P. 1
Kemiai_alapfogalmak

Kemiai_alapfogalmak

|Views: 537|Likes:
Published by János Kiss

More info:

Published by: János Kiss on Apr 20, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/07/2012

pdf

text

original

KÉMIAI ALAPFOGALMAK

Követelményrendszer
‡ Az aláírás feltétele: ± A két zárthelyi dolgozat eredményének átlaga legalább 50%. ± 90% elérése esetén, megajánlott jeles. Pótolni egy-egy alkalommal lehet. (Hiányzásról orvosi igazolást kell hozni.) ‡ Zárthelyi id pontok: 2008. október 29. 2008. december 3. ‡ Vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zárthelyi dolgozat, beugró
http://www.ttk.pte.hu/szervetlen/hallgat-biol.htm

Anyagok tulajdonságai
‡ Fizikai tulajdonság: meghatározása a kémiai összetétel megváltoztatása nélkül elvégezhet . Ezek a tulajdonságok érzékszerveinkkel észlelhet k. ‡ Fizikai tulajdonságok: szín, szag, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, vezet képesség, mágneses tulajdonság, megmunkálhatóság. ‡ Kémiai tulajdonság: csak kémiai reakciók során figyelhet k meg, miközben az anyagok kémiai összetétele megváltozik. ‡ Kémiai tulajdonságok: reakciókészség, oxidáló tulajdonság

A vegyületekben az ket alkotó atomok. ionok aránya mindig állandó. ± Homogén keverékek: komponensei nem megkülönböztethet k. desztillálás) elválaszthatók. ± Heterogén keverékek: alkotórészei jól megkülönböztethet k. a komponensek fizikai eljárásokkal (pl. ± Elemek az azonos rendszámú anyagok halmaza. 2. ionokat kémiai kötés kapcsolja össze. sz rés. bepárlás. s tulajdonságaik emiatt az alkotó atomok. Keverékek: Összetételük változó.Anyagok csoportosítása 1. Tiszta anyagok: összetételük és tulajdonságaik állandóak. oldás. . ionok tulajdonságaiktól jelent sen eltérnek. ± Vegyületekben az atomokat.

kénpor bauxit .Anyagok csoportosítása Anyagok Tiszta anyagok Elemek Oxigén (O2) Hélium (He) Vas (Fe) Kén (S8) Keverékek Homogén oldatok leveg tengervíz Vegyületek víz (H2O) vas(III)-oxid (Fe2O3) cukor (C6H12O6) ecetsav (CH3COOH) Heterogén vaspor .

két vagy három bet b l áll ‡ 103-nál kisebb rendszámú elemek magyar nevét használjuk ‡ 103-nál nagyobb rendszámú elemek nevét az IUPAC szabályozza. 0 = nil (n) 1 = un (u) 2 = bi (b) 3 = tri (t) 4 = kvad (k) 5 = pent(p) 6 = hexl (h) 7 = sept (s) 8 = okt (o) 9 = enn (e) 111-es rendszámú elem vegyjele: Uuu neve Unununium 108-as rendszámú elem vegyjele: Uno neve: Unniloctium .Vegyjel ‡ Vegyjel: az elem tudományos nevének rövidítése ‡ egy.

± ± ± ± ‡ Rendszám: bal alsó index Tömegszám: bal fels index Atomok száma: jobb alsó index Iontöltés jobb fels index kétszeresen negatív töltés 16-os rendszámú 32-es tömegszámú szulfidion nyolc kénatomot tartalmazó kén molekula. 32 2  16 S ‡ S8 . az atomok számát és az iontöltését. rendszámát.‡ A vegyjelhez illesztett négy indexszel jelöljük a nuklid tömegszámát.

‡ A képletben a vegyjelek sorrendje a relatív elektronegativitáson alapul. az ket alkotó atomok százalékos arányával adhatjuk meg.‡ Tapasztalati képlet: a vegyületet alkotó atomok aránya. s alsó indexben jelöljük a molekulában lév atomok számát. az elektronegatívabb hátra. (pl. NH3 egy nitrogén és 3 hidrogén atomból álló molekula). (köt . A vegyületek összetételét. az elektropozitívabb el re kerül.és nemköt elektronpárok feltüntetésével) . ‡ Szerkezeti képlet: Az atomok térbeli elrendez dését és a molekulabeli kapcsolódását tünteti fel. ‡ Molekulaképlet: a molekulát alkotó atomok vegyjelét tüntetjük fel.

a vegyületben a megfelel számnevet illesztünk az elem neve elé (mono-. ± Ha egy-egy elemb l több van. tetra-) ± Az els tagban a mono számnevet elhagyjuk ± Az elektropozitív illetve negatív nevet köt jellel kapcsoljuk össze. CO2 SiCl4 Fe3O4 szén-dioxid szilicium-tetraklorid trivas-tetraoxid .‡ A vegyületek elnevezésekor a leggyakrabban használt formája a következ : ± Az elektropozitív vegyjel az elektronegatív el tt helyezkedik el ± Az elektronegatív elnevezésekor az elem neve ±id végz dést kap. tri-. di-.

N2O NO2 Fe3O4 FeSO4 Hg2Cl2 HgCl2 nitrogén(I)-oxid nitrogén(IV)-oxid vas(II)-vas(III)-oxid vas(II)-szulfát higany(I)-klorid higany(II)-klorid .y Oxidációsszám jelölése: az elem neve után kerek zárójelbe tett római számmal Az oxidációsszám lehet. pozitív. A pozitív el jelet elhagyjuk. Az oxidációs állapot alkalmazásánál a számnévi el tagot elhagyjuk. negatív és zérus is.

Oxosav H2SO3 H2SO4 HNO2 HNO3 H2CO3 H3PO4 H3BO3 HClO HClO2 HClO3 HClO4 neve kénessav kénsav salétromossav salétromsav szénsav foszforsav bórsav hipoklórossav klórossav klórsav perklórsav anion 2 SO 3  neve szulfit szulfát nitrit nitrát karbonát foszfát borát hipoklorit klorit klorát perklorát só CrSO3 CaSO4 KNO2 Cd(NO3)2 MgCO3 Ca3(PO4)2 AlBO3 Ca(ClO)2 NaClO2 Ba(ClO3)2 Zn(ClO4)2 neve króm-szulfit kalcium-szulfát kálium-nitrit kadmium-nitrát magnézium-karbonát kalcium-foszfát alumínium-borát kalcium-hipoklorit nátrium-klorit bárium-klorát cink-perklorát SO 2  4 NO  2  NO 3 2 CO 3  PO 3 4 BO 3 3 ClO  ClO  2  ClO 3 ClO  4 .

A reakcióegyenletek mindig tartalmazzák: ± a kiindulási anyagok (reaktánsok) képletét és mennyiségét az egyenlet bal oldalán.Reakcióegyenletek Reakcióegyenletek: A kémiai reakciókat a képletek segítségével tudjuk ábrázolni. ± a keletkezett anyagok (reakciótermékek) képleteit és mennyiségét pedig az egyenlet jobb oldalán ± kiindulási anyagokban (reaktánsok) és a reakciótermékekben az atomok számának meg kell egyeznie. .

‡ gáz (g) halmazállapot ‡ folyékony (l) halmazállapot ‡ szilárd (s) halmazállapot ‡ (aq) hidratált állapot ± Ionegyenletek esetében az egyenlet jobb és baloldalán a töltésszámoknak meg kell egyezniük. .± Sztöchiometiai együtthatóval a reakcióegyenletben a reagáló anyagok arányát a képlet elé írt számmal jelöljük. ± A reagáló anyagok halmazállapotát a képlet után írt zárójelben tüntetjük fel.

és két újabb W-kötést alakít ki.Reakciótípusok 1 Egyesülés: ha két vagy több reagáló anyagból egyetlen termék keletkezik. mikor telítetlen kötést tartalmazó molekula T-kötése felbomlik. (A + B = AB) 4Al + 3O2 = 2Al2O3 Addíció: Az egyesülés egy speciális fajtája. !  !  .

Ha azonos.Polimerizáció: molekulát. többszörös kovalens kötést tartalmazó molekulák (monomerek) hoznak létre óriás nH ! H ( ) p (H  H ) n (s) .

atomra. AB(C) = A + B + (C) Elektrolitikus disszociáció NaCl(s) p Na+(aq) + Cl-(aq) Termikus disszociáció (A (-t akkor használjuk.2 Bomlás: a reagáló anyag két vagy több molekulára. ha a reakcióban h re van szükségünk) 2HgO(s) p 2Hg(l) + O2(g) CaCO3(s) p CaO(s) + CO2(g) . ionra disszociál.

(AB + C = AC + B) Mg(s) + 2HCl(aq) = MgCl2 (s) + H2(g) 2Na(s) + 2H2O(l) = 2NaOH + H2(g) . amikor a hasonló jellem alkotórészek helyettesítik a vegyületben.3 Helyettesítés (szubsztitúció): olyan reakció.

Cserebomlás: a reagáló vegyületek hasonló jellem alkotórészei kicserél dnek.4. ± csapadékképz dés (oldat+oldat = csapadék+ oldat) AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 ± közömbösítés (sav + bázis = só + víz) 2NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2H2O ± gázképz désseljáró (karbonát + sav = só + víz + széndioxid) NaHCO3 + HCl = NaCl + H2O + CO2 .

Elektromosan semleges töltés részecske. kémiai módszerrel tovább nem bontható része. (A protonok és elektronok száma megegyezik.) Molekula A molekulák olyan semleges töltés részecskék.Anyagot felépít épít elemek (részecskék) Atom Az atom az anyag legkisebb. Kationok: a pozitív töltés ionok Anionok: a negatív töltés ionok. amelyekben a meghatározott számú atomokat kovalens kötés kapcsolja össze. . Ion Az ionok elektromos töltéssel rendelkez részecskék.

méretük különböz . ‡ Az atomok összenyomhatatlanok. de alakjuk. ‡ A világon minden jelenséget az atomok összeütközése és szétválása okoz. ‡ Az atom határozza meg az anyag tulajdonságát. 400. Demokritosz (ie.) ‡ Minden anyag atomokból épül fel. ‡ Az atomok olyan kis méret ek. hogy szabad szemmel nem láthatók. (a-tomosz = oszthatatlan) ‡ Az egyes atomok atomjai min ségileg azonosak. . ‡ Az atomok oszthatatlanok.Atommodellek 1. ‡ Az atomok között üres helyek találhatók.

) ± A különböz elemek különböz atomokat tartalmaznak. ± A kémiai reakció egy olyan változás. amelyek csak egyfajta atomot tartalmaznak. . ± A vegyületek olyan összetett anyagok. amelyekben az alkotó atomok kémiai kötéssel kapcsolódnak össze. Az atomok aránya mindig állandó.2. s ezeket atomoknak nevezzük. Dalton (1808) ± Minden anyag kis épít kövekb l áll. (Jelenleg 118-at ismerünk. amelynek során új összetétel elemek vagy vegyületek keletkeznek. ± Az elemek olyan anyagok.

3. . Thomson (1900) ± az elektron az atom alkotórésze ± Az atomot pozitív töltéssel rendelkez golyót. amelyben az elektronok lazán beágyazva helyezkednek el (mint a mazsola a kalácsban). S ezek szabályszer minta alapján helyezkednek el. ± Elképzelése szerint a különböz atomoknak eltér számú elektronja van.

± az anyagi részecskék nem töltik ki egyenletesen az atomok által elfoglalt teret. . Ez a modell azonban elektrodinamikai okokból nem lehet stabil. 10-15 m sugarú atommag körül keringenek az elektronok. Rutherford (1911) ± Az atom szerinte úgy épül fel. mint egy "mini" naprendszer. ± nagy tömeg . kis térfogatú és pozitív töltés az atommag. ± A pontszer . ami az atomot összetartja.4. A kering elektronok állandóan sugározva és energiát veszítve a magba zuhannának. A gravitációs er helyett azonban a töltések közti elektromos vonzóer az.

. az elektron által kisugárzott. Bohr (1913) ± Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. s ezeken a pályákon az elektron. vagy elnyelt energia a két pálya közötti energia különbséggel egyenl . ± Az adott pályán lév elektronok energiája meghatározott. ± Az egyik atom pályáról a másikra történ átmenetnél. sugárzás nélkül kering.5.

± Ezek a pályák az adott térrészben különböz irányokban helyezkedhetnek el. ± Az elektron állapotát modelljében már három kvantumszám jellemezte. Sommerfeld (1920) ± A körpályák mellett az ellipszis alakú pályák ± A periódusos rendszer magasabb rendszámú elemeinek leírására is alkalmas.6. .

. Schrödinger (1926) ± Kvantummechanikai atommodell ± Olyan matematikai módszer. amely a részecskék mozgásának a valószín ségét vizsgálja.7. Heisenberg.

Az atom felépítése Elemi részecskék az atomot felépít elemek. Az atom egy atommagból (nukleus) és t körülvev elektron felh b l áll. ‡ Nukleonok: protonok (p+) és neutronok (no) .

674*10-27 Töltés(C) Tömeg(ate) Töltés(e) -1 +1 0 -1.00728 0 1.109*10-31 1.60219*10-19 1.672*10-27 1.00055 +1.60219*10-19 0.00866 .Elemi részecske Tömeg(kg) elektron proton neutron 9.

Radioaktivitás felfedezése .

amely spontán sugárzással jár. ± nagy energiájú. ± kis sebesség és ± kis áthatoló képesség sugárzás.‡ Radioaktivitásnak: az a jelenség. ± rövid hatótávolságú. ‡ Az E-sugárzás pozitív töltés részecskékb l (He2+) áll.) ± tömege gyakorlatilag megegyezik a hélium atom tömegével ± kétszeres pozitív töltéssel rendelkezik 22 a€ €p 2 He  222 n .05 mm vastag alumínium lemez már elnyeli. (Egy 0.

) € €p  e(F)  e .‡ Bétasugárzás: negatív töltés részecskékb l álló sugárzás. A bétasugárzást igen nagy sebességgel mozgó elektronok alkotják. ± Áthatoló képességük is nagyobb. ± Sebességük majdnem tízszeres az alfasugárzásnál. (5 mm vastag alumínium lemez sem nyeli el teljesen.

.‡ A gammasugárzás az elektromos és mágneses er térben sem térül el. mindig a béta vagy alfasugárzás kísér je.000 km/s). ± A gammasugárzás önmagában nem lép fel. ± ± ± ± ± nagy energiájú nagy sebesség nagy áthatoló képesség elektromágneses sugárzás Terjedési sebessége megegyezik a fény sebességével (300. tehát elektromos töltéssel nem rendelkezik.

Az atommag felfedezése .

Elemi részecskék felfedezése ‡ Az elektron felfedezése .

Az elektron töltésének meghatározása ‡ Millikan olajcsepp kísérlete (1909) .

‡Rendszám Az atomokban található protonok száma. ami kijelöli az atom helyét a periódusos rendszerben. ‡Tömegszám Az atom nukleonjainak száma (jele: A). tömegszám(A) = rendszám(Z) + neutronszám(N) A ZX . (jele: Z). Protonok és neutronok számának összege.

‡ Azonos kémiai tulajdonság ‡ Eltér fizikai tulajdonság.) ‡ A hidrogén izotópjai: 1H prócium 2H (2D) deutérium 3H (3T) trícium . de eltér neutronszámú (tömegszámú) atomok. olvadáspont.Izotópok ‡ Izotópok Az azonos rendszámú. forráspont) alapul. ( Az izotópok elválasztása olyan fizikai módszereken (diffúzió sebesség.

022*1023 db/mol ‡ Az anyagmennyiség (jele:n) [mol] m n! . Dimenziója: g/mol ‡ Avogadro állandó (jele:NA) 6.Sztöchiometriai alapfogalmak ‡ Relatív atomtömege (jele:Ar): 1 moljának természetes izotópokból álló tömege hányszorosa 1 mol 12C-izotóp tömegének 1/12-ed részének. ‡ Moláris tömeg (jele:M): 1 mol részecske tömege.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->