon fontos. található néhány olyan felmérés is. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. Ennek a modellnek van néhány. és ez segít szakembereiknek abban. B. A. Kevés orvosi bizonyítvány.az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. Ez a modell ezért azon nyugszik. a másikba azok. 2. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat. Ahhoz. különösen a munkaképtelenség felmérésére. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. ki mit kapjon. míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. Továbbá. igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. hogy megteremtik a szociális szakemberek. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat. a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. abban az értelemben. ott általában azt tapasztaltuk.2. A 4. amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez. A B modellt m ködtethetik orvosok. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. Kevés orvosi bizonyítvány. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. például szociális munkásokat. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú. az A modellel közös jellemz je. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit. abban az értelemben. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak. van amikor nem. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. hogy a mérlegelési. Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket. a szociális munkások. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. például olyan százaléktáblákkal. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre). és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi.

szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. Sokkal nehezebb megítélni. nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. Megfigyelhet . Az megállapítható. 4. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. amelyek a 4. Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák.1. és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. D. 54 járás stb. amelyek a diagnózist. amelyek azt vizsgálják. Sok orvosi bizonyítvány. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. El ször is. 14-17. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is.). A. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását. és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. Sok orvosi bizonyítvány. azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. old. Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban. leírását lásd a 3. Nagyon nehéz megmondani. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. Azonban. hogy meghatározza. 2002. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük.diagnózis és kezelés céljából nem. Ennek a modellnek az egyik f jellemz je. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni.2. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között. de nem maguk hozzák a döntéseket. C. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat. hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel. de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak.). és az olyan képességfelmérések között. Kevés orvosi bizonyítvány. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon.2. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. és a százaléktáblázat (a VM. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében.

noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek. hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. A mérlegelési. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják. A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3. Így. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. függetlenül attól. m ködése viták tárgyát képezi. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. 55 B. miként szervezzék meg saját életüket. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. fejezet). hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre. amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. azt sugallva. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. A B . a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják. Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. A jövedelempótlási. Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. Kevés orvosi bizonyítvány. mint egyesült királyságbeli kollégáik. Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. fejezet). ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3.hasonlóan kell bánni. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. mint bárhol másutt. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . különösen ott. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. az A modell elmozdulhat a B modell felé. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. az igazgatás nagyon nyitott. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. másodszor abból.

anélkül. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. A B modell egyik jellemz je. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. de arra kérik ket. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. Sok orvosi bizonyítvány. az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. Ez problematikus. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. ahol az értékel feladata. s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. Németországban. Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. amely azt sugallja. vagy kezelési javallatot. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. C. ez orvosilag diagnosztizált állapot. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. így konfliktusok adódhatnak közöttük. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. az orvosok közötti konfliktusok . hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. de a többi országban meglev . Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között.

vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. hogy az orvos. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. A kártyát azok kapják. de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. A szabályozó modell olyannak tekinthet . Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . ott azt tapasztaltuk. Ez azonban csak annyit jelent. rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. a parkolási engedély. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. de a cél az. és így tovább. D. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. vagyis azon. valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban.rontják e modell elfigadottságát. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. Nem biztosítja azonban. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. például azáltal. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. amelyhez az orvos tartozik. például azokban a helyzetekben. E struktúra egyik következménye az. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. sebészet. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. Sok orvosi bizonyítvány. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet . A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. ami pazarlásnak t nik. amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. pszichiátria) szervez dik. ha akarja.

és hatékonysága is kétséges. amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható. hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába.) között. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. állásba mehet stb. mint a többi modell. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák. Valóban fontos lehet. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. a közlekedési vállalatok stb. ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. vagy általánosabb értelemben azon az alapon. hogy az orvosok nem értenek egyet. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak. vagy más eszközök használatát. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell). Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. Meghökkent azonban. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. Azok a rendszerek. Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. Ezek az eszközök nem olyanok. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció . amelyekben nyíltan kiderül.teremti meg. amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. különösen. attól függ en. de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. Ezért elmondható. hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. ami biztosítaná. Úgy t nik. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. bármiféle olyan eljárás nélkül. hogy összefogottabb. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak. kocsija van.). hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). 58 III.

Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. Ezt úgy tesszük. mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös. hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. akiknek a termelékenysége sértetlen. de nem definiálják azt. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. Ezek egy része átfogó definíció. E f célja annak vizsgálata. amelyek definíciókat is tartalmaznak.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. olyan. és törvényen kívül helyezte a vallás. hit. Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés. E fejezet egyik célja. illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. amely egy másik csoportra. Úgy t nik. más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. a lényegi . e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg. és azt is megvizsgáljuk. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. Framework Equal Treatment Directive. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez.1. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó. hiszen annak központi kérdése az. 5. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. sz kebb meghatározás. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. specifikusabb és részletezettebb törvények.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. hogy bemutatjuk. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. amelyek a fogyatékosok el tt álló. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben.

A fenti kétértelm ségnek két forrása van. E tárgyalás szempontjából. Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Ezek között három olyan ország ± Írország. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is. 15. hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben. hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával). az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. és amelyben a bizonyítási teher áthárítható.korlátozottságokkal él kre irányul. hogy ki a fogyatékos. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. amely kimondja. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására.) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). ideértve a személy valamely testrészének hiányát. amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. amely a mentségeket kritikusan szemléli. Nem világos. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés. és ha igen. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. szakasza tartalmazza.). ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998. Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. o. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek . elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. E fejezetben megmutatjuk. Norvégia részben csoportközpontú. az a f kérdés. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. b) krónikus megbetegedést el idéz . mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. mint igazságosság´ felfogást tükrözik. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. amely a definíciókat állítja a középpontba. A fogyatékosság definícióját a törvény 2.

2002. ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. 07. amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. egyenl séget el mozdító. A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996. a korábbi. e) olyan állapot vagy betegség. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. szakasz). fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. szakasz). hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´. amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. kivéve. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is. A közelmúltban (EED026. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. és ideértend k a jelenlegi. A bíróság kimondta továbbá. akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. A Legfels bb Bíróság elfogadta. de mára megsz nt. Lehetséges ugyanakkor. hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel.személy szervezetében. a nominális költségmegszorítás ellenére. ítélet. érzelmeire vagy ítél képességére. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. Ugyanakkor amellett érvelt. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie. de nem követeli meg a munkaadóktól.) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. valóságérzékelésére. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra. hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját.). 1997. május 5. és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . és a jöv ben esetleg keletkez . A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. A törvény továbbá bizonyos. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. ha annak költsége csupán Änévleges´. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. amely hatással van a személy gondolati folyamataira. fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a .

Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban).szakasz)). Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). melléklete kiegészíti a fenti definíciót. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik. amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´. de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek. 1999. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti. A definíció körül jelent s vita alakult ki. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. . de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. A jogi gyakorlat azt mutatja.1. A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is. Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható.). de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen. A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak. illetve pozitív cselekvéssel. és a munkáltatók vezet i jogai. hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak. átcsoportosítást. mint az USA-ban (Baker. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek. hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé. 2002. A törvény 1. megmutatható. ADA) esetén.). A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban. míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. mert nem mindig állapítható meg. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. Fontos tény az is. emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük. Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására. A törvény akkomodációhoz f z d . A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek. és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. hogy számos.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja.

A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie. az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. 2000. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. hogy a szakszervezet nem lépett.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el . ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. maga a HO is tárgyalhat. HO) hivatala áll. Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme. hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos. A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. szakasz). illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. pozitív cselekvéshez való jogokkal. hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. csakúgy. legalábbis részben. évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen. mint a dolgozók csoportos jogai. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik.). hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . amely lehet veleszületett vagy szerzett. továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket. A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik. közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. amilyen az egészségügy. Az 1999. 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel. s ezt .handikappombudsmannen. hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. A HO honlapján (www. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. Ebb l következik. (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása.

Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. vallás. erkölcs és családi állapot alapján . hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. július). de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. A 13(1) szakasz el írja. illetve az önállóságra. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. Äamíg arra nincs igény´. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. Mindez azt mutatja. Mind a közvetlen. Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. hogy azok az intézmények. hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. semmint a jogvitákra épül. ami arra utal. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. A fogyatékosság definíciója átfogó. a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. 1990. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály. és a faj. vagy sem. Abban az esetben. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint . (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. feltéve. hogy ez lehetséges és ésszer . Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. nemzetiség. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. A törvény egy. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. a rendellenesség. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben. a sérülés. E kötelesség attól függetlenül fennáll. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza. 90-602. Sokan sajátos. az eset a munkaügyi bíróság elé vihet .

akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. és nem jár miattuk támogatás. de a törvény szerkezete olyan. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. Nem követelhetnek akkomodációt. akiknek szükségük van az akkomodációra. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába. amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el. Azok a dolgozók. A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról. hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések . függelék kifejti. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál. ahol e csoport nem részesül védelemben). 122-32-5 sz. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. de nincs is rá szükségük. nevezetesen az L. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. Amint azt a 2. függetlenül attól. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben. Úgy t nik tehát. 122 -24-4 sz. cikkely. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. amely arra 64 az esetre vonatkozik. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. továbbá más. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság. A 9. diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. november 16-i 2001-1066 számú. A 10.323-10 sz. Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. A munka törvénykönyve L. a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. Az L. de hasonló kivételt tesz abban az esetben. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. cikkét. 122-45 sz. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. vagy bocsátja el a dolgozót. cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. Az 1990-es törvény 3. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. Azok a dolgozók. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. AGEFIPH]). az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. cikkely kimondja.

E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek. amely akkor lép életbe. ugyanakkor valóságos az a kérdés. így nem jelentkezik az A állásba. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. Feltételeztük. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. az utazási id t stb. A példa kissé er ltetettnek t nhet. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. mint a munkakeres ket. másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni. ha egy másikban is tudna dolgozni. amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül.) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. Az 5. élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. A szociálpolitikai intézmények. Józan észszel végiggondolva látható. és álláspontot alakíthat ki arról. hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. képzettségét és szakmai el menetelét. korlátozó definícióra. . Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. (További érvként hozható fel. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. 5. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. vagy ugyanannál a munkaadónál. Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni. figyelembe vev szabályok formáját ölti. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. Tekintsük azt a vitás esetet. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. A gond az. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg. hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban.kedvezményezettjei. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. míg más (B±Z) állásokban nem. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó).1. hogy ennek oka egyrészt az volt. A kérdés azonban nem ilyen egyszer . Az a dolgozó. és el kell fogadnia. függelék). hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. hogy A-t nem választhatja. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését.2. például az illet korát. a bérezési feltételeket. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése.

Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. ugyanakkor. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. 5. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be.1. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. szakaszban leírtuk. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. gyermek születése esetén). abba a lényeges korlátozásba ütközünk. Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok. -e vagy átképzésre. Ez igen üdvözlend gondolat. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását.3. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít. Ezt követ en számba kell venni. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet . államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. akkor más munkalehet ség után kell nézni. Ezek közé tartozik a táppénz. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. a fizetett szül i szabadság. szakaszban. amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet. Az álláskeres számára az jelent nehézséget. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben. A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához.1. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. és miért ne B±Z munkaadók. E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. mint például az Egyesült Királyságban. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája.Els lépésben meg kell vizsgálni. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. hogy olyan. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. és korlátozódnak is erre a területre. amint azt az 5.

hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. Ugyanakkor belátható. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. A fejezet elején utaltunk rá. amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. Megjegyeztük ugyanakkor. hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. vagy más fogyatékossággal élnek (35. Másodszor. az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket. tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. valamint kizár Ämindennem állami juttatást. a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. Harmadszor. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. akik nem fogyatékosok. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. hogy az Äegyéni érdem. Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. Másrészt.egymással. szakasz). Hatálya tehát sz kebb. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet . hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). Emellett számos érv szól. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. Nehézségekhez vezethet. Lehetséges például. hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani. Egyrészt. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet . a szociális védelmet. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. Mindemellett az az elv. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. a 7. két okból is. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. a . amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. Például egy olyan rendelkezés.

hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. Az egyik ilyen sajátos gond az. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére. cikkely utolsó mondatának. Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. amelyek el írják. 6. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . A Bizottság világossá tette. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. és 14. 68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit. Belátható. Hasonló álláspontot tükröz Svédországban. Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. habár nem kétséges. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. amely kimondja. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. nem pedig egyéni jogviták útján. fejezetben már kifejtettük. cikkelyek).

miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve. fejezet. ami azt jelenti. míg mások romlani fognak. E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel. így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. A szabad mozgás másik értelmezése. ahova akar. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat. de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6. különböz szervezeti struktúrák. bármely országról legyen is szó. akkor nincs olyan elvi ok. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó . amely a sajátjává válik abban az értelemben. hogy az a személyéhez kötött. amelyb l a hordozhatóság következik. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k). A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. Akik nem dolgoznak. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. és úgy igényelhet juttatásokat. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint. mintha mindig is ott élt volna. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait. Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. és 4. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki. és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). mintha azt a befogadó országban töltötték volna.1. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak. E fejezet leírja. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. Ha érvényesül a hordozhatóság. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. rendelete tartalmazza. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak.ki a különféle megközelítések jellemzésére. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. mint a befogadó ország honpolgárainak. amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát. szakasz). valóban azt tapasztaljuk. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. ahol munkát kapnak. 69 6. helyváltoztatás során is megmarad. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések.2. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül.1. ha oda költözhet. mellett. Az EK 90/364 irányelv értelmében. de ez az érvelés nem igazán tartható. szakasz) kapcsolatos kérdésekben. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható.3. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. függelékek). a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul.

Snares-nek. a szabad mozgást korlátozó tényez ket. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót. ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. Érdekes tény. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni. A javaslat az 1. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot. hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. függetlenül attól.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. . hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. amelyek általános. továbbá elismerik. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek.2. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. 70 6. 01). A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. aki fogyatékos személy. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése. hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. 5. az EGK 1612/68 sz. vagyis arra. A helyzet egyszer en az volt. minden polgár által gyakorolható. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. 23. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal. 2. Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében). Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges. Ügyében a f érv az volt. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira.

megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek. cikkely sorol fel. a betegség és a munkanélküliség. ám az 1408/71 sz. mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek. Az 1247/92 sz. A bíróság azonban úgy találta.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. Habár magától értet d nek t nik. ami azt jelentené. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. mint a többi helyi lakos. szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. nem pedig a befizetett járulékokban. illetve más. amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani. Ennek egyik magyarázata az. hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. amelyeket a 4(1) sz. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . Az 1247/92 sz. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. a megnövekedett munkanélküliségnek. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. a rokkantság. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. Az 1408/71 sz. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. s t. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. valamint az 1247/92 sz. azt az 1408/71 sz. akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék. helyettesítésér l is. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. hogy az 1408/71 sz. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. szabályrendelet közvetlenül nem említi. ‡ a jogosultság jellege. Ezek közé tartozik az id s kor. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. tapintatosabb az ügyintézés. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek. Látható. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. A rendelet megengedi a tagállamoknak. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. A kett s jelleg juttatások azok. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni.

Az ilyen támogatások általában hordozhatók. Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. azok a kiegészít . hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. A jelek szerint a bíróság úgy érezte. a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. míg az 1247/92 sz. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet . Az 1408/71 sz. A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. a Äfogyatékosságot´ használja. amint azt a bíróság is megállapította. a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van. Megjegyzend . A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. míg az ausztriai rendszer járulékalapú. vagy túl rövid ideig dolgoztak. szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. mert sohasem. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. Definíciók. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. vagy egy részük eredend en helyfügg . amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. 6. E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos).érdekes. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. szabályrendelet hatálya alá esik. Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. A munkaképtelenség. Ismét adódik azonban az a kérdés. hogy itt a munkával kapcsolatos. A fentiek fényében az lehet a benyomásunk. hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. a helyettesít vagy a kisegít juttatások. fontos kérdés az is. A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött.3. és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. rendelet egy ett l eltér fogalmat.

hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. ha helyettesíthet .hordozhatóságának megítélésére. Arról az intézményr l van szó. például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). amelyek személyre . hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás). A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. és a pénz felhasználását nem ellen rzik. Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. A szakpolitikai viták világosan mutatják. valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. pénzbeni és természetben támogatások. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt. amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. A pénzbeni juttatások egyik formája. A skála másik végét jelentik azok az esetek. szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. Az 1408/71 sz. A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. Dánia és Svédország. A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. Más országok. a Bíróság megítélése szerint. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. de azért figyelemmel kísérik. Saját véleményünk szerint a helyzet az. nem pedig pénzbeni juttatások. amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l. A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. A pénzbeni juttatások f jellemz je. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en. A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában.

Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez. . és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. és a 4. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. Más országokban. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. nevezetesen Skandináviában. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. hogy egy több országban dolgozó személy számos. munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. A 3. hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött. hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. Belátható. nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. amennyiben a jogok az eredményre. 73 Korábban már említettük. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. hogy az 1408/71 sz. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. valamint számos. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban). A bevándorlótól nem követelhet meg. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. Látható tehát. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké. fejezet tárgyalása során láttuk. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani. s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. a biztosítóintézet állapítja meg. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. Azt azonban nem feltételezhetjük. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. A jogosultságot az illetékes intézmény.

PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. korábban engedélyezik a nyugdíjazást. a munkanélküliségi juttatások. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. valamint az 1. továbbá komoly. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). hogy egyik modell jobb. A modellt továbbá más. legalábbis részben. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. valamint az oktatás. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. mint a másik. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. Amint azt a 3. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. Megdöbbent tény. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. Úgy látjuk azonban. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. fejezetben bemutattuk. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. ahol bárki. fejezetben kifejtettük. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér. A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. hogy a munkaképtelenségi juttatások. Világosan kimutatható. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. míg más országok. hiszen a modelleket. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. Nem könny amellett érvelni. Úgy találta. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. A 3. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre. kapcsolódó szakpolitikák . talál valamiféle állást. mint amilyennek t nik. lényegéb l fakadó korlátai vannak. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik. amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. különösen abban az esetben. és 4.Az el z fejezetek fejtegetései. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. hanem a járulékfizet k irányában is. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. különösen az id sebb dolgozók esetében. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített.

míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. Ebb l következik. mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. ha a munkaképességet helyezzük el térbe. Következésképpen. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni. A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket). hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére.is támogatják. helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. fejezetben megmutattuk továbbá. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. A 3. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. minden tagországban és minden id ben. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni. A társadalmi modell azt sugallja. 76 7. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. amely alapján azt mondhatnánk. A tartózkodási jogok b vítése.

nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. EU-tagországok körében. ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában. akik nem keresnek munkát. hogy azokat.másikat. Egyéb szakpolitikai területeken. A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. akik nem akarnak munkát vállalni. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. akik olyan. Azt ugyan elfogadják. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor. akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. Több érv szól amellett. A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. ADA) sikerével. A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. például a társadalombiztosításban. hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak. mivel arra utal. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. Ebb l az okfejtésb l következik. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek. amit egyes elemz k úgy értékeltek. amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . az a tény azonban. a magukat a mindennapi életükben . E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . mint egy másiknak. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal. akik a munkaer állományhoz számítják magukat. mindamellett szem el tt kell tartani. akik nem akarnak munkába állni).). mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett. amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. létrejött egy közös. amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. 2000. amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják.

Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek.7. mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. A következ szakaszban átgondoljuk. Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. nem pedig a korlátozottság után. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra.eu. a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. MISSOC) (elérhet a http://ec. A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. a szakmai viták. hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. Más szükségletek. annak segítségre van szüksége. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése. Ehelyett azt vizsgálják. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok). és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD. a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l. jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók./ employment_social/ . 2002. Továbbá. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül. így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak.korlátozottak. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. 2. különösen akkor. E tanulmány megmutatta. El fordulhat. vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések.europa. a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít. például az alapvet jövedelemtámogatási igények. ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük. hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. mint a szociális ellátás. amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban). A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union. hogy a folyamatos összehasonlítás. és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. fejezetben hangsúlyoztuk.. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. táblázat). hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. Amint azt a 3. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1. 3. hogy valaki nem képes dolgozni.

A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. kikre terjed ki (dolgozók. és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük. a kvóták. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. A fogyatékosoknak járó. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l.missoc/2001/index_chapitre11_en. és így tovább. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. nevezetesen az érintett korcsoportokról. . Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. arról. így számos. és egyéb szabályozó jelleg politikák. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . adóztathatóságáról. Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni. E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését. Rokkantság XII. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. fejezet: Rokkantság VIII.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. szöveges beszámolóra lenne szükség.htm címen). fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2. és hogy felmérik-e a körülményeket. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. a különféle juttatások halmozhatóságáról. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak. fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. önfoglalkoztatottak stb. illetve fizetnek-e játulékot. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. Alkalmazási kör: felsorolja. hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. a koordináció nyitott módszere keretében. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. a juttatások mértékér l. amelyek segítségével kiértékelik. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II.

Az a véleményünk. de ahogy korábban már említettük. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan.1. fejezetben is utaltunk. hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. Az esetleges megközelítéssel az a gond. semmint kategóriák kialakítására. A 8. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. olyanokban. rész Következtetés 8. amelyeket a társadalombiztosításban. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie. A 8. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. 8. szakaszban összefoglaljuk. A Bizottság érvelése szerint. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan . biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk. illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. nem csupán azoknak. mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. 80 IV. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével.3. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. Azok a szociálpolitikai struktúrák. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik.1. hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. amelyeket meghatározott egyéni. Amint arra az 1. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3.Végül megjegyezzük.2. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. fogyatékosokra. A 8. szociálpolitikában használatos. a többi között a felmérési módszerekre.

hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. j ott. kevés mérlegelési lehet séget hagyó. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon. akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. ahol a rendelkezések nem integráltak. hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések. de csak annyiban. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. hogy azok az országok. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás. fejezetben megmutattuk. fejezetben említettük. hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. A 4. kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik. Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi. Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. Elképzelhet . Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket. általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. A 4. Azokban a rendszerekben. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek.2. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. fejezetben kifejtettük. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. a (korkedvezményes) nyugdíjazással. amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával. mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . fejezetben bemutattuk. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. m ás szóval. százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. 8.vannak jelen. A központosított. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. Azt várnánk tehát. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására. hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. Minden tagállamban jellemz . Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. az orvosi határokat jobban védik. A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. A 3. E rendszerek sajátossága.

25. hogy a szakpolitikától függ. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb. fejezetben már kifejtettük. Ezek közé tartozik az a helyzet. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. és általános szociális támogatás után kell néznie. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. 2002.megnyilvánulását. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. szakasz). A tanulmány amellett érvelt. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. de ahhoz túl fogyatékos. Valaki. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk. hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . A jövedelempótlás területén. ha kategóriákat kell kialakítani. nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében.1.. aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. mely felmérés lesz releváns. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. Vita tárgyát képezi. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa. hogy ne tudjon dolgozni. például kvóták esetében. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. Az ismertetett példák alapján világos. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. mint amilyen jelent snek az látszik). és 4. és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak. olyanokat. Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. amint azt az 5. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. Világos. Az egyik lehet ség az. A 3. fogyatékossággal. A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. bekezdés). ugyanakkor az a tapasztalatunk. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja. illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak.

vagy kevésbé súlyosnak otthon. amely összhangban van a fenti ajánlással. Amint azt már láthattuk. Teljesen nyilvánvaló például. Lehetséges. hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. Miközben az OECD arra buzdít. A másik f területet. vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott. Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. ha az illet többet keres. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. fejezetben azonban láthattuk. hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. mint egy másikon. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. A kérdés az. A 3. E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. Alacsony küszöb . hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba. Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. Általánosabban. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. amely nem veszi tekintetbe. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel. vagy abban az esetben. amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet).való Äorvosi jogosultságukat´. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. fejezetben utaltunk rá. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. mint a munkában. mint amilyennek t nik. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. A 7.

pontosan azért. 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre. fejezetben kifejtettük. Amint azt Jenkins kiemeli. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak. Úgy véljük azonban. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért. akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat.. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába.). Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. Kategóriák. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. mert a jelentésüket mások határozták meg. Amint azt az 1. Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket.esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. hiszen befolyásolják. A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között.3. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. például a szociális jóléti intézmények részér l. hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján). A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében. 8. el fordulhat. fejezetben is leírtuk. ami félrevezet . A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. identitások és konstrukciók Jenkins (2000. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. 1991. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. baráti körök tagjaként. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására. hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon. 13. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000. nem pedig maga az identitás-csoport. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. amennyire csak lehetséges. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. Amint azt a 6.). A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. produktív és munkaképes egyénként határozták . hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár. o.

a szocializáció. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. például Äél sköd k´ kizárására. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések.). ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt.. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról. A Watson tanulmányában szerepl . közös identitásra. aki lényegében szokásos életet él. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. a történelem. 335. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. A szociális konstrukciók. Egyértelm . hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok. de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. Schneider és Ingram (1993. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. Kérdéses. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok. Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. Azzal foglalkozik tehát. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. a kultúra. alakít ki´ (1993. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) . Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását.meg magukat. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást. vagy a pozitív módon konstruált csoportok. olyanként. rákényszerített identitást. ahelyett. hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában. a vallás stb. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. az irodalom. szociális jóléti intézkedésekét l. amelyek logikája eltér a hagyományos. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. vagy egyfajta Ähamis öntudat´. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. o. a média.

Rienk Prins. Fiona Campbell. Copenhagen Conference. 6±7 May 1994. Stefan Trömel. Heinemann Educational Books. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. Bolderson. 86 87 Hivatkozások Baker. Burkhauser. R. Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. Gerard Quinn. konferencián el adott tanulmány]. 48(9) kötet. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése]. Badley és T. M. 2. E. Avebury. in J Clasen (szerk. Blaxter. Council of Europe Publishing. Universalism and the International Classification of Impairments. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine. Copenhagen. Aldershot. Houtenville és D. M. H. (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International.. és D. sz. Chatterji. [A fogyatékosság modelljei. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával].) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. old. (szerk. Washington D. Strasbourg. 31. E jelentést Deborah Mabbett írta. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities. Bickenbach. egyetemesség. 1173±1187. kötet. A. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . Social Forsknings Instituttet. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. A. 113±134 old. John Wall és Peter Wright. Bolderson. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach. Disabilities and Handicaps. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló.C. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c.. J. Bengtsson. H. valamint a képességcsökkenések. aktuális statisztikákhoz´]. és D. B.. S. October 18±19 2001. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. S. London.

. Kersley. C. Rome. N. National Academy of Social Insurance. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. Schneider. Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). és V.Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. (2000): Research and Reports (Review Article).. Strasbourg. mimeo. J. Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. L. American Political Science Review 87(2) kötet. 29. módszerek és eredmények´] in C. Journal of Occupational Rehabilitation. old. W. WHO. Anne L. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´].C. Paris. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete]. OECD. Gudex és S. 48(3) kötet. Matheson. kiadás]. N. Mael és B. 7±25.. B. Totowa.org). Lopez (szerk. old. A. és A. T. S. M. Washington]. Schneider. OECD. Mashaw. 2. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák]. (http://www. szerk.. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról]. Gaudino. DG V. C. Eurostat Working Papers. 1995]. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´]. M. L. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data. C. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities.. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. Washington D. D. E.. kötet. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www.Regan és N -D. és G. a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)]. O. szociális folyamat és ismeretelmélet]. Doyle. Jenkins. Daniels. Williams. R. C. sz. Murray és A. Department for Education and Employment. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. Clinician Form. Humana Press. S. R.1a. Nottingham. Veerman és S. Rasmussen.int/classification/icf) James. Grammenos. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése. New Jersey. 1 sz. Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés]. 85±87. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése.): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. old. Gudex. J. Ageism and Ethics.nasi. népesség és szociális körülmények]. Oxford University. Council of Europe Publishing. 1993. OECD. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. Version 2. N.. Final Report of the Disability Policy Panel. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Paris. N.) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. Hága]. J. J. 334±347. 10. Industrial Law Journal. F. Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. Murray. Reno (szerk. kiadások és akciócsomagok]. 4. D. UK. Paris. 311±320. B. 3/1999/E/no 20.who. McCrudden. kötet. Prins. Meager. mint kihívás]. ICF Checklist (2001): ICF Checklist. old. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of . Evans. (2000): µCategorisation: Identity. L. Current Sociology. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker. P. C.

2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l].html (accessed June 2002). From Principles to Practice. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. van Elk. The Stationery Office.pdf). L. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot. (http://www. Watson. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. van Ewijk. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése]. Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). míg más országokban eltér t. EIM Zoetermeer. Waddington. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai.. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ . K. és M. 88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. kötet. el készületben: in Disability and Society. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz.Disability.814-3. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67. H. DREDF Symposium on International Disability Law and Policy. Thornton. és T. amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat.. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. N. P. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák.dredf. Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt). (http://www. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. Prins és W. Sainsbury és H.org/symposium/waddington. A fogyatékosság definíciójának három f . Zola. (el készületben): µWell. Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. van Lin. M. London. R. United Nations. ezek azonban itt nem szerepelnek. I know this is going to sound very strange to you. hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. R. I. F. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát. tudom.un.

Azok. Mindhárom juttatás járulékalapú. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz. ha létezik más említésre méltó juttatás. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. . azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. akik nem fizettek járulékot. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. Kitérünk az országos jelentésekben közétett. amelyre képesítést szerzett. A 2002. a munkaadók feladatai. arról is szót ejtünk. vagy amelyet kitanult. szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. az el bbi a földtulajdonosokra. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. továbbá. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság]. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik. a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. Minden információ 2001-re vonatkozik.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. ahol ilyen el fordul. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi. Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy. a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. az országos jelentések elkészítésének id szakára. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza.

akkor min sül rokkantnak. a munkaadók feladatai. Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. vagy amelyet kitanult. amelyre képesítést szerzett. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. vagy teljesítend részarány. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). A gyakorlatban ez azt jelenti. Vannak azonban olyan esetek is. Részleges nyugdíj nem létezik. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . vagy esetenként bevont küls orvosok). (Mind a fizikai. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. Az a dolgozó. ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is. További. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. vagy amelyet kitanult. ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. amelyre képesítést szerzett. a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn. akkor min sül rokkantnak. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. feltéve. A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. A munkaképtelenné válás folyamata. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. Az egyéb. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet. ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható. habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll.

az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. az id sebb munkanélküliek. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. A határvonalak átjárhatósága: életkor. habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül. vagy hagyják azt helyben. amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak. környezeti tényez kre stb. nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. 92 Az országos jelentés azt mutatja. ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. akiknek az igénylését elutasítják. akkor az el bbi megsz nik. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat. hogy képes-e munkáját elvégezni. Arról. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni . Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el. Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. a m szakokra. illetve a fogyatékosoknak járó. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre.

vagy ± az összes olyan foglalkozásban. amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. mint az a pénzösszeg. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. El fordulhat. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van. a munkaadók feladatai. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre.). Egyébként. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. amikor a tartós rokkantság felmérése történik. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. Mind az egészségügyi. amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. amely legfeljebb egy évig illeti meg. ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . aki egy vizsgálatot hajt végre. o. mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). amely legfeljebb egy évig tarthat. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. 8. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll. ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. ami nem más. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni.

A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. és nincs más jövedelemforrásuk. hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. a képzettség szintje. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Nem lehet azonban pontosan meghatározni. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki. elképzelhet . A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. a munkaadók feladatai. DÁNIA Intézkedések . hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. a nem. vagy csak rendszertelenül dolgoztak. a személyiség és a hozzáállás. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. mint amilyen a kor. de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. akik saját maguk készítenek diagnózist. Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. és milyen mértékben az álláshiány. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. vagy a továbbképzési program költségeit. mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is. hogy az olyan egyéni jellemz k. és újabb vizsgálatokat rendelhet el. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. mivel a központi kérdés az.A gyakorlatban a felmérés személyre szabott.

teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. p. akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent. akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor. Általános szabály. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak. Tekintettel arra. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. o. a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni. Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele.A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza. ha az igény szociális. ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. majd 1984-ben megreformálták. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége.). Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. A betegségi juttatás általában megsz nik. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). A közepes és a magas szint nyugdíjak. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges. mint utolsó lehet séget. attól eltér fogalom. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz. amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. Ugyanakkor. Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. de meghosszabbítható. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. ha az orvos igazolja. 1999. az életkor. 6. A munkaképtelenné válás folyamata. (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz . A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . a legmagasabb szint pedig annak. E juttatások egyike sem járulékalapú. azt az önkormányzat javasolja. de azt 1965-ben lényegesen kib vítették. és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. a munkaadók feladatai. A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). Számos megszokás alakult a tekintetben.18).

a foglalkozást. amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista. Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva.eltávolodást célozzák. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. A szociális ellátást. végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy . akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. hogy azok más-más eljárást követnek. amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´. A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). 96 de az önkormányzat dönti el. Egy olyan személy esetében például. Az alacsony szint tehát. függelék) is. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni. hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. illetve minden egyéb olyan tényez t. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet .

ha betegség. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják. mint az országos nyugdíj esetében. A szakmai rehabilitáció . ha az illet nek munkát szerez. A munkaképtelenné válás folyamata. o. míg a teljes nyugdíjat azok kapják. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . országos nyugdíjrendszer van.). vagy más olyan munkát elvégezni. A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. elérhet állásban pénzt keressen. míg a f rtidspensionnak a 35%-át. az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). a munkaadók feladatai. o. valamint más lényeges tényez ket. Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. életkorát és lakhatási körülményeit. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . 12. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. eltér döntéshozatali helyzetekkel. és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát. ha munkaképessége a becslések szerint betegség. ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják.). A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra.rehabilitációjához. korábbi tevékenységét. amely számára megfelel nek tekinthet . Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. Két intézkedésr l van tehát szó. (Finnországi jelentés. Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. 12. A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes). (Finnországi jelentés. akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os. amely legfeljebb 360 napig tart. önkéntes ellátó) is megtalálható.

akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. a szolgáltatásokkal stb. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra. szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. Ez a juttatás. FRANCIAORSZÁG Intézkedések . más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. álló testület elé kerül. hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). készségeihez stb. a Közigazgatási Bírósághoz. Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . A beszámoló tartalmazhat leírást arról. Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja. 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. Felmérés ± diagnózis. Egy kezdeti.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. Lehet ség van küls fellebbezésre is. hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. (lásd fentebb). például betegség. Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony. Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt. hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. Az orvosi diagnózis kötelez . de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. ha a munkaképesség bizonyos tényez k. ha a kereset csökkenése igazolható. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani. Az SII-höz/biztosítóhoz történ . azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. például végzettségéhez. hogy a személy más tényez khöz. a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól. de annak megállapítása nem szükséges. A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. hogy az illet személy munkaképtelen. képességcsökkenés. s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken.

a munkaadók feladatai. Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI). és el reláthatóan már nem javul (consolidé). amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa. ugyanolyan típusú munkát végez.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. o. 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. ha nem képes olyan állást találni. 7. kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel.). Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak. 1999. B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. a 2. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. 1997. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. akkor 50±79%-ban fogyatékosnak. AAH-t igényelhetnek. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének. Három rokkantsági kategória van: 1. AAH Azok a feln ttek. o. kategória: az egyén munkaképtelen. illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát. az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. vagy épp ellenkez leg. az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). az RMI-é pedig rövid. de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari. A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. majd . A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. 2. o. kategória esetén ez 50%. Ezen túl. Az 1. 3. 3. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. 1999. de egy. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra. 684. és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni. mint korábban a szóban forgó egyén.) Az AAH végül fennmaradt. eltér módszerekkel. aki ugyanazon a területen.). kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére.

hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon. de ez nem megszokott és nem is ajánlott. november 21. hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg. 1994.S). testi és szellemi képességei. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni.. A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak. akinek igazolnia kell. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. és a munkaadónak is bele kell egyeznie. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére. hanem az illet életkora. Elképzelhet tehát. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. részleges betegségi juttatás felvétele mellett. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a . 94-13. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art. A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik. A törvény kapcsán vita alakult ki arról.). Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. sz. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül.L 341 Code S. Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét. hanem azon. A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi. Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ). A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását.

Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. rendszeresen és helyesen képes elvégezni). a napszaknak és a tartózkodási helynek . hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni. 1st version. A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience). B [50%-tól kevesebb. A kezel . A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek. illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb. Disability and Handicap. a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja. és három min sítést használ: A (teljesen. 1.) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív.) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve. hogy e szabály csupán ajánlott. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása.médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét. (Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. vagy afelett]). Hangsúlyoznunk kell azonban. amelyeket közvetlenül mérnek fel. a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések.és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom. KKárosodás. mint 50%-ig]. esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni). A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke. ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment.vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). mint 80%-ig] és C [80%. hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. ezt követ en pedig megvizsgálják. változat) listához. B (csak részben. Amint azt a bevezetésben szintén említettük. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti.

102 A két részleg közötti összhang korlátozott. A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását. 1999. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. A magyarázó szöveg hangsúlyozza. vagy a védett foglalkoztatás felé). a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. sem a személyre vonatkozóan. amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. a munkaórák számára. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el . a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. a viselkedésre. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot. az egészségügyi. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra.). hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. a nehézségekre. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás. Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell. amelyek a tájékozódásra. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni. A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. hogy munkát találjanak (Colin és mások. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. 6. kitérve a munkahely elrendezésére.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. o. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. Nem egészen világos. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak . Ezen túl a COTOREP orvosa. vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. Egy 1999-es tanulmány kimutatta. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak. amely a szociális partnerek. sem általánosan.. nem pedig az els döntés alkalmával.

Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes. A munkaképtelenné válás folyamata. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. a munkaadók feladatai. részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. A határvonalak átjárhatósága: életkor. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. Döntések Az EMR azoknak fizethet . Felmérés . annak ellenére. A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. Ez járulékalapú biztosítási juttatás. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción. hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. amelyek a bér 80%-át fizetik. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. nem pedig a munkaképességhez . az EMR). szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. KK-k) száll.felel. Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. Megjegyezzük. 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése. 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. legfeljebb 78 hétig. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak. ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát.

Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. akkor az alapnak be kell bizonyítania. járni. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. allergiás reakciót kiváltó tényez k. ezért általában teljes kifizetés történik. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. végig/az id egy részében. a fennálló panaszokról. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése. állni. további címszavakkal. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. h mérséklet-ingadozás. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról. Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. hajolás. Felhívjuk a figyelmet arra.). hogy az illet személy siket. lépcs mászás. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. tartás és mozgékonyság: a kezek használata. s e címszavak jelzik. hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. huzat. akkor újabb orvosi jelentés készül. Betegségek nemzetközi besorolása. vérnyomás. 104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése . vak. hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. magasság. hordás. 10. amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. alkalmazkodóképességet. beszéd stb. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. hogy a személy hány órát tud dolgozni. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. és a tünetek (krónikus. ülni. hallás. s r n változó munkaid . Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. érzékszervi képességek: látás. nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni.. 10th revision. zaj.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. teszteredmények stb. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról. rugalmasságot. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. hogy az igényl t meg kell vizsgálni.) leírására további kódokat alkalmaznak. ismétl d stb. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell. a folyamatban lév kezelésr l. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük. hogy létezik megfelel állás. különben teljes juttatást kell fizetnie. felel sséget. amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. a betegség hátterét l. Nem teljesen egyértelm . módosítás) szerint kódolják. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz.

köztük például az általános rendszer. Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. A felmérési eljárás általában hosszadalmas. különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben. A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. az IKA. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. de magával az igényl vel nem találkozik. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. s ez részben megmagyarázza. aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. Úgy t nik. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják. további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett.jellemz . illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik. . A köztisztvisel megvizsgálja. a n k 60 éves korban. valamint az egyes intézmények közötti. Az egészségügyi bizottságok. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. Korábban már említettük. hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. azt is megvizsgálják. szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. a férfiak 63.

± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. A munkaképtelenné válás folyamata. illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. amit egy hasonló. Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik. esetére. a thalassemia vagy az AIDS. . a Hansen-kór. a paraplegia és a tetraplegia. erejének. ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. a siketnémaság. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe. a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). ami az egészségi állapotnak. a munkaadók feladatai. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. ezek: belgyógyászat. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l. b r. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak. amit egy hasonló. ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal. Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. vakság esetén. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak. erejének. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap. de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. az IKA. thalassemia (mediterrán anémia).és szubkután szövetek.

Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. Ez azt is jelenti. például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. meghatározott egészségügyi problémával élnek. ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal. a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások. szemészet. Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe. amelyek a fogyatékossági igazolvány. A határvonalak átjárhatósága: életkor. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek. Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. ± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az. hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. akik elegend járulékot fizettek be. fül-orr-gégészet. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. illetve az épít iparban dolgoztak. Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). Bizonyos esetekben. . A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. akik bizonyos. például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. ortopédia. és más intézkedések. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban. A biztosítási rendszerbe 1993. 106 sebészet. -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. foglalkozási betegségek.pszichiátria és neurológia. mint amilyen az életkor és a nem.

hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. Az 1996 októberében bevezetett. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. A munkaképtelenné válás folyamata. mindenek el tt az igényl saját orvosa. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k. ezek végrehajtása azonban még várat magára. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. A segély orvosilag akkor indokolt. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni. rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. a munkaadók feladatai. mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség.) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. ha a személy Äolyan sérülésben. A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie). 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek.Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. amely legalább egy éve fennáll. átfogóbb rendszer egyes elemeit. vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. A rövidtávú. A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. betegségben. jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie. MRA) útmutatója megismétli. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. Az igényl lapon a kezel . hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést.

e területek: feladatmegoldás. továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´. tanulás. hallás. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. szívrendellenesség stb. más emberekkel való érintkezés. látás. járás. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi. tanulás. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). problémák). lépcs mászás. enyhe. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést. Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. Más szóval. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. hanem a kórtörténet értékelése. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. táplálkozási stb. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással.leírja a diagnózist. hajlás/ térdelés/ guggolás. keringési. kórtörténetben szerepl mozzanattal. mindennapi élet. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. stresszt r -képesség. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. beszéd. a fogyatékossági juttatás. és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. kézügyesség. akkor arról tegyen említést.. törés. Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. öntudat. állás. Az útmutató kiemeli továbbá. légúti. illetve egyéb jelent s. öntudat stb. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. egészségügyi felmérés következik. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. . Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. végzettségét és szakképzettségét. egyensúly. CCI) hivatkoznak. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. nyújtózkodás. súlyos. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom.). közepes. kontinencia. az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. ülés. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel. hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel. továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról. akkor Äkijelenti. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity. emelés/hordás. A Szociális. Ha az igény fennmarad. mélyreható.

hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. Ez különösen érvényes azokra az emberekre. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Az értékel nek arra is ki kell térnie. épít ipari. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. például Ämert hosszú id n át. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja. hulladékgy jt ). lényeges információk begy jtése révén. a szívritmuszavarok stb. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik. tudományos. kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. majd 80 év felett megemelkedik. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. f ként abban. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. Az értékel nek le kell írnia. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. valamint azok a helyzetek. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. E kategóriák a munka nehézsége (könny . hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi. közepes. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. ± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. illetve nem egészségügyi tényez ket. akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. OLASZORSZÁG Intézkedések . nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. akkor az értékel átgondolja. Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt.

h mérséklet. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott. amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . a környezetre (páratartalom. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. A munkaképtelenné válás folyamata. gép vagy eszközök használatára. hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist. az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . a Pensione di inabilita. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. E két utóbbi juttatás. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak. A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák). Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. A jogszabályok el írják. és orvosi jogi jelentést készítenek. hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. a munkavégzés helyzetére (ülve. hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek.). lépcs k és létrák használata). járulékalapú segély. valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. eltér területeken (például kardiológia. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . állva stb. hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno). Meghozandó döntések A döntés tárgya az. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel. és azt hangoztatta. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. a munkaadók feladatai. munkából származó jövedelemmel. továbbá az Assegno mensile. azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más.

míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni). er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve.hivatkozik. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. 111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. Azon fiatalok számára. a megkövetelt járulékösszeg minimális. az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától. akkor általában nem saját orvosától. Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki. akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. amikor a kedvezményezett dolgozik. vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni.). 2000. A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet . Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges. (törvény a fogyatékossági segélyr l). 4. Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat.) egészen a legmagasabb. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. akik még sohasem vállaltak munkát. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. Kivételt képeznek azok az esetek. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. o. a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani. Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú. amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25. egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. 25±30 stb. és bizonyítani kell. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani. A munkaképtelenné válás folyamata. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). a munkaadók feladatai. Felmérés .

E döntés alapjául az szolgálhat. a nyak használata. térdelés. 13. emelés. hajolás. járás. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás. másrészt információt . a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata. o. szárazságra stb. és hogy a veszteségen. Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. míg a (2) lépést munkaügyi szakért .). rezgés. nyújtózkodás. A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel. o. házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve. a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. környezeti tényez k (reakció a h re.). pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. tolás és húzás. A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. bizonyos esetekben feljegyzi. kúszás. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások). azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. guggolás. vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét. b rrel való érintkezés (például allergiák). a kéz és az ujjak ügyessége. mászás. 10. hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen). 8.).± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. hogy az igényl kórházban van. Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. lépcs mászás. vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti. többek között: ülés. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés. o. amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. munkaütem. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll. állás. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni. Az (1) lépést. hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. Az orvosok körében vitatott kérdés. hordás. nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében. stressz stb.).). munka a fej felett.

Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. verbális). ± bérek. Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul. Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez . és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen. amelyet az igényl elvégezhetne. A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul.). A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás). A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. ± munkahelyi követelmények: végzettség. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük. hogy a WAO határai túl képlékenyek. a szükséges készségek jellege (vezet i. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. tapasztalat. A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik. és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. feladatok). ± az állás szintje (általános mutató.gy jt végzettségér l. Ha nem található három ilyen állás. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. 113 ± munkaköri leírás (cél. munkaórák stb. amelyek az (1) lépésben lezárulnak. ez az elv nehezen alkalmazható. tartalom.). készségeir l és tapasztalatairól. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok. o. de 2001 júniusában a következ módon üzemelt. A határvonalak átjárhatósága: életkor. akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. 12. A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének. amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik).). Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza. Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. o. A rendszer több ezer. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. technikai.

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

Ezt f leg olyan emberek kapják. amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. munkatapasztalatát. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. általános képességeit. ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. végzettségét. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. figyelembe kell vennie az illet korát. védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. figyelembe kell vennie az illet korát. hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. amelyek megkövetelik. ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. szakorvosokkal. . Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. munkatapasztalatát. általános képességeit. A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. sérülés vagy más rendellenesség okozza. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. Ehhez hasonlóan. betanításban a magán -/állami szektorban. amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). akik hosszú ideig.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. például azáltal. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. végzettségét. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. Ez mindkét esetben azt jelenti. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. A határvonalak átjárhatósága: életkor. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait.

a bels elválasztó-rendszer stb. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . a munkaadók feladatai. A munkaképtelenné válás folyamata. Részleges juttatás nem létezik. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni. rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ.amit 1996±97-ben vezettek be. rendelet). például utal arra. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. Amint azt a jelentés f részében (3. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: . amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni. A hányados kiigazítható. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára. aki nem dolgozik. a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. míg más fejezetek nem írnak el százalékokat. azt gondolhatnánk. egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. amilyen például a neurológia. képességcsökkenéseket leíró országos listára. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes.). a b rgyógyászat. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni.és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. A lista fejezetekre tagolódik. Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. Az izom. Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. fejezet) említettük. valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. hogy az el adók (színészek stb.

néhány átmeneti elemet kivéve). hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. A bevezet elmondja. az azt megel z rendszert. amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság). A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. vele- 119 születettek vagy szerzettek. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. általános társadalombiztosítási törvény. A lista használata törvényi kötelezettség. total (teljes). étkezés stb. Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. szellemi és érzékszervi képességeit. hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. (LGSS 136(2) cikkely). Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. (LGSS . míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. lehetnek testiek vagy szellemiek.) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére. amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. 136(1) cikk). Látható. április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el. amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak. ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. (LGSS. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Ley General de la Seguridad Social. amelyek belátható id n belül fennmaradnak. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. helyváltoztatás. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik. ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. ami feltételezi. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges).

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

cikkely). a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. Az nincs kifejezetten meghatározva. családi kapcsolatok. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent. A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség. A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . A határvonalak átjárhatósága: életkor.5-t l kevesebb mint 0. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. 28 nap elteltével a munkaadónak. veszélyes. ± kulturális tényez k. ± munkaügyi tényez k. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. illetve veleszületett fogyatékosság. Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés.25-t l kevesebb mint 0. különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak). hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. A nehéz. több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások.875-ig. a förtidspension. Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak. ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik. rehabilitáció. illetve nem fizettek járulékot. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések.75-t l kevesebb mint 0.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). képzés) fényében. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. mérgez . E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet). a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel. Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont. Akik korábban nem dolgoztak. 1974/1982) értelmében a betegség . a család m ködése. A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. 0. azok számára a nyugdíj rögzített összeg . hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába. A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba. illetve 0. hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. A terv irányulhat egyszer en arra is. nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. 0. de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. ha munkaképessége baleset. ilyen betegség következménye. a munkaadók feladatai. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. mint az orvosnak (8(1). azok esetében pedig. jövedelemfügg . de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést).75-ig.± családi tényez k: a családi támogatás mértéke.5-ig.

Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok.nem elegend ok arra. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. hogy a Äpasszív´. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania. 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll. Ha a személynek nincs munkaadója. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . amelyek az Országos Munkaer piaci Testület. de gyakoriak. a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. vagy a szociális ellátórendszer feladata. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. illetve a tüneteket. illetve annak nyomon követésére. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. pszichológusokból. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. tehetségér l és munkaképességér l. kivéve. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. valamint a munka átszervezése. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. de a szakpolitikák biztosítják. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor. Elvileg el fordulhat. mint a hosszú távú betegségi juttatás. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. lépcs jében meg kell vizsgálni. a förtidpension. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról.

Látható tehát. a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. o. Ekkor meg kell állapítani. és az igényl választ közülük. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. Az olyan tényez k. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal. még rehabilitáció útján sem.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. nem pedig más egyéni tényez é. mint az életkor. E testületeket azonban sok kritikai éri. A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l. mind a tüneteket leírja. amikor kiderül. de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot. oktatás stb.) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást. A határvonalak átjárhatósága: életkor. de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. tesztek. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. a kiállító orvostól további információ kérhet . A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. A tisztvisel fontos szereppel bír. szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. majd az intézkedések nyomon követése során. amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el . hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól. els sorban a központi hatóságok részér l amiatt. de ez attól is függ. A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat. A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist.). különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség.

törvényben el írt táppénz). kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. hogy munkát keressenek. hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni. Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. 2001. Ha az IB igényl je munkanélküli. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. Azokat például. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. 1. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. amelyet a munkaadó fizet. munkaképtelenségi segély). általában szakmai rehabilitációra küldik. Azok számára. Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. o. Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók. és az igazolás gyakorlata igen változó. A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak. . a Severe Disability Allowance (SDA. vagy korábban csak keveset dolgozott. hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. akiknek az írással és az olvasással. függelék tárgyalja. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. hogy egy bizonyos betegség. de annyira nem csökkent. amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. Az IB-nek három szintje van: rövid távú. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. A munkaképtelenné válás folyamata. függetlenül attól. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP.). illetve a számolással vannak problémáik. Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. a munkaadók feladatai. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. rövid távú. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. 18). Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. és hosszú távú (52 héten túl). rokkantsági juttatás) volt. 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. Mára az SDA megsz nt. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. egy másik juttatás. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB. A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS. amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni. és azt nem vizsgálják.

valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján. hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. ± azt. például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. akkor a juttatás odaítélhet . 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. ± kórtörténet. hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. a felmérés alatt tapasztalt magatartás. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább).és a csontrendszer. ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat. ± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. A GP-t l további információ is igényelhet . hogy miként telik egy szokásos nap. Ha eltérések tapasztalhatók. az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. ± otthoni helyzet. A fenti információk. ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4). Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. . illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. Bizonyos körülmények között. s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. ± arról.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia.

Az útmutató hangsúlyozza. érintkezés más emberekkel. fennmaradó öntudat. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. és kevésbé részrehajlóak. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. akik bejelentett gyakorló orvosok. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. Az I. ülés. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. mint ahogy azt a GP-k teszik. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. akik az útmutatót írják. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása). Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. illetve. «(egyéb elemek. mint az ügyfelek. hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. és ha a PCA elegend pontszámot mutat. amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. mint az otthoni környezetet. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. (0). vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. mint az ügyfél saját GP-je. és azt sem kell jelezniük. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek). nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. mindennapi élet. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. része a szellemi fogyatékosságokról szól. A szabályozás azt sugallja. (10). A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben.A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. A melléklet II. 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik. mert például saját területükön nincs megfelel . Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. lépcs mászás. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. stresszt rés. kontinencia. amib l az következik. A határvonalak átjárhatósága: életkor. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. (15).

fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban. A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k. az alkoholfügg ség kódja F10. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények. WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi .és a csontrendszer. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek.2 (V. KÖTET. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. például Z72.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát. de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik. tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás. a n k esetében 60 év) megsz nik. például alkoholizmus. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák.1 Alkoholfogyasztás.0 Dohányzás. fejezet) ICD-10. Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében.2 (V.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései. fejezet) Z72. 1. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI. a dohányfügg ség kódja F17.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom.munka. és az orvosi körülmények között. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés.

Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. Colin. 39. igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel. DREES Tanulmányok és eredmények.fr) Alfandari.) European Disability Law. Fundacion ONCE. ONCE Alapítvány).htm. USA. hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel. No 39. amelyet képességcsökkenés idéz el ´. illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás. E. DREES Tanulmányok és Eredmények. E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt.sante. Párizs) (elérhet ség: www. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats. C. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. Afsa. V. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www. C.gouv.brunel. P. Cordey és L. 7. Colección Solidaridad. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´. szeptember 25±27. és R. No 7.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . A Társadalombiztosítás a világfaluban c. szám. DREES Études et Résultats. Helsinki. .és érrendszer Vérképz dés Látás Fül. szociális és munkahelyi igényeknek.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított.ac. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles. Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok. Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. de Lorenzo (szerk. szám. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik.uk/depts/govn/research/disability. (1997): µFrance¶ in: S. Madrid (Európai fogyatékossági jog. orr. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel. Mu oz Manchado és R. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni.). Beljaars. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶.. Escuela Libre Editorial. konferencián ismertetett tanulmány. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer.

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül. különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében. A szándék az. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. ± mások. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . 30%+ mérték fogyatékos). hallási.végez. A fogyatékosság jellegének (testi. például a képzési szakemberek véleményét. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. amikor a fogyatékosság olyan súlyos. de nem méri fel munkaképességének mértékét. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba. mentális. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. hogy a személyt miként regisztrálták. látási. hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. a megfelel fogyatékossági százalékokkal. Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. a Vöröskereszt orvosai). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. akkor ez elegend arra. Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. kivéve a fent említett esetet. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván. tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. ± az ügyfél önfelmérését.

136 Felmérések DÖNTÉSEK. A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. A jelentés megállapítja. például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. akkor az igényl nek bizonyítania kell.is. ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap.). épp ellenkez leg. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. például ha a személy állapota enyhének min sül. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. annál több ember számára valószín síthet . amilyenek például a foglalkoztatási börzék. mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. Az utóbbi egy újabb intézkedés. testi vagy érzékszervi képességek miatt´. amely más. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. például a Vallon Alap (AWIPH). attól . akik kivonták magukat ebb l a munkából. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre. 1991. Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. mint a Änormál´ munkanélkülieknek. ± védett foglalkoztatás. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját. flamand integrációs segély). A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. ± jeltolmácsszolgálat és más segítség. mint a CAO-26. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. de azok kudarcot vallottak. ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. csökkent szellemi. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. old. ± A hátrányos helyzet mutatói. de megjegyzend . pszichikai. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban. A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. ± szakképzés.

vagy különleges szolgáltatás formájában. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. lehet munkahely-adaptáció. vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják. amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. de esetleg még az el tt. amelyekhez bértámogatás jár. Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. és annak megállapítására irányul. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni. 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét. Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. és fellebbezés esetén felülírhatók. noha joger vel nem rendelkeznek. Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. a minimálbér 25. hogy az illet személy munkát talált volna. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. vagy általános. Vannak Ävédett állások´ is. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. például. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). és eléggé fogyatékos-e ahhoz. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. 50. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza.függ en. amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. amelyekkel 50% támogatás jár. ha a személy siket. hogy támogatást kérjen e személy miatt. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). A rugalmas állások olyan állások. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik. az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. a munkaadó. vagy a munkaadónak adott bértámogatás. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: .

amely során eldöntik. rendszerint heti maximum húsz órányi. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. amely lehet vé teszi számukra. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára. amelyet kompenzálni kell.) miatt korlátozottak. de további definíciót nem alkalmaz. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja. szenvedélybetegség stb. ha ± testi. rehabilitáció stb. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. 2. 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. 3. A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét. Személyi támogató rendszer. Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. 4. ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk . hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek. elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. A fogyatékos emberek központi szervezete. A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. Munkavégzési segítséghez. és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. A törvény kiterjed mindenkire. de esetenként teljes munkaid s is. Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja. lásd alább). mint a többi. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják. mivel a támogatást a központi kormány fizeti.. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják.).

akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania. ezt az érintett személy saját orvosa adja. például az álláshoz jutás nehézsége. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. rehabilitáció stb. szenvedélybetegség stb. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki. A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. A törvény kiterjed mindenkire. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján .) miatt korlátozottak. amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását.). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák. munkahelyen jelentkez korlátozottságokra. hogy mégis megtegyék ezt. akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel. aki tartósan beteg. jelent). Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. amely során eldöntik. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. Azok között. A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. Orvosi igazolás szükséges. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói.mérni.

A regisztráció gondolata nem arra irányul. Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . képzés stb.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. Különösen fontosak azok az intézkedések. mint a speciális szolgáltatások. Egy másik intézkedés.döntik el. vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. akik munkaképessége csökkent. a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en. például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak. amely a foglalkoztatott. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. Van számos más. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet. FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. szemben más célcsoportokkal. ± képzési segélyek. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra. a fiatal munkanélküliek. f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. hanem arra. amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása. ± próbaid s munka támogatása. hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. a bevándorlók) felé tolódott el. illetve ASLAK). hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében. Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK. Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. a foglalkoztatással összefügg intézkedés. Az önkormányzatok biztosítják a drog. illetve fogyatékossága kezdete után is. hogy a támogatás adható legyen.. és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak. illetve. Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. és a kompenzáció háromszint . hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. amint azt fentebb már leírtuk. képzésben részt vev . A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként.

mint bármely más munkakeres . és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. például a végtag elvesztése érdektelen. KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek). elvesztheti a segélyt. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. azonban a végrehajtás id be telik. miszerint a fogyatékos Äaz a személy. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. orvosi jelentéseket nem készít. ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. ha arról akarnak megbizonyosodni.Azok az 50 év felettiek. nem éreznek ösztönzést arra. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. ami az egyik oka lehet annak. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. Azonban ugyanúgy. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. ILO-egyezménynek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. annak az elvnek az alapján. Ez azért van. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. kivéve. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. A helyzet ma már változik. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre. és mint ilyen. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. Néha el fordulhat. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt.

A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. (1996 óta). de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától. akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára.fr). utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet). vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal. A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k.asso. 2. a fogyatékos dolgozó) számára. Felmérések DÖNTÉSEK. nagyobb arányban. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. az emberek TH-vá min síttethetik magukat. ezen belül is f ként azokra. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. képz intézményekkel és más. hogy állást szerezzen. amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. és más kiadási programokat. Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). Ezek az intézkedések a következ k: 1. ± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány. A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). B (mérsékelt) és C (súlyos). akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. amelynek maximális id tartama 6 hónap. Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. illetve állásban maradjon´. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet . hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak. ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal. . Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. azt sugallja. Az a személy. 3.(TH. A szakképzésben az oktatók számára díj. és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére. ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket.

hogy ösztönözzék munkavállalóikat. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. ha pedig a kérelmez már TH.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. hogy a kérelem az egyes. egyetlen üres munkahely sem. old. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . amely a végs döntéseket hozza. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. A COTOREP szakmai stábja orvosokból. például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. akkor azt jelöli meg. vagy a képzés. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. munkapszichológusokból. (franciaországi jelentés.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. S t. 26. különben bírságot kell fizetniük. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja. hogy meglehet sen elvontak. illetve. akit már foglalkoztatnak. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. A kvóta egyik hatása az. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza. vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak. Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak.

A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb. más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. Ez azt irányozta el .státusúakat´ célozza. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. pénzügyileg önállóak. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. hogy mit kell érte fizetni. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001. mi a megfelel rehabilitáció. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket.de). és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel.jobs-fuer-schwerbehinderte. Megjegyzend az is. A munkahely átalakításához is adható támogatás. a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak. A segély 24 hónapig adható. A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges. s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. A reform f indítéka az volt. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . amely minden munkakeres t információkkal lát el. e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát. rehabilitációt stb. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok.) célozzák. Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. . A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával. A két definíció teljesen különböz . hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot. és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb. hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után. A BA keretében ahhoz. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik. A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra. január 1-jét l. hogy azok a cégek. Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek. mint alább majd látni fogjuk. gyorsan meg is kezdjék azt. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik. az súlyosan fogyatékosnak számít. Például azok. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. hogy gyorsan megállapítsák. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). és mértéke 40±60% között lehet.

mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni. A www. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. Rehatervet dolgozhatnak ki. Nem méri a munkaképességet. vagy -e csapatban stb. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot. hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között. például utazási kedvezmény. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket. Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik. vagy pótszabadság nem jár vele. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. ha az igényl életkora tekintetében atipikus. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. A képességcsökkenés akkor ismerhet el. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél. ha korábban már voltak. és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l.jobs-fuerschwerbehinderte. alsó végtagok stb. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. még akkor is. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. hogy egyedül akarnak dolgozni. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak). hogy munkanélküliként regisztrálják. valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. 146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát. és az információs központot (BIZ) is lehet használni. A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik. megjegyzend azonban. egyéb juttatások. azt. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek.

Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. hogy adott esetben mely foglalkozás. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. megfelel -e. például szakképzés igénybe vételét. A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. függelék). úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik.A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. angolul). Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. és küls . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor. amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. képzési forma. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). . A BA Orvosi Szolgálata. amelyeket a személynek le kell küzdenie. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. ha munkához akar jutni. hogy eldöntsék. Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. 1999. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. a munkahely elrendezésér l. július. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. SZEMPONTOK A III. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni). hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. amikor eldöntik. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. azaz azokat a korlátokat vizsgálják. A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. indokolt volt-e. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. rehabilitáció. Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. DÖNTÉSEK. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. szakmaválasztási irányítás.

Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt. amelyek különösen érdemesek arra. a fogyatékos személyek családtagjai. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. a sokgyermekes szül k. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb. hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. Éppen ellenkez leg. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok. ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. Az OAED kezeli a kvótát. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára. A Äglobális´ kvóta 8%. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. Kvótához a 21±45 évesek. akik járadékra nem jogosultak. ± szakmai képzettsége. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni. ± családi körülményei. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget.

de azoknak nem járt támogatás. hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. 1996) foglalt. amely segíti a munkaadókat abban. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze. amelynek célja. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. ± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják. . illetve állásuk megtartásában. amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket. ± Személyes segítség az olvasáshoz. akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS). amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. feltéve. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél. Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. függelék) használják. akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. amit a FÁS. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye. hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. valamint szakképzésben. vakok és gyengénlátók részére. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. ± Támogatott foglalkoztatási program. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt.

a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. Megoldatlanok azok a kérdések is. Van néhány javaslat arra. akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. azzal a megbízással. . hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. Felmérések DÖNTÉSEK. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva.az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. Az NDA feladata. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. hova sorolják az érintett személyt. Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. hogy Äf áramú. OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. helyezték. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra. A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz.

A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés. A technikai bizottság orvosokból. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. Azt a személyt. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). ± fogyatékosságának jellege és mértéke. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. rendeletében foglaltaknak megfelel en. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform . Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. (pozitív képességére) kell összpontosítania.Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. sz. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l. hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. munkaer -piaci szakért kb l. közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore. és munkába szeretne állni. a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. a 2000. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. szociális munkásokból. ± munkavégzési kompetenciák. ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). 151 DÖNTÉSEK. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. ± hadirokkantak. Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat.

ami azt jelenti. s ezt a törekvést a WAO. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. nem a munkaadó. Az igényl k várólistára kerülnek. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. tartós munkanélküliekre stb. Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos.szellemében. ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja. a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit). ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására. A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz. Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. A REA el dje. hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´). A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén).és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket.). ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. ± A WAO-járulék csökkenthet . Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. munkahelyelosztó eljárást biztosít. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség. HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. amely (testi. 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. aki a listán a legelöl áll. ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. Sok ember csak részlegesen fogyatékos.

függelék). a fogyatékossági juttatásban (WAO. akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. illetve a WSW. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet. szakasz). Waz vagy Wajong) részesed k.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia. Például: 1. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. fejezete tárgyalja. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. Ez általános törvény. akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13. hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. 3. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. 154 . A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. 2. azok a személyek. és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára. a tervezési és építési törvény. a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). ezért WSW-várólistára kerülnek). A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. és feltételezi. 153 4. de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. A törvény arra kötelezi a munkaadókat. azok a WSW-ben részt vev személyek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök. hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg.

A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. képességcsökkenéssel. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. SZEMPONTOK A WEA. amely a munkakörnyezetet testi. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. mind pedig szellemi. illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. PORTUGÁLIA . akik a fent említett problémákkal küzdenek. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. A WEA igen általános. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják. és minden olyan körülményt szabályoz. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek.o. Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. E csökkenés oka lehet betegség. Ezen túl az útmutató világossá teszi. sérülés. Általánosabban fogalmazva. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb. és akkomodációra. mind azokra. szociális vagy halmozott problémákkal. Ehelyett azt hangsúlyozza. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. sérüléssel. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség. Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak. például testi vagy szellemi betegséggel. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott). Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban. mind pedig azokra. 23±24 szakasz).Felmérések DÖNTÉSEK. munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. Az alkalmazottak egyéni igényeiket. hogy szakmai fogyatékossá vált. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést.

156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. függelék) használatos. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. és ha lehetséges. A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. Felmérések DÖNTÉSEK. ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban. és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. amely legfeljebb négy éven át fizethet . ± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. munkavégzés közbeni képzéssel. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át.Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ. ‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes). akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat.

). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában. másrészt az. Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz. amelynek célja egyrészt az. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. 22 sz. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad). Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. 26. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo). MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt. SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l.A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. királyi rendelet. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. A kvótát a közelmúltban csökkentették. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. B. amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. 157 Felmérések DÖNTÉSEK.O. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat. Támogatások és adó. hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések. akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára. 01. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . hogy magában foglalja mindazokat. de annak betartatása szigorodott azáltal.. SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales.. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka. 2000. január 14.E.

1. A jelentés szerint elképzelhet . hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális. vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. aki annak a költségeit viseli. vagy önkormányzati szinten). az LSS hatálya alá tartozó személyek. vagy bármelyik leányvállalatánál. ami azt jelenti. vagy állása megtartásának. Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. függelék). ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják. 3. A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5. vö. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál. adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). fejezetét). hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között. Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. 2. Fogyatékossági segély. ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás.). ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet. aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább). drogfügg k). A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. és az egyén feltevéseihez köt dik. 17. a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. nehezen foglalkoztatható személyek számára. o. hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18. önfoglalkoztatott stb. például személyi segít k képzése. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www. szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. o). A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. megyei.av. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés.se) végzi. szubvenciók). mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások.

hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. . azt kockáztatják. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni.) Ugyanakkor.). Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni.A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot.´. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l. a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l. a munkafeladatokról.. vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. A jelentés megemlíti. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén. másik munkahelyen. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. hogy ki segít. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. (Megjegyezzük. A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. arról. és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek. amelyek arra ösztönzik ket. 17. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. Azok a PEO-nál regisztrált személyek. a munkaid r l. A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend . a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. arról. de az orvosok szerepe nem jelent s. o. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják. és más. az utazás módjáról és id tartamáról. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség . akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket. hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre. szakmai oktatás stb. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez.. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról. SZEMPONTOK Annak fizethet . Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez). hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik.

vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége). Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja. elhelyezési tanácsadás stb. E formálisan rögzített. Egyes programok. munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított. amely sokféle. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. 161 . különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük). A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001. A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek. aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért. aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. o.). jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak. hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. ± Munkahelyi bevezet program. a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan. hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. óta AF-Rehabilitering.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18. A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. E kategóriákat diagnosztikai (például szív. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. kerekesszék-használat) elemek alkotják. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet.

A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak. Ezen kívül. különösen a fogyatékos személyek számára. Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek. függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. amely hasonlít a New Deal programokhoz. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. különben fennáll az a veszély. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. az utazást a munkahelyre. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. akkor kötelez részt vennie az interjúkon. a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak.± Munkael készítés. de gyakran csak közvetít . A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan.) A már foglalkoztatott emberek. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak. az állásközpont pluszok létrehozása. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival. akkor az felveti a kérdést. ami feltehet en azzal jár. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. amely támogatott foglalkoztatási program. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). a szolgáltató pedig támogatást kap. Ezen kívül az NDDP. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek. amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. ± Workstep. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. a támogatómunkások díját. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . hogy továbbra is jogosult a juttatásra. ± Otthoni képzés. (A szolgáltató lehet munkaadó. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t. ha az igényl olyan területen él. hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. hogy elveszíti segélyjogosultságát. ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). Hagyományosan. mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. vagy támogatott üzemekben. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. 162 Felmérések Workstep . ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n .

amely lényegesen és tartósan. hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. és fejlesszék foglalkoztathatóságát. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. a karok és a kezek használatára. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie. korlátozottságára vonatkoznak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. ezek például az állás. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. az öntudatra. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. állásának veszélyben kell lennie.DÖNTÉSEK. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´). a járás képességére. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. mint korábban. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik. hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. a beszéd érthet ségére. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. de ritka. mint fentebb már utaltunk rá. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. a látás. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. vagy ha dolgozik. ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. a hallás korlátozottságára.

telefonköltség stb. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). Egyes leírások kikötik. itt szerepel annak általános leírása. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. szellemi. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak. hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. de meg kell említenünk. . Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l. társadalmi érintkezés. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. személyi ellátás. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. különleges szüneteket engedélyez.). érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. az a f kérdés. otthoni segítség. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. mozgás. ha készpénz: szabványos összegek. hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. a PCA-ban a pontok összesítésével). például azt is. a munkaadó szerepénél). például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. és adókedvezmények. míg más leírások nem. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. 164 3. más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. Ha a munkaadó több pihen id t. tartós ellátási és támogatási szükséglet´. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. nem válik jogosulttá. hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie.szintet követel meg. fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. a folyó költségek megtérítése. vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során.

mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára.Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. A közelmúltban . lefekvésre irányul. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. a finanszírozásuk a központból történik. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. vagy akik dolgoznak stb. például felkelésre. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik. az étel elkészítésére és elfogyasztására. Minden információ 2001-re vonatkozik. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. ahol ilyen el fordul. hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. A 2002. Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. multidiszciplináris munkacsoportokból. a gyógyszerek bevételére. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén). hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. szint 160 óra). és hogy a személy állapota mennyire súlyos. A személyi ellátás a személyi higiéniára. szint: 50 óra. A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. és ekkor új felmérésre kerül sor. A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. ápolókból. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. hogy meghatározza saját szükségleteit. a mosakodásra. a takarítás. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). 4. az országos jelentések elkészítésének id szakára. valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . hogy legyen a gondozó munkaadója. szociális munkásokból. szintek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között.

akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban. például a siketség és a vakság. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap .html). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. és tanulmányokkal alátámasztható. (Lásd http://www. tartós ellátási és támogatási szükséglet. A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz. szellemi. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést. de ez nem kötelez . A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. mint a megyei szociális hivatalok. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét. amelyekben részesül. a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség.). például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6). érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért. A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. 40. és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. majd egy bizottság vizsgálja felül. KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. szintnek felelnek meg. hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak. hogy a jogosultság feltétele Äa testi. o. amelyek az 5.gv. amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4. JÖVEDELEMTESZTELÉS. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt. illetve más intézményi adatokról.parlament. Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja. A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. 50±180 óra havonként). mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. amelyek díja jövedelemfügg . szakasza kimondja.at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7).

akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel. A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. akkor a költségkeret megemelhet . amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. és csak Flandriában m ködik. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. ± személyi ellátás és higiénia. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket. adhatnak ellátást. A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. JÖVEDELEMTESZTELÉS. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. ha nem.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál. ± kommunikáció és társadalmi érintkezés. ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. Lejjebb részletesebben kifejtjük. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. otthoni segítséget. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. együttesen mérik fel. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése). . és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. de ha azt már jóváhagyta. A helyi önkormányzatok további. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak. ± felügyelet nélküli életvitel. a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). ± háztartási teend k. támogatást a mozgásban stb. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. ± étel elkészítése és elfogyasztása.

miként kívánja megszervezni életét. fejezetének tárgyalását). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára. A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. DÁNIA Intézkedések . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. ha a felek nem értenek egyet. nem pedig abban. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´. A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. hogy kinyilvánítsa. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik . Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. például a Barthel és Katz féle. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. 2. hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái. a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. aki valamilyen fogyatékossággal él. amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. naponként.168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. A végs döntést bizottság hozza meg. óránként) mutatja. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. pszichológiai. környezetét stb. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. csökkent értelmi.

A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. ± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében.A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek. azok számára pedig. ± személyi ellátás és segítség. Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. a fizetésr l stb. INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. . Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese). biztosítása. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. tartós fogyasztási cikkek. Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak. és dönthet úgy is. ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. a halálos betegek stb.) ellátásáról. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra. ÄAzok a 67 év alatti személyek. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére. A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. ± a gondvisel házastárs. a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz). társadalmi és más tevékenység. csak a legsúlyosabb esetekben). ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él . testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´. ± technikai támogatások. Vannak azonban speciális esetek. amit saját maga nem képes nyújtani. szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. amit hat hónapon át lehet görgetni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. kezelés. Äállandó ellátási segélyt´ ad. A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet .. gépkocsihozzájárulás stb. Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. ellátás és ápolás által.

akik Ä67 év alattiak. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. otthonán kívüli mozgásra stb. a csökkent látást (lásd feljebb). Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre.KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. a beszédre. és az egyéni szükségletek . fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. LSP: Külön említi a vakságot. és egyéni segítségre illetve ellátásra. LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek. JÖVEDELEMTESZTELÉS. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb. amelyek hatással vannak például a légzésre. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. A gondozók. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. társadalmi kapcsolatok kialakítására. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. Az országos jelentés arra a következtetésre jut. alkotják. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. de más hozzátartozóéit nem. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. akik nem részesülnek szociális nyugdíjban. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. de ezek szerkezete nyitott.

Ezen kívül a törvény azt is kimondja. ± azok költségei. de a törvény említést tesz a következ kr l: . és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. például a személyt felsegítik a buszra. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz). akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. Általánosabban. hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. 2.). RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs.1995/102). Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket.1. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét. ± az otthoni élet. a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. ± igény valaki segítségére (órában kifejezve). aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. ± a kommunikáció. független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. vagy visszatérítik a taxiköltséget. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések. JÖVEDELEMTESZTELÉS. szakasz). Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg. amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. o. ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f . hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. például a megfelel segítség megszervezésére.

függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. Azok a nyugdíjasok. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során. 174 . ± a beszéd súlyos képességcsökkenései. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra.± olyan. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. és otthonukban vizsgálják meg ket. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. hogy gondozót alkalmaz. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. vagy a háztartás valamely tagja látja t el. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie.

szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében. Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek. míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . és bizonyítani tudják. Ebben az esetben az igényl leírja. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek. de 1997. az AGGIR-t használja. RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . vagy annál magasabb. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . Az igényl nek azt is jeleznie kell. milyen segítséget kap családtagjaitól. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. ha nem kapja meg a szükséges segítséget. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. függelékben. barátaitól. függelék). milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. vagy az ellátást térítés ellenében végzi. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet. de nem tudják bizonyítani. akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak.JÖVEDELEMTESZTELÉS. független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell. A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Az ellátási biztosítás járulékalapú. hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ. A legmagasabb összeg azoknak jár. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek.

Az egy napra jutó igény . Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. hetente többször van szükség otthoni segítségre. a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb. Megemlítjük. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában.) sem jelennek meg. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. az utazás többletköltségeit. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. Erwerbsminderung stb. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. A szociális ellátás a Sozialamt feladata. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén. Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben. JÖVEDELEMTESZTELÉS. étkezés és mozgás).(Eingliederungshilfe). A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia.5 óra kell. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak. 176 KORHATÁROK Nincsenek. II. és id nként vita tárgyát képezi. hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. nem pedig egészségi állapota határozza meg. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. és hetente többször van szüksége otthoni segítségre. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. jóllehet az utóbbi népszer bb. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. még nem jár ellátási biztosítás. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. hogy legyen. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. automatikusan senki sem válik jogosulttá. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. önmagában azért. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre.

A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva. de a hangsúly az ellátás biztosításán van. hetente többször van szükség otthoni segítségre. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra. A fogyatékosigazolvány.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. Az igazolvány els sorban azoknak kíván .0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek.0 óra kell. akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre. hogy legyen. amib l minimum 2. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az. 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak. Ebb l következik. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. ha ellátásra szorulnak. mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában. hogy mi számít ellátásnak. amit jelenleg tesztelnek. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1. Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról. A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. III. amib l minimum 4. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5. függelék). Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek.összességében legalább 3. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak.0 óra kell. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. hogy legyen.

súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. villany-. Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban. támogatás. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság.és telefontámogatások. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok. illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. közlekedésieszköz-használati támogatás. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . hanem azért is. és egy ellátó személy foglalkoztatása. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. illetve ingyenes tévéel fizetés. A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre. thalassemia vagy AIDS. nemcsak azért. mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult.segítséget nyújtani. esetén. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek. a fenti definíciónak megfelel en. például ezeket: mobilitási segély. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba. vaksági jóléti segély. mert a segélyhez . gáz. paraplegia és tetraplegia. gondozás. hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. siketnémaság. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. a sebészet és a pszichiátria. Kérdéses. illetve ezek részterületei. a három f terület a patológia. gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). Hansen-kór. Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze. Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. többek között utazási kedvezmények. Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek.

hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell. mind az orvosi mind . hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. december 12. Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre. A viták részvev inek egyik f célja. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. 2001. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül. hogy legyen. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el. továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. TSG 98/45 Ellátás a közösségben). hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét. az alvásban stb. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire. A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. vagy megszüntessék azt. közösség.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. például a f tésre és az étrendre. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. Megállapították. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának. Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ).) alkalmazott lista alapján. Közösségi. A mobilitási segély. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását.

A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal. JÖVEDELEMTESZTELÉS. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. például a járással. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. az Äegyszer ´. például az Äállandóan´ nem azt jelenti. a mobilitási segély stb. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. az otthonában történ mozgással. az evéssel és az ivással. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. ami azt jelenti. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . vagy egy ügynökség révén. Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. jövedelemtesztt l függ . Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. a mosakodással. Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik. vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. amely igazolja . A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül. hogy Äfolyamatosan´. hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak. de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. A BWA.pedig a nem orvosi jelleg teend k terén. hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. a mosással. A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . A BWA a vaksági nyugdíj. Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. az öltözködéssel stb. a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. kapcsolatban. Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. ö hogy gondozót alkalmazzanak. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet . Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. Ennek egyik fontos következménye.

A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. amelyet az 1980. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. éjjel-nappal stb. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. egy további. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. van-e szüksége. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. illetve csak nappal. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. amelyet a személy mindennapi élete során végez. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). 182 . valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. akik csak segítséggel képesek mozogni. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. 2. a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. 4. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. járásképtelenség. intézményi szint szerepvállalása. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. ± mi az. vagy éjjel-nappal van-e szükség. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´. a várható id tartamot. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja. A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. 3. évi 18. A CAA kifizetett összege attól függ. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer. törvény vezetett be. az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. ± hogy az ápolásra naponta.

aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´. cikkelye). A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. törvény 3. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható. Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz. továbbá igazolják. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. illetve a Belügy. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére.és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. például a Vakok Országos Egyesülete.A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. hogy valaki civil rokkantnak min sül. aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak. JÖVEDELEMTESZTELÉS. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. amely a Kincstár. nevezi ki. törvény értelmében fogyatékosnak min sül. de mégis tud dolgozni. hogy állandó. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. er sn és súlyosnak ek min síthetik. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. Elképzelhet olyan eset. és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. munkából való fizetett távollét kapcsán. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle. illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. közepesnek. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak.függelék). KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül. akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. és/vagy a 104/1992 sz. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez. A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke. vagy folytonos ápolásra szorul. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek.

amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására. otthoni segítség. Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. mozgás. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg.1992). társadalmi érintkezés. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására.2. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). egyéni ellátás. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. . például kincstári köriratok formájában. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. A WVG (1994) a korábbi. ABW. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik. ha készpénz: szabványos összegek. Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata. és azokra rendszeresen hivatkoznak. az általános szociális ellátórendszer. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en. amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. a folyó költségek megtérítése.A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell. rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. tehát konkrét kiadásokhoz köthet k. 184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. AWBZ. A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%). például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára). A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet .

A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. Folyamatban van egy. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban. A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl . és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva. és a felmérések kiszervezése ritkább. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). JÖVEDELEMTESZTELÉS. Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel.1. és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény). A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. amely kizárja a jómódúakat). ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést. az AWBZ korszer sítését célzó program. A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´. amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket. és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II).Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. A PGB-k népszer ek. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be.

AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. hogy azok szükségleteit fedezze. padlótisztítás vagy beágyazás. hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet. 8 [1999±2000]). INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. kidolgozzon és kövessen egy munkatervet. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven.prp. A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. akik más szervezett tevékenységben.akadályoztatva van. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. SSA-ban szerepl intézkedésre.2. a higiénia. csak a fizetett ellátás id tartama.prp. ideértve a háztartási teend kkel. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. vagy oktatásban vesznek részt. BPA) helyezi. nr. amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz). JÖVEDELEMTESZTELÉS. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. az evés. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. egy üveg bor kinyitása. például munkában. Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. jegyzetelés találkozókon stb. amilyen az öltözködés. SSA) tartalmazza. legalább is kezdetben (Ot. 8. otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz). KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. a kerekesszék javítása. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. autóvezetés. Jórészt ez volt az oka annak. SHD 2000: 2). A BPA általában nem arra való. Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. a társadalmi érintkezés. 4. nr. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. a hát megmosása a fürd kádban. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját. bekezdés. Ennek oka. egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük. Az önkormányzat dönt arról. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. hogy saját szükségleteit meghatározza. bevásárlás. E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

személyi higiénia.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon. legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. Ahhoz. öltözködés. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. akiknek a jövedelme nem kielégít . G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. hogy az igényl tartósan. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. SVÉDORSZÁG . önellátás (felkelés. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). lefekvés. hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). és egy másik személy segítségére szorulnak. akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. kommunikáció. Az 50%-os. de megszokott. különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata). valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás. biztonság és tájékozódás. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. JÖVEDELEMTESZTELÉS. Minden egyes szakasz meghatározásokat. étkezés).

takarítást. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . egyéni ellátás. a diétához stb. Az SoL részben olyan szükségletekre irányul. és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. 2. ± orvosi többletköltség. INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. a házimunkát. A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. ± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. társadalmi érintkezés. az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). hanem az az alapelv. mozgás. Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. ± különleges berendezések. az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély. helyi finanszírozási modell alapján történik. Egy hasonló támogatás. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. 2. 3. mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. otthoni segítség. 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. ± élelmiszer. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. az otthoni segítség és egyéb ellátás. A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS). 1. 53 illetve 36%-a. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása. Ennek megfelel en el nyösebb. A SoL lényege nem az. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. ágyazást. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. központi. A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. finanszírozása pedig vegyes. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . mosást. 3. például f zést. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. amelyeket az LASS szabályoz. amelyeket az LSS/LASS is érint.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. (Svédországi jelentés. hogy otthonában figyelje t meg. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra. hogy mit kell figyelembe venni. de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. otthoni segítség. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására.) kielégítésére. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre).). hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. Az élelmiszerekkel. fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt. Meg kell említenünk. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal. Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez. SoL ± minden korosztály. ruha. ÄA szociális jóléti hivatal. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz . kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján). RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt. A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. lakás.megfelel módon vezeti be. o. fogyasztási cikkek stb. Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. ruházkodással stb. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre. 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS. 14. hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie.

KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. o. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet . kivéve a munkahelyi baleseti. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . További. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance. Konkrét rendelkezések rögzítik. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet .szembe´. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás. A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. amelyet az NHS kínál. DLA) tárgyalja. mert az széles jogköröket biztosít a személynek.). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit. Nincs szükség orvosi adatokra. c) egyéb. és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni. akkor joga van a gondozó kiválasztására. akik dolgoznak. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet. 13. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés. A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban.

Hangsúlyoznunk kell azonban. IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének. az nem válik jogosulttá. hogy akinek a járási képessége korlátozott. otthoni segítség. továbbá a gyógyszerek bevétele. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. akik például tudnak járni. személyes gondozás. A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet. a felkelés. ideértve azokat is. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. de vezet re van szükségük. DPTC) jogosultjainak körébe.. akik mobilitási segítségre szorulnak. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. akik siketek. társadalmi érintkezés.A DLA a Munka. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. Ennek fordítottjaként az is igaz. vagy mindkét lábukat elvesztették. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k. ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban. mozgás. hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását. akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. ha nem tudja bizonyítani. A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). fogyasztási többletköltségek). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. a folyó költségek megtérítése. akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´. ha készpénz: szabványos összegek. de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. függelék). amilyen a mosás és a személyi higiénia. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . KORHATÁROK A DLA-t azok a 65. A DLA nem jövedelemtesztt l függ . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. ez az NHS feladata. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1. Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. vakok. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. automatikusan jogosulttá válnak. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . az öltözködés stb. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban.

Munkafüzet (Els kiadás) III. vagy más néven Äf ételtesztnek´. amely azt vizsgálja. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. vagy meg kell felelnie az ún. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. hogy az étel rendesen megf tt. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. 1st Edition XI. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. jöv je (Els kiadás) XII. Äf z tesztnek´. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . továbbá azt is feltételezi. a zöldségek el készítését. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja. valamint annak felismerését. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. hogy az érintett hol lakik. A teszt nem ad számot arról. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli. hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni. A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik. hogy a személy szokott-e. hogy állapota miként befolyásolja életét. jelene. erre példa a f z teszt. Támogatott foglalkoztatás. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. hogy aki nem tud f zni. az meg akar tanulni. a f z teszt azt fogja jelezni. aki éjjelnappali figyelemre szorul. A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. a forró f z edények kezelését. hogy az illet ellátásra szorul. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. vagy milyen jelleg munkát végez. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. vagy akar-e f zni.

XIII. . ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII. Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII. A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX. amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. Amelyekre nem.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful