P. 1
Byron Katie magyarul - Kivonat a Négy Kérdés c. könyvből pdf letöltés

Byron Katie magyarul - Kivonat a Négy Kérdés c. könyvből pdf letöltés

|Views: 1,641|Likes:
Published by negykerdes
Byron Katie magyarul - Kivonat a Négy Kérdés c. könyvből. Ajánlott: KincsAmiVan.hu
Byron Katie magyarul - Kivonat a Négy Kérdés c. könyvből. Ajánlott: KincsAmiVan.hu

More info:

Published by: negykerdes on Apr 13, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/18/2015

pdf

text

original

1

Kivonal a ,Negv keides¨ cínu könvvloI

Negv keides, neIv negváIlozlalhalja az eIeledel
szeizo: ßvion Kalie
es Slephen MilcheII

,8c|c| scn|i ncn adna| nc|cd. csa| |c nagad. |z a |is fùzc| ncgnu|a|ja. ncguan.´
ßvion Kalie

Lz a kis füzel a ,Negv keides¨ (,Loving vhal is¨) cínu könvv kivonala. Az enleiek
keieseie evenle löll lízezei peIdánv keiüI leIoIe a viIág ninden lájáia
leiílesnenlesen, hogv lánogassa az enleiekel a Munka (The Woik)
eIelnegváIlozlaló eiejenek feIfedezeselen. (Kalie ígv nevezle eI nódszeiel.)

Ha Te a foIvanalol lováll szeielned neIvíleni, keiesd a ,Negv keides¨ cínu
könvvel a loIloklan. A könvv Kalie násokkaI vaIó leszeIgeleseil - faciIilásail - is
lailaInazza, oIvan lenáklan, ninl a feIeIen, egeszseg, kapcsoIalok, penz, a lesl es
nás egvelek, es ennek köszönheloen a Munkál vegezve egvie neIvellie julhalsz
lenso foIvanalaidlan. A ,Negv keides¨ angoI nveIven hangoskönvvkenl is eIeihelo.
KüIönIeges eileke, hogv Kaliel haIIhalod eIolen, aninl a voikshopokon kíseii a
Munka vegzesel. A könvv es a hangoskönvv honIapunkon is eIeihelo,
vvv.lhevoik.con vagv leIefonon is negiendeIhelo az +1-815-664-42O9 vagv 1-8OO-
98-KATIL leIefonszánon (csak az USA-lan).


© 2OO9 ßvion Kalie, Inc. AII iighls ieseived.
2


Bcvczctés

ßvion Kalie negaIkolla a Munkál, ani Iehelove lelle szánunkia, hogv
neglaIáIjuk es negvizsgáIjuk azokal a gondoIalokal, neIvek szenvedesl okoznak
szeile a viIágon. A Munka úl ahhoz, hogv kileküIhessünk önnagunkkaI es a
viIággaI. Az idos, a fialaI, a leleg, az egeszseges, a nuveIl es a nen nuveIl - láiki,
akinek nviloll az eIneje, kepes a Munkál vegezni.
ßvion KalhIeen Reid eIelenek hainincas eveilen súIvos depiessziólan lelegedell
neg. A kövelkezo 1O ev soián lelegsege egvie neIvüIl, az uloIsó kel evlen szinle
áIIandóan az ágvlan feküdl, kepleIen voIl eIhagvni azl, es az öngviIkosság gondoIala
kínozla. Azlán egv napon, a IegneIvell kelsegleeseslen, negszüIelell lenne egv
feIisneies, neIv negváIlozlalla az eIelel.
Kalie feIisneile, hogv gondoIalai sugaIIaláia eddig azl hille, hogv a doIgoknak
náskepp keII Ienniük, ninl ahogv vannak (,A feijennek jollan keIIene szeielnie
engen¨, ,A gveiekeinnek neg keIIene engen lecsüIniük¨), es ezeil szenvedell. Míg
ha ncn ni||c c| ezekel a gondoIalokal, lekel eIl ál. Megeilelle, hogv a depiessziójál
nen a köiüIölle Ievo viIág okozla, hanen az, anil o hill a köiüIölle Ievo viIágióI.
ßeIso feIviIIanáskenl jeIenl neg Kalie szánáia, hogv szokásos pióláIkozásaink a
loIdogság eIeieseie sikeileIensegie vannak íleIve. Továllia is - leineszelesen
ninden kiIálás neIküI - pióláIhaljuk negváIlozlalni a viIágol, hogv oIvanná váIjon,
ninl azl a fejünklen keiingo gondoIalok szuggeiáIják. LheIvell, Kalie javasIala
szeiinl, keidesekkeI vizsgáIhaljuk neg ezekel a gondoIalokal, es anikoi laIáIkozunk
a viIággaI, ahogvan vaIóságosan Ielezik, akkoi addig nen isneil lekel es öiönöl
lapaszlaIhalunk neg. Kalie kifejIeszlelle a gondoIalok negvizsgáIásának egvszeiu,
es nen kevesle eioleIjes nódszeiel, neIv a fenli lianszfoinációl Iehelove leszi a
gvakoiIallan, anil Munkának nevezell eI. A foIvanal eiednenve az Iell, hogv az
ágvlan fekvo, öngviIkossági eIkepzeIesekkeI küzdo no egvie löll es löll szeielelleI
ludoll foiduIni ninden feIe, anil hozoll szánáia az eIel.
Kalie iáIálása az eIne nuködeseie egvlecseng a nodein kognilív pszichoIógia
kulalásaivaI, a Munkál Szókialesz páileszedeihez, a luddhisla lanílásokhoz, es a 12-
Iepes piogianokhoz is szoklák hasonIílani. Án Kalie nindenfeIe vaIIási- vagv
pszichoIógiai isneiel neIküI fejIeszlelle ki nódszeiel. Lgv no neglapaszlaIla a
szenvedes keIelkezesel es vegel - eiie aIapuI a Munka, ani negIepoen egvszeiu, es
küIönlözo koiú es hálleiu enleiek sikeiesen aIkaInazhalják, nincs hozzá senni
násia szükseg, ninl egv daial papíiia, egv loIIia es egv nviloll eIneie. Kalie Iálla,
ha negpióláIná Iálásnódjál vagv sajál váIaszail áladni az enleieknek, azok kisell
eilekkeI líinának. LheIvell egv foIvanalol kínáI szánukia, neIvlen saj4| t4|aszai|a|
fedezhelik feI. Az eIsok, akik kipióláIlák a Munkál, neglapaszlaIlák lianszfoináIó
halásál, es Kaliel hanaiosan neghívlák, hogv nviIvánosan lanílsa a foIvanalol.
1986 óla Kalie niIIióknak nulalla le viIágszeile a Munkál. NviIvános piogianok
kiegeszílesekenl küIönlözo váIIaIaloknáI, egveleneken, iskoIáklan, egvházaklan,
löilönöklen, kóiházaklan nulalla le a Munkál. Kalie hunoia es a leIoIe áiadó
öiön közvelIenüI eIIazílja az enleiekel, es gvois neglapaszlaIásaik, negIálásaik es
IeIki állöieseik vaiázsIalossá leszik az egvüll löIlöll idol (papíizselkendok nindig
könnven eIeihelok). 1998 óla evenle negvszei keiüI negiendezesie az IskoIa (SchooI
3

foi The Woik), 9 napos lananvaggaI, neIvel Kalie vezel. Az IskoIa lananvaga áIIandó
iesze az áIIaniIag eIisneil oklalási eIeneknek (USA) es sok pszichoIógus,
konzuIláns es leiapeula aiióI szánoI le, hogv a Munka nunkájuk Iegfonlosall iesze
Iell. KaIifoinia deIi ieszen, evenle, decenlei vegen, Kalie negiendezi negv napos,
újevi nenláIis vizsgáIódási piogianjál (Nev Yeai´s MenlaI CIeanse) - azon kívüI lail
neha helvegi voikshopokal is. Lz aIkaInakkoi Kalie faciIiláloii nunkáinak audio- es
videofeIveleIei (löllfeIe lenálan: szex, penz, a lesl, szüIonek Ienni sll.) kaphalók,
neIvek negiendeIhelok a honIapon keieszlüI is. vvv.lhevoik.con.
2OO2. náiciusálan a Hainonv ßooks negjeIenlelle Kalie eIso könvvel, a ,Negv
keidesl¨, neIvel feijeveI, az isneil íióvaI, Slephen MilcheIIeI egvüll íil. A könvvel
eddig 22 nveIvie foidílollák Ie. Szeile az USA-lan a leslseIIei Iislákia keiüIl. A
¨Szüksegen van a szeieleledie - ez igaz`¨ MichaeI Kalz-caI íiódoll, es az ¨Öiön
ezei neve: Hogvan eIjünk hainóniálan azzaI, ahogv a doIgok vannak¨, neIv
Slephen MilcheIIeI íiódoll, szinlen leslseIIeiek voIlak. ¨Vond keidoie a
gondoIalaidal, váIlozlasd neg a viIágol: Idezelek ßvion KalieloI¨, 2OO7-len jeIenl
neg. LeguloIsó könvve: ,Ki IenneI löileneleid neIküI`¨ 2OO8. oklóleielen jeIenl neg.
Islen hozoll a MunkánáI!


AmI van, az van.

A szenvedesnek egvelIen nódja Ielezik: nikoi eIhiszünk egv gondoIalol, neIv
haicla száII azzaI, ani van. Ha az eIne igazán liszla, akkoi az, ani van, negegvezik
azzaI, anil akaiunk. Ha azl szeielned, hogv a vaIóság küIönlözzön allóI, ani van, az
oIvan, ninlha eIkezdeneI egv nacskál ugalni lanílani. IióláIkozhalsz es
pióláIkozhalsz, es a vegen a nacska feI fog nezni iád es azl nondja, ¨niau¨. Azl
akaini, hogv a vaIóság nás Iegven, ninl aniIven, ienenvleIen.
Ls azlán, ha odafigveIsz, eszie fogod venni, hogv naponla löll lucalszoi
iIvesnikel gondoIsz, ninl: ¨Az enleieknek kedvesellnek keIIene Ienniük.¨ ¨A
gveiekeknek jóI neveIlen keIIene viseIkedniük.¨ ¨A feijennek (feIesegennek) egvel
kene veIen eilenie.¨ ¨Sovánvallnak kene Iennen (vagv csinosallnak, vagv
sikeiesellnek).¨ Lz az a gondoIkodási nód, anikoi azl akaijuk, hogv a vaIóság nás
Iegven, ninl aniIven. Ha azl gondoIod, hogv ez eIegge depiináIó, igazad van.
Minden sliessz, anil áleIünk, onnan száinazik, hogv haicoIunk azzaI, ani van.
Azok, akik eppen isneikednek a MunkávaI, sokszoi nondják neken: ¨De az
eiolIenne lenne engen, ha löllel nen haicoInek azzaI, ani van. Ha csak egvszeiuen
eIfogadon a vaIóságol, passzív Ieszek. LIveszlenen a cseIekvesie vaIó
keszlelesenel.¨ IIvenkoi egv keidesseI váIaszoIok: ¨Lgesz lizlosan ludhalod, hogv
ez igaz`¨ MeIvik gondoIal lesz eiolIenelle` - ¨ßáicsak ne veszílellen voIna eI a
nunkánal¨ vagv ¨LIveszílellen a nunkánal, nil lehelek nosl`¨
A Munka negnulalja, hogv az, aniioI azl gondoIjuk, nen keIIell voIna, hogv
neglöilenjen, neg |c||c||, hogv löilenjen. Meg keIIell, hogv löilenjen, azeil, neil
neglöilenl, es a viIág ninden gondoIkodása nen lud ezen váIlozlalni. Lz nen azl
jeIenli, hogv heIveseId vagv ünnepeId. Lz csak azl jeIenli, hogv kepes vagv a
doIgokal eIIenáIIás vagv leIso haicaid zavaiodollsága neIküI Iálni. Senki nen akaija,
hogv lelegek Iegvenek a gveiekei, senki nen akai aulólaIeselel áleIni: de ha ezek a
doIgok neglöilennek, hál hogvan is lánogalhalna lennünkel az eIIenük vaIó
4

nenláIis haicunk` CsináIhalnánk ni ezl jollan is, ha ludnánk, hogvan hagvhalnánk
alla.
Ln szeieInese vagvok annak, ani van, nen azeil, neil spiiiluáIis vagvok, hanen
neil fáj, ha haicla száIIok a vaIósággaI. Onnan ludhaljuk, hogv a vaIóság úgv jó,
ahogv van, neil ha haicla száIIunk veIe, negfeszüIünk es fiuszliáIlak Ieszünk. Nen
eiezzük leineszelesnek es kiegvensúIvozollnak nagunkal. Ha negáIIíljuk a
vaIósággaI vaIó eIIenkezesl, egvszeiuen, áianIóan, kedvesen es feIeIennenlesen
ludunk cseIekedni.


Kaµcsn!ðdj ðsszc a saját do|godda|

Csak háion fajla dc|gc| ludok laIáIni az univeizunlan: az en dc|gcna|. a liedel, es
Islen dc|g4|. (Szánonia az |s|cn szó azl jeIenli: vaIóság. A vaIóság az, ani nindenl
uiaI. ßáinil, ani az en, a le es láiki nás lefoIvásán kívüI esik, azl Islen dc|g4na|
nevezek.)
Az áleIl sliessz jó iesze onnan száinazik, hogv nenláIisan a sajál dc|gain|cn kívüI
eIünk. Ha oIvasnikel gondoIok, hogv ¨nunkál kene laIáInod: azl akaion, hogv
loIdog Iegv: ponlosnak keIIene Ienned: jollan kene nagadióI gondoskodnod¨, a le
dc|gaidda| fogIaIkozon. Ha aggódon föIdienges, áivíz, háloiú niall, vagv ha neg
akaiok haIni, az Islen dc|gaioa avalkozon. Ha nenláIisan a le dc|gaidda| vagv Islen
dc|gaita| fogIaIkozon, akkoi kiiekeszlen nagan. Lzl nái koiállan, 1986-lan
eszievellen. Ha gondoIaliIag anván ügveiveI (dc|gaita|) fogIaIkozlan, nikoi
oIvasnil gondoIlan, ninl pI.¨Anvánnak neg kene eilenie engen¨, közvelIenüI
áleIlen a nagánvosság eizesel. Ls negIállan, hogv vaIahánvszoi eIelen soián IeIki
fájdaInal vagv nagánvl eIlen ál, nindig vaIaki nás dc|g4ta| fogIaIkozlan.
Ha le eIed az eIeledel es en nenláIisan szinlen a le eIeledel eIen, ki naiad ill,
hogv eIje az en eIelenel` Mindkellen oll vagvunk náIad. CondoIaliIag a le
ügveidlen (dc|gaidoan) Ienni lávoI lail engen allóI, hogv jeIen Iehessek a sajál
eIelenlen. LIváIaszlollan nagan sajál naganlóI, es csodáIkozon, hogv nieil nen
nuködik az eIelen.
Azl gondoIni, en ludnán, hogv ni Ienne a Iegjoll láikinek is, azl jeIenli, hogv
nen a sajál dc|gainna| fogIaIkozon. Meg ha a szeielel nevelen is, ez akkoi is liszla
lekepzeIlseg, es az eiednenv: feszüIlseg, nvuglaIanság es feIeIen. Tiszlálan vagvok
azzaI, hogv ni jó neken` Lz az egvelIen dc|gcn van. A Iegjoll, ha eIoszöi ezzeI
fogIaIkozon, nieIoll negoIdanán a le piolIenáidal.
Anikoi eIjulsz oda, hogv a ¨|inc| a dc|ga¨ keidesel eIeg neIven negeiled, es a
sajál dc|gcdda| kapcsoIódsz össze, szánodia eIkepzeIhelelIen feIszaladuIásl eIhelsz ál
az eIeledlen. LegközeIell, ha sliesszl, vagv kenveInelIensegel eizeI, ledd feI
nagadnak a keidesl, ¨kinek a dc|g4ta| fogIaIkozon gondoIallan`¨, es Iehel, hogv
szelduiiansz a nevelesloI! Lz a keides vissza lud leged vezelni önnagadhoz. Ls
Iehel, hogv eszie fogod venni, hogv soha nen ludláI jeIen Ienni egesz eIeledlen, neil
nenláIisan nások dc|gaita| fogIaIkozláI, az o eIelükel eIled. Ha csak egvszeiuen
eszieveszed, hogv vaIaki násnak a dc|g4oa neiüIleI leIe, náiis visszaleihelsz sajál
csodáIalos önnagadhoz.
Ls Iehel, ha ezl egv daialig csináIod, eszieveszed, hogv a le sajál dc|gcd, ninl
oIvan, nen is Ielezik. Hogv az eIeled önnagálóI is lökeIelesen zajIik.
5



Hngvan tckInts mcgértéssc! a gnndn!ataIdra

A gondoIal áilaInalIan, níg csak nen hiszünk neki. Nen a gondoIalaink, hanen a
hozzájuk vaIó ragasz|cd4s okozza a szenvedesl. A gondoIalhoz vaIó iagaszkodás azl
jeIenli, hogv eIhisszük, hogv a gondoIal igaz, aneIküI, hogv ezl negvizsgáIluk voIna.
A hiedeIen egv gondoIalol jeIenl, aneIvhez gvakian evek óla iagaszkodunk.
Sok enlei azonosuI azzaI a vaIakiveI, akiioI a gondoIalai azl áIIílják, hogv az - o.
Lgv nap eszievellen, hogv en nen IeIegzen - en |c|cgcz|c|tc tc||an. Azlán szinlen
eszievellen, Iegnagvoll eIvezelenie, hogv nen gondoIkodon - hogv akluáIisan
eppen egv gondoIal voIlan es hogv a gondoIkodás nen szeneIves. Mondod azl
nagadnak, nikoi ieggeI feIeliedsz, hogv ¨Azl gondoIon, na nen fogok
gondoIkodni¨` TúI keso: Mái gondoIkozoI! Csak negjeIennek a gondoIalok.
KiIepnek a senniloI es visszanennek a sennile, ninl ahogv a feIhok nozognak az
üies egloIlon. Azeil jönnek, hogv álhaIadjanak, nen azeil, hogv naiadjanak. Nincs
lennük senni káios, níg igaznak nen hisszük okel, es nen kezdünk eI hozzájuk
iagaszkodni.
Soha neg senki nen voIl kepes iá, hogv konlioIIáIja a gondoIalail, neg akkoi
sen, ha vannak enleiek, akik löilenelekel neseInek ióIa, hogvan sikeiüIl ez nekik.
Ln nen negszaladuIni pióláIok a gondoIalainlóI~negeilesseI foiduIok feIejük, es
akkoi ok hagvnak eI engen.
A gondoIalok oIvanok, ninl a szeIIo, ninl a IeveIek a fákon, ninl az esocseppek
huIIása. IeIlunnek, negjeIennek - es ha negvizsgáIjuk okel, neglaiálkozhalunk
veIük. VeszekedneI egv esocseppeI` Lgv esocsepplen nincs senni szeneIves, es
ugvanúgv nincs senni szeneIves a gondoIaloklan sen. Ha újia feIlukkan egv
egvkoi fájdaInas koncepció, neIvel nái negeilesseI vizsgáIláI, Iehel, hogv
IegközeIell eidekesnek fogod laIáIni. Ani koiállan ienáIon szokoll Ienni, nosl
nái csak eidekes. A IegközeIelli aIkaIonnaI, ha feIlukkan, Iehel, hogv nái
nuIalságosnak laIáIod. VegüI lán eszie sen fogod venni. Lz az eieje annak, ha
szeieled azl, ani van.


Paµírnn az c!mc

A Munka eIso Iepese, hogv Ieíid az íleIeleidel, az eIeled, núIlad, jeIened, jövod
láineIv sliesszes heIvzeleioI - vaIakiioI, akil nen kedveIsz, vagv egv heIvzelioI,
ani dühíl, haicia keszlel vagv eIszonoiíl. (HasznáIj egv üies papíil, vagv váIaszd a
vvv.lhevoik.con oIdaIon a ¨Resouices¨ cínszól, najd a ,TiansIaled Woiksheels¨-
ol, ahonnan Ie ludsz löIleni es ki ludsz nvonlalni egv ¨IleId neg feIelaiálodal¨
nunkaIapol.)
Lveziedek óla pióláIkozunk azzaI, hogv ne íleIkezzünk - de vaIIjuk le
nagunknak, negis áIIandóan lováll íleIkezünk. Az igazság az, hogv
vaIanennviünk feje leIe van íleIelekkeI. A MunkálóI vegie negkapjuk az engedeIvl,
hogv kinondhassuk az íleIeleinkel, vagv kikiáIlhassuk okel, es Ieíijuk. Lehel, hogv
iájövünk, hogv a IegkeIIenelIenell gondoIalia is feIleleI neIküIi szeielelleI ludunk
lekinleni.
6

SzeielneIek láloiílani, hogv íijáI vaIakiioI, akinek neg nen locsálolláI neg
leIjesen. A jó kezdeshez ez adja a Iegnagvoll eseIvl. Meg ha 99 százaIeklan neg is
locsálolláI vaIakinek, nen IeszeI igazán szalad,níg leIjesen neg nen locsálolláI. Az
az 1 °, ahoI nen locsálolláI neg, fogja a lölli kapcsoIalodal akadáIvozni (leIeeilve
a sajál nagaddaI vaIó kapcsoIalodal).
Ha eIkezdesz az ujjaddaI kifeIe nulogalni, nen le vagv a fókuszlan. Csak
engedd eI nagad es IegveI cenzúiázalIan. Cvakian eIegge lizlosak vagvunk allan,
hogv násoknak nil kene lenniük, hogvan keIIene eIniük, kiveI keIIene egvüll
Ienniük. SzánlaIan negoIdási javasIalunk van nások szánáia, níg önnagunknak
nincs.
Ha vegzed a Munkál, kideiüI szánodia, hogvan gondoIkodsz násokióI, es elloI
negludod, ki vagv le. LselIeg negIálod, hogv ninden, anil nagad köiüI Iálsz, sajál
gondoIalaid kivelüIese. Te vagv a neseIo, ninden löilenel piojekloia (kivelíloje), es
a viIág a le gondoIalaidnak a kivelílell negjeIenílese.
Az idok kezdele óla az enleiek negpióláIlák negváIlozlalni a viIágol, hogv
loIdogok Iehessenek. Lz soha nen nuködöll, neil a pióláIkozás eIfedle a vaIódi
piolIenál. KiIáláslaIan doIog a piojekciók negváIlozlalásávaI pióláIkozni. Minlha
velíles közlen pöllvöl eszIeInenk a vásznon es azl gondoInánk, seiüIl a fiIn, lehál
negpióláIjuk negváIlozlalni ezl vagv azl a szeneIvl, eppen azl, akihez
IegközeIellinek lunik a piolIena. IgazálóI poiszen van a piojekloi Iencsejen.
Mikoi neglaIáIluk a poiszenel, sajál nagunk negliszlílhaljuk. Lz a szenvedes vege
es egv kis öiön kezdele a paiadicsonlan. A Munka azl a Iehelosegel adja nekünk,
hogv a piojekloil - az eInel - cseieIjük ki es ne a piojekciókal.


Hngvan tð!tsük kI a munka!aµnt

MeghívIak, hogv íleIkezzeI, hogv IegveI gveiekes, kenenv es kicsinves. Iij a gveinek
sponlaneilásávaI, aki szonoiú, dühös, zavaiodoll vagv feI. Ne IegveI löIcs,
spiiiluáIis vagv kedves. LIjöll az ideje, hogv leIjesen oszinle IegveI, es
cenzúiázalIanuI Ieíid, anil eizeI. Lngedd neg az eizeseidnek, hogv kifejezodjenek,
aneIküI, hogv a kövelkeznenvekloI vagv lünlelesloI keIIene feIniük.
A kövelkezo oIdaIon laIáIsz egv kilöIlöll ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIapol.
Második feijenioI, IauIióI íilan a peIdál (ellen az esellen az engedeIveveI): iIven
gondoIalain voIlak ióIa akkoiilan, nieIoll negváIlozoll voIna az eIelen. Mikoi
oIvasod a nunkaIapol, IauI nevel kicseieIheled vaIakieie, aki eppen akluáIis az
eIeledlen.

1. Ki neigesíl, szonoiíl, idegesíl vagv zavai leged es nieil` Mi az, anil nen
kedveIsz lenne`
|:·;:. .«;,-/ |««/·«, »:·i «:» /:;,:/ ·«». |:·;:. .«;,-/ |««/·«, »:·i «:» :·i:/:/
:«;:». /:» /:J.:/:» |««/i, »:·i »:«J:««:/ .:i«i/-·:/, «»:i »-«J-/.

2. Hogv akaiod, hogv negváIlozzon` Mil akaisz, hogv legven`
7

4·i «/«·-», (-;, |««/ i:/¡:. /:;,:/»:i «:/:» .·:«i:/¡:. 4·i «/«·-», (-;, |««/
i-i«/:.«« .·:·:..:«. 4·i «/«·-», (-;, |««/ :;,:i:·i.:« .:/:». 4·i «/«·-», (-;, |««/
i-//:i i-·««··-«.

3. Mi az, anil legven, ne legven, gondoIjon vagv eiezzen, vagv niIven Iegven`
MiIven lanácsod van szánáia`
|««/««/ «:» /:«: -/,«« .-/«i i:.:·«::. |««/««/ «//« /:«: («;,«: « J-(««,·«.i.
|««/««/ »-«J««:« /:«: «:/:», (-;, .·:·:i :«;:». /:» /:«:, (-;, .:»»:/: .:;,:«.

4. Van-e vaIaniie szükseged loIe` Miie van szükseged loIe ahhoz, hogv loIdog
IegveI`
í·«/.:;:» .«« ·«, (-;, |««/ /:;,:/¡:« ·«». í·«/.:;:» .«« «··«, (-;, |««/ i-//: «:
(«·«J¡-« /-/,«»«i-.««. 4··« .«« .·«/.:;:», (-;, |««/ »:;-..·« .:/:» «· :··:.::i :.
:··:/»:/:; :/:·(:i- /:;,:«. í·«/.:;:» .«« ·«, (-;, |««/ ;,-«;:J :. /:J.:. :. i«·:/»:.
/:;,:«.

5. Mil gondoIsz ióIa` Keszíls egv Iislál! (LnIekezz, IegveI kicsinves es íleIkezz
szaladon.)
|««/ «:» -.·:«i:. |««/ «:» i-·-J:/ .:»»:.:/. |««/ ;,:·:/:.. 4·i ;-«J-/¡«, «:/:
«:» /:// i«·i««:« »«;«i « .·«/«/,-/(-·. |««/ «:» ;-«J-./-J- :. ·«·/-·-ii. |««/
/:/:/-i/:«.

6. Mi az, anil ezzeI a szeneIIveI nen akaisz löllel negeIni`
ï-//: «:» «/«·-/ |««//«/ :;,«ii :/«:, (« «:» .«/i-·:/ »:;. í-(« i-//:i «:» «/«·-/
.:/: .:.·:/:J«:. í-(« i-//: «:» «/«·-», (-;, («·«J¡-« «:/:».

A vIzsgá!at: a négv kérdés és az Átfnrdítás

1. Lz igaz`
2. Lgeszen lizlosan ludhalod, hogv ez igaz`
3. Hogvan ieagáIsz, ni löilenik, ha eIhiszed ezl a gondoIalol`
4. Ki IenneI a gondoIal neIküI`
cs
Ioidílsd ál.


Mosl, a negv keidesl hasznáIva, vizsgáIjuk neg a peIda eIso ponljálóI az eIso áIIílásl:
Pau| ncn figuc| r4n. Mikoi lováll oIvasod, IauI heIvell gondoIj vaIakiie, akinek neg
nen locsálolláI neg leIjesen.

1. Ez Igaz? Keidezd neg nagadlóI: ,Igaz az, hogv IauI nen figveI ián`¨ Csöndesedj
eI. Ha lenvIeg neg akaiod ludni az igazságol, a váIasz feI fog lukkanni, hogv
8

laIáIkozzon a keidesseI. Hagvd, hogv az eIne feIlegve a keidesl, es váij, hogv a
váIasz negjeIenjen a feIszínen.

2. Egészcn bIztnsan tudhatnd, hngv cz Igaz? CondoIkozz eI ezeken a keideseken:
,Lgeszen lizlosan ludhalon, hogv igaz, hogv IauInak figveInie keIIene ián`
Tudhalon vaIaha is egeszen lizlosan, hogv vaIaki figveI ián vagv sen` TaIán en is
figveIek neha, nikoi úgv lunik, hogv nen`¨

3. Hngvan rcagá!sz, mI tðrténIk, ha c!hIszcd a gnndn!atnt? Tehál hogvan ieagáIsz,
ha azl hiszed, hogv Pau| ncn figuc| r4d` Hogvan lánsz veIe` Keszíls eiioI egv Iislál.
IeIdáuI: ¨Iaaicol öIlök. IeIleszakílon. AzzaI lünlelen ol, hogv nen adok neki
figveInel. LIkezdek gvoisallan es hangosallan leszeIni, es negpióláIon öl
iászoiílani aiia, hogv figveIjen ián.¨ IoIvlasd a Iisládal, figveIj lefeIe, es nezd neg,
hogvan lánsz önnagaddaI ellen a heIvzellen, es hogv eized nagad közlen.
¨ßezáikózon. LIszigeleIen nagan. Rengelegel eszen es aIszon, napokon ál csak
levezen. Depiessziós Ieszek es nagánvosnak eizen nagan.¨ Iegvezd feI
nindenfajla kövelkeznenvel annak a gondoIalnak, hogv Pau| ncn figuc| r4n.

4. KI !cnné! a gnndn!at né!kü!? Mosl neIvüIj eI azzaI a keidesseI, hogv ki IenneI
aneIküI a gondoIal neIküI, hogv Pau| ncn figuc| r4n. Ki IenneI, ha nen IenneI kepes
ezl a gondoIalol gondoIni` Hunvd Ie a szened es kepzeId nagad eIe, ahogv IauI
nen figveI iád. KepzeId eI, hogv a gondoIal, hogv Pau| ncn figuc| (vagv: hogv
egváIlaIánfigveInie |c||cnc) nen Ienne jeIen. Szánj iá idol. Iegvezd feI, ani
negnviIvánuIl szánodia. Mil Iálsz` Hogvan eizodik`

Fnrdítsd át. Az eiedeli áIIílás, hogv Pau| ncn figuc| r4n, álfoidílhaló, ninl pI.: ¨Ln
nen figveIek IauIia.¨ LegaIáll oIvan igaz ez, ninl az eiedeli, vagv neg igazall`
IigveIsz Te IauIia, niközlen aiia gondoIsz, hogv o nen figveI iád` Keiess háion
aulenlikus peIdál az eIeledloI aiia, hogv ez az Álfoidílás igaz.
Lgv násik Álfoidílás: ¨Nen figveIek nagania.¨ Lgv hainadik: ¨IauI figveI
ián.¨ Keiess ninden Álfoidílás igazoIásáia háion vaIódi peIdál az eIeledloI.

Miulán eIegel fogIaIkozláI az ÁlfoidílásokkaI, foIvlasd a vizsgáIalol a nunkaIap eIso
ponljának kövelkezo áIIílásávaI - Pau| ncn cr|c|c| cngcn - es azlán vedd soiia a
nunkaIap vaIanennvi áIIílásál.



9





Mnst tc kðvctkczc!: A munka!aµ

Mosl nái eIegel ludsz ahhoz, hogv kipióláId a Munkál. LIoszöi is íid Ie a
gondoIalaidal: csak váIassz egv szeneIvl vagv heIvzelel es íid Ie, iövid, egvszeiu
nondaloklan. LnIekezz iá, hogv iosszaIIásoddaI es íleIeleiddeI kifeIe nulogass.
Iihalsz noslani eIelkoiod IálószögeloI, vagv ninl egv öleves, vagv ninl egv
huszonöl eves. KeiIek, nagadióI neg ne íij.

1) KI mérgcsít, sznmnrít, Idcgcsít vagv zavar tégcd és mIért? MI az, amIt ncm
kcdvc!sz bcnnc? (LnIekezz: IegveI kenenv, gveiekes es kicsinves.) Nen kedveIen
(neiges vagvok iá, eIszonoiíl, feIek loIe, összezavai, elc.) X.Y-l (ill íid le a nevel),
neil _______.
2) Hngvan akarnd czt mcgvá!tnztatnI? MIt akarsz, mIt tcgvcn az I!!ctð? Azl
akaion, hogv X.Y _______.
3) MI az, amIt kc!!cnc tcnnIc, vagv ncm kc!!cnc tcnnIc, gnndn!nIa, ércznIc,
mI!vcnnck kc!!cnc !cnnIc vagv ncm !cnnIc? MI!vcn tanácsnd van számára? X.Y-
nak keIIene (nen keIIene) _______.
4) Van va!amIrc szükségcd tð!c? MIt kc!!cnc, hngv tcgvcn, hngv bn!dng
!cgvé!? (TegveI úgv, ninlha szüIelesnapod Ienne es nindenl negkaphalnáI, anil
csak akaisz. LId leIe nagad!) Aiia van szüksegen, hogv X.Y. _______.
5) MIt gnndn!sz rð!a? Készíts cgv !Istát. (Ne Iegv se iacionáIis se kedves.) X.Y.
_______.
6) MI az, amIt czzc! a szcmé!!vc! snha tðbbct ncm akarsz áté!nI ? Soha löllel
nen akarnm, hngv _______.


10

Mnst tc kðvctkczc!: A vIzsgá!at

LgveseveI vizsgáId neg az ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIap ninden áIIílásál a
negv keidesseI, azlán foidílsd ál. (Ha szükseged van segílsegie, Iapozz vissza a
peIdához a 6-8 oIdaIia.) A foIvanal közlen naiadj nviloll a Iehelosegek feIe, neil
azok a nögöll vannak, anil ludni veIsz. Nincs annáI izgaInasall, ninl anikoi
feIfedezzük a ¨nen-ludon-eInel¨.
Az egesz oIvan, ninl a lúváikodás. Csak ledd feI a keidesekel es váij. Lngedd a
váIasznak, hogv neglaIáIjon leged. Ugv hívon, hogv a szív laIáIkozik az eIneveI: az
eIne gvönged iesze (anil en szívnek hívok) laIáIkozik a zavaiodoll iesszeI, aneIv
azeil zavaiodoll, neil neg nen kapoll figveInel. Ha az eIne vaIólan oszinlen
keidez, a szív feIeIni fog. Lehel, hogv leIjesen új doIgokal ludsz najd neg nagadióI
es a viIágodióI, najdhogvnen kinviIalkozlalásokal, aneIvek az egesz eIeledel
negváIlozlalják, öiökie.
Nezz iá a nunkaIap eIso ponljának eIso áIIílásáia. Mosl ledd feI nagadnak a
kövelkezo keidesekel:

1. Ez Igaz?

Az a vaIóság szánonia, ani van, ani igaz. Az igazság ponl az, ani eppen eIolled
van, ani lenvIeg löilenik. Akái szeieled, akái nen, nosl eppen esik. ¨Nen keIIene,
hogv essen¨ ez csak egv gondoIal. A vaIóságlan feI sen neiüI vaIani oIvan, hogv
¨keIIene¨ vagv ¨nen keIIene¨. Lzek csak gondoIalok, neIvekel iáeioszakoIunk a
vaIóságia. A ¨keIIene¨ es a ¨nen keIIene¨ neIküI a vaIóságol annak ludjuk Iálni, ani,
es ez áIlaI halekonvan, liszlánIálássaI es józanuI ludunk cseIekedni.
Mikoi feIleszed az eIso keidesl, váij egv kicsil. A Munka aiióI szóI, hogv Ienved
IegneIveioI neghaIId azl, ani igaz. Mosl a sajál váIaszaidal szeielned neghaIIani,
nen a násokel, es nen azl, anil lanílollak neked. Lehel, hogv nagv
lizonvlaIanságol eIsz ál, neil leIepleI a nen-ludásla. Mikoi foIvanalosan
neIvellie neiüIsz, negengeded, hogv az igazság feIszáIIjon hozzád es laIáIkozzon a
keidesseI. ßánj gvöngeden nagaddaI a vizsgáIal közlen. Add ál nagad leIjesen
ennek a neglapaszlaIásnak.

2. Egészcn bIztnsan tudhatnd, hngv cz Igaz?

Ha az eIso keidesie igenneI feIeIleI, ledd feI nagadnak ezl a keidesl: ¨Lgeszen
lizlosan ludhalon, hogv ez igaz`¨ Sokszoi lunik úgv, hogv az áIIílás igaz.
Teineszelesen. A koncepcióid egesz eIeledel lelöIlo, neg nen vizsgáIl hiedeIneken
aIapuInak.
Miulán 1986-lan feIeliedlen es negIállan a vaIóságol, eszievellen, ahogv az
enleiek leszeIgeleseiklen, a sajlólan, levelen, könvveklen sokszoi oIvasnikel
áIIílanak, hogv ¨Nincs eIeg negeiles a viIáglan¨ ¨TúI sok az eioszak¨ ¨Iollan
keIIene szeiessük egvnásl¨. Lzekel a löilenelekel en is eIhillen. Lizekenvnek,
kedvesnek es gondoskodónak lunlek, de anikoi haIIollan okel, eizekeIlen, hogv ha
hiszek lennük, IeIki leke heIvell sliesszl eIek ál.
IeIdáuI, ha azl a löilenelel haIIollan, hogv ¨az enleieknek jollan keIIene
szeielniük egvnásl¨, feIölIöll lennen a keides: ¨Lgeszen lizlosan ludhalon, hogv
11

ez igaz` Igazán ludhalon, csak úgv naganlan, hogv az enleieknek jollan keIIene
szeielniük egvnásl` Meg akkoi is, ha az egesz viIág ezl áIIílja, lizlos, hogv ez igaz`¨
Ls csodáIkozva Iállan, ha lefeIe figveIek, az jeIenik neg, hogv a viIág az az, ani -
sen kevesell, sen löll. AhoI a vaIóság igazán száníl, oll nincs ¨hogvan keIIene
hogv Iegven¨. Oll csak az van, ¨ani van¨, eppen úgv, ahogv van, eppen nosl. Az
igazság ninden löilenelneI eIollie vaIó. Ls ninden löilenel, nieIoll
negvizsgáInánk, eIzái lennünkel allóI, hogv Iássuk, ani igaz.
VegüI is negvizsgáIhallan ninden váihalóan kenveInelIen löilenelel, ¨Lgeszen
lizlosan ludhalon, hogv ez igaz`¨ Ls a váIasz, ugvanúgv, ninl a keides, egv
neglapaszlaIás voIl: ¨Nen.¨ Minlha gvökeiel veilen voIna ellen a váIaszlan -
önnagania hagvalkozva, lekesen, szaladon.
Hogv Iehel az, hogv a ¨nen¨ a heIves váIasz` ßáiki, akil isneiek es vaIanennvi
könvv azl nondla, hogv a váIasznak igennek keII Iennie. De Iassan negIállan, hogv
az igazság önnagálóI - önnagálan Ielezik, es nen akaija, hogv láiki is dikláIja. A
leIso ¨nen¨ jeIenIelelen eIkezdlen Iálni, hogv a viIág nindig oIvan, ninl
aniIvennek Iennie keII, akáiniIven eIIenveIenenvl is fogaInazok neg, vagv ha
egveleilek. Igv eIkezdlen egesz szívenneI álöIeIni a vaIóságol. Szeielen a viIágol,
ninden feIleleI neIküI.
Ha a váIaszod neg ¨igen¨, iendlen van. Ha úgv gondoIod, hogv egeszen
lizlosan ludhalod, hogv az áIIílásod igaz, nindig jó doIog lováll Iepni a 3.
keideshez.

3. Hngvan rcagá!sz, mI tðrténIk, ha c!hIszcd a gnndn!atnt?

A keides negnvilja szánunkia a leIso okok es az okozalok viIágál. Kepesse váIsz
aiia, hogv negIásd, hogv egv eIhill gondoIal kövelkeznenvekenl nindig feIlukkan
egv keIIenelIen eizes, ani az envhe kenveInelIensegloI a feIeIenig vagv a pánikig
fokozódhal.
Miulán a negv keides neglaIáIl engen, es eszievellen oIvan gondoIalokal, ninl
pI. ¨Az enleieknek löll szeielelleI keIIene lánniuk egvnássaI¨, negIállan, hogv
ezek a gondoIalok vaIaniIven keIIenelIen eizesl okozlak. Lszievellen, hogv a
gondoIal eIoll leke van lennen. Csendes voIl az eInen es feIholIen. Lz az, aki en
vagvok a löilenelein neIküI. Azlán, a ludalosság csöndjelen, kepesse váIlan
eizekeIni az eizesl, anil a gondoIalhoz vaIó iagaszkodás, a lenne vaIó hil okozoll.
Ls e lenso csöndlen iáIállan, ha eIhiszen a gondoIalol, az eiednenv szonoiúság
vagv keIIenelIen eizes. Ha feIlellen a keidesl: ¨Hogvan ieagáIok, ha eIhiszen azl a
gondoIalol, hogv az enleieknek löll szeielelleI keIIene lánniuk egvnássaI`¨, azl
Iállan, hogv nen csak vaIaniIven kenveInelIen eizes keIelkezik lennen (ez
nviIvánvaIó voIl), hanen nenláIis kepek kepzeseveI eIkezdlen nagannak
lizonvílani, hogv a gondoIal igaz. ÁlfoIvlan egv oIvan viIágla, ani nen is Ielezik.
LlloI áIIandó lesli feszüIlseglen eIlen, nindenie feIeIenneI leIi szenekkeI
lekinlellen, a soha vegel nen eio ienáIon hoIdkóiosa voIlan. A gondoIalok
negvizsgáIása voIl az egvszeiu gvógvnód.
Szeielen a háinas keidesl. Lgvszei negváIaszoIod a keidesl nagadnak, egvszei
negIálod gondoIalaid okail es kövelkeznenveil, es ninden szenvedesed eInúIik.

12

4. KI !cnné! a gnndn!at né!kü!?

Lllen a keideslen iengeleg eio iejIik. KepzeId eI nagad annak a szeneIvnek a
jeIenIelelen, akiioI íiláI, kepzeId eI, aninl ponl azl csináIja, aniioI le azl gondoIod,
nen keIIene, hogv csináIja. Mosl, csak egv vagv kel peicie, hunvd Ie a szened, es
kepzeId eI, ki IenneI, ha nen ludnád azl a gondoIalol gondoIni. Milen Ienne nás az
eIeled ugvanallan a heIvzellen a lizonvos gondoIal neIküI` Tailsd csukva a szened
es figveIj, a löilenel neIküI. Mil Iálsz` Mil eizeI ugvanallan a heIvzellen, a löilenel
neIküI` Mil váIaszlasz - a heIvzelel a löilenelleI vagv aneIküI` MeIvik gvöngedell`
MeIvik lekesell`
Sok enlei szánáia szó szeiinl eIkepzeIhelelIen az az eIel löilenelek a löilenelek
neIküI. Nen ludnak sennil nondani ióIa. Igv sokszoi eIhangzik a váIasz a fenli
keidesie: ,Nen ludon¨. Mások azl nondják: ,Szalad Iennek¨, ,ßeke Ienne
lennen¨, ,Töll szeielel Ienne lennen¨. Azl is nondhalnád, ,A löilenel neIküI
eIegge viIágosan ludnán Iálni a heIvzelel ahhoz, hogv halekonvan cseIekedjek¨.
Töileneleink neIküI nencsak kepesse váIunk feIeIennenlesen es viIágosan
cseIekedni, hanen az eIel jeIenlen eIo laiálaivá is váIunk. ßoIdog eIelel eIo enleiek
vagvunk. LIisneies es háIa vagvunk, oIvan leineszelesen, ninl ahogv IeIegzünk. A
loIdogság a leineszeles áIIapola annak, aki ludja, hogv nincs senni, anil ludni
keIIene, es hogv nekünk nái nindenünk negvan, aniie szüksegünk van, ill es nosl.

Átfnrdítás

Az Álfoidílás úgv löilenik, hogv álíiod az áIIílásodal. LIoszöi íid úgv Ie, ninlha
leióIad íiódoll voIna. AhoI vaIaki nás neve áII, íid le a sajál nevedel. AheIvell, hogv
¨ö¨ íid le ¨en¨. IeIdáuI, ,IauI nen eilekeI engen¨ úgv keiüI álfoidílásia, hogv ,Ln
nen eilekeIen IauIl¨ es ,Ln nen eilekeIen naganal¨. Az Álfoidílás egv násik
lípusa 18O fokosan az eiedeli áIIílás leIjes eIIenlelel eiednenvezi: ,IauI eilekeI
engen.¨ Keiess ninden egves Álfoidílásia háion eiedeli peIdál, neIv negnulalja,
hogvan igazak azok az eIeledlen. Ill nen aiióI van szó, hogv hilázlasd nagad vagv
lunludalol eiezz. Ill aiióI van szó, hogv feIfedezd váIaszlási Iehelosegeidel, aneIvek
lekel hozhalnak neked.
Az Álfoidílás a Munka nagvon eioleIjes iesze. Aníg úgv gondoIod, hogv a
piolIena oka ¨oll kinl¨ van - aníg úgv gondoIod, hogv láiki vagv láini lehel a le
szenvedesedioI - addig ienenvleIen a heIvzel. Addig öiökie negnaiadsz az áIdozal
szeiepelen, ugvanis a le paiadicsonod a szenvedes. IIv nódon az igazság hazajullal
leged önnagadhoz es feIszaladíl. A vizsgáIal, konlináIva az ÁlfoidílássaI, a
Ieggvoisall úl az önfeIfedezesie.


A 6. µnnt átfnrdítása

Az ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIap halos ponljának álfoidílása picil küIönlözik
a lölliloI. Azl a nondalol, hogv ¨Soha löllel nen akaion...¨ kicseieIjük eIoszöi
aiia, hogv ¨Keszen áIIok aiia...¨, hogv... najd ¨ÖiüIök neki, ha...¨. IeIdáuI, ¨Soha
löllel nen akaiok IauIIaI veszekedni¨ úgv keiüI álfoidílásia, hogv ¨Keszen áIIok
13

aiia, hogv IauIIaI újia veszekedjünk¨ es ¨ÖiüIök neki, ha IauIIaI újia veszekedni
fogunk.¨
Az Álfoidílás az egesz eIel álöIeIeseioI szóI. Ha nondjuk - es úgvis gondoIjuk -
¨Keszen áIIok aiia, hogv...¨ nvilollságol, kiealivilásl es iugaInasságol hozunk Ielie.
Mindenfajla eIIenáIIás negpuhuI, Iehelove leve, hogv negkönnvellüIj, aheIvell,
hogv ienenvleIen eiofeszílesseI pióláIkoznáI a heIvzelel lávoI lailani az eIeledloI.
Ha kinondod, es úgv is gondoIod, hogv ¨ÖiüIök neki...¨, az leIjesen nvilollá lesz, es
eIeled kilonlakozhal.
Ió doIog ludalosílani, hogv ugvanaz az eizes vagv heIvzel újia neglöilenhel,
akái csak a gondoIalainklan is. Mikoi negeilelled, hogv a szenvedes vagv a
kenveInelIenseg eizese nen nás, ninl jeIzes a vizsgáIalia, Iehel, hogv negöiüIsz
najd a kenveInelIen eizesnek. Lehel, hogv laiálkenl ludod üdvözöIni, aki azeil jöll,
hogv negnulassa neked, ni az, anil neg nen vizsgáIláI neg eIeg aIaposan. Ahhoz,
hogv lekel es hainóniál eIhess ál, lölle nen szükseges aiia váinod, hogv az
enleiek vagv a heIvzelek negváIlozzanak. A Munka egvenes úl a sajál loIdogságod
negiendezesehez.


14

Kérdésck és vá!asznk

K: Kcncnucn |ri|iz4||an n4sc|a|. Írna|c| ncs| naganrc|?
V: Ha neg akaiod isneini nagad, azl javasIon, íij vaIaki násióI. Kezdellen
iiánvílsd a Munkál kifeIe, es Iehel, hogv negIálod, hogv ninden doIog a gondoIalaid
közvelIen kivelüIese. Minden ióIad szóI. Sokan közüIünk eveken ál kiilizáIluk es
eIíleIlük önnagunkal, ani sennil nen oIdoll neg. Önnagad negeilesenek es
feIfedezesenek Ieggvoisall úlja, ha negíleIsz vaIaki násl, negvizsgáIod es
álfoidílod.

K: Hcgu 4||i|na|sz c|ua|. ncgu a ta|cs4g jc? Mi tan a n4ocruta|. ncni crcsza||a|. a
szcgcnuscggc|. az crcsza||a| cs a gucrc|c| szcxu4|is za||a|4s4ta|? |zc|c| |c c||úrcd?
V: Hogvan ludnán eIluini ezekel` Csupán eszieveszen, ha eIhiszen, hogv
nindennek nen szaladna Iennie - es negis van - akkoi szenvedek. Kepes vagvok-e
csupán aiia, hogv lefejezzen a háloiúl önnaganlan` Alla ludon-e hagvni
önnagan es nások negeioszakoIásál zakIaló gondoIalainnaI es lelleinneI` Ha
nen, akkoi önnaganlan foIvlalon azl a doIgol, anil a viIáglan negszünlelni
szeielnek. Sajál szenvedesen, sajál háloiún lefejezeseveI fogIaIkozon eIoszöi. Lz
egv eIel nunkája.

K: Ha jc| cr|cn. |c az| ncndcd. fcgadjan c| a ta|cs4gc| anna|. ani. cs nc nada|czza| c||cnc.
Ígu tan?
V: A Munka nen nondja, hogv vaIakinek nil kene lennie es nil nen kene lennie.
Mi csak feIlesszük a keidesl: ¨Mil váIl ki lennen, ha haicla száIIok a vaIósággaI`
Hogv eizen nagan akkoi`¨ A Munka feIkulalja a fájdaInas gondoIalokhoz vaIó
iagaszkodás okail es kövelkeznenveil, es ellen a vizsgáIódáslan laIáIunk iá leIso
lekenkie. Lgvszeiu azl nondani, hogv ¨ne haicoIj a vaIósággaI¨, ani csak egv újall
löilenelel hoz Ielie, egv újall fiIozófiál vagv vaIIásl. Lz soha nen nuködöll.

K: ´Szcrc|ni az|. ani tan¨ ugu nangzi|. nin|na scna ncn a|arn4n| scnni|. Ncn sc||a|
crdc|cscoo-c a dc|gc|a| a|arni dc|gc|a|?
V: A lapaszlaIalon az, hogv en egesz ido aIall akaiok vaIanil: anil akaiok az az, ani
van. Lz nen csak eidekes, ez iendkívüI izgaInas! Ha azl akaion, anin van, a
gondoIal es a cseIekves nen váInak küIön, egvüll nozognak, konfIiklus neIküI. Ha
láinikoi vaIanil hiánvosnak Iálsz, íid Ie a gondoIalodal es vizsgáId neg. Ugv
laIáIon, hogv az eIel nindig leIjes es nincs szüksege egv jövoie. Minden, aniie
szüksegen van, hozzán sinuI, es soha nen keII sennil legvek eile. Nen Ielezik
izgaInasall doIog, ninl szeielni azl, ani van.

K: Mi tan a||cr. na nincscnc| prco|cn4in n4sc||a|? Írna|c| dc|gc|rc| is. nin| p|. a |cs|cn?
V: Igen. Vegezd a Munkál láinin, ani sliesszl okoz. Ha közeIell keiüIleI a negv
keideshez es az Álfoidíláshoz, vizsgáIódásod láigvának váIaszlhalsz oIvasnikel,
ninl a lesl, lelegseg, kaiiiei vagv akái Islen. Az ÁlfoidílásoknáI a ¨gondoIkodáson
- gondoIalain¨ leininusl leheled az eiedeli szó heIveie.

II.: ¨Teslennek eiosnek es egeszsegesnek keIIene Iennie¨ heIvell ¨CondoIalainnak
eiosnek es egeszsegesnek keIIene Ienniük¨.
15


Nen ez az-e, anil igazálóI akaisz - hogv egeszseges, kiegvensúIvozoll Iegven az
eIned` Okozoll-e egv leleg lesl vaIaha is piolIenál, vagv inkáll a leleg leslioI vaIó
gondoIalok okozlák a piolIenál` VizsgáId neg. A lesledioI gondoskodjon az
oivosod, le gondoskodj a gondoIalaidióI. Van egv laiálon, aki nen ludja nozgalni
a leslel, es szeieli az eIelel. A szaladsághoz nen szükseges a lesl egeszsege.
Szaladílsd feI az eInedel.

K: Hcguan |udc| anna| ncgoccs4|ani. a|i nagu f4jda|na| c|czc|| nc|cn?
V: IleId neg az eIIensegedel, íid Ie, legveI feI negv keidesl es foidílsd ál. Lásd neg
nagad, hogv neglocsálani azl jeIenli, hogv feIfedezed, nen löilenl neg az, anil
gondoIláI. Míg nen ludod Iálni, hogv nincs nil neglocsálani, neg nen locsálolláI
neg igazán. Soha senki nen okozoll fájdaInal senkinek. Soha senki nen lell senni
szöinvul. Nen Ielezik senni szöinvuseg, kiveve a neg neg nen vizsgáIl
gondoIalokal. Tehál láinikoi, ha szenvedesl eIsz ál: vizsgáId neg, nezz iá a
gondoIalokia, anikel gondoIsz es szaladílsd feI nagad. LegveI újia gveinek. A
sennil-nen-ludó eIneloI induIj ki. Ulon a szaladság feIe vidd nagaddaI a nen-
ludásl.

K: A tizsg4|a| cgu gcndc|a|i (ncn|4|is) fc|uana|? Ha ncn. a||cr ni az?
V: Ugv lunik, hogv a vizsgáIal egv gondoIali foIvanal, de igazálóI a nen-
gondoIkodás foIvanala. A gondoIalok eIveszílik halaInukal feIellünk, ha negIáljuk,
hogv csak feIlukkannak az eInelen. Nen szeneIvesek. AheIvell, hogv
eIneneküInenk a gondoIalaink eIoI vagv feIIázadnánk eIIenük, neglanuIjuk, hogvan
fogadjuk okel láil kaiokkaI.
16

"KatIc-zmusnk"

Ha haicla száIIsz a vaIósággaI, veszílesz - es csupán az eselek 1OO°-álan.

A szeneIvisegek nen szeielnek - ok akainak vaIanil.

Ha Ienne egv inán, ígv hangzana: ¨Islenen, kíneIj neg engen allóI, hogv
szeielelel, eIisneiesl es negeiosílesl keiessek. Ánen.¨

Ne legv úgv, ninlha nái eIoiell lailanáI, ninl vaIójálan.

A keidesekkeI nen-vizsgáIl eIne az egvelIen szenvedes.

Vagv eIhiszed, anil gondoIsz, vagv negvizsgáIod. Nincs nás Ieheloseg.

Senki nen lud neglánlani - ez az en nunkán.

A Iegiosszall doIog, ani vaIaha löilenhel, az egv neg nen vizsgáIl gondoIal.

A nenláIis egeszseg soha nen szenved.

Ha azl gondoIon, le vagv a piolIenán, nen vagvok konpIell.

Nen engeden eI a koncepcióinal - keidesekel leszek feI nekik. Igv c| hagvnak eI
cngcn.

TeIjes neileklen eIlávoIodsz a vaIóságlóI, ha azl hiszed, eilhelo okod van a
szenvedesie.

A vaIóság nindig kedvesell, ninl a löilenel, anil neseIünk ióIa.

Tiszlálan vagvok veIe, hogv az egesz viIág szeiel engen. Csak nen váihalon eI,
hogv nindenki ludalálan Iegven ennek.

Nincsenek fizikai piolIenák - csak nenláIisak.

A vaIóság Islen, neil nindenl uiaI.

Ha leIjesen eIlöIl a liszlánIálás, akkoi az, ani van, negegvezik azzaI, anil akaiok.

HaicoIni a vaIósággaI az oIvan, ninl ugalni lanílani egv nacskál - ienenvleIen.

Honnan ludhalon, hogv nincs szüksegen aiia, anil akaiok` Onnan, hogv az nincs
neg neken.

A neglocsálás annak a negeilese, hogv nen löilenl neg az, anil gondoIláI.

17

Minden cr|cn löilenik, nen nc|cn.

A háIa az, ani ni vagvunk, ha nincsenek jeIen a löilenelek.

18

Knmmcntárnk a ,Négv kérdés" címû kðnvvhðz és a Munkáhnz

¨Islenen! HoI szüIelell ßvion Kalie` A Woik fanlaszlikusan halásos:
egvszeiu, szókinondó eIIenszeie az áIlaIunk szüksegleIenüI kieáIl szenvedesnek.
Kalie aiia kei ninkel, hogv sennil se higgvünk eI, de kínáI nekünk egv negIepoen
egvszeiu es halásos ulal, aniveI keieszlüIvághaljuk a levhilek szövevenvel, aniveI
gúzsla kölöllük nagunkal.¨
- DavId ChadwIck, a ,Ciooked
Cucunlei¨ szeizoje (The Life and Zen
Teaching of Shunivu Suzuki)

,KepzeId eI, hogv Ielezik egv egvszeiu úl, neIv hozzásegíl, hogv loIdogan
nagadhoz öIeId az eIeled, hogv alla ludd hagvni a vaIósággaI vaIó hadakozásl es
nvugaIonia laIáIj a káosz közepen. Lz az, anil a ,Negv keides¨ kínáI. Nen
kevesellel, ninlhogv foiiadaIni nódon eId az eIeled. Mái csak az a keides: LIeg
láliak vagvunk-e hozzá, hogv eIfogadjuk`¨
- ErIca Jnng, a ,Ieai of IIving¨szeizoje

,Ha a viIágon nindenkinek adnek egv könvvel, úgv ez Ienne az. IeIszenleIl pap
vagvok, es ezl a könvvel neg a ßilIia oIvasása eIoll adnán. A könvv szó szeiinl a
szenvedes lefejezesenek kuIcsa. A lenne fogIaIl infoináció ninden nás önsegílo
könvvel feIesIegesse lesz. Lz a könvv naga a lianszfoináció.¨
- J.B., NenacoIin, IA (az Anazon.con
honIapon)

,Az új eziedev spiiiluáIis negújílója.¨
- TlME magatlne

,Kalie iendílhelelIen szeielele Iezeisugáikenl egeli eI az összes iIIúziól.¨
- The Tlmes of London

¨ßvion Kalie lanílása es helköznapi eIele színliszla löIcsesseg. A Munka ulal nulal
szánunkia a leIso lekehez es Kalie iellenlhelelIenüI, leIjes eIköleIezellseggeI es
vegleIen nagvIeIkuseggeI eIkísei ninkel oda. Rilkán Iálni vaIakil - ideeilve a
spiiiluáIis lanílókal is - aki oIvan eioveI jeIenílene neg a löIcsessegel, ninl ahogv
Kalie: ninden egves piIIanalol szenvedeIvesen nagához öIeIve.¨
- RnshI BcrnIc G!assman

,A Munka - ßvion KalieloI - egv csodáIalos, a lianszfoináció gvakoiIali úlja
nindenki szánáia, aki spiiiluáIisan növekedni akai.¨
- Lama 5urva Das, az ,Avakening lhe
ßuddha Wilhin¨ cínu könvv szeizoje





19


Az Iskn!a

A vegso leIso kaIand. Nen hasonIíl a viIág senniIven iskoIájához, nen a lanuIás a
ceIja, hanen a lanuIlaklóI vaIó negszaladuIás. KiIenc napol azzaI löIlesz, hogv
eIveszílsd feIeIenie aIapuIó löileneleidel, anikhez egesz eIeledlen iagaszkodláI. Az
IskoIa lananvaga egv eIo, önnagál kilonlakozlaló foIvanal, aneIv aIkaInazkodik a
ieszlvevok szüksegIeleihez es a koiálli haIIgalók lapaszlaIalaiia lánaszkodik.
Minden gvakoiIalol Kalie vezel le, aneIvek nindig a ieszlvevok igenveihez
igazodnak - nincs kel egvfoina kuizus. KiIenc KalieveI egvüll löIlöll nap ulán nen
IeszeI láiki. Kalie: ¨Lgvszei csak eIkezd eIni lenned a negv keides. LeliszluI az
eIned, es ezeil a viIág, aneIvel le velílesz ki, szinlen IeliszluI. Lz a foIvanal
iadikáIisall, ninl láiki eI ludja kepzeIni.¨


HétvégI wnrkshnµnk

A helvegi voikshopok kelnapos aIkaInal kínáInak az IskoIa eiejenek
negisneieseie. Kalie levezeli a ieszlvevokel nehánv Ieghalásosall gvakoiIalála,
aneIvek azl a lianszfoinációl lükiözik, neIven ö álnenl, niulán negIálla a
vaIóságol. A szaladság neIvell szinljeil fogod negisneini azáIlaI, hogv oIvan
lenákon doIgozoI, ninl a szexus, a leslioI aIkololl kep, káios szenvedeIvek, penz,
kapcsoIalok. A voikshopokal nevezlek nái ¨csodáIalosnak¨, ¨kinviIalkozlalásnak¨,
es ¨az eIelen IegeioleIjesell helvegejenek¨.


Thc Wnrk bn!t

A Munka eilesenek es neIvell negeilesenek nepszeiu es eIvezeles úlja Kaliel
haIIgalni, aninl násokal faciIiláI. Mozgekonvsága, sziIáid egvensúIva es
egvülleizese, es isneil hunoieizeke nagvszeiu szóiakozásióI es eioleIjes
feIisneiesekioI gondoskodik. A The Woik loIl áiusíl audio kazellákal es videokal
Kalie hozzáeilo faciIilásaivaI, oIvan lenáklan, ninl a szex, a penz, a szüIök, a
kapcsoIalok, nunka es sok nás.


A Munka az Intcrnctcn

Kalie es a Munka az inleinelen nindig eIeihelo a vvv.lhevoik.con cínen. Ha
eIIálogalsz a honIapia, oll Iálhalsz videokIipekel, aninl Kalie vezeli a Munkál:
negnezheled Kalie eIeihelosegi napláiál: leiialkozhalsz a IegközeIelli 9-napos
IskoIála: neglaIáIod, hogvan hívd az ingvenes leIefonszánol (angoIuI): Ieheloseged
van vegezni a Munkál naponla, negszakílás neIküI, ninden hónaplan egv újall
pailneiieI: negisneikedhelsz az InlezelleI (Inslilule foi The Woik of ßvion Kalie):
IelöIlhelsz nunkaIapokal: neghaIIgalhalsz iegi iádió inleijúkal: negiendeIheled a
ßKI köiIeveIekel es vásáioIhalsz az inleinel loIllan. Az infoinációk es
segedeszközök egesz láiháza eihelo eI a vvv.lhevoik.con cínen.
20




Aznknak, akIk már c!végczték az Iskn!át: Az Intézct (Thc
InstItutc fnr Thc Wnrk)

CsalIakozz az Inlezelhez es neIvílsd eI foIvanalosan
lapaszlaIalaidal a MunkávaI. Az Inlezel az egvelIen hivalaIos
kínáIója a Munka akkiediláIl faciIiláloii kepzesenek, (IaciIilaloi Ceilificalion
Iiogian foi The Woik of ßvion Kalie) azonkívüI Iehelosegel kínáI az IskoIál
eIvegzellek szánáia, hogv a Munka Közössegen keieszlüI kapcsoIallan naiadjanak
a MunkávaI. Akái azl váIaszlod, hogv leiialkozoI a IaciIiláloii Kepzesle, akái nen,
a Munka Közösseg fóiunai a viIág ninden lájáióI kapcsoIódó lag szánáia izgaInas
inleiaklív hul Iehelosegel jeIenli, ahoI fonlos lenákal láigvaIhal neg, es egvnáslóI
lanuIhal a MunkáióI. Ill negnezheled es negleszeIheled Kalie ajánIalál, a ¨Hónap
lenájál¨, es chaleIhelsz oIvan lenákióI, ninl kapcsoIalok, szüIoseg, káios
szenvedeIvek, vagv láini, aniioI leszeIni akaisz a fóiunon. Aiia is Ieheloseged
van, hogv naponla vegezd a Munkál, negszakílás neIküI, ninden hónaplan egv
újall pailneiieI. Keiesd neg a vvv.lhevoik.con oIdaIl, kIikkeIj a ,Resouices¨
(Segedeszközök) gonlia, najd az Inlezelie iII. a ¨Inslilule foi The Woik of ßvion
Kalie¨ Iinkie.


A Munka Átfnrdításház (Turnarnund Hnusc fnr Thc Wnrk)

Az Álfoidílásház egv 28 napos, lenlIakásos piogian, neIv
szenlesíl a Iegvegso káios szenvedeIIveI, a luIajdonkeppeni
egvelIen szenvedeIIveI: az eIne iagaszkodásávaI a neg nen
keidojeIezell gondoIalokhoz, aneIvek a leIso eioszakol es az összes szenvedesl
okozzák az egesz viIágon. A piogian a Munkáia epüI, azon az eioleIjes piogianon,
aneIvel ßvion Kalie aIkololl es nái niIIiók neglapaszlaIlak, azzaI a ceIIaI, hogv
Ieküzdjek neIven fekvo önlünlelo szokásaikal~függok, veleiánok, löilönIakók,
egveleni haIIgalók, ollhon vagv a közigazgaláslan doIgozók, segílo
fogIaIkozásúak~enleiek az eIel ninden leiüIeleioI. Az Álfoidílásház az egvelIen
ßvion Kalie áIlaI eIisneil iehaliIilációs piogian enocionáIisan függok es
szenvedeIvlelegek szánáia. Öko-laiál, lánogaló es lizlonságos köinvezellen
ßvion Kalie akkiediláIl segíloiveI egvüll álkísei a piogianon, aneIv azzaI a
küIönIeges szándekkaI keszüIl, hogv iadikáIisan álfoidílsa az eIeledel.


21

A négv kérdés

Ls ill a negv keides neg egvszei. Van, aki kis káilváia kinvonlalva nindig nagánáI
hoidja, hogv kezneI Iegven.

1. Lz igaz`
2. Lgeszen lizlosan ludhalod, hogv ez igaz`
3. Hogvan ieagáIsz, ni löilenik, ha eIhiszed a gondoIalol`
4. Ki IenneI a gondoIal neIküI`

Ioidílsd ál az áIIílásodal, es keiess háion jeIIenzo peIdál az eIeledloI az
Álfoidílás igaz voIláia.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->