P. 1
A fogyatékosságtudomány

A fogyatékosságtudomány

|Views: 390|Likes:

More info:

Published by: Balázs Attila Orbán on May 01, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/21/2013

pdf

text

original

Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

2. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2.3. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze. amilyen a diszkriminációellenesség. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4.2. függelék 15 2. fontos szakmapolitikai területekkel. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi.1.1. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. Továbbá.3. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1.2. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3. fejezet: Bevezetés 20 1.1.1. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4. függelék 16 3.ahhoz. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I. Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 . RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1. és annak megértéséhez is. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt. A társadalmi modell 23 1. hogy bemutatja.

függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1.3. fejezet: Következtetés 81 8. A juttatások hordozhatósága 71 6. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6.1. Kategóriák.3. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV.2.2.3. Tartózkodási jogok 70 6.1.2. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5. Definíciók. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 . RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5.1. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5.4. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8.2. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7.

függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3.

Community and Family Affairs (Szociális. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . 1980) (Képességcsökkenések. módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. Disability and Handicap (1st version. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka. 10. 9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. 9. Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása. változat. 1.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség. módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases.

ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka.és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess.

RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   . sz. fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1.

akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2. Jugendamt = szociális jóléti hivatal. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt. ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3.Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 .

ahelyett. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. hasonló szükséget szenved emberek között. Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. . A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. hiszen abban a folyamatban használják ket. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. akiknek rászorultságát elismerték. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek. ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. amelyek arra irányulnak. a másik nem. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. ami azt jelenti. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. mint például a szaktudás és az iskolázottság. A jelentés kimutatja. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak. hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. és azok a kísérletek. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be. A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak. amelyek más hátrányokból.

hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban. A tagállamok el re jelezték. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. id nként meg kell reformálni. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. nehezebben jellemezhet aspektusai is. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. A projekt célja. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. 19 I. . és e jelentés kimutatja. amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. olyanokon. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. hogy egy másik államban telepedjenek meg. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. vagy a diszkrimináció elleni fellépések. fejezet: Bevezetés 1. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe. az európai integráció során felmerül problémákra. A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. és az is. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. a kölcsönös tanulás el tt.1. Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. rész Bevezetés és módszertan 1. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze. Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre.

milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. amelyekkel az 5. hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. Amint a kés bbiekben kifejtjük. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése. az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé. Egyes területeken. például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. fejezetben foglalkozunk. hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. csakúgy. a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. további . Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. E tanulmányban egyik célunk. megjegyezve. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. és azt kérte. A Bizottság azt sugallta. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái. Nem kétséges. hanem hozzájárulásából ahhoz. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. Megjegyezzük. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. e gondolatokat fel kell dolgozni. és néha még az el tt. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek. hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. Még ha vannak is olyan szófordulatok. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. A Bizottság jelezte azt is. Kiemelte. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. Az FETD az európai jog egyik eszköze. és láthatóvá tegye ket. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. Noha megjegyezte. Nevezetesen. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. fejezet foglalkozik részletesen). A Bizottság azt kérte.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák.

A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által.információkra van szükség ahhoz. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj. A tenderdokumentum. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. Általában sokkal kevesebb információ van arról. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. mint akkor. különösen a szociális támogatások között. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. ha pénzbeli támogatásról van szó. ki tartozik bele és ki nem. de anélkül kell meghatároznunk. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. azok szakpolitikáinak tükrében. Ezért elkerülhetetlen. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. mire terjed ki a tanulmány. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. hogy meghatározzuk. A kutatás célja annak megállapítása. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban. Nagyon fontos megjegyezni. mint az egyéb definíciókról. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. akkor képesek lennénk feltárni azt. s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. fejezet tartalmazza. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. Például: vannak olyan juttatások. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. a szót általános értelemben használja. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. mint amilyen a következtetés definíciója. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . fejezet). amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. Ezért szelektálnunk kellett. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . illetve ellátásokat. hogy mely törvényeket. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. hogy ez azt. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. és nem annak megha tározására. ahol speciális juttatásokban részesülnek. hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. Nyilvánvaló. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. hogy a tanulmány céljának rovására menne. amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. Lehetséges az az ellenvetés.E definíciókat adminisztrátorok. de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre. szemben .

Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. A másik szempont az volt. a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. de a háttér bemutatása. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. és kifejtjük. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. szelektív. 1. és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. amelyb l érz dik. Mint fentebb már megjegyeztük. hanem olyan keret kidolgozása.2. A LISMI széles körre terjed ki. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. különösen Hollandiában. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. További összehasonlítási probléma. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. Az orvosi . hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. ez kerettörvény. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. El ször is azt. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. E kutatás egyik célja. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat. és feltárja. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l. vagy olyan választ kapunk. vagyis azzal. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett. fejezetben kifejtjük. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. Nem volt nehéz dolgunk abban. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. hogy eldöntsük. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. Más. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára. A Bizottság kifejezetten rámutat. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók.azokkal az országokkal. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. érthet en. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. Amint azt a továbbiakban a 2. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát.

hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. és körülírják. valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el . így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon. Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. és amely orvosi beavatkozással. és felkérik ket. baleset. Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. annak fizikai struktúrái (épületek. Gyakori feltevés. Ez arra utal. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). például rehabilitációval enyhíthet . a szociálpolitika szempontjából fontos témát. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. hogy valaki a rámpát használja. Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. Sokszor elhangzott. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni.). ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. Egy-egy terv. azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak. hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. hogy határokat jelölnek ki. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa. ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult. ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . például a tervek fénymásolására korlátozódik). hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között. valójában ennél többr l van szó. hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. vagy más egészségügyi körülmény okozott. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. közlekedési rendszerek stb. amelyet közvetlenül betegség. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. hanem olyan képz dménynek. A munkahelyi környezet egészségességét . hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket. hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. Tény. ahelyett. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. 2000). Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent . viszont felvet számos. Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja.

Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. amelyek célja a magatartás befolyásolása. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. szintén Änem versenyz javak´. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. s ez kedvez . de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. mint az elosztás nem piaci rendszere. fejezetben található. A szimbolikus intézkedések. tehát másokat kizárnak bel le. Pedig teljesen világos. hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek. nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. noha lehetnek olyan esetek. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. mi a fogyatékosságnak. A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. akkor ehhez definícióra van szükség. ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. De ha már bevezették. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. E fontos eset további tárgyalása az 5. hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el. fejezetben tárgyaljuk. Amint feljebb már leírtuk. amelyek jelzik. ha arra keresünk választ. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. képzési lehet séghez. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt. Lehet azzal érvelni. Megjegyzend . hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. ha hatékonyak akarnak lenni. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. nyilvánvalóan akkor. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. amilyen például a munkanélküliség. vagy olyan Äel nyökért´. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. az általános viselkedési minták megváltoztatása. akik dolgoznak. így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. A jóléti állam. . Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés. Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg.

Találhatunk olyan megfogalmazást. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend . A társadalmi modellel utalni lehet arra is. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. Ahol csak lehetett. Megjegyzend . hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. amelyek különböz szinteken m ködnek.3. a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. amely meghatározza. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. fejezet beszámol. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. amint arról a 4. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. például az id skorúak részér l támasztott verseny.hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. Néha nem a fogyatékosság definícióját. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg. Világos. hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. vagy lényegi tulajdonságairól. mit is jelent az. hogy ki. Egy másik. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. illetve. például oly módon. például: Äaz a személy fogyatékos. és csak ezután beszélhetünk arról. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. hanem az intézkedés célját közlik. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. Gondok vannakazzal. Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. 1. Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot. A megfogalmazásoknak . Ebben a kutatásban arra törekedtünk. és csak azután mondhatunk valamit arról. miként van definiálva a fogyatékosság.

2 pontban is szó esik). valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére. 2001) megállapítottuk. mint azok. fejezetben tárgyaljuk. Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. és a 4.központi helyük van abban a folyamatban. és így mód nyílt arra. ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. amelyben dolgoznak. de a 3. fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. hogy olyan definíciókat kutassunk fel. Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1. Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák. a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok. munkavégzési követelmények leírásai stb. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein.). azokat. ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. rolt valamint annak bemutatására. képességlisták. fejezetben összefoglalót adunk bel lük. noha a mi elemzésünk azt sugallja. amelyeket nem annyira a jogi. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. ezeket a 3. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. e téma kutatásában a logikus els lépés az. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel. a politikai . amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. A 4. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. de mi úgy gondoltuk. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban.

de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. köztük a fogyatékosok tekintetében. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. és olyanoknak. amelyek sokkal el nyösebbek. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. nehezen munkába állítható embercsoportok. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. miközben kiderült. Bemutatja. mint cél. 4. és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából. amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. akik nem. hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. hogy a fogyatékosság. mint azok. Az OECD amellett tört lándzsát. felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában.8 tábla). vagy. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. 2002). amelyek a törékeny egészség id skorúakra. Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban. akik dolgoznak. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). Tény. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. még általánosabban. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. 2002. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. nevezetesen azzal. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között. Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. alacsony iskolázottságú és képzettség . ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is. fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. A 3.

mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak. 1992. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. Rávilágít a jelentés. k Bemutatja a tanulmány. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak. 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l. hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet . 1997). miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal. Sainsbury és Barnes. Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l. ugyanakkor azt is megmutatja. 27 2. A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. . Ebben a fejezetben (lásd 2. és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö. mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). és a WHO 1980-ban publikálta. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal. Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. Az ICIDH i olyan keret volt. hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. A besorolás három fogalmat határozott meg.: Prins és mások. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. 2000). amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le.1) áttekintünk három. A Képességcsökkenések. Thornton. 2. hogy megnézik. amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra. A 2.1. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén.2 pontban kifejtjük. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki.célra alkotják ezeket a kategóriákat.

hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. 1989. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját. mint annak az adathalmaznak a létrehozása. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs . olyan küszöbökét. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. vagy mértékét. hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára. azt jelzi. amelyek úgy készülnek. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács.és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. 401. A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. Fenntartja. old. úgy mint életkor. amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. Ez a megközelítés Äelismeri´. jövedelem. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. hogy ki fogyatékos és ki nem. hogy nem meghatározott rendszerr l. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít. olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. Az a tény. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. következik. (Zola. ii. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). hogy ki a fogyatékos és ki nem. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult. 1999). Az univerzális megközelítés megengedi. személyes és demográfiai tényez k. járulékfizetési id stb. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak. hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l . az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál.). Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. E forrásokból olyan információk gy jthet k. Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. Ez más kutatási probléma. (Bickenbach és mások. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. s t növeli az eredeti keret nyitottságát. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. Arra számíthatunk ugyanis. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz. vagy vak. hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. 2002). Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. amelyeket a képességcsökkenés. a fogyatékosság megállapítása.

hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció . a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. a személyes oktatási. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását. hogy Äaz olyan jogi definíciók. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. egymást behelyettesít en használnak. szakképzési. Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. amelyek azt mutatják. (Európa Tanács. fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l. hogy: i. amely biztosítja. a kérd ív felkérte a válaszadókat.alá. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). (b) az Äel bb rehabilitáció. Az Ajánlás leszögezi. vagy a munkaképtelenség. egy olyan ellen rz lista használatával. októberében eljutatták hozzánk. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma.). a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. Így különösen azt. hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket. gyakran felváltva.). nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. Azon jelent s er feszítések ellenére. a gyermekek miatti támogatások. ii. amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). a gondozási igény felmérése. hogy megállapítsuk. Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. 2000. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. 2000) témája volt. hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. technikai támogatások. A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. ET-ajánlással. hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. «Egyes fogalmakat. 44±45. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. 2002. ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. a gondozási segélyek. old. amelyeket azért tettek. miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. ahogyan egyeseket kiválasztanak. amilyen a fogyatékosság.. hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. de mi megtartóztattuk magunkat attól. A tanulmány arra a megállapításra jutott. Különösen említésre érdemes. mint a mostani. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12. old. és megállapítsa. hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok. A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. Mindazonáltal a 3.

amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására.) által készített értékelés hatását. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt. és azt. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. mint e kutatási projekt célja. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. 2000. 2002). fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá. hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. és arra keres választ. Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. old). hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett. . A 6. ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. A tanulmány vizsgálja. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik. hogy a százaléktáblázatok használata sz kül. akár a felmérés adataival mérik ket. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. mert azt sugallják. 5. sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel. összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. amint azt a 7. Az eredmények általában nem egyértelm ek. Továbbá. Az osztályozás célja az volt. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás.. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. fejezetben kifejtjük. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. akár az adminisztratív adatokkal.

A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. Arra sem kértük ket. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. feltéve. 1976). hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel. AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt. 2001 elején. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában.2. hogy a jelent k ne érezzék úgy. hogy valaki megértse a definíciókat. . hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l. és bemutatja. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti).htm. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény . a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. A lista. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból. Számos kutató és aktivista azzal érvelt. továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. de lényeges egészségügyi ajánlásokkal. vélekedéseit) kutassa. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett.2.brunel. E munka célja nem az. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását. hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak.ac. Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul. a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. Az intézmények szerepe és gyakorlata. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. semmint az egyének tapasztalataira. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük. illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret.uk/depts/govn/research/disability. hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén.

) vonatkozó információkig terjednek. munkaer piaci szakért k stb. például orvosok. Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. iii. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. például orvosi vizsgálat. ii. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. A 4. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten. A felmérési módszerek. besorolásokból és más értékelési eszközökb l. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket. A fogyatékosság leírása. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. mint amekkorára más országokban lehet ség van. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban. noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. iskolázottság.Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. amilyenek a jövedelemtesztek. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában). ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. mozgásban) korlátozott´. mint ott. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. az önellen rzés. öltözködésben. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. Azokban az államokban. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére. Ez lehet az oka. étkezésben. FÜGGELÉK . a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. A leírás három f részb l áll: i. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. Itt is egy lehet séglistát találunk. amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak.

a második a felmérési. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. foglalkoztatási ellátások. megállapítási eljárásra összpontosít. . 2. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat. A függelékek adatai két részre oszlanak. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. A személyi állomány. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. rehabilitációs terapeutákból. fontos. Az általánosan használatos definíció. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. egyéb személyes és társadalmi körülményei. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Mind a foglalkoztatási. 4. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. ápolókból. Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. míg azok a definíciók. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. A munkaadók szerepe. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. Számos esetben nincs átfogó definíció. 5. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében. hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep. A munkaadónak szerepe lehet abban. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. Amint a 3. foglalkoztatási szakért kb l. szakképzettségér l.2. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. Van azonban néhány példa arra is. A fogyatékos személy szerepe. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. Szabályok és eszközök. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. 3. a képességcsökkenés. szakmai gyakorlatáról.A függelékek összeállításakor azt találtuk. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. illetve a meghozandó döntés. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. iskolai végzettsége és szakképzettsége. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás. pontban kifejtjük. 6. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). szociális munkásokból. amelyben eld l. amelyek megmutatják.

és felvessük a kérdést. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. a nemzeti jelentések 2001. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme. január elsejével megtörtént. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a . Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat. fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására. ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. a nemzeti jelentéstev k választottak ki. amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. amelyeket. Megvizsgáljuk azt is. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban. 24. hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. köz-. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak.). Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. Az USA-ban alkalmazott. március±júniusban készültek el. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. rész Kutatási eredmények 3. a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak. 1996. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve.A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként.. Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. old. Megjegyzend . (Mashaw és Reno. 34 II. fejezetben kifejtettük. közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. mint fentebb már említettük. Ez a folyamat a 2002. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve). Célunk. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát.

milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika.3.1. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3. szakasz). akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. A 3. hogy az ADL-támogatást megkapják. általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek. Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. A 3. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet .3. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. a másik az ADL. amilyen például a munkanélkülieké. Az els megjegyzés e tekintetben az.1.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is.2. az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt. hogy a munka mindig bonyolultabb. és vizsgáljuk azt is. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában.1. nehezebb és igényesebb tevékenységek . szakaszban három módját különböztetjük meg annak. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL. 3. amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis. amilyen az étkezés. majd megvizsgáljuk. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik. az id skorúaké stb. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat.2. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik. Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében. amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. Ahhoz. Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet . a gyermekes családoké. illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3. szakasz felépítése más. a mozgás és a személyes higiénia. szakasz) között. Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt.

illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet.és a közlekedésképesség. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. Vannak helyzetek. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). ez azonban nem jelenti azt. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. hagyományos konyhai eszközökkel. amelyet ki kell elégíteni. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l. kellene alapítani. Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. Ez a teszt azt vizsgálja. de azon kívül nem. például a házimunka. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. az öltözködés és étkezés. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. a háztartás vezetése. ahelyett. a zöldségek megtisztítása. a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. A felmérés az igények mutatóit keresi. Portugáliában például olyan a struktúra. annak . a nyugdíjas fogyatékosokra. amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. A teszt magában foglal olyan elemeket.elvégzésével jár. anélkül. a személyes higiénia fenntartása. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához. Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. Visszatérve azokra az államokra. A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL). köztük az id skorúakra. mint a hús kiklopfolása. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. amelyeket megállapítanak. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. Láthatjuk. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. amelyeket ki kell elégíteni. pirítás forró serpeny ben. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák.

A támogatás függhet jövedelemtesztekt l. Ezután támogatási terv készül. például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól. hogy aki nem tud f zni. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. azaz nem képes megf zni egy f ételt. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. meg kell nevezniük egy gondozót. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. hogy a pénzt más célra használják. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. ha a pénzt nem gondozásra költi. nem arra. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák. Megint más országokban arra törekedtek. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára.felismerése. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. illetve Äformának´. hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. akik a készpénzt választják. s ez azt jelenti. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. abból a feltételezésb l indulnak ki. Mindenesetre azoknak. Továbbá nem elvárás a teszten. hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. hanem más célokra lehet fordítani. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. Érdekl désünk arra irányul. Nem célunk ehelyütt. amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. akkor adódhat a gyanú. de megteheti. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. Elismert tény azonban. amely érintheti a juttatás odaítélését. Van két másik f ismérv. Ezt az információt arra használják. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. hogy az illet szokott-e f zni. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. A i készpénzes változat igen népszer . e teszt szerint támogatásra jogosult lehet. A teszt szempontjából érdektelen. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. hogy az étel megfelel en elkészült-e. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. miként akarja megszervezni az életét. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. és a pénztámogatást meg kell vonni. az meg akarja azt tanulni. Másrészt. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg. a pénzt pedig valami másra fordítja. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . ha megbukik a f zésteszten. hogy jelezze. vagy akar-e f zni. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában.

akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re). mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. Hollandiában nincs korhatár. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik. gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg. és sok bírálat érte amiatt. Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. és akkor is. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek. old. amikor öreg (Daniels. A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat.). Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki. mint a fiatal fogyatékosokéit. amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. ugyanis az sem ír el korhatárt. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban. hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. a kormány azt hangsúlyozta. de ha valaki megkapta. 27. hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . vannak ellenérvek. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. Megjegyzend . Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. hogy k már n em dolgoznak. s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. Amiatt aggódnak.). de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. 1991. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással).. hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. 1999. amelyek azt hangsúlyozzák. Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés. a másik az igények felmérése. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder.(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. A PSD. hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki.csak bizonyos kor. hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el . ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez. Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre. a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. amikor fiatal. Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). Itt különösen arról van szó. akik dolgoznak.

A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon. Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet. Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen. hogy igen mélyre kell ásni. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni. s e tény azt mutatja. a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. A szociális. Ennek az érvelésnek egyik fontos része. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél.2. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. E példákból láthattuk. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. amelyet akkor érnének el. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet. Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. hogy a ± jövedelemtesztt l. akik elszigetel désének oka életkorukban. abban az értelemben. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése.állapotú id sek között. Továbbá. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. Jobbára ez a helyzet Svédországban. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. úgy. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. olyan. mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. 3. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. ha nem lennének fogyatékosok. Ez azonban megköveteli. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem.

Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. Felmérik a személy munkaképességét. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. Az eljárás kezd dhet azzal. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. E definíciók megfelel sége attól függ. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. Egyes országokban. illetve annak a lehet ségét. így e rendszer lényege inkább az. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. amelynek során megvizsgálják az okokat. vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. továbbá feltárják az akadályokat. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. vagy attól független. alacsony szakképzettség. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata. Más államokban. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek. hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják .) miatt. ehelyett azt vizsgálja. hogy az érintett ne dolgozzon. amelyek el írják az adminisztráció számára. illetve a munkába való visszatérés más módjaira. A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. motiváció hiánya stb. így Hollandiában. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. különösen azoknál a rendszereknél. például olyan szabályokkal. Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. például Németországban nem kimondott. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). hanem burkolt eljárást alakítottak ki. és lehet jövedelemteszthez kötött. Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál. valamint a nem járulékalapú segély. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . amiért az illet abbahagyta a munkát. A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. sem valami lehetséges munkára.

amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. aki a kérelmét betegséggel kezdi. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz. ahonnan elindultak: az a személy. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. hogy az illet vel megtárgyalják. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára.. allergiás reakciót kiváltó tényez k. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. Részben állapotának megállapítására. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. amelyek megadják. Azokban az államokban. aki úgy jut el a folyamat végére. Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). de részben azért. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. gyakori munkaid -változás. hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. e rendelkezésekben az egészségi . menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. vagy csak mérsékelten. huzat. ha azt kérdezzük. alkalmazkodásra. h mérsékletváltozások. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat. azt találtuk. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. felel sségre. tud-e állni. ügyfélkapcsolatra stb. A felmérés vizsgálja. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. a Äfogyatékos útra´ kerül. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. Meg kell azonban jegyezni azt is.irányítani az illet t. hogy megbizonyosodjanak arról. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja. Ennek az egyik eredménye az lehet. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. a munkanélküli úton marad. zaj. rugalmasságra. ez arra is kiterjedhet. ülni. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). Van másik lehet ség is. Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. akik munkanélküliek voltak. illetve megállapítsák. megjelöli azokat a körülményeket. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. hogy az emberek ott maradnak.

Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. Hollandiában és Írországban alkalmazzák. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. Úgy t nik. az ülés stb. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. mint az iskolázottság. addig a hollandiai felmérés . Ehhez orvosi diagnózis kell. mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. illetve (azok számára. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. amilyen a járás. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb. a lépcs zés. vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár. mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. hogy ez a járadék az aktuálisan. amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. mind állami. Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. a létszámfelettiség. Äkülönösen kétséges esetnek számít. ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. a rezgés t rése. Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. adott reakciók). például a táppénzes id szak végén készítenek. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. mint a procedurális. de nem szükséges. Megjegyzend . hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. akik dolgoztak. akik még dolgoznak) annak megállapítása. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére. hogy az utóbbi embercsoport. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. a képzettség stb. szárazságra stb. Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. mint a procedurális megközelítés. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. feltételezve. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel.

és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak.). KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel. hogy az illet ténylegesen munkaképtelen. ahelyett. Megjegyzend az is. Ezeknek hosszú a történetük. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. hogy a személyt l meg kell-e követelni. a 42 bérek. illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát. Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér . amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél. technikai. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét. Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. valamint egyéb olyan információkkal együtt. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. hogy a személy munkaképes-e. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán.). hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza. Amint fentebb már megjegyeztük. Az izületi . munkaid stb. hogy kimondaná. de azt jelzi. és így tovább. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. a szaktudás jellege (menedzseri. a munkaköri követelmények: iskolázottság. amilyen a munkarend (m szakok. 50% egy láb elvesztése). ezek a test.néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. verbális stb. A táblázatok fejezetekre oszlanak. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát. és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. és nem ítélik meg. hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély. hogy munkát keressen. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések.). a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed). amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. mint az egyesült királyságbeli. gyakorlat. Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. stresszt rés stb.

A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is. az elégtelenség. az elváltozás. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. Például a látás. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége. ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. Még akkor is. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi.hajlékonyság. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. A rubrikák sajátos nyelvezet ek. hogy a normától való. a légz szervi kapacitás. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához. vagy károsodottsága ). a tüd . amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. az abnormitás. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. és egy harmadik kategória. a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához.) elemezték. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. az anomália. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére. A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. a munkaképességre gyakorolt hatás. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. mint amilyen például a munkavégzés. és nagy hangsúlyt helyez arra. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. mint a tüd k leveg felvételi képességével. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége. Visszatér fogalom a kóros soványság. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. más bels szervek. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. vagy táblázatok léte. a csontrendszer egyes részei. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve. s t néha az egyes kategóriákon belül is. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. Matheson és mások (2000. és így tovább. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást.

A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. akik sohasem dolgoztak. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. a napszakokat. hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben. a jogi megoldás lehet sége nyitott. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. gyakran olyan emberekre. E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik. vagy enyhítsék a vitákat. Noha elkerülhet . Ezzel szemben. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. amely a magán. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer . értelmes módon viselkedni). hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. a helyeket). ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket. az öltözködés stb. amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak. amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. amelyek mértékét közvetlenül méri). A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla. A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. a képzésben is használatos). Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). nyilvánvaló azonban. hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. a személyi higiénia. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. és ez árnyalja a felek stratégiáját. Az a törekvés.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. A táblázatok úgy is tekinthet k. A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. de nem adnak útmutatást arra nézve. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. mint kísérlet arra. fejezetben tárgyaljuk. A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. . noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. mint azok. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében.

hogy valaki ne dolgozzon. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban. A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. köztük orvosokat és más szakembereket. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . vagy más tényez . Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. Az európai uniós államokban azt találtuk. amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. hogy ennek oka munkanélküliség. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. amelyben mindenki támogatást kapna. azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban . és eszközei nem lehetnek legitimek. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. fogyatékosság. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. Ausztriától. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek. fogyatékosokat. (Meghökkent azonban. Ellenz i azzal érvelnek. Portugália. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. semmint kivételnek számít Európában. és mint az alábbiakban látni fogjuk. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). mint politikai dokumentumoknak tekintik. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. aki nem dolgozik. függetlenül attól. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. például gondozási szükséglet. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. Spanyolország. és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. vitának vannak kitéve. Ennek egyik magyarázata. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll.

hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben. akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik. Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. hogy meghatározzák. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára. Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget.is. 46 Lehetséges. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. mind a finanszírozást. hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. amely félig magán alapú). vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. Mint feljebb már szó esett róla. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. amelyekr l pedig azt gondolnánk. ha az t mondjuk. A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel. ahelyett. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . Ha szociális okokból. ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. a kategória megkülönböztetése arra használható. ami azt jelenti. (részvételi . és nem orvosi szempontú. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít. Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak. Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak. annak ellenére. Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. orvosi és/vagy szociális okok miatt. milyen adminisztratív szabály. de a támogatási rendszer összevont. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. Azonban. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén.

hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. Mindkett jövedelemteszt alapú. 3. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. Olaszországban. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban. A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . de attól független is lehet. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. Amint az ADL-támogatás példája mutatja.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). (feln ttkori fogyatékossági segély). számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. azt sugallja. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le. és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben. akkor a kép már nem ennyire egyértelm . amellyel jelentésünk e részét bevezettük. Amint az alábbiakban látni fogjuk. amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését. különösen mivel a kutatás is azt mutatja. és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. és más a fogyatékosra). A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában.3. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. Támogatás adható a munkaadóknak. Spanyolországban és Portugáliában). akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. Ezzel szemben azokban az országokban. Ha igen. hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. mint másoknak. ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer. akkor vita volt arról. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. és várhatóan mennyit profitál bel lük. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire.

hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat.ideértve). Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. amíg a nehezen elhelyezhet . ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. ahelyett. elhelyezkedési segélyek. Ennek az egyik eredménye az. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. El fordulhat. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz. Azokban az országokban (például Németországban. amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. hogy különleges intézkedésekre van szükség. ez arra utal. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. illetve általános felmérési rendszerek léteznek. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek. fejezetben tárgyaljuk). FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. Vannak azonban olyan körülmények is. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk. Ausztriában és Spanyolországban). A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. Az igényt elutasíthatják. azért aggódhatnak. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. például képzési támogatások. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. illetve a jótékonysági tevékenységekre. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. fejezetben). amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. hanem azt is. átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. hogy speciális. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. vagyis vannak olyan más feladatok. még akkor is. éppen ellenkez leg.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. mások a szociális szolgáltatásokhoz. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. és végül kvótarendszerek. általános foglalkoztatási intézkedések. Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. Nem lenne azonban szerencsés megvárni. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. Kimutatjuk. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés.

és pótlólagos források helyezhet k ki. a személy egyéb képességei stb. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik.). hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson. segédeszközzel. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra. amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. bármi is legyen annak az oka. A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. Az a felismerés. másrészt arra. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására. Azok a képességcsökkenések. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. 1995. újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. mekkora a valószín sége. A források sokkal sz kebben csordogálnak. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén.). hozzáférhet séggel stb. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ. hogy . arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. a segélyek hozzáférhet sége. Mi ezért úgy találtuk.személyek fedik fel magukat. A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. berendezéssel. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l.

2. vagy közhasznú munkát vállal. amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. C) besorolástól függ. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A. Az Egyesült Királyságban. Úgy t nik. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra. Ezzel az elgondolással az a baj. Fentebb már megjegyeztük. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet. a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. . hanem azoké is. még akkor sem. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. Még inkább valószín síthet . miként fogalmazható meg olyan küls definíció. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. Ezt számos elemz elismeri. hogy nehezen derül ki bel le. és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. Amint azt majd az 5. Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. és arra a megállapításra juthat.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ. ha képzésben vesz részt. ahol fennáll annak a kockázata. hogy segélyjogosultságot nyerjen. hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. de nála kevésbé képzett ember. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. amelynek célja. mint egy testileg ép. akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. B. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. Ugyanis elképzelhet például. ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez. KVÓTARENDSZEREK Németországban. újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. szakasz). hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. fejezetben tárgyaljuk. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt.

Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. ami arra ösztönzi t. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. ha rugalmasan alkalmazzák. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. amely végrehajtja a kvótapolitikát. hogy elfogadható. A munkáltató az a szervezet. a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából. hogy minden változtatás vitákat szül. hogy Älefölözze´. hogy embereket fogyatékosnak min sít. akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. Olaszországban. mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. Ha a munkaadó rosszul tájékozott. de valójában nem azok. azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni. amely magában foglalja azokat az embereket is. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. mivel a kvóta azáltal. Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. és nem úgy. amelyek megfelel en felválthatnák ket. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . jelenleg több er feszítést tesznek arra. mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására. és valószín tlen. A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. Széles körben elismert például. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. Mind Franciaországban. de az orvosok úgy tartják. Összefoglalás . illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . mert nyilvánvaló. hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben).

hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása. Kimutattuk. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni. de találhatják magukat olyan helyzetben is. aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. védelmez jeként. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. E területek mindegyikén a központi kérdés az. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. abban a hitben. 51 4. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. hogyan történik a felmérés. pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét. további kérdések maradnak függ ben arról. Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. vagy elfogadhatják azt. Például felkérhetnek orvosokat. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. Ez azonban nem egyszer dolog. minden esetben kérdéses azonban. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. különleges igényeik vannak. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. Az orvosi közösség. A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak. mint akiknek sajátos. a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. Országpéldáink azt sugallják. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. hogy bírájaként kell eljárniuk. Kimutattuk. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta.

A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén. de teljes orvosi vizsgálatot nem. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják.eljárva. vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. hogy jogokat hoz létre. ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . nem általában az állampolgároknak. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. és ha igen. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával.1. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. vagy szerz déses viszonyban állnak vele. sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai. A társadalombiztosítás.) szemben. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. Az a nézet. mint a költségvetési 52 szociálpolitika. Például számos elemz vélekedik úgy. mint az el z fejezetben rámutattunk. azonban. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. fejezetben bemutattuk. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. A sem nem jövedelemteszt. hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. A 3. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. vagy funkcionális felméréseket végeznek. 4. 1. állami szervezetekkel stb. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. Általában nem mondható el. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban. és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. miként. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. a szociális támogatások. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. két dimenzióban meghatározva. részben abból fakad. felülvizsgálják a diagnózisokat. az univerzális rendszerek velejárója. a támogatás iránti igény érvényesítését. Továbbá.

igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat.az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. például szociális munkásokat. hogy a mérlegelési. abban az értelemben. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. abban az értelemben. ki mit kapjon. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre). más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. . Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. A B modellt m ködtethetik orvosok. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. Ez a modell ezért azon nyugszik. a szociális munkások. A. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak. A 4. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. Ahhoz. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú. különösen a munkaképtelenség felmérésére. 2. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . például olyan százaléktáblákkal. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. az A modellel közös jellemz je. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. a másikba azok. B. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. található néhány olyan felmérés is. van amikor nem. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. Kevés orvosi bizonyítvány. amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. ott általában azt tapasztaltuk. munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat. és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére. nagyon fontos. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. Továbbá. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. Kevés orvosi bizonyítvány. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. és ez segít szakembereiknek abban.2. Ennek a modellnek van néhány. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. hogy megteremtik a szociális szakemberek.

a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. 4. Sok orvosi bizonyítvány. amelyek azt vizsgálják. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is. El ször is. hogy meghatározza. Sokkal nehezebb megítélni. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is. Az megállapítható. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat.2. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. amelyek a 4. Ennek a modellnek az egyik f jellemz je.). hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel. 2002. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz. és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. leírását lásd a 3. Sok orvosi bizonyítvány.diagnózis és kezelés céljából nem. Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. és a százaléktáblázat (a VM. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. 14-17. Megfigyelhet . azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban.2. és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács. az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is. D.). Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. Azonban. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból. nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. de nem maguk hozzák a döntéseket. 54 járás stb. old. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük. amelyek a diagnózist. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon. hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától. Kevés orvosi bizonyítvány. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. C. A. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között.1. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását. Nagyon nehéz megmondani. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. és az olyan képességfelmérések között.

ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. függetlenül attól. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. 55 B. Így. E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. mint bárhol másutt. hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. A B . Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. az igazgatás nagyon nyitott. mint egyesült királyságbeli kollégáik. azt sugallva. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják. A mérlegelési. Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. az A modell elmozdulhat a B modell felé. A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják. ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3. fejezet). hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. Kevés orvosi bizonyítvány. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. különösen ott. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. fejezet). m ködése viták tárgyát képezi. A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3. miként szervezzék meg saját életüket. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. másodszor abból. A jövedelempótlási. hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre.hasonlóan kell bánni. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel.

a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. C. de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. így konfliktusok adódhatnak közöttük. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között. Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. Sok orvosi bizonyítvány. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. az orvosok közötti konfliktusok . s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. Ez problematikus. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek. mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet. de arra kérik ket. Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. de a többi országban meglev . Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. ahol az értékel feladata. ez orvosilag diagnosztizált állapot. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. A B modell egyik jellemz je. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. Németországban. amely azt sugallja. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. anélkül. és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést. vagy kezelési javallatot.

Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). de a cél az. amelyhez az orvos tartozik. hogy az orvos. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult. A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással. Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. pszichiátria) szervez dik. D. vagyis azon. rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. például azáltal. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. A szabályozó modell olyannak tekinthet . például azokban a helyzetekben. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. Ez azonban csak annyit jelent. de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. ha akarja. ami pazarlásnak t nik. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. E struktúra egyik következménye az. Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. A kártyát azok kapják. ott azt tapasztaltuk.rontják e modell elfigadottságát. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. Nem biztosítja azonban. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. a parkolási engedély. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. Sok orvosi bizonyítvány. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet . ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. sebészet. amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. és így tovább. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki.

mint a többi modell. amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. Meghökkent azonban. hogy az orvosok nem értenek egyet. amelyekben nyíltan kiderül. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. hogy összefogottabb. A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció . a közlekedési vállalatok stb. különösen. Azok a rendszerek. és hatékonysága is kétséges. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. Ezek az eszközök nem olyanok. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. Ezért elmondható. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. állásba mehet stb. amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható.). A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. attól függ en. Úgy t nik. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében. hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). vagy más eszközök használatát. hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. vagy általánosabb értelemben azon az alapon.) között. 58 III. amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell). Valóban fontos lehet.teremti meg. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül. de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. ami biztosítaná. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. kocsija van. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. bármiféle olyan eljárás nélkül.

más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. és törvényen kívül helyezte a vallás. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. hit.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en. Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. a lényegi . (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. amelyek a fogyatékosok el tt álló. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. specifikusabb és részletezettebb törvények. olyan. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. E f célja annak vizsgálata. sz kebb meghatározás. Ezt úgy tesszük. hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. amelyek definíciókat is tartalmaznak. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. de nem definiálják azt. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó. akiknek a termelékenysége sértetlen. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). amely egy másik csoportra. hiszen annak központi kérdése az. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg. 5. Úgy t nik. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. és azt is megvizsgáljuk.1. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. Ezek egy része átfogó definíció. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. hogy bemutatjuk. E fejezet egyik célja. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös. hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. Framework Equal Treatment Directive.

Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. 15. hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben. mint igazságosság´ felfogást tükrözik. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. b) krónikus megbetegedést el idéz . ideértve a személy valamely testrészének hiányát. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. Norvégia részben csoportközpontú. Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik. illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. hogy ki a fogyatékos. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk. A fogyatékosság definícióját a törvény 2. mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is. amely a definíciókat állítja a középpontba. Ezek között három olyan ország ± Írország. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. o. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. az a f kérdés. amely a mentségeket kritikusan szemléli. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására. A fenti kétértelm ségnek két forrása van. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek .) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. amely kimondja. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. és amelyben a bizonyítási teher áthárítható. és ha igen. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Nem világos. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya. szakasza tartalmazza. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés.korlátozottságokkal él kre irányul. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. E fejezetben megmutatjuk. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. E tárgyalás szempontjából. hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával).). hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak.

fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a . d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. A bíróság kimondta továbbá. érzelmeire vagy ítél képességére. A törvény továbbá bizonyos. a korábbi. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. 07. fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját. e) olyan állapot vagy betegség. ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe.személy szervezetében.) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). amely hatással van a személy gondolati folyamataira. ha annak költsége csupán Änévleges´. és ideértend k a jelenlegi. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. a nominális költségmegszorítás ellenére. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70. Ugyanakkor amellett érvelt. A Legfels bb Bíróság elfogadta. és a jöv ben esetleg keletkez . A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. 1997. de nem követeli meg a munkaadóktól. c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´. 2002. és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. szakasz). hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére.). és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . valóságérzékelésére. hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. kivéve. hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. de mára megsz nt. Lehetséges ugyanakkor. szakasz). A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. A közelmúltban (EED026. amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. május 5. hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. egyenl séget el mozdító. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. ítélet. hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra.

míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. A definíció körül jelent s vita alakult ki. . így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható. Fontos tény az is. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg. de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is. Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. A törvény akkomodációhoz f z d . A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban). 1999. A törvény 1. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is. és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. melléklete kiegészíti a fenti definíciót. azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására. ADA) esetén. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak. megmutatható. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek. és a munkáltatók vezet i jogai. hogy számos. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja. A jogi gyakorlat azt mutatja. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti.). mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban. de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen.).szakasz)). ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé.1. amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´. mert nem mindig állapítható meg. átcsoportosítást. Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. illetve pozitív cselekvéssel. mint az USA-ban (Baker. A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek. különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük. 2002. Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek.

ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket.handikappombudsmannen. A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik. Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. amely lehet veleszületett vagy szerzett. maga a HO is tárgyalhat. hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. Az 1999. valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. mint a dolgozók csoportos jogai. amilyen az egészségügy. Ebb l következik. amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre. HO) hivatala áll. illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek. továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen. 2000. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. szakasz). ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. legalábbis részben. illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein. pozitív cselekvéshez való jogokkal. A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás. Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. csakúgy.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el . A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. s ezt . hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata.). az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. A HO honlapján (www. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. hogy a szakszervezet nem lépett. 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel.

illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra. július). Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. feltéve. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. Abban az esetben. erkölcs és családi állapot alapján . 1990. Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. E kötelesség attól függetlenül fennáll. a sérülés. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik. amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. nemzetiség. Äamíg arra nincs igény´. a rendellenesség. Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti. illetve az önállóságra. 90-602. semmint a jogvitákra épül. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. Sokan sajátos. ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. hogy azok az intézmények. az eset a munkaügyi bíróság elé vihet . Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . Mind a közvetlen. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. vallás. hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza. és a faj. A törvény egy. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. Mindez azt mutatja. mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. ami arra utal. E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. hogy ez lehetséges és ésszer . A fogyatékosság definíciója átfogó. vagy sem. A 13(1) szakasz el írja. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint .

A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. cikkely. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá.323-10 sz. diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól. Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. vagy bocsátja el a dolgozót. ahol e csoport nem részesül védelemben). amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. AGEFIPH]). a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. nevezetesen az L. és nem jár miattuk támogatás. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. 122 -24-4 sz. 122-45 sz. továbbá más. hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. amely arra 64 az esetre vonatkozik. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére. Azok a dolgozók. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. cikkely kimondja. akiknek szükségük van az akkomodációra. akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. de hasonló kivételt tesz abban az esetben. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. Úgy t nik tehát. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. Amint azt a 2. cikkét. A 10. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. Az 1990-es törvény 3. de nincs is rá szükségük. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések . függetlenül attól. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. Azok a dolgozók. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. Nem követelhetnek akkomodációt. A 9. de a törvény szerkezete olyan. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. Az L.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába. november 16-i 2001-1066 számú. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. 122-32-5 sz. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. A munka törvénykönyve L. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. függelék kifejti. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál.

hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban. A kérdés azonban nem ilyen egyszer . hogy ennek oka egyrészt az volt.kedvezményezettjei. A szociálpolitikai intézmények. aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. például az illet korát. és álláspontot alakíthat ki arról. (További érvként hozható fel. mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó). Feltételeztük. mint a munkakeres ket. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e. korlátozó definícióra. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz.1. Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1. Tekintsük azt a vitás esetet. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül. míg más (B±Z) állásokban nem. élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. A gond az. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. vagy ugyanannál a munkaadónál. a bérezési feltételeket. hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. Az 5. . Józan észszel végiggondolva látható. képzettségét és szakmai el menetelét. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni. az utazási id t stb. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. függelék). A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek. figyelembe vev szabályok formáját ölti. ugyanakkor valóságos az a kérdés. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. amely akkor lép életbe.2. hogy A-t nem választhatja. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. és el kell fogadnia. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül. Az a dolgozó. ha egy másikban is tudna dolgozni. hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben. hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni.) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. A példa kissé er ltetettnek t nhet. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. 5. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. így nem jelentkezik az A állásba. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg.

és miért ne B±Z munkaadók. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén. a fizetett szül i szabadság. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. -e vagy átképzésre. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. abba a lényeges korlátozásba ütközünk. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót. 5. szakaszban. gyermek születése esetén). államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen. mint például az Egyesült Királyságban. Ezek közé tartozik a táppénz. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok. akkor más munkalehet ség után kell nézni. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal. ugyanakkor. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet . Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben. amint azt az 5. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. hogy olyan. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája. Ezt követ en számba kell venni. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet.Els lépésben meg kell vizsgálni.1.3. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. Az álláskeres számára az jelent nehézséget. Ez igen üdvözlend gondolat. hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik.1. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. és korlátozódnak is erre a területre. szakaszban leírtuk. Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít.

az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. valamint kizár Ämindennem állami juttatást. Mindemellett az az elv. Emellett számos érv szól. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. Egyrészt. hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. Nehézségekhez vezethet. hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. Másodszor. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket. Lehetséges például. A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet . hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. Megjegyeztük ugyanakkor. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. vagy más fogyatékossággal élnek (35. hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. a szociális védelmet. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. Ugyanakkor belátható. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. Hatálya tehát sz kebb. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. a . cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. a 7.egymással. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. Másrészt. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. A fejezet elején utaltunk rá. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. Harmadszor. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet . Például egy olyan rendelkezés. hogy az Äegyéni érdem. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. akik nem fogyatékosok. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg. két okból is. ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. szakasz).

Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. cikkelyek). hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. A Bizottság világossá tette. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. Belátható. fejezetben már kifejtettük.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. Az egyik ilyen sajátos gond az. hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. habár nem kétséges. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. cikkely utolsó mondatának. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. és 14. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. amely kimondja. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. amelyek el írják. illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. nem pedig egyéni jogviták útján. 6. 68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. Hasonló álláspontot tükröz Svédországban.

Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel. akkor nincs olyan elvi ok. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. mintha mindig is ott élt volna. szakasz). ami azt jelenti. így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. helyváltoztatás során is megmarad. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait.1. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. hogy az a személyéhez kötött. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. ahol munkát kapnak. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. rendelete tartalmazza. Akik nem dolgoznak. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve. Az EK 90/364 irányelv értelmében. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat.ki a különféle megközelítések jellemzésére. mintha azt a befogadó országban töltötték volna. A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6.3. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül. valóban azt tapasztaljuk. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. 69 6. tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). Ha érvényesül a hordozhatóság. de ez az érvelés nem igazán tartható. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó . fejezet. szakasz) kapcsolatos kérdésekben. amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni. különböz szervezeti struktúrák. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések. E fejezet leírja. és úgy igényelhet juttatásokat. de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. bármely országról legyen is szó. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki.2. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. míg mások romlani fognak. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. ha oda költözhet. és 4. amely a sajátjává válik abban az értelemben. amelyb l a hordozhatóság következik.1. függelékek). habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k). mellett. a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul. A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. ahova akar. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. A szabad mozgás másik értelmezése. mint a befogadó ország honpolgárainak.

minden polgár által gyakorolható.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. 23. Snares-nek. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot. A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében). a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. aki fogyatékos személy. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. . hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. függetlenül attól. A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. Érdekes tény. 70 6. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. továbbá elismerik. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. A helyzet egyszer en az volt. 01). a szabad mozgást korlátozó tényez ket. A javaslat az 1. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges. az EGK 1612/68 sz. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal. Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. vagyis arra. Ügyében a f érv az volt. 2. amelyek általános. és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. 5. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el.2. Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni.

helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék. amelyeket a 4(1) sz. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. Ennek egyik magyarázata az. Ezek közé tartozik az id s kor. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek. Az 1247/92 sz. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. A rendelet megengedi a tagállamoknak. nem pedig a befizetett járulékokban. ám az 1408/71 sz. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. Látható. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek. azt az 1408/71 sz. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . Habár magától értet d nek t nik. illetve más. ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. s t. szabályrendelet közvetlenül nem említi. A bíróság azonban úgy találta. Az 1247/92 sz. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. helyettesítésér l is. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. cikkely sorol fel. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. ‡ a jogosultság jellege. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. Az 1408/71 sz. a megnövekedett munkanélküliségnek. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. ami azt jelentené. hogy az 1408/71 sz. mint a többi helyi lakos. hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. valamint az 1247/92 sz. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. tapintatosabb az ügyintézés. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . a rokkantság. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni. A kett s jelleg juttatások azok. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . a betegség és a munkanélküliség. szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek.

míg az ausztriai rendszer járulékalapú. a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. fontos kérdés az is. a helyettesít vagy a kisegít juttatások. Ismét adódik azonban az a kérdés. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal. és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . hogy itt a munkával kapcsolatos. Definíciók. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. A fentiek fényében az lehet a benyomásunk. szabályrendelet hatálya alá esik. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. Megjegyzend . szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. 6. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. azok a kiegészít . a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van. a Äfogyatékosságot´ használja. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet .3. A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. A munkaképtelenség. illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. A jelek szerint a bíróság úgy érezte. rendelet egy ett l eltér fogalmat. hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. míg az 1247/92 sz. járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. vagy túl rövid ideig dolgoztak. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható.érdekes. mert sohasem. amint azt a bíróság is megállapította. Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos). Az ilyen támogatások általában hordozhatók. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. vagy egy részük eredend en helyfügg . hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött. Az 1408/71 sz.

és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. A skála másik végét jelentik azok az esetek. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. ha helyettesíthet . például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. a Bíróság megítélése szerint. Saját véleményünk szerint a helyzet az. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki. de azért figyelemmel kísérik. A szakpolitikai viták világosan mutatják. A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. Más országok. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. és a pénz felhasználását nem ellen rzik.hordozhatóságának megítélésére. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. A pénzbeni juttatások f jellemz je. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. pénzbeni és természetben támogatások. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en. A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. nem pedig pénzbeni juttatások. amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. Az 1408/71 sz. hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. Dánia és Svédország. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában. A pénzbeni juttatások egyik formája. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság. és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között. hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk. miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás). hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. Arról az intézményr l van szó. amelyek személyre . szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l.

73 Korábban már említettük. s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. Azt azonban nem feltételezhetjük. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban). nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. A bevándorlótól nem követelhet meg. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. . hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. amennyiben a jogok az eredményre. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani. valamint számos. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül. Belátható. hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. nevezetesen Skandináviában. és a 4. A 3. fejezet tárgyalása során láttuk. hogy az 1408/71 sz. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. hogy egy több országban dolgozó személy számos. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. Más országokban. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. A jogosultságot az illetékes intézmény. Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. Látható tehát. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. a biztosítóintézet állapítja meg. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát.

Világosan kimutatható. továbbá komoly. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. Nem könny amellett érvelni. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. hogy a munkaképtelenségi juttatások. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. hiszen a modelleket. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. valamint az oktatás. különösen az id sebb dolgozók esetében. A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. hogy egyik modell jobb. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. A modellt továbbá más. kapcsolódó szakpolitikák . különösen abban az esetben. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. korábban engedélyezik a nyugdíjazást. hanem a járulékfizet k irányában is. fejezetben bemutattuk. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. A 3. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. ahol bárki. mint amilyennek t nik.Az el z fejezetek fejtegetései. legalábbis részben. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni. lényegéb l fakadó korlátai vannak. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. talál valamiféle állást. fejezetben kifejtettük. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített. a munkanélküliségi juttatások. Úgy látjuk azonban. míg más országok. és 4. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. Megdöbbent tény. valamint az 1. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. mint a másik. Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik. Úgy találta. Amint azt a 3. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más.

76 7. helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. A társadalmi modell azt sugallja. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat. Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. A tartózkodási jogok b vítése. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére. A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . Következésképpen. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. minden tagországban és minden id ben. amely alapján azt mondhatnánk. és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. fejezetben megmutattuk továbbá. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. Ebb l következik. A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . ha a munkaképességet helyezzük el térbe. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni. A 3.is támogatják. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket). amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát.

mivel arra utal. amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor.másikat. amit egyes elemz k úgy értékeltek. Egyéb szakpolitikai területeken. E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal. A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. például a társadalombiztosításban. létrejött egy közös. amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. Több érv szól amellett. hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet.). hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. EU-tagországok körében. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. akik nem keresnek munkát. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. akik olyan. amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. hogy azokat. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. Ebb l az okfejtésb l következik. mint egy másiknak. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . ADA) sikerével. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. akik nem akarnak munkába állni). Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. mindamellett szem el tt kell tartani. az a tény azonban. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva. A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. akik nem akarnak munkát vállalni. a magukat a mindennapi életükben . Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában. Azt ugyan elfogadják. akik a munkaer állományhoz számítják magukat. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják. nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. 2000. hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett.

és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD. 2. A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. 2002. A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük. a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít. amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). mint a szociális ellátás. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók.europa. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. a szakmai viták. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. táblázat). Amint azt a 3. a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l.. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése. hogy a folyamatos összehasonlítás. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. nem pedig a korlátozottság után. néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban).7. El fordulhat. 3. Továbbá. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. MISSOC) (elérhet a http://ec. hogy valaki nem képes dolgozni. a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. Ehelyett azt vizsgálják. A következ szakaszban átgondoljuk. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. különösen akkor. A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union. amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok). fejezetben hangsúlyoztuk. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra. E tanulmány megmutatta. Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek.korlátozottak. vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések. például az alapvet jövedelemtámogatási igények. így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak.eu. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat. ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül./ employment_social/ . Más szükségletek. annak segítségre van szüksége.

missoc/2001/index_chapitre11_en. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. és így tovább. szöveges beszámolóra lenne szükség. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . így számos. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. és hogy felmérik-e a körülményeket. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük. Alkalmazási kör: felsorolja. Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. kikre terjed ki (dolgozók. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. a kvóták.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. A fogyatékosoknak járó. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). nevezetesen az érintett korcsoportokról. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. a koordináció nyitott módszere keretében. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II. E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését. A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. arról. . de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. és egyéb szabályozó jelleg politikák. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. a juttatások mértékér l. fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l. a különféle juttatások halmozhatóságáról. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. illetve fizetnek-e játulékot. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2.htm címen). amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. fejezet: Rokkantság VIII. önfoglalkoztatottak stb. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára. Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis. Rokkantság XII. és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. amelyek segítségével kiértékelik. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. adóztathatóságáról.

hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik. A 8. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3. mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. rész Következtetés 8. a többi között a felmérési módszerekre. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. nem csupán azoknak.2. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. Az a véleményünk. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie.1. olyanokban. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. A 8. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. amelyeket a társadalombiztosításban. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. szakaszban összefoglaljuk. fejezetben is utaltunk. Az esetleges megközelítéssel az a gond. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. Amint arra az 1. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. 8. 80 IV. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. szociálpolitikában használatos. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. A Bizottság érvelése szerint. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk. illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan.1. amelyeket meghatározott egyéni. fogyatékosokra. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. A 8. Azok a szociálpolitikai struktúrák. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez.Végül megjegyezzük. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció.3. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan . de ahogy korábban már említettük. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet. semmint kategóriák kialakítására. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan.

m ás szóval. kevés mérlegelési lehet séget hagyó. A központosított. általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek. a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. 8. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. j ott. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek. az orvosi határokat jobban védik. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik.vannak jelen. amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. Elképzelhet . százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. A 4. amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. Azt várnánk tehát. kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. fejezetben bemutattuk. E rendszerek sajátossága. Azokban a rendszerekben. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. a (korkedvezményes) nyugdíjazással. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával. de csak annyiban. Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. A 3. fejezetben megmutattuk. Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására.2. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. fejezetben kifejtettük. Minden tagállamban jellemz . mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. hogy azok az országok. fejezetben említettük. hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett. A 4. ahol a rendelkezések nem integráltak.

olyanokat. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk. Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott. és általános szociális támogatás után kell néznie. A tanulmány amellett érvelt. szakasz). hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. de ahhoz túl fogyatékos. és 4. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. amint azt az 5. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség. mely felmérés lesz releváns. a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. bekezdés). hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. Ezek közé tartozik az a helyzet. Az egyik lehet ség az. A jövedelempótlás területén. hogy ne tudjon dolgozni. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak. mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. A 3. A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. 2002. aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül. Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. Az ismertetett példák alapján világos. ha kategóriákat kell kialakítani. mint amilyen jelent snek az látszik). és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak. Világos. fejezetben már kifejtettük. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. ugyanakkor az a tapasztalatunk. amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t.megnyilvánulását. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb. Valaki. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . Vita tárgyát képezi. fogyatékossággal. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa.1. Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. 25. nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. hogy a szakpolitikától függ.. például kvóták esetében. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD.

a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. fejezetben azonban láthattuk. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. Amint azt már láthattuk. hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. Miközben az OECD arra buzdít. hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. Lehetséges. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet). fejezetben utaltunk rá. A 7. mint a munkában. Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. A kérdés az. az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. A 3. Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. Alacsony küszöb . A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. A másik f területet. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). vagy kevésbé súlyosnak otthon. hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. vagy abban az esetben. Általánosabban. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. mint egy másikon. amely összhangban van a fenti ajánlással. habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. Teljesen nyilvánvaló például. vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. amely nem veszi tekintetbe. mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. ha az illet többet keres. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem.való Äorvosi jogosultságukat´. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. mint amilyennek t nik. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel.

3.). hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján).esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba. A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. 1991. ami félrevezet . Úgy véljük azonban. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. baráti körök tagjaként. ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul. Amint azt az 1. 13.. például a szociális jóléti intézmények részér l. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000. amennyire csak lehetséges. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. Amint azt a 6. o. A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. el fordulhat. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre. a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. produktív és munkaképes egyénként határozták . fejezetben kifejtettük. Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról.). 8. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. identitások és konstrukciók Jenkins (2000. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. nem pedig maga az identitás-csoport. hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár. fejezetben is leírtuk. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. hiszen befolyásolják. 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. pontosan azért. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat. Amint azt Jenkins kiemeli. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának. Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket. Kategóriák. mert a jelentésüket mások határozták meg.

A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika. o. a szocializáció. aki lényegében szokásos életet él. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések. Kérdéses.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. Azzal foglalkozik tehát. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról. A Watson tanulmányában szerepl . Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását. vagy a pozitív módon konstruált csoportok. Schneider és Ingram (1993. az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. szociális jóléti intézkedésekét l. Egyértelm . például Äél sköd k´ kizárására. de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából. Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok.. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. vagy egyfajta Ähamis öntudat´. 335. hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. a kultúra.). amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. a média. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában. közös identitásra. amelyek logikája eltér a hagyományos. olyanként. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. a történelem. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. A szociális konstrukciók. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. alakít ki´ (1993. ahelyett. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. rákényszerített identitást. az irodalom.meg magukat. a vallás stb. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) .

London. kötet. 48(9) kötet. Disabilities and Handicaps. S. old. Bolderson. Avebury. egyetemesség.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló. és D. 1173±1187. valamint a képességcsökkenések. Houtenville és D. (szerk. E jelentést Deborah Mabbett írta. Badley és T. Bolderson. M.. Strasbourg. konferencián el adott tanulmány]. Social Forsknings Instituttet. (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities. Copenhagen Conference. M. Blaxter. R. Fiona Campbell. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. Universalism and the International Classification of Impairments. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában. Council of Europe Publishing. S. E. [A fogyatékosság modelljei. 2.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International. 86 87 Hivatkozások Baker. Washington D. Aldershot.) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. A. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . Burkhauser. Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. 6±7 May 1994. Copenhagen. B. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése]. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c.C. Rienk Prins. J. H. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával]. in J Clasen (szerk. 31. Gerard Quinn. John Wall és Peter Wright. A. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia. October 18±19 2001. H. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok. Stefan Trömel. Bickenbach.. és D. Chatterji. Heinemann Educational Books. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. aktuális statisztikákhoz´]. 113±134 old.. sz. Bengtsson.

Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés]. kötet. szerk... Meager. old. P. W. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. OECD. és A. ICF Checklist (2001): ICF Checklist. Rasmussen. C. C. O. Schneider. Paris. Washington D. Hága]. 311±320. Evans. J. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése. National Academy of Social Insurance. L. 29. Totowa.1a. 4. Version 2.who. Final Report of the Disability Policy Panel.. 3/1999/E/no 20. E. Doyle. C.Regan és N -D. Washington]. C. Reno (szerk. Mael és B. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. N. módszerek és eredmények´] in C. D. R. Kersley. Ageism and Ethics. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok.C. Lopez (szerk. Schneider. kötet. Rome. Anne L. R. DG V. J. Daniels. kiadás]. Gudex. és G.) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. 85±87. N.. Journal of Occupational Rehabilitation. Murray. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´]. B. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Murray és A. S. Gaudino.. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. OECD. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data. Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. M. Humana Press. Clinician Form. A. N. Paris.nasi. 2. old. sz. Strasbourg. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of . L. WHO. (2000): Research and Reports (Review Article). Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). (http://www. Jenkins. Mashaw. J. UK. 1995].int/classification/icf) James. Gudex és S. L. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete].Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése. Industrial Law Journal. Veerman és S. mint kihívás]. Council of Europe Publishing. J. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról]. McCrudden. Nottingham. 334±347. Prins. 10.. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák]. a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)]. Oxford University. és V. N. Paris. American Political Science Review 87(2) kötet.. 1993. C. 7±25. Matheson. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. Eurostat Working Papers. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´].): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. F. kiadások és akciócsomagok]. szociális folyamat és ismeretelmélet]. New Jersey. old. OECD. mimeo. T. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www. Department for Education and Employment. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker. (2000): µCategorisation: Identity. M.org). D. Current Sociology. 48(3) kötet. S. népesség és szociális körülmények]. old. Grammenos. B. 1 sz. Williams.

Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). London. 88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. M. ezek azonban itt nem szerepelnek. (http://www. Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt). F. EIM Zoetermeer.. P. A fogyatékosság definíciójának három f . és M. el készületben: in Disability and Society. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére. és T. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat.dredf. 2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l]. R. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. Zola. From Principles to Practice. kötet.. The Stationery Office. van Elk. míg más országokban eltér t.html (accessed June 2002). de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. Waddington.814-3. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67. N. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz.pdf). Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ . az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. tudom. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát. I know this is going to sound very strange to you. I. L. Watson. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. (http://www.Disability. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak. (el készületben): µWell. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák. European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. United Nations. Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. DREDF Symposium on International Disability Law and Policy. Prins és W. R. Thornton. Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése]. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot.un. H. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében.org/symposium/waddington. van Lin. Sainsbury és H. van Ewijk. K.

aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. az el bbi a földtulajdonosokra. ha létezik más említésre méltó juttatás. Minden információ 2001-re vonatkozik. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. továbbá. arról is szót ejtünk. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság]. . a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. akik nem fizettek járulékot. Mindhárom juttatás járulékalapú. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. Azok. szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. A 2002. Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. az országos jelentések elkészítésének id szakára. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. a munkaadók feladatai. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi. ahol ilyen el fordul. amelyre képesítést szerzett. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik. Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy. a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak. vagy amelyet kitanult. Kitérünk az országos jelentésekben közétett.

E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l. Vannak azonban olyan esetek is. ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. amelyre képesítést szerzett. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn. amelyre képesítést szerzett. Részleges nyugdíj nem létezik.akkor min sül rokkantnak. akkor min sül rokkantnak. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. vagy amelyet kitanult. a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. További. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. A munkaképtelenné válás folyamata. A gyakorlatban ez azt jelenti. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). Az a dolgozó. a munkaadók feladatai. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. (Mind a fizikai. feltéve. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is. A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. vagy amelyet kitanult. vagy esetenként bevont küls orvosok). Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. Az egyéb. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . vagy teljesítend részarány. ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható.

± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. hogy képes-e munkáját elvégezni. Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre. Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak. de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben. A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül. környezeti tényez kre stb. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. a m szakokra. A határvonalak átjárhatósága: életkor. vagy hagyják azt helyben. nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. akkor az el bbi megsz nik. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. az id sebb munkanélküliek. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. 92 Az országos jelentés azt mutatja. illetve a fogyatékosoknak járó. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. akiknek az igénylését elutasítják. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni . Arról. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével. vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik.

amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. vagy ± az összes olyan foglalkozásban. amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna.). mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni. A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök. Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. aki egy vizsgálatot hajt végre.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre. El fordulhat. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. o. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. amely legfeljebb egy évig illeti meg. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. 8. vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. Egyébként. amikor a tartós rokkantság felmérése történik. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt. hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van. a munkaadók feladatai. amely legfeljebb egy évig tarthat. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. Mind az egészségügyi. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. mint az a pénzösszeg. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. ami nem más. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete .

A gyakorlatban a felmérés személyre szabott. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. elképzelhet . mint amilyen a kor. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). a képzettség szintje. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki. akik saját maguk készítenek diagnózist. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is. Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. a munkaadók feladatai. hogy az olyan egyéni jellemz k. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. vagy a továbbképzési program költségeit. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. Nem lehet azonban pontosan meghatározni. A határvonalak átjárhatósága: életkor. és milyen mértékben az álláshiány. hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. a nem. DÁNIA Intézkedések . Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. és nincs más jövedelemforrásuk. és újabb vizsgálatokat rendelhet el. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. a személyiség és a hozzáállás. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat. mivel a központi kérdés az. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. vagy csak rendszertelenül dolgoztak.

18). hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges. vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. p. Ugyanakkor. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni. Számos megszokás alakult a tekintetben. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. 1999. A munkaképtelenné válás folyamata. valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. de meghosszabbítható. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége. és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. A közepes és a magas szint nyugdíjak. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz. A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár. azt az önkormányzat javasolja. attól eltér fogalom.A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza. a munkaadók feladatai. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak. akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. az életkor. Általános szabály. E juttatások egyike sem járulékalapú. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. mint utolsó lehet séget. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. majd 1984-ben megreformálták. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. 6. ha az igény szociális. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). A betegségi juttatás általában megsz nik. Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele. A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. Tekintettel arra. Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor.). amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. a legmagasabb szint pedig annak. akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent. Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. o. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz . akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). ha az orvos igazolja. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik. teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. de azt 1965-ben lényegesen kib vítették.

A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. 96 de az önkormányzat dönti el. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet . hogy azok más-más eljárást követnek. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). a foglalkozást. Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet. amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák. Egy olyan személy esetében például. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´. A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. függelék) is. hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy . Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni.eltávolodást célozzák. A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. A szociális ellátást. végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. Az alacsony szint tehát. amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. illetve minden egyéb olyan tényez t.

országos nyugdíjrendszer van. A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható. Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak.). akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os.). és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. valamint más lényeges tényez ket. A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra. míg a f rtidspensionnak a 35%-át. ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják. a munkaadók feladatai. korábbi tevékenységét. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. ha munkaképessége a becslések szerint betegség. vagy más olyan munkát elvégezni.rehabilitációjához. amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . míg a teljes nyugdíjat azok kapják. (Finnországi jelentés. képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . o. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják. A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. o. 12. mint az országos nyugdíj esetében. A szakmai rehabilitáció . ha az illet nek munkát szerez. megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. (Finnországi jelentés. aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg. életkorát és lakhatási körülményeit. vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). eltér döntéshozatali helyzetekkel. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. A munkaképtelenné válás folyamata. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. 12. Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. amely számára megfelel nek tekinthet . amely legfeljebb 360 napig tart. elérhet állásban pénzt keressen. önkéntes ellátó) is megtalálható. A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig. Két intézkedésr l van tehát szó. ha betegség. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes).

egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. például betegség. Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony. Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . Az orvosi diagnózis kötelez . születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra. a Közigazgatási Bírósághoz. s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. Az SII-höz/biztosítóhoz történ . (lásd fentebb). azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. hogy a személy más tényez khöz. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. ha a kereset csökkenése igazolható. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt. a szolgáltatásokkal stb. hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken. ha a munkaképesség bizonyos tényez k. más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . álló testület elé kerül. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól. Egy kezdeti. például végzettségéhez. hogy az illet személy munkaképtelen. Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. Lehet ség van küls fellebbezésre is. a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. képességcsökkenés. FRANCIAORSZÁG Intézkedések . szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. de annak megállapítása nem szükséges. A beszámoló tartalmazhat leírást arról. Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja. Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). Ez a juttatás. készségeihez stb. hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. Felmérés ± diagnózis.

o. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak. amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa. Ezen túl. de egy. 7. 1999.) Az AAH végül fennmaradt. 3.). az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari. ugyanolyan típusú munkát végez.). és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni. 3. ha nem képes olyan állást találni. kategória esetén ez 50%. illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. 1997. A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére. kategória: az egyén munkaképtelen. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. o. a 2. o. AAH Azok a feln ttek. amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges. és el reláthatóan már nem javul (consolidé). amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének. eltér módszerekkel. AAH-t igényelhetnek. Három rokkantsági kategória van: 1. ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. aki ugyanazon a területen. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. 2. A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. majd . 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. mint korábban a szóban forgó egyén. Az 1. a munkaadók feladatai. akkor 50±79%-ban fogyatékosnak. vagy épp ellenkez leg. 684. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra. Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. az RMI-é pedig rövid. 1999. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI). kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit. A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel.

94-13. A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül. sz. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. és a munkaadónak is bele kell egyeznie. hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. de ez nem megszokott és nem is ajánlott.). A törvény kapcsán vita alakult ki arról. hanem azon. Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. akinek igazolnia kell. hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). részleges betegségi juttatás felvétele mellett. A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ). A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art. hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél. hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére. Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét. testi és szellemi képességei. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a .S). A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi.. 1994. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el. Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. november 21. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. Elképzelhet tehát. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon. Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. hanem az illet életkora. hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait.L 341 Code S.

és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom. A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience). a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. mint 50%-ig]. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb. hogy e szabály csupán ajánlott. amelyeket közvetlenül mérnek fel. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása. mint 80%-ig] és C [80%. KKárosodás. A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke. A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek. A kezel . Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni. 1. rendszeresen és helyesen képes elvégezni). illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel. Hangsúlyoznunk kell azonban. B (csak részben. vagy afelett]).vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz.) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve.) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív. esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni). Amint azt a bevezetésben szintén említettük. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment. változat) listához. a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. a napszaknak és a tartózkodási helynek . hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. (Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések. a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja. Disability and Handicap. 1st version.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi. és három min sítést használ: A (teljesen. ezt követ en pedig megvizsgálják. B [50%-tól kevesebb. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti.médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét.

A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el .. amely a szociális partnerek. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. nem pedig az els döntés alkalmával. az egészségügyi. hogy munkát találjanak (Colin és mások. hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot. a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. amelyek a tájékozódásra. vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. a munkaórák számára. valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. o. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra. A magyarázó szöveg hangsúlyozza. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak . és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. Ezen túl a COTOREP orvosa. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. a nehézségekre. vagy a védett foglalkoztatás felé). a viselkedésre.). illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. 6. 102 A két részleg közötti összhang korlátozott. Nem egészen világos. sem általánosan. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni. az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. sem a személyre vonatkozóan. kitérve a munkahely elrendezésére. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását. Egy 1999-es tanulmány kimutatta.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. 1999. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás.

azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. a munkaadók feladatai. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). Felmérés . A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése. de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. nem pedig a munkaképességhez . 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. az EMR). de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. KK-k) száll. A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. legfeljebb 78 hétig. hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. Megjegyezzük. A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. A határvonalak átjárhatósága: életkor. nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción. A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. annak ellenére. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát. rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre. akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). Ez járulékalapú biztosítási juttatás. akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. Döntések Az EMR azoknak fizethet . míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak. és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. amelyek a bér 80%-át fizetik. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. A munkaképtelenné válás folyamata.felel. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes.

az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. módosítás) szerint kódolják. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell. hogy az igényl t meg kell vizsgálni. vak. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése. vérnyomás. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. állni. Felhívjuk a figyelmet arra. tartás és mozgékonyság: a kezek használata. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. h mérséklet-ingadozás. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. Betegségek nemzetközi besorolása. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. további címszavakkal. Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. hogy a személy hány órát tud dolgozni. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e. beszéd stb. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. 104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése . hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. akkor az alapnak be kell bizonyítania. s r n változó munkaid . rugalmasságot.. teszteredmények stb. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. a fennálló panaszokról. végig/az id egy részében. s e címszavak jelzik. hordás. zaj. 10th revision. felel sséget. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. ülni. a betegség hátterét l. A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük. huzat. járni. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. és a tünetek (krónikus. nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni. érzékszervi képességek: látás. hallás. magasság. alkalmazkodóképességet. lépcs mászás. ezért általában teljes kifizetés történik. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. hogy létezik megfelel állás. allergiás reakciót kiváltó tényez k. amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról. a folyamatban lév kezelésr l. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. hajolás.). Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ. hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. különben teljes juttatást kell fizetnie. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról.) leírására további kódokat alkalmaznak. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. 10. Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. hogy az illet személy siket.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. Nem teljesen egyértelm . ismétl d stb. akkor újabb orvosi jelentés készül.

az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez. szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. . és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. a férfiak 63. a n k 60 éves korban. amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják. s ez részben megmagyarázza. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . A köztisztvisel megvizsgálja. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. A határvonalak átjárhatósága: életkor. A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. Az egészségügyi bizottságok. Korábban már említettük. A felmérési eljárás általában hosszadalmas. Úgy t nik. A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. köztük például az általános rendszer. A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. valamint az egyes intézmények közötti. ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. az IKA. de magával az igényl vel nem találkozik. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. azt is megvizsgálják.jellemz . a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett. ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben.

thalassemia (mediterrán anémia). ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. a siketnémaság. a munkaadók feladatai. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. a Hansen-kór. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap. erejének. esetére. ezek: belgyógyászat. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. a thalassemia vagy az AIDS. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal. rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. ± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik. ami az egészségi állapotnak. A munkaképtelenné válás folyamata. illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti. vakság esetén. valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak. az IKA. egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni. Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . amit egy hasonló.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. erejének. . tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). a paraplegia és a tetraplegia. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság. Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l.és szubkután szövetek. b r. amit egy hasonló. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen.

± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. Ez azt is jelenti. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. akik bizonyos. hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. mint amilyen az életkor és a nem. például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. akik elegend járulékot fizettek be. foglalkozási betegségek. például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. szemészet. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban. ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Bizonyos esetekben. fül-orr-gégészet. Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. 106 sebészet. a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások.pszichiátria és neurológia. hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). ortopédia. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). . a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. illetve az épít iparban dolgoztak. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. amelyek a fogyatékossági igazolvány. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . A biztosítási rendszerbe 1993. meghatározott egészségügyi problémával élnek. illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal. és más intézkedések.

Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni. A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. Az 1996 októberében bevezetett. hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt.Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. betegségben. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre. Az igényl lapon a kezel . A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). A segély orvosilag akkor indokolt. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. átfogóbb rendszer egyes elemeit. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. MRA) útmutatója megismétli. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. ezek végrehajtása azonban még várat magára. A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. amely legalább egy éve fennáll. 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség. ha a személy Äolyan sérülésben. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. mindenek el tt az igényl saját orvosa. a munkaadók feladatai. A rövidtávú. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie). de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre. A munkaképtelenné válás folyamata.) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti.

e területek: feladatmegoldás. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. hanem a kórtörténet értékelése. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. hallás. közepes. szívrendellenesség stb. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással. törés. egyensúly. tanulás. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést.. A Szociális. és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. ülés. enyhe. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. állás. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi. járás. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. Ha az igény fennmarad. az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. akkor arról tegyen említést. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom. hajlás/ térdelés/ guggolás. Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. tanulás. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. légúti. beszéd. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. lépcs mászás. ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. más emberekkel való érintkezés. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. nyújtózkodás. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. kórtörténetben szerepl mozzanattal. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´. kézügyesség. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). keringési. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel. hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. Más szóval. öntudat. CCI) hivatkoznak. táplálkozási stb. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. illetve egyéb jelent s. problémák). Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van. Az útmutató kiemeli továbbá.leírja a diagnózist. stresszt r -képesség. akkor Äkijelenti. egészségügyi felmérés következik. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. mélyreható. mindennapi élet. . továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. súlyos. kontinencia. öntudat stb. a fogyatékossági juttatás. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról.). végzettségét és szakképzettségét. látás. emelés/hordás. hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´.

vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. illetve nem egészségügyi tényez ket. a szívritmuszavarok stb. Az értékel nek arra is ki kell térnie. például Ämert hosszú id n át. lényeges információk begy jtése révén. nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. f ként abban. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. épít ipari. Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja. hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. A határvonalak átjárhatósága: életkor. de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. valamint azok a helyzetek. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. E kategóriák a munka nehézsége (könny . van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . majd 80 év felett megemelkedik. tudományos. akkor az értékel átgondolja. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. ± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). Ez különösen érvényes azokra az emberekre. Az értékel nek le kell írnia. közepes. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. OLASZORSZÁG Intézkedések . hulladékgy jt ).

Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást. lépcs k és létrák használata). amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . a Pensione di inabilita. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. munkából származó jövedelemmel. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák). A jogszabályok el írják. gép vagy eszközök használatára. hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. Meghozandó döntések A döntés tárgya az. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. E két utóbbi juttatás. a munkavégzés helyzetére (ülve. amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. a munkaadók feladatai. A munkaképtelenné válás folyamata. amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. a környezetre (páratartalom.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno). azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más. hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. továbbá az Assegno mensile. hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. és azt hangoztatta. hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist.). és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. és orvosi jogi jelentést készítenek. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . h mérséklet. állva stb. járulékalapú segély. valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. eltér területeken (például kardiológia. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel.

111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. 4. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik.hivatkozik. Felmérés . Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges. (törvény a fogyatékossági segélyr l). de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani. A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet . mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. akik még sohasem vállaltak munkát. 25±30 stb. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni. egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve. Kivételt képeznek azok az esetek. hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie. és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú. míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni). a munkaadók feladatai.). az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától.) egészen a legmagasabb. Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki. a megkövetelt járulékösszeg minimális. HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. és bizonyítani kell. Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki. o. akkor általában nem saját orvosától. Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat. A munkaképtelenné válás folyamata. 2000. er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. amikor a kedvezményezett dolgozik. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. Azon fiatalok számára.

mászás. munka a fej felett.). ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll. a kéz és az ujjak ügyessége. Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen). hordás. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét.). környezeti tényez k (reakció a h re. stressz stb. hajolás. másrészt információt .). házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve. 10. o. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). 8. Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. Az (1) lépést. emelés. azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. a nyak használata. lépcs mászás. 13. rezgés. a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. o. Az orvosok körében vitatott kérdés.). vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. hogy az igényl kórházban van. kúszás. nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében.± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. bizonyos esetekben feljegyzi. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. míg a (2) lépést munkaügyi szakért . pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. munkaütem. térdelés. járás. tolás és húzás. vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése. b rrel való érintkezés (például allergiák). A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel. hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti. E döntés alapjául az szolgálhat. guggolás. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés. a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata. o.). nyújtózkodás. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások). amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. állás. többek között: ülés. és hogy a veszteségen. szárazságra stb. rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás.

ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének. amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik). Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez . A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik.). és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét. jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok. de 2001 júniusában a következ módon üzemelt.gy jt végzettségér l. Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul. Ha nem található három ilyen állás.). o. hogy a WAO határai túl képlékenyek. hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás). Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. A rendszer több ezer. tapasztalat. orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza. amelyet az igényl elvégezhetne. ± az állás szintje (általános mutató. 12. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. ± munkahelyi követelmények: végzettség. amelyek az (1) lépésben lezárulnak. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. verbális).). A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. munkaórák stb. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük. Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. feladatok). o. a szükséges készségek jellege (vezet i. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján. készségeir l és tapasztalatairól. tartalom. ez az elv nehezen alkalmazható. ± bérek. Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. 113 ± munkaköri leírás (cél. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. technikai. és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . A határvonalak átjárhatósága: életkor. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják.

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

általános képességeit. amelyek megkövetelik. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. végzettségét. munkatapasztalatát. hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. sérülés vagy más rendellenesség okozza. akik hosszú ideig. ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. szakorvosokkal. hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. . figyelembe kell vennie az illet korát. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. betanításban a magán -/állami szektorban. Ez mindkét esetben azt jelenti. Ezt f leg olyan emberek kapják. Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. figyelembe kell vennie az illet korát. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. Ehhez hasonlóan. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. például azáltal. A határvonalak átjárhatósága: életkor. megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. munkatapasztalatát. ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. végzettségét. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. általános képességeit.

Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. Részleges juttatás nem létezik. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). míg más fejezetek nem írnak el százalékokat. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára. a bels elválasztó-rendszer stb. aki nem dolgozik. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. a munkaadók feladatai. rendelet). azt gondolhatnánk. de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni.).és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: . Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. A lista fejezetekre tagolódik. Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. A munkaképtelenné válás folyamata. például utal arra. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni. képességcsökkenéseket leíró országos listára. egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ. A hányados kiigazítható. a b rgyógyászat. Az izom. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes. valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége. fejezet) említettük. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz. amilyen például a neurológia. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). Amint azt a jelentés f részében (3. hogy az el adók (színészek stb. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni.amit 1996±97-ben vezettek be. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot.

Látható. A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére. total (teljes). A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. az azt megel z rendszert.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. szellemi és érzékszervi képességeit. de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. Ley General de la Seguridad Social. hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi. és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság). amelyek belátható id n belül fennmaradnak. a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el.) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. A bevezet elmondja. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik. A határvonalak átjárhatósága: életkor. étkezés stb. Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. vele- 119 születettek vagy szerzettek. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. lehetnek testiek vagy szellemiek. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. ami feltételezi. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges). hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. (LGSS. (LGSS . ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. (LGSS 136(2) cikkely). A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. A lista használata törvényi kötelezettség. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. helyváltoztatás. Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. néhány átmeneti elemet kivéve). általános társadalombiztosítási törvény. 136(1) cikk). A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták.

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

1974/1982) értelmében a betegség . A határvonalak átjárhatósága: életkor. illetve nem fizettek járulékot. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. képzés) fényében.5-ig. de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést). hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség.5-t l kevesebb mint 0. veszélyes. azok esetében pedig. Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. Akik korábban nem dolgoztak. A terv irányulhat egyszer en arra is. illetve veleszületett fogyatékosság. több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet).75-ig. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. illetve 0. Az nincs kifejezetten meghatározva. 0. hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába.75-t l kevesebb mint 0. 0. cikkely).875-ig.25-t l kevesebb mint 0. ha munkaképessége baleset. A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent. különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. ilyen betegség következménye. a förtidspension. a munkaadók feladatai. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések. a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel. nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. mint az orvosnak (8(1). a család m ködése. A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak). A nehéz. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. ± kulturális tényez k. azok számára a nyugdíj rögzített összeg . E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. jövedelemfügg . Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés. mérgez . rehabilitáció. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. családi kapcsolatok. 28 nap elteltével a munkaadónak. ± munkaügyi tényez k. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik.± családi tényez k: a családi támogatás mértéke. A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba. Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak.

szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni. pszichológusokból. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. kivéve. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. valamint a munka átszervezése. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. lépcs jében meg kell vizsgálni. illetve annak nyomon követésére. hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. de a szakpolitikák biztosítják. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. a förtidpension. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania. hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. vagy a szociális ellátórendszer feladata. a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. hogy a Äpasszív´. Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok. Ha a személynek nincs munkaadója. Elvileg el fordulhat.nem elegend ok arra. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. amelyek az Országos Munkaer piaci Testület. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . de gyakoriak. Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). mint a hosszú távú betegségi juttatás. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. tehetségér l és munkaképességér l. illetve a tüneteket.

szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség. A határvonalak átjárhatósága: életkor. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. Látható tehát. nem pedig más egyéni tényez é. mint az életkor. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. amikor kiderül. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok. amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). Az olyan tényez k. a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. mind a tüneteket leírja. A tisztvisel fontos szereppel bír.). de ez attól is függ.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal. A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. E testületeket azonban sok kritikai éri. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. Ekkor meg kell állapítani. A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. még rehabilitáció útján sem. A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. és az igényl választ közülük. illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. majd az intézkedések nyomon követése során. de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist. de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. a kiállító orvostól további információ kérhet . els sorban a központi hatóságok részér l amiatt. o. hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. tesztek. oktatás stb. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el .) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l.

függetlenül attól. és azt nem vizsgálják. o. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. és az igazolás gyakorlata igen változó. kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. munkaképtelenségi segély). A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. Azokat például. amelyet a munkaadó fizet. hogy egy bizonyos betegség. a Severe Disability Allowance (SDA. illetve a számolással vannak problémáik. Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). Ha az IB igényl je munkanélküli. törvényben el írt táppénz). hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. rövid távú. amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni. Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. 1. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. A munkaképtelenné válás folyamata. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. de annyira nem csökkent. 18). amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. függelék tárgyalja. a munkaadók feladatai. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB.). hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók. Az IB-nek három szintje van: rövid távú. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. 2001. egy másik juttatás. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP. . és hosszú távú (52 héten túl). Mára az SDA megsz nt. Azok számára. rokkantsági juttatás) volt. akiknek az írással és az olvasással. általában szakmai rehabilitációra küldik. hogy munkát keressenek. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. vagy korábban csak keveset dolgozott. hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni.

hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. a felmérés alatt tapasztalt magatartás. Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. ± arról. 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. ± kórtörténet. és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. A GP-t l további információ is igényelhet . Ha eltérések tapasztalhatók. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. akkor a juttatás odaítélhet . Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. hogy miként telik egy szokásos nap. vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. ± azt. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát.és a csontrendszer. . hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése. Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább). Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4). ± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat. Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. ± otthoni helyzet. például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. Bizonyos körülmények között. A fenti információk. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján.

lépcs mászás. Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. akik bejelentett gyakorló orvosok. A szabályozás azt sugallja. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. (10). «(egyéb elemek. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása). ülés. mint az ügyfél saját GP-je. A melléklet II. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. illetve. hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. és azt sem kell jelezniük. érintkezés más emberekkel. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. mint az otthoni környezetet. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik. mint az ügyfelek. (0). A határvonalak átjárhatósága: életkor. A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. Az I. része a szellemi fogyatékosságokról szól. (15). mindennapi élet. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. akik az útmutatót írják. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú. kontinencia. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. és ha a PCA elegend pontszámot mutat. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más. stresszt rés. és kevésbé részrehajlóak. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. fennmaradó öntudat. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. amib l az következik. és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek). hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. mint ahogy azt a GP-k teszik. hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. Az útmutató hangsúlyozza. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben. mert például saját területükön nincs megfelel .A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti.

2 (V. fejezet) ICD-10.munka. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák. a dohányfügg ség kódja F17.és a csontrendszer. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI. A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés. a n k esetében 60 év) megsz nik. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek. az alkoholfügg ség kódja F10. de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik.1 Alkoholfogyasztás. 1. A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát. KÖTET. például Z72. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r. és az orvosi körülmények között. WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi . elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom. Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás. tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). például alkoholizmus.2 (V. Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében. fejezet) Z72.0 Dohányzás. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények.

ONCE Alapítvány). Beljaars. USA. C. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. (1997): µFrance¶ in: S. Escuela Libre Editorial. A Társadalombiztosítás a világfaluban c. konferencián ismertetett tanulmány.sante. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni.. orr. szám.és érrendszer Vérképz dés Látás Fül.brunel. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek.fr) Alfandari. szeptember 25±27. Madrid (Európai fogyatékossági jog. Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. P. Cordey és L. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles. Párizs) (elérhet ség: www. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása. No 7. E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer.).htm. C. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése. 39. DREES Tanulmányok és Eredmények. hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel.) European Disability Law. szociális és munkahelyi igényeknek. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . Colin. DREES Études et Résultats. .gouv.ac. amelyet képességcsökkenés idéz el ´. Afsa.uk/depts/govn/research/disability. 7. Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom. V. szám. igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶. de Lorenzo (szerk. Colección Solidaridad. Helsinki. No 39. Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok. és R. DREES Tanulmányok és eredmények. Mu oz Manchado és R. illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív. Fundacion ONCE. E. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´.

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

± mások. a Vöröskereszt orvosai). Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. hallási. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. kivéve a fent említett esetet. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. A szándék az. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba. A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. a megfelel fogyatékossági százalékokkal. hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében. ± az ügyfél önfelmérését. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük.végez. mentális. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. A fogyatékosság jellegének (testi. akkor ez elegend arra. látási. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. hogy a személyt miként regisztrálták. A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. 30%+ mérték fogyatékos). amikor a fogyatékosság olyan súlyos. például a képzési szakemberek véleményét. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. de nem méri fel munkaképességének mértékét. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. 134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül.

akkor az igényl nek bizonyítania kell. hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre. A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. Az utóbbi egy újabb intézkedés. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. pszichikai. A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. old. mint a Änormál´ munkanélkülieknek. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. akik kivonták magukat ebb l a munkából. például a Vallon Alap (AWIPH). ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. amely más. mint a CAO-26. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. attól . Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. épp ellenkez leg. Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. de megjegyzend .is. ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap. amilyenek például a foglalkoztatási börzék. Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. testi vagy érzékszervi képességek miatt´. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját. ± jeltolmácsszolgálat és más segítség. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. A jelentés megállapítja. 1991. 136 Felmérések DÖNTÉSEK. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. de azok kudarcot vallottak. csökkent szellemi. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. például ha a személy állapota enyhének min sül.). Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. ± védett foglalkoztatás. flamand integrációs segély). ± szakképzés. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett. mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). annál több ember számára valószín síthet . ± A hátrányos helyzet mutatói. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak.

Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. vagy a munkaadónak adott bértámogatás. például. Vannak Ävédett állások´ is. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). amelyekkel 50% támogatás jár. a munkaadó. Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: . 50. Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. hogy az illet személy munkát talált volna. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve. A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). A rugalmas állások olyan állások. lehet munkahely-adaptáció. A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. hogy támogatást kérjen e személy miatt. 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét. a minimálbér 25. akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. de esetleg még az el tt. A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják. az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. amelyekhez bértámogatás jár. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik. vagy általános. ha a személy siket. akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. noha joger vel nem rendelkeznek.függ en. nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. és fellebbezés esetén felülírhatók. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza. vagy különleges szolgáltatás formájában. Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni. és eléggé fogyatékos-e ahhoz. vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. és annak megállapítására irányul.

rehabilitáció stb. Személyi támogató rendszer. A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. Munkavégzési segítséghez. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára.) miatt korlátozottak. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja. elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi. 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. de esetenként teljes munkaid s is. szenvedélybetegség stb. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. lásd alább). Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében.. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. A törvény kiterjed mindenkire.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk . A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb. hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják. A fogyatékos emberek központi szervezete. mivel a támogatást a központi kormány fizeti. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. ha ± testi. rendszerint heti maximum húsz órányi. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára.). Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. mint a többi. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. amely során eldöntik. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét. amelyet kompenzálni kell. a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. 3. Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. de további definíciót nem alkalmaz. amely lehet vé teszi számukra. 4. 2.

halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb. akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. például az álláshoz jutás nehézsége. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. szenvedélybetegség stb. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. hogy mégis megtegyék ezt. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel.). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes. Azok között. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. A törvény kiterjed mindenkire. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. munkahelyen jelentkez korlátozottságokra. ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. rehabilitáció stb. Orvosi igazolás szükséges. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. jelent).) miatt korlátozottak. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói. amely során eldöntik. Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján . aki tartósan beteg. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki. mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. ezt az érintett személy saját orvosa adja. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés. akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania.mérni.

Különösen fontosak azok az intézkedések. Egy másik intézkedés. A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. illetve ASLAK). akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK. amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra. illetve fogyatékossága kezdete után is. a foglalkoztatással összefügg intézkedés. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként. f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . és a kompenzáció háromszint . amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. amely a foglalkoztatott. amint azt fentebb már leírtuk. hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. A regisztráció gondolata nem arra irányul. ± képzési segélyek. képzésben részt vev . képzés stb. Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. illetve. Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása. ± próbaid s munka támogatása. mint a speciális szolgáltatások. hogy a támogatás adható legyen. Van számos más. például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. a bevándorlók) felé tolódott el. Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. Az önkormányzatok biztosítják a drog.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. szemben más célcsoportokkal. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. akik munkaképessége csökkent. FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében. a fiatal munkanélküliek.. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak.döntik el. hanem arra. A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz.

A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. annak az elvnek az alapján. hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. Néha el fordulhat. a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. A helyzet ma már változik. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. Ez azért van. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. ILO-egyezménynek. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . ami az egyik oka lehet annak. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt.Azok az 50 év felettiek. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. elvesztheti a segélyt. Azonban ugyanúgy. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. nem éreznek ösztönzést arra. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására. és mint ilyen. mint bármely más munkakeres . KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. például a végtag elvesztése érdektelen. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. ha arról akarnak megbizonyosodni. és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre. miszerint a fogyatékos Äaz a személy. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik. ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. azonban a végrehajtás id be telik. orvosi jelentéseket nem készít. kivéve. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak.

vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. ± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k. (1996 óta). a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). Felmérések DÖNTÉSEK. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket. akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. 2. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet . A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. 3. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. ezen belül is f ként azokra. amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. illetve állásban maradjon´. 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal.fr). és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal. .(TH. az emberek TH-vá min síttethetik magukat. a fogyatékos dolgozó) számára. hogy állást szerezzen. és más kiadási programokat. de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára.asso. Ezek az intézkedések a következ k: 1. A szakképzésben az oktatók számára díj. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. nagyobb arányban. Az a személy. Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány. azt sugallja. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától. utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet). ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. képz intézményekkel és más. A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. B (mérsékelt) és C (súlyos). amelynek maximális id tartama 6 hónap. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak.

egyetlen üres munkahely sem. amely a végs döntéseket hozza. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. old. vagy a képzés. Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. ha pedig a kérelmez már TH. vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. illetve. A kvóta egyik hatása az. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. akkor azt jelöli meg. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva. A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. különben bírságot kell fizetniük.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja. A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. hogy meglehet sen elvontak. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére. A COTOREP szakmai stábja orvosokból. S t. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. hogy a kérelem az egyes. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. akit már foglalkoztatnak. a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. munkapszichológusokból. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). 26. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. (franciaországi jelentés. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. hogy ösztönözzék munkavállalóikat.

A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. A segély 24 hónapig adható. A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . gyorsan meg is kezdjék azt. valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. mint alább majd látni fogjuk. akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). Ez azt irányozta el .de). és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel. hogy mit kell érte fizetni. rehabilitációt stb. az súlyosan fogyatékosnak számít. A BA keretében ahhoz. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni. A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. és mértéke 40±60% között lehet. s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket. semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát. és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik. Például azok. Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek. hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki.státusúakat´ célozza. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok. és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást. a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. amely minden munkakeres t információkkal lát el. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. Megjegyzend az is. A munkahely átalakításához is adható támogatás. hogy azok a cégek. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001. Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra. A két definíció teljesen különböz . e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. hogy gyorsan megállapítsák. január 1-jét l. A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). A reform f indítéka az volt. Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak.jobs-fuer-schwerbehinderte. más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. . mi a megfelel rehabilitáció. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. pénzügyileg önállóak. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges.) célozzák.

A képességcsökkenés akkor ismerhet el. vagy pótszabadság nem jár vele. még akkor is. hogy egyedül akarnak dolgozni. ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. például utazási kedvezmény. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát. és az információs központot (BIZ) is lehet használni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg. ha az igényl életkora tekintetében atipikus. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek. mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot. hogy munkanélküliként regisztrálják. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. Rehatervet dolgozhatnak ki. megjegyzend azonban. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´. amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak). a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. A www. A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. egyéb juttatások. mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni. 146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket. azt. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik.jobs-fuerschwerbehinderte. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy. valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l. A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. Nem méri a munkaképességet. ha korábban már voltak. vagy -e csapatban stb. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. alsó végtagok stb. hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik.

a munkahely elrendezésér l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . függelék). Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. amikor eldöntik.A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. . Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. 1999. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. július. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. A BA Orvosi Szolgálata. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´. azaz azokat a korlátokat vizsgálják. hogy eldöntsék. képzési forma. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. és küls . vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. indokolt volt-e. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. angolul). amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni). amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. SZEMPONTOK A III. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. rehabilitáció. DÖNTÉSEK. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. ha munkához akar jutni. megfelel -e. szakmaválasztási irányítás. A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´. akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. például szakképzés igénybe vételét. hogy adott esetben mely foglalkozás. úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. amelyeket a személynek le kell küzdenie. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor.

A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. A Äglobális´ kvóta 8%. Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb. hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. amelyek különösen érdemesek arra. Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). ± családi körülményei. ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. akik járadékra nem jogosultak. A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. a sokgyermekes szül k. Az OAED kezeli a kvótát. Éppen ellenkez leg. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. a fogyatékos személyek családtagjai. például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni. Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). ± szakmai képzettsége. A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel. Kvótához a 21±45 évesek.

± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). illetve állásuk megtartásában. amelynek célja. feltéve. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye. akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. függelék) használják. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). de azoknak nem járt támogatás. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek. ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze. hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. ± Személyes segítség az olvasáshoz. Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. amely segíti a munkaadókat abban. ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS). . amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. ± Támogatott foglalkoztatási program. akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. 1996) foglalt. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket. de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. amit a FÁS. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. vakok és gyengénlátók részére. valamint szakképzésben. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják.

Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. . információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. hova sorolják az érintett személyt. Felmérések DÖNTÉSEK. Van néhány javaslat arra. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el. hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra. A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. hogy Äf áramú. Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. Az NDA feladata. Megoldatlanok azok a kérdések is. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció.az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. helyezték. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. azzal a megbízással. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak.

helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. A technikai bizottság orvosokból. Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. sz. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform . ± munkavégzési kompetenciák. ± fogyatékosságának jellege és mértéke. Azt a személyt. és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. ± hadirokkantak. ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). és munkába szeretne állni. A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés. közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). a 2000. Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. 151 DÖNTÉSEK. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. munkaer -piaci szakért kb l. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat. szociális munkásokból.Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel. az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. (pozitív képességére) kell összpontosítania. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. rendeletében foglaltaknak megfelel en. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l.

hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. nem a munkaadó. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek. A REA el dje. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik.szellemében. ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására.). aki a listán a legelöl áll. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja. amely (testi. hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez. szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz. amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. tartós munkanélküliekre stb. munkahelyelosztó eljárást biztosít. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén). ± A WAO-járulék csökkenthet . Az igényl k várólistára kerülnek. Sok ember csak részlegesen fogyatékos. Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos.és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van. ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. ami azt jelenti. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´). és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. s ezt a törekvést a WAO. a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit).

3.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. a tervezési és építési törvény. Például: 1. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök. A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. Ez általános törvény. A törvény arra kötelezi a munkaadókat. akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik. szakasz). a fogyatékossági juttatásban (WAO. 153 4. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet. és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. azok a WSW-ben részt vev személyek. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. Waz vagy Wajong) részesed k. amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. és feltételezi. hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). 2. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg. ezért WSW-várólistára kerülnek). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13. fejezete tárgyalja. hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. illetve a WSW. azok a személyek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. függelék). abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek. 154 .

Általánosabban fogalmazva. és akkomodációra. és minden olyan körülményt szabályoz. Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban.Felmérések DÖNTÉSEK. szociális vagy halmozott problémákkal. Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. mind pedig azokra. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. hogy szakmai fogyatékossá vált. A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. 23±24 szakasz). E csökkenés oka lehet betegség. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják. Az alkalmazottak egyéni igényeiket. munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott). hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. Ehelyett azt hangsúlyozza. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. amely a munkakörnyezetet testi. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak. sérülés. mind azokra. például testi vagy szellemi betegséggel. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. PORTUGÁLIA . illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. mind pedig szellemi. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . sérüléssel.o. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. Ezen túl az útmutató világossá teszi. a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. képességcsökkenéssel. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb. A WEA igen általános. akik a fent említett problémákkal küzdenek. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. SZEMPONTOK A WEA. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut. A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést.

± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). munkavégzés közbeni képzéssel. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni.Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. és ha lehetséges. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek. függelék) használatos. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. 156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. ‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel. A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át. amely legfeljebb négy éven át fizethet . valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti. Felmérések DÖNTÉSEK.

akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri. 26.. hogy magában foglalja mindazokat. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . királyi rendelet..O. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . január 14.). amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. de annak betartatása szigorodott azáltal.E. Támogatások és adó. 01. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések. hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka. A kvótát a közelmúltban csökkentették. B.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales. 22 sz. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek. Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt. amelynek célja egyrészt az. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz. például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás.A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad). SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik. MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat. 157 Felmérések DÖNTÉSEK. 2000. másrészt az. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo).

ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének. Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. 3. A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés. ami azt jelenti. vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. az LSS hatálya alá tartozó személyek. a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. megyei. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják. A jelentés szerint elképzelhet . önfoglalkoztatott stb. aki annak a költségeit viseli.1. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás. vagy állása megtartásának. A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5. hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók.se) végzi. szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. vagy önkormányzati szinten). különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18.). Fogyatékossági segély. Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. vagy bármelyik leányvállalatánál.av. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni. szubvenciók). A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások. drogfügg k). fejezetét). adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet. Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. vö. 2. A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. függelék). például személyi segít k képzése. 17. o. hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www. és az egyén feltevéseihez köt dik. ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. o). más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. nehezen foglalkoztatható személyek számára. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább).

A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. másik munkahelyen. és más. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak. 17. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. Azok a PEO-nál regisztrált személyek.´. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával.) Ugyanakkor. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni. A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend . . A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot. amelyek arra ösztönzik ket. a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l. akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. a munkafeladatokról. és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek. Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez).. de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. a munkaid r l. Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról. arról.).A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról.. az utazás módjáról és id tartamáról. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség . vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe. szakmai oktatás stb. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. A jelentés megemlíti. hogy ki segít. (Megjegyezzük. hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre. o. de az orvosok szerepe nem jelent s. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. arról. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez. azt kockáztatják. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják. SZEMPONTOK Annak fizethet .

vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak. aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért. aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük). a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet. ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. óta AF-Rehabilitering. hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított. pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési. o. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. E kategóriákat diagnosztikai (például szív. fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja. ± Munkahelyi bevezet program. A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18.). a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. elhelyezési tanácsadás stb. 161 . kerekesszék-használat) elemek alkotják. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. Egyes programok. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. E formálisan rögzített. akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége. amely sokféle. jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére.

ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n . hogy elveszíti segélyjogosultságát. ± Workstep. de gyakran csak közvetít . Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek. ha az igényl olyan területen él. Hagyományosan. 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak. a támogatómunkások díját. a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. amely hasonlít a New Deal programokhoz. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan. (A szolgáltató lehet munkaadó. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). az állásközpont pluszok létrehozása. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. Ezen kívül. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. ± Otthoni képzés. különösen a fogyatékos személyek számára.± Munkael készítés. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. hogy továbbra is jogosult a juttatásra. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. a szolgáltató pedig támogatást kap. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1.) A már foglalkoztatott emberek. Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. különben fennáll az a veszély. ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). akkor az felveti a kérdést. amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára. az utazást a munkahelyre. vagy támogatott üzemekben. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. 162 Felmérések Workstep . akkor kötelez részt vennie az interjúkon. amely támogatott foglalkoztatási program. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek. A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. ami feltehet en azzal jár. függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. Ezen kívül az NDDP.

a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. állásának veszélyben kell lennie. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. a beszéd érthet ségére. a járás képességére. amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat. az öntudatra. a látás. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. a hallás korlátozottságára. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül. vagy ha dolgozik. a karok és a kezek használatára. ezek például az állás. amely lényegesen és tartósan. mint fentebb már utaltunk rá. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. és fejlesszék foglalkoztathatóságát. Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. korlátozottságára vonatkoznak. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik.DÖNTÉSEK. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. mint korábban. de ritka. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie.

fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. társadalmi érintkezés. Ha a munkaadó több pihen id t. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. nem válik jogosulttá. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l.szintet követel meg. akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. míg más leírások nem. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. otthoni segítség. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie. személyi ellátás. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. telefonköltség stb. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. és adókedvezmények. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l.). hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. tartós ellátási és támogatási szükséglet´. a munkaadó szerepénél). hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. például azt is. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. itt szerepel annak általános leírása. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. a PCA-ban a pontok összesítésével). 164 3. szellemi. mozgás. Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. . ha készpénz: szabványos összegek. a folyó költségek megtérítése. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. különleges szüneteket engedélyez. az a f kérdés. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. de meg kell említenünk. Egyes leírások kikötik.

A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. például felkelésre. szint 160 óra). A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között. A személyi ellátás a személyi higiéniára. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. ahol ilyen el fordul. és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. vagy akik dolgoznak stb. szint: 50 óra. illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). hogy legyen a gondozó munkaadója. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1. Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. az országos jelentések elkészítésének id szakára. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. 4. lefekvésre irányul. a mosakodásra. hogy meghatározza saját szükségleteit.Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. ápolókból. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. az étel elkészítésére és elfogyasztására. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. szociális munkásokból. a gyógyszerek bevételére. A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén). Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. multidiszciplináris munkacsoportokból. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. és hogy a személy állapota mennyire súlyos. A közelmúltban . Minden információ 2001-re vonatkozik. amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . A 2002. és ekkor új felmérésre kerül sor. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére. A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. a finanszírozásuk a központból történik. a takarítás. akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. szintek.

illetve más intézményi adatokról. szintnek felelnek meg. amelyekben részesül. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. o. hogy a jogosultság feltétele Äa testi. mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik. a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. (Lásd http://www.at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. majd egy bizottság vizsgálja felül. A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést.). KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). 50±180 óra havonként). 40. és tanulmányokkal alátámasztható. A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. szellemi. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz.parlament. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. tartós ellátási és támogatási szükséglet. amelyek díja jövedelemfügg . hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak. például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6). Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban.html). amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. de ez nem kötelez . szakasza kimondja. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap . JÖVEDELEMTESZTELÉS. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4.gv. amelyek az 5. mint a megyei szociális hivatalok. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt. például a siketség és a vakság. vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos. hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés. és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért. A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét. és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását.

ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. ± étel elkészítése és elfogyasztása. és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. adhatnak ellátást. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. JÖVEDELEMTESZTELÉS. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. otthoni segítséget. együttesen mérik fel. amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál. akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. ± személyi ellátás és higiénia. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. Lejjebb részletesebben kifejtjük. A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). A helyi önkormányzatok további. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése). . RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak. és csak Flandriában m ködik. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. ha nem. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. ± háztartási teend k. támogatást a mozgásban stb. A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. ± felügyelet nélküli életvitel. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. de ha azt már jóváhagyta. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. akkor a költségkeret megemelhet . ± kommunikáció és társadalmi érintkezés. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel.

a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. óránként) mutatja. hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. pszichológiai. fejezetének tárgyalását). A végs döntést bizottság hozza meg. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. hogy kinyilvánítsa. az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´. DÁNIA Intézkedések . hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit. környezetét stb. A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára.168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. például a Barthel és Katz féle. A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. ha a felek nem értenek egyet. naponként. aki valamilyen fogyatékossággal él. nem pedig abban. 2. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik . miként kívánja megszervezni életét. A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. csökkent értelmi.

± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. Vannak azonban speciális esetek. azok számára pedig. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz). akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. és dönthet úgy is. ellátás és ápolás által. de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. gépkocsihozzájárulás stb. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót. akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese). ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. amit saját maga nem képes nyújtani. 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra. Äállandó ellátási segélyt´ ad. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. a fizetésr l stb. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés.A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. ± személyi ellátás és segítség. tartós fogyasztási cikkek. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. ± technikai támogatások. amit hat hónapon át lehet görgetni. ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. csak a legsúlyosabb esetekben). hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. társadalmi és más tevékenység. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. ± a gondvisel házastárs. biztosítása. kezelés.) ellátásáról. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére.. a halálos betegek stb. Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok. ÄAzok a 67 év alatti személyek. testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´. . ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él . Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet . Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak.

de más hozzátartozóéit nem. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. otthonán kívüli mozgásra stb. Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak.KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. Az országos jelentés arra a következtetésre jut. és az egyéni szükségletek . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). LSP: Külön említi a vakságot. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. amelyek hatással vannak például a légzésre. és egyéni segítségre illetve ellátásra. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. A gondozók. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi. hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. alkotják. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. a beszédre. illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. JÖVEDELEMTESZTELÉS. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre. a csökkent látást (lásd feljebb). akik Ä67 év alattiak. de ezek szerkezete nyitott. A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. társadalmi kapcsolatok kialakítására. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek. akik nem részesülnek szociális nyugdíjban.

± a kommunikáció. Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások.1995/102). ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs. és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31. akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. szakasz). például a személyt felsegítik a buszra. amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. o. 2. vagy visszatérítik a taxiköltséget. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. például a megfelel segítség megszervezésére. aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. ± az otthoni élet. hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen. ± igény valaki segítségére (órában kifejezve). Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. de a törvény említést tesz a következ kr l: . A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza.1. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. Ezen kívül a törvény azt is kimondja. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét. és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz). Általánosabban. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések. ± azok költségei. független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f .). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket. JÖVEDELEMTESZTELÉS. Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be.

és otthonukban vizsgálják meg ket. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. 174 . harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002. hogy gondozót alkalmaz. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. Azok a nyugdíjasok. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. ± a beszéd súlyos képességcsökkenései. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek.± olyan. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. vagy a háztartás valamely tagja látja t el. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések.

szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet. és bizonyítani tudják. akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek. vagy annál magasabb. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ. ha nem kapja meg a szükséges segítséget. A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. milyen segítséget kap családtagjaitól. de 1997. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. Ebben az esetben az igényl leírja. RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . barátaitól. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. de nem tudják bizonyítani. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek.JÖVEDELEMTESZTELÉS. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. A legmagasabb összeg azoknak jár. függelék). illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell. akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung). vagy az ellátást térítés ellenében végzi. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . az AGGIR-t használja. hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket. Az ellátási biztosítás járulékalapú. függelékben. Az igényl nek azt is jeleznie kell. milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében.

például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. jóllehet az utóbbi népszer bb. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában.) sem jelennek meg. 176 KORHATÁROK Nincsenek. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb. Megemlítjük.5 óra kell. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. II. A szociális ellátás a Sozialamt feladata. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. és hetente többször van szüksége otthoni segítségre. automatikusan senki sem válik jogosulttá. Az egy napra jutó igény . A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik.(Eingliederungshilfe). Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. hogy legyen. nem pedig egészségi állapota határozza meg. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. hetente többször van szükség otthoni segítségre. még nem jár ellátási biztosítás. és id nként vita tárgyát képezi. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás. hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. JÖVEDELEMTESZTELÉS. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. az utazás többletköltségeit. Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. Erwerbsminderung stb. önmagában azért. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre. étkezés és mozgás).

azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek.0 óra kell. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez. amib l minimum 2. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról. amib l minimum 4. 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. hetente többször van szükség otthoni segítségre. akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva. A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik. III. hogy legyen. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek. függelék). ha ellátásra szorulnak. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. hogy legyen. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában. Ebb l következik. mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. hogy mi számít ellátásnak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak. A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást. Az igazolvány els sorban azoknak kíván . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra.0 óra kell. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. de a hangsúly az ellátás biztosításán van. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. A fogyatékosigazolvány. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. amit jelenleg tesztelnek.összességében legalább 3.

vaksági jóléti segély. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre. Kérdéses. támogatás. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ. gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. nemcsak azért. gondozás. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. illetve ingyenes tévéel fizetés. Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. a három f terület a patológia. A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze. esetén. közlekedésieszköz-használati támogatás. thalassemia vagy AIDS. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. többek között utazási kedvezmények. villany-. Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek. mert a segélyhez . 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba.és telefontámogatások. mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok.segítséget nyújtani. gáz. Hansen-kór. siketnémaság. Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban. és egy ellátó személy foglalkoztatása. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. például ezeket: mobilitási segély. hanem azért is. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. JÖVEDELEMTESZTELÉS. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). illetve ezek részterületei. a sebészet és a pszichiátria. paraplegia és tetraplegia. a fenti definíciónak megfelel en.

A viták részvev inek egyik f célja. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása. valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. például a f tésre és az étrendre. TSG 98/45 Ellátás a közösségben). jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ). A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül. E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. az alvásban stb. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog. közösség. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre. hogy legyen. hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el. vagy megszüntessék azt. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez. hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell. hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni.) alkalmazott lista alapján. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. 2001. hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . mind az orvosi mind . akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. Megállapították. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. december 12. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik. A mobilitási segély.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. Közösségi. továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire.

Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . a mosással. Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. az öltözködéssel stb. például a járással. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik. A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. a mosakodással. hogy Äfolyamatosan´. amely igazolja . az evéssel és az ivással. ami azt jelenti. Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. a mobilitási segély stb. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. például az Äállandóan´ nem azt jelenti. vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. vagy egy ügynökség révén. vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. jövedelemtesztt l függ . Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. Ennek egyik fontos következménye. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak. kapcsolatban. A BWA a vaksági nyugdíj. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. ö hogy gondozót alkalmazzanak. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet . és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. az otthonában történ mozgással. az Äegyszer ´. PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül.pedig a nem orvosi jelleg teend k terén. A BWA. hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében.

2. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). amelyet a személy mindennapi élete során végez. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb. járásképtelenség. 3. éjjel-nappal stb. ± mi az. az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. intézményi szint szerepvállalása. 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. a várható id tartamot. amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. ± hogy az ápolásra naponta. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. 182 . a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. vagy éjjel-nappal van-e szükség. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. van-e szüksége. évi 18. amelyet az 1980. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. illetve csak nappal. törvény vezetett be. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. akik csak segítséggel képesek mozogni. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´. egy további. A CAA kifizetett összege attól függ. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el. Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. 4.

törvény értelmében fogyatékosnak min sül. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak. illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez. és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. hogy valaki civil rokkantnak min sül. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. amely a Kincstár. Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. például a Vakok Országos Egyesülete. mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak.függelék). vagy folytonos ápolásra szorul. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´.és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz. és/vagy a 104/1992 sz. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. továbbá igazolják. cikkelye). A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. közepesnek. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg. illetve a Belügy. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. Elképzelhet olyan eset. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. hogy állandó. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle. munkából való fizetett távollét kapcsán. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. er sn és súlyosnak ek min síthetik.A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül. akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. törvény 3. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. nevezi ki. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. de mégis tud dolgozni.

Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. a folyó költségek megtérítése. és azokra rendszeresen hivatkoznak. A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%). Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. tehát konkrét kiadásokhoz köthet k. mozgás. Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. 184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. AWBZ. A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell. ABW. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. például kincstári köriratok formájában. amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. az általános szociális ellátórendszer.2. . amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet .A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik. amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket. amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. ha készpénz: szabványos összegek. A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. egyéni ellátás. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata. például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára). amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). társadalmi érintkezés. otthoni segítség. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására.1992). Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer. de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. A WVG (1994) a korábbi. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására.

amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. amely kizárja a jómódúakat). RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). és a felmérések kiszervezése ritkább. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény). és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot. KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. Folyamatban van egy. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban. aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket. az AWBZ korszer sítését célzó program. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést.Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II). Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva. A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1.1. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be. A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. A PGB-k népszer ek. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését.

egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük.akadályoztatva van. amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. kidolgozzon és kövessen egy munkatervet. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. 8. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. SSA-ban szerepl intézkedésre. például munkában. csak a fizetett ellátás id tartama.prp. vagy oktatásban vesznek részt. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. legalább is kezdetben (Ot. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat. akik más szervezett tevékenységben. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven. az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. 4. KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. ideértve a háztartási teend kkel. SSA) tartalmazza. nr. az evés. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz). hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek. SHD 2000: 2). padlótisztítás vagy beágyazás. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. bevásárlás. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. a kerekesszék javítása. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. a hát megmosása a fürd kádban. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz). JÖVEDELEMTESZTELÉS. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. jegyzetelés találkozókon stb. a társadalmi érintkezés. A BPA általában nem arra való. egy üveg bor kinyitása. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban.2. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. nr.prp. Az önkormányzat dönt arról. hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. hogy saját szükségleteit meghatározza. bekezdés. hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását. 8 [1999±2000]). Ennek oka. hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. a higiénia. amilyen az öltözködés. hogy azok szükségleteit fedezze. BPA) helyezi. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. Jórészt ez volt az oka annak. autóvezetés.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

de megszokott. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. személyi higiénia. G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. kommunikáció. akiknek a jövedelme nem kielégít . A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. SVÉDORSZÁG . KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás. Minden egyes szakasz meghatározásokat. hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon. önellátás (felkelés. hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). Az 50%-os. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata). legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti. JÖVEDELEMTESZTELÉS. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. lefekvés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. hogy az igényl tartósan. öltözködés. a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata. étkezés). valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. biztonság és tájékozódás. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . Ahhoz. és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). és egy másik személy segítségére szorulnak. de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb.

a diétához stb. A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . a házimunkát. 3. A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . helyi finanszírozási modell alapján történik. hanem az az alapelv. mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. ± orvosi többletköltség. ± élelmiszer. 2. központi. Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. ± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. mosást. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. A SoL lényege nem az. mozgás. 3. Ennek megfelel en el nyösebb. A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. ágyazást. az otthoni segítség és egyéb ellátás. finanszírozása pedig vegyes. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. otthoni segítség. amelyeket az LSS/LASS is érint. takarítást. 53 illetve 36%-a. az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. ± különleges berendezések. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). társadalmi érintkezés. 1. egyéni ellátás. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. 2. 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. Az SoL részben olyan szükségletekre irányul. az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja. a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. amelyeket az LASS szabályoz. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. Egy hasonló támogatás. INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . például f zést. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS).

de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz .megfelel módon vezeti be. Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS. Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra. kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján). o. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására.). hogy mit kell figyelembe venni. lakás. de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez. ruházkodással stb. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. otthoni segítség. hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie. A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. SoL ± minden korosztály. 14. KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre). Meg kell említenünk. RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt. hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. (Svédországi jelentés. tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy. ruha. SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt.) kielégítésére. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. ÄA szociális jóléti hivatal. illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. fogyasztási cikkek stb. Az élelmiszerekkel. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. hogy otthonában figyelje t meg.

o. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban. a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance. Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. kivéve a munkahelyi baleseti. Nincs szükség orvosi adatokra. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet .szembe´. amelyet az NHS kínál. akik dolgoznak. c) egyéb. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás. és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. További. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet . 13. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. Konkrét rendelkezések rögzítik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni.). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. akkor joga van a gondozó kiválasztására. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. mert az széles jogköröket biztosít a személynek. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet. DLA) tárgyalja.

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza. az nem válik jogosulttá. fogyasztási többletköltségek). és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. A DLA nem jövedelemtesztt l függ .. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. hogy akinek a járási képessége korlátozott. IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . akik mobilitási segítségre szorulnak. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. Ennek fordítottjaként az is igaz. hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását. de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. vagy mindkét lábukat elvesztették. az öltözködés stb. amilyen a mosás és a személyi higiénia. de vezet re van szükségük. ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban. KORHATÁROK A DLA-t azok a 65. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban. DPTC) jogosultjainak körébe. akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik. társadalmi érintkezés. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. továbbá a gyógyszerek bevétele. akik siketek. személyes gondozás. ez az NHS feladata. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. ha készpénz: szabványos összegek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. otthoni segítség. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. függelék). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. vakok. ha nem tudja bizonyítani.A DLA a Munka. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k. ideértve azokat is. illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). akik például tudnak járni. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. a folyó költségek megtérítése. automatikusan jogosulttá válnak. Hangsúlyoznunk kell azonban.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1. mozgás. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. a felkelés. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének.

Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . vagy más néven Äf ételtesztnek´. vagy milyen jelleg munkát végez. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. amely azt vizsgálja. Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. vagy meg kell felelnie az ún.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. jöv je (Els kiadás) XII. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II. Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik. a forró f z edények kezelését. 1st Edition XI. valamint annak felismerését. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. hogy állapota miként befolyásolja életét. A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. az meg akar tanulni. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. hogy az illet ellátásra szorul. a zöldségek el készítését. Äf z tesztnek´. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. hogy aki nem tud f zni. Munkafüzet (Els kiadás) III. Támogatott foglalkoztatás. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. hogy az érintett hol lakik. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. A teszt nem ad számot arról. jelene. vagy akar-e f zni. hogy az étel rendesen megf tt. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik. hogy a személy szokott-e. aki éjjelnappali figyelemre szorul. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. a f z teszt azt fogja jelezni. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. továbbá azt is feltételezi. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja. erre példa a f z teszt.

Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. Amelyekre nem.XIII. . Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII. amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->