Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 . fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze. A társadalmi modell 23 1.2.2. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal. függelék 15 2. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2. függelék 16 3. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3.ahhoz. Továbbá. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1.1. fontos szakmapolitikai területekkel. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3.1.1. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1. fejezet: Bevezetés 20 1. és annak megértéséhez is.1. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4.2.3. Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más.3. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. amilyen a diszkriminációellenesség. hogy bemutatja. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához.

Definíciók. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8. Kategóriák. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6.2.2. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6. Tartózkodási jogok 70 6. A juttatások hordozhatósága 71 6. fejezet: Következtetés 81 8.1.1. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7.3.3. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5.1. függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2.2.4. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III.3. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 . RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5.2.

függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3.

9.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség. Community and Family Affairs (Szociális. Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases. módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases. 9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . Disability and Handicap (1st version. változat. 10.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social. módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. 1980) (Képességcsökkenések. 1.

ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess.IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka.

sz.RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II. fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   .

Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 . ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3. Jugendamt = szociális jóléti hivatal. akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt.

ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. akiknek rászorultságát elismerték. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják. hasonló szükséget szenved emberek között. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. és azok a kísérletek. A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik. Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. amelyek arra irányulnak. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. ami azt jelenti. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más. . hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. ahelyett. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. mint például a szaktudás és az iskolázottság. a másik nem. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. A jelentés kimutatja.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. amelyek más hátrányokból. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak. hiszen abban a folyamatban használják ket. A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be.

olyanokon. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. . A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban. az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más. hogy egy másik államban telepedjenek meg. hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. és az is. 19 I. A tagállamok el re jelezték. az európai integráció során felmerül problémákra. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. fejezet: Bevezetés 1.1. nehezebben jellemezhet aspektusai is. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. vagy a diszkrimináció elleni fellépések.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. és e jelentés kimutatja. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. a kölcsönös tanulás el tt. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat. id nként meg kell reformálni. A projekt célja. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze. rész Bevezetés és módszertan 1. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik.

a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. Az FETD az európai jog egyik eszköze. E tanulmányban egyik célunk. amelyekkel az 5. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák. A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. Egyes területeken. és azt kérte. hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. Megjegyezzük. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái. A Bizottság azt kérte. fejezetben foglalkozunk. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé. készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. további . E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. A Bizottság jelezte azt is. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. Amint a kés bbiekben kifejtjük. fejezet foglalkozik részletesen). Még ha vannak is olyan szófordulatok. az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. A Bizottság azt sugallta. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). e gondolatokat fel kell dolgozni. hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. Nem kétséges.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. Kiemelte. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. csakúgy. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. hanem hozzájárulásából ahhoz. A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. Noha megjegyezte. és néha még az el tt. hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. Nevezetesen. hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. megjegyezve. és láthatóvá tegye ket.

amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. Nagyon fontos megjegyezni. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. különösen a szociális támogatások között. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. Ezért elkerülhetetlen. A kutatás célja annak megállapítása. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint. Általában sokkal kevesebb információ van arról. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. Lehetséges az az ellenvetés. mint akkor.információkra van szükség ahhoz. mint az egyéb definíciókról. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban. akkor képesek lennénk feltárni azt.E definíciókat adminisztrátorok. mire terjed ki a tanulmány. A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által. ki tartozik bele és ki nem. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. ha pénzbeli támogatásról van szó. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. azok szakpolitikáinak tükrében. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. mint amilyen a következtetés definíciója. hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. hogy meghatározzuk. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre. Például: vannak olyan juttatások. hogy mely törvényeket. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj. ahol speciális juttatásokban részesülnek. de anélkül kell meghatároznunk. szemben . hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. Nyilvánvaló. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. hogy ez azt. Ezért szelektálnunk kellett. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . fejezet). fejezet tartalmazza. illetve ellátásokat. A tenderdokumentum. másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében. a szót általános értelemben használja. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. hogy a tanulmány céljának rovására menne. és nem annak megha tározására. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel.

a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. További összehasonlítási probléma. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. Az orvosi . vagy olyan választ kapunk. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. ez kerettörvény. Nem volt nehéz dolgunk abban. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. és kifejtjük. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. hanem olyan keret kidolgozása. vagyis azzal. fejezetben kifejtjük. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. és feltárja. különösen Hollandiában. Más. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. 1.2. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. érthet en. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát. de a háttér bemutatása. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. Mint fentebb már megjegyeztük. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. A másik szempont az volt. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés.azokkal az országokkal. amelyb l érz dik. A Bizottság kifejezetten rámutat. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. szelektív. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. hogy eldöntsük. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély. El ször is azt. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. E kutatás egyik célja. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. A LISMI széles körre terjed ki. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók. Amint azt a továbbiakban a 2.

A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. Sokszor elhangzott. ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . és felkérik ket. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia. így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. 2000). Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. hogy valaki a rámpát használja. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. és amely orvosi beavatkozással. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. Egy-egy terv. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket. hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. például rehabilitációval enyhíthet . Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. Tény. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. közlekedési rendszerek stb.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. A munkahelyi környezet egészségességét . annak fizikai struktúrái (épületek. hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. hanem olyan képz dménynek. amelyet közvetlenül betegség. Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent .). valójában ennél többr l van szó. Ez arra utal. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között. azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. Gyakori feltevés. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon. amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. vagy más egészségügyi körülmény okozott. Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. a szociálpolitika szempontjából fontos témát. ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult. ahelyett. Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja. baleset. hogy határokat jelölnek ki. például a tervek fénymásolására korlátozódik). és körülírják. viszont felvet számos. hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni. valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el .

A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. ha hatékonyak akarnak lenni. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el. . amelyek célja a magatartás befolyásolása. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. A szimbolikus intézkedések. szintén Änem versenyz javak´. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. fejezetben tárgyaljuk.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek. hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. Megjegyzend . az általános viselkedési minták megváltoztatása. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. amilyen például a munkanélküliség. Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. tehát másokat kizárnak bel le. nyilvánvalóan akkor. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. De ha már bevezették. Amint feljebb már leírtuk. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. A jóléti állam. mint az elosztás nem piaci rendszere. Pedig teljesen világos. Lehet azzal érvelni. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt. noha lehetnek olyan esetek. s ez kedvez . A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. akik dolgoznak. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. mi a fogyatékosságnak. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. képzési lehet séghez. ha arra keresünk választ. A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. fejezetben található. ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. amelyek jelzik. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. vagy olyan Äel nyökért´. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. akkor ehhez definícióra van szükség. E fontos eset további tárgyalása az 5.

amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. Világos. Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. A társadalmi modellel utalni lehet arra is. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. Néha nem a fogyatékosság definícióját. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg.hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. amelyek különböz szinteken m ködnek. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. Ahol csak lehetett. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. Találhatunk olyan megfogalmazást. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni. és csak azután mondhatunk valamit arról. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. hogy ki. például az id skorúak részér l támasztott verseny.3. 1. miként van definiálva a fogyatékosság. A megfogalmazásoknak . a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. például oly módon. hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. Ebben a kutatásban arra törekedtünk. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. vagy lényegi tulajdonságairól. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´. például: Äaz a személy fogyatékos. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. mit is jelent az. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. amely meghatározza. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges. Gondok vannakazzal. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. amint arról a 4. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. és csak ezután beszélhetünk arról. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. fejezet beszámol. Egy másik. Megjegyzend . annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. illetve. például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend . hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. hanem az intézkedés célját közlik. Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot.

és a 4. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban. fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. a politikai . Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban.). ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. 2001) megállapítottuk. Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. amelyben dolgoznak. és így mód nyílt arra. Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok. képességlisták. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit. A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein. azokat.központi helyük van abban a folyamatban. ezeket a 3. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. e téma kutatásában a logikus els lépés az. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg.2 pontban is szó esik). fejezetben összefoglalót adunk bel lük. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel. rolt valamint annak bemutatására. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. noha a mi elemzésünk azt sugallja. de a 3. Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról. mint azok. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. de mi úgy gondoltuk. hogy olyan definíciókat kutassunk fel. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. fejezetben tárgyaljuk. A 4. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák. amelyeket nem annyira a jogi. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. munkavégzési követelmények leírásai stb.

Tény. nevezetesen azzal. amelyek a törékeny egészség id skorúakra. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. alacsony iskolázottságú és képzettség . Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. Bemutatja. miközben kiderült. A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban. felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában. amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne. és olyanoknak. akik nem. mint azok. 2002. akik dolgoznak. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. amelyek sokkal el nyösebbek. vagy. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. A 3. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. köztük a fogyatékosok tekintetében. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. 4.8 tábla). Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. 2002). hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. Az OECD amellett tört lándzsát. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. mint cél. Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra. nehezen munkába állítható embercsoportok. még általánosabban. mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. hogy a fogyatékosság. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják.

k Bemutatja a tanulmány. amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. ugyanakkor azt is megmutatja. Thornton. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. 2. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken.1) áttekintünk három. mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. 2000). Sainsbury és Barnes. amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet. A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. 27 2. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót. miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal.célra alkotják ezeket a kategóriákat. és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö. amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l. A besorolás három fogalmat határozott meg. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM.: Prins és mások. A Képességcsökkenések. mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak. A 2. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet .2 pontban kifejtjük. 1997). Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l. és a WHO 1980-ban publikálta. hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak. valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. Ebben a fejezetben (lásd 2. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. Rávilágít a jelentés. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). 1992. Az ICIDH i olyan keret volt. hogy megnézik.1. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén. amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le. 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. .

E forrásokból olyan információk gy jthet k. következik. (Zola. amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás. jövedelem. amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. vagy vak. hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. Az univerzális megközelítés megengedi. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs . olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz.). Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. hogy ki fogyatékos és ki nem. hogy ki a fogyatékos és ki nem. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. (Bickenbach és mások. Arra számíthatunk ugyanis. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. amelyeket a képességcsökkenés. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. Az a tény. vagy mértékét. ii. úgy mint életkor. A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít. hogy nem meghatározott rendszerr l. hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. mint annak az adathalmaznak a létrehozása. Fenntartja. old.és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. azt jelzi. 401. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját. A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. a fogyatékosság megállapítása. járulékfizetési id stb. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál. 1989. Ez a megközelítés Äelismeri´. amelyek úgy készülnek. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. Ez más kutatási probléma. olyan küszöbökét. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. 1999). személyes és demográfiai tényez k. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács. s t növeli az eredeti keret nyitottságát. Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. 2002). illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára. fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l .

A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. egy olyan ellen rz lista használatával. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. amelyek azt mutatják. hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. ii.). ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. technikai támogatások.. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. 44±45. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. (Európa Tanács. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12. ahogyan egyeseket kiválasztanak. 2002. mint a mostani. hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. a gyermekek miatti támogatások. gyakran felváltva. «Egyes fogalmakat. hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció . hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. amelyeket azért tettek. miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´. szakképzési. Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. Az Ajánlás leszögezi. Így különösen azt. 2000) témája volt. októberében eljutatták hozzánk. old. 2000. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). old. (b) az Äel bb rehabilitáció. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). hogy megállapítsuk. de mi megtartóztattuk magunkat attól. a kérd ív felkérte a válaszadókat. hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását. a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. Különösen említésre érdemes. A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. hogy Äaz olyan jogi definíciók. vagy a munkaképtelenség. ET-ajánlással. amely biztosítja. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma. amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l. hogy: i. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. egymást behelyettesít en használnak. Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. Mindazonáltal a 3. e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. a gondozási segélyek. A tanulmány arra a megállapításra jutott. amilyen a fogyatékosság.alá. a gondozási igény felmérése. és megállapítsa.). Azon jelent s er feszítések ellenére. a személyes oktatási. hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács.

. összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás. ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. 2000. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. és azt. 5. 2002). Továbbá. A tanulmány vizsgálja. hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. . és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. A 6. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. Az osztályozás célja az volt. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel. sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. old). mert azt sugallják. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. Az eredmények általában nem egyértelm ek. amint azt a 7. akár a felmérés adataival mérik ket. és arra keres választ. fejezetben kifejtjük.) által készített értékelés hatását. a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett. hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. akár az adminisztratív adatokkal. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. mint e kutatási projekt célja. hogy a százaléktáblázatok használata sz kül.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található.

hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret. hogy valaki megértse a definíciókat. és bemutatja.ac. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt. a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük. hogy a jelent k ne érezzék úgy. . Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását. AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt.brunel. Arra sem kértük ket. vélekedéseit) kutassa. de lényeges egészségügyi ajánlásokkal.2. A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. A lista.htm. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l. hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból. a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. 2001 elején. A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak.uk/depts/govn/research/disability. Számos kutató és aktivista azzal érvelt. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek. illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. semmint az egyének tapasztalataira. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. feltéve. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény . továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. Az intézmények szerepe és gyakorlata. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti). és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel. hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. 1976).2. E munka célja nem az. hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak.

mozgásban) korlátozott´. az önellen rzés. amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban.) vonatkozó információkig terjednek. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. A leírás három f részb l áll: i. étkezésben. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. ii. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. FÜGGELÉK . közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. iskolázottság. munkaer piaci szakért k stb. és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. besorolásokból és más értékelési eszközökb l. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. mint ott. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. Itt is egy lehet séglistát találunk. Azokban az államokban. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket. A 4. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. Ez lehet az oka. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak.Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. A felmérési módszerek. A fogyatékosság leírása. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. például orvosi vizsgálat. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. amilyenek a jövedelemtesztek. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. öltözködésben. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki. iii. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában). például orvosok. mint amekkorára más országokban lehet ség van. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére.

4. A függelékek adatai két részre oszlanak. pontban kifejtjük. A munkaadók szerepe. Mind a foglalkoztatási. A személyi állomány. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. megállapítási eljárásra összpontosít. 3. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. míg azok a definíciók. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. fontos. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. szociális munkásokból. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. a második a felmérési. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban. iskolai végzettsége és szakképzettsége. 5. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). Szabályok és eszközök. mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. Amint a 3. A munkaadónak szerepe lehet abban. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. Van azonban néhány példa arra is. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete.A függelékek összeállításakor azt találtuk. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében. foglalkoztatási szakért kb l. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. amelyben eld l. rehabilitációs terapeutákból. . foglalkoztatási ellátások. a képességcsökkenés. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. A fogyatékos személy szerepe. egyéb személyes és társadalmi körülményei.2. amelyek megmutatják. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. Számos esetben nincs átfogó definíció. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az általánosan használatos definíció. Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. 2. szakképzettségér l. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás. A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. ápolókból. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. 6. szakmai gyakorlatáról. illetve a meghozandó döntés. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési.

hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik. rész Kutatási eredmények 3. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. amelyeket. 1996. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. (Mashaw és Reno. fejezetben kifejtettük.). ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a . Megjegyzend . Ez a folyamat a 2002. Az USA-ban alkalmazott. A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. január elsejével megtörtént. Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes.A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve). március±júniusban készültek el. Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. köz-. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. 24.. közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. old. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. Megvizsgáljuk azt is. fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. Célunk. mint fentebb már említettük. a nemzeti jelentések 2001. és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. 34 II. a nemzeti jelentéstev k választottak ki. a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve. és felvessük a kérdést. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak. Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát.

a gyermekes családoké. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak. amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. nehezebb és igényesebb tevékenységek . szakasz felépítése más. amilyen például a munkanélkülieké. szakasz).3. Ahhoz. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik.1. akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik.2.3. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. szakasz) között. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. és vizsgáljuk azt is. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. Az els megjegyzés e tekintetben az. amilyen az étkezés. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet . ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik. az id skorúaké stb. majd megvizsgáljuk. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. a másik az ADL. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között. milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika. amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. 3. általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek.1. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL. A 3.1. Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3.2. szakaszban három módját különböztetjük meg annak.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is. a mozgás és a személyes higiénia. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet . vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt. hogy az ADL-támogatást megkapják. hogy a munka mindig bonyolultabb. A 3. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában. akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik.

az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. Visszatérve azokra az államokra. a zöldségek megtisztítása. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. Láthatjuk. anélkül. a háztartás vezetése. de azon kívül nem. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek. mint a hús kiklopfolása. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. hagyományos konyhai eszközökkel. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. Vannak helyzetek. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. például a házimunka. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. amelyeket ki kell elégíteni. kellene alapítani. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL). illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet.és a közlekedésképesség. a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák. A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. ez azonban nem jelenti azt. az öltözködés és étkezés. legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. A teszt magában foglal olyan elemeket. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. köztük az id skorúakra. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. Portugáliában például olyan a struktúra. amelyeket megállapítanak. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. A felmérés az igények mutatóit keresi. ahelyett. Ez a teszt azt vizsgálja. pirítás forró serpeny ben. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra. Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. a személyes higiénia fenntartása. a nyugdíjas fogyatékosokra. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l.elvégzésével jár. annak . a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. amelyet ki kell elégíteni.

hogy az étel megfelel en elkészült-e. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. Megint más országokban arra törekedtek. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg. miként akarja megszervezni az életét. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. hogy aki nem tud f zni. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák. A i készpénzes változat igen népszer . hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. A támogatás függhet jövedelemtesztekt l. hogy az illet szokott-e f zni. és a pénztámogatást meg kell vonni. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. Továbbá nem elvárás a teszten. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. a pénzt pedig valami másra fordítja. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. illetve Äformának´. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. meg kell nevezniük egy gondozót. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. Elismert tény azonban. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában. abból a feltételezésb l indulnak ki. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. Másrészt. Ezután támogatási terv készül. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. de megteheti. azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. akik a készpénzt választják. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. nem arra. ha megbukik a f zésteszten. az meg akarja azt tanulni. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. A teszt szempontjából érdektelen. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól. amely érintheti a juttatás odaítélését. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. akkor adódhat a gyanú. Mindenesetre azoknak. e teszt szerint támogatásra jogosult lehet. Nem célunk ehelyütt. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. azaz nem képes megf zni egy f ételt. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. hanem más célokra lehet fordítani. Van két másik f ismérv. ha a pénzt nem gondozásra költi. hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. hogy a pénzt más célra használják.felismerése. Ezt az információt arra használják. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. hogy jelezze. vagy akar-e f zni. Érdekl désünk arra irányul. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. s ez azt jelenti. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára.

hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre. Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). hogy k már n em dolgoznak. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés. hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el . amikor öreg (Daniels. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. és sok bírálat érte amiatt. 1991. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. 27. Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással). a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. amikor fiatal. de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. vannak ellenérvek. amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. a kormány azt hangsúlyozta. Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. amelyek azt hangsúlyozzák. A PSD. old. hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg. Amiatt aggódnak. míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik.csak bizonyos kor. Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott.. hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki. és akkor is. de ha valaki megkapta. A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat. ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. Itt különösen arról van szó. hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. Megjegyzend .). ugyanis az sem ír el korhatárt. Hollandiában nincs korhatár. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder. a másik az igények felmérése.(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re). Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre. mint a fiatal fogyatékosokéit.). Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. 1999. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. akik dolgoznak.

Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. ha nem lennének fogyatékosok. olyan. A szociális. A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra.2. akik elszigetel désének oka életkorukban. a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. amelyet akkor érnének el. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek.állapotú id sek között. abban az értelemben. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . Továbbá. úgy. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. Ennek az érvelésnek egyik fontos része. hogy a ± jövedelemtesztt l. E példákból láthattuk. hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között. mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése. 3. ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. Jobbára ez a helyzet Svédországban. Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. Ez azonban megköveteli. s e tény azt mutatja. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL. hogy igen mélyre kell ásni. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak.

hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. motiváció hiánya stb. sem valami lehetséges munkára. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. amelyek el írják az adminisztráció számára. amiért az illet abbahagyta a munkát. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. így e rendszer lényege inkább az. Az eljárás kezd dhet azzal. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. vagy attól független. valamint a nem járulékalapú segély. különösen azoknál a rendszereknél. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . például olyan szabályokkal. Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. E definíciók megfelel sége attól függ. Egyes országokban. Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják . illetve a munkába való visszatérés más módjaira.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. így Hollandiában. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. továbbá feltárják az akadályokat. Felmérik a személy munkaképességét. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. alacsony szakképzettség.) miatt. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. Más államokban. ehelyett azt vizsgálja. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez. hogy az érintett ne dolgozzon. hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. illetve annak a lehet ségét. és lehet jövedelemteszthez kötött. Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata. vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. például Németországban nem kimondott. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). hanem burkolt eljárást alakítottak ki. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. amelynek során megvizsgálják az okokat.

hogy az emberek ott maradnak. aki úgy jut el a folyamat végére. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. allergiás reakciót kiváltó tényez k. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. h mérsékletváltozások. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára. A felmérés vizsgálja. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. megjelöli azokat a körülményeket. Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. amelyek megadják. azt találtuk. aki a kérelmét betegséggel kezdi. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. rugalmasságra. felel sségre. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. ülni. ez arra is kiterjedhet. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. Meg kell azonban jegyezni azt is. hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. e rendelkezésekben az egészségi . mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. huzat. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. gyakori munkaid -változás. hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz. a munkanélküli úton marad. ahonnan elindultak: az a személy. de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. Azokban az államokban. hogy az illet vel megtárgyalják. akik munkanélküliek voltak. zaj. hogy megbizonyosodjanak arról. alkalmazkodásra. illetve megállapítsák. Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. vagy csak mérsékelten. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek.. a Äfogyatékos útra´ kerül. de részben azért. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. Van másik lehet ség is. Részben állapotának megállapítására. tud-e állni. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. Ennek az egyik eredménye az lehet. ha azt kérdezzük. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja.irányítani az illet t. ügyfélkapcsolatra stb.

képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. Ehhez orvosi diagnózis kell. Äkülönösen kétséges esetnek számít. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. de nem szükséges. akik még dolgoznak) annak megállapítása. amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. a létszámfelettiség. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. Megjegyzend . Hollandiában és Írországban alkalmazzák. a képzettség stb. addig a hollandiai felmérés . amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. például a táppénzes id szak végén készítenek. az ülés stb. hogy az utóbbi embercsoport. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. mint az iskolázottság. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. illetve (azok számára. ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. feltételezve. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. adott reakciók). hogy ez a járadék az aktuálisan. mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. akik dolgoztak. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. szárazságra stb. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. Úgy t nik. a rezgés t rése. mint a procedurális megközelítés. A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. amilyen a járás. hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel. mind állami. mint a procedurális. a lépcs zés. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb. és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár.

KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. Ezeknek hosszú a történetük. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne. Az izületi . Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. verbális stb. hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát. és nem ítélik meg. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal. Megjegyzend az is. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. ezek a test. és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak. tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. hogy a személyt l meg kell-e követelni. A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. a munkaköri követelmények: iskolázottság. de azt jelzi. gyakorlat. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét.). mint az egyesült királyságbeli. hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély. amilyen a munkarend (m szakok. technikai. hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza. amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. hogy munkát keressen. Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. 50% egy láb elvesztése). Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér .néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. Amint fentebb már megjegyeztük. hogy az illet ténylegesen munkaképtelen. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét. hogy a személy munkaképes-e. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit. a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed). stresszt rés stb. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán. hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. és így tovább.). A táblázatok fejezetekre oszlanak. az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát.). a szaktudás jellege (menedzseri. illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. a 42 bérek. valamint egyéb olyan információkkal együtt. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. hogy kimondaná. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések. Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél. munkaid stb. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. ahelyett. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel.

mint amilyen például a munkavégzés. s t néha az egyes kategóriákon belül is. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív. mint a tüd k leveg felvételi képességével. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. más bels szervek. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. és nagy hangsúlyt helyez arra. a légz szervi kapacitás. a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához. Még akkor is. hogy a normától való. A rubrikák sajátos nyelvezet ek. az anomália. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. a tüd . és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. vagy táblázatok léte. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. Visszatér fogalom a kóros soványság.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg.hajlékonyság. amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. és így tovább. az elváltozás.) elemezték. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. és egy harmadik kategória. a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére. a csontrendszer egyes részei. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. Például a látás. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége. a munkaképességre gyakorolt hatás. Matheson és mások (2000. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából. vagy károsodottsága ). az abnormitás. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. az elégtelenség.

és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik. és ez árnyalja a felek stratégiáját. a képzésben is használatos). Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla. amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. gyakran olyan emberekre. vagy enyhítsék a vitákat.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. Az a törekvés. amelyek mértékét közvetlenül méri). de nem adnak útmutatást arra nézve. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. a személyi higiénia. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. A táblázatok úgy is tekinthet k. amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. . amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. akik sohasem dolgoztak. hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. mint azok. a napszakokat. Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben. A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer . felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák. A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. a helyeket). noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében. a jogi megoldás lehet sége nyitott. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. fejezetben tárgyaljuk. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. Ezzel szemben. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le. mint kísérlet arra. hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). értelmes módon viselkedni). nyilvánvaló azonban. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. amely a magán. Noha elkerülhet . A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. az öltözködés stb. ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket.

köztük orvosokat és más szakembereket. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). Ellenz i azzal érvelnek. amelyben mindenki támogatást kapna. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. Portugália. amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. hogy valaki ne dolgozzon. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. függetlenül attól. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is. aki nem dolgozik. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. Ausztriától. és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. és eszközei nem lehetnek legitimek. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. fogyatékosság. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. hogy ennek oka munkanélküliség. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. mint politikai dokumentumoknak tekintik. például gondozási szükséglet. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez. (Meghökkent azonban. semmint kivételnek számít Európában. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. Spanyolország. Ennek egyik magyarázata. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. és mint az alábbiakban látni fogjuk. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól. Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának. és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll. és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). Az európai uniós államokban azt találtuk. vitának vannak kitéve. azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. fogyatékosokat. E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban . ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. vagy más tényez .

Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. Mint feljebb már szó esett róla. és nem orvosi szempontú. Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). (részvételi . ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak. de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. de a támogatási rendszer összevont. orvosi és/vagy szociális okok miatt. kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára.is. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. Ha szociális okokból. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít. amelyekr l pedig azt gondolnánk. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. 46 Lehetséges. Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. Azonban. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén. hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. ami azt jelenti. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. ahelyett. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. mind a finanszírozást. annak ellenére. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. hogy meghatározzák. milyen adminisztratív szabály. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. ha az t mondjuk. hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. a kategória megkülönböztetése arra használható. hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). amely félig magán alapú). hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget. A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel.

Támogatás adható a munkaadóknak. különösen mivel a kutatás is azt mutatja.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). mint másoknak. Amint az ADL-támogatás példája mutatja. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. 3. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. amellyel jelentésünk e részét bevezettük. és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. Amint az alábbiakban látni fogjuk. különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését. hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. de attól független is lehet. és várhatóan mennyit profitál bel lük. és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. azt sugallja. (feln ttkori fogyatékossági segély). Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. Mindkett jövedelemteszt alapú. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire. Ezzel szemben azokban az országokban. illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban. hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. Olaszországban. akkor a kép már nem ennyire egyértelm . számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában. ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer. amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. Spanyolországban és Portugáliában).3. akkor vita volt arról. és más a fogyatékosra). A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . Ha igen. azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le.

még akkor is. általános foglalkoztatási intézkedések. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. Nem lenne azonban szerencsés megvárni. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. illetve a jótékonysági tevékenységekre. és végül kvótarendszerek. hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. Vannak azonban olyan körülmények is. ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. azért aggódhatnak. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk. hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. Ausztriában és Spanyolországban).ideértve). ez arra utal. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos. Az igényt elutasíthatják. Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. éppen ellenkez leg. fejezetben). de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. Kimutatjuk. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés. hogy speciális. Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. vagyis vannak olyan más feladatok. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. mások a szociális szolgáltatásokhoz. amíg a nehezen elhelyezhet . illetve általános felmérési rendszerek léteznek. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. Ennek az egyik eredménye az. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz. fejezetben tárgyaljuk). Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. például képzési támogatások. elhelyezkedési segélyek. átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. hogy különleges intézkedésekre van szükség. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. El fordulhat. hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. hanem azt is. amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. Azokban az országokban (például Németországban. FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások. ahelyett. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek.

A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. Mi ezért úgy találtuk. a segélyek hozzáférhet sége. Azok a képességcsökkenések. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot. bármi is legyen annak az oka. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ.). A források sokkal sz kebben csordogálnak.személyek fedik fel magukat. A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. segédeszközzel. hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége. mekkora a valószín sége. hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. Az a felismerés. a személy egyéb képességei stb. hozzáférhet séggel stb. és pótlólagos források helyezhet k ki. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. másrészt arra. berendezéssel. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. 1995. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is.). hogy . amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be. amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak.

hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez. Ezt számos elemz elismeri. hanem azoké is. és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt. hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. Úgy t nik.2. amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak. ha képzésben vesz részt. Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. ahol fennáll annak a kockázata. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. fejezetben tárgyaljuk. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. hogy segélyjogosultságot nyerjen. vagy közhasznú munkát vállal. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. KVÓTARENDSZEREK Németországban. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A. B. de nála kevésbé képzett ember. hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát. miként fogalmazható meg olyan küls definíció. a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. . C) besorolástól függ. Ugyanis elképzelhet például. hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . mint egy testileg ép.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. hogy nehezen derül ki bel le. szakasz). akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . Ezzel az elgondolással az a baj. Még inkább valószín síthet . Amint azt majd az 5. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. és arra a megállapításra juthat. amelynek célja. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. Az Egyesült Királyságban. Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. Fentebb már megjegyeztük. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. még akkor sem. ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra. amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet.

de valójában nem azok. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). Ha a munkaadó rosszul tájékozott. akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. Mind Franciaországban. mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. de az orvosok úgy tartják. Olaszországban. ha rugalmasan alkalmazzák. Széles körben elismert például. és nem úgy. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. amelyek megfelel en felválthatnák ket. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben). amely végrehajtja a kvótapolitikát. amely magában foglalja azokat az embereket is. hogy minden változtatás vitákat szül. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. ami arra ösztönzi t. A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. mivel a kvóta azáltal. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. mert nyilvánvaló. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal. és valószín tlen. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására. Összefoglalás . hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek. hogy embereket fogyatékosnak min sít. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak. jelenleg több er feszítést tesznek arra. hogy elfogadható. Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. hogy Älefölözze´. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. A munkáltató az a szervezet.

E területek mindegyikén a központi kérdés az. aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. Kimutattuk. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. hogy bírájaként kell eljárniuk. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is. abban a hitben. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. Országpéldáink azt sugallják. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta. de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. Az orvosi közösség. a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). vagy elfogadhatják azt. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. de találhatják magukat olyan helyzetben is. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása. hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. különleges igényeik vannak. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. mint akiknek sajátos. további kérdések maradnak függ ben arról. Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. védelmez jeként. hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. 51 4. Kimutattuk. minden esetben kérdéses azonban. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´. Ez azonban nem egyszer dolog. Például felkérhetnek orvosokat. hogyan történik a felmérés. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait.

hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal.eljárva. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be. ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. vagy szerz déses viszonyban állnak vele. azonban. Általában nem mondható el. állami szervezetekkel stb.) szemben. miként. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják. hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. fejezetben bemutattuk. vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. de teljes orvosi vizsgálatot nem. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. a szociális támogatások. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. részben abból fakad. A 3. Például számos elemz vélekedik úgy. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja. felülvizsgálják a diagnózisokat. a támogatás iránti igény érvényesítését.1. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban. A sem nem jövedelemteszt. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . vagy funkcionális felméréseket végeznek. két dimenzióban meghatározva. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. és ha igen. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai. A társadalombiztosítás. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. 1. mint az el z fejezetben rámutattunk. nem általában az állampolgároknak. miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. mint a költségvetési 52 szociálpolitika. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával. az univerzális rendszerek velejárója. sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. Az a nézet. hogy jogokat hoz létre. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . 4. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. Továbbá. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek.

Kevés orvosi bizonyítvány. . Továbbá. más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. ki mit kapjon. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak. abban az értelemben. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. A. Ez a modell ezért azon nyugszik. és ez segít szakembereiknek abban. hogy a mérlegelési. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre). és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit. igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. A 4. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. az A modellel közös jellemz je. van amikor nem. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat. különösen a munkaképtelenség felmérésére. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. például olyan százaléktáblákkal. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat.2. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. Kevés orvosi bizonyítvány. például szociális munkásokat. Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez.az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi. amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. Ahhoz. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. Ennek a modellnek van néhány. az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. hogy megteremtik a szociális szakemberek. B. nagyon fontos. 2. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . a szociális munkások. abban az értelemben. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. a másikba azok. ott általában azt tapasztaltuk. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. található néhány olyan felmérés is. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. A B modellt m ködtethetik orvosok. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú.

leírását lásd a 3. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. D. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal.). Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák.). nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze. és az olyan képességfelmérések között. Nagyon nehéz megmondani. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. 2002. A. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak. amelyek a 4. C. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból. de nem maguk hozzák a döntéseket. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is. hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. Megfigyelhet . Az megállapítható. és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács. 54 járás stb. El ször is. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz. a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. hogy meghatározza.1. Ennek a modellnek az egyik f jellemz je. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. 14-17. Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban.2. és a százaléktáblázat (a VM. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását. amelyek azt vizsgálják. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat. 4. és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. old. Sok orvosi bizonyítvány. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. Sokkal nehezebb megítélni. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. Kevés orvosi bizonyítvány.diagnózis és kezelés céljából nem. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. Azonban. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között.2. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is. Sok orvosi bizonyítvány. amelyek a diagnózist. hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel.

különösen ott. miként szervezzék meg saját életüket. A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. m ködése viták tárgyát képezi. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják. amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. Kevés orvosi bizonyítvány. az igazgatás nagyon nyitott. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. Így. mint bárhol másutt. fejezet). A B . A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . A jövedelempótlási. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. függetlenül attól. A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3. 55 B. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. mint egyesült királyságbeli kollégáik. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. az A modell elmozdulhat a B modell felé. ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják.hasonlóan kell bánni. Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. azt sugallva. hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. fejezet). hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel. és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. A mérlegelési. hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. másodszor abból. noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek.

Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. ez orvosilag diagnosztizált állapot. Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. C. Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. az orvosok közötti konfliktusok . az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. de arra kérik ket. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést. de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között. ahol az értékel feladata.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. vagy kezelési javallatot. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. amely azt sugallja. hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. de a többi országban meglev . anélkül. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. A B modell egyik jellemz je. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. így konfliktusok adódhatnak közöttük. Ez problematikus. Sok orvosi bizonyítvány. Németországban.

Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. a parkolási engedély. amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. E struktúra egyik következménye az. és így tovább. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. amelyhez az orvos tartozik. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. sebészet. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. ha akarja. Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . például azáltal. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. ott azt tapasztaltuk. Ez azonban csak annyit jelent. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet .rontják e modell elfigadottságát. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. ami pazarlásnak t nik. D. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. A szabályozó modell olyannak tekinthet . Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. A kártyát azok kapják. ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. Nem biztosítja azonban. például azokban a helyzetekben. vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). vagyis azon. Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. Sok orvosi bizonyítvány. pszichiátria) szervez dik. hogy az orvos. de a cél az. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult.

és hatékonysága is kétséges. állásba mehet stb. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. Meghökkent azonban. vagy más eszközök használatát. amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell). amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció . Valóban fontos lehet. a közlekedési vállalatok stb. 58 III. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. vagy általánosabb értelemben azon az alapon. A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. bármiféle olyan eljárás nélkül. különösen. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik. attól függ en. hogy összefogottabb. Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. ami biztosítaná. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák. hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). Úgy t nik. Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. Ezek az eszközök nem olyanok. kocsija van. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. mint a többi modell. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül. amelyekben nyíltan kiderül. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. hogy az orvosok nem értenek egyet. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak.) között. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható. Ezért elmondható. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. Azok a rendszerek. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak.). hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába.teremti meg.

amely egy másik csoportra.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. hiszen annak központi kérdése az. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. Framework Equal Treatment Directive. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös. Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. és azt is megvizsgáljuk. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. amelyek a fogyatékosok el tt álló. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg. hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre. hogy bemutatjuk. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. de nem definiálják azt. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. E fejezet egyik célja. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést.1. e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. hit. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. amelyek definíciókat is tartalmaznak. a lényegi . Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés. specifikusabb és részletezettebb törvények. Ezt úgy tesszük. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. olyan. hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. 5. akiknek a termelékenysége sértetlen. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en. E f célja annak vizsgálata. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben. és törvényen kívül helyezte a vallás. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. sz kebb meghatározás. Úgy t nik. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez. Ezek egy része átfogó definíció. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is.

hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. amely kimondja. mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. mint igazságosság´ felfogást tükrözik. az a f kérdés. A fenti kétértelm ségnek két forrása van. hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés. amely a definíciókat állítja a középpontba. ideértve a személy valamely testrészének hiányát. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. hogy ki a fogyatékos. A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. A fogyatékosság definícióját a törvény 2. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására. Nem világos. Norvégia részben csoportközpontú. o. amely a mentségeket kritikusan szemléli. b) krónikus megbetegedést el idéz .) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is. és ha igen. E tárgyalás szempontjából. Ezek között három olyan ország ± Írország. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. E fejezetben megmutatjuk.korlátozottságokkal él kre irányul. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával). 15. ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek . Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. és amelyben a bizonyítási teher áthárítható.). elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik. Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya. szakasza tartalmazza. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998.

A bíróság kimondta továbbá. kivéve. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. egyenl séget el mozdító. hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70. érzelmeire vagy ítél képességére. c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. valóságérzékelésére. amely hatással van a személy gondolati folyamataira. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra. május 5. 1997. Ugyanakkor amellett érvelt.). és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. A Legfels bb Bíróság elfogadta. e) olyan állapot vagy betegség. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel. fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a . amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. A törvény továbbá bizonyos. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. a nominális költségmegszorítás ellenére. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. de nem követeli meg a munkaadóktól. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . Lehetséges ugyanakkor. akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is.) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. de mára megsz nt. és ideértend k a jelenlegi. a korábbi. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra. ítélet. A közelmúltban (EED026. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). 07. A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére. A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. ha annak költsége csupán Änévleges´. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is. szakasz). hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. 2002. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´. és a jöv ben esetleg keletkez .személy szervezetében. szakasz). és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie.

azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. A definíció körül jelent s vita alakult ki. illetve pozitív cselekvéssel. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg. melléklete kiegészíti a fenti definíciót. 1999. emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. . Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük.). ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé. de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek. A törvény 1. és a munkáltatók vezet i jogai. ADA) esetén. A jogi gyakorlat azt mutatja. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak. A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen.). hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. megmutatható. Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is. Fontos tény az is. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban.1. míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. 2002. vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). hogy számos. A törvény akkomodációhoz f z d . A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik. Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására. mert nem mindig állapítható meg. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. mint az USA-ban (Baker. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja. és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban). A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti. így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható. átcsoportosítást.szakasz)). de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek.

csakúgy. A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el .). hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. pozitív cselekvéshez való jogokkal. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik. szakasz). illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). Ebb l következik. hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein. az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. HO) hivatala áll. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen. 2000. Az 1999. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása. Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme. ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. amely lehet veleszületett vagy szerzett. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. mint a dolgozók csoportos jogai. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók. Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. maga a HO is tárgyalhat.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek. hogy a szakszervezet nem lépett. 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel.handikappombudsmannen. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata. közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. amilyen az egészségügy. s ezt . legalábbis részben. Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. A HO honlapján (www. hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás.

Abban az esetben. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály. A fogyatékosság definíciója átfogó. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint . mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. a rendellenesség. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza. 90-602. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. Mindez azt mutatja. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. ami arra utal. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. vallás. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. A törvény egy. feltéve. Sokan sajátos. a sérülés. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható. és a faj. hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. július). de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. illetve az önállóságra. E kötelesség attól függetlenül fennáll. Äamíg arra nincs igény´. Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. hogy azok az intézmények. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. az eset a munkaügyi bíróság elé vihet . Mind a közvetlen. E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. hogy ez lehetséges és ésszer . Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. nemzetiség. A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra. 1990. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. erkölcs és családi állapot alapján . a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. vagy sem. semmint a jogvitákra épül. Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. A 13(1) szakasz el írja. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre.

és nem jár miattuk támogatás. függetlenül attól. Amint azt a 2. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába. amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. 122-32-5 sz. A 10. A 9. akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot. cikkét. Úgy t nik tehát. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések . függelék kifejti. Az 1990-es törvény 3. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. akiknek szükségük van az akkomodációra. de hasonló kivételt tesz abban az esetben. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. AGEFIPH]). november 16-i 2001-1066 számú. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál. Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. A munka törvénykönyve L. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. ahol e csoport nem részesül védelemben). cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées. diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. vagy bocsátja el a dolgozót. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá. de a törvény szerkezete olyan. amely arra 64 az esetre vonatkozik. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. cikkely. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. 122 -24-4 sz. 122-45 sz. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el. cikkely kimondja. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. Azok a dolgozók. Nem követelhetnek akkomodációt. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. nevezetesen az L. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére.323-10 sz. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. továbbá más. az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. Az L. A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. Azok a dolgozók. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. de nincs is rá szükségük. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben.

élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. vagy ugyanannál a munkaadónál. Józan észszel végiggondolva látható. hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni. figyelembe vev szabályok formáját ölti.1. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül. például az illet korát. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg.2. és álláspontot alakíthat ki arról. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. hogy ennek oka egyrészt az volt. Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban. hogy A-t nem választhatja. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. mint a munkakeres ket. hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. a bérezési feltételeket. A szociálpolitikai intézmények. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. Az 5. amely akkor lép életbe. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek.) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése. hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. (További érvként hozható fel. míg más (B±Z) állásokban nem. Feltételeztük. ugyanakkor valóságos az a kérdés. Az a dolgozó. Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. . Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül. Tekintsük azt a vitás esetet. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). függelék). Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. A kérdés azonban nem ilyen egyszer . hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. A példa kissé er ltetettnek t nhet. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. A gond az. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1.kedvezményezettjei. ha egy másikban is tudna dolgozni. így nem jelentkezik az A állásba. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. 5. mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó). hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. képzettségét és szakmai el menetelét. korlátozó definícióra. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. és el kell fogadnia. az utazási id t stb.

Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. amint azt az 5. 5. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. hogy olyan.3. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . mint például az Egyesült Királyságban. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. és miért ne B±Z munkaadók. A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben. szakaszban. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. gyermek születése esetén).Els lépésben meg kell vizsgálni. abba a lényeges korlátozásba ütközünk. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet.1. -e vagy átképzésre. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. szakaszban leírtuk. a fizetett szül i szabadság. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet . ugyanakkor.1. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását. Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén. Ez igen üdvözlend gondolat. Az álláskeres számára az jelent nehézséget. hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához. Ezt követ en számba kell venni. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít. Ezek közé tartozik a táppénz. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. akkor más munkalehet ség után kell nézni. hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. és korlátozódnak is erre a területre. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be. E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen.

ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet .egymással. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. hogy az Äegyéni érdem. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. Nehézségekhez vezethet. Megjegyeztük ugyanakkor. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). Mindemellett az az elv. szakasz). a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. Egyrészt. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. a . amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. Másodszor. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. Például egy olyan rendelkezés. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. A fejezet elején utaltunk rá. hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. a szociális védelmet. az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet . tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. Másrészt. valamint kizár Ämindennem állami juttatást. cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. Emellett számos érv szól. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket. két okból is. vagy más fogyatékossággal élnek (35. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. Ugyanakkor belátható. hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. Harmadszor. hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. akik nem fogyatékosok. a 7. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. Hatálya tehát sz kebb. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. Lehetséges például. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg.

amely kimondja. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. 6. A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. nem pedig egyéni jogviták útján. hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. cikkelyek). hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. Az egyik ilyen sajátos gond az. Hasonló álláspontot tükröz Svédországban. E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. Belátható. hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. habár nem kétséges. Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött. hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. amelyek el írják. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. fejezetben már kifejtettük. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. 68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´. illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. A Bizottság világossá tette. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. és 14. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. cikkely utolsó mondatának.

szakasz) kapcsolatos kérdésekben. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak. mellett. Ha érvényesül a hordozhatóság. amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni.1. mintha mindig is ott élt volna. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. 69 6. A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint. habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k). hogy az a személyéhez kötött. E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. fejezet. de ez az érvelés nem igazán tartható. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak.3. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. ahol munkát kapnak. és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. és úgy igényelhet juttatásokat. mint a befogadó ország honpolgárainak. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó . különböz szervezeti struktúrák.ki a különféle megközelítések jellemzésére. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. mintha azt a befogadó országban töltötték volna. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható.2.1. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. E fejezet leírja. bármely országról legyen is szó. tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). ha oda költözhet. szakasz). ami azt jelenti. amelyb l a hordozhatóság következik. míg mások romlani fognak. Az EK 90/364 irányelv értelmében. valóban azt tapasztaljuk. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait. A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. rendelete tartalmazza. miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek. ahova akar. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. és 4. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések. Akik nem dolgoznak. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. A szabad mozgás másik értelmezése. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. akkor nincs olyan elvi ok. Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. helyváltoztatás során is megmarad. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki. amely a sajátjává válik abban az értelemben. függelékek). a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul.

hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. a szabad mozgást korlátozó tényez ket. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. aki fogyatékos személy. 70 6. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. . hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. függetlenül attól. A helyzet egyszer en az volt. hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni. A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. az EGK 1612/68 sz. 23. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . 2. hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. A javaslat az 1. minden polgár által gyakorolható. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. amelyek általános. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. Ügyében a f érv az volt. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. 01). Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében).2. és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése. továbbá elismerik. Snares-nek. 5. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. Érdekes tény. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira. akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek. vagyis arra. és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót.

a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek. ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . cikkely sorol fel. Ezek közé tartozik az id s kor. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. nem pedig a befizetett járulékokban. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. valamint az 1247/92 sz. szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. illetve más. szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. Látható.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. A bíróság azonban úgy találta. tapintatosabb az ügyintézés. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. a megnövekedett munkanélküliségnek. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. Habár magától értet d nek t nik. A rendelet megengedi a tagállamoknak. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. Ennek egyik magyarázata az. és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. a rokkantság. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. ám az 1408/71 sz. azt az 1408/71 sz. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára. A kett s jelleg juttatások azok. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. ‡ a jogosultság jellege. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. ami azt jelentené. s t. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. amelyeket a 4(1) sz. mint a többi helyi lakos. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék. Az 1247/92 sz. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. Az 1408/71 sz. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. a betegség és a munkanélküliség. hogy az 1408/71 sz. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani. helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. Az 1247/92 sz. szabályrendelet közvetlenül nem említi. helyettesítésér l is. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni.

hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. A jelek szerint a bíróság úgy érezte. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható. A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos). 6. a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van. Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. Definíciók. illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. fontos kérdés az is. Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre.érdekes. vagy egy részük eredend en helyfügg . Az 1408/71 sz. szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal. E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. Megjegyzend . Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett. illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. hogy itt a munkával kapcsolatos. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. A munkaképtelenség. rendelet egy ett l eltér fogalmat. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. a helyettesít vagy a kisegít juttatások. vagy túl rövid ideig dolgoztak. azok a kiegészít . A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. Az ilyen támogatások általában hordozhatók. A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet . A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. míg az ausztriai rendszer járulékalapú. a Äfogyatékosságot´ használja. amint azt a bíróság is megállapította. Ismét adódik azonban az a kérdés. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. szabályrendelet hatálya alá esik. míg az 1247/92 sz.3. mert sohasem. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. A fentiek fényében az lehet a benyomásunk.

A pénzbeni juttatások f jellemz je. ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. Dánia és Svédország. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). de azért figyelemmel kísérik. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. A pénzbeni juttatások egyik formája. és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. és a pénz felhasználását nem ellen rzik. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. a Bíróság megítélése szerint. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. amelyek személyre . amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. ha helyettesíthet . Saját véleményünk szerint a helyzet az. pénzbeni és természetben támogatások. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en.hordozhatóságának megítélésére. Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás). A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. nem pedig pénzbeni juttatások. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság. Az 1408/71 sz. hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. A szakpolitikai viták világosan mutatják. hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. Arról az intézményr l van szó. Más országok. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. A skála másik végét jelentik azok az esetek. A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között.

munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. Más országokban. hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. A jogosultságot az illetékes intézmény. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. amennyiben a jogok az eredményre. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. A 3. hogy az 1408/71 sz. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. hogy egy több országban dolgozó személy számos. nevezetesen Skandináviában. és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. Látható tehát. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban). Belátható. Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. valamint számos. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül. a biztosítóintézet állapítja meg. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. fejezet tárgyalása során láttuk. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani. Azt azonban nem feltételezhetjük. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. 73 Korábban már említettük. amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. A bevándorlótól nem követelhet meg. . A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. és a 4. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik.

hanem a járulékfizet k irányában is. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. ahol bárki. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. Amint azt a 3. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. valamint az 1. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. Úgy látjuk azonban. Úgy találta. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. A 3. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. hogy egyik modell jobb. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. talál valamiféle állást. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. hogy a munkaképtelenségi juttatások. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. és 4. kapcsolódó szakpolitikák . másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. fejezetben kifejtettük. A modellt továbbá más.Az el z fejezetek fejtegetései. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más. különösen abban az esetben. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. lényegéb l fakadó korlátai vannak. Nem könny amellett érvelni. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. továbbá komoly. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. a munkanélküliségi juttatások. A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. különösen az id sebb dolgozók esetében. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. fejezetben bemutattuk. mint amilyennek t nik. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. míg más országok. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. Megdöbbent tény. valamint az oktatás. korábban engedélyezik a nyugdíjazást. legalábbis részben. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. mint a másik. Világosan kimutatható. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér. hiszen a modelleket. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik.

Következésképpen. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. A tartózkodási jogok b vítése. A 3. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. A társadalmi modell azt sugallja. míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. fejezetben megmutattuk továbbá. hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely.is támogatják. mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. ha a munkaképességet helyezzük el térbe. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket). Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. minden tagországban és minden id ben. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. Ebb l következik. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. amely alapján azt mondhatnánk. 76 7. A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni. mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . Egyéb szakpolitikai területeken. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). létrejött egy közös. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak. mivel arra utal. E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban.). A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. akik nem keresnek munkát. mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett. hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. amit egyes elemz k úgy értékeltek. Ebb l az okfejtésb l következik. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. 2000. akik a munkaer állományhoz számítják magukat. Azt ugyan elfogadják. nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. akik olyan. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal. Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. a magukat a mindennapi életükben . ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. mint egy másiknak. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor. amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. az a tény azonban. Több érv szól amellett. hogy azokat. akik nem akarnak munkát vállalni. akik nem akarnak munkába állni). ADA) sikerével. mindamellett szem el tt kell tartani. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek.másikat. hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. például a társadalombiztosításban. EU-tagországok körében. illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva.

A következ szakaszban átgondoljuk.korlátozottak./ employment_social/ . hogy a folyamatos összehasonlítás. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. hogy valaki nem képes dolgozni. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban). például az alapvet jövedelemtámogatási igények. annak segítségre van szüksége. E tanulmány megmutatta. 2.eu. Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek. A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. 3. a szakmai viták. A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. táblázat). és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1.7. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra. jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak. amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok).europa. hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat. mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. nem pedig a korlátozottság után. MISSOC) (elérhet a http://ec. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. Ehelyett azt vizsgálják. fejezetben hangsúlyoztuk. a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). Más szükségletek.. hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. különösen akkor. a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít. a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l. amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések. El fordulhat. mint a szociális ellátás. Amint azt a 3. ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül. Továbbá. ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük. 2002. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD.

és hogy felmérik-e a körülményeket. fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. és egyéb szabályozó jelleg politikák. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. fejezet: Rokkantság VIII. Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. Rokkantság XII. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni. A fogyatékosoknak járó. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. . adóztathatóságáról. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. és így tovább. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. kikre terjed ki (dolgozók. nevezetesen az érintett korcsoportokról. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. önfoglalkoztatottak stb. így számos. szöveges beszámolóra lenne szükség. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak. arról. fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l.missoc/2001/index_chapitre11_en. amelyek segítségével kiértékelik. Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. Alkalmazási kör: felsorolja. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. illetve fizetnek-e játulékot. a különféle juttatások halmozhatóságáról. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. a koordináció nyitott módszere keretében. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára.htm címen). E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését. a kvóták. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. a juttatások mértékér l. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II. fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis.

hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. Azok a szociálpolitikai struktúrák. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet. nem csupán azoknak. amelyeket meghatározott egyéni. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével. 8. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. szociálpolitikában használatos. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. szakaszban összefoglaljuk. de ahogy korábban már említettük. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. Amint arra az 1. a többi között a felmérési módszerekre. mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. olyanokban.2. amelyeket a társadalombiztosításban. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. A 8. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. fejezetben is utaltunk. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan. Az a véleményünk. A 8.1. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. semmint kategóriák kialakítására. fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. A Bizottság érvelése szerint. illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. Az esetleges megközelítéssel az a gond. 80 IV. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. rész Következtetés 8. A 8. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan . a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie.3. fogyatékosokra. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció.Végül megjegyezzük. hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók.1.

hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . a (korkedvezményes) nyugdíjazással. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. Azt várnánk tehát. m ás szóval. hogy azok az országok. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás.2. fejezetben megmutattuk. százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések. az orvosi határokat jobban védik. hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. A központosított. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. A 3. hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. 8. Azokban a rendszerekben. a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. A 4. hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával. kevés mérlegelési lehet séget hagyó.vannak jelen. általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek. Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. Elképzelhet . amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. fejezetben említettük. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására. fejezetben kifejtettük. mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. j ott. E rendszerek sajátossága. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik. A 4. hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. de csak annyiban. fejezetben bemutattuk. Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. ahol a rendelkezések nem integráltak. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. Minden tagállamban jellemz .

például kvóták esetében. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD. mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. Valaki. Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. és általános szociális támogatás után kell néznie. fejezetben már kifejtettük. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t.megnyilvánulását. aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. mely felmérés lesz releváns. amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja.1. A jövedelempótlás területén. de ahhoz túl fogyatékos. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa. Ezek közé tartozik az a helyzet. Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. fogyatékossággal. olyanokat. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . amint azt az 5. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. ha kategóriákat kell kialakítani. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott. hogy ne tudjon dolgozni. Az ismertetett példák alapján világos. hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes. s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk. Az egyik lehet ség az. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . A tanulmány amellett érvelt. 2002. 25. szakasz). A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb. bekezdés). nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében. Vita tárgyát képezi. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. mint amilyen jelent snek az látszik). és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak.. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. Világos. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak. ugyanakkor az a tapasztalatunk. és 4. hogy a szakpolitikától függ. A 3. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség.

mint a munkában. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. A 3. Általánosabban. Alacsony küszöb . ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. A 7. A másik f területet. vagy kevésbé súlyosnak otthon. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet). hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. Miközben az OECD arra buzdít. Amint azt már láthattuk. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba. hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése. A kérdés az. mint egy másikon. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. Teljesen nyilvánvaló például. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. mint amilyennek t nik. A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. fejezetben azonban láthattuk.való Äorvosi jogosultságukat´. vagy abban az esetben. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. ha az illet többet keres. amely nem veszi tekintetbe. vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. fejezetben utaltunk rá. amely összhangban van a fenti ajánlással. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. Lehetséges. habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott.

Amint azt a 6. 13. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. hiszen befolyásolják. amennyire csak lehetséges. mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul. identitások és konstrukciók Jenkins (2000. a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. Amint azt az 1. A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. például a szociális jóléti intézmények részér l. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására. 8. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre.). 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását. el fordulhat. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000.esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. mert a jelentésüket mások határozták meg. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért. o. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon. hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján). A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának. ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között. A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük. 1991. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak.. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. ami félrevezet . hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. nem pedig maga az identitás-csoport. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. fejezetben is leírtuk. produktív és munkaképes egyénként határozták . A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat. Úgy véljük azonban. hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár.3. Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket. baráti körök tagjaként. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. Kategóriák. Amint azt Jenkins kiemeli. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. fejezetben kifejtettük. Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. pontosan azért. A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik.).

például Äél sköd k´ kizárására. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések. rákényszerített identitást. vagy egyfajta Ähamis öntudat´.). szociális jóléti intézkedésekét l. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. közös identitásra. a szocializáció. alakít ki´ (1993. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában. politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást.meg magukat. a kultúra. Egyértelm . Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását. a média. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika.. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt. aki lényegében szokásos életet él. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. a történelem. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. az irodalom. ahelyett. Schneider és Ingram (1993. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából. az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. A Watson tanulmányában szerepl . Kérdéses. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. A szociális konstrukciók. o. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) . E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok. 335. amelyek logikája eltér a hagyományos. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról. a vallás stb. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. vagy a pozitív módon konstruált csoportok. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. olyanként. Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. Azzal foglalkozik tehát.

S. old. A. J. Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. Burkhauser. Washington D. London. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. Bengtsson. Bolderson.. (szerk.. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával]. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában. Bolderson. 1173±1187. A. H. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c. Council of Europe Publishing. 48(9) kötet. E. in J Clasen (szerk. Social Forsknings Instituttet. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . Aldershot.. John Wall és Peter Wright. [A fogyatékosság modelljei. Gerard Quinn. E jelentést Deborah Mabbett írta. 86 87 Hivatkozások Baker. Stefan Trömel. Copenhagen. Avebury. S. Badley és T. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése].) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. Strasbourg. egyetemesség.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International. Chatterji. valamint a képességcsökkenések. Blaxter. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. 113±134 old. konferencián el adott tanulmány]. 31. 2. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. Universalism and the International Classification of Impairments. Bickenbach. October 18±19 2001. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia. aktuális statisztikákhoz´].C. Copenhagen Conference. (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. 6±7 May 1994. Fiona Campbell. Rienk Prins. M. H.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach. sz. Houtenville és D. Disabilities and Handicaps. B. Heinemann Educational Books. és D. M. és D. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement. R. kötet.

a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)]. Eurostat Working Papers.. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´]. L. Doyle. C. B. O.1a.Regan és N -D. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete]. 3/1999/E/no 20. S. Totowa. Strasbourg. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´]. old. Washington D. Matheson. National Academy of Social Insurance. Industrial Law Journal. Paris. Lopez (szerk. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker.int/classification/icf) James. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok. módszerek és eredmények´] in C.. 1 sz. OECD. Hága]. Prins. 4. N. C. old. Paris.C. D. Rome. Version 2. W. McCrudden. Mashaw. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data. R. kiadás]. 334±347. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése.org). Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. L. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. és G. (2000): µCategorisation: Identity. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. Ageism and Ethics. OECD.nasi... 1993. American Political Science Review 87(2) kötet. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. népesség és szociális körülmények]. Veerman és S. Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). Jenkins. T. Murray. ICF Checklist (2001): ICF Checklist. szerk.who. 311±320. C. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of . Anne L. DG V. Council of Europe Publishing. és V. Mael és B. E. R. Oxford University. Schneider. 48(3) kötet. sz. A. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. N. WHO. B. J. old. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Reno (szerk. 29. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. kiadások és akciócsomagok]. 1995]. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról]. Grammenos.. mint kihívás]. kötet. Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. Daniels. Clinician Form. C. kötet. Murray és A. Humana Press. Kersley. J. J. F. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. old. C. M. Rasmussen. D. S. 2. Gudex. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. Evans. Williams. Current Sociology. (http://www. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák]. Washington].. (2000): Research and Reports (Review Article). Meager. Gudex és S. és A. UK. 85±87.Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www. mimeo. Nottingham. 10. Schneider. N.) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. OECD.): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. 7±25. Paris. Gaudino. New Jersey. P. L. M. Journal of Occupational Rehabilitation. J. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése. Final Report of the Disability Policy Panel. Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés].. Department for Education and Employment. szociális folyamat és ismeretelmélet]. N.

I know this is going to sound very strange to you. Thornton. az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. I. tudom.814-3. 88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. London.. L.pdf). Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt). Prins és W.org/symposium/waddington. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése]. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát. van Lin. H. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67. és T. M. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. R.html (accessed June 2002). és M. Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ . Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. N. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák. kötet. ezek azonban itt nem szerepelnek. (http://www. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében.. Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). K.dredf. Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. van Elk. R. (el készületben): µWell. P. EIM Zoetermeer. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz. Watson. A fogyatékosság definíciójának három f . hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. From Principles to Practice. Waddington. 2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l]. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére. The Stationery Office. el készületben: in Disability and Society. Zola. van Ewijk. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. (http://www. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot. F.un. Sainsbury és H.Disability. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. DREDF Symposium on International Disability Law and Policy. míg más országokban eltér t. United Nations. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai.

a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. . Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi. Kitérünk az országos jelentésekben közétett. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. az országos jelentések elkészítésének id szakára. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. ahol ilyen el fordul. Azok. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. Mindhárom juttatás járulékalapú. a munkaadók feladatai. A 2002. továbbá. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság]. Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. arról is szót ejtünk. amelyre képesítést szerzett. akik nem fizettek járulékot. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza. Minden információ 2001-re vonatkozik. ha létezik más említésre méltó juttatás. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz. vagy amelyet kitanult. a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak. szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. az el bbi a földtulajdonosokra.

ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. (Mind a fizikai. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll. Az egyéb. amelyre képesítést szerzett. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. Vannak azonban olyan esetek is. A gyakorlatban ez azt jelenti. A munkaképtelenné válás folyamata. amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel.akkor min sül rokkantnak. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. Az a dolgozó. További. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. akkor min sül rokkantnak. ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. vagy esetenként bevont küls orvosok). habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. amelyre képesítést szerzett. vagy teljesítend részarány. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. a munkaadók feladatai. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. vagy amelyet kitanult. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet. E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. feltéve. Részleges nyugdíj nem létezik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható. a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. vagy amelyet kitanult.

vagy hagyják azt helyben. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak. Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek. hogy képes-e munkáját elvégezni. Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre. A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével. Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. 92 Az országos jelentés azt mutatja. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben. mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. akiknek az igénylését elutasítják. akkor az el bbi megsz nik. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat. illetve a fogyatékosoknak járó. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. a m szakokra. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. Arról. környezeti tényez kre stb. az id sebb munkanélküliek. az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül. ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni .

mint az a pénzösszeg. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban.). o. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. amikor a tartós rokkantság felmérése történik. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. amely legfeljebb egy évig illeti meg. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. vagy ± az összes olyan foglalkozásban. ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. Mind az egészségügyi. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. aki egy vizsgálatot hajt végre. vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. ami nem más. a munkaadók feladatai. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. Egyébként. amely legfeljebb egy évig tarthat. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. 8. El fordulhat. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia.

mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. akik saját maguk készítenek diagnózist. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. DÁNIA Intézkedések . ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. és nincs más jövedelemforrásuk. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is. mivel a központi kérdés az. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. a nem. hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. Nem lehet azonban pontosan meghatározni. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul.A gyakorlatban a felmérés személyre szabott. és újabb vizsgálatokat rendelhet el. elképzelhet . A határvonalak átjárhatósága: életkor. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. a személyiség és a hozzáállás. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. a képzettség szintje. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. vagy csak rendszertelenül dolgoztak. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. vagy a továbbképzési program költségeit. mint amilyen a kor. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. és milyen mértékben az álláshiány. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. a munkaadók feladatai. de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. hogy az olyan egyéni jellemz k.

Általános szabály. a legmagasabb szint pedig annak. valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz .A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik. A betegségi juttatás általában megsz nik. ha az orvos igazolja. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. a munkaadók feladatai. 1999. Ugyanakkor. akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. azt az önkormányzat javasolja. Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor. A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár. majd 1984-ben megreformálták. A munkaképtelenné válás folyamata. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. az életkor. teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . mint utolsó lehet séget. de azt 1965-ben lényegesen kib vítették. attól eltér fogalom. A közepes és a magas szint nyugdíjak. Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni.). o. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. ha az igény szociális. p. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent. hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. 6. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz.18). különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. Tekintettel arra. és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. Számos megszokás alakult a tekintetben. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. de meghosszabbítható. akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. E juttatások egyike sem járulékalapú.

A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. függelék) is. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. 96 de az önkormányzat dönti el. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´. A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet . hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy .eltávolodást célozzák. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). a foglalkozást. amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák. A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. hogy azok más-más eljárást követnek. hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). illetve minden egyéb olyan tényez t. Egy olyan személy esetében például. A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva. Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. A határvonalak átjárhatósága: életkor. meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. A szociális ellátást. A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). Az alacsony szint tehát. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik. amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet.

rehabilitációjához. a munkaadók feladatai. A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. országos nyugdíjrendszer van. ha munkaképessége a becslések szerint betegség. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes). mint az országos nyugdíj esetében. míg a f rtidspensionnak a 35%-át. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. korábbi tevékenységét. míg a teljes nyugdíjat azok kapják. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig. o. A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. vagy más olyan munkát elvégezni. 12. A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. amely számára megfelel nek tekinthet . megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). (Finnországi jelentés. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják. ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják. valamint más lényeges tényez ket. Két intézkedésr l van tehát szó. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. o. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg.). eltér döntéshozatali helyzetekkel. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. amely legfeljebb 360 napig tart. A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható. ha az illet nek munkát szerez. önkéntes ellátó) is megtalálható. A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra. A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os. (Finnországi jelentés. Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. 12. elérhet állásban pénzt keressen.). Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak. és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát. életkorát és lakhatási körülményeit. ha betegség. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. A szakmai rehabilitáció . Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. A munkaképtelenné válás folyamata.

akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken. Egy kezdeti. Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt. hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. álló testület elé kerül. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. hogy az illet személy munkaképtelen. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra. Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). hogy a személy más tényez khöz. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. Az SII-höz/biztosítóhoz történ . születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. FRANCIAORSZÁG Intézkedések . Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony. Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. ha a kereset csökkenése igazolható. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). például betegség. Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. (lásd fentebb). A beszámoló tartalmazhat leírást arról. például végzettségéhez. Az orvosi diagnózis kötelez . de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. Lehet ség van küls fellebbezésre is. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. a szolgáltatásokkal stb. készségeihez stb. képességcsökkenés. Ez a juttatás. Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. Felmérés ± diagnózis. a Közigazgatási Bírósághoz. de annak megállapítása nem szükséges. viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . ha a munkaképesség bizonyos tényez k.

ugyanolyan típusú munkát végez. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari. A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). a munkaadók feladatai. és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. 1999. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra.) Az AAH végül fennmaradt. és el reláthatóan már nem javul (consolidé). 7. AAH-t igényelhetnek. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. AAH Azok a feln ttek. eltér módszerekkel. vagy épp ellenkez leg. 1997. A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel. 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. akkor 50±79%-ban fogyatékosnak.). o.). Az 1. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges. de egy. Ezen túl. de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. majd . 3. 1999. Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. kategória esetén ez 50%. o. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). Három rokkantsági kategória van: 1. amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak. aki ugyanazon a területen. o. kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. mint korábban a szóban forgó egyén. az RMI-é pedig rövid. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. 3. ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. 684. a 2. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). kategória: az egyén munkaképtelen. kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére. ha nem képes olyan állást találni. 2. kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni. az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát. amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa. amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI).

Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. akinek igazolnia kell. hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni. Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. 1994. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art. részleges betegségi juttatás felvétele mellett. A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását. 94-13. Elképzelhet tehát. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el. hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. de ez nem megszokott és nem is ajánlott. Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. sz.. hanem azon. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). november 21. hanem az illet életkora. A törvény kapcsán vita alakult ki arról. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a .S). hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. testi és szellemi képességei. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák. A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait. hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére.L 341 Code S. A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi. Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét.). A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ). A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. és a munkaadónak is bele kell egyeznie.

esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni).) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív. a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül. illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel. 1. a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. KKárosodás. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). (Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti.és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom. változat) listához. Disability and Handicap. mint 80%-ig] és C [80%. ezt követ en pedig megvizsgálják. A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek. hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett. fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések. Hangsúlyoznunk kell azonban. mint 50%-ig]. 1st version. B [50%-tól kevesebb.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi. rendszeresen és helyesen képes elvégezni). hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni.) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve. amelyeket közvetlenül mérnek fel. és három min sítést használ: A (teljesen. Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. a napszaknak és a tartózkodási helynek . hogy e szabály csupán ajánlott. A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment. Amint azt a bevezetésben szintén említettük. A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience).médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét. vagy afelett]). B (csak részben. A kezel .vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz.

Ezen túl a COTOREP orvosa. Egy 1999-es tanulmány kimutatta. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni.. 1999. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el . hogy munkát találjanak (Colin és mások. a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. kitérve a munkahely elrendezésére. az egészségügyi. hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). a munkaórák számára. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. nem pedig az els döntés alkalmával.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. o. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak .). Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. amelyek a tájékozódásra. amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. a viselkedésre. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot. sem a személyre vonatkozóan. a nehézségekre. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. 102 A két részleg közötti összhang korlátozott. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás. 6. vagy a védett foglalkoztatás felé). A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását. hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. amely a szociális partnerek. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. A magyarázó szöveg hangsúlyozza. A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt. és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. Nem egészen világos. sem általánosan.

Ez járulékalapú biztosítási juttatás. mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre. KK-k) száll. Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes. de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak. A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. amelyek a bér 80%-át fizetik. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. legfeljebb 78 hétig. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. Megjegyezzük. A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). az EMR). annak ellenére.felel. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. a munkaadók feladatai. A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. A munkaképtelenné válás folyamata. Döntések Az EMR azoknak fizethet . hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. Felmérés . A határvonalak átjárhatósága: életkor. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. nem pedig a munkaképességhez .

104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése . Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. zaj. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e. allergiás reakciót kiváltó tényez k. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük.. 10th revision. a betegség hátterét l. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. állni. akkor újabb orvosi jelentés készül. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. hajolás. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. Nem teljesen egyértelm . amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. hordás. ülni. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról. teszteredmények stb. Betegségek nemzetközi besorolása. a fennálló panaszokról. amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. hallás. a folyamatban lév kezelésr l. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. hogy az igényl t meg kell vizsgálni. lépcs mászás. az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. beszéd stb. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról.). hogy az illet személy siket. rugalmasságot. hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. akkor az alapnak be kell bizonyítania. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. vérnyomás. alkalmazkodóképességet. felel sséget. ismétl d stb. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. érzékszervi képességek: látás. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. s e címszavak jelzik. s r n változó munkaid . további címszavakkal.) leírására további kódokat alkalmaznak. tartás és mozgékonyság: a kezek használata. huzat. járni. hogy létezik megfelel állás. vak. magasság. 10. hogy a személy hány órát tud dolgozni. Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. különben teljes juttatást kell fizetnie. módosítás) szerint kódolják. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. h mérséklet-ingadozás. Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). és a tünetek (krónikus. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz. ezért általában teljes kifizetés történik. Felhívjuk a figyelmet arra. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni. végig/az id egy részében. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell.

A köztisztvisel megvizsgálja. de magával az igényl vel nem találkozik. az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez.jellemz . A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. Korábban már említettük. Az egészségügyi bizottságok. szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. valamint az egyes intézmények közötti. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik. amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. s ez részben megmagyarázza. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. Úgy t nik. akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. az IKA. különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. . aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. A határvonalak átjárhatósága: életkor. és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. a n k 60 éves korban. köztük például az általános rendszer. illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. A felmérési eljárás általában hosszadalmas. hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. a férfiak 63. azt is megvizsgálják. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között.

és szubkután szövetek. esetére. ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. a siketnémaság. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. az IKA. de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. a paraplegia és a tetraplegia. illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti. b r. thalassemia (mediterrán anémia). Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak. Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. erejének. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik. a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. amit egy hasonló. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak. a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. a thalassemia vagy az AIDS. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. ami az egészségi állapotnak. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. a munkaadók feladatai. ± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. vakság esetén. amit egy hasonló. A munkaképtelenné válás folyamata. Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . . a Hansen-kór. ezek: belgyógyászat. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. erejének. Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap.

a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe. ortopédia. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. illetve az épít iparban dolgoztak. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az. meghatározott egészségügyi problémával élnek. mint amilyen az életkor és a nem. amelyek a fogyatékossági igazolvány. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban. Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. Ez azt is jelenti. a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. fül-orr-gégészet. Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. A biztosítási rendszerbe 1993. hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. 106 sebészet. foglalkozási betegségek. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek.pszichiátria és neurológia. ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. A határvonalak átjárhatósága: életkor. ± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. szemészet. például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. . akik elegend járulékot fizettek be. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. és más intézkedések. Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). Bizonyos esetekben. akik bizonyos. például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal.

A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek. jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség. átfogóbb rendszer egyes elemeit. amely legalább egy éve fennáll. nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. Az 1996 októberében bevezetett. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie).) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). ezek végrehajtása azonban még várat magára. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. mindenek el tt az igényl saját orvosa. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. Az igényl lapon a kezel . vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k. vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. A munkaképtelenné válás folyamata. ha a személy Äolyan sérülésben. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. A rövidtávú. hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre.Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . A segély orvosilag akkor indokolt. de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat. 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. a munkaadók feladatai. vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. betegségben. MRA) útmutatója megismétli. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie.

törés. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. súlyos. közepes. látás. Ha az igény fennmarad. szívrendellenesség stb. öntudat stb. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. mélyreható. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. hanem a kórtörténet értékelése. illetve egyéb jelent s. akkor arról tegyen említést. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´. hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´. Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést. CCI) hivatkoznak. keringési. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. enyhe. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. Más szóval. Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. a fogyatékossági juttatás. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól. állás. beszéd. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. nyújtózkodás. A Szociális. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). tanulás. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. emelés/hordás. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel.leírja a diagnózist. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi.). hajlás/ térdelés/ guggolás. ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. tanulás. légúti. más emberekkel való érintkezés. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. mindennapi élet. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. ülés. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. hallás. problémák). hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. végzettségét és szakképzettségét. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. lépcs mászás. akkor Äkijelenti. továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással. kontinencia. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. járás. egyensúly. továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról. öntudat. e területek: feladatmegoldás. kórtörténetben szerepl mozzanattal. egészségügyi felmérés következik. táplálkozási stb. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. kézügyesség. az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. stresszt r -képesség. . Az útmutató kiemeli továbbá. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel..

a szívritmuszavarok stb. hulladékgy jt ). közepes.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). tudományos. akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. épít ipari. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. ± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. Az értékel nek arra is ki kell térnie. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja. nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan. Ez különösen érvényes azokra az emberekre. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. majd 80 év felett megemelkedik. OLASZORSZÁG Intézkedések . Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt. E kategóriák a munka nehézsége (könny . Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. akkor az értékel átgondolja. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. valamint azok a helyzetek. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. illetve nem egészségügyi tényez ket. vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. f ként abban. szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. lényeges információk begy jtése révén. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. például Ämert hosszú id n át. hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. Az értékel nek le kell írnia. hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. A határvonalak átjárhatósága: életkor.

rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást. amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. a Pensione di inabilita. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák). járulékalapú segély. Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist. A jogszabályok el írják. hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel.). hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. a munkaadók feladatai. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. eltér területeken (például kardiológia. h mérséklet. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. lépcs k és létrák használata). amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott. Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. E két utóbbi juttatás. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . A munkaképtelenné válás folyamata. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. munkából származó jövedelemmel. a munkavégzés helyzetére (ülve. állva stb. A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno). Meghozandó döntések A döntés tárgya az. továbbá az Assegno mensile. az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. és orvosi jogi jelentést készítenek. a környezetre (páratartalom. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). és azt hangoztatta. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. gép vagy eszközök használatára.

és bizonyítani kell. de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). 25±30 stb. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). Azon fiatalok számára. Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki.) egészen a legmagasabb. o. a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani. akkor általában nem saját orvosától.). vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni. hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve. a megkövetelt járulékösszeg minimális. 2000. Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. amikor a kedvezményezett dolgozik. 111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges. akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. Kivételt képeznek azok az esetek. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. 4. Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki.hivatkozik. és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25. (törvény a fogyatékossági segélyr l). A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet . A munkaképtelenné válás folyamata. Felmérés . Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. a munkaadók feladatai. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani. akik még sohasem vállaltak munkát. míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni).

hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen). hordás. hajolás. amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. Az orvosok körében vitatott kérdés. kúszás. a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. környezeti tényez k (reakció a h re. A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti. többek között: ülés. hogy az igényl kórházban van. o. házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve. o. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások).). a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata. munka a fej felett. vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés. azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. bizonyos esetekben feljegyzi.± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. emelés. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét. b rrel való érintkezés (például allergiák). A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll. a kéz és az ujjak ügyessége. állás. rezgés. munkaütem.). vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni. Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. míg a (2) lépést munkaügyi szakért . másrészt információt . nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében. szárazságra stb. guggolás. stressz stb. o. a nyak használata. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel.). Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. térdelés. nyújtózkodás. mászás. járás. 10. lépcs mászás. 13.). 8. rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás. E döntés alapjául az szolgálhat. pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. és hogy a veszteségen. tolás és húzás. Az (1) lépést.). WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése.

). amelyet az igényl elvégezhetne. A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik. technikai. o. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük. hogy a WAO határai túl képlékenyek. és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének.gy jt végzettségér l. munkaórák stb. Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul.). ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul. ez az elv nehezen alkalmazható. o. ± munkahelyi követelmények: végzettség. Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza. de 2001 júniusában a következ módon üzemelt. A határvonalak átjárhatósága: életkor. 12. ± az állás szintje (általános mutató. Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás). készségeir l és tapasztalatairól. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. feladatok). tartalom. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. tapasztalat. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják. 113 ± munkaköri leírás (cél. ± bérek. amelyek az (1) lépésben lezárulnak. A rendszer több ezer. hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez . értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik).). a szükséges készségek jellege (vezet i. Ha nem található három ilyen állás. jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen. orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján. verbális).

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. végzettségét. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. Ezt f leg olyan emberek kapják. ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. . ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. szakorvosokkal. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. sérülés vagy más rendellenesség okozza. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. betanításban a magán -/állami szektorban. hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. Ez mindkét esetben azt jelenti. amelyek megkövetelik. A határvonalak átjárhatósága: életkor. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. végzettségét. például azáltal. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). munkatapasztalatát. Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt. figyelembe kell vennie az illet korát. munkatapasztalatát. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. figyelembe kell vennie az illet korát. általános képességeit. általános képességeit. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. Ehhez hasonlóan. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. akik hosszú ideig. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak.

Részleges juttatás nem létezik. de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni. Amint azt a jelentés f részében (3. azt gondolhatnánk.amit 1996±97-ben vezettek be. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: . például utal arra. A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). míg más fejezetek nem írnak el százalékokat. A lista fejezetekre tagolódik. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . A munkaképtelenné válás folyamata. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. A hányados kiigazítható. fejezet) említettük.). a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni. Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. a b rgyógyászat.és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. Az izom. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. hogy az el adók (színészek stb. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). aki nem dolgozik. a munkaadók feladatai. amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz. valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége. A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. amilyen például a neurológia. a bels elválasztó-rendszer stb. Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. képességcsökkenéseket leíró országos listára. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes. hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. rendelet). rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l.

) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. szellemi és érzékszervi képességeit. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). lehetnek testiek vagy szellemiek. (LGSS . Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. néhány átmeneti elemet kivéve). általános társadalombiztosítási törvény. hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. az azt megel z rendszert. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság). A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták. amelyek belátható id n belül fennmaradnak. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. étkezés stb. Ley General de la Seguridad Social. április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges). Látható. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el. (LGSS. total (teljes). Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. A határvonalak átjárhatósága: életkor. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik. A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. 136(1) cikk). (LGSS 136(2) cikkely). helyváltoztatás. A bevezet elmondja. A lista használata törvényi kötelezettség. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére. A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. vele- 119 születettek vagy szerzettek. ami feltételezi.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak.

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

Akik korábban nem dolgoztak. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel. hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba. a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. családi kapcsolatok. Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont. E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet). veszélyes. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. azok esetében pedig. Az nincs kifejezetten meghatározva. A terv irányulhat egyszer en arra is. képzés) fényében. A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség. illetve veleszületett fogyatékosság. 0. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. ha munkaképessége baleset. illetve 0.25-t l kevesebb mint 0. ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik. A nehéz. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. ± kulturális tényez k. de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. ± munkaügyi tényez k. rehabilitáció. 1974/1982) értelmében a betegség . A határvonalak átjárhatósága: életkor. mérgez . cikkely). a förtidspension. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések. a munkaadók feladatai. jövedelemfügg .5-t l kevesebb mint 0.75-t l kevesebb mint 0. azok számára a nyugdíj rögzített összeg . A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent. Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés.± családi tényez k: a családi támogatás mértéke. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. 28 nap elteltével a munkaadónak.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. mint az orvosnak (8(1).5-ig. 0. ilyen betegség következménye. de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést). a család m ködése. A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak).75-ig. hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába.875-ig. majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak. illetve nem fizettek járulékot.

Ha a személynek nincs munkaadója. illetve annak nyomon követésére. hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. de gyakoriak. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. de a szakpolitikák biztosítják. Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról. pszichológusokból. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. valamint a munka átszervezése. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. a förtidpension. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista. lépcs jében meg kell vizsgálni. A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). vagy a szociális ellátórendszer feladata. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni.nem elegend ok arra. illetve a tüneteket. ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. kivéve. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. Elvileg el fordulhat. a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll. hogy a Äpasszív´. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. mint a hosszú távú betegségi juttatás. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor. tehetségér l és munkaképességér l. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. amelyek az Országos Munkaer piaci Testület.

Ekkor meg kell állapítani. A tisztvisel fontos szereppel bír. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz. A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. mint az életkor. A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. tesztek. o. akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. de ez attól is függ. hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. a kiállító orvostól további információ kérhet . amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. Látható tehát. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. A határvonalak átjárhatósága: életkor.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. amikor kiderül. szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. nem pedig más egyéni tényez é. különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. els sorban a központi hatóságok részér l amiatt. hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el . még rehabilitáció útján sem. de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. majd az intézkedések nyomon követése során.) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást. mind a tüneteket leírja. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. E testületeket azonban sok kritikai éri. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal. de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot.). amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist. A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. és az igényl választ közülük. oktatás stb. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. Az olyan tényez k.

hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük. vagy korábban csak keveset dolgozott. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. rövid távú. A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. akiknek az írással és az olvasással. rokkantsági juttatás) volt. hogy munkát keressenek. akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). általában szakmai rehabilitációra küldik. 2001. amelyet a munkaadó fizet. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. törvényben el írt táppénz). 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. o. munkaképtelenségi segély). hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. és hosszú távú (52 héten túl). . illetve a számolással vannak problémáik. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. 1. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). Azok számára. hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni. erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. hogy egy bizonyos betegség. Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni.). Az IB-nek három szintje van: rövid távú. Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. A munkaképtelenné válás folyamata. amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. Ha az IB igényl je munkanélküli. függelék tárgyalja. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. függetlenül attól. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS. Azokat például. és az igazolás gyakorlata igen változó. és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. egy másik juttatás. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent. A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. a Severe Disability Allowance (SDA. 18). Mára az SDA megsz nt. a munkaadók feladatai. és azt nem vizsgálják. de annyira nem csökkent.

± azt. valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján. s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát. hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. A fenti információk. ± otthoni helyzet. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése. ± kórtörténet. Ha eltérések tapasztalhatók. ± arról. ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. Bizonyos körülmények között. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. A GP-t l további információ is igényelhet . ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább). az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia. Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. a felmérés alatt tapasztalt magatartás. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. ± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat. . Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4).és a csontrendszer. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. akkor a juttatás odaítélhet . Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. hogy miként telik egy szokásos nap. és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka.

mint az otthoni környezetet. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. fennmaradó öntudat. lépcs mászás. amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. (10). hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. mint az ügyfél saját GP-je. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. Az útmutató hangsúlyozza. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben. 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. Az I. Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. mint az ügyfelek. illetve. amib l az következik. érintkezés más emberekkel. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása). ülés. (15). mindennapi élet. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú. akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. «(egyéb elemek. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. A szabályozás azt sugallja. stresszt rés. A határvonalak átjárhatósága: életkor. és azt sem kell jelezniük. vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. (0). akik az útmutatót írják. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. és kevésbé részrehajlóak. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. része a szellemi fogyatékosságokról szól. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. mint ahogy azt a GP-k teszik. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más.A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti. Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. A melléklet II. akik bejelentett gyakorló orvosok. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. kontinencia. mert például saját területükön nincs megfelel . A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek). és ha a PCA elegend pontszámot mutat.

1 Alkoholfogyasztás.és a csontrendszer. Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás. A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés. és az orvosi körülmények között.0 Dohányzás.2 (V. például alkoholizmus. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények. a n k esetében 60 év) megsz nik. az alkoholfügg ség kódja F10. például Z72. tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek. A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát. a dohányfügg ség kódja F17. fejezet) Z72.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. 1. fejezet) ICD-10. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar. fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r.munka. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI. KÖTET. WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi . Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében.2 (V. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom.

P. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. Escuela Libre Editorial. A Társadalombiztosítás a világfaluban c.. E. Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. 39.és érrendszer Vérképz dés Látás Fül. 7. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel. .sante. szeptember 25±27. No 7. amelyet képességcsökkenés idéz el ´. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom.). orr.fr) Alfandari.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív. hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel. Párizs) (elérhet ség: www. Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . ONCE Alapítvány). igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel. Beljaars. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása. DREES Tanulmányok és Eredmények. szociális és munkahelyi igényeknek. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles. USA. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´.gouv. Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. V. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats. Helsinki. Fundacion ONCE. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik. C. Mu oz Manchado és R.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított.brunel. E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt. Colección Solidaridad. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni. DREES Études et Résultats. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer. Colin. (1997): µFrance¶ in: S. DREES Tanulmányok és eredmények. illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás. Afsa. konferencián ismertetett tanulmány.) European Disability Law.uk/depts/govn/research/disability.htm. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www. de Lorenzo (szerk. szám. No 39. Cordey és L. C.ac. Madrid (Európai fogyatékossági jog. szám. és R.

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . amikor a fogyatékosság olyan súlyos. ± mások. látási. a Vöröskereszt orvosai). A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. hogy a személyt miként regisztrálták. de nem méri fel munkaképességének mértékét. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. hallási.végez. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván. ± az ügyfél önfelmérését. kivéve a fent említett esetet. A szándék az. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. 30%+ mérték fogyatékos). a megfelel fogyatékossági százalékokkal. 134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit. A fogyatékosság jellegének (testi. A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. akkor ez elegend arra. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre. tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. mentális. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. például a képzési szakemberek véleményét.

mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap. például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. ± A hátrányos helyzet mutatói. A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve. attól . Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban. A jelentés megállapítja. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. ± szakképzés. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. pszichikai. csökkent szellemi. például ha a személy állapota enyhének min sül. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. annál több ember számára valószín síthet . Az utóbbi egy újabb intézkedés. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját. például a Vallon Alap (AWIPH). épp ellenkez leg. old. amely más. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. akik kivonták magukat ebb l a munkából. Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. ± védett foglalkoztatás. Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. de megjegyzend . flamand integrációs segély). 1991. de azok kudarcot vallottak. hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre. ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett.). akkor az igényl nek bizonyítania kell. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. mint a Änormál´ munkanélkülieknek.is. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. amilyenek például a foglalkoztatási börzék. ± jeltolmácsszolgálat és más segítség. A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. mint a CAO-26. A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. 136 Felmérések DÖNTÉSEK. Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. testi vagy érzékszervi képességek miatt´.

Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. Vannak Ävédett állások´ is. a minimálbér 25. noha joger vel nem rendelkeznek. A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: . vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). de esetleg még az el tt. amelyekkel 50% támogatás jár. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. és fellebbezés esetén felülírhatók. A rugalmas állások olyan állások. például. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják. nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. és annak megállapítására irányul. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. ha a személy siket. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza. hogy támogatást kérjen e személy miatt. lehet munkahely-adaptáció. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. vagy különleges szolgáltatás formájában. amelyekhez bértámogatás jár. 50. a munkaadó. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l. amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik. hogy az illet személy munkát talált volna. az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét.függ en. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve. vagy általános. A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. és eléggé fogyatékos-e ahhoz. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. vagy a munkaadónak adott bértámogatás.

aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek. Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. de esetenként teljes munkaid s is. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja. elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. ha ± testi. mivel a támogatást a központi kormány fizeti. Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. rehabilitáció stb. A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. Személyi támogató rendszer. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára. amelyet kompenzálni kell. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb.) miatt korlátozottak. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. 3. 2. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. szenvedélybetegség stb. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. amely lehet vé teszi számukra. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. lásd alább). a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja. amely során eldöntik. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere. Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. Munkavégzési segítséghez. de további definíciót nem alkalmaz. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. rendszerint heti maximum húsz órányi. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál.. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. mint a többi. A törvény kiterjed mindenkire.). A fogyatékos emberek központi szervezete. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. 4. ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk .

Azok között.). A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján . mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. jelent). munkahelyen jelentkez korlátozottságokra.mérni. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. amely során eldöntik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel. szenvedélybetegség stb. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását. Orvosi igazolás szükséges. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. hogy mégis megtegyék ezt. ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. rehabilitáció stb. Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. például az álláshoz jutás nehézsége. A törvény kiterjed mindenkire.) miatt korlátozottak. aki tartósan beteg. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes. akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki. akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. ezt az érintett személy saját orvosa adja.

illetve. szemben más célcsoportokkal. a bevándorlók) felé tolódott el. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak. hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében. akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként. f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz. hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. illetve fogyatékossága kezdete után is. FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. Az önkormányzatok biztosítják a drog. hogy a támogatás adható legyen. A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. ± próbaid s munka támogatása. amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása. például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . mint a speciális szolgáltatások. A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. amely a foglalkoztatott. képzésben részt vev . amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. a foglalkoztatással összefügg intézkedés.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak. képzés stb. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet. Van számos más. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. Egy másik intézkedés. ± képzési segélyek. vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. akik munkaképessége csökkent. és a kompenzáció háromszint .döntik el. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra.. Különösen fontosak azok az intézkedések. A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. a fiatal munkanélküliek. amint azt fentebb már leírtuk. Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . A regisztráció gondolata nem arra irányul. hanem arra. illetve ASLAK). a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en.

A helyzet ma már változik. kivéve. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. és mint ilyen. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. annak az elvnek az alapján. hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. orvosi jelentéseket nem készít. ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. azonban a végrehajtás id be telik. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. Azonban ugyanúgy. ILO-egyezménynek. miszerint a fogyatékos Äaz a személy. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak. ha arról akarnak megbizonyosodni. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. ami az egyik oka lehet annak. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. Néha el fordulhat. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. mint bármely más munkakeres . nem éreznek ösztönzést arra. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. például a végtag elvesztése érdektelen. hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek).Azok az 50 év felettiek. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt. és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. elvesztheti a segélyt. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. Ez azért van. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre.

hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától. Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. és más kiadási programokat. A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). ± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. a fogyatékos dolgozó) számára.asso. Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). 3. SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet . (1996 óta). ezen belül is f ként azokra. hogy állást szerezzen. amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. illetve állásban maradjon´. CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. Ezek az intézkedések a következ k: 1. ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára. de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. Az a személy. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. Felmérések DÖNTÉSEK. ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. amelynek maximális id tartama 6 hónap. ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. B (mérsékelt) és C (súlyos). vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. az emberek TH-vá min síttethetik magukat. ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket. A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k. A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). képz intézményekkel és más. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. A szakképzésben az oktatók számára díj. utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet).fr). vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal.(TH. amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. nagyobb arányban. . 2. és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. azt sugallja. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére.

például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. (franciaországi jelentés. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. S t. vagy a képzés. A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . különben bírságot kell fizetniük. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. hogy ösztönözzék munkavállalóikat. Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése. akkor azt jelöli meg.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. amely a végs döntéseket hozza. egyetlen üres munkahely sem. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. ha pedig a kérelmez már TH. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). A COTOREP szakmai stábja orvosokból. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak. akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. hogy meglehet sen elvontak. old. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). hogy a kérelem az egyes. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti. Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. akit már foglalkoztatnak. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. 26. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. A kvóta egyik hatása az. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. munkapszichológusokból. akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. illetve. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák.

e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. Például azok. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. rehabilitációt stb. . Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek.státusúakat´ célozza. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával. pénzügyileg önállóak. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket. hogy azok a cégek. hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges. mi a megfelel rehabilitáció. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után. és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást.de). a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. A segély 24 hónapig adható. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot. és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel. Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra. amely minden munkakeres t információkkal lát el. Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb.) célozzák. A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki. A munkahely átalakításához is adható támogatás. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001. amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). gyorsan meg is kezdjék azt. más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb. A reform f indítéka az volt. akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. Megjegyzend az is. hogy gyorsan megállapítsák. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok. s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. mint alább majd látni fogjuk. január 1-jét l. hogy mit kell érte fizetni. A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). A BA keretében ahhoz. A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik.jobs-fuer-schwerbehinderte. A két definíció teljesen különböz . és mértéke 40±60% között lehet. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. Ez azt irányozta el . az súlyosan fogyatékosnak számít.

mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´. A képességcsökkenés akkor ismerhet el.jobs-fuerschwerbehinderte. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik. A www. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. Rehatervet dolgozhatnak ki. ha az igényl életkora tekintetében atipikus. ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél. amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. Nem méri a munkaképességet. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg. vagy -e csapatban stb. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. még akkor is. például utazási kedvezmény. hogy munkanélküliként regisztrálják. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. megjegyzend azonban. hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. hogy egyedül akarnak dolgozni. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak). egyéb juttatások. A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l. azt. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. és az információs központot (BIZ) is lehet használni. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció. a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. vagy pótszabadság nem jár vele. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. ha korábban már voltak. 146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . alsó végtagok stb. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket.

azaz azokat a korlátokat vizsgálják. SZEMPONTOK A III. például szakképzés igénybe vételét. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. indokolt volt-e. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. angolul). Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. rehabilitáció. A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. ha munkához akar jutni. A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. hogy eldöntsék. a munkahely elrendezésér l. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. megfelel -e. függelék). Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. DÖNTÉSEK. amikor eldöntik. A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´. Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. . amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni). 1999. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. és küls . akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor.A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. hogy adott esetben mely foglalkozás. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. szakmaválasztási irányítás. amelyeket a személynek le kell küzdenie. képzési forma. A BA Orvosi Szolgálata. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. július.

SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Az OAED kezeli a kvótát. akik járadékra nem jogosultak. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. a fogyatékos személyek családtagjai. A Äglobális´ kvóta 8%. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni. ± családi körülményei. Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. amelyek különösen érdemesek arra. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára. ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. Éppen ellenkez leg.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is. a sokgyermekes szül k. Kvótához a 21±45 évesek. ± szakmai képzettsége. A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. feltéve. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. ± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze. amely segíti a munkaadókat abban. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. illetve állásuk megtartásában. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS). akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). ± Támogatott foglalkoztatási program. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. valamint szakképzésben. de azoknak nem járt támogatás. függelék) használják. A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt. . de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél. vakok és gyengénlátók részére. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. amit a FÁS. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. 1996) foglalt. amelynek célja. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket. hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. ± Személyes segítség az olvasáshoz. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek.

hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. helyezték. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. Az NDA feladata. Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció. hova sorolják az érintett személyt. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált.az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak. Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. Megoldatlanok azok a kérdések is. továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz. Felmérések DÖNTÉSEK. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. azzal a megbízással. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. Van néhány javaslat arra. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5. például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. hogy Äf áramú.

munkaer -piaci szakért kb l. (pozitív képességére) kell összpontosítania. Azt a személyt. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. sz. a 2000. helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés.Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel. szociális munkásokból. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore. közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. ± fogyatékosságának jellege és mértéke. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat. hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. rendeletében foglaltaknak megfelel en. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. és munkába szeretne állni. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. A technikai bizottság orvosokból. ± hadirokkantak. 151 DÖNTÉSEK. ± munkavégzési kompetenciák. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform .

a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. ami azt jelenti. és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik. munkahelyelosztó eljárást biztosít. szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz.és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt.). nem a munkaadó. 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. Az igényl k várólistára kerülnek. A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja. hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén). Sok ember csak részlegesen fogyatékos. s ezt a törekvést a WAO. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket. Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. tartós munkanélküliekre stb. HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. amely (testi. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség. aki a listán a legelöl áll. Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´). A REA el dje. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit). ± A WAO-járulék csökkenthet . hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez.szellemében.

akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. Waz vagy Wajong) részesed k. amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). illetve a WSW. 3. akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13. a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek. és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára. akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. szakasz). a fogyatékossági juttatásban (WAO. A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). azok a WSW-ben részt vev személyek. mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. fejezete tárgyalja. Például: 1. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). és feltételezi. hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára. a tervezési és építési törvény. azok a személyek. a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg. A törvény arra kötelezi a munkaadókat. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. 154 . függelék). A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. ezért WSW-várólistára kerülnek). 153 4. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. Ez általános törvény. 2.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök.

SZEMPONTOK A WEA. sérüléssel. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . amely a munkakörnyezetet testi.Felmérések DÖNTÉSEK. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják. mind pedig azokra. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb. A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. akik a fent említett problémákkal küzdenek. mind pedig szellemi. illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. sérülés. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott). 23±24 szakasz). munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy. képességcsökkenéssel. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. Ehelyett azt hangsúlyozza. szociális vagy halmozott problémákkal. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. A WEA igen általános. PORTUGÁLIA . mind azokra. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek. Általánosabban fogalmazva. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. Az alkalmazottak egyéni igényeiket. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. Ezen túl az útmutató világossá teszi. és minden olyan körülményt szabályoz. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut. és akkomodációra. hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. hogy szakmai fogyatékossá vált. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. például testi vagy szellemi betegséggel. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. E csökkenés oka lehet betegség. a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak.o. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek.

‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek. akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes). A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. ± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. amely legfeljebb négy éven át fizethet . amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti.Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. munkavégzés közbeni képzéssel. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ. A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. függelék) használatos. 156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban. valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. és ha lehetséges. A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni. szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. Felmérések DÖNTÉSEK. ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel.

Támogatások és adó. hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l. SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések. például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás. Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják. amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában. hogy valamilyen fogyatékossággal élnek.. Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad). hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo). 01. királyi rendelet. A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. hogy magában foglalja mindazokat. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka.).O. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . amelynek célja egyrészt az.E. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . másrészt az. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt. január 14. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. 157 Felmérések DÖNTÉSEK. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. A kvótát a közelmúltban csökkentették. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . 2000. akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri. 26. B.. 22 sz. MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye.A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. de annak betartatása szigorodott azáltal. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales.

Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet. betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások. vagy bármelyik leányvállalatánál. szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. 3. A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. vö. különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják. a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . Fogyatékossági segély. ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni. hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók. önfoglalkoztatott stb. 2. nehezen foglalkoztatható személyek számára. Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. A jelentés szerint elképzelhet . vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. vagy önkormányzati szinten). 17. o). hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18. vagy állása megtartásának.se) végzi.av. hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre.). például személyi segít k képzése. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www. adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább). aki annak a költségeit viseli. fejezetét). o. az LSS hatálya alá tartozó személyek. akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. függelék). Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. szubvenciók). ami azt jelenti. A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. és az egyén feltevéseihez köt dik. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás. aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül. megyei. A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális.1. A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál. drogfügg k).

Azok a PEO-nál regisztrált személyek. (Megjegyezzük. SZEMPONTOK Annak fizethet . és más. hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. arról. A jelentés megemlíti. a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre.) Ugyanakkor. hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával.).´. Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez). és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek. o. Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe. 17. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend . de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez. a munkaid r l. amelyek arra ösztönzik ket.. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség . a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot. akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket.. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. de az orvosok szerepe nem jelent s. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni. hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik. . A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. szakmai oktatás stb. a munkafeladatokról. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. arról. hogy ki segít. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. az utazás módjáról és id tartamáról. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak.A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják. másik munkahelyen. a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. azt kockáztatják. Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról.

aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18. és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. E kategóriákat diagnosztikai (például szív. E formálisan rögzített. a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan. o.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001. amely sokféle. fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük). óta AF-Rehabilitering. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. Egyes programok. Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére.). EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. kerekesszék-használat) elemek alkotják. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek. vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet. jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak. A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért. 161 . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. elhelyezési tanácsadás stb. ± Munkahelyi bevezet program. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége). A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége. Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított.

a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek.± Munkael készítés. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. (A szolgáltató lehet munkaadó. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. a támogatómunkások díját. ± Otthoni képzés. Hagyományosan. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. különösen a fogyatékos személyek számára. hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak. a szolgáltató pedig támogatást kap. de gyakran csak közvetít . a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. hogy továbbra is jogosult a juttatásra. különben fennáll az a veszély. ± Workstep. ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). Ezen kívül. akkor kötelez részt vennie az interjúkon. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak. amely hasonlít a New Deal programokhoz. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. vagy támogatott üzemekben. 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek.) A már foglalkoztatott emberek. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken. hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. akkor az felveti a kérdést. az utazást a munkahelyre. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. 162 Felmérések Workstep . ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n . függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. ha az igényl olyan területen él. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. ami feltehet en azzal jár. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. az állásközpont pluszok létrehozása. Ezen kívül az NDDP. amely támogatott foglalkoztatási program. hogy elveszíti segélyjogosultságát. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket.

vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. vagy ha dolgozik. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik. a beszéd érthet ségére. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. a látás. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. állásának veszélyben kell lennie. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). és fejlesszék foglalkoztathatóságát. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. a hallás korlátozottságára. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. mint korábban. az öntudatra. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. a karok és a kezek használatára. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül.DÖNTÉSEK. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. de ritka. ezek például az állás. a járás képességére. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. korlátozottságára vonatkoznak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. mint fentebb már utaltunk rá. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. amely lényegesen és tartósan. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat.

tartós ellátási és támogatási szükséglet´.szintet követel meg. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. ha készpénz: szabványos összegek. 164 3. míg más leírások nem. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. itt szerepel annak általános leírása. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. de meg kell említenünk. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. és adókedvezmények. hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak. személyi ellátás. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. nem válik jogosulttá. a PCA-ban a pontok összesítésével).). akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. a munkaadó szerepénél). szellemi. . például azt is. telefonköltség stb. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. társadalmi érintkezés. a folyó költségek megtérítése. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l. mozgás. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. az a f kérdés. otthoni segítség. fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. Ha a munkaadó több pihen id t. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. Egyes leírások kikötik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. különleges szüneteket engedélyez.

A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . a finanszírozásuk a központból történik. hogy legyen a gondozó munkaadója. INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén). ahol ilyen el fordul. ápolókból. amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. A személyi ellátás a személyi higiéniára. vagy akik dolgoznak stb. A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. a takarítás. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. az országos jelentések elkészítésének id szakára. szintek. szint: 50 óra. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. 4. például felkelésre. mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. Minden információ 2001-re vonatkozik. multidiszciplináris munkacsoportokból. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. A közelmúltban . A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik.Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. szint 160 óra). az étel elkészítésére és elfogyasztására. a gyógyszerek bevételére. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. lefekvésre irányul. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. és hogy a személy állapota mennyire súlyos. hogy meghatározza saját szükségleteit. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. és ekkor új felmérésre kerül sor. szociális munkásokból. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. a mosakodásra. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. A 2002. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére.

KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). amelyek díja jövedelemfügg . szellemi. amelyek az 5. amelyekben részesül. (Lásd http://www. és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz.at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap .). a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. 50±180 óra havonként). o. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4. A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség. hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak. mint a megyei szociális hivatalok. A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos. és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását. majd egy bizottság vizsgálja felül. amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés.parlament. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6).html). szintnek felelnek meg. szakasza kimondja. illetve más intézményi adatokról. például a siketség és a vakság. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt. de ez nem kötelez . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. és tanulmányokkal alátámasztható. tartós ellátási és támogatási szükséglet. hogy a jogosultság feltétele Äa testi. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. 40.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban. vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét. akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. JÖVEDELEMTESZTELÉS. amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik.gv.

a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . támogatást a mozgásban stb. ± étel elkészítése és elfogyasztása. A helyi önkormányzatok további. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. és csak Flandriában m ködik. Lejjebb részletesebben kifejtjük. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. de ha azt már jóváhagyta. ± háztartási teend k. akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. ± kommunikáció és társadalmi érintkezés. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál. és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. ± személyi ellátás és higiénia. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. otthoni segítséget. adhatnak ellátást. A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. JÖVEDELEMTESZTELÉS. ha nem.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket. A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. együttesen mérik fel. ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. . A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése). akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. akkor a költségkeret megemelhet . ± felügyelet nélküli életvitel.

hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. DÁNIA Intézkedések . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. 2. aki valamilyen fogyatékossággal él. ha a felek nem értenek egyet. Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. például a Barthel és Katz féle. A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára. fejezetének tárgyalását). A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. naponként. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái. környezetét stb. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. óránként) mutatja. pszichológiai. az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. csökkent értelmi. hogy kinyilvánítsa. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit.168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. nem pedig abban. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik . A végs döntést bizottság hozza meg. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. miként kívánja megszervezni életét.

Äállandó ellátási segélyt´ ad. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. ± a gondvisel házastárs. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót. ± technikai támogatások. de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. Vannak azonban speciális esetek. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. azok számára pedig. ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él . ellátás és ápolás által. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés. ± személyi ellátás és segítség. szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. csak a legsúlyosabb esetekben). és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. amit hat hónapon át lehet görgetni. gépkocsihozzájárulás stb. Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz). 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra. Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). kezelés. ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. tartós fogyasztási cikkek. .A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek. társadalmi és más tevékenység. ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet . akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. és dönthet úgy is. biztosítása. hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´.) ellátásáról. Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak. ÄAzok a 67 év alatti személyek. A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. a halálos betegek stb. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. ± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére. akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese). A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. amit saját maga nem képes nyújtani. a fizetésr l stb. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok.. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe.

Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. de ezek szerkezete nyitott. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. és egyéni segítségre illetve ellátásra. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. de más hozzátartozóéit nem. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. alkotják. 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. és az egyéni szükségletek . Az országos jelentés arra a következtetésre jut. hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. LSP: Külön említi a vakságot. társadalmi kapcsolatok kialakítására. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. otthonán kívüli mozgásra stb. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek. amelyek hatással vannak például a légzésre. a csökkent látást (lásd feljebb).KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait. A gondozók. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. a beszédre. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. JÖVEDELEMTESZTELÉS. akik nem részesülnek szociális nyugdíjban. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. akik Ä67 év alattiak. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb.

AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31.1995/102). hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f . vagy visszatérítik a taxiköltséget. o. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit. Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz). ± a kommunikáció. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. 2. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza. például a megfelel segítség megszervezésére. A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. Általánosabban. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be. és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. szakasz). ± igény valaki segítségére (órában kifejezve). hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. JÖVEDELEMTESZTELÉS. például a személyt felsegítik a buszra. Ezen kívül a törvény azt is kimondja.). független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs. Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. ± az otthoni élet. amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. ± azok költségei. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét.1. Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. de a törvény említést tesz a következ kr l: .

± a beszéd súlyos képességcsökkenései. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. 174 . és otthonukban vizsgálják meg ket. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. Azok a nyugdíjasok. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. hogy gondozót alkalmaz. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. vagy a háztartás valamely tagja látja t el. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések. függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie.± olyan. míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra. amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek.

függelékben. barátaitól. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek. szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. de 1997. Az ellátási biztosítás járulékalapú. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. függelék). Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell. és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung). A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . ha nem kapja meg a szükséges segítséget. vagy annál magasabb. akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak. A legmagasabb összeg azoknak jár. azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ. akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket.JÖVEDELEMTESZTELÉS. és bizonyítani tudják. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). az AGGIR-t használja. de nem tudják bizonyítani. akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet. milyen segítséget kap családtagjaitól. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek. RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . Ebben az esetben az igényl leírja. míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. Az igényl nek azt is jeleznie kell. vagy az ellátást térítés ellenében végzi. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek. hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak.

és id nként vita tárgyát képezi. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. hogy legyen. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . jóllehet az utóbbi népszer bb. A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. hetente többször van szükség otthoni segítségre. Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. az utazás többletköltségeit. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. és hetente többször van szüksége otthoni segítségre. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre. Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. önmagában azért. Az egy napra jutó igény .) sem jelennek meg.(Eingliederungshilfe). a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb. 176 KORHATÁROK Nincsenek. még nem jár ellátási biztosítás. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás. A szociális ellátás a Sozialamt feladata. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I.5 óra kell. Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. Megemlítjük. Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. nem pedig egészségi állapota határozza meg. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. étkezés és mozgás). és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia. II. például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. Erwerbsminderung stb. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést. automatikusan senki sem válik jogosulttá.

függelék).0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. hogy mi számít ellátásnak. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg. hogy legyen. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. hetente többször van szükség otthoni segítségre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. III. amit jelenleg tesztelnek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak.összességében legalább 3. ha ellátásra szorulnak. amib l minimum 2. A fogyatékosigazolvány. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez.0 óra kell. Ebb l következik. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva. akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. amib l minimum 4. hogy legyen. azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak. 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az. Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról.0 óra kell. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre. Az igazolvány els sorban azoknak kíván .0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak. A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást. A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik. de a hangsúly az ellátás biztosításán van.

a fenti definíciónak megfelel en. Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . Hansen-kór. gáz. gondozás. és egy ellátó személy foglalkoztatása. Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze. esetén. illetve ingyenes tévéel fizetés. 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba.és telefontámogatások. gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). illetve ezek részterületei. siketnémaság. thalassemia vagy AIDS. közlekedésieszköz-használati támogatás. paraplegia és tetraplegia. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. többek között utazási kedvezmények. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ. illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság. hanem azért is. vaksági jóléti segély. JÖVEDELEMTESZTELÉS. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult. Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban.segítséget nyújtani. a sebészet és a pszichiátria. súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. nemcsak azért. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre. A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. például ezeket: mobilitási segély. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek. Kérdéses. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek. mert a segélyhez . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. villany-. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. a három f terület a patológia. támogatás.

akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. például a f tésre és az étrendre. vagy megszüntessék azt. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. mind az orvosi mind . Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ). december 12. A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül. Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre. valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni. A viták részvev inek egyik f célja.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . hogy legyen. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását. TSG 98/45 Ellátás a közösségben). nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire. hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét. Megállapították. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál. hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. az alvásban stb. hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell. A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá.) alkalmazott lista alapján. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek. közösség. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik. Közösségi. A mobilitási segély.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. 2001. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása.

pedig a nem orvosi jelleg teend k terén. vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. például az Äállandóan´ nem azt jelenti. Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. Ennek egyik fontos következménye. amely igazolja . Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. az otthonában történ mozgással. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. a mosással. hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak. Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. A BWA. vagy egy ügynökség révén. jövedelemtesztt l függ . Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. a mosakodással. Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. kapcsolatban. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében. JÖVEDELEMTESZTELÉS. az evéssel és az ivással. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal. például a járással. Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. ö hogy gondozót alkalmazzanak. Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. A BWA a vaksági nyugdíj. hogy Äfolyamatosan´. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. ami azt jelenti. hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. az Äegyszer ´. az öltözködéssel stb. akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. a mobilitási segély stb. A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet .

amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. a várható id tartamot. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. ± mi az. illetve csak nappal. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el. 182 . az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. egy további. A CAA kifizetett összege attól függ. 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer. ± hogy az ápolásra naponta. vagy éjjel-nappal van-e szükség. amelyet az 1980. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. járásképtelenség. valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. 2. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. van-e szüksége. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. évi 18. A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. éjjel-nappal stb. intézményi szint szerepvállalása. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). 3. törvény vezetett be.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. amelyet a személy mindennapi élete során végez. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. 4. akik csak segítséggel képesek mozogni. hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb.

A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. de mégis tud dolgozni. továbbá igazolják. Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. illetve a Belügy. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. amely a Kincstár. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle.és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. hogy valaki civil rokkantnak min sül. de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta. aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére. aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. például a Vakok Országos Egyesülete. törvény 3. munkából való fizetett távollét kapcsán. és/vagy a 104/1992 sz. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. közepesnek. Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül. A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. er sn és súlyosnak ek min síthetik. cikkelye). KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható. nevezi ki. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. hogy állandó. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg. és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . törvény értelmében fogyatékosnak min sül. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak. vagy folytonos ápolásra szorul. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. Elképzelhet olyan eset. mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz.függelék).

ABW. tehát konkrét kiadásokhoz köthet k.A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. AWBZ. ha készpénz: szabványos összegek.2. Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. az általános szociális ellátórendszer. mozgás. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására. rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. . amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. társadalmi érintkezés. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). A WVG (1994) a korábbi. például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára).1992). egyéni ellátás. a folyó költségek megtérítése. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor. és azokra rendszeresen hivatkoznak. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata. például kincstári köriratok formájában. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket. de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%). amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. otthoni segítség. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. 184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell. amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet .

de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést. Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl . amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. az AWBZ korszer sítését célzó program. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. JÖVEDELEMTESZTELÉS. amely kizárja a jómódúakat). Folyamatban van egy. Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). A PGB-k népszer ek. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot. és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény). A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését. Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be.1.Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. és a felmérések kiszervezése ritkább. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II). A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket.

Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. a higiénia. a kerekesszék javítása. 8 [1999±2000]). KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. akik más szervezett tevékenységben. bekezdés. jegyzetelés találkozókon stb. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz). E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. legalább is kezdetben (Ot. nr. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz). kidolgozzon és kövessen egy munkatervet. csak a fizetett ellátás id tartama. hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek. a társadalmi érintkezés. például munkában. A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban.2. a hát megmosása a fürd kádban. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. ideértve a háztartási teend kkel. az evés. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. SSA) tartalmazza. SSA-ban szerepl intézkedésre. az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. 4. vagy oktatásban vesznek részt.akadályoztatva van. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. padlótisztítás vagy beágyazás. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. JÖVEDELEMTESZTELÉS. egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük. BPA) helyezi. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven. hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását. 8. otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. hogy azok szükségleteit fedezze. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját.prp. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. SHD 2000: 2). hogy saját szükségleteit meghatározza. autóvezetés. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat. Ennek oka. Az önkormányzat dönt arról. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót. A BPA általában nem arra való. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. egy üveg bor kinyitása. Jórészt ez volt az oka annak. bevásárlás.prp. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. nr. amilyen az öltözködés.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. Minden egyes szakasz meghatározásokat. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. SVÉDORSZÁG . valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. személyi higiénia. legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. Ahhoz. KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. étkezés). és egy másik személy segítségére szorulnak. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. kommunikáció. és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. hogy az igényl tartósan. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. akiknek a jövedelme nem kielégít . illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. biztonság és tájékozódás. önellátás (felkelés. öltözködés. lefekvés. valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás. és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. de megszokott. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. Az 50%-os. G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb. hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata). a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

± különleges berendezések. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. 53 illetve 36%-a. 3. 2. az otthoni segítség és egyéb ellátás. A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. mozgás. ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. ± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. otthoni segítség. 1. például f zést. 2. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. finanszírozása pedig vegyes. a házimunkát. 3. A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. hanem az az alapelv. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. mosást. ± élelmiszer. Egy hasonló támogatás. Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. Ennek megfelel en el nyösebb. takarítást. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. A SoL lényege nem az. A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. amelyeket az LSS/LASS is érint. 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. egyéni ellátás. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. ± orvosi többletköltség. mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja. helyi finanszírozási modell alapján történik. a diétához stb. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. központi. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. társadalmi érintkezés. hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára. a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása. ágyazást. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). amelyeket az LASS szabályoz. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS). Az SoL részben olyan szükségletekre irányul.

Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. ruha. Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. lakás. illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. hogy otthonában figyelje t meg. Az élelmiszerekkel. o. hogy mit kell figyelembe venni. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. (Svédországi jelentés. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. fogyasztási cikkek stb. ÄA szociális jóléti hivatal.) kielégítésére. otthoni segítség. Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz . KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre). 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS. fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt. de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez.).megfelel módon vezeti be. Meg kell említenünk. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján). Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy. ruházkodással stb. Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. SoL ± minden korosztály. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre. 14.

Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. További.szembe´. Konkrét rendelkezések rögzítik. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás. vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban. kivéve a munkahelyi baleseti. illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit. akkor joga van a gondozó kiválasztására. hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. amelyet az NHS kínál. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. mert az széles jogköröket biztosít a személynek. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. Nincs szükség orvosi adatokra. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet . 13. b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. DLA) tárgyalja. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet . EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. o. akik dolgoznak. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. c) egyéb. és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet.).

A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. akik például tudnak járni. az öltözködés stb. automatikusan jogosulttá válnak. de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. KORHATÁROK A DLA-t azok a 65. A DLA nem jövedelemtesztt l függ . továbbá a gyógyszerek bevétele. függelék). IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. ez az NHS feladata. akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban.A DLA a Munka. személyes gondozás. DPTC) jogosultjainak körébe. otthoni segítség. A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. de vezet re van szükségük. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. amilyen a mosás és a személyi higiénia. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. ha készpénz: szabványos összegek. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. ha nem tudja bizonyítani.. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. társadalmi érintkezés. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. vakok. mozgás. fogyasztási többletköltségek). ideértve azokat is. az nem válik jogosulttá. Hangsúlyoznunk kell azonban. Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet. Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. vagy mindkét lábukat elvesztették. Ennek fordítottjaként az is igaz.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. akik mobilitási segítségre szorulnak. a folyó költségek megtérítése. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1. hogy akinek a járási képessége korlátozott. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. a felkelés. akik siketek. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k. Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását.

A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. 1st Edition XI. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . hogy aki nem tud f zni. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. a zöldségek el készítését. Munkafüzet (Els kiadás) III. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. az meg akar tanulni. vagy milyen jelleg munkát végez. aki éjjelnappali figyelemre szorul. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. hogy az étel rendesen megf tt. amely azt vizsgálja. valamint annak felismerését. vagy más néven Äf ételtesztnek´. a f z teszt azt fogja jelezni. a forró f z edények kezelését.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . vagy akar-e f zni. vagy meg kell felelnie az ún. hogy az illet ellátásra szorul. A teszt nem ad számot arról. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. jöv je (Els kiadás) XII. hogy az érintett hol lakik. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. jelene. hogy állapota miként befolyásolja életét. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. Támogatott foglalkoztatás. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II. Äf z tesztnek´. erre példa a f z teszt. hogy a személy szokott-e. továbbá azt is feltételezi. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja.

A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII.XIII. A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII. . amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni. ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV. Amelyekre nem.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful