Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Második, javított kiadás

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK III. DISABILITY STUDIES
FT DS
Használd a könyvjelz t !
ÄA fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos ± sokkal inkább társadalmi, mint testi ± tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág megkérd jelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal él emberek gazdasági és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal él emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.´ A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK ± DISABILITY STUDIES
FT DS
Ezt a könyvet csak digitalizált formában kínáljuk, kizárólag saját hallgatóink számára, a jogtulajdonossal kötött egyszeri és kizárólagos megállapodás alapján. Bármely, írásos engedély nélküli további el állítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos. We provide this book only in digitalized format and exclusively for our students at ELTE GYK under the agreement with the copyright holder. Any further reproduction (printing or copying etc.) prohibited without permission.

Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jöv ben a foglalkozási rehabilitációs szakirányú továbbképzésben részt vev hallgatók számára széles, közös ismerethátteret teremtsünk. A kötet els kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán készült a Fogyatékosságtudományi és Foglalkozási Rehabilitációs Képzést el készít HEFOP-pályázat keretében, 2006-ban. Az els kiadásban még megvolt, közel 10 000 hibát korrigáló jelen második, javított kiadás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült 2009-ben.
Sorozatszerkeszt : Könczei György Olvasószerkeszt : Molnár Gabriella ‡ Tervez szerkeszt : Durmits Ildikó Tördel szerkeszt : Lendér Lívia

4

Köszönetnyilvánítás
A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok/Disability Studies digitális könyvsorozata szerkeszt i és leend olvasói nevében ezúton köszönjük meg az EURÓPAI BIZOTTSÁG FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK F IGAZGATÓSÁGÁNAK és a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI M INISZTÉRIUMNAK, hogy a magyar változatnak a sorozatba történ beillesztésére lehet séget adott.

Szociális biztonság és társadalmi integráció

A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
A Brunel Egyetem által készített tanulmány
A kézirat lezárva: 2009 áprilisában. © Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága, Brüsszel

Foglalkoztatás és szociális ügyek Szociális biztonság és társadalmi integráció Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága

Második, javított kiadás
Az angol szöveget a Foglalkoztatáspolitikai es Munkaügyi Minisztérium fordíttatta magyarra, a Polfour Szolgáltató Bt. közrem ködésével, 2004-ben Ez a tanulmány angol, francia és német nyelven hozzáférhet . E kiadvány tartalma nem szükségszer en tükrözi az Európai Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatóságának véleményét, illetve álláspontját.

A sorozatszerkeszt el szava
Sorozatunk III. kötete A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN cím összehasonlító elemzést tartalmazza. A m vet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága jelentette meg, és a Brunel Egyetem készítette el a vizsgálatot: azt a minden, az Európai Unióhoz tartozó tagállamra szóló felmérést, amely alapjául szolgált a mostani kötet kiadásának. Jelent s erénye a kötetnek, hogy a fogyatékosság definíciójával kapcsolatos, lényegében összes ± az Európai Unión belüli ± megközelítést bemutatja, megfelel en széles kör kutatási alapokon nyugszik, és ráadásul kiválóan használható akkor, ha az egyes EU-tagállamok fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit kívánjuk értelmezni. (Ráadásul az egyes tagállamok saját nyelvén a legfontosabb fogalmakat is listázza.)

A Fogyatékosságtudományi Tanulmányok (Disability Studies) sorozat olvasója ezzel a kötettel nem csupán magát az átfogó m vet kapja kézhez, hanem azokat a részelemeket, országspecifikus összefüggéseket is megismerheti, amelyek az egyes Európai Uniós tagállamokban fellelhet ek. Szerkeszt társam és a magam nevében a kötet eredményes tanulmányozását kívánom minden jelenlegi és jöv beli hallgatónknak. Tudom, hogy amikor ez a kötet nem csupán folyamatos szövegként, hanem már a Moodle e-tanulási rendszer részeként veszik kézhez, akkor még a jelenleginél is sokkal jobban kezelik majd e kötet tartalmát. Budapest, 2009. március 11. Könczei György sorozatszerkeszt

El szó
Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelent ség azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jöv jében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésb l kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelent s következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerz désben foglalt egyik elemi joggal és alapvet szabadságjoggal ± a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelent ségre tesz szert a huszonöt tagúvá b vül Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között. A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok ± amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek ± nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillet más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek F igazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekr l, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt ± ami véleményem szerint még fontosabb ± gondolatébreszt összehasonlító elemzést kínál ezekr l a szakpolitikai intézkedésekr l és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos Ätársadalmi modell´ egyes korlátaira is. Ez a Ätársadalmi modell´ sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi Äorvosi modell´ , mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek Äjogait´. Mindazonáltal e Ätársadalmi modell´ nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhet eredmények f áramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének er söd tendenciáját illeti. Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak± európai szinten is ± fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség

3. függelék 16 3.2. a jövedelemtámogató programok és a munkaer -piaci politika egésze. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája 25 2. hogy a tanulmány jelent s mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás 40 Az eljárási megközelítés 40 A képességprofil-megközelítés 42 Képességcsökkenés alapú megközelítés 43 A jövedelempótló támogatások nem fogyatékossági szempontjai 45 3. és annak megértéséhez is. Jérome Vignon igazgató Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság Tartalomjegyzék A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 11 1.2.1. Foglalkoztatási intézkedések 47 Fogyatékosságfügg különleges beavatkozások 48 Általános foglalkoztatási szolgáltatások 48 Kvótarendszerek 50 Összefoglalás 51 4. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái 53 Az orvosi adatokra támaszkodás mértéke 53 Az orvosok és más szakemberek döntési szabadsága 53 Összefoglalás 58 . Kutatási terv 31 Az ellátások kiválasztása és leírása 31 Információhoz jutás 32 Függelék 33 II. Továbbá. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában 36 3. fejezet: Bevezetés 20 1.ahhoz.2.1. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása 36 Fogyatékosságdefiníciók 36 A DLH-támogatás odaítélésének nem fogyatékossági kritériumai 38 3. a definíciók kérdése dönt fontosságú a fogyatékossággal összefügg koherens intézkedések kidolgozásához. Az említettekkel rokon kutatások 28 Az ICIDH és az ICF 28 Európa Tanács: A fogyatékosság felmérése 29 Az OECD: A fogyatékosság átalakítása képességgé 30 2. hogy bemutatja. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 20 1. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése 52 4.1. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 20 1. amilyen a diszkriminációellenesség. hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos z rzavar és az egyértelm ség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefügg szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése el tt.3. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 28 2. hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más. fontos szakmapolitikai területekkel. A társadalmi modell 23 1. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 35 3. függelék 17 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 18 I.1. széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás el tt: a tanulmány egyértelm en leszögezi. függelék 15 2.

3. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások 59 5. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 59 5. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 69 6. fejezet: Következtetés 81 8. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben 132 AUSZTRIA 133 BELGIUM 136 DÁNIA 138 FINNORSZÁG 140 FRANCIAORSZÁG 142 NÉMETORSZÁG 144 GÖRÖGORSZÁG 148 ÍRORSZÁG 149 9 OLASZORSZÁG 151 HOLLANDIA 152 .1. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS 81 8. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban 54 III.1. függelék: A munkaképtelenség felmérése 90 AUSZTRIA 91 BELGIUM 93 DÁNIA 95 FINNORSZÁG 97 FRANCIAORSZÁG 99 NÉMETORSZÁG 103 GÖRÖGORSZÁG 105 ÍRORSZÁG 108 OLASZORSZÁG 110 HOLLANDIA 112 NORVÉGIA 115 PORTUGÁLIA 118 SPANYOLORSZÁG 119 SVÉDORSZÁG 123 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 126 2. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák 81 8. tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 72 A mindennapos tevékenység támogatása 72 A munkaképteleneket megillet juttatásokhoz kapcsolódó definíciók 74 Összefoglalás 75 7. A juttatások hordozhatósága 71 6.2. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA 59 5. Kategóriák. identitások és konstrukciók 84 A projekt résztvev i 86 HIVATKOZÁSOK 87 FÜGGELÉKEK 89 1.2.2.1.3. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 65 5.3.4. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások 67 6. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 82 8.2. Tartózkodási jogok 70 6. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása 77 A foglalkoztatási rátára vonatkozó adataok összehasonlítása 77 A társadalombiztosításra vonatkozó adataok összehasonlítása 78 A fogyatékosság definíciójának jöv beli nyomon követése 79 IV. Definíciók.

NORVÉGIA 154 PORTUGÁLIA 156 SPANYOLORSZÁG 157 SVÉDORSZÁG 158 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 161 3. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók 165 AUSZTRIA 166 BELGIUM 167 DÁNIA 170 FINNORSZÁG 172 FRANCIAORSZÁG 174 NÉMETORSZÁG 176 GÖRÖGORSZÁG 178 ÍRORSZÁG 179 OLASZORSZÁG 182 HOLLANDIA 184 NORVÉGIA 186 PORTUGÁLIA 189 SPANYOLORSZÁG 190 SVÉDORSZÁG 192 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 195 10 A jelentésben használatos rövidítések AAH Allocation pour l¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély ± Franciaország) ABW Algemene Bijstandswet (szociális támogatás ± Hollandia) ACTP Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak ± Franciaország) ADL(s) Activities of Daily Life (a mindennapi élet tevékenységei ± Egyesült Királyság) ADPA Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie (személyes önállóságot támogató helyi segély ± Franciaország) AF Arbetsförmedling (foglalkozáscsere ± Svédország) AFPA Association pour la Formation Professionnelle (Egyesület a Szakmai Képzésért ± Franciaország) AGEFIPH L¶Association Nationale de Gestion du Fonds pour l¶Insertion Professionnelle des Personnes Handicapées (Fogyatékosok Foglalkoztatását El segít Alapot Kezel Nemzeti Egyesület ± Franciaország) AMA American Medical Association (Amerikai Orvosi Egyesület ± USA) AMS Arbetsmarknadsstyrelsen (Munkaer -piaci Tanács ± Svédország) AMSG Arbeitsmarktservicegesetz (törvény a munkaer -piaci szolgáltatásokról ± Ausztria) ANPE Agence nationale pour l¶emploi (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ± Franciaország) AOI Assegno ordinario di invalit (rendszeres fogyatékossági segély ± Olaszország) ASL Azienda Sanitaria Locale (helyi egészségügyi szervezet ± Olaszország) AtW Access to Work (munkához jutás ± Egyesült Királyság) AWBZ Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten (általános törvény a rendkívüli orvosi kiadásokról ± Hollandia) BA Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Intézet ± Németország) BA Benefits Agency (Segélyhivatal ± Egyesült Királyság) BeinstG Behinderteneinstellungsgesetz (törvény a fogyatékosok foglalkoztatásáról ± Ausztria) .

Fogyatékosságok és Hátrányok Nemzetközi Besorolása. 9th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása. módosítás) ICIDH-I International Classification of Impairment.és Nyugdíjügyi Minisztérium ± Egyesült Királyság) EMR Erwerbsminderungrente (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás ± Németország) ES Employment Service (Foglalkoztatási Szolgálat) ETP Etablissements de travail protégé (védett munkahely-létesítmények ± Franciaország) EVI Equipos de Valoración de Incapacidades (munkaképesség-felmér irodák ± Spanyolország) FÁS Foras Áseanna Saothair (Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság ± Írország) GdB Grad der Behinderung (a fogyatékosság foka ± Ausztria és Németország) GP General Practitioner (általános orvos ± Egyesült Királyság) GRTH Garantie de ressources des travailleurs handicapés (forrásbiztosítás fogyatékos dolgozók számára ± Franciaország) IADL Instrumental Activities of Daily Life (a mindennapi élet instrumentális tevékenységei ± Egyesült Királyság) IB Incapacity Benefit (munkaképtelenségi segély ± Egyesült Királyság) ICD-9 International Classification of Diseases. változat. Disability and Handicap (1st version. 1980) ICPC International Classification of Primary Care (Alapellátások Nemzetközi Besorolása) IEFP Instituto do Emprego e Formaç o Profissional (Foglalkoztatási és Képzési Intézet ± Portugália) . módosítás) ICD-10 International Classification of Diseases. 9. 1. 10. 10th revision (Betegségek Nemzetközi Besorolása.és Szociálisügyi Regionális Hivatal ± Franciaország) DSFCA Department of Social. 1980) (Képességcsökkenések. Community and Family Affairs (Szociális. Közösségi és Családügyi Minisztérium ± Írország) DWP Department of Work and Pensions (Munka.BIZ Berufs-Informations-Zentrum (karriertanácsadó iroda ± Németország) BPGG Bundespflegegeldgesetz (szövetségi törvény az ellátásról ± Ausztria) BSB Bundesministerium für Soziale Befreiung (Szövetségi Szociálisügyi Hivatal ± Ausztria) BPA Brukerstyrt personlig assistanse (önirányított személyi támogatás ± Norvégia) BWA Blind Welfare Allowance (vakok szociális támogatása ± Írország) CAA Constant Attendance Allowance (állandó ellátási támogatás ± Írország) CAT Centres d¶aide par le travail (védett munkahelyek ± Franciaország) CCI Certified cause of incapacity (igazolt munkaképtelenségi ok ± Írország) CCAS Centre Communal d¶Action Sociale (Önkormányzati Szociális Központ ± Franciaország) CERMI Comité Espa ol de Representates de Minusválidos (Fogyatékosok Képvisel inek Spanyol Bizottsága ± Spanyolország) COTOREP Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság ± Franciaország) CPAM Caisse Primaire d¶Assurance Maladie (Helyi Betegbiztosítási Alap ± Franciaország) DCODP Danish Council of Organisations of Disabled People (Fogyatékosok Szervezeteinek Dán Tanácsa ± Dánia) DDA Disability Discrimination Act (fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény ± Egyesült Királyság) 11 DEA Disability Employment Advisor (fogyatékos-foglalkoztatási tanácsadó ± Egyesült Királyság) DLA Disability Living Allowance (fogyatékosok életjáradéka ± Egyesült Királyság) DMG Decision Makers Guide (Döntéshozói Útmutató ± Egyesült Királyság) DPTC Disabled Persons Tax Credit (fogyatékosok adókedvezménye ± Egyesült Királyság) DRASS Direction Régionale des Affaires Sanitaires et Sociales (Egészség.

és Szociálisügyi Minisztérium ± Spanyolország) NDA National Disability Authority (Nemzeti Fogyatékosügyi Hatóság ± Írország) NDDP New Deal for Disabled People (a fogyatékos emberekkel való foglalkozás új módja ± Egyesült Királyság) NGO Non-Governmental Organisation (nem kormányzati szervezet) NHS National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ± Egyesült Királyság) NIA Folketrygdloven (nemzeti biztosítási törvény ± Norvégia) NRB National Rehabilitation Board (Nemzeti Rehabilitációs Tanács ± Írország) ONCE Organización Nacional de Ciegos de Espa a (Spanyolországi Vakok Országos Szervezete) PAYE Pay-as-you-earn (fizess. ahogy keresel ± Egyesült Királyság és Írország) PCA Personal Capability Assessment (személyes képesség felmérés ± Egyesült Királyság) PEO Public Employment Office (Állami Foglalkoztatási Hivatal ± Egyesült Királyság) PGB Persoons Gebonden Budget (személyhez kötött költségvetés ± Hollandia) PSD Prestation Spécifique Dépendance (speciális eltartotti járadék ± Franciaország) PVAng Pensionversicherung für Angestellte (Fehérgalléros Dolgozók Nyugdíjbiztosító Intézete ± Ausztria) REA Wet (Re)integratie Arbeidsgehandicapten (törvény a csökkent munkaképesség ek (re)integrációjáról ± Hollandia) .IKA Idrima Kinonikon Asfalisseon (Társadalombiztosítási Intézet ± Görögország) IMSERSO Instituto de Migraciones y Servicios Sociales (Migráció és Szociális Szolgáltatások Intézete ± Spanyolország) IMS Informe Medico de Síntesis (összefoglaló orvosi jelentés ± Spanyolország) INAIL Istituto nazionale per l¶assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (Országos Munkahelyi Baleseti Biztosító Intézet ± Olaszország) INPS Istituto Nazionale della Previdenza Sociale (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Olaszország) INSS Instituto Nacional de la Seguridad Social (Országos Társadalombiztosító Intézet ± Spanyolország) ISSA International Social Security Association (Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesület) KK Krankenkassen (Betegpénztár ± Németország) LAS Lagen om anställningsskydd (foglalkoztatás-védelmi törvény ± Svédország) LASS Lagen om assistansersättning (törvény a kompenzációs segélyr l ± Svédország) LCPDE Law on Compensation to Persons with Disabilities in Employment (törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról ± Dánia) LGSS Ley General de la Seguridad Social (általános társadalombiztosítási törvény ± Spanyolország) 12 LISMI Ley de integracion social de los minusválidos (törvény a fogyatékosok társadalmi integrációjáról ± Spanyolország) LISV Landelijk Instituut Social Verzekeringen (Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet ± Hollandia) LSP Law on Social Pensions (törvény a szociális nyugdíjakról ± Dánia) LSS Law on Social Services (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Dánia) LSS Lagen om stöd och service till vissa funktionshindrade (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról ± Svédország) MISSOC Mutual Information System on Social Protection in the EU Member States and the European Economic Area (kölcsönös tájékoztató rendszer a szociális védelemr l az EU tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségben) MPs Medical Panels (orvosi panelek) MPT Majoration pour Tierce Personne (harmadik személy által végzett gondozás miatt járó pótlék ± Franciaország) MRA Medical Review and Assessment (orvosi felülvizsgálat és felmérés ± Írország) MTAS Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales (Munka.

sz. függelék Ausztria Berufsunfähigkeit = saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság Erwerbsunfahigkeit = keres képtelenség Pensionversicherung für Angestellte = fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Pensionverischerung für Arbeiter = kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz = általános társadalombiztosítási törvény Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz = tulajdonosok [önfoglalkoztatók] társadalombiztosítása Bauern-Sozialversicherungsgesetz = parasztgazdák társadalombiztosítása vorzeitige Alterspension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit= csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyudgíj Leistungskalkul = a munkavégz képesség számítása Franciaország Pension d¶invalidité = rokkantsági nyugdíj Allocation pour l¶Adulte Handicapé = fogyatékossági segély feln tteknek Caisse Primaire d¶Assurance Maladie = helyi betegbiztosító pénztár médecin contro leur = felülvizsgáló orvos   . fogyatékosság-felmér táblázata) WIW Wet Inschakeling Werkzoekenden (törvény a munkakeres k foglalkoztatásáról ± Hollandia) WSP Working and Social Profile (munkavégzési és szociális profil ± Olaszország) WSW Wet Sociale Werkvoorziening (törvény a védett foglalkoztatásról ± Hollandia) WVG Wet Voorzieningen Gehandicapten (törvény a fogyatékosok ellátásairól ± Hollandia) 14 1.RFV Riksförsäkringsverket (Társadalombiztosítási Tanács ± Svédország) RMI Revenu Minimum d¶Insertion (részvételi minimumsegély ± Franciaország) Rmistes Recipients of RMI (az RMI kedvezményezettjei ± Franciaország) RSV Richtsatzverordnung (irányelveket meghatározó rendelet [a fogyatékosság mértékének megállapítására] ± Ausztria) SHD Sosial og helsedepartementet (Szociális és Egészségügyi Minisztérium ± Norvégia) SII Social Insurance Institution (Társadalombiztosító Intézet ± Finnország) SoL Socialtjänstlagen (törvény a szociális szolgáltatásokról ± Svédország) SSA Sosialtjenesteloven (Törvény a szociális szolgáltatásokról ± Norvégia) TBA Terugdringing Beroep op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a rokkantsági járadék iránti igények csökkentésér l ± Hollandia) TH Travailleur handicapé (fogyatékos dolgozó ± Franciaország) TSG Tax Strategy Group (Adóstratégiai csoport ± Írország) uvi Uitvoeringsinstelling (Társadalombiztosítás-igazgatási Hivatal ± Hollandia) VM Valoración de las situaciones de minusvalía (fogyatékosságiállapot-felmérés ± Spanyolország) VNG Vereniging van Nederlandse Gemeenten (Hollandiai Helyi Önkormányzatok Egyesülete ± Hollandia) WAGW Wet Arbeid Gehandicapte Werknemers (törvény a fogyatékos dolgozók foglalkoztatásáról ± Hollandia) 13 Wajong Wet Arbeidsongeschiktheid Jonggehandicapten (törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról ± Hollandia) WAO Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (törvény a fogyatékossági segélyr l ± Hollandia) Waz Wet Arbeidsongeschiktheid Zelfstandigen (törvény az önfoglalkoztatók munkaképtelenségi biztosításáról ± Hollandia) WEA Work Environment Act (törvény a munkahelyi környezetr l ± Norvégia és Svédország) WHODAS II World Health Organization Disability Assessment Schedule II (az Egészségügyi Világszervezet II.

Caisse Régionale d¶Invalidité = fogyatékosok regionális nyugdíjalapja Travailleur handicapé = fogyatékos dolgozó carte d¶invalidité = fogyatékosigazolvány Minist re de l¶emploi et de la solidarité = Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium une retraite anticipée pour inaptitude au travail = munkaképtelenség miatt el rehozott nyugdíj Németország Erwerbsminderungrente = csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj Olaszország Pensione di inabilita= munkaképtelenségi nyugdíj (a munkaképesség 100%-os elvesztése esetén) Assegno mensile = havi járadék (azok számára. Jugendamt = szociális jóléti hivatal. akik munkaképessége legalább 74% -kal csökkent) Hollandia Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering= törvény a fogyatékossági járadékról Spanyolország Equipos de Valoración de Incapacidades = fogyatékosság-megállapító irodák 15 2. függelék Ausztria Grad der Behinderung = a fogyatékosság mértéke Richtsatzverordnung = irányelveket meghatározó rendelet Németország Sozialamt. függelék Franciaország Majoration pour Tierce Personne = harmadik személy által végzett ápolás miatti pótlék Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Person = kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak Allocation Départementale Personnalisée d¶Autonomie = személyes önállóságot támogató helyi segély Prestation Spécifique Dépendance = speciális eltartottsági járadék Németország Sozialamt = Szociális Hivatal Olaszország permissi in favore di persone gravemente handicappate = súlyosan fogyatékos emberek segély re jogosultsága Portugália Ministério do Trabalho e da Solidariedade = Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium 17 . ifjúsági jóléti hivatal Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen = súlyosan fogyatékos emberek kötelez foglalkoztatása Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation = összevont rehabilitációs szolgáltatások Berufs-Informations-Zentrum = karrier-tanácsadó iroda Versorgungsamt = gondozási hivatal Amt für Versorgung und Familienförderung = családgondozási és családtámogatási hivatal Länder = tartományok Olaszország Commissione provinciale per le politiche del lavoro = megyei foglalkoztatási bizottság 16 3.

A használhatóság biztosításához a definíciók sokaságának alkalmazása szükséges. A jelentés kimutatja. és azok a kísérletek. A diszkriminációellenes jogszabályokban használatos definíciók általában elég tágak. Az egyes államok e négy modellen belüli elhelyezkedése összefügg általános szociálpolitikai hagyományaik alapvet elemeivel. amelynek során a sz kös forrásokat elosztják azok között. A jelentés a vizsgált államokból számos példát mutat be a nem kategorizált szociálpolitika alkalmazására. valamint a foglalkoztatási kvótarendszerek szempontjából határozzák meg. amilyen például a munka hiánya miatti jövedelemhiány. és potenciálisan kiterjednek az enyhébb fogyatékossággal él emberekre is. ahelyett. A társadalombiztosításban a fogyatékossági kategóriák használata gyakran jelent s intézményi dimenzióra tesz szert. A jelentés részletesen tárgyalja a kielégíteni kívánt igényekre a szociálpolitikában használt fogyatékossági definíciók fontosságát. például a rossz helyi munkaer -piaci feltételekb l. korlátozott jelent ség definíciók alkalmazásához vezetnek. vagy az alacsony iskolázottságból fakadnak. ami azt jelenti. . nehéz megkülönböztetni a fogyatékosságból fakadó szükségleteket azoktól. hogy megkísérelnének egységes definíciókat kialakítani. Számos államban a munkaképtelenség megközelítése nem a károsodottságról vagy a korlátozottságról készített Äpillanatfelvételen´ alapul. hogy a szociálpolitikai intézményeket tevékenységeik koordinálására kötelezik. Az államok ezt a problémát általában úgy kezelik. hogy a szakpolitikai intézkedések csak kevéssé célirányosak lehetnek. hogy a szakpolitikák széles körében ugyana a zt definíciót használják.Vezet i összefoglaló Ez a jelentés áttekintést ad az Európai Unió tagállamaiban valamint Norvégiában a szociálpolitikában és a diszkrimináció-ellenes törvényekben a fogyatékosságra használatos definíciókról. A képességcsökkenésre támaszkodó definíciók ± amelyek gyakran táblázatokat használnak a fogyatékosság egészségi állapothoz. amennyiben a munkaképtelenség elleni biztosítás intézményesen elválasztható az egyéb eshet ségekkel szembeni biztosítástól. és ez a tény felveti a fogyatékosságügyi politika koherenciájának fontosságát. a másik nem. A jelentés a két paraméterb l ± az orvosi kezelhet ségb l és a döntésképesség mértékéb l ± levezetett fogyatékosság-meghatározás négy modelljét mutatja be. ennélfogva az egészségi állapotot más olyan tényez kkel együtt veszi figyelembe. hasonló szükséget szenved emberek között. akiknek rászorultságát elismerték. ugyanakkor a gondozással és támogatással kapcsolatos számos intézkedés (például a gondozási biztosítás) a személy mindennapos tevékenységei folytatásához szükséges képességekre koncentrál. mint a személy egészségi állapotára összpontosítanak. A munkakörnyezeti személyes problémák elemzése is megtalálható a munkaképtelenségi leírásokban (akár a személy korábbi munkahelyével. Az egyes embereket az egyik szakpolitika fogyatékosnak tekinti. amelyek szintén befolyásolják a foglalkoztatási kilátásokat. amelyek más hátrányokból. hogy a különféle szakpolitikákhoz a fogyatékosság különféle definíciói tartoznak. A szociálpolitika által kezelt számos olyan helyzetben. amelyek arra irányulnak. Egyes helyzetekben nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és más. A szociálpolitikában használatos definíciók ennél megszorítóbb értelm ek. A fogyatékos embereket érint foglalkoztatáspolitika ± a kvótarendszerek kivételével ± általában nagyfokú rugalmasságot tanúsít a fogyatékosság definíciója tekintetében. mint például a szaktudás és az iskolázottság. hanem magában foglalja a rehabilitációs lehet ségek folyamatos felkutatását és a megfelel foglalkoztatási intézkedéseket is. A tanulmány a definíció különféle megközelítéseinek széles skáláját mutatja be. sérüléshez kapcsolódó százalékos mértékének megállapítására ± a fogyatékosságot a munkaképtelenségi juttatások és járadékok. akár az általánosabb értelemben vett munkaer -piaci követelményekkel összefüggésben). és ennek eredményeként az intézkedésben hézagok keletkeznek. Ezek a törvények inkább a disz kriminatív cselekményre. hiszen abban a folyamatban használják ket. A legtöbb példa a szociális támogatások és a foglalkoztatáspolitika területér l származik.

amelyek tükrözik nemzeti szociálpolitikai hagyományaikat. E különbségek ellenére a fogyatékosságpolitikáknak számos közös elemük van a vizsgált orszá gokban. és elemzi a fogyatékosságdefiníció különböz megközelítéseinek okait. hogy pontos jogi és adminisztratív megoldásokat dolgozzanak ki bizonyos szakpolitikai problémákra. hogy e problémákra közös európai megoldások szülessenek. és e jelentés kimutatja. A Bizottság tenderdokumentumának háttere Ez a jelentés az Európai Bizottság által finanszírozott kétéves projekt eredményeit foglalja össze. Fontos kérdés például a nem dolgozó fogyatékosok azon joga. és e területen az EU intézményeinek hatáskörébe tartozik.különösen a szociálpolitika finanszírozásának (centralizált vagy áthárított) módjával. hogy ez együtt jár a fogyatékosság definícióival kapcsolatos különböz megközelítések fenntartásával. hogy e területekre szabályrendeleteket és irányelveket dolgozzon ki: megkerülhetetlen az az igény. id nként meg kell reformálni. E kérdések megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség. A projekt célja. A versenypolitikában a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendeletek és irányelvek a védett munkahelyek m ködésével és a más típusú fogyatékosságügyi politikai intézkedésekkel összefügg támogatások és versenykorlátozások egyes kérdéseivel foglalkoznak. Az EU fogyatékosságpolitikája alakulásának vannak más. vagy a diszkrimináció elleni fellépések. rész Bevezetés és módszertan 1. A tagállamok el re jelezték. A fogyatékosság meghatározásához alkalmazott eltér megközelítések tehát mélyen beágyazódtak a nemzeti intézményekbe.1. Számos forrásból fakad a Bizottság érdekl dése a fogyatékosság definíciója iránt. hogy egy másik államban telepedjenek meg. és e problémákat az Európai Unióban nemzetek feletti koordinációval kezelni lehetne. például a fogyatékos emberek foglalkoztatása érdeké ben. hogy milyen mértékben korlátozható a verseny szociális célokból. hogy a fogyatékosságügyi politika területén készek számos közös célt elfogadni. A társadalombiztosítási juttatások határokon átível igénylését és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó el írásokat karban kell tartani. . hogy számot ad az egyes államok politikájában szabványos formában használatos fogyatékosságdefiníciókról. Az államok hasonló szakpolitikai problémákkal néznek szembe. ilyen lehet például a foglalkoztatás el mozdítása a fogyatékos emberek körében. olyanokon. a kölcsönös tanulás el tt. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések felbukkannak a szabad mozgás és a nyílt verseny elvének m ködése során. A kezünkben tartott jelentés ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal. az európai integráció során felmerül problémákra. Mindazonáltal e tekintetben jelent s mozgástér nyílik a nemzetek közötti információcsere. 19 I. Senki nem kérd jelezi meg a Bizottság azon hatáskörét. az orvosokba és 18 más szociálpolitikai szakemberekbe vetett bizalommal. Ezeken a területeken a tagállamok uniós kötelezettségeik szerves részeként megegyeztek a követend politika általános körvonalaiban. illetve az e szakemberek elszámoltathatóságának mértékével. hogy a tagállamok nemzeti fogyatékosságpolitikái kölcsönös megértésének el mozdításával segítsen megoldásokat találni ezekre. Az egyes államoknak a közös célokhoz különféle utakon-módokon kell közelíteniük. nehezebben jellemezhet aspektusai is. fejezet: Bevezetés 1. és az is.

hogy elkészítsük például egy jövedelempótló juttatásban használatos fogyatékosságdefiníció elemzését. és láthatóvá tegye ket. és azt kérte. hanem hozzájárulásából ahhoz. Nem kétséges. mint a szakpolitikai cserekapcsolatok és viták szintjén jelentkez témák. E tanulmányban egyik célunk. hogy viszonylag nyitott térségr l van szó. hogy a fogyatékosság definíciója körüli bizonytalanság akadályozza az összehasonlító elemzés és a politikai értékelés elkészítését. amelyekben leírják szakpolitikájukat és megjelölik a kit zött célokat. hogy a résztvev knek különböz elképzeléseik vannak e közös térség használatáról. Noha megjegyezte. A fogyatékosságügyi politika területén a közös európai szakpolitikai teret olyan nemzetközi térség összefüggéseibe kell helyezni. milyennek látja az európai fogyatékosságügyi politika fejl dését. és néha még az el tt. Mindazonáltal a szakpolitikák nemzetek közötti kölcsönös átvétele igen fontos a szociálpolitika számos területén. Egyes területeken. hogy fogyatékosságdefiníciók fejl dése által bemutassuk azokat a különféle utakat és módokat. amelyekkel az 5. amely a fogyatékosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. fejezetben foglalkozunk. az elemzés és a vita közös európai terének megteremtését. megjegyezve. A Bizottság azt kérte. ahogyan az egyes tagállamok értelmezik és végrehajtják ezt az elmozdulást. E politika összetev i között található a szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos európai statisztikák és információcsere fejlesztése.Ezek az aspektusok magukban foglalják a kutatás. például a foglalkoztatáspolitikában az efféle cserék viszonylag formálissá váltak a Äkoordináció nyitott módszere´ által. Az értékeinek nagy része azonban nem az átültetés szigorú követelményeib l fakad. Nevezetesen. miel tt érintenék az uniós polgárok életét. milyennek látja ezt a szociálpolitikai munkájával összefügg kutatást. hogy keretet adjon a szociálpolitika sajátos kérdéseinek. Amint a kés bbiekben kifejtjük. A tenderdokumentumban a Bizottság jelezte. amelyben a fogyatékosságügyi politika kérdései megjelennek. ám a tenderben felvetett kérdések közül sok inkább az európai méret kutatással. a foglalkoztatási intézkedések és a juttatási rendszerek tekintetében használatos f definíciókról´. fejezet foglalkozik részletesen). hogy a különféle szakpolitikai területek különböz fogyatékosságdefiníciókkal dolgoznak. hogy a tanulmány elemezze a különböz definíciók közötti feszültségeket. amikoris a tagállamok el terjesztik terveiket. A Bizottság azt sugallta. Még ha vannak is olyan szófordulatok. Példa erre az Egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv (az FETD). elemzéssel és vitával állt kapcsolatban. csakúgy. Az e térségben forgó gondolatokat nagymértékben a nemzeti szociálpolitikai intézmények révén kell közvetíteni. és az FETD-t át kell ültetni a tagállamok nemzeti jogának keretei közé. (A tenderdokumentum figyelembe vette a diszkriminációellenesség definíciói és a foglalkoztatáspolitika definíciói közötti feszültségeket. A WHO munkájával ± általában az európai kérdésekhez és konkrétan ehhez a projekthez való kapcsolódásával ± a 2. hogy a fogyatékosság definíciója terén a tagállamok között tapasztalható különbségek hatással vannak a szabad mozgásra. Kiemelte. amelyek megadják az intézkedés célcsoportjának általános definícióját (márpedig nem mindig léteznek ilyen definíciók). igen nagy mennyiség információt kellett összegy jtenünk ahhoz. A Bizottság jelezte azt is. Az FETD az európai jog egyik eszköze. további . készüljön Äelemz és leíró számvetés a 15 tagországban a diszkriminációellenes törvények. az Egészségügyi Világszerveset (a WHO) megkísérelte a jó gyakorlat elterjesztését a fogyatékosság fogalmának értelmezésében és a fogyatékossággal kapcsolatos információgy jtési módszerek fejlesztésében. ahol nem kormányzati szervezetek és nemzeti kormányok egyaránt szerepet játszanak. A szakpolitika néhány területén felbukkannak a megvalósítás sajátos problémái. hogy Äelmozdulás tapasztalható a fogyatékosság orvosi modelljét l a fogyatékosság társadalmi modellje felé´. hogy az európai és a 20 nemzeti viták közötti kapcsolatok meggyöngülnének. Megjegyezzük. és ezért összefüggnek a fentebb leírt jogi és adminisztratív hatáskörrel. e gondolatokat fel kell dolgozni.

de nem teszik lehet vé a fogyatékos embereknek (ha ez a meghatározás egyáltalán létezik) kínált juttatások szintjének összehasonlítását a tagállamok között. Még akkor isem hagyhatjuk ki ezeket a koncepciókat. a szót általános értelemben használja. azok szakpolitikáinak tükrében. amelyek esetében az értékelés az egyes orvosi beavatkozások célszer ségére koncentrál. ebben az összefüggésben pedig éppen ez a definíció lényege. gyakran olyan írásos útmutatók alapján. és nem annak megha tározására. Ezért elkerülhetetlen. amely definícióval kapcsolatos kérdéseket érint. Egyes természetbeni juttatásokkal foglalkozunk. és az Egyesült Királyságot leszámítva rendkívül kevés olyan ügy fordul el . orvosok és mások nap mint nap rutinszer en alkalmazzák. mire terjed ki a tanulmány. illetve ellátásokat. amelyek azoknak az embereknek az önálló életvitelét segítik el . hogy mely törvényeket. A tanulmány f ként a készpénzjuttatásokra összpontosít. mint akkor. Ha a fogyatékosság olyan exogén definícióját használnánk. A juttatási rendszerek bemutatása egyrészt jövedelempótló támogatásra és segélyekre. ha a fogalom meghatározására szolgáló nemzetközi szabványok amúgy már tartalmazzák ket. hanem mondjuk Äképességcsökkenés miatti´ nyugdíj. szemben . ahol speciális juttatásokban részesülnek. fejezet). s ekkor a Äképességcsökkenés´ fogalmát pontosan az Egészségügyi Világszervezet. mint amilyen a következtetés definíciója. akkor képesek lennénk feltárni azt. Ezért szelektálnunk kellett. Nyilvánvaló. hogy a tanulmány céljának rovására menne. akik egyébként intézményi gondoskodást igényelnének. amikor a Äfogyatékosság definícióira´ utal. hogy az általunk tárgyalt nyugdíjak némelyike valójában nem Ärokkantsági´ nyugdíj. különösen a szociális támogatások között.információkra van szükség ahhoz. hogy kik tartoznak a diszkriminációellenes törvények hatálya alá és kik nem. hogy a meghatározás tartalmából kiderüljön. hogy meghatározzuk. Lehetséges az az ellenvetés. Például egy rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot eldönt eljárásban Äa fogyatékosság definíciója´ esetén a Äfogyatékosság´ kifejezés széles értelemben használatos. A tanulmány kiterjedésének meghatározásához arra kértük a nemzeti jelentéstev ket. fejezet tartalmazza. amelyek esetében a jogosultság egyik feltétele a tartós egészségi állapot valamely vonatkozása. Például: vannak olyan juttatások. ha kihagy nánk olyan rendelkezéseket. A diszkriminációellenes törvények betartatása csak ritkán történik bírósági eljárások 21 által. Mindazonáltal ez a megközelítés konverziós problémákat vet fel. rendelkezéseket és juttatásokat vizsgáljuk részletesen. ha szolgáltatásokról vagy természetbeni juttatásokról. mint az egyéb definíciókról. Nagyon fontos megjegyezni. A tenderdokumentum. Ha csak azokkal a juttatásokkal foglalkoznánk. míg egy másikban az egészségi állapotra való hivatkozás nélküli támogatás. A kutatás célja annak megállapítása. de vizsgálódásunk köréb l kizártuk például azokat az egészségügyi szolgáltatásokat. A definíciós viták sokkal élesebbek akkor. A diszkriminációellenesség definíciójának tárgyalását az 5. A részletes elemzésre kiválasztott intézkedések számos kérdést vetettek fel. A tagállamok nyilvánvalóan különféle fogalmakat használnak a különféle juttatások esetében.E definíciókat adminisztrátorok. hogy ez azt. hogy mit jelent a fogyatékosság az egyes tagállamokban. másrészt a mindennapos életvitelhez szükséges tevékenységet támogató ellátásokra bomlik. ha pénzbeli támogatásról van szó. amelyek esetében a jogosultság az egyik tagállamban az egészségi állapottól függ. amelyekben az állam a Äfogyatékosság´ fogalmát használja. hogy válasszák ki azokat a juttatásokat. de anélkül kell meghatároznunk. amelyek nem felelnek meg a fogyatékosság valamiféle a priori koncepcióinak. amelyek közül ebben a szakaszban csak egyet említünk. amelyek els dleges kutatási forrásból erednek. hogy az a szóban forgó személy fogyatékos-e vagy sem. fogyatékosság és hátrány nemzetközi besorolása cím dokumentumában (ICIDH) foglalt definíció szerint használjuk (lásd 2. hogy definiálnánk a fogyatékosságot. ki tartozik bele és ki nem. Ez utóbbiak a csekély összeg közlekedésiköltség-térítésekt l az olyan jelent s csomagokig terjednek. E jelentéshez három függelékben állítottuk össze a kiválasztott foglalkoztatási intézkedésekben és juttatási rendszerekben használatos definíciókat. Általában sokkal kevesebb információ van arról. hogy a fogyatékos emberek miként boldogulnak azokban az országokban. hogy az e jelentésben tárgyalt juttatások megkönnyítik a definíciós megközelítések összehasonlítását. akkor nem jutnánk összehasonlító adatokhoz.

különösen Hollandiában.2. vagyis azzal. Az orvosi . és fogyatékosságpolitikáját erre az alcsoportra koncentrálja. E kutatás egyik célja. néhány hasonlóságra is felhívják a figyelmet. A járulékalapú rokkantsági vagy munkaképtelenségi juttatásoknak a fogyatékosságügyi politika f árámából történ kiszorulása kisebb-nagyobb mértékben más államokban is megtalálható. hogy a válaszadó bizonytalan volt a kérdés értelmezésében. nemzetek közötti gondolatcsere létfontosságú el feltétele. A társadalmi modell A társadalmi modellt általában ellentétére. Meglátásunk szerint ez a fogyatékosságpolitikáról folyó. hogy kell en nyitott formátumot készítettünk a nemzeti jelentések számára. hogy a kutatási megbízás célja nem valamiféle egységes szabvány definíció felé közelítés. hogy az összehasonlításhoz létrehozza azt a keretet. E tanulmánynak azonban nem tárgya az efféle összehasonlítás. hogy a keretnek megfelel nek kell lennnie a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban európai szinten zajló viták számára.azokkal az országokkal. Noha ezek a kérdések láthatólag jelent s mértékben különböznek egymástól. A LISMI széles körre terjed ki. noha a szöveg biztosítja az alapvet háttérinformációt egy ilyen elemzés elvégzéséhez. 1. amelyekkel fogyatékosságügyi politikai kérd ívek készítésekor kellett szembesülnünk. de a háttér bemutatása. amely meg rzi a jelentések éleslátását és részletgazdagságát. hogy hasznos beszámolót kapjunk a nemzeti fogyatékosságpolitikákról. amelyet az ICIDH fogalmain alapuló speciális definíciós szabályok egészítenek ki. Az országspecifikus megfelel ség problémáját úgy igyekeztünk megoldani. Mint fentebb már megjegyeztük. hogy rávilágítson e szemléleti különbségekre. a társadalombiztosítási koordinációtól a fogyatékosság társadalmi modelljének velejáróiig. érthet en. hogy egy-egy állam a Äfogyatékosság´ fogalmát fenntartja az ellátások egy alcsoportja számára. A jelentések beérkezése után már a projektcsapaton állt. de nem foglalja magában a járulékalapú f rokkantsági nyugdíjat. és feltárja. ahol csak általános ellátásokat nyújtanak nekik. Az utolsó részben most bemutatjuk a fogyatékosság társadalmi modelljét. Nem volt nehéz dolgunk abban. és a jelentéstev k szakértelmére bíztuk. Ezzel szemben egyes államokban a fogyatékosságügyi politika er sen a jövedelempótló juttatások kedvezményezettjeire fókuszál. Amint azt a továbbiakban a 2. fejezetben kifejtjük. amelyb l érz dik. mit válasszunk ki a koordinációval kapcsolatos vita számára. az orvosi modellre hivatkozva szokás bemutatni. vagy olyan választ kapunk. és bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. Minden tekintetben szükség volt beszámolókra arról. amelyben a különböz definíciók elhelyezhet k és összehasonlíthatók. El ször is azt. ezek a viták a kérdések széles körére terjednek ki. A másik szempont az volt. miként születnek a jogosultsággal kapcsolatos döntések. hogy a kérdések összeállításakor fennáll a veszély. amelyre nézve a jogosultság megállapítása más módszerrel történik. Szükség volt háttérinformációra a nemzeti juttatási és foglalkoztatási rendszerekr l. nagyon is tudatában voltunk azoknak a nehézségeknek. hanem olyan keret kidolgozása. A Bizottság kifejezetten rámutat. hogy értelmez jelleg vé tegyük ket. miként érintik a nemzeti fogyatékosságpolitikákat. mert a vonatkozó szabályrendeletek és EK-döntések tartalmazzák a koordináció szempontjából fontosnak tekintend tényez ket. és kifejtjük. hogy eldöntsük. hogyan befolyásolta a kutatási tervet. ez kerettörvény. hogy minden ilyen keretnek megfelel en és ésszer en kell leírnia a tagállamok fogyatékosságpolitikáit. hogy 22 azok nagy részére nem kapunk választ. Sokkal nagyobb kihívásnak bizonyult a társadalmi modell alkalmazásának elemzése tekintetében fontos szabályozói környezet bemutatása. További összehasonlítási probléma. Ennek az összehasonlítási keretnek a kidolgozásakor két f szempontot tartottunk szem el tt. Például Spanyolországban a fogyatékosságügyi politika a fogyatékosok társadalmi integrációjára vonatkozó törvény (LISMI) célcsoportjára irányul. az egészségi állapottól ugyancsak függ juttatások ugyanis szisztematikusan kiszorulnak ennek az államnak a saját fogyatékosságügyi politikai fogalomköréb l. szelektív. Más. ám ezeknek a beszámolóknak az összehasonlíthatóvá tételéhez az is kellett.

amelyet a személy társadalmi körülményei és környezete. A Ädefiniálást´ abban az értelemben végzik. Tény. Ezzel szemben azt a kérdést vizsgáltuk. és ezért ezek az intézkedések a fogyatékosság természetének orvosi irányultságú értelmezésén alapulnak. hogy a hagyományos szociálpolitikai intézkedések testesítik meg a szociális jóléti modellt. így a Äképességnövel ´ tervezési újítások is a javak e kategóriájába tartoznak. és nem a fogyatékos emberek beazonosításával kell tör dnie. közlekedési rendszerek stb. valamint a társadalom szerkezete és a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációhoz vezet hiedelmei állítanak el . valójában ennél többr l van szó. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. Ez arra utal. hogy a társadalmi modell hatással van a fogyatékosság definíciójára. A társadalmi modell ezzel szemben a fogyatékosságot nem a személy elválaszthatatlan lényegi tulajdonságának tekinti. hogy értelmezzék és írják le korlátozottságaik és fogyatékosságaik jellegét. például a tervek fénymásolására korlátozódik). hogy a szakpolitikáknak a fogyatékos emberek teljes kör részvétele el tt magasodó akadályok lebontására kell irányulnia.modell a fogyatékosságot személyes problémának tekinti. ami pénzbeli juttatásokkal és más szociálpolitikai intézkedésekkel enyhíthet . ahelyett. Például a képzésben részt vev szociális munkások a társadalmi modell alkalmazásával irányíthatók azáltal. ÄDefiniálni´ ebben az összefüggésben azt jelenti. Mindenek el tt a társadalmi modell magában foglalja. Amikor a szociálpolitikai intézmények a célzott szakintézkedések végrehajtása során definíciókat dolgoznak ki. hogy megmagyarázni a fogyatékosság mibenlétét. A társadalmi modellnek ez a velejárója felhívja a politikacsinálók figyelmét a társadalom Äképességnövel ´ (és nem képességcsökkent . hogy a szakpolitikának inkább 23 a fogyatékossághoz vezet helyzetek. azaz fogyatékossá tev ) eszköztárának lehetséges b vítésére. A képzésben részt vev k jártasságot szereznek szociális elemzésben és a megértésben. és amely orvosi beavatkozással. amely az egészségügyi jelleg képességcsökkenést automatikusan a hátrányos helyzet és a kirekeszt dés következményének tekinti. kit kell a leírt kategóriához tartozónak tekinteni. Egy-egy terv. Sokszor elhangzott. az elhanyagolható elhasználódá stól eltekintve). Az elkészült rámpa használata a Änem versenyz fogyasztás´ körébe tartozik: azzal. viszont felvet számos. hanem olyan képz dménynek. A képességnövel eszköz paradigmatikus példája a kerekesszéket használó emberek számára épített rámpa. 2000). hogy elkészítik a fogyatékos emberek esettörténetét. hogy a szociálpolitikában hol kell meghúzni a határvonalat a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek között. Noha a kerekesszék-rámpákat és a lejt s járdaszegélyeket gyakran idézik az effajta szakpolitikai intézkedések példájaként. Az orvosi modell közeli rokona a Äszociális jóléti modell´ (Waddington és Diller. mint jószág felhasználása ugyancsak Änem versenyz fogyasztás´: (egy terv újrafelhasználásának határköltsége csak az adatok továbbítására. M ködésben is láthattuk ezt a megközelítéstépületek és közlekedési infrastruktúrák tervezésére vonatkozó szabályok kidolgozásánál. hogy a szociálpolitikának miként kell meghatároznia a fogyatékosságot az empirikus vizsgálódás számára megközelíthet módon. annak fizikai struktúrái (épületek. hogy határokat jelölnek ki. hogy a szociálpolitikában hogyan kell a definíciókat elkészíteni és m ködtetni. Ezért nem szükséges különbséget tenni a fogyatékos emberek és mások között a rámpa igénybevétele tekintetében. vagy más egészségügyi körülmény okozott. és körülírják. például rehabilitációval enyhíthet . amelyet közvetlenül betegség. nem csökkenti mások hozzáférési lehet ségét. A társadalmi modell nem ad egyértelm útmutatást arra nézve. Gyakori feltevés. A rámpahasználat határköltsége nulla (egy további felhasználó nem kerül semmibe. A munkahelyi környezet egészségességét . ahol a munka az újabb fogyatékossághoz vezet helyzetek létrehozásának megel zésére és a meglev fizikai korlátok csökkentésére irányult. a szociálpolitika szempontjából fontos témát. hogy Äproblematizálná´ a fogyatékos embereket.). baleset. Mi kutatásunkban nem élünk ezzel a feltételezéssel. hogy a modell szószólói közül sokan a határok kijelölésének folyamatát önmagában is károsnak tartják. akkor másféle definíciós eljárásban vesznek részt. hogy valaki a rámpát használja. és felkérik ket.

Az egyik lehetséges kiterjesztés annak feltárása. A szimbolikus fogyatékosságügyi politikai intézkedések nem igénylik annak pontos körülírását. de ha ezt a jogot kifejezetten a fogyatékosok számára biztosítják. amelyek potenciálisan minden állampolgár által gyakorolhatók. akik dolgoznak. a társadalmi modell ebben az értelemben er sen befolyásolja a fogyatékosság definiálását. A verseny folyhat a költségvetési (pénzügyi) forrásokért. de inkább a fogyatékosok számára bírnak nagyobb értékkel. E fontos eset további tárgyalása az 5. 24 Azonban a társadalmi modell hallgat a kategorizálás azon formáiról. nyilvánvalóan akkor. ezért a szimbolikus intézkedéseknek. Ezzel a kérdésfeltevéssel azt keressük. Mindenek el tt annak a módját kérd jelezi meg. A jóléti állam. A rendelkezések alapíthatnak olyan általános jogokat. ki tartozik a Äfogyatékos´ kategóriába a szociális ellátások tekintetében. ha hatékonyak akarnak lenni. s ez kedvez . Amint feljebb már leírtuk. akkor ehhez definícióra van szükség. Az európai jóléti államok által adott juttatások és alkalmazott rendelkezések szerkezetét sok esetben kritikusan kell vizsgálni a társadalmi modell szemszögéb l. amilyen például a munkanélküliség. amelyek megkövetelik a munkaadótól minden egyes dolgoz ó megfelel elhelyezését és felszerelését. hogy az általános elvek miként m ködhetnek az efféle szakpolitikai intézkedések irányításában. az általános viselkedési minták megváltoztatása. amilyen például a különleges elbírálás (plusz pont) a munkahelyhez. hogy az ilyen javak ingyenesek: éppen ellenkez leg. hogy m i is értend fogyatékosság alatt. így ezek értéke azokra a fogyatékosokra korlátozódik. A diszkrimináció (az önkényes és inkorrekt bánásmód) elleni általános védelem szintén különösen értékes lehet a fogyatékos emberek számára. Szintén különös jelent séggel bírhatnak egyes fogyatékos dolgozók számára a munkahelyi környezetre vonatkozó el írások. képzési lehet séghez. mint a hátrányok forrásának a sajátos jellemz je. A szimbolikus intézkedések. és miként lehet meghúzni a határt a fogyatékosság és más kategóriák között. vagy olyan Äel nyökért´. Megfogalmazhatók a társadalmi modell olyan kiterjesztései is. amilyen például a járulékfizetési kötelezettség és a jövedelemteszt. hogy orvosi normákat használjanak annak meghatározására. amelyek jelzik. ha arra keresünk választ. ugyanis a széles kör társadalmi megértésre támaszkodva lehetnek hatásosak. A példák között találjuk az orvosi kezelésre adott munkaid -kedvezményt és a rugalmas munkaid t. Ilyen rendelkezésekre a leggyakrabban a foglalkoztatásban találunk példákat. ahogy kategóriákat állapítanak meg a juttatások szétosztásához. amikor olyan más szociálpolitikai kategóriákat írnak körül. Ez a tanulmány a definíciókat olyan szociálpolitikákban vizsgálja. . hogy milyen széles körben m ködtethet a szociálpolitika fogyatékosságdefiníciók nélkül. tehát másokat kizárnak bel le. az ilyen intézkedések megvalósítása nagyon is költséges lehet. Ugyancsak a társadalmi modell hallgat a szociálpolitikában használatos olyan más elosztási elvek hatásáról. mi a fogyatékosságnak. Pedig teljesen világos. akkor nem szükséges szelektíven elosztani ket. noha lehetnek olyan esetek. A társadalmi modell kihívást intéz az európai jóléti államok egyik alapvet értéke és sarktétele ellen. hogy a fogyatékossági kategóriák besorolhatók-e más kategóriák alá. mint az elosztás nem piaci rendszere. Megjegyzend . Lehet azzal érvelni. vagy más sz kösen rendelkezésre álló szociális támogatáshoz jutás során. A fogyatékossági kategóriák felépítésének vizsgálatában az egyik lehetséges megközelítés. szintén Änem versenyz javak´. amelyeket a közvélemény fogyatékosságnak tekint. amelyek célja a magatartás befolyásolása. fejezetben tárgyaljuk. amelyek nem orvosi normák használatán alapulnak. hogy vannak a szociálpolitikai besorolásnak teljesen más néz pontjai is. fejezetben található. A Ähatárok meghúzásának´ kérdését a 4. vagy éppen hátrányos egyes csoportok számára (például a csökkent szellemi képesség embereket nem mindig tekintik fogyatékosnak). nagymértékben támaszkodik a szociális szakemberekre az igények megállapításában és a megfelel elosztásban. A társadalmi modell kihívást intéz az ellen. amelyek a Äversenyz javak´ körébe tartozó eszközöket osztanak el. ugyancsak foglalkozniuk kell a definícióval kapcsolatos kérdésekkel. De ha már bevezették. hogy a Änem versenyz ´ nem jelenti azt.és biztonságosságát fenntartó intézkedések szintén potenciálisan képességnövel k és Änem versenyz ´ jelleg ek.

Egy definíció lehet olyan megfogalmazás is. például oly módon.3.hogy ha a szociálpolitikában használatos fogyatékosságkategóriák érvénytelenek és diszkriminatívak. Világos. hogy ezeknél a példáknál el bb azt kell megtudnunk. fejezet beszámol. Egy másik. hogy a tagállamok által e tárgyban hozott politikai kezdeményezések feltárásával és azok következményeinek megvitatásával járuljunk hozzá az e nehéz kérdésr l folyó politikai vitához. Megjegyzend . Egy definíció lehet a koncepció kifejtése: ebben az értelemben a társadalmi modell (újra)definiálja a fogyatékosságot. akkor a polgárok alapjövedelmére támaszkodó intézkedéseknek jobban összhangban kellene lenniük a társadalmi modell alapelveivel. annak ehelyütt jelzett velejárói azonban nem. hogy milyen a fogyatékosság definíciója. Ráadásul az általános rendelkezések alapján a fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére fordított forrásokat csökkentheti a más rászorult csoportok. hogy a fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedéseket beépítik a központi foglalkoztatási szolgálatok által m ködtetett szakpolitikai intézkedésekbe. Gondok vannakazzal. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája Amint az el z szakaszban már jeleztük. és a függelékekben Äáltalános definíció´ címszó alatt közreadjuk ket. információkat gy jtöttünk össze a szociálpolitikai szabályozásban használatos megfogalmazásokról. Ez tükrözi a végrehajtás módját e jogi területen. Ahol csak lehetett. Ebben a kutatásban arra törekedtünk. Ebben az esetben el bb azt kell kiderítenünk. hogy mi a Ämeghatározott fogyatékosság´. például az id skorúak részér l támasztott verseny. vagy Ä[a juttatás] jövedelemteszten alapuló támogatás. hogy noha a társadalmi modell bírja az EU-intézmények támogatását. törvényszövegben talált megközelítés nem magát a definíciót adja meg. amint arról a 4. miként van definiálva a fogyatékosság. mit is jelent az. aki munkaképtelenség miatt nem alkalmas a munkavégzésre´. a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás tekintetében. amelyek különböz szinteken m ködnek. hogy a diszkriminációellenes 25 szabályozásban megfelel megfogalmazásokat találjanak. Azonban nem minden fogyatékosságügyi politikai intézkedés ad ilyen értelemben vett általános definíciót a fogyatékosságra. például: Äaz a személy fogyatékos. és csak ezután beszélhetünk arról. hogy valaki Ämunkaképtelenség miatt alkalmatlan a munkavégzésre´. amely meghatározza. a fogyatékosságdefinícióra lehetséges különféle megközelítéseket alkalmazni. és csak azután mondhatunk valamit arról. amely pontos állítást közöl valaminek a mibenlétér l. Az általános jogok megfogalmazása úgy nem lehetséges. hanem a fogyatékosság meghatározására alkalmazandó eljárást jelöli meg. hogy elismerje a fogyatékos emberek különleges igényeit. A megfogalmazásoknak . illetve. hogy ki. hogy ez a bizottság milyen információk és szabályok alapján hozza meg a döntését. a diszkriminációellenes szabályozásra ennek az ellenkez je igaz. Néhány tagállam elindult ebbe az irányba. Az Amerikai fogyatékosokról szóló törvényben [Americans with Disabilities Act] foglalt definíció b séges tudományos és politikai irodalom központi témája lett. akir l ezt az erre a célra létrehozott bizottság megállapítja´. Találhatunk olyan megfogalmazást. meghatározott fogyatékossággal él emberek számára´. hogy kívánatos lenne a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések Äf áramba helyezése´. hanem az intézkedés célját közlik. 1. Míg az adminisztratív eljárások során alkalmazott szabályokat megállapító törvények gyakran nem tartalmazzák a fogyatékosság részletes definícióját. hogy a fogyatékos emberekr l való gondoskodást a f áramba helyezzék és az általános jogokra alapozzák. A fogyatékos emberek különleges kategóriáira gyakran törvényi szint rendelkezéseket adnak ki. Néha nem a fogyatékosság definícióját. illetve ki nem fogyatékos a jogi aktusok és szabályozások értelmében a diszkriminációellenesség. vagy lényegi tulajdonságairól. Igen nagy er feszítések történtek annak érdekében. A társadalmi modellel utalni lehet arra is. például Ä[a járadék] annak a biztosított személynek fizetend .

fejezet a fogyatékosság felmérésének négy modelljét mutatja be. D az adminisztratív és e a jogi eljárások közötti legnagyobb különbség talán a költséggazdálkodásban van. hanem f leg az adminisztratív eljárásokban alkalmaznak. Ez bepillantást adhatott volna a fogyatékosságdefiníció problematikus és vitatott néz pontjaiba a szociálpolitika azon területein. hogy olyan definíciókat kutassunk fel. képességlisták. hogy a szociálpolitika meghatározásában és végrehajtásában részt vev személyek mennyire ismerik fel. amelyeket nem annyira a jogi. hogy felderítsük a mindennapokban használatos definíciós eljárásokat. Egy másik módszer lehetne ismert sajátos egészségi állapotok (például a krónikus fáradtság tünetegyüttes) kiválasztása a diagnózis bizonyosságával kapcsolatos kérdések bemutatására. amelyeket a szociálpolitika rutinszer en alkalmaz. és így mód nyílt arra. Az adminisztratív döntések elleni fellebbezések során érintett egyes területeken esetjogi gyakorlat alakul ki. noha a mi elemzésünk azt sugallja. ezek mindegyikében a kulcsfontosságú paraméterek: az orvosi bizonyítványokra támaszkodás mértéke és a döntéshozók önállóságán foka. amelyek a jogi eljárásokban jelennek meg. hogy ezeket az állapotokat hogyan kezelik az adminisztratív eljárások során a tanulmányban vizsgált egyes országokban. míg a jogi eljárásokban a költséggazdálkodás általában nem központi kérdés. A döntéshozók közötti összhang fontos cél az adminisztratív eljárások tervezésében és lebonyolításában. hogy a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatát több oldalról is kihívások érik. ezeket a 3. A kategorizálás a szociálpolitikában a forráselosztás meghatározásában használatos alapvet technika. munkavégzési követelmények leírásai stb. és hogyan kezelik a definícióval kapcsolatos kérdéseket. Bemutatjuk az értékelésben használt különféle eszköztípusokat (fogyatékossági táblázatok. e téma kutatásában a logikus els lépés az. de mi úgy gondoltuk. és az információs igények terén a takarékosság irányába hat. Ebben a tanulmányban azzal a feladattal találtuk szemben magunkat. Az esetek során felhalmozódó értelmezések azok. Nemcsak a társadalmi modell szószólói kritikusak a fogyatékosság szociális megközelítésével szemben (amint arról az 1. Az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos megállapításainkat a függelékek tartalmazzák. hogy ennek az esetjognak az elemzésével tanulmányozzuk a fogyatékosság definícióit.központi helyük van abban a folyamatban. 2001) megállapítottuk. hogy egy-egy egyedi eset tényei milyen viszonyban vannak a törvénnyel. A 4. El z munkánkban (Bolderson és Mabbet. Az adminisztratív költségek és az id szer ség ellen rzése kulcsfontosságú az adminisztratív eljárásokban. A szociálpolitika adminisztratív irányításában központi törekvés a pénzügyi ellen rzés fenntartása és a pénzügyi eszközök legmagasabb prioritású befogadókra célzott ráfordítása. amelyben a bírók és más döntnökök meghatározzák. Ezek a kutatási módszerek érdekes eredményekkel járhatnak. ak Ez a fogyatékosság definíciója körüli témákat keretbe foglaló megközelítés szemmel láthatóan egészen más területet fed le.). a döntéshozó személyeket és az intézményi környezetet. hogy az egyes intézményeknek különböz elképzeléseik vannak err l az összhangról és annak fenntartásáról. amelyek értelmet adnak a megfogalmazásban szerepl szavaknak. valamint arra vonatkozó megjegyzéseket szedtünk össze. Ezért információt gy jtöttünk az adminisztratív eljárásokról.2 pontban is szó esik). amelyben dolgoznak. Ebben a fejezetben a fogyatékosságdefiníciót a szociálpolitikai kategóriahatárok kijelölési problémájának szemszögéb l vizsgáljuk. és a 4. A forráselosztás kifejezett megfontolása a szociálpolitika adminisztratív eljárásaiban további kérdéseket vet fel. azokat. rolt valamint annak bemutatására. mint azok. Az adminisztratív döntéshozás kényszerei és parancsoló szükségszer ségei mások. a politikai . mint a diszkrimináció-ellenes törvényekben szerepl fogyatékosságdefinícióról folyó vita. valamint ahol a döntéseket indoklással együtt nyilvánosságra hozzák. ahol lehet ség van a bírósági típusú intézményekhez való fellebbezésre és élnek is ezzel a lehet séggel. vagy az állapot (például a cukorbetegség) m ködésre gyako hatásának ismertetésére. de a 3. fejezetben tárgyaljuk. fejezetben összefoglalót adunk bel lük.

Különösen érvényes ez a biztosítási járadékokra. de így épp az ellenkez problémával kell szembenézniük. Számos országban azonban jelent s intézményi korlátai vannak a nem kategorizált megközelítés bevezetésének. hogy ki tartozik a kategóriába és ki nem. nevezetesen azzal. amelyek a törékeny egészség id skorúakra. miközben kiderült. és olyanoknak. Az OECD amellett tört lándzsát. Egyes államokban az általános szociális támogató rendszeren belül már nem tesznek különbséget a munkanélküliség és a fogyatékosság között. amelyek értelmében a dolgozó és a nem dolgozó fogyatékosoknak egyaránt támogatások folyósíthatók a fogyatékosságukkal járó többletkiadások fedezetére. A mindennapos életvitelhez adott támogatás területén kérdéses a határvonal a Änormális´ öregedés és a fogyatékosság között. hogy az európai uniós államok hogyan és milyen . mivel igen er s az ösztönzés a fogyatékos besorolás megszerzésére. A számos országban a népesség elöregedésére adott válaszként bevezetés alatt álló nyugdíjkorhatár-emelés következményeként a fogyatékossági járadékot használják a munkaer piacról kivezet útként. Más országokban összevontak egyes intézkedéseket. a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás közötti határok átjárhatóak. Noha a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosítás intézményei gyakran különállóak. A 3. ha a nem dolgozó fogyatékosok Ärendes´ jövedelempótló támogatását a munkanélküli segély körébe sorolnák. alacsony iskolázottságú és képzettség . és így a kategorizálás kritikus fontosságú az intézményi felel sségvállalás szempontjából. 2002. Tény. befolyásolta a jövedelempótló intézkedéseket is. egyes országokban van intézményi kapcsolat a fogyatékossági és a nyugdíjbiztosítás között. fejezetben számos példát hozunk arra a nemzeti jelentésekb l. vagy szociális gondokkal küzd munkanélküliek problémáinak újrafogalmazását és újradiagnosztizálását egységes intézkedések kidolgozása kísérte a különféle. Ezekben az országokban a fogyatékossági ellátásra szóló jogosultság er sen életkorhoz között (OECD. Összefoglalva: a jelentés egy sor fontos kérdésben információt és elemzést ad a fogyatékosságkategóriák szociálpolitikai használatáról. amelyek sokkal el nyösebbek. Az OECD javaslatának a megfelel je az lehetne. hogy a pénzügyi juttatások tekintetében a fogyatékosság olyan új definíciójára van szükség. ugyanis a munkanélküliségi és a fogyatékossági biztosításokat gyakorta különálló intézmények folyósítják. míg másutt olyan változásokat hajtanak végre. illetve a fogyatékosokra vonatkoznak. Az esetenként korlátozott foglalkoztathatóságú. felvetve az egyenl ség kérdését és nyomást gyakorolva a kategóriák definiálása irányában. mint cél.8 tábla). akik nem. A fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása. 2002). még általánosabban. Számos országban a bizonyos egészségromláshoz is kötött korai nyugdíjazás elmossa a határt a fogyatékossági és az öregségi járadék között. amelyeket a törékeny egészség id skorúak vehetnek igénybe. hogy a fogyatékosság. akik dolgoznak. amely nem tesz egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség közé (OECD. nehezen munkába állítható embercsoportok. ha a munkaképes korúaknak adott jövedelempótló támogatás nem lenne kategorizált. Bemutatja. köztük a fogyatékosok tekintetében. Számos országban olyan rendelkezések vannak hatályban. hogy ezek a határvonal-kérdések miként jelennek meg az egyes európai országokban.döntéshozókat is aggasztja a fogyatékossági ellátásban részesül k növekv száma. A fogyatékosságkategóriák különleges problémát okoznak annak megállapítása során. hogy a fogyatékossági juttatás egyaránt folyósítható olyanoknak. 4. Egyes államokban a munkanélküliekkel kapcsolatos 26 intézkedésekben az aktivizálásra és a részvételre helyezett hangsúly befolyásolta a fogyatékosságügyi politikai megközelítéseket is. pénzügyi és politikai okokból fakadó mesterkedéseknek vannak kitéve. amelyek csökkentik a kategóriahatárok jelent ségét (például a juttatások arányának kiegyenlítésével). mint azok. hogy az öregségi igények elvonják a forrásokat a fiatal fogyatékosoktól. Egyes államokban a fogyatékosokra olyan rendelkezések vonatkoznak. vagy.

A 2. a fogyatékosságot és a hátrányos helyzetet egyaránt azon Äösszpontszám´ elemeinek tekinti.2 pontban kifejtjük. mint amilyen a szolgáltatók szétaprózottságának vagy integráltságának mértéke. Thornton. Az EU Bizottságának védnöksége alatt 2000-ben a Fogyatékosok Foglalkoztatását Vizsgáló Európai Szakért i Csoport alakult (van Elk és mások. fejezet: A kutatás összefüggései és tervezése Számos tanulmány készült. hogy az olyan jól ismert általános állami szociálpolitikai struktúrák. hogy a hosszú távra tervezett költségvetési szociálpolitikák maguk is reformra és továbbfejlesztésre szorulnak. amely fontos e kutatási projekt szempontjából és amely ugyanazon terület egy-egy részét fedi le. amely arra ösztönözte az orvosokat és a többi felhasználót. és tárgyaljuk az eredmények értelmezésének egyes következményeit is. Ez a két rendszer meglehet sen eltér módon fejleszti tovább az ICIDH-ben foglalt elképzeléseket. Ebben a fejezetben (lásd 2. mekkora fogyatékosságkelt hatásai vannak.: Prins és mások. Az említettekkel rokon kutatások AZ ICIDH ÉS AZ ICF Az utóbbi harminc évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet szerepet játszott a nemzetek között összehasonlítható adatok gy jtésének el mozdításában azzal. Képeségcsökkentségi állapotok értékelése). A Képességcsökkenések. Különösen gazdag kutatási anyag áll rendelkezésre a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról. 2. 1997). 27 2. 1999) és az OECD-r l (Gudex és Lafortune. és e foglalkoztatás gyakran érinti a definíció kérdéseit (vö. A francia rendszerben a képességcsökkenés súlyosságát úgy mérik. Ez egyúttal olyan kutatási program részének is tekinthet . 2000) készült tanulmányok foglalkoznak a fogyatékossággal kapcsolatos adatok országok közötti összehasonlíthatóságának problémájával. 2000). A besorolás három fogalmat határozott meg. hogy e projekt kutatási terve mennyire különbözik a kapcsolódó tanulmányoktól. hogy megnézik. 1992. Az ICIDH i olyan keret volt. és némi betekintést ad azokba a körülményekbe is. Rávilágít a jelentés. és a WHO 1980-ban publikálta. hogy a kórtani és kezelési szemléletnél szélesebb összefüggésben gondolkozzanak az egészségi állapotról. más szóval a fogyatékosság egységes fogalmat vagy mértéket biztosít a különféle képességcsökkenések osztályozására és csoportosítására. amelyek fennállása esetén a fogyatékosságkategóriák elhagyhatók a nem kategorizáló megközelítése javára. k Bemutatja a tanulmány. s ezzel a fogyatékossággal kapcsolatos új gondolkodást tükrözi. a csoport egyik els feladata volt összehasonlítható statisztikák felkutatása és kidolgozása a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetér l. Az ICIDH-re kifejezetten hivatkozó két rendszer: a francia Guide Bar me (Útmutató táblázat) és a spanyol Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. ugyanakkor azt is megmutatja. a fogyatékosság (képességcsökkenés által okozott személyes tevékenységi és viselkedési problémák) és a hátrány (a fogyatékosságból fakadó társadalm hátrányok). fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása (ICIDH) cím dokumentumot az 1970-es években dolgozták ki. ezek a képességcsökkenés (funkcionális/strukturális testi rendellenesség). valamint egy sor kérdést vetett fel az egészségi egyenl tlenség. Az EU-tagállamokról (Rasmussen és mások. A spanyol VM megközelítése ett l valamelyest eltér: a képességcsökkenést. e mostani kutatással közvetlenül összefügg projektet. Az ICIDH jelent s befolyással bírt és nyomot hagyott az e kutatásban leírt értékelési rendszereken. miként kapcsolható össze a szociálpolitikai és a diszkriminációellenes szabályozás fontos új formája a Ähagyományosabb´ szociálpolitikákkal. . amelynek alapján megállapítja az egyes személyek jogosultságát. Sainsbury és Barnes.célra alkotják ezeket a kategóriákat. amely fontos megállapításokra jutott a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggésekr l. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi el átórendszer l finanszírozási szerkezetének területén. a jövedelemteszt és a járulékelv alkalmazása milyen indirekt befolyást gyakorolnak a fogyatékosság kategorizálásra.1.1) áttekintünk három. hogy kidolgozta a fogyatékosságra vonatkozó fogalmi kereteket.

amelyek elválasztják egymástól a fogyatékosokat és a nem fogyatékosokat. A tanulmány két csoportra osztotta a juttatások odaítélésének feltételeit: i. hogy a kutató küszöbértékeket jelöljön különleges célokból. Ez a megközelítés Äelismeri´. járulékfizetési id stb. vagy van valamilyen testi fogyatékossága?´ Az e kérdésre adott válasz alapján sorolják be a személyt fogyatékosnak vagy nem fogyatékosnak. amelyekben a juttatások vagy a szolgáltatások kínálása valamilyen fogyatékossági teszten alapult. Schneider (2001) rávilágít a definíció a priori és a posteriori megközelítése közötti különbségre. amelyek úgy készülnek. illetve a fogyatékosok különféle alcsoportjait. amelyek az egészségi állapot folytonosságában kapcsolódnak a fogyatékossághoz. E forrásokból olyan információk gy jthet k. amelyeket a képességcsökkenés. 1999). hogy ki fogyatékos és ki nem. amelyet többé nem a rendszeren belül definiál. hogy lehet vé tegyék több küszöb alkalmazását. 401. E nyitottság ellenére a keretet kritikusan kell kezelni. úgy mint életkor. old. olyan küszöbökét. különösen azon burkolt lineáris kapcsolatok tekintetében. személyes és demográfiai tényez k. amelyek döntésük meghozatala szempontjából lényegesek . hogy az ICIDH érvényesítése ilyen eltér módokon lehetséges. 28 Az ICF által alkalmazott megközelítés egyik fontos jellemz je a fogyatékosság jelentésének Äuniverzalizálása´. a fogyatékosság és a hátrányos helyzet között létesít. Ez más kutatási probléma. Az ET kutatása az utóbbi követelmény teljesülésének felderítésére szolgáló módszereket vette górcs . hogy a szociális adminisztrátorok szelektíven gy jtenek információt. mint annak az adathalmaznak a létrehozása. EURÓPA TANÁCS: A FOGYATÉKOSSÁG FELMÉRÉSE Az Európa Tanács (ET) 1997 és 2000 között tanulmányt készített A fogyatékosság felmérése Európában címmel (Európa Tanács. Különösen vonatkozik ez a Äfogyatékosság´ fogalmára. az ET tanulmánya is olyan helyzetekkel foglalkozott. 1989. hogy ki számít fogyatékosnak és ki nem Ebb l . hogy a fogyatékossági statisztikák összehasonlítása nem szükségképpen igényli a küszöbértékek kérdésének megoldását. hogy az intézmények m ködtetésekor hova kell helyezni a küszöböket. A fogyatékosságra vonatkozó adatok statisztikai használata sok esetben nem igényli küszöbértékek kijelölését. amelynek elnevezése jelenleg Funkcionalitás. Az a tény. a fogyatékosság megállapítása. A szociálpolitikák nemzetközi összehasonlítása alapvet fontosságú abban a tekintetben. (Bickenbach és mások. Arra számíthatunk ugyanis. Akárcsak ez a jelenlegi tanulmány. amely alapul szolgálhat a fogyatékosság különféle szemléleteinek a kutatására. Ebben a megközelítésben nincs szükség annak definiálására. Az a posteriori megközelítések összeírásokon vagy felméréseken alapulnak. tulajdonképpen a népesség egésze tekintetében elismeri a fogyatékosság valamilyen formáját.és hozzáférést biztosít nekik a szolgáltatásokhoz. Az univerzális megközelítés megengedi. hogy a leglényegesebb kérdések és válaszok kiválasztásával és a kritikus kódolás meghatározásával kijelölje a kutatása számára legmegfelel bb küszöböket. olyan adatok beszerzésére fordítanak er feszítéseket. következik. Például a népesség egészségi állapotát összegz statisztikák tartalmazhatnak olyan elemeket. hogy nem meghatározott rendszerr l. Fenntartja. (Zola. vagy vak. A kutatás célja a küszöbök meghatározásában érintett politikai és adminisztratív döntések megértése. azt jelzi. hogy ki a fogyatékos és ki nem. A különféle kutatások különféle választóvonalak kijelöléséhez vezethetnek. Az ICF rendszer nem jelöl ki küszöböt annak megállapításához. valójában a fogyatékosság széles koncepciójára vonatkozó összképet három dimenzióból nézve ragadja meg: a testfelépítésben valamint a testi funkciókban mutatkozó képességek. vagy mértékét. fogyatékosság és egészség nemzetközi besorolása (ICF). hanem nyitott keretr l van szó annak meghatározására. Az a priori megközelítés efféle kérdések megfogalmazását jelenti: ÄÖn süket. jövedelem. ii. 2002).). A WHO elvégezte és 2001-ben lezárta az ICIDH felülvizsgálatát. hogy a teljes népesség ki van téve a krónikus betegséggel és a fogyatékossággal járó Äkockázatoknak´. a tevékenységek és a részvétel csökkenéseként. s t növeli az eredeti keret nyitottságát. amelyek lehet vé teszik a felhasználó számára.

csak azután támogatás´ elvének érvényesítése és (c) a WHO-szabványok és -fogalmak használata (hivatkozással a régi ICIDH-re. fogyatékos sággal kapcsolatos feltételek határokon átnyúló adminisztrációját. Az e témákkal kapcsolatos kérdések összefüggnek a fogyatékos embereket illet en alkalmazott összefügg politikára vonatkozó R (92) 6 sz. 44±45. amilyen a fogyatékosság. Így különösen azt. így e projekt kutatástervezésével kapcsolatos számos döntésünkhöz felhasználhattuk azokat. amely a tanulmány készítésekor még érvényben volt). Szélesebb kitekintésb l vizsgáltuk a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket. a különböz válaszadók különböz módokon értelmezték az egyes kérdéseket (12. amely biztosítja. 29 Az a tanulmány tehát jóval nagyobb területet fedett le. a kérd ív felkérte a válaszadókat. a gondozási segélyek. másokat pedig kizárnak a juttatásokból ± mennyire segít megértenünk. de mi megtartóztattuk magunkat attól. a gyermekek miatti támogatások. fejezetben részletesebb tájékoztatást adunk az ET jelentésében található egyéb felmérési módszerekr l. a gondozási igény felmérése. amely egy két évvel korábbi külön tanulmány (Európa Tanács. a személyes oktatási. vagy a munkaképtelenség. speciális juttatásokat és szociális védelmi rendszert. hogy megállapítsuk. hogy sorolják fel a tartós munkaképtelenségi támogatás. e szakpolitikai intézkedések tervezése ± különösen az a mód. a munkába való visszatérést segít intézkedések körébe tartozó ellátásokat. ahogyan egyeseket kiválasztanak. hogy ezeket az információkat kutatási eredményeink között felsoroljuk. és nem mindig az ICIDH-definíció értelmében´. Az Európa Tanács egyik f célja az volt. old. ezeket az ET-jelentés kommentár része mutatta be. A kérd ívvel kapcsolatos nehézségeink hozzájárultak ahhoz az elhatározásunkhoz. hogy: i.). gyakran felváltva. és megállapítsa.). Igen részletes információ áll rendelkezésre a különféle nemzeti százaléktáblázatokra vonatkozóan (táblázatok. Azon jelent s er feszítések ellenére. «Egyes fogalmakat. az átmeneti munkaképtelenségi támogatás. amennyiben körébe vonta az oktatási és a gyermekek miatti támogatásokat is. Különösen említésre érdemes. hogy a százaléktáblázatos módszer közös alapot szolgáltathat a nemzetek közötti koordináció .alá. amelyek azt mutatják. amelyek megkönnyítenék a juttatásra való jogosultság elnyeréséhez szükséges. (Európa Tanács. old. egymást behelyettesít en használnak. (ilyen például a képességcsökkenés és a fogyatékosság). Az ET-tanulmány nem tért viszont ki a diszkrimináció ellenes szabályozásra. (b) az Äel bb rehabilitáció. nem szükségszer en ugyanazt a fogalmat fedik. októberében eljutatták hozzánk. mit is jelent a szociálpolitikában a Äfogyatékosság´ fogalma. hogy a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell minimális megélhetést. 2000) témája volt. A tanulmány egyes résztvev i láthatólag azt remélték. technikai támogatások.. hogy Äaz olyan jogi definíciók. A kérd ívre adott válaszok elemzése számos problémát vetett fel. szakképzési. Az Ajánlás leszögezi. 2002. AZ ET-tanulmány jelentéstervezeteit már a projekt kezdetén. készítsenek szöveges beszámolókat a fogyatékosság meghatározásáról e projekt számára. Ebben a tanulmányban nem alkalmaztuk a Äfogyatékossági teszt´ és az egyéb igényjogosultsági feltételek a priori szétválasztását. ET-ajánlással. 2000. egy olyan ellen rz lista használatával. ii. a funkcionális képesség mérése és a gazdasági veszteség kalkulációja. A tanulmány arra a megállapításra jutott. hogy felkérjük a nemzeti jelentéstev ket. amelyeket azért tettek. hogy a válaszadók megértsék a kérd ívet. Mindazonáltal a 3. hogy bizonyos fogyatékosság hány százalékos mérték rokkantságnak felel meg). Az ET által kidolgozott kérd ív részben a hivatalos ET-álláspontokat tükrözi az alábbiakra vonatkozóan: (a) multidiszciplináris kutatócsoportok alkalmazása. hogy egyetlen fontos szempont se maradjon ki. hogy a fogyatékosság felmérésének négy általános módszere használatos: a százaléktáblázatos módszer. mint a mostani. hogy javítsa a fogyatékosság-felmérések nemzetek közötti érthet ségét. miként lehetne olyan közös megközelítéseket kidolgozni.

és minden esetben bizonyos alapvet átváltási hibákkal jár. akár a felmérés adataival mérik ket. . 2000. Ez a tanulmány az exportálhatóság elveit vizsgálja. old). hogy az egyes juttatásokat kell-e exportálni vagy sem az Európai Bíróság által rögzített kritériumok és az Amszterdami Szerz désben széleskör célként megfogalmazott szabad mozgás fényében. az intézkedésekr l szerzett információkat egy fogyatékosságügyi politikai osztályozás kialakítása érdekében foglalták össze és értékelték. Az OECD tanulmánya feltár számos elgondolást arról. amilyen a fogyatékossági ellátásokban részesül k aránya. A fogyatékosságügyi politikai intézkedések csoportosítása irányultságuk szerint történt. Ezek az eredmények fontosak e tanulmány számára. 5. fejezetben kifejtjük. Például a nemzetek közötti kapcsolatrendszer meglehet sen gyenge az integrációorientált szakpolitikai intézkedések er ssége és a fogyatékosok foglalkoztatottsági rátája között. A 6. Az ET-tanulmány adottnak veszi a fogyatékossági ellátások exportálhatóságának jelenlegi rendszerét. illetve a fogyatékosok foglalkoztatási rátája közötti különbségek eltér szakpolitikai irányultsága hatásának vizsgálata ± alapvet en más. akár az adminisztratív adatokkal.. Az osztályozás célja az volt. A tanulmány vizsgálja. a jövedelempótló intézkedések esetében használatos fogyatékosságdefiníciók egy összefügg fogyatékosságügyi politika kidolgozásának problémájaként jelennek meg. hogy meghatározza (a) a fogyatékossági juttatásokban részesül k arányát és (b) a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági rátáját. valamint egy sor fontos kérdés felvetése e két adatforrás összehasonlításával történt. AZ OECD: A FOGYATÉKOSSÁG ÁTALAKÍTÁSA KÉPESSÉGGÉ Röviddel munkánk megkezdése el tt az OECD elindított egy projektet Äa (fogyatékossággal kapcsolatos) szakpolitikai intézkedések ígéretes kombinációinak kialakításáért és annak kimutatásáért. Mindazonáltal az OECD tanulmányában jelent s információhalmaz található. összehasonlítva a társadalombiztosítási intézmények által alkalmazott orvosok által készített értékelésekkel. amint azt a 7. valamint az el z foglalkozásra vonatkoztatott munkaképesség-felmérés hatását. hogy a juttatásban részesül k aránya és a foglalkoztatási ráták eltérései milyen mértékben magyarázhatók a különböz szakpolitikai paraméterekkel és irányultságokkal. mely utóbbi intézkedések ebben az összefüggésben a foglalkoztatás el mozdítását jelentik.) által készített értékelés hatását. sem a fogyatékosság definíciók és az eredmények között. A tanulmányterv abból a feltevésb l indult ki. mert azt sugallják. hogy az egyes kombinációkban rejl ellentmondások miként hatnak a fogyatékosságügyi politika szándékai ellen´ címmel (OECD. hogy nincs egyszer kapcsolatrendszer sem a szakpolitikai intézkedések között. összehasonlítva az általános munkaer -piaci lehet ségek alapján végzett felméréssel. Az alábbi gondolatmenet a zárójelentés tervezetén alapul (OECD. ideértve például a kezel orvosok (általános orvosok stb. amely rávilágít a fogyatékosságdefiníciók különbségeire és e különbségek olyan adminisztratív adatokra gyakorolt hatására. Az OECD-tanulmány f célja ± az egyes országokban juttatásokban részesül k aránya. hogy a százaléktáblázatok használata sz kül. 2002). hogy a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozás miként érinti a juttatásokban részesül k arányát. a tanulmány azonban arra az eredményre vezetett. hogy az adminisztráció szintjén a jobb megértés miként segíthetné el a határokon átnyúló esetek kezelését. Az OECD tanulmánya tehát egy sajátos szakpolitikai problémára irányult: az ellentmondásra a fogyatékosok jövedelempótló programjai és a Ärészvételt´ ösztönz szakpolitikai intézkedések között. Az eredmények általában nem egyértelm ek. és azt. és arra keres választ. A két felmérés és az ad- 30 minisztratív adatok felhasználása. mint e kutatási projekt célja. fejezetben az embereknek az európai uniós bels határokon át történ mozgása által felvetett kérdések különböz megközelítéseit vettük górcs alá.számára egy európai százaléktáblázat bevezetésével. Továbbá. hogy a fogyatékosságügyi politikai intézkedések két irányzat szerint csoportosíthatók: integráció/aktivizálás és jövedelemkompenzálás/pótlás.

A nemzeti jelentéstev k fogyatékosságügyi politikai kutató szakemberek voltak. AZ ELLÁTÁSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS LEÍRÁSA A munkaértekezlet egyik kulcsfontosságú döntése volt. hogy az általuk választott tárgyalandó juttatások között legalább egy lesz majd a Bizottság által megkövetelt területek (társadalombiztosítás. feltéve. akik személyes tapasztalattal rendelkeznek a fogyatékosság terén. hogy valaki megértse a definíciókat. Számos kutató és aktivista azzal érvelt. A kutatási terv A projekt tervének központi elképzelése az volt. hogy e témába csak azok képesek értékelhet betekintést adni. Mindazonáltal a nemzeti rapport rök szükségesnek tartották. foglalkoztatás és diszkrimináció ellenes intézkedések) mindegyikér l.htm. E munka célja nem az. Az intézmények szerepe és gyakorlata. a másik összefoglalja a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi alkalmazott kutatás legújabb eredményeit. amikoris egyúttal készült egy Äellen rz lista´ (a kés bbi hivatkozások szerint Äfigyelmeztet lista´) a megvizsgálandó kérdésekr l. hogy a fogyatékos egyének e folyamatról szerzett tapasztalatait (benyomásait. és bemutatja. Luxemburg nemzeti jelent je a nyitó értekezlet után nem tudott részt venni a további munkában. illetve az érintett emberek tapasztalatai és értelmezése közötti konfliktusok számos tanulmányban jól láthatóan megjelennek (például Baxter. hogy átfogó képet kell adniuk az egyes államokban a fogyatékosság területén jelenleg érvényben lev intézkedések összességér l. Legalábbis vázlatos képet kell alkotni az ellátásokról ahhoz. Átfogó megközelítésünk szempontjából alapvet fontosságú az a törekvésünk. Arra sem kértük ket. A Függelékben minden egyes országösszefoglaló els része ismerteti a szociálpolitikai hátteret. 2001 elején. a jövedelemtesztekr l vagy más kritériumokról (ezeknek az információknak a nagy részét a MISSOC rendszeresen összegy jti). vélekedéseit) kutassa. hogy a fogyatékos embereknek kínált ellátások miként viszonyulnak a hasonló igény . akiket a folyamat kezdetén jelöltünk ki. Az egyik áttekinti a fogalommal kapcsolatos irodalmat és annak jelent ségét a projekt szempontjából. hogy a nemzeti jelent k választhatják ki a tárgyalandó juttatásokat és szolgáltatásokat. semmint az egyének tapasztalataira.2. továbbá a fogyatékosságdefiníció 31 megkülönböztet vagy innovatív megközelítését tartalmazzák. Ám ez a projekt inkább az intézmények szerepére és gyakorlatára irányul.uk/depts/govn/research/disability. javallatokk nem rendelkez embereknek al kínált ellátásokhoz.brunel. hogy a 15 tagállam (plusz Norvégia) együttm ködésével valósul majd meg. és a definiálás folyamatát megtisztítsa az ellátásokhoz való hozzáférést szabályozó egyéb kritériumoktól. A nemzeti jelent k által elvégzend gyakorlati feladat kijelölése velük közösen történt a munkaértekezlet két napja során. de lényeges egészségügyi ajánlásokkal. 1976). . a nemzeti jelentések javasolt egységes formája és a háttértanulmányok megtalálhatók a projekt honlapján az alábbi címen: http://www. hogy a fogyatékosság meghatározását a különleges ellátások összefüggésébe helyezzük. a harmadik bemutatja az EU fogyatékosságpolitikájának jelenlegi alakulását. A lista. hogy részletesen számoljanak be a járulékfizetési kötelezettségekr l. A jelentéskészítéshez biztosított id re való tekintettel nagyon fontos volt. Az els munkaértekezlet számára három háttértanulmány készült. majd 2002-ben is munkaértekezletet tartottunk Brüsszelben a nemzeti jelentéskészít kkel.2. akik nem nemzeti képvisel kként m ködtek. hogy a tárgyalandó ellátásokról jelent s mennyiség háttérinformációval szolgáljanak. A kutatás a tagállamok fogyatékosságdefinícióval kapcsolatos szakpolitikai céljainak és aggályainak megragadására törekedett. hogy a jelent k ne érezzék úgy.ac. így Luxemburg kimaradt a tanulmányból.

amelyeket a nemzeti jelentéstev k használhatnak. a kapott adatokból számos fontos bepillantást nyerhetünk ezekbe az összefüggésekbe. A 4. ilyen például az Äorvosi diagnózis feltételéhez kötött´. Egyes intézmények rendkívül nyitottak. hogy jelöljék meg a bevont szakembereket. hogy mindennapi gyakorlatuk nem teljesen felel meg az írott szabályoknak és útmutatásoknak. ott nagyobb hajlandóság mutatkozik a végrehajtási gondok megvitatására. Az igazgató intézmények felkérést kaptak. hogy a fogyatékosságdefiníció f összetev it milyen szintre helyezik. amikor a fogyatékosság részleteivel kapcsolatos megállapításaikat kívánták összeállítani. mint amekkorára más országokban lehet ség van. A felmérési módszerek.) vonatkozó információkig terjednek. amilyenek a jövedelemtesztek. mozgásban) korlátozott´. így különösen az egészségügyi szolgáltatások és a fogyatékossággal kapcsolatos döntéshozatal összefonódottságára. A leírás három f részb l áll: i. amellyel az adminisztrációnak szembe kell néznie: például mind a svédországi. Miután bemutatták a tanulmány számára kiválasztott ellátások szociálpolitikai összefüggéseit. vagy Äa mindennapos tevékenységekben (mosásban. A háttérinformáció potenciálisan nagyon b séges lehet. 32 Egyes államok másoknál nyitottabbak a források ama sz kösségével kapcsolatban is. például orvosok. étkezésben. ahol az alacsonyabb beosztású tisztségvisel k tudatában voltak annak. és a felmérést végz k szakmai tudására támaszkodnak. besorolásokból és más értékelési eszközökb l. fejezetben a döntéshozatali modellek tárgyalásakor rámutatunk ennek a németországi helyzetnek néhány lehetséges okára. hogy szolgáltassanak egy -egy példányt a formanyomtatványokból. és számos fontos anyagot tettek hozzáférhet vé az interneten. A fogyatékosság méréséhez használt eszközök. Egyes államokban nemzeti jogszabályokra alapozott hivatalos jogi eszközöket alkalmaznak. ahol az ellen rz intézmények jelentéseket készítenek és adnak ki az adminisztratív gyakorlatról (a fogyatékosság területén különösen Svédországban és Hollandiában). az önellen rzés. Másutt a meghatározást végz szervezetek útmutatókat és besorolásokat adnak ki. mint ott. Jelent s különbségek vannak a tagállamok között abban a tekintetben. hogy az adminisztratív személyzet a döntéshozatalhoz rendelkezésére álló rövid id miatt egyes eljárásokat nem visz végig és szívesebben folyamodik bizonyos Äegyszer sített megoldásokhoz´.Fontos változók tartalmaznak olyan nem fogyatékossági kritériumokat is. A fogyatékosság leírása. Ez a rész az olyan megállapítások listáját tartalmazza. Megint mások kerülik a hivatalos jogi megfogalmazásokat. A lehet ségek a képességcsökkenések kötelez listájától (százaléktáblázat) a személyes jellemz kre és körülményekre (kor. vagy figyelmen kívül hagyhatnak. a járulékfizetési kötelezettségek és a korhatárok. munkaer piaci szakért k stb. Ez a szakasz arra is figyelmezteti a nemzeti jelentéskészít ket. INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS A jelent k néhány információszerzéssi problémával találták szemben magukat. Azokban az államokban. Hozzáférési nehézségek ott adódtak. öltözködésben. ahol ezek a problémák általában rejtve maradnak a nyilvánosság el l. hogy bizonyos más rendszerek forrásellátottsága jobb: például Németországban az EMR (a csökkent keres képesség címén adott támogatás) adminisztrációja jóval hosszabb id határon belül nagyobb mennyiség információval dolgozik. Ez lehet az oka. iii. míg máskor Äformális válaszok´ mögé bújtak. noha ehhez egyes esetekben az irodavezet k vagy más vezet beosztású tisztségvisel k jóváhagyására is szükség volt. mind a hollandiai jelentéstev felhívta a figyelmet annak valószín ségére. a nemzeti jelentéstev k a figyelmeztet listának megfelel en leírták az értékelési folyamatokat. a meghatározott feladatok elvégzésének megfigyelése. például orvosi vizsgálat. iskolázottság. közlekedési eszközök igénybevételének lehet sége stb. ii. és bár nem kértük az összes tagállam szociálpolitikai összefüggései valamennyi fontos elemének bemutatását. FÜGGELÉK . Egyes esetekben a tisztségvisel k nyíltan beszéltek a végrehajtás nehézségeir l. Itt is egy lehet séglistát találunk.

Számos esetben nincs átfogó definíció. Szabályok és eszközök. ha keretet hozunk létre azon definíciók vizsgálatához. A személyi állomány. a fizikai és a szellemi képességek szabványszer leírása (amikor a felmérési. hogy kezdeményezi vagy támogatja valamely általa foglalkoztatott dolgozó fogyatékossá min sítés iránti kérelmét. a képességcsökkenés. A függelékek fejezetcímei valamelyest különböznek az ellátások által lefedett három f terület szerint. ápolókból. A közrem köd személyi állomány állhat orvosokból. 4. A személynek és körülményeinek együttes vizsgálata. szakmai gyakorlatáról. a második a felmérési. . mind az ADL (a mindennapos tevékenységek ellátásához adott) támogatások esetén a döntnöknek lehet sége van arra. szakképzettségér l. egyéb személyes és társadalmi körülményei. A gyakorlatban azonban nagyon kevés olyan értékelés van. amelyek a személyek egészségi állapotára utalnak. A foglalkoztatás területén azonban a fogyatékos személynek messzemen szerepe lehet a 33 folyamat el revitelében. iskolai végzettsége és szakképzettsége. Mindazonáltal a f elemek az összes területen azonosak és az alábbiakban foglalhatók össze: 1. vagy amelyeket orvosok fogalmaznak meg. A jövedelempótlás terén nincs ilyen nyilvánvaló megfigyelési terep.A függelékek összeállításakor azt találtuk. megállapítási eljárásra összpontosít. A munkaadónak szerepe lehet abban. amelyek a személyek szociális körülményeire hivatkoznak. ezek jövedelemtámogatás és -pótlás. hogy fogyatékosnak min sítik-e vagy sem. Van azonban néhány példa arra is. A fogyatékos személy szerepe. illetve az általános szabály definiálatlanul hagy olyan kulcsfontosságú fogalmakat. amelyek megmutatják. pontban kifejtjük.2. szociális munkásokból. hogy rendkívüli nehézségekbe ütközik az értékelési eljárások takarékos leírása az összehasonlításhoz szükséges kérdések bemutatása érdekében. Az els rész a szakpolitikai összefüggéseket mutatja be. amely e fogalmak szerint könnyen besorolható. fontos. amelyben eld l. Mind a foglalkoztatási. 5. a mindennapos tevékenységek ellátáshoz és az önálló életvitelhez kínált támogatás. A jövedelempótlás területén a fogyatékos személynek ± azon kívül. 6. hogy legyen információ a személyi állomány intézményi hovatartozásáról. Az orvosi modell alkalmazásának tekinthet k azok a definíciók. 2. az általa kívánatosnak tartott elhelyezésével kapcsolatos preferenciák megjelölésében. multidiszciplináris munkacsoportokból és/vagy tisztvisel kb l valamint adminisztratív munkatársakból. A munkaadók szerepe. A munkaadók különös felel sséget viselnek fogyatékossá vált dolgozóik iránt abban a tekintetben. hogy az illet személyt megfigyelje a szóban forgó munkahelyi vagy otthoni tevékenységek végzése közben. illetve a meghozandó döntés. rehabilitációs terapeutákból. Az ebben a tanulmányban összegy jtött adatok azt mutatják. Az általánosan használatos definíció. foglalkoztatási ellátások. Az ADL-t és a független életvitelt segít támogatások területén a fogyatékos személy különösen fontos szerepet tölthet be saját szükségleteinek meghatározásában. míg azok a definíciók. a társadalmi modell alkalmazását jelentik. A függelékek adatai két részre oszlanak. foglalkoztatási szakért kb l. hogy a fogyatékosság megállapítása nagyon gyakran orvosi és társadalmi információk összetett. hogy adott esetben az orvosi modellt vagy a társadalmi modellt alkalmazzák-e. Amint a 3. hogy e személyek jövedelempótló támogatáshoz jussanak. többféle szempontot figyelembe vev felhasználásával történik. amilyen például a vizsgált személy munkavégzési el élete. hogy az általános definíció érdekes bepillantást enged a szakpolitikai megközelítésbe. A jövedelempótló támogatások összefoglalójában a szabályokra és eszközökre vonatkozó információk komponensekre lebontva szerepelnek: a diagnózis. a döntnök azonban figyelembe vehet olyan sajátos tényez ket is. a megállapítási eljárás általában kevéssé kidolgozott). 3. A legegyenesebb megoldásnak az látszott. Ez is fontos lehet a foglalkoztatási és a jövedelempótló intézkedések esetében. mint annak alanya ± általában nincs szerepe abban a folyamatban. az egyes felhasznált eszközök jellege ugyanabban a fejezetben kerül bemutatásra. amilyen például a Ämunkaképtelenség´. hogy beadja a kérvényét és együttm ködik a vizsgálatban.

(Mashaw és Reno. hogy leírjuk és taglaljuk a definíciókat az ellátások szociálpolitikai összefüggésébe illesztve. január elsejével megtörtént. Ezért a Függelékben foglalt adatok szintén 2001-esek. Ezt követ en a projekt igazgató és a nemzeti jelentéstev k folyamatos munkakapcsolatban álltak a függelékek elkészítéséig é s ellen rzéséig. old. A nemzeti jelent k és a projekt munkacsoportjának els munkaértekezlete 2001 februárjában volt. fogyatékossággal kapcsolatos intézkedéseket áttekintve Mashaw és Reno (1996) amellett érvel. hanem intézkedésenként is csoportosítva vannak. Megjegyzend . a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz (a foglalkozási rehabilitációt is ideértve) és a jövedelempótló támogatásokhoz (az elvesztett jövedelem pótlását is ideértve) való hozzáféréshez? Az egyes juttatások összefüggésében mi a logikája annak. 1996. hogy be kell mutatni a kapcsolatot a fogyatékosságdefiníciók és a szociálpolitikai célok között: ± A mindennapos tevékenységek ellátásához (ADL) adott támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas az ADL-t segít . Ez a folyamat a 2002. noha a definíciók ismertetése szándékunk szerint tükrözi a lényeges megközelítések körét. Megvizsgáljuk azt is. és hihet en abból származó juttatásokra alapozott fogyatékosság definíciója alkalmas a közpénzb l finanszírozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. hogy illusztrálják a definiálás különféle megközelítéseit. amelyek az egészségi állapotra vonatkozó feltételeket is tartalmaznak. ± A foglalkoztatásban vagy a közterületekre való bejutás tekintetében a diszkrimináció kockázatának kitett emberek összességét magában foglaló fogyatékosságdefiníció alkalmas annak meghatározására. ± A jövedelemszerz képesség elvesztésére alapozott definíció alkalmas annak meghatározására. ± A foglalkozási szolgáltatások iránti igényre. hogy ki jogosult az elvesztett jövedelmet részlegesen pótló. Ezért az ellátások bemutatása nem teljes. vagy magánforrásból származó készpénztámogatásra. 34 II. márciusi második munkaértekezlettel zárult le. A tárgyalt ellátások odaítélésénél olyan szabályoka t alkalmaznak. mint fentebb már említettük. hogy minden esetben szükség van-e fogyatékosságdefinícióra a szociális szolgáltatáshoz (az ADL-hez adott támogatásokat is ideértve).A függelékekben foglalt elemzések nemcsak országonként. hogy kire terjed ki a polgári jogok védelme. Aktualizálásuk szükség és lehet ség szerint 2002. Foglalkozunk egy további kérdéskörrel is. Mashaw és Reno felhívja a figyelmet egyes olyan helyzetekre. amelyeket. és felvessük a kérdést. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában Amint azt az 1. hogy a fogyatékosság mint szempont bekerüljön a juttatások odaítélésének szabályai közé? Mi a .). a nemzeti jelentéstev k választottak ki. hogy a használt definíciók megfelel k és alkalmasak-e. amely e tanulmány összehasonlító jellegéb l adódik. amelyekben a definíció és a szándék látszólag nincs összhangban. köz-. március±júniusban készültek el. hogy a függelékek csak a nemzeti jelentésekben foglalt ellátásokat tartalmazzák. Az USA-ban alkalmazott. a jövedelempótló támogatások és a foglalkoztatási intézkedések terén. közpénzb l finanszírozott szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására. a nemzeti jelentések 2001. rész Kutatási eredmények 3. fejezetben kifejtettük. Célunk. kutatásunk a fogyatékosságdefiníciókra irányult. 24.. és az alábbiakban mi is hozunk néhány ilyen példát. Ez a fejezet az odaítélés szabályait vizsgálja a mindennapos tevékenységek ellátásához adott segítség. a szociálpolitikai ellátások összefüggéseibe helyezve azokat.

3. és ezek a tárgyalás célja szerint három csoportra oszlanak: fogyatékossággal összefügg specifikus beavatkozások. Tanulmányunkban ezeket a szabályokat Änem kategorikusaknak´ nevezzük. az igényl knek egymást követ en két különböz jelleg teszten kell átesniük: az egyik a munkaképtelenségi teszt. milyen a kapcsolat egyrészt a diagnosztika. nehezebb és igényesebb tevékenységek .1. szakasz) és a foglalkoztatási ellátások (3. Ezekre az egyéb szabályokra példa a jövedelemteszt és a járulékfizetési kötelezettség. majd megvizsgáljuk. Ezekr l a dolgokról az emberek rendszerint maguk gondoskodnak.2. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kapcsolatot egyrészt az egészségi állapot és az ADL. akkor annak közvetlen oka általában egészségügyi problémákban gyökerezik. Ebben a fejezetben vizsgáljuk azokat a témákat. szakasz) között. Ahhoz.1. Ezért a tevékenységek e sz k körének ellátásához igényelt segítség felmérése a fogyatékosság felméréseként is értelmezhet . amire Mashaw és Reno is rámutatott: vagyis. ahogy a vizsgált államokban meghatározzák a munkaképtelenséget. Ha valaki segítségre szorul az önellátás olyan alapelemeiben. milyen kölcsönhatás áll fenn a fogyatékossági és a nem fogyatékossági kritériumok között a juttatásokra való jogosultság megállapításában. az id skorúaké stb. vagyis a mindennapos tevékenységek ellátásában való korlátozottságot megállapító teszt. akik munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség címén kapott járadékban részesülnek). amelyek a szociálpolitikai igazgatás által alkotott olyan más kategóriákra is vonatkoznak. akik fogyatékossági jövedelempótló juttatásban részesülnek (számos országban a legintenzívebb ADL-támogatás azokra korlátozódik. amelyek a szociálpolitikában szerepet játszanak egyik vagy másik szükséget szenved 35 csoport mint kategória megkülönböztetésében. másrészt az egészségi állapotra vonatkozó egyéb információ és a felmérések iránti igények között. amilyen például a munkanélkülieké. másrészt valamint a jövedelempótló támogatás (3. szakaszban el ször azt vizsgáljuk. Az európai uniós államokban azonban az ADL-hez adott támogatásra való jogosultság rendszere sok tekintetben eltér ett l a természetes mintától. A 3. szakasz felépítése más. Az ADL-hez adott támogatások területén az egészségi állapot és az igények közötti öszszefüggés teljesen természetesnek t nik. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel el mozdítása FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK Az ADL-hez adott támogatás odaítélésére alkalmas fogyatékosságdefiníció az egészségi állapot és az alapvet feladatok ellátására való képesség közötti kapcsolat megállapításán nyugszik. 3. Ez a szerkezet valószín leg azt a burkolt feltevést tükrözi. majd áttérünk az olyan nem fogyatékossági kritériumok szerepének vizsgálatára. amilyen az étkezés. szakaszban három módját különböztetjük meg annak. hogy a definíciók és a célok nem mindig állnak összhangban. A 3. a másik az ADL. A foglalkoztatási intézkedésekr l szóló 3.3.1. Az els megjegyzés e tekintetben az. hacsak nem széls ségesen barátságtalan környezetben élnek (például hajléktalanok) és nem kisgyermekek. általános foglalkoztatási szolgáltatások és kvótarendszerek. hogy a munka mindig bonyolultabb. Számos országban az ADL-hez adott támogatás csak azok számára elérhet . a gyermekes családoké. amilyen a jövedelemtesztek az ADL-támogatások odaítélésében.2. és vizsgáljuk azt is. hogy a nem kategorikus szabályok milyen kölcsönhatásban vannak a fogyatékosságot definiáló kategorikus* szabályokkal. a mozgás és a személyes higiénia. illetve az önálló életvitel támogatása iránti igény között (3.kapcsolat a fogyatékossági ellátások és a hozzá hasonló igényeknek vagy helyzeteknek megfelel egyéb szociális juttatások között? Az egészségi állapottal összefügg odaítélési szabályok mellett minden fogyatékossági juttatásnak vannak egyéb szabályai is. hogy az ADL-támogatást megkapják. A definíció megközelítésének különböz módjai használatosak a különböz foglalkoztatási intézkedések adminisztrációjában. szakasz).

például a házimunka. Vannak helyzetek. annak . a kommunikáció és a társadalmi részvétel más vonatkozásai. Más kevésbé konkrét megfogalmazásokba beletartozik a mozgás. a nyugdíjas fogyatékosokra. amelyek a valamely mindennapos alaptevékenységre való alkalmatlanság esetén is elvégezhet k. noha a juttatás fogalmilag egyaránt kiterjed a házon kívüli és a házon belüli mobilitásra.és a közlekedésképesség. a személyes higiénia fenntartása. Vannak fontos intézményi vonatkozásai annak a módnak. a széles értelemben vett Ätársadalmi´ tevékenységek. hogy valaki meg tud-e f zni egy személyre egy f ételfajtát. de azon kívül nem. hogy ezek az államok képesek lennének haladéktalanul bevezetni olyan reformokat. ez azonban nem jelenti azt. A nyíltan Äindikatív´ megközelítés meghökkent példája a Äf zésteszt´. A közelmúltban különfelmérést vezettek be az ADL-támogatás odaítélésére. Például az ADL-felmérés magában foglalhatja annak megállapítását. amelyekben a sz ken értelmezett ADL-felmérést használják az igények széles körével összefügg juttatások odaítélésére. A munka állhat olyan magasan specializált tevékenységekb l. amelyet az Egyesült Királyságban használnak arra. az szükségképpen alkalmatlan a munkára is. köztük az id skorúakra. amelyet ki kell elégíteni. Azonban csak a nyugdíjasokra terjed ki. A teszt magában foglal olyan elemeket. amelyek elszakítanák az ADL-támogatást a munkaképtelenségt l. ezért aki ez utóbbiakat (azok valamelyikét) nem tudja elvégezni. hogy pontosan megállapítaná annak az igénynek a mibenlétét. hogy csak a legsúlyosabb munkaképtelenségben szenved k részesülhetnek ADL támogatásban (ezeknek az embereknek a státuszát Ägrand invalideznek´ [súlyos rokkantságnak] nevezik). A rendszer most a potenciális kedvezményezetteknek a korábbinál jóval szélesebb körére terjed ki. hogy megállapítsák a fogyatékos életvitel-támogatás (DLA) vagyis az alacsonyabb szint gondozási ellátásra való jogosultságot. ÄFüggetlen´ ADL-támogatási rendszer bevezetéséhez új finanszírozási forrást 36 * Ebben az összefüggésben a nem kategorikus. ahelyett. hogy az ADL-felmérés felhasználható az emberek fogyatékos (vagy súlyosan fogyatékos) kategóriába sorolásához. hogy megkülönböztessék ket az alapvet ADL tevékenységekt l. hogy a szóban forgó személy tud mozogni házon belül (Ähelyváltoztatás´ ADL). Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. A tagállamok felméréseikben nem pontosan ugyanazt az ADL-fogalmat használják. A felmérés az igények mutatóit keresi. Láthatjuk. és szerte a tagállamokban egyaránt hivatkoznak rájuk: ezek közé tartozik az ülés. amelyeket megállapítanak. hogy Ä(nem) kategóriákban gondolkodó´ vagy Ä(nem) kategóriákkal dolgozó´ szabályozás ± a lektor megjegyzése. a lefekvés és a felkelés (a Ähelyzetváltoztatás´) képessége. a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. és újra el kellene osztani az intézményi feladatokat is. Számos országban a munkaképtelenek ADL-támogatását a munkaképtelenség elleni biztosítást kínáló szervezetek finanszírozzák. hogy a felmérésnek meglenne a természetes kapcsolata azokkal az igényekkel. kellene alapítani. mint amilyenek a mindennapos alaptevékenységek. pirítás forró serpeny ben. miszerint Äaz ADL-támogatás iránti igényre alapozott fogyatékosságdefiníció alkalmas az ADL-támogatást kínáló szolgáltatásokra való jogosultság megállapítására´. legalábbis ahogy eme igények kielégítését els látásra elképzeljük. Portugáliában például olyan a struktúra. illetve a kategorikus kifejezés a szokásostól eltér en valami olyasmit jelenthet. a dolgozók ilyen juttatásban nem részesülhetnek. Visszatérve azokra az államokra. amelyeket ki kell elégíteni. a háztartás vezetése. az öltözködés és étkezés. ahogy a fogyatékosságdefiníciókat alkalmazzák a forráselosztásra a szociálpolitikában. anélkül. továbbá az általuk adott támogatás nem szükségszer en Äillik össze´ azokkal a korlátozottságokkal. Az európai uniós államok ezzel tökéletesen tisztában vannak. Ez utóbbiakat néha a mindennapi élet instrumentális tevékenységeiként emlegetik (IADL).elvégzésével jár. Ez a teszt azt vizsgálja. Egyes alapvet ADL-fogalmak használatának hosszú története van. a zöldségek megtisztítása. hagyományos konyhai eszközökkel. amelyek a munkaképességt l függetlenül adnak ADL-támogatást: találtunk néhány rejtett bonyodalmat abban a javaslatban. mint a hús kiklopfolása.

amelyek leírják ezek összes kategorikus (fogyatékossággal összefügg ) és nem kategorikus szabályát. Aki rendszerint mikrohullámú süt ben melegített konyhakész ételeket eszik. hogy a készpénztámogatást arra fordítsák. akik a készpénzt választják. és rendelkezés írja el a megnevezettek ellen rzését. hogy jelezze. hogy a jövedelemtesztek vagy korhatárok miként tükrözik a fogyatékossági nézeteket. hogy az egyes gondozási szintekhez adott készpénztámogatás általában nem fedezi annak a gondozási id tartamnak a költségét. az meg akarja azt tanulni. azaz nem képes megf zni egy f ételt. nem arra. amely pontosan meg - 37 felelne a felmérésben kijelölt gondozás-típusnak. hogy a pénzt más célra használják. s ez azt jelenti. hogy átfogó áttekintést adjunk azokról a rendelkezésekr l. A támogatás függhet jövedelemtesztekt l. Mindenesetre azoknak. Elismert tény azonban. hogy segítség nélkül küszködik az öltözködéssel és az étkezéssel. Ausztriában például a gondozási biztosítás felmérése olyan táblázaton alapul. milyen szolgáltatást kapjon és kit l. úgy lesz) megközelítést követve elfogadták a személyes önrendelkezést. s különféle megoldásokhoz és kompromisszumokhoz vezetett. Továbbá nem elvárás a teszten. Belgiumban például a Flemish Fund közvetlen kifizetéseib l származó támogatások odaítélésénél a kérelmez fogyatékosságának mértékét a képességcsökkenésre vonatko egyéb zó információk mellett ADL-táblázat alkalmazásával állapítják meg.felismerése. hogy a kérelmez t elhelyezzék valamelyik költségvetési kategóriában. noha ez a helyzet vélhet en afelé tart. ha megbukik a f zésteszten. azaz a fogyatékos személy jogosult meghatározni. hogy saját preferenciái szerint használja fel a pénzt. meg kell nevezniük egy gondozót. miként akarja megszervezni az életét. hogy abból segítséget szerezzen magának e tevékenységek ellátáshoz. a hozzájuk tartozó id igény megjelölésével együtt. hogy az illet szokott-e f zni. amely sajátos gondozási támogatásokat sorol fel. hogy aki nem tud f zni. Van két másik f ismérv. Ez a kérdés számos államban másként vet dött fel. vagy akar-e f zni. hogy az étel megfelel en elkészült-e. Megint más országokban arra törekedtek. hogy a személynek képesnek kell lennie arra. hogy lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. hogy a Äfogyatékos´ min sítést . és az ellátásokkal megkísérelték összebékíteni az önállóságot és az adminisztratív ellen rzést. Nem célunk ehelyütt. mások arra a lehet ségre mutatnak rá. ha a pénzt nem gondozásra költi. de megteheti. Általában a készpénztámogatás esetén fennáll az a lehet ség. mint a csomagban szerepl szolgáltatás elv költsége. Érdekl désünk arra irányul. illetve Äformának´. Kezdjük a korhatárok kérdésével! B ségesen vannak arra példák. például a fogyatékos személyt megtették a gondozó munkaadójává. hogy az ADL-támogatás más feltételekt l is függhet. hanem más célokra lehet fordítani. és ez utóbbinak az összege jóval alacsonyabb. A i készpénzes változat igen népszer . és a pénztámogatást meg kell vonni. hogy nem megfelel juttatási szinttel kapcsolódjon össze. hogy a fogyatékos emberek preferenciáit a felmérés keretein belül tartsák. a pénzt pedig valami másra fordítja. A súlyos öltözködési vagy étkezési nehézséggel küzd személy arra kapja a támogatást. Egyrészt az önállóság elve azt sugallja. abból a feltételezésb l indulnak ki. Ezt az információt arra használják. Ezután támogatási terv készül. Ez a lehet ség alapvet kérdéseket vet fel. vagy hogy készételek beszerzésének pluszköltségét fedezzék bel le. akkor adódhat a gyanú. hogy segítséget vegyenek igénybe az ételek elkészítéséhez. hogy a készpénzt nem gondozás megvásárlására. e teszt szerint támogatásra jogosult lehet. A skandináv államok ebben az irányban haladva számos intézkedést is elfogadtak. Másrészt. Egyes államok a Älaissez fair´ (magyarul az ahogy lesz. és a támogatás igénybevételének korhatára is lehet. A teszt szempontjából érdektelen. Egyes kommentátorok szerint ez a kínált szolgáltatás min ségére adott elutasító reakció. Németországban a gondozási támogatás kedvezményezettjei szolgáltatáscsomag vagy készpénztámogatás között választhatnak. és miként befolyásolhatják a fogyatékosság-felmérések m ködését. hogy az eredeti igényfelmérés nem volt megalapozott. amely érintheti a juttatás odaítélését. hogy támogatást vásároljanak bel le az ADL-tevékenységekhez. AZ ADL-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK NEM FOGYATÉKOSSÁGI KRITÉRIUMAI Már megjegyeztük. például bizonyos fajta nyugdíjakra való jogosultságtól.

Megjegyzend . és sok bírálat érte amiatt. a kormány azt hangsúlyozta. mint amilyen az egész élete során képességei birtokában lev személy életmin sége. de ha valaki megkapta.. Eszerint az öregekkel és a fiatalokkal szembeni eltér bánásmódnak nincs erkölcsi jelent sége. Hollandiában nincs korhatár. kevésbé b kez ellátásokat kapnak. 1999.(speciális eltartotti járadék) jogosultság vizsgálata az id skorúak esetében csak igényfelmérésb l áll. és ezt az összevonást a fogyatékos embereket képvisel érdekcsoportok bizonyos fenntartásokkal fogadták (van Ewijk és Kelder. amelyek mindennapos tevékenységeknek min sülnek. Dániában a szociális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében adott juttatások a munkában álló embereket célozzák. amikor öreg (Daniels. 38 Az életkor szerinti megkülönböztetésnek ett l valamelyest eltér logikája következik abból a szemléletb l. és a Äfogyatékosságnak´ min sül rendkívüli állapotokból fakadó szükségletek között. hogy az életkortól függ en változik azoknak a szokásos tevékenységeknek a köre. Egyes államokban az id skorú fogyatékosok igényeit kisebb mértékben elégítik ki.). hogy az id skorúak igényei csökkenthetik a fiatal fogyatékosok számára rendelkezésre álló forrásokat. amely az egyenl séget a Äteljes életre´ vonatkoztatja. mint a fiatal fogyatékosokéit. a nyugdíjasok a szociális nyugdíjakra vonatkozó törvény szerinti. s ennek következtében eltér szociális normákat alkalmazhatnak a felmérésbe bekerül id sebb illetve fiatalabb emberek esetében. Mindazonáltal az európai uniós államokban használt fogyatékosságfogalomban találhatók a rendes és a kivételes körülmények megkülönböztetéséhez szükséges elemek. míg a 65 éven felüliek ellátása a gondozásra korlátozódik. hogy az emberekkel életük minden pillanatában méltósággal és tisztelettel kell bánni. a gondozási és a mozgásképességi elemre is jogosultságot szerezhetnek. hogy a teljes élet szemléleti elvének alkalmazása egyáltalán nem általánosan elfogadott. Egyes juttatások esetében ez a helyzet például Franciaországban és Belgiumban. Amiatt aggódnak. hogy a források jelent s részét az id skorúak szállítására irányozza el . ezért a munkába járáshoz nincs szükségük segítségre. Ezért fontos különbséget tenni a Änormális´ öregedésb l fakadó (a széles körben egyaránt jelentkez és ezért külön ellentételezést nem igényl ) szükségletek.). A szociális szolgáltatásokról szóló finnországi törvény is bizonyos mértékig hihet vé teszi az efféle aggodalmakat. Ezzel szemben a gondozási ellátásokról Írországban folyó vitában (amelyet a kés bbiekben tárgyalunk). vannak ellenérvek. a másik az igények felmérése. de a mozgásigényt minden egyedi esetben külön vizsgálják. Franciaországban például a munkaképes korú emberek ACTP (kompenzációs segély harmadik személy segítségére szorulóknak) jogosultság vizsgálata két szakaszban történik. az egyik a fogyatékosság orvosi megállapítása. Egyes államokban eleve magasabb szint szolgáltatással számolnak azok számára. de nem kifejezetten az igények körében differenciálnak. és akkor is. amikor fiatal. ha mindenkivel egyaránt tör dnek akkor is. hogy nehéz különbséget tenni a fogyatékossággal él személyek és a törékeny egészségi . 27. mert számolnak a munkába járással kapcsolatos költségekkel (például az utazással). hogy a 65 évesnél id sebbek esetében abból indulnak ki. Dániában például a szociális szolgáltatásokról szóló törvényben korhatárhoz kötöttek a mozgásképességre. hanem egyszer en kisebb összeg ellátásokat adnak. Itt különösen arról van szó. hogy k már n em dolgoznak. Ezeknek a különbségeknek az egyik magyarázata az. Az Egyesült Királyságban a 65 évesnél fiatalabbak a DLA (fogyatékosok életjáradéka) mindkét elemére. old. A normális öregedés és a fogyatékosság közötti különbségtétel olyan orvosi mutatók alkalmazásával lehetséges. gyakran 65 éves életkor alatt alkalmazzák (a min sítés általában csak 65 éves kor alatt szerezhet meg. a társadalmi kapcsolatra és a szaktudás fejlesztésére vonatkozóan megfogalmazott jogok. A PSD. 1991. A közelmúltban Hollandiában a munkaképes korúakra és az id skorúakra vonatkozó eltér ren delkezéseket összevonták a WVG (a fogyatékos személyekre vonatkozó törvény) bevezetésével. akik dolgoznak. Ezzel szemben a nem ellentételezett fogyatékosság a fogyatékos személy számára rosszabb életmin séget eredményez.csak bizonyos kor. amilyen például a betegség és a képességcsökkenés. amelyek azt hangsúlyozzák. ugyanis az sem ír el korhatárt. akkor 65 éves kora után is vonatkozik az illet re).

hogy korlátozott mérték forrásokat kell elosztani hasonló igény emberek között.2. addig az öregségpolitika célja ennél jóval szerényebb. hogy a kategóriák definíciója értelemszer legyen. Számos jelentés és vita a jövedelemteszt jelent ségének csökkentését illetve megszüntetését összekapcsolta azzal az igénnyel. Jobbára ez a helyzet Svédországban. hogy igen mélyre kell ásni. hogy ki számít gondozásra szoruló személynek. hogy az er sen Äorvosi irányultságú-e´ vagy sem. Egyes rendszerekben a korhatár alkalmazása összekapcsolódik a jövedelemtesztek használatával. hogy a nem kategorikus kritériumok fölöslegessé tehetik a kategorikus kritériumokat. amelyet akkor érnének el. azok között lehetnek olyan társadalmilag elszigetel dött emberek. vagy fizikai illetve mentális állapotukkal nem egyértelm en összefügg egyéb korlátozó körülményekben keresend . Ennek az érvelésnek egyik fontos része. Minél szélesebb körre terjednek ki az ADL. A tárca véleménye szerint a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás. Míg a fogyatékosságpolitika célja az lehet. de ezáltal nem zárja ki szükségszer en. Az egyes háztartási feladatok ellátásával kapcsolatos nehézségek oka lehet a szükséges ismeretek vagy a motiváció hiánya is. amely jelenleg is zajlik Írországban a jövedelemteszt alapú gondozási segélyr l. abban az értelemben. mint a jövedelemteszten alapuló nem kategorikus intézkedés. úgy. közösségi és családügyi miniszter érvelése szerint tárcája nincs felkészítve arra. olyan. de legalábbis csökkenthetik azok fontosságát. annál problematikusabbá válik a határok kijelölése. ha nem lennének fogyatékosok. hogy a ± jövedelemtesztt l. A rászorultság-felmérések gyakran életkor szerint differenciáltak. hogy az értékel k orvosi információkat is felhasználjanak azon az alapon. amelyek 39 okát közvetlenül nem lehet orvosilag megállapítható állapotnak tulajdonítani. E példákból láthattuk. hogy részletes egyéni rászorultság-felméréseket végezzen.és az IADL-tevékenységek elvégzéséhez adott támogatások. és a kampányolók egyik f célja a jövedelemteszt eljelentéktelenítése vagy eltörlése a gondozási segély odaítélésénél. hogy jelöljenek ki világos szempontokat arra nézve. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás FOGYATÉKOSSÁGDEFINÍCIÓK . akik elszigetel désének oka életkorukban. A szociális. hogy az öregségi ellátások többnyire a jövedelemtesztt l függnek. illetve rászorultsági tesztt l függ ± nem kategorikus ellátás a fogyatékossá min sítés egyik alternatívája lehet. Közlekedési nehézségek sújthatnak teljesen jó állapotban lev embereket is a silány infrastruktúra vagy a pénzhiány miatt. A szociálpolitikában széles körben elterjedt vélemény szerint a jövedelemtesztt l független kategorikus intézkedés er sebb. mégpedig elfogadható életszínvonal-minimum biztosítása mindenkinek. s e tény azt mutatja. ezért nem törölhet el a jövedelemteszt a gondozási juttatás odaítélésénél. Továbbá. A Svédországról szóló nemzeti jelentés azt sugallja. Írországban a gondozásról folyó vita nagyrészt a gondozók díjazása körül forog. amivel nem fér össze a hasonló igény emberek közötti önkényes különbségtétel. hogy a fogyatékosság definíciója nem következik automatikusan az élet e terüle tein végzett felmérés segítségével feltárt igényekb l. nem pedig gondozói rendszer finanszírozása. és a helyi hatóságok erre válaszképpen fokozottabb mértékben támaszkodnak orvosi igazolásokra. hogy igen er s a nyomás a fogyatékossá min sítés iránt a jövedelemteszthez nem kötött juttatások megszerzése érdekében. A szociális szolgáltatásokról szóló svédországi törvény a célcsoport definiálásakor egyértelm en nem orvosilag határozza meg a fogyatékosságot. Ez azonban megköveteli. miel tt ki lehet mondani egy felmérésr l.állapotú id sek között. Az embereknek lehetnek az IADL elvégzése terén olyan nehézségei. ez a feladat egyébként is sokkal jobban megfelel az Egészségügyi Tanácsok profiljának. Az orvosi fogyatékosság-felmérés és a jövedelemtesztelés közötti kapcsolat egyik legvilágosabb példáját az a vita adja. Akik nem tudnak szélesebb értelemben vett jogaikkal maradéktalanul élni. hogy a fogyatékos emberek életszínvonalát arra a szintre emelje. a teljes élet figyelembe vételének gondolata ennek a rendszernek az ésszer sítését igényelheti. 3.

hogy els megközelítésként ugyanaz a munkaadó más munkakörbe helyezze az illet t. amelyek el írják az adminisztráció számára. Svédországban és Németországban létezik a részleges fogyatékosság koncepciója. például olyan szabályokkal. illetve a munkába való visszatérés más módjaira. A legtöbb országban találtunk kisebb kivételeket: a gyógymunka. hanem burkolt eljárást alakítottak ki. továbbá feltárják az akadályokat. Az eljárás kezd dhet azzal. Ebben az eljárásban az eredeti munkakörbe rehabilitációval vagy anélkül történ visszakerülés lehet ségét vizsgálják. ehelyett azt vizsgálja. illetve a jövedelemszerz képesség csökkenésén vagy elvesztésén alapulnak. Felmérik a személy munkaképességét. Számos országban kétféle segély van: a biztosításijárulék-alapú segély. A továbbiakban ezt Äképességcsökkenés alapú´ megközelítésként emlegetjük. amiért az illet abbahagyta a munkát. sem valami lehetséges munkára. Egyes országokban. és lehet jövedelemteszthez kötött. hogy a kérelmez azért nem dolgozik-e. amely alapvet jövedelemtámogatást kínál. hogy valamilyen új foglalkozás felé tudják . így e rendszer lényege inkább az. Ezt Äképességprofil´ megközelítésnek hívjuk. hogy kézzelfogható kapcsolatba hozható-e egymással a munkaképesség és az egészségi állapot. amelyek miatt az illet nem tud munkába állni. hogy gyakran hiányoznak a fogyatékosság megállapításához szükséges döntés világos szabályai. Ezt Äprocedurális´ megközelítésnek nevezzük. akkor az említett segély mellett kaphat kiegészít szociális támogatást is). például Németországban nem kimondott.Az e kutatásba bevont valamennyi országban léteznek készpénzsegélyek a fogyatékosságuk miatt munkaképtelen személyek számára. A közbens szakaszokban az adott személy betegnek. Ebben az összefüggésben a szóban forgó személy fogyatékossá min sítése ennek az eljárásnak a végét jelenti. motiváció hiánya stb. Az e segélyek odaítélésénél használt fogyatékosságdefiníciók a munkaképesség. illetve annak a lehet ségét. illetve rehabilitációval vagy anélkül elérhet más munkalehet ségeké. amely lehetséges változatokat tár fel az orvosi és/vagy szakmai rehabilitációra. Az egyik megközelítés lényege az a procedúra. amelyek miatt nem tud visszatérni el z munkájába. A procedurális megközelítésnek nagyobb a jelent sége a biztosítási 40 rendszerek esetében. hogy kisebb összeg segélyeket adnak a kevésbé súlyosan fogyatékos embereknek (ha ilyen fogyatékosság miatt egy háztartás jövedelme elég alacsony. ami összeférhet a rendszeres részmunkaid s foglalkoztatással. alacsony szakképzettség. Más államokban. amely lehet átalányösszeg vagy jövedelemfügg . Mivel az igényl k rendszerint nem dolgoznak. Az e segélyekre való jogosultság megállapításának els számú feltétele az. Valaki állapotáról és képességeir l nagymennyiség információ gy jthet össze. A harmadik megközelítés a fogyatékosság felmérésénél kifejezetten nem hivatkozik sem a korábbi munkára. mert egészségi állapota nem teszi lehet vé. amelyekben a fogyatékossági segélyhez az út a kezdeti rövid távú betegsegélyeken át vezet. vagy attól független. A kimondottan procedurális megközelítésre jó példa a svédországi Älépésr l lépésre´ eljárás. a felmérést végz k számára a központi kérdés az. különösen azoknál a rendszereknél. valamint a nem járulékalapú segély. vagy a heti csupán néhány órában végzett munka megengedett. E definíciók megfelel sége attól függ. amelynek során megvizsgálják az okokat. vagy Ärehabilitánsnak´ min síthet . vagy valamilyen más ok (általános munkaer -piaci körülmények. így Hollandiában. hogy a szóban forgó személy funkciói milyen mértékben csökkentek. hogy vizsgálja meg a Änyugdíj el tti rehabilitáció´ lehet ségét. A másik megközelítés az egyén képességeinek és a munkaer -piaci igényeknek az összehasonlítását használja azoknak az okoknak a megállapítására. a rehabilitációs szolgálatok különösen gyakran folyamodnak a részletes felméréshez.) miatt. A procedurális megközelítés egyik jellemz je. ezután következik az ugyanazon munkaadónál végezhet másik munka lehet ségének vizsgálata. A gyakorlatban azonban a részleges segélyben részesül k közül valójába csak n kevesen dolgoznak. AZ ELJÁRÁSI MEGKÖZELÍTÉS Számos országban a munkaképtelenséget olyan eljárás során mérik fel. hogy az érintett ne dolgozzon. hogy megvizsgálják a személy utolsó munkahelyének megváltoztathatóságát. Az európai uniós államokban széles körben három megközelítést alkalmaznak e kérdés megválaszol ására.

hogy ha valaki nem tér vissza a munkába. amelyekben a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátási rendszerek között szoros intézményi kapcsolat van (ugyanabból a biztosítási alapból finanszírozzák a készpénz-támogatásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat). A felmérés vizsgálja. ha azt kérdezzük. Az EMR-rendszerek azonban nem tartalmaznak világos döntési szabályokat arra nézve. ott a munkanélküliséggel foglalkozó intézmények ellenállhatnak annak. hogy a munkalehet ségeket olyan adatbázisok segítségével vizsgálják. amelyek megadják. Ennek az egyik eredménye az lehet. akkor számára a betegség és a rehabilitációs eljárás nem végz dik fogyatékossá min sítéssel. E vegyes döntések alapja vagy fogyatékosságuk vagy ny ugdíjazásuk. tud-e állni. hogy az adott személy megmaradt munkaképességeinek milyen munka felel meg. hogy a megfelel orvosi rehabilitáció lehetséges. hogy gyakori a személy állapotának részletes orvosi vizsgálata. de részben azért. hogy az illet személyt vissza kell min síteni munkanélkülinek. ügyfélkapcsolatra stb. hogy az emberek ott maradnak. hogy a folyamat valamely szakaszában megállapítsák: a személy munkába való visszatérésének f akadálya nem a fogyatékosság? Ez a döntés azzal járhat. mekkora rugalmassággal rendelkeznek az intézmények ahhoz. hogy milyen képzésre vagy támogatásra van szüksége a munkába álláshoz. Számos országban vannak hatályos rendelkezések a korai nyugdíjba vonulásra. alkalmazkodásra. de az intézményi feladatok kijelölése esetén csak korlátozott mértékben lehet vele élni. A procedurális megközelítéssel kapcsolatban van egy olyan kérdés. aki a kérelmét betegséggel kezdi. vagy csak mérsékelten. gyakori munkaid -változás. akiket csak mellékesen foglalkoztathatóknak tartanak. amely a munkásélet számos néz pontját tartalmazza: a személy tud-e keményen dolgozni. e rendelkezésekben az egészségi . hanem az igényl saját orvosának jelentésére támaszkodik. menni a teljes munkaid alatt vagy annak egy részében stb. míg aki a kérelmét munkanélküliség miatt indítja. huzat. Maga az eljárás id t 41 vesz igénybe. ez arra is kiterjedhet. Részben állapotának megállapítására. amit egyes országokban rendszeresen alkalmaznak: az eljárás nyugdíjazással végz dik.irányítani az illet t. A skandináv országokban ezzel szemben a társadalombiztosítási adminisztráció nem végez részletes orvosi vizsgálatokat. ahonnan elindultak: az a személy. azt találtuk. és az egy idej emár nem dolgozó id sek számára vegyes döntések lehetségesek. amelyet nehéz egyértelm en megválaszolni: feltétlenül Äfogyatékosnak´ kell-e nyilvánítani azt a személyt.. Ezekben az országokban nagyobb súlyt helyeznek a szakmai. akik munkanélküliek voltak. amelyek az illet személyre nézve veszélyesek lehetnek: nedvesség. illetve megállapítsák. mi lenne a számára megfelel rehabilitációs terv. allergiás reakciót kiváltó tényez k. A fogyatékossági és az öregségi biztosítások közötti intézményes kapcsolatok is el segítik ezeknek a vegyes megoldásoknak a választását. a Äfogyatékos útra´ kerül. megjelöli azokat a körülményeket. ülni. hogy az illet vel megtárgyalják. h mérsékletváltozások. rugalmasságra. De ennek az ellenkez je is megtörténhet: a fogyatékossági biztosítók visszautasíthatják azoknak az embereknek a kérelmeit. A felmért személy számára megfelel bánásmód eldöntésénél nagy szerepe van az egyéni megítélésnek és megfontolásnak. aki úgy jut el a folyamat végére. zaj. A procedurális megközelítés lehet vé teszi azt is. Ez a lehet ség elvileg minden országban fennáll. felel sségre. a munkanélküli úton marad. Azokban az államokban. hogy segélyt fizessenek olyan embereknek. hogy megbizonyosodjanak arról. mint az orvosi rehabilitációra (noha a kétféle intézkedés közötti választóvonal a gyakorlatban nem feltétlenül világos). Meg kell azonban jegyezni azt is. Van másik lehet ség is. Németországban az EMR (csökkent jövedelemszerz -képesség miatt adott támogatás) odaítélésénél a döntnök olyan táblázatot használ. hogy nem tér vissza a munkába? A kérdés feltevésének másik módja. hogy a személy orvosilag illetve pszichológiailag alkalmas-e összpontosítást igényl munkára. Ahol a munkanélküli segélyeket és szolgáltatásokat külön adminisztrálják. hogy melyek a küszöbértékek a munkaképtelenség és a munkaképesség között. A fogyatékosság felmérésében általában nincsenek el írva meghatározott küszöbértékek.

például a táppénzes id szak végén készítenek. az ülés stb. különféle eszközök (például maszk) viselése a testen stb. mint a procedurális megközelítés. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ez egészen másképp történik. amelyekkel megkísérlik a munkaképtelenségi küszöböt világosan meghatározni. akik 60 éves kor fölött válnak munkaképtelenné (sokan vannak. résznyugdíjhoz pedig 58 éves kortól lehet jutni.állapot miatti korlátozottságok is szerepelnek. A képesség-profilmegközelítés nyilvánvalóan elvontabb. mind állami. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban a PCA-tól függetlenül felmérik a mentális egészségi állapotot is. nem a tartós munkaképtelenségi járadék odaítélésének általános elve alapján. amely a fogyatékosságfelmérési rendszerbe munkanélküliként kerül be. a megközelítés különféle foglalkozásokban szükséges cselekvésfajtákat határoz meg. ha munkaképességük több tényez ± köztük betegség. mind munkavállalói nyugdíjat kapnak. a képzettség stb. amelyek alapján az id skorú dolgozók (a születési évt l függ en 58-60 évesek). például: a környezeti feltételek elviselése (h ségre. Egyes államokban többé-kevésbé nyilvánvaló. Finnországban például vannak olyan korai nyugdíjazási rendelkezések. A KÉPESSÉGPROFIL-MEGKÖZELÍTÉS Egyes államokban a fogyatékosságot Äpillanatfelvétellel´ értékelik. Az Egyesült Királyságban a személyes képesség felmérése (PCA) 14 olyan alaptevékenységb l áll. hogy a személy munkaképessége leírható és összehasonlítható a fizetett munka elvállalásához szükséges képességekre vonatkozó feltételekkel. Finnország nemzeti jelentése megjegyzi. adott reakciók). mert (az e csoportba tartozó emberek) munkaképességét sokkal elvontabb módon mérik fel. ahogy alkalmazzák a felmérés eszközeit. ez a megközelítés gyakorta szigorúbb fogyatékosságtesztet alkalmaz. szárazságra stb. de más speciálisabb munkatevékenységeket is. Äkülönösen kétséges esetnek számít. és ezek a fogyatékossági és az öregségi kategóriák határán helyezkednek el. Ezt a megközelítést az Egyesült Királyságban. addig a hollandiai felmérés . Hollandiában és Írországban alkalmazzák. A munkaképesség-felmérés alapgondolata az. Hollandiában az orvosok szabványosított megközelítést alkalmaznak a kérelmez funkcionális munkavégz képességének mérésére. hogy a munka folytatása veszélyeztetné az illet személy egészségét. akiknél nincsenek közelmúltbeli munkavégzési el zmények. feltételezve. Az egészségügyi okból történ nyugdíjazás feltétele a munkaképesség legalább 50 százalékos elvesztése. akik még dolgoznak) annak megállapítása. de nem szükséges. hogy az utóbbi embercsoport. képességcsökkenés és baleset ± együttes hatása miatt csökkent. Úgy t nik. A folamat mindkét esetben a személyes képesség felmérésével kezd dik. hogy a procedurális megközelítést olyan személyekre alkalmazzák. hogy ez a járadék az aktuálisan. vagy az utoljára végzett munkára való képtelenség alapján jár. mint az iskolázottság. hogy az dönt oka legyen a személy csökkent jövedelemszerz képességének olyan más tényez k mellett. Ráadásul a korai nyugdíjazás 60 éves kortól lehetséges (orvosi javallat nélkül). Franciaországban egészségi okból korai nyugdíjba mehetnek azok. amelyet a személy munkaképességér l egy meghatározott id pontban. akik teljes járulékfizetési id esetén 60 éves kortól feltétel nélkül mehetnek nyugdíjba). a lépcs zés. Ezeknek a rendszereknek a lényege ± különösen az Egyesült Királyságban és Hollandiában ± az a mód. hogy az illet k a kínálatban szerepl munkahelyek sokkal szélesebb körét fogadhatják el´. amely általában az adott személy el z munkájából indul ki. Ehhez orvosi diagnózis kell. köztük a PCA-ban foglalt alaptevékenységeket. míg a képességprofilmegközelítést olyanokra. mint a procedurális. amint azt az Egyesült Királyság és Hollandia példáinak alábbi részletes tárgyalása is mutatja. (Az írországi orvosi felülvizsgálati és felmérési eljárás nagyon hasonló listával dolgozik). amilyen a járás. a létszámfelettiség. bizonyított jövedelemszerz képesség csökkenés esetén. illetve (azok számára. a rezgés t rése. akik dolgoztak. Megjegyzend .

a 42 bérek. A FIS fejlesztésére fordított intézményes er feszítések ellenére elismert tény. A legels ilyen táblázatok százalékos értéket kapcsoltak az egyes. Az izületi . A személy által utoljára végzett munka követelményei nem tartoznak a vizsgálat körébe. Az Egyesült Királyságban a személy cselekv képességének korlátozottságát nem konkrét munkahelyzetekre vonatkoztatva értékelik. hogy a PCA képes-e el rejelezni a személy munkavégzési kilátásait. Hollandiában a képességfelmérés eredményeit kifejtett módon összehasonlítják az egyes ± adatbázisban (FIS) meghatározott ± konkrét munkák elvégzéséhez szükséges képességekk A FIS a el. stresszt rés stb. amelyekb l a jövedelemszerz képesség el rejelezhet lenne. Az egyes felsorolt képességekhez számos jellemz tartozik. a színvonal (az általános mutató a Äképzetlent l´ a Ätudományosig´ terjed). gyakorlat. technikai. az írországi rendszer is használ hasonló képességlistát. hogy a személyt Ämunkaképtelenként kell kezelni´. tehát mindenki csak Ämunkaképesnek´ vagy Ämunkaképtelennek´ min síthet . KÉPESSÉGCSÖKKENÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A fogyatékosság mérésének talán legismertebb eszközei a fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblázatok. Az Egyesült Királyság esetében az vitatható. munkaid stb. hogy a felmérést végz k nem vizsgálják egyes konkrét munkák követelményeit.). ahelyett. Amint fentebb már megjegyeztük. még ha a segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelenként kezelik is ket. és útmutatásokat tartalmaznak arra nézve. hollandiai munkaer piacon létez több ezer munka leírását tartalmazza. de azt jelzi. amely arra ösztönzi a fogyatékos embereket. valamint egyéb olyan információkkal együtt. amelyek nyitottabbak és mérlegel bbek a hollandiai és a nagy-britanniai rendszernél. illetve a szervrendszerek fizikai vagy mentális összetev in alapulnak. hogy kimondaná. A FIS-ben leírt munkákkal megszerezhet várható jövedelmet összehasonlítják a személy korábbi jövedelmével. hogy vegyenek részt munkahely -keresési tanácsadáson. verbális stb. Megjegyzend az is. a munkaköri követelmények: iskolázottság. amilyen a munkarend (m szakok.néhány pszichológiai szempontot alkalmaz (együttm ködés másokkal. Az adminisztratív irányítás gyakran használja azt a formulát. háború vagy ipari baleset okozta testi sérülésekhez (5% egy ujj. a 28 pontos felmérés fogalmaiban kifejezett munkakörök funkcionális képesség iránti igényeire vonatkozó információkkal. hogy a személyt l meg kell-e követelni. ezek a test. A modern százaléktáblák már értékelik a betegség és a belgyógyászati problémák okozta károsodásokat is. A táblázatok fejezetekre oszlanak.). hogy megállapítsák: a személy milyen munkára alkalmas. hogy a személy munkaképes-e.). és nem ítélik meg. Az összegy jtött összpontszámtól függ a döntés. hogy a személy pillanatnyilag milyen konkrét munkára Äképes´. hogy munkát keressen. hogy az illet ténylegesen munkaképtelen. hogy nem képes megragadni az egy -egy munka és eyg-egy személy közötti egyezés összes olyan elemét. és a károsodások méréséhez nem egyszer újító orvosi technológiákat alkalmaznak. Az egyesült királyságbeli szabályok egyik fontos jellemz je. Az Egyesült Királyságban a PCA és a keres foglalkozás összehasonlításának módja ett l meglehet sen eltér . hogy az Egyesült Királyságban nincs részleges fogyatékossági segély. Ez a meg-különböztetés még nyilvánvalóbbá vált a legutóbbi reform nyomán. és a jövedelemcsökkenés mértékét sem mérik. Ezeknek hosszú a történetük. 50% egy láb elvesztése). és minden jellemz meghatározott pontszámot ér. a szaktudás jellege (menedzseri. és így tovább. hogy orvosilag mi tekinthet normál állapotnak. A FIS adatait összevetik a személyes képességfelmérés eredményeivel. A képességfelmérésnél használt számos jellemz a mindennapos tevékenységekre (például egy csap elforgatása) vonatkozik. mint az egyesült királyságbeli. de Írországban vannak további munkaképesség -felmérések. és így meghatározhatják a jövedelemcsökkenés százalékos mértékét.

mint a tüd k leveg felvételi képességével. a munkaképességre gyakorolt hatás. Visszatér fogalom a kóros soványság. az elváltozás. Például a ÄValoración de las situaciones de minusvalía´ (VM) (fogyatékosságiállapot-felmérés) cím spanyol útmutató közvetlen mérési megközelítést alkalmaz az izom. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi. Még akkor is. Például a látás. hogy bizonyos dolgokat megtegyen. hogy a normától való.és csontrendszeri képességcsökkenések felmérésére. ezek: a mindennapi életre gyakorolt hatás. amelyek az egyes testrészek képességcsökkenési százalékaiból összeadódó általános képességcsökkenés megállapítására szolgálnak. hogy az Amerikai Orvosi Egyesület (USA) által kidolgozott. Egy bizonyos képességcsökkenésre nézve az orvos egy értékskáláról választhat konkrét értéket. míg más fejezetekbe bevonja a fogyatékosságot okozó hatások értékelését is.) elemezték. vagy táblázatok léte. Matheson és mások (2000. a szóban forgó eltérés elegend -e az illet személy Ämentálisan beteg´ kategóriába sorolásához. amelyekkel kiküszöbölhet k a technikai jelleg mérések egyes korlátai. amely kifejezi a személy életkörülményeire gyakorolt hatások különböz ségét. a csontrendszer egyes részei. A képességcsökkenési rubrikák leírásának egyik nehézsége. A Franciaországban a COTOREP (Commission Techniqued¶Orientation et de Reclassement Professionnel) (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) által alkalmazott százaléktábla a képességcsökkenés súlyosságának mértékét kifejezetten az épségre/fogyatékosságra gyakorolt hatás alapján é rtékeli . A rubrikák sajátos nyelvezet ek. a tüd . Például a légz szervi állapot jobban leírható a személy mobilitására gyakorolt hatással. és így tovább.hajlékonyság. hanem lehet vé teszi a fogyatékosságot okozó hatások figyelembe 43 vételét is. és a szakterületen gyakran hivatkozott Tartós képességcsökkenés-mérési útmutató különböz Ämérési szinteket´ alkalmaz az egyes kategóriák között. hogy értelemszer en megvizsgálnák annak következményeit az olyan fontos élettevékenységekre nézve. vagy károsodottsága ). az anomália. s t néha az egyes kategóriákon belül is. Amióta a képességcsökkentést Ärészenként´ mérik. a légz szervi kapacitás. A képességcsökkenés alapú megközelítés egyik jele az olyan szabályok. A gyakorlatban azonban nehéz mérni a személy képességcsökkenéséneksúlyosságát anélkül. és egy harmadik kategória. A mentális betegségek fejezetében a fogyatékosság osztályozása három összetev alapján történik. a vérnyomás és a keringés méréseit használják a határértékek megállapításához. Ezt Äközvetlen mérési megközelítésnek´ nevezhetjük. Egyes esetekben a fogyatékosságot okozó hatásokat figyelembe vev megközelítés olyan módszereket ad a képességcsökkenés súlyosságának mérésére. és nagy hangsúlyt helyez arra. milyen elemeket kell bevonni annak megállapítására. hogy egy-egy diagnózishoz nagyon eltér mérték m ködési eltérések társulhatnak. mint a személy korlátozott alkalmassága arra. az abnormitás. hogy gyakran vegyesen alkalmazzák a Äközvetlen mérési´ és a Äfogyatékosságot okozó hatásokat´ figyelembe vev megközelítést. az elégtelenség. ha a képességcsökkenés ténye nyilvánvaló (például megfigyelhet a személy agyi rendellenessége. A Äklasszikus´ százaléktáblák a fogyatékosság fokát a személy képességcsökkenési fogalmakban leírt egészségi állapotából közvetlenül adják meg. Az európai uniós államokban használatos százaléktábláknál is számos esetben találkoztunk ilyen vegyes megközelítésekkel.vagy a hallásképesség elfogadott technikai eszközökkel mért csökkenése közvetlenül kifejezhet a fogyatékosság fokával. A mentális egészség problémái szükségképpen úgy nyilvánulnak meg. a képességcsökkenés általános mértéke összeadódhat több különféle testrész képességcsökkenési százalékából. amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ezért számos százaléktábla nem kizárólag a közvetlen mérésre támaszkodik. más bels szervek. amelyek a Ämegfigyelt jelekt l és a leírt tünetekt l´ egészen a Äkonkrét munkam veletek elvégzésére való képtelenségig´ terjednek. a súlyosság mértékének meghatározásakor vizsgálni kell a képességekre gyakorolt hatást. mint amilyen például a munkavégzés. amelynek tárgya mindig valamely testrész: a szív.

és ezek a leírások különböz fogyatékossági értékeket rendelhetnek különféle foglalkoztatási területekhez. a napszakokat.(kivéve az érzékszerviképesség-csökkenéseket. amelyek mértékét közvetlenül méri). A módszereket és az eszközöket az intézeteknél dolgozó orvosok fejlesztették ki. noha a gyakorlatban a táblázatokat meglehet sen rugalmasan alkalmazzák. Az INPS számos irányvonalat adott ki konkrét állapotokra vonatkozóan. nyilvánvaló azonban. Noha elkerülhet . A különféle képességcsökkenések következményeit az autonóm szférák fogalmaiban írja le. értelmes módon viselkedni). a személyi higiénia. 44 hogy egyikük (a biztosító) nem rendelkezik azzal a hatalommal és felhatalmazással. E táblák tartalmaznak némi világosan kimondott megfontolást a munkaer -piaci keresletre vonatkozóan. a képzésben is használatos). hogy a kérdéses személy korábbi foglalkozása miként befolyásolhatja a felmérést. hogy a fogyatékossági táblázatok használata más országok magánszektorában szintén igen elterjedt. A spanyol VM és a francia COTOREP százaléktábláját egyaránt a biztosítási alapú jövedelempótló támogatások körén kívül alkalmazzák. Létrejött a technikai ismeretek törzsanyaga (írott formában. akkor terjedelmes leírásokban foglalkoznak a képességcsökkenés fogyatékosságot okozó hatásával a személy bizonyos munka elvégzésére való alkalmasságának fényében. amelyek egyenl felek között folynak abban az értelemben. fejezetben tárgyaljuk. Meglátásunk szerint a fogyatékossági táblázatokkal dolgozó intézmények kevésbé fejlett irányítási struktúrával rendelkeznek és kevésbé számonkérhet k. a jogi megoldás lehet sége nyitott. hogy az INPS (Istituto Nazionale della Previdenza Sociale) (Országos Társadalombiztosító Intézet) saját Äönálló technikai hatalmat´ hozott létre a leírások elkészítésével. Az olaszországi jelentés felhívja a figyelmet arra. és egyöntet séget kényszerítsenek a szerepl kre. az öltözködés stb. amely a magán. hogy adott ügy végül bíróság elé kerüljön. és amelyre a jogviták eldöntésekor a bíróság is hivatkozik. és ez a szándék húzódhat meg amögött is. akik sohasem dolgoztak. de nem adnak útmutatást arra nézve. felfedezhet a belga nemzeti jelentés azon részében is. amelyek a procedurális és a munkaképtelenségi megközelítést alkalmazzák. Olaszországban és Spanyolországban nincs a biztosítóintézetekre nézve törvényileg kötelez százaléktábla. gyakran olyan emberekre. hogy egyoldalú megoldást kényszerítsen a másik félre (a fogyatékos személyre). mint kísérlet arra. A bírósághoz fordulás lehet sége természetesen adott a fogyatékos emberek számára a fentebb tárgyalt procedurális és munkaképtelenség alapú rendszerekben is. A Portugáliában és Görögországban a biztosítóintézetek által használt fogyatékossági táblázatok törvényerej el írások. ilyen a koherencia (a személy képes-e társalogni és ésszer . amikor a biztosítóintézetek képességcsökkenés alapú megközelítést alkalmaznak. és ez árnyalja a felek stratégiáját. Az a törekvés.és az állami szervezetekre egyaránt vonatkozik. vagy enyhítsék a vitákat. a tájékozódás (a személy felismerie az id t. amely a munkahelyi sérülésekkel és a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos intézkedéseket (IIOD) tárgyalja. a helyeket). . hogy ezek a rendszerek több hatalomra és felhatalmazásra törekednek a vita és fellebbezés nélküli rendezések elérése érdekében. A kormány a törvényi szabályozással létrehozta a fogyatékosság meghatározásának egyöntet megközelítését. Ebb l a néz pontból a képességcsökkenési táblázatok szabályozó eszközként m ködnek a kártérítésr l folyó olyan viták megoldásában. amelyek a képességcsökkenés alapú megközelítésre támaszkodnak. hogy a némileg ± de még elfogadható mértékben ± önkényes képességcsökkenési táblázatokkal megel zzék. A táblázatok úgy is tekinthet k. Ezt a kérdést a kés bbiekben a 4. Ezzel szemben. amely a diagnózisra és a képességcsökkenésre vonatkozó orvosi adatokat összekapcsolja a munkában és a mindennapi életben megmutatkozó konkrét korlátozottságokkal. mint azok. hogy csökkentsék a fogyatékosság meghatározásának ügyleti költségeit. ezek az intézetek maguk dolgozták ki saját felmérési és értékelési módszereiket.

például gondozási szükséglet. mert nincs fogyatékossági biztosítási rendszere. semmint kivételnek számít Európában. de a biztosítás alapú juttatásoknál soha. és az ebben részt vev személyi állomány teljes egészében orvosokból áll. függetlenül attól. Ez a széttagoltság inkább szabálynak. és a fogyatékos emberek szervezeteinek vezet it. Az európai uniós államokban azt találtuk.a jogi orvosszakért i jelentés szokásos formáját követve. hogy a fogyatékosság és a munkanélküliség megkülönböztetése dönt fontosságú a biztosítóintézetek közötti feladatmegosztás szempontjából. Egyes rendszereket az igazgatást végz szervezeteken belül alakítottak ki. hogy néha nem kategorikus megközelítést alkalmaznak a jövedelemteszt alapján adott támogatás (ellátás) terén. mint politikai dokumentumoknak tekintik. Az ebben a szakaszban tárgyalt megközelítések bizonyos mértékig átfedik a fentebb tárgyalt procedurális megközelítéseket. amelyen különféle szakmai csoportok gyakorolják hatáskörüket. hogy maradéktalanul megvizsgáljuk ezt a feltételezést. Ellenz i azzal érvelnek. hogy a konzultáció nem jutott el az egyezséghez: a PCA m ködését sok támadás és kritika éri). Spanyolország. E megközelítés támogatói a leírásokat inkább technikai eszközöknek. és hangsúlyozzák azok hasznosságát a hivatalok és a régiók döntéshozatali összhangjának javítása szempontjából. vagy más tényez . Lehet bizonyos összefüggés a járulékfizetési kötelezettség Äsúlya´ és az el zetes munkaképességi tesztek alkalmazása között (például Spanyolországban és Olaszországban magasak a járulékok és el zetes munkavégzési tesztet is alkalmaznak. hogy a készpénzjuttatások milyen mértékben különölnek el az egészségügyi szolgáltatásoktól. ezek a nagyközönség számára nem egykönnyen elérhet k. fogyatékosokat. ha nem adnak szélesebb politikai kitekintést és ha kritikának. Ennek egyik magyarázata. azonban nem áll rendelkezésünkre elegend adat ahhoz. Németországban és Ausztriában például a biztosítóintézetek jelent s forrásokat fordítanak önálló technikai döntési hatáskörük kialakítására részletes útmutatók és leírások készítésével. Portugália. Ausztriától. az utóbbi országcsoportban a rehabilitációs szolgáltatások látható hiánya összekapcsolódik a pénzbeli ellátásokkal. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a PCA (Personal Capability Assessment) (személyes képességfelmérés) a résztvev k széles körét foglalja magában. aki nem dolgozik. (Meghökkent azonban. hogy ennek oka munkanélküliség. Norvégiától és Finnországtól az orvosoknak a biztosítási rendszeren belüli meghatározó szerepe tekintetében: utóbbi országok viszonylag nagy hangsúlyt helyeznek az orvosi diagnózisokra és az orvosi adatokra (Dánia külön kategóriát képez. és mint az alábbiakban látni fogjuk. szomszédainál kevésbé mutat orvosi irányultságot). Hollandiában és az Egyesült Királyságban 45 alacsonyak a járulékok és általános munkaer -piaci tesztet használnak). Az e juttatásokhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek biztosítják. Minthogy a fogyatékossági jövedelempótló támogatásban való részesülés els számú feltétele az. hogy a felmért személyek közül sokan korábban munkában álltak. vitának vannak kitéve. Olaszország és Görögország azonban eltér Németországtól. és eszközei nem lehetnek legitimek. amelyben mindenki támogatást kapna. A felmérési módok és eszközök kidolgozásának folyamata önmagában olyan területnek tekinthet . hogy valaki ne dolgozzon. hogy a fogyatékosságfelmérés nem pusztán orvostechnikai kérdés. fogyatékosság. A JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK NEM FOGYATÉKOSSÁGI SZEMPONTJAI Az eddigiekben elmondottak f leg a biztosítási járadékok odaítélését célzó munkaképtelenségfelmérésekre vonatkoztak. elképzelhet olyan nem kategorikus megközelítés is. mert a biztosítóintézetek elkülönült igazgatási és finanszírozási struktúrákkal rendelkeznek. köztük orvosokat és más szakembereket. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettségek jelent s mértékben különböznek az egyes országokban. egyes államokban egyértelm az orvosok irányító jellege a kidolgozásban és a felülvizsgálati eljárásokban. Franciaországtól és Belgiumtól abban a tekintetben. A munkanélküliségi biztosítóintézmények és a fogyatékossági támogató rendszerek intézményei elkülönülnek egymástól még a skandináv országokban . és a tendenciát tekintve id sebb korú dolgozók. Az összes említett ország különbözik viszont Svédországtól.

de a fogyatékossági kategóriát mégis fenntartják. hogy beépítenék e támogatásokat a f jövedelempótló juttatások közé. Hollandia szintén elkülönült intézményi struktúrákkal rendelkezik. a kategória megkülönböztetése arra használható.is. hogy tükrözze a létfenntartási pluszköltséget. Dániában nincs fogyatékossági biztosítási rendszer (kivétel ez alól az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás. ha a munkaképesség csökkenése nagyobb mérték (ezt súlyosabb funkcionális rendellenességek jelzik). 46 Lehetséges. Azonban. ha az t mondjuk. annak ellenére. mind a finanszírozást. akkor csökkenne a külön kategorikus fogyatékossági támogatások iránti igény. Mindazonáltal a nem kategorikus megközelítés el tt jelent s intézményi korlátok magasodnak. vagy az önálló életvitel más vonatkozásaihoz adott támogatás ± a szociális szolgáltatásokról szóló törvény körébe tartozó külön rendelkezések vonatkoznak. A legalacsonyabb szint fogyatékossági nyugdíjat akkor ítélik meg. Az Egyesült Királyság és Írország példával szolgál arra. (részvételi . Ezeknek a megkülönböztetéseknek a logikája azonban nem teljesen világos. A nem kategorikus szociális támogató rendszer egyik fontos példája a németországi Sozialhilfe (szociális segély). A Sozialhilfe bevallottan maradványjuttatásnak készült. A szociális segély m ködtetésének központi elve az egyéni felmérés. A munkaképesség fogalom vonatkozik a munkavégzés minden akadályára. amely félig magán alapú). Magasabb nyugdíjat jelenleg akkor adnak. Egyes államokban a biztosítási rendszer széttagolt. és nem orvosi szempontú. hogy a nem kategorikus megközelítésnek nincs intézményi akadálya. hogy ha az általános jövedelemteszt alapú támogatások szélesebb körben hozzáférhet ek és biztonságosabban finanszírozottak lennének. vagy követelmény látszik megfelel nek a juttatás kedvezményezettje számára. hogy összevont megközelítéseket alkalmaznak a szociálpolitikában. milyen adminisztratív szabály. Mint feljebb már szó esett róla. hogy meghatározzák. A fogyatékossággal orvosilag összefügg igényekre ± amilyen például az ADL-hez. Az egyéni értékelés azonban költséges és túlzottan önkényesnek is tekinthet . de a támogatási rendszer összevont. kedvezményezettjei számának növekedése a kategorikusabb megközelítés alkalmazásának irányába hatna. hogy az elmúlt húsz év reformjai nyomán jelent sen er södött a biztosítási rendszer szakpolitikai koordinációja. orvosi és/vagy szociális okok miatt. ahol létezik egy általános szociális támogatás (RMI ± Revenu Minimum d¶Insertion). ami azt jelenti. akkor az odaítélt támogatás (és különösen a jövedelemteszt) az általános szociális támogatásnak felel meg. az Egyesült Királyságban azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatását ösztönz szakpoli ikai változások t megingatták ezt a megkülönböztetést. és a központi kormány jelent s mértékben egységesíti mind az intézkedéseket. akkor a fogyatékosság felmérésének ebb l a pluszköltségb l kell kiindulnia és nem a munkaképtelenségb l. ahogy Dániában a fogyatékossági kategóriát alkalmazzák a jövedelempót ó l szakpolitikai intézkedések terén. ha az igényl munkaképessége legalább a felére csökkent. hogy a kategorikus megkülönböztetés célja. ahelyett. ezért a támogatás mértékének a fogyatékosság súlyosságával arányosan kell emelkednie. a központi kormányok a költségvetésiegyensúly-hiány leküzdésére tett er feszítéseikkel csökkenteni igyekeznek egyes társadalombiztosítási intézmények hagyományos szakpolitikai önállóságát. Az egyik logika szerint a súlyosabban fogyatékos embereknek fogyatékosságukból adódóan magasabbak a létfenntartási költségeik. Ezt a lehet séget komolyabban is megvitatták Franciaországban. Érzékelhet a nagyobb integráció irányába mutató tendencia. hogy az egyes emberek ADL-támogatás és egyéb Äintegrációs támogatások´ iránti igényei közötti különbségek tükröz dhetnek az egyes egyéni felmérésekben. A jelenleg folyamatban lev dániai reformokban ez a logika fedezhet fel. amelyekr l pedig azt gondolnánk. Ha szociális okokból. Ez hozzájárult néhány meghökkent újításhoz atekintetben. A fogyatékosok jövedelempótlása be van építve az általános szociális támogatásba. A jövedelempótlás és az aktivizáló rendszer 2003-tól csak a Ämunkaképességre´ összpontosít.

hogy a kvótára vonatkozó fogyatékosságdefiníciónak az egyén korlátozottságára és ebb l fakadó álláshoz jutási nehézségeire kell-e összpontosítania. de az AAH b kez bb (különösen az egyedülállóak számára). Támogatás adható a munkaadóknak. amely 2002 januárjában lépett hatályba a képz és rehabilitációs intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés tárgyában. Amint az ADL-támogatás példája mutatja.minimumsegély) valamint egy fogyatékosoknak nyújtott támogatás (AAH ± Allocation pour l¶Adulte Handicapé). természetesnek látszik a kapcsolat a rehabilitáció és az egészségi állapot között. A továbbiakban az európai uniós államok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat három csoportba soroljuk: specifikusan fogyatékosságfügg beavatkozások (a rehabilitációs programokat is . Ha azonban a tagállamokban a foglalkoztatási intézkedések terén használatos definíciókat elemezzük. de attól független is lehet. Noha a rehabilitáció természetesen kapcsolódhat a fogyatékossághoz. és ez az akadályoztatás összefügghet valamilyen egészségi problémával. A tagállamokban a fogyatékosfoglalkoztatás-politika másik fontos területe a kvóták alkalmazása. Foglalkoztatási intézkedések A Marshaw és Reno által bemutatott egyszer rendszer. Olaszországban. Ha igen. A vita nemrégiben újra fellángolt egy új törvény nyomán. és ezzel csökkenteni képesek a kifejezetten fogyatékossági támogatások iránti igényt. azok nem igénylik a rehabilitációt és nincs is hasznuk bel le. e támogatás mértéke és id tartama az egyes kategóriák szerint eltér lehet (például más mérték vonatkozik a tartósan munkanélkülire. és várhatóan mennyit profitál bel lük. ez pedig alátámasztja ezt a megközelítést. Ezzel szemben azokban az országokban. Amint az alábbiakban látni fogjuk. akkor a vonatkozó definíciót is más kritériumokból kell levezetni. különösen mivel a kutatás is azt mutatja. számos foglalkoztatási intézkedés hasznos lehet az olyan embe rek szélesebb köre számára is. Amikor az RMI-t (1988-ban) bevezették. e felfogás a problémát nem a Ämunka elvesztéseként´. mint másoknak. és jövedelemtesztje kevésbé szigorú. hogy a szakmai rehabilitációhoz (VR) való hozzáférés odaítéléséhez használatos fogyatékosságdefiníciónak arra kell irányulnia. Akiknek nincsenek számottev egészségi problémáik. van azonban bizonyos kétértelm ség abban a tekintetben. Ez a rendelkezés jelzi a munkanélküliség új koncepciójának a kialakulását. akik a foglalkoztatásban akadályoztatott. Mindkett jövedelemteszt alapú. különféle kategóriába tartozó dolgozókat alkalmaznak. 3. Spanyolországban és Portugáliában). E terület még bevételt is hoz a nemteljesítési bírságokból. hanem a Ämunkától való eltávolodásként´ ragadja meg. azt sugallja. ott a szükséget szenved emberek er teljes ösztönzést éreznek a fogyatékos-besorolás megszerzésére. és ezt a támogatást a Äfogyatékosnak´ min sített személyek számára hosszabb ideig folyósíthatja. hogy az RMI kedvezményezettjei közül jó néhányan valamilyen egészségkárosodással élnek. Például: a Foglalkoztatási Szolgálat adhat megélhetési támogatást képzésben részt vev knek. vagy szándéka szerint a kvóta diszkriminációellenes szakpolitikai intézkedés-e. akik akadályoztatva vannak a foglalkoztatás terén. ahol nincs semmiféle általános szociális támogatórendszer. Ez a fejlemény tette újra nyitottá az RMI és az AAH közötti kapcsolat kérdését.3. Általánosabb értelemben a szociális támogatórendszerek képesek felszívni enyhébb fogyatékossággal rendelkez embereket. amellyel jelentésünk e részét bevezettük. akkor a kép már nem ennyire egyértelm . hogy milyen alapon tesznek különbséget az (akkor már létez ) AAH odaítéléséhez képest. akkor vita volt arról. és más a fogyatékosra). amelyeket a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítása terén különös felel sséget visel szervezetekre rónak ki. hogy a személy mennyire igényli ezeket a szolgáltatásokat. (feln ttkori fogyatékossági segély). A törvény a tartósan munkanélküli és a fogyatékos embereket egyaránt Äkiszolgáltatottnak´ min síti. illetve ahol az ellátás a helyi költségvetési megszorításoktól és/vagy meglehet sen önkényes döntésekt l függ (különösen Görögországban.

illetve az általános fogyatékossági felmérésen el kell érniük egy bizonyos pontszámot ahhoz. ott az embereknek rendszerint regisztráltatniuk kell magukat. Ennek az egyik eredménye az. hogy különleges intézkedésekre van szükség. például képzési támogatások. annak eredményeként a fogyatékosság felmérése nem rutinszer en megkövetelt és a definíciók is homályosak lehetnek. Az általános felmérés lehet ségét felvet másik helyzet az. még akkor is. Közülük egyesek a társadalombiztosítási rendszerekhez kapcsolódnak. hogy a szolgáltatók nem szükségszer en elkötelezettek az iránt. hogy azt állapítanák meg: az illet jogosult-e a szolgáltatásokra. Egyes államokban a foglalkoztatási szolgálatok a Änehezen elhelyezhet ´ néven emlegetett embercsoportra összpontosítják er feszítéseiket. hogy az intézkedések nem érik el a fogyatékos embereket. amíg a nehezen elhelyezhet . amikor a munkahely alkalmazkodására* van szükség. mások a szociális szolgáltatásokhoz. Kimutatjuk. fejezetben). átalakításához valamilyen pénzügyi támogatást lehet juttatni a munkaadónak. fejezetben tárgyaljuk). A tanulmány által vizsgált országokban az intézkedések változatos sokasága tartozik ebbe a kategóriába. elhelyezkedési segélyek. A szociális ellátások terén az emberek különböz utakon-módokon (például orvosi beutalással) juthatnak a fogyatékosságfügg szolgáltatásokra jogosultak körébe. Ha valaki bizonyos ideig munkanélküli volt. A nehezen elhelyezhet személyek beazonosítása f leg tapasztalati úton történik. vagyis vannak olyan más feladatok. hogy az illet általános funkcionális szintje oly mértékben korlátozott-e. amelyeket külön segítség nélkül is el tudna látni (ezt a kérdést az 5. ha a dolgozó például különösen költséges átalakítást igényelne nagyon specializált különleges feladat ellátásához. hogy az ezzel járó pénzügyi terhek kit terhelnek. A finanszírozó hatóság fontolóra veheti nemcsak a dolgozó adaptáció iránti igényét. Ezeket a rendszereket részletesen megtárgyaljuk a kvótákkal foglalkozó részben. hogy jogosulttá váljanak védett munkahelyre vagy ahhoz hasonló támogatásra. Ausztriában és Spanyolországban). Azokban az országokban (például Németországban. miközben az illet nem általános értelemben véve fogyatékos. ha a fogyatékosság természetével és következményeivel kapcsolatos felfogásuk nem képességcsökkenés alapú (vö. és amelyek gyakran különleges képességcsökkenéssel sújtott emberekre irányulnak. hogy a szolgáltatók gyakran folyamodnak képességcsökkenés alapú fogyatékosságdefinícióhoz juttatásaik odaítélésekor. Például a munkaadók általában kötelesek biztonságos és megfelel munkahelyi környezetet teremteni összes dolgozójuk számára. amelyeket nagymértékben öncélúaknak látunk.: a Ädefiníciók´ tárgyalását az 1. megint mások er sen támaszkodnak az önkéntes. El fordulhat. ez arra utal. FOGYATÉKOSSÁGFÜGG KÜLÖNLEGES BEAVATKOZÁSOK Itt a következ intézkedésekkel foglalkozunk: rehabilitációs szolgáltatások. Nem lenne azonban szerencsés megvárni. hanem azt is. Ilyen körülmények között a felmérések a személyes igények megállapítására irányulhatnak. illetve általános felmérési rendszerek léteznek. hogy az már indokolja közpénz ilyen célú felhasználását. illetve a jótékonysági tevékenységekre. a munkában maradást akadályozó más tényez k közötti összefüggés. éppen ellenkez leg. fogyatékosságra irányuló intézkedést hoznak. általános foglalkoztatási intézkedések. hogy speciális. ahol fogyatékosságügyi nyilvántartási. és végül kvótarendszerek. és az illet személy fogyatékosi mivoltától függ. Az intézkedések gyakorta képességcsökkenésre irányultak: létezhetnek például különleges intézkedések a vak vagy a siket emberek számára. Az igényt elutasíthatják. ahelyett. hogy a forrástakarékosság érdekében szigorúan kijelöljék a határokat. de a fogyatékos dolgozó munkahelyének alkalmazkodásához. hogy minden egyes 47 területen külön kérdés a fogyatékosság vonatkozó definíciója valamint a fogyatékosság és a munkába állást. azért aggódhatnak. védett munkahelyek és munkahelyi adaptáció. akiknek nincs semmiféle egészségi problémájuk. Vannak azonban olyan körülmények is. ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A különleges fogyatékosságfügg intézkedésekkel ellentétben az általános foglalkoztatási szolgáltatások hasznosak lehetnek azok számára is. amelyek fennállása esetén a fogyatékosság általános felmérése még azel tt megtörténik.ideértve).

amelyek els dlegesen a nehezen elhelyezhet emberekre irányulnak. hogy lehet vé tegyék számukra e foglalkozással összefügg juttatások igénybe vételét. hogy a személy fogyatékosnak min síthet annak érdekében. újabban azonban a Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységének gócpontja áttev dött más olyan csoportokra. amelyek a fogyatékosság megfelel foglalkoztatáspoltikai i definíciójának keresése során adódnak. A svédországi jelentés ezzel ellentétes kérdéskört mutat be. másrészt azonban ezáltal a források elterel dhetnek a súlyosan fogyatékosoktól vagy a testi fogyatékosoktól azok felé. A munkanélküliség az ilyen intézkedések kedvezményezettjévé válásnak a f eleme. hanem inkább a hátrányos munkaer -piaci helyzett l. bármi is legyen annak az oka. másrészt arra. berendezéssel. segédeszközzel. hogy ezeken a rendszereken belül a fogyatékosság alapján speciális szolgáltatások adhatók. Az ilyen intézkedések gyakran szorosan kapcsolódnak a munkanélküliellátások f áramához. mekkora a valószín sége. Végs soron a foglalkoztatási intézkedések Äf áramba helyezhet k´ azzal. ezért a foglalkoztatási szolgálatoknak keresniük kell a tartós munkanélküliség kockázatának olyan más mutatóit is. a személy egyéb képességei stb. amelyek nem szükségszer en sz kítik a foglalkoztathatóságot.). arra indíthatja az ügyintéz ket ± akiknek a f gondja az emberek elhelyezése valamilyen munkába ±. Az a felismerés. hogy a foglalkoztatási programokba való bekerülés nem a fogyatékossá min sítést l függ. a felmérések pedig azokra a képességkorlátozottságokra irányulnak. Az Országos Ellen rzési Hivatal egyik jelentése azt jelezte. amely a fogyatékosok és más csoportok közötti foglalkoztatáspolitikai összefüggéseket érinti. hogy az egy bizonyos képességcsökkenés és a munkaképesség közötti kapcsolatot egész sor zavaró tényez befolyásolhatja (az orvosi beavatkozás sikeressége. történ ellátására ± a fordító megjegyzése. hogy az irodák egyre fokozódó mértékben min sítik a nehezen elhelyezhet ket foglalkozási szempontból fogyatékosnak. akik szociális beilleszkedési problémákkal küzdenek (Bengtsson. Az egészségi állapotot mutatóként használják annak megállapítására.személyek fedik fel magukat. Azok a képességcsökkenések. és a hátrányos helyzet els dleges mutatója. és a fogyatékosi mivolthoz f z d el nyök néha megkérd jelezhet k. amelyek érintik a foglalkoztathatóságot. nem igényelnek semmiféle különleges intézkedést. amikor a foglalkoztatáspolitikai célú fogyatékosságfelméréseket végzik. Mi ezért úgy találtuk. 1995. 48 * A fogyatékos személy igényeihez és lehet ségeihez igazodó felszereléssel. Ezek a példák bemutatnak néhány olyan nehézséget. A Svédországban használatos implicit definíciók abban az értelemben lényegbevágóak. E csoporton belül az emberek fogyatékosságának felmérése felhasználható egyrészt különleges intézkedésekhez. és pótlólagos források helyezhet k ki.). A finnországi jelentés több olyan kérdéssel foglalkozik. Egyrészt ezzel a f áramba helyezéssel megkerülhet a fogyatékosság definiálásának gondja. Néhány évig a fogyatékosok jelentették az egyetlen Äspeciális´ csoportot a foglalkoztatási szolgáltatások terén. amilyen például az alacsony iskolázottság vagy az egészségi állapottal összefügg hátrányos helyzet. amilyenek a tartósan munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek. Ausztriában a munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) és Finnországban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései szolgálnak példával az olyan intézkedésekre. mint inkább az egyéb idevágó tényez kre. hogy ne annyira a képességcsökkenésekre koncentráljanak. a segélyek hozzáférhet sége. hozzáférhet séggel stb. hogy valaki nehezen elhelyezhet nek bizonyul. A Foglalkoztatási Szolgálat által fogyatékosnak elismert személyek számára a segélyek és más intézkedések jóval gazdagabb eszköztára áll rendelkezésre. A források sokkal sz kebben csordogálnak. hogy . hogy a tartósan munkanélküliek el tt normál esetben elzárt intézkedések könnyebben hozzáférhet ek legyenek a számukra.

hanem azoké is. hogy a pénzt olyan fogyatékosok támogatására költik. A németországi és az ausztriai táblázatok messzemen en támaszkodnak a Äközvetlen mérésekre´. Ausztriában és Spanyolországban a kvóta megállapításához használatos fogyatékosságdefiníció a képességcsökkenési táblázaton alapul. hogy megállapítsák a fogyatékos emberek foglalkoztatási intézkedésekre való jogosultságát. fejezetben tárgyaljuk. a CAO-26 rendszer viszont azért bírálható. hogy egy jól képzett kerekesszéket használó személy bizonyos körülmények között jobban elhelyezhet . Amint azt majd az 5. akik a maguk sajátos munkájában tökéletesen produktívak. hogy a Foglalkoztatási Szolgálat hogyan segíti a fogyatékos embereket olyan fogyatékosságdefiníció alkalmazásával. vagy egyáltalán nem rontják a lényeges funkcionális m ködést. vagy közhasznú munkát vállal. hogy nehezen derül ki bel le. Ezért kívánatos lenne annak ellen rzése. amelynek célja. hogy segélyjogosultságot nyerjen. mint egy testileg ép. Egy diszkrimációellenes szakpolitikai intézkedés. C) besorolástól függ. amely az illet általános fogyatékossági besorolásától 49 függ.igénybe vehesse a megfelel intézkedéseket. amikor ez a tulajdonság oly sok esetleges tényez t l függhet. mivel bizonyos képességcsökkenések nem jelent sen. és arra a megállapításra juthat. még akkor sem. a diszkriminációellenes intézkedések céljára szolgáló fogyatékosságdefiníció az ilyen intézkedéseket alátámasztó diszkriminációfogalomtól és egyenl bánásmód-fogalomtól függ. Még inkább valószín síthet . akiket képességcsökkenésük miatt diszkrimináció fenyeget. . amelyet a jövedelempótló támogatásra jogosultság megállapítására szolgáló munkaképtelenségi felmérésnél használnak. A belga CAO-26 rendszerben (kollektív bérmegállapodási rendszer) munkaügyi felügyel ellen rzi a munkában mutatott személyes teljesítményt. hogy funkcionálisan korlátozott személy maradéktalanul produktív lehet olyan különleges munkakörben. A képességcsökkenés alapú megközelítést néha azzal az érveléssel védik. amely meghatározza annak alapvet kritériumát. ha képzésben vesz részt. amely nem áll a szolgálat ellen rzése alatt. Ezzel az elgondolással az a baj. Úgy t nik. Fentebb már megjegyeztük. ahol fennáll annak a kockázata. miként fogalmazható meg olyan küls definíció. hogy utóbbi rendszerben ez a segély súlytalanná válásának nagyobb kockázatával jár. hogy valaki mennyire nehezen elhelyezhet . Mindazonáltal a finanszírozó hatóságok szemszögéb l nézve fennáll az a veszély. KVÓTARENDSZEREK Németországban. de nála kevésbé képzett ember. Írországban és Hollandiában a jövedelempótló támogatásra való el zetes min sítés az egyik f módszer arra. hogy a legsúlyosabban hátrányos helyzet emberekre szánt források eltérít dnek a kevésbé fogyatékos emberek felé. hogy valaki segélyt kapjon létfenntartási költségekre abban az esetben. Az e rendszerekben alkalmazott általános fogyatékosságfelmérés rendszerint a funkcionális korlátozottság elemzésére támaszkodik. Az alapjául szolgáló koncepcionális keret így hasonló ahhoz. Ezzel szemben a hollandiai VIP (Vlaamse Inschakelingspremie) rendszer olyan segélyt ad. Ezt számos elemz elismeri. hogy ez a helyzet el áll a képességcsökkenés alapú megközelítés esetén. mert túlzott mértékben támaszkodik a munkaadó és a segélyfolyósító közötti megállapodásra. Az Egyesült Királyságban. Ez a probléma a segélyrendszerek m ködtetésében is megjelenik. B. míg a spanyol VM a Äfogyatékosító hatásokat´ elemzi (lásd 3. hogy az illet termelékenysége nem esett vissza annyira. amely jól illeszkedik megmaradt funkcionális képességeihez. hogy annak célja nemcsak a csökkent képesség emberek védelme. Ezt a megközelítést alkalmazzák Franciaországban is. és nem a személy munkában elért teljesítménye ellen rzésének eredményét l.2. Írországban a jövedelempótló támogatásban részesülés a lényeges feltétele annak. szakasz). ha megkapta az általános fogyatékos-min sítést. újabban azonban külön képzési támogatást vezettek be. Ugyanis elképzelhet például. ahol a COTOREP által ÄTH´ (travailleur handicapé) (fogyatékos dolgozó) besorolást kapott alkalmazottak segélyezése az általános (A.

illetve akik csak látszólag csökkent képesség ek. Számos ország megreformálta kvótapolitikáját. mivel a kvóta azáltal. Összefoglalás . mind Németországban olyan szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. önmagában is a diszkriminatív bánásmód formája. ahol a foglalkoztatási szolgálatok továbbra is rendelkeznek némi hatalommal abban. Ha a munkaadó rosszul tájékozott. de valójában nem azok. és valószín tlen. azaz kiválogassa azokat a fogyatékos dolgozókat. akiknek képességei csekély mértékben csökkentek. hogy embereket fogyatékosnak min sít. A munkáltató az a szervezet. hogy minden változtatás vitákat szül. A kvótának valamilyen módon szelektívnek kell lennie. ami arra ösztönzi t. de az orvosok úgy tartják. és bátorítják a fogyatékos dolgozók elhelyezésének proaktívabb és széleskör bb megközelítését. a fogyatékosság igen tág definíciójával dolgozhat. hogy elkészítsék a kérelmez k részletes profilját és javítsák az egyezést a nyilvántartásban szerepl fogyatékos dolgozók és a szóba jöhet munkahelyek között. hogy az összes érdekelt felet kielégítené. A fogyatékosságnak a kvóták létrehozása céljából történ felmérése által felvetett problémák bizonyos értelemben szervezeti problémáknak tekinthet k. vagy nagyobb rokonszenvet ébreszt (például a testi fogyatékosoknak a szellemi fogyatékosokkal szemben). Olaszországban. Az 1990-es évekt l Franciaországban is nagyobb hangsúlyt helyeznek arra. akiknek a korlátozottsága a legkevésbé zavaró abban a munkakörben. A jelenleg használt egyes fogyatékossági besorolásoknak hosszú történetük van. hogy a munkaadók viselkedése minél inkább összhangban legyen a politikai döntéshozók céljaival. jelenleg több er feszítést tesznek arra. a szelekciós eljárás azonban kritikát gerjeszt. Noha e reformok eredményeként a kvóták m ködtetése jobban igazodik a diszkriminációellenes gyakorlathoz. vagy el ítéletes valamely sajátos fogyatékosság tekintetében. A munkáltató kedvezhet azoknak a dolgozóknak. ha rugalmasan alkalmazzák. mint a hagyományos szabályozói 50 modellben. hogy Älefölözze´. Széles körben elismert például. amely magában foglalja azokat az embereket is. hogy az osztrák RSV (a fogyatékosság mértének meghatározására szolgáló irányelveket tartalmazó rendelet) elavult. A fogyatékos személy oldaláról nagyobb hangsúly helyez dik az olyan állás megtalálására. Mind Franciaországban. hogy enyhítse ezt a szervezeti problémát: a kvóta teljesítését összekapcsolták a fogyatékos emberek foglalkoztatását el mozdító vezetési tervek elfogadásával és a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlat visszaszorításával. de nem könny olyan új kvótákat megfogalmazni. idejétmúlt orvosi vélelmeken és társadalmi magatartásokon alapulnak. hogy elfogadható. A fogyatékosság ilyen tág definíciója azonban nem használható a kvóta alapjaként. amely megfelel a személy törekvéseinek és preferenciáinak. és a kvóta teljesítése úgy is tekinthet . amelyekben a kvótateljesítésért felel s intézmények szorosabban együttm ködnek a munkaadókkal. A munkaadó több információval rendelkezik a fogyatékos személy korlátozottságának súlyosságáról speciális helyzetekben. mert nyilvánvaló. mint egy önmagában m köd szabályozó mechanizmus. amelyek megfelel en felválthatnák ket. Az ilyen vezet i-szervezeti probléma szabályozással nem oldható meg: a munkaadók viselkedését és stratégiáját úgy kell befolyásolni. és nem úgy. Csekély a politikai indíték az RSV megváltoztatására. akiknek a fogyatékossága kevésbé érzékelhet . amely végrehajtja a kvótapolitikát. akkor a Älefölözés´ problémája diszkriminációs problémává válik. és tárgyalásos alapon támogatást adnak e tervek megvalósításához. A legújabb németországi kezdeményezések több pénzügyi támogatást tesznek elérhet vé a munkaadók számára (a támogatások elnyerésének szabályait tárgyalásos úton rögzítik). a fogyatékos embereknek a kvóta szempontjából történ beazonosításatovábbra is megoldatlan kérdés maradt. hogy a munkaadókat rábírják egyes konkrét személyek egyes megüresedett munkakörökben való foglalkoztatására.hogy a teljesít képességüknek maradéktalanul birtokában lev embereket védje. mint a diszkrimináció-mentességre irányuló szakpolitikai intézkedések hatékonyságának monitorozása. hogy a munkaadók fejlesztési terveket készítsenek a fogyatékos emberek beillesztése céljából.

minden esetben kérdéses azonban. hogy az orvosoktól gyakran olyan döntéseket várnak el. igen érdekes lehet a felmérési megközelítéseknek a Ämedikalizáció´ mértéke szerinti osztályozása. Például felkérhetnek orvosokat. Az orvosokat megbízhatják a fogyatékosság nem orvosi modelljének megvalósításával is. Az orvosok cselekedhetnek pácienseik Äügyvédjeként´. hogy bírájaként kell eljárniuk. Az összevont szociálpolitikai rendszerekben a politika alakítói könnyebben tudják biztosítani. védelmez jeként. mint akiknek sajátos. kívánatos lenne a fogyatékossági kategóriák megszüntetése ahol csak lehetséges. Az orvosok törekedhetnek döntési szabadságra. Az orvosi ismereteket és szaktudást a fogyatékosságfelmérés különféle módszereinek legszélesebb körében alkalmazzák. a fogyatékos emberek és a szélesebb társadalom közötti kapcsolatrendszer igen bonyolult és összetett. Az orvosok fogyatékosságfelmérési eljárásokban gyakorolt szakmai hatalmának kritikája az orvosi irányultságot és az önkényességet is célba veszi. Még ha kategorikus megkülönböztetés célja világos is. s ilyenkor döntéseiket súlyos kényszerek alapozzák meg.Ez a fejezet áttekintette a jövedelempótló támogatások. amelyek nem kizárólag orvosi jelleg ek. E területek mindegyikén a központi kérdés az. hogy mely fogyatékosságkoncepciók tudják a legjobban biztosítani a fogyatékos emberek jogait. és a fogyatékos emberek igényeit nem kategorikus szociálpolitikai intézkedésekkel kellene kielégíteni. hogy vannak példák az ilyen intézkedésekre a foglalkoztatás területén (a Änehezen elhelyezhet kkel´ kapcsolatban). aminek alapján az egyéneket fogyatékossági kategóriákba sorolják. A különbségtétel nehézségei arra engednek következtetni. Mivel a jelenleg zajló politikai vitákban a fogyatékosság orvosi és társadalmi modellje közötti ellentmondás nagy jelent séggel bír. A hagyományos szociálpolitikákat gyakran kritizálják orvosi orientációjuk és a döntések önkényes jellege miatt. hogy a felmérési eljárásban megfelel en valósul-e meg a kategóriák megkülönböztetése. Kimutattuk. hogy képesek korrekt módon megítélni a személy állapotát. valamint a más csoportok igényeihez való hasonlóságát és azoktól való eltéréseit nem mindig sikerült egyértelm en definiálni. amit talán inkább a közösség bizalmát élvez szakember szerepében . vagy elfogadhatják azt. Azonban ezeknek az igényeknek a pontos természetét. hogyan történik a felmérés. Mivel a fogyatékosságot nehéz definiálni. hogy a kategóriák közötti különbségtétel megfeleljen a szociálpolitikai céloknak. a foglalkoztatási intézkedések és az ADLtámogatások területén használatos fogyatékosság-definíciókat. Ez azonban nem egyszer dolog. de akkor szembekerülhetnek elöljáróikkal. pácienseikkel és a fogyatékosok nem orvosi szószólóival. abban a hitben. Kimutattuk. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése Az el z fejezet a fogyatékosságdefiníciókat aszerint vizsgálta. a jövedelempótlás terén (nem kategorikus szociális segély) és az ADL-támogatásoknál (amikor az id skorúak és a fogyatékosok felmérése azonos módon történik). hogy a politika alakítói jelent s döntési szabadságot hagynak a végrehajtó szervezeteknek. de találhatják magukat olyan helyzetben is. és elegend támogatást adnak-e az illet knek. hogy a különféle szociálpolitikákra milyen fogyatékosság-kategóriák jellemz ek. további kérdések maradnak függ ben arról. 51 4. különleges igényeik vannak. hogy a fogyatékos embereket úgy kell-e tekinteni. hogy a fogyatékos emberek igényeit megfelel en felismerik-e. A fogyatékosság Äorvosi´ és Ätársadalmi´ modellje közötti vita akörül forog. Országpéldáink azt sugallják. hogy látogassák meg a személyt otthonában és készítsenek jelentést az illet szociális környezetér l. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk. Az orvosi közösség. hogy a fogyatékossági kateg óriák körülhatárolásának gyakran intézményi szempontai vannak.

mint amely hatékonyabban és kevésbé feltételes módon biztosítja a jogokat. mint amelyek a járulékelv alapján er sítik a szociálpolitikát. állami szervezetekkel stb. az univerzális rendszerek velejárója. míg a viszonylag kevéssé orvosi irányultságú rendszerekben az intézményi orvosok csak a papírokat ellen rzik. A sem nem jövedelemteszt. A társadalombiztosítás. e területek mindegyikén találhatók átfedések az adott szakpolitikai területen létrejött szociális jogok tekintetében. vagy funkcionális felméréseket végeznek. míg a kevésbé orvosi irányultságú rendszerekben inkább a kezel orvosok (az általános orvosok. a szociális szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén különféle modelleket találtunk. hogy a legtöbb állam egyidej leg a fogyatékosság definiálásának többféle megközelítését is alkalmazza a szociálpolitika különböz területein. felülvizsgálják a diagnózisokat. ezért az ilyen szociálpolitika úgy tekinthet . vagy szerz déses viszonyban állnak vele. fejezetben bemutattuk. Ezekben a rendszerekben a felmérésben részt vev orvosok rendszerint az igazgató intézmény alkalmazottai. Mivel a szabályozó szociálpolitika a jogok definiálásának folyamatában a költségvetési kényszereket kinyilvánított módon nem veszi figyelembe. hogy a történelmi tapasztalat alapján összekapcsolja egymással a jövedelemtesztet és a helyi szociális támogató rendszereket. az egészségügyi szolgálatnál dolgozó orvosok) jelentéseire támaszkodnak. Az a nézet. A központi finanszírozás velejárója lehet a fogyatékosságfelmérés er sebb szabályozottsága és összhangja. mint az el z fejezetben rámutattunk. A jogok másik megközelítése annak vizsgálata. A szabályozó szociálpolitika úgy m ködik. miként történik a források elosztása a szabályozó szociálpolitikában. mint a költségvetési 52 szociálpolitika. hogy vajon a jogok lehet vé teszik-e az egyén számára. Az orvosi adatokra er sen támaszkodó rendszerekben az intézményi orvosok orvosi vizsgálatokat végeznek. AZ ORVOSI ADATOKRA TÁMASZKODÁS MÉRTÉKE Egyes rendszerek nagy er t fordítanak orvosi tanúsítványok beszerzésére a fogyatékosság meghatározását megel z en. miként. nem általában az állampolgároknak. amelyek függetlenek az ellátási eljárásoktól. a szociális támogatások. miszerint a jövedelemteszt alkalmazása nem áll összhangban a szociális jogok biztosításával. részben abból fakad. de teljes orvosi vizsgálatot nem. Ezek a rendszerek azonban a jogokat a járulékfizet knek biztosítják. azonban.) szemben. ez azonban újabb kérdéseket vet fel a fogyatékossági kategóriák kialakításának módjára vonatkozóan. és amelyekkel élni lehet egy sor szolgáltatóval (munkáltatókkal. vagy más módon helyezik biztosabb pénzügyi alapokra. A biztosítás alapú rendszereket ezzel szemben általában úgy tekintik. A 3. 4. például a fogyatékossági kategóriák körülírása esetén. hogy más odaítélési elvekre helyezik a hangsúlyt. Általában nem mondható el. 1. hogy a fogyatékosság meghatározásának léteznének nemzeti modelljei. két dimenzióban meghatározva. Manapság számos országban a szociális támogató rendszereket központilag finanszírozzák. A nem orvosi irányultságú rendszerekben . és gyakran támaszkodnak szakmai hatáskör gyakorlására. amelyekben a költségvetési kényszerek jelent sen befolyásolják az ügyintézés módszereit. Például számos elemz vélekedik úgy. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái Ebben a szakaszban a felmérési eljárások egyszer típusait mutatjuk be.eljárva. hogy a jövedelemteszt ellentmond a szociális jogoknak. és nem annyira speciális szaktudásukra támaszkodva kell megtenniük. és ennek az összefüggési tényez nek a felismerése nélkül nem lehet beszélni a fogyatékosok jogainak jellegér l a szociális támogatások területén. hogy jogokat hoz létre. és a fogyatékos emberek jelent s része nem tud élni ezekkel a jogokkal. Továbbá. és ha igen. sem nem járulék alapú (gyakran univerzálisként emlegetett) ellátások gyakran a kívánatosság csúcsát jelentik a jogok területén. Ebben a fejezetben azonban az Európai Unió néhány tagállamának példájával megvilágítva felvetünk néhány kérdést azzal kapcsolatban.1. a támogatás iránti igény érvényesítését.

található néhány olyan felmérés is. Ahol az ellátások m ködtetéséért a helyi szervezetek viselik a pénzügyi felel sséget. Ennek a modellnek van néhány. Egyes esetekben maga a helyi szervezet dönthet. nagyon fontos. Ahhoz. Az orvosi igazolások szerepe korlátozott. A. hogy a kérelmek felmérésének kulcs - 53 kérdései nem feltétlenül orvosi jelleg ek. Kevés orvosi bizonyítvány. van amikor nem. de az igazgató intézmény nem bírálja felül a kezel orvosoknak a kérelmez állapotára vonatkozó diagnózisát. a szociális munkások. szabályokat és követend eljárásokat ír el a fogyatékosság felméréséhez. hogy az összegy jtött orvosi igazolásokat csak bizonyos határig számítják be. hogy megteremtik a szociális szakemberek. más résztvev k viszont nagy mérlegelési lehet séget kapnak. hogy a juttatások odaítélésére kulcsparamétereket határoz meg. ezért a kiadások kézben tartására törekszik oly módon. az igazgatást ellátó intézmények hajlamosak annak hangsúlyozására. a döntési szabadság nem orvosokra ruházása igazolható legyen. AZ ORVOSOK ÉS MÁS SZAKEMBEREK DÖNTÉSI SZABADSÁGA Mint fentebb megjegyeztük. Továbbá. A központi kormány igyekszik korlátozni az orvosok és az eljárásban közrem köd más személyek mérlegelési szabadságát. Ez a modell ezért azon nyugszik. Ebben a szakaszban bemutatjuk a két dimenzió különböz összjátékaiból álló négy modell f jellemz it. hogy ezek a szakemberek elismerten nagy szaktudással rendelkezzenek. 2. abban az értelemben. hogy intézkedéseket dolgozhat ki arra nézve. ott általában azt tapasztaltuk. amelyben mindenféle szakmai mérlegelési szabadság korlátozott. hogy a legnagyobb mérlegelési szabadság a felmérés (a Äszemélyek´) szintjén található. amely láthatóan viszonylag nem orvosi irányultságú. ki mit kapjon. de ez az érintett szociálpolitikai területekre irányul. az A modellel közös jellemz je. A 4. a másikba azok. és ez segít szakembereiknek abban. például olyan százaléktáblákkal. Van amikor a mérlegelési szabadság helyhez kötött. de csak a funkcionális korlátozottságokka l kapcsolatban. amelyek célja a mérlegelési szabadság csökkentése és a következetesség er sítése. kis mérlegelési szabadság Ez a modell a leggyakrabban ott fordul el . munkaer -piaci szakért ket vagy multidiszciplináris munkacsoportokat. igényelhet specializálódott fogyatékosságfelmér szaktudást. hogy a mérlegelési. és az igazgatást végz intézmény alkalmazhat saját orvosokat a jelentések értelmezésére. abban az értelemben. Az orvosi bizonyítványokra nagyon támaszkodó rendszerek között szintén két alcsoport van. és az orvosok mérlegelési szabadsága meglehet sen kicsi. de ezt a döntési szabadságot általában nem terjesztik ki a felmérés fogyatékossággal foglalkozó részére (de kiterjedhet például a jövedelemtesztekre vagy a jogosultsági szintekre). míg az er sebben orvosi orientációjú rendszerekben maga az orvos dönt. Az egyikbe a sok bizonyítvány ± nagy döntési szabadság formulával jellemezhet rendszerek tartoznak. hogy meg rizzék fennhatóságukat a munkájukhoz szükséges ismeretek felett. A jelentések származhatnak a kezel orvosoktól. Az A eltér en az intézményi -tól orvosok maguk is vizsgálhatják a kérelmez ket. például szociális munkásokat. a másik szabályokon alapuló megközelítést alkalmaz. ahol a központi kormány finanszírozza a juttatásokat.az igazgató intézmény nem vizsgálja felül a kérelmez állapotáról a kezel orvos által adott diagnózist. . az orvos esetleg csak tanácsadói szerepet tölt be a döntésnél. B. amelyekben az orvosi igazolásokat viszonylag merev keretek között értékelik. az orvosok kevés mérlegelési lehet séggel rendelkeznek. szakaszban példákat hozunk a tanulmány által vizsgált országokból. különösen a munkaképtelenség felmérésére. Kevés orvosi bizonyítvány. A B modellt m ködtethetik orvosok. hogy illusztráljuk a különböz modellek m ködésének egyes területeit.2. a foglalkozási terapeuták és a foglalkoztatási szakemberek iránti köztiszteletet és közbizalmat. nagy mérlegelési szabadság Ebben a modellben kevés orvosi bizonyítványt gy jtenek össze. Ebben a kategóriában két eléggé különböz csoport található: az egyik nagy mérlegelési szabadsággal ruház fel más szakembereket.

de ez a helyzet nem elkerülhetetlen: függ például az orvos intézményi hovatartozásától. Az ilyen rendszerek valamint az A és a B mintájú rendszerek intézményi struktúrája között jelent s különbségek vannak. Kevés orvosi bizonyítvány. El ször is. hogy az orvosi adatokat fogyatékossági táblázatok vagy százaléktáblák szerint használják fel. Hasonlóképpen jellemezhet k a francia COTOREP által alkalmazott módszerek is. a személy állapotának leírását orvosi fogalmakban rögzítik. hogy az intézmény nagyon sok orvosi adatot gy jthet össze és saját belátása szerint jelent s er ket fordíthat speciális vizsgálatokra azzal a kett s céllal. Sokkal nehezebb megítélni. hogy a döntéshozók nagymérték szabadságot tartsanak fenn maguknak. A másik probléma a döntéshozó mérlegelési szabadsága mértékének megállapítása. Noha elvileg lehetséges az összes értékelési rendszer elhelyezése a két dimenzióban. de nem maguk hozzák a döntéseket. D. és a százaléktáblázat (a VM. kis mérlegelési szabadság Ennek a modellnek a kulcseleme az. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban Ebben a szakaszban olyan példákat mutatunk be a tanulmány által vizsgált országokból. Azonban. hogy meghatározza. azért még nem soroljuk az orvosi adatokra támaszkodó felmérések közé. azaz megkísérlik-e irányítani vagy korlátozni a döntési szabadság gyakorlását. Különösen két problémára kell felhívni a figyelmet. Az A és a B modellt l eltér en ebben a rendszerben egy rangid s orvos hozhatja meg a döntést. az orvosi adatokra támaszkodás nem ugyanaz. és erre az Európa Tanács fogyatékosság -felmérésr l szóló jelentése is rámutatott (Európa Tanács. szakaszban leírt négy modell m ködését illusztrálják. C. hogy ezek a szabályok a gyakorlatban ténylegesen mennyire korlátozzák a döntési szabadságot. mint az orvosok bevonása az értékelési eljárásba. Különbséget teszünk az olyan orvosi vizsgálatok között.1. amelyek a 4. Amint e fejezet bevezet jében megjegyeztük. amelyekben esetenként a reform a fogyatékosság szociális modelljének szem el tt tartásával történt. Ha ez utóbbi típusú felmérést (amelyet néha Äfunkcionális´ felmérésnek neveznek. hogy az orvosok igyekeznek a problémákat úgy megfogalmazni. Az megállapítható.2.). amelyek azt vizsgálják. Ezeket az eszközöket rendszerint orvosok alkalmazzák. ezek a felmérési rendszerek nem szolgálnak különleges szociálpolitikai célokat. 14-17. hogy a politika alakítói (a kormány és a törvényhozás) alkottak-e szabályokat. Sok orvosi bizonyítvány. az orvosokat megbízhatják nem szorosan vett orvosi döntések meghozatalával is.2. Például a spanyol LISMI m ködtetésére el írt fogyatékosságfelmérési módszert multidiszciplináris munkacsoportok alkalmazzák. hogy az lehet vé tegye számukra speciális orvosi tudásuk felhasználását. de ezt a fogalmat nem egységesen használják az egyes országokban) orvosok végzik is. Sok orvosi bizonyítvány. 4. nagy mérlegelési szabadság A szociálpolitika szélesebb összefüggésébe helyezve az A modell szerint a hasonló igény emberekkel . és jóval kevesebb orvosi igazolással dolgoznak. Nagyon nehéz megmondani. a képességcsökkenés-irányultság enyhítése érdekében. amelyek a diagnózist. szakaszban) nem orvosi adatokat is tartalmaz.). Megfigyelhet . hogy egy-egy rendszer valójában mekkora teret hagy az egyéni megítélés számára. 2002. noha vannak példák a D modellhez tartozó megreformált rendszerekre is. Különösen a képességcsökkenési táblázatok használhatók oly módon. 54 járás stb. old. hogy a személy végre tud-e hajtani bizonyos egyszer cselekményeket (ülés. Például az egészségbiztosító adhat betegsegélyt és/vagy tartós munkaképtelenségi segélyt is. a valóságban egyes rendszerek min sége kétséges. A. Az intézményi orvosok rendszerint tanácsokat adnak a döntéshozóknak. Ennek a modellnek az egyik f jellemz je.diagnózis és kezelés céljából nem. a B modellhez sorolható rendszerekben használatos eszközökkel ellentétben. és az olyan képességfelmérések között. és az orvosok nagyfokú döntési szabadsággal rendelkeznek. milyen egészségügyi szolgáltatásra van szükség (az orvosi rehabilitációt is beleértve) és hogy ellen rizze a tartós jövedelempótló ellátásra való jogosultság megszerzését. leírását lásd a 3. nagy mérlegelési szabadság Az e modellnek megfelel rendszerekben sok orvosi papírt gy jtenek össze.

A B . E rendszer ezzel ellentétes velejárója azonban az. amelyben a költségvetési kényszerek nem kötik meg a döntést hozó szakemberek kezét. a döntési szabadság gyakorlását az igények feltárására és kielégítésére irányuló er teljes szakmai irányultság kíséri. hogy növelje a fogyatékos emberek önállóságát annak eldöntésében. az A modell elmozdulhat a B modell felé. különösen ott. hogy a szociálpolitika terjeszked megközelítésére támaszkodik. függetlenül attól. Így. A fogyatékosság terén nyomás alá kerül szakemberek másik lehet sége. Az A modell negatív vonásai el ször annak a ténynek a lehetséges kedvez tlen mellékhatásából fakadnak. m ködése viták tárgyát képezi. ha er s pénzügyi nyomás nehezedik rá. azt sugallva. hogy a fogyatékos emberek esetében a más támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóhoz hasonló bánásmódot alkalmaznak. hogy ezt a rugalmasságot el kell fogadni. hogy ezek az igények egészségi korlátozottságból fakadnak-e vagy sem. valamint bizonyos mértékig Írországban a jövedelempótlás területén lelhet fel. hogy el reviv választ adjanak ezekre a kérdésekre. 55 B. A szociális szakemberek azzal válaszolhatnak a fokozódó költségvetési kényszerekre. hogy az A modell szerinti szociálpolitikai intézmények viszonylagos nyitottsága és számonkérhet sége lehet vé teszi a fogyatékos embereknek és intézményeik számára. Az A modell er sségei az integrált szociálpolitikai megközelítéshez f z d kapcsolatában lelhet k el. A szociálpolitikai intézmények teljesítménye politikailag számonkérhet . Dániában azonban a f fogyatékossági juttatások igazgatásának helyhezkötöttségére val átmenet ó felvetett néhány kérdést. A foglalkoztatási szolgáltatásokban láthatólag e potenciálisan kedvez tlen vonások egyike sem okoz sok vitát vagy nehézséget. mint bárhol másutt. és a szabályok és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai megítélést hangsúlyozó felmérési megközelítéssel társítják. A jövedelempótlási. noha az ír társadalombiztosítási intézetnél dolgozó orvosok láthatólag nagyobb mérlegelési szabadságot élveznek. Az önálló életvitelt célzó mozgalom célja. a betegségi és a fogyatékossági ellátást helyi szinten összevonják. az igazgatás nagyon nyitott. hogy az ésszer sítés eszközeként orvosi kritériumok alkalmazásához folyamodhatnak (a C modell felé mozdulnak el). hogy ez a modell er teljes szerepet ruház a szociális szakemberekre. másodszor abból. Más országokban a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási szolgáltatásokban lelhet fel. fejezet) a mérlegelési szabadság gyakorlása láthatólag csökkenti a jogokkal kapcsolatos konfliktus mértékét. Ez a mozgalom igen befolyásosnak bizonyult Skandináviában. hogy ne nekik kelljen személyes felel sséget vállalniuk a hátrányos megkülönböztetésekért. Kevés orvosi bizonyítvány.hasonlóan kell bánni. hogy a használatos besorolásokban a szociális támogatást. Dániában jelent s teret nyit a rugalmasság számára. kis mérlegelési szabadság A B modell az Egyesült Királyságban és Hollandiában. amint azt a svédországi jelentés az LSS/LASS (törvény az egyes fogyatékos csoportoknak adott támogatásokról és szolgáltatásokról/törvény a kompenzációs segélyr l) tárgyalása során meg is jegyzi (lásd 3. A jövedelempótlás és az ADL-támogatás terén a feszítettebb pénzügyi feltételek némi nyomást gyakorolnak a nagy mérlegelési szabadságú modellre. A szakemberek hatáskörével kapcsolatos kérdések különösen az ADL-támogatások és az önálló életvitel el segítése terén adódnak. mint egyesült királyságbeli kollégáik. Az állam szociális szakemberei befolyásolhatják a szociális problémákra adandó szakpolitikai válaszok kidolgozását. a foglalkoztatási és az ADL-támogatási intézkedések terén az A modellt Skandináviában inkább alkalmazzák. miként szervezzék meg saját életüket. A mérlegelési. ahol e szolgáltatások a Änehezen elhelyezhet kre´ irányulnak (lásd 3. fejezet). hogy nyomást gyakorolnak a kormányra: alkosson egyértelm bb igényjogosultsági szabályokat. s t el kell mozdítani a foglalkoztatásban való részvételt ösztönz ellátások hatékonyabb m ködtetése érdekében. A segélyekre vonatkozó szabályok (különösen a fogyatékossági segélyek arányainak összehangolása más segélyekkel) azt sugallják. fejezet). A jövedelempótlás terén a fogyatékosságfelmérés procedurális megközelítésében (lásd 3.

nagy mérlegelési szabadság Franciaországban. Belgiumban és Ausztriában a C modell számít tipikusnak a társadalombiztosítás igazgatásában. vagy kezelési javallatot. mert az orvosi vizsgálatok megkett zéséhez vezet. Ez problematikus. hogy a fogyatékos emberek és mások gyakran rossz véleménnyel vannak a felmérési eljárásról. Egyes orvosok szerint meg kell állapítani az orvosi Äokságot´. hogy kérdéseket vessenek fel az orvosi diagnózisra és kezelési javallatra vonatkozóan. anélkül. Az olaszországi és a spanyolországi jövedelempótló biztosítás igazgatásában is fellelhet k a C modell jellemz i. a kommentátorok lesújtó véleményeket hangoztatnak a szervezet által alkalmazott orvosi stáb min ségér l. Németországban. A mode ll igyekszik megfelelni a fogyatékossággal összefügg egyéni igényeknek. Mindhárom országban rejtett munkamegosztás van a személy kezel orvosa és a segélyfolyósító intézmény alkalmazásában álló orvosok között: az utóbbiak a funkcionális korlátozottságokra összpontosítanak és tartózkodnak attól. hogy az egyéni gondozási igényeket kell en szoros rendszerben értékeljék. az egészségügy és a segélyfolyósítás közötti kapcsolat nélkül. hogy a szóban forgó igényekr l hatékonyan gy jtsön be információkat. de a mérlegelési szabadság megszüntetése nyilvánvalóan felveti a határok kérdését. amelyek az adott személy esetében Äigazolt munkaképtelenségi ok´ (CCI) miatt következtek be. ahol az értékel feladata. A B modellhez tartozó rendszerek azonban nem mindig sikeresek a kezel orvosok és az intézményi orvosok szerepének körülhatárolásában. A betegbiztosítás Ausztriában és Németországban néhány hasonló jellemz t mutat. hogy felmérje azokat a képességkorlátozottságokat. de a többi országban meglev . mások a Äcélszer ség´ mellett szállnak síkra. Néha orvosok (a gyakorlatban ápolók) végzik a felmérést. A B modell egyik jellemz je. Például az Egyesült Királyságban a Brit Orvosi Társaság er teljesen bírálja a segélyfolyósító szervezet által alkalmazott személyi képességfelmérést. A szolgáltató szempontjából a modell elejét veszi az adminisztratív eszközök iránti túlzott igényeknek. de arra kérik ket. C. Az utóbbi években az Egyesült Királyságban és Hollandiában ilyen reformok történtek a fogyatékosok jövedelempótlását szolgáló szakpolitikai intézkedések terén. az orvosok közötti konfliktusok . hogy személyes képességfelmérésnek (PCA -nak) vetnék ket alá. amelyek az igények egyedi felmérése során szoktak felvet dni. Miközben a C modell nagyon támaszkodik az orvosok szakmai hatáskörére. s ezért id nként a költségvetési és más politikai gondok kezelése érdekében szükségessé válhat a felmérés reformja. vagyis bizonyos orvosi állapotú embereket eleve munkaképtelennek tekintenek. A fogyatékosság kategóriáját úgy alakították ki. és ne vizsgálják felül az orvosi diagn ózist. Az Egyesült Királyságban az orvosi bizonyítványt els sorban az adminisztráció lerövidítésére használják. és feszültségeket támaszt a biztosítóintézetek és az egészségügyi szolgáltatók között. hogy a képességfelmérés során tapasztalt korlátozottságok leírhatók-e speciális orvosi fogalmakkal.modellre jellemz az Egyesült Királyságban az ADL-támogatásra adott ellátás (fogyatékossági életjáradék) megközelítése. a fogyatékoságfelmérés a központi kormány által el írt szakpolitikai paraméternek t nik. ez orvosilag diagnosztizált állapot. ez utóbbi a felmérés tárgya a személy korlátozottságainak leírása. gyakran adódnak kérdések az orvosi bizonyítványoknak a felmérésben betöltött pontos szerepér l. hogy a CCI-vel nem összefügg korlátozottságok figyelmen kívül hagyhatók. amely azt sugallja. Hollandiában a vitatott kérdések egyike az. A juttatások kedvezményezettjei szempontjából a B modell láthatólag világosan leírja a jogokat. Az alkalmazott szabályok és gyakorlat rugalmasságának hiánya azonban azzal jár. így konfliktusok adódhatnak közöttük. Noha a B modellhez tartozó rendszereket lényegében nem orvosiaknak tekintjük. az egyöntet séggel és a pártatlansággal kapcsolatos problémáknak. amely szerintük az önkényes megkülönböztetések felé hajlik. Ezek a kritikák az összes fent említett ADL-támogatási rendszerben megfogalmazódtak. Sok orvosi bizonyítvány. Ez a kérdés bizonyos mértékig Írországban is felvet dik.

Megtalálható számos Äszabályozásban´ is. pszichiátria) szervez dik. Németországban és Ausztriában a fogyatékoskártya tulajdonosa olyan juttatásokra jogosult. amellyel annak tulajdonosa bizonyos juttatásokat tud igénybe venni. hogy a szociális és a gazdasági tényez k némi befolyást gyakorolnak a fogyatékosságfelmérésre. és így tovább. hogy a kártyát az Egészségügyi és Szociális Minisztérium által adott különféle ellátások és szolgáltatások igénybe vételére használják. vagy fogyatékosigazolványt bocsáthat ki. például azokban a helyzetekben. Ez azonban csak annyit jelent. Nem biztosítja azonban. Ráadásul a C modell magas adminisztratív költségekkel jár.rontják e modell elfigadottságát. ha akarja. Például Franciaországban a COTOREP Äorientációs´ döntéseket hoz arra a foglalkoztatástípusra vonatkozóan. hogy a fogyatékosok jogállását a megfelel ellátásokhoz való jogok mentén . amelyekben a fogyatékosságról általános felmérés készül. például azáltal. a parkolási engedély. amikor a fogyatékossá min sítésr l dönt. amely a fogyatékos személy számára megfelel lehet. A Äpatológiaianatómiai fogyatékosság mértékének´ felmérését az egészségügyi ellátási (kórházi) körzetekben alakult egészségügyi bizottságok végzik. vagyis azon. a foglalkoztatási kvótába tartozó munkahelyek. Sok függ azonban annak az intézménynek a vezetését l. amelynek eredményét azután egy sor különféle szociálpolitikai célra használják fel. kis mérlegelési szabadság A D modell ismerhet fel a jövedelempótló biztosítás terén Portugáliában és Görögországban. Németországban a kártyát egyetlen hatóság adja ki. A kártya elnyerése az els lépésnek tekinthet az e szolgáltatások igénybevehet sége felé vezet úton. sebészet. Sok orvosi bizonyítvány. Ahol a járulékfizet knek módjukban áll ellen rizni a biztosítót. A szabályozó modell olyannak tekinthet . Görögországban a közelmúltban kezd dött a fogyatékosságikártya -rendszer bevezetése. Ez vitatható a küls definíció legitimitása szempontjából. Ahol a biztosító közvetlenül a központi kormánynak felel és f leg a pénzügyi ellen rzés miatt aggódik. a bizottság felépítése orvosi szakterületek szerint (patológia. és súlyt helyez a döntéshozás egyöntet ségének biztosítására. az orvosi állapot vagy az egészségügyi korlátozottság mellett figyelembe veheti a személy szociális körülményeit is. akik aztán élhetnek ezekkel a jogokkal az ellátó intézményekkel szemben. ami pazarlásnak t nik. ott er teljesen orvosi megközelítést alkalmaz az igények korlátok közé szorításának eszközeként. mivel az ellátás során egészségügyi ellátás nem történik. hogy üres és érvényesíthetetlen jogokat ad. vagy kiegészít irányvonalak kidolgozásával). mert szakorvosokat és orvosi technikákat alkalmaz. A kártyát azok kapják. A kártya automatikusan jogosít a közlekedési kedvezményekre. 56 A C modellben az orvosoknak biztosított nagy döntési szabadság azt jelenti. E struktúra egyik következménye az. hogy a szolgáltatások találkozzanak az egyes személyek konkrét igényeivel és körülményeivel. hogy az ésszer sítés más módokon történik (például sorbaállítással. D. hogy az orientációs döntések számára megfelel intézkedések rendelkezésre álljanak. rossz hírbe hozhatja a küls eljárást azzal. hogy az orvos. hogy jogokat hoz létre a fogyatékos emberek számára. hogy az ellátók nem módosíthatják a fogyatékosság definícióját szolgáltatásaik ésszer sítése érdekében. amilyenek például viteldíjkedvezmény a tömegközlekedési eszközökön. de különféle szervezetek alkalmazzák azokat. ott azt tapasztaltuk. de a cél az. amely a fogyatékossági kategória meghatározásához képességcsökkentési táblázatot alkalmaz. akik 67%-os vagy annál nagyobb mértékben fogyatékosok. Elvben a COTOREP olyannak tekinthet . valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek elleni biztosítás terén több más államban. de nagyon sok múlik az elosztási folyamat további menetén. Például valamely intézmény fogyatékoskártyát. Ausztriában is használnak képességcsökkenési táblázatot. hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képvisel i részt vesznek annak vezet testületeiben. amelyhez az orvos tartozik.

Összefoglalás Az e fejezetb l adódó f következtetés igen egyszer en megfogalmazható: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek közötti határ meghúzására nincsenek eszményi módszerek a szociálpolitikában. bármiféle olyan eljárás nélkül. és a rendszer kikerüli azokat a helyzeteket. Az er sen orvosi irányultságú rendszerek elfogadottabbak lehetnek. mert nem sajátos szociálpolitikai célokra használják ket. és hatékonysága is kétséges. A szabályozó jelleg szakpolitikai intézkedések egyik jellegzetessége. A kapcsolatrendszer szabályozása és az ügyleti költségek csökkentése érdekében a felek elfogadhatják a képességcsökkenési táblázatok. hogy összefogottabb.teremti meg. 58 III. az általános fogyatékossági státusz nincs összhangban azzal a törekvéssel. hogy a D modell f leg azokban a szabályozásokban m ködik.) között. A D modell a legkövetkezetesebb az olyan általános fogyatékossági státusz kijelölésében. hogy a biztosítók irányítási rendszere nem megfelel en szabályozza a döntéseket. pedig a költségvetési szociálpolitika els dleges célja éppen ez. amelyekben a döntési szabadság problematikus (noha nyitott kérdés. Ezek az eszközök nem olyanok. mint a többi modell. különösen. Például a magánbiztosításban a biztosítók által a fogyatékosság jellegének eldöntésében gyakorolt mérlegelési szabadságot a politika alakítói támadhatják azon az alapon. hogy a forrásokat a legnagyobb szükséget szenved khöz irányítsák. Az általuk adott kedvezmények költségei megoszlanak a szolgáltatók (a munkaadók. ami biztosítaná. rész Az Európai Unió fogyatékosságügyi politikája 5. vagy más eszközök használatát. amely a szakpolitikai intézkedések széles körében használható. vagy általánosabb értelemben azon az alapon. Valóban fontos lehet. Meghökkent azonban. hogy a biztosítók ösztönzése torzulásokat vihet a döntési szabadság gyakorlásába. a közlekedési vállalatok stb. ha nagy az orvosok iránti tisztelet. amilyeneket a B modellhez tartozó rendszerek alkalmaznak. 57 A D modell inkább azokban a helyzetekben érvényesül. Azok a rendszerek. kocsija van. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció . de a gyakorlatban az intézmények ellátóktól való függetlensége inkább elszigeteltségnek tekinthet mint függetlenségnek. hogy minél inkább Äobjektívek´ legyenek és ne függjenek sajátos intézményi céloktól és követelményekt l. amelyek kevés figyelmet fordítanak a sz kös források hatékony elosztására. amelyekben nyíltan kiderül. nagyon támaszkodnak szociálpolitikai jelleg szempontokra. hogy a képességcsökkenési táblázatok valóban hatékony módszert jelentenek-e a döntések irányítására). ahogyan ezt a franciaországi nemzeti jelentés részletesen ki is fejti. Ezért elmondható. hogy az orvosok nem értenek egyet. állásba mehet stb. hogy a jogosultságok a képességcsökkenésekb l következnek. és nem állnak a finanszírozó hatóság általános ellen rzése alatt. hogy az eszközök legitimitását széles körben elismerjék annak érdekében.). Úgy t nik. hogy az illet tudja -e gyakorolni ezeket a jogokat vagy sem (például ingyen utazhat. hogy az egyes jogosultságok valóban a személy javára szolgáljanak. Ezzel szemben a fogyatékosstátussal megszerzett jogosultságok értéke személyenként nagyon változó. A költségvetési szociálpolitikai intézkedésekt l eltér en ± amelyek igyekeznek a forrásokat az igényeknek megfelel en elosztani ± a szabályozó szociálpolitikai intézkedések nem els sorban a sz kös források hatékony elosztására irányulnak. attól függ en. amelyek nem az orvosi igazolásokra helyezik a hangsúlyt (A és B modell).

hogy e diszkrimináció-ellenes politikák miként illeszkednek más olyan politikákhoz. amely egy másik csoportra. hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. de akiknek a megbélyegzés és a sztereotípiák következtében korlátozottak az esélyeik. E felfogás leginkább azoknak a fogyatékosoknak el nyös. Az Äegyéni érdem´ típusú megközelítés szerint a definíciónak fel kell ölelnie azokat a kisebb képességcsökkenéseket és egészségügyi körülményeket is. és azt is megvizsgáljuk.1. különböz egyenl ség -felfogásokhoz. akiknek a képességei lényegesen korlátozottak. s jól láthatóan eltér fogyatékosság-definíció következik bel lük. Framework Equal Treatment Directive. amely kisebb fogyatékosságokat is magában foglal. E kétértelm ség mögött az egyenl ség különböz felfogásai húzódnak meg. akiknek a termelékenysége sértetlen. Az Äeredményegyenl ség´ típusú megközelítésnek megfelel definíció közelebb áll a szociálpolitikában uralkodó felfogáshoz. miként kapcsolódnak az eltér definíciók a diszkriminációellenes jogszabályokban burkoltan megnyilvánuló. de nem definiálják azt. fogyatékosság és szexuális beállítottság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. E fejezet egyik célja. A tagállamok körében el fordulnak olyan diszkriminációt általánosan tiltó normák (például a nemzeti alkotmányban). a lényegi . hogy bemutatjuk. hogy valaki diszkrimináció áldozatává válik-e vagy sem. sz kebb meghatározás. hogy célja az egyének számára egyenl esélyek biztosítása a munkához és a képességeiknek megfelel fizetéshez. olyan. hiszen annak központi kérdése az. a foglalkoztatásba való belépést vagy a munkában maradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. Áttekintjük az érvényben lév diszkrimináció-ellenes intézkedéseket. Úgy t nik. Az egyéniérdem-felfogásban tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a fogyatékosság definíciójára. Ezek egy része átfogó definíció. és törvényen kívül helyezte a vallás. akiknek a munkaképessége (tehát a Ätermelékenysége´) állapotukból fakadóan nem. Egyenl bánásmódról szóló keretirányelv. hit. 59 eredményegyenl séget el térbe helyez felfogás a lényegi korlátozottságokkal szembenéz knek kínálhat többet. Ezzel szemben az újraelosztási elemeket és pozitív cselekvést is tartalmazó. specifikusabb és részletezettebb törvények. amelyek nem jelentenek lényegi korlátozottságot az adott személy tevékenységét és érzékelt fogyatékosságát illet en. Diszkrimináció és egyenl ségfelfogások A fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetés irodalmában meglehet sen vitatott kérdés. amelyek definíciókat is tartalmaznak. mivel a FETD is csak arra szorítkozik. amelyek megemlítik a fogyatékosságot. mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hangsúlyt. e két felfogás egyike a másik világosan elkülöníthet alternatívája és viszont. E f célja annak vizsgálata. hogy a diszkrimináció-ellenes jogszabályok els sorban csak azok védelmére hivatottak-e. 5.) A FETD nem tartalmazza a fogyatékosság definícióját. amelyek a fogyatékosok el tt álló. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén. vagy azok is a törvény lehetséges kedvezményezettjei közé tartozzanak-e. Az esélyegyenl ség az egyéni érdemre helyezi a hangsúlyt abban az értelemben. FETD) megteremtette az egyenl elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken. hogy rávilágítson az átfogó és a sz kebb definíció közötti választással kapcsolatos kérdésekre.Egy 2000 novemberében kibocsátott európai uniós (EU) irányelv (Council Directive 2000/78/EC. Ezt úgy tesszük. Mindenekel tt két átfogó koncepciót azonosíthatunk:az esélyegyenl séget és az eredményegyenl séget. más része pedig csak a Älényeges´ korlátozottságokra szorítkozó. illetve csak jelentéktelen mértékben korlátozott. Az itt tárgyalt példák azonban a fogyatékosság alapján történ megkülönbözetés visszaszorítását célzó.

). Nem világos. E felfogást Äradikális esélyegyenl ségként´ lehetne jellemezni. amely kimondja. amely a mentségeket kritikusan szemléli. Norvégia részben csoportközpontú. hogy az akkomodációhoz f z d jog összhangban áll-e a fogyatékosság átfogó definíciójával (illetve a definíció hiányával). hogy az európai államok diszkriminációellenes politikái között találunk e felfogásnak megfelel szakpolitikai intézkedéseket. Vannak azonban olyan csoportközpontú szakpolitikák is. de a diszkrimináció jogosságát alátámasztó mentségeket minden további nélkül elfogadja. milyeneket? 60 (A) ÍRORSZÁG Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény (1998. ahol hagyományosabb (és régebbre visszanyúló) intézkedéscsomag van érvényben. amely az önkényes és ésszer tlen magatartást tekinti diszkriminatívnak. és ha igen. Mindez egyenl séget el mozdító kötelezettségeket róna a munkáltatóra. b) krónikus megbetegedést el idéz .) a foglalkoztatásban és az élet egyéb területein a diszkrimináció számos formáját tiltja (köztük a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést). illetve terveznek-e csoportközpontú intézkedéseket. így ezekben a szakpolitikákban nincs is szükség annak definiálására. mint az eredményegyenl ség típusú megközelítés. A skála másik végét jelenti az Äegyenl ség. de az újraelosztó elemekre nem fektet akkora hangsúlyt. A skála egyik végén találjuk a McCrudden által Äegyenl ség. amelyek nem az egyéni jogvitákon alapulnak. amelyben korlátozott mértékben fellelhet egyrészt az egyéni érdem Äegyenl ség. Milyen szerep jut az egyéni jogvitáknak. A fogyatékosság definícióját a törvény 2. 15.korlátozottságokkal él kre irányul. Végül Franciaország példáját tárgyaljuk. mint igazságosság´ felfogást tükrözik. Számos elemz véleménye szerint a diszkriminációellenes törvényen belül a fogyatékosok ésszer alkalmazkodásáról szólórendelkezések az Äegyenl ség. vagy valószín síthet en el idéz él szerveze jelenléte a tek . A fogyatékosság mely definícióját alkalmazzák? 2. hogy ezek a különböz egyenl ségfelfogások miként tükröz dnek az egyes államok szakpolitikai intézkedéseiben. mint ésszer ség´ típusú megközelítése. Äradikális esélyegyenl ség´ típusú megközelítésre szolgáltat példát. A bizonytalanság másik forrása egy harmadik egyenl ségfelfogás kialakulására vezethet vis sza. ugyanakkor megtalálhatóak az eredményegyenl ségre irányuló újraelosztás szakpolitikák is. mint puszta racionalitásnak´ (Äequality as mere rationality´) nevezett megközelítést (évszám nélkül. Egyrészt az esélyegyenl ség/egyéni érdem típusú megközelítésen belül a diszkrimináció megállapítására tesztek széles skálája szolgál. Ezek között három olyan ország ± Írország. Ez a felfogás túlmegy az egyéni érdem típusú megközelítésen. vagy e jognak inkább egy sz kebben meghatározott embercsoportra kellene -e szorítkoznia. ahol mostanában fogadták el a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat. elismeri a közvetett diszkrimináció lehet ségét. amely a definíciókat állítja a középpontba. o. Mindössze öt országot vizsgáltunk meg részletesen annak illusztrálására. Az egyes tagállamokban érvényes rendelkezések vizsgálatakor három f kérdésre keressük a választ: 1. és amelyben a bizonyítási teher áthárítható. Milyen egyenl ségfelfogásra épülnek? 3. E tárgyalás szempontjából. mert intézményi és szerkezeti változtatásokat sürget a fogyatékosok egyenl részvételét akadályozó tényez k leküzdésére. az Egyesült Királyság és Svédország ± szerepel. Mások az alkalmazkodást pozitív cselekvésnek tekintik. hogy fogyatékosság a) a személy testi vagy mentális funkcióinak teljes vagy részleges hiánya. szakasza tartalmazza. ideértve a személy valamely testrészének hiányát. az a f kérdés. E fejezetben megmutatjuk. hogy milyen fogyatékosságdefiníció feleltethet meg ennek a felfogásnak. hogy ki a fogyatékos. például a foglalkoztatási gyakorlat és a munkaszervezés felülvizsgálatát stb. A fenti kétértelm ségnek két forrása van. mint igazságosságnak´ (Äequality as fairness´) nevezett megközelítés.

kivéve. 1997. de nem követeli meg a munkaadóktól. c) a személy valamely testrészének m ködési rendellenessége. szakasz). A Legfels bb Bíróság megemlítette a fogyatékosság ír törvényben szerepl definíciójának átfogó jellegét is. miszerint a munkáltató köteles gondoskodni a fogyatékos dolgozó akkomodációjáról. a nominális költségmegszorítás ellenére. a korábbi. d) olyan állapot vagy m ködési rendellenesség. és ezáltal zavarodott viselkedést idéz el . 2002. E jogkörök azonban a fogyatékosok számára nem teremtik meg az egyéni jogviták lehet ségét. akik nem élnek ebben az állapotban vagy rendellenességben. (B) AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Egyesült Királyság 1995-ös. 04) a munkaügyi bíróság helybenhagyta egy halláskárosult dolgozó diszkriminációval kapcsolatos panaszát. május 5. Ebben a formában tehát a foglalkoztatásegyenl ségi törvény az egyéni érdemen alapul. és csak abban az esetben kötelezi a munkaadót akkomodációra. hogy a szociális igazságosság értelmében a társadalomnak biztosítania kell a fogyatékkal él k akkomodációját. továbbá nem köti ki a lényegi korlátozottságot. Az írországi definíció tehát magában foglalja a kisebb és a képzelt képességcsökkenést is. egyenl séget el mozdító. A törvény továbbá bizonyos. pozitív kötelezettségeket is ró a munkáltatókra. valóságérzékelésére. fejl dési rendellenessége vagy elváltozása. ami a bíróság megítélése szerint elfogadhatatlan mérték re növeli a bizonytalanságot az egyes munkaadókat terhel költségek nagyságát illet en. A jelenlegi jogszabály egyenl ségfelfogását jól tükrözi a törvény története. A Legfels bb Bíróság elfogadta. A bíróság kimondta továbbá. a vállalat azonban a dolgozót alapvet bevezet képzésben sem részesítette. hogy jelent s er feszítéseket tegyenek a fogyatékosok akkomodációjára. 07. az egyes egyéneket kedvezményez pozitív akciók korlátai ellenére. A közelmúltban (EED026. ítélet. és a jöv ben esetleg keletkez . amely hatással van a személy gondolati folyamataira. és a skála Äegyenl ség mint ésszer ség´ vége felé hajlik: az el ítéleteken és sztereotípiákon alapuló diszkriminációt állítja középpontba. ha annak költsége csupán Änévleges´. szakasz). és az e társadalmi kötelezettséggel kapcsolatos kiadásokat a társadalom egészének kell viselnie. a pénzügyi helyzet feltárásához a megfelel kereteket (például az adórendszert). hogy az alkalmazkodás költségeinek a munkaadókra történ terhelése nem elfogadható. fogyatékosságon alapuló diszkriminációról szóló törvénye (DDA) a . hogy a dolgozó számára megfelel telefonos fejhallgatót vásároljon. A Legfels bb Bíróság felhívta a figyelmet arra. Lehetséges ugyanakkor. e) olyan állapot vagy betegség. de mára megsz nt. hogy az ésszer elhelyezés kiterjed a képzésre is. mivel az ezzel járó 450 eurós költség Änévleges´ a vállalat forgalmához képest. A törvény egyenl ségi hatóságot (Equality Authority) hozott létre. A bíróság döntése értelmében a munkáltatótól elvárható lett volna. Az eredeti foglalkoztatásegyenl ségi törvényjavaslatot (1996.személy szervezetében. aminek következtében a személy tanulási képessége eltér azok tanulási képességét l. A döntés értelmében nem teremt megfelel egyensúlyt a munkaadó tulajdonhoz való alkotmányos joga és az azt esetlegesen korlátozó szociális igazságossági alapelvek között az a kitétel. amely magában foglalja a kisebb képességcsökkenéseket és a jöv beli fogyatékosságokat is. valamint a személynek a mások által neki tulajdonított fogyatékosságai is.) a Legfels bb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (118/97 sz. Ugyanakkor amellett érvelt. A törvény 1998-ban elfogadott formája tartalmazza a Legfels bb Bíróság döntésének megfelel módosításokat. érzelmeire vagy ítél képességére. hogy a hatóságok az Äegyenl ség mint igazságosság´ megközelítést is alkalmazni fogják. ha az nem ütközik Äindokolatlanul´ nagy nehézségekbe. hogy a munkaadókat terhel kötelezettségek bizonytalanok és többértelm ek: az akkomodációval kapcsolatos költségviselési kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni a Ämunkáltató pénzügyi helyzetét´.). és ideértend k a jelenlegi. amelynek hatásköre széleskör jogi érvényességgel rendelkez gyakorlati szabályok kidolgozására is kiterjed (56. Az egyenl ségi hatóság 61 jogosultságai közé tartozik az egyenl ség akciótervek és egyenl ségi tanulmányok segítségével történ el mozdítása (69-70.

különleges jogokat biztosít a védett csoport tagjai számára. mert nem mindig állapítható meg. mint az USA-ban (Baker. így a követelés a munkavállalók általános jogaira támaszkodva is megalapozható. A testi elváltozást a törvény kifejezetten megemlíti a védelemre feljogosító körülmények között (hatásait Älényegesnek´ tekinti még abban az esetben is.szakasz)). melléklete kiegészíti a fenti definíciót.). de a Änévleges´ szintnél magasabbak is lehetnek. A jogi gyakorlat azt mutatja. A bírós ágok rendszerint kritikusan szemlélik a munkaadók tevékenységét. A DDA keretében eljárást indítani sokkal egyszer bb és sokkal kevesebb jogi cs rés-csavarással jár. hogy a DDA az Äeredményegyenl ség´ felfogáson alapul. de tevékenységükben nem korlátozottak lényegesen. Ez valószín leg az intézményi háttér különböz ségeit tükrözi. amely lényegesen és tartósan negatívan befolyásolja a személy képességét szokványos mindennapi tevékenységeinek elvégzésére´. és a munkáltatók vezet i jogai. amelyek számottev tapasztalattal rendelkeznek az igazságtalan elbocsátások terén és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban. hogy az alkalmazkodás magában foglalhatja a munkahely fizikai értelemben vett átalakítását. hogy állapotuk valószín síthet en a kés bbiekben befolyásoljae majd lényegesen és tartósan szokványos tevékenységeiket. mint a fogyatékkal él amerikaiakról szóló törvény (USA. hogy a törvénynek ki kell terjednie ezekre az esetekre is. ennek ellenére a DDA-n alapuló jogvitákban a definíció nem vált olyan központi jelent ség vé. a DDA hatálya alá tartozó esetben a fogyatékosság definíciójának kérdése fel sem vet dik. míg a közönséges bíróságok inkább az Äegyenl ség mint ésszer ség´ jogilag tisztázottabb területére szorítkoznak. Az Egyesült Királyságban hozott törvény végrehajtása igen nagy hangsúlyt fektetett az egyéni jogok jogvitákban történ érvényesítésére. ha egyébként az illet képes minden szokványos tevékenység elvégzésére (3. illetve a dolgozók érdekei közötti egyensúly fenntartására törekednek. 2002.). hogy számos esetben az egyéni érdem kerül el térbe. hogy a törvény védelmet nyújt-e azoknak a kevésbé fogyatékos személyeknek. ADA) esetén. A törvény akkomodációhoz f z d .1. megmutatható. . Ezzel kapcsolatban valóban adódott a kérdés. Ennek következtében a foglalkoztatási bíróságok a diszkrimináció Äegyenl ség. A Älényeges´ hátrányos érintettségre vonatkozó kitétel a Ävédett csoport´ filozófiájának jelenlétére utal. A definíció körül jelent s vita alakult ki. de jelentheti a személy munkaköri leírásának módosítását. illetve pozitív cselekvéssel. Akiket rákbetegségük korai szakaszában vagy a gyógyulás fázisában elbocsátottak (vagy más módon részesültek elutasító bánásmódban). Bírósági esetek alapján a munkaadónak fel kell készülnie annak bizonyítására. Habár a fogyatékosság sz kebb értelemben történ meghatározása és az ésszer akkomodációra vonatkozó kitétel azt sejteti. emellett számos jogi eset is ismert ezen a területen. A DDA mellett a munkavállaló ügye igen gyakran az indokolatlan elbocsátásról szóló törvény hatálya alá tartozik. A törvény 1. Fontos tény az is. átcsoportosítást. Az adaptáció el segítésére bizonyos mennyiség állami forrás is rendelkezésre áll (a Hozzáférés a munkához program keretében). A beilleszkedés költségeinek ésszer eknek kell lenniük.fogyatékosságot Äfizikai vagy mentális rendellenességként definiálja. Egy a törvény alkalmazásának els tizenkilenc hónapját felölel tanulmány kimutatta. és további útmutatással szolgál az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium is. akik igazságtalan bánásmódban részesülnek fogyatékosságuk miatt. mint igazságosság´ típusú megközelítése felé hajlanak. míg 20% -ukban került sor munkaügyi bírósági meghallgatásra (Meager és mások. A lezárt ügyek mintegy 40%-a egyezkedések vagy dönt bíráskodás útján oldódott meg. hogy számos. azoknak problémás lehet a DDA keretében eljárást kezdeményezni. és jelenleg konzultációkat folytat a változtatások bevezetésének módjáról. A DDA-val kapcsolatos esetekkel a kérdésre szakosodott foglalkoztatási bíróságok foglalkoznak. A kormány fenntartások nélkül elfogadta. vagy a munkaid -beosztás megváltoztatását (például orvosi kezelés miatti eltávozás beillesztése). Ugyanakkor a rákos megbetegedések és a HIV-fert zöttség kérdése bizonyos problémákat vet fel. hogy megvizsgálta az alkalmazkodás lehet ségét a dolgozó elbocsátása el tt. 1999. ami összhangban állhat a fogyatékosokat segít újraelosztási elemekkel. hogy a szóban forgó id szak alatt 2456 esetet regisztráltak.

továbbá tanácsot ad és vizsgálatokat indít egyes speciális területeken a helyzet felmérésére (például a középületek hozzáférhet sége a fogyatékosok számára). amely lehet veleszületett vagy szerzett. vagy ergonómikus elrendezés kialakítása. hogy dolgozóik a munkahelyeken nem sérülnek. szakasz). (C) SVÉDORSZÁG Svédországban 1999-ben fogadták el a fogyatékosok munkában történ diszkriminációjának tilalmáról szóló törvényt (SFS 1999:132). amely szélesebb jogköröket kapott az átfogó szakpolitikai keretbe illeszked egyéni akciók támogatására. Míg azonban az eredményegyenl ség gyakori vélekedés szerint együtt jár bizonyos csoportok jogainak korlátozásával. ahogy az Országos Fogyatékossági Tanács (National Disability Council) hatásköre is korlátozott volt. és a pozitív cselekvés elemeit is felöleli. amely mellett a munkaadótól Äésszer en elvárható´ a szóban forgó intézkedések végrehajtása (6. hiszen a munkavállalók már jelenleg is széleskör jogokkal rendelkeznek olyan területeken. hogy a fogyatékos személy akkomodációjának költségei Äésszer nek´ mondhatók. amelyek a munkaadótól bármely munkavállaló esetében elvárhatók. legalábbis részben. A munka terén az eseteket a panaszos mindenek el tt saját szakszervezetének jelenti. A foglalkoztatás általi személyi fejl dés lehet sége a svédországi jóléti modell központi eleme. Az 1999. hogy minden dolgozónak rendelkeznie kell bizonyos. Ebb l következik. HO) hivatala áll. amely esetleg megállapodásra bírhatja a munkaadót. A korábban ismertetett egyenl ségfelfogások fényében úgy t nik. ha annak költségei meghaladják a Änévleges´ szintet. A HO fogadja és kivizsgálja az egyéni panaszokat. illetve nem alakulnak ki krónikus bántalmaik. valamint egyenl séget el mozdító gyakorlati szabályok és más intézkedések kialakítására. a munkaadók számára állami pénzügyi támogatást lehet vé tév intézkedések vannak érvényben az elhelyezések megkönnyítésére. hogy a szakszervezet nem lépett. A munkakörülményekr l szóló törvényben foglalt egészségügyi és biztonsági el írásokból következik: a munkaadóknak biztosítaniuk kell. amelyek a menedzsment és a dolgozók együttes döntésére vonatkozó rendelkezések formáját öltik. hogy Svédországban munkaügyi segélyek és egyéb sajátos. azonban az írországi jogszabálytól eltér en a munkaadó abban az esetben is kötelezhet támogatási és akkomodációs intézkedésekre. 2000. A fogyatékosság alatt Äa személy funkcionális képességeinek maradandó fizikai. A képzéshez való hozzáféréssel és az elbocsátás elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok igen kiterjedtek. csakúgy. mint a dolgozók csoportos jogai.handikappombudsmannen.se) példaként közzétett esetek közül jó néhányban fordult el . A munkahely valamely fogyatékos személy sajátos szükségleteihez történ igazítása bizonyos esetekben ez utóbbi törvény hatálya alá tartozik (James. 2000 áprilisában e tanácsot a Fogyatékossági Jogi Bizottság váltotta fel. illetve várhatóan kialakulhat a kés bbiekben is sérülés vagy betegség következtében´. Egyes vélemények szerint Svédországban kevésbé jelent s a munkaadókat sújtó terhek nagyságrendje körüli felhajtás. a svédország megközelítés szerint a pozitív cselekvés Äf áramba helyezhet ´ abban az értelemben. amilyen az egészségügy. ha összemérhet k azon intézkedések költségeivel. hogy a svédországi megközelítés túlmegy az Äegyéni érdem´ felfogás keretein.). az összes foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó általános intézkedésekkel közelíti meg a fogyatékos emberek érdekeit. Ha a szakszervezet nem tesz lépéseket. Ilyen intézkedés lehet például a fényviszonyok javítása. évi törvény végrehajtásának középpontjában a fogyatékossági ombudsman (Handikappombudsmannen.62 Az eredeti DDA csoport-központú rendelkezései viszonylag er tlenek voltak. közelítve ezáltal az Äeredményegyenl ség´ eléréséhez. A személy korlátozottságának nem kell feltétlenül lényegesnek lennie. a munkahelyi biztonság és a munkaid -beosztás. A HO honlapján (www. A svédországi megközelítés a jelek szerint tehát. Az Egyesült Királysággal ellentétben a svédországi törvény nem kísérli meg körülírni a Ävédett csoportot´. pozitív cselekvéshez való jogokkal. s ezt . Ehelyett a kiadás mértékének olyannak kell lennie. mentális vagy tanulásbeli korlátozottsága értend . maga a HO is tárgyalhat. A svédországi és az írországi megközelítés közötti különbség egyik magyarázata.

hogy az a fogyatékos emberek számára is használható legyen. E pénzügyi támogatás csak egyéni szükségletekre fordítható. Mind a közvetlen. A törvényre vonatkozó útmutatás szerint a munkahelyi környezet kialakítására vonatkozó általános szabályok különösen el nyösek a fogyatékosok számára. Äf áramba helyezett´ pozitív cselekvés mellett. vallás. legalábbis ami a munkahely elrendezését illeti. ami arra utal. a rendellenesség. amely a dolgozók összességét megillet általános jogokon alapul. és eddig ilyen jelleg üggyel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. a sérülés. nem mindig állnak készen a fogyatékosok sajátos érdekeinek érvényesítésére. Sokan sajátos. de hatálya túlmegy a HIV-pozitív személyeken. amelyeket a dolgozók kollektív érdekképviseletére hoztak létre. nemzetiség. hogy a felügyel ség rendszerint nem kéri számon az átalakítást. július). az eset a munkaügyi bíróság elé vihet . E kiadvány megírásáig erre még nem került sor. A 13(2) szakaszban megfogalmazott jogok azonban csak a már foglalkoztatott dolgozókat illetik meg. amely tiltja az egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján történ hátrányos megkülönböztetést. A törvény számos ponton módosította a büntet törvénykönyvet és a munkatörvénykönyvet. Ezek számos tényez re vezethet k vissza. illetve a szociális és más bonyolult tényez k eredményeképpen létrejöv problémák között. A 13(1) szakasz a Äradikális egyenl ség´ felfogás példájának tekinthet : ez a felfogás a munkaadókra rótt általános kötelezettségekkel mozdítja el az egyenl séget. HIV-pozitív személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos felzúdulás nyomán született. Äamíg arra nincs igény´. Egy konkrét munkás esetében esetlegesen adódó átalakításokhoz szükséges pénzügyi támogatásról a nemzeti biztosítási törvény rendelkezik. A törvény egy. mind a közvetett megkülönböztetést tiltja. feltéve. hogy azok az intézmények. a 13(1) szakaszban megfogalmazott általános kötelezettségek nem finanszírozhatók bel le. A WEA fogyatékosságot érint harmadik rendelkezését az 55A szakasz tartalmazza. illetve az önállóságra. és a faj. A törvényre vonatkozó útmutatás hangsúlyozza. munkával kapcsolatos problémákkal néznek szembe. Ez a nemrégiben készült módosítás megtiltja a munkaadóknak a fogyatékosság alapján történ megkülönböztetést a munkaer -felvétel során. és rendelkezik az ésszer akkomodációról. (E) FRANCIAORSZÁG Franciaországban 1990-ben lépett hatályba egy általános törvény (No. A WEA 13(2) szakasza kötelezettségeket ír el a munkaadó számára abban az esetben. hogy a munkaadónak úgy kell kialakítania a munkahelyet. A fogyatékosság definíciója átfogó. 90-602. ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni. Abban az esetben.követ en a HO harcolt ki érdemi megállapodást a fogyatékos személy számára. valamint ugyanúgy köteles biztonságos munkakörülményeket teremteni. A svédországi WEA-hoz hasonlóan a munkáltató a norvégiai törvény szerint is köteles lehet séget adni a személyes és a szakmai fejl désre. A WEA tartalmaz néhány kifejezetten fogyatékosokra vonatkozó intézkedést. a túlhajszolt munkavégzés vagy az öregedés hatásai stb´. Egyel re azonban az 55A szakasz a fogyatékosság definíciójára vonatkozóan semmiféle szabályt vagy útmutatást nem tartalmaz. 1990. hátrányos helyzet dolgozók széles körét érint . hogy a vállalkozásnál dolgozik-e fogyatékos munkavállaló. hogy a svédországi megközelítés inkább az egyeztetésre és a tárgyalásra. A 13(2) szakasz hátteréül szolgáló filozófia igen hasonló a svédországi megközelítéshez. Mindez azt mutatja. hogy ez lehetséges és ésszer . ilyenek például a testi vagy a lelki megbetegedés. Az egyenl ség felfogása a jelek szerint újraelosztó elemeket is magában foglal. erkölcs és családi állapot alapján . Ugyanakkor az útmutatás azt is tartalmazza. ha egy munkavállaló fogyatékossá válik. hogy Äa munkavállalók egyéni készségekkel és nagymértékben eltér munkaképességgel rendelkeznek. de a munkakörülményekr lszóló törvény (WEA) számos idevágó rendelkezést tartalmaz. A 13(1) szakasz el írja. semmint a jogvitákra épül. E kötelesség attól függetlenül fennáll. Az útmutatás nem kísérel meg különbséget tenni a kimutatható egészségi állapotra visszavezethet . vagy sem. a jogszabály tehát nem egyénileg ragadja meg az egyes fogyatékosok szükségleteit. 63 (D) NORVÉGIA Norvégiában nem létezik külön diszkriminációellenes jogszabály.

Az 1990-es és a 2001-es törvények fontos korlátozásokat tartalmaznak a munkára való Äegészségügyi alkalmatlanság´ tekintetében. amikor a munkaadó a dolgozó Äalkalmatlansága´ miatt utasítja el.323-10 sz. Az 1990-es törvény 3. 122 -24-4 sz. és kis mértékben az Äegyenl ség mint ésszer ség´ felé tolódik el. akik munkaalkalmassága sértetlen (szöges ellentétben az Egyesült Királysággal. a hatókörre és a jogorvoslati lehet ségekre vonatkozó változtatásokat is eszközölt. akiknek szükségük van az akkomodációra. és a Äfogyatékos dolgozóra´ vonatkozó szabályok válnak irányadóvá. Az akkomodációt ugyanakkor el írják a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései. Azok a dolgozók. kiszélesítette a tiltott megkülönböztetés alapjainak körét. hogy az átalakításokhoz állami támogatás igényelhet (a fogyatékos személyek foglalkozási beilleszkedését segít nemzeti alapkezel egyesülett l [Association nationale de gestion du Fonds pour l¶insertion professionelle des personnes handicapées. Nem követelhetnek akkomodációt. hogy bármely alkalmatlanság esetén a személy kikerül a diszkriminációellenes jogszabály hatálya alól.történ megkülönböztetés már létez tilalmát kiegészítette az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ szavakkal. A 9. amelyek az emberek két eltér csoportjára vonatkoznak. cikkely kimondja. ha egy már foglalkoztatásban álló alkalmazottat a munkahelyi orvos korábbi munkájának elvégzésére alkalmatlannak talál. hogy a törvény mögött meghúzódó egyenl ség-felfogás az egyéni érdemen alapul. Az 1990-es törvény hatályát nemrégiben kib vítette a 2001. akinek hiányos vagy csökkent testi vagy mentális képességei következtében lényegesen korlátozottak a lehet ségei a foglalkoztatásba való bekerülésre és bennmaradásra´. hogy a törvény els sorban azokat a hátrányos egészségi állapotban lév személyeket védi. 122-45 sz. A tilalom immár a fogyatékosság és az egészégi állapot mellett a testi megjelenésre is kiterjed. hogy valamely egészségügyi körülmény miként befolyásolja a személy alkalmasságát. cikkelye értelmében a diszkrimináció általános tilalma nem érvényes abban az esetben. nevezetesen az L. Amint azt a 2. A munkaadónak meg kell vizsgálnia a megfelel alternatív foglalkoztatási lehet ségeket. Igen sok múlik a munkahelyi orvos vélekedésén arról. Az 1990-es törvény nem tesz említést az ésszer akkomodációról. A törvény módosította a munka törvénykönyve L. A 10. Az A kategóriába sorolható az Äenyhe fogyatékosság. valamint a HIV-fert zéssel kapcsolatos el történet arra utal. ahol e csoport nem részesül védelemben). de hasonló kivételt tesz abban az esetben. A dolgozók TH-vá nyilvánításáról a COTOREP (Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) dönt. cikkelye értelmében a fogyatékos dolgozó Äolyan személy. ha a személy testileg nem képes bizonyos tevékenységek elvégzésére. hogy lé nyegesen befolyásolja-e egy a tevékenységét. AGEFIPH]). Äfogyatékos dolgozónak´ tekintend k. ha egy munkahelyi egészségügyre szakosodott (üzemi) orvos (médicin du travail) kimondja az alkalmatlanságot. de kivételt tesz ez alól abban az esetben. Franciaországban tehát a rendelkezések két jól elkülöníthet csomagja van érvényben. függelék kifejti. TH) elismert személyek foglalkoztatását el segít intézkedések adminisztrációja körül forog. diszkrimináció elleni harcról szóló törvény. de az Äegészségi állapot vagy fogyatékosság´ kifejezés használata. az AGEFIPH tevékenysége a Äfogyatékos dolgozóként´ (travailleur handicapé. november 16-i 2001-1066 számú. Az L. és el kell végeznie a munkahelyen a szükséges átalakításokat. A munka törvénykönyve L. cikkét. cikkely. cikkely bevezeti a munkatörvénykönyvbe az egészségi állapot és fogyatékosság alapján történ diszkrimináció tilalmát. Az ésszer beilleszkedéshez való általános jog hiányával együtt mindez arra utal. vagy bocsátja el a dolgozót. függetlenül attól. akik az 1990-es és a 2001-es törvények védelmére tarthatnak számot. A törvény nem definiálja a fogyatékosságot. cikkely a diszkrimináció tilalmát kiterjeszti a közigazgatásra. Úgy t nik tehát. Azok a dolgozók. de a törvény szerkezete olyan. 122-32-5 sz. a B és a C kategóriába tartoznak a súlyosabb fogyatékosságok. továbbá más. és nem jár miattuk támogatás. hogy bármilyen egészségügyi körülmény vagy rendellenesség ide sorolható. nem tekinthet k Äfogyatékos dolgozóknak´. mert munkaalkalmasságuk sértetlen. de nincs is rá szükségük. amely arra 64 az esetre vonatkozik. A súlyosság szintje három kategóriába sorolható. Várhatóan k a különféle szociálpolitikai intézkedések . amellyel a személy kielégít en tud alkalmazkodni a [szokványos] munkához´. illetve nem számíthatók be a TH-kvótába.

aki a foglalkoztatásban válik fogyatékossá. amely akkor lép életbe. és összemérhet ek-e más lehetséges állásokban adódó költségekkel. Az 5. hogy az illet korlátozott-e olyan mértékben a szokásos napi tevékenységében. mindegyik ország olyan definíciót alkalmaz. hogy egy bizonyos állásban az elhelyezéssel járó költségek ésszer ek-e. szakaszban módosított jogszabályok többek között úgy szabályozzák a munkaválasztás kérdését. Az a dolgozó. A gond az. hogy bármely más állásban is akkomodációra lenne szüksége. (További érvként hozható fel. A korlátozó definíció használatát els sorban az ösztönözte az Egyesült Királyságban. A már foglalkoztatásban lév munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten már megilleti az akkomodációhoz való jog a most betöltött állásban. Az ellenpéldaként szolgáló Svédországban nem volt számottev vita a költségek szabályozása körül. hogy bizonyos intézkedések mögött a 65 társadalombiztosítás áll. Az illet nek tehát a B±Z területeken kell munkát vállalnia. Az Egyesült Királyságban alkalmazott definíció értelmében például el fordulhat. ha egy másikban is tudna dolgozni. hogy a szóban forgó személy nem min sül tevékenységeiben lényegesenkorlátozottnak. A sz kebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek Ebben a szakaszban megvitatjuk. A korlátozó definíció alkalmazása a költségek szabályozására paradoxonhoz vezet. A fogyatékos személyt munkához segít foglalkoztatási hivatalnok e tényez k mellett figyelembe veheti az illet egészségi állapotát és fogyatékosságait. hogy a már foglalkoztatásban lév munkavállalókat szélesebb kör jogokkal ruházzák fel. Ez egyértelm például a svédországi Älépésr l lépésre´ folyamatban. Tekintsük azt a vitás esetet. hogy az A állásban akkomodációt igényeljen. ha a szóban forgó személy tartós betegség vagy sérülés követeztében nem képes folytatni a munkáját (lásd 1. hogy az egyes emberek számára mely állások felelnek meg. az utazási id t stb. vagy ugyanannál a munkaadónál. E csoport kizárása a potenciális költségek alapján tehát nem t nik túl ésszer nek. ugyanakkor valóságos az a kérdés. ahol egyszer bb lenne a beilleszkedése.1. míg más (B±Z) állásokban nem. hogy ha enyhe fogyatékossággal é személy igazságtalan bánásmódban l részesül. képzettségét és szakmai el menetelét. 5. Józan észszel végiggondolva látható. függelék). A példa kissé er ltetettnek t nhet. például az illet korát. élhet a diszkrimináció-ellenes jogszabályokban biztosított jogaival. hogy ennek oka egyrészt az volt. Nem feltétlenül adódik az a kérdés. A kérdés azonban nem ilyen egyszer .kedvezményezettjei. korlátozó definícióra. Amint azt az el z fejezetekben láthattuk. de a diszkriminációellenes törvény általánosságban nem érvényes a Äfogyatékos dolgozókra´. hogy a diszkrimináció terén milyen kérdések húzódnak meg a fogyatékosság sz kebb és átfogó definíciója közötti választás hátterében. és álláspontot alakíthat ki arról. Európában az Egyesült Királyság diszkriminációellenes törvénye szolgáltatja az egyedüli példát a sz kebb. és el kell fogadnia. a bérezési feltételeket.2.) A hivatalnokok általában számos tényez t mérlegelnek. így nem jelentkezik az A állásba. (Egyes országokban mindez a szakmai preferenciákat. hogy A-t nem választhatja. . másrészt pedig a munkavállalók kielégít munkakörnyezethez f z d jogai általánosságban is igen széleskör ek. Feltételeztük. amelynek szociálpolitikai vonatkozása többé vagy kevésbé korlátozott. mint a munkakeres ket. amikor valaki akkomodációja egy bizonyos (A) állásban költséges. hogy e meghatározás nem teszi lehet vé az illet számára. rendelkezik bizonyos egyéni jogokkal a munkáltatóval szemben. különösen a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztráció esetén. például az állami foglalkoztatási irodák rutinszer en mérik fel. A korlátozó definíció melletti egyik érv éppen az lehet. hogy valaki a fogyatékosság meghatározásának kedvezményezettje lehet-e az egyik állásban. hogy így elkerülhet k a kisebb rendellenességgel rendelkez szemé lyek által tömegesen indított jogviták). A szociálpolitikai intézmények. mert bármely szükséges alkalmazkodás költsége Änévleges´ (hiszen enyhe fogyatékosságról van szó). hogy e kérdést igen nehéz a fogyatékosság definíciójának szemszögéb l megválaszolni. figyelembe vev szabályok formáját ölti. hogy a DDA-nak (fogyatékos emberek diszkriminációja elleni törvény) eleget tev munkaadók potenciális költségeit a védett csoport méretének korlátozásával kellett szabályozni.

E jogokat bármely munkavállaló gyakorolhatja a megfelel helyzetben (például megbetegedés. Bizonyos országokban részmunkaid s foglalkoztatás igényléséhez (és az igénylés méltányos elbírálásához) való korlátozott jogokat vezettek be. mind pedig a reménybeli munkavállalókra. hogy ugyanannál a munkaadónál van lehet ség más munkára. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások Az 5. amelyek mind a jelenleg foglalkoztatott. Ez igen üdvözlend gondolat. Ezek közé tartozik a táppénz. amilyeneket egyébként kevesen hajtanának végre. akkor más munkalehet ség után kell nézni. hogy a megfelel átalakításokat és kiigazításokat követ en az illet visszatérhet-e korábbi munkájához. A diszkriminációellenes jogszabályok és a szociálpolitika nem feltétlenül van teljes együtthatásban . abba a lényeges korlátozásba ütközünk. államilag finanszírozott akkomodációra irányuló intézkedéseket tegyen. Az írországi Legfels bb Bíróság döntése arra utal. Az ésszer akkomodációval kapcsolatos rendelkezések Franciaországban a munkavállalói jogok keretében valósulnak meg. Ha az elhelyezés költségei jelent sek. Az európai uniós társadalmi modell az egyesült államokbeli helyzettel ellentétben széleskör munkavállalói jogokat biztosít. Az Európai Unió tagállamainak többsége a munkavállalókat már minimális munkában töltött id szak után is széles kör jogokkal ruházza fel a munkavállalókkal szemben. de ismét el áll a költségek munkaadók közötti igazságos elosztásának alapvet problémája. -e vagy átképzésre. Általános vélemény szerint az Egyesült Királyságban viszonylag gyengék a munkavállalói jogok.3. ugyanakkor. a fizetett szül i szabadság. és korlátozódnak is erre a területre. Míg a szerzett fogyatékossággal rendelkez k élvezhetik a törvény adta védelmet. hogy olyan. hogy számos ország ad anyagi támogatást a munkaadóknak fogyatékos dolgozóik beilleszkedéséhez. A már foglalkoztatásban lév munkavállalók ésszer elhelyezéshez való joga a munkaadók alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeit szabályozó jogszabá lyok és gyakorlatok összességéb l eredeztethet .1. Következtetésünk szerint a fogyatékosság definíciójának sz kítése nem jelenti a munkaadók közötti teherelosztás problémájának hatékony megoldását. 66 Ha a fogyatékossági jogok megalkotása a munkavállalói jogok már létez felépítményére alapozva történik. Ebb l a szempontból a fogyatékosság definiálásának egyik értelme. és az indokolatlan elbocsátás elleni védelem. amint azt az 5. és miért ne B±Z munkaadók. A diszkriminációellenes kötelezettségek ugyanakkor arra ösztönözhetik a munkaadót. gyermek születése esetén). hogy olyan szabványokat állít fel a diszkriminációellenes jogszabályok jogosultjainak meghatározásához. Még ha a törvény ki is terjed mind a jelenleg foglalkoztatott. az indokolatlan elbocsátás ellen bevezetett védelmi intézkedések jól láthatóan megkönnyítették a fogyatékosok diszkriminációja elleni törvény hatékony alkalmazását. Ez a pénzügyi hozzájárulás megkönnyítheti a munkaadók számára a diszkriminációellenes jogszabályok elfogadását. hogy az beilleszkedés költségeinek felosztását célzó valamiféle állami támogatási rendszer szükségesnek tekinthet a munkaadók tulajdonjogának védelme érdekében. Ha e lépések után sem veszik vissza a munkavállalót. hogy miért viselje a kötelezettségek költségeit. Az álláskeres számára az jelent nehézséget.1. szakaszban leírtuk. akkor a teherelosztás legközvetlenebb és leghatékonyabb módja egyértelm en valamilyen szociális vagy állami finanszírozási rendszer. tagállamok jogszabályainak áttekintése során láthattuk. hogy a keletkez jogok csak a már foglalkoztatottakra lesznek érvényesek. addig a munkát keres knek a törvény nem biztosít kedvezményeket. hogy a többi munkáltatóhoz viszonyítva egyik munkaadónak sincsenek különleges többletkötelezettségei a munkakeres vel szemben. Ezt követ en számba kell venni. így a Äbennfentesek´ és a Äkívülállók´ megkülönböztetése elkerülhet . mint például az Egyesült Királyságban. számos védelmi rendelkezés egyéni vagy tömeges létszámfelesleg esetén.Els lépésben meg kell vizsgálni. az csak a jelenleg foglalkoztatásban lév k esetében bizonyul igazán hatásosnak. szakaszban. mind a reménybeli munkavállalók esetében azonosak. 5. Az A munkaadóban ± aki/amely egy elhelyezést igényl reménybeli munkavállalóval áll szemben ± megfogalmazódik a kérdés.

a szociális védelmet. hogy a bíróság helyt ad a fogyatékos személy elhelyezési kérelmének. hogy a két beavatkozási területen különböz intézmények tevékenykednek. bizonyos akkomodációhoz f z d jogok a munkavállalók általános jogai között is megjelenhetnek. a 7. Nehézségekhez vezethet. vagy alacsony besorolásban részesítik a mentális betegségeket). a . hogy saját szabályai alapján az illet munkaadó nem jogosult a hozzájárulásra. Például egy olyan rendelkezés. vagy más fogyatékossággal élnek (35. hogy azok minden tagállamban általánosan alkalmazhatók legyenek. típusú megközelítés a fogyatékosság átfogó definíciójával van összhangban. eltér értékrendekkel és el feltételezésekkel. és a Foglalkoztatási Szolgálat elutasító döntése egy. hozzájárult az írországi foglalkoztatási programok bizonyos mérték módosításához: mindenekel tt a képzési támogatások rendszerének reformjához. a DDA hatálya alá tartozó személy támogatását illet en ± elvileg ± megfellebbezhet . A fejezet elején utaltunk rá. valamint kizár Ämindennem állami juttatást.egymással. Másodszor. Emellett számos érv szól. Számos rendelkezés biztosítja a hátrányos helyzet csoportokra irányuló intézkedésekkel kapcsolatos visszaélések elkerülését. hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll. hogy a szociálpolitikának összhangban kell lennie a diszkriminációellenes alapelvekkel. A munkaadók visszautasíthatják a szociálpolitikai intézkedésekre nem jogosult fogyatékos személyek kérelmeit azon az alapon. Harmadszor. hogy az Äegyéni érdem. a FETD-re vonatkozó magyarázatok arra engednek következtetni. Megjegyeztük ugyanakkor. Ugyanakkor belátható. két okból is. nem biztosítja ugyanazt az eszközt azok számára. jóllehet az ilyen cselekvésnek a Äteljes egyenl ség gyakorlatban történ biztosítására´ kell irányulnia. hogy egyes elemz k véleménye szerint az akkomodációhoz való jogot csak egy sz ken definiált embercsoportra kell kiterjeszteni. 67 El ször is az irányelv világosan kizárja hatálya alól a társadalombiztosítást. szakasza lehet vé tesz fogyatékos személyeket támogató pozitív intézkedéseket. Ezekb l a meggondolásokból azonban az is következik. tekintettel a munkaadó számára elérhet anyagi támogatásra. hogy miként kell az alkalmazkodás költségeit igazságosan elosztani a munkaadók között. Mindemellett az az elv. hogy FETD (egyenl bánásmódról szóló keret-irányelv) átvételének nem szabad konfliktushoz vezetnie a diszkriminációellenes törvény és a szociálpolitika között. az akkomodációhoz való jog korlátozása nem oldja meg azt a problémát. mint az Egyesült Királyságban vagy az Írországban érvényes jogszabályoknak. Másrészt. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatási programok a DDA keretében valósulnak meg. hogy az ott alkalmazott fogyatékosságdefiníciók már önmagukban is diszkriminatívak (a kvóta-meghatározások például gyakran kizárják. ugyanakkor az irányelv a skálának az e fejezet elején ismertetett Äegyenl ség mint igazságosság´ végén található. Hatálya tehát sz kebb. tehát nem róható rájuk további felel sség a diszkriminációellenes törvény kiskapuinak kihasználásával. A kvótarendszereket bírálat érheti amiatt. cikkely kifejezetten lehet vé teszi a pozitív cselekvést. A tagállamokban alkalmazott gyakorlat áttekintése után arra a következtetésre jutottunk. Egyrészt. A FETD nem kötelezi a tagállamokat az Äeredményegyenl ség´ elérését célzó intézkedésekre. hogy nehéz úgy meghatározni az alkalmazkodás ésszer szintjével kapcsolatos alapelveket. hogy a rendelkezések meghatározzák a munkaadó kötelezettségeinek mértékét és elosztják költségeiket. akik nem fogyatékosok. amely a foglalkoztatásba való bekerülést vagy a foglalkoztatás megtartását célozza´. Lehetséges például. a megadott okokra (például fogyatékosság) visszavezethet hátrányok megel zésével vagy ellensúlyozásával. A munkavállalói jogok általános rendszere tagállamról tagállamra eltér. s ezt követ en a szociálpolitikai intézmény úgy dönt. amely különleges bánásmódot vagy eszközöket ír el fogyatékosok számára. Írországban a foglalkoztatásegyenl ségi törvény 33. ha ezek Äa diszkrimináció hatásainak enyhítésére vagy megszüntetésére irányulnak´. szakasz). Ennek a célnak a költséges alkalmazkodás állami finanszírozása sokkal jobban megfelel. hogy az az egyenl ség Äegyéni érdem´ típusú megközelítését kívánja megvalósítani. A diszkriminációellenes alapelvek és a szociálpolitika között más ütközés is elképzelhet .

hogy az egyes országok nem ismerik el kölcsönösen egymás fogyatékossággal kapcsolatos döntéseit. A Dániai Fogyatékossági Tanács (Danish Disability Council) és egyik tagja. addig más országokban ez jóval kevésbé igaz. E fejezet bevezetésében említést tettünk egy harmadik egyenl ségfelfogás megjelenésér l. hogy a definíciók megfelel módon történ megváltoztatásával növelni kell a fogy atékosok mobilitását. hogy az egyenl elbánást a Ätársadalmi szférák felel sségének´ elve alapján valósítsa meg. és 14. ahol a munkaadóra az egyenl ség el mozdítása érdekében pozitív cselekvési kötelezettség hárul. Ehelyett a különböz definíciók megértésének és összehasonlításának a módjait kereste. amely szerint a társadalom összes szférája felel s a fogyatékosok egyenl mozgásterének biztosításáért. amelyek lehet vé teszik a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvek és feltételezések felülvizsgálatát. cikkelyek). pozitív kötelezettségekr l szóló rendelkezéseket. A FETD értéke egyrészt bizonyos szociálpolitikai problémák kimondásában és láthatóvá tételében. cikkely utolsó mondatának.költséges akkomodációkra szánt állami támogatások mértékével együtt. habár a tagállamok szociálpolitikája nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe. A Bizottság világossá tette. habár jelent s hangsúlybeli eltéréseket figyelhetünk meg: míg az Egyesült Királyságban az egyéni jogviták jelent s túlsúlya jellemz . illetve a nem kormányzati szervezetekkel való párbeszéd el mozdításával (13. Dániában az egyéni jogviták modellje számottev ellenállásba ütközött. másrészt a szigorú átvételi követelményekben rejlik. amelyet Äradikális esélyegyenl ségnek´ neveztünk. amely kimondja. E kötelességek teljesítésének kikényszerítése azonban az egyenl ség el mozdítására létrejött hatóságok és bizottságok tevékenységével történik. hogy a FETD megengedi az ésszer akkomodációval kapcsolatos normák egyes tagállamok szociálpolitikájához történ igazítását. A diszkrimináció ellenes törvény olyan alternatív alapelvekkel szolgálhat. de ebben az irányban tett lépésekre ösztönzi a tagállamokat a szociális párbeszéd. Belátható. A FETD-t tágabb összefüggésekben szemlélve megállapíthatjuk. Számos országban az egyenl séget el segít kötelezettségek és az egyéni jogviták egymás mellett léteznek. 6. Ez a tanulmány ennek érdekében közös nyelvet dolgozott . Hasonló álláspontot tükröz Svédországban. A FETD nem tartalmaz kifejezetten az egyenl ség el mozdítását célzó. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága Amint azt az 1. Az egyik ilyen sajátos gond az. a Bizottság tenderdokumentumában több olyan dolgot is említett. és ez a tény befolyásolja a fogyatékosok unión belüli költözését. például a kvótarendszerrel vagy a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az országok szakpolitikáinak áttekintése során láttunk olyan példákat. az Esélyegyenl ségi Központ a Fogyatékos Személyekért (Equal Opportunities Centre for Disabled Persons) feladata. hogy a fogyatékosok akkomodációjának munkaadókra nehezed terhe Änem lehet aránytalanul magas. amelyek felhívták a figyelmet a fogyatékosság definíciójának kérdésére. hogy annak hatékonysága nem kizárólag az egyéni jogvitákra van alapozva. ha azt a tagállam fogyatékosságpolitikájának keretei között érvényben lév intézkedések elegend mértékben enyhítik´. fejezetben már kifejtettük. például általános fogalmak és leírások bevezetésével. A fogyatékosok jogaiért szót emel k gyakran igen kritikusak a szociálpolitikát megvalósító intézményekkel. nem pedig egyéni jogviták útján. hogy az egyéni panaszok megoldásának is megvan a hatékony módja. az Egyesült Államokban elfogadott diszkriminációellenes jogszabályokat a dániai hagyományokkal ellentétesnek nyilvánító országgy lési határozat hozta létre. hogy a nézeteltérések megoldása során el nyben részesítik a szakszervezet és a munkaadó közötti tárgyalásokat. hogy nincs szándékában olyan ajánlásokat megfogalmazni a tagállamok számára. habár nem kétséges. Ez az egyik lehetséges értelmezése az 5. Az esélyegyenl ségi központot egy 1993-as. 68 Ebb l a néz pontból a diszkrimináció és az egyenl elbánás fogalma felvetnek bizonyos kérdéseket a fogyatékos embereket célzó szakpolitikák mögött húzódó elvekkel és feltételezésekkel kapcsolatban. amelyek el írják.

hogy a lakhelyet váltó személy számára bizonyos feltételek javulnak. és amint Európa egységes gazdasági térséggé fejl dik. hogy a magánbiztosítás elterjedésének területi korlátai egyre inkább elt nnek. akik bármely olyan országban letelepedhetnek. valóban azt tapasztaljuk. a más tagállamokban bekövetkezett eseményeket úgy tekintve. A szabad mozgás egyik értelmezése a diszkrimináció hiányán alapul. hogy a projekt során milyen megállapításokra jutottunk a tartózkodási jogokkal (6. hogy a szóban forgó személy eltartsa magát a befogadó .ki a különféle megközelítések jellemzésére. ahol munkát kapnak. Tartózkodási jogok Az európai jogrend jelenlegi szakaszában a tartózkodási jog széles körben megilleti a dolgozókat. egy ország megtagadhatja annak a nem dolgozó személynek a tartózkodási jogát. A szabad mozgást Európai Unióban a rendelkezések két f csoportja szabályozza: a más tagállamban való tartózkodáshoz és a nemzetiség alapján történ diszkriminációtól mentes elbánáshoz való jogot szabályozó intézkedések. függelékek). A társadalombiztosítás esetében a dolgozók munkahelyük szerint. ami azt jelenti. A szabad mozgás másik értelmezése. A tagállamok jogszabályai különböz és egyenl tlen társadalombiztosítási kedvezményeket garantálnak. E nézet szerint a járulék befizetése a lakhelyet változtató személyt olyan tulajdonjoggal ruházza fel. A munkaképtelen fogyatékosokra e rendelkezések hatálya nem terjed ki. míg mások romlani fognak. szakasz) kapcsolatos kérdésekben. akkor nincs olyan elvi ok. valamint pénzbeni és természetbeni juttatások stb. habár az ott alkalmazott alapelvek közvetlenül az Alapszerz désb l is levezethet k).2. tehát területi elven részesülnek biztosításban (amely mellett néha a társadalombiztosítás különböz ágait szabályozó szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vesznek). így a diszkrimináció hiányán alapuló értelmezés szerint az embereknek az egyik tagországból a másikba történ költözés során azt kell tapasztalniuk. helyváltoztatás során is megmarad. a diszkrimináció hiánya helyett inkább a tulajdon biztonságán alapul. Az elképzelés csak abban az esetben m köd képes. mintha azok a befogadó országban történtek volna stb. illetve a nemzeti szakpolitikák leírására alkalmas kereteket dolgozott ki (3. amely a sajátjává válik abban az értelemben. amely miatt a szerz dés érvényességének területi határt kellene szabni. 69 6.3. ha a származási ország hordozható juttatásai elegend ek arra. Mivel ennek az ellenkez jét semmi sem támasztja alá. Ha a szóban forgó személy magáncéggel köt biztosítási szerz dést. de családegyesítés esetén rájuk is alkalmazhatóak. Akik nem dolgoznak. és 4. és úgy igényelhet juttatásokat. E fejezet leírja. Az értelmezés középpontjában a társadalombiztosítási járulék befizetésével keletkez jogok védelme áll. és tilos ket a befogadó országban hátrányosan megkülönböztetni a szociális juttatások és kedvezmények biztosítása során (az idevágó részleteket az EGK 1612/68 sz. szakasz) és a juttatások odaítélésével kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésével (6. Az EK 90/364 irányelv értelmében. Ha érvényesül a hordozhatóság.1. hogy eltér mérték szociális gondoskodásban részesülnek. mintha mindig is ott élt volna. a juttatások egyik országból a másikba hordozhatóságával (6. azoknak igen korlátozottak a jogai más tagállamban való letelepedésre. szakasz). fejezet. ha oda költözhet. biztosítva a lakhelyet változtató személy megfelel forrásait.1. mint a befogadó ország honpolgárainak. mintha azt a befogadó országban töltötték volna. Egyes vélemények szerint a juttatások hordozhatósága megteremti a szabad mozgáshoz szükséges hátteret. de ez az érvelés nem igazán tartható. miszerint az Európai Unióban minden polgárnak ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie. a más tagországokban töltött id szakokat úgy tekintve. bármely országról legyen is szó. hogy az a személyéhez kötött. ahova akar. akkor a biztosítóval szembeni igények területileg nem korlátozottak. aki megfelel források hiányában terhet jelenthet a befogadó ország szociális támogató rendszere számára. különböz szervezeti struktúrák. és nem csak egy bizonyos társadalmi környezetben gyakorolható. ezeket az egyes tagországok közötti eltéréseket a társadalmi és a gazdasági különbségek szövevényének részeként foghatjuk fel. valamint egyes társadalombiztosítási juttatások hordozhatóságát szabályozó intézkedések. Eszerint az értelmezés szerint az Európai Unióban a polgár szabad mozgása akkor teljesül. mellett. rendelete tartalmazza. amelyb l a hordozhatóság következik.

hogy ha ellátási biztosítás kötésére kötelezik ket. megengedik a családegyesítést felmen ágon és a feln tt utódok számára. mivel csökkenti vagy megszünteti azokat a még meglev . Ezek a rendelkezések oly módon biztosítanak el nyöket a fogyatékosok számára. ennek ellenére potenciálisan igen kedvez hatással lehetne a fogyatékosok szabad mozgására Európában. függetlenül attól. amelyek lényegében biztosítják a helyi állampolgárok és a más. de szegényebb országokból (ahol a juttatások alacsonyabbak) a gazdagabbakba (ahol drágább az élet) már nem. nem szükséges uniószerte egységes fogyatékosságdefiníciót kidolgozni. hogy ezek a juttatások jelentik a befizetett társadalombiztosítási járulékokért esedékes ellenszolgáltatást. A juttatások hordozhatósága A szabad mozgás e fejezet bevezet jében ismertetett második értelmezése a hangsúlyt a lakhelyet változtatók tulajdonjogának védelmére fekteti. hogy az emberek szociális juttatásokhoz f z d jogai költözés esetén is biztosítottak legyenek. A társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó magántulajdoni jelleg jogok bevezetése melletti legszembet n bb érv az. Snares-nek. Mivel a befogadó országnak a szabályokat diszkriminációmentesen kell alkalmaznia (belföldiek és külföldiek tekintetében). szabályrendeletének alkalmazásával kapcsolatos kiterjesztést. a szabad mozgást korlátozó tényez ket. hogy a rászorultságnak fokozatai vannak: valaki rendelkezhet bizonyos pénzügyi forrásokkal.2. továbbá elismerik. A javaslat lehetséges hatását jól példázzák a Snares-üggyel kapcsolatos tények. Ez az alapelv húzódik meg a hordozhatósággal kapcsolatos számos döntés hátterében. az EGK 1612/68 sz. fejezetben tárgyalt intézkedések körébe tartozik. hogy szabad mozgáshoz való jogának védelmében Snares számára lehet vé kell tenni. Ez a rendelkezés azoknak az európai polgároknak a védelmében lehet fontos. Különleges jelent séggel bírnak az alábbiak: 1. illetve a fogyatékossággal kapcsolatos döntések kölcsönös elismerésére irányuló lépéseket tenni a mozgásszabadság védelme érdekében. A Äcsalád´ fogalmának kiszélesítése a családegyesítés szempontjainak megfelel en. amelyek különösen kedvez tlenül hatnak a fogyatékosokra. A tartózkodási jogra vonatkozó javaslatok magukban foglalnak néhány. aki fogyatékos személy. 5. a javaslat szerint jogában állna Spanyolországba költözni édesanyjához. A helyzet egyszer en az volt. A javaslat az 1. vagyis arra. Négy év más országban való tartózkodást követ en állandó tartózkodási jog bevezetése. Érdekes tény. hogy elismerik a gondozói/támogatói kapcsolat esetleges fontosságát nem házastársi viszonyban lév feln ttek között is. . minden polgár által gyakorolható. ugyanakkor a fogyatékosok számára esetlegesen igen értékes jogokról rendelkeznek. 01). és az eltartottsággal kapcsolatos szabályok eltörlése. hogy magával vigye fogyatékossági életjáradékát. Ügyében a f érv az volt. hogy megvannak-e ehhez a szükséges forrásai. hogy az emberek csak a magasabb jövedelm országokból szegényebb országokba tudnának költözni. akkor az ellátási biztosításból fakadó juttatásokra is jogot szereznek. A Molenaar-ügyben például a Molenaar család a foglalkoztatás országában (Németország) fizetett társadalombiztosítási járulékot. 2. 23. 70 6. amely kitér a fogyatékos személyek szabad mozgásának jelenleg érvényben lév korlátozásaira. hogy az irányelv-javaslat nem tartalmaz közvetlen utalást a fogyatékosságra. amelyek általános. A Bizottság javaslatot terjesztett el az unió állampolgárainak és családtagjainak szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogairól szóló irányelvre (COM(2001) 257 végleges.országban: nagy általánosságban ez azt jelentené. tartósan letelepedett személyekkel szembeni egyenl bánásmódot. és ezzel egyidej leg egy másik s zemély gondoskodására és támogatására is szorulhat. ám ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. és a tartózkodási országban (Franciaország) fizetett adót. A fogyatékos bevándorlókra e rendelkezések értelmében a befogadó ország nem hordozható fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos el írásai vonatkoznak. A javaslat nagymértékben összhangban van a társadalmi modellel. akik fogyatékossá válásuk id pontjában a származási országuktól eltér országban élnek.

amelyek valakit munkaviszonya alatt várhatóan megilletnek. a megnövekedett munkanélküliségnek. mindezek eredményeképpen világosabb lett a jogosultságok meghatározása. A kett s jelleg juttatások azok. ‡ a jogosultság jellege. hogy az 1408/71 sz. s ennek következtében csak nehezen hozhatók összhangba a tulajdonjogok személyhez kötésével. Az 1247/92 sz. a n k szociális biztonságával kapcsolatos követelményeknek. Az els mutató a tagállamok ellátási struktúráját tükrözi. E kiegészítések és helyettesítések célja általában az. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´. szabályrendelet a fenti problémára adott válasznak tekinthet . Ez igazságtalan lenne a bevándorló dolgozókkal szemben. helyettesít vagy kisegít jelleg juttatások. A második mutató pedig meghúzza a határt a társadalombiztosítás és a szociális ellátás között a keletkez jogok egyértelm sége és biztonsága tekintetében. és/vagy fejlesztették a szociális ellátórendszert. illetve az el ször más országban adódó kockázatokért járó juttatásokat korlátozni. Egyrészt a keletkez jogok jól körülhatároltak. szabályrendelet 4(1) cikkében felsorolt kockázatok. ami pedig a hordozhatóság egyik el feltétele. de amelyek ugyanakkor gondoskodnak a munkán alapulójogosultságok kiegészítésr l. s t. A bíróság azonban úgy találta. hogy nem adhatnak felmentést a járulékfizetés alól. a betegség és a munkanélküliség. megváltozott szociális és gazdasági körülményeknek. Ezek közé tartozik az id s kor. valamint az 1247/92 sz. Ennek egyik magyarázata az. szabályrendeletben szerepl kockázatok ± közötti kapcsolatnak néhány . és bizonyos esetekben a helyi finanszírozást állami finanszírozás váltja fel. hogy közvetett mutatók segítségével írja le azokat a jogokat. illetve más. A kockázatok két osztálya ± az 1408/71 sz. ugyanakkor elesnének a hordozható juttatásoktól. hogy a nem folyamatos korábbi munkaviszonnyal és alacsony kimutatott jövedelemmel rendelkez személyek számára is legalább minimális szint ellátást biztosítson. ha nem kellene Németországban ellátási biztosítási járulékot fizetniük. Habár magától értet d nek t nik. mint a többi helyi lakos. Látható. a rokkantság. A rendelet megengedi a tagállamoknak. A tagállamok új juttatásokat vezettek be olyan területeken. szabályrendelet ezt a problémát úgy kerüli el. ám az 1408/71 sz. hogy a juttatásokra vonatkozó tulajdonjog bevezetéséhez± és ebb l következ en a hordozhatósághoz ± szükség van a járulék fogalmára. A szegénység és az egyenl tlenség csökkentése szempontjából ezek a fejlemények üdvözlend k. ami azt jelentené. szabályrendelet alkalmazása során fogalmi problémához vezetnek. helyettesítésér l is. azt az 1408/71 sz. Az 1247/92 sz. ahol korábban a szociális ellátás volt jellemz . Két f ilyen mutató létezik: ‡ a fedezett kockázatok. amelyeket a 4(1) sz. tapintatosabb az ügyintézés. mivel igyekeztek megfelelni az új igényeknek.Molenaaréknak a jelek szerint megfelelne. zzabályrendeletben alkalmazott megfogalmazás a Äkett s´ jelleg juttatások esetében nehézségekhez vezet. hogy megakadályozzák bizonyos juttatások hordozhatóságát. cikkely sorol fel. E kiegészít juttatások köre és hatálya az utóbbi 20-30 évben kiszélesedett a tagállamokban. akik munkaviszonyuk alatt ugyanazokat az adókat fizetnék. amelyek a dolgozói jogviszonyból eredeztethet k. másrészt viszont ezek a jogok a társadalmi szolidaritásban gyökereznek. hanem az ellátási biztosítási juttatásokra kell ket feljogosítani. vagy a fogyatékosoknak adnak speciális védelmet. ha (a) azokat nem el zte meg járulékbefizetés és (b) azok az 1408/71 sz. hogy egyes tagállamok a Äbiztosításjelleg ´ juttatások adórendszerb l történ finanszírozásával kijátszhatnák a szabályozás szellemét. amely a munkában állókat gyakran védi a felsorolt kockázatokkal szemben. szabályrendelet közvetlenül nem említi. szabályrendelet 4(1) cikkelyében felsorolt kockázatokkal szembeni védelemre szolgáló kiegészít . Az 1408/71 sz. hogy szükség esetén a franciaországi hatóságok által biztosított szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. például Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és eseti mérlegelése nélkül. nem pedig a befizetett járulékokban. szabályrendelet szerint nem hordozhatónak min sül juttatásokkal kapcsolatban tilos az ott tartózkodás hosszára vonatkozó 71 követelményt támasztani.

hogy a bíróság minden erejével az ellátási biztosítás 4(1) cikk alá sorolására törekedett. a rokkantsági segélyek odaítélésének általában el feltétele valamiféle megel z munkaviszony. Definíciók. A Jauch-ügyben a bíróság a Molenaar család esetét követve úgy döntött. máskülönben az ellátási biztosítás a nem hordozható. járulékon alapuló juttatások problematikus körébe esett volna (az ebbe a kategóriába tartozó legfontosabb intézkedés a korkedvezményes nyugdíj). Habár valaki úgy is lehet munkaképtelen. míg az 1247/92 sz. a Äfogyatékosságot´ használja. A szabályozás szerkezetéb l fakadóan tehát az a mesterkélt helyzet állt el . hogy az ausztriai rendszert az adminisztratív különbségek ellenére is a német rendszerhez hasonlóan kell megítélnie. mert sohasem. rendelet egy ett l eltér fogalmat. tartózkodási hely és a dönt ések kölcsönös elismerése A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Habár a hordozhatóság mögött húzódó f elképzelés a járulékelv. amelynek értelmében a fogyatékossági életjáradék (Disability Living Allowance. Az 1408/71 sz.érdekes. vagy egy részük eredend en helyfügg . Az egyesült királyságbeli fogyatékossági életjáradék és az ausztriai ellátási biztosítás között a figyelembe vett kockázatok szempontjából nincs nagy különbség. Ausztriában ugyanakkor nincs adminisztratív kapcsolat az ellátási biztosítás és a betegségbiztosítás között. Akik nem jogosultak a társadalombiztosítási kifizetésekre. ha azok el feltétele a személy munkaképtelensége. A jelek szerint a bíróság úgy érezte. hogy a jogok meghatározásukból fakadóan bárhol gyakorolhatók-e. Az ilyen támogatások általában hordozhatók. azok a kiegészít . illetve a munkától függetlenül megjelen kockázatok közötti burkolt különbségtételr l van szó. A munkaképtelenség. amint azt a bíróság is megállapította. Ebben az esetben a munkaképtelenség valós kritérium. A bíróság az ellátási biztosítás adminisztrációjának módjából kiindulva foglalt állást. DLA) egyértelm en az 1247/92 sz. mivel a kezelt kockáztok hasonló jelleg ek. amely ennek megfelel en a 4(1) cikkely hatálya alá tartozik. vagy nyugdíjba vonulás miatt befejezett munka ugyanakkor az általunk vizsgált mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések közül számos esetben (közöttük a német ellátási biztosítás esetében) nem kritérium. fontos kérdés az is. Molenaarék ügyében a bíróság úgy döntött. A két juttatás között az a kulcsfontosságú eltérés. 6. Ismét adódik azonban az a kérdés. A 4(1) cikkely felsorolásában a rokkantsági segély jelenik meg. szabályrendelet különbséget tesz természetbeni és pénzbeni juttatások között. a fogyatékosság területét érint vonatkozása is van. hogy a német ellátási biztosítás juttatásait betegségi juttatásoknak kell tekinteni. vagy túl rövid ideig dolgoztak. hogy itt a munkával kapcsolatos. hogy az ellátási biztosítás egyfajta kiegészít betegségi juttatás. hogy a mindennapos tevékenységeket támogató járulék alapú intézkedések betegségi juttatásnak min sülnek. A szakszókincs alkalmazása vitathatónak bizonyult a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések ± ellátási biztosítás és más hasonló intézkedések ± megvalósítása során. és a támogatás a rokkantsági segélyek kiegészítésének tekinthet . A fentiek fényében az lehet a benyomásunk. amelyek már a 4(1) cikk hatálya alá tartoznak. Bizonyos országokban a mindenna tevékenységeket pos támogató intézkedések csak a teljes rokkantsági nyugdíjra jogosultak körére irányulnak. hogy ez a különbségtétel alkalmas-e a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések 72 . és a rendelet értelmében az Egyesült Királyság indokoltan sorolta azt a nem hordozható juttatások közé. miközben természetesebb lenne azokat kifejezetten a fogyatékosokra irányuló védelemi intézkedéseknek tekinteni. E döntés azonban ellentmond a Snares-ügyben hozott határozatnak. hogy soha életében nem dolgozott (ha például születését l vagy fiatal korától fogva fogyatékos). Megjegyzend . illetve a fogyatékosokat megillet speciális ellátások körébe tartozó segélyekben részesülhetnek. míg az ausztriai rendszer járulékalapú. hogy a DLA-t adóból finanszírozzák. s ez a tartózkodási hellyel kapcsolatos problémák leképez déseként is értékelhet . A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a rokkantsági segéllyel azonos megítélés alá esnek. szabályrendelet hatálya alá esik. A rokkantság ebben az értelmezési környezetben a munkaképtelenségre utal. a helyettesít vagy a kisegít juttatások.3.

Hasonlóképpen: az Egyesült Királyságban a fogyatékossági életjáradék kizárólag pénzbeni juttatás formáját ölti. valamint csak természetbeni támogatások (szolgáltatások). szabályrendelet 19(1) cikke értelmében a természetbeni juttatásokat a tartózkodási hely (vagy tagállam) intézményeinek kell biztosítania. például Belgium (Flandria: közvetlen kifizetési rendszer). és a pénz felhasználását nem ellen rzik. A pénzbeni juttatások f jellemz je. hogy van-e lehet ség megfelel ellátás biztosítására. hogy a németországi rendszer igen közel áll a pénzbeni és a természetbeni juttatások közötti választóvonalhoz. Az 1408/71 sz. Egy kifizetett összeg csak akkor tekinthet pénzbeni juttatásnak. hogy van-e értelme a természetbeni juttatások és a nem helyettesíthet pénzbeni kifizetések. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések a tagállamokban három csoportba sorolhatók: csak pénzbeni támogatások. a pénzbeni juttatások esetében tehát lehetséges a hordozhatóság.hordozhatóságának megítélésére. A kedvezményezettnek meg kell neveznie egy gondvisel t. hogy a németországi rendszer pénzbeni juttatásokat ad. ezáltal biztosítva például a társadalombiztosítási járulékok befizetését a gondvisel részér l. Saját véleményünk szerint a helyzet az. A személynek van némi szabadsága a keret felhasználásában. amikor a megnevezett gondvisel bizonyos távolságra lakott a juttatás igényl jét l. amely foglalkoztatottsága idején a személy társadalombiztosítási ügyeit intézte. a befogadó ország jogszabályainak megfelel en. pénzbeni és természetben támogatások. amelyek szükségleteik felmérésében több önállóságot igyekeznek biztosítani a fogyatékosoknak. European Court of Justice) értelmezése szerint szinte minden kétséget kizáróan pénzbeni kifizetések. A rendeletben az Äilletékes intézmény´ által fizetett visszatérítésr l szóló rendelkezések is szerepelnek. A segély kiutalhatóságával kapcsolatban kétségek mutatkoznak azokban az esetekben. amelyek valószín leg nem min sülnek pénzbeni juttatásnak. amelyek személyre . mivel nem tartalmaz természetbeni választási lehet séget. amelyet csak a finanszírozó által jóváhagyott beszerzésekre lehet fordítani (Änem helyettesíthet ´ támogatások). Dánia és Svédország. és kevésbé ellen rzi a pénz elköltésének módját. nem pedig pénzbeni juttatások. A különböz típusú intézkedések között némi eltérés mutatkozik a szükségletek felismerésének és értékelésének módjában. illetve a pénzbeni juttatások közötti különbségtételnek. A társadalombiztosítás koordinációja szempontjából ez a sokféleség azonban felveti a kérdést. A szakpolitikai viták világosan mutatják. Az illetékes intézmények a pénzbeni juttatásokat a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint fizetik ki. ha helyettesíthet . A hollandiai jogszabályok által a kivételes egészségügyi kiadásokra (AWBZ) adott egyéni költségkeretek (PGB-k) olyan pénzbeni kifizetésekre szolgáltatnak példát. A Molenaar-ügyben (C-20/96) az Európai Bíróság különbséget tett a pénzbeni kifizetések és a pénzbeni juttatások között. de azért figyelemmel kísérik. miközben a pénz elköltésének módja nem nagyon ellen rizhet (Ähelyettesíthet ´ pénzbeni támogatás). hanem a juttatás összességében emeli a személy életszínvonalát. A Molenaar-ügyben a Bíróság döntésének hátterében az a tény állt. Ezek azonban az ECJ (Európai Bíróság. A pénzbeni juttatásokkal kapcsolatos rendelkezések megkövetelik azoknak a kritériumoknak a szabványosítását. Más országok. a Bíróság megítélése szerint. A költségkeretet a személy szükségletei és lehet ségei alapján határozzák meg (az önrész fizetésének lehet ségét kifejezetten figyelembe véve). Az ausztriai ellátási biztosítás egyértelm bben pénzbeni juttatásnak t nik. kísérletet tettek olyan pénzbeni lehet ségek bevezetésére. vagy a felhasználó személyre szóló költségkerettel rendelkezik. mint amennyit a hagyományos természetbeni támogatások tesznek lehet vé. vagy esetleg ezek a viszonylag új kelet intézkedések másfajta megközelítést igényelnek. hogy a nézeteltérések forrása a támogatások általános háztartási költségek fedezésének irányába történ eltérítése. és beleszólhatnak a kiadások szerkezetének alakulásába. A pénzbeni juttatások egyik formája. A skála másik végét jelentik azok az esetek. hogy szabvány osított pénzösszegeket juttatnak a felhasználónak. amikor a kifizetett pénz bizonyos konkrét költségek megtérítésére szolgál. Arról az intézményr l van szó. hogy a szabályos id közönként kiutalt pénzösszegek nem köthet k egy-egy meghatározott kiadáshoz. A pénzbeni juttatás jóváhagyása el tt szakért knek kell megvizsgálniuk.

hogy a jogosultság tartózkodási helyhez kötött. míg mások szerint a szabványosított támogatások rontják a rendszernek az emberek széles körben változó egyéni szükségleteihez való alkalmazkodóképességét. ugyanakkor a tagállamokban számos olyan juttatás is létezik. ha a jogosultság megítélése tartózkodási helyhez kötötten történik. . és az úgynevezett Adminisztratív Bizottság ennek megkönnyítése érdekében szabványos kereteket dolgozott ki. Az életkörülmények megváltozása esetén a származási országban általában sor kerülhet a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések kedvezményezettjeinek ismételt felmérésére. és ugyanennek a felfogásnak kell érvényesülnie az Európai Unión belüli határokon átível lakhelyváltoztatás esetében is. a felel sség továbbra is az önkormányzatoké. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések e közös vonása arra enged következtetni. s e politikák mindegyike némileg eltér kockázati események ellen ad biztosítást. A juttatások hordozhatósága elméletileg még akkor is lehetséges. amely felhívja a figyelmet az egyes személyek képességcsökkenéseinek és korlátozottságainak fogyatékosságra gyakorolt hatását meghatározó környezeti tényez k szerepére. különböz társadalombiztosítási politika alanyává válik. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szerkezetükb l fakadóan a tartózkodási helyt l nem elválasztható jogok. Az illetékes intézmény ezek közül kiválasztja a számára lényeges Ädöntési változókat´. Azt azonban nem feltételezhetjük. A jogokat ehelyett a személy számára elérend eredmény (egy bizonyos életszínvonal) meghatározásával lehetne alátámasztani. A jogosultságot az illetékes intézmény. a kedvezményezett törvényben meghatározott jogállása alapján´ rendelkezik. amennyiben a jogok az eredményre. hogy a felmérés érdekében az illetékes intézmény székhelye szerinti országba utazzék. A szabványos értékel ívek a diagnózissal és a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabványos egészségügyi adatokat. E megfogalmazás alapja a társadalombiztosítás és a szociális ellátás közötti különbségtétel. amely nem sorolható egyértelm en egyik kategóriába sem. Látható tehát. nem pedig meghatározott pénzösszegekre vonatkoznak. és a 4.szólóan megszabják a juttatások összegét és az ellátás szintjét. 73 Korábban már említettük. a vizsgálatot végz személy az igényl t otthonában látogatja meg. munkával kapcsolatos kérdést foglalnak magukba. még a kifizetések összegének szabványosítása esetén is. és a szükségletek megállapítása érdekében felméri lakókörnyezetének sajátos jellemz it. így számos mechanizmus szolgálja a tartózkodási országban történ kiértékelést. hogy egy több országban dolgozó személy számos. Belátható. nevezetesen Skandináviában. fejezet tárgyalása során láttuk. hogy ez összhangban áll a társadalmi modellel. A MUNKAKÉPTELENEKET MEGILLET JUTTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DEFINÍCIÓK A jelenlegi koordinációs szabályok mellett a legtöbb jövedelempótló munkaképtelenségi juttatás hordozható. valamint számos. hogy a fogyatékosságfelmérésre nincs hatással a tartózkodási hely megváltoztatása. hogy az 1408/71 sz. A 3. szabályrendelet a pénzbeni juttatásokról Äaz egyéni szükségletek mindenfajta egyéni és más eseti mérlegelése nélkül. de a fogyatékosok jogainak meghatározása a korábbinál egyértelm bb lett. A tagállamok általában egymás intézményeit veszik igénybe a szükséges információk beszerzéséhez. A bevándorlótól nem követelhet meg. amelyekért korábban a szociális támogatási rendszer keretében az önkorm ányzatok feleltek. ugyanazokból az adatokból tehát két ország eltér módon ítélheti meg a munkaképtelenség fokát. hogy a tagállamok a munkaképtelenségi juttatások adminisztrációja során minden kétséget kizáróan különböz dolgokat értékelnek. a biztosítóintézet állapítja meg. Más országokban. Az ebben a jelentésben tárgyalt mindennapos tevékenységet támogató összes intézkedés f ként a szükségletek felmérésével határozza meg a jogosultak körét. Egyes országok a szabványosított összeg támogatások bevezetését kulcsfontosságúnak tekintik az önállóság és a jogok megteremtéséhez. Néhány országban a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések részben olyan feladatokat vettek át. Általában (kivéve például a fogyatékossági életjáradékot az Egyesült Királyságban).

A bizalom és a presztízs meg rzésének többféle módja is létezhet: egyik lehet ség például a magas szint technikai szaktudás fenntartása. egy Äeurópai százaléktáblázatra´ vonatkozó javaslat bukkant fel. Úgy találta. kapcsolódó szakpolitikák . korábban engedélyezik a nyugdíjazást. másrészt eltér ek a rendszer m ködtetését is meghatározó munkaer -piaci céljaik. A bizottsági elemz csoport ezt a felmérési megközelítést nem támogatta. A modell igen rugalmas munkaer piacot feltételez. Az Egyesült Királyság személyi munkaképességi értékeléséhez (Personal Capacity Assesment. még ha alacsony fizetés és/vagy csökkentett munkaid mellett is. A modellt továbbá más. Ez a rejtett munkaer -piaci modell egyértelm en az Egyesült Királyság munkaer -piaci politikájához és feltételeihez igazodik. míg más országok. Néhány ország magas nyugdíjkorhatár mellett nagy arányban részesít id sebb dolgozókat munkaképtelenségi juttatásokban. a munkanélküliségi juttatások. hogy csorbul a jogosultságokkal kapcsolatos döntések hitelessége. valamint az 1. mint a másik. és nem feltétlenül lenne helyénvaló a megközelítést más. aki tevékenységek valamely sz k körét képes elvégezni. hiszen a modelleket. az egyes országok között eltérés tapasztalható abban.Az el z fejezetek fejtegetései. részben pedig az intézményrendszerben dolgozó személyi állományra. hogy a munkaképtelenségi juttatások. Amint azt a 3. Ha a kormányok országukon belül saját értékel rendszerük kiválóságát a hitelesség fenntartása érdekében hangoztatják. E különböz módszerek részben az intézményrendszerre vezethet k vissza (különösképpen az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás közötti kapcsolatra). amelyeket a munkaer -piaci feltételek fogyatékosságfelmérésben alkalmazott modellezése és elképzelése. hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban készített. hogy a PCA rejtetten már tartalmaz egy munkaer -piaci modellt. A 3. függelékben ismertetett információk némi képet adnak e különbségek eredetér l. Világosan kimutatható. ahol bárki. hanem a járulékfizet k irányában is. Megdöbbent tény. hogy egyik modell jobb. legalábbis részben. továbbá komoly. egészsé gügyi indoklással vagy anélkül. PCA) hasonló munkaképesség-központú megközelítések a munkaer piacból és más szociális tényez kb l indulnak ki. Nem könny amellett érvelni. és a megközelítés megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában. akkor elkerülhetetlen egy bizonyos szint Äügyintézési nacionalizmus´. hogy a munkaképtelenségi segélyek kifizetési szerkezetét er sen befolyásolják a munkaer -piaci feltételek. Úgy látjuk azonban. talál valamiféle állást. a készségek és egyéb szociális tényez k felmérésre gyakorolt hatása terén tapasztalhatunk. különösen abban az esetben. hogy miként lehet a legjobban fenntartani munkaképtelenségi biztosítási rendszerük hitelességét és sértetlenségét. valamint az oktatás. A Ämunkaképtelenség´ kockázatát minden tagállam általánosan elismeri. Végrehajtható-e a felmérés valamilyen munkaer -piaci modell és a szociális tényez k figyelembe vétele nélkül? Ilyen felmérés alapjául egy képességcsökkenésen alapuló százaléktáblázat szolgálhat. fejezetben bemutattuk. egy másik (talán kockáza - 74 tosabb) út pedig a kritikák elfogadására és a vitákra való nyitottság. a korkedvezményes nyugdíj és az öregségi nyugdíj közötti képlékeny határokkal kapcsolatban a különböz országok különböz megközelítéseket alkalmaznak. hogy valamely min sített esemény bekövetkezése esetén bízhassanak a rendszer által adott gondoskodásban. hogy megvizsgálnánk annak hatását a munkaképességre. a rendszer hitelességének fenntartása érdekében alkalmazzák. az Európai Unión belüli fogyatékosságügy felmérésr l szóló tanulmányában mindössze egy szabványosított értékel eszközre. ha képességcsökkenést anélkül próbálunk vele mérni. mint amilyennek t nik. és 4. A hitelességet nem csupán a fogyatékosok irányában kell fenntartani. hogy a képességcsökkenési százaléktáblázatok alkalmazása önkényesebb. Ezek a munkaer -piaci szakpolitikai döntések megnyilvánulnak azokban a különbségekben is. lényegéb l fakadó korlátai vannak. E különbségek bizonyos mértékig összefüggenek a 4. fejezetben kifejtettük. Az országok egyrészt eltér véleménnyel rendelkeznek arról. különösen az id sebb dolgozók esetében. fejezetben ismertetett négy felmérési modellel. de az általuk kínált biztosítás szintje és szerkezete két jelent s okból is eltér. A szakmák az egyes tagállamokban a bizalom és a presztízs más és más fokát élvezik. hogy milyen mértékben igyekeznek feltárni a személy munkahelyi problémáinak egészségügyi okait. ett l eltér munkaer -piaci szerkezet országba átültetni.

valamint a besorolás alkalmazását meghatározó személyes és intézményi indítékoktól függ. A definíciók alapulhatnak képességcsökkenésen. helytelen volna elvonatkoztatni a munkaer -piaci környezett l. Az egyes tagállamokra jellemz általános gazdasági feltételek és különösképpen a szociális ellátórendszerek er sebb hasonulása nélkül azonban nem valószín . és a befogadó tagország intézkedéseiben való diszkriminációmentes részesülés nagyobb valószín séggel segíti el a fogyatékosok mozgásszabadságát. milyen feltételek mellett tud a fogyatékos személy az Európai Unióban egyik országból a másikba költözni. Ebb l következik. amely az unió állampolgárainak és családtagjainak biztosítaná a jogot a tagállamok területén történ szabad mozgásra és letelepedésre. a munkaer -piaci feltételekt l függetlenül érvényes Älényegi´ mozzanatának kiemelésére. hogy az egyik intézkedés magában foglalja a . A hozzáférés egyrészt a juttatások származási országból történ hordozhatóságával. ha a munkaképességet helyezzük el térbe. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása A fogyatékosokra vonatkozó adminisztratív adatok országok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatok problémák közismertek. Összefoglalás Ez a fejezet azt a vizsgálta. hogy a fogyatékosok szabad mozgása megvalósul. A társadalmi modell azt sugallja. még kevesebb mindennapos tevékenységeket támogató intézkedéseket). amely alapján azt mondhatnánk. és kísérletet tenni a munkaképtelenség valamely. A foglalkoztatási rendelkezésekben alkalmazott definíciók között számottev eltérések mutatkoznak. hogy a fogyatékosnak min sített emberek száma az érvényben lév intézkedésekt l. míg másokat a körülmények felméréséhez kötnek. amire jelenleg a természetbeni juttatások koordinációja szolgáltat példát. Egyes országok a fogyatékossági juttatásokat az id sebbeknek is fizetik. 76 7. A fenti problémákat tagországok közötti pénzügyi átutalásokkal lehetne enyhíteni. hogy sok országban a fogyatékosok egy részét tágabb. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A foglalkoztatásról szóló rendelkezésekben alkalmazott fogyatékosságdefiníciók elemzése során azt találtuk. A hordozható jogokkal felruházott fogyatékosok csoportja igen sajátos. A 3. Bizonyos juttatásokat járulékfizetési feltételek korlátoznak. A tartózkodási jogok b vítése. hogy értelmetlen a fogyatékosság fogalmát társadalmi környezetéb l kiragadva kezelni. Ugyanakkor számottev ellenállásba ütközik a nemzeti kormányok részér l az a bizottsági irányelv-javaslat. mind szakmai el életük tekintetében (mert számos hordozható juttatás biztosításalapú). mind pedig nemzeti hovatartozásuk tekintetében (mert csak kevés tagország biztosít bizonyos hordozható juttatásokat. és hogy az elvándorlás miként befolyásolja a juttatásokhoz való hozzáférését. míg mások a kedvezményezetteket öregségi nyugdíjban részesítik. illetve a diszkriminációmentes elbánáshoz való jogok befogadó országban történ gyakorlásával biztosítható. például a fogyatékos dolgozói adójóváírás. Änehezen besorolható´ kategóriába helyezik. A társadalombiztosítási rendelkezések közötti eltérések nyilvánvaló gondokat okoznak.is támogatják. Következésképpen. hogy nem lelhet fel olyan logikai összefüggés az Európai Unióban egyes tagországokban alkalmazott definíciók között. mint a juttatások 75 hordozhatóságának javítása. minden tagországban és minden id ben. fejezetben megmutattuk továbbá. illetve a tevékenységekben való korlátozottságon. Véleményünk szerint a társadalmi modell típusú megközelítés lényegi kapcsolatot feltételez a munkaképtelenség felmérésben megállapított szintje és a munkaer -piaci feltételek között. amely a fogyatékosok alacsony jövedelmét hivatott kiegészíteni.

E definíció a foglalkoztatási intézkedések szempontjából széles körben elfogadottnak tekinthet . Számos elemz véleménye szerint például a diszkriminációellenes szakpolitikának az olyan képességcsökkenéssel rendelkez személyekre kell irányulnia. nem kell figyelembe venni a foglalkoztatáspolitika sikerességének értékelésekor. ugyanakkor megítélésük szerint e csoport mérete az id ben változatlan. némi problémát okoz a felmérési eredmények politikailag lényeges következtetéseinek megállapításában. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatási rátákról folytatott viták során az a probléma is felvet dött. Ebb l az okfejtésb l következik. létrejött egy közös. akik nem akarnak munkát vállalni. ADA) sikerével. hogy a megfelel célváltozó a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátája. Több érv szól amellett. E kérdéssel egy nemrégiben közzétett egyesült államokbeli tanulmány is foglalkozik. vagy több foglalkoztatható személy tartozik a hatálya alá. mivel arra utal. E leküzdhetetlen problémák tükröz dnek a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével fog lalkozó európai szakért i csoport ajánlásában is. a fogyatékosság felmérésbeli definíciója még inkább megkérd jelezhet . illetve munkát keres k vagy állásba felvehet k) tartozó fogyatékosok aránya az összes fogyatékos számához viszonyítva. A szerz k e csökkenésnek szakpolitikai jelent séget tulajdonítanak. tevékenységi korlátozottságokra vonatkozó definíció: azok számítanak fogyatékosnak. Azt ugyan elfogadják. a tapasztalat szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban csökkent a munkaer -állományhoz (foglalkoztatottak. akik nem akarnak munkába állni). akik olyan. például a társadalombiztosításban. az a tény azonban. Egyéb szakpolitikai területeken. amely az USA-beli fogyatékos emberekr l szóló törvény (Americans with Disablities Act. hogy ezt az emelkedést az általános munkaer -részvétel jelent s visszaesése kísérte. A teljes foglalkoztatási ráta nyomon követése ma már bevett gyakorlat az EU-ban. nem pedig azok foglalkoztatási illetve munkanélküliségi rátája. Burkhauser és mások azon az alapon kérd jelezik meg ezt a következtetést. hogy a fogyatékosok közül néhányan lehet. a magukat a mindennapi életükben . mint egy másiknak. akik a munkaer állományhoz számítják magukat. EU-tagországok körében. hogy az ADA hatályba lépése óta az Egyesült Államokban javulás következett be a fogyatékosok foglalkoztatásában. tartós egészségügyi problémáról számolnak be. hogy a fogyatékosság felmérésbeli definíciója sok olyan embert is magában foglal. Véleményünk szerint a felmérési eredmények alkalmazása a foglalkoztatáspolitika nyomon követésében elfogadható. amely korlátozza ket mindennapos tevékenységükben. illetve sikertelenségével kapcsolatos egyik ellentmondás feloldását célozza. hogy nem egyezik meg a foglalkoztatáspolitikai koordinációban alkalmazott definíciókkal. Amint arra Burkhauser és mások rámutatnak.másikat. akik nem keresnek munkát. hogy azokat. amely szerint a fogyatékosok foglalkoztatási rátájának nyomon követésében az EU-nak a közigazgatási adatok helyett felmérési adatokra kell támaszkodnia. A szakpolitikai manipulációk esetleges célpontjául szolgáló munkanélküliségi ráta helyett a teljes fogyatékos népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett hasonló érvek szólnak. 2000. akiknek a foglalkoztathatósága nem korlátozott: a megvalósuló kedvezmények hatása nem jelenhet meg a fogyatékosok körében mért és nyomon követett foglalkoztatásban. hogy valóban munkaképtelenek vagy nem akarnak dolgozni. hogy a felmérésbeli definíció magában foglalhat olyan csoportokat is. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az OECD-adatok alapján nagy eltérés tapasztalható a felmérésben értékelt fogyatékos csoport és a szociálpolitikai intézkedések keretében beazonosított és megcélzott fogyatékos csoport között Azon . amelyekre a foglalkoztatáspolitika nem irányul (például azok. A munkaer -állományhoz tartozók körében a foglalkoztatottság n tt. hogy a társadalmi környezet megváltozása hátrányosan érintette a munkakeres fogyatékosokat. akik számára bizonyos szakpolitikák jelent sek lehetnek. amit egyes elemz k úgy értékeltek. Habár maguk a felmérések szigorú értelemben nem feltétlenül összehasonlíthatók (Gudex és Lafortune. és kizárhat olyanokat (például a diszkriminációellenes intézkedések kedvezményezettjeit). mint a teljes aktív korú népesség foglalkoztatási rátájának nyomon követése mellett.). mindamellett szem el tt kell tartani. amelyekr l adatok állnak rendelkezésre. Magát a munkaer -piaci részvételt a tagállamok politikája és a 77 munkaer -piaci feltételek befolyásolják.

mint amilyen például a korkedvezményes nyugdíj. Számos társadalombiztosítási és szociális védelmi juttatást a mindennapi életben való korlátozottságból fakadó szükségletek alapján fizetnek. jóllehet azok sohasem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók. amely ezen az alapon határozná meg a jogosultságot (a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedésekre pedig nem terjednek ki az OECD-adatok). így azokra esetleg olyan más általános intézkedések vonatkoznak. a határesetekr l és a szabványosított keretek között m köd rendelkezések közötti összefüggésekr l. Amint azt a 3.europa. mint a szociális ellátás. hogy a munkateljesítménye korlátozott-e. ugyanakkor a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket el tudja végezni. Jelenleg a szociálpolitikai rendelkezésekr l évenkénti rendszerességgel számol be az Európai Unió Tagállamainak Kölcsönös Információs Rendszere a Szociális Védelemr l (Mutual Information System on Social Protection in the Member States of the European Union. 78 A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓINAK JÖV BELI NYOMON KÖVETÉSE A fogyatékosságra irányuló rendelkezésekkel kapcsolatos jelentések szerkezetét ki lehetne úgy alakítani. 2.7. táblázat). A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések esetén a korlátozottság és a szükségletek között szoros az összefüggés: aki segítség nélkül nem képes alapvet . a szakmai viták. Más szükségletek. vagy egy másik csoportra irányuló rendelkezések. MISSOC) (elérhet a http://ec. hogy kívánatos lenne a nemzeti közigazgatási adatok hatékonyabb feldolgozása és értelmezése. az emberek egy kis csoportja a felmérés definíciója alapján nem min sül fogyatékosnak. hogy a tagállamok fogyatékosságbesorolásának megértéséhez ismernünk kell az egyes konkrét rendelkezések szerkezetét. annak segítségre van szüksége. különösen akkor.korlátozottak. nem pedig a korlátozottság után. mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. El fordulhat. nem feltétlenül vezethet k vissza a mindennapos tevékenységekben való korlátozottságra. például az alapvet jövedelemtámogatási igények. Ehelyett azt vizsgálják. Továbbá. ha e kifejezés alatt a tevékenységek egy sz k körét értjük. és a legjobb gyakorlatok elterjesztésének megkönnyítése érdekében miké lehet a döntéshozók nt számára az Európai Unió szintjén hozzáférhet vé tenni ezeket az információkat.. hogy a személy mindennapos tevékenységében korlátozott legyen. a korlátozott munkateljesítményt id nként általánosan írják körül (például a németországi EMR-ben). A jövedelempótló vagy jövedelemkiegészít fogyatékossági juttatások esetén általában nincs kikötve. hogy a folyamatos összehasonlítás./ employment_social/ . amelyet vagy absztrakt módon írnak körül (mint például Hollandiában a FIS-adatbázis esetén). hogy valaki nem képes dolgozni. E tanulmány megmutatta. néha a személy legutóbbi munkájához kapcsolódó szükségletekre hivatkoznak közvetlenül (például az olaszországi AOI-ban). 2002. ennek ellenére fogyatékossági segélyben részesül. vagy konkrétan neveznek meg (például a svédországi lépésr l lépésre eljárás során). Sok országban azonban nincs olyan intézkedés. és át kell látnunk a rendelkezések közötti kapcsolatrendszert. máskor pedig valamilyen lehetséges munkára. A fogyatékosság felmérésbeli definícióját a szociálpolitikában alkalmazott definíciókkal összevetve két f eltérés mutatkozik: 1. fejezetben hangsúlyoztuk. hogy b vebb tájékoztatást nyújtsanak a fogyatékosság definícióiról. A felmérési adatok szakpolitikai fontosságának e korlátai azt vetítik el re. A függelékek tájékoztatnak az értékelési módszerekr l. 3. és tartós egészségügyi problémával küzd k körébe soroló (tehát a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciónak megfelel ) személyek átlagosan mintegy kétharmada nem részesül jövedelempótló juttatásban (OECD. A következ szakaszban átgondoljuk.eu. a fogyatékossággal kapcsolatos igények egy része más okokból létez igényekhez is hasonlít.

fejezet: Betegség ± Pénzbeni juttatások V. kikre terjed ki (dolgozók. és egyéb szabályozó jelleg politikák. és ennek megfelel en ‡ annak meghatározása. munka melletti juttatások a Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok címszó alatt szerepelnek. fejezet: A megfelel források biztosítása ± 2. arról. szöveges beszámolóra lenne szükség. és hogy felmérik-e a körülményeket. amelyek az egyes tagállamokban tapasztalható fejleményekre 79 vonatkoznak. A tartós ellátásról szóló új fejezetek felépítése is hasonló. Járulékfizetést nem igényl különleges minimumok ± II. . így számos. Alapvet és hasznos információt szolgáltatnak a figyelembe vett kockázatokról. Ezekhez az információkhoz a fogyatékossági politikát nyomon követ . Alkalmazási kör: felsorolja. hogy az intézkedések közötti összefüggéseket megértsék. els sorban a foglalkoztatás el mozdításával kapcsolatban. például hogy a személy a mindennapi élet alaptevékenységeit nem képes elvégezni. fejezet: Tartós ellátás A MISSOC részletes adatokkal szolgál a járulékfizetési feltételekr l. Szintén nem szerepelnek a foglalkoztatást el mozdító szakpolitikák. ‡ a szakpolitikákban használt fogyatékosságdefiníció logikájának magyarázata. adóztathatóságáról. amelyek segítségével kiértékelik. de a munkaadónak fizetett támogatások kimaradnak. hogy a fogyatékosság definíciója milyen szerepet tölt be a forráselosztásban. Említést tesznek a korral kapcsolatos korlátozásokról. A tagállamok szociálpolitikájuk bizonyos vonatkozásairól jelenleg is készítenek szöveges beszámolókat. a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés kimarad bel lük.missoc/2001/index_chapitre11_en. A korra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. Nincs viszont információ azokról az eszközökr l. hogy a rendszer a szóban forgó területen él kre. a juttatások mértékér l. A MISSOC a fogyatékosságügyre vonatkozóan az alábbi területekr l tartalmaz adatokat: III. a különféle juttatások halmozhatóságáról. Habár a MISSOC igen kiterjedt adatbázis. A fogyatékosoknak járó.) Fedezett kockázatok: itt egy definíció szerepel. hogy az ellátás finanszírozása adókból vagy járulékokból történik-e. és az Äalkalmazási kör´ címszó alatt szó esik a más juttatásokhoz való viszonyról is (például ha az ellátás csak azoknak jár. önfoglalkoztatottak stb. hogy a személy megfelel-e a definíciónak. a koordináció nyitott módszere keretében. Az adatok csak a szociális védelemre vonatkoznak. A foglalkoztatásra vonatkozó szöveges beszámolók szerkezete az alábbi lehetne: ‡ azon szakpolitikák kiemelése. illetve fizetnek-e játulékot. nevezetesen az érintett korcsoportokról. Az országokról szóló fejezetek e projekt szempontjából a következ lényeges információkat tartalmazzák: Alapelvek: leírja. Az adminisztratív adatok értelmezéséhez szükséges információk egy részét tehát a MISSOC biztosítja. amelyek az egészségügyi mutatók segítségével egy-egy célcsoportot definiálnak. például a dolgozó betegség vagy bántalom következtében nem képes rendes jövedelme egyharmadánál többet keresni. szerkezete nem teszi lehet vé a kutatók számára. és/vagy a járulékfizet kre irányul-e. Ez az elemzési mód megfelel kereteket biztosíthatna azoknak az információknak a módszeres összegy jtéséhez és közzétételéhez. Rokkantság XII. és megkönnyítenék a legjobb gyakorlatok elterjesztését. ezen túlmen en az adatok azt is felfedik. hogy létezik-e a részleges fogyatékosság fogalma. akik jövedelempótló juttatásban részesülnek). ‡ egyéb elosztási alapelvek összegzése. E jelentések el segítenék a nemzeti stratégiák mélyebb megértését.htm címen). fejezet: Rokkantság VIII. jövedelemtesztre támaszkodik-e stb. fejezet: Munkahelyi baleset során elszenvedett sérülések és foglalkozási betegségek XI. és így tovább. a kvóták. Nem enged semmilyen betekintést az egyes konkrét intézkedések felépítésének hátterében rejl meggondolásokba sem.

illetve a csoportos és az egyéni identitás kialakulásától. fejezetben is utaltunk. A definíciók abban az értelemben esetlegesek. hogy a Bizottság a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben bevezette az Äf áramba helyezés´ elvét. fejezetben kiemeltük az intézményi integráció vagy szétdaraboltság fogyatékosságkategóriákra gyakorolt hatását. A Bizottság érvelése szerint. olyanokban. ezeknek szakpolitikai fontosságuk tekintetében megvannak a maguk korlátai. Amint arra az 1. A jelentés során többször is hangsúlyoztuk az esetleges elemek jelent ségét a szociálpolitika terén alkalmazott fogyatékossági kategóriákban. amelyeknek a fogyatékosok alkotják a célcsoportját. 8. társ adalmi és környezeti tényez k befolyásolnak. és rámutat a szociálpolitikában a forráselosztás szempontjaként alkalmazott fogyatékosság sajátos. 80 IV. a társadalmi modell a fogyatékosság definíciójával kapcsolatban sokkal inkább a fogyatékosság általános társadalmi felfogására támaszkodik. A különféle intézkedések kedvezményezettjeinek megkülönböztetéssel történ körülírása nem mindig lehetséges. A jelentés olyan keretet teremt a definíciók értelmezéséhez. A f áramba helyezett szakpolitikák sikerét felmérési adatok segítségével lehetne nyomon követni. megkülönböztet jellegével kapcsolatos problémákra. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák A 3. hogy milyen következtetések vonhatók le a tagállamok szociálpolitikájában alkalmazott fogyatékosság-besorolások értelmezésére vonatkozó néhány megállapításunkból. A 8. amelyeket a társadalombiztosításban. hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. nem csupán azoknak. a foglalkoztatáspolitikában és a diszkriminációellenes politikában alkalmaznak. A f áramba helyezés eredményességének nyomon követése nyilvánvalóan különleges kihívást jelent. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket a szakpolitikák széles körének figyelembe kell vennie. mert nem köthet hozzá fogyatékosságdefiníció. de ahogy korábban már említettük.1. mivel a fogyatékosság a környezeti feltételek széles körére vezethet vissza. és a szándékolt kedvezményezettek köre átfedésbe kerülhet. Az esetleges megközelítéssel az a gond. vagy megegyezhet más intézkedések kedvezményezettjeiével.Végül megjegyezzük. fogyatékosokra. nyugdíjasokra) vonatkozó rendelkezések összevontan . szociálpolitikában használatos. amely kevésbé függ ezekt l az esetleges tényez kt l. A 8. biztonságosabb fogyatékosság-definíció megalkotásának lehet ségét. szakaszban összefoglaljuk. hogy nehézkessé teszi a hátrányokat el idéz különböz okok elkülönítését. Az a véleményünk. hogy igen fontos a kategóriákba sorolás szociálpolitikai folyamatának elkülönítése a csoportok politikai érdekeinek megfogalmazódásától. Az emberek kategóriákba sorolása könnyen a pénzügyi és a politikai indíttatású manipulációk célpontjává válhat. az intézményekre és a személyi állományra vonatkozóan. szakaszban megvizsgáljuk egy olyan. rész Következtetés 8.3. amelyekben a különféle szociálpolitikai kategóriákra (munkanélküliekre.2. fejezet: Következtetés Kutatási projektünkben áttekintettük a fogyatékosság azon definícióit. amelyeket meghatározott egyéni. A 8. aláásva ezzel a kategóriák erkölcsi megalapozottságát. semmint kategóriák kialakítására. a többi között a felmérési módszerekre. amelyek hozzájárulhatnak a szociálpolitikai vitákhoz és a szociálpolitika továbbfejlesztéséhez. valamint a fogyatékosság tartalmáról alkotott különböz szakpolitikai elképzeléseket. Azok a szociálpolitikai struktúrák. szakaszban megállapításaink fogyatékosságpolitikával kapcsolatos következményeit tárgyaljuk.1. Összegy jtöttük és rendszereztük a definíciókkal kapcsolatos információkat.

hiszen az intézmény nem elkötelezett az orvosilag meghatározott határok védelme mellett. akár nem orvosi megközelítés ek) inkább azokon a területeken találhatók meg. hogy ezek az eszközök orvosi adatokra támaszkodnak. A nagyrészt orvosi bizonylatokra támaszkodó. hogy a különféle intézkedési területeken eltér fogyatékosságfelmérési modell m ködik. E rendszerek gyakori jellemz je a fogyatékossági százaléktáblázatok alkalmazása. hogy fogyatékosokat Äkreáljanak´. Kevésbé jellemz ez a modell a költségvetési szociálpolitikai intézkedések esetén. hogy e rendszerek értékelési gyakorlata igen szilárd. ahol a központi kormányzat a helyi vagy regionális önkormányzatokon. kevés mérlegelési lehet séget hagyó. ahol a rendelkezések nem integráltak. A nagyrészt egészségügyi bizonyítékokra támaszkodó. Az integráció és a nem orvosi megközelítés alkalmazása között ok-okozati kapcsolatot lelhetünk fel. hogy embereket fogyatékosnak min sítsenek. százaléktáblázatokat is alkalmazó modell széles körben fellelhet a szabályozási szakpolitikákban és a kvótarendszerekben is. a (korkedvezményes) nyugdíjazással. mint a kifejezetten fogyatékosokra irányuló intézkedések. fejezetben kifejtettük. s így nagy hangsúly kerül az orvosi adatokra és az orvosilag meghatározott határvonalak fenntartására. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák A 3. de a felmérési eszközök jóváhagyása központilag történik. E rendszerek sajátossága.vannak jelen. amelyek kevésbé orvosi megközelítést használnak. A 4. Elképzelhet . Ha a munkanélküli segélyhez jutás ügyintézésében szigorítják az olyan feltételeket. és az orvosok általában központi szerepet játszanak az értékelésben. mint amilyen a munkahely keresése és a rendelkezésre állás. A 4. általában integrált intézményi szerkezettel rendelkeznek. fejezetben bemutattuk. amennyiben azok tárgyilagosnak és megbízhatónak tekinthet k. valamint a fogyatékossági juttatásokkal kapcsolatos központi szakpolitika változásai érinthetik a fogyatékosság definícióit. Azt várnánk tehát. kevés mérlegelési lehet séget hagyó modell leggyakrabban a szociális ellátásban és a foglalkoztatási szolgáltatások terén lelhet fel. Minden tagállamban jellemz . a szétdarabolt szerkezeteknél rugalmasabban tudják kezelni a fogyatékossági besorolásokat. hogy a fogyatékosság fogalmába a szociálpolitika különböz területein különböz dolgok tartoznak. ott a fogyatékosság definíciói kevésbé érzékenyek a szociálpolitikai környezet változásaira. A fogyatékosok elhelyezése terén kit zött célok azonban intézményes ösztönzést teremthetnek arra. fejezetben említettük. Ahol az intézkedések szétdarabolódottak. 81 A fogyatékosság felmérése során több vagy kevesebb lehet a mérlegelési lehet ség. Ugyanakkor számos ország több forrást biztosít a foglalkoztatási szolgálat számára a fogyatékosnak min sül álláskeres kkel kapcsolatos intézkedésekre. m ás szóval. amilyenek a munkanélküli segélyek ügyintézésében történtek és az egész folyamatot elindították. A 3. de csak annyiban. az orvosi határokat jobban védik. illetve biztosító intézeteken keresztül szabályozza az ellátást. amelyek biztosítják a döntéshozatal következetességét. akkor növekszik a fogyatékossági segélyek iránti igények száma. hogy a fogyatékossági biztosítást adók a szétdarabolt rendszerekben egészségbiztosítást is kínálhatnak. Ha szociális és egészségügyi korlátok akadályoznak valakit a munkavállalásban. hogy azok az országok. A központosított. A foglalkoztatáspolitikában a fogyatékosság jelentheti a csökkent munkaképességet. és ez a fogyatékossági segélyek ügyintézésében is ugyanolyan változásokhoz vezethet. akkor a f áramba helyezett intézkedések jobban megfelelnek. hogy az embereket az egyes foglalkoztatási intézkedések alkalmazhatósága tekintetében fogyaték ossá nyilvánítsák. hogy a munkanélküli segélyek adminisztrációjával.2. ahol a politikai irányítás és a finanszírozás felel ssége ugyanazon a kormányzati szinten valósul meg. hogy a hivatalok gyakran jelent s rugalmasságot tanúsítanak abban. Azokban a rendszerekben. integrált rendszerek általában olyan eszközök és szabályok alkalmazására ösztönöznek. Az ezekben a rendszerekben használt fogyatékosságdefiníciók szakpolitikai alkalmazhatósága azonban nem egyértelm . 8. mint a foglalkoztatásba való belépés tekintetében hátrányos helyzet egyik . Az egyéni mérlegelésnek tág teret adó modellek (legyenek azok akár orvosi. Jövedelempótlás esetén a fogyatékosság általában magában foglalja a részleges vagy teljes munkaképtelenséget. néhány országban azonban a többszint kormányzás eszközeként használák. j ott. fejezetben megmutattuk.

amely els sorban a hatékony foglalkoztatással összefügg feladatok elvégzésére való képességet vizsgálja. a fogyatékosság tartalmi elemei tekintetében relevánsnak tekinthet egy olyan felmérési módszer. amikor valaki ahhoz nem Äelég fogyatékos´. és általános szociális támogatás után kell néznie. s ennek eredményeképpen a szakpolitikák között nem teremthet meg a kategóriák összhangja. hogy mely tényez ket kell mérvadónak tekinteni (tehát például az értékelés során akkora jelent séget kell-e tulajdonítani a kornak. A mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések szempontjából a fogyatékosság megélhetési többletköltségeket. hogy a foglalkoztatási szolgálat munkakeres vé nyilvánítsa. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet az OECD közelmúltban napvilágot látott. hogy ne tudjon dolgozni. fejezetben már kifejtettük. A relevancia valamely szociálpolitikai kategória m köd képessége alapkövetelményének tekinthet . mert mindegyik hivatalnak megvan a saját képe az általa végrehajtott program célcsoportjáról. 2002. Világos. illetve gondoskodás és támogatás iránti igényeket jelent. Az ismertetett elképzelések közül az egyik legfontosabb az volt. 25. A tanulmány amellett érvelt. nem feltétlenül fogyatékos a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében. hogy a jövedelempótló intézkedések alternatíváinak el mozdítására Äösszehangoltabb´ intézkedéscsomagra (policy-mix) van szükség. A fogyatékosság tartalmával kapcsolatos nézetek egy része együtt jár valamilyen fogyatékosságfelmérésre vonatkozó sajátos megközelítéssel. és hogy az értékelésnek miként kell tükröznie a többszörös és összefonódó. Ez nem feltétlenül Ärossz´ abban az értelemben. Vita tárgyát képezi. hogy munkavállalásukkal ne veszítsék el a jövedelempótló juttatásokra . Ez a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések tekintetében a legszembet n bb. amint azt az 5. de ahhoz túl fogyatékos. és az alkalmazott felmérések ezzel szoros összefüggésben a mindennapos tevékenységek elvégzésének képességére irányulnak..1. aki egy foglalkoztatási intézkedés szempontjából fogyatékosnak min sül. például kvóták esetében. mint amilyen jelent snek az látszik). hogy e felmérések elvégzése számos nehézségbe ütközik. A 3. mely felmérés lesz releváns. Néhány esetben azonban a többszörös definíciók valóban problémát okoznak. olyanokat. képzettséggel és munkaer -piaci lehet ségekkel kapcsolatos hátrányokat. Ezek közé tartozik az a helyzet. ám nem ez az egyetlen ilyen követelmény. amilyenek a pozitív cselekvést el irányzó intézkedések. fogyatékossággal. és 4. E küldözgetéssel kapcsolatos problémának a klasszikus esete. vagy mint a foglalkoztatásba való belépés vagy az abban maradás tekintetében diszkriminációt kiváltó tényez t. szakasz). Az egyik lehet ség az. aki eközben a mindennapi tevékenységekben nem (elég súlyosan) korlátozott. Más területeken nehezebb lehet a relevancia biztosítása. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést nem szabad a Ämunkaképtelennel´l megegyez értelemben használni (OECD. Az ismertetett példák alapján világos. hogy a szakpolitikától függ. bekezdés). Valaki. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható akkor. hogy olyan személynek is lehetnek nehézségei az álláskeresésben. Ennek az ajánlásnak a célja a fogyatékosok szabadabb munkavállalásának lehet vé tétele annak biztosításán keresztül. Ennek következményeként az illet nem részesülhet munkanélküli segélyben. fogyatékossági politikákról szóló elemzése (lásd 2. amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban a többletköltségeket és a szükségleteket emelik ki. amikor a személyt egyik hivataltól a másikig küldözget-hetik. ugyanakkor az a tapasztalatunk. hogy a diszkrimináció kockázata szempontjából releváns fogyatékosságfelmérési mód szer kidolgozása nem 82 problémamentes.megnyilvánulását. fejezet tárgyalása során már utaltunk a jövedelempótlás és a foglalkoztatás terén alkalmazott felmérések relevanciájával kapcsolatos problémákra. ami alatt a fogyatékosság szakpolitika által meghatározott tartalmi elemei és a politika végrehajtásában alkalmazott felmérési módszerek közötti összhang értend . ha kategóriákat kell kialakítani. A jövedelempótlás területén. hogy átfogó definíciót alkalmazunk (amely szinte semmilyen felmérést nem igényel) és az éppen adódó diszkriminatív helyzetek megoldására törekszünk.

való Äorvosi jogosultságukat´. Az EU két tagállamában (az Egyesült Királyságban és Hollandiában) dolgoztak ki absztrakt képességfelmérési eljárást. Általánosabban. Vajon biztosítható-e az összehangoltság a szakpolitikai tartalmak túlzott romlása nélkül. ha a szociálpolitikai kategóriákat egy ilyen jelleg definíció segítségével alakítjuk ki? Ez ahhoz a nehézséghez vezetne. a képességcsökkenések felmérése tehát nem annyira Älényegi´. a mindennapos tevékenységeket támogató intézkedések alkotják. hogy a képességcsökkenésen alapuló szabályokkal sem kerülhet meg a relevancia problémája. Amint azt már láthattuk. mint amit az értékelés el re jelzett (Hollandiában). mind pedig a munkával nem rendelkez k juttatásait. hogy a Äfogyatékos´ kifejezést ne a Ämunkaképtelenséggel´ azonos értelemben használjuk. vagy abban az esetben. ahol fogyatékosigazolványok bevezetésével szabályozzák az intézkedések bizonyos köréhez való hozzáférést. amit többé-kevésbé átfogóan is lehet definiálni. amely összhangban van a fenti ajánlással. a kvótaértékelések gyakran képességcsökkenésen alapuló fe lmérés alkalmazásával próbálják a fogyatékosság valamely lényegi elemét megragadni. A másik f területet. hogy a vizsgált személy dolgozik-e vagy sem. A képességcsökkenések közvetlen és értelmes eredményt adó mérésének lehet sége meglehet sen korlátozott. ahol a fogyatékosság definíciója nem utal a munkaképességre. hogy a személy képességcsökkenése az egyik munkahelyen súlyosabbnak min sül. Lehetséges. ennek következetes véghezvitele ugyanakkor ellentmondáshoz vezethet a relevancia és az összehangoltság között. Teljesen nyilvánvaló például. fejezetben utaltunk rá. vagy ahol egyetlen értékelési eszközt alkalmaznak az intézkedések egy bizonyos körén belül. amely a fogyatékosok számára bizonyos cselekvési szabadságot biztosítana. az Äöszehangoltságot´ hangoztató elképzelés azt sugallja. ha az illet többet keres. Az egyik (amelyet az OECDtanulmány nyíltan szorgalmazott) egy. egészségi állapotra visszavezethet korlátozottságokat vizsgálják. hogy milyen felmérési módszerrel lehetne megalapozni egy Äösszehangolt´ fogyatékos-jogállást. hogy a kvóták m ködtetése során alkalmazott felmérési módszerek nem tesznek egyenl ségjelet a fogyatékosság és a munkaképtelenség között. Miközben az OECD arra buzdít. Ezt többek között a jogosultsági feltételek összehangolásával és összekapcsolásával lehetne elérni. Alacsony küszöb . vagy kevésbé súlyosnak otthon. hogy ha magas szinten határozzuk meg a küszöböt a mindennapi életben tapasztalt korlátozottság tekintetében (csak a legkorlátozottabb embereket min sítve fogyatékosnak). Ez a mérték önmagában meghatározná mind a munkával rendelkez k. A korlátozó hatások egy bizonyos összefüggésben lépnek fel. de egyik esetben sem tudták megoldani a fogyatékosság és a más hátrányokra visszavezethet munkanélküliség elhatárolásának problémáját. aki jogosult a foglalkoztatási intézkedésekre és/vagy a jövedelempótlásra. E rendelkezésekben a felmérés alapja a mindennapi élettel járó tevékenységek elvégzésére való képesség. mint egy másikon. A 3. Tanulmányunk alapján három ilyen felmérési módszer jöhet szóba. a munkaképesség mérésére szolgáló eljárás. hogy általában a fogyatékosság felmérésbeli definíciói is a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos. és biztosítható-e egy ilyen jogállás relevanciája. amely nem veszi tekintetbe. A másik két módszer nem a munkaképtelenség területér l származik. amelyek a dolgozóknak és a nem dolgozóknak egyaránt kínálnak juttatásokat (egyes államokban a dolgozók számára többet). Maguk a szóban forgó országok sem tanúsítanak túl nagy bizalmat saját absztrakt értékelési módszereiket illet en: továbbra is megszokott dolog az illet személy felmérésének megismétlése a munkahelyre történ felvétel alkalmával (az Egyesült Királyságban). habár látszólag a fogyatékosság lényegi elemét ragadják meg. mint amilyennek t nik. fejezetben azonban láthattuk. mint a munkában. 83 minden tagállam fel tud mutatni legalább egy olyan fogyatékosságkategóriát. hogy kívánatos volna egy olyan fogyatékosstátusz bevezetése. A 7. A képességcsökkenésen alapul a felmérés azokban az országokban is. akkor kizárunk néhány olyan csökkent munkaképesség személyt. ennek eredményeképpen a képességcsökkenések súlyosságát gyakran korlátozó hatásuk megvizsgálásával mérik fel. A kérdés az.

Nem vizsgáltuk meg részletesen azokat a körülményeket. A kategóriák kialakításával megszilárdítható az egyes csoportok igényeinek elfogadottsága. ugyanakkor a szóba jöv átfogó definíciók nem feltétlenül lesznek megfelel ek a szociálpolitika által kezelt speciális problémák legalábbis egy részében. Äaz ember úgy is tartozhat valamelyik szociális kategóriába. A kategóriák és identitások közötti eltérés a szakszókincsben is megjelenik: a kategóriák megnevezésére szolgáló szakkifejezéseket az identitás leírására sok esetben nem alkalmazzák. véleményünk szerint nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a kategóriákkal. Watson egy rövid (közeljöv ben megjelen ) tanulmányában közvetlenül foglalkozik a fogyatékosként való önmeghatározás kérdésével. amelyeket a társadalomtudósok fejlesztettek ki és alkalmaznak a megkérdezett egyének Änyers´ válaszainak feldolgozására. A relevancia és a koherencia mellett más kategóriák alkalmazására vonatkozó alapelvek is léteznek a szociálpolitikában (Bolderson és Mabbett. ami félrevezet . fejezetben is leírtuk. hogy Äfogyatékos személyként´ azonosítsa magát. 8. Úgy véljük azonban. hogy a fogyatékosságügyi kategóriák a szociálpolitikában történ alkalmazása alapvet kompromisszummal jár. hogy közben nincs tudatában e kategória létezésének. Ha a kategóriákat megfelel en definiáljuk és értékeljük..). A népszámlálási kategóriákat hozza fel példának. Kategóriák.). a társadalmi modell egyik lehetséges értelmezése szerint a sajátos fogyatékosságkategóriákat el kellene törölni. A kategóriák és identitások közötti kapcsolat azonban ennél bonyolultabb: a csoportok fellázadhatnak és felbomlaszthatják az ket beskatulyázó kategóriákat. baráti körök tagjaként.3.) nyomán különbséget tehetünk a szociális kategóriák és a csoport-identitás között. A válaszadók többsége olyan társadalmi identitást tulajdonított magának. 1991. produktív és munkaképes egyénként határozták . hogy milyen szociálpolitikai kategóriába tartoznak (például a juttatásaik alapján). akkor nem lesznek feltétlenül összehangoltak. A kategóriákat mások alkotják és ismerik el. például a jövedelemteszt alkalmazása a szociálpolitikában. például a szociális jóléti intézmények részér l. hanem a mindennapi életben tapasztalható korlátozottságokkal kapcsolatos saját beszámolókon. A válaszadók valós zín leg nincsenek is tisztában azzal. Amint azt Jenkins kiemeli. identitások és konstrukciók Jenkins (2000. A képességcsökkenéssel küzd emberekb l álló mintájának legtöbb tagja er sen ellenállt annak. A szociális kategóriák hatást gyakorolhatnak a csoportidentitásra. Ha radikálisan értékeljük a fenti érveket. nem pedig maga az identitás-csoport. 13. fejezetben kifejtettük. amelyet nem képességcsökkenéseik határoznak meg: családtagként. amennyire csak lehetséges. mert a jelentésüket mások határozták meg. a felmérésbeli fogyatékosságdefiníciót a posteriori alakítják ki az egészséggel és a mindennapi életben tapasztalható korlátokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján. el fordulhat. Jóllehet az emberek sokszor tudnak arról. Amint azt az 1. hogy a válaszaik alapján fogják ket Äfogyatékossá´ min síteni. hogy az emberek milyen bánásmódban részesülnek a társadalmon belül. vagy az ahhoz való tartozásának´ (2000. és a jogosultságokat olyan általános módon kellene meghatározni. A fogyatékosság felmérés segítségével kialakított mértékeit néha Äönmeghatározáson´ alapulónak tartják. amelyek esetén az emberek fogyatékosnak tartják magukat. 84 Nem szabad azonban eltúlozni a szociális kategóriák csoport-identitásra gyakorolt hatását. A kategóriák alkalmazásával elkerülhet k a szükségletek finanszírozásának túl tolakodó és vitatható megközelítései. o. hiszen befolyásolják. amelyekr l a többség nem mondana le egy elméleti megfontolás kedvéért. a fogyatékosságkategóriák alkalmazása olyan el nyökkel is jár. hogy ez az elemzés nem eléggé átfogó e nézet alátámasztásához. mert nem saját fogyatékosságdefiníción alapul. Mindez a felmérési és az adminisztratív adatok összehasonlításából vezethet le. Amint azt a 6. Habár a fogyatékosság szociálpolitikán belüli értelmezésével kapcsolatban sok kérdés és probléma adódik. míg a csoportidentitás önelismerés és a csoporttagok közötti kölcsönös elismerés útján jön létre. pontosan azért.esetén viszont számos további személy kerülne bele a szociálpolitikai fogyatékosság-csoportba.

Azzal foglalkozik tehát.meg magukat. 335.. Kérdéses. politikailag aktív válaszadók szintén elutasították a képességcsökkenésen alapuló identitást. de ellátásra szoruló fogyatékosképét. vagy egyfajta Ähamis öntudat´. A Watson tanulmányában szerepl . de éppúgy tudatában lehet a konstruált csoportok és az emberek által megélt körülmények közötti ellentmondásoknak is. közös identitásra. esetünkben azonban érdemes felhívni a figyelmet a szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák közötti különbségekre. vagy a pozitív módon konstruált csoportok. ahelyett.). hogy a fogyatékosság szociális képz dményében bekövetkez újítások nem csapódnak le közvetlenül a szociálpolitikai kategóriák kialakításának folyamatában. és hogyan mozdították el az új típusú szakpolitikai intézkedéseket. rákényszerített identitást. E kérdés szempontjából kulcsfontosságú. Ebb l következ en hasonló tapasztalatokkal rendelkez csoport politikai értelemben vett mozgósításához nincs szükség rögzített. de nem adnak útmutatást annak eldöntéséhez. hogy mindez a képességcsökkenések korlátozott jelent ségének hiteles megnyilvánulása. Schneider és Ingram elemzése alapján láthatjuk. a történelem. o. A konstrukciók jellemzést adnak az egyes embercsoportokról. Mindez igen fontos a fogyatékosságügyi politika alakulásának a szempontjából. hogy pontosan mely egyének tartoznak egy -egy csoportba. Azok kialakulása sokszor anekdotákon és szelektív elemzésen alapul. a kultúra. az irodalom. A kategóriák adminisztrációját végz bürokrácia a retorika befolyása alá kerülhet. A szociális konstrukciók és a szociálpolitikai kategóriák között világos összefüggések lelhet k fel: a kategóriákat definiáló szabályokban például megjelenhetnek a negatív módon konstruált csoportok. alakít ki´ (1993. Jenkins keretrendszerében a szociális konstrukciók kategóriaalkotási folyamatok.) nyomán e folyamatot Äszociális konstrukciónak´ nevezhetjük. A politikai mozgósítást az identitás és szociálpolitikai kategóriák kialakításán túl egy harmadik folyamattípus is jellemzi. a vallás stb. például Äél sköd k´ kizárására. elemzésük szempontjából azok a Äsztereotípiák. hogy a fogyatékos emberek jogaiért küzd k miként próbálták a fogya - 85 tékosság különböz szociális konstrukciói segítségével er síteni a közvéleményben a többre érdemes. aki lényegében szokásos életet él. hogy a fogyatékosság definíciójáról zajló vita jórészt a fogyatékosság szociális konstrukciójáról szól. szociális jóléti intézkedésekét l. E tanulmány ugyanakkor azt is megmutatta. hogy milyen kép él a közvéleményben a fogyatékosokról. A szociális konstrukciók. amelyek logikája eltér a hagyományos. a média. Következtetésük szerint a szociális konstrukciók er teljesen befolyásolják a közpolitika alakulását. például Äarra érdemesek´ bevonására irányuló törekvések. hogy elfogadna valamilyen el írt jellemz kön alapuló. A projekt résztvev i Helen Bolderson: Projektkoordinátor Deborah Mabbett: Projektmenedzser Bjorn Hvinden: Projekttanácsadó Az országos jelentéseket készít k 14 EU-tagállamból és Norvégiából Edoardo Ales (Olaszország) Steen Bengtsson (Dánia) Heike Boeltzig (Németország) . az elnyomással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor mégis azonosultak más fogyatékos személyekkel. amely a fogyatékossághoz kapcsolódó megbélyegzésb l ered. Schneider és Ingram (1993. olyanként. Bizonyos szociális konstrukciónak megfelel személyek azonosításával kapcsolatos bizonyos nehézségek közvetlenül a konstrukciók sztereotip természetéb l fakadnak. hogy az embernek képesnek kell lennie saját identitásának kialakítására és kiválasztására. a szocializáció. ezek az összefüggések ugyanakkor problémákat okozhatnak a szociális konstrukciók retorikai természete miatt. amelyeket valamely embercsoporttal kapcsolatban a politika. Egyértelm .

old. E. kötet.Serge Ebersold (Franciaország) Stefanos Grammenos (Görögország) Marianne Hedlund (Norvégia) Rafael Lindqvist (Svédország) Simo Mannila (Finnország) Maria Pilar Mour o-Ferreira (Portugália) Bernadette O¶Gorman (Írország) Wim van Oorschot (Hollandia) Doria Pilling (Egyesült Királyság) Erik Samoy (Belgium) Charlotte Strümpel (Ausztria) Miguel Angel Verdugo (Spanyolország) Az Európai Bizottság által a projekt céljaira létrehozott tanácsadói csoport tagjai: Jerome Bickenbach. aktuális statisztikákhoz´]. Gerard Quinn. Chatterji. A. A. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban]. S. (szerk. Universalism and the International Classification of Impairments. London.. R. és D. 1173±1187. B. (1976): The Meaning of Disability [A fogyatékosság jelentése]. S. Mabbett (1991): Social Policy and Social Security in Australia. Heinemann Educational Books. Houtenville és D. M.C. Bickenbach. és D. Strasbourg. a fogyatékos emberekkel szembeni diszkriminációt tiltó jogszabályokkal foglalkozó munkacsoport által készített jelentés]. Report drawn up by the Working Group on Legislation against Discrimination of Persons with disabilities (P -RR-LAD) [Európa Tanács (2000): A fogyatékos emberek diszkriminációja elleni jogszabályok. a fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozása] Social Science and Medicine.): What Future for Social Policy? [Merre tovább a szociálpolitikában?] Kluwer Law International. E jelentést Deborah Mabbett írta. Blaxter. M. [A fogyatékosság modelljei. és miért nem m ködik az Egyesült Királyságban?´] Industrial Law Journal. Aldershot. 2. Burkhauser. H. Britain and the USA [Szociálpolitika és szociális biztonság Ausztráliában. Council of Europe (2000): Legislation to Counter Discrimination Against Persons with Disabilities. Council of Europe (2002): Assessing Disability in Europe: Similarities and Differences Report drawn up by the . egyetemesség. Mabbett (2001): µNon-Discriminating Social Policy? Policy scenarios for meeting needs without categorisation¶ [Nem diszkrimináló szociálpolitika? A szükségletek kielégítése kategóriák nélküli szakpolitikával]. Bolderson. Social Forsknings Instituttet. Badley és T. Rienk Prins.. Köszönet illeti hozzájárulásukért a projekt résztvev it. Copenhagen Conference. 6±7 May 1994. Köszönjük továbbá a bizottsági tisztvisel k és a tanácsadói csoport aktív hozzájárulását a projekthez. Stefan Trömel. Copenhagen. J. konferencián el adott tanulmány]. Bengtsson. Disabilities and Handicaps. Fiona Campbell. 86 87 Hivatkozások Baker. Wittenburg (2001): µA User Guide to Current Statistics on the Employment of People with Disabilities¶ [ÄÚtmutató a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló. 31. Avebury. valamint a képességcsökkenések. John Wall és Peter Wright. October 18±19 2001. Bolderson. Paper presented at the Conference on The Persistence of Low Employment Rates of People with Disabilities ± Causes and Policy Implications [A fogyatékosok alacsony foglalkoztatási rátájának tartósságáról ± Okok és szakpolitikai vonatkozások c. in J Clasen (szerk.. 48(9) kötet. Council of Europe Publishing. sz. Üstün (1999 ): ÄModels of Disablement.) (1995): Employment of persons with disabilities [A fogyatékos személyek foglalkoztatása]. Washington D. (2002): µAccess versus Process in Employment Discrimination: Why ADR [Alternative Dispute Resolution] Suits the US but not the UK¶ [ÄBekerülés és eljárás a foglalkoztatási diszkriminációban: miért m ködik az ADR (Alternatív Vitarendezés) az USA-ban. 113±134 old. H.

.int/classification/icf) James. Gaudino.Regan és N -D. L. C. Ageism and Ethics. old. OECD. 1993. (2000): µCategorisation: Identity. OECD (2002): Transforming Disability into Ability: Policies to Promote Work and Income Security for Disabled People [A fogyatékosság munkaképességgé alakítása: a fogyatékos emberek munkahelyi és jövedelembiztonságát el mozdító szakpolitikák].): Global Comparative Assessments in the Health Sector: Disease Burden. Totowa. N. 4. W. Version 2. 334±347. New Jersey. A..Working Group on the assessment of person-related criteria for allowances and personal assistance for people with disabilities (Partial Agreement) (P-RRECA) [Európa Tanács (2002): A fogyatékosság felmérése Európában: Hasonlóságok és különbségek. WHO. Christensen (1999): Survey Data on Disability: Final Project Report [Foglalkoztatásra vonatkozó felmérési adatok: Projekt-zárójelentés].1a. Matheson. J. Industrial Law Journal. Netherlands Institute for the Working Environment (NIA) / Ministry of Social Affairs and Employment (SZW). Anne L. (http://www. old.. S. 1 sz. kiadás]. Eurostat Working Papers. L. OECD. 2. Schneider. Humana Press. és V. E. Mael és B. Expenditures and Intervention Packages [Az egészségügyi ágazat globális összehasonlító elemzése: betegség okozta terhek. Andriessen (1992): Work Incapacity in a Cross-National Perspective: A pilot study on arrangements and data in six countries [A munkaképtelenség nemzetközi néz pontból: kísérleti tanulmány hat országbeli intézkedésekr l és adatokról]. Washington D. National Academy of Social Insurance. Kersley.. Williams. Washington]. UK. Hesse (2000): µImproving the validity of the impairment evaluation process: a proposed theoretical framework¶ [ÄA képességcsökkenések értékelési folyamatának megbízhatóbbá tétele: javasolt elméleti keretek ´]. Labour Market and Social Policy Occasional Papers No 44. Meager. Population and social conditions [Eurostat-munkaanyagok. OECD.) (1996): Balancing Security and Opportunity: The Challenge of Disability Income Policy [Biztonság és esély között egyensúlyozva: A fogyatékossági jövedelempolitika. Reno (szerk. O. methods and results¶ [ÄA fogyatékosság számszer sítése: adatok.. S. Lafortune (2000): An Inventory of Health and Disability-Related Surveys in OECD Countries [Egészségügyre és fogyatékosságra vonatkozó felmérések áttekintése az OECD-országokban]. Nottingham. és G. módszerek és eredmények´] in C.C. Paris. (2000): Research and Reports (Review Article). Paris. a fogyatékos emberek segélyezése és személyes gondviselése személyhez köt d kritériumainak felmérésére létrehozott munkacsoport által készített jelentés (részleges megegyezés)]. F.. Evans. McCrudden.. Paris. old. C. Murray és A. Murray. The Hague [Holland Munkakörnyezeti Intézet / Szociális és Foglalkoztatásügyi Minisztérium. N. 48(3) kötet. kiadások és akciócsomagok]. Lopez (szerk. N. Current Sociology. Jenkins. T. Nemzeti Társadalombiztosítási Akadémia. Tackey (1999): Monitoring the Disability Discrimination Act (DDA) 1995 [A fogyatékossági diszkriminációellenes törvény (DDA) nyomon követése. OECD (2000): Data requirements for the project on policies to support and integrate the working age disabled [Az aktív korú fogyatékosok integrációját támogató politikai programok adatszükséglete]. DEELSA/ELSA/WP1/DIS(2000)4. Schneider. C. Strasbourg. Journal of Occupational Rehabilitation. C. M. C. népesség és szociális körülmények]. Mashaw. [a fogyatékosságügyi politikai panel zárójelentése. Daniels. J. L. mint kihívás]. D. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. 3/1999/E/no 20. Gudex és S. D. Hága]. 7±25. Veerman és S. Rasmussen. szerk. (évszám nélkül) µTheorising European Equality Law¶ [ÄAz európai egyenl ségi törvény elméleti megalapozása´ ]. M. Gudex. B. kötet. 85±87. mimeo. (Idézetek az alábbi címen publikált kivonatból: www. DG V.org). Social Process and Epistemology¶ [Kategorizálás: identitás. szociális folyamat és ismeretelmélet]. 29. (1995): Disabled Persons Statistical Data 1993 2nd edition [Statisztikai adatok a fogyatékos emberekr l. Prins. P.who. Oxford University. Clinician Form. N. (2001): µParticipation and Environment in the ICF and measurement of disability¶ [ÄRészvétel és környezet az ICF-ben és a fogyatékosság mérése´] International Seminar on the Measurement of . 311±320. old. kötet. sz. 10. és Helen Ingram (1993): µSocial Construction of Target Populations: implications for politics and policy¶ [ÄCélcsoportok szociális konstrukciója: politikai és szakpolitikai vonatkozások ´]. Council of Europe Publishing. American Political Science Review 87(2) kötet. J. B. R. (1991): µA Lifetime Approach to Healthcare¶ [ÄAz egészségügyi ellátás élettartam szerinti megközelítése´] in N Jecker. J. Rome. 1995].nasi. ICF Checklist (2001): ICF Checklist. Doyle. Grammenos. R. és A. Final Report of the Disability Policy Panel. Commission of the EC and the Statistical Office of the EC. Department for Education and Employment. Lopez (1994) µQuantifying disability: Data.

Waddington. H. Barnes (1997): Helping Disabled People to Work [A fogyatékos személyek segítése a munkához]: A Cross-National Study of Social Security and Employment Provisions [Nemzetközi tanulmány társadalombiztosítási és foglalkoztatási intézkedésekr l]. 2001 [Az ENSZ nemzetközi szemináriuma fogyatékosság mérésér l]. Kelder (1999): Who Cares? An Overview of the Dutch Systems of Health Care and Welfare [Ki gondoskodik? A hollandiai egészségügyi ellátó és jóléti rendszer áttekintése]. (1989): µTowards the Necessary Universalizing of a Disabil ity Policy¶ [ÄÚton a fogyatékosságügyi politika elengedhetetlen egységesítése felé´] The Milbank Quarterly 67. From Principles to Practice. Thornton. Prins és W. R. van Elk. London. van Lin. Diller (2000): µTensions and Coherence in Disability Policy: The Uneasy Relationship Between Social Welfare and Civil Rights Models of Disability in American. EIM Zoetermeer. P.dredf.pdf). K. Az összefoglaló nem tér ki a munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket felölel programokra sem. függelék: A munkaképtelenség felmérése Mind a kedvezményezettek számát.814-3. A fogyatékosság definíciójának három f . kötet.un. el készületben: in Disability and Society. az európai és a nemzetközi foglalkoztatási jogszabályokban´]. N. Az intézkedések között járulékalapú nyugdíjakat.org/symposium/waddington. és T. vagy rokkantság következtében munkaképtelenné min sített személyeknek fizetett nyugdíjak illetve juttatások képviselik az egyik legjelent sebb területet a tagállamokban a fogyatékosok emberekre irányuló rendelkezések körében. Bizonyos szociálpolitikai intézkedések olyan definíciókat alkalmaznak. Az alábbi összefoglalóban igen röviden jellemezzük ezeket (az Intézkedések címszó alatt).html (accessed June 2002). amelyek a munkaképtelenség helyett a gondozásra és/vagy a helyváltoztatási szükségletekre vonatkoznak. de én nem tartom magam fogyatékosnak: Fogyatékosság és identitás´]. but I don¶t see myself as a disabled person: Disability and Identity¶ [ÄNos. mind a kiadások nagyságát tekintve a leromlott egészségi állapot.. Zwinkels (2000): The employment status of disabled persons in the EU: Research plan for the first annual study by the European Expert Group [A fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzete az EU-ban: kutatási terv az európai szakért i csoport els éves tanylmányához]. Social Security Advisory Committee Research Paper 8. és M. 88 Függelékek a Brunel Egyetem által készített A FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓI EURÓPÁBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS cím tanulmányhoz 1. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek számára minden tagállam legalább egy jövedelemtámogató vagy jövedelempótló rendelkezéseket hoz. I know this is going to sound very strange to you. L. Néhány országban ezek a különféle rendelkezések a munkaképtelenség ugyanazon definícióját alkalmazzák. I. F. hogy ez önnek nagyon furcsán fog hangzani. Watson. Az országonkénti összefoglalók szerkezete a következ . (el készületben): µWell. ezek azonban itt nem szerepelnek. The Stationery Office. Netherlands Institute of Care and Welfare (NIZW). European and International Employment Law¶ [ÄFeszültségek és koherencia a foglalkoztatáspolitikában: a fogyatékosság szociális jóléti és polgárjogi modellje közötti ellentmondásos kapcsolat az amerikai.Disability. Sainsbury és H. nem járulékalapú juttatásokat és/vagy jövedelemteszthez kötött juttatásokat találunk. (http://www. M. (http://www.. United Nations. míg más országokban eltér t. tudom.org/Depts/unsd/disability/methods/ac. van Ewijk. rávilágítva a munkaképtelenségr l hozott döntések hátterére. R. Zola. DREDF Symposium on International Disability Law and Policy.

Minden információ 2001-re vonatkozik. a rendszerbe történ belépés folyamatát és az alkalmazott felmérési eljárást. Mindhárom juttatás járulékalapú. míg az utóbbi a gazdálkodókra vonatkozik. akik nem fizettek járulékot. az Invalidäts [rokkantság] és az Erwerbsunfähigkeits [keres képtelenség] miatti nyugdíjak. A Berufsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedések a közalkalmazottakra vonatkoznak. Az Erwerbsunfähigkeittel kapcsolatos intézkedéseket a Gewerblichen Sozialversicherungsgesetz [tulajdonosok/önfoglalkoztatók társadalombiztosításáról szóló törvény] (GSVG) és a BauernSozialversicherungsgesetz [a parasztgazdák társadalombiztosításáról szóló törvény](BSVG) tartalmazza. vagy amelyet kitanult. rehabilitáció Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a munkahelyi élet szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ezt követ en két további. fontos háttér-információkkal szolgáló terület következik: Intézményi szerkezet és személyi állomány A határvonalak átjárhatósága: életkor. Az Invalidättel kapcsolatos intézkedések a fizikai dolgozókra vonatkoznak. Az alábbi részletes leírás erre a intézményre vonatkozik. Kitérünk az országos jelentésekben közétett. az el bbi a földtulajdonosokra. . ahol ilyen el fordul. az országos jelentések elkészítésének id szakára. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. 90 AUSZTRIA* Intézkedések A fogyatékossá vált dolgozókra vonatkozó legf bb intézkedések a Berufsunfähigkeits [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság]. A címszavak a következ k: Intézkedések Meghozandó döntések A munkaképtelenné válás folyamata. A 2002. ha létezik más említésre méltó juttatás. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Arbeiter [a kékgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] végzi. Azok. A fogyatékosság definíciója a fenti két esetben hasonló. azok adminisztrációját a Pensionsversicherung für Angestellte [a fehérgalléros dolgozók nyugdíjbiztosító intézete] (PVAng) látja el. a Sozialhilfére [szociális segély] támaszkodhatnak. azt az Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz [általános társadalombiztosítási törvény] (ASVG) tartalmazza. Meghozandó döntések Berufsunfähigkeit: a szellemi foglalkozású személy. a munkaadók feladatai.vonatkozását írjuk le: a rendelkezést tartalmazó jogszabályban megfogalmazott definíciót. arról is szót ejtünk. jövedelemszükségletük kielégítése érdekében az általános szociális ellátásra. szociális hátrányok Ez utóbbi címszó alatt röviden jellemezzük a rokkantságinyugdíj-rendszer és az öregséginyugdíjrendszer közötti kapcsolatot. Ez a függelék egy Orvosi dDiagnózisok és képességcsökkenések szabványos osztályozását ismertet mellékletet és egy hivatkozáslistát is tartalmaz. amelyre képesítést szerzett. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az elmúlt id szak felében) abban a szakmában dolgozott. határvonalakkal kapcsolatos ellentmondásokra és problémákra is. továbbá.

Számos rendelkezés tesz lehet vé korkedvezményes nyugdíjazást. amikor a juttatás odaítéléséhez elegend a személy igénybejelentése a mellékelt orvosi dokumentumok alapján. hogy a biztosítási intézmények költségvetésük egy részét rehabilitációs intézetek fenntartására. A fogyatékossá nyilvánításra vonatkozó igény a betegség id szaka alatt bármikor benyújtható. ha testi vagy szellemi állapotából következ en már semmilyen tevékenységgel nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább a felét. általában a biztosítótársaság saját rehabilitációs klinikáján vagy kórházában. További. Ez a lehet ség csak a nagyon súlyos. mint egy szellemi foglalkozású dolgozó (lásd a fenti definíció els részét). 91 * Az országok az eredeti kéziratnak megfelel en. (Mind a fizikai. Az egyéb. A Änyugdíjazás el tti rehabilitáció´ elvét Ausztriában 1996-ban öntötték jogi formába. amelyet egy egészséges személy ugyanazzal a munkával meg tudna keresni. ha testi vagy mentális állapotuk miatt már nem képesek megkeresni annak a jövedelemnek a felét. Vannak azonban olyan esetek is. amelyre képesítést szerzett. A rokkantságon alapuló korkedvezményes nyugdíj a vortzeitige Alterpension wegen geminderter Arbeitsfähigkeit [csökkent munkaképesség miatt el rehozott öregségi nyugdíj] keretében valósul meg. vagy szakképzettséget nem igényl állásban dolgozókra a cím utáni második bekezdésben szerepl definíció vonatkozik. és ha a csökkent munkaképesség legalább 20 hete fennáll. Részleges nyugdíj nem létezik. amelyet egy biztosítással rendelkez személy általában megkeres ugyanazzal a tevékenységgel. amire a szaknyelv az Einkommensschutz (Äjövedelemvédelem´) kifejezést használja. rehabilitáció A betegségi juttatások 26 héten keresztül adandók. a munkaadók feladatai. habár a rehabilitációra fordítandó kiadásokkal kapcsolatban nincs el írt cél. amelyre képesítést szerzett. azaz az angol ábécé szerint következnek ± az olvasószerkeszt megjegyzése. akkor min sül rokkantnak. A hasonló állással elérhet jövedelem helyett a meghatározás a potenciális jövedelemre hivatkozik. Az a fizikai foglalkozású személy tehát. vagy amelyet kitanult. E hasonló munkahelyre történ hivatkozást a szaknyelv Berufsschutznak (Ämunkahelyvédelemnek´) nevezi. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés Általában nagy gondot fordítanak a személy egészségügyi állapotának teljes leírására. vagy esetenként bevont küls orvosok). Az a dolgozó. illetve a rehabilitációval járó költségek finanszírozására fordíthatják. legf képpen halálos betegségek esetén áll fenn. mind pedig a szellemi foglalkozásúak körében) a n i dolgozók 55. A munkaképtelenné válás folyamata. aki els sorban nem olyan foglalkozást zött.akkor min sül rokkantnak. A fogyatékossági nyugdíj általában két évre jár. vagy amelyet kitanult. ez az id szak bizonyos (a korábban befizetett járulékok összegével kapcsolatos) feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható. feltéve. vagy teljesítend részarány. hogy a szóban forgó tevékenységet végezték az utóbbi 15 éves id szak legalább 50%-ában. ha testi vagy szellemi állapotából következ en jövedelemszerz képessége egy hasonló képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez egészséges személy jövedelemszerz képességének 50%-a alá esik. ugyanolyan feltételek mellett min sül rokkantnak. hogy a foglalkoztatottság nagyobb mérték változásával járhat együtt: ebben a tekintetben az intézkedés nem követel meg rugalmasságot az id sebb dolgozóktól. A jelentéseket orvosspecialisták készítik (akik vagy a biztosítási irodák alkalmazásában állnak. Invalidät: Megegyezik a Berufsunfähigkeit definíciójával. A PVAng juttatásaiban részesül emberek általában mintegy 5%-a vesz részt rehabilitációban. A gyakorlatban ez azt jelenti. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása . a férfi dolgozók pedig 57 éves kortól válnak jogosulttá erre a nyugdíjra. de a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkoztatva. el fordulhatnak azonban végleges nyugdíjak is. aki (az utóbbi 15 évben) f leg (legalább az id szak felében) abban a szakmában dolgozott. A gyakorlatban ez az intézkedés abban tér el a többit l. fekv beteg-vizsgálatokra is sor kerülhet.

vagy funkcionális képességcsökkenés megjelenésének. általános szociális ellátórendszer (a Minimex). az átfogó orvosi jelentést készít doktor mond véleményt. a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj (indemnité d¶invalaidité/ invaliditeitsuitkering). hogy képes-e munkáját elvégezni. hogy az ausztriai rendszerre a szigorú orvosi kontroll a jellemz . ha minden munkatevékenységét megszakította olyan sérülés. vagy hagyják azt helyben. BELGIUM Intézkedések Belgiumban két f jövedelemtámogató intézkedés irányul a sérülés vagy betegség következtében munkaképtelenné vált emberekre. Arról. de mindössze egynegyedük ügyével foglalkoznak érdemben. A gyakorlatban a nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély kedvezményezettjei jellemz en az ellátási szükségletekhez és a szociális érintkezéshez kapcsolódó Äintegrációs´ segélyt is kapnak. 92 Az országos jelentés azt mutatja. Ezek az általános munkakörülmények kiterjednek például a munkaórák számára. ugyanolyan végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkez (nem fogyatékos) személy képes megkeresni . A PVAng a Berufsunfähigkeitspension [saját foglalkoztatás folytatására való alkalmatlanság miatti nyugdíj] -igénylések több mint felét utasítja el.A Leistungskalkul [a munkavégz képesség számítása] keretében az orvos megválaszol egy sor kérdést arra vonatkozóan. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Ezek az intézkedések (n k esetében) 55 éves kortól és (férfiak esetében) 60 éves kortól lépnek életbe. nem járulékalapú jövedelemhelyettesít segély (allocation de remplacement derevenus/inkomensvervangende tegemoetkoming Létezik továbbá ). Sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. Intézményi struktúra és személyi állomány A felmérés részletes orvosi vizsgálatot is magában foglalhat. illetve a járulékokat megszakítás nélkül fizet k számára. Az orvosspecialista jelentése nem tér ki arra a kérdésre. az id sebb munkanélküliek. akiknek az igénylését elutasítják. illetve súlyosbodásának közvetlen következményeként. akkor az el bbi megsz nik. Hozzávet legesen a fele fellebbez azoknak. A rokkantságért járó korkedvezményes nyugdíj mellett más intézkedések is lehet vé teszik a korkedvezményes nyugdíjazást. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl nek a Berufsschutz céljából a jelentkezési lapon pontosan le kell írnia. habár a korhatárok fokozatosan emelkednek. a m szakokra. amit egy ugyanolyan társadalmi réteghez tartozó. mi volt a f foglalkozása a megel z 15 évben. a kor és a korábbi munkatapasztalatok figyelembe vétele nélkül. hogy a személy állapota milyen hatást gyakorol munkaképességére. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak fizetése az öregségi nyugdíjakkal összehangolva történik. Meghozandó döntések A rokkantsági nyugdíj esetén: Akkor min sül valaki munkaképtelennek. A fellebbezési eljárás összhangban van a társadalombiztosítás szociális partnerségre visszavezethet eredetével. hiszen abban a jogi végzettséggel rendelkez bíró mellett a munkaadókat és a munkavállalókat képvisel ülnökök is részt vesznek. bár az id sebb dolgozók esetében szociális tényez k is számításba jönnek. hogy milyen általános munkahelyi körülmények tekinthet k Äésszer nek´ a személy számára. környezeti tényez kre stb. illetve a fogyatékosoknak járó. s ez az egészségügyi ellátási intézkedések és a készpénztámogatás integrációját tükrözi. és amikor a személy jogosulttá válik az utóbbira. amely a jövedelemszerz képességét 1/3-ára csökkenti annak.

ha testi vagy mentális állapota következtében jövedelemszerz képessége 1/3-ára csökken annak. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A személy által elszenvedett veszteséget egy hasonló. amelyben az illet személy dolgozott a munkaképtelenné válás id pontjában. vagy tudna ± egy év után (vagy az állapot stabilizálódása esetén hamarabb). ugyanakkor az egyértelm diagnózis hiánya nem kizáró ok. 8. vagy ± az összes olyan foglalkozásban.). A médecin conseil engedélyezheti a munka részleges újrafelvételét. A funkcionális korlátozottságok meghatározásához azonban nincsenek szabványos eszközök. önfoglalkoztatottként vagy munkanélküliként lehet igényelni. A fogyatékosoknak járó jövedelemhelyettesít segély esetén: Akkor válik valaki jogosulttá erre a segélyre. akkor sor kerülhet a diagnózis felülvizsgálatára. hogy a médecin conseil megítélése szerint a személyt nem akadályozza betegség a munkájában. Mind az egészségügyi. a képességeit lesz kít korlátozottságok mellett. A munkára képtelen vagy betegség miatt a munkából kimaradó személy kezdetben Äels dleges munkaképtelenség´ címén részesül juttatásban. így csupán a felmér megítélésén múlik annak megbecslése. amelyet az illet személy végzettsége és szakmai képesítése alapján folytatni tudott volna. Egyébként. amit az adott személy egy végzettségének és szakmai képesítésének megfelel tevékenységgel meg tudna keresni. ± az Äels dleges munkaképtelenség´ id szaka alatt. El fordulhat. ami nem más. amely legfeljebb egy évig illeti meg.± ugyanabban a foglalkozási kategóriában. mind a szakmai rehabilitációt finanszírozhatja az egészségbiztosító intézet. amikor a tartós rokkantság felmérése történik. aki egy vizsgálatot hajt végre. a munkaadók feladatai. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A felmér nek általában meg kell határoznia a Ämaradékkeresetet´. a képességcsökkenést el idéz problémában nem szenved személy keresetéhez viszonyítva kell felmérni: a gyakorlatban az illet korábbi keresete lesz a viszonyítási pont. rokkantságinyugdíjat lehet kérelmezni. rehabilitáció Rokkantsági nyugdíjat alkalmazottként. amely legfeljebb egy évig tarthat. A nyugdíj kiegészíthet bizonyos mérték munkából származó jövedelemmel. és az illet t a munkanélküli biztosítóhoz küldi. ha azt a médecin conseil (a biztosítóintézmény tanácsadó orvosa) a munkába való fokozatos visszatérés folyamatának részeként jóváhagy ja. mint az a pénzösszeg. ha az igény több mint hat hónapon át fennáll. Részleges munkaképtelenség nem állapítható meg. 93 Felmérés ± diagnózis A médecin conseil szabványos orvosi vizsgálatot végez. o. amit egy nem fogyatékos személy bármely munkával meg tud keresni az általános munkaer piacon. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ÄA lényeg a munkavégzés teljesítményét visszafogó funkcionális korlátozottságok jelenléte´ (Belgiumi jelentés. Rokkantsági nyugdíj A munkaképtelenné válás folyamata. Semmilyen betegség vagy képességcsökkenés sem jogosít fel automatikusan a juttatásokra. A munkaadónak legfeljebb egy hónapon át kell folytatnia a bérfizetést. ezután a médecin conseilhez kell fordulnia. és megvizsgálhatja a rehabilitáció lehet ségeit. Ha bármilyen kétsége támad a vizsgált személy saját orvosa által készített feljegyzésekkel kapcsolatban. E hipotetikus felmérés elvégzéséhez azonban nem állnak rendelkezésre eszközök. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . hogy a maradékkereset a normális keresetek 1/3-ánál rögzített küszöb alatt vagy felett van.

± a mindennapi élet szabványosított leírása Az integrációs segélyt igényl k esetében gyakran kerül sor a mindennapi élet kiértékelésére. akkor az illet t a munkanélküli biztosítás hatálya alá sorolhatják. a személyiség és a hozzáállás. Összegy jtheti más orvosok által végzett vizsgálatok eredményeit. a programot egy orvosokból álló (az egyes régiókban helyi kirendeltségekkel rendelkez ) minisztériumi bizottságnak jóvá kell hagynia. mint amilyen a kor. a rehabilitáció során fontos szerepet játszhat.A gyakorlatban a felmérés személyre szabott. továbbá felhasználhatják más felmérések adatait is. Ha az egészségügyi körülmények elég egyértelm ek (például az illet kórházban van). mivel a központi kérdés az. hogy a munkaképesség értékeléséhez még kevesebb információ áll rendelkezésre. a munkaadók feladatai. amely a mindennapos tevékenységek átfogó listáján alapul. hogy mik az esélyei az igényl ismételt munkaer -piaci integrációjának. de el bb-utóbb mindenképpen találkozik a szóban forgó személlyel. akik saját maguk készítenek diagnózist. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Nem létezik hivatalos lista. mint a biztosításalapú rokkantsági nyugdíj esetében. DÁNIA Intézkedések . hogy a kilátások romlását milyen mértékben okozzák a funkcionális korlátozottságok. ha elegend szolgálati id t dolgoztak. kihatnak a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos döntésekre. és milyen mértékben az álláshiány. Jövedelemhelyettesít segély: a szükséges értékelést az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. A munkaer -piaci lehet ségekkel és esélyekkel kapcsolatban az orvosoknak csak kevés információjuk van. a képzettség szintje. egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem adnak. hogy a médecin conseil nem végez vizsgálatot. elképzelhet . Nem lehet azonban pontosan meghatározni. vagy csak rendszertelenül dolgoztak. Feladatuk csak a juttatásokkal kapcsolatos felmérésre terjed ki. Jövedelempótló segély A munkaképtelenné válás folyamata. hogy az olyan egyéni jellemz k. és nincs más jövedelemforrásuk. a nem. rehabilitáció A segélyért folyamodók azel tt általában sohasem. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérend személy hiányos munkatapasztalata azt jelenti. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíjak a nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nnek. A munkaügyi bíróság elé vitt ügyek iratainak elemzése azt mutatja. vagy alacsony színvonalú munkaügyi tanácsadásra) vezethet k vissza. Az öregséginyugdíj korhatár 61 év a n k esetében (és emelkedik) és 65 év a férfiak esetében. A rokkantsági nyugdíjban részesül k közül azonban 60 éves kortól sokan élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehet ségével. és meghatározza az egészségügyi rehabilitáció. vagy a továbbképzési program költségeit. A médecin conseil rehabilitációs programokra tesz javaslatokat. és újabb vizsgálatokat rendelhet el. Felmérés ± diagnózis A vizsgálatot az Egészségügyi Minisztérium alkalmazásában álló orvosok végzik. Ha az igényl munkaer -piaci problémái nem funkcionális korlátozottságra (hanem például általánosan rossz munkaer -piaci feltételekre. Habár a médecin conseil nem vesz részt az intenzív orvosi kezelésre vonatkozó döntésekben. 94 Intézményi szerkezet és személyi állomány A biztosításalapú nyugdíjakhoz való hozzáférést ellen rz médecin conseil nem azonos a személy kezel orvosával. A határvonalak átjárhatósága: életkor.

ha az orvos igazolja. amint azt az alábbiakban részletesen is kifejtjük. de meghosszabbítható. az önkormányzatok er sen ellenérdekeltek a Äpasszív´ juttatási id szak meghosszabbításában. Ugyanakkor. akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések és az aktív munkaer -piaci politikák már cs döt mondtak. akinek a Äszakmai képessége´ egészségügyi okokból legalább kétharmadával esik vissza. A közepes szint f rtidspension annak a személynek fizethet . és 1998-ban ismét módosították) a korkedvezményes vagy id el tti nyugdíj (f rtidspension) három szintjét biztosítja. a munkaadók feladatai. 1999.). p. Meghozandó döntések Szociális almindelig f rtidspensiont azok a tartósan munkanélküliek kaphatnak. 6. A csökkenés mértékének meghatározása a képzettség és a korábbi állás. akinek nem maradt mérhet szakmai képessége. Ha a rehabilitációs és a foglalkoztatási lehet ségek (beleértve a védett foglalkoztatást is) cs döt mondnak. ez a nyugdíj-alaptípus nem tekinthet kizárólag fogyatékossági nyugdíjnak. valamint az egészségügyi almindelig f rtidspension a Äszakmai képesség´ csökkenésén alapulnak. ha az igény szociális. Formálisan az igényl nem folyamodik nyugdíjhoz. akkor az önkormányzat fontolóra veszi a fogyatékossági nyugdíjazás lehet ségét. A munkaképtelenné válás folyamata. A rehabilitációban való részvételnek nincs egészségügyi el feltétele. a tartózkodási hely és a foglalkoztatási lehet ségek figyelembevételével történik. de azt 1965-ben lényegesen kib vítették. Felmérés ± diagnózis A Äszakmai képesség´ hosszú id alatt körvonalazódott értelmezése szorosan kapcsolódik az orvosi diagnózishoz. azt az önkormányzat javasolja. A f rtidspensionhoz szociális ellátás révén is hozzá lehet jutni. A betegségi juttatás általában megsz nik. hogy a személy egészségi állapota stabilizálódott. 2003-ig a tervek szerint egységesítik a kritériumokat egy munkaképességen alapuló megközelítés keretében. Számos megszokás alakult a tekintetben. E juttatások egyike sem járulékalapú. 95 A Äszakmai képesség´ a Ämunkaképességnél´ régebbi. Tekintettel arra. A betegségi juttatások id tartama általában legfeljebb egy év. Bérjövedelem esetén mindhárom nyugdíj mértéke csökken. Az almindelig f rtidspension esetében teljes jövedelemtesztre kerül sor. meghatározott feladatok elvégzése iránti igények kielégítésé nek képessége. Általános szabály. és a szakmai képesség a az egészségi latt állapot munkavégzési képességre gyakorolt hatása értend . vagy szociális és egészségügyi okokra vezethet vissza. a legmagasabb szint pedig annak. rehabilitáció A betegségi juttatásokat az els két hétben a munkaadók fizetik.18). attól eltér fogalom. A közepes és a magas szint nyugdíjak. ezután a feladat áthárul az önkormányzatok által irányított állami rendszerre. különösen a szakmai rehabilitáció el tt állók esetében. A folyamatban lév reformok ugyanakkor a Älényegretör ´ diagnosztikai megközelítést l való . hogy egy diagnózis miként befolyásolja a személy szakmai képességét (jóllehet a képességekr l nem készült hivatalos lista). Ezzel ellentétben a Ämunkaképesség´. teljes vagy részleges önellátást lehet vé tev jövedelem biztosítása érdekében´ (Dániai jelentés. majd 1984-ben megreformálták. A szociális ellátásban részesül tartósan munkanélkülieket is elküldhetik szakmai rehabilitációra (például felzárkóztató képzésre). (amely a szociális almindelig f rtidspension kapcsán alkalmazott kifejezés) definíciója a szakmai rehabilitáció esetén alkalmazott felmérésben Äa munkaer piacon a különböz . A legalacsonyabb szint (almindelig f rtidspension) azoknak az igényl knek jár.A szociális nyugdíjakról szóló törvény (amely 1921-re nyúlik vissza. az életkor. hogy a munkaadó betegség esetén 4 hónapnyi betegállomány után bocsáthatja el a dolgozót (H gelund. hogy az egészségügyi probléma fennállásának és a személy kilátásait meghatározó szerepének bizonyítása nem szükséges. akiknek a munkaképessége orvosi és/vagy szociális okokból legalább felével csökkent. mint utolsó lehet séget. o.

szociális hátrányok A (férfiak és n k esetében egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj korhatár elérésével a f rtidspension megsz nik. 96 de az önkormányzat dönti el. A fellebbezések alapjául többek között a szakorvosi vizsgálat eredményeinek értelmezésével kapcsolatos fenntartások szoktak szolgálni. hogy milyen orvosi szakjelentésekre van szükség (és az önkormányzat ki is fizeti azok ellenértékét). A gyakorlatban a fenti tényez k értelmezése kihat arra. a betegségi segélyt és a szakmai rehabilitációs programok adminisztrációját a f rtidspensionéhoz hasonlóan az önkormányzatok végzik. A 60 év felettiek esetében a legalacsonyabb szint f rtidspension-t egy szintre hozzák az öregségi nyugdíjjal (habár a jövedelemtesztek szigorúbbak). a foglalkozást. Intézményi szempontból a rendszer némileg elmossa a fogyatékosság és a más hátrányt okozó körülmények közötti kapcsolatot. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása A Ämunkaképesség mellett´ bevezették a Äfunkcionális csökkenés´ fogalmát is. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása A Ämunkaképesség´ definíciója a Ämunkaer piacon különböz . meghatározott feladatokelvégzésére felmerül igényekre´ hivatkozik. hogy az önkormányzatnak sikerül e a személy számára elvégezhet munkát találni. Figyelembe kell venni továbbá többek között az életkort. Ehelyett a felmérést a szakmai rehabilitációs eljárás folyamán szerzet tapasztalatok alapján végzik. Az orvosi jelentéseket egy önkormányzati orvos is átnézi (aki azonban az igényl t nem vizsgálja meg ± tehát csupán Äaktadoktor´). ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A szociális nyugdíjakról szóló törvény 15(3) szakasza kimondja: ÄAz igényl munkaképességcsökkenése mértékének felmérése során összehasonlítást kell végezni az igényl erejének és képességeinek megfelel . Az alacsony szint tehát. Egy olyan személy esetében például. illetve minden egyéb olyan tényez t. hogy az önkormányzatoknak anyagi érdekük f z dik az emberek aktivizáláshoz vagy . amelyek a munkaer piacon súlyos hátrányokkal szembenéz emberek támogatását célozzák.eltávolodást célozzák. hogy milyen rendszerességgel írja el az igazolás elkészítését (az igazolás kiállítását az orvosok díj ellenében végzik). A fogyatékosságinyugdíj iránti kérelem elbírálása során az önkormányzat részér l az ügyön dolgozó személy eldönti. függelék) is. hasonló végzetséggel/képzettséggel rendelkez személy szokványos jövedelme között. Az igényl saját orvosa id nként az igényl pártfogójának tekinthet . A Äfunkcionális csökkenés´ a diagnózis gyakorlati hatásainak leírására szolgál. A finanszírozási rendszer úgy van kialakítva. a betegségi igazolást szabványos formában kell kiállítani. a korkedvezményes nyugdíjazás egyik módja. akinek az igényelbírálása betegségisegély-id szakkal indul. hogy a diagnózis nem tárja fel a személy potenciális munkaképességét. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni. a lakhelyet és a foglalkoztatási kilátásokat. A határvonalak átjárhatósága: életkor. végzettségi/képzettségi szintje és szakmai háttere alapján t le elvárható állásban valószín síthet jövedelme és egy ugyanabból a régióból származó. hogy a rendelkezésre álló egészségügyi információt az önkormányzat határozza meg. amely a csökkent képesesség orvosi vonatkozásait ragadja meg. Szorgalmazniuk kell továbbá a szociális ellátásban részesül k Äaktivizálását´. Ugyanakkor e feladatokról nem készült szabványos lista. Érvényben vannak azonban olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések (például a foglalkoztatott fogyatékos emberek kompenzációjáról szóló törvény ± lásd 2. amely az adott körülmények között fontosnak bizonyul´. A szociális ellátást. amely a korábbiak szerint szociális és egészségügyi alapú is lehet. A juttatások diagnózison alapuló megítélését sok kritika éri amiatt. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjakkal kapcsolatos döntési felel sség önkormányzatokhoz történ telepítése azzal jár. hogy azok más-más eljárást követnek.

A kiutalható juttatást korábban ideiglenes fogyatékossági nyugdíjnak nevezték. Két intézkedésr l van tehát szó.). akiknél a képességcsökkenés legalább 60% -os. aktivizálási és rehabilitációs juttatások 50%-át téríti meg. képzettségét és más lényeges tényez t figyelembe véve. ugyanakkor megfelel biztosítás nélkül senki sem részesülhet alkalmazotti nyugdíjban. míg a f rtidspensionnak a 35%-át. a munkaadók feladatai. A Äflexjob´ (Ägumiállás´) -rendszer keretén belül (amelyet a foglalkoztatási intézkedésekr l szóló függelék tárgyal) a bér 50 vagy 67%-át az állam fizeti. képességcsökkenés vagy sérülés következtében legalább egy évig. képességcsökkenés vagy sérülés következtében nem képes szokásos munkáját. vagy a részleges alkalmazotti nyugdíjat (mivel a nemzeti nyugdíj csak Äteljes´ munkaképtelenség esetén fizethet ). és amely ésszer jövedelmet biztosít életkorát. A munkaképtelenné válás folyamata. hogy egy t le észszer en elvárható tevékenységet igényl . A munkaképesség becslése során a lebonyolító intézménynek fel kell mérnie a személy fennmaradó képességeit arra. Az önkormányzat szempontjából a legjobb végkifejlet. (Finnországi jelentés. rehabilitáció A fogyatékossági nyugdíj jóváhagyásának folyamata általában rövidtávú betegsegélyezési id szakkal kezd dik. míg a többiek a megfelel összeg járulék befizetésének hiányában csupán a nemzeti nyugdíjat kapják. életkorát és lakhatási körülményeit. önkéntes ellátó) is megtalálható. hogy az igények jóváhagyása vagy elutasítása el tt konzultáljanak egymással. o. Az állam a betegségi juttatások 50%-át téríti meg az els évben. amely legfeljebb 360 napig tart.). A rehabilitációs juttatatás maximum ötéves id tartamra adható. amely számára megfelel nek tekinthet . vagy más olyan munkát elvégezni. és azt rehabilitációs terv kidolgozásának kell kísérnie (habár a gyakorlatban ez nem mindig eredményes). A betegségi juttatásokat a Társadalombiztosítási Intézet (amely az országos nyugdíjakat is intézi) koordinálja. 12. az önkormányzatokra pedig nem nehezedik kiadási teher (az elhelyezés lebonyolításának adminisztratív költségeit leszámítva). ha munkaképessége a becslések szerint betegség. Az alkalmazottinyugdíj-törvény fogyatékosságra vonatkozó követelményei kevésbé t nnek szigorúnak.rehabilitációjához. ezt követ en azonban a teljes kiadás az önkormányzatot terheli. Meghozandó döntések A nemzeti nyugdíjról szóló törvény: Akkor min sül valaki fogyatékosnak. Ma a Ärehabilitációs készpénztámogatás´ kifejezés használatos. országos nyugdíjrendszer van. korábbi tevékenységét. azok részleges nyugdíjban részesülhetnek. Alkalmazotti nyugdíjról szóló törvény: Az alkalmazott akkor jogosult fogyatékossági nyugdíjra. elérhet állásban pénzt keressen. 12. mint az országos nyugdíj esetében. A szakmai rehabilitáció . o. ha betegség. ha az illet nek munkát szerez. amely mellett az alkalmazottak járulékalapú nyugdíjrendszere (és néhány magánjelleg . A két nyugdíj adminisztrációját ellátó intézményeket jogszabály kötelezi arra. Akiknek a képessége 40±59%-kal esik vissza. FINNORSZÁG Intézkedések Finnországban az egész népességre kiterjed . megszakítás nélkül legalább 2/5 részével csökken. Az állam az önkormányzatok számára a szociális ellátási. (Finnországi jelentés. ezeket ugyanakkor egymással párhuzamosan adminisztrálják. eltér döntéshozatali helyzetekkel. figyelembe 97 véve végzettségét és képesítését. valamint más lényeges tényez ket. A fogyatékossági nyugdíjban részesül k mintegy kétharmada mindkét rendszer keretében kap juttatásokat. míg a teljes nyugdíjat azok kapják.

Az orvosi ellátást az egészségügyi szolgálat biztosítja. képességcsökkenés. A beszámoló tartalmazhat leírást arról. akkor az Äésszer en elvárhat ó munka´ megítélése is más lesz. például végzettségéhez. amelynek neve foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogyatékossági segély. Ezek lehetnek diagnózis-központúak (például egészségügyi problémák) vagy funkcionalitás -orientáltak (például az alapvet testi és szellemi tevékenységek elvégzésére való képesség). Lehet ség van küls fellebbezésre is. Ez a juttatás. (lásd fentebb). A fogyatékossági nyugdíjra vonatkozó igény elbírálása során az orvosi igazolás a fogyatékosságot a diagnózis ismertetésével és a munkaképtelenséget leíró (általában hosszadalmas) beszámolóval támasztja alá. Ugyanakkor az SII is finanszíroz egészségügyi rehabilitációt (ASLAK). FRANCIAORSZÁG Intézkedések . Az orvosi diagnózis kötelez . viszonyított jövedelemszerz képességének korlátozottságát els sorban a diagnózis idézte el . ha a munkaképesség bizonyos tényez k. álló testület elé kerül. Az SII a betegségi juttatásokra fordított kiadásainak bizonyos hányadát (4%) köteles rehabilitációra fordítani. de a végs döntés a biztosítási hivatalnok kezében van. Ha a személy megbetegedését megel z en munkanélküli volt. hogy az egészségi állapot miként befolyásolja az illet funkcionális képességeit. Az SII-höz/biztosítóhoz történ . hogy a személy foglalkoztatási kilátásait állapota általánosságban korlátozza. Intézményi struktúra és személyi állomány A fogyatékossági nyugdíjhoz szükséges orvosi igazolást a személy saját orvosa állítja ki. valamint a munkaadó és a szakszervezet képvisel ib l stb. születési dátumtól függ en) is lehet ség nyílik mind az országos. a képességek leírása A betegségi igazolások tartalmazzák a diagnózist és az orvos nyilatkozatát arról. mind az alkalmazotti nyugdíjrendszer keretében. azok szolgálati id /járulékfizetés hiánya miatt nagy valószín séggel nem jogosultak az alkalmazotti nyugdíjra. s ez utóbbi intézményileg elkülönül az SII-t l. szakmai védelmi szakaszt követ en a munkanélküli személyt l állásajánlatok igen széles körének elfogadását várják el. kapcsolatos költségekre is térítést adhat a fogyatékos dolgozóknak. hogy a személy más tényez khöz. Az egészségügyi szakért állásfoglalása fontos befolyásoló tényez . ha a kereset csökkenése igazolható. és 58 éves kortól részid s nyugdíjra. Egy kezdeti. egészségügyileg képzett szakért k értékelik ki. más lényeges feltételeknek is teljesülniük kell. de annak megállapítása nem szükséges. Az orvosi igazolást és a jelentkezési lapot az SII az alkalmazotti biztosítóintézetek alkalmazásában álló. Akiknek a foglalkoztathatósága alacsony. Ezen túl 60 éves kortól lehet ség nyílik a korkedvezményes nyugdíjra (orvosi javaslat nélkül). a fogyatékosság súlyosságának függvényében háromféle összegben kapható meg. a szolgáltatásokkal stb. szociális hátrányok Az öregséginyugdíj-korhatár (a férfiak és a n k számára egyaránt 65 év) elérésekor a fogyatékossági nyugdíj megsz nik. a Közigazgatási Bírósághoz. A nemzeti nyugdíj esetében az alkoholizmushoz hasonló Äszociális´ fogyatékosságok önmagukban nem elegend ek a juttatás odaítéléséhez. Äbels ´ fellebbezés esetén az ügy a korábbi döntéshozókból (egészségügyi szakért és hivatalnok). hanem általánosabb megfogalmazásokkal utal arra. Korkedvezményes nyugdíjazásra (58-60 éves kortól.biztosítása mellett az SII [Társadalombiztosító Intézet] a segítséggel. Felmérés ± diagnózis. például betegség. hogy az illet személy munkaképtelen. 98 A határvonalak átjárhatósága: életkor. képességcsökkenés vagy sérülés következtében lecsökken. készségeihez stb. Az orvosi igazolás ebben az esetben nem a személy foglalkozásával kapcsolatos konkrét követelményeket taglalja.

az RMI ideiglenes juttatásként is alkalmazható (Colin és mások. majd . kategória: az egyén semmilyen foglalkozásban sem tud dolgozni.A betegség vagy sérülés miatt munkaképtelenné vált emberek számára Franciaországban két f jövedelemtámogatás van érvényben: a biztosításalapú pension d¶invalidité (rokkantsági nyugdíj) és egy szociális ellátás. amelyhez a COTOREP (Commission Technique d¶Orientation et de Reclassement Professionnel = Foglalkoztatási Tájékoztató és Pályairányító Technikai Bizottság) felmérése és jövedelemteszt szükséges.). ha az illet egészségi állapota stabilizálódik. kategóriájú rokkantságért járó nyugdíj az átlagbér 30%-a (a megel z évek közül a legjobb 10 alapján számolva). és egy harmadik személy segítségére van szüksége mindennapos tevékenységeinek elvégzéséhez. Az AAH megel zte az általános szociális ellátási rendszert. Az 1. az RMI-é pedig rövid. Ennek kapcsán adódik a kérdés: Äszükség van-e még fogyatékosságra vonatkozó speciális jogszabályokra. a Rmistes által az RMI alanyai körében végzett 1998-as felmérés során a megkérdezettek egyharmada számolt be olyan fogyatékosságról. mivel az AAH elbírálási ideje hosszú. 7. o. az Allocation pourl¶Adulte Handicapé (feln ttkori fogyatékossági segély) (AAH). illetve ha fogyatékossága miatt nem kap munkát. 684. rehabilitáció A biztosított dolgozók tartós vagy krónikus állapot esetén három éven át (egyébként egy hároméves id szakon belül összesen legfeljebb 360 napig) részesülhetnek betegségi juttatásban (indemnités journali res). A munkaképtelenséget a két juttatás esetén más-más intézmény méri fel. kategória: az egyén munkaképtelen. vagy épp ellenkez leg. AAH-t igényelhetnek. kategória: az egyén még képes valamilyen munka elvégzésére. a fogyatékos embereket inkább úgy kellene kezelni. 3. 1999. amely munkaképességüket vagy mindennapos tevékenységüket korlátozta (Afsa. 99 Pension d¶invalidité (rokkantnyugdíj) A munkaképtelenné válás folyamata. Döntések Pension d¶invalidité Valakit akkor nyilvánítanak rokkantnak. A COTOREP felmérése alapján a vizsgált személynek legalább 80%-os rokkantnak kell lennie. a munkaadók feladatai. o. B vebben: a betegséget el ször a kezel orvos igazolja. az 1988-ban bevezetett Revenu Minimum d¶Insertiont (beillesztési minimáljövedelem) (RMI). o. AAH Azok a feln ttek.) Az AAH végül fennmaradt. 3. de a pension d¶invalidité odaítélésére vonatkozó döntés a hároméves id szak vége el tt is megszülethet. 1999. Az RMI bevezetése vitát robbantott ki az AAH és más. akik nem felelnek meg a biztosítási rendszer (SECU) járulékfizetési követelményeinek. 1997. amely figyelembe veszi az illet különleges szükségleteit. amelyek más országokban általában a betegségi juttatásokról rokkantsági juttatásokra történ áttérésben meghatározóak. kategóriákra épül ellátási juttatások mögötti érvekr l. akkor 50±79%-ban fogyatékosnak. mint bármely más állampolgárokat?´ (Alfandari.). amellyel legalább az egyharmadát meg tudja keresni egy olyan személy bérének. Három rokkantsági kategória van: 1. ugyanolyan típusú munkát végez. ha nem képes olyan állást találni. Ezen túl. Az RMI minden kedvezményezett számára olyan Äbeillesztési´ szerz dést biztosít. kategória esetén ez 50%. mint korábban a szóban forgó egyén. a 2. és el reláthatóan már nem javul (consolidé). de egy. eltér módszerekkel. 2. A betegségi juttatások hosszú id tartamát olyan ellen rzések kísérik a betegségi juttatási rendszeren belül. aki ugyanazon a területen.

hogy a biztosított személy képességcsökkenése nem az illet állapotán múlik. A -3 rokkantsághoz tehát az egészségügyi szempontok mellett szakmai és szociális feltételek is kapcsolódnak. A rokkantsági nyugdíj igénylésére vonatkozó döntés jórészt az érintett orvos kezében van. testi és szellemi képességei. hanem az illet életkora. azokat csak er sen indokolt esetben utasíthatja el. ugyanakkor a biztosítási doktor nem találja Ärokkantnak´. Az (általános) rokkantság megállapítása ugyanakkor nem zárja ki annak a lehet ségét. Habár a munkaadó nem köteles elfogadni a munkahelyi orvos ajánlásait. akkor a személy saját orvosa és a médecin conseil által közösen kijelölt szakért höz lehet fellebbezni. A potenciális kedvezményezettek önállóan is nyújthatnak be kérelmet. Elképzelhet tehát. részleges betegségi juttatás felvétele mellett. A betegség ideje alatt a beteg dolgozó munkaszerz dését felfüggesztik. A törvény értelmében a jogosultság megállapítása nem csupán a megállapított károsodások és egészségromlás súlyossága és jellege alapján történik. Felmérés ± diagnózis A betegségi juttatások esetén a kezel orvosnak pontosan meg kell neveznie a munka befejezését alátámasztó érveket. A betegségb l részmunkaid s alapon is vissza lehet térni a munkába. vagy a meglév állással kapcsolatos változtatásokra (például részmunkaid ). 94-13. és a munkaadónak is bele kell egyeznie. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos kommentárok hangsúlyozzák. Ez eltér az Äalkalmasság´ és az Äalkalmatlanság´ médecin du travail (munkahelyi/üzemi orvos) általi felmérését l. Az igazolásokat a Caisse Primaire d¶Assurance Maladienál (CPAM) (Helyi Betegbiztosítási Alap) a médecin conseilnek (a biztosítási intézmény tanácsadó orvosának) jóvá kell hagynia. Ez a megkülönböztetés a foglalkoztatási törvényben jelent meg. Ha a médecin conseil az egészségi állapot stabilitásának hiánya miatt elutasítja a nyugdíjkérelmet. november 21. Ez csak Äterápiás´ céllal tehet meg. hogy a rokkantság megállapítása alapot szolgáltathat-e a munkaadónak valaki elbocsátására a munkahelyi doktor által 100 végzett felmérés és az alternatív munkalehet ségek számbavételére (azaz az Äalkalmasság´ vagy az Äalkalmatlanság´ megállapítása nélkül). Az elbocsátást megel z en a dolgozót egy munkahelyi orvos (médecin du travail) vizsgálja meg. 1994. A Munkaügyi Minisztérium útmutatása szerint a rokkantság megállapítása nem tekinthet elbocsátásra automatikusan feljogosító körülménynek (DRT-körlevél. szakképzetsége és korábbi munkatevékenysége alapján (Art.S). hogy az állapota miként befolyásolja az illet képességét valamilyen jövedelemszerz munka elvégzésére. A törvény kapcsán vita alakult ki arról.). hogy bizonyos eljárások lezajlottak volna. és ajánlásokat kell tennie a szervezeten belüli alternatív álláslehet ségekre. Az els rokkantsági kategóriában felmért személyek esetében a . A CPAM az egészségügyi kezelés valamint a készpénzes juttatások költséggazdálkodását ellen rzi. hogy az illet nem képes ellátni jelenlegi munkáját. de ez nem megszokott és nem is ajánlott. hogy a médecin conseilnek a személy foglalkoztatási lehet ségeit a teljes helyi munkaer piacon kell megvizsgálnia. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra. amely a személy egy bizonyos munka (esetleges átalakítással történ ) elvégzésére való képességét vizsgálja. Ez a helyzet legfeljebb hat hónapig tarthat. hogy az adott személy egy konkrét munkát elvállaljon.3 és 6 hónap után újabb vizsgálatra kerül sor. akinek igazolnia kell..L 341 Code S. hanem azon. hogy az illet t a munkahelyi orvos Äalkalmatlannak´ találja. sz. A munka törvénykönyvének egy 1990-es módosítása tiltja a dolgozók kizárólag rokkantság miatti elbocsátását. de azt a munkaadó nem mondhatja fel anélkül.

rendszeresen és helyesen képes elvégezni).médecin du travail megvizsgálhatja a munkába történ részleges visszavétel lehet ségét. A kezel . Más szóval: a legtöbb képességcsökkenés esetén annak súlyosságát a képességekre. Hangsúlyoznunk kell azonban. hogy az A-ba és a B-be tartozók képesek-e dolgozni. 1st version. KKárosodás. (Kivételt képeznek az érzékszervi képességcsökkenések. hogy a fogyatékosság százalékos mértékét közvetlenül a képességcsökkenésb l próbálná meghatározni. ezt követ en pedig megvizsgálják. változat) listához. ± diagnózis ± képességcsökkenés Az Irányadó százaléktáblázat címszavai nagyon hasonlóak az ICIDH-1 (International Classification of Impairment. AAH Felmérés A felmérés a gyakorlatban két részb l áll: az els szakasz a rokkantság százalékos mértékének megállapítása (aminek alapján három sávot különítenek el: A [0-tól kevesebb. 1.és a csontrendszer képességcsökkenései Küls elváltozások miatti képességcsökkenések ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az orvosi jelentés a képességcsökkenések következményeit az élet különböz területein tapasztalható önállóság alapján jellemzi. mint 50%-ig].) A bevezetésben használt kifejezésekkel élve. illetve a fogyatékosságra gyakorolt hatása alapján mérik fel. mint 80%-ig] és C [80%. a napszaknak és a tartózkodási helynek . Amint azt a bevezetésben szintén említettük.és légz szervi képességcsökkenések Az emészt rendszer képességcsökkenései A vizeletürítési rendszer képességcsökkenései Anyagcserével és enzimm ködéssel kapcsolatos képességcsökkenések A vér. esetenként és helytelenül képes elvégezni) és C (nem képes elvégezni). fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolása. A COTOREP felméréseinek alapjául szolgáló Äirányadó százaléktáblázat´ a képességcsökkenés (déficience). a képességcsökkenésen alapuló rendszer alkalmazása azt jelenti. (Az orvosi jelentés igen fontos: az igényl k kétharmada nem esik át újabb orvosi vizsgálaton. hogy e szabály csupán ajánlott. A táblázatból kiolvasható a képességcsökkenésekb l következ fogyatékosságok mértéke.és az immunrendszer képességcsökkenései Az izom. Disability and Handicap. vagy afelett]).vagy más orvos által készített orvosi jelentések hivatalos formája azonban más címszavakat tartalmaz. és három min sítést használ: A (teljesen. a franciaországi százaléktáblázatos módszer ahelyett. hogy a többszörös képességcsökkenések hatásainak összegzésére vonatkozó szabályra is szükség van (ebben az esetben a Belshazzar képletet alkalmazzák). a képességcsökkenések Äfogyatékosságot el idéz hatását´ vizsgálja. B [50%-tól kevesebb. és bizonyos körülmények között a második kategóriába tartozó személyek munkába va visszatérését is fontolóra ló veheti. a fogyatékosság (incapacité) és a hátrányos helyzet (désavantage social) alapján készül.) Az orvosi jelentés címszavai a következ k: Értelmi képességcsökkenések és/vagy pszichológiai zavarok és/vagy viselkedési nehézségek Epilepsziával kapcsolatos képességcsökkenések Halláskárosodás Beszéddel és nyelvvel kapcsolatos képességcsökkenések A látási képesség csökkenései Szív. amelyeket közvetlenül mérnek fel. B (csak részben. A szóban forgó területek a következ k: 101 Koherencia: logikusan és kiszámíthatóan képes érintkezni és viselkedni Tájékozódás: tudatában van az id nek.

Egy 1999-es tanulmány kimutatta. illetve azon juttatási költségek ellen rzéséért. a foglalkoztatási és az ellátási szolgáltatók. sem a személyre vonatkozóan. A gyakorlatban ezek a bizottságok meglehet sen ritkán ülnek össze. Nem egészen világos. A munkatörvénykönyv lehet vé teszi. valamint a fogyatékosszervezetek képvisel ib l áll. az 50%-os rokkantak 4/10-ede) lesznek képtelenek arra. míg a második az AAH-hoz hasonló szociális juttatásokról dönt. továbbá jobban figyelembe veszik a valós tevékenységeket. járókeret vagy kerekesszék segítségével vagy anélkül Lakhelyen kívüli mozgás: képes elhagyni otthonát közlekedési eszköz nélkül Távolsági kommunikáció: képes telefon. majd megfelel ajánlást dolgoz ki a személy eligazítására (például rendes foglalkoztatás. és megvitassa vele a döntési lehet ségeket. lefeküdni és ülni Lakhelyen belüli mozgás: bot. amely nagy valószín séggel nem képes állást találni. szociális dolgozók és munkaügyi szakért k is csatlakoznak.. A COTOREP felmérése az ICIDH-1 fogyatékosságfogalmának egyik értelmezésén alapul. vagy a COTOREP képviseletében tevékenyked orvos az igényl ket csak az esetek egyharmadában vizsgálja meg. az egészségügyi. Az ügyek jó részében tehát dokumentumok alapján születik döntés. mint az Irányadó százaléktáblázatban található címszavak. Egyes területeken ugyanakkor az Irányadó százaléktáblázatban van az A-B-C osztályozásnál részletesebb besorolás. A magyarázó szöveg hangsúlyozza. a munkaórák számára. A jelentkezési lapon az igényl nek jeleznie kell. amelyek a munkába történ visszatérésre tett javaslataik alapján keletkeznek. 1999.). hogy a COTOREP mi alapján dönt úgy. és a fogyatékosok személyes megjelenése is inkább a fellebbezés során fordul el . a mobilitásra és a munkából való hiányzások rendszerességére. amely a szociális partnerek. sem általánosan. Az id sebb n k alkotják az egyik olyan csoportot. a nehézségekre. hogy munkát találjanak (Colin és mások. A felmérés elvileg megvizsgálja a képességcsökkenéseknek a Äszemélyiség egészére´ gyakorolt hatását. o. az önállóságra és a társadalmi kapcsolatokra terjednek ki. Intézményi struktúra és személyi állomány A rokkantsági nyugdíj esetében a médecin conseil orvosi állásfoglalást fogalmaz meg. kitérve a munkahely elrendezésére. hogy egy 50±79%-os rokkantsági szintre besorolt személy fogyatékossága miatt nem képes munkát találni. hogy foglalkoztatásra irányuló intézkedést (insertion profesionelle). Az egészségügyi ellátás és a pénzügyi támogatás összevontan valósul meg: a CPAM illetve annak regionális szervezete felel s a kezel orvosoknál jelentkez egészségügyi ellátási kiadások. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az els orvosi jelentés leírja a személy hátrányos helyzetének az illet munkavégzési képességére gyakorolt hatását.Személyi higiénia Öltözködés Étkezés: képes elfogyasztani a feltálalt ételt Kontinencia Helyzetváltoztatás: képes felállni. Ezen túl a COTOREP orvosa. hogy a fogyatékos ember személyesen terjessze ügyét a bizottság elé. juttatást vagy carte d¶invalidité-t (rokkantigazolványt) igényel-e. hogy a juttatást vagy igazolványt igényl knek nem kell az els részleghez fordul iuk. A technikai csoport javaslatot tesz egy bizottságot javasol. nem pedig az els döntés alkalmával. 102 A két részleg közötti összhang korlátozott. n és nem kell magukat felméréssel hátrányos helyzet dolgozóvá nyilváníttatniuk. az els hagyományosan a Foglalkoztatási Minisztériumnak . a viselkedésre. amelyek a tájékozódásra. személyhívó vagy vészjelz használatára Ezek pontosabbak és részletesebbek. A végs döntést ennek alapján a Caisse Régionale d¶Invalidité (a regionális rokkantpénztár) alkalmazásában álló médecin controÖleur (felülvizsgáló orvos) hozza meg. hogy a magasabb fokú fogyatékossággal él k nagyobb valószín séggel (a 70%-os rokkantak 8/10-ede. A felmérés során az egészségügyileg képzett szakemberekhez munkapszichológusok. 6. Az Irányadó százaléktáblázat nem tartalmaz foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. vagy a védett foglalkoztatás felé). A COTOREP-nek két részlege van: az els a foglalkoztatási irányultsággal foglalkozik és a travailleur handicapé státuszról dönt.

hogy a munka folytatása veszélyezteti a személy egészségét. A határvonalak átjárhatósága: életkor. de a fogyatékosság vizsgálata az ellátási és a mozgási szükségletekhez kapcsolódik. a munkaadók feladatai. Habár 1997-ben e két minisztériumot egyesítették (és így létrejött a Minist re de l¶emploi et de la solidarité [Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium]). de az illet nem szenved olyan súlyos betegségben. KK-k) száll. akiknek a megélhetés biztosítására irányuló képessége Äbetegség vagy fogyatékosság´ (Krankheit oder Behinderung) következtében részlegesen vagy teljesen lecsökkent. Ez leginkább az AAH szempontjából érdekes. míg a második a Szociálisügyi Minisztériumnak. részleges munkaképtelenségr l pedig akkor. Akik 60 éves koruk után válnak munkaképtelenné. nem pedig a munkaképességhez . mert ebben az esetben a felmérést a második részleg végzi. az EMR). Ha a foglalkoztatott személy munkaképessége csökken. a tárcán belül a részlegek különállósága megmaradt. A munkaképtelenné válás folyamata. szociális hátrányok A pension d¶invalidité 20 és 60 év közötti emberek számára fizethet . ami miatt abba kellene hagynia a 103 munkát. Az EMR-igénylést rehabilitációs kérelemként kezelik. tehát a személynek az általános munkaer piacra vonatkozó átfogó képességeit. A fogyatékosok számára szociális ellátás is rendelkezésre áll. ha az illet 3±6 óra hosszat képes dolgozni. amelyek a bér 80%-át fizetik. 60 éves korban a kedvezményezettek átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe (régime de la Pension Vieillesse). Felmérés . akkor neki elvileg a nyugdíjalapok rehabilitációs szervezeteit l kell segítséget kapniuk (ez utóbbiakban a KK-k esetleg részt sem vesznek). ha az illet nem képes napi 3 óránál többet dolgozni. A fizetési felel sség ezután a betegségbiztosítási alapokra (Krankenkassen. valamint (a még dolgozók esetében) annak megállapítása. hogy ez a juttatás munkaszempontú fogyatékosságon (alkalmatlanságon) alapul. A KK egészségügyi rehabilitációt és egészségügyi ellátási kiadásokat is finanszíroz. 2000-t l a különleges feltételek teljesülése esetén foglalkoztatott hátrányos helyzet dolgozók 57 éves kortól mehetnek nyugdíjba. Ez járulékalapú biztosítási juttatás. és a hosszú távra szóló juttatás jóváhagyása el tt meg kell vizsgálni a rehabilitációs lehet ségeket. Megjegyezzük. Ezzel ellentétben az EMR esetében a megélhetéshez szükséges jövedelem megszerzésének képtelességét (Erwerbsunfähigkeit) mérik fel. rehabilitáció Egy-egy munkája során megbeteged személy hat további héten át jogosult munkaadójától bérre. 1999 óta az AAH kedvezményezettjei 60 éves kortól szintén átkerülnek az öregséginyugdíj-rendszerbe. Erre a lépésre az igényl nek 10 hét áll a rendelkezésére. Döntések Az EMR azoknak fizethet . NÉMETORSZÁG Intézkedések A f rendelkezés a csökkent munkaképesség ek jövedelemének támogatására Németországban az Erwerbsminderungrente (a csökkent jövedelemszerz képesség miatti nyugdíj. annak ellenére. azok esetében lehet ség van egészségügyi korkedvezmény es nyugdíjazásra (persze a megszakítás nélküli szolgálati id vel rendelkez k közül is sokan minden további nélkül nyugdíjba mehetnek 60 éves korukban). A KK-k a munkaképtelenséget (Arbeitsunfähigkeit) méri fel. A teljes munkaképtelenségr l a definíció szerint akkor beszélünk. tehát a fogyatékosságot a személy legutóbbi munkájához viszonyítva mérik fel. legfeljebb 78 hétig. A KK ez alatt az id szak alatt EMR-igénylésre szólíthatja fel a beteg személyt. hogy az 50±80%-os fogyatékossági szintre sorolt személyek jogosultsága munkalehet ségeik felmérését l függ. nem pedig a tartós betegségek és rokkantsági juttatások adminisztrációja során alkalmazott általános fogyatékossági koncepción.felel. Az Äegészségügyi korkedvezményes nyugdíj´ (une retraite anticipée pour inaptitude au travail) feltétele a munkaképesség legalább 50%-ának elvesztése.

akkor újabb orvosi jelentés készül. A pozitív elemeket szokásos lehetséges munkakörülményeknek tekinthetjük. Ebben az jelentésben a diagnózist az ICD-10 (International Classification of Diseases. hallás. Nem teljesen egyértelm . 10th revision. amely leírja az egyes egészségügyi állapotok hatását az illet lehetséges munkateljesítményére. hogy az illet személy siket. hogy a testi és a mentális képességek szabványosított leírásában átfedés figyelhet meg más országok rendszereivel. állni. a betegség hátterét l. végig/az id egy részében. Az útmutató nagy hangsúly fektet a szóban forgó személy egészségállapotáról szóló diagnosztikai beszámoló és az illet munkaer -piaci korlátozottságairól szóló beszámoló közötti összhangra. A Leistungsbild úgynevezett pozitív és negatív elemeket tartalmaz. jóllehet az id sávok nem egyeznek meg azokkal. A pozitív elemek közé tartozik annak felmérése. magasság. lépcs mászás. alkalmazkodóképességet. hogy az igényl t meg kell vizsgálni. A pozitív elemek közé tartozik az alábbiak felmérése: összpontosítást. és a tünetek (krónikus. vak. felel sséget. s e címszavak jelzik. amely leírja az illet képességeit az általános munkaer -piacra vonatkozóan. ismétl d stb. zaj. járni. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az alapok orvosi jelentése Äszociális egészségügyi felmérést´ is tartalmaz. ezért általában teljes kifizetés történik. Ez a gyakorlat összhangban van a munkaügyi bíróság egyik kulcsfontosságú döntésével. beszéd stb. de ezek lehetséges változatairól nincs lista. a funkcionális korlátozottságra vonatkozó részt. hogy létezik megfelel állás. rugalmasságot. amely felülvizsgálhatja a diagnózist. a fennálló panaszokról.). Az egészségügyi jogosultságról szóló összefoglaló ajánlást készít orvos -szakért részletes útmutatót használ.± diagnózis A betegségi igazolást a kezel orvos (a háziorves vagy kórházi orvos) állítja ki. a folyamatban lév kezelésr l. Felhívjuk a figyelmet arra. Jelenleg a részid s lehet ségek igen korlátozottnak t nnek (a részid s munkaer piac Äzárva van´). amelyek veszélyesek lehetnek az illet számára: magas páratartalom. A biztosítási alapok által megrendelt orvosi jelentések is tartalmaznak egy. szellemi fogyatékos vagy kerekesszék-használó-e. Az EMR iránti igény beadásakor a kezel orvosnak jelentést kell készítenie a diagnózisról. allergiás reakciót kiváltó tényez k. 104 Intézményi struktúra és személyi állomány A németországi rendszerre a magasan képzett szakért k bevonása és sok információ begy jtése . Ha az egészségügyi felmérés részleges munkaképtelenséget mutat ki. teszteredmények stb. nappali/ esti vagy éjszakai m szakban dolgozni. hordás. a külvilággal való kapcsolatteremtést igényl munkák elvégzésére való egészségügyi/pszichológiai képesség. hogy a személy hány órát tud dolgozni. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az igényl lapon az igényl feltünteti tanulmányi és szakmai el menetelét. huzat.) leírására további kódokat alkalmaznak. vérnyomás. s r n változó munkaid . további címszavakkal. míg a negatív elemek láthatóan olyan munkahelyi követelményekre utalnak. A felmérés azokat a körülményeket is jelzi. Az illet által elszenvedett veszteséget egy hasonló. valamint a betegség addigi lefolyásáról és id tartamáról. ülni. ± képességcsökkenés A kezel orvos jelentésében a Äfunkcionális korlátozottságok´ leírásának is szerepelniük kell. különben teljes juttatást kell fizetnie. h mérséklet-ingadozás. amelyek a személy problémáival kapcsolatosak. A felmérés eredményeképpen az orvos kifejti álláspontját arról. amelyeket a részleges és teljes EMR-ben alkalmaznak. Ha a nyugdíjintézet egészségügyi szolgálata úgy dönt. az orvosi vizsgálatok eredményér l és egyéb egészségügyi információkról (súly. hogy az illet képes-e nehéz/ közepes/ viszonylag könny /könny munkát végezni. érzékszervi képességek: látás. 10. módosítás) szerint kódolják. Betegségek nemzetközi besorolása. tartás és mozgékonyság: a kezek használata.. akkor az alapnak be kell bizonyítania. a munkaképtelenséget okozó állapotban nem szenved ember keresetéhez viszonyítva mérik fel. mivel indokolható a Äpozitív´ és a Änegatív´ elemek elkülönítése. hajolás.

miért korlátozott az EMR-ben részesül k száma. A felmérési eljárás általában hosszadalmas. a nyugdíjbiztosítási alapok és a munkaer piaci szolgálat között. akiknek részleges juttatást kínálnak fel (a részid s munkaer piacról lásd feljebb). köztük például az általános rendszer. azt is megvizsgálják. Korábban már említettük. hogy az egészségügyi és a szakmai rehabilitációval kapcsolatos felel sségek igen bonyolultan oszlanak meg a KK-k. aki egészségügyi felmérési eredményeket szinte mindig elfogadja. hogy az EMR felmérési eljárása hosszadalmas lehet. A rendszerre ugyanakkor az is jellemz . különbség csak a nyugdíjra való jogosultság elnyeréséhez szükségesjárulékfizetési el történetben. Az EMR-re vonatkozó végs döntést technikailag egy-egy közigazgatási jogi szakért hozza meg. az eljárás rugalmasan tud alkalmazkodni az igényl k különféle szükségleteihez és körülményeihez. és munkahelyi megbetegedésre vonatkozóan is tartalmaznak intézkedéseket. végeláthatatlan felel sségés hatás-körmegosztási vitákkal jár. ± járulékmentes szociális ellátás a speciális szükséglet . ezek tájékoztatják a fogyatékos személyeket a jogosultsági feltételekr l és megnevezik a rehabilitációt intéz és finanszírozó illetékes alapot. 65 éves korhatár el tt is nyugdíjba mehetnek. valamint az egyes intézmények közötti. A legutóbbi kezdeményezés az Äegyüttes szolgáltató központok´ létrehozása volt. Úgy t nik. további egészségügyi eljárások és tesztek elvégzését kérhetik. A határvonalak átjárhatósága: életkor.jellemz . Ez az intézményes megosztottság bizonyos határvonalak kialakulásához vezetett. a férfiak 63. s ez részben megmagyarázza. Az egészségügyi jogosultságról átfogó álláspontot kialakító orvosszakért potenciálisan orvosi jelentések igen széles köréhez fér hozzá. hogy elég er s-e a munkahely és a sérülés/betegség és/vagy a keletkez képességcsökkenés közötti ok-okozati kapcsolat ahhoz. és egészségi állapotuk javítására speciális programokban részt vev munkaképtelenek számára. A bels rugalmasság ugyanakkor intézményi merevséggel. és az egészségügyi kérdések mellett a rehabilitációs lehet ségeket is megvizsgálják. szociális hátrányok Korkedvezményes nyugdíj-intézkedések: A megfelel számú biztosítási évvel rendelkez dolgozók a hivatalos. . hogy az illet jogosulttá váljon a munkahelyi sérülésekre és betegségekre vonatkozó intézkedésekre. illetve a nyugdíjat kiegészít egyéb jövedelmekkel kapcsolatos intézkedésekben mutatkozik. Az egészségügyi bizottságok. akik a görögországi munkaer piac számottev részét alkotják. Az egyes biztosítási rendszerek munkahelyi sérülésre. 60 éves kortól a dolgozók egy év munkanélküliségben töltött id után nyugdíjba mehetnek. A fogyatékosság mértékének a meghatározása minden rendszer esetében azonosan történik. hogy vannak-e megfelel álláslehet ségek azok számára. ± nyugdíjrendszerek a mez gazdasági dolgozók és az önfoglalkoz tatottak számára. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések Görögországban a rokkantság következtében munkaképtelenné vált emberekre irányuló f intézkedések a következ k: ± alkalmazotti nyugdíjrendszerek. A szóban forgó intézmények közötti egyeztetés er sítését számos kormányzati intézkedés célozza. A döntések egészségügyi indokainak dokumentálásán. illetve a szociális bíróság döntései alapján rendszeresen felülvizsgált irányelvek alkalmazásával jelent s hangsúlyt kap a következetes döntéshozatal. és a közalkalmazottakra vonatkozó rendszer. de magával az igényl vel nem találkozik. Az egészségügyi ellátás és a készpénztámogatások integrációja következtében a készpénzjuttatások jóváhagyását megel z felméréseken részt vev k. amelyek meghatározzák az Äegészségügyi´ fogyatékosság mértékét (lásd alább). A köztisztvisel megvizsgálja. az IKA. a n k 60 éves korban.

illetve a képességcsökkenés fokának és tartósságának meghatározását jelenti. Felmérés ± diagnózis Az IKA-hoz kapcsolódó kiértékelések két részb l állnak: az Äorvosi´ rokkantság kiértékeléséb l. Az IKA-rendszerben a 100%-os rokkanttá min sített személy 50%-nyi többletsegélyt kap. b r. Az orvosi rokkantság megállapítása az egészségügyi bizottságok feladata. a munkaadók feladatai. ami a jövedelemszerz képesség csökkenésének a felmérésére utal. . A felmérést alapvet en egészségügyi jelleg szempontok uralják annak ellenére. ezek: belgyógyászat. a siketnémaság. Különleges intézkedések (Ärövidített utak´) lépnek életbe bizonyos diagnózisok és körülmények . egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. ± rokkantság (67% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. az IKA. amit egy hasonló. Az IKA esetén a rokkantság jogi definíciójában a jövedelemszerz képesség a rokkantsági százalék kiszámításának alapja. a paraplegia és a tetraplegia. és a rokkantság egyes fokait különböz foglalkozásokra és régiókra vonatkozó szempontokhoz igazítja. Döntésük ellen magasabb szint egészségügyi bizottsághoz lehet fellebbezni. például: ± súlyos rokkantság (80% vagy afölött): a személy erejének. erejének. ± részleges rokkantság (50% vagy afelett): a személy megszokott szakterületén. A munkaképtelenné válás folyamata. esetére. A szociális ellátásban különleges intézkedések vonatkoznak a vakság. amit egy hasonló. vakság esetén. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a 20%-át képes megkeresni annak.és szubkután szövetek. ami az egészségi állapotnak. akiknek a betegségét saját orvosuk igazolja. tetraplegia (mind a négy végtag bénulása). de azt a biztosítási hatóságoknak el kell fogadniuk. például az IKA-ban paraplegia (mindkét alsó végtag bénulása). a bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). thalassemia (mediterrán anémia). a súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. Az útmutató skálákat és besorolásokat tartalmaz a megadott egészségügyi körülmények által el idézett fogyatékosság fokának meghatározására. Az igazoló bizottság (lásd alább) által jogosultnak nyilvánított személyek segítésére irányuló általános intézkedéseken belül a vesebetegségben és a cukorbetegségben szenved k számára létezik rövidített eljárás. erejének. de egészséges ember tudna megkeresni ugyanazon a szakterületen. rehabili táció Az IKA azokat a biztosított személyeket részesíti betegségi juttatásban. Az IKA ± részleges rokkantság (50%-tól 67% alatti szintig) ± rokkantság (67%-tól 80% alatti szintig) ± súlyos rokkantság (80% vagy annál súlyosabb) esetén. amit egy hasonló egészséges ember tudna megkeresni. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb a felét képes megkeresni annak. míg a többi biztosítási rendszer csak rokkantság (67% vagy afelett) esetén vehet igénybe.105 Döntések A legfontosabb biztosítási rendszer az alkalmazotti rendszer. a Hansen-kór. a thalassemia vagy az AIDS. ± képességcsökkenés A Fogyatékossági fok kiértékelési útmutatóját (1993) az egészségügyi és igazoló bizottságok alkalmazzák. valamint a Äbiztosítási´ rokkantság kiértékeléséb l. hogy az a jövedelemszerz képességre is hivatkozik. Az útmutató orvosi szakterületek szerinti fejezetekre bomlik. készségeinek és végzettségének megfelel munkával legfeljebb az egyharmadát képes megkeresni annak.

. akik elegend járulékot fizettek be. például végtagsérüléseknél (az izomzat és a csontok képességcsökkenései) vagy szemészeti/látási problémák esetén. illetve az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium által létrehozott igazolóbizottságokkal. például az útmutató a fels végtagok sérülése esetén az életkortól függ en más és más rokkantsági fokot ír el . A határvonalak átjárhatósága: életkor. ± szociális tényez ket: bizonyos esetekben (például a kábítószer-függ ség és a mozgásszervi rendellenességek kapcsán) szóba kerülnek a szociális integrációra. meghatározott egészségügyi problémával élnek. -e Egyes foglalkozásokkal kapcsolatban felsorol bizonyos korlátozó képességcsökkenéseket. fül-orr-gégészet. ortopédia. Szociális ellátásban hagyományosan azok részesülnek. Ez azt is jelenti. A fejezetek különböz diagnosztikai alcímekre oszlanak. illetve az épít iparban dolgoztak. hogy Görögországban sokan nem részesülnek majd biztosításalapú juttatásokban. a társadalmi kapcsolatokra és az önállóságra gyakorolt hatások. amelyek a fogyatékossági igazolvány. hogy a rokkantság fokát a személy szokásos munkája miként befolyásolja (például az. foglalkozási betegségek. ehelyett szociális ellátásra lesznek utalva. ± végzettséget: a szellemi visszamaradottság felmérése esetén a bizottság szem el tt tartja az elért végzettséget. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az útmutató bizonyos részei alapján a bizottság szintén figyelembe vehet: ± olyan egyéni jellemz ket. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíj korhatára 65 év a férfiak és 60 év a n k esetében (az utóbbi emelkedik). például sof rök vagy fest k esetében a színtévesztést. Az Äorvosi´ rokkantság megállapítása során a fenti tényez k beszámításán túl a biztosítási hatóságok 17 százalékponttal megnövelhetik az egészségügyi bizottság által meghatározott rokkantsági százalékot (figyelembe véve ezáltal a munkaer -piaci és az egyéb szociális tényez ket). és más intézkedések. hogy a már korábban (például gyermekkorban) is fennálló problémák nem feltétlenül vonnak maguk után magas rokkantsági fokot. Az IKA-hoz szükséges felmérés során a bizottság a munka elkezdése/biztosítás megkötése óta elszenvedett veszteség megállapítására törekszik. január 1-je után belép kre azonban már más rendelkezések vonatkoznak. Görögországban nincs átfogó szociális ellátórendszer. a nem alkalmazotti státuszban lév k magas aránya a munkaer -állományon belül arra enged következtetni. Számos korkedvezményes intézkedés áll rendelkezésre azok számára. Ugyanaz az orvos azonban egyszerre több bizottságban is részt vehet. és bizonyos esetekben az IKA bizottságainak szolgáltatásait más biztosítók is igénybe veszik. Bizonyos esetekben. szemészet. Ezáltal lehet vé válik az egyes munkahelyi hatások figyelembe vétele. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató lehet séget teremt annak figyelembe vételére. hogy szellemi vagy fizikai munkáról van szó). a rokkantság fokának pontos mérését finoman tagolt skálák segítik el . például a szociális ellátás adminisztrációját végzik. akik bizonyos. Intézményi struktúra és személyi állomány Az IKA egészségügyi bizottságai (amelyek az Äegészségügyi´ fogyatékosságról döntenek) nem azonosak más biztosítók egészségügyi bizottságaival. 106 sebészet.pszichiátria és neurológia. valamint akik nehéz vagy egészségtelen munkát végeztek. mint amilyen az életkor és a nem. A biztosítási rendszerbe 1993. Habár az önfoglalkoztatottak és mez gazdasági dolgozók is beléphetnek a biztosítási rendszerbe.

Egy 1989-es és egy 1995-ös törvény bevezette ugyan egy fogyatékosokra irányuló. A törvény arra sem kötelezi a munkaadókat. ha a személy Äolyan sérülésben. (Tehát a nagyon súlyos állapo tban lév k. Javaslat született ennek betegségi juttatásra való átnevezésére. mindenek el tt az igényl saját orvosa. járulékalapú (legfeljebb egy évig fizethet ) betegségi juttatás neve jelenleg fogyatékossági juttatás. betegségben. amelyekre egyébként egy ugyanolyan korú. átfogóbb rendszer egyes elemeit. de a dolgozókkal kötött kollektív vagy egyéni megállapodások alapján erre. nem járulékalapú fogyatékossági segélyhez ± amely az egészségügyi bizottság által adott Fogyatékos emberek ápolási segélyét váltotta fel ±. valamint egy nem járulékalapú betegségi juttatás bevezetésére is. rehabilitáció A fogyatékossági segély az alkalmazott megbetegedését követ három Äkivárási nap´ leteltével fizethet . A fogyatékossági segély felvételének Äorvosilag indokoltnak´ kell lennie (valamint az illet nek a jövedelemteszten is át kell mennie). A szóban forgó személyt állapota lényegesen akadályozza azoknak a munkáknak az elvégzésében. illetve 60 év felett az illet nek súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben kell szenvednie. A különféle juttatásokhoz ugyanaz az MRA-s értékelési ív használatos. jövedelemtesztt l függ fogyatékossági segély. a munkaadók feladatai. hogy el segítsék a beteg személy visszatérését a munkába. hogy ezek a kötelességek a fogyatékos emberek diszkriminációjának foglalkoztatási egyenl ségi törvényben (1998) kimondott tilalmából következzenek. hogy a feltételek eltér megfogalmazása a gyakorlatban mennyire változtatja meg a döntést. vagy az érvényben lév szabályok alapján min sül munkaképtelennek. mint Äigazoló orvos´ által kiállított igazolásra van szükség. nem pedig a munkaképtelenségb l következ alacsony jövedelemre. A rövidtávú. de nem szolgál iránymutatással abban a tekintetben. de azok a különleges szükségletekre helyezik a hangsúlyt. A rokkantsági nyugdíj esetén a személy munkaképtelenségének legalább egy évig folyamatosan fenn kell állnia (miközben rövidtávú fogyatékossági juttatást kap). A segély orvosilag akkor indokolt. ezek végrehajtása azonban még várat magára. Az igényl lapon a kezel . A munkaadónak nincs törvényben el írt táppénz-fizetési kötelezettsége. amely legalább egy éve fennáll.) A Ämunkaképtelenség´ azt jelenti. vagy a 60 évnél id sebb súlyos betegségben vagy képességcsökkenésben szenved k a rokkantsági nyugdíjhoz az átmeneti. A munkaképtelenné válás folyamata. Ezeket a definíciókat az átfogó orvosi felmérés (Medical Review Assessment. Eddig még senki nem tette próbára azt az elképzelést. 107 ÍRORSZÁG Intézkedések Azok számára. akiknek a munkaképessége betegség vagy képességcsökkenés miatt tartósan lecsökkent. hogy a szóban forgó személy valamely konkrét betegség. Döntések A fogyatékossággal kapcsolatos döntések az egyes juttatások esetében némileg eltérnek. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében nem képes dolgozni. illetve testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. 12 hónapos betegségi egély-id szak kitöltése nélkül is hozzájuthatnak. vagy a munkára való képtelenségnek véglegesnek kell lennie. jóllehet a felmérési eljárások igen hasonlóak. vagy a bérfizetés folytatására sor kerülhet. hasonló tapasztalatokkal és képzettséggel rendelkez személy alkalmas lenne´. A fogyatékossági juttatás a rokkantsági nyugdíj Äel szobájának´ tekinthet (lásd feljebb). Írországban két jövedelemtámogató juttatás áll rendelkezésre: egy járulékalapú rokkantsági nyugdíj és egy nem járulékalapú. MRA) útmutatója megismétli. Az 1996 októberében bevezetett. vagy várhatóan legalább egy évig fenn fog állni.

ha Äa funkcionális terület nem áll kimutatható összefüggésben a CCI-vel. Közösségi és Családügyi Minisztérium tisztvisel i az állapotot kóddal látják el. akkor Äkijelenti. stresszt r -képesség. egészségügyi felmérés következik. közepes. mellette üres hely szolgál az állapot pontos leírására. a CCI szempontjából lényeges eseményekre helyezve a hangsúlyt. súlyos. hogy a szóban forgó orvos igazolóorvosi min sítéssel rendelkezik a szociális jóléti törvény alapján). és a kódnak megfelel hivatkozási dátumot rendelnek hozzá. hogy az értékel álláspontját Änem az alapján alakítja ki. akkor arról tegyen említést. Az útmutató kiemeli továbbá. illetve egyéb jelent s. Leírják továbbá az igényl szolgálati idejét. Az értékel orvosok lejegyzik az igényl kórtörténetét és a rajta végrehajtott sebészeti beavatkozások történetét. emelés/hordás. a kórtörténetet és a folyamatban lév kezelést. a rokkantsági nyugdíj esetén alkalmazott MRA-eljárással. Az MRA értékelési ívében ugyanakkor egy Ärendszeráttekintés és orvosi vizsgálat´ rész is van. ± a fizikai és szellemi képességek szabványosított leírása Az átfogó orvosi felmérést (MRA) az értékel orvosok végzik. . hanem a kórtörténet értékelése. az értékel nek csak a CCI-hez kapcsolódó funkcionális korlátozottságokat kell felderítenie. továbbá rögzítik az igényl nyilatkozatát saját egészségi állapotáról. állás. hallás. Az orvos továbbá elvégzi a fent leírt funkcionális felmérést is (szellemi épség. hanem a munkával kapcsolatos tevékenységekben tapasztalható hatékonyságvesztés fokát és annak munkaképességre gyakorolt hatását méri fel. és összefoglalja a Älényeges klinikai eredményeket´. törés. légúti. öntudat stb. illetve annak a Äszokásos napi tevékenység/munkával kapcsolatos tevékenység elvégzésére´ gyakorolt hatásáról. más emberekkel való érintkezés. 108 Felmérés ± diagnózis Betegségb l ered igény esetén el ször az igényl saját orvosa igazolja a munkaképtelenséget (feltéve. e területek: feladatmegoldás. egyensúly. Az orvosnak meg kell határoznia a fogyatékosság típusát. Az Äels dleges fogyatékossági igazolás´ rlapon egy lista található a szokványos panaszokról: például hasi fájdalom. a fogyatékossági juttatás. ezt az orvosi diagnózis és a tünetek megadásával teszi. Az értékel ezt követ en Äklinikai leírást´ ad az igényl állapotának hatásairól. végzettségét és szakképzettségét. hogy az eredmények összhangban vannak a tünetekkel´. öntudat. mindennapi élet. kórtörténetben szerepl mozzanattal. Az Egyesült Királyságban a szellemi fogyatékosság felmérésében szintén négy terület különíthet el. enyhe. járás. Az MRA-rendszerr l (lásd alább) szóló útmutató kimondja. hogy ha az igényl egyes funkcionális területekre vonatkozó képességér l alkotott véleménye eltér az igényl ét l.). mélyreható. ülés. kontinencia. amelynek keretében az orvos leírja az általános egészségi állapotot az egyes egészségügyi területekre lebontva (szellemi. Ha mentális egészségügyi probléma merül fel.. és nem feltétlenül a vizsgálat során mutatott teljesítmény alapján. Amennyiben az értékel és az igényl véleménye megegyezik. keringési. látás. lépcs mászás. tanulás. a rendelkezésre álló egészségügyi adatok és a lényeges klinikai eredmények alapján´.leírja a diagnózist. Az útmutató azt javasolja az értékel számára. hajlás/ térdelés/ guggolás. CCI) hivatkoznak. Az útmutató szerint valamely területen akkor adható normális min sítés. Más szóval. hogy az egészségügyi felmérés végrehajtója Änem vitatja a CCI fennállását´. beszéd. nyújtózkodás. tanulás. hogy az igényl maga milyen hatásokat észlel. például: Äaz igényl tüneteit az objektív klinikai leletek nem magyarázzák kielégít módon´. kézügyesség. Kezdetben az igény ezeknek az információknak az alapján jóváhagyható. a következ funkcionális területekre lebontva: szellemi épség. szívrendellenesség stb. Ha az igény fennmarad. Az igényl orvosa által leírt állapotra a Ämunkaképtelenség igazolt okaként´ (certified cause of incapacity. táplálkozási stb. akkor az értékel egy négy területre osztott mentális egészségügyi tesztet végez. A Szociális. E területek mindegyikén az egészségi állapot következményét a következ kategóriák jellemzik: normális. Néhány hónap elteltével felülvizsgálják a helyzetet. továbbá ha a szóban forgó területen lényeges rendellenesség nem tapasztalható´. problémák).

± a mindennapi élet szabványosított leírása A mentális egészségfelmérés (lásd feljebb) a személy mindennapi életének szociális vonatkozásait leíró beszámolóra épül. Az értékel nek le kell írnia. hanem a betegségi igaz olást kiállító saját orvosok) útmutatója kimondja. E kategóriák a munka nehézsége (könny . f ként abban. akkor az igazoló orvosnak a személy otthon elvégzend munkáival kapcsolatban kell megvizsgálnia a munkaképességet. valamint azok a helyzetek. lényeges információk begy jtése révén. és akik a közeljöv ben nagy valószín ség szerint nem térnek vissza el z foglalkozásukhoz´. akik speciális képesítéssel rendelkeznek a humán fogyatékosságértékelés terén. amelyekben a munka következtében a személy állapota súlyosbodhat. Az igazoló orvosok (nem az értékel orvosok. de ezzel egyid ben a minisztérium teljes munkaid s alkalmazottai. hogy nagy jelent séget tulajdonít a személy mentális képességeinek közvetett feltárására a mindennapi tevékenységekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos. Ha az igényl legalább 6 hónapja nem dolgozik és nincs számára betölthet állás. Ez alatt értend k Äazok a tényez k. nem pedig korábbi foglalkozására vonatkozóan.és a felmérést végz k útmutatója igen hasonló. illetve nem egészségügyi tényez ket. közepes. Az értékel nek arra is ki kell térnie. Az értékel orvosoknak szóló útmutató azt sugallja. Munkaképtelenség esetén elég röviden utalni a funkcionális felmérés eredményeire. összesen tehát 9 kategória van A-tól (könny / magasan képzett) I-ig (nehéz/alacsonyan képzett). majd 80 év felett megemelkedik. tudományos. Az értékel orvosok bejelentett gyakorló orvosok. vagy soha nem is volt foglalkoztatásban. hogy Äfunkcionális szempontból´ az igényl miért képes bizonyos munka elvégzésére. Ez különösen érvényes azokra az emberekre. a szívritmuszavarok stb. E tényez k közé sorolhatók a fáradtságot és kimerültséget el idéz körülmények is. A rokkantsági nyugdíj összege el ször 65 éves korban. OLASZORSZÁG Intézkedések . aki számba veszi a jogosultságot alátámasztó egészségügyi. hulladékgy jt ). Az egyes kategóriákhoz példák is tartoznak (szak- 109 képzett. akik háztartásukat a betegség alatt saját maguk vezetik. szociális hátrányok Rokkantsági nyugdíjazásra csak az öregséginyugdíj-korhatár alatt van lehet ség. amelyek jóllehet nem érintik hátrányosan az adott személy munkával kapcsolatos tevékenységeinek elvégzésére való képességét. A fogyatékosság (Äorvosi jogosultság´) meghatározásában csak orvosszakért vesz részt. nehéz) és az ahhoz szükséges képzettség (alacsony/közepes/magas) mentén különülnek el. Intézményi struktúra és személyi állomány A juttatásra való jogosultságról a végs döntés egy irodai döntéshozó tisztvisel kezében van. A diagnózis/CCI meghatározása a személy saját orvosának kizárólagos joga. kényelmetlenség nélkül képes ülni´ stb. van-e nem funkcionális képességcsökkenést okozó tényez . hogy a szóban forgó személy képes lenne-e a felsorolt kategóriákba es munkák elvégzésére. akkor az értékel átgondolja. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Az MRA-folyamat utolsó része a Ämunkaképesség-felmérés´. épít ipari. mégis képességcsökkenést okozó körülményként értékelhet k´. A határvonalak átjárhatósága: életkor. Ilyenek például a rosszindulatú magas vérnyomás. hogy az MRA-felmérés és a személy saját orvosa által (aki valószín leg rendelkezik a betegségi juttatásokhoz kapcsolódó igazoló orvosi min sítéssel) kialakított álláspont között igen szoros a kapcsolat. Az MRA -rendszer munkaképesség-felmérése azonban nem tesz említést a háztartási munkáról. hogy Äha nincs kilátás a munkába történ korai visszatérésre. de a nyugdíj fizetése a korhatár betöltése után is folytatódik. például Ämert hosszú id n át.

az AOI azonban kiegészíthet bizonyos mérték . hogy a szellemi foglalkozásúak számára betegség esetén a bérfizetést 3 hónapig kell folytatni. és a jogszabályokat kiterjedten alkalmazzák). amelyekben a képességcsökkenési táblázatokat jogszabályok rögzítik. A munkaképtelenné válás folyamata. Az igényl munkáját kérd ív segítségével írják körül. hogy e megközelítés eredményeképpen a juttatások száma jelent sen megugrott. Az INPS szakemberei felülvizsgálják a páciens saját orvosa által felállított diagnózist. A felmérés magában foglalja többek között a f testi rendszerek m ködésének teljes kivizsgálását. gép vagy eszközök használatára. hogy a rokkantsági nyugdíj egyfajta korkedvezményes nyugdíjként m ködik. Az el bbit l eltér fogalom a Äjövedelemszerz képesség´ (capacita di guadagno). és azt hangoztatta. ami eleve nem teszi lehet vé a szabványos táblázatok kizárólagos használatát. a mindennapi életre gyakorolt hatásokhoz). hogy a dolgozó Ämunkaképességének´ (capacita di lavoro) legalább 67%-át elvesztette-e. Egy 1970-es évek elején hozott bírósági döntés megállapította. amit a bármely foglalkozásban 100%-osan munkaképtelenné vált emberek kaphatnak.). továbbá az Assegno mensile. hogy a Äjövedelemszerz képesség´ 110 meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaer -piaci körülményeket. amely a korábbi foglalkozásukban munkaképességük legalább 67% elveszt -át személyeknek fizethet . Az egészségügyi rehabilitációhoz az INPS (Országos Szociális Védelmi Intézet) adhat pénzügyi támogatást. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A felmérésnek ez a része arra a munkára irányul. Az INPS-nél alkalmazott leíró szabályok egy része rávilágít arra. Felmérés ± diagnózis Els lépésként a páciens által választott gyakorló orvos kitölti az INPS kérd ívét a diagnózisról. hogy a diagnózis miként kapcsolódik a funkcionális korlátozottságokhoz. h mérséklet. ± képességcsökkenés Az INPS által foglalkoztatott gyakorló orvosok orvosi felmérést végeznek. a környezetre (páratartalom. amely a munkaképességük legalább 74%-át elveszt knek havonta fizetett juttatás. munkából származó jövedelemmel. eltér területeken (például kardiológia. Egy 1980-as tanulmány kimutatatta. A felmérés azonban nem alapulhat kizárólag ezeken a protokollokon (ellentétben az üzemi sérülésekre és a munkahelyi betegségekre vonatkozó értékelésekkel. és további egészségügyi problémákról is említést tehetnek. Részleges munkaképtelenség nem lehetséges. Munkaer -piaci visszaesés esetén tehát a személy jövedelemszerz képessége lecsökken. és a kérd ív fényt derít a munka egyes jellemz ire: a munka nehézségére. a munkaadók feladatai. azaz bizonyos munkák elvégzése során tapasztalható különféle nehézségekhez (illetve más. járulékalapú segély. és orvosi jogi jelentést készítenek. valamint az ellátást és a gondozást igényl knek fizetett támogatások esetén a felmérést az Országos Egészségügyi Szolgálat orvosi bizottságai végzik. A diagnózisok és az azokhoz kapcsolódó. a Pensione di inabilita. Mivel a törvény a személy korábbi munkájára (pontosabban az általa a múltban végzett munka típusára) közvetlenül . E két utóbbi juttatás. a munkavégzés helyzetére (ülve. A jogszabályok el írják. Meghozandó döntések A döntés tárgya az. amelyet az igényl rendszerint és jellemz en végzett. Létezik nem járulékalapú jövedelemtámogató intézkedés is. A törvény az AOI esetén el írja a fennmaradó munkaképesség személyre szabott felmérését. rehabilitáció A fizikai dolgozók számára a törvény nem biztosít betegségi juttatást. állva stb.Tárgyalásunkban az Assegno ordinario di invalidita-ra (AOI) (rendes rokkantsági juttatásra) helyezzük a f hangsúlyt. Az 1980-as reformok a Äjövedelemszerz képesség´ kritériuma helyett a Ämunkaképességet´ vezették be. sejtburjánzás) tapasztalható rendellenességek részletes feltárását protokollok segítik el . lépcs k és létrák használata).

(törvény a fogyatékossági segélyr l). az id el tti elbocsátásra a regionális foglalkoztatási irodától. Részleges nyugdíjra is lehet ség van: az elnyeréséhez a keres képesség minimum 15%-ának az elvesztése szükséges.hivatkozik. mert a fizetend biztosítási járulék a tapasztalatokon alapuló kalkuláció (experience-rating) alapján emelkedni fog. Ezek a protokollok a bels adminisztratív eszközök közé tartoznak. Azon fiatalok számára. Döntéseik kötelez érvény ek az INPS-re nézve. A mérlegelési lehet ségeket azonban maga az INPS korlátozza olyan protokollok kialakításával. o. 2000. 13 hétnyi betegség után a munkaadónak rehabilitációs tervet kell kidolgoznia. 25±30 stb. Ha az igényl az INPS-döntéssel szemben fellebbezni kíván. A részleges WAO-juttatások részleges munkanélküli segéllyel egészíthet k ki. Intézményi szerkezet és személyi állomány Az INPS-nél dolgozó szakképzett orvosállomány központi szerepet játszik. akik még sohasem vállaltak munkát. 111 A határvonalak átjárhatósága: életkor. a n k esetében 60 év) elérésével rendszerint megsz nik. Döntések A WAO azok számára kínál járulékalapú juttatásokat. amelyek útmutatást adnak az INPS egyes részlegeinél dolgozó orvosok számára. hogy az illet beillesztése a vállalaton belül nem lehetséges (H gelund és Veerman. mint amennyit egy hasonló végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkez nem fogyatékos személy általában keres. hanem egy másik szakért t l kell támogatást kérnie. A bíró az ügy kiértékelésre szakért t nevez ki. egy ett l eltér intézkedés áll rendelkezésre (Wajong. A munkaképtelenné válás folyamata. Kivételt képeznek azok az esetek. Dolgozóik fogyatékossá válása esetén a munkaadóknak a költségek emelkedésével kell szembenézniük. amikor a kedvezményezett dolgozik. vagy amikor a befizetett járulékok összege nem elegend az öregségi nyugdíjhoz (a rokkantsági nyugdíjhoz 5 éven át. a munkaadók feladatai. Az 1990-es reformok a pénzügyi terhek jó részét a munkaadókra próbálták hárítani. Habár ez a juttatás technikailag járulékalapú. de ez nem jár együtt a munkaképtelenség újabb vizsgálatával. er sítve ezáltal a visszaillesztésre irányuló ösztönzést. törvény a fiatal fogyatékosok rokkantsági biztosításáról). a képességcsökkenéseket az el z munka konkrét követelményeinek fényében kell megállapítani.). a megkövetelt járulékösszeg minimális. és a veszteségek efölött 10 százalékpontos sávokra oszlanak (15±25. 4. vagy a megyei bíróságtól kell engedélyt kérni. Az egészségbiztosítási törvényben foglalt. 65±80%-os és a 80% feletti sávokig. szociális hátrányok A rokkantsági nyugdíj a nyugdíjkorhatár (a férfiak esetében 65 év. az INPS gyakorló orvosai által alkalmazott speciális jogszabályok az a saját orvosa és az INPS-orvosok közötti ütközés rendezésére szolgálnak. A WAO kiegészítésére általános szociális ellátás is igényelhet . Gyakoriak a munkaügyi bírósághoz történ fellebbezések. míg az öregségi nyugdíjhoz 15 évig kell járulékot fizetni). és bizonyítani kell. rehabilitáció A foglalkoztatott esetében a WAO elbírálása általában betegségi id szakkal indul. HOLLANDIA Intézkedések A fogyatékosság következtében csökkent munkaképesség emberek számárarendelkezésre álló legfontosabb jövedelemtámogató intézkedés a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO). akik betegség vagy képességcsökkenés következtében nem tudnak munkával annyit keresni. A törvény az értékel orvos számára sok kérdésben biztosít mérlegelési lehet séget. Felmérés . akkor általában nem saját orvosától. A beteg dolgozók két éven át védettséget élveznek az elbocsátással szemben.) egészen a legmagasabb.

rezgés. Egy közelmúltban készített tanulmány szerint a tartós képességek nélkül maradtak 80%-a tartozott a szellemi fogyatékosok csoportjába (hollandiai jelentés. o. a testre er síthet különleges eszközök (például maszkok) használata.). térdelés. hordás. munka a fej felett. A gyakorlatban az (1) lépés alapján az igényl k mintegy 35-40%-áról mondható ki. A szakért egyrészt újra interjút készít az igényl vel. tolás és húzás. nem képes magáról gondoskodni és mások segítségére szorul mindennapos tevékenységeinek elvégzésében. hogy Änem maradtak tartós képességei´ (hollandiai jelentés. emelés. állás.). ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Ezután következik az eljárás (2) lépése: munkaügyi szakért felméri a jövedelemszerz képesség elvesztésének mértékét. házi gondozás alatt áll vagy ágyhoz van kötve.). vagy az oksági kapcsolaton van-e a hangsúly (hollandiai jelentés. hajolás. Az (1) lépést. rövid és szakaszos hajolgatás és fordulás. egyéni kockázat (balesetre való hajlamosság). lépcs mászás. E döntés alapjául az szolgálhat. szárazságra stb. A fenti tevékenységek közül a legtöbb kapcsán a felmérést végz az igényl t Änormális´ vagy Änem normális´ min sítésben részesíti.). többek között: ülés. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Az (1) lépés alapvet en egy interjúból áll. hogy a személy mennyi id alatt képes a tevékenységet elvégezni. hogy miként kell alkalmazni az Äoksági elvet´ (amely kimondja. míg a (2) lépést munkaügyi szakért . o. WAO-juttatások igénylése esetén az igényl jövedelemszerz képességének felmérése két szakaszban történik: (1) az igényl Äképességprofiljának´ meghatározása és (2) a képességeket visszavet korlátozásoknak a lehetséges keresetre gyakorolt hatásának felmérése. Az igényl munkavégzésre vonatkozó funkcionális képességének mérésére az orvosok szabványos megközelítést alkalmaznak. o. vagy mentális korlátozotts ágai következtében nem képes társadalmi kapcsolatokat fenntartani. másrészt információt . Mindketten a társadalombiztosítás adminisztrációját végz szervezet alkalmazottai. mászás. bizonyos esetekben feljegyzi. stressz stb.± diagnózis A biztosítási orvos nem állít fel diagnózist. a kéz és az ujjak ügyessége. guggolás. 8. környezeti tényez k (reakció a h re. 10. járás. b rrel való érintkezés (például allergiák).). pszichológiai tényez k (közös munka másokkal. 13. és hogy a veszteségen. a képességprofil kidolgozását biztosítási orvos hajtja végre. kúszás. hogy a korlátozottság betegség vagy képesség - 112 csökkenés következménye kell hogy legyen). a nyak használata. azt a személy kezel orvosának jelentéséb l veszi. amely a különféle foglalkozásokhoz szükséges tevékenységek 28 típusát definiálja. nyújtózkodás. amelynek során az orvos lejegyzi az igényl saját beszámolóját egészségügyi problémáiról és különböz tevékenységekkel kapcsolatos képességéinek csökkenésér l (funkcionális korlátozások). munkaütem. Az orvosok körében vitatott kérdés. hogy az igényl kórházban van.

ez az elv nehezen alkalmazható. munkaórák stb. Intézményi struktúra és személyi állomány A biztosítási orvosok szerepe jelent s: ezt mutatja azoknak az igényeknek a magas száma is. Mivel azonban az esetek nagy része mentális egészségproblémákra hivatkozva az (1) lépésben lezárul. Ezeknek nem kell a munkaer piacon elérhet (betöltetlen) munkahelyeknek lenniük. az igényl höz hasonló személy jövedelemszerz képességével: ezt általában az igényl megbetegedés el tti fizetése mutatja. a képességcsökkenést el idéz állapotban nem szenved személy keresetéhez képest állapítják meg: a gyakorlatban az eredeti személy korábbi keresete szolgál viszonyítási alapul. Ez a törvény szélesítette ki a szóba jöhet munkák körét az Äéppen megfelel ´ állásokról az Äáltalában elfogadható´ állásokra. 12. amely a szakért t a lehetséges munkák felderítésében segíti. készségeir l és tapasztalatairól. szociális hátrányok A hollandiai hatóságok egyértelm en úgy látják. Az átfogó intézményi reformok id szakának végén egységes szervezetbe integrálják a fogyatékosság megállapításában részt vev különböz társadalombiztosítási szervezeteket. A kormány jogszabályban el írt eszközök bevezetésével igyekszik a döntések egységessége és tárgyilagossága javítását szolgáló jogi alapokat megteremteni (felmérési szabályozás).gy jt végzettségér l.). feladatok). jórészt az oksági elv nyomatékosításával (a funkcionális korlátozottság valamely betegség vagy képességcsökkenés közvetlen. és ez a várakozások szerint el segíti az igazságosságot és a következetességet a döntéshozatalban. A szakért e számítógépes adatbázis alapján legalább három olyan munkát nevez meg. értéke a Äszakképzetlen´ és a Ätudományos´ között változik). A személyi állomány sz kössége és a határid k hiánya a döntéshozatalban jelent s problémának t nik. tapasztalat. A fennmaradó jövedelemszerz képesség megállapítása érdekében a szakért meghatározza. A határvonalak átjárhatósága: életkor. o. hogy a személy még milyen munkák elvégzésére képes. A törvény megkísérelte továbbá a biztosítási orvosok mérlegelési lehet ségeinek sz kítését is. Ezután a szakért kiválasztja a három legjövedelmez bb állást. akkor az igényl teljesen fogyatékosnak min sül. amelyek az (1) lépésben lezárulnak. Hollandia munkaer piacán megtalálható állás leírását tartalmazza. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A valaki által elszenvedett veszteség mértékét egy hozzá hasonló. vagy korábbi munkatapasztalatainak (hollandiai jelentés 10. ± a szükséges funkcionális képességek az (1) lépésben az orvos által min sített 28 szabványos képességtípus alapján. o. a szükséges készségek jellege (vezet i. A WAO-ban részesül k munkába történ visszatérését el mozdító intézkedések is érvényben . ± munkahelyi követelmények: végzettség. Több er feszítés is történt a fogyatékossági kérelmek csökkentésére Hollandiában. a következ adatokkal: ± a munkaid leírása (m szakok.). ± az állás szintje (általános mutató. de 2001 júniusában a következ módon üzemelt. de presztízsüket tekintve nem kell megfelelniük az igényl végzettségi szintjének. Ha nem található három ilyen állás. tartalom. amelyet az igényl elvégezhetne. A szóban forgó munkáknak Äáltalában elfogadhatóknak´ kell lenniük. és ezek középarányos jövedelmi szintje mutatja az igényl fennmaradó jövedelemszerz képességét. orvosilag objektíve kimutatható következménye kell hogy legyen). A rendszer több ezer. technikai. Ezt a képességet kell összevetni egy betegséggel és képességcsökkenéssel nem rendelkez . ezek közül a legfontosabb az 1993-as igénycsökkentési törvény (TBA) (hollandiai jelentés. 113 ± munkaköri leírás (cél. hogy a WAO határai túl képlékenyek. verbális).). Ennek az informatikai rendszernek a m ködése jelenleg reform alatt áll. A funkcióinformációs rendszer (FIS) a legfontosabb formális eszköz. ± bérek.

vannak. A részlegesen fogyatékosnak min sített személyek dolgozhatnak, ha azonba többet keresnek, n mint amennyit a jövedelemszerz képességük felmérése mutatott, akkor újabb felmérésre kerülhet sor. A részlegesen munkaképtelennek nyilvánított személyeknek körülbelül a fele dolgozik (Beljaars és Prinz, 2000, 5. o.). A részlegesen fogyatékos személy részleges munkanélküli segélyt is igényelhet, ha nem talál fennmaradó képességeinek megfelel állást. El fordulhat, hogy a hollandiai rendszer olyan esetben is kompenzációt ad a jövedelemszerz képesség egészségromlásból következ csökkenéséé rt, amikor más országokban a személy fennmaradó képességeit megfelel nek ítélnék (mivel ott nem magát a veszteséget nézik, hanem az illet képességeit valamilyen munkaképességi viszonyítási alaphoz képest). A veszteségért adott kompenzáció, illetve a kompenzált veszteség skálája (amely 15%-nál, tehát az általános fogyatékossági juttatásokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten kezd dik) a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek kárpótlási rendszerének általános fogyatékossági juttatási rendszerbe történ beillesztését tükrözi. A WAO járulékalapú, de nem ír el minimális járulékfizetési id szakot. Azt ugyanakkor megköveteli, hogy a fogyatékosság kialakulása el tt a személynek legyen munkahelye. Ha valakinek fiatal korából adódóan a fogyatékosság kialakulása el tt még nem volt munkahelye, akkor egy másik rendszer (a Wajong) alanyává válik. A betegség vagy a képességcsökkenés megjelenése el tt nem dolgozó id sebb emberek (például háziasszonyok) nem lehetnek WAO-jogosultak.

114
A WAO a férfiak és a n k körében egyaránt a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor megsz nik. Az öregséginyugdíj-rendszer nem ad lehet séget korkedvezményes nyugdíjazásra. Beljaars és Prins (2000) részletesen tárgyalja annak okait, hogy a hollandiai rendszerben miért magasabb a kedvezményezettek száma, mint más európai uniós rendszerekben.

NORVÉGIA
Intézkedések
A betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében munkaképtelenné vált emberek számára a f hosszú távú jövedelmi intézkedés az uf repensjon. Ez korkedvezményes nyugdíj a (részlegesen vagy teljesen) munkaképtelenné nyilvánított személyek számára. Bizonyos minimális szintet meghaladó múltbéli keresettel nem rendelkez személyeknek egy egységes alapnyugdíj (grunnpensjon) áll rendelkezésre. Ezen túlmen en speciális kiegészít juttatásban (s rtillegg) részesülnek, amely egy bizonyos jövedelemszintet garantál (minstepensjon). Akiknek a múltbéli keresete meghaladja a minimális szintet, azok keresetfügg kiegészít nyugdíjban részesülnek (tillegspensjon). Ezek az intézkedések az országos biztosítási rendszer (folketrygden) részei. Minden norvégiai lakos e rendszer tagja. A teljes minstepensjon azoknak az öregségi nyugdíjasoknak jár, akik legalább 40 évig tagok voltak, a többiek ennek az összegnek a tagságban töltött évek számával (minimum 3 év) arányos megfelel hányadát kapják. A csökkent képességgel szület kre és a fiatal korban fogyatékossá válókra speciális juttatás-számítási szabályok vonatkoznak. A betegségi juttatások (sykepenger) mellett (amelyek maximum egy évig fizethet k), a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal rendelkez emberek számára (egészségügyi és szakmai) rehabilitációs juttatások is adhatók.

Döntések
A nemzeti biztosítási törvény értelmében az uf repensjon 18 és 67 év közötti személyeknek fizethet , ha munkaképességük (értsd jövedelemszerz képességük) tartósan, legalább 50% -kal csökken, betegség, sérülés vagy más rendellenesség következtében. Ezek az általános jogosultsági szempontok hasonlóak a rehabilitációs intézkedések feltételeihez. Az uf repensjon esetében az igényre vonatkozó döntéseket az Országos Biztosítási Hivatal (Trygdeetaten) hozza, küls szakért k, els sorban orvosok, és a foglalkoztatási szolgálat (Aetaten) alkalmazottainak felmérése alapján.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A nemzeti biztosítási törvény (12±5 sz. cikkelye) szerint valaki akkor jogosult az uf repensjon-ra, ha Ämegfelel kezeléssel és szakmai rehabilitációval´ már megkísérelték munkaképességének javítását. Az Országos Biztosítási Hivatal rutinszer en köteles megvizsgálni, hogy a személy jövedelemszerz képességének visszaállítása vagy javítása érdekében van-e bármilyen lehet ség szakmai rehabilitációs intézkedésekre. E feladatból következik, hogy akik számára a szakmai rehabilitációs intézkedések hasznosak lehetnek, azokat a hivatal munkatársainak a munkaer -piaci szolgálathoz kell irányítaniuk (arbeidsmarkedsetaten). Nagyon súlyos vagy halmozott képességcsökkenés esetén maga az Országos Biztosítási Hivatal (szabványos diagnózislista alapján) dönt úgy, hogy a munkaképesség és a foglalkoztatási kilátások további vizsgálata szükségtelen. A munkaer -piaci szolgálat felméri, hogy a szakmai rehabilitációs intézkedésekben való részvétel Äszükséges és megfelel -e´ (u.o. 11±6. szakasz). E hivatalok az illet t részletesebb szakmai felmérés céljából továbbküldhetik a regionális foglalkoztatási tanácsadási központokba (arbeidsr dgivningskontorer). A foglalkoztatási szolgálat dönt a szakmai rehabilitációs segély iránti igényr l és a gyakorlati intézkedések megkezdésér l. Amikor a foglakoztatási szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések szükségességér l és megfelel ségér l dönt, akkor figyelembe kell vennie az illet életkorát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 11±5. szakasz). A törvény nem köt ki semmilyen kifejezett korlátot a tekintetben, hogy a személynek milyen típusú

115
vagy jelleg munkát kell elvállalnia, csak azt az általános követelményt tartalmazza, hogy a munka Äa személy számára megfelel ´ (h velig) legyen (11±6. szakasz). Ha a foglalkoztatási szolgálat úgy ítéli meg, hogy a szakmai rehabilitáció nem szükséges és nem megfelel , akkor a szóban forgó személyt visszaküldik az Országos Biztosítási Hivatalhoz, hogy ott hozzanak végs döntést fogyatékosságinyugdíjigénylésr l. Az uf repensjon igényléséhez leggyakrabban egy vagy több, betegállományban és reh abilitációs juttatásokban töltött id szakon kell átesni. ± 8 hét betegállományban töltött id után a személy saját orvosának részletes igazolást kell készítenie (sykemelding II-skjema). Az orvosnak tájékoztatnia kell a Országos Biztosítási Hivatalt a folyamatban lév kezelésr l, a további kezelési tervekr l és a lehetséges rehabilitációs intézkedésekr l. Az orvos ugyanazt a nyomtatványt használja, mint amit a rehabilitációs segély és az uf repensjon esetében kell kitölteni. ± A hiányzás els két hetében a munkaadó fizeti a betegségi ellátást, ezt követ en a az országos biztosítási rendszer utalja ki a pénzt. A munkaadó azonban a betegség teljes ideje alatt köteles olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek el mozdítják a páciens munkába történ visszatérését. A beteg dolgozók visszatérése a munkába történhet például fokozatosan (graderte sykepenger) vagy aktiv sykemelding (aktív betegállomány) formájában. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a munkavállaló ne veszítse el kapcsolatát a munkahelyével, és hogy kipróbálhassa, mennyire képes elvégezni megszokott munkáját. Ezek az intézkedések önkéntesek, de mind az Országos Biztosítási Hivatal, mind az orvosok gyakran alkalmazzák, illetve alkalmazásukra ösztönöznek. A munkaadónak formálisan az is jogszabályi kötelessége, hogy írásos nyilatkozatban hozza az Országos Biztosítási Hivatal tudomására, milyen munkahelyi intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni a páciens munkába történ visszatérését (nemzeti biztosítási törvény, 25±2 Szakasz), e szabály gyakorlati jelent sége azonban elhanyagolható. A munkakörülményekr l szóló törvény (Arbeidsmilj loven) értelmében a munkaadó köteles a munkahelyet akadálymentessé tenni, és alternatív munkalehet ségeket vagy technikai változtatásokat biztos ítani

(13. szakasz). Betegállományban lév alkalmazottat hivatalosan csak akkor lehet elbocsátani, ha a fent említett intézkedések sikertelennek bizonyulnak. Ennek ellenére a munkaadók nem kötelesek azokat Ämindenáron´ végrehajtani. A gyakorlatban számos munkaadó nem tud, vagy nem akar egyetlen ilyen intézkedést sem végrehajtani. A Munkaügyi Felügyelet (Arbeidstilsynet) (és id nként a bíróságok) hajlandóak ezt elfogadni, ha a munkaadó bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések kockára tennék a vállalat gazdasági életképességét, vagy más alkalmazott elbocsátásához vezetnének. Az Országos Biztosítási Hivatalnak információt és tájékoztatást kell adnia a munkaadók részére a technikai eszközök felszereléséhez vagy a munkaszervezés átalakításához adott pénzügyiés gyakorlati támogatásról. A gyakorlatban ennek csak korlátozott a hatása. A kormány egy közelmúltbeli döntése szerint az átszervezéseket, a munkahelyekre vagy a munkakörülményekre irányuló változtatásokat, illetve más rehabilitációs intézkedéseket aktívabban kell alkalmazni a fogyatékos dolgozók felvétele és a munkaer -piaci kirekeszt dés elkerülése érdekében, a gazdaság magán- és állami szektoraiban egyaránt.

Felmérés
± diagnózis/ képességcsökkenés Az egészségi állapot, azaz a megfelel diagnózis/diagnózisok igazolása és azok következményeinek felmérése az orvos feladata. A diagnózisoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, és a kódolás céljából az ICPC-t, az ICD-9-et vagy az ICD10-et kell alkalmazni. Az orvosnak meg kell ítélnie, hogy a személy egészségi állapota korlátozza-e Äfunkcionális képességét´ (funksjonsevne), azaz el idéz-e képességcsökkenést. Eddig nem került soralkalmaztak szabványos (listába rendezett) leírásokat vagy kategóriákat. A kormány jelenleg a képességcsökkenések típusai és formái szabványos leírásának (funksjonsvundering, azaz Äfunkcionális felmérésnek´) a bevezetését fontolgatja. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az orvos felméri, hogy a képességcsökkenés milyen hatással van a személy munkaképességére (arbeidsevne). Az orvosnak át kell gondolnia egyrészt a páciens korábbi munkájához való visszatéré -

116
sének kilátásait, másrészt bármely másfajta állásban való elhelyezkedésének lehet ségét. Ennek részeként meg kell ítélnie, melyek azok a munkával kapcsolatos tevékenységek vagy feladatok, amelyeket a páciens nem tud elvégezni. Az orvosnak továbbá el rejelzéseket kell adnia, tehát meg kell becsülnie az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség fennmaradásának idejét. A nemzeti biztosítási törvény megköveteli, hogy az egészségi állapot, a képességcsökkenés és a korlátozott munkaképesség között oksági kapcsolat álljon fenn, és hogy a korlátozott munka-/jövedelemszerz képesség f oka a képességcsökkenés legye (12±6. szakasz). Ennek n megfelel en az orvosnak fel kell mérnie, hogy a képességcsökkenés milyen mértékben befolyásolja a munkaképesség visszaesését. Az orvosnak továbbá véleményt kell mondania arról, hogy szükség van-e valamilyen szakmai rehabilitációs intézkedésre. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Az uf repensjon összege a munkaképesség csökkenésének (50, 60, 70, 80, 90 vagy 100% -os csökkenés) megfelel en alakul (12±11. szakasz). Amikor az Országos Biztos ítási Hivatal dönt arról, hogy milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége, akkor figyelembe kell vennie az illet korát, általános képességeit, végzettségét, munkatapasztalatát, a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait, ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni (u.o. 12±7. szakasz).

Intézményi struktúra és személyi állomány
Az egészségügyi felmérés nagy részét általában a személy saját orvosa végzi. A saját orvos által kiállított igazolásban szerepl információ és a felmérés min ségét csak akkor vizsgálja felül egy hivatalnál dolgozó orvos, illetve az igényl t ± igen ritkán ± csak akkor hívják be interjúra, ha azt az Országos Biztosítási Hivatal szükségesnek tartja. Norvégiában a szakmai rehabilitációt mind az Országos Biztosítási Hivatal mind pedig a munkaer piaci szolgálat feladatai szerves és fontos részének tekintik. A két szervezet közötti együttm ködést és összhangot rendszeres találkozók (például a basism ter) intézményesítik. Ehhez hasonlóan a két

ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. milyen mértékben csökkent a személy jövedelemszerz képessége. szociális hátrányok A kormány az utóbbi években igyekezett sz kíteni a figyelembe vehet személyi és társadalmi körülmények körét. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. E korkedvezményes nyugdíjak finanszírozása alapvet en a szakszervezetek és a munkaadók közötti kollektív szerz désekkel (valamint bizonyos állami hozzájárulással) történik. általános képességeit.hivatalnak az id ben történ beavatkozás. Nekik is teljesíteniük kell azonban az el írt orvosi feltételeket. munkatapasztalatát. hogy jövedelemszerz képességük csökkené sét betegség. Ehhez hasonlóan. A fogyatékossági nyugdíj elnyerésének másik útja a tartósan munkanélküli vagy szociálisan hátrányos helyzet személyek számára áll nyitva. védett vagy nyílt munkaer -piaci foglalkoztatásban). hogy nagyobb hangsúlyt fektetett a földrajzi mobilitásra az alternatív foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. illetve a klinikai személyzettel (általános orvosokkal. ahol a szóban forgó személy számára ésszer munkát keresni. például azáltal. A szabályok és az adminisztratív gyakorlat ilyen módon történ lesz kítése azt is jelenti. megszakítás nélkül foglalkoztatottak voltak. A foglalkoztatási hivatal annak az id szaknak a felel se. ha a személy más állásban történ elhelyezése nehéznek bizonyul. akik hosszú ideig. amikor az Országos Biztosítási Hivatal dönt arról. . figyelembe kell vennie az illet korát. hogy e két szervezet munkatársai a döntések során milyen mértékben és pontosan miként mérlegelnek: például hogy a törvényben megnevezett egyes tényez k ugyanazzal a súllyal esnek latba. a jövedelmez foglalkoztatásból való kirekeszt dés elkerülése és a munkába való visszatérés el mozdítása érdekében is együtt kell m ködnie. hogy az egyéni fontossági szempontok és indítékok mozgástere is némileg lecsökkent. Ezt f leg olyan emberek kapják. betanításban a magán -/állami szektorban. más szóval a páciens orvosi vizsgálatainak és kezelésének id szakáért. 117 A 62 év feletti személyek 67 éves korukig avtalefestet pensjonban (ATP) részesülhetnek. végzettségét. PORTUGÁLIA Intézkedések Portugáliában egy járulékalapú rokkantsági nyugdíjjal (pens o de invalidez) és egy nem járulékalapú Äszociális rokkantsági nyugdíj´ (pens o social de invalidez) van. A magas életkor (55 felett) befolyásolhatja a fogyatékossági nyugdíj jóváhagyására vonatkozó döntést. végzettségét. a helyben illetve más olyan helyen történ foglalkoztatásának kilátásait. amelyek megkövetelik. Amikor a munkaer -piaci szolgálat a szakmai rehabilitációs intézkedések Äszükségességér l és megfelel ségér l´ dönt. ne pusztán az élet általános nehézségei vagy az alacsony jövedelem. hogy a személy Äteljes´ élethelyzetét átfogóan kell felmérni. ám ez a törvény még nem lépett teljes egészében hatályba. Ez mindkét esetben azt jelenti. szakorvosokkal. általános képességeit. amelyben az igényl szakmai rehabilitációs intézkedésekben vesz részt (például továbbképzési vagy átképzési intézkedésekben. a rendimento minimo garantido (a garantált minimáljövedelem). figyelembe kell vennie az illet korát. munkatapasztalatát. mind a n k esetében 67 éves korban sz nik meg. Az illet nek ugyanakkor meg kell felelnie a fent tárgyalt egészségügyi feltételeknek. sérülés vagy más rendellenesség okozza. Mindkett t ugyanaz a törvény szabályozza (17/2000). a terápiában részt vev egyéb dolgozókkal) való kapcsolattartásért felel s. Az Országos Biztosítási Hivatal a Äklinikai´ id szakért. Ebben a korban minden norvégiai lakos jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. Létezik még egy általános szociális ellátási intézkedés is. Csak kevés rendszerezett ismeret áll rendelkezésre arról. A határvonalak átjárhatósága: életkor. -e A rehabilitációs intézkedések és az uf repensjon mind a férfiak.

és a csontrendszerr l szóló fejezet (Aparelho locomotor. és csak az lehet jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A jelentést készít orvos ajánlása az Országos fogyatékossági listán alapul (341/93 sz. A lista egyes részei azonban egyértelm en különleges helyzetekre vonatkoznak: . Döntések A rokkantságinyugdíj-jogosultság fogyatékossági feltétele. a képességcsökkenéssel kapcsolatos szabályok az egyes területeken különböz Ämérési szinteket´ írhatnak el . Egyes foglalkozások esetén az útmutató jelzi. A hányados kiigazítható. Felmérés ± diagnózis ± képességcsökkenés A Äjelentést készít orvos´ minden esetben vizsgálatot végez és diagnózist állít fel. képességcsökkenéseket leíró országos listára. A munkaképtelenné válás folyamata. Részleges juttatás nem létezik. például utal arra. hogy az el adók (színészek stb. Két fejezet kapcsolódik az elváltozást okozó balesetekhez és az arcsérülésekhez. a munkaadók feladatai. A lista tehát olyan diagnosztikai kategóriák köré szervez dik. Az izom. a bels elválasztó-rendszer stb. Ezt követ en az íven külön oszlopok segítségével számítandó ki az Äátfogó munkaképtelenségi hányados´ az egyes képességcsökkenésekhez tartozó egyedi hányadosok alapján. egyes szakaszok megfogalmazása széleskör mérlegelési lehet séget hagy az orvos számára abban. hogy a személy ne tudjon többet keresni annál a bérnél. rendelet). valamint az ügyfelekkel kapcsolatban álló dolgozók esetében a küls elváltozásnak nagyobb lehet a jelent sége.amit 1996±97-ben vezettek be. hogy nem központi jelent ség a lista felhasználójának intézményi hovatartozása. fejezet) említettük.). de az orvosnak a kiigazítást meg kell indo- 118 kolnia. A Ämunkaképtelenséget megállapító szolgálat´ egyéb orvosi jelentéseket is megrendelhet. Intézményi struktúra és személyi állomány Mivel Portugáliában az intézkedések széles köre hivatkozik ugyanarra az egységes. hogy mely konkrét képességcsökkenés jelent korlátozottságot. hogy a személy esetében miként ítélje meg a képességcsökkenések hatását (lásd alább). ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei Az útmutató alapján a rokkantság fokát a személy szokásos munkájának ± például hogy a munka szellemi vagy fizikai ± figyelembe vételével lehet meghatározni. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Habár szerkezete alapján arra lehetne következtetni. A felmérési ív kitöltésekor az orvosnak utalnia kell a diagnózishoz kapcsolódó fejezet és szakasz számára. hogy az útmutató alkalmazása merev és kiszámítható. amelyet korábban bármely foglalkozásban meg tudott keresni. rehabilitáció Nem áll rendelkezésre információ. aki nem dolgozik. USA) fejezetekhez (de azokkal nem egyeznek meg). A lista fejezetekre tagolódik. A rákról és a daganatokról szóló fejezet értelmében a rák következményeit az orvosnak a többi fejezetben ismertetett anatómiai elváltozások és a m ködésre gyakorolt hatások alapján kell megvizsgálnia. amilyen például a neurológia. Amint azt a jelentés f részében (3. és hogy a lista alapján kialakított értékelések számos összefüggésben alkalmazhatók. és meg kell határoznia a Ämunkaképtelenségi hányadost´ a táblázat alapján (habár a táblázat érték-intervallumokat is jelezhet). a mozgásszervek) lehet vé teszi a fogyatékosság százalékos mértékének közvetlen levezetését a mozgáskorlát zottság o vagy egyéb. a b rgyógyászat. azt gondolhatnánk. amelyek hasonlóak a mellékletben felsorolt AMA (Amerikai Orvosi Egyesület. a test bizonyos részeit érint korlátozottság pontos méréséb l. és ez a Portugáliában érvényes szabályokra is igaz. míg más fejezetek nem írnak el százalékokat.

) sem képes ellátni valaki más segítsége nélkül. de jelenleg az Äincapacidad´ (munkaképtelenség) használatát részesítik el nyben. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A fogyatékosok számára két f jövedelemtámogatási forma létezik: a járulékalapú fogyatékossági nyugdíj és a nem járulékalapú rokkantsági juttatás. hogy a listát az orvostudomány fejl désének és a munkában tapasztalható technológiai változásoknak megfelel en felülvizsgálták. Az 55 év feletti dolgozó esetében a teljes munkaképtelenség automatikusan Ämin sített´. A társadalombiztosítási fogyatékossági nyugdíjnak négy fokozata van: parcial (részleges). amelyek tárgyilagos vizsgálattal kimutathatók és el reláthatóan tartósak. absoluta (abszolút és gran invalidez (nagymérték rokkantság). 136(1) cikk). (LGSS . Döntések A járulékalapú rendszerben tartós fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot. általános társadalombiztosítási törvény. Ezen túl fennáll a Ämin sített´ teljes munkaképtelenség lehet sége is. és az adminisztrációjukat ellátó intézmények is elkülönülnek. április 7-i törvény a fogyatékosok integrációjáról). és amelyek lecsökkentik vagy megszüntetik az illet munkaképességét (capacidad laboral). amelyben a dolgozó a megfelel orvosi kezelést követ en olyan súlyos anatómiai vagy funkcionális korlátozottságokkal néz szembe. hogy a járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció kifejezetten a munkaképességre hivatkozik. és amelyek megszüntetik vagy megváltoztatják az érintett személy testi. amelyek születést l vagy a gyermekkortól fogva is fennállhatnak. A nem járulékalapú rendszerben a rokkantság (invalidez) olyan képességcsökkenések (deficiencias) eredménye. A társadalombiztosítási törvény régebbi változatai a járulékalapú juttatásokkal kapcsolatban az Äinvalidez´ (rokkantság) kifejezést alkalmazták. ± Total: tartós teljes munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. Ugyanakkor a lista számottev teret hagy a különböz értelmezések számára. (LGSS. míg a másik definíció inkább azokra a képességcsökkenésekre irányul. ± Absoluta: tartós teljes munkaképtelenség bármilyen típusú munka esetén. amely a munkahelyi balesetek meghatározása érdekében Franciaországban kidolgozott Lucien Mayet féle táblázat 1932-es elfogadásával kezd dött. hogy a két definíció f leg abban különbözik egymástól. A nem járulékalapú juttatást a fogyatékosok társadalmi integrációjáról szóló törvény vezette be (LISMI: 13/1982. A lista használata törvényi kötelezettség. és ezen túl az illet mindennapos tevékenységeit (öltözködés. ezek definíciója a következ : ± Parcial: tartós részleges munkaképtelenség a megszokott foglalkozásban. ami feltételezi. ± Gran invalidez: teljes munkaképtelenség. helyváltoztatás. Említést tesz a bevezet korábbi táblázatok merevségér l is. az azt megel z rendszert. Az új táblázat a szándékok szerint rugalmasabb megközelítést tesz lehet vé. szellemi és érzékszervi képességeit. Látható. hogy az életkor vagy más körülmény következtében a dolgozó nem lesz képes megszokott munkájától eltér állásban elhelyezkedni. szociális hátrányok Az 1993-as országos lista (Tabela nacional de incapacidades. étkezés stb. (LGSS 136(2) cikkely). A járulékalapú rendszer már sok éve m ködik (a jelenlegi rendszer legtöbb eleme 1966-ban került a helyére.annak számos helyén találhatók például utalások a munkahelyi balesetekb l és foglalkozási betegségekb l származó képességcsökkenésekre. A bevezet elmondja. total (teljes). amelyek belátható id n belül fennmaradnak. országos munkaképtelenségi táblázat) bevezet jében leírja a lista történetét. a SOVI-t 1967 január 1-jén törölték el. A határvonalak átjárhatósága: életkor. például a fellebbezés során eljáró bírónak is azt kell követnie. lehetnek testiek vagy szellemiek. a nem járulékalapú definícióval ellentétben. A két rendszer azonban jelent sen eltér fogyatékosságdefiníciót alkalmaz. A járulékalapú nyugdíj esetén alkalmazott definíció ezen kívül a munkaképesség visszaesésére hivatkozik. Ley General de la Seguridad Social. néhány átmeneti elemet kivéve). A munkaképesség betegség vagy sérülés következtében legalább 33%-kal csökkent. vele- 119 születettek vagy szerzettek.

137. cikkely) A nem járulékalapú juttatás akkor fizethet , ha a személy fogyatékossága a felmérés alapján, a 1971/1999 sz. királyi rendelet által rögzített szabályok szerint meghaladja a 65%-ot. További összegek fizethet k a gondozással és a helyváltoztatással kapcsolatos szükségletekre (például a járulékalapú gran invalidez kategória esetében), de ez a 3. függelékben tárgyalt további felméréseket feltételezi.

A munkaképtelenné válás folyamata; a munkaadók feladatai; rehabilitáció
A juttatások 12 hónapig kaphatók, és ez az id szak további 6 hónappal meghosszabbítható, ha megvan az esélye annak, hogy a kedvezményezett visszanyeri munkaképességét. A munkaképesség elvesztését az egészségügyi szolgálat orvosai igazolják. A tartósan munkaképtelenné nyilvánítás folyamatát kezdeményezhetik az INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social, Országos Társadalombiztosító Intézet) megyei igazgatóságai az ideiglenes munkaképtelenségi id szak leteltével, vagy a munkaügyi felügyel ség, az egészségügyi szolgálat (INSALUD), illetve maga az érintett személy vagy képvisel je.

Járulékalapú fogyatékossági nyugdíjak
Az INSS feladata azoknak a testületeknek a felügyelete, amelyek a járulékalapú társadalombiztosítási juttatások céljainak megfelel en a tartós munkaképtelenséget megállapítják (LGSS 143(1) cikk). A kiértékelés orvosi részét az Equipos de valoración de Incapacidades (képességcsökkenést felmér munkacsoportok, EVI) elnevezés testületek végzik, amelyeket az INSS megyei hivatalai hoznak létre. 2000-ig azonban a katalóniai és a baszkföldi megyei irodák még egy EVI-t sem hoztak létre (LGSS 204. o. 433. lábjegyzet).

Felmérés
Az EVI orvosai véleményt formálnak, és döntési javaslatot terjesztenek el : az úgynevezett Informe Medico Sintesist, összefoglaló orvosi jelentést, IMS). A nyugdíj odaítélésér l a megyei közigazgatás a szóban forgó ajánlás és egyéb, nem egészségügyi tényez k alapján dönt. ± diagnózis Ha az hozzáférhet , akkor az egészségügyi szolgálattól az EVI beszerzi a klinikai kartonokat, és/vagy megszerez bármilyen orvosi jelentést az INSS munkafelügyeleti szolgálatától, illetve egyéb orvosi adatot. Ezeket az információkat az IMS foglalja össze. (Részletek: 1996. január 18-i rendelet 8±10. cikke

120
(1300/1995 sz. rendelet)). Hogy az értékelés a lehet legtárgyilagosabb legyen, azért a személy korlátozottságainak és képességcsökkenéseinek felmérése az orvosnak az adott betegség vagy sérülés természetére vonatkozó ismeretein alapul. Jardon Dato, az INSS központi irodájában tevékenyked EVI-koordinátor véleménye szerint kívánatos lenne a munkaképtelenséget okozó tényez ket egyetlen listában összefoglalni és azt jogszabályban rögzíteni. Minden egyes okhoz vagy folyamathoz tartozna egy rovat, amely leírná diagnosztizálásának és besorolásának szabályait és módját, a bel le ered képességcsökkenéseket, és a képességcsökkenés felmérésére szolgáló módszereket (Jardon Dat o 2000). ± képességcsökkenés Az IMS felméri a dolgozó Äfennmaradó funkcionális képességét´ és összeveti azt a dolgozó által korábban végzett munka követelményeivel/igényeivel, és/vagy a munkaer piac általános követelményeivel. Az ehhez megfelel eszközök, már amelyek egyáltalán rendelkezésre állnak, inkább a képességcsökkenésre helyezik a hangsúlyt, nem pedig az e tanulmányban használatos értelemben vett Ätesti és mentális képességek szabványosított leírására´. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A tartós fogyatékosság megállapítására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a munka befejezésének id pontját és okát, a dolgozó rendes foglalkozását, szakmai kategóriáját és az általa végzett munka leírását. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Jardon Dato hangsúlyozza, hogy a felmérés a dolgozó hozzáállását és önértékelését nem veszi, és nem is veheti figyelembe, mert a felmérésnek a funkcionális korlátozottságok és a munkakövetelmények

tárgyilagos összevetésén kell alapulnia.

Nem járulékalapú fogyatékossági nyugdíj
Felmérés
E juttatás esetén a személy fogyatékosságának fokát (grado de minusvalía) az értékelési és orientációs irodák (equipos de valoración y orientación) végzik, amelyek Äa Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézetének (IMSERSO), illetve az autonóm közösségek (tartományok) azon szervezeteinek irányítása alatt állnak, amelyek ezeket a feladatokat átvették´ (az 1971/1999 sz. királyi rendelet bevezet jéb l). A gyakorlatban a felmérést az autonóm közösségek szociális szolgáltató igazgatóságai által létrehozott, a fogyatékosokat segít központok végzik. A Valoración de las situaciones de minusvalía (a fogyatékossági helyzetek értékelése, VM) cím útmutató, amelyet az 1971/1999 sz. királyi rendelet emelt joger re, a központok munkájának eligazítására szolgál. A királyi rendelet kiadását megel z en a nem járulékalapú juttatásokhoz használt felmérés a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium egy 1984-es (1984. március 8.) rendeletében szerepl százaléktáblázaton alapult. E rendelet alacsony jogi státusza, valamint az autonóm közösségekben alkalmazott gyakorlatok sokfélesége a fogyatékosság felmérésének módját illet en er sebb jogi érvény nyilatkozathoz vezetett. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet 1. cikke utal egy olyan, a fogyatékosságok besorolására szolgáló rendszer szükségességére, amely biztosítja a felmérés egységességét Spanyolország egész területén. Az útmutatót az IMERSO adja ki és módosítja, például az AMA útmutatók (lásd alább) megváltoztatásának esetén. ± diagnózis A fogyatékosság értékelése a betegség következményeinek súlyosságán alapul, nem pedig magának a betegségnek a diagnózisán (a VM-útmutató Normas generales [általános szabályok] c. 1. fejezete, 2. pont). A képességcsökkenések elemzése ugyanakkor diagnosztikai címszavak köré épül. ± képességcsökkenés Az útmutató bevezetése hivatkozik a fogyatékosság WHO szerinti definíciójára, amelynek értelmében akkor fogyatékos valaki, ha Äbármilyen tekintetben (képességcsökkenésb l következ en)csak korlátozottan képes, vagy egyáltalán nem képes valamely tevékenységet oly módon, vagy oly mértékben elvégezni, ahogy az egy ember esetében normálisnak tekinthet ´; ezen kívül az Általános szabályok cím nyitófejezet számos pontján utal arra, hogy a fogyatékosságot a képességcsökkenések mindennapos tevékenységek elvégzésére gyakorolt hatásával kell értelmezni. A szóban forgó mindennapos tevékenységek azonban nem felelnek meg az ebben az összefoglalóban szerepl Äa mindennapi élet

121
szabványosított leírása´ alcímnek, mert azok A testi és szellemi képességek szabványosított leírása alcímhez tartozó elemeket is tartalmaznak (lásd alább). Az útmutató részleteiben sokat átvesz az AMA Tartós képességcsökkenési útmutatóinak tartalmából (lásd függelék). A Bevezetésben már említettük, valamint Matheson és mások (2000) is leírják, hogy az AMA-útmutató a képességcsökkenéseket és hatásaikat az éppen felmért képességcsökkenés jellegét l függ en több szinten is kifejti. Ez a spanyolországi útmutatóra is igaz. Az útmutató egyes képességcsökkenési rovatai jellegzetes Äszétdarabolt´ szerkezetet alkotnak, s ennek megfelel en a fogyatékossági fokokat a test egyes részeire adják meg, e testrészi fogyatékossági fokok alapján azután egy százalékban kifejezett, átfogó min sítés adható. Egyes fejezetek megadják az átfogó fogyatékossági szint kiszámítási módját, bizonyos fogyatékosságtípusok alapján. Például egy 60±84%-os kommunikációs fogyatékosság 36±50%-os átfogó fogyatékossági szintnek felel meg. Az izom- és a csontrendszer felmérése esetén a táblázatokból kiolvasható, hogy például egy ujjra

vonatkozó (amputáció, vagy bénulás miatti) veszteség foka miként számítható át kézre vonatkozó veszteségi fokra, amelyb l ezután valamilyen Äfels végtagi´ veszteségi fok, végül pedig egy fogyatékossági százalék számolható. Például az ujj 100%-os elvesztése = kézre vonatkozó 10%-os veszteség = 9%-os fels végtagi veszteség = 4%-os fogyatékosság. Nem minden fejezet követi azonban ugyanezt a megközelítést. Bizonyos fejezetek fogyatékossági Äosztályok´ meghatározására szolgáló sémákat alkalmaznak. Minden egyes osztályt négy vagy öt összetev határoz meg: ± diagnózis (Äaz illet ebben és ebben a problémában szenved´), ± kezelés (a magasabb fogyatékossági osztályokhoz kimerít bb kezelés tartozik), ± orvostechnikai mérési eszközök az állapot jellemzésére, ± a fogyatékosság foka, utalva annak mindennapos tevékenységre gyakorolt hatására. A szellemi betegségekr l szóló fejezetben az Äosztályokat´ három összetev határozza meg: a mindennapi életre gyakorolt hatás, a munkaképesség és egy harmadik kategória, amely a diagnózis súlyosságát tükrözi. Ez utóbbi kategória leírása megjegyzi, hogy a diagnózist igen eltér mérték m ködési zavarok kísérhetik, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyekbe annak megítélése során ütközünk, hogy valaki a normálistól milyen mérték eltérés esetén min síthet mentálisan betegnek. Azt is kifejti a leírás, hogy a kábítószer-függ ség önmagában nem tekintend fogyatékosságot okozó állapotnak, ehelyett a függ ségre való hajlandóság és/vagy a függ séggel kapcsolatos szöv dmények adhatják a besorolás alapját. ± a testi és a szellemi képességek szabványosított leírása Habár az útmutató kifejezetten Äképességcsökkenés´-központú, többször is el fordulnak benne teljesítményre vonatkozó kitételek, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek orvostechnikai mérési eszközök. Például a beszédr l szóló fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, hogy a személyt megérti-e a családja, a barátai, megértik-e az idegenek stb. (A látásra és a hallásra vonatkozó fejezetek ezzel ellentétben technikai mérési eszközökre épülnek). Meg kell említenünk még azt is, hogy az AMA szerinti mindennapos tevékenységek közül néhány szintén ide tartozik. ± a munkahelyi élet szabványosított leírása Rövid leírások találhatók a Mentális betegség cím fejezetben. ± a mindennapi élet szabványosított leírása Az útmutató bevezet je az AMA szerinti mindennapos tevékenységekre hivatkozik, amelyek a következ k: 1. Önellátó tevékenységek (öltözködés, evés, veszélyek elkerülése, tisztaság és személyi higiénia) 2. Egyéb mindennapos tevékenységek: 2.1. Kommunikáció 2.2. Testi tevékenységek 2.2.1. Alaptevékenységek (mozgás [felkelés, öltözködés, leülés]) 2.2.2. Funkcionális tevékenységek (tárgyak mozgatása) [hordás, emelés, tolás]) 2.3. Érzékszervi funkciók (hallás, látás) 2.4. Kézzel végzett tevékenységek (megfogás, nyomás) 2.5. Közlekedés (különféle közlekedési eszközök használatának képessége) 2.6. Szexuális tevékenység 2.7. Alvás 2.8. Szociális és szabadid s tevékenységek

122
± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete Ha valaki fogyatékosságának foka az egészségügyi felmérés alapján (a fent leírtaknak megfelel en a mindennapos tevékenységekre gyakorolt egyes hatásokat is számba véve) legalább 25% akkor , Äszociális´ tényez k is figyelembe vehet k, ami az orvosi felmérésen megállapított százalékot maximum 15% ponttal növelheti. Az 1971/1999 sz. királyi rendelet többek között az alábbi tényez ket említi:

a kapott összeget pedig összehasonlítjuk a minimálbérrel.875-ig.25-t l kevesebb mint 0. azok esetében pedig. de magában foglalhat rehabilitációs intézkedéseket és tartalmazhatja a munkahely átszervezését is. A nehéz.5-t l kevesebb mint 0. 0. Az nincs kifejezetten meghatározva. betegség vagy egyéb egészségügyi okok miatt lecsökkent. illetve 0. ezt követ en a betegségi juttatások fizetése a társadalombiztosítási rendszer feladata. a munkaadók feladatai. a förtidspension. E csökkenéseket nem a jövedelemszerz képesség visszaesése alapján számolják: az érintett személyt implicite átlagos dolgozó képességeihez viszonyítva értékelik. cikkely). A határvonalak átjárhatósága: életkor. rehabilitáció Az els 13 napos id szakban a dolgozó továbbra is kap bért (amit a munkaadó fizet). mérgez . a család m ködése. azok számára a nyugdíj rögzített összeg . hogy a család teljes jövedelméb l levonjuk az adott személy fogyatékossága miatti többletkiadásokat. majd a maradékot elosztjuk a családtagok számával. A munkaképesség csökkenésének négy szintje lehetséges (0. - SVÉDORSZÁG Intézkedések A f hosszú távú jövedelemtámogató intézkedés a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált emberek számára a korkedvezményes vagy Äid el tti´ nyugdíj. különösen a felmérést végz központokban adott különféle Äorientációs´ lehet ségek (védett m helyek. vagy egészségtelen körülmények között munkát végz személyek számára léteznek korkedvezményesnyugdíj intézkedések. ± kulturális tényez k. mint az orvosnak (8(1). hogy a munkaképességet az általános munkaer piacon vagy a személy korábbi foglalkozásán belül kell-e meghatározni. jövedelemfügg . illetve veleszületett fogyatékosság.5-ig. veszélyes. ilyen betegség következménye. több évig fizethet k a rehabilitációs juttatások. 1974/1982) értelmében a betegség .75-ig.± családi tényez k: a családi támogatás mértéke. Az EVI-bizottságok f ként orvosokból és közigazgatási tisztvisel kb l állnak. a beteg személynek és a társadalombiztosítási hivatalnak fel kell állítania egy rehabilitációs tervet. A terv irányulhat egyszer en arra is.75-t l kevesebb mint 0. habár a SOVI keretében ideiglenes jogokkal rendelkez k 60 éves korban nyugállományba vonulhatnak. nem pedig az illet korábbi képességeihez képest. ± munkaügyi tényez k. szociális hátrányok Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év.875 vagy afelett [Äteljes vagy majdnem teljes´]). A kérdéses egészségügyi tényez lehet testi vagy mentális betegség. Akik korábban nem dolgoztak. rehabilitáció. 0. képzés) fényében. 123 A munkaképtelenné válás folyamata. ± gazdasági tényez k: ezek jellemzése úgy történik. A királyi rendeletben körvonalazott szociális tényez kre vonatkozó megközelítést azonban a régiók (autonóm közösségek) más-más módon ültették át a gyakorlatba. 28 nap elteltével a munkaadónak. Döntések A társadalombiztosítási törvény értelmében valaki akkor kaphat förtidpensiont. akik fizettek társadalombiztosítási járulékot. családi kapcsolatok. habár a rehabilitációs és/vagy munkahelyi egészségügyi szakért k bevonását rendelkezés írja el . Intézményi struktúra és személyi állomány A királyi rendelet végrehajtása során az értékel központok személyi összetételében hangsúlyosan érvényesül a multidiszciplináris megközelítés. hogy a személy gyógyulása után visszatérjen a munkájába. aminek értelmében a felmérést végz csoport tagjai között pszichológusnak és szociális munkásnak éppúgy helyet kell kapnia. ha munkaképessége baleset. illetve nem fizettek járulékot. de az alább ismertetett Älépésr l lépésre´ eljárás feltételezi a rugalmasságot (a másik foglalkozásban történ elhelyezkedést). A foglalkoztatásivédelmi törvény (LAS. A betegségi juttatások mellett (amelyeket általában legfeljebb egy évig folyósítanak).

mint a hosszú távú betegségi juttatás. ± a vizsgált személy munkahelyi képességei vagy szükségletei A Älépésr l lépésre´ eljárás 5. vagy a szociális ellátórendszer feladata. Más országokhoz viszonyítva Svédországban viszonylag hamar veszi kezdetét a rehabilitáció megtervezésének és a munkába való visszatérési lehet ségek átgondolásának folyamata. ha az alkalmazott bizonyíthatóan nem képes fontos munkafeladatok elvégzésére. például a munka vagy a munkaadó megváltoztatása Älépésr l lépésre´ haladó eljárás során történik. de gyakoriak. a förtidpension. Az AFrehabiliteringek személyi állománya általában munkahelyi terapeutákból. ha az orvosi diagnózis és/vagy 124 a képességcsökkenések hatásainak értelmezése nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben az illet támogatása a munkanélküli biztosítási alapok. és ez a tény nem ösztönzi az embereket arra. Az igazolást a személy saját orvosa készíti el. amelyek az Országos Munkaer piaci Testület. Elvileg el fordulhat. valamint a munka átszervezése. hogy az utóbbi juttatásokra álljanak át. Nincsenek el írt módszerek annak felmérésére. a munkakörülmények javítása és a rehabilitáció érdekében már minden lehetséges lépés megtörtént. A funkcionális képességek és a munkaképesség leírásához nem létezik hivatalos vagy jogszabályban rögzített lista. és a Társadalombiztosítási Hivatal alkalmazásában álló orvos ellen rzi. A felel sség megosztása érdekében a hivatal szorosan együttm ködhet a rehabilitációs szolgálatokkal (AF-rehabilitering). Gyorsított eljárás ± bizonyos diagnózisok/állapotok esetén a személy különleges elbánásban részesül: egyes diagnózisok esetében a kezdeti orvosi igazolás elegend a munkaképtelenségnek és a rehabilitáció értelmetlenségének megállapításához. betegállományban töltött id szak hossza ne haladja meg az egy évet. Ez tartalmazza: ± a diagnózist (ha rendelkezésre áll). illetve a tüneteket. lépcs jében meg kell vizsgálni. ± a vizsgált személy egyéni és társadalmi környezete . 28 nap betegségben töltött id után egy részletesebb orvosi igazolásra van szükség. A felmérés keretében a társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló tanácsadó orvossal folytatott megbeszélésre kerülhet sor. hogy a beteg személy tud-e vállalni valamilyen. szokásos keretek között elérhet állásban elhelyezkedni. A rehabilitációs lehet ségek feltárása. az AMS irányítása alatt álló munkaer -piaci szolgáltatórendszer részét képezik. hogy a munkaadó elbocsássa a dolgozót. ± a funkcionális képességeket és a munkaképességet. illetve annak nyomon követésére. A felmérés minden esetben a körülményeknek megfelel en történik. tehetségér l és munkaképességér l. ± az elvégzett orvosi vizsgálat leírását. de a szakpolitikák biztosítják.nem elegend ok arra. A betegségi juttatások fizetésének nincs hivatalosan megállapított id korlátja. pszichológusokból. Az AFrehabiliteringek gyakran közrem ködnek. A betegségbiztosítási juttatás nagyobb összegben fizethet . hogy a Äpasszív´. A felmérést általában a Försäkringskassan tisztvisel je végzi. hogy egy -egy id pontban milyen betöltetlen állások közül lehet választani. a munkaer piacon szokásos körülmények között felkínált munkát. és ha további információra van szükség az illet preferenciáiról. akkor a rehabilitációs terv elkészítése a Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassan) felel ssége. kivéve. hogy a személy képességcsökkenései nem olyan mérték ek. ha a személy minden kétséget kizáróan nem térhet vissza korábbi munkájához. szociális munkásokból és foglalkoztatási tisztvisel kb l áll. A munkaer -piaci hatóságokkal folytatott konzultációk nem kötelez ek. hogy a személy képes-e szakmai rehabilitáció nélkül egy másik. hogy rehabilitációs szolgáltatásokra lenne szükség. Ha a személynek nincs munkaadója. Felmérés ± diagnózis ± a képességcsökkenés/testi és szellemi képességek szabványosított leírása 7 nap után a személy saját orvosának orvosi igazolást kell kiállítania.

hogy ebben a rendszerben az Äegészségügyi bürokrácia´ nem játszik fontos szerepet. Ekkor meg kell állapítani. o. hogy a személy számára nincs esély normál körülmények között elérhet állásban való elhelyezkedésre. hogy tanácsot adjon az ügyben eljáró tisztvisel nek. Az orvosi igazolást kiállító doktorok az egészségügyi ellátórendszerben dolgoznak. A juttatási rendszer elkülönül az egészségügyi ellátórendszert l.). de az igényl t egyszer sem vizsgálja meg. Intézményi struktúra és személyi állomány Az egészségügyi információkat a személy saját orvosa szolgáltatja. és az igényl választ közülük. A szóban forgó személy saját orvosától további információ is kérhet . a végzettség és a lakókörnyezet elvileg csak kivételes esetekben. illetve nem finanszírozhat ilyen intézkedéseket. mint az életkor. A határvonalak átjárhatósága: életkor. de hivatalosan a helyi társadalombiztosítási testület hozza meg a határozatot (Svédországban 15 biztosítási testület van. A társadalombiztosítási intézmény alkalmazásában álló orvos szerepe. Az igazi döntési jogok az ügyben eljáró tisztvisel t illetik. A förtidspensionra és más juttatásokra vonatkozó döntéseket társadalombiztosítási tisztvisel k készítik el . A társadalombiztosítási rendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez a késésekhez (Svédországi jelentés 2. még rehabilitáció útján sem. és az orvosi és a szakmai rehabilitáció közötti választóvonal távolról sincs egyértelm en meghatározva. de maga a társadalombiztosítási intézet nem rendelhet el saját orvosi vizsgálatot. A törvény oksági viszonyt követel meg a diagnózis és a munkaképesség között. akiknek ismeretekkel kell rendelkezniük a helyi munkaer piacról és más lényeges feltételekr l. majd az intézkedések nyomon követése során. el ször a rehabilitációs terv kidolgozásakor. A társadalombiztosítási rendszer a szakmai rehabilitáció (képzés. szociális hátrányok A (férfiak és n k számára egyaránt) 65 éves öregséginyugdíj-korhatár elérésekor a Förtidspension megsz nik. mind a tüneteket leírja.) finanszírozásához ugyanakkor rendelkezik pénzügyi forrásokkal. sajátos körülmények között vehet k figyelembe. A tisztvisel fontos szereppel bír. Intézmények: a társadalombiztosítási rendszer kapcsolatban áll a szakmai rehabilitációs szolgálatokkal és finanszírozhat szakmai rehabilitációs programokat. hogy a személy ügye milyen stádiumban van éppen az egészségügyi ellátó rendszeren belül ± id be telhet amíg az illet eljut a megfelel szakorvoshoz. amelyek nem állnak kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal). els sorban a központi hatóságok részér l amiatt. amikor kiderül. de ez attól is függ. amilyen például az alacsony végzettség vagy a készségek hiánya. A nyugdíjkorhatár 61 év felett rugalmas. Az olyan tényez k. akit semmi sem kötelez az orvosi ajánlás követésére. E testületeket azonban sok kritikai éri. tesztek. hogy az illet munkaképessége hosszú id re vagy esetleg véglegesen esett-e vissza. és a társadalombiztosítási rendszer nem befolyásolhatja az orvosi rehabilitációhoz vagy más egészségügyi beavatkozáshoz való hozzájutást. a hiányos munkaképesség orvosi probléma következménye kell hogy legyen. akiknek a foglalkoztathatósága más okból alacsony. Látható tehát. A csökkentett munkaid melletti részid s nyugdíjra 61 éves kortól van lehet ség. A társadalombiztosítási testület tagjai a politikai pártokat és a munkaer -piaci szervezeteket képvisel laikusok. A tisztvisel rendszeresen találkozik a beteg személlyel. A gyakorlat szerint az igazolás mind a diagnózist. A betegállományban lév épít ipari dolgozókat például a gyógyulás érdekében speciális Ävisszatérít képzési intézetekbe´ küldhetik. a kiállító orvostól további információ kérhet . oktatás stb. nem pedig más egyéni tényez é. A fiatalabb dolgozók esetében alkal - . A társadalombiztosítási intézetnél alkalmazott orvos ellen rzi ezeket az adatokat. de az öregségi nyugdíj csak 65 év felett garantált. hogy akadályozzák a társadalombiztosítási szabályok egységes alkalmazását. különösen a rehabilitációs lehet ségek felmérésében. Az id sebb dolgozók esetében nem lehet egyértelm en elkülöníteni a kimutatható fogyatékossággal rendelkez embereket azoktól.A Älépésr l lépésre eljárás´ akkor lép utolsó szakaszába. Ha az igazolás nem szolgál elégséges orvosi bizonyítékokkal.

Részleges munkaképtelenségi juttatás nincs. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések A betegség vagy sérülés következtében munkaképtelen személyek számára a f jövedelemtámogató intézkedés az Incapacity Benefit (IB. kis összeg (legfeljebb 28 betegállományban töltött hétig fizethet ). Azokat például.125 mazott megközelítésre rányomja a bélyegét az er s rehabilitáció-orientáltság. Az IB el dje az Invalidity Benefit (IVB. súlyos fogyatékossági segély) állt rendelkezésre. hogy munkát keressenek. de a rehabilitációs vizsgálat azt is kimutathatja. akkor rá kezdett l fogva a PCA vonatkozik. Habár a GP-k kifejezhetik kétségüket a személy munkaképtelenségével kapcsolatban. Az IB 1994-ben a különálló betegségi juttatást és rokkantsági juttatást váltotta fel. illetve a számolással vannak problémáik. hogy a személy egészségi állapota milyen hatással van munkaképességére. törvényben el írt táppénz). és tanácsot kérhetnek a BA egészségügyi szolgáltatótól. és hosszú távú (52 héten túl). A mozgási és az ellátási szükségletekre vonatkozó kifizetéseket a 3. jövedelemtámogatás) rendszer keretében is kaphatnak szociális ellátást. hogy a juttatásokat azoknak a személyeknek kell odaítélni. A leromlott egészségi állapot miatt munkaképtelenné vált emberek az általános Income Support (IS. és az igazolás gyakorlata igen változó. a munkaadók feladatai. akiknek a keresete a fogyatékosság következtében lecsökkent. Megbetegedése esetén számos dolgozó részesül az els 28 hét alatt az IB legalacsonyabb szintje helyett Statutory Sick Payben (SSP. egy másik juttatás. amely az illet saját foglalkozásán belül ésszer en elvárható´. amelyet a munkaadó fizet. 2001. általában szakmai rehabilitációra küldik. így az IB/IVB -ogosultsághoz nem fizettek elég járulékot. rokkantsági juttatás) volt. a Severe Disability Allowance (SDA. hogy az illet t érdemes rehabilitációra küldeni. Ha az IB igényl je munkanélküli. illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében a szóban forgó személy képtelenné vált-e olyan munka elvégzésére. Mára az SDA megsz nt. 18). Az IB-nek három szintje van: rövid távú. amelynek neve jelenleg személyiképesség-felmérés (PCA). A Äsajátfoglalkozástesztet´ tehát a GP végzi el. hogy egy bizonyos betegség. Ebben a tekintetben azonban a fogyatékosság a mozgásképességhez és az ellátási szükségletekhez kapcsolódik. erre és a tanácsok követésére csak ritkán kerül sor. akkor nem a segélyfolyósító hivatalnak. 28 hét után Ämindenmunka-tesztre´ kerül sor. A gyakorlatban a GP-k Äritkán ismerik a páciensük foglalkozásával vagy munkahelyével kapcsolatos körülményeket és követelményeket´ (Hiscock és Ritchie. A munkaképtelenné válás folyamata. Ha valaki IB helyett SSP-t kap. hogy vannak-e kimutatható gondjaik a tanulási képességgel. Az IS-ben részesül fogyatékos személyek további összegekhez (Äprémiumok´) is juthatnak. akiknek a munkaképessége oly mértékben csökkent. .). Az egyesült királyságbeli IB útmutatója kimondja. o. Azok számára. függelék tárgyalja. rövid távú. hogy ne is tudjanak dolgozni (az Egyesült Királyság jelentése. munkaképtelenségi segély). de annyira nem csökkent. Alkoholfügg ség: sor kerülhet orvosi igazolás kiállítására a szomatikus diagnózis alapján. Döntések A betegség vagy a sérülés kezdeti 28 hetes id szakában a munkaképtelenséget állapítják meg az adott személy saját foglalkozásához viszonyítva: ÄA saját foglalkozásteszt azt vizsgálja. függetlenül attól. Az IB járulékfizetési feltételeinek 2001-es módosítása az SDA-t beolvasztotta az IB-be. 1. hogy a juttatás feltételeként nem követelhet meg t lük. akiknek az írással és az olvasással. nagy összeg (legfeljebb 52 hétig). vagy korábban csak keveset dolgozott. rehabilitáció A betegségigazolást az igénylés elején a személy saját orvosa (a GP) állítja ki. és azt nem vizsgálják. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok voltak. de valamilyen jövedelempótlásban részesülhetnek azok a dolgozók.

hogy miként telik egy szokásos nap. és a személy funkcionális képességeit jól leíró mutató kiválasztása vagy ellen rzése érdekében végzett klinikai vizsgálatok leletei alapján (lásd alább) a jóváhagyott orvos elvégzi a PCA-t. illetve a köt szövet megbetegedései XVIII Máshova be nem sorolt tünetek. A kevésbé súlyos mentális problémával rendelkez ügyfelek mentális egészségi felmérésen esnek át. Ha az önállóan elvégzett PCA-n az ügyfél szükséges számú pontot szerez (lásd alább). A munkaadó a 28 hetes id szak alatt a beteg dolgozót a fogyatékossági diszkriminációs törvénynek és az SSP-vel kapcsolatos kötelezettségek elkerülésér l szóló szabályoknak (amelyekre ritkán történik hivatkozás) megfelel en elbocsáthatja. vagy ha a PCA nem ad elegend pontot. ± az egészségi állapot fogyatékosságot okozó hatásait. a személy állapotának kihatásaira vonatkozó orvosi ismeretek. ± az egyéb lényeges egészségügyi körülményeket. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek IX Érrendszeri megbetegedések XIX Sérülés. ± otthoni helyzet. Az új IB-igénylésekre vonatkozó statisztikák az ICD-fejezetek alapján csoportosítják a diagnózisokat. az ügyfélnek egy PCA alapján kialakított kérd ívet (IB50) kell kitöltenie. Az új igények legtöbbje a 2000 májusát megel z egy évben az alábbi fejezetekbe esett: V Mentális és viselkedési rendellenességek XIII Az izom. akkor a juttatás odaítélhet . Ha eltérések tapasztalhatók. ± azt. 126 Az orvosi rehabilitációt az Országos Egészségügyi Szolgálat végzi. és nem fér hozzá a felmérés eredményeihez sem. Bizonyos körülmények között.hanem a munkaadónak kell az igénnyel kapcsolatban eljárnia. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei Egy mentességi feltételeket tartalmazó lista lehet vé teszi a BA-döntéshozó számára. Felmérés ± diagnózis 28 hét után a GP részletes orvosi információkat közöl a segélyfolyósító hivatallal (Med 4). ± saját beszámoló a problémákról és a funkcionális korlátozottságokról. A fenti információk. ± a folyamatban lév kezelést és annak eredményét. ± a testi és a mentális képességek szabványosított leírása ± a mindennapi élet szabványosított leírása Ha valamely mentességi feltétel nem áll fenn. s ezek az információk tartalmazzák: ± a munkaképtelenséget okozó f körülmény diagnózisát. valamint az ügyfél saját jelentkezési lapja alapján. hogy a páciens képes-e elmenni a vizsgálatokra. A társadalombiztosítási igazgatás egyik típusú rehabilitáció megszervezésében sem vesz részt. A GP-t l további információ is igényelhet . és az összhangban van a GP által adott orvosi bizonyítékokkal. Ugyanakkor segélyeket fizet az orvosi és/vagy szakmai rehabilitáción részt vev embereknek. akkor az ügyfél részt vesz a BA orvosi szolgálatainak egészségügyi felmérésén. . például súlyos mentális egészségi probléma esetén a juttatás jóváhagyható a bizonyítékok BA egészségügyi szolgálatnak történ bemutatása után is. ± arról. hogy az IB-t minden további bizonyíték nélkül jóváhagyja az orvos Med 4 jelentése. a szakmai rehabilitációt a foglalkoztatási szolgálat.és a csontrendszer. ± a szokásos elfoglaltságok elvégzésének képességével kapcsolatban a páciensnek adott tanácsokat. ± kórtörténet. illetve mentális egészségügyi problémák esetén a mentális egészségügyi felmérést. a felmérés alatt tapasztalt magatartás. Az orvosi felmérést vezet jóváhagyott orvos az ügyféllel interjút készít az alábbiakról: ± dolgozói el élet és a munka abbahagyásának oka.

érintkezés más emberekkel. Az útmutató hangsúlyozza. A juttatások szempontjából a munkaképtelenség küszöbértéke 10 pont a szellemi fogyatékosság jelz i esetén. mint az ügyfelek. általános vélekedés szerint megközelítésük túlformalizált és szabályközpontú. stresszt rés. vagy Änincsenek problémái a beszéddel. mint az ügyfél saját GP-je. kontinencia. fennmaradó öntudat. A leíró jelz k nagy része mindennapos tevékenységekre vonatkozik (például egy csap kinyitása).A PCA-t az 1995-ös Társadalombiztosítási (munkaképtelenségi) rendeletek egyik melléklete rögzíti. (0). mint ahogy azt a GP-k teszik. Intézményi struktúra és személyi állomány A BA egészségügyi szolgáltatásokat szerz déses alapon végzik. vagy 15 pont a szellemi és a testi jelz k esetén. Az összhangot azonban azok az orvosok ellen rzik. A beszéd esetében például ilyen jelz k lehetnek: Änem képes beszélni. mint az otthoni környezetet. hogy a személy mentális egészségét közvetett módon. hogy az IB-t igényl emberek közül kisz rje azokat. hogy milyen mértékben és milyen gyakran képes a személy egy funkció elvégzésére. része a szellemi fogyatékosságokról szól. hogy az illet a munkahelyi környezetet nem képes olyan mértékben kontrollálni. szociális hátrányok A PCA általános vélemény szerint arra szolgál. adódtak bizonyos problémák például avval kapcsolatban. Minden egyes leíró jelz höz pontszám tartozik (például a zárójelben megadott értékek). «(egyéb elemek. akik az útmutatót írják. Ez az egyesült királyságbeli szabályok fontos jellemz je. amib l az következik. lépcs mászás. Az orvosi szolgálatok döntéseit nem mérlegelik olyan széles körben. ülés. illetve. Az I. Habár a fellebbviteli döntések általában a Ämindennapos´ megközelítést támogatták. akkor a jogosultságról nem orvosi végzettség személy is dönthet. Ide négy tevékenység tartozik: feladatmegoldás. hogy a jóváhagyott orvosok általában kevésbé érdekkövet ek. részhez hasonlóan ezek mindegyikéhez is tartoznak leíró jelz k. és ha a PCA elegend pontszámot mutat. A határvonalak átjárhatósága: életkor. a mindennapos élettel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk által kell megvizsgálni. (15). hogy a személy képességcsökkenéseit mindennapi életének fényében kell megítélni. de a pontskála és a pontok összesítésének módja a felmérés e részében más. amelyek nagyon hasonlítanak az írországi listában található elemekre). amelyek jelzik az adott tevékenységbeli korlátozottság gyakoriságát és súlyosságát. A PCA 14 tevékenységet foglal magában: járás. Ha a diagnózis és az igényl saját PCA-ja összhangban van egymással. és kevésbé részrehajlóak. akik bejelentett gyakorló orvosok. A BA orvosi szolgálatokat a szélesebb orvosközösség sokat bírálja. Äidegenek csak nagyon nehezen értik meg a beszédét. mert például saját területükön nincs megfelel . akiknek azért rosszak a foglalkoztatási kilátásaik. A szabályozás azt sugallja. A melléklet II. és akik a PCA levezetésére vonatkozó továbbképzésen vettek részt. és az igénylésekkel kapcsolatban tanácsokat adnak. hogy a személy milyen munkák elvégzésére lehet képes. hogy a felmérést végz knek nem kell megvizsgálniuk az egyes állásokkal kapcsolatos követelményeket. mindennapi élet. A fellebbviteli bírók és a megbízottak azonban általában úgy látják. nem pedig konkrét munkahelyi szituációban. A szerz dtet fél jóváhagyott orvosokat alkalmaz. és azt sem kell jelezniük. (10). 127 Minden egyes tevékenységhez több Äleíró jelz ´ tartozik.

Az állami öregségi nyugdíjnak nem létezik részleges vagy korkedvezményes változata (az öregségi nyugdíjnak nem el feltétele a nyugállományba vonulás. tehát nem kell hozzá befejezni a munkát). fejezet) Z72. de egyébként nincsenek különösebb funkcionális korlátozottságaik. KÖTET. és kapcsolat az egészségügyi szolgálatokkal (Z00-Z99) MEGJEGYZÉSEK: A XXI.munka. elváltozások és kromoszómarendellenességek (Q00Q99) XVIII Máshova be nem sorolt tünetek.2 (V. a dohányfügg ség kódja F17. fejezet) ICD-10. mérgezés és bizonyos egyéb küls hatások következményei (S00T98) XX Megbetegedéshez és halálhoz vezet küls okok (V01-Y98) XXI Az egészségi állapotot befolyásoló tényez k. az elbíráló hivatalnok is nagyobb valószín séggel találja az orvosi igazolást és a PCA-t egymással konzisztensnek. WHO 1992 Képességcsökkenések Az ICIDH-1-ben szerepl képességcsökkenések az alábbi fejezetek alá vannak besorolva: 1 Intellektuális 2 Egyéb pszichológiai 3 Nyelvi 4 Hallási 5 Látási 6 Bels szervi . A rokkantsági juttatás az állami nyugdíjkorhatár elérésekor (jelenleg a férfiak esetében 65 év. szülés és a szülés utáni id szak (O00-O99) XVI A perinatális id szakban kialakuló egyes problémák (P00-P96) XVII Veleszületett testi hibák.és az immunrendszer megbetegedései (D50-D89) IV A bels elválasztó-rendszer megbetegedései. 1. és az orvosi körülmények között.és az urinális szervek megbetegedései (N00-N99) XV Terhesség. ha ismer s és Ähagyományos´ diagnózisról van szó.és szubkután megbetegedések (L00-L99) XIII Az izom. fejezetbeli ÄZ´ kódok az életstílussal kapcsolatos problémákat foglalják magukban. MÓDOSÍTÁS (ICD-10) Az ICD-10 szerkezete I Bizonyos fert z és él sköd k által el idézett betegségek (A00-B99) II Daganatok (C00-D48) III A vér. 128 Melléklet Az orvosi diagnózisok és a képességcsökkenések szabványos osztályozása A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI BESOROLÁSA ± 10. például Z72. a n k esetében 60 év) megsz nik. jelek és rendellenes klinikai és laboratóriumi leletek (R00R99) XIX Sérülés. illetve a köt szövet megbetegedései (M00-M99) XIV Az ivar.0 Dohányzás. például alkoholizmus. Rövidített elbírálásra van lehet ség számos diagnózis esetében. az alkoholfügg ség kódja F10. Ez a kimutatható fogyatékosságokra irányuló megközelítés azonban nem tud szigorúan különbséget tenni a (skandináv szóhasználattal élve) Äszociális´ körülmények. táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos betegségek (E00-E90) V Mentális és viselkedési rendellenességek (F00-F99) VI Idegrendszeri megbetegedések (G00-G99) VII A szem megbetegedései (H00-H59) VIII A fül és a masztoid megbetegedései (H60-H95) IX Keringési megbetegedések (I00-I99) X Légúti megbetegedések (J00-J99) XI Az emészt rendszer megbetegedései (K00-K93) XII B r.2 (V.és a csontrendszer. A kimutatható fogyatékosságok bizonyos mértékig megkönnyítik az igénylés folyamatát.1 Alkoholfogyasztás.

V. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. 7. C.htm.brunel.) European Disability Law. . Pasquier-Doumer (1999): µL¶acc ss l¶allocation aux adultes handicapés: le jeu combiné de crit res médicaux et sociaux. Párizs) (elérhet ség: www. USA.fr) Alfandari. és R. konferencián ismertetett tanulmány. Mu oz Manchado és R. measures and outcomes in a decade of combating high disability rates¶. Foglalkoztatási és Szolidaritási Minisztérium. DREES Tanulmányok és eredmények. igaz e címek mindegyike részben átfedésben van az összes többivel.7 Csontrendszeri 8 Testi elváltozás 9 Általánosított. (1999): µÉtat de santé et insertion professionnelle des bénéficiaires du RMI¶ DREES Études et Résultats. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité.ac. hogy ezek a címek szorosabb kapcsolatban állnak az ICD-10 diagnosztikai címeivel. amelyek a projekt honlapján elérhet ek: www.és csontrendszer Idegrendszer Légz rendszer Szív.gouv. E. Escuela Libre Editorial. Colin. Beljaars. és a diagnosztizált állapotból következ képességcsökkenések fokának felmérésére szolgáló protokollokalkalmazása. Paris (RMI-kedvezményezettek egészségi állapota és szakmai beilleszkedése. DREES Études et Résultats. A fogyatékosság képességcsökkenés-központú megközelítésének kiemelked példája az Amerikai 129 Orvosok Egyesülete (USA) által kifejlesztett fogyatékosságmeghatározási módszer. intézkedések és eredmények a magas fogyatékossági arány elleni küzdelem évtizedében´. Colección Solidaridad. Madrid (Európai fogyatékossági jog. C.uk/depts/govn/research/disability. E definíció a képességcsökkenésre helyezi a hangsúlyt. szociális és munkahelyi igényeknek. 1993) a következ fejezeteket tartalmazza: Izom. Fundacion ONCE. Afsa. ONCE Alapítvány).). Paris (Feln tt fogyatékosok ellátáshoz való hozzájutás: kombinált orvosi és szociális kritériumok.és érrendszer Vérképz dés Látás Fül. szám. Helsinki. amelyet képességcsökkenés idéz el ´. Cordey és L. így a fogyatékosság igen széleskör en és általánosan értelmezhet . szám. No 7. P. Gyakrabban alkalmazott megközelítés a diagnosztikai címszavak szerint történ rendszerezés. HIVATKOZÁSOK A függelékekben szerepl információk legnagyobb része a nemzeti jelentésekb l származik. (1997): µFrance¶ in: S. amely a fogyatékosságot a következ képpen definiálja: Äaz egyéni. DREES Tanulmányok és Eredmények. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄA fogyatékossági programok reformja és a munkaer -piaci részvétel Hollandiában (1990±2000): Alapelvek. No 39. szeptember 25±27.. 39. érzékszervi és egyéb Ezek a konkrét fejezetcímek ritkán találhatók meg a nemzeti felmérési íveken. Az AMA útmutatója a tartós képességcsökkenések értékeléséhez (Amerikai Orvosok Egyesülete. A Társadalombiztosítás a világfaluban c. orr. gége (valamint beszéd) Emészt rendszer Urinális és ivarszerv-rendszer Bels elválasztás B r Mentális és viselkedési problémák Fájdalom Látható. Prins (2000): µDisability Programme Reforms and Labour Market Participation in the Netherlands (1990±2000): Principles. de Lorenzo (szerk. mint az ICIDH-1 képességcsökkenési címeivel.sante. Minist re de l¶Emploi et de la Solidarité. illetve törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelés képességében bekövetkez valamely változás.

Párizs). H gelund, Jan (1999): Reintegration policies in the Netherlands and Denmark: The Role of Employers, Danish National Institute of Social Research. Copenhagen. (Reintegrációs politikák Hollandiában és Dániában: A munkaadók szerepe, Dániai Országos Társadalomkutató Intézet). H gelund, J. és T. J. Veerman (2000): µReintegration: Public or Private Responsibility? The Dutch and Danish Reintegration Policy Towards Work Incapacitated Persons¶. Paper presented to the ISSA Conference on Social Security in the Global Village (ÄReintegráció: Az állami vagy a magánszféra felel ssége? A munkaképtelen személyekre irányuló hollandiai és dániai reintegrációs politika´ A Társadalombiztosítás a világfaluban cím konferencián ismertetett tanulmány.), Helsinki, szeptember 25±27.

130
Jardon Dato, E. (2000): µLa valoración médica de la incapacidad para el trabajo (elaboración del listado de enfermedades con la colaboración de las sociedades cientificas)¶ (ÄA munkaképtelenség orvosi felmérése [betegséglista készítése a tudományos társaságokkal együttm ködve]´), Revista de Neurologia (Neurológiai Szemle) 31. kötet, 9. sz., 882±884. old.

131

2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
Az EU tagállamaiban intézkedések széles köre szolgálja a fogyatékos emberek foglalkoztatását: ± kvóták, esetenként a betöltetlen kvótahelyek miatti bírság; ± id leges vagy állandó bértámogatás, átalakítási segély (amit a munkaadónak fizetnek), és jövedelemfeltöltés (amit a dolgozónak fizetnek); ± képzési és rehabilitációs szolgáltatások és/vagy képzésben és rehabilitációban részt vev személyeknek fizetett díjak és létfenntartási támogatások; ± munkaközvetít szolgálatok, munkára való felkészítés, támogatás interjúkkal, tolmács szolgáltatások stb. Egyéni ösztönz ket, intézményi megfontolásokat is tartalmaz az a folyamat, amelynek során az emberek a foglalkoztatási szolgálatok hatókörébe kerülnek, és amelynek során eld l, hogy hozzájutnake a fogyatékosok különleges ellátásaihoz vagy sem. Nézzük el ször az egyéni ösztönz ket: az Európai Unió egyetlen tagállama sem követeli meg a már fogyatékossági juttatásokban részesül emberekt l, hogy e juttatásokra való jogosultságuk fenntartásának feltételeként tartsanak kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálatokkal. Ez azután a fogyatékossági juttatásokban részesül embereket jelent s mértékben el is tántorítja attól, hogy megtegyék. Összességében a nemzeti jelentések azt sugallják, hogy azok, akik felkeresik a foglalkoztatási szolgálatokat, olyan emberek, akik nem részesülnek fogyatékossági juttatásokban, de lehet, hogy már Äúton vannak´ afelé, hogy kapjanak ilyen juttatásokat. Az egyéb (esetleg a tartós fogyatékossági támogatások felé vezet ) pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférés feltételei befolyásolhatják azoknak a fogyatékos embereknek a számát, akik igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. Számos állam ad foglalkoztatási szolgáltatásokat, különösen foglalkozási rehabilitációt olyan embereknek, akik esetleg fogyatékossági segélyre lennének jogosultak. Németországban például az Äel bb rehabilitáció, csak azután nyugdíj´ elvét alkalmazzák, míg a dániai önkormányzatokat er teljesen arra ösztönzik, hogy tárják fel az összes munkalehet séget, miel tt megadnák a tartós fogyatékossági segélyre szóló jogosultságot. Az emberek a fogyatékosok számára kidolgozott speciális programok felé terelhet k, ha a munkanélküli segélyhez jutás feltételei olyanok, hogy az érintettek nem tarthatják fenn Ärendes´ fogyatékosstátusukat. A tagországok többségében léteznek olyan feltételek, amelyek el írják a heti minimális óraszámot, amelyet az érintetteknek le kell dolgozniuk, illetve azt az elégséges Ämunkaképességet´, amellyel rendelkezniük kell. Jelent s különbségek vannak az államok között abban a tekintetben, hogy mi történjen azokkal az emberekkel, akik e szabályok következtében kikerülnek a munkanélküli státusból: egyes országokban az érintett személy a fogyatékosok számára fenntartott foglalkoztatási szolgálatokhoz fordulhat, másutt

viszont nem áll fenn ez a lehet ség. Németországban például a személyt Ärehabilitánsnak´ min síthetik, ha a megfelel program rendelkezésre áll; más országokban a szociális segély vagy a rövid távú betegsegély általánosabb cél lehet, legalábbis ha a fogyatékossági segély iránti kérelmet feldolgozzák. Az országonkénti elemzések során e különböz tényez ket úgy foglaltuk össze, hogy áttekintés adtunk az intézkedésekr l, valamint beszámoltunk a bel lük fakadó egyéni és intézményes ösztönz kr l és követelményekr l. Az intézményi feladatokkal és kapcsolatokkal, valamint az egyes rendszerekben való részvétel ösztönz ivel és követelményeivel foglalkozó fejezetekben az elemzés megkísérli kifejteni a foglalkoztatási intézkedések f árama és a tárgyalt, fogyatékosok foglalkoztatására irányuló intézkedések közötti összefüggéseket. Tartalmazza az összes hozzáférhet információt a fogyatékos-besorolással kapcsolatos intézményi ösztönz kr l, összefoglalja a segélyekre vonatkozó szabályokat és az egyéb követelményeket, amelyek befolyásolhatják az egyén abbéli döntését, hogy lépéseket tegyen az intézkedések iránt. A felmérési folyamat többi elemét az alábbi fejezetek foglalják össze: SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Tagjai rendelkeznek-e foglalkoztatással kapcsolatos ismeretekkel, vagy orvosi tapasztalatokkal?

132
SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mód van arra, hogy a felmér k megfigyeljék az embereket munkahelyükön, speciális munkavégzési feladatok megoldása közben, általános munkahelyi környezetben, védett foglalkoztatásban, rehabilitációs intézetben. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Maguknak a fogyatékos embereknek is szerepük lehet a felmérésben, így alkalmuk nyílhat arra, hogy jelezzék törekvéseiket és preferenciáikat, és meghozzák azt az általánosabb döntést, hogy szeretnék-e, ha fogyatékosnak nyilvánítanák ket, vagy sem. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók ösztönözhetik dolgozóikat, hogy kérjék besorolásukat, illetve, hogy képviseltessék magukat a felmér intézmények munkáját irányító testületekben. Az összes információ 2001-re vonatkozik, amikor a nemzeti jelentések íródtak. Ahol szükséges, jeleztük a 2002. január 1. el tt bevezetett változásokat.

AUSZTRIA
Intézkedések
A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: 1. A fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (a BEinstG) tartalmazza a kvótarendszert, a diszkrimináció tilalmának szabályait a bérezésben, az elbocsátás elleni védelmet, segélyeket, kölcsönöket stb., a támogatott foglalkoztatásra és a munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégekre vonatkozó rendelkezések mellett. Támogatott foglalkoztatás: a munkahely megtalálásához adott segítség a nyitott piacon ± felkészítés a munkavállalásra, foglalkozási továbbképzés, ügyintézés segítése, tájékoztatás stb. a munkaadók számára, hogyan akkomodálják az adott személyt. Munkaer -piaci integrációt valóra váltó cégek: ± korábbi elnevezéssel védett munkahelyek ± az elnevezés megváltoztatása azt hangsúlyozza, hogy a munkatapasztalatnak képessé kell tennie a résztvev ket arra, hogy elhelyezkedjenek a nyitott munkaer piacon. A bérezés stb. az általános kollektív szerz déseknek megfelel en történik. Megjegyzend , hogy a tartományi kormányok saját hatáskörükben is m ködtetnek védett munkahelyeket, foglalkozt tási a terápiás eszközöket stb., gyakorta eltér bérezési szabályokkal, pénzügyi önfenntartással és segélyekkel stb. 2. A munkaer -piaci szolgáltatásokról szóló törvény (AMSG) (1994), amely foglalkoztatási szolgáltatásokat kínál általában a munkaképes korú lakosság számára, különös tekintettel a munkaer piacon hátrányos helyzet ekre és azokra, akiknek a foglalkoztatási lehet ségei másokéval nem azonosak

(3.1. szakasz). Sajátos képzési programok fogyatékosok számára, nagyobb költségvetés intézkedésekkel. Ezen kívül a társadalombiztosítási rendszer és a balesetbiztosító intézet rehabilitációt biztosít azoknak, akik betegség vagy munkaképtelenség miatt kerültek ki a munkából és megfelelnek a min sítési feltételeknek. Ez az intézkedés els sorban az orvosi rehabilitációra irányul.

Intézményi feladatok és kapcsolódások
Az 50% feletti Grad der Behinderung (GdB, a fogyatékosság mértéke) tanúsítására szolgáló hivatalos okmányok több intézménynél is beszerezhet k, így a társadalombiztosító és a balesetbiztosító intézetnél is. Ezen intézetek közrem ködésének hiánya esetén a szociális ügyek szövetségi irodája az

133
illetékes a tanúsításban. A tanúsítás egyes elemeit maguk a védett foglalkoztatók, illetve az integrációs cégek szolgáltatják. Az integrációs cégek a regisztrált fogyatékosokkal foglalkoznak, de ez nem jelenti (a) sem azt, hogy a regisztrált fogyatékos személy automatikusan jogosult lenne elhelyezésre egy integrációs cégnél ± a felvétel a különleges cég földrajzi elhelyezkedését l és attól függ, hogy van-e megüresedés, ezért várólistát alkalmaznak; (b) sem azt, hogy az integrációs cég köteles lenne kizárólag regisztrált fogyatékosokat alkalmazni. Ennél lazább jellemz kkel dolgozik: alkalmazottai 80 százalékának kell fogyatékosokból (30% feletti GdB-vel) állnia, 60 százalékának pedig regisztráltakból (50% feletti GdB-vel). A támogatott foglalkoztatásban elhelyezett embereknek képeseknek kell lenniük a nyitott munkaer piaci beilleszkedésre. A támogatott foglalkoztatást kínálók által elérend cél a sikeres elhelyezkedés. A cégekkel ellentétben ez nem hivatalos formában arra ösztönzi ket, hogy utasítsák el a nehezen elhelyezhet embereket (például munkaképességi minimumkövetelmény állításával) (lásd alábbi 5. pont). Munkaer -piaci szolgálat A munkaer -piaci szolgálat számára a fogyatékosok a Änehezen elhelyezhet k´ (schwervelmittelbar) egyik csoportját alkotják. A Äfogyatékossági út´ választása nem mindig a legcélszer bb. Vannak azonban költségvetési el nyei a fogyatékossági út használatának.

Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei
A fogyatékos-min sítés megszerzése a személyt jogosulttá teszi egy sor intézkedésben való részvételre a BEistG, és bizonyos mértékig az AMSG értelmében. Ezek az intézkedések mind a foglalkoztatásra irányulnak ± azok számára, akiknek nincs állásuk, vagy munkát keresnek, nem sok értelme van, hogy min sítést szerezzenek. Több jel is arra utal, hogy azok, akik regisztráltatni akarják magukat a kvótába, olyan korábban már foglalkoztatott dolgozók, akik fogyatékossá váltak. Elegend Ämunkaképesség´ (Arbeitsfähigkeit) nélkül senki sem lehet egyetlen munkaer -piaci intézkedés kedvezményezettje sem.

Felmérések

A fogyatékos személyek regisztrációja a BEinstG szerint (kvótarendszer stb.)
DÖNTÉSEK, KRITÉRIUMOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése: Az egyén fogyatékosságának mértékét (GdB) 100 fokozatú skálán mérik; a jogosultság az 50 -es vagy annál magasabb fokozat elérését l függ. A GdB szándéka szerint nem méri a munkaképességet, illetve -képtelenséget. ± korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában Azonban nem regisztrálható fogyatékosként az a személy, akinek a fogyatékossága olyan súlyos, hogy munkaer piaci beilleszkedése nem lehetséges. Ezt a döntést a felmér orvos hozza meg (lásd lejjebb). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi leleteket a kérelmez nyújtja be, az illetékes intézmény (általában a Szociális Ügyek Szövetségi Hivatala, a BSB) alkalmazásában vagy azzal szerz déses viszonyban álló orvos pedig felülvizsgálatot

hogy munkaer -piaci beilleszkedésre nincs lehet ség. de lásd lejjebb az integrációs cégekkel és a védett foglalkoztatással kapcsolatos részt. látási. amikor a fogyatékosság olyan súlyos. ± az esetleges stigmatizáló hatásokat. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek különleges eszközök. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A GdB-felmérésben nincs szerepük. például egyes helyeken speciális foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat kínálnak e terület specialistái. hogy jogosulttá váljon az AMSG szerinti különleges támogatásra. a Vöröskereszt orvosai). akkor ez elegend arra. Az orvos jelentést készít a személy egészségi állapotáról és képességcsökkenésér l. 30%+ mérték fogyatékos). A szándék az. hallási. de nem méri fel munkaképességének mértékét. ± az ügyfél önfelmérését. Hasonló intézkedéseket m ködtetnek más regionális alapok . kivéve a fent említett esetet. A vizsgálatot általában hivatalos tisztiorvos (Amtsärtze) végzi (például Bécsben. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérést a lehetséges célravezet munkaer -piaci (például képzési lehet ségek) intézkedések fényében készítik. Egyébként a munkaer -piaci szolgálat szakemberei döntenek a Äfogyatékossági út´ választásáról. 134 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvosi jelentés a Richtsatzverordnung (RSV) rendelkezései alapján készül. A munkaer -piaci szolgálat személyi állománya régiónként változó. ajánlást tesz például különleges felkészítésre. mentális. Jelent s regionális különbségek léteznek a Äfogyatékossági út´ alkalmazásában. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A regisztrációs eljárást a fogyatékos személynek kell kezdeményeznie. az RSV a képességcsökkenések részletes (725 tételes) listája. de jelenleg (1999 szeptembere óta) csak azt jelzik. Egyéb felmérések a BEinstG szerint Integrációs cégek DÖNTÉSEK. tanulási) megjelölésére munkaer -piaci statisztikák használatosak. Az orvosi jelentés javaslatot tartalmaz arra nézve. A különféle százalékok és képességcsökkenések megfeleltetésére külön szabályok szolgálnak. BELGIUM Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a Flamand Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Integrációjáért intézkedései. A nagyobb kategóriákat a munkaer -piaci szolgálat tartja nyilván. például a képzési szakemberek véleményét. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükséges kórtörténet tanúsítása. A fogyatékosság jellegének (testi. míg másutt e feladatokat az intézmény szakembergárdája látja el. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. 135 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A személynek bele kell egyeznie a választandó fogyatékossági útba.végez. a megfelel fogyatékossági százalékokkal. figyelembe véve ± az illet jellemz személyes és társadalmi körülményeit. hogy a személyt miként regisztrálták. KRITÉRIUMOK Ha valaki BEinstG szerinti felmérése eredményes (regisztrált fogyatékos. ± mások. különösen a mentális betegségekkel küzd emberek esetében. hogy a szakembergárda személyre szabott egyéni megközelítést alkalmazzon minden egyes ügyfél esetében. hogy a személy hol és miként lenne alkalmas munkavégzésre.

is. A támogatott foglalkoztatásnak két rendszere van: a CAO-26 (26-os kollektív bérmegállapodás) és a VIP (Vlaamse Inschakelingspremie. 1991. annál több ember számára valószín síthet . akkor az igényl nek bizonyítania kell. ± jeltolmácsszolgálat és más segítség.). ha a fogyatékosságot úgy definiálják. Az utóbbi egy újabb intézkedés. de az 1991-es átruházási reform óta nincsenek elhelyezési feladatai. mint Ähosszantartó és lényeges korlátozottságot a társadalomba való beilleszkedésre. flamand integrációs segély). mivel a támogatás mértéke állandó (a szóban forgó ágazatban érvényes minimálbér 30 százaléka). A Flamand Alap és regionális partnerei intézményileg elkülönültek más olyan foglalkoztatásösztönz intézményekt l. A Flamand Alap a beavatkozások széles körét finanszírozza. amely más. ± A hátrányos helyzet mutatói. de azok kudarcot vallottak. Intézményi feladatok és kapcsolatok A munkaügyi szolgáltatások átruházott feladatok Belgiumban. ± szakképzés. KRITÉRIUMOK A kérelmez akkor min sül Äfogyatékos személynek´. ± Korlátozottság egy bizonyos munka ellátásában. amilyenek például a foglalkoztatási börzék. mint a Änormál´ munkanélkülieknek. hogy az ugyanezen alap által kínált egyes szociális szolgáltatások valójában foglalkoztatási intézkedésekként m ködhetnek. ± Korlátozottság a foglalkoztatással összefügg általános tevékenységek ellátásában A foglalkoztatási intézkedések területén azt mérik fel. attól . Az Országos Foglalkoztatási és Elhelyezési Szolgálat (RVA/ONEM) kezeli a munkanélküli segélyeket. és ezek az er feszítések több esetben a Flamand Munkaközvetít Szolgálat és a Flamand Alap a Fogyatékos Emberek Társadalmi Integrációjáért közös er feszítései voltak. A jelentés megállapítja. A regionális állásközvetít szolgálatok a fogyatékosokat Änehezen elhelyezhet knek´ min síthetik. pszichikai. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs kimondott kapcsolat a fogyatékosoknak adott foglalkoztatási szolgáltatások és a jövedelempótló intézkedések között. Ehelyütt csak a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyaljuk. január 1-jét l a Nemzeti Alap a Fogyatékos Személyek Társadalmi Rehabilitációjáért feladatait is átruházták rá. például a Vallon Alap (AWIPH). Az alaptól foglalkoztatási segélyt kér személyek tipikusan a munkanélküli segélyen lev k. Ezeket azonban nem kísérte semmiféle szankció azokkal szemben. például elhelyezkedési nehézség ± Súlyos diagnózis hiányában. testi vagy érzékszervi képességek miatt´. hogy a személy csökkent munkaképessége milyen mértékben akadályozza az illet munkaer -piaci integrációját. old. Az utóbbi években fokozott er feszítések történtek a tartósan munkanélküli emberek Äaktivizálása´ érdekében. hogy az ellátásokért folyamodó és végül azokra a jogosultságot el is nyer emberek száma attól függ. például ha a személy állapota enyhének min sül. míg a CAO-26 esetében a bér 5 és 50 százaléka között mozog. hogy rendszeres munka találására irányuló kísérleteket tett. ± védett foglalkoztatás. de megjegyzend . 136 Felmérések DÖNTÉSEK. hogy milyen lehet ségek állnak rendelkezésre. csökkent szellemi. Ez azonban nem jelenti a munkanélküli segélyb l való kikerülést. Belgiumban munkanélküli segélyt az iskolából kikerül k és a korábban munkában állók kaphatnak. a munkanélküli segély hosszabb ideig folyósítható a nehezen elhelyezhet knek. ÄMinél több fajta ellátást és szolgáltatást fejleszt ki az alap. hogy adminisztratív szempontból fogyatékos-besorolást kap´ (Belgiumi jelentés 13. Ezek az intézkedések a következ k: ± bértámogatások. épp ellenkez leg. ilyen például az emberek elhelyezkedéséhez adott segítség. mint a CAO-26. az egészségügyi szolgáltatásokat és felszereléseket is ideértve. akik kivonták magukat ebb l a munkából.

A VIP-segély ügyintézésébe a felügyelet nem folyik bele. vagy a munkahely az alaphoz fordulhat. vagy különleges szolgáltatás formájában. vagy általános. E segítség lehet elhelyezés védett munkahelyen. lehet munkahely-adaptáció. A Äjegy´ felhasználatlanul is maradhat. de esetleg még az el tt. A törvény a foglalkoztatott fogyatékos személyek kompenzációjáról (LCPDE) az alábbiakról rendelkezik: 1. Egyes esetekben azonban a szabályokat úgy fogalmazták meg. akkor a képességcsökkenés tanúsítása önmagában is elegend a vonatkozó intézkedéshez (jeltolmács segítsége a munkahelyen). és annak megállapítására irányul. hogy támogatást kérjen e személy miatt. a munkaadó. és fellebbezés esetén felülírhatók. hogy a személy képes-e védett munkahelyen dolgozni. Az érintett személy így Äjegyet´ kap egyik vagy másik ellátásra. az erre felhatalmazott nonprofit szervezeteknél dolgozó multidiszciplináris munkacsoportok által szolgáltatott információk alapján. ha a személy a rendes munkaid egyharmadában dolgozik. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A gyakorlatban a Munkaügyi Felügyel ség CAO-26-segélyr l hozott döntése gyakran a munkaadóval folytatott tárgyalások témája. amely ezt a döntést egyéni igényfelmérés alapján hozza. A CAO-26 esetében a teljesítménycsökkenés mértéke környezetfügg (egy bizonyos munka környezetének körülményei között mérik). 137 A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy azzal indítja kérelmét. mert például a jegy tulajdonosának éppen nincs munkája. és eléggé fogyatékos-e ahhoz. DÁNIA Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt intézkedések a következ k: Törvény az aktív szociálpolitikáról (1998). amely meghatározza a munkaadó által a fogyatékos munkavállalónak egy bizonyos munkakörben fizetend CAO-26-támogatás mértékét. amelyekhez bértámogatás jár. Azonban amint az illet személyt el tudják helyezni. például. A CAO-26-segély esetén a Äjegyet´ újra ellen rzik.függ en. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az általános jogosultságot multidiszciplináris bizottság méri fel. A rugalmas állások olyan állások. 50. nevezetesen a Munkajogi Felügyeletre. Például az iskolából kikerül k számára elérhet vé tett intézkedések els fokon az ügyfél iskolázottsági szintjén és el életén alapulnak. ha a személy siket. hogy azok a bels döntési folyamatot segítsék. Preferencia a fogyatékos dolgozók számára a közszolgálati szektorban: . noha joger vel nem rendelkeznek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Kezdetben a felmérési eljárás Äkörnyezeten kívül´ történik. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egyes esetekben. Ha a személy nem bizonyul a különleges ellátásra jogosultnak. hogy a munkaadója bértámogatást kapjon miatta stb. vagy a munkaadónak adott bértámogatás. hogy a dolgozó által az adott munkában elért teljesítmény mennyire marad el a normál teljesítményt l. és a Munkajogi Felügyelet helyszíni ellen rzést is tart. hogy az illet személy munkát talált volna. Vannak Ävédett állások´ is. A különleges intézkedésekre való jogosultság megállapításához más résztvev kre is szükség van. akkor az általános felmérés eredménye semmissé válik. amelyekkel 50% támogatás jár. 75 százaléka mértékéig (a 25 százalékos sáv 2003-ban megsz nik). A VIP esetében a teljesítménycsökkenés mértéke nem környezetfügg : ezt a státust az általános felmérés után adják. Az alapból adott segélyek minden formája elvben egyéni döntést igényel a bizottságtól. hogy kéri a Flamand Alap segítségét munkaer -piaci beilleszkedéséhez. amely a szakmai rehabilitációról és a Ärugalmas állásokról´ rendelkezik. a minimálbér 25. vagy a védett munkahelyek be vannak töltve.

mivel a támogatást a központi kormány fizeti. hogy csökkentse a segélyt igényl emberek számát. de további definíciót nem alkalmaz. hogy a másokra alkalmazottal azonos mérce szerint m ködjenek. eszközökhöz és hozzáférés megkönnyítéséhez adott kifizetések rendszere. Felmérések LCPDE MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. amely lehet vé teszi számukra. amely definíció igyekszik magában foglalni a kompenzáció elvét. Jégtör rendszer: támogatórendszer újonnan munkába lép fogyatékosok számára. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Az aktív szociálpolitikáról szóló törvényt az az óhaj motiválja. akik egyébként rehabilitációs segélyt vagy szociális segélyt kapnának. 3. és rehabilitációs szakpolitikai intézkedések végrehajtása során. mint a többi.) miatt korlátozottak. Az LCPDE-intézkedések a testi fogyatékos emberekre irányulnak. kivéve a személyes támogató rendszerek esetében. A szociális fejezet (amely eltér szabályokat tesz lehet vé a csökkent munkaképesség emberek foglalkoztatása esetén) hatálya alá es foglalkoztatásról a munkaadó dönt. Bizonyos mértékig az LCDPE is ezt a felfogást tükrözi.. de esetenként teljes munkaid s is. 138 A hatályos rendelkezések hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatási lehet ségek felderítésére a fogyatékossági nyugdíj odaítélését megel z en. Akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. 2. A fogyatékossági központ definíciója szerint akkor beszélhetünk fogyatékos személyr l. a fejezetet megtárgyaló szervezettel egyetértésben. ± alkalmazzák azonban a törvényt a standengedélyek és taxivezet i engedélyek kiadásánál.). elhelyezkedési nehézséggel küzd csoporttal. rendszerint heti maximum húsz órányi. és biztosítsa a segélyt igényl k munkakeresésre ösztönzését. Személyi támogató rendszer. A fogyatékos emberek központi szervezete. A DCODP olyan kompenzációs modell mellett tör lándzsát. Pénzügyileg er sen ösztönzik ket Ärugalmas állások´ m ködtetésére olyan emberek számára. A helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rehabilitációs intézkedések és a segélyek odaítélése terén. 4. Az intézkedés f célcsoportját a munkanélküliek alkotják. A törvény kiterjed mindenkire. lásd alább). ha a személy funkcióját összehasonlítható élethelyzetben más állampolgárokéval azonos mércével akarjuk . hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. szenvedélybetegség stb. a DCODP nem kér megkülönböztetett bánásmódot az aktivizációs. rehabilitáció stb. A védett állások azonban (amelyek alapján a munkaadó 50 százalékos támogatást kap) a fogyatékossági nyugdíjban részesü emberek számára l vannak fenntartva. amely során eldöntik. Az esélyegyenl ségi központ is el állt egy fogyatékosságdefinícióval. Munkavégzési segítséghez. amikor megemlít néhány különleges körülményt (vakság stb. ha ± testi. pszichikai vagy értelmi funkciócsökkenés áll fenn. amelyben a csökkent funkcionális képesség embereket olyan módon kompenzálják. mert a központ szerint ez az elv áll az LCPDE mögött. KRITÉRIUMOK Az LCPDE saját felhasználói csoportjának a Äfogyatékos emberek´ definíciót adja. ezen belül a fiatal munkanélküliekre összpontosít. az egyéb intézkedéseket pedig a helyi önkormányzatok. azok között az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. amelyet kompenzálni kell.± a gyakorlatban csak kevés intézmény alkalmazza a preferenciatörvényt a kinevezéseknél. A munkát keres fogyatékos emberekkel bizonyos értelemben ugyanúgy bánnak. Jelent s szabadsággal rendelkeznek a döntések meghozatalában. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az LCPDE-t a foglalkoztatási szolgálat adminisztrálja.

Az LPCDE szerinti intézkedések ± különösen a munkahelyi adaptáció ± jellegüknél fogva ráirányítják a figyelmet az egy bizonyos munkában. és Äszociális fejezetek´ beiktatását a kollektív szerz désekbe. ± korlátozottság áll fenn egy bizonyos munka elvégzésében. az önkormányzatok tesznek különbséget annak az eljárásnak a keretében. például az álláshoz jutás nehézsége. hogy az intézkedések inkább az önkormányzati döntéseket befolyásoló pénzügyi ösztönz i rendszerre támaszkodnak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Mindenkinek. rendelkeznie kell egy rehabilitációs tervvel. aki tartósan beteg.). A törvény kiterjed mindenkire. akiket eredetileg A vállalatok társadalmi felel ssége kampánnyal összefüggésben neveztek ki. akiknek az elhelyezkedési lehet ségei fogyatékosság miatt. halláscsökkenés és testi funkciók korlátozottsága (ez utóbbi konkrétan végtagbénulást stb. ezt az érintett személy saját orvosa adja. 139 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadókat jogszabály nem kötelezi az LCPDE-intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére. Ez a kezdeményezés a Ämeggy zés´ eszközével akarta el mozdítani a fogyatékos emberek foglalkoztatását. hogy a szolgáltatás megfelel-e az érintett személy igényeinek. akkor a fogyatékos személynek az LSPDE szerinti intézkedéseket kell választania. azaz normál feltételek mellett nem tud munkához jutni. mint a központilag meghatározott szabályok és eszközök alkalmazására. aki az önkormányzatnál támogatásért jelentkezik. amely során eldöntik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A foglalkoztatási irodák fogyatékossági szaktanácsadókat alkalmaznak. hogy mégis megtegyék ezt. rehabilitáció stb. A munkaképesség definíciója: Äaz a képesség. a rehabilitációs intézetek megfigyelhetik és felmérhetik az igényl t. amelyek értelmében a nem százszázalékos állapotban lev emberek is felvehet k. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyes támogatási intézkedések konkrétan három képességcsökkenést neveznek meg: látáscsökkenés. Az Aktív szociálpolitikáról szóló törvényben el írt intézkedések DÖNTÉSEK Az aktív szociálpolitikáról szóló törvény rendelkezik a csökkent munkaképesség ek rehabilitációjáról és számukra rugalmas állások biztosításáról. illetve más természet problémák (iskolázottság hiánya. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Ha az Äaktivizáló´ intézkedések kötelez ek. hogy mi legyen a megfelel intézkedés (aktivizálás. A munkában kapható támogatás jellegét és mértékét gyakorta az illet személy által a szóban forgó munkában tanúsított képesség megfigyelése alapján . A támogatást igényl személy szükségszer en nehezen elhelyezhet . A további intézkedések tekintetében nincs részletes útmutatás a felmérésre vonatkozóan. jelent). munkahelyen jelentkez korlátozottságokra. amely lehet vé teszi a munkaer -piaci igényeknek való megfelelést. Orvosi igazolás szükséges. Azok között. azaz különféle konkrét feladatok elvégzését jövedelemszerzés céljából´. szenvedélybetegség stb.) miatt korlátozottak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A kulcsfontosságú döntéseket szociális munkások hozzák.mérni. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A munkahelyi támogatások odaítélése attól függ. A vállalatok társadalmi felel ssége kampány keretében igyekeztek rávenni ket arra. ± ha fennállnak a hátrányos helyzet mutatói. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Megjegyzésre érdemes.

A f el ny a 24 hónapos segélyhez való gyors hozzájutás. A védett munkahelyekr l a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek gondosk odnak. akik munkaképessége csökkent. amely a Munkaügyi Minisztérium ellen rzése alá tartozik. illetve fogyatékossága kezdete után is. Az önkormányzatok biztosítják a drog. amelyek esetében egy minimális (általában 5 hónapos) munkanélküli id szak szükséges ahhoz. ± képzési segélyek. a fiatal munkanélküliek. amilyen intézkedés például a munkahely adaptálása.és az alkoholfügg kkel való foglalkozás hátterét. akiket a munkaképesség csökkenése fenyeget (finn rövidítéssel TYK. Van számos más. FINNORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény és a foglalkoztatási szolgálatra vonatkozó rendelet körébe tartoznak. képzésben részt vev .. ± próbaid s munka támogatása. A regisztráció gondolata nem arra irányul.döntik el. a képességcsökkenés súlyosságának megfelel en. amint azt fentebb már leírtuk. amely a foglalkoztatott. és az alábbi intézkedéseket foglalják magukba: ± különleges segítség elhelyezéssel és szakmai tanácsadással. hanem arra. Ebben az esetben a fogyatékosságdefiníció képességcsökkenés-függ . a foglalkoztatás-függ fogyatékossági pótlék. szemben más célcsoportokkal. Továbbá: a regisztráció stigmatizáló hatású lehet. hogy foglalkoztatott maradjon tartós betegsége. A társadalombiztosítás finanszírozza a szakmai rehabilitációt azok számára. vagy álláskeres fogyatékosok számára nyújt kompenzációt a fogyatékosságuk által okozott többletköltségeikhez. Az intézkedésekben való részvétel ösztönzése és követelményei . amelyeknek nincs sok kapcsolatuk a foglalkoztatási szolgáltatásokkal. A foglalkoztatási szolgálat tevékenységének középpontja más csoportok (a tartósan munkanélküliek. hogy a támogatás adható legyen. hogy kiegészít szolgáltatásokat tegyen elérhet vé számukra. a foglalkoztatással összefügg intézkedés. és a kompenzáció háromszint . Különösen fontosak azok az intézkedések. hogy szegregálja a fogyatékos munkakeres ket. hiszen a fogyatékos munkakeres k sokkal rosszabb helyzetben vannak például a munkanélküliség id tartama tekintetében. f leg társadalmi integrációs és befogadási intézkedésként m ködik például a szellemi fogyatékos emberek esetében. képzés stb. például a tartósan munkanélküliek esetében alkalmazott 6 hónappal) és a támogatás a munkakeresés megkezdését l fizethet . Finnországban a védett foglalkoztatás számos formában hozzáférhet . Egyes szerz k megkérd jelezték még azt is. hogy van-e egyáltalán értelme a fogyatékosként történ regisztrációnak. illetve ASLAK). illetve. A fogyatékosként történt regisztráció el nyei mára már megkérd jelezhet vé váltak. amiket együttesen munkaképességfenntartásnak (MWA) hívnak. mint a speciális szolgáltatások. amely kapcsolódik a társadalombiztosításhoz. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az itt bemutatott juttatásokat a foglalkoztatási szolgálat kínálja. A foglalkoztatási szolgálat központi intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet egyéb csoportok érdekében tett intézkedések közötti kapcsolatok fontosak ± a központi intézkedések a fogyatékos emberek számára hozzáférhet k. a bevándorlók) felé tolódott el. és gyakran megfelel bbeknek is bizonyulhatnak. Egy másik intézkedés. amelyek lehet vé teszik az érintett személy 140 számára. ± támogatások munkaadóknak: az állás 24 hónapig támogatható (szemben a munkakeres k más csoportja. igen csekély szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika eszközeként.

hogy a személy foglalkoztathatósága is érintett legyen. a foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált nem munkanélküliek pedig várhatóan munkanélküliek lesznek). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs lehet ség a környezetben történ megfigyelésre. hogy hozzájussanak a foglalkoztatási szolgálat által a fogyatékosok számára kínált szolgáltatásokhoz. elvesztheti a segélyt. például a végtag elvesztése érdektelen. Az igazolást a kérelmez nek kell megszereznie. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések olyan jogi lehet ségek összességét alkotják. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ügyfél hozzájárulása nélkül nem történik bejegyzés a fogyatékossági aktába. ami az egyik oka lehet annak. fogyatékosságinyugdíj-jogosultsággal rendelkezik. mint bármely más munkakeres . ha arról akarnak megbizonyosodni. miszerint a fogyatékos Äaz a személy. Az ICD-kódokat megtartották és felhasználják a szolgálat éves statisztikáiban. A nyugdíjpolitika és a foglalkoztatáspolitika közötti egyéni szint kölcsönös kapcsolat következtében a munkanélküli segélyek és a nyugdíjak akár egymás helyébe is léphetnek. akik a korai nyugdíjazási rendszer keretében megindították a korai nyugdíjba vonulásukhoz szükséges eljárást. A funkcionális korlátozottságokat akkor veszik figyelembe. 141 Felmérések DÖNTÉSEK. A különféle szakemberek szerepe: a szaktanácsadásban részt vev pszichológusok a fogyatékosság kiterjeszt definíciójával dolgoznak. Néha el fordulhat. és a segélyek felvétele között nagy különbségek lehetnek. vagy a munkavégzésre való alkalmasságot fogyatékosság miatt. ha diagnosztikailag dokumentálva vannak. hogy a szakmai pályairányításban csökkent a Äfogyatékos út´ használata. kivéve. A helyzet ma már változik. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személyes egészségügyi problémákat orvosi igazolással kell dokumentálni. és kedvez tlen hatást gyakorolnak a munkaképességre. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadónak általában nincs szerepe a foglalkoztatási szolgáltatásokban (a fogyatékos munkakeres k többsége munkanélküli. nem éreznek ösztönzést arra. ha alapos ok nélkül elutasítja a foglalkoztatási szolgálat által felajánlott állást. orvosi jelentéseket nem készít. azonban a végrehajtás id be telik. annak az elvnek az alapján. megtartására és az el menetelre való kilátásai lényegesen romlottak´. Azonban ugyanúgy. A képességcsökkenés önmagában nem elegend a min sítéshez: szükséges. mert a nyugdíjpolitikát az id skorú munkakeres k munkaer -piaci problémáinak megoldására használják. hogy a fogyatékossá min sítés az ügyfél javát szolgálja. Az MWA-ban (a munkaképesség fenntartásában) azonban a munkaadók szerepe kulcsfontosságú. akinek megfelel en felismert testi vagy szellemi képességcsökkenés következté ben a munka biztosítására. A foglalkoztatási szolgálat orvosi szolgáltatást nem kínál. er teljes hangsúlyt kapott a munkaer ben való részvétel növelése. ha az illet tudományos elméleti munkát végez. KRITÉRIUMOK A fogyatékos emberek definíciója megfelel a 159. de tanácsot ad a munkakeres knek az orvosi segítség igénybe vételére és annak dokumentálására vonatkozóan. hogy az érintett személy fogyatékosként regisztrálva van. Rends zerint a fogyatékos személy nem veszíti el a munkanélküli segélyt elégtelen munkaképesség miatt. és mint ilyen. amelyek megkönnyítik a munkához jutást és a munkában maradást a travailleur handicapé . ILO-egyezménynek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek szabványosított eszközök: a foglalkoztatási szervezet nagyon rugalmasan m ködik.Azok az 50 év felettiek. hogy a hozzáférhet intézkedés megfelel -e az ügyfél számára. Ez azért van. de még korai lenne e fejlemények kimenetelét a fogyatékosok szempontjából kommentálni. 1998-tól orvosi diagnózis is szükséges.

± megállapodást köt az AGEFIPH-pel (lásd alább). a foglalkoztatási szolgáltatások f áramába tartozó szolgáltatóval. ezen belül is f ként azokra. vagy legalább kétharmados fogyatékosság miatt esedékes fogyatékossági járadékot kapnak (a társadalombiztosító intézett l). Az AGEFIPH kezeli a GRTH-t. amelynek bevétele a kvóta teljesítésének elmulasztása miatt fizetett bírságokból származik. a dolgozók számára képzési pótlék fizethet . A szakképzésben az oktatók számára díj. akik elérték a betegsegély-jogosultsági id szak (3 év) végét. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek kapcsolatok az ellátó rendszerrel. továbbá finanszírozza a Cap emploi hálózatot. Akárcsak a COTOREP általi min sítés esetén. hozzájuk kapcsolódó olyan szervezetekkel. A TH felmérése három fogyatékossági kategóriában történik: A (enyhe). és más kiadási programokat. vagy elégtelensége miatt ténylegesen csökkentek a kilátásai arra. amelynek maximális id tartama 6 hónap.asso. hogy külön szervezet (COTOREP) létezik a felmérések elvégzésére. képz intézményekkel és más. . ha legalább 10 százalékos fogyatékosságot okozó munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés érte ket. Intézményi feladatok és kapcsolódások A fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításáért felel s legnagyobb szervezet a AGEFIPH (lásd: agefiph. hogy állást szerezzen. ha nem tudják elvégezni jelenlegi vagy korábbi munkájukat. hogy fogyatékossági nyugdíjat kapjanak. a dolgozók akkor folyamodhatnak TH-min sítésért. (1996 óta). akik felhasználták a munkába való részleges visszatérést segít támogatást is. ha ± TH-nak min sített dolgozókat alkalmaz. ± bírságot fizet az AGEFIPH-nek. B (mérsékelt) és C (súlyos). az emberek TH-vá min síttethetik magukat. de fogyatékosságuk mértéke nem elegend ahhoz. A munkaadó a kvótával kapcsolatos kötelezettségeinek akkor tesz eleget. illetve állásban maradjon´. Ez különösen azokra a dolgozókra vonatkozik. amilyen például az ANPE (a foglalkoztatási szolgálat). ± szerz dést köt védett foglalkoztatást (ETP) biztosító intézményekkel. a fogyatékos dolgozó) számára. A védett foglalkoztatásban (ETP) kiegészítések is fizethet k. de a bér egy részére refinanszírozást kap (bérkiegészítés). Ezek az intézkedések a következ k: 1. és külön alap (AGEFIPH) áll rendelkezésre a fogyatékosok foglalkoztatásának el mozdítására. SZEMPONTOK A TH Äolyan személy. Felmérések DÖNTÉSEK. A védett foglalkoztatás körébe tartoznak a Äszociális cégek´ a kevésbé súlyosan (a normál munkaképesség egyharmados vagy annál nagyobb mértékéig) fogyatékosok számára. Az a személy.(TH. Kapcsolódás a foglalkoztatási szolgálat intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések között: a helyzet. 2.fr). és a védett munkahelye k (centre d¶aide par le travail. A foglalkoztatás f áramában: ± GRTH (források biztosítása a fogyatékos dolgozók számára): a munkaadó a TH-nak teljes bért fizet. Továbbá megállapodásokat köt a nagyobb munkaadókkal. akinek testi vagy szellemi képességei elvesztése. hogy a fogyatékosokat célzó intézkedések teljesen elkülönülnek az intézkedések f áramától. 142 A vállalatok csökkentett bért fizethetnek a B és a C kategóriában (el bbiben a normál bérnél 10 százalékkal. A TH beleszámít a foglalkoztatás f áramában m ködtetett kvótába. utóbbiban 20 százalékkal kevesebbet). ± munkábaállási bónusz (prime a l¶insertion) a munkaadó és a dolgozó számára. azt sugallja. CAT) a fokozottabb mértékben fogyatékosok számára. amely a foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálók hálózata (hozzá tartozik az EPSR és az OIP). nagyobb arányban. 3. Mindazonáltal az AGEFIPH szerz déseket kötött néhány.

Ezek a rendelkezések két különböz célcsoportra vonatkoznak: a rehabilitációs szolgáltatások és a kiterjesztett foglalkoztatási szolgáltatások azok számára elérhet k. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Ha valaki nincs foglalkoztatva. vagy jogosultságot szerezni segélyekre (ett l függ. A szakszervezetek mellett a munkaadók képvisel i is jelen vannak a bizottságban. A COTOREP által kijelölt irányban esetleg aktuálisan nincs semmi lehet ség. szociális munkásokból és a munkanélküliségi iroda személyzetéb l áll. amely a végs döntéseket hozza. Vannak nem hivatalos útmutatók és eszközök. Jugendamt) által finanszírozott rehabilitációs szolgáltatások. 26. a kvóta viszont a Äsúlyosan fogyatékosokat´ (Schwerbehinderte) és az Äazonos . A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felmérést igényl k megjelölik. A kvóta egyik hatása az. aki nem áll kapcsolatban a COTOREP-pel. Az egyes osztály méri fel az emberek munkaképességét. S t. 143 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els orvosi nyilatkozatot a kérelmez által választott orvos adja ki. ha a kérelmez munkavégzését a COTOREP lehetetlennek látja. akik eredetileg nem TH besorolásúak voltak. hogyan kell felvenni egy-egy TH min sítés dolgozót. A TH-kérelmek esetében ez az orvos lehet az üzemi orvos. A COTOREP visszautasíthatja a kérelmet. akiket tágabb értelemben fogya- 144 tékosként definiálnak. ha pedig a kérelmez már TH. hogy mit szeretnének: általában TH-nak min síttetni magukat. esetleg védett foglalkoztatás felé stb. a COTOREP egyes osztályánál kéri felmérését TH-nak min sítése céljából. munkapszichológusokból. amelyek nyilvánosan hozzáférhet ek. Els fokon a benyújtott kérelmek 40 százalékát visszautasítják. hogy ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos dolgozók beazonosítására. hogy a kérelmez nek személyesen kell el terjesztenie ügyét és megvitatnia a megfelel irányítást a bizottsággal. hogy a munkaadók pénzügyi támogatást szeretnének az olyan dolgozók miatt. különben bírságot kell fizetniük. sok esetben Äa foglalkoztatás f árama felé mutató irány a munkanélküliiroda felé mutató irányt jelenti.aki jogosultságot akar szerezni a foglalkoztatási intézkedésekre. vagy jövend munkavállalóikat a kérelem benyújtására. nem használja az Äútmutató százaléktáblát´ (lásd WP1). A technikai stáb azonban megvitatja az esetet a kérelmez vel. így a COTOREP felméréseit az a bírálat éri. akit már foglalkoztatnak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A szakmai pályairányítással foglalkozó egyes osztály a felmérésekhez nem használja az útmutató százaléktáblát. ha a fogyatékosság kezdeti jeleit tapasztalják magukon. vagy a képzés. ± a BA által kínált általános képzési szolgáltatások kiterjesztése. vagy a kettes osztályhoz kerül-e). NÉMETORSZÁG Intézkedések A f foglalkoztatási intézkedések a fogyatékosok számára Németországban a következ k: ± a foglalkoztatási szolgálat (BA). A stáb specialistáktól további információkat szerezhet be. A COTOREP szakmai stábja orvosokból. akkor azt jelöli meg. Noha a munka törvénykönyve úgy rendelkezik. a nyugdíjintézetek és az önkormányzatok (Sozialamt. ± a kvóta és a hozzá kapcsolódó kiegészít intézkedések. Az AGEFIPH-tanácsadásból világosan kit nik. Például a bérkiegészítés megszerzéséhez szükséges eljárás leírása tartalmazza.) A kérelmet azonban beadhatja olyan személy. illetve. ha a kérelmez személy munkaképessége nem eléggé csökkent. egyetlen üres munkahely sem. hogy a kérelem az egyes. old. például hosszabb képzési id szak a fogyatékos emberek részére. hogy meglehet sen elvontak. (franciaországi jelentés. akkor nincs mód a munkahelyi környezetben történ megfigyelésére. a gyakorlatban az ilyen találkozók igen ritkák. vagy egy bizonyos munkára alkalmasnak tartanak. hogy a foglalkoztatás f árama felé kér irányítást. hogy ösztönözzék munkavállalóikat. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadók fontos szerepe az. A gyakorlatban a hatáskört gyakran a COTOREP technikai személyzete gyakorolja.

és valójában nem a fogyatékosság Äsúlyosságára´ vonatkozik. A kvóta és a súlyosan fogyatékos embereket támogató más intézkedéseket a BA-irodák különleges egységei. ha ez az id szak Äbetanítási id szaknak´ min síthet . január 1-jét l. s e bonyolultság kezelésére számos intézkedés történt. A kormány beindította az Ä50 ezer munkahely a súlyosan fogyatékosoknak´ elnevezés kampányt. A súlyos fogyatékosság felmérését nem ezek az irodák végzik. költségvetésüket az integrációs irodák (Integrationsämter) kezelik. akik foglalkoztatásuk kezdeti id szakát töltik a cégnél. hogy mit kell érte fizetni. A reform f indítéka az volt. és csak ezt követ en foglalkoznak azzal a kérdéssel. A BA a foglalkoztatási szolgáltatások f áramában is tevékenykedik.státusúakat´ célozza. Például azok. Ez azt irányozta el . hogy a BA kiterjesztett szolgáltatásai teljes mértékben a munkára való felkészítést (képzést. A Versorgungsamt határozza meg a személyek fogyatékosságának mértékét (DdB). pénzügyileg önállóak. A bírságok fokozatait úgy állapították meg. Ezek a Äszolgáltatóközpontok´ úgy m ködnek. A súlyosan fogyatékosokat célzó foglalkoztatási intézkedések viszont a munkahelyre összpontosítanak. hogy valaki a Reha körébe kerüljön és jogosultságot szerezzen a kiterjesztett képzésre stb. A f változást a kvóta csökkentése jelentette (6%-ról 5%ra). A súlyosan fogyatékos embereket is arra ösztönzik. Noha ennek a csoportnak a tagjai rehabilitációra vagy képzésre is irányíthatók. hogy vegyék igénybe a BIZ szolgáltatásait (lásd: www. akkor 2003-ban tovább emelik a kvótát. és mértéke 40±60% között lehet. ezen intézkedések tekintetében külön felmérésnek vetik alá ket. mi a megfelel rehabilitáció. gyorsan meg is kezdjék azt. az súlyosan fogyatékosnak számít. a legmagasabb összeg bírságot fizetik a betöltetlen helyek után.jobs-fuer-schwerbehinderte. A munkahely átalakításához is adható támogatás. A BA keretében ahhoz. amelyek kevesebb mint 2% súlyosan fogyatékos dolgozót alkalmaznak). s ezt a teljesítés elmulasztása miatti bírság megemelése kísérte. rehabilitációt stb. hogy számos cég inkább kifizette a bírságot. hogy ha a súlyosan fogyatékos dolgozók munkané lküliségét 2002. hogy a kvóta szempontjából a 30±50 százalékos fogyatékosokat is Äegyenl státusúként´ (gleichstelle) kezeljék. mint alább majd látni fogjuk. . más szociális szolgáltató intézmények és a BA révén történhet. Megjegyzend az is.) célozzák. Ezzel egyidej leg a súlyosan fogyatékos embereket alkalmazó vállalatok pénzügyi támogatása (integrációs segélyek) növekedett. például a Gemeinsame Servicestellen für Rehabilitation létrehozásával.de). Azonban a munkaügyi irodák döntése alapján van lehet ség arra. októberig nem sikerül 50 ezerrel csökkenteni. semmint megkísérelje teljesíteni a kvótát. valamint a Ärendes´ munkanélküliek számára kínálnak. Az integrációs segély azokra az alkalmazottakra terjed ki. hogy azok a cégek. amelyek a legnagyobb mulasztást követik el (azok. hogy gyorsan megállapítsák. e szolgáltatásokat az orvosi rehabilitációból kikerül vagy más egészségi problémákkal küzd emberek. és megreformálták a segélyfolyósítás intézményi rendszerét is. A rehabilitáció finanszírozásának elosztása ezen intézmények között rendkívül bonyolultan történik. a BA orvosi szolgálatának felmérése szükséges. A segély 24 hónapig adható. az úgynevezett Äkülönleges integrációs szolgálatok´ (Integrationsfachdienste) m ködtetik. akik valamilyen súlyos betegség után munkahelyet szeretnének változtatni. A kvótarendszer (Pflicht zur Beschäftigung schwerbehinderter Menschen) lényegbevágó reformon esett át 2001. a BA keretében m köd BIZ-hez (Berufs-Informations-Zentrum) fordulhatnak. A két definíció teljesen különböz . amely minden munkakeres t információkkal lát el. Intézményi feladatok és kapcsolódások A rehabilitációs szolgáltatásokhoz (Reha) való hozzáférés a társadalombiztosítási rendszer. hanem a tartományi hatáskörbe tartozó Versorgungsamt (amelyet néha Amt für Versorgung und Familienförderung néven emlegetnek). Ezek a szolgálatok Ätámogatják´ a munkaügyi irodákat. és akinél ez a mérték 50 százaléknál magasabb. és nem tartalmaznak munkahelyi támogatást.

146 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . Az egyenl sítésb l csak a kvótába való besorolás következik. A Reha szolgáltatások a munkanélküli-biztosítással és -segéllyel rendelkez k. hogy az érintett nyugdíjintézet köteles járadékot fizetni. mert az új intézkedésekre újonnan kell jelentkezni. 145 Ha az érintett személy munkaképessége oly mértékben korlátozott. például gondolják át munkavégzési törekvéseiket és korlátaikat. A GbB megállapításának célja a személy életesélyei korlátozottságának (Beeinträchtigung der Teilnahme am Leben) mérése. Felmérések Súlyos fogyatékosság DÖNTÉSEK. Ezeket az embereket Ärehabilitánsnak´ min sítik. Egyes esetekben (ha az érintettek kevesebb. még akkor is.jobs-fuerschwerbehinderte.de honlap arra szólítja fel a fogyatékos embereket. A képességcsökkenés akkor ismerhet el. ha korábban már voltak. azt. például utazási kedvezmény. A honlap arra is ösztönzi a fogyatékos embereket. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A GdB meghatározásakor nincs. és független a személy foglalkoztatotti el életét l és törekvéseit l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Versorgungsamt olyan százaléktáblát használ. hogy a súlyos fogyatékosságot tanúsító igazolás nélkül ne kíséreljék meg a kérelmezést. hogy munkanélküliként regisztrálják. ha az igényl életkora tekintetében atipikus. Nem méri a munkaképességet. csak azután nyugdíj´ elv alapján m ködnek. valamint a szociális támogatásban részesül k számára állnak rendelkezésre. Arra is bátorítják a fogyatékos embereket. és az információs központot (BIZ) is lehet használni. hogy egyedül akarnak dolgozni. vagy -e csapatban stb. SZEMPONTOK ± a képességcsökkenés súlyosságának mérése A Versorgungsamt megállapítja a személy általános fogyatékossági mértékét (GdB) egy 100-as skálán. A www. Rehatervet dolgozhatnak ki. akkor munkaképessége nem elégséges ahhoz. Mivel a nyugdíjintézetek Äel bb rehabilitáció. hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik a munkakeres és a munkahely Äegymásra találásának´ folyamatát. mint 15 éven keresztül fizettek járulékot). a munkaügyi iroda azt veszi figyelembe. hogy a 30±50-es GdB-vel rendelkez személynek jár-e az Äegyenl státus´. A teljes mértéket az egyes Ärészterületeken´ (gerinc. ± korlátozottság a foglalkoztatottsággal összefügg általános tevékenységek végrehajtásában Annak eldöntésénél. megjegyzend azonban. hogy Ämérjék fel´ saját magukat. a BA köteles finanszírozni a Reha-tervet. nem munkanélkülinek (vagy nyugdíjasnak). egyéb juttatások.) mért képességcsökkenések összevonásával állapítják meg. amely minden egyes képességcsökkenés esetén megadja a megfelel fogyatékossági mértéket. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A GdB eldöntése teljes egészében orvosi adatok és ismeretek alapján történik. hogy az érintett személy Äegyenl sítés´ nélkül fogyatékossága miatt nem tudna megfelel munkát kapni. hogy heti 15 óránál többet nem tud dolgozni. vagy pótszabadság nem jár vele. Elvben a BA orvosi szolgálata dönthet úgy.Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincs összefüggés a fogyatékosigazolvány (GdB > 50) megszerzése és a f pénzbeli támogatások között. hogy látogassanak el a munkaügyi hivatalba. alsó végtagok stb. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kérnie kell a felmérést. mert anélkül nem szerezhetnek jogosultságot.

amelyeket a személynek le kell küzdenie. úgynevezett Äpanelorvosokkal´ is szerz dik. szakmaválasztási irányítás. DÖNTÉSEK. ha munkához akar jutni. a társadalombiztosítási intézeteket is ideértve. Korlátozottság egy bizonyos munka elvégzésében (vagy javasolt foglalkozás. Az orvosi jelentések számos különféle okra hivatkozhatnak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A BA orvosi szolgálata saját orvosokat foglalkoztat. Rehabilitációs és kiterjesztett foglalkoztatási intézkedések Ez a rész a BA rehabilitációs intézkedéseivel foglalkozik. A BA-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések egy részét az orvosi leletekb l is meg lehet válaszolni. A munkahelyi felel s képvisel k (Vertrauenpersonen) konzultációs jogait is kib vítették. tehát orvosi vizsgálatra nem mindig kerül sor. A rehabilitáció más csatornákon is megszervezhet . A munkaadók kötelesek felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. Az orvosi szolgálat csak egy másik BA-szolgáltatás (például foglalkozási tanácsadás. illetve felkészülési terv) Az orvosi jelentés Äaz egyéni képességek felmérésére szolgál és arra. amelyeknek Äkonkrét megállapításokat´ kell tartalmazniuk a személyes tervekr l. Általánosabb értelemben a felmérések tárgya mindig a Äfoglalkozási fogyatékosság´. segélyek) igénybe vételére való bátorítás érdekében jár el. Ezek közé tartozhatnak az egészségügyi problémák. vagy rehabilitációs lehet ség választása látszik célszer nek. például szakképzés igénybe vételét. hogy eldöntsék. vagy ha foglalkoztatásából problémák adódnak. hogy ily módon a foglalkoztatási irodának objektív alapot szolgáltasson elhelyezési és támogatási er feszítéseihez illetve döntéseihez a pénzügyi támogatások odaítélésér l´ (BA. képzési forma. akkor a Äküszöbértéket´ egyénileg határozzák meg (lásd alább ± ösztönz k és követelmények). hogy adott esetben mely foglalkozás. Például az ERGOS kísérleti projekt igen részletes felmérést tartalmaz egyéni rehabilitációs programok kidolgozása céljára. amikor eldöntik. és küls . azaz azokat a korlátokat vizsgálják. a munkaszervezésr l és a munkaid r l. 1999. a munkahely elrendezésér l. amelyek csökkentik a személy munkához jutási esélyeit. rehabilitáció. indokolt volt-e. hogy a segélyek és a szolgáltatások odaítélésénél vegye figyelembe a támogatottak Äszemélyes körülményeit´. Szükség esetén szakorvosi jelentések is beszerezhet k. amelyeket a nyugdíjintézetek alkalmaznak az EMR ügyintézésében (lásd 1. amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz. ha egy fogyatékos személy munkára jelentkezik. angolul). Ha egyes személyek munkaképességének mértéke az erre vonatkozó döntés fényében határesetnek bizonyul. szociális törvény arra kötelezi a BA-t. Az orvosi jelentés ad egy pozitív képet (mi az. amire a személy képes) és egy negatív képet (mely foglalkozásokat kell kizárni). A munkaadók kötelesek továbbá a hatóságokkal integrációs megállapodásokat kötni. 147 A speciálisan felszerelt vizsgálókban szerzett adatok alapján rehabilitációs tervek készíthet k. . július. megfelel -e.A 2001-es reform néhány változást hozott a munkaadók. Ezt a képet azután összevetik a szóba jöhet konkrét állással. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az orvosi jelentés javasolhatja valamely más különleges szolgáltatás. Az orvosi szolgálat általában tanácsokat ad arra nézve. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BA orvosi szolgálata olyan nyomtatványokat és rlapokat használ. függelék). SZEMPONTOK A III. a fogyatékosok és a munkaügyi irodák kapcsolatában. akik a legkülönfélébb területeken m ködhetnek közre. Nagy súlyt helyeznek az egészségi problémák Äobjektív meghatározására´. hogy a személy egészségi problémája miatt felhagyott korábbi munkájával. A BA Orvosi Szolgálata.

ezek egy része a fogyatékos emberekhez irányítható. a nemzeti ellenállás volt tagjai stb. Éppen ellenkez leg. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs szerepük. A közszolgálati szektorra vonatkozóan is vannak munkahelyek fenntartását el író szabályok. Kvótához a 21±45 évesek. hogy az illet személy el nyt élvezne a kvóta keretében elnyerhet állások betöltésénél. GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések: a kvótarendszer és a foglalkoztatási segélyek rendszere különleges igény emberek számára. A személynek adott kvótapontok kiadásánál az OAED az alábbi kiegészít kritériumokat mérlegeli: ± a jelölt kora. SZEMPONTOK Az intézkedésekre való jogosultság elnyeréséhez az érintett személy fogyatékosságának mértéke legalább 50%-os vagy annál több kell hogy legyen. jelöli ki a legmagasabb pontszámot elért dolgozókat a megüresed munkahelyekre. segélyekhez a 18±65 évesek juthatnak. a járadéknak a keresettel való csökkentését el író szabályok azt jelentik. Az OAED kezeli a kvótát. A kvóta-rendszer kiterjed más olyan csoportokra is. A rehabilitációs tervet (Reha-Gesamtplan) megvitatják az érintett személlyel. ebb l 2% jut a különleges igény emberekre (3% a közszolgálati szektorra). Kapcsolódás a foglakoztatási intézkedések f áramához és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedésekhez ± A görög foglalkoztatási szolgálat jelent s forrásokhoz jutott az Európai Szociális Alaptól (ESZA). hogy a kvótát els sorban azoknak szánják. A kvótára vagy segélyre való jogosultság elnyeréséhez az érintettnek munkanélküliként regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál (OAED). ± szakmai képzettsége. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A kvóta szempontjából alkalmazott fogyatékosságdefinícó ugyanaz. a fogyatékos személyek családtagjai. hogy el nyhöz juttassák ket a foglalkoztatás (a munkából származó jövedelem) terén. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Az IKA-járadékra való jogosultság nem jelenti azt.A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az orvosi jelentés elkészítéséhez az érintett személy egyetértése szükséges. 148 Felmérések DÖNTÉSEK. ± családi körülményei. akik járadékra nem jogosultak. a sokgyermekes szül k. mint amelyet az IKA -járadékok és a fogyatékoskártya odaítélésénél használnak. az alacsony jövedelm eknek kedvez rendelkezések. Intézményi feladatok és kapcsolódások Az egyéni fogyatékosság mértékének tanúsítását az IKA és az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium egészségügyi bizottságai végzik. Görögország azonban az ESZA -alapok felhasználásába nem vonta bele például a fogyatékos embereknek adandó szakmai segítséget. amelyek különösen érdemesek arra. ± gazdasági (pénzügyi) helyzete. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az egészségügyi bizottságok orvosokból állnak. A Äglobális´ kvóta 8%. Ezek közé tartoznak a hadirokkantak. például a telefonkezel i helyek bizonyos százalékát vakokkal kell betölteni.

ha ezek a költségek a fogyatékossággal függnek össze. vakok és gyengénlátók részére. amely segíti a munkaadókat abban. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETB EN Általában nincs. a szolgáltatások f áramba helyezésére vonatkozó ajánlások nyomán Írországban jelent s intézményi reformokra került sor 2000 márciusában a Nemzeti Rehabilitációs Tanács (NRB) megsz nt. hogy a munkaadó köteles a munkahelyet átigazítani. hogy ösztönözze ket olyan fogyatékosok alkalmazására. ± Képzési támogatás fogyatékos emberek számára: 2001 közepe el tt a képzési programokban részt vev fogyatékos emberek szociális segélyben részesültek. A munkaadók azonban orvosi igazolással tanúsíthatják. . hogy segítse a fogyatékos emberek integrálódását a munkaer be. amit a FÁS. hogy mindenki számára ugyanazokat a jogokat és segélyeket biztosítsák. ± Támogatott foglalkoztatási program. amely hozzájárul a munkaadónak a fogyatékos dolgozó felvételével vagy megtartásával kapcsolatos pótlólagos költségeihez. A 2001-ben bevezetett változtatás célja az volt. KÖZSZOLGÁLATI KVÓTA A Bizottság fogyatékos emberek helyzetér l szóló jelentésében (Az egyenl ség stratégiája. akiknek a segélyre nem volt igényjogosultságuk. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személynek kell kezdeményeznie nyilvántartásba vételét az OAED-nél. akik munkateljesítménye a szokásos teljesítmény 50±80 százaléka között van. A fogyatékos emberek részt vehetnek a közösségi foglalkoztatási programban is (a FÁS által). amelynek célja. amelynek keretében a pótlólagos segítséget igényl fogyatékosokat munkára felkészít szakemberek segítik az álláshoz jutásban. amit egészségügyi tanácsok vagy szakosodott szervezetek biztosítanak. és ezeket az embereket képzés biztosításával produktív és hatékony kollégákká és alkalmazottakká tegye.A fogyatékosság mértékének megállapításához a Fogyatékosság mértékének felmérésére szolgáló útmutatót (lásd 1. 149 ± Fogyatékossá vált dolgozók átképzéséhez adott támogatás. Ezek a következ k: ± Jeltolmács ingyenes biztosítása felvételi beszélgetésekhez a csökkent hallású vagy csökkent beszédképesség munkakeres k számára. lásd még a Ämunkaadók szerepe´ pontban. Ez a segítség 16 hétig áll rendelkezésre. ÍRORSZÁG Intézkedések A FÁS. akiknek személyes felolvasó segítségére van szükségük a munkavállalással kapcsolatos szövegek elolvasásához. amely pénzügyileg támogatja a munkaadókat. függelék) használják. felszámolja a fogyatékos emberekkel és képességeikkel kapcsolatos téves nézeteket. ± A fogyatékossággal kapcsolatos felvilágosító képzést támogató program. illetve állásuk megtartásában. de azoknak nem járt támogatás. ha az adaptáció költsége nem túlzottan magas. hogy megtartsák a betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált dolgozóikat. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Elvben a munkaadókat szigorú munkahely-betöltési rendszer kötelezi. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság hatáskörében változatos foglalkoztatásfügg támogatások adhatók fogyatékos embereknek állás szerzése vagy megtartása céljából. A közösségi programban való részvétel alsó korhatára általában 25 év. vagy a FÁS-sal szerz déses viszonyban álló szakosodott szervezetek kínálnak. 1996) foglalt. A fogyatékos emberek kétféle képzésben vehetnek részt: rehabilitációs képzésben. Az alkalmasság felmérésénél figyelembe veszik. hogy a munkahely betöltésére kijelölt személy nem alkalmas a munkakör ellátására. de a fogyatékosok esetében akár 18 év is lehet. feltéve. ± Munkahely-berendezési/adaptálási segély (WEAG). A munkaadók kéthónapos próbaid után kezdeményezhetik a jelölt áthelyezését. valamint szakképzésben. ± Személyes segítség az olvasáshoz. ± Foglalkoztatást támogató rendszer (ESS).

az általa kínált szakmai képzést és foglalkoztatási szolgáltatásokat a Vállalkozási. hova sorolják az érintett személyt. Az 1997-ben létrehozott nyomon követ bizottsággal és a teljesítés fokozott szakszervezeti támogatásával megújult er feszítésre került sor a 3%-os kvóta kitöltésére a közszolgálati szektorban. a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatósághoz Äf áramba. akik súlyosan fogyatékos dolgozókat alkalmaznak. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A támogatott foglalkoztatást kínálók próbaid során felmérhetik a személy alkalmasságát. a dolgozói támogatásra és a karrier-tanácsadásra. SZEMPONTOK Nincs konkrét fogyatékosságdefiníció. fejezet) következményekkel járt a FÁS-ra nézve is. A törvény az egyenl ségr l a foglalkoztatásban által elfogadott tág fogyatékosságdefiníció (lásd 5. A szakosodott fogyatékossági szolgáltatásokat els sorban magán és önkéntes szervezetek kínálják. helyezték. Megoldatlanok azok a kérdések is. Egyes tartományi kormányzatok ezt követ en kiterjesztették intézkedéseiket a pályairányításra. OLASZORSZÁG Intézkedések A nemzeti jelentés azokat a foglalkoztatási intézkedéseket tárgyalja. továbbá pénzügyi támogatást ad a munkahelyek átalakításához. azzal a megbízással. Az intézkedésben való részvétel ösztönz i és követelményei A részvétel nem kötelez . vagy az oktatási rendszerb l érkez javaslatot használják a fogyatékosság megjelölésére. amelyek az úgynevezett Äcélzott elhelyezés´ (collocamento mirato) rendszerét megreformáló 1999-es törvényb l következnek. A törvény csökkentette a kvóta mértékét (15%-ról 7%-ra). Az NRB olyan fogyatékosoknak szolgáltatott. (Más tevékenységek más Äf áramban m köd ´ szervezetekhez. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Kísérletek történnek a munkaadók fokozott bevonására. Van néhány javaslat arra. és a teljesítés elmulasztása esetére bírságot ír el . akiket különleges csatornákon soroltak be ± ezek a bekerülési utak alkották a fogyatékosság definiálásának tényleges folyamatát. hogy a mérsékelten fogyatékos embereket is vegyék bele a közszolgálati szektor 3%-os kvótájába. hogy Äf áramú. Az NDA feladata. Társadalombiztosításijárulék-mentességet vezetett be azoknak a munkaadók nak az esetében. Ezzel egyidej leg megalakult a Nemzeti Fogyatékossági Hatóság (NDA) és a Comhairle. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatások szervezetek széles körével m ködnek. például a fogyatékosságot ismertet kampány segítségével. Az intézményi reform nyomán a fogyatékosság definíciója nyitott kérdéssé vált. hogy a FÁS miként határozza meg a fogyatékosságot. . hogy bevigye a fogyatékossági néz pontot az összes minisztérium és állami szervezet munkájába. de szigorúbban megköveteli a végrehajtást. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Konkrétan nincs meghatározva. információt szolgáltasson az állampolgárok összessége számára. Felmérések DÖNTÉSEK. a fogyatékos emberek Äcélzott elhelyezésének´ részeként. Munkájának fontos részét képezi a fogyatékos emberek tájékoztatása. Szakmai és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériumának fennhatósága alatt m köd FÁS-hoz. A Comhairle információs és tanácsadó szolgálat. els sorban az egészségügyi tanácsokhoz kerültek). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Gyakran a társadalombiztosítási segélyekre való jogosultságot. 150 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A FÁS tisztvisel i döntik el.

± hadirokkantak. a 2000. és munkába szeretne állni. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A fogyatékosság els dleges megállapítását orvosok végzik. ± munkában megrokkantak (invaliditi nel lavoro. ± milyen típusú munka lehet alkalmas a számára. munkaer -piaci szakért kb l. az 1990-es években lezajlott általános munkaer -piaci reform . és nem munkaképességcsökkenésének megállapítására. az INPS megállapítása szerint) legfeljebb 33 százalékos fennmaradt munkaképességgel. A tartományi foglalkoztatási szolgálatok (servizi all¶impiego) vezetik a fogyatékos munkanélküliek nyilvántartását. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az orvoscsoportok a WHO normáit és fogalmait alkalmazzák. ± munkavégzési kompetenciák. rendeletében foglaltaknak megfelel en. SZEMPONTOK A fogyatékos emberek öt f csoportja kaphat olyan min sítést. hogy az ügyfél felmérését szolgáló eljárásnak a személy Ämaradék munkavégz képességére. a munkaadók és a munkavállalók képvisel ib l. szociális munkásokból. A technikai bizottság orvosokból. Az orvoscsoport a technikai bizottság számára funkcionális diagnózist készít. A foglalkoztatási szolgálatok f áramú intézkedései és a munkaer piacon hátrányos helyzet más csoportokat célzó intézkedések közötti kapcsolatok: nincs kapcsolat. a technikai bizottság felméri és részletes munkaügyi és szociális profilt (WSP) készít róla. 151 DÖNTÉSEK. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs hozzáférhet információ. (pozitív képességére) kell összpontosítania. helyi és regionális kormányzati képvisel kb l. Ezt a négy csoportot a regisztrációt megel z en részletes felmérésnek vetik alá. az Egészségügyi Minisztérium 509/1988. aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel. hogy bekerüljön a kvótába: ± polgári rokkantak (invalidita del lavoratore. A polgári rokkantságot (amely dönt a nem biztosítási alapú segélyek szempontjából is) az egészségügyi szolgálattal közösen létrehozott orvoscsopo rtok mérik fel. A technikai bizottság által készített WSP a következ adatokat tartalmazza a vizsgált személyr l: ± képesítés. közülük is leginkább a tripartit (hátomoldalú) munkaügyi szakpolitikai megyei bizottságoké (Commissione provinciale per le politiche del lavoro). A háborús sérülés vagy (az INAIL által megállapított) foglalkozási ártalom miatt fogyatékossá vált emberek regisztrációja minden további felmérés nélkül történik. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nincsenek a készpénz-támogatási rendszerhez kapcsolódó követelmények. ± fogyatékosságának jellege és mértéke.Intézményi feladatok és kapcsolódások Az 1999-es törvény végrehajtása a tartományi kormányzatok feladata. fogyatékosgondozó és rehabilitációs szakemberekb l áll. ± siketnémák és vakok (akiknek az ellátásáról általában külön jogszabály rendelkezik). Felmérések Az 1999/68-as törvény hangsúlyozza. januári rendeletben el írt paraméterek szerint. A kvótába való bekerülés céljából történ fogyatékossá min sítés els lépéseihez Äátlépésre jogosultság´ szükséges (lásd alább). Azt a személyt. rokkant dolgozó igazolással) legfeljebb 45 százalékos fennmaradt munkaképességgel. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A kvóta-teljesítés 1999-es megszigorításának ellentételeként a munkaadóknak több beleszólásuk van az elhelyezési folyamatba. sz.

s ezt a törekvést a WAO. hogy a személy ne legyen képes a rendes munkahét 75%-ánál többet végigdolgozni? . szellemi) strukturális funkcionális korlátozottságokat idéz el ? ± Fennáll-e az elkövetkezend öt évben bármilyen súlyos egészségi probléma veszélye? ± Elég jelent sek-e a korlátozottságok ahhoz. hogy megtegyék a megfelel lépéseket. ± a munkába lép fogyatékos emberek egyéni költségkeretet vehetnek igénybe. ami azt jelenti. A REA pénzügyi ösztönz ket alkalmaz. nem a munkaadó. amely f ként az önkormányzatok munkahelyteremt tevékenységére épül. ± a fogyatékosoknak esedékes táppénzt az országos táppénzalap fizeti. munkahelyelosztó eljárást biztosít. Az általános foglalkoztatást el mozdító intézkedések (WIW) között számos. Az igényl k várólistára kerülnek. a költségkeret ugyanakkor meghaladhatja az adaptáció költségeit).szellemében. hogy az embereket eltérítse a fogyatékossági juttatásoktól. például: 152 ± a munkaadók minden felvett fogyatékos személy miatt meghatározott költségkeretet vehetnek igénybe (elvileg az adaptáció finanszírozására. ha a fizetett dolgozók legalább 5%-a fogyatékos személy. ± A WAO-járulék csökkenthet . Ez azonban nem bizonyult hatékonynak. ± a munkanélküli biztosításban részesül k és a foglalkoztatottak esetében az Országos Társadalombiztosítási Intézet (LISV) adminisztratív testületei (az Äuvik´). Intézményi feladatok és kapcsolódások Azok esetében. A tartósan munkanélküliekre irányuló intézkedések a részlegesen fogyatékos személyek számára is fontosak lehetnek.). A WSW-helyeket az önkormányzati kiválasztóbizottságok osztják el. A fogyatékos emberek integrációját a törvény a munkaadók és a szakszervezetek feladatkörébe utalja. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A REA bevezet je a reintegráció el mozdításának indokaként az egyenl séget nevezi meg. de a gyakorlatban a felmérést ebben az esetben is az Äuvik´ végzik. de a jelek szerint az intézkedések valódi mozgatórugója az a törekvés. amely (testi. A REA általános keretet ad a csökkent munkaképesség ek munkaer -piaci részvételének növeléséhez. A REA el dje. akik nem tartoznak egyik REA-jogosultsági csoporthoz sem (lásd alább). HOLLANDIA Intézkedések Az országos jelentés beszámol a csökkent munkaképesség ek reintegrációjáról szóló törvény (REA) keretében bevezetett intézkedésekr l. Sok ember csak részlegesen fogyatékos. álláskeres k munkához juttatására irányuló intézkedés van. Felmérések (REA) DÖNTÉSEK. A védett munkahelyek létrehozásáról szóló törvény (WSW) ett l független. a csökkent képesség felmérését az alábbi intézmények végezhetik: ± a szociális ellátást igényl k esetében az önkormányzat. ± a segélyben nem részesül regisztrált munkanélküliek és alkalmazottak esetében a Munkaügyi iroda. és a helyet a megfelel képesség személyek közül az kapja. hogy bizonyos mértékben kapcsolatban áll a f áramú munkanélküliellátó-rendszerrel (meglév munkaképességei révén).és a REA-felmérések közötti szoros kapcsolat is alátámaszt. aki a listán a legelöl áll. a WAGW (1987) kvóták alkalmazásával igyekezett rákényszeríteni a szociális partnereket. 1998 óta a WIW kedvezményezettjeinek köre nincs korlátozva (például a fiatalokra. tartós munkanélküliekre stb. SZEMPONTOK A csökkent munkaképesség ekr l szóló határozat (1998) négy kérdést jelölt meg: ± Fennáll-e olyan betegség.

akik a vállalat alkalmazottjaként váltak fogyatékossá (13.és a WVG-igénylések során (ha a REA-felmérést az önkormányzat végzi) alkalmazott gyakorlati szabványt. 153 4. a nemzeti biztosítási törvény és a foglalkoztatási törvény. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy Äel relátó cselekvése´ a REA szempontjából központi jelent ség . hogy a személy képes legyen munkafeladatait rendesen ellátni? A határozat rögzíti azoknak a lépéseknek a sémáját. A törvény arra kötelezi a munkaadókat. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Ha szükség van REA-támogatásra. és feltételezi. szakasz). Például: 1. hogy a Äszakmailag fogyatékos´ (yrkedhmmede) személyek számára elérhet vé tegyék a munkahelyeket. és ésszer alkalmazkodást biztosítsanak azok számára. abban mind biztosítási orvosok mind munkaer -piaci szakért k részt vesznek.± Szükség van-e REA-intézkedésekre ahhoz. Sokan válnak jogosulttá a REA hatálya alatt azáltal. Az országos jelentés f leg a WEA-val foglalkozik. akkor a munkaadó maga is kezdeményezheti az igénylést. 2. 154 . A felmérésr l szóló határozat tudomásul veszi a felmérési gyakorlatok változatosságát. fejezete tárgyalja. azok a személyek. akiknek a fogyatékossági juttatása (WAO. hogy az állásra jelentkez ket fogyatékosság alapján diszkriminálják. illetve a WSW. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Ha a felmérést az uvi hajtja végre (például a WAO esetében). Ez általános törvény. ezért WSW-várólistára kerülnek). A legfontosabbak: a munkakörnyezetr l szóló törvény (WEA). hogy más intézkedésekre szereznek jogot (Äátlépés´). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés tartalmaz környezetben végrehajtandó elemet. de az Äátlépést´ lehet vé tév juttatások esetében vannak ilyenek (például a WAO Äképességprofilt´ alkalmaz ± részletesebben lásd 1. a tervezési és építési törvény. azok a WSW-ben részt vev személyek. mivel az intézkedés során az illet nek állást kell találnia. függelék). akik nem kaptak WSW-állást (mivel túl kevés hely van. hogy az intézmények és a szakért k szorosan követik a WAO-igénylések során (ha a REA-felmérést az uvi vagy a munkaügyi iroda végzi). A törvény megtiltja továbbá a munkaadók számára. NORVÉGIA Intézkedések Számos különböz törvény tartalmaz intézkedéseket a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására. A diszkriminációellenes intézkedéseket a f jelentés 5. amelyek az említett kérdések megválaszolásához szükségesek. Waz vagy Wajong) kevesebb mint öt éve sz nt meg. a fogyatékossági juttatásban (WAO. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A REA egészét tekintve nem léteznek szabványos eszközök. mivel a REA alkalmazhatóságához el bb meg kell kísérelni állást találni az igényl számára. a munkaképesség fenntartását vagy visszanyerését célzó intézkedésben részt vev személyek (például kerekesszék a WVG mobilitásintézkedés keretében). Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem értelmezhet . amely nem kizárólag a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozik. 3. Intézményi feladatok és kapcsolódások A WEA-szabályok betartásának ellen rzése a helyi munkaügyi felügyel ség (Det lokale arbeidstilsynet) általános feladatkörébe tartozik. Waz vagy Wajong) részesed k.

Sokuknak sajátos munkahelyi problémáik vannak. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A WEA-útmutató nem ad iránymutatást vagy ajánlást arra nézve. Az alkalmazottak egyéni igényeiket. hogy szakmai fogyatékossá vált. sérüléssel. illetve lehetséges foglalkozásainak vagy munkahelyeinek a köre lényegesen lesz kült´. Általánosabban fogalmazva. mind pedig szellemi. sérelmeiket és kéréseiket a szakszervezeti képvisel jük (üzemi megbízott). Az egészségügyi és biztonsági részleggel rendelkez nagyobb vállalatoknál a munkaügyi felügyel k gyakran vesznek részt a munkahelyi adaptáció vagy a munkahelyváltás szükségességét vizsgáló felmérésben. 155 A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A WEA olyan szabályozó intézkedés. figyelembe véve azok kapcsolatát a dolgozó munkájára vonatkozó követelményekkel. mind pedig azokra. A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell létrehozniuk munkakörnyezeti bizottságot ( Arbeidsmilj utvalg) (u. a kimerültség vagy öregedés hatásaival stb. akik a fent említett problémákkal küzdenek. 23±24 szakasz). E csökkenés oka lehet betegség. és kérdéseiket közvetlenül a vállalkozás vezet jének is feltehetik. SZEMPONTOK A WEA. a Äkimerültség vagy az öregedés hatásai´ a nemzeti biztosítási törvény értelmében nem min sülnek fogyatékosságnak. PORTUGÁLIA . szociális vagy halmozott problémákkal. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A törvény lehet séget ad az alkalmazott munkaképességét esetlegesen befolyásoló egyéni és szociális körülményekre vonatkozó egyezkedésekre. akinek a jövedelemszerz képessége lecsökkent. és beleszólnak a szakmai fogyatékossá vált alkalmazottak akkomodációjával és munkahelyváltásával kapcsolatos ügyekbe. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A WEA-ban a kulcsszerep a munkaügyi felügyel knek jut. és minden olyan körülményt szabályoz. speciális munkahelyi intézkedésre vagy munkahelyváltásra szorul. képességcsökkenés vagy társadalmi kirekesztettség.Felmérések DÖNTÉSEK. miként kell a vállalkozásnak a csökkent munkaképesség mértékét és jellegét felmérnie. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A WEA minden intézkedése el írja a környezetben történ megfigyelést. hogy a munkahely átszervezését és technikai átalakítását minden egyes alkalmazott egyéni helyzete és képességei alapján kell végrehajtani. például testi vagy szellemi betegséggel. Ezen túl az útmutató világossá teszi. pszichológiai vagy szociális vonatkozásban befolyásolja. és akkomodációra. Ezek sokféle tényez vel állhatnak kapcsolatban. illetve a hatálya alá tartozó rendeletek nem definiálják a Äszakmai fogyatékosság´ kifejezés jelentését. sérülés. hogy a szakmai fogyatékosság kapcsolatban állhat mind testi képességcsökkenéssel. amely feladatok igen széles körét rója a munkaadóra. mind azokra. A foglalkoztatási törvény (Sysselsettingsloven) hatálya alá tartozó. akik ebben az összefüggésben szakmailag csökkent képesség nek nevezhet k´. munkaer -piaci intézkedésekr l szóló rendeletek definíciója szerint szakmailag fogyatékos az Äa személy.o. Ezek a vállalat összes alkalmazottjára érvényesek. képességcsökkenéssel. A nemzeti biztosítási törvény a fogyatékosság sz kebb definíciója felé közelít: a Äszociális problémák´. a biztonsági megbízott vagy a munkakörnyezeti bizottság útján terjeszthetik el . A törvényhez tartozó útmutató azonban ± amelyet a Munkaügyi Felügyel ség Igazgatósága ad ki ± tesz erre némi utalást: ÄA dolgozók egyéni készségekkel és igen eltér munkaképességgel rendelkeznek. amely a munkakörnyezetet testi. az alkalmazottnak lehet sége van bejelenteni. A gyakorlatban valószín leg az alkalmazott munkaképességének és készségeinek értékelésére más jogszabályi intézkedésben. Ehelyett azt hangsúlyozza. E testületek tagjai a munkakörnyezettel kapcsolatos kérdésekben szakképesítéssel rendelkeznek. A WEA igen általános. például a nemzeti biztosítási törvényben (Folketrygdloven) rögzített betegségi és rehabilitációs juttatás esetében alkalmazott felméréseket használják.

Ez a támogatás segíti a vállalkozásokat abban. ‡ hogy csökkent munkaképesség fogyatékos személyeket vegyenek fel. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A pénzügyi támogatási intézkedések keretében igényelhet támogatások esetenkénti megegyezés alapján fizethet k. ± A védett foglalkoztatási program (Programa sobre emprego protegido) tartós és fizetett munkahelyet biztosít. ± Egyéb specializált képzési és rehabilitációs programok (Rehabilitaç o Profissional). Felmérések DÖNTÉSEK.Intézkedések Portugáliában a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdítására programok széles köre áll rendelkezésre. A (legfeljebb 4 évig fizethet ) pénzügyi támogatások addig esedékesek. munkavégzés közbeni képzéssel. és ha lehetséges. akkor a rendes foglalkoztatásba történ átmenettel. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei Nem áll rendelkezésünkre információ. a fizetett állásban való elhelyezkedéshez szükséges egyéni. ‡ hogy olyan fogyatékos személyeket vegyenek fel. akiknek közvetlen munkaer -piaci integrációja csökkent munkaképességük miatt nem lehetséges. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Általában a fogyatékosságok országos listája (lásd 1. ‡ hogy határozatlan idej szerz dés keretében vegyenek fel fogyatékos személyeket. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE . ‡ hogy az épületek fogyatékos dolgozók funkcionális igényeinek megfelel átalakítása során eltávolítsák az épületszerkezeti akadályokat. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem áll rendelkezésünkre információ. valamint a szokásos munkaer piac által ki nem elégített igényeknek megfelel munkahelyek teremtésével. A segély formája az átalakítási vagy ismételt hozzáigazítási id szakért járó pénzügyi kompenzáció. vagya velük meglév szerz déseket határozott idej b l határozatlan idej vé alakítsák át. szociális és szakmai készségek megszerzésének és fejlesztésének támogatásával. amíg a fogyatékos személy csökkent munkaképessége fennáll. fogyatékosságának jellegét l és mértékét l függetlenül. E vállalkozások tehát nem kizárólag a fogyatékosok számára jöttek létre. és szakosított rehabilitációs intézetekben koordinálja. szakmai (re)integrációs intézkedésekkel. akik az integrációs id szak alat egyéni t felügyeletre és segítségre szorulnak. amely legfeljebb négy éven át fizethet . függelék) használatos. Intézményi feladatok és kapcsolódások A Foglalkoztatási és Képzési Intézet (Instituto do Emprego e Formaç o Profissional ± IEFP) a programokat a Centros de Empregokon (munkaügyi központokban). A védett foglalkoztatási programot azok a fogyatékos személyek vehetik igénybe. SZEMPONTOK A Centros de Empregokon által koordinált intézkedéseket bármely fogyatékos személy igénybe veheti. ± Az integrációs vállalkozások (Empresas de inserç o) célja a szegénység és a társadalmi kirekeszt dés leküzdése. 156 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket az IEFP tisztvisel i hozzák. Ilyenek például: ± Támogatás a fogyatékos személyek szociális és szakmai integrációjára (Apoios integraç o socioprofissional de pessoas deficientes).

hogy valamilyen fogyatékossággal élnek. 22 sz.. amelyek aktív szerepet vállalnak a fogyatékos emberek foglalkoztatásának el mozdításában.). A csökkent munkaképesség dolgozókat alkalmazó cégek ösztönzésként engedményt kapnak a társadalombiztosítási járulékokból. január 14. SPANYOLORSZÁG Intézkedések A csökkent munkaképesség dolgozók foglalkoztatására kvóta van érvényben. 2000.illetve járulékkedvezmények adhatók annak a cégnek. 01. Spanyolország a fogyatékos emberekr l adatbázist vezet (La Base de Datos Estatal de Personas con Discapacidad). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nem értelmezhet . Fogyatékossági helyzetek felmérése) útmutatóban ismertetett sémát alkalmazzák. 157 Felmérések DÖNTÉSEK. 26. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A fogyatékosság mértékének általános felmérése szempontjából nem értelmezhet . például a nem járulékalapú társadalombiztosítási juttatás. amellyel szimbolikusan elismerik azoknak a vállalkozásoknak az érdemeit. SVÉDORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt foglalkoztatási intézkedések a következ k: Társadalombiztosítási intézkedések: . SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A felmérések a Valoración de las situaciones de minusvalía (VM. Ezeket az intézkedéseket az autonóm tartományok szociális szolgálatai koordinálják. amely arra kötelezi a tartósan 50 f nél többet foglalkoztató munkaadókat. akikr l az állam illetékes közigazgatási szervezeti egysége elismeri. másrészt az. rehabilitációs központok és munkaügyi szolgálatok m ködtetésében intézmények igen széles köre vesz részt.A munkaadók el relátó cselekvésének el mozdítására egyebek mellett a prémio de mérito elnevezés díj szolgál. MTAS) és a Fogyatékos Emberek Képvisel inek Spanyol Bizottsága (CERMI) közötti megegyezés eredménye. vagy a különleges foglalkoztatási szolgálatok szolgáltatásait közvetítik. de annak betartatása szigorodott azáltal. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A csökkent munkaképesség mértékének felmérését követ en az érintett személy számára számos különböz intézkedés válik elérhet vé. amely a csökkent képesség ek számára védett foglalkoztatási központok létrehozását is magában foglaló programot indít. A kvótát a közelmúltban csökkentették. hogy magában foglalja mindazokat. amelynek célja egyrészt az. a munkában tapasztalható korlátozottságokra és a fogyatékosság foglalkoztatást befolyásoló egyéb néz pontokra vonatkozóan nincsenek érvényben különleges intézkedések. Támogatások és adó. akik esetében a munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 33%-os. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kvótareform a Munka. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik. SZEMPONTOK A kvóták betöltésére azok jogosultak.E. hogy munkahelyeik 2% csökkent képesség -át dolgozóknak tartsák fenn (27/2000 sz. hogy a kvótát nem teljesít vállalkozásoknak járulékot kell fizetniük olyan szervezetek számára. hogy információt adjon a fogyatékosokra vonatkozó feladatokat ellátó intézményekr l. A védett m helyek (Centros Especiales de Empleo).O. amelyek állást vagy képzést biztosítanak a fogyatékos embereknek.és Szociálisügyi Minisztérium (Trabajo y Asuntos Sociales. Ehhez általános fogyatékossági besorolás használatos. B. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Egy-egy bizonyos személy fogyatékossága mértékének meghatározásában nincs szerepe. királyi rendelet..

a funkcionális és a munkahelyi tesztek eredményéhez. a szóban forgó dolgozót Äkülönleges szerz dés´ alapján foglalkoztatottnak kell tekinteni. Ha a munkaadó fogyatékos dolgozó felvétele érdekében pénzügyi segítségben részesül (átalakítási támogatás. hogy a személy a Ä(végtelenségig) bolyong a jóléti hivatalok között´ (svédországi jelentés 18. Ha azonban az objektív orvosi eredmények nem támasztják alá kell képpen a biztosítási juttatásokra való jogosultságot (lásd 1. A munkaer -piaci hatóságok ezt a kérdést ugyanakkor a foglalkoztathatóság szempontjából vizsgálják. A munkaer -piaci hatóságok gyakran megkövetelik. szerepköréb l következ teend i elvégzéséhez. akkor az illet t visszaküldhetik a társadalombiztosítási hivatalhoz. ami azt jelenti. adaptációs intézkedéseket és segélyeket vehetik igénybe: ± Pénzügyi támogatás a munkahelyi segélyekhez ± pénzügyi támogatás a költségeket visel személynek (például a munkaadónak). függelék). betegesked emberek esetében általában nem áll fenn)´ (svédországi jelentés. Ha a PEO valakit foglalkoztathatónak min sít. a munkaadónak fizethet AMSintézkedésekkel (lásd alább). A svédországi jelentés a következ módon elemzi az érintett intézmények különböz néz pontja it: ÄA társadalombiztosítási hivatal munkaképtelenségre vonatkozó felfogása individuális. A jelentés szerint elképzelhet . és az egyén feltevéseihez köt dik. vagy bármelyik leányvállalatánál. Fogyatékossági segély. más szóval az (orvosi igazolásban leírt) egészségállapothoz. vagy állása megtartásának. drogfügg k). önfoglalkoztatott stb. vagy b) foglalkoztatás a közszférában (állami. különleges önkormányzati állásokat és egyéb intézkedéseket olyan. Rehabilitációs juttatások és szolgáltatások. szubvenciók).). ha ez a támogatás a feltétele a szóban forgó személy felvételének.av. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei . A törvény intézkedéseit a fogyatékos emberek is igénybe vehetik (lásd a f tanulmány 5. írásos anyagok kinyomtatása Braille-írással stb. 158 ± Támogatott foglalkoztatás ± a regionális munkaer -piaci bizottság különleges támogató személyt jelöl ki a további képzésre és a foglalkoztatási id szak kezdetén támogatásra szoruló csökkent munkaképesség személy mellé. ± Különleges intézkedések a látási vagy hallási képességcsökkenéssel rendelkez k számára. fejezetét). akkor az illet nek az önkormányzati szociális jóléti irodánál kell ellátást vagy szolgáltatást igényelnie. aki annak a költségeit viseli. vagy súlyos pszichiátriai problémákkal küzd tartósan munkanélküliek. azaz egészséges legyen és ösztönzött (ami a munkanélküli. megyei. A munkakörnyezetr l szóló törvény: a törvény intézkedéseinek általános adminisztrációját a Munkakörnyezeti Hatóság (www. ± Szubvencionált foglalkoztatás: a fogyatékos személy munkaadója szubvencióban részesülhet. hogy a csökkent munkaképesség egyén személyi segít re szorul alkalmazotti. A munkaer -piaci bizottság (AMS) intézkedései: A fogyatékos álláskeres k az AMS-t l egyebek mellett az alábbi speciális. mint például a szociális egészségügyi fogyatékossággal él k (alkoholisták. 2. o). 3. aki a foglalkoztatásvédelmi törvény értelmében az elbocsátás ellen különleges védelemben részesül. nehezen foglalkoztatható személyek számára. hogy a személy készen álljon a munkaer -piaci belépésre. vö. Ezen túlmen en az önkormányzatok is adnak szociális ellátást. ± Védett foglalkoztatás: a) foglalkoztatás a Samhall vállalatnál.se) végzi. ± Támogatás személyi segítséghez ± anyagi támogatás a munkaadó vagy más olyan személy számára. hogy az állásban való elhelyezkedés valódi esélyeit latolgatják. Munkahelyi segélyek és segédeszközök ± a társadalombiztosítási hivatalnál kezelt munkahelyi segélyek a rehabilitációs eljárás részeként adhatók. vagy önkormányzati szinten). hogy némi átfedés van a társadalombiztosítási hivatal és az állami foglalkoztatási hivatal (PEO) feladatköre között.1. például személyi segít k képzése. o. Intézményi feladatok és kapcsolódások Látható. 17. az LSS hatálya alá tartozó személyek.

). az utazás módjáról és id tartamáról. a munkaid r l. hogy Äa társadalombiztosítási tisztvisel k gyakran keverednek fáradságos vitákba a munkaadókkal arról. A jelentés megemlíti. hogy ezt a segélyt azok is igénybe vehetik. Azok a PEO-nál regisztrált személyek. 17. és a fent leírt módon a szociális jóléti irodák útveszt jébe kerülnek. a foglalkoztatott fogyatékos személyek diszkriminációját tiltó törvény által el írt kötelezettségei is. azt kockáztatják. szakmai oktatás stb. a diagnózis vagy a képességcsökkenés nem jelent jogosultságot. esetleg valamely fentebb említett juttatás támogatásával. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Orvosi igazolásra általában szükség van. . arról. A juttatások csak a többi tevékenység vázát alkotják. továbbá az effajta segítség mennyibe kerül a fogyatékos személy számára. és hogy az illet a fogyatékoson kívül kap-e valakit l ezért pénzt. de az orvosok szerepe nem jelent s. hogy melyikük nem képes megfelelni a tartósan beteg alkalmazottak ellátásával kapcsolatos elvárásoknak´ (svédországi jelentés. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A vakok vagy siketek (illetve a súlyos halláskárosodással él személyek) minden további nélkül jogosultak a fogyatékossági segélyre. a munkafeladatokról. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE A munkaadó nincs kifejezetten kötelezve arra. hogy foglalkoztathatatlannak min sítik ket. A munkaadóknak a beteg dolgozókkal kapcsolatban bizonyos kötelességeik vannak. amelyek arra ösztönzik ket. (Megjegyezzük.. vagy 2) jelent s megélhetési többletköltségekkel néznek szembe.´. hogy a személy «b) csak egy másik személy folyamatos segítségével képes jövedelmez munkát végezni. akik nem fogadják el az ket a munkába visszasegít intézkedéseket. akik 1) mindennapos tevékenységeik során egy másik személy id igényes segítségére szorulnak. hogy ki segít. hogy hozzájáruljon a fogyatékossági segély által fedezett költségekhez.A fogyatékossági juttatási kérelmek elbírálásában alkalmazott Älépésr l lépésre´ eljárás során meg kell vizsgálni a rehabilitáció és a munkába való visszatérés lehet ségét. másik munkahelyen. Mi itt csak a jövedelmez munka fenntartásához adott segítséget tárgyaljuk. akinek a funkcionális képessége Äjelent s id re olyan mértékben lecsökkent. SZEMPONTOK Annak fizethet . Az Országos Társadalombiztosítási Bizottság ajánlása szerint a társadalombiztosítási irodának információt kell gy jtenie a munkaadóról. és más. A kulcsszerepet a társadalombiztosítási hivatal személyi állománya játssza. a segítséghez szükséges id r l és a segítség gyakoriságáról. o. Vannak azonban rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségei (hozzá kell járulnia saját alkalmazottai rehabilitációs költségeihez). hogy a felsorolt intézkedéseket végrehajtsák. de a rehabilitációs tevékenységek tartalma sokféle lehet: képzés a korábbi munkahelyen. hogy milyen fajta segítséggel képes a fogyatékos személy a munkahelyre utazni. A fentebb tárgyalt juttatások célja a jövedelem-fenntartás. arról. A tanulás (állami oktatási támogatás mellett) ebben az összefüggésben szintén jövedelmez munkának tekintend . a munkahelyen belüli mozgáshoz szükséges segítségr l.. 159 Felmérések Fogyatékossági segély DÖNTÉSEK. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyet kell értenie. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A valódi élethelyzetekben történ megfigyelés nagy jelent ség .) Ugyanakkor. A társadalombiztosítási hivatalok igen széles mozgástérrel rendelkeznek az egyes esetekben megfelel szakmai rehabilitációs intézkedés megválasztása terén. a munkafeladatok (egy részének) elvégzéséhez szükséges segítségr l.

pszichológiai képességtesztet és gyakorlati képzést kínál. jelenleg állásközpont plusz irodák ± lásd alább) fogyatékosfoglalkoztatói tanácsadói (DEA-k) koordinálnak.Munkaer -piaci szolgálati intézkedések DÖNTÉSEK. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A rehabilitációs eljárás bizonyos mértékig lehet vé teszi a környezetben történ megfigyelést. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZE REPE A fogyatékos személynek mindig el kell fogadnia a besorolást. akinek funkcionális korlátozottságok miatt lecsökkent a 160 munkaképessége. E kategóriákat diagnosztikai (például szív. amelyeket a munkaer -piaci szolgálat (állásközpontok. Ha a felmérés alapján az illet nem min sül azonnal foglalkoztathatónak. Ezek a rehabilitációs eszközök azonban els dlegesen nem arra szolgálnak. hogy a PEO-k egyre inkább hajlamosak a nehezen foglalkoztatható személyeket szakmailag fogyatékosnak min síteni (svédországi jelentés 18. Az AF-Rehabilitering számos munkatesztet. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntést a PEO-tisztvisel hozza. ± Munkahelyi bevezet program. SZEMPONTOK Az intézkedések mindegyike esetében a következ fogyatékosságdefiníciót alkalmazzák: Äaz a személy él munkával kapcsolatos fogyatékossággal. aki széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Egyes programok. vagy várhatóan nehézségekbe fog ütközni´. hogy a fogyatékosság és az alacsony szint foglalkoztathatóság között elmosódik a határ. 161 . munkaer -piaci szolgálattal szerz dött ügynökségek által lebonyolított. amely sokféle. A Svéd Nemzeti Ellen rz Hivatal jelentése arra a következtetésre jutott. különösen a New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP) elérhet k a New Deal munkaközvetít k révén is (akiknek az állásközpont plusz irodákban is van székhelyük).). a PEO-hivatalnok funkcionális vagy munkatesztet írhat el a munkaer -piaci intézetnél (ennek neve 2001. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Nincs. E formálisan rögzített. aminek keretében a munkaadó hat hétig heti rendszerességgel támogatást kap azért. óta AF-Rehabilitering. o. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A személyt a PEO-tisztvisel egy fogyatékossági kategóriákat tartalmazó lista (handikappkoder) alapján min síti fogyatékosnak. hogy megállapítsák a személy fogyatékossá nyilvánításának feltételeit. Äinnovatív programot´ tartalmaz az állások közvetítésére. Ez a besorolás foglalkoztatási szubvenciókra és Samhall-munkahelyekre jogosít. kerekesszék-használat) elemek alkotják. a munkakezd személyeknek szóló tanácsadásra és támogatásra vonatkozóan. a munkaer -piaci közigazgatás egyik speciális egysége). ± New Deal a fogyatékos emberekért (NDDP). fogyatékossághoz kapcsolódó kategóriák és eszközök ellenére a jelentés azt sugallja. elhelyezési tanácsadás stb. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az országos jelentésben említett intézkedések között számos olyan program szerepel. A személynek regisztráltatnia kell magát az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál (PEO). és ezért a szokásos foglalkoztatásba való belépése vagy bennmaradása nehézségekbe ütközik. Az intézkedések a következ ket foglalhatják magukba: ± Foglalkoztatási felmérés és képzési.és érrendszeri és/vagy tüd betegségek) és képességcsökkenés-központú (például mozgáskorlátozottság. hogy a fogyatékos személyt az új állásban kipróbálja. A leginkább fogyatékos álláskeres k ezekhez az intézetekhez kerülnek.

vagy támogatott üzemekben. 162 Felmérések Workstep . hogy valóban olyan mértékben csökkent-e munkaképessége. ± Workstep. amit a tartósan munkanélküliek is igénybe vehetnek. amely támogatott foglalkoztatási program. Ez jelenleg adójóváírás formájában m ködik. (A szolgáltató lehet munkaadó. amely hasonlít a New Deal programokhoz. ha egy IB-ben részesed személy dolgozik. ± Munkaalapú tanulás feln tteknek. Vannak azonban bizonyos felmentést élvez és jóváhagyott kategóriák. Az intézkedésekben való részvétel ösztönz i és követelményei A DEA-k révén lebonyolított intézkedések egyike sem feltételez juttatásokra való jogosultságot. ahol munkára vonatkozó interjúkat kell készíteni (ONE kísérleti terület). különben fennáll az a veszély. és a munkaképességi jelentés bevezetése mind annak a hagyományos gyakorlatnak a megváltoztatását segítik el . a szolgáltató pedig támogatást kap. ahogy a támogatott foglalkoztatás id tartama n . Az ügyintézést az AtW-tanácsadók végzik. amely támogatja a fogyatékos emberek f áramú foglalkoztatását. és az Äengedélyezett munka´ lehet sége a közelmúltban kiszélesedett. ± Otthoni képzés. ami feltehet en azzal jár. hogy elveszíti segélyjogosultságát. A foglalkoztatott fogyatékosok jövedelemkiegészítést is igénybe vehetnek. 2002 áprilisában a munkaer -piaci szolgálat irodáit összeolvasztották a juttatást folyósító szervezetek irodáival.± Munkael készítés. hogy a szolgáltatók a kevésbé fogyatékos dolgozókat részesítik el nyben. Ezen kívül az NDDP. Például a Workstep keretében támogatott munkahelyeket biztosító szolgáltatóknak a nem támogatott foglalkoztatás felé kell irányítaniuk az érintetteket. amely kizárta az IB kedvezményezettjeit a foglalkoztatási programokból. akkor kötelez részt vennie az interjúkon. Egy közelmúltbeli újítás értelmében a munkaképtelenségi segélyt igényl személy felmérését végz jóváhagyott orvosoknak (lásd 1. a speciális felszerelést és a helyiség átalakítását. Az alkalmazott megkapja bérét a munkáért. amely megnevezi azokat a munkával kapcsolatos tevékenységeket. függelék) munkaképességi jelentést kell készíten iük. létrehozva ezáltal a állásközpont plusz irodákat. például önkéntes szervezet vagy helyi önkormányzat. vagy az állásajánlattal rendelkez k számára a Hozzáférés a munkához (AtW) program fizeti a közvetít k. Az NDDP-intézkedések igénybevétele érdekében a fogyatékos személynek nem kell elhagynia az IB-t. amelyek lehet vé teszik a juttatásban részesül k számára. Intézményi feladatok és kapcsolódások A kormány több lépést is tett a munkaer -piaci szolgáltatások (állásközpontokban történ ) biztosítása és a társadalombiztosítási juttatások (a juttatásokat folyósító irodáknál történ ) igénylésének folyamata közötti kapcsolat er sítésére. A fogyatékos emberek vagy állásban dolgoznak. ez az úgynevezett fogyatékossági adójóváírás (DPTC). hogy automatikusan DPTC-jogosultakká váljanak. Hagyományosan.) A már foglalkoztatott emberek. és ezt olyan politikával kívánják ösztönözni. akik munkán kívüli fogyatékossági juttatásokat kapnak. különösen a fogyatékos személyek számára. és nem kell (kisebb összeg ) álláskeres i segélyt igényelnie. a munkaer -piaci szolgálattal kötött szerz dés alapján. de gyakran csak közvetít . az állásközpont pluszok létrehozása. Ezt segítik el az Äátlépésre´ irányuló intézkedések. a támogatómunkások díját. Ezek a szerz dések általában teljesítménybeli célkit zéseket is rögzítenek. mely szerint az egy dolgozó miatt esedékes támogatás úgy csökken. ha az igényl olyan területen él. A DPTC szándéka szerint lehet séget teremt azoknak az embereknek a foglalkoztatásba történ bevonására. A munkaadó nem feltétlenül részesül szubvencióban. Ezen kívül. hogy továbbra is jogosult a juttatásra. Számos ügynökség szolgáltat a fogyatékosoknak. amelyeket a szóban forgó személy fogyatékossága ellenére is el tud végezni. akkor az felveti a kérdést. A munkaképességi jelentésben foglalt eredmények (jelenleg) nem befolyásolják a fogyatékosság megállapítását a munkaképtelenségi segélyre vonatkozóan. az utazást a munkahelyre.

MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Technikailag a felmérés nem a környezetben történ megfigyelésen alapul. vagy ha dolgozik. ± az illet nek legalább hat hónapja kell segélyen élnie. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az átlépési feltételeket és a fogyatékosságteszt elemeit döntéshozói útmutató rögzíti. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE 2001 áprilisa óta a Workstep helyek fenntartóinak (amik. amely automatikus jogosultságot jelent (Äátlépés´). Kétes esetben az illet orvosától további bizonyítékok kérhet k. SZEMPONTOK Két f szempont van: ± az illet nek meg kell felelnie a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényben (DDA) foglalt fogyatékosságdefiníciónak. a karok és a kezek használatára. és fejlesszék foglalkoztathatóságát. az öntudatra. mint korábban. a járás képességére. és a Äfogyatékosságtesztr l´ is k döntenek az igényl saját orvosa által biztosított információk alapján. Fogyatékossági adókedvezmény DÖNTÉSEK. korlátozottságára vonatkoznak. hogy a személy megfelel a DDA-definíciónak. és a többi jogosultsági feltétel közül legalább egy teljesül. hátrányosan befolyásolja mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét. vagy a közelmúltban részesednie kellett egy vagy több olyan társadalombiztosítási juttatásban. hogy tudatosabb és el relátóbb munkával meghatározzák a fogyatékos személy er sségeit. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A felülvizsgált programban nagyobb hangsúlyt kap az intézkedésnek az alkalmazott igényeihez történ igazítása. vagy ne tudja meglév állását megtartani a nyílt munkaer piacon. akkor Äfogyatékosságtesztre´ kerülhet sor. SZEMPONTOK A szempontok két f csoportból állnak: Új igénylés esetén a személynek részesednie kell. 163 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az átlépés feltételeit hivatali tisztvisel k ellen rzik. de ritka. s ezt követ en lehet ellen rizni a szempontokat. A gyakorlatban azonban a jogosultság meghatározásának folyamata megfelel elhelyezés biztosításával is kezdhet . hogy a személy ne tudjon álláshoz jutni.DÖNTÉSEK. vagy ha éppen most kerül ki az oktatásból. a beszéd érthet ségére. ezek például az állás. Átlépésre az igénylés meghosszabbításakor is van lehet ség. 2001 áprilisát megel z en az els szempont az volt. a hallás korlátozottságára. Ha nincs átlépést lehet vé tév jogosultság. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A DEA igazolja. és hogy termelékenysége a szokásos termelékenység 30 és 80%-a között legyen. lehetnek közvetít szervezetek vagy munkaadók is) a dolgozók nem támogatott foglalkoztatás felé terelését mint kit zött célt szigorúbban kell követniük. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A DEA-nak útmutató áll rendelkezésére a DDA-ban szerepl definícióról. különösen az ellátási és a mobilitási juttatások fel l kiindulva (például a fogyatékossági életjáradék magasabb szintjeihez). A SEMA-k (a f társadalombiztosítási juttatásokhoz szükséges vizsgálatokat végrehajtó egészségügyi szolgálatok) igénybe vétele lehetséges. akkor bizonyítottan segítségre kell szorulnia a munkában. amely lényegesen és tartósan. a látás. A fogyatékosságteszt esetében a 21 alkalmatlansági feltétel egyikének kell megfelelni. azaz olyan testi vagy szellemi képesség-csökkenéssel kell rendelkeznie. A feltételek hasonlóak a munkaképtelenségi segély ügyintézése során alkalmazott egyéni képességfelmérésben (PCA) használt feltételekhez. A várakozások szerint az ilyen célok a szolgáltatókat arra ösztönzik. vagy a teljes 40 órás munkahét ledolgozására való képesség stb. és a fogyatékos személy munkára való felkészítésben és tanácsadásban is részesül. a DPTC azonban sokkal alacsonyabb munkaképtelenségi . mint fentebb már utaltunk rá. állásának veszélyben kell lennie.

az a f kérdés. személyi ellátás. ha továbbra is végigdolgozza a normális munkahetet anélkül. társadalmi érintkezés. a munkaadó szerepénél). 164 3. míg más leírások nem. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A juttatást az érintett személynek kell igényelnie. itt szerepel annak általános leírása. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) Kapcsolat a fogyatékosság más definícióival Korhatárok Jövedelemtesztelés. más eszközök használatára adott engedmények (tévéel fizetés. hogy a személy képes-e végigdolgozni a munkahetet. nem válik jogosulttá.). hogy a munkaadó megfelel átalakításokat hajtana végre. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. hogy a fogyatékosság értékelése figyelembe veszi a foglalkoztatás konkrét körülményeit (lásd lejjebb. például a tömegközlekedés ingyenes vagy kedvezményes igénybevétele. tartós ellátási és támogatási szükséglet´. telefonköltség stb. ha készpénz: szabványos összegek. fogyasztási többletköltségek) Az intézkedés jellege (szolgáltatás vagy készpénz. hogy mit kell érteni Äjárás´ alatt. akkor tok a teszt eredménye pozitívnak tekinthet (Döntéshozói útmutató DMG13040). hogy az érintett személy szükségleteinek valamilyen rendellenes állapotból kell következnie. Egyes leírások kikötik. és adókedvezmények. hogy a szóban forgó intézkedés szempontjából ki min sül fogyatékosnak. mint amilyenek a hosszú távú gondozás. Az ausztriai ellátási biztosítás esetében például a leírás szerint a jogosultság feltétele Äa testi. vagy eltekint bizonyos felada elvégzését l. hogy a munkaadó tett-e különleges engedményeket a szóban forgó személy számára. érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. valamint a fogyatékosokat megillet engedmények. . Kiemelt képességcsökkenések: Itt teszünk említést arról. hiszen csupán egyetlen feltételnek kell megfelelni (vö. Aki állítása szerint kimerül egy szokásos munkahétt l.szintet követel meg. vannak-e olyan konkrét képességcsökkenések. például azt is. Ha a munkaadó több pihen id t. különleges szüneteket engedélyez. A MUNKAADÓ(K) SZEREPE Annak tesztelése során. de meg kell említenünk. mozgás. A svédországi LSS leírása szerint azonban az a személy fogyatékos. saját er b l történ részfinanszírozás A Felmérési eljárásokat az alábbiak szerint írjuk le: Általános definíció: Ha van ilyen. Az útmutató részletesen leírja a teszt alkalmazásának módját. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel el mozdításában alkalmazott definíciók A mindennapos tevékenységek során segítségre szoruló vagy többletkiadásokkal szembenéz emberek támogatására a tagállamokban olyan intézkedések szolgálnak. otthoni segítség. amelyek egy bizonyos támogatásra kifejezetten feljogosítanak. a készpénz-juttatások a közlekedési költségekre. a folyó költségek megtérítése. speciális diétákra és egyéb szükségletekre. vagy amelyekre különleges intézkedések vonatkoznak. Az országonkénti összefoglalók a háttérinformációkat az alábbi alcímek szerint rendezik: Intézkedések Intézményi feladatok A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. a PCA-ban a pontok összesítésével). aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz szembe´. szellemi.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A BPGG ápolási segélyeket ad a nyugdíjasoknak (f leg az öregségi és a fogyatékossági nyugdíj esetén). valamint a Äszélesebb értelemben vett´ mozgás el segítése értend . vagy akik dolgoznak stb. Személyi állomány: A személyi állomány orvosokból. Szabályok és eszközök: Megfigyelés a környezetben: Ezen a ponton némi betekintést nyerhetünk abba. független életvitelre irányuló intézkedés a szövetségi ápolási segélyr l szóló törvény (BPGG) (1993). és hogy a személy állapota mennyire súlyos. hogy a segélyeket a nyugdíjasok számára a nyugdíj-biztosító intézetek fizetik. A nyugdíjasok esetében a segélyek adminisztrációja a nyugdíjintézetek feladata. de a régi tartományi szint intézkedések továbbra is hatályban maradtak. akkor a felel sség átszállhat egyik intézményr l a másikra. ahol ilyen el fordul. a mosakodásra. a finanszírozásuk a központból történik. és ekkor új felmérésre kerül sor. Ha a személy jövedelme és/vagy foglalkoztatási helyzete megváltozik. 4. de rövidített eljárásra is feljogosíthat. szociális munkásokból. A kifizetéseket a központi kormányzat bevételei fedezik. és a sz ken értelmezett mozgás segítésére. az országos jelentések elkészítésének id szakára. Minden információ 2001-re vonatkozik. szükségtelenné téve ezáltal a részletekbe men felmérést. A 2002. 165 AUSZTRIA Intézkedések Az országos jelentésben szerepl legfontosabb. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A segélyt készpénzben fizetik ki. amelyek (ugyanolyan alapon) ápolási segélyt adnak azoknak. A törvény részben felváltotta a megyei szociális segítségre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit.Egy-egy képességcsökkenés kiemelt lehet történelmi okokból. akiknek a f jövedelemforrásai a kiegészít juttatások. január 1-jét megel z változásokra felhívjuk a figyelmet. a gyógyszerek bevételére. a ruhák mosása és egyéb otthoni tevékenységek. és nem kell elfogadnia a gondozókat foglalkoztató intézmény ellátási szolgáltatásait. Az intézkedés hét szintet különböztet meg aszerint. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az ÄIntézményi feladatok´ címszó alatt már említettük. az étel elkészítésére és elfogyasztására. hogy legyen a gondozó munkaadója. szint 160 óra). illetve beleszóljon szükségletei kielégítésének módjába. Egyes országokban például lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. szint: 50 óra. hogy meghatározza saját szükségleteit. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Különbséget kell tenni a személyi ellátás (Betreuung) és támogatás (Hilfe) között. például felkelésre. illetve mennyire intenzív ellátást igényel (5±7. mivel egyes tagországokban az érvényben lév intézkedések lehet vé teszik a fogyatékos személy számára. A nem nyugdíjasoknak fizetett segélyeket a tartományok hangolják össze. A BPGG mellett kilenc olyan további megyei törvény van érvényben. A személyi ellátás a személyi higiéniára. lefekvésre irányul. Támogatás alatt az étel és a gyógyszerek kiszállítása. ápolókból. a takarítás. hogy a fogyatékosságot a szóban forgó intézkedés milyen mértékben tekinti bizonyos szociális és környezeti feltételek függvényének. a nem nyugdíjasok esetében pedig a tartományi kormányzatok szociális hivatalai. amelyek mindegyike legalább 180 órányi ellátást foglal magában). A fogyatékos személy szerepe: Ez az alcím els sorban a természetbeni intézkedéseket és a nem helyettesíthet készpénzjuttatásokat érinti. multidiszciplináris munkacsoportokból. A közelmúltban . vagy a társadalombiztosítási rendszer köztisztvisel ib l állhat. szintek. hogy az igényelt ellátás egy hónapban hány órát vesz igénybe (1.

amelyek az 5. 40. amely el reláthatólag legalább hat hónapig fennmarad´. szellemi.). a részt vev személyi állományt orvosok alkotják. akik a f nyugdíjrendszerhez hasonló struktúrában dolgoznak. és tanulmányokkal alátámasztható.html). A tartományi rendszerek kínálnak olyan szolgáltatásokat. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A személy szükségleteivel kapcsolatos saját beszámolóra nincs hivatalosan szükség. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az útmutató szerint ajánlott a vizsgálatokat a személy otthonában elvégezni. Az ellátási segélyekben részesül k mentesülnek a telefon illetve a rádió/televízió el fizetési díjai alól. mint a megyei szociális hivatalok. szakasza kimondja. 50±180 óra havonként). de ez nem kötelez . hogy az egyes tartományokban hasonló az odaítélt segélyek eloszlása (ausztriai jelentés. szintnek felelnek meg.gv. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE: A fogyatékos személynek az igénylés során információt kell adnia azokról a juttatásokról. o. és jogosulttá vált a fogyatékossági nyugdíjra. A rendelet olyan felmérési szabályokat tartalmaz. és ügyére egy parlamenti felszólalás is kitért. majd egy bizottság vizsgálja felül. BELGIUM Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt intézkedések a szövetségi integrációs segély és a Flamand Alap . (Lásd http://www. mint a salzburgi hivatal értékelése szerint. SAJÁT ER B L TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS A nyugdíjasok esetében nincs jövedelemteszt. amelynek m ködését a nyugdíjintézetek felügyelik. amikor nem tudta folytatni részmunkaid s állását. KORHATÁROK Nincsenek ± az intézkedések minden korosztályra vonatkoznak (egy közelmúltbeli reform nyomán még a legfiatalabbakra is). például ha éjjel-nappali ápolásra van szükség (Stufe 6). érzelmi vagy érzékszervi fogyatékosság miatti. amelyek a felmérés lebonyolítójának lehet vé teszik az egyes tevékenységekhez rendelt hónaponkénti óraszámok összegzését az ellátási szint megállapítása érdekében (Stufe 1±5. például a siketség és a vakság. hogy a jogosultság feltétele Äa testi. hogy a nyugdíjintézetek a felmérések során er sebben technikai/orvosi megközelítést alkalmaznak.at/pd/pm/XXI/J/texte/018/J01819_. A szerz dött orvos egészségügyi jelentését egy intézeti orvos.például vitás helyzet alakult ki Andrea Mielke ügyével kapcsolatban. A legmagasabb ellátási szintek esetében (Stufe 5±7) az orvosi jelentésnek le kell írnia a különleges ellátási igény jellegét. 166 Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A BPGG 4. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Négy kiemelt képességcsökkenés jogosít fel rögzített szint ápolási segélyre. A biztosítási intézet felmérése szerint szükségletei alacsonyabb szintre kerültek. A különféle hatóságok ugyanakkor törekednek megközelítéseik összehangolására. tartós ellátási és támogatási szükséglet. illetve más intézményi adatokról. Egy további bizottság hozza meg a végs döntést. amelyekben részesül.parlament. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A szövetségi törvény értelmében. amelyek díja jövedelemfügg . vagy az illet teljesen mozgásképtelen (Stufe 7). Andrea Mielke esete (lásd feljebb) azt sugallja. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Egy 1999-es rendelet rögzítette az egyes ellátási tevékenységek id szükségletét.

amelyekkel kapcsolatban segítségre szorul. otthoni segítséget. ± kommunikáció és társadalmi érintkezés.a Fogyatékos Személyek Integrációjáért közvetlen kifizetési intézkedései. ezen kívül általános jövedelemküszöb is van. az adminisztrációt az Egészségügyi Minisztérium látja el. ha nem. . de ha azt már jóváhagyta. JÖVEDELEMTESZTELÉS. és a két juttatásra való jogosultságot ugyanazon bizonyítékok alapján. amely némileg alacsonyabb összeg juttatásokat kínál. A 65 évnél id sebb emberekre egy másik intézkedés vonatkozik. akkor a költségkeret megemelhet . 167 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az integrációs segély a funkcionális képességcsökkenések miatti többletkiadások támogatására szolgál. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a Flamand Alap kezdeményezése. Felmérés Integrációs segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A segély azokra irányul. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Integrációs segély: ha a kedvezményezett dolgozik. A jogosultság meghatározásában az alábbi területeken tapasztalható korlátozottságok bírnak jelent séggel: ± mozgás (ideértve az otthon elhagyását). A közvetlen kifizetési rendszer a fogyatékosság ugyanazon általános definícióját használja. KORHATÁROK Az integrációs segély a 21 és 65 év közötti személyeknek fizethet . A helyi önkormányzatok további. független életvitellel kapcsolatos szükségleteket célzó intézkedéseket is hoznak. ± felügyelet nélküli életvitel. mint a flamand alap összes intézkedése (ideértve például a foglalkoztatási intézkedéseket is) ± lásd alább: Általános definíció. együttesen mérik fel. akik csak korlátozottan képesek a független életvitelre. akkor keresetének a garantált minimális jövedelemszintet meghaladó részét levonják a segélyb l. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az integrációs segélyt készpénzben fizetik ki. akkor a kifizetések 65 éves életkoron túl is folytatódnak. ± étel elkészítése és elfogyasztása. A kiadásoknak összhangban kell lenniük a beadott kiadási tervvel. és csak Flandriában m ködik. Ideális esetben a költségkeret megfelel a fogyatékos személy által benyújtott kiadási tervnek. Flamand Alap ± Az alap csak a 65 év alattiak kérelmeit fogadja el. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az integrációs segély intézményi szinten kapcsolódik a fogyatékosok jövedelemhelyettesít segélyéhez. A közvetlen kifizetési rendszer kifejezetten a személyi ápolók alkalmazásához kapcsolódik. A közvetlen kifizetési rendszer esetében a személynek költségkeretet bocsátanak a rendelkezésére mindennapos tevékenységeinek elvégzése során tapasztalható korlátozottságainak megfelel en. amely leírja a finanszírozandó személyi ellátás szintjét és a megfelel tevékenységeket. hogy a fogyatékos személynek mekkora a mozgástere azoknak a tevékenységeknek a megnevezésében. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az integrációs segély finanszírozása szövetségi szinten történik. A rendszer szabályai nem korlátozzák a személyi ápolók tevékenységeit. támogatást a mozgásban stb. a korlátozottság mértékét l függ en négyféle összegben. ± háztartási teend k. Lejjebb részletesebben kifejtjük. adhatnak ellátást. ± személyi ellátás és higiénia. az Allocation pour l¶aide aux personnes agées (Id skorú személyek segélyezése).

amely a definíció szerint Äa szociális integráció lehet ségeinek elhúzódó és lényeges. naponként. ha a felek nem értenek egyet. Habár a multidiszciplináris felmérést rendelkezés írja el . A Flamand Alap közvetlen kifizetései ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Általánosságban a Flamand Alap intézkedéseire az a személy jogosult. valamint az IADL-skálákra (lásd a f jelentés 3. DÁNIA Intézkedések . A személy fogyatékossági fokának felmérése a Barthel-féle és az Elinda-féle. Az országos jelentés ugyanakkor megemlíti. miként kívánja megszervezni életét. A szóban forgó személy ellátási szükségleteit a személyi ápoló tervezett alkalmazásának részletes leírása (egy teljes hétig. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az els felmérést az Egészségügyi Minisztériumnál dolgozó orvosok végzik el. A végs döntést bizottság hozza meg. a fogyatékos személy szüleib l és a Flamand Alap szakért ib l és tisztvisel ib l áll. amely (testileg) fogyatékos emberekb l. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK 1. fejezetének tárgyalását). az hasonlít a mindennapos tevékenységek más skáláira. két különböz javaslat beadására is sor kerülhet azonban. testi vagy érzékszervi képességekre visszavezethet korlátozottsága´. csökkent értelmi. Az igényl t ezek alapján az információk alapján valamely költségkategóriába sorolják. nem pedig abban. 2. Habár a skálát a jogszabályi céloknak megfelel en alakították ki. A leírást a multidiszciplináris munkacsoport és a fogyatékos személy együtt készíti el. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A személy fogyatékosságára vonatkozó kezdeti felmérést multidiszciplináris munkacsoportok végzik .168 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. pszichológiai. hogy kinyilvánítsa. a gyakorlatban erre csak a bírósághoz történ fellebbezés esetén kerül sor. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyt általában otthonában vizsgálják meg. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A jogszabályok skálát rögzítenek a személy mindennapos tevékenységinek elvégzésére vonatkozó képességeit korlátozó tényez k felmérésére. óránként) mutatja. aki valamilyen fogyatékossággal él. hogy a személy fogyatékosnak min sül e a Flamand Alap intézkedéseire való jogosultság tekintetében. valamint a képességcsökkenéssel kapcsolatos további információk alapján történik. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A közvetlen kifizetési rendszer fontos sajátossága a következ : Az ellátási terv elkészítésének a mechanizmusa lehet vé teszi a fogyatékos személy számára. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. A közvetlen kifizetésekre való jogosultság megállapításában szintén részt vesznek multidiszciplináris munkacsoportok. például a Barthel és Katz féle. környezetét stb. 169 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A személyi ellátás igénybe vételének részletes leírása figyelembe veszi a személy életfeltételeit. mindennapos tevékenységre vonatkozó skálái. hogy az önmeghatározás a szükségletek felmérésében érvényesül.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A legtöbb intézkedést adminisztrálják a helyi önkormányzatok. többek között az alábbi módokon: 170 ± az ellátásban részesül személy kijelölhet valakit a szükséges teend k elvégzésére. ± a testi és szellemi készségek fenntartásának támogatása. Az LSS számos cikkelye az ellátás megszervezésének rugalmasságát hivatott biztosítani. Äállandó ellátási segélyt´ ad. Az LSS értelmében a megyéknek is vannak feladataik. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Az LSS nem ad általános definíciót. akik állandó ellátást vagy felügyeletet igényelnek. tartós fogyasztási cikkek. Az egyes intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: ± a megélhetésre fordított többletköltségek fedezése (ez a szociális nyugdíjban részesül knek nem fizethet . de a szociális nyugdíjban részesül ket kizárja a hatálya alól. ± személyi ellátás és segítség. az orvosi ellátáshoz szorosan kapcsolódó támogatásokkal és az intézményekkel kapcsolatban. Az LSS részletesen rendelkezik annak feltételeir l is. ÄAzok a 67 év alatti személyek. és akik nem részesülnek másfajta ellátásban. . ± az önkormányzat támogatást fizethet a személy által igénybe vett minden olyan segítség miatt. szül k vagy más közeli hozzátartozók által adott ellátás részleges vagy teljes helyettesítése. Vannak azonban speciális esetek. azok számára pedig.) ellátásáról. a fizetésr l stb. ± segítség vagy támogatás a szükséges otthoni gyakorlati teend k elvégzésében. hogy közvetlenül a gondozónak fizet. ezt a választást azonban az önkormányzat felülbírálhatja. gépkocsihozzájárulás stb.A szociális szolgáltatásokról szóló törvény (LSS) konkrétan rendelkezik a fogyatékos gyermekek és feln ttek (továbbá más csoportok ± általában a gyermekek.. akiknek a mozgásszabadsága lényeges és tartós. a halálos betegek stb. Az intézkedések az alábbi területekre irányulnak: ± tanácsadás. ± a gondvisel házastárs. ha a többletköltségek a képességcsökkenésre vezethet k vissza. amit hat hónapon át lehet görgetni. ezután írásban meg kell vele egyeznie a feladatok körér l és mértékér l. ± technikai támogatások. biztosítása. ± egyes kedvezményezetteknek (lényeges és tartós képességcsökke néssel él . amit saját maga nem képes nyújtani. Az LSP-segélyek a más személy által adott ellátással kapcsolatos többletköltségek fedezésére szolgálnak (az egyéb költségfajtákat a szociális nyugdíj alapösszegei közvetetten már fedezik). A támogatások fizetése Ärögzített összegekben történik. Az LSP-segélyek csak nyugdíjasoknak járnak. hogy a szolgáltatás helyett az anyagi támogatást válasszák. társadalmi és más tevékenység. amely nem az önkormányzat vagy a megye szerz déses partnere. a becsült költségek alapján´ (76(4) szakasz). A kijelölt személyt az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. kezelés. havi 15 óra ápolást vehetnek igénybe. LSP: meghatározott pénzösszegek fizethet k (az állandó ellátási segély az otthonon kívüli ellátási segély körülbelül kétszerese). 67 év alatti személyek) lehet ségük van arra. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az LSS kimondott céljai közé tartozik az egyén életében adódó lehet ségek kiszélesítése kapcsolatteremtés. csak a legsúlyosabb esetekben). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE LSS: Az intézkedés szintjét az egyéni szükségletek határozzák meg. testi vagy mentális képességcsökkenés miatt korlátozott´. A szociális nyugdíjakról szóló törvény (LSP) az otthonukon kívül fogyatékosság miatt folyamatos segítséget igényl emberek számára Äotthonon kívüli ellátási segélyt´ biztosít. ellátás és ápolás által. hogy a személy milyen esetben vásárolhat meg egy technikai támogatást olyan szolgáltatótól. különösen a súlyosabban fogyatékos emberekkel. és dönthet úgy is.

Az országos jelentés arra a következtetésre jut. hogy azokat a fogyatékosság értelmezésének illusztrációjaként kell tekinteni. testi vagy szellemi m ködésük terén lényeges képességcsökkenéssel élnek. A gondozók. Az LSP segélyek csak a 18 és 65 év közötti nyugdíjasoknak fizethet k. Néhány önkormányzat be is vezetett ilyen díjakat az ellátási szolgáltatások. LSP: Külön említi a vakságot. vagy valamilyen szociális probléma következtében speciális szükségletekkel rendelkez személyek´ alkotják. különösen az otthoni segítséget kínáló intézkedések körében. társadalmi kapcsolatok kialakítására. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK LSS: A fogyatékosságot el idéz egészségügyi problémákról részletes útmutató áll rendelkezésre. a beszédre. és az egyéni szükségletek . és egyéni segítségre illetve ellátásra. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést egy felügyel ápoló és egy szociális munkás végzi.KORHATÁROK Az LSS egyes intézkedései csak a 67 éven aluliakra irányulnak. valamint a szükséges otthoni gyakorlati teend k alóli mentesülés érdekében támogatásra szorulnak´. 171 LSP: Az otthonon kívüli ellátási segélyben a vakok. otthonán kívüli mozgásra stb. Bizonyos rendelkezések a siketvak személyek számára különleges kapcsolattartó személyt biztosítanak. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L LSS: A felmérések figyelembe vehetik a házastárs pénzügyi forrásait. alkotják. de ezek szerkezete nyitott. de más hozzátartozóéit nem. a súlyosan károsodott látással rendelkez k és a más formában. az alábbiak szerint: A Äkészségfejlesztés´ területén a célcsoportot Äa testi vagy szellemi m ködés lényeges képességcsökkenése. egyes intézkedések azonban sz kebben definiált csoportot céloznak. Az otthoni segítségre irányuló készpénz-támogatás azoknak az embereknek jár. A Szociálisügyi Minisztérium LSS-r l szóló útmutatója számos olyan fogyatékosságot el idéz állapotot említ. JÖVEDELEMTESZTELÉS. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN LSS: A felmérés általában a vizsgált személy otthonában történik. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK LSS: a siketvak személyekr l külön rendelkezik (lásd feljebb). A megélhetés többletköltségei megtéríthet k az olyan Äfizikai vagy szellemi m ködés lényeges és tartós képességcsökkenésével él személyek´ számára. illetve speciális támogatást igényl aktivitási szinttel él személyek. nem pedig a jogosultság korlátozásaiként. akik Ä67 év alattiak. Miután megtörtént a személy fogyatékossá min sítése. hiszen a szükségletek széles köre ismerhet el és vehet figyelembe. az üggyel foglalkozó dolgozó felméri az illet képességeit az otthoni és/vagy személyi ellátási feladatok elvégzésére. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az LSS bizonyos rendelkezései Äa testi vagy szellemi m ködés átmeneti vagy tartós képességcsökkenésével´ él személyekre irányulnak. a csökkent látást (lásd feljebb). akik nem részesülnek szociális nyugdíjban. hogy az útmutató a példák között olyan sok és sokféle problémát említ. A GP vagy a kórház döntése alapján otthoni ápolás is adható. az eszméletre (például epilepszia esetén) stb. Az 1990-es évek költségvetési reformjai során a dániai önkormányzatok hatásköre jelent sen kiszélesedett az ellátás miatti díjak bevezetésének terén. fogyatékosság miatt folyamatos otthonon kívüli segítséget igényl személyek részesülhetnek. felügyel k és ápolók igénybevételének költségeit fedez támogatások célcsoportját Äa lényegesen és tartósan sérült testi vagy szellemi m ködéssel. Ehhez különféle ellen rz listákat és felmérési szabályokat alkalmaz. amelyek hatással vannak például a légzésre. LSP: A segélyek nem jövedelemteszteltek.

1995/102). amelyeket az egyének bíróság el tt kényszeríthetnek ki. vagy visszatérítik a taxiköltséget. 2. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az LSS hatálya alá tartozó támogatások Äabban az esetben fizethet k. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nincs ± az intézkedés nem kapcsolódik intézményesen más juttatásokhoz. ± azok költségei. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A törvényben rögzített szolgáltatások esetében nincs. Az intézkedés módját az önkormányzat határozza meg. a munkához és a tanuláshoz szükséges közlekedésen túl. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatoknak fel kell deríteniük és javítaniuk kell a fogyatékos emberek életkörülményeit.). Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az az ember. például a megfelel segítség megszervezésére. és kezd kiépülni a törvényben rögzített jogszabályok esetjogi háttere (finnországi jelentés 24. ± az otthoni élet. illetve annak vonatkozó rendelkezései vezették be. o. akinek képességcsökkenés vagy betegség következtében hosszú távon különös nehézséget jelent az élet megszokott m veleteinek elvégzése (fogyatékosoknak adott szolgáltatásokról szóló törvény. KORHATÁROK Nincsenek ± az id sek a szolgáltatások jelent s használói. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A törvény meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságokat és elvárható szolgáltatási szinteket. ha a kedvezményezett képes az ellátással kapcsolatos dolgok intézésére. A szolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok és elvárható szolgáltatási szintek meghatározásával az állam olyan kötelességeket rótt az önkormányzatokra. A közlekedési támogatásra való jogosultság esetében például a definíció szerint az számít Äsúlyosan fogyatékos személynek. például a személyt felsegítik a buszra.1. hogy a súlyosan fogyatékos személynek havonta legalább 18 utat (csak oda) kell tudnia megtenni. Általánosabban. aki számára a mozgás különleges nehézségeket jelent. szakasz). Számos ügy a Legfels bb Közigazgatási Bírósághoz is eljutott. az ellátás módjának megválasztása (lásd feljebb az ÄIntézkedés jellege´ alcím alatt) azt célozza. JÖVEDELEMTESZTELÉS. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Általában nincsenek kiemelt képességcsökkenések. és aki képességcsökkenése vagy betegsége következtében a tömegközlekedési eszközöket csak jelent s nehézségek árán képes használni´ (31. független életvitelre irányuló intézkedéseket a fogyatékosoknak kínált szolgáltatásokról szóló törvény. FINNORSZÁG Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt f . Figyelembe vett többletköltségek: ± élelmiszerre fordított többletkiadások. ± a kommunikáció. Ezen kívül a törvény azt is kimondja. hogy lehet vé tegyék számára a közlekedési szolgáltatások igénybevételét. hogy a fogyatékos személy a szükségleteinek legmegfelel bb szolgáltatásban részesülhessen.kiértékelése során a speciális körülményeket is figyelembe veszik. akik nem képesek készen kapható ruhákat hordani. 172 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A megnevezett szükségletek közé tartozik ± a mozgás. de a törvény említést tesz a következ kr l: . és a teend k egyik napról a másikra történ megtervezésére´ (77(2) szakasz). ± igény valaki segítségére (órában kifejezve).

INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ACTP/ADPA iránti igényeket a COTOREP értékeli ki. A szociális szolgáltatásokért felel s részlegnek a személlyel vagy annak gondvisel ivel egyeztetve szolgáltatási tervet kell készítenie. különleges függ ségi juttatást) kérhetnek. 173 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában meglátogatják az ügyfelet. harmadik személy igénybevétele címén járó kompenzációt) vagy 2002. FRANCIAORSZÁG Intézkedések A társadalombiztosítási rendszer fogyatékossági nyugdíjasai Majoration pour Tierce Personne (MTP)-ben (harmadik személy igénybevétele utáni pótlékban) részesülhetnek. Az ADPA bevezetésével érvénybe lép f változás. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. vagy a háztartás valamely tagja látja t el.± olyan. Az öregségi nyugdíjasok Prestation Spécifique Dépendance-t (PSD-t. akiknek az MTP kérelmét elutasítják. Az ACTP/ADPA mértékér l (40% és 80% között) a területi szint egészségügyi és szociális kormányzat (Action Sanitaire du Département. de az ellátó személy teend it a törvény nem határozza meg részletesen. 174 . AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az ACTP/ADPA készpénzben fizetett támogatás. hogy gondozót alkalmaz. hogy egy harmadik személy ellátást kínál. A 60 év felettiek PSD-t igényelhetnek. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A kedvezményezettnek a COTOREP felmérése alapján 80%-os általános fogyatékossági besorolással kell rendelkeznie. DASS) dönt a COTOREP felmérése alapján. Itt érdemes megemlíteni az esetjogi útmutató kidolgozását. Azok a nyugdíjasok. KORHATÁROK Az utóbbi id ben az ACTP/ADPA-igényl k életkorát 60 év alá korlátozták. míg az ACTP általában visszakövetelhet volt. A legmagasabb összeg (az MTP 80%-ának) elnyeréséhez a kedvezményezettnek igazolnia kell. Az alábbi tárgyalás az ACTP/ADPA-ra helyezi a hangsúlyt. Mások (például az AAH kedvezményezettjei ± lásd 1. ± a beszéd súlyos képességcsökkenései. függelék) Allocation Compensatrice au titre de la Tierce Personne (ACTP-t. január 1-jét l az ACTP-t felváltó Allocation Départementale Personnealisée d¶Autonomie (ADPA-t. hogy a kifizetett összegek a kedvezményezett l nem követelhet k vissza. ACTP/ADPA-t is igényelhetnek. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvényen és a rendeleten kívül más eszközt nem alkalmaztak. jóllehet a jóváhagyott juttatások fizetése 60 éves kor felett is folytatódik. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az illet személynek kérelmet kell benyújtania a szolgáltatásokra. és otthonukban vizsgálják meg ket. amelyek Äjelent s nehézségekhez´ vezetnek a tömegközlekedési eszközök használata során. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az ACTP/ADPA az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. de azokat els sorban a helyi szociális akcióközpontokban (CCAS) szokták benyújtani. önálló életvitel személyre szóló helyi támogatását) kaphatják. mozgással kapcsolatos képességcsökkenések. Az alacsonyabb összeg ACTP/ADPA (40±70%) esetében nem kell bizonyítani. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra.

Az ellátási biztosítás járulékalapú. A legmagasabb összeg azoknak jár. szomszédjaitól és segélyszervezetekt l. A PSD felmérése azonban az országosszabvány-táblázatot. akik egy vagy több alapvet tevékenységben segítségre szorulnak. A táblázat elemei megegyeznek a COTOREP által alkalmazott irányadó százaléktáblázat önállósági területeivel (lásd 1. RÉSZFINANSZÍROZÁS S AJÁT ER B L Az ACTP/ADPA csak azoknak fizethet . de nem tudják bizonyítani. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az ACTP/ADPA azoknak a 16 és 60 év közötti személyeknek fizethet . de 1997. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A törvény nem sorolja fel részletesen. illetve akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. milyen segítségre van szüksége a mindennapi élettel kapcsolatos problémák megoldásához. A fogyatékos emberek számára a f intézkedéseket az integrációs támogatási szabályok tartalmazzák . míg korábban ugyanazokat a juttatásokat a szociális ellátás keretében a helyi önkormányzatok finanszírozták. Az igényl nek azt is jeleznie kell. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakság minden további nélkül feljogosít az ACTP/ADPA-támogatásra. január 1-jét l a szociális ellátást igényl k is a törvényben szabályozott ellátási biztosítási rendszer hatálya alá kerültek. vagy az ellátást térítés ellenében végzi. vagy annál magasabb. milyen segítséget kap családtagjaitól. akik az alapvet tevékenységek többségében segítségre szorulnak. Az alacsonyabb összegekben azok részesülnek. 175 NÉMETORSZÁG Intézkedések Németországban az egyik legfontosabb. Ebben az esetben az igényl leírja. és egy másik személy segítségére szorulnak egy vagy több alapvet élettevékenység (actes essentiels de l¶existence) elvégzésében. akiknek az anyagi forrásai a felmérés szerint nem érik el a szociális ellátási szintet.JÖVEDELEMTESZTELÉS. barátaitól. az AGGIR-t használja. hogy a fenti feltételeknek megfelel gondozó látja el ket. A szociális ellátás a független életvitelt megkönnyít intézkedéseket is biztosít. akiknek a tartós fogyatékossági szintje (taux d¶incapacité permanente) 80%-os. független életvitelre irányuló intézkedés az ellátási biztosítás (Pflegeversicherung). és bizonyítani tudják. függelékben. ha nem kapja meg a szükséges segítséget. Személyi Állomány: A COTOREP személyi állományának felépítését lásd az 1. amely 1995-t l otthoni és 1996-tól intézményi ellátást ad. A különleges élethelyzetben lév emberekre külön rendelkezések irányulnak (Hilfe in besonderen Lebenslagen). azaz Koherencia Tájékozódás Személyi higiénia Öltözködés Étkezés Kontinencia Helyzetváltoztatás Lakhelyen belüli mozgás Lakhelyen kívüli mozgás Kommunikáció MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Err l nem áll rendelkezésünkre információ. mit tekint az ACTP/ADPA szempontjából alapvet élettevékenységnek. függelék). Egyes szabályok alapján a források felmérése során bizonyos keresetek figyelmen kívül hagyhatók. hogy az ket ellátó személynek fel kell adnia fizetett állását. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az ADPA-jelentkezési lapon az igényl nek ismertetnie kell.

Az otthoni és a háztartási munkákat is figyelembe kell venni. A mindennapos tevékenységek körébe például a személyi higiénia. jóllehet az utóbbi népszer bb. Az egy napra jutó igény összességében legalább 1. Az ellátási biztosítás területén a Äfogyatékosság´ kifejezés nem használatos. II. mert valaki nem képes elhagyni otthonát. például az otthoni orvosi ellátást az egészségbiztosító kínálja. Megemlítjük. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az ellátási biztosítás esetében nincs. de a függ ség mértékét meghatározó összesített id ben ezek kisebb súllyal esnek latba. hogy a mindennapos tevékenységek elvégzése során hány órányi segítségre van szüksége. JÖVEDELEMTESZTELÉS. 176 KORHATÁROK Nincsenek. A szociális ellátás a Sozialamt feladata. vagy az igényl ehelyett készpénztámogatást választhat. A szociális ellátás minden formája jövedelemtesztt l függ . Az ellátási függ ség három fokozata a következ : I. és az utazás során igénybevett kísérettel kapcsolatos kiadásokat. hogy a házon kívüli mozgást nem kell figyelembe venni. és más területeken alkalmazott fogalmak (Schwerbehinderte. Habár egyes szociális ellátási intézkedések kifejezetten a fogyatékos emberekre irányulnak. vagy a fogyatékosnak fizetett segély formájában. nem pedig egészségi állapota határozza meg. még nem jár ellátási biztosítás. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az ellátási biztosítás hátteréül az egészségbiztosítási alapok szolgálnak (ÄA Pflegeversicherung követi a Krankenversicherungot´). Az egy napra jutó igény . Integrációs támogatás: magában foglalja az ellátást. önmagában azért. és a szerz dtetett szervezetek által adott ellátást is ellen rzik.(Eingliederungshilfe). Szociális ellátás: Ez is adható készpénzben. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Gyakorlatilag nincs kapcsolat. A tanácsadó orvosnak meg kell vizsgálnia. hogy melyik rendszernek milyen esetekben kell fizetnie. hogy legyen. hogy az ellátási juttatásokra való jogosultságot a személy ellátási igényei. Erwerbsminderung stb. a gondozó képzését (Betreuungsperson) stb. és hetente többször van szüksége otthoni segítségre. amib l minimum 46 percet kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek (higiénia. étkezés és mozgás). Felmérés (Ellátási biztosítás) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Ki kell emelnünk. például a gondozónak fizetett pénzügyi kompenzáció. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ellátási biztosítás: A személy Äellátási függ ségének´ mértéke attól függ. Schwerpflegebedüftige ± naponta háromszor van szükség segítségre a mindennapos tevékenységek elvégzése során. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Ellátási biztosítás: Az ellátás mértékének megfelel költségszintig az ellátási biztosítási rendszer keretében szerz dött szervezetek szolgáltatnak. és az alapok tanácsadó orvosai végzik a felmérést. az utazás többletköltségeit.5 óra kell. Az ellátási biztosítás finanszírozása azonban az egészségbiztosítástól teljes mértékben elkülönül. Az ellátási költségekre adott támogatások alig több mint fele készpénztámogatás.) sem jelennek meg. hetente többször van szükség otthoni segítségre. például a fogyatékossá min sített (GdB > 50%) személy sem. az étkezés és a mozgás (sz kebb értelemben a felkelés és az otthonon belüli mozgás) tartozik. Erheblich Pflegebedürftige ± naponta legalább két mindennapos tevékenység elvégzéséhez van szükség segítségre. és id nként vita tárgyát képezi. automatikusan senki sem válik jogosulttá. hogy az igényelt ellátás biztosítható-e készpénztámogatás esetén.

mert a felmérésben elvégzend feladatokhoz szükséges képességeik nem feltétlenül csökkentek. Más ellátásra szorulók (különösen az id sebbek) többféle. ha ellátásra szorulnak. INTÉZMÉNYI FELADATOK A nyugdíjasok felmérése és kifizetése az illetékes biztosító (a f biztosító az IKA) feladata (lásd 1.0 óra kell. Schwerstpflegebedürftige ± a mindennapos tevékenységekben a nap 24 órájában van szükség segítségre.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. Az ellátási biztosítás keretében adandó szolgáltatások körér l folytatott viták azonban bizonyos egészségügyi problémákkal kiemelten foglalkoztak. amib l minimum 4. függelék). A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Igen szigorú szabályok vonatkoznak arra.0 órát kell kitennie az alapvet ellátási tevékenységeknek. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A készpénzkifizetések a nyugdíjasoknak és a szociális ellátás kedvezményezettjeit illetik meg. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A lehetséges ellátási tevékenységek pontosan meg vannak határozva. hetente többször van szükség otthoni segítségre. hogy a készpénztámogatások népszer ségének egyik oka éppen az. helyszíni természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek. és a felmérést végz k az egyes tevékenységekhez naponta szükséges id t táblázatok alapján határozzák meg. hogy legyen. hogy a lehetséges ellátásokkal kapcsolatos korlátozottságok (például társadalmi érintkezés és kíséret) a nem hivatalos gondozókra nem vonatkoznak. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A f bb ellátási kiegészítések csak a nyugdíjasoknak fizethet k. A fogyatékosigazolvány. E csoport átfogóbb gondozására új szabályokat vezettek be. Az igazolvány els sorban azoknak kíván . A nem nyugdíjas személyek fogyatékosság-felmérését az Országos Egészségügy Szolgálat regionális szervezetei által létrehozott és finanszírozott egészségügyi bizottságok végzik. de a hangsúly az ellátás biztosításán van. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A felmérést az egészségbiztosítási alapoknál alkalmazott ápolók végzik. A szociális ellátásban részesül fogyatékos személyek szintén kaphatnak ellátással/mindennapos tevékenységgel kapcsolatos támogatást. a szándékok szerint egységes belép t jelent a fogyatékos emberekre irányuló számos intézkedéshez. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénzfizetésekkel fedezni kívánt szükségletek nincsenek pontosan meghatározva. Az egy napra jutó igény összességében legalább 5. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérésekre a személy otthonában kerül sor. akik az ellátási biztosítás felmérései alapján jelent s kirekeszt déssel néznek szembe. 177 GÖRÖGORSZÁG Intézkedések A nyugdíjasok és a valamely társadalombiztosítási intézményhez csatlakozott személyek készpénztámogatást kaphatnak. amit jelenleg tesztelnek. A szociális ellátás keretébe tartozó fogyatékossági segélyeket. Szerteágazó vita folyt például azoknak az elmebetegségben szenved embereknek a gondozásáról. azaz a munkaképteleneknek és az id skorúaknak.0 óra kell. amib l minimum 2. Ebb l következik. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. hogy legyen. III. hogy mi számít ellátásnak.összességében legalább 3. támogatásokat és szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. mások természetbeni szolgáltatásban részesülnek. és ez korlátozza a személy lehet ségeit szükségletei meghatározásában.

Az els fokú egészségügyi bizottságok szakterületek köré szervez dnek. Adókedvezményre jogosít továbbá a vakvezet kutya használata. Adójóváírásra is van lehet ség: a regisztrált vakoknak további egyéni adókedvezmény jár. illetve ingyenes tévéel fizetés. a három f terület a patológia. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY: A felmérést orvosok végzik. közlekedésieszköz-használati támogatás. villany-. thalassemia vagy AIDS. esetén. A gondozói segély el dje az el írt rokoni segély. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Az egészségügyi és igazoló bizottságok az Útmutató a fogyatékossági fok kiértékeléséhez (1993) alapján járnak el. Az ellátó személyek többféle segélyben részesülhetnek: gondozói segély (jövedelem tesztt l függ ). siketnémaság. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nyugdíjat kiegészít ellátási támogatáshoz és a fogyatékosokat megillet szociális ellátást kiegészít támogatásokhoz nincs szükség jövedelemtesztre. a fenti definíciónak megfelel en. illetve akiknek szükséglete az állandó felügyelet. nemcsak azért. nem pedig életfeltételeire és más egyéni és szociális körülményekre. paraplegia és tetraplegia. gondozás.segítséget nyújtani. a sebészet és a pszichiátria.és telefontámogatások. A természetbeni ellátási szolgáltatások általában jövedelemtesztt l függ ek vagy részben saját er b l fizetend k. ÍRORSZÁG Intézkedések Állandó ápolási segély: ez a segély csak a munkahelyi baleseti (fogyatékossági) juttatások kedvezményezettjeinek fizethet . hogy a szóban forgó segély fogyatékossággal kapcsolatos juttatásnak tekinthet -e. és egy ellátó személy foglalkoztatása. súlyos szellemi visszamaradottság (30-nál alacsonyabb IQ) stb. A szociális ellátáson belül különleges intézkedések vonatkoznak vakság. például ezeket: mobilitási segély. ennek megfelel en nem nyugdíjasok. mert azt a fogyatékos személy helyett a gondozó kapja. KORHATÁROK Err l nem áll rendelkezésünkre információ. akiknek kett vagy négy végtagjuk megbénult. akik fiatal koruktól fogva fogyatékosok. JÖVEDELEMTESZTELÉS. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés els sorban a személy egészségi állapotára fekteti a hangsúlyt. bénulással járó encephalopathia (agykárosodás). mert a segélyhez . gondozói juttatás (járulékalapú) és otthoni ellátási segély (a fogyatékos gyermek szüleinek). Felmérés Általános definíció A nyugdíjasok közül azok részesülhetnek ellátási támogatásban. Kérdéses. vaksági jóléti segély. A másodfokú bizottságok (amelyek a fellebbezésekkel foglalkoznak) a három f szakterület képvisel ib l állnak. gáz. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. Hansen-kór. 178 KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A nyugdíjasok esetében a végtagok bénultsága különös súllyal esik latba. hanem azért is. illetve ezek részterületei. támogatás. A vak emberek számára számos más juttatás és kedvezmény is rendelkezésre áll. többek között utazási kedvezmények. Az egészségügyi bizottság számos segélytt hangol össze. Az egészségügyi bizottságok otthoni segítséget nyújtanak. de az ellátás kifizetését támogató további segélyek nem léteznek.

hogy állandó ellátást és figyelmet igényeljen´. és megfelel bb lenne azt az egészségügyi bizottságokra bízni. nem pedig az ellátásra szoruló személy szükségleteire. Számos jelentés és vita hozta kapcsolatba a jövedelemteszt megszüntetését és az ellátásra szoruló személyek kiválasztására vonatkozó világosabb szempontok kidolgozását. a közlekedésieszköz-használati támogatás és a vaksági jóléti segély adminisztrációját a regionális egészségügyi bizottságok végzik. a Pénzügyminisztérium által létrehozott munkacsoport megvizsgálta egyebek mellett a segélyek hozzáférhet ségét. december 12. Az ellátásról szóló viták nagy része Írországban a gondozónak fizetett juttatások körül forog. mind az orvosi mind . Ezt követ en a Co Mayo-i nyugati egészségügyi bizottság egy kísérleti szükségletfelmérési programot hajtott végre.kapcsolódó szempontok inkább a gondozó személy anyagi helyzetére fektetik a hangsúlyt. 2001. hogy az ellátásban részesül személynek Äolyan mértékben kell fogyatékosnak lennie. az alvásban stb. E követelmény betartását azonban nem veszik nagyon szigorúan. hogy legyen. A jelentkezési lap külön szakaszt tartalmaz az ellátásban részesül személyr l szóló orvosi diagnózis számára. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A CAA ellátást/ápolást kínál az életszükségletek kielégítésében például az evésben. vagy megszüntessék azt. hogy otthoni ellátásban részesülhessenek olyan emberek. 1998-ban az Évezred akcióprogramjának részeként a közösségen belüli ellátás el mozdítása érdekében egy. akik Äegyszer en csak id sek (és esetleg egy kicsit el vannak gyengülve)´. hogy a társadalombiztosítási juttatások els dleges célja a jövedelemtámogatás kell.) alkalmazott lista alapján. A viták részvev inek egyik f célja. továbbá megemlíti a szóban forgó személy funkcionális képességeit az MRA-rendszerben (a rokkantsági nyugdíjakhoz stb. TSG 98/45 Ellátás a közösségben). valamint akik teljesen munkaképtelenek (Munkaügyi Minisztérium. például a f tésre és az étrendre. A gondozói juttatás vagy segély elnyerésének jelenlegi (2002-es) feltételei között szerepel. Megállapították. Egy közelmúltbeli vizsgálóbizottsági vitán (család-. hogy a gondozói segély esetében csökkentsék a jövedelemteszt jelent ségét.és szociálisügyi vizsgálóbizottság. jóllehet ezek a kiadások nincsenek közelebbr l meghatározva. hogy ha az ellátásban részesül k körét az ellátói segélyre vonatkozó jövedelemteszt megszüntetésével kívánnák kiszélesíteni. Fenntartotta továbbá azt az álláspontot. A fogyatékossági juttatásban vagy az egészségügyi bizottsági juttatásban részesül igényl k a kiegészít jólétisegély-program (a fennmaradó szociális ellátórendszer) keretében saját egészségügyi bizottságuktól kiegészít juttatásokat kérhetnek különleges szükségleteik kielégítésére.és Családügyi Minisztérium (DSCFA) látja el. A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezményt az Írországi Államkincstár koordinálja. amely a vakságból következ többletkiadások fedezésére szolgál. A mobilitási segély. Érvelése szerint a minisztériumnak (DSCFA) nincsenek meg a megfelel eszközei a részletes egyéni szükséglet-felmérés elvégzéséhez. A mobilitási segély az otthonon kívüli mozgás költségeinek fedezéséhez járul hozzá. Közvetlenül az ellátási szükségletre vonatkozó kérdések nincsenek. A vaksági jóléti segély olyan segélynek tekinthet . INTÉZMÉNYI FELADATOK Az állandó ápolási segély adminisztrációját a Szociális. Az egészségügyi bizottságok intézkedhetnek arról (de ez számukra nem kötelez ). A gondozó alkalmazása miatt esedékes adókedvezmény nem fizethet a csak házve ként alkalmazott személy zet után. Közösségi. biztosítani kellene a különbségtételt azok között. akik egyébként intézményi ellátásra szorulnának. közösség. Az orvos leírja a diagnózist és a munkaképtelenség várható id tartamát. nem pedig az ellátórendszer finanszírozása.) a miniszter ismételten felhívta a figyelmet a jövedelemteszt eltörlése és az 179 egészségügyi ellen rz -eljárások bevezetése közötti összefüggésre. A megszokott gyakorlat szerint a személy otthoni ápolásban és segítségben részesül.

vagy más alkalmas segédeszközökkel sem képes járni. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A felsorolásból kit nik. Más segélyeket is szabványos összegekben fizetnek. A gyakorlatban e követelményekkel kapcsolatban számos engedményt szokás tenni. A mobilitási segély 16 és 66 év közöttieknek fizethet . PATE-adókedvezményekkel) vagy közvetlenül. de az alkalmazott jövedelemtesztek bizottságról bizottságra különböznek. A CAA esetén a személynek az életszükségletek tekintetében ápolásra kell szorulnia. JÖVEDELEMTESZTELÉS. A BWA a vaksági nyugdíj. ami azt jelenti. hogy a gondozónak nem szükséges az ellátásra szoruló személlyel együtt élnie. az igényl lapon a kérelmez nek le kell írnia a Äfogyatékosság jellegét´. a fogyatékossági nyugdíj vagy az öregségi nyugdíj mellett igényelhet . hogy az ellátásban részesül személy olyan mértékben fogyatékos. Az otthoni gondozási szolgáltatások jövedelemteszteltek és azokat részben öner b l kell fizetni. Az ellátónak hivatalosan foglalkoztatottnak kell lennie (valamely bejelentett munkaadónál. A BWA. Az ellátói segélyre vonatkozó érvényben lév intézkedés megköveteli. vagy egész nap folyamatos felügyeletet és gyakori segítséget igényel egyéni szükségleteivel. akik munkahelyi baleset vagy betegség következtében 100%-os fogyatékossá váltak. hogy Äfolyamatosan´. vagy egy ügynökség révén. Äsúlyos´ és Äkivételesen súlyos´ fogyatékosságok esetén más-más összegben. A mobilitási segély igényléséhez mellékelni kell a személy orvosának nyilatkozatát. hogy folyamatos felügyeletet igényel a rá leselked veszélyek elkerülése érdekében. Az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe. amely igazolja . RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A CAA nem jövedelemtesztt l függ . hogy számos intézkedés irányul kifejezetten a vakokra és a gyengén látókra. és esetleg egy (nem orvos) tisztvisel környezettanulmánya alapján. az öltözködéssel stb. kapcsolatban. az otthonában történ mozgással. 180 KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A CAA csak azoknak a személyeknek fizethet . például az Äállandóan´ nem azt jelenti. hogy a nap 24 órájában és a Ägyakran´ nem azt jelenti. vagy akinek az egészségi állapotából következ en a járás veszélyesen meger ltet lenne´. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A CAA-ról egy. az evéssel és az ivással. Adókedvezményt adóköteles jövedelem alapján lehet csak igényelni. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A CAA készpénzben fizetend . a mobilitási segély stb. Ennek egyik fontos következménye. a fogyatékossági juttatási igény kapcsán készített orvosi jelentés. a mosakodással.pedig a nem orvosi jelleg teend k terén. a mosással. KORHATÁROK A CAA és a BWA a 18 évesnél id sebbeknek fizethet . Az adókedvezmény a Ämunkaképtelen személy´ ellátása esetén vehet igénybe. Az egészségügyi bizottsági juttatások kifizetése szabványosított összegekben történik. akiknek elegend j vedelemforrásuk van ahhoz. a DSCFA-nál dolgozó tisztvisel dönt. például a járással. ö hogy gondozót alkalmazzanak. az Äegyszer ´. Az adókedvezmény esetében nincs korhatár. hogy az ellátásra szoruló személynek Äállandó ellátásra és figyelemre´ legyen szüksége. jövedelemtesztt l függ . Az egészségügyi bizottságok az ellátási szolgáltatásokat mindig természetben adják (munka szolgáltatások) egyéni szükségletfelmérés alapján. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A mobilitási segély azt az igényl t illeti meg Äaki még m végtagokkal.

3. vagy éjjel-nappal van-e szükség. A nem biztosításialapú Äcivil rokkantsági´ rendszer legfontosabb juttatása a l¶indennit di accompagnamento (kísér személy támogatás). 181 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A CAA-ra vonatkozó útmutató igen korlátozott. A társadalombiztosítási rendszeren belül a nyugdíj mellett további segélyt kapnak azok a személyek. valamint az egyéneket az ellátási csomag összeállításában segít pártfogók szükségessége mellett érvelt. és ebben az esetben a látogató feljegyzi ± hogy a vizsgált személy hogyan tölti az idejét. OLASZORSZÁG Intézkedések Az ellátási szükségletek miatti támogatások mind a biztosítási rendszer.az illet egészségi állapotát és járásképtelenségét. ± hogy az ápolásra naponta. amelyeket az országos egészségügyi szolgálat minden helyi igazgatósága mellett létrehoznak. és önálló életet és kommunikációt támogató juttatás (indennit per favorire la vita autonoma e la comunicazione). éjjel-nappal stb. A csoport a páciensek és a pártfogók jelent sebb. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A CAA-útmutató kijelöli az alapvet tevékenységek (Äszükségletek´) szabványos feltételezett körét. amiben a gondozója vagy ápolója segít neki. amit fogyatékossága miatt nem képes megtenni. A mobilitási segélyre négy szabály vonatkozik: 1. járásképtelenség. Az országos konzultatív fórum min ségi alcsoportja a 2001-es nemzeti egészségügyi stratégia irányító csoportjához intézett beadványában bírálta az egészségügyi bizottságok által végzett egyéni szükségletfelméréseket. Jelenleg olyan reformtervek kidolgozása folyik. akik csak segítséggel képesek mozogni. 2. van-e szüksége. Példaként felsorol néhány alapvet mindennapos tevékenységet. akinek egy jelentésben le kell írnia a diagnózist. a várható id tartamot. az igényl egészségügyi okokból nem lehet eltiltva a mozgástól. Az igénylésben a kérelmez nek a következ ket kell leírnia: ± mi az. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A CAA esetében sor kerülhet látogatásra. vagy akik állandó segítségre szorulnak alapvet mindennapos tevékenységeik elvégzése során. A végs döntést az orvosi szempontok alapján az egészségügyi bizottság területi egészségügyi elöljárója hozza. illetve csak nappal. INTÉZMÉNYI FELADATOK A társadalombiztosítási rendszer nyugdíjasainak járó kifizetéseket az INPS finanszírozza és adminisztrálja. törvény vezetett be. hogy az ellátásra csak részid ben vagy folyamatosan. egy további. az igényl számára kedvez nek kell lennie a környezetváltozásnak. intézményi szint szerepvállalása. Az indennit di accompagnamentohoz kapcsolódó felmérést az orvosi bizottságok végzik. de az esettel foglalkozó tisztvisel szabadon értelmezheti az Äéletszükségleteket´. Az indennit di accompagnamento a Belügyminisztérium felel sségi körébe tartozik. évi 18. valamint a teljes mértékben segítségre szoruló id s (65 év feletti) emberek gondozóinak járó juttatás bevezetése. az állapot legalább egy évig fenn fog állni. 4. mind a nem biztosításalapú rendszerek keretében fizethet k. amelyet a személy mindennapi élete során végez. és össze kell foglalnia a szóban forgó személy képességeit a jövedelemfenntartó juttatások esetében is alkalmazott lista alapján. amelyet az 1980. ± milyen segítségre van szüksége nappal és éjjel. 182 . a legsúlyosabban hátrányos helyzet ekre irányuló juttatás. ± mi az. A gondozói juttatások és segélyek esetében az ellátásra szoruló személyre vonatkozó orvosi igazolást az illet saját orvosa készíti el. amelyek célja egységesebb juttatási rendszer kialakítása. A CAA kifizetett összege attól függ.

illetve a személy saját gyakorló orvosa is jelen lehet a felmérésen. például a Vakok Országos Egyesülete. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate csak a súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozik. és/vagy a 104/1992 sz. mert nem képes mindennapos tevékenységeinek elvégzésére. Az orvosi bizottságok a személy fogyatékosságát enyhének. az indennit diaccompagnamento állással rendelkez személyeknek is fizethet . törvény 3. aki kísér állandó segítsége nélkül nem képes járni´. A bizottság további orvosszakért kkel b vülhet a képességcsökkenés konkrét jellegét l függ e n. A Belügyminisztérium kísérletet tett arra. A permissi in favori di gestione gravemente handicappate esetén a definíció szerint az a személy súlyosan fogyatékos. hogy az illet Äolyan fogyatékos személy. Ha nem bírálják felül az orvosi bizottság ajánlását. akkor az orbosi Bizottság meger síti a felmérést. hogy a juttatás jogosultjainak körét a testi fogyatékossággal él emberekre korlátozza. A permissi különféle jogokat biztosít a különféle. Elképzelhet olyan eset. TÖRTÉN RÉSZFINANSZÍROZÁS Nincs jövedelemteszt. cikkelye). munkából való fizetett távollét kapcsán. törvény értelmében fogyatékosnak min sül. akinek a fogyatékossága olyan mértékben lecsökkentette önállóságát. Az orvosi bizottságok két gyakorló orvos- 183 ból és egy egészségügyi ellen rb l állnak. mindenre kiterjed és folytonos segítségre van szüksége (a 104/1992 sz. amely a Kincstár. illetve a Belügy. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az itt tárgyalt juttatások készpénz jelleg ek. er sn és súlyosnak ek min síthetik. Ezeket a szakért ket a megfelel egyesület. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az orvosi bizottságok határozzák meg a személy civil rokkantságának szintjét. közepesnek. aki teljesen rokkantnak min sül (100%-os civil rokkantság). akiknek a civil rokkantsági foka technikailag 100%-os (mint a pensione di inabilita jövedelemtámogató juttatás esetében ± lásd 1. mivel megítélése szerint a szellemi fogyatékossággal él személyek szintén az 1980-as jogszabályok hatálya alá tartoznak. de mégis tud dolgozni. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az indennit di accompagnamento azt a személyt illeti meg.függelék).és Védelmi Minisztérium által létrehozott közigazgatási testület. vagy mindennapos tevékenységeit elvégezni. vagy folytonos ápolásra szorul. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . Az orvosi bizottság megfelel igazolása alapul szolgálhat a fogyatékos személy gondozója számára permessi in favore di gestione gravemente handicappate (súlyos fogyatékossággal él személyek pénzügyi juttatásához való jogok) igényléséhez. mert nem képesek mindennapos tevékenységeik elvégzésére. A bizottsághoz szociális dolgozók és egyéb szakért k is csatlakozhatnak. Az orvosi bizottság ajánlása a helyi Rokkantsági és Háborús Nyugdíjak Orvosi Bizottságához kerül. Ebben a bizottságban gyakorló orvosok is helyet foglalnak. de ezt a Corte di Cassazione (a Semmít szék) felülbírálta. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli ellátás csak a rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesül személyeknek adható. vagy akik folyamatos ápolásra szorulnak. KORHATÁROK Az indennit di accompagnamentohoz nem tartozik korhatár. és ezen kívül nem képes kísér segítsége nélkül járni. JÖVEDELEMTESZTELÉS. továbbá igazolják. A nem járulékalapú rendszeren belüli ellátás azokat illeti meg. akik csak kísér folyamatos segítségével képesek járni. a Fogyatékossággal Él Gyermekek és Feln ttek Családjainak Egyesülete stb. nevezi ki. hogy valaki civil rokkantnak min sül. akik közül az utóbbi a bizottság elnöke.A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az indennit di accompagnamento azokra irányul. hogy állandó.

Ennek kiigazítására rendszeresen sor kerül. A múltbeli adatok alapján az AWBZ-kiadások jó része ment el intézményi ellátás finanszírozására. A WVG finanszírozása (gyakorlatilag) az általános bevételeikb l történik. amely elkülönül a f egészségbiztosítási rendszert l (a hosszú távú ellátás nem finanszírozható a megszokott szolgáltatók biztosításaiból). amely a mozgásban való segítséget és az otthon átalakítását foglalja magában. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. amely ugyanakkor az IQ segítségével mérhet . Ugyanakkor nem alakultak ki olyan eljárások. de a személy mindennapos tevékenységeinek elvégzésére irányuló képességét is tükrözheti). és az integráció el segítése érdekében a megfelel juttatás és rehabilitációs intézkedés kiválasztására. ha készpénz: szabványos összegek. otthoni segítség. például a AOW minimális szintjében részesül öregségi nyugdíjasok számára). amely magában foglalja többek között a fogyatékossággal kapcsolatos megélhetési többletköltségeket. a köztük lév kapcsolat fejlesztésére kísérleti projektek indultak. HOLLANDIA Intézkedések A független életvitelre és a kivételes szükségletekre irányuló intézkedések három f intézkedéscsoportba sorolhatók: WVG. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A WVG esetében mind szolgáltatás mind készpénztámogatás adható. tehát konkrét kiadásokhoz köthet k. mozgás. míg az ABW finanszírozásához a központi kormányzat is hozzájárul. például kincstári köriratok formájában. Az AWBZ továbbá otthoni ápolói szolgáltatásokat is finanszíroz. Az AWBZ adminisztrációja a regionális ellátási hatóságok feladata.A veleszületett rendellenességekr l és elváltozásokról táblázat áll rendelkezésre (Decreto Ministeriale [miniszteri rendelet] 5. társadalmi érintkezés. A készpénz jelleg intézkedések általában visszatérítés formájában valósulnak meg.1992). egyéni ellátás. INTÉZMÉNYI FELADATOK A WVG és az ABW adminisztrációját az önkormányzatok látják el. és azokra rendszeresen hivatkoznak. de a táblázatok általában részletesebb útmutatást adnak. amely a különleges ellátási kiadások fedezésére szolgál. AWBZ. Az ABW fedezi a fogyasztási többletkiadásokat a szociális minimum szintjének megfelel jövedelemmel rendelkez személyek számára (azaz a szociális ellátásban részesül vagy azzal megegyez jövedelemmel rendelkez emberek. 184 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. fogyasztási többletköltségek) A mozgásproblémák és a lakókörnyezet átalakítása a WVG-intézkedések körébe tartozik. A WVG (1994) a korábbi. a folyó költségek megtérítése. ABW. vagy egy intervallumot adnak meg (például Down-kór = 75%-tól 100%-ig az állapot súlyosságától függ en. . A WGZ-vel és az AWBZ-vel kapcsolatban összehangolási problémák adódtak. A táblázatok az egyes diagnózisokhoz vagy százalékos min sítést rendelnek (például Altzheimer-kór = 100%).2. amelyek bevonnák a fogyatékos személyt az ellátási csomag kialakításába. az általános szociális ellátórendszer. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Egyre nagyobb hangsúly kerül a személy Äfennmaradó egyéni képességének´ felmérésére. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Orvosi látogatásra kerül sor. Az AWBZ olyan országos egészségügyi rendszer. rokkantsági nyugdíjrendszerben érintett dolgozókra irányuló intézkedéseket az id s emberekre vonatkozó szociális ellátás körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolja össze. és az egyéni költségkeretek bevezetése (lásd alább) szintén növelte az AWBZ-támogatások céljainak körét. Az orvosi bizottságoknak továbbá az ICIDH-ban rögzített fogalmakat is alkalmazniuk kell.

1. Felmérés (WVG) ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Az 1. részben képességcsökkenési ± alcímek alapján sorolják be (Lásd a WP1-t a függelékben). MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Az esetek mintegy 40%-ában a felmérés az igényl otthonában történik. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A WVG esetében az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az intézkedések kritériumaira vonatkozó szabályokat. amely még inkább el mozdítja az intézményes keretek leépítését. Az AWBZ keretében adható egyéni költségkereteket (PGB-k) az 1990-es évek közepén vezették be. cikkely definíciója szerint fogyatékos Äaz a személy. valamint a tömegközlekedés esetleges használata alapján egyénileg mérik fel. az AWBZ és az ABW adminisztrációját (NL 19). A WVGfelmérés belép ként szolgálhat a munkaer -piaci intézkedésekhez (REA) is. és a hollandiai önkormányzatok egyesületének (VNG) útmutatója sem határoz meg egyes képességcsökkenésekb l ered jogosultságot. azokat a személy rendszeres szociális érintkezései és tevékenységei. A területek listája az ICIDH-1 fogyatékossági listáinak keveréke. illetve a lakáson belüli és kívüli mozgás terén kimutatható korlátozottságokkal néz szembe´. és utána követniük kell azokat (Änyílt vég ´ finanszírozási követelmény). KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Egyes önkormányzatok összekötik a WVG. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Kisebb önkormányzatokban a WVG-tanácsadók gyakran rendelkeznek szociális dolgozói háttérrel. A szabályok megkövetelhetik önrész fizetését és a jövedelemteszt elvégzését (általában inkább jóléti teszt. Ehhez hasonlóan a lakókörnyezettel kapcsolatos minimális követelmények sincsenek meghatározva. A nagyobb önkormányzatok inkább maguk alkalmazzák az ilyen ismeretekkelrendelkez személyeket. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Elemzés készül azokról a tevékenységekr l. A felmérések jó részének elvégzésére olyan szervezetekkel kötnek szerz dést. jóllehet a képességcsökkenéseket osztályozza (lásd alább). Folyamatban van egy. Ezek a szolgáltatások a fogyatékossággal él személy szükségleteihez megfelel en illeszked átalakítások megkönnyítését szolgálják. amelyeknek a személyi állománya orvosi és pszichoterápiás háttérrel rendelkezik. aki betegség vagy gyengeség következtében az életvitel. Ez a protokoll az ICD és az ICIDH-1 osztályozó címszavait használja a felmérés kereteként. JÖVEDELEMTESZTELÉS. ami nem rendeltetésszer használattal kapcsolatos aggályokat vet fel. Kiemelt képességcsökkenések 185 A nemzeti jog nem rendel kiemelt jogosultságokat konkrét képességcsökkenésekhez. A PGB-k népszer ek. amely kizárja a jómódúakat). és a felmérések kiszervezése ritkább. az AWBZ korszer sítését célzó program. amelyekben korlátozottságai miatt az igényl .Az önkormányzatok egyesülete (VNG) által kiadott útmutató a mozgással kapcsolatos szükségleteket nem rögzíti. és hasonlít a WHO Fogyatékossági felmérési jegyzékére (WHODAS II). de a kiadási minták nagyban eltérnek a biztosított szolgáltatások mintájától. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A legtöbb önkormányzat egy VNG által kifejlesztett Äosztályozó protokollt´ használ. KORHATÁROK Az WVG megszünteti a munkaképes korúakra vonatkozó (AAW keretében adott) intézkedések és az id sekre irányuló (a szociális ellátás keretében adott) intézkedések közötti különbségtételt. A f jövedelembiztosító intézkedéssel azonban nincs összefüggés. A személy egészségi állapotát az AMA-útmutatókban használt listákhoz hasonló ± részben diagnosztikai. Mindezt az igényl számos területre vonatkozó korlátozottságainak elemzése követi. és megold bizonyos kérdéseket a PGB-k kezelésével kapcsolatban.

Az országos jelentés a hangsúlyt egy konkrét. a hát megmosása a fürd kádban. A BPA felhasználói által irányított együttm ködésben kialakított irányvonalak a következ ket említik a gondozó feladataiként: ablaktisztítás. a társadalmi érintkezés. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE Az intézkedés megadott órányi szolgáltatásra jogosít fel. BPA) helyezi. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az önkormányzatok az SSA keretében a nemzeti irányvonalaknak megfelel en kínálnak szolgáltatásokat.prp. illetve olyan egyéni ellátással kapcsolatos szük- 186 ségleteket. vagy oktatásban vesznek részt. legalább is kezdetben (Ot. padlótisztítás vagy beágyazás. az önállóan irányított egyéni ellátásra (brukerstyrt personlig assistanse. A megfelel intézkedés kiválasztása az igényl vel egyetértésben történik. hogy az t alkalmazó személynek elég ereje legyen mindennapi tevékenységeinek ellátáshoz. hogy a BPA -igénylés ötlete el tt otthoni ápolásban.akadályoztatva van. akik más szervezett tevékenységben. hogy a BPA felhasználói 18 évnél ± a nagykorúság korhatáránál ± id sebbek legyenek.prp. 8.2. A NIA-ban szerepl intézkedések a fogyatékos személyek számára többek között anyagi támogatást adnak Äa mindennapi életben való boldogulás el segítésére´ (10-6 és 10-7 szakasz). SHD 2000: 2). Ennek oka. és ellássa a felügyel i szerepkörrel járó egyéb teend ket. bevásárlás. autóvezetés. egy üveg bor kinyitása. hogy saját szükségleteit meghatározza. A BPA rugalmas és alkalmazkodik a fogyatékos személy egyéni körülményeihez. a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvétel el segítése stb. hogy a felhasználónak képesnek kell lennie arra. a fogyatékossággal kapcsolatos többletkiadások fedezésére (6-3 szakasz) és a magán (családi) közrem ködéssel megvalósított különleges ellátásra (6-5 szakasz). hogy a szóban forgó intézkedést az SSA-ba építették be. jegyzetelés találkozókon stb. SSA-ban szerepl intézkedésre. a segítség módjára vonatkozóan irányítsa és vezesse a gondozót. nem pedig az országos biztosítási rendszerbe (Ot. nr. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Ide tartozik a legtöbb szükséglet. a higiénia. JÖVEDELEMTESZTELÉS. csak a fizetett ellátás id tartama. amely a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati segítséggel és tanítással kapcsolatos. Egyes kedvezményezettek esetében azonban el fordulhat. hogy hajlandóak vállalni a gondozó felügyeletét és irányítását. amilyen az öltözködés. hogy azok szükségleteit fedezze. A BPA általában nem arra való. ideértve a háztartási teend kkel. NORVÉGIA Intézkedések Az idevonatkozó intézkedéseket a nemzeti biztosítási törvény (Folketrygdloven. 4. Jórészt ez volt az oka annak. például munkában. Különleges körülmények között az önkormányzatok 18 év alatti személyeknek is biztosíthat BPA-t. a kerekesszék javítása. hogy hetente hány órát biztosít az illet számára. KORHATÁROK A Szociálisügyi Minisztérium er sen ajánlja. SSA) tartalmazza. egyéb rokonoknak vagy gondvisel knek) meg kell er síteniük. a szolgáltatás heti egy óra és napi 24 óra között változhat. NIA) és a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (Sosialtjenesteloven. bekezdés. 8 [1999±2000]). amelynek adminisztrációját a biztosítóintézetek végzik. Az önkormányzat dönt arról. A BPA keretében kielégíthet szükségletek köre nincs szabályozva. E döntéshez az igényl környezetében él személyeknek (szül knek. Az együttm ködés szerint egy személyi segít e teend k elvégzésével tudja biztosítani. az evés. és ez befolyásolhatja a felmérés gyakorlati megvalósításának módját. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L . otthoni segítségben vagy egyéb ellátási szolgáltatásban részesültek. nr. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A BPA-val kapcsolatban használt definíciók hivatalosan nem kapcsolódnak más területeken alkalmazott definíciókhoz. a gyermekek hazaszállítása az óvodából. kidolgozzon és kövessen egy munkatervet.

A BPA-hoz nincs szükség jövedelemtesztre, illetve saját er re.

Felmérés
A BPA-felmérésnek kett s célja van: a felmérésnek egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó személynek alapvet szüksége van a mindennapos tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra, másrészt pedig azt, hogy az illet nek megvannak a megfelel képességei ahhoz, hogy hasznát tudja venni a kapott ellátási formának. ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A legáltalánosabb definíció szerint a BPA-ra az a személy jogosult, akinek Äbetegségb l, fogyatékosságból, öregségb l vagy más okból kifolyólag különleges ellátási szükségletei vannak (SSA 4-2 szakasza). Egy törvénytervezet (Ot.prp. nt.8 4.2. bekezdés), valamint a Szociálisügyi Minisztérium útmutatása szerint a BPA els dleges célcsoportja az Äösszetett (komplex) és alapvet szolgáltatási szükségletek felhasználók´ köre (SHD 2000: 2). Ehhez hasonlóan mindkét dokumentum kiemeli, hogy a BPA súlyosan fogyatékos emberekre irányuló intézkedés (Ot.prp. nr.8, 1. bekezdés SHD 2000: 1).

187
Ezen kívül az is követelmény, hogy az igényl be tudja tölteni a személyi gondozó felügyel jének szerepét. Az illet nek elegend önismerettel és forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy mind otthonában, mind azon kívül aktív életet élhessen (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés, SHD 2000: 2). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvényjavaslat (Ot.prp. nr. 8, 4.2. bekezdés) és az útmutató (SHD 2000: 2) kifejezetten kimondja, hogy a BPA-nak nem kell egyes konkrét fogyatékosságokra, diagnózisokra vagy képességcsökkenésekre szorítkoznia, feltéve, hogy a fogyatékosság nem akadályozza a felhasználói irányító szerep gyakorlását. A szóban forgó dokumentumokban az is szerepel, hogy különleges esetekben tanulási nehézségekkel rendelkez személy is részesülhet BPA-ban. Nincsenek tehát megadva lényeges, illetve kiemelt képességcsökkenések. Ugyanakkor a BPA 1990-es kísérleti bevezetését a testi képességcsökkenéssel rendelkez k f szervezete kezdeményezte. Inform ációs forrásaink és egyéb kutatások (Ashkem 2000: 210±213; Ashkem 2002: 6±7) szerint a BPA jelenlegi felhasználóinak a többsége lényeges fizikai képességcsökkenésekkel, els sorban mobilitásiképesség -csökkenésekkel él. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az intézkedés adminisztrációját az önkormányzatok szociális és ellátási osztályának személyi állománya végzi, els sorban az önkormányzatnál foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak (például ápolók) és esetenként szociális munkások. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A BPA-ra vonatkozó útmutatás igen korlátozott. A kimondott ajánlások általánosak és nem mennek bele a részletekbe. Így az önkormányzatok szociális és ellátási osztályánál alkalmazott szakért k számára tág teret hagynak a mérlegelésre. Az útmutató hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak elérhet vé kell tenniük ezt az intézkedést azon lakosok számára, akik a BPA segítségével aktívabb és függetlenebb életet élhetnének. Azt ajánlja, hogy csak azok az igényl k kapjanak BPA-t, akik kell képpen tisztában vannak saját szükségleteikkel, és képesek felügyelni a gondozójukat. Egyes ügyintéz k szerint ez a feltétel kizárja a szellemi vagy szociális képességcsökkenéssel él személyeket. A BPA igényléséhez nincs szükség írásos jelentkezésre, de a legtöbb helyi tisztvisel írásos értékel jelentést készít a vezet tisztvisel számára, és ajánlást tesz a szükséges BPA-óraszámra. A vezet tisztvisel ajánlást tesz arra, hogy mely szolgáltatásokat kellene a BPA keretében kínálni, és melyeket más formában (otthoni ellátás, otthoni ápolás, ergoterápia, pszichoterápia, és így tovább). Az önkormányzatok többségénél ezek mind részét képezik az egészségügyi és ellátási intézkedéseknek. A szolgáltatásért felel s adminisztratív testületnek ki kell dolgoznia egy átfogó Äellátási és szolgáltatási

csomagot´, amely kielégíti a fogyatékos személy teljes szükségletét. Egyes helyeken a BPAszolgáltatásokat az adminisztráció továbbra is Ätöbblet ellátásnak´ tekinti. Más önkormányzatok a BPA-t aktívan alkalmazzák, mint az átfogó ellátásra és szolgáltatásra szoruló személyeknek (így az id s embereknek és a súlyos betegeknek) járó ellátási szolgáltatást. Egy félig magánjelleg ügynökség, a Ressurssenter for omstilling I kommunene (RO), amelyet a Szociálisügyi Minisztérium és a Norvégiai Önkormányzatok Egyesülete (Kommunenes Sentralforbund) alapított, információt és tanácsadást ad arról, hogy az önkormányzatoknak miként kell megtervezniük, bevezetniük és m ködtetniük a BPA-t. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felel s egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálati dolgozó normális esetben ellátogat az igényl otthonába, hogy felmérje az illet szükségleteit és képességeit, gyakorlati korlátozottságait és a szükséges BPA-órák számát. Ha az igényl az önkormányzatnál korábban már vett igénybe ellátási szolgáltatást, akkor körülményei már ismertek lesznek az egészségügyi, ellátási vagy szociális szolgálat számára, így ebben az esetben nincs szükség megfigyelésre.

188
A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Az SSA 8-4 szakasza értelmében az önkormányzatnak tanácskoznia kell az igényl vel, azaz amennyire csak lehetséges, a szolgáltatási csomag kialakítása a felhasználóval együttm ködésben történik, véleményének jelent s súlya van. Konkrétabban fogalmazva, ez az intézkedés kifejezetten felhatalmazza a fogyatékos személyt egyrészt arra, hogy a BPA igénylése során meghatározza saját szükségleteit, másrészt arra, hogy beleszóljon szükségletei kielégítésének a mikéntjébe. A BPA a mindennapos tevékenységekben, mind otthonukban mind azon kívül támogatásra szoruló, súlyosan fogya tékos személyek gyakorlati és egyéni segítésének egy alternatív módja. A felhasználó munkafelügyel i szerepet tölt be, és felel sséget vállal a szükségleteivel kapcsolatos ellátás megszervezéséért és lebonyolításáért. Az önkormányzat által megszabott óraszámon belül a felhasználó alapvet en szabadon eldöntheti, kit (vagy kiket) szeretne segít nek, milyen teend ket lásson (lássanak) el a gondozó(k), illetve hol és mikor tart igényt a segítségre. A kulcsfontosságú követelmény az, hogy a fogyatékos személy képes legyen ellátni a gondozó felügyeletét, nem pedig az, hogy legyen a gondozó munkaadója. A foglalkoztatás megszervezésére vonatkozóan három különböz modell létezik: a gondozó(k) munkaadója lehet mind az önkormányzat, mind a felhasználók egyesülete (andelslag), mind pedig az egyéni felhasználó.

PORTUGÁLIA
Intézkedések
1999-ben bejelentettek egy fontos új intézkedést, a hosszútávú ellátási kiegészít támogatást (complemento por depend ncia), amelynek bevezetése 2000-ben történt (309-A/2000 sz. november 30-i rendelet). A kiegészít támogatás az öregségi, a fogyatékossági és az özvegyi nyugdíjasoknak fizethet , a járulékalapú és a nem járulékalapú rendszerben egyaránt. Korábban csak a járulékalapú rendszerhez tartozó, súlyosan fogyatékos (grande invalidez) személyek részesülhettek ebben a juttatásban. További intézkedések: Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek (Acidentes de Trabalho e Doenças Profissionais) esetében: Kiegészít juttatás (prestaç o suplementar por assist ncia de terceira pessoa): Nyugdíj-kiegészítés azoknak a súlyosan fogyatékos személyeknek, akik állandó ápolásra szorulnak. A juttatás összegének fels korlátja a háztartási alkalmazottak minimálbére. Szociális cselekvés: Ez az intézkedés a mentális vagy szociális okokból ideiglenesen vagy állandóan, enyhén vagy er sen ellátásra szoruló embereknek szól.

INTÉZMÉNYI FELADATOK A szakpolitikát a Ministério do Trabalho e da Solidariedade [Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium] felügyeli. A complemento por dependencia adminisztrációját a területi szolidaritási és társadalombiztosítási központok (Centros Distritales de Solidariedade e Segurança Social) végzik. Az intézkedéseket a központi kormányzat és a megyék közösen finanszírozzák. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE A készpénztámogatás az egyéni ellátási szükségletekre helyezi a hangsúlyt. A higiénia és az étkezés kiemelt szerepet kap. A szociális cselekvés többek között társadalmi érintkezést jelent (például napközi otthonok). AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. Azok összege a függ ség fokozatának (kétféle fokozat van) megfelel en rögzített. A járulékalapú nyugdíjban részesül k számára a juttatás a szociális nyugdíj

189
50 illetve 90%-a, a nem járulékalapú nyugdíjban részesül k esetében pedig ugyanannak a 4 illetve 5 75%-a. Az igénylésben meg kell nevezni a gondozó személyét. A szociális gondozás természetbeni. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Nyugdíjjal kell rendelkezni, de az intézkedések az öregségi és a fogyatékossági nyugdíjasokra egyaránt vonatkoznak. KORHATÁROK Az ellátásra szoruló gyermekek számára külön intézkedések vannak érvényben. Fels korhatár nincs. JÖVEDELEMTESZTELÉS, RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L A nem járulékalapú nyugdíj f szabályai el írják a jövedelemtesztet, más esetben arra nincs szükség.

Felmérés
ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ A függ ségnek két szintje van: 1. szint: az egyén nem képes önállóan elvégezni a mindennapi élet alapvet szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen teend ket; 2. szint: az egyén az 1. szintnek megfelel helyzetben van, és fekv beteg, vagy súlyos elmebetegség tünetei tapasztalhatók rajta. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Bizonyos képességcsökkenések, például a HIV-fert zöttség, vagy a multiplex szklerózis azonnali jogosultságot eredményeznek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az igényl nek a kérelemhez orvosi jelentést is mellékelnie kell, amely igazolja a függ ségi helyzetet. A döntést tisztvisel k hozzák. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A széles körben elérhet ellátási kiegészít támogatás új intézkedés, így az a tény, hogy csak két függ ségi szintet különböztet meg, általános vélemény szerint a tapasztalat és a jogalkalmazás hiányát tükrözi. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs meghatározva. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva.

SPANYOLORSZÁG
Intézkedések
Ellátási szükségletekre mind a járulékalapú, mind a nem járulékalapú jövedelemtámogató rendszeren belül fizethet többlettámogatás. Ezekt l független ellátási szükségletekre irányuló intézkedés nem

190
létezik. A tömegközlekedés használatában nehézségekkel szembené k számára számos elkülönült z

AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A juttatási intézkedések készpénz jelleg ek. teljesen munkaképtelen (incapacidad permanente absoluta). KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. étkezés). G A nem járulékalapú rendszeren belüli intézkedést azok vehetik igénybe. de a már odaítélt juttatás folyósítására nem vonatkozik korhatár. öltözködés. akiknek a jövedelme nem kielégít . valamint egyéni és társadalmi alkalmazkodás.ad hoc intézkedés áll rendelkezésre. SVÉDORSZÁG . JÖVEDELEMTESZTELÉS. hogy a személy anatómiai vagy m ködési rendellenességekre visszavezethet okokból az alapvet mindennapi teend k elvégzése során segítségre szoruljon. Felmérés ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Mind a járulékalapú. különleges szükségletek (például speciális orvosi felszerelés használata). SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A döntéseket a társadalombiztosítási rendszerben dolgozó orvosok (a járulékalapú juttatások esetében) vagy multidiszciplináris munkacsoportok (a nem járulékalapú juttatások esetében) hozzák. de megszokott. legalább 75%-os fogyatékosok kaphatják. hogy egy másik személy segítségére van szüksége ( ran invalidez). valamint nehéz szociális és családi háttérrel rendelkeznek. A fejezet a következ szakaszokra bomlik: diszpozíció (ágyban kell-e maradnia). Ahhoz. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE Nincs meghatározva. mind pedig a nem járulékalapú rendszer megköveteli. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A társadalombiztosítási rendszeren belüli intézkedés megköveteli annak megállapítását. A nem járulékalapú juttatások felett a Migrációs és Szociális Szolgáltatások Intézete (IMSERSO) gyakorol szakpolitikai felügyeletet. önellátás (felkelés. 191 SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK A Valoración de las situaciones de minusvalía (VM) (fogyatékossági állapotfelmérési) útmutató egy ellátási szükségletekr l szóló fejezetet tartalmaz (Baremo para determinar la necesidad de asistencia de otra persona = a más személy általi gondozási szükségletet meghatározó pontrendszer). személyi higiénia. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A felmérés otthon történ elvégzése nem kötelez . és ezen túlmen en fogyatékossága annyira súlyos. hogy valaki jogosult legyen az ellátásra. A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE Az intézkedés az egyéni ellátási szükségletekre irányul. illetve természetbeni intézkedések állnak azon fogyatékos személyek és id s emberek rendelkezésére. kommunikáció. RÉSZFINANSZÍROZÁS SAJÁT ER B L Az általános szociális ellátási intézkedések jövedelemteszteltek. és a meghatározásokhoz rendelt pontszámokat tartalmaz. biztonság és tájékozódás. és egy másik személy segítségére szorulnak. INTÉZMÉNYI FELADATOK A járulékalapú juttatásokat az INSS (Országos Társadalombiztosítási Intézet) fizeti. lefekvés. KORHATÁROK A biztosítási juttatások csak 65 éves korig adhatók. legalább 15 ponttal kell rendelkeznie. Az általános szociális ellátás keretében szélesebb körben adható. Az 50%-os. akik esetében a fogy atékosság vagy a krónikus betegség fokozata 75%-os vagy annál nagyobb. nem járulékalapú kiegészít támogatást a 18 és 65 év közötti. Minden egyes szakasz meghatározásokat. hogy az igényl tartósan. a nem járulékalapú rokkantsági juttatások adminisztrációja és finanszírozása pedig az autonóm közösségek (tartományok) feladata.

± az ellátás intenzitását és gyakoriságát is kiértékelik. Az LSS/LASS és a SoL adminisztrációját a helyi önkormányzatok látják el. A SoL f szolgáltatásai közé tartozik a közlekedési segítségnyújtás. társadalmi érintkezés. egyéni ellátás. hogy különleges szolgáltatásokat biztosít a fogyatékosok számára. 2. fogyasztási többletköltségek) A fogyatékossági segély a lakhatáshoz. mozgás. ágyazást. 1. az RFV (társadalombiztosítási intézkedés) keretei között m köd fogyatékossági segély. például f zést. finanszírozása pedig vegyes. amelyeket az LSS/LASS is érint. A jogosultság feltétele az LSS/LASS és a SoL esetében alapvet en a fogyatékosság súlyosságában különbözik. a házimunkát. a diétához stb. ha valaki az LSS/LASS szerint min sül súlyosan fogyatékos személynek. valamint a védett/ támogatott alkalmazkodás. hogy mindenki Äésszer életszínvonalat´ érdemel. 3. takarítást. A SoL lényege nem az.Intézkedések Az országos jelentésben tárgyalt három f független életvitelre irányuló intézkedéscsoport a következ : 1. 2. INTÉZMÉNYI FELADATOK A fogyatékossági segélyt és az ellátási segélyt a társadalombiztosítási bizottság (RFV) fizeti. és a jogosultság szintje sz kebben van meghatározva. 3. A SoL keretében kínált szolgáltatásokért azonban esetenként (a jövedelemteszt alapján) fizetni kell. ± élelmiszer. az otthoni segítség és egyéb ellátás. ± különleges berendezések. A segélynek háromféle szintje van: az alapmennyiség (a készpénzjuttatások referenciaösszege) 69. A megélhetési többletköltségek közé tartoznak az alábbiak: ± az otthon adaptációja. Az LSS számos intézkedést tartalmaz. helyi finanszírozási modell alapján történik. Az LSS/LASS által kínált szolgáltatásokra példa az otthoni és a pihenés közbeni ellátás. mosást. illetve az ellátási visszatérítésr l (LASS) szóló törvény. 53 illetve 36%-a. Ezeknek az adminisztrációja az önkormányzatok feladata. otthoni segítség. Az SoL részben olyan szükségletekre irányul. amelyeket az LASS szabályoz. a szociális szolgálatokról szóló törvény (SoL). 192 A KIELÉGÍTEND SZÜKSÉGLETEK JELLEGE (orvosi ellátás. Ellátási szükségletnek kell tekinteni az egyéni ellátást (például fürdés). A LASS a független életvitelre vonatkozó elképzeléseket az ellátási szolgáltatások m ködésének . A törvény tíz különböz szolgáltatást nevez meg. a bizonyos fogyatékos csoportokat megillet támogatásról és szolgáltatásról (LSS). a napi tevékenységek és az egyéni ellátás biztosítása. központi. hanem az az alapelv. Ennek megfelel en el nyösebb. ± orvosi többletköltség. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE A fogyatékossági segély készpénzben fizetend . kapcsolódó ellátási szükségleteket és költségeket fedezi. ruhák és egyéb fogyasztási cikkek. Az ellátások m ködtetését az LSS irányítja. A fogyatékossági segély ± egy másik személy által a mindennapi életben nyújtott segítségért ± jelent s megélhetési többletköltségek fedezésére fizethet . mi itt a személyi gondozási intézkedésekkel foglalkozunk. ± a folyamatos figyelem beleszámít az ellátási id be. Az országos jelentés következtetése szerint az orvosi jelentések használata egyre jelent sebb a határvonal meghúzása szempontjából. A SoL több mérlegelési lehet séget ad az önkormányzatok kezébe. Egy hasonló támogatás. A segély foglalkoztatott személyeket is támogathat (lásd a munkaer -piaci intézkedéseknél). az ellátási segély a fogyatékos gyermekek otthoni ápolásának az el segítését szolgálja.

SoL: A szociális szolgáltatásokról szóló törvény 1997-es módosítása a szociális ellátást két f kategóriára osztja: a) (anyagi) támogatás a legalapvet bb szükségletek (élelmiszer. addig a (b) -be tartozó intézkedésekhez nincs irányvonal.) kielégítésére. lakás. de számos id s korú kedvezményezett (és f ként k) csak az önkormányzatok által biztosított szociális ellátási szolgáltatásokat veszi igénybe. tehát az önkormányzat készpénztámogatást adhat a gondozó munkadíjának fedezésére. fizetés készpénzben LSS/LASS: nincs jövedelemteszt. de ennek ellenére a használt megközelítés er sen alkalmazkodik az egyedi eset körülményeihez. de a különböz szükségletekhez nincsenek hozzárendelve szabványos id tartamok. 14. ÄA szociális jóléti hivatal. illetve a helyi önkormányzat felel sségi körébe tartozik az a kérdés. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Vagy a vizsgált személy megy el a hivatalba. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL Fogyatékossági segély: az intézményi kapcsolat ellenére nincs összefüggés a fogyatékossági juttatási felméréssel. Egyéni ellátás az LSS/LASS keretében ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Fogyatékos az a személy. RÉSZFINANSZ ÍROZÁS SAJÁT ER B L Fogyatékossági segély: nincs jövedelemteszt. hogy mennyi és milyen típusú szolgáltatást kell kínálni a fogyatékosoknak´. KORHATÁROK Fogyatékossági segély: 16 és 64 év között (emlékeztetünk a gyermekeknek járó ellátási segélyekre). Az egyes ellátási szükségletek esetén a tisztvisel határozza meg a megfelel óraszámot. A látogatásokat általában hasznosnak tartják a felmérés elvégzésében. A SoL szolgáltatásai intézményesen kapcsolódnak a készpénzben kínált szociális ellátáshoz. ruházkodással stb. 193 JÖVEDELEMTESZTELÉS.megfelel módon vezeti be. fogyasztási cikkek stb. hogy otthonában figyelje t meg. aki Äa mindennapi életvitelben jelent s és tartós nehézségekkel néz . Az LSS/LASS csak a 65 év alatti emberekre vonatkozik. Meg kell említenünk. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van egészségügyi adatokra. otthoni segítség. vagy a tisztvisel látogatja meg az ügyfelet. hogy mit kell figyelembe venni. ruha. Ennek alternatívájaként az önkormányzat is foglalkoztathatja a gondozót. lakhatás és az id seknek és fogyatékosoknak biztosított speciális szolgáltatás és ellátás). Az élelmiszerekkel. A LASS értelmében a szolgáltatás felhasználója jogosult a gondozó foglalkoztatására. (Svédországi jelentés. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Számos RFV-ajánlás utal arra. hogy ugyanez az intézkedés gondoskodik a foglalkoztatott emberek számára adott segítségr l is. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A segélyt az érintett személynek kell igényelnie. de a szükségleteket az RFV tisztvisel je méri fel. b) a szociális ellátás és szolgáltatások egyéb formái (mobilitási szolgáltatások. kapcsolatos többletköltségek felméréséhez gyakran alkalmaznak a fogyasztói árakra vonatkozó adatokat (a Konsumentverket alapján). SoL ± minden korosztály.). Míg az (a) kategóriába tartozó készpénztámogatásról országos irányelv rendelkezik. sem saját er SoL: jövedelemtesztt l függ és szükség van saját er re Felmérés Fogyatékosság segély ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A vakok és a siketek (vagy súlyosan halláskárosultak) feltétel nélkül jogosultak a segélyre. Egyéb intézkedések: nincs kapcsolat. o.

A közösségi ellátásról (közvetlen kifizetésekr l) szóló 1996-os törvény azonban készpénzes kifizetéseket (úgynevezett Äközvetlen kifizetéseket´) vezetett be. SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK Nincsenek nemzeti irányvonalak. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK A törvény a súlyosan fogyatékos embereket három csoportra osztja: a) értelemiképesség-csökkenéssel él személyek. de a szükségleteket szociális munkások mérik fel. a természetes öregedéssel egyértelm kapcsolatba nem hozható testi vagy szellemi fogyatékossággal él személyek. amelyet az NHS kínál.). illetve háborús nyugdíjrendszerek DLA-val átfed intézkedéseit. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A fogyatékos személy szerepe a LASS keretein belül nagy jelent sséggel bír. hogy a felhasználónak joga van személyi gondozót foglalkoztatni. akkor joga van a gondozó kiválasztására. További. és a kormányzat jelenleg azok szélesebb kör használatára ösztönöz. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Intézkedések Az Egyesült Királyság országos jelentése a fogyatékossági életjáradékot (Disability Living Allowance.szembe´. o. mert a helyi önkormányzatok nem fizethettek készpénzjuttatásokat. és a segély más juttatásokkal együtt is fizethet . SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szociális munkások. 13. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A szociális dolgozók általában otthonukban látogatják meg és figyelik meg az ügyfelet. b) er szakos cselekedet vagy testi betegség által el idézett agykárosodás következtében tartós szellemi m ködési rendellenességgel él személyek. A független életvitelt el segít további intézkedés az otthoni ellátás. és otthonában átbeszélik vele az ellátásra vonatkozó tervet. c) egyéb. vagy akik semmilyen jogcímen sem részesülnek jövedelempótló juttatásban. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Nincsenek. amely készpénzben fizetett társadalombiztosítási juttatás. A SoL szociális szolgáltatásai ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ Nincs. A fogyatékos személy továbbá arról is dönthet. mert az széles jogköröket biztosít a személynek. akik dolgoznak. DLA-t azok az emberek is kaphatnak. A közösségi ellátási intézkedések szükségletfelmérésen és jövedelemteszten alapulnak. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Szükség van orvosi adatokra. 195 INTÉZMÉNYI FELADATOK . Járulékfizetési kötelezettségek nincsenek. DLA) tárgyalja. Konkrét rendelkezések rögzítik. 194 MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN A megfelel szakemberek általában meglátogatják az ügyfelet. DLA-t bármely 65 évesnél fiatalabb személy igényelhet. Nincs szükség orvosi adatokra. kapcsolódó intézkedés a rokkantsági ellátási segély. amely a fogyatékos személyek (köztük a közepes vagy magas szint DLA-ban részesül k) gondozóinak fizethet . hogy a gondozó hogyan és milyen fajta ellátást végezzen (Svédországi jelentés. és az önkormányzatok által adminisztrált közösségi ellátási intézkedések. akinek ellátási vagy mobilitási szükségletei vannak. illetve ha a gondozót az önkormányzat alkalmazza. Az intézkedéseket korábban csak természetben lehetett igénybe venni. kivéve a munkahelyi baleseti.

Orvosi tanácsadás kérhet abban az esetben. az öltözködés stb. de a jóváhagyott segély kifizetése 65 éves kor után is folytatódhat. ha nem tudja bizonyítani. A DLA-jogosultság továbbá a jövedelemtámogatási rendszer (Income Support. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A határozatot egy BA-döntéshozó hozza. KIEMELT KÉPESSÉGCSÖKKENÉSEK Azok az emberek. és a döntéshozó felkérheti a GP-t vagy a kórházat egy jelentés készítésére. társadalmi érintkezés. A DLA nem jövedelemtesztt l függ . Ennek fordítottjaként az is igaz. A DLA nem biztosít otthoni szakorvosi ellátást. hogy a személy megfelel-e egy fogyatékossági tesztnek. mozgás. A DLA ellátási összetev i segítséget adnak a testi funkciókkal kapcsolatban. hogy egy másik személy segítsége vagy felügyelete el segíti otthonán kívüli mozgását. Hangsúlyoznunk kell azonban. 196 vagy ha az orvosi bizonyítékok értelmezésével kapcsolatban egyéb nehézség adódik. az nem válik jogosulttá. ideértve azokat is. A mobilitási összetev k azoknak az embereknek fizethet k. hogy akinek a járási képessége korlátozott. akik például tudnak járni. IS jövedelemtesztt l függ szociális ellátás) keretében kínált fogyatékossági prémium elnyerésének is egyik f el feltétele. továbbá a gyógyszerek bevétele. DPTC) jogosultjainak körébe. életévüket még be nem töltött személyek vehetik igénybe. amelyek durván megfeleltethet k a DLA két magas szint összetev jének. illetve a felügyelet és a figyelem (ha például a személy kárt okozhat magában). vakok. személyes gondozás. fogyasztási többletköltségek). SZABÁLYOK ÉS ESZKÖZÖK . akiknek Äellátási vagy felügyeleti szükségleteik vannak´. vagy mindkét lábukat elvesztették. ha szolgáltatás: milyen er sek a jogosultság feltételei) A DLA készpénz jelleg . ez az NHS feladata. KORHATÁROK A DLA-t azok a 65.. Felmérés Általános definíció A DLA mobilitási összetev je olyan embereknek járó juttatás. otthoni segítség. ha a szóban forgó személy egészségi állapota és kinyilvánított szükségletei nincsenek egymással összhangban.és Nyugdíjügyi Minisztérium (korábban Társadalombiztosítási Minisztérium) felel sségi körébe tartozik. a folyó költségek megtérítése. de vezet re van szükségük. A szóban forgó személy saját orvosa (GP) rövid nyilatkozatot csatolhat az igénylési dokumentumhoz a páciens állapotáról. Ennek ellenére a DLA a dolgozó emberek számára belép t jelent a fogyatékossági adójóváírás (Disabled Persons Tax Credit. a felkelés. akik mobilitási segítségre szorulnak. Akik 65 évesnél id sebben adnak be el ször kérelmet.A DLA a Munka. akik siketek. akik Äsegítségre szorulnak a helyváltoztatásban´. hogy az orvosi szolgálat nem dönthet az igénylésekr l. ha készpénz: szabványos összegek. és közvetlenül nem adhat tanácsot azzal kapcsolatban. két különböz összegben fizethet ápolási segélyt igényelhetnek. akik Äa helyváltoztatás során nehézségekkel néznek szembe´. A felmérések elvégzése és a kifizetések a juttatási ügynökség (DWPügynökség) feladatai közé tartoznak. automatikusan jogosulttá válnak. függelék). Csak kevés igényl nek kell részt vennie az orvosi szolgálat vizsgálatán. amilyen a mosás és a személyi higiénia. A DLA ellátási összetev je azoknak az embereknek jár. A kielégítend szükségletek jellege (orvosi ellátás. AZ INTÉZKEDÉS JELLEGE (szolgáltatás vagy készpénz. A 65 év felettiek tehát nem részesülhetnek mobilitási támogatásokban és a kevésbé súlyos fogyatékosság következtében adódó ellátási szükségletek esetén igénybe vehet intézkedésekben. KAPCSOLAT A FOGYATÉKOSSÁG MÁS DEFINÍCIÓIVAL A DLA esetében végzett felmérés nagymértékben elkülönül és eltér a munkaképtelenség felmérését l (lásd 1.

A döntéshozóknak nem szabad figyelembe venniük. hogy a személy szokott-e. 1st Edition XI. 197 FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK DISABILITY STUDIES I. Supported Employment ± a Customer Driven Approach. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± második rész) Els kiadás VIII. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai (Els kiadás) . A döntés a jelentkezési lap és a kiegészít információk alapján születik. az meg akar tanulni. Munkafüzet (Els kiadás) III. A fogyatékossággal él személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények) Els kiadás X. például a legmagasabb ellátási szintre az a személy jogosult. hogy az étel rendesen megf tt. hogy aki nem tud f zni. Az ellátási összetev legalacsonyabb szintjének elnyeréséhez a személynek vagy egy bizonyos szint ellátási figyelemre kell szorulnia. hogy az érintett hol lakik. vagy akar-e f zni. amelynek egyik szakaszában az igényl kiértékeli. vagy meg kell felelnie az ún. Ez az Äönfelmérés´ lehet séget ad arra. hogy a személy képes-e egy friss fogást hagyományos t zhelyen elkészíteni. MEGFIGYELÉS A KÖRNYEZETBEN Nincs. a zöldségek el készítését. el készített ételeket fogyasztó személy nem tud elkészíteni egy f fogást. jelene. valamint annak felismerését. hogy az illet ellátásra szorul. Ez a teszt kifejezetten a személy bonyolult feladatok elvégzésére irányuló testi és szellemi képességeinek mérésére szolgál. Bizonyos szabályok azonban nincsenek tekintettel a személy saját szükségleteire és preferenciáira. Gerard Quinn²Theresia Degener: Human Rights and Disability (the UN context) 2nd Edition V. Äf z tesztnek´. Támogatott foglalkoztatás. továbbá azt is feltételezi. A teszt nem ad számot arról. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás) IV. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Els kiadás) II.A döntéshozók részletes útmutató alapján dolgoznak. erre példa a f z teszt. Ha egy általában mikrohullámú süt ben elkészíthet . amely definiálja a fogalmakat és meghatározza a szükséges figyelem szintjeit. hogy a jelentkez saját maga számoljon be ellátási szükségleteir l. vagy milyen jelleg munkát végez. Az intellektuális fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Els kiadás VI. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gy jtemény) Els kiadás IX. vagy más néven Äf ételtesztnek´. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja. amely azt vizsgálja. jöv je (Els kiadás) XII. hogy állapota miként befolyásolja életét. A FOGYATÉKOS SZEMÉLY SZEREPE A kérelmez személynek ki kell töltenie egy kérd ívet. a forró f z edények kezelését. aki éjjelnappali figyelemre szorul. A teszt magában foglalja egyebek mellett a fogás megtervezését. a f z teszt azt fogja jelezni. A súlyos és halmozott fogyatékossággal él emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet ± els rész) Els kiadás VII. Ezt a beszámolót az elfogadható szükségletek körét meghatározó szabályok alapján értékelik.

ENSZ: A kirekesztést l az egyenl ségig (Kézikönyv parlamenti képvisel k számára) Els kiadás XVI. azokat kizárólag hallgatóink sz k köre számára tudju k hozzáférhet vé tenni. Fogyatékosság és munkaer piac (Tanulmánygy jtemény) Els kiadás XVII. A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában XX. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition XVIII. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve XIV. amelyre a szerz i jogot meg tudtuk szerezni. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten. . Amelyekre nem. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképesség emberek munkaer -piaci esélyeinek növelése (Kézikönyv) XIX. A támogatottt foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára) XV.XIII.