P. 1
Liane Maria Ledwon - ALOÉ - A gyógynövények királynője

Liane Maria Ledwon - ALOÉ - A gyógynövények királynője

|Views: 650|Likes:
Published by Károly N
Liane Maria Ledwon - ALOÉ - A gyógynövények királynője
Liane Maria Ledwon - ALOÉ - A gyógynövények királynője

More info:

Published by: Károly N on Apr 10, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/23/2013

pdf

text

original

A gyogynovenyek kiralyno]e

ALOE

,

Liane Maria Ledwon

A gyogynovenyek
kiralyno]e

ALOE

KOSSUTH

KIADO

5

NOVENYEK ES HAT6ANYAGAIK
ok evvel ezelou egy sulyos betegseg kenyszerneu arra, hogy megvaltoztassam az eleternet. Emlekszem. amikor latszolagos egeszsegnek orvendve, egy reggel Ieldagadt es eltorzult arccal ebredtern. A fajdalorn hihetetlen kirnerultseggel valtakozott. Az elsa orvos, akihez fordultam. megvizsgalt, es bar e1nyerte teljes bizalrnarnat es hittem benne. az altala megfogalmazott diagn6zis bizonyiaIannak ttint. Aggodalmasnak lattam es olyan erthetetlen neveket mondott nekern. amelyeket esak az orvosi lexikonok oldalain olvashatunk. A kezelesek ellenere betegsegembol nem gyogyultam. Kivizsgalasok, sorban allassal eholiou orak, hogy alavethessem magam az - akkor oly gigaszinak tuno gepekkel vegzeu - laboraroriumi vizsgalatoknak. Emberekkel telt folyos6kon varakoztam, ahol ajtok nytltak es csapodtak be anelkul, hogy barki is ugyet vetett volna ram. Ket even keresztul folytattam a zarandoklatokat a kulonfele szakkozpontokba, mindenfele jelentos ered-

S

rneny nelkul.
Az volt az erzesem, hogy a betegseget megnevezve es a vegelathaiatlan antibiotikum-, valarnint kortizonterapiaval Ielveve ellene a harcot, testem nem maradt egyeb, mint egy bab, amelyet sebeszeti beavatkozasok egy

gep segrtsegevel tartanak eletben. 8etegsegern egy feltart6ztathatatlanul arado folyamnak nlnt, melyet nem lehet visszaforditani. A kezelesek mulekony enyhulest nyujtouak, arnelyert kesobb allergias reakci6kkal es egyeb szervi bajokkal igen nagy arat Iizettern. Tudtam. hogy nagyon sulyos beteg vagyok. Megjartarn a lelek minden allapotat, a Iektelen optimizrnustol a deltriumig, mikozben azon gondolkoztam, hogyan tudnam szenvedes nelkul elvetni magamiol az eletet. A csodat kerestern. amelyet valarni szent helyen lelhetek meg. de volt ligy. hogy csak a tehetetlen duh fortyogott bennem. Jellemem is megvaltozou: gyakran vadoltam azt , aki kozel alit hozzam es megharagudtam, ha valaki erotel]esebben osztonzou. Mega csaladtagjaimrnal sem tudtam megcrtemi, miert erzern ugy, hogy mar minden elveszeu, Felalomban a modern orvostudomanyon toprengtem, az orvosok pozitiv hozzaallasan es az apolokon, akiknek szavaiban a szfnlelt bizonyossag rnogou gyakran a ketseget veltern felfedezni. Talalkoztam nemes sztvu, onIelaldozo emberekkel; am epp az a teny, hogy tulsagosan ragaszkodtak a hagyornanyos orvoslashoz, nem hagyott szamukra mas alternattvat, mint

6

naprol napra tovabb haladni elore a mar kijart uton vagy pedig beletorodni a megvaltoztathatatlanba. Sokat olvastam, es tudatomban Iassankent egy vekony rernenysugar latszott felbukkanni: uj utat kell keresnem. Tanulrnanyoztam a kolostorokban hasznalt gyogynovenyeket, Paracelsus es mas hires gyogynok szovegeu: egyre melyebbre jutottam a novenyek varazslatos vilagaban. Goethe egy kezdetektcl letezo novenyrol, egy .Llr-Pflanze-ro!'' Ir, Bingeni Hildegard a XII. szazadban egy csodatevo novenyrcl beszel, En pedig gyermekkori mesekre ernlekszem, amelyek egy olyan novenyrol szoltak, amit az evnek csak egyetlen napjan, telihold idejen, ejfelkor leheteu gyujteni es csodalatos tulajdonsagokkal rendelkezett. Atlapoztarn ezoteriaval, a r6zsakeresztesekkel, neoesszenusokkal, antropozofiaval, alkimistakkal foglalkoz6 konyveket csakugy, mint horneopatak es spiritualistak szovegeit. Nem csekely szarnu orvos valt a szeltd gyogymodok htveve. Minden mindegy

hangulatban, imrnar rernenyvesztve elhataroztam, hogy ezt is megprobalom, Tisztlt6 novenyeket hasznaltak, hogy rendbe tegyek a majmukodest es hogy regeneraljak a belrendszer bakteriurnIlorajat. Kesobb mas novenyeket Edward Bach modszerevel alkalmaztam, aki - a mara htresse valt - novenyterapiajaban egyenesen a reggeli harmat kulonbozo viragokra gyakorolt hatasat hasznosltja. Nehany legendaban es hagyomanyos receptben szo esik az aloerol is, amely noveny mar [oval azelou szerephez jutott az effele gyogymodokban. hogy tulajdonsagait ismerteto konyvek jelentek volna meg. Mindezek az olvasmanyok es vizsgalodasok megtanltottak megerteni a testemet, mas medon taplalkozni, nyughatatlan elmernet nemes es bizakodo gondolatokkal feken tartani. Legnagyobb barnulatornra rovid tdon belul sikerult legyoznorn a betegseget, Am, kicsit felelembol, kicsit szenvedelybol kesobb sem akartam mar massal foglalkozni. .. fgy elhataroztarn, hogy orvos leszek. Az ut rendktvul hosszu volt.

A

GY6GYfT6

NOVENY

8

BEVEZETES
Az aloerol sok mindent mondtak es irtak; a neve, f61eg az ut6bbi evekben kulonfele terrnekekhez kapcsol6dott, a haztartasi 6blit6szerekt61 a szepseqapolasi krernekiq
amelyek - nehany esetben - mar korabban publikalt kutatasi eredmenyeket is sernrnisse teuek. A brazil hiueruo, Romano Zago atya - egy Aloe arborescensen alapulo hires receptjet, vagy daganaios betegsegukbol az aloenak koszonhetoen kigyogyult paciensek ioneneteit olvasva felmerul a kerdes, hogy nem ket parhuzamos vilag letezik-e, amelyeknek nem sikerul SZOl erteni egymassal. A tudornanyon beluli ellentrnondasossag nern u] keleui az ernberiseg lortenelmeben: az elmult evszazadok boszorkanyuldozesei - bizonyos szempontbol - kezenfekvo peldai annak, hogy egy ugynevezett ..tudes" kaszt mikent probalta megvedeni az Ol illeto jogokat es a sajat poztcioju a magikus lUdassal szemben, amely a betegsegek ellenszerekent Iuveket es mas gyogynovenyeket hasznalo asszonyok birtokaban volt. Nern veletlen, hogy az inkvizi-

A

valasz nem olyan egyszertl, fokent ha olyan nagydobra vert informaciokkal kell szembeforduIni, amelyek az aloe gyogykezelesbcn alkalrnazou tulajdonsagait figyelmen ktvul hagyjak, Erenyeket, melyeket osidck ota Ieljegyeztek. Az alOCI evezredeken at hasznahak az ernberek, sok kulturaban maganak a gyogyulasnak es a csodatevo novenynek volt a szimboluma, megis csak manapsag - a kutatasi modszerek javulasa miau tudjuk sokrctu gyogyaszati alkalrnazasait teljes egcszeben osszegyujteni es hatoanyagait megismemi. Ebben a konyvben csak nehanyat ktsereltcm meg egybegyujteni azokbol az alapveto informactokbol, arnelyek ennek a novcnynek a gyogykezelesben mutatou erenyeire vonatkoznak, CS amelyek az idok folyaman htrnevre tettek szert. Semelyik novenyrol nern mondhatjuk azt el, mint az aloerol, hogy letrtak rola mindent, majd mindennek az ellenkezojet is; tudornanyos kutatasok gyakran olyan ellentetes megallapnasokra jutouak,
=

torok Iajlaltak a ..megigezeu" szernelyek novekvo szarnar, akik boszorkanyoktol
kcnek tanacsokat, ok pedig termeszetes modszerekkel gyogynouak meg a betegeket: »Papok es ordogt1zok helyeu boszorkak vizsgaljak es kezclik oket. .. es ezek a gyogykezeIesek az ordog segedelrnevel zajlanak, a torveny elleneben, mely szerint [egy betegseget] raolvasassal kezelni iorvenybe utkozo, kello turelernmel musza] azt elviselni!« Egy

9

dolgot azonnal pontosttanunk kell, Az utobbi evckben az aloe verarol, illetve az ertekesebb, Socotra szigeterol szarmaz6 aloerol beszelnek sokat, es egy kicsit kevcsebb sz6 esik az Aloe arborcscens (fasodo aloe) rendktvuli tulajdonsagairol. Vilagszerte hatalmas aloe vera ultetvenyek vannak es cegck szazai forgalmaznak kisebb-nagyobb tisztasagu aloekivonatokat: az Aloe arborescens vonatkozasaban azonban addig ncm beszelhetunk a noveny ercnyeinck szeles koru kihasznalasarol, arntg a hivatalos orvoslas az alkalmazasi teruleret kizarolag a legsulyosabb paiologias esetek - ilyenek a Hlv-vtrus vagy a daganatos megbetegcdesek - kutatasara korlatozza. A vegrelenul technologizah orvoslas idejeben abszurdnak tunik az aloet olyan novenykeru elismcrni, amcly nerncsak a legcgyszerubb koreseteket. de a sulyos rnegbeiegcdeseket is mint a daganatok - kepes gyogyttani. Megis - jol lathatoan - eppen a modern orvostudornany az. amely bar el van buvolve sajn fejlodesetol. a tarsadalom surgeto szuksegleteire gyakran csak megkesve ktnal gyogytrt. Az Aloe arborescenset megisrnerve tobb oldalrol is szeles iornegek kovetelik a gyogyulast. Ez a noveny nehany eve kerult eloterbe mint potencialis gy6gyszer a daganatok elleni kuzde-

lernben, amely lehetoseget tudornanyos kutatasok is igazolnak. Mindenki szeretne megismemi es rnegtanulni hasznalni ezt az uj terapiat , meg ha csak megelczc cellal is, Masreszrol Di Bella professzor es gyogykezelesenek esete a legut6bbi peldak cgyike arm vonatkozolag, hogy egy gyogykezeles, valarnint a iudornanyos vilag es az inforrnacio vilaga kozotti hare rnikent emelkedhctett hirtelen a kronikak magassagaba. Ma kin os csend ovezi ezt a kerdest es a sok remerry elvesztet, pedig az sokak gy6gyulasahoz jarult hozza. Egy egyhaz! szernelynek, mint Romano Zago atyanak talan kevesebb veszellyel jar hiresse valnia, mint egy tudosnak; de a tudornanyos vilag azon torekvese, hogy mindenaron megvedje magat, veszedelrnes dolognak tunik. Ez egy igazan osszeteu kerdes, de egyeb valaszok hianyaban, vagy azokra varva, rnegkerdezhetjuk: »A csalfa rerneny nagy bajt tud okozni?« Van azutan egy rnasik aspektus is. amelyre Zago atya esetenek melyrehatobb vizsgalataval fogunk raterni. Az Aloe arborescens es gyogyaszari alkalrnazasanak vonatkozasaban soha nem nyerhetunk harasos termeket, ha nem veszunk figyelcmbe nehany alapveto folyarnatot.

10

\\ \ (
\~
kent egy-ket levelket el kell tavolttsanak rola, hogy a level kivonhassak. Es ez a fordulopont: talan az effele gesztusokbol szuletik meg a halaerzet es egy uj, gondtalan elet rernenye. Kevesen ismerik es ertik meg cgy sulyos betegsegben szenvedo no vagy Ierfi rnely Ielki es szellemi gyotrelrneu: ok egyreszrol tudaiaban vannak, hogy nem taplalhatnak tulzott remenyeket, rnasreszt naprol napra ra vannak szorttva, hogy sajat magukert es a veluk elokert tagadjak a nyilvanvalot. Ahogy megtanulunk egy palantahoz viszonyulni, amelyet naponta tobbszor Iogyasziunk, az elkerulhetetlenul Ielki valtozasokhoz vezet: nagyobb alazathoz, es a sajat rnagunkba, rnasokba es a jovobe veteu egyre novekvo bizalomhoz. Legalabbis ezt rneselik a meggyogyult emberek. Egyebkeru Bach viragteraplajaban is tetten erhero ez a valtozas, Nem sok szuksegeltetik hozza, hogy tudatara ebredjunk sajat eletunknek, ugy kepzelve, hogy minden emberi lenyt gyenged es titokzatos szalak komek ossze.
MeliettOnk a bal oldali kepen a filoz6fus es terrneszettudcs Phillip Theofrast von Hohenheim (Paracelsus), akinek nevehez az ckorbol szarmaze, az ismertet6jegyekre vonatkoz6 doktrinak ujrafelfedezeset kOthet· jOk, es aki felfedezte egy nOveny sajatos es rnasokkal Osszevethet6 gy6gylt6 tulajdonsagait (jobbra egy fametszeten abrazolt pelda)

A f6 pontok, hogy a tulajdonsagait a leheto legjobban megorizzuk: kerulni kell a tu] nagy aranyu termesztest, kulonosen korultekintoen kell ontoznt es nem szabad vegyszerekkel kezelni. Ezen szemporuok a nagy ultetvenyeken (arnelyeket az Aloe vera vag)' egyeb aloefajok termesztesere hoztak letre) csaknem megvalostthatatlanok. Egy masik osszetevo, hogy a novenyt hal nappal az uiolso oruozes utan kell begyujteni, es lehctoleg csak nehany leveletol szabad mcgfosztani egy meghatarozott holdfazisban. Valojaban barkinek, aki a magas minosegi elotrasok betartasaval az Aloe arborescens nagyaranyu termesziesere hatarozna el magat, bele kell nyugodnia abba a tenybe, hogy a novenyi kivonarok eloalluasa rneglizethetetlen am termeket fog eredmenyezni. A masik - es bizonyos tekintetben a legfontosabb - eljaras az osszes gy6gyhatas megorzesere, ha a paciens onrnaga termeszti a sajat novenyet, onmaga allnva elo ily medon a sajat gyogyszeret. Egy fogyasztoi tarsadalornban, mint a mienk, torodni kell egy olyan novennyel, amelya leheto legnagyobb mertekben tartalmaz gy6gyft6 osszetevoket. Eppen ezert a betegek szereteuel oltalmazzak es rernelik, hogy az 6 aloejuk egeszsegesen es eleterosen novekszik, es hogy nem okoznak neki kart azzal, ha tdon-

/

11

NOVENYIINTELLIGENClA? A novimyt intelliqendaval ruhazhatjuk fel: kepes olyan mergeket elc5allitani. hogy az allatok elkerGljek. vagy tuskekkel. iIIetve ved6burokkal rneqvedeni rnaqat. A viragok Idc5nkent ugy tunnek. mintha rovarok fejenek lennenek tiikorkepei. amelyek kepesek a rneheket es mas allatokat edes anyagokkal. szinekkel es iIIatokkal magukhoz csalogatni (vagy eppen id6nkent tavol tartani); a telen is plros bogy6k magukhoz vonzzak a rnadarakat, amelyek Igy tovabbszallitjak a magokat es az elet korforgasat ujrainditjak. AI elmult evszazadok soran a noveny kGlsc5 kinezetenek szenteltek kiemelt figyelmet. amelynek ebbOllevezetve tulajdonitottak kiilonleges gy6gylt6 funkci6kat; ez volt a - Paraeelsus altal lefektetett - ugynevezett • ismertet6jegyek doktrlnaja". Igy peldaul a majvirag a maj lebenyeihez hasonlithat6. mig az orvosi tiid6fu eppen a tudc5reemlekeztet; egymasnak megfelelnek a nevek, a klnezet es a terapias muk6desiik. Meg inkabb rejtelmes a csodair61 Eur6pa-szerte hires Bingeni Hildegard novenyosztalyozasa. AI apaca a novenyekben lakoz6 melegrc51 es hidegrc51 beszel, mintha csak ismerte volna az ayurveda orvoslas elemeinek torvenyet. Hildegard az aloeval kapcsolatban tehat a kavetkezc5tIrta: .AI aloe nedve meleg es nagyon ertekes a tUdc5szarnara, iIIetve sargasag eseten.e AI aloe a szaraz es napos id6jarast kedveli, olyan helyen el es viragzik. ahol mas novenyek elpusztulnak. A levelek oldalan levc5tiiskekkel es leveleinek er6teljesen keseni izevel vedi magat (az aloe egyike egy gyomorkeseru - Femet - osszetev6inek). Egyszerre csak egy levelet vagva le, a noveny csodalatos m6don kepes a sajat sebeit begy6gyitani. sajat zseles nedvet bOsegesen felhasznalva, amely egy lenyugoz6 voroses szint vesz tel.

12

\\
\~(

\

(

A paltJnta az c\rnyekot kedveli; egy virc\gka16 korUi spirC\lis Iormaban novekszik. Ebben a spirc\lis fejl6desi Iormaban az elet ritmusa tukroz6dik vissza, amelya novekedes es a nyugalmi tJllapot, majd az ujboli

- nagyon rendezett medon zajl6 - fejl6des vc\ltakozc\sat jelenti, a novenyek viJagara oly jellemz6en. (Klnc\ban is fellelhetjuk a novekedes szimbolikajat a tao abrc\zolc\sc\ban,amely mindenre kiterjed6 es tokeletes egyseget juttat ritmikus m6don kifejezesre; es megint novekedes es megnyugvas, novekedes, majd megnyugvc\s, v~telenUi ismetlOd6 ciklusokban.) Azonban a daganatos sejtek fejlOdese - ha j61 megfigyeljuk - nem rendezett folyamat: a sejtek hic\nyos ONS-toredekekkel vagy hibc\s orokit6anyaggal sokszoroz6dnak, csom6k formajaban tomoriilnek ossze. Ez egy olyan szerkezeti osszevisszasagot eredmenyez, amely a teljes szervezet halalc\t idezi e16.A ONSet osszehasonlithatjuk a termeszettel, A sejt genorokit6 anyaga csigavonalban tekeredik, amely egy novekedesi mozgc\ssorra emlekeztet. gondoljunk peldC\ula csigc\kra, amelyeknek a hc\zaspiralisan nOvekszik... Lehets~es, hogy elodeink nalunk nagyobb figyelemmel vizsgaltak az liket korUlvev6 elet formait. ..

es

MeliettOnk a tao [elkepe, a fejlodes es megnyugvlls harmonikus ciklusllnak kifejezodese. FOlulaz orvosi tOd6fu, melynek foltoslevelei a tudOre ernlekeztetnek

13

Az

6KORT6L A KOZEPKORIG
a hosszu elet elixtrjenek teklntettek. A piramisok kore CS a Kiralyok Volgyebe vezeto utak melle ultettek, hogy az aloe - a halhatatlansag szirnbolumakent - taplalva es gy6gyftva egeszen a halottak birodalrnaig ktserje a faraot. A papok a novenyt a balzsamozas so ran alkalmaztak. Az okori Egyiptomban mindezeken ktvul meg hashajto hatasat is meltanyoltak, belmosasnal hasznaltak az aloet. Az egyiptomi hazak kuszobet meg manapsag is aloeval, az otthon boldogsaganak szimbolumaval kotnek korul. dtsznik.

Az "elet novenyenek" tortenelrni blzonyltekal a sumerek Mezopotarniaiatol, Nagy Sandoron keresztul, egeszen az arabok es keresztes hadiaratok femjelezte k6zepkorig

denekelou gairol volt mindig ismert, sok tarsada-

Szepsegerol, eleganciajarol es mingyogytto tulajdonsalomban valodi istensegkent tiszteltek
az aloet.

A noveny else orvosi celu fclhasznalasanak bizonyttekat egy, az akkad idokb61 (Kr. e. 2200) szarmazo, Bagdadtol dclre fekvo varosban, Nippurban talaltak meg agyagtablaba vesve: »Levelei a
kestokhoz hasonlttanak.« Mindcnesetre

arnelyet gyakorta piros dtszszalaggal Az Ebers-papiruszon (never a nernet tudes utan kapta, aki 1875-ben veletlenul fedezte fel) is egyenelrnuen szoba kerul az aloe. Ez a gyujrerneny tobb mint 800 orvosi receptet tartalmaz es nagyjabol 700 novenyi, asvanyi es allati eredetu gyogyszerrol tesz ernlnest. Talalhatunk benne szarnos olyan receptet is, amely a fozetek, forrazatok, kenocsok es fertotlennokeszumenyek eloallttasara oktamak, Emltteuuk, hogy Egyiptomban az
aloet - sajatos tulajdonsagai miau - a szepsegapolasban is alkalmaztak. Ma

az aloe gyogyszereszeti alkalmazasa az egcsz okort Kozel-Keleten ismert es elterjedt volt. Az assztrok az aloe ned vet sibarunak vagy siburunak neveztek, melyet hashajto tulajdonsagai miatt alkalrnaztak, fgy oldva meg a nehezkes ernesztcs okozta problernakat, melyeket peldaul romlott ctelek fogyasztasa okozott, de ilyen a belgorcsok okozta Iajdalmas szellentes es bofoges is. Az okori Egyiptomban, gy6gyit6 hatasan tulmenoen a noi szepsegapolas-

mar tudjuk, hogy ez az olyan nyornelemek antioxidans hatasanak ke-

ban betoltou szerepe rniatt is nagy becsben tartouak. A faraok egyenesen

szonheto, mint a mangan vagy a szelen, illetvea prolin. Az aloe multjat

14

\\ \ f
~

Egy helyiseg, amilyenben val6szinuleg meqszuletett az Ebers-papirusz is, az aloe tulajdonsagait taglal61egregibb bizonyltekok egyike: a gy6gyft6-pap parancsokat ad a szer el6allitasara, mik6zben egy frnok mindent feljegyzez

taglalo legendak egyike arrol mesel, hogy Kleopatra az aloe lever szemcseppnek hasznalta, es szepsegenek, valarnint borsztnenek kiernelesere pedig szarnar- vagy kancatejbol es aloebel keszneu furdot maganak. Az okori gorogok szarnara az aloe osszekapcsolodott a szepseggel, turelemme! es szerencsevel, olyannyira, hogy meg Hippokratesz is utal ra irasaiban: kepesnek tarrotta a hajhullas megakadalyozasara, a verhas es a gyomorfajas tuneteinek enyhnesere.

Ugy gondoltak, hogy a noveny legyozhetetlenne teszi a harcosokat: a Nagy Sandor hodttasait es utazasait dics6it6 legendak egyike arrol szamol be, hogy a makedon uralkodo egyik tengeri hadjarata soran - tanara, Arisztotelesz tanacsara - mikent hoduoua meg az lndiai-oceanban talalhato Socotra szigetet, Az igazsaghoz tartozik, hogy eppen Socotra szigete - melyet a r6maiak es gorogok Dioscoriskent ismertek - evszazadokon keresztul az Aloe succotrina (egy ertekes aloefajta) termeszte-

15

A gy6gyhatasu

nOv~nyek (de nem kizar61ag azok) meqismereset

szolqalo,

egeszen a rene-

szansziq hasznalatban lev6, egyik alapvet6 mii szerz6ie a gOrOg Pedaaniosz Dioszkoridesz csatlakozott a r6mai l~gi6khoz, hogy a tanulmanyozand6 fiivek nyomaben utazhasson

senek es a Foldkozi-tenger tersegebol Kinaba iranyulo kereskedelemnek volt a kozpontja. A nyugati hagyornanyok mellen azonban, Ktnabol Tibeten at lndiaig az aloe a keleti orvoslasi tradtciokban is jelen van. Eppen a tibeti, ayurveda orvoslasban ismert egy Aloe aquilaria agallocha alapu keszttrneny (valojaban a Thymelaeaceae csaladba tartozo fafajta), amelynek kerget serulesek, Iulgyulladas es szembetegsegek gy6-

A Tavol-Keletet es a Mediterraneumot osszekoto kozveutok, a Iontciaiak az aloe leveleibol kivoru velot kecskebor tomlokben megszarttottak, Igy valhauak a gcrog-rornai vilag legnagyobb aloekereskedoive. Azok a rornaiak is eszrevettek az aloe gyogyuo erejet, akik eppenseggel nem kerultek kapcsolatba a Tavol-Ke-

lettel.
Pedaniosz Dioszkoridesz , a gorogr6mai termeszeuudosok egyik legnagyobbika - aki a Krisztus utani I. sza-

gyttasara hasznaltak.

A bagdadi piacon egy gy6gyfuarus vizsgalja a keresked6 eladasra klnalt portekajat, A XI. szazadtol kezdve, a keresztes hadjaratok nyornan, a harcosok es zarandokok bearamlasa a Szentf61dre hozzajarult ahhoz. hogy a Nyugat ismet erdeklodnl kezdjen az aloe lrant

zadban elt - a Dr materia medica clrml kezikonyveben letrta az aloe idegnyugtat6 es sebosszehuzo hatasat. A kozepkorban a keresztes hadjaratok soran a Szentfoldrol visszaiero harcosok es zarandokok Keletrol rnagukkal hoztak ezt a paratlan novenyt, Igy jarulva hozza a noveny iranti erdeklcdes felkeltesehez. A XII. szazadban a nernet bences apaca, Bingeni Hildegard Igy In: )lAz aloe nedve meleg es nagyon ertekes a todd szamara, illetve sargasag eseten.«

Egyebkeru az arabok, akik mar ismeriek az aloe erenyeit, a novenyt az eghajlathoz szoktatva, kiterjesztettek annak nniveleset egeszen Andaluziaig. Azonban a jezsuita szerzetesek, elobh a spanyolok, majd a portugalok voltak azok, akik az u] kor kuszoben, cddig felderltetlen Ioldeken terjeszteuek el az aloe rnuveleset , minden koloniaban, Afrikatol kezdve, Arnerikan at, egeszen a Tavol-Keletig,

17

Az

ALOE UJRAFELFEDEZESE
neralokcpesseget , es egy tudomanyos beszamolot publikaltak az aloenak a

Az aloet a 1800-as evek kozepen egy sor innovativ tanulrnanynak koszonhetoen fedeztek fel ujra, melyek kozOI kiemelked6 egy orosz orvose, aki egyesiteni tudta a tudornanyos ismereteket

sugarkezeles mellekhatasait - kulonosen a bcrgyulladaset csokkeruo tulajdonsagairol, Az <5 kutatasuk adta meg Amerikaban a kczdo lokest egy sor tudornanyos mozgalomnak, melyek a noveny osszetetelenek melyrehaio vizsgalataval foglalkoztak. Ez Chopia es Gosh munkajaban esucsosodou ki, akiknek 1938-ban elernzeseik nyoman, a vilagon eloszor sikerult a novcny kerniai osszetetclct letrn i. 1942 es 1947 kozou egy vegyeszrnernok, bizonyos Rodney M. Stockton - aki vcletlen folytan kerult kapesolatba a novcnynyel- tobb tucat, az aloe hatasossagat vizsgalo ktserlet Ulan nagy sikerrel kezdett el kereskedni egy egesi senilesekre vale halzsammal. Ezzel egyidejuleg iovabb folytatodou a noveny vegyi anallzisc. Tom Rowe a virginiai egyeternrol peldaul azt allapuoua meg, hogy a sugarzas okozta borbantalmak el!eni hat6anyag a levelek kemcny reszeben koncentralodik. Csak az 1950-es evek vege Iele sikerult egy texasi gyogyszercsznek, Bill C. Coatsnak a friss aloe ned vet stabilizalnia, elkerulve igy a tcrrnek erjedescnek es oxidaciojanak problernajat , amcly mind ez idaig nehezkesse teue mind az aloele, mind pedig krernek

es a nepi orvoslast

z aloe ujkori tortenete az erre a novenyre jeIlemz6 aktiv e1em felIedezesevel vette kezderct. Ezt az oszszetevct 1851-ben az angol Smith es Stenhouse nevezte el aloinnak, arnelyet eloszor ekkor sikerult megnevezni cs azonositani. A teljes XIX. szazadban mindazonaltal Iokeru a noveny hashajt6 tulajdonsaga vorua magara a Iigyelmet, az 1907 -bol szarrnazo British Pharmaceutical Codex az aloint es aloemodint hashajto es beluszuto harasa miau ernlui. Az aloet elso Izben egy kentucky! ultetvenyes, H. W. Johnstone kezdte el forgalmazni, aki szinte veletlenul veue eszre a noveny sebgyogytto erejet. arnelyet az ultetvenyen dolgoz6 szlnes bonlek hasznositottak. Nagy meretekben kezdte meg az aloe termcsztcset 1912-ben egy kenocsot dobva piaera. Az 1930-as evekbcn ket amerikai kutato, idosebb Collins es fia melyrehatoan tanulrnanyoztak az aloe rege-

A

18

\\1,1 " \t~!I./ ~
[I. Miklos car szernelyesen akarta kituruetni a moszkvai szemeszeti tanszek vezetesevel az tgeretes orvost, buzg6 es rendktvul erdeklodo kutat6t. Filarov szerint iermeszetes medon kellene auerni a horneopatiarol a naturopauara, az energetikai orvoslasrol a hagyornanyosra, mindig a harmonikus gyogyrnodokat szem elou tartva, arnelyck kepcsck a bercgseg es az ernberi let osszetartozasanak latszatat megtanani (ez az, arnit ma holisztikanak nevezunk). Eppen a XIX. es XX. szazad forduloja koruli evekbcn alkalmazta eloszor egy nemct OI'\'OS, Paul Ehrlich a kernoterapiat: egy kerniai anyagokon alapu16 gyogykezelest, arnely olyan pontessaggal kepcs megtamadni a korokozo sejteket, mintha azok celtablak le nnenek, ugyanugy, ahogy az ellcnszerum fejti ki hatasat a mergekkel szemben. Filatov azt tarnogaua, hogy a kernoterapias kezelesek es a fltoterapia azonos sullyal keruljenck Iatba, ahelyeu hogy egyik a masiknak ala vagy fole lenne rcndelve. Egyuumukodve kellene dolgozni az cgyeilcn eel, a beteg gyogyulasanak erdekebcn. A nagy oktobcn forradalom Ulan - hogy kutatasait folytathassa - ta-

,

\

/

keszlteset is. Coats a problernat C-vitam in es Evvitamin hozzaadasaval, valarnint az osszes terrneszetes antioxidans megtartasaval tudta megoldani. Euol kezdve forgalmaztak nagy mcnnyisegbcn az aloet. Csaknem ugyanezekben az evekben az oroszok, akik az arnerikai kuiatasok kozepporujaban allo (Aloe arboreseens es striatula), illetve a sajat szelessegi korukre jellernzo kulonfele aloevaltozatokkal dolgoztak, arra a kovetkezietesre jutouak, hogy az aloera epulo kezeles jelentosen lerovidtti a gyogyulasi idot nogyogyaszati es szerneszeti traumas serulesek escten, a fahejsavval tarsulva az aloe kepes a belrendszer eloskodou is elpusztitani. Egyebkeru eppcn az oroszokat illeti a legnagyobb dicsoseg az aloe kutatasaban nyujtou uuoro munkajukert.

Filatov, az aloe

es

a bioqen stirnulansok
Az 1875-ben Odesszaban szulcteu orosz szemorvost, Vladimir Filatovot okkal tarthatjuk az aloe alkalrnazasa egyik elofutaranak. Lassuk, mien erdemes egy rovid fejezetet neki szentelni!

nulmanyozasi modszeret atnevezte .dtalektikus orvoslasnak", azert hogy a bolsevik rezsim drasztikus kozbeavatkozasok nclkul engcdje tovabb dolgozni.

19

Filatov a XIX. es xx. szazad fordulojan meg akarta ismerni a nepl orvoslas tudornanyat, melya Kaukazustol Sziberiaig terjed6 orosz birodalmat benepesit6 szamos etnikum birtokaben volt

Nagy utazo, aki hozzaszokou az orosz birodalom Kaukazusiol Sziberiaig terjcdo rendktvuli mcretehez. Utazasai soran mindenhol tanulmanyozta a gyogynovenyekct es fOrkcsztc a helyi gyogynok uikau. E behato eszrnecserek soran probalta tovabb kepezni a gyogynokai, megosztva veluk a modern orvostudornany alapteieleu, ugyanakkor pcdig - tanszekvezeto tanarkeru - megktserelte ravenni az cgyciemi orvosokat a hagyornanyos nepi orvoslas nagyobb rnervu elfogadasara,

Filatov nagy Ielfedezese a szaruhariya-bcultetes mcghonosiiasa volt. Ra[ou ugyanis, hogy egy elhunyt szc-

rncly szernebol kimetszeu, cgcszscges
szaruhartyadarabkat a beieg es hornalyos, halyogos szemre helyezve, az kepes visszaadni a beteg szaruhartya eredcti atlatszosagai. A [olyamatot egyebkent tovabb leheteu gyorsltani, ha a szaruhanya mintavetelet 2-3 °C-os hidegben iarolt holuesten vegeziek. Filatov iobb mint harornezer sikeres szaruhartya-hculietest vcgzeu, nagyszarnu halyogos es szaruhartya-rneg-

20

~/

\\1J/
lajdonsagaikat, meg ugy is, hogy enzimjeik mar nem voltak jelen. Ebben az esetben is arra a kovetkeztetesre juiou, hogy a gyogyulasi folyamat felelosei csak a biogen stirnulansok lehemek. Bar gyogyhatasat kiderueue, Filatovnak ennek cllenere soha nem sikerOIL a biogen stimulansok letct igazolni es mukodesuket megmagyarazni, pedig a kesobbiekben is kimagaslo eredrnenyeket en e1 Aloe arborescens keszurnenyeivel (amelyet "biostimulalt aloenak" nevezeu), Filatov halala Ulan az orosz iskola iovabbra is sikeresen alkalmazta az aloet (mind az arborescenset, mind a verat) iobbek kozou az isiasz, a haigerinc gyulladasos megbetcgcdesei vagy gyengeseg eseten. Csak kovetoje, Brandl doktor ktscrelt meg tudornanyos magyarazatot acini az Aloe vera biogen stirnulansainak mukodesi mechanizrnusara, a kozporui idegrendszerrel hozva azt osszefuggesbe: az aloe haiasara a Icheieles reflexek idoiartama rnegno, beinditva fgy a kozporni idegrendszer egy gailo folyamatat.

vastagodasban szenvedo beteget gy6gyHva meg. A szovetek epsegenek alacsony homersekleien valo megorzesci es nehany anyag bizonyos korulmcnyek kozou megmutatkoz6 .regeneralo" iulajdonsagau vizsgalo ianulmanyok sikeresen folytak tovabb: Filatov kesobb ezeket az anyagokat "biogen srimulansoknak" nevezte el, es elrneleiei az olyan gyogynovenyek eseteben 01teue at a gyakorlatba, mint a ginszeng vag)' az Aloe arboresccns, Az Aloe arboreseens kulonosen boven ierrneu egesz Del-Oroszorszagban es Kozep-Azsiaban, Filatov is ezt a Iajtat valasztoua, miuian megfigye1te a sebek gyogyulasaban rnuiaiou meglepeen j6 hatasai. Aloeleveleket darabolt fel, melyei tlz napig Ienymerues. huvos helyen iarolt, majcl kivorna beloluk a nedvei, arnit a betegek bore ala Ieeskcndezeu: megfigyelesei szeriru ugyanolyan eredrnenyek szulcuek, mint a szoveibeultetesek eseten, Filatov rneglcpodve tapaszralt meg egy dolgot: az aloe levelei 120°C-os autoklavba helyezve is rnegoriztek tu-

21

A
Az ut6bbi evek kutatasai egy brazil pap tapasztalati felismerese kore kozpontosulnak: az Aloe arborescens kepes szernbeszallni a daganatokkal

MODERN KUTATAs
ugyancrrc az eredmcnyre jutott Bill McAnallcy, a texasi Carrington laboratoriumanak kutatoja is, aki a poliszacharidot carrisinanak nevezte el.

Kulonfele klinikai tesztek soran rajon, hogy ennek az osszeteu cukornak a kepessegei tulmutatnak a hidratalasi funkci6kon. Baktenumolo hatasa miatt kepes serkentcni az immunrendszer mukodeset es - AlDS-betegeken tesztelve - iigy tt1nik, hogy kesleltctni tudja a betegseg elorehaladtat, arncllett hogy megvedi a szervezetct az HIV elleni kezeles soran Iellepo mellekhatasokt61. A carringtoni laboratoriumokban vegzett ez iranyu kutatasok - ameIyekre a Food &: Drug Administrationt61 embereken vegezheto ktserletekre is jovahagyast kaptak - igazan lelkestto eredrnenyeket hoztak.

sc:

mar a hivatalos tudornany is elfogadta az aloe jelenroseget, az 1980-as evekben a ianulmanyok szarna megsokszorozodou. 1984-ben bebizonyltottak, hogy az aloe geljet a Iaradt borre helyezve mintegy nyolcszorosara gyorsul a Iibroblastkepzodes, amely a bar Iehcrjehordozoja es a

kollagen kialakulasanak egyik alapvet6 elerne: ezzel magyarazhaio az oregedesi Iolyamatot lassuo es a rancok kialakulasat gatlo kepcsseg. A fiziologus Ivan Danhof osszekapcsolta az aloe magas hidratalokepesscget a poliszacharidok jelenletevel, amelyek megkonnyuik a bor Ielhamretegebcn az elszarusodou sejtek visszaalakulasat. Nem sokkal kcsobb a japan Fujita felfedezte, hogy a baradikinaz enzim, egyutt a szalicilsavval gyulladascsokkento, Iajdalcmcstllaptto cs nyugtat6

Zago atya esete Romano Zago atya Braztliaban. Progresso varosaban szuletett 1932-ben velencei ernigransok gyerrnekekent. Ttzevescn bclepeu a taquari Assisi Szent Ferenc Papneveldebe, hogy ott Iolytassa tanulrnanyait. Huszcvesen elhatarozta, hogy eletet ferences rendi szerzeteskent lstcnnek szenteli. A Daltro Filho-i San Bonaventura kolostorban filozofiai tanulmanyaiba rnelycdt, es mielott pappa szerueltck, tigy doruou, hogy a Mato Grossoba kol-

hatasokat valt ki.
1985-ben kanadai kutatok egy csoportja sikerescn izolalia az aloeban egy poliszacharicl molekulajat, az acemannant: vcluk parhuzamosan

22

tozlk, hogy ott Iejezze be teologiai tanulrnanyait. Pappa szemeleset kovetoen kinevezik a taquari papi szeminarlum professzorava. Hosszu szolgalat veszi fgy kezdeier, rnelynek oktatokent es nevelokent tesz eleget a brazil rendhazakban. Gyermekkori ernlekeiben az Aloe arborescens gyogyhatasu novenykent jelenik meg: hasznaltak hajkozrnetikumkent, de a rnezttlab szaladgalo gyerekek labsebeinek osszehuzasara is. 1991-bcn elkuldik, hogy a Szentfoldet vcdelmezze, hiszen ez a Ieladat mar a XIV. szazad ota a Ierencesekre harul. igy lzraelbe koltozik, ahol zarandokokat vezet es Iilozofia-, illetve latintanar valik belole. Szabad oraiban iovabb bovni termeszeuudornanyos ismereteit a teruleten Iellelheto nagy mennyisegu aloefajt tanulmanyozva: ezekben az evckbcnbraztliai es a Szentfoldon szerzeu tapasztalatait egyarant Ielhasznalva dolgozza ki egy aloe, mez es egeteu szesz alapu ital receptjet, amelyet a Szerufoldre erkezo zarandokoknak ajanl, akik bajaikra keresnek gy6gyirt. A zsido, muzulrnan es kereszieny zarandokok Iolyarnatos jelenlete nagyban hozzajarul a novcny jetekony tulajdonsagainak es Zago atya receptjenek - arnelyet a .Szent Fold" ctrnu foly6iratban publikalt - szeles koru elterjedesehez,

Zago atya receptje lme az alocgel elkesznesehez szukseges utasuasok, amelyeket Zago atya kezdeuol fogva ingyen bocsatou barkinek a rcndelkezesere. Osszercvok: • 350 gramm Aloe arborescens level: • 500 gramm tiszta rnez (kivalo a viragmez erre a celra); • 40 ml egeteu szesz (konyak, wkisky, grappa .... lehetoleg bioeredetu). Az Aloe arborescens noveny legalabb oteves legyen. A leveleket naplemente utan vagy hajnalhasadas elou kcll begyujteni, es Ie kell torolni egy benedvesneu pamutronggyal, hog)' az esetlcges port eltavolltsuk rola. MiUlan egy kessel levagtuk a tuskeket (egyebkem ezek is ernesztherock) es az elofordulo hibas reszeket, daraboljuk fel a leveleker, es a mezzel, valamint az egeteu szesszel egyuu tegyuk be az egeszet egy turmixgcpbe. A rnez legyen uszta es terrncszetes medon eloallnou (a viragrnez is tokeleiesen mcgfelel, a terrnek terrneszetes eredete a Iontos). Addig turmixoljuk. amlg hornogen allagu kremet nem kapunk,

23

ZAGO AlVA KEZELESE:GV6GvuLAsi Ezek a gy6gyulJsi esetek Romano Zago atya {eljegyzeseibOl szarmaznak: Ruggero di Ravenna
ur hangszalain 1994. februar 24-en rakot diagnosztizaltak; ezutan ker egy tegely aloet a baratt61. 1994. rnajus 20-an meqismetlik a vizsgalatokat, es a daganat elnintet allapitjak meg. Carolina, egy haromeves firenzei kislany leukemiaben szenved. Kernoterapias kezelese alatt szedi az aloekeszitmenyt es meggy6gyul. lorenzo atyanak, a parmai minorita rendi szerzetesnek vastagbelrakja van; az orvosok idolegesen katetert helyeznek el, hogy az urGlek ezen keresztiil tavozhasson, es hogy a kemoterapianak es a suqarkezelesnek aiavethessek, igy hosszabbitva meg eletet. lorenzo atya ekiizben vegig szedi az aloealepu keszltmenyt, Harem h6nappal a beavatkozas utan az atya ailapota olyannyira javul, hogy az orvosok eltavolithatjak a katetert. Most a szerzetes teljes rnertekben gyogyult, az orvosok legnagyobb csodalatara.

ESETEK

Egy tizenket eves lany megfertoz6diitt a csernobili nuklearis katasztr6fa kovetkezteben. Mindiissze egy honappal a kezeles utan a klslanyt teljesen gy6gyultnak nyilvanitjak. A belgradi erseknek agyrakja volt. amelynek kovetkezteben meg is vakult. Az aloekura utan rakbetegsege meggy6gyult es lata sa. meg ha csak gyengen is, de visszatert. Thomas atyat, egy indiait Jeruzsalembol agydaganattal miitenek. A miitetet kiivetc5en egy sor fert6zes lep lei: a szer szedesevel teljes gy6gyulas kiivetkezik be. A libanoni Muna nc5vernel,a Jeruzsalernl Szent J6zsef Novereitc5I,az orvosok szerint vegso stadiumban leva rneh- es petefeszekrakot dlaqnosztizalnak: az aloeterapiat kiivetc5en a rak visszafejlodiitt. es a nover meg ma is el. Zago atya tapasztalatait a Oi cancro si pu6 guarire (A rakb61 meg lehet gy6gyulni) cimO

kotetben osztotta meg velOnk, Adle kiadas, 1997., Padova.

majd rakjuk el egy huvos es sotet helyre (az eloalluast is Ielhornalyban vegezzuk, hogy elkeruljuk az oxidaciot). Az ajanlou adag napi harornszor egy evokanal etkezesek elou beveve. Itt cgy olyan alapreccptrol beszelhetunk, ahol a mennyisegek szigoru betartasanak nines tulzott jelentosege: igy vclekedik errol a recept kid 01gozoja is, es hasonloan a nepi orvoslas tobbi receptjehez - csakugy, mint altalaban a konyhaban -, bizonyos

hatarok kozt , jo, ha az osszetcvok aranyat a sajat talesunk szerint alakltjuk. Mindazonaltal ajanlatos a kcvercket mindig jol Ielrazni, mivel a mez igyckszik az cdcny aljara 111nies megkrtstalyosodni. Tovabba fontos, hogy ne cs6 Ulan szedjuk a leveleket: a porozus szerkezcmek koszonhcteen a beltartalorn (igy is 95 szazalek viz) tulzcuan Iclhigulna. Amcnnyirc furcsanak ninhet a grappa vagy egyeb egcreu szcsz fel-

24

\~~ RVJ,I
hasznalasa, eppen annyira alapvet6 Iomossagu konzervaloszerkeru. ezenktvul enagtto hatasu, es ellatja a szervezciet a mar ernlueu aloinok Ielve-

l

~I,I I

\

/

A terrneket termeszeiesen ehgyomorra ajanlou bevenni, igy az aloe hatoanyagainak Ielveiclehez szukseges pepszinek teljes mertekben ki tudjak fejteni hatasukat.

telehez nelkulozhetetlen

anyagokkal.

AZT MONDTAK AZ ALOER6L. HOGY ... Elzart kert vagy, matkarn, hligom, elzart kert, lepecsetelt Iorras, Haitasaid gyonyoni Iiget, benne granatalma es rnindenfele gyumolcs, ciprusvirag es narduszok, nardusz, sMrany, iIIatos nad, lahej, mindenlajta tomjencserje, mirha, aloe es szarntalan pornpas balzsam. A kert forrasa az el6 vizek kutja, amelyek a Ubanonr61 csorognak. Rajta eszeki szella! Deli szel, jojj! lengj at kerternen, hadd aradion szet balzsamos illata! Enekek eneke Azt kerditek, mi az a titkos er6, ami eletben tartott hosszu bojtjeim soran; nos tehat az Istenbe vetett mamorlto hitem, egyszeni es igenytelen eletem es az aloe, melynek j6tekony hatasait Del-Alrikaba erkezesemkor, a szazad utols6 eveiben ledeztem leI. Mahatma Gandhi Negy noveny nelkUlozhetetlen az emberi elethez a buza, a szola, az olajla es az aloe; az elsa taplal, a rnasodik megorvendezteti a szivet, a harmadik egyensulyt terernt, a negyedik gy6gyit. Kolumbusz KristOf Egy aloet birtokolni olyan, mintha egy novenybe zart gy6gyszertarunk lenne. Dr. Windel Winters Addig akarsz elni, mint Noe? Szedj aloeteblettakat, Franr;ois Vincent Raspail

25

EGY KIS BOTANIKA
Az eqesz foldkerekseqen tobb mint 300 rendszerezett faja terjedt el ennek a novenynek: am amennyiben gy6gyit6 hatasukat vizsgaljuk, ez a szarn csokken
A leveleik husosak, es tuskek vedik oket. Hasonlttanak az agavehoz, de masmilycnek a viragaik: az aloenak csungo viragzata van. Am viragok nelkul is megkulonboztetheto az agave161, leveleik eltero volta miatt: az aloe levelei surubben helyezkednek el es ledusabbak, az agave! viszont rostosabbak. Az aloelevelek dombortiak az als6 oldalukon, es homoruak felulrcl

R

oviddel ezel6ttig az aloe novenyIajt (amelybe beletartoznak a no-

veny kulonfele

valtozatai,

peldaul

Aloe arborescens, Aloe vera es (gy tovabb) a liliomfelek nepes csaladjaba soroltak, amelynek tagjai tobbek kozou a Iiliomok, de a fokhagyma es a hagyma is. Mostanaban egy ujfajta osztalyozast javasolnak, az aloacea (aloelelek) csaladjat vezetve be. Valojaban nehany altai an os kozos jellernzotol eltekintve korulbelul 300 rendszerezett fajtaja letezik vilagszerte ennek a termekeny novenynek, ameIyek jeleruosen kulonboznek egymast61 - a sziklas teruleteken honos, kismereta, iorzsnelkuli aloetol kezdve, egeszen a zimbabwei nagy Aloe excelsaig -, es nem mindcgyiknek vannak gy6gyit6 tulajdonsagaik. Fajtankent lehetnek torzs nelkuIiek vagy rovid torzsuek, mint peldaul az Aloe barbadensis Miller escteben, de lehet eppenseggel j61 lathato es szerteagazo is, mint az Aloe arborescensnel,

nezve. Az aloe husos es tuskes levelei spiralis alakban nonck, es cgy borszera vedorncrnbran borttja oket, amelynek paranyi resein atszurodik a viz es a levego: ez alan a mernbran alan egy kalcium-oxalat kristalyokkal boruou cellulozreteget talalunk; majd kovetkezik a szintelen novenyi sejtszovet, amelya noveny zseles nedvet adja.

A viragzat a levelhonaljban fejlodik,
es lehet egyszeni szerkezetu vagy szerteagazo, az agak csucsai akar a Iel meteres hosszt is elerhetik. A viragok kis trombitakhoz hasonlttanak, sztnuk pedig a Iehertol a sargan at a vorostg valtakozhat. Az aloe akar magr6l (ierrneszetes beporzassal), akar cstraztatassal- tigynevezett kl6nokkalis kepes szaporodni, melyek a szar es a termcfold talalkozasi pontjanal fejlodnck ki. Vegul az aloe a legtobb tropusi es szubtropusi teruleten spontan modon n6.

26

,.----

ALOE ARBORESCENS
Az Aloe arboreseens minden valoszlnuseg

szerint Kiizep-Afrika deli reszebol szarmazlk, de szeles korben elterjedt Azsiaban (kUlonosen Oroszorszaqban) es Japanban is. Elerheti a ket meter maqassaqot; szara egyenes vagy a tovet61 szerteagazo. Az alulr61 niiv61evelek - melyeknek szine a szurketol a vilagoszoldig terjed - hossza elerhetl az SO cm-t, keskenyek es lefele hajl6ak. A szelein nagy haromszogu fogai vannak. Majust61 juliusig viragzik, a szetagazo szaron lev6 esoszeru fGrtiis viragaival. Enyhe

eghajlatu terGleteken a szabadban termeszthet6, de Europa mediterran videkeln nem eri 1'1az egymeteres rnaqassaqot. Legfontosabb jeliemzoje a zseles nedvenek magas hatoanyaq-koncennadeja, mindamellett termelekenysege igen csekely. Eppen ezen tulajdonsaga miatt nagyipari hasznosltasa nehezkes, hatoanyaqban vale gazdagsaga megis a legel6remutatobb gyogyaszati alkalmazasok (daganatok, HIV-virus) klvalasztott novenyeve tette, azonkivUl, hogy Zago atya is erre alepozza receptjet,

\

/

27

)

ALOE VERA Az Aloe barbadensis Miller (melyet orvosi aloe, vagy Aloe vera Linne vagy Aloe vulgaris Lamarck nevekkel is [elolnek) AfrikabOl szarrnazik es nagyon j61 alkalmazkodott az amerikai eghajlathoz, kUliiniiskeppen a karibihoz (manapsag ujra Barbadosnak nevezik). MUvelesben negyeves korara fejlOdik ki telj~ sen, rnaxirnalis magassaga 60-90 ern, halvanyziild levelei 40-50 cm hosszuak, amelyeket feher tiiskek szegenyeznek, szelessegiik pedig a tiiviiknel hat tlz centimeter kiiziitt valtakozik_ Yadon nl'ive a niiveny meretei kisebbek maradnak, meg akkor is, ha teruletenkent

1

valtomak.
Az Aloe barbadensis legf6bb jellemzoje nagy geltartalma: ezert a niivenyt legnagyobbreszt ipari celokra hasznositjak, kUlonfele - elsl'isorban kozmetikai - termekek formajaban keriil a piacra. Mindazonaltal a hat6anyagkoncentracioia j6val alacsonyabb, mint az Aloe arborescense,

es

es

28

ALOE FEROX
Az Aloe ferox - amelyet afrikai aloekent is

ismernek - szinten Del-Afrikab61szarmazik, de elterjedt Azsia es Amerika tr6pusi es szubtr6pusi teriiletein is. Nagyon eroteljes noveny, magassaga koraMI fiigg6en ketto es ot meter Icozottalalculhat Bar megfelelo koncentraci6-

ban tartalmaz vitaminokat es asvanyi anyagokat,levelei pedig hilsosabbak, mint az A. arborescensnek, megis kisebb mennyisegii antrakinont (difenilenketon) tartalmaz, mintamaz.

A kulonbozo valtozatok osztalyozasa rendktvuli medon osszereu, nehany esetben a novenytudosok (linne, Miller, Lamarck ... ) scm ertenek egyet; a "vera" kifejezest nem csak az aloe kulonfele fajtaihoz tarsnouak. de a multban kereskedelmi terrnekeket

(leveket) is igy hlvtak, ami nagyban hozzajarult a mostani zurzavar kialakulasahoz. Mindenesetre az orvoslas teruleten csupan harem aloefa]t alkalmaznak, ezek pedig: A. arborescens Miller, A. barbadcnsis Miller, A. ferox.

OTTHON NEVELT ALOE Viragcsen!pben, otthon is nevelhetiink egy vagy akar tebb csodanovenyt sajat hasznalatra. Manapsag mar a viragarusnal is megvasarolhatjuk, vagy akar a piacon is belebotolhatunk egy-egy cserep aloe novenybe, a bevasari6kezpontokban is gyalcran talalkozhatunk vele (els6sorban aloe veraval), de nem art. ha elobb informal6dunk, es koriiltekintoen valasztunlc. Olyan kerteszettel erdemes felvenni a kapcsolatot, ahol reszletesen elmagyarazzak a noveny otthoni nevelesenek krlterfurnait a talaj- es fenyigenyt61 a locsolas gyakorisagan at egeszen a hazilagos szaporitas lehetosegeig. Tajekoz6das es vasariasi lehetoseg: www.cserepesaloevera.fw.hu Elerhetoseg: helo Park Kit., 2713 Csema, Varga diilo 9. (Pest megye) Tel: 06-30-9672-637; 06-30-9632 723 Megrendelheto postan, utanvettel. Szemelyes vasarias a helyszinen telefonos id6pont-egyeztetessel.

29

HAzBAN
A noveny termesztese nem bonyolult; ime nehany, eqyszeni tanacs azoknak, akik a lehetd legjobban ki szeretnek hasznalnl tulajdonsaqalt

ES KERTBEN

z aloetermesztes elsa es alapveto szabalya, hogy be kell szereznunk egyet belole.Ieheroleg kerteszetbal. ahol garantalni tudjak a rninoseget es a noveny bioeredetet. A teny, hogy aloe uovenyekkel a vilag minden tajan talalkozhatunk, azt bizonyttja, hogy ez a faj a kulonfele eg-

A

hajlati viszonyok szeles skalajat kepes elviselni es alkalmazkodni tud hozzajuk. Csakugy, mint az osszes pozsgas novenyt, az aloet is egesz evben tarthatjuk a hazban; csupan napfenyes helyre van szuksege, nyaron tegyuk ktvulre, telen pedig keressunk neki egy huvos, szaraz helyet a leheto legvilagosabb kornyezetben. A szarnara idealis homerseklet 20-24 °C kozott van nappal es 10-14 kozou ejszaka, es lehetoleg egyaltalan ne essen 5°C ala. Nehany tudornanyos kutatas bebizonyttotta, hogy a noveny rnerete es a levelekben leva aloin mennyisege egyenes aranyban all a novenyt crt

30

napfennyel. Nem szabad azonban elfelejtenunk, hogy mig a kifejlett

n o ve ny
szereti a

napfe nyt , addig a palanta inkabb a felarnyekos kornyezetet reszestu elonyben. Az aloet novekedese alatt iragyazni kell es mindig meg kell locsolni, ha a Ioldje kiszarad (de soha ne ontozzuk tul, men a gyokerei rot-

hadasnak indulhamak: masreszt gyogyaszati szempontbol - tulzottan felhigul a noveny nedve). Ha a noveny puhava valik, Ielulete megrancosodik vagy csak nehezkesen novekszik, az azt jelenti, hogy nem megfelelo mod on ontoziuk. Amenynyiben cserepben neveljuk, a pozsgas novcnyeket mindig at kell ultetni, arnikor a taptala] asvanyianyag-tartalma csokken vag)' a gyokerek teljesen kuoltouek a cserepben rendelkezesukre allo helyet: az atultetest altai aban tavasszal, de rnindenkeppen meg viragzas elott vegezzuk. A noveny szaporuasanak legcgyszerubb rnodja a dugvanyozas: ovatosan szakttsunk Ie egy tosarjat es helyezzuk el Ioldben: a legmegfelelobb idoszak majus-juniusra esik, ugyanis a noveny Iejlodese es novekedcse ekkor a legintenzlvebb.

KOZELEBBR6L MEGVIZSGALVA

32

bSSZETETEL ES TULAJDONSAGOK
Cukrok, vitaminok, enzimek, proteinek es meg sok egyeb: az aloegel mikroszk6p alatt vizsqalva egy val6di terrneszetes gy6gyszertar
gyogyszertarra'' teszik. Nem szabad azonban figyelmen ktvul hagynunk, hogy egyreszt ugyan az immunol6gia teruleten nagyon sok mindent felfedeztunk, es nehany alkot6elem (peldaul az antrakinon) tulajdonsagatra vonatkoz6 kutatasok most is Iolynak, ugyanakkor igaz az is. hogy a fitoterapia szemszogeb61 a teljes novenyt vizsgalva gyakran eppen a kulonfele osszetevok egyuumukodese eredrnenyez rendklvuli gyogyhatast. Mindenekel6tt ktsereljuk meg altalanosan attekinteni a noveny kulonfele tulajdonsagan, hogy aztan raterhessunk a gelbe zan f6 elemekre.

0ntos megismernunk erne .rnaginoveny kerniai osszetetelet ahhoz, hogy teljes egeszeben atlathassuk szamtalan kozmetikai es orvosi celu alkalmazasat. Ugyanis az osszetevok rendktvuli sokfelesegerol beszelhetunk, melyek az aloet egy valodi .rermeszetes
kUSH

F

33

Tisztito hatas
A novenyben jelen leva aloinnak (ezt a hat6anyagot kizarolag az aloe tartalrnazza), kaliumnak es cukroknak koszonhetoen has- es vizelethajt6 hatasu.

Sebosszehuzo

tulajdonsaq

Az acemannan, a maga sejtstirnulalo hatasaval, a kollagen- es kotoszovetterrneles novekedeset idezi eta, lehetove teve Igy a szovetek gyors rcprodukciojat. Virusellenes tulajdonsaq A hat6anyagok - kulonosen az acemannanei - a szervezetben a verplazmatisztlt6 rnukodes Iokozodasat idezik eld, es altalanosan serkentik az immunrendszert.

Taplalo hatas
Az asvanyi anyagoktol a vitaminokig, az aminosavaktol a cukrokig (kulonosen az acernannanig) a kulonfele anyagok szeles skalaja teszi ezt a novenyt a termeszetes taplalkozas kivalo kiegesZitajeve.

34

\\ \ I

\~f
Oregedesellenes tulajdonsaq A vitarninok (kulonoskeppen a C-\'itam in es az E-vitamin) es aruioxidans hatasu nyomelemek (rnangan es szelen), nernkulonben egycb olyan anyagok, mint a prolin es szaponin lchetove teszik, hogy az ember szervezete jobban ellcnalljon a szabad gyokoknek es az oregedes boron megmutatkozo hatasainak.

Gyulladascsokkento
tulajdonsaq Az aloe ban talalhato novenyi eredetu szteroidok Ieheiove teszik, hogy a gelt nyugtatoszerkent, Iajdalorncsillapuokeru es borptr ellen egyarant helyileg alkalmazzuk anelkul, hog)'

karos mellekhatasok lcpnenck Iol.

Antibakterialis
tulajdonsaq Az aloekivonatok segitik a sejtet, hog), jobban megvedje magat a bakteriurnok ramadasaitol , a Iahej- es krizofansav antiszeptikus haiasanak koszonhetoen. Antibiotikus

tulajdonsaq
Az aloemodin a baradichinaz cnzirn-

\~~t~l.Jf
~ mel egyesulve rnegvedi a sejt citoplazrnajat, olyan bakteriumolo hatast alakttva ki, amellyel az osszes kulso korokozo tamadasanak kcpes ellenallni. Fajdalomcsokkento tulajdonsaq Csakugy, mint az aszpirin cseteben,

\\ ~ /

35

cseret helyrealltto kcpcssege hathatos
segnseget nyujt a sugarkezeles soran, koszonheioen tobbek kozott fajdalorncsillaptto hatasanak is. Nagy vonalakban tehat ezek a noveny Most pedig

gyogyaszan

jellernzoi.

robbek

kozou

az

acetil-szalicilsav

jelenlete ruhazza fel az aloet erzestclcntto es fajdalomcsillapit6 jellernzokkel. Daganatellenes tulajdonsaq A kalium, acemannan, B9-\,itamin (folsav), cink es B12-\,itamin (kobalarnin) kombinactoja igen eros daganatellenes
aktivitast mutat.

Ezen anyagok mindcgyike a lehcto legna-

gyobb koncentracioban van je1en az Aloe
arborescensben. Sugarzastol ovo tulajdonsaq Az aloeban leva anyagok sejtregene-

ralo es a sejtanyag-

36

vlzsgaljuk meg kozelebbrol osszetevoket.

az egyes

Antrakinonok (dlfenllenketonok) A level legkulso resze es a torzs egy sor amrakinont tanalrnaz, melynek hashajto, rajdalomcsillaplt6, mikrobaellenes hatasa ismert, es segiti a belrendszerben a hat6anyagok felsztvodasat. Egy olyan, a terrneszetben rendktvul elterjedt nagy csaladrol van szo, melynek tulajdonsagai az utobbi evekben kerultek a kuiatasok kozeppontjaba: a

szervezetre gyakorolt hatasa - arnit az antrakinon onrnagaban vagy a tobbi arurakinonnal. esetleg mas hatoanyagokkal egyuu vegez - meg nem teljesen tisztazou. Gondoljunk csak arra, hogy - mint sok mas novenynek = lehetnek egyreszt mergezo es ugyanakkor gyogyaszau, gy6gyit6 tulajdonsagai is. Az aloe kultakaroja alan az A-aloin jelenlete a meghatarozo, amely egy gyulladascsokkeruo es a daganatos sejtek novekedeset gatlo jellernzokkel blr6 glikoprotein. Ez a hatoanyag ki-

37

zarolag az aloeban talalhato meg, iIIetve ugyanahhoz a rendszertani osztalyhoz tartozo mas novenyekben. Tartalmaz meg barbaloint (Iajdalomcsillapuo), antranolt es aruraeeru,
aloesavat , aloe-amodint , fahejsavat

vizsgalatok az Aloe arboresccns javara
jelentos mennyisegbeli kulonbsegeket

(antiszeptikus es Iertotlcnno, nagyon j61 hasznalhato peldaul kozmetikumokban), Iahejsavesztert, krizofansa-

vat (gombaolo), aloe ulcinat.
Eszencialis aminosavak

A lefolytatott kutatasok a huszonket aminosavbol legalabb huszat kirnutattak a novenyben. Az aminosavak a proteinek igazi ..abeeeje", 6k kepezik az alaposszetevoiket es egy sor - tulnyomoreszt a majban lezajlo - reakci6n keresztul alapveto szerepet jaiszanak az ember anyagcserejeben. Nehany aminosavat sajat szervezetunk is kepes mas anyagokbol eloallttani, peldaul zstrokbol, szenhidratokbol, a szervezet altai termelt feherjekbol: masokat viszoru - az eszencialis aminosavakat - a szervezet nem tud eloallttani, ezert azokat az erelekkel ken magunkhoz venni. A fclnoueknek szukseges nyole eszencialis aminosavbol het je1en van az aloeban: izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, valin. Az aloe kct fa upusara (vera es arborescens) vonatkozo laborat6riumi

mutauak az aminosavak jelenletet illetoen, tehat ez az ertek a noveny fajtajatol fuggoen valiozhat. Ezek kozou vannak masodlagos aminosavak, amelyek azonban nem kevesbe fontosak: aszparaginsav, glutarninsav, alanin, argin, tirozin, glicin, cisztin, glutamin, hisztidin, hidroxiprolin, szerin, prolin. Egyetlen pelda elegendo, hogy megertsuk ezen arninosavak fontossagat. A glicint es a prolint a bor Ielhamretegenek sejtjei szinteuzaljak, kozvetlenul a szarureteg alatt. Ezcn anyagok csokkent szintezise a kollagenrosiok kisebb mennyisegu terrnelesehez vezet, holott ezek adjak a bar felharnrctegenek sejtjei kozoui "osszetarto erot". llyen esetekben egy egyszeru mechanikai inger hatasara megserul a borszovet, es a lejjebb leva saves folyadek feljut a legkulso retegekbe, ahol borpikkelyt alakit ki. .. Pikkelysomor eseten ezekkel az arninosavakkal ellatva a szervezetet, a betegseg erezhetcen javulni fog.
Vitaminok

A vitaminok
kepviselietik

is eleg nagy szarnban magukat az aloeban, mindenekelou az A-, C- es az E-vitamin, ame1yek antioxidanskent fejtik

38

ki hatasukat

(vagyis vedenek a szabad

Foszfolipidek
Bar a kolin nem egy B-csoporthoz tartozo vitamin, megis hasonlo funkciokkal rende Ikczi k az anyagcserc-Iolyamaiok szabalyozasaban. Ez a foszfatidilkolin egyik alkotcelerne ,

gyokok pusztuo hatasaitol).
A B-csoporthoz tariozo vitarninok kozul az aloeban megtalalhatoak a kovctkczok: B1- (tiamin), B2- (riboflavin), B)- (niacin), B6- (piridoxin) es B9- (Iolsav) vitamin; ezek mindegyikenek fontos szerepe van az anyagcserc-Iolyamatok szabalyozasaban es a vorosvertestck kepzeseben.

amely alapveto fontossagu a sejt-

Fokeppen a Iolsav az, amely kozvetlen hatast gyakorol a vorosvcrtestck kepzodesere, valarnint kapcsolatban van a DNS szinteztsenek Iolyamaiaival es az idegi szovetek kialakulasaval (gyakran alkalrnazzak varandos ncknel, hogy closegnsek a szuletcndc gyermek Iejlodeset). A B12-vitamint (kobalamin) csak 1989ben tudtak teljes bizonyossaggal kimutatni a novcnyben: ez cgy fontos verszegenyseg elleni, sebosszchuzo osszetcvc, arnely segit rnegortzni az idegrendszer epseget, de az ujabb kuiatasok kierneltek rakcllenes es vertisztuo tulajdonsagau is (a B3- es
a B9-

ta rsul va).

vi ta

mi

no kka I

Bar a folsavat terhesseq alatt etrend-kieqeszltokent hasznaljak. a feldolgozatlan aloe foqyasztasa a varandossaq idejen megis ellenjavallt

39

VOrOsvertestek

es egy tehervertest

a mikroszk6p

alatt

mernbranok rnukodesere nezve: noveli a vcrerek rugalrnassagat, jobb anyagcscre-reakciokat es jobb egcszscget ercdmenycz. A scjtfalak atcresztoek cs a scjt bclsejeben nagy mennyisegu kalium talalhato, mig a sejtet korulvevo Iolyadek nagy rnennyisegben tartalrnaz natriurnot. A scjt es kulsd kornyezete kozott Iolyamares anyagcsere zajlik: a scjt tapanyagokat vesz fol, arnelyekre pcdtg mar nines szuksege, azokat kifele tovabbuja, Egy eleteros es Iiatal sejmek j6 mernbranra van szukscgc, A vorosvcrtesteknek is van mernbranjuk, CS a Iosz-

Iolipid-tartalmuk garantalja a vcrtestck nagyobb rugalmassagat cs kepessegukct arra, hogy meg a legszukebb verkapillarisokba is eljuuassak az oxigcnt. Tovabba, hogy az cpekovck kialakulasat elkeruljuk, egyensulyt kell tcrernteni a foszfatidilkolin, a lecitin, az ugynevezeu vesesok es a koleszterin kozou. Maskulonben az egyes osszetevok az epekovek kialakulasat Iogjak meggyorsnani. A kolin az acetilkolin egyik alapvcto alkotoelemc, amcly nelkulozhctetlen a molekularis szintu

szallnasban es erszabalyozo funkciojaval az idegsejtck kozoui impulzusok

40

tovabbttasaban. Ezenktvul hasznos a kolcszterin- es triglicerinszint csokkentesebeu, amely anyagok tulzott felhalmozodasat a nyugati nepessegben gyakran a husban es zstrokban tulzottan gazdag etrcnd okozza.

Asvanyianyagok
Az aloe tobb mint husz, az ernberi szervezet szarnara letfontossagu asvanyi anyagot tartalmaz. ime a legfontosabbak:

Sportolas soran jelent6s mennyisegii asvanyi anyagot veszltDnk. ezek kOziil a kaliumot gyorsan p6tolni kell

• KAlCIUM: a szervezetben talalhato asvanyi anyagok kozul a legsokoldalubb; csorukepzodest e16segue, meghatarozo Iontossagu az izom- es szlvrruikodes tekinteteben (alapveto szerepet jatszik az izomszovet osszehuzodasalban es a veralvadasban is). • KROM: nyomokban van jelen; kepes a vercukorszintet emelni, mert closegni az inzulin terrnelodeset (rnelynek szerepe a vercukorszint felugyelete) es a zsirsavak enzimjeinek mukodeset. • FOSZFOR: a kalciummal egyutt segiti a csonmovekedest. • VAS: a hemoglobin f6 alkotoeleme, amelynek feladata - aver proteinjekent - a szovetekbe szalluani az exigent. • MANGAN: a csontok megfelelo fejlodesehez szukscges nyomelern (hianya a csontok torekennye valasat okozza), alapveto fontossaggu a normalis agymukodesben (nagy antioxidans hat as) es a pajzsmirigyhormon eloallnasaban egyarant. • MAGNEZIUM: minden biokerniai folyamathoz elengedhetetlenul szukseges, kulonoskeppen a proteinek es a nukleinsavak szintezisehez; vedi a sejteket a karos gyokoktol, ezert oregedesellenes hatasu.

41

• KALIUM: nelkulozhetetlen a novekedeshez, a norrnalis izornrmlkodeshez es a testnedvek helyes pl-l-ertekenek megtanasahoz. A natrium mal egyuumukodvc

lehctove teszi a sejt salakanyagainak eltavolttasat. Ezenklvul a cukrok anyagcserejehez szukseges cnzimek stimulalasaban is szerepet jatszik. Nehany vizelethajto szer kaliumvesztest okozhat, ahogy ez a sportolok eseteben is rortenik, a tulzou merteku izzadas kovetkezteben:

a kaliumveszteseg konnyeden p6tolhat6 nyers zoldsegek es gyumolcsok fogyasztasaval. • NATRIUM: reszt vcsz az enzimes
Iolyamatokban, serkentoleg hat az idegrendszcr es a sztv mukodcserc,

szabalyozza a vizhaztartast.
• CINK: stirnulalja a sebek osszehuzasaban reszt vevo proteinek tevekenyseget: tobb mint l50 enzimes Iolyamatban jatszik szerepet (az enzimek egyik aktivatorakent) es fomos tenyezo a sejtosztodas soran is.

koz. amelyek energiaval latjak el szervezetunket. Nagy mennyisegben vannak jelen poliszacharidok (osszeteu cukrok) is, ezek az aloe zseles nedveben talalhatok: celluloz (rostbevuel szempontjab61 jeleruos), aldoneruoz, uronsav es rnindenekelcu egy mucopoliszachariel, arnelyet accrnannannak neveznek. A legujabb kutatasok szerint az acemannan - melynek bakteriumolo es fenotlcnno tulajdonsagai vannak osszefuggesbe hozhato az irnrnunrendszer, illetve a gyomor- es bel rendszer mukodesenek serkentesevel is. Eppen ez , az aloeban jelen leva imrnunitast serkento anyag miatt veli ugy sok tudes, hogy a noveny jotekony hatassal lehet olyan betegsegekre, mint a cukorbctegseg, magas koleszterinszint , erelrneszesedes. A HIV-vlrust gatlo szerkent is teszteltek.

Enzimek
Az enzimek a szervezetben lejatszodo Iolyamatok reakciosebesseget novelik. azaz biokatalizatorok. Az aloe husaban jelen leva enzirnek kozul megemluendok: lipaz (a zslrok ernesztesenek elosegttese), proreaz (a proteinek leboruasaban jatszik szerepet), cellulaz (segtu a celluloz megemeszteset, megkonnyttve Igy a rostok Ielhasznalasat), katalaz (meg-

Mono- es poliszacharidok
Ezeket a cukor neven ismert osszetevoket a noveny husa tartalmazza. A leglenyegesebb monoszacharidok (egyszeru cukrok) a mann6z es a glu-

42

akadalyozza a hidrogen-peroxid felsztvodasat a szovetckbc, arnely oxigenre es vizre lebornolva mergczc hatasu lchct), valarnint szereny menynyisegu Ioszfaiaz es arnilaz. Szalicilsav A j61 ismert aszpirin me, sokretu funkciot

iou

eg)'ik alapelcbe, a gyul-

ladasok csokkenteseiol a sztv vedelrneig. A Iuzfakereg - rnelybol a sav elnevezese is ered - a gyulladt szovetckrc gyakorolt hatasa, vnlarnint a verlernczkek kicsapodasat gatlo Iunkcioja rniatt valt htresse. Mindazonaltal kizarolag a hatoanyag Iogyasziasa gyakran gyomorirruaciot okoz vagy allcrgias rcakciot valt ki. Amennyiben icrrneszctes ercdcni ierrneket Iogyaszt, egyeb novenyi eredetu elernekkel tarsnva, akkor a gy6g)'lt6 haras osszchasonltt hatatlanul kedvezobb lesz. Lignin es szaponin Az aloe kerniai osszeicvoi kOZl11 cmlusuk meg meg: a ligniru, egy sargas anyagot, arnclynek leladata a novenyi szoverek szilardda retcle (a cellulozhoz hasonloan a lignin is a levelek kulso reszeben konceruralodik es a ros10k szamanak noveleseben jatszik szerepet); ezcnkivul a - sok mas novenyIajban is jelen leva - szaponiru, amely irritalja ugyan a belrendszcrt, de jelcntos versejtoldo, uszuto es anuszeprikus iulajdonsagokkal rendelkeztk. Never a nagy mennyisegu habnak koszonheu, ami akkor jon letre, ha vizzel keveredik, Peldaul az edesgyoker cs a vadgesztcnye nedve is tartalrnaz
szaponiru.

43

A
tulajdonsaqot
A frissen kivont Ie minden rnaqaban hordoz; de 6vni kell a fenytol, mert nagyon konnyen oxidalodik

GEL TARTOsfTAsA

mint azt lathauuk, az aloe alapveto fontossagu hatoanyagokban gazdag gelje a novenyi sejtszovetben, a rostos es cllenallo barrel vcdeu level belsejeben bujik mcg. A gel, hasonloan minden tcrrneszctcs credent elclmiszcrhez. nagyon instabil, Iennyel es levcgovel erintkezve konnyen oxidalodik, es fgy elvesztti gyogyit6 tulajdonsagai java reszet.

A

Ez a problema okozta a lcgiobb "kinszcnvcdesl" a kutaioknak, akik eloszor cgy pasztorizalasi eljaras segnsegevel probaltak mcg .Jlxalni" az aloe tulajdonsagait, a gelt 60°C homerseklet fole hcvnve, majd kiszarttva azt. Ez a modszer, arnely bar sok gyogyno-

44

l

\

"

venynel hatekonynak bizonyul, ez esetben a gelben levo enzimek szetforgaesolodasat okozra. Az "Aloe Vera of America" alaptroja, Bill Coats szabadalmaztatta eloszor az ipari ianosuas rna is alkalmazou legelterjedtebb modszeret. A novenybol kinyert gelt specialis edenyekbe g)'ujtik, es a homersekletet finoman szabalyozva. A-vitamin, E-vitamin es szorbitol hozzaadasaval a gel sok napig stabil marad. Az igy nyert gel szaraz es huvos helyen tovabb tarolhat6. Arnennyiben a gelt otthon gyujtjuk be, akkor egy nap leforgasa alan ajanlatos azt elfogyasztani, de addig is hutoben es kozvetlen fcnytol tavol kell tarolni. Ha az aloet Zago atya receptje alapjan ktvanjuk felhasznalni (a leveleket is szetmorzsolva), akkor az alkohol szolgal tanosnoszerkent, am a Ieldolgozast ez esetben is fenyt61 vedve kell vegezni.

A kepsorozeton se lathat6

a gel kezi kinyere-

a level sejtszOveteb61

A

KERESKEDELEMBEN KAPHAT6 TERMEKEK

45

A kereskedelemben sokfele aloealapu terrnek kaphat6: nem art azonban kell6 ovatossaqqal eljarni, hogy megfelel6en tudjunk tajekoz6dni ezen az egyre b6vul6 es gyakran minden egyerteirnu szabalyt neikUloz6 piacon

int aZI mar emlneuuk, az aloe es nedvenck osszeietcle armak fuggvenyeben valtozhat, hogy rnelyik alfajhoz tartozik a noveny (A. arborescens, A. vera es fgy tovabb), Annak ellcnerc, hogy az Aloe arboresccns hatoanyagok-

M

ban a leggazdagabb es ez all a leginkabb elorehaladou orvosi ktserletek kozepporujaban (HIV-vfrus. rakellenes ICrapiak ... ). az ipari mereui felhasznalas rnegis az Aloe verara osszporuosul. amely joval nagyobb hozamot gararual, A piacon Iellelheio iermekck tulnyom6 resze - ha nem mindegyike czert Aloe vera alapu. Es az uiobbi evekben ezek a termekek - es az aloenak a fogyasztok elou felsorakoziatou format - szabalyozatlan kererek kozou jclennek meg a kercskcdelemben. Vessunk tehat cgy pillaruast azokra a fa icrmekcsoportokra, amelyekben az aloeszarmazekok piacra kerulnek,

46

1\(

~f

g

Z

C

W

~

A nyers gel/le nevvel altalaban azokat a termekekct illetik, amelyek a begyujtes utan kezeletlenek, htguarlanok maradnak, A szilardanyag-tarta10m szokas szerint 0,75 es 1.5 szazalek kozou valtakoztk, a benne levo viz mcnnyisege pedig clerheu a 98-99 sza-

A 100 szazalekos gellie (vagy teljes erteku) egy olyan Iolyadek, arnelyet a novenyi scjtszovetbol vontak ki, kezelessel stabilla es hosszabb ideig eltarthatova teuek, es nem tartalmaz 50 ppm (milliomod resz) aloinnal

zalckot. A viz szazalekos aranya fugg
a szureteles idejctcl, es auol, hogy

robbet. A noveny ligninbol es cellu16zb61 felepulo rostos husat, arnely
azonban nagy resz antrakinont is tar-

milyen rnertekben oruoztek
a no-venyt stb.

talmaz, altalaban eltavolnjak (hog)' a
h shajto hatast es a belrendszcr irritaiojat csokkentsek).

A sztlardanyag-tartalom

meg-

is 0.3-t61 1.75 szazalekig valtakozik (ugyanis a 100 szazalckos gel

nagyobb

aranyban

tartalmaz

mik-

rorosiokat).

...

Az aloebol kivont Ie kulonbozo higuasban, sokfele ivole cs lldlt6 Iorrnajaban kerul altalaban Iorgalornba; a lcvck htguasi aranya az cloalluo orszagokban crvenyes kulonfele jogszabalyok szermt valtakozik; a tiszta gelhez hozzaadou viz mennyisege igen nagy aranyu lehet. Az erecleti gclt/Ievct (arnely - ahogy larhauuk - nagyon Iolyekony) gyakran surttik, hogy a lever olyan zseleszeru anyagga alakttsak, amelyet kulonfcle konceruraciokban kulsoleg lehet alkalmazni. Figyelemmel kell klserni a koncentratum suniseget es terrneszetesen a hozzaadott surucanyagok mennyiseget. Egy masik termek - amit szinten figyelembe kell vcnni - a kozmetikai terrnckck magas hanyadanak alapanyaga; ezt az clozcleg kiszarttou vagy liofiliznlt nyers gelbol nyerik , amelyet egy masoclik eljaras soran viz hozzaadasaval "rekonstrualnak", Ugyanez a szaruou terrnek az alapja a piacon kaphat6 su-

lJ
\\

47

rttrnenyeknek. arnelycket taplalekkiegeszuokent arusttanak. am a valosagban vajmi kcveset 6riztek meg erecleti ertekcikbol: voltakcppcn vitamin- cs asvanyianyag-tartalmu kiegcszuokrol van szo. Altalanossagban iehat elmondhatjuk, hogy a novcnybol kozvcrlenul kivont tiszta le kivctelevel. mindig

48

\
\

I

,~~)

.J(/

I

/

I

~

FITOTERAplAs
Az aloe gy6gykezelesben val6 alkalrnazasa

ISMERETEK Bar ez a rendszer kezdetben tenyleg hatasosabb gy6gykezelesi eljarasokhoz vezetett, de az orvossaqok egyre aqresszivebbekke valtak, es az uj rnolekulak folyamatos es egyre nagyobb szamu el6allitasa egy ongerjesztc5folyamatot inditott be, amely egyre tobb allerqias reakci6, mergezes es a szervezet szamara kellemetlen mellekhatas kialakulasahoz vezetett. A mai fitoterepiaban alkalmazott termekek mar szabvsnyosltottak es olyan modem formaban keszulnek, amely garantalja a teljesertekusegu· ket es konnyu felsziv6dasukat a szervezetbe. EzenkivUl altalaban nem a teljes novenyt hasznallak, hanem - hatasossag alapjan - az egyes reszeit, Minden resz tartalmaz ugyanis hat6anyagokat es elter a kernial osszetetelUk is; nehany novenynek csupan egy-egy resze aktiv, azaz hatasos gy6gyaszati szempontb6I, mikozben mas novenyek inkabb gy6gyhatasukkal tunnek ki. Egyebkent az aloe eseteben is lathattuk, hogy a gel osszetetele mennyire kUlonbCizik a rostos kutikulatol, es hogy ugyanannak a gelnek novenytol fUgg6en mennyire eltero tulajdonsagai lehetnek. Regi gy6gyszereszeti hagyomanya van annak, hogy kUlonfele novenyekhOI rnikent lehet a hat6anyagokat kivonni. Nehany hat6anyagot peldaul csak a noveny gyokerenek forrazasa· val, mig peldaul a viragok i116anyagait kizar61ag desztillalas utjan nyerhetjuk ki. A zsiranyagokat a noveny alkoholban val6 aztatasaval oldhatjuk ki, mikozben mas esetekben egyszeruen

alapvet6en nem mas, mint a fitoterapia egyik szintje, olyan orvoslasi forma, amelyet egyre szelesebb korben megismemek es elismemek. A modem fltoterapia a kemiai uton elc5allitott gy6gyszerek egyre nagyobb elterjedese okozta problernakra val6 valaszkent szUletett meg. A mai, kemiai alapu gy6gyszerkeszites bazisaul szolgal6 eredeti otlet az volt, hogy a novenyekben azonositott molekulakat es azok gy6gyit6 tulajdonsaqait alkossak ujra oly m6don, hogy azok meg koncentraltabb es igy meg hatasosabb Iorrnaban jelenjenek meg, mikozben a kevesbe fontos anyagokat eltavolitjak bel6luk.

porra kell zuznl a niivenyt es a port kapszulakba kell tiilteni {amint az a szilidumban es kalciumban gazdag mezei zsurl6 vagy a sok j6dot tartalmaz6 algak eseteben is tortenik). A niivenyek viztartalma altalaban igen magas, 70-90 szazalek kiiziitt valtakozik. A fitoterapiaban az egyik leggyakrabban alkalmazott eljaras a szaritas, melynek soran a niivenyben marad6 viz rnennyiseqe 10 szazalek ala csiikken. Egy niiveny szaritasanal ajanlatos betartani nehany szabalyt: vedeni kell a fenyt61, a h6ingadozast61 es a nedvessegtol; olyan helyre kell helyezni, ahol a h6merseklet nem haladja meg a 35 O( -ot, hogy a benne leve enzimek ne karosodianak. Ezzel az eljarassal a niivenyt .stabilizaltuk·, amely Igy keszen all a forqalmazasra,

Mindazonaltal eppen ez a nagyon elterjedt m6dszer az, amely az aloe eseteben nem hozott biztat6 eredmenyeket,

50

\\
\~/

\

/

ajanlatos egy gyogynovcnyszakertohoz fordulni, aki a bclsoleg hasznalt

Ie es a kulsoleg nlkalmazou

gel Iel-

hasznalasaban is segttsegct tud nyu]rani. Pcrsze mindig mcgmarad a le-

hctoseg, hog), a nyers, Icldolgozatlan ncdvbol onmagunk allltsunk elo semlegcs kernhatasu krernet , kozmct ikurnot , habfurdot vagy eppcn
sam pont.

GY6G~ULJUNK AZ A .'.~ EVAL
.; I

~

,
t,


I

o

52

N EHANY

6VINTEZKEDES
Kulonoscn fontos ezt icrhesseg escten figyclembe venni: a nyers keszumcny hashajto haiasa mehosszchuzodasokat es tgy akar sponian vcrelest is eloidezhet (a multban az aloet mngzatelhajtasra is alkalrnaztak). Ilyen esetckben. a kczcloorvossal cgyeztet ve a piacon hozzaferhcto, specifikus terrnekekct erdcmes beszerezni. Ezenkivul. elvetve bar, de feljegyectek a tennekkel szembeni iniolerancias eseteket, illetve reszleges allergiat: rehat az else hasznalat clou ajanlatos egy, az elkeszneu anyaggal autaion pamutdarabot az egyik csuklora heIyezni cs mimcgy liz percet varakozni, hog), a terrnek nern valt-e ki valarnilyen reakciot, mint kivorosodes es/vagy viszkeics.

A noveny alkalmazasanak
a terhesseq vagy a novenyallergia esetet kiveve nincsenek kulonosebb ellenjavallatai

bben a fejezetben bemutatunk nehanyat azokbol a legfontosabb es Iegalralanosabb problemakbol, arnelyckrc az aloe gyogyirt jeleruhet: a degenerauv rnegbetcgedesekre pedig majd az uiolso Iejezetben terunk ki. Nines szo ongyogyuasi tanacsokrol, sem pedig orvosi utasnasokrol, csupan egy sor hasznos informaciorol. Minden egycs kezelesi eljarast csak a kezeloorvos iud-

E

taval es vele cgyetertesben szabad alkalrnazni. Ami az eloalluast illeti, hagyat-

kozhatunk a Zago atya altal kozzctett
reeept clotrasaira es mennyisegeire, nern fcledve, hogy az atya teljes - IOfl szazalekos - rerrnek fogynsztasat Irja elo, es hogy az Aloe arborcsccns iobb elonyos tulajdonsaggal btr az Aloe verahoz kepest, valamint hogy a

levelek [elhasznalasa a hashajto hatas novekedesevel jar egyuu.

53

86RBANTALMAK
Az aloe legfontosabb tulajdonsagai koze tartozik, hogy kozrermlkodik a kollaqen el6allitasaban: emiatt a kozmetikai ipar azonnal alkalmazni kezdte
tek gyakran olyan belgombak tulzoujclenlererol arulkodnak, mini a Candida albicans.

dermalO16gia a borbetcgscgekkel es egyeb, a barrel kapcsolatos problernakkal Ioglalkozo tudomanyag. A bar hacn tukrozi az egyen egeszscgi allapotat. Mindannyinn fel tudjuk ismemi egy j61 taplalt csecscmo szcp, ro;:5,\5 CS pufok, eleven sztnu arcborct. Amikor a gyermek rnegbetegszik, az area is megvaltozik. A bore sapadna valik, kirepedezik. pikkelyesedik cs besargul. Sot letcznek olyan orvosi tcoriak is, melyek szerint csupan a bar egcszscgi allapota alapjan kovetkeztetni lehet a betegsegre. A verszcgenyseg, vashiany. magas kolcszterinszim. esetleges allcrgiak es erbetegsegek mind visszatukrozodnek a bor Ielharnreregenek allapoiaban. ldoskorban gyakran megfigyelheta a bdr erosen vtzhianyos (dchidratah) allupota: ekkor minden anyagcserefolyamat lelassul es a bar vekonnya, r,\neOS5.1valik, kcnnycn kifekelycsedik. A szaj sarkaiban leva rcpedesek utalhatnak vitamin- vagy vashianyra, de akar belmukodesi zavarokra is. A bortune-

A

A bar: alta limos jellernzdk A bor a testfelszin kulso burka, amcly harorn egymas folotu retegbol epul fel: Ielharn (epiderrnisz). irha (derrnisz), boralja (hipoderrnisz). A Ielham ot sejtretegbol felepulo boruoszovet. amelynek sejtjei a borfelszinen ellapulnak cs leginkabb egymas mellen Iekvo padlolapokhoz hasonlltanak. Mas specialis sejtek keratint allnanak elo, egy olyan anyagot, amely a bar! ellenallobba teszi. Az cpidermiszt ezert "keratinizalt (szarusodon) Ieluletu. iobbreregu harnszovetkent" hatarozhatjuk meg. A bor harnszoveteben tobb sejtreteget lehet elkuloniteni: a szarureieg a legkulsc, arnclyet kerarinocitak, keratinban gazdag sejtek cpttenek fel. FeIadata megvedcni a szervezetct az olyan kulso behatasoktol, mint a h6, a napsugarzas es a viz. Az elsa reteg alan nehany sejt vastagsagu szcmcscs reteget talalunk; valarnint egy melyebb, bonyolult szerkezetu rctcgcr, amclyben a keratinocitak Iolyarnaiosan osz-

54

\\ \ r
\~~A(
~

iodnak es megujulnak, s Igy biztosttja a sejtek eroteljes kapcsolodasat CSoptimalis szilardsagat. Az irha az a rereg, amcly az cpidermiszt taplalja: laza es rostos kOlOSZOveibol all, szarnos idegvegzodessel, gazdag ver- es nyirokerhalozaual, lOvabba szarnos idegvegzodessel. Belse[eben talalhatok kollagen- es elasztinrosiok, valamint verejtek- CSIaggyumirigyek, szortuszok CSkulonbozo sejtek. Vegul a boralja (bor alaui k6l0SZ0vel) vagy hipodermisz az. amcly oszszekapcsolja a bon a melyebben elhelyezkedo szovetekkel, peldaul az inakkal es csoruokkal. A boralja zsirsejteket is tartalmaz, melyeknck feladata a szervezet hoszigetelese.

(egy olyan mechanizrnusrol van szo, amcly az alkalrnazkodas szeles leheiosegeit biziosnja: sivatagos ieruleteken a verejtek mennyisege elerheu akar a napi 12-15 litert is). A verejtekrnirigyeket egy megtekert CS felcsavart cso alkoija CS az irbaretegben helyezkednck el. Az izzadsag egy kivezeto nytlason at tavozik a szervezetbol, amely cgy poruson keresztul kapcsolodik a kulvilaghoz, A szorszalak csaknem a teljes borfeluleten megtalalhatok, a tenyereket es a ialpakat kiveve. Kinezetuk auol fuggoen valtozik, hogy a test mely reszen hclyezkednck el. A szor szine a melanin erosebb vagy kevesbe markans jelcnleietol Iugg. A szor gyokere, a tuszd az irhaban ered. A szoremelo izrnokat sirnaizomkotcgek alkotjak. amelyekhez hozzakapcsolodnak a szorszalak is: ezeknck a sumulacioja valtja ki a libabcn, arnely tobbek kozt A bdrhoz kapcsolodo szovetek a szervezet hideg ellcni vedekezeset A borhoz tartozo szovetek (borfuggesegni. lekek) kozul meg kell emlttenunk a Vegul a korom, a szorzethez hasonverejtekmlrigyeket. a Iaggyumtrrgyeloan, elszarusodou hamsejtekbol alaket, a szonuszot, a szoremelo izrnokat kul ki; az epidermisz korornagynak CS a kormoket, nevezeu reszeben kepzodik. Az elsok olyan mirigyek, amelyek a A b6mck harem alapvero Ieladata van: icljcs borfelsztnen megtalalhatok CS • VEDElEM: ovja a szervezetet az feladaiuk a kulso hornerseklet Iuggveagrcssziv kulso harasoktol; a leharnyc ben az izzadas segnsegevel a test nulas (melanogenezis) szerepe pelhornersekletct ujra egyensulyba hozni daul a napsugarak elleni vcdelem.

• INFORMACl6AT ADA5: a bor felszincn sok, rendktvul erzekeny idegvcgzcdes talalhato, arnelyek kepesek a hidcget, a melcgct vagy

a fajdalrnat crzckelni.
• ANYAGC5ERE: azonkivul, hog), a vcrejtckmirigycknek koszonhetoen biztositja az allando testhorncrsckletet. ki van teve az ultraibolya-sugarzasnak. cs Igy tcszi lehetove a szervezet szamara a Dvvitamin eloalluasat.

Fiatalkori pattanasok (aknek) A serdulokoruaknak tobb mint a felet sujtja, es norrnalis esetben a huszadik eletev Ulan magatol mcgszunik ez a problema. A pauanasok - amelyek tulajdonkcppen a faggyumingyek stimulacioja miatt letrejou szdrtuszogyulladasok - kialakulasaban kozrejatszo tenyczok kulonfelck lehetnek. Gyakran hormonokkal hozzak okct osszcfuggesbe, elsosorban az androgenekkel. A hormonok ugyanis serkenuk a Iaggyutermelodest, amely egy zsirbol felcpulo valadek, melynek szerepe a bor Iolyamat os .kcnese", A pauanasoktol szenvedoknel altalaban megn6vekedett Iaggyutcrmelodes is kimutathato.

szovcdrneny a porusok hipcrkerarinizacioja (tulzott szarusodasa), arnely dugot kepezve, ugynevezeu mitesszert alakit ki, es a bakteriumok jelenlete miatt gyulladas jon letre . A pauanasos bor normal esetben zstros kinezetu, csak kisebb, ncm gyulladl scrulesck lathatok rajta, ilyenck a nyitou mitcsszerek (Iekete pon10k) vagy a zan rnitesszcrck (Icher pontok). Mindazonaltal a borkarosodas igen nagy lchet, ha a mitesszereket trauma eri vagy kinyomjak OkCI (genynycs pauanasokka alakulhatnak). 5(1Iyosabb csetckbcn idonkeru hegek maradhainak vissza, A testnek azon teruletein alakul ki Icggyakrabban pattanas, ahol a legtobb mirigy talalhato: ib'Y iermeszetescn az arcon, valamint a vallakon es a mellkason egyararu. A kivalto okok visszavezcthciok a stresszre, a nem megfelelo

Gyakran elofordulo

taplalkozasra,

lanyoknal a menstrua-

cio megjelencsere, a napozasra. ~ Tcrrneszeiesen kerulnunk kell a rnuesszcrck kezzel valo kinyomasat, men cz esak novelt a karosodast. Ajanlatos viszont a scmlcges szappanok es nem zsiros kozmetikumok hasznalata, Tudatosan kell taplalkozni; Iontos felvenni a harcot a stressz cs a szorongas kivalto okaival.

56

l(~Az aloe robb szinten bizonyul hasznosnak a pauanasok sulyossagarol fuggoen. Helyi hasznalata a napi borapolasban fejti ki jorekony hatasat (szappanok es specifikus termekek, vagy akar a viz. amelyben az aloe gelje van feloldva): sulyosabb esetekben a zselet kozvetlenul is alkalrnazhatjuk, hogy elosegttsuk a seb osszehuzodasat. Az aloe mindennapos. reggcl tortcno, kuraszenl alkalmazasa mindenkeppen fontos az anyagcsere-Iolyarnatok egycnsulyanak visszaalluasaban.

tobbfajta irruacio okozhatja: a legaltalanosabb. arnikor anyagokkal vag)' targyakkal valo erintkezes valt ki allergies reakciokat (kontakt ekcema). Borfertozes is vezethet a betegseg kialakulasahoz (rnikrobas vagy gombas ekcerna), vag)' lehet az ekcerna helso eredeul (atopias vagy alkati ekcerna). Az ekcerna kialakulasanak kulonbozo fazisai varmak. Ahalaban viszketo borvorosodessel kezdodik, rnajd holyagocskak jelennek meg. EZI kovetoen a holyagok kifakadnak, ami varkepzodest von maga Ulan. Rovid ido elteltevel, a var levalasaval a bor fen yes feluleui es erzekeny marad, aztan leharnlik es vegul meggy6gyul. Mindazonaltal lehetseges, hog), a folyamat nern ebben a sorrendben zajlik le, vag)' varatlan szovodmeny lep Iel, esetleg ujrafertczodik. Az ekcerna diagnosztizalasa lehetseges laboratoriumi vizsgalarokkal, az esetleges allergiak iesztelesevcl, alkati ekcerna eseten az immunoglobin-E adagjanak beallnasaval. ~ A koruakt ekcerna rnegszuruetesehez mindenekelou meg kell talalni az allergiat kivalto an),agot; az ekcerna

Felnc5ttkori ekcerna
Ez egy idorol idore visszarero borbetegseg, amclyet a boron megjeleno vizenyos holyagok jellemeznek. Ezeket

57

mas tipusainak escteibcn, kulonoskcppen az atopias vagy alkati ekcernanal fontos megerteni az irnmunologiai okokon tul a lelki tenyezoket is, arnelyek a betegseg kialakulasahoz vezcttek. Ez esetbcn is alapveto Iontossagu a bdrhigienia: kerulni kell az irritalo szappanok hasznalatat, a semleges es terrneszetes alapu tisztnoszereket kell elonyben reszesneni.

~~ A varkepzodest

helyilcg alkalrna-

zott anyagokkal elo lehet scgueni. kulonoscn az aloe tiszta zselejevel.

rna, amelyet eroteljes allergias reakcio jellemez, ami az arc lelpuffadasaval jar, illetve a gege csalankiutese, arnely a glottiszt (hangrest) tarnadja meg. A csalankiutest gyakran egy allergen anyaggal valo erintkezes valtja ki, arnely az arra mar erzckcnnye valt szervezetben hisztaminfelszabadulast es mcdosuou reakciokat idez clo: ilyen esetekben eI lehet vegezni allergologlai reszteket CS laboratoriumi vizsgalatokat (az IgE szintje es az eozinofilek aranya a vcrbcn), meg akkor is, ha a kivalto anyagok meghatarozasa kulonosen hosszadalrnas es nehezkes,
"=iI A klasszikus gyogyszertani eljaras a horkiutes gyogyuasara aruihisztamin-tartalrnu gyogyszereken es kortikoszteroid-alapu helyi kczelesen alapul. l(~ Az Aloe vera levcnek fogyasztasatol mar ket het Ulan varhato az allergias panaszok csokkencse es enyhulese. A legvalosztnubb hatasmechanizmus a bakieriumflora kicserelodeseben rejlik. Mindazonalial nem szabad elfelednunk, hogy bar nagyon ritkan, de magaval az aloeval szernben is kialakulhat enyhebb allergia. Az aloe alkalmazasanak masik madja, ha a gelt reggel es este kozvctlenul az erirucu borfelulerre kenjuk.

Csalanklutes Ez is egy allergias reakcio kovetkezteben letrejou borirritacio. Konnyen felisrnerheto, men a boron Iehcres rozsaszin vagy piros sztnu kiutesck, dudorok jelennek meg, amelyek altalaban felszlni elvaltozasok es rovid eletuek (altalaban 48 oran belul eltunnek).

Ezek a kiutesek varatlanul jelennek meg, eros ego, viszketo erzes rarsul
hozzajuk, es a Iolyamatos vakaras csak sulyosbnja a tunetcket. Nagyobb gyakorisaggal tamadja meg a bon, de nehany esetben a nyalkahartyakat is eelba veheti, A csalankiutes sulyosabb Iorrnai az ugynevezeu Quincke-ode-

58

Szepsegapolas
Az cgyesult allamokbeli CFT A (Cosmetic, Fragranee and TOiletry Association) Ielmerese szerint mar 1989-ben is az aloe volt a legismertebb kozmetikai alapanyag az arnerikai Iogyasztok koreben, amelyet a megkerdezeuek 33 szazaleka nevezeu meg. Eliclt tizcnot ev, es manapsag az aloe kozrncrikai celu Iclhasznalasa - cs kihasznalasa - ttinik a lcggyakrabban kovcieu utnak, nem csak a

sen jo eredrncnycket errek el a fejkorpaval szemben. Tovabba, ha a Iejbort rendszeresen aloelcvel rnassztrozzuk be, akkor megelozhetjuk a hajhullast, es hathatos ellenszere a kopaszodasnak is. Nem szabad meglelcdkeznunk azonban arrol a tenyrol, hog), az "Aloe vcraval" , .aloealapu", ..aloekivonaual" stb. reklamozott kozmetikumok es testapolasi cikkek nagy reszeben az aloe leve kevescbb mint 2 szazalek mennyisegbcn van jelen. A kutarok iobbscge pedig cgyciert azzal, hogy a terrnck igazan hatasos voltahoz az aloegel 25 es 40 szazalek kozoul konceruracioja lenne szuksegcs.

noveny jotekony

gyogyaszau

hatasa

miatt. Egyebkeru a kozrnetikai ipar egyike a Fold legnagyobb gazdasagi jelcruoseggcl biro tcruleteinck. lgy a szepsegipar szarnos aga kezdte cl Ielhasznalnl a tiszta gelt onrnagaban, vagy fogkremek, lemosok, ruzsok, taplalo es oregedes elleni, valamint napkrernek alapanyagakent.

Tovabba a legjelcntoscbb vallalatok tulnyomo hanyada altai alkalmazott, a kozrneukumok eloallttasara vonatkozo modszcrck sem mcgfclelock (ahogyan ez a kozrnetikai iparban felhasznalt mas novcnyek escteben is teuen erheto), hiszen szeleskoruen a dehidratalt vagy kiszaruou, majd ujra feloldott gelt hasznaljak. Ezen feldolgozasi eljaras soran elvesz a hatoanyagok java resze. Mindig tekintettel kell lenni arra, hogy nem minden aloealapu terrnek eri el a kivalo minoseget; es hog), nem lerezik csodaszcr, a kozrneukai kezelesck jo rcsze csak hosszabb ido eltelrevel hoz hatasos crcdmeuyt.

Kulonleges szappanokat

es tusfur-

doket alluouak elo aloekivonatbol. arnelyeknek uszuro funkciojukon kivu I igen jeleruos a borvedo hatasuk is. Az aloealapu samponok -a hajas Iejborehez nagyon hasonlo pHertekuknck koszcnhetoen - kulono-

Az
Az aloe alkalrnazasanak egyik fa teri.ilete a bakteriumflora
helyreallltasa felnotteknel es qyermekeknel eqyarant

EMESZTORENDSZER ZAVARAI
lonboztetni, ran

59

kepesek az Izeket egymastol mcgkues a fiatalok is nagyon ko-

hozzaszoknak a nagyon 50S vagy nagyon edes etelek Iogyasztasahoz.
Eppen a gyermekek eseteben nagy a

kockazat.

Sok gyermek

szesiti az ipari uton

elonyben reeloallnou teat, gyu-

meszetes" tapanyagok mellen, adalekanyagok es tart6sit6szerek formajaban nagyon sok kcmiai

A

modem

nyugati tara .ter-

sadalmakban

eredeul anyagot

is ello-

gyasztunk. A fogyasztas elou honapokkal rnegorolt es novenyvedo szereket tartalmazo lisztek, tejporbol es
friss tejbol keszult tej-

terrnekek,

nitrauartalmu

husaruk, gammasugarzasnak kirett zoldsegek (legalabb 39 europai orszagban es az USA-ban is

alkalmazzak a cstrakepzodes megakadalyozasara es
a termek jobb eltarthat6-

saganak erdekeben) modositjak taplalekunkat. Ezek az anyagok e16szor is lassttjak az emesztest. De ez nem minden. Egyre kevesbe leszunk
Az emesztorendszer fc5bb elemei

60
~

,\

Az emesztecsatorna szerkezete; A nyel6cs6; B gyomor; C vekonybel; o vegbel. Anat6miai felepites; 1. nyalkahartya 2. nyalkaMrtya alatti kOt6sz0vet (tela submucosa) 3. izornreteq (tunica muscularis) 4. hasMrtya alatti kOt6sz0vet (tunica subserosa) 5. hashartya (tunica serosa) 6. rostos kOt6sz0vet (tunica adventitia) 7. belbolyhok B. gyomorfelszin 9. boholy-krlpta

molcsleveket vagy szensavas uduoket a friss gyumolcsok rovasara, sok haziasszony pedig a Iozes soran kizarolag melyhntou zoldsegeket hasznal. A problema az ujszuloueket is erinti. A tapszerrel eteteu es elete elso honapjaitol kezdve antibiotikummal kezelt csecsemo belrendszerenek bakteriurnIloraja rnodosul: az urulekben egyrc gyakrabban muiathatok ki korokozo bakteriurnok es gombak, mint peldaul a Candida albicans. lrnrnar tudjuk, hogy egy gy6gyszert nem szedo anyanak az anyatejjel taplalt gyermeke egeszsegescbb lesz; es tudjuk azt is. hogy a hibas taplalkozas kovetkezteben a gyermekek

es a tobbieknel konynyebben betegszcnek meg. Felnoueknel a modosult bakreriumflora tunetei gyakran a szekrekedes vagy a haspuffadassal jaro hasmenes. A hclyes taplalkozas tehat nagyon fontos az egeszseg szernpontjabol. ~~ Az aloe nedve nyakot, cukrokat es enzimeket tanalrnaz, melyek mindennapos hasznalata javttja a belflorat, elpusztitja a korokozo bakteriumokat es gornbakat. A legujabb ukran kutatasok szerint a gyornorfekely kezelesenek kivalo kiegesznoje, mivel a benne levo metilcelluloz megvedi a nyalkahartyat az irritacioktol.
allergiasak lesznek

61

A MAJMOKODES
Maj, epeholyaq, hasnyalmlriqy: az aloe kepes szabalyozni a teljes rnajrrulkodest es tud segiteni sulyos patoloqias esetekben is

ZAVARAI

maj masfel kilo sulyu: a felnou ember legnagyobb terfogaiu mirigye es a szervezet legnagyobb anyagcserekozponrja. Funkcioi tobbek kOZI az epevaladek kivalasztasa, arnely az emesztesbcn Contos szerepet jatszo

A

emesztofolyadek: a Ieherjek eloallunsa
es raktarozasa; a zstrok es a glukoz raktarozasa es hasznosttasa: a vercukorszint szabalyozasa; valarnint meregielenuo hatast Iejt ki a verre cs ennck kovetkezteben a tcljes szervezelre. A rnajsejteket hepatocitaknak nevezik: a hepatocuak proteineket (albumini, globulint. protrombint - a vcralvadasban vesz reszt -, antitripsaint), cukrokat vagy glucidokat (mint peldaul a gliA ma] anat6miai szerkeze-

kogent), zstrokat \'agy lipldeket (koIeszterint , trigliceridet) es ureal szintetizalnak. Az elegtelen majmukodes ezek zavarat , poruosabban mondva ezcn anyagok csokkent mertekn szinteziset jelenti. A rnajnak ezenktvul Ioruos szerep JUI a tariosuoszerek es elelrniszer-sztnezekek, az alkohol, a gyogyszerek (ezek kozul sok a veseben bomlik le es valasztodik ki) es az anyagcscrc-Iolyarnatok mellckterrnekeinek eltavolitasaban. A rna] egyik alapveto cletfontossagu szerv: az akar csak 10 szazalekban is mukodo maj biztostthatja a tulclest. Egyedulallo jellemzoje a regeneralo-

das es a teljes megujulas,

l(~ A nerni vtzzel felhtgnou friss aloegelbol napi 50 g szajon at tortcno fo-

te: az aloe kUlOnOsen hatasosnak bizonyul a maj es az epe zavarai eseten

veseenyomat nyombelbenyomal

62

gyasztasa meglep6 rnaj Iiziologiajara szabalyozasara.

haiast gyakorol a es mukodescnek

A vercukorszint szabalyzasa A maj es a hasnyalmirigy meghatarozo szerepet jatszik a cukrok szcrvezeiunkben levd mennyiscgenck szabalyozasaban cs lebontasaban. A bclbol Ielsztvodou cukor glikogen Iorrnajaban a majban raktarozcdik, es egy osszeteu szabalyozo mechanizmus scgttsegevel a megfelelo pillanatban szabadul fel a majsejtekbol. A vcrcukorszint (a verben jelen levo cukor mennyisege) szabalyzasa az in-

zulin feladata, amely egy, a hasnyalmingy beta sejtjei altai eloallnou hormono Az inzulin biztosttja, hogy a verben lcvo cukor sziruje allando maradjon (eloseguve. hogy a cukor glikogenne alakulhasson at es a sejtek a glukozt hasznostthassak). Az inzulintermeles elegielensege cukorberegseg (diabetes mellitus) kialakulasahoz vezet. A csokkeru fizikai aktivnas es a feherje, illetve allan zsiradek tulzou beviiele az utobbi evekben egyre inkabb eherjedo cukorbeicgseg re kivalio okai kozou szerepel. ~ Ahhoz, hogy a vercukorszintet ellenorzesunk alau tarthassuk, teljes ertcku elclmiszereket , iejtermekeket , nyers zoldsegeket, iehar nagy hanyadban alacsony cukortartalrnu

,\~~~bdl
~
taplalekokat kellene fogyasztani; es hozza napi rendszcrcsseggcl friss alocgelt inni. l[f., Az inzulinhiany okozta diabctesz eseteben - vagyis amikor a betcgseget a beta sejtek elegtelen inzulimcrrnclesc valtja ki - az aloet mar regota alkalrnazzak. lekvesck, petefeszkek vag)' a herck) es a rna] epektvalasziasahoz. A koleszterin, az epesok es a lecitin terrnelodesenck cgyensulya hiztosnja, hogy az epcholyagban nc kepzodjenck kovek. lff., Az aloe kuraszeru napi alkalrnazasa hozzajarul a koleszterinszint csokkcnreschcz cs a maj zstrleboruo rnukodcsehcz.

\\I,~r

63

Lipidszint szabalyzasa
A rna] tcrrneli a koleszterint es az epesavakat, arnelyeket az epeholyagban raktaroz el. A megfelelc mcnnyisegben jelen levo kolcszterin hasznos

Verkepzo hatas
A rna] jellemzoi kozott szerepcl a vas jelenleienek szabalyozasa (a transferritin es ferritin szintezisenek utjan) es az eloregedeu vorosvertestek megsernrnisnese. Aver alvadasaba is be-

tobbek kozou nehany mingy mukodesehez (mint az agyalapi mirigy, mel-

..

:1.. ,
..

,

.(

1 I
,t

,
'. •

~
<I

.'

\

"

••

~

64

\~/

\\} (

avatkozik, hiszen veralvadashoz szukseges Icherjekct allil do. ~~ A majrrnikodes egycnsulyanak mcgtererntcscn keresztul az aloegel hatast gyakorol a verben levo lipidekre es igy kozvetve javttja aver alvadasat is.

Az epevezetekek zavarai Az epe 90 szazalekban vtzbcl, valamint egy sor egyeb osszetevobol all, koztuk elektrolitokbol. bilirubinbol. epesokbol es epesavakbol, foszfolipidekbol. Az epet a majsejtek allitjak elo, es az epeholyagban raktarozodik el, arnelynek Ialan keresztul a viz lassankent felsztvodik egy meg konceruraltabb epefolyadekot eredrnenyezve. A kovck kialakulasanak elkerulese erdekeben az epeholyagnak megfelel6 aranyban kcll leeitint, koleszterint es epesavakat tartalrnaznia. A koleszterin, az epesavak es a lecitin szintezisenek zavarai suru epevaladekot (kolesztazist) es epekoveket okozhatnak, Az epesavak - a maj katabolizrnusanak termekei -a taurin es a glicin aminosavakkal alkotva vegyuletet a ver koleszterinszinrjere gyakorolnak hatast. A savak eljutnak a belbe, es a ve-

Epeh61yag es epevezetek

konybelben (ileum; a belrendszer egy resze) reszben ujbol Ielsztvodnak, Az epesavak csak mintegy 25 szazaleka tavozik az urulekkel. A bilirubin viszont az eloregedeu vorosvenestek bomlastermeke. A verkcringesben lev6 bilirubint a maj szuri ki es a glukuron savval egyesttve kozvetlenul az epevel valasztja ki. A bilirubin verben levo tul magas koncentracioja a lelelos a sargasag neyen ismert bcrsztnelvaltozasnak. Ez tortenik peldaul a hepatitisz-A eseten. Az epeutak zavarait orvosilag epeuti diszkinezisnek (az epeholyag mozgasi zavara) neveznek, es a nehezkes epekivalasztas jellcmzi (az epeholyag kiurul, pangani kezd), amely sokfele to-

65

vabbi problema: okoz, peldaul rossz cmcsztcs, fclfuvodas cs tcltscgcrzet. Az epcfolyadek lassult aramlasanak obi kozou szcrepclhctnck a bctcg epeholyag, de akar zaroizomgorcsok is. Ezcknek a szclepeknek a fclaclata, hogy az cpet a nyornbelbe fecskendezzek: esetcnkern kialakulhat ugynevezeu epcsar is (az epe iulzou bcsilrusodese) vagy az epekovccskek, illetvc az epccsatornak izomzaianak altalanos gyengesege rniatt csatomaclzarodas (idonkcnt ezzcl cllentetcs zavar is kialakulhai, erotcljes gorcsoket vonva

A tunctek visszatero, lazzal es sargasaggal ktsert Iajdalmakban nyilvanulnak mcg, de elcfordulhat hanyinger, hasmcncs, cgyoldali Iejfajas. ~ Ez esctben is ervenycs nehany alapvcto egeszsegmegorzc-d ietet ikai tanacs: keruljuk a zsirokat, alkoholt, kavct, fuszcrekct, a ncm ieljes kiorleslI kenycreket, kcmenyuoket es martasokat, tovabba mindig mertekkel es lassan egyunk. ~~ A rcndszcres alockezeles (haromszor naporua) az epecsatornak zavarainak minden esctebcn hozzajarul az epevaladek lolyekonyabba tetelehcz.

maga
vagy

Ulan,

arnclyeket

eros

crzelrnck
ki),

duhrohamok

valthatnak

Az epekOvek tulnyom6 resze a kcleszterlnszarrnazekok besiiriisOdesenek

kovetkezteben alakul kl

66

/

MAJZSUGOROoAs A maj egyik alapvet6 - es az egyik legveszelyesebb - k6rtani esete a majzsugor. A belbel felsziv6dott alkohol a majkapu-venan keresztUl jut el a majba. ahol kozvetlen erintkezesbe keriil a majsejtekkel. hogy ezt kiivetoen atalakuljon es enerqlaforraskent Ielhasznalasra keruljiin. A rnertektelen alkoholfoqyasztas ugy karosltja a maja!, hogy rendellenes zslrlerakodast hoz letre, amely majzsugorodast vagy kr6nikus hepatitiszt okoz. A rneqtarnadott majsejtek ugyanis a sajat mukiidesuk csokkentesevel vedekeznek a tulzott mennyisegu alkohollal szemben es elkezdenek zslrcseppecskeket visszatartani (steatosis hepatica. mas neven zsirmaj). tassankent egyre eresebb rostos kiitegek alakulnak ki, mikiizben a sejtek szama megcsappan. a maj terlogata es hatekonysaga csiikken. kinezete pedig egyre csomesabba valik. A majzsugorodast (amely az esetek 90 szazalekban az alkoholizmusra vezethetd vissza) gyakran nem ismerik fel idejeben. A beteqseq jelei az eroteljes fogyas. a maj terfogatanak novekedese vagy eppen a csokkenI!se. a rnajkapu vena hipert6niaja. hasvlzk6r. odemas labsk, alhasi erdaganatok klalakulasa. A majzsugor gyakran von maga utan viselkedeszavarokat is. amelyek az idegrendszer mergezesere utalnak.

Virusos majqyulladas Korulbelul otven olyan virus letezik, amely megtamadhat]a a majat vtrusos majgyulladast idezve elo: jelenleg a legIontosabb vtrusokaz A, Bes C, miga ritkabbak koze tartozik a 0 es az E virus. A sargasag megjelenese elou (a bor jellegzetes sargas elsztnezodese) nem specifikus tunetek jelentkeznek, mint

peldaul laz, Izuleti es izomfajdalorn,
ernelyges, hanyas, anorexia, a hasureg fclso, borda alatti tajekanak Iajdalma (a rekeszizom alatti, jobb oldali terulet). A sargasag egy-ket hetig tart, sotet sztnu vizeleuel es gipszsztnu szeklettel tarsul. Folyamatos, eros Iaradtsagerzet jellemzi a beteget. Esetenkeru a hepatitisz sargasag nelkul alakul ki, eppugy leteznek rehat klinikai szempontbol tokeleresen .csendes" rnajgyulladasok, mint hevcny lefolyasu hepatitiszek, ahol az osszkep sokkal sulyosabb. ~ A majgyulladasok gyogykczelesi eljarasa mindig orvosi felugyeleret ktvan. A dicta szigoru alkohol- es zslrulalmat tr elo; friss etcleket (nern ujramelegitett, nem besugarzou vag)' Iagyasztou), sok nyers zoldseget es

Itt a majszovet mikroszk6p alatti kepe lathato: 66. old. egy cirr6zisos majszOvetreszlet

gyurnolcsot kell fogyasztani, Iacsart levek Iormajaban is (az aloe lever is beleertve). A zsirokban gazdagabb eteleket (kizarolag exrraszuz oltvaolajat hasznaljunk) ebedre kell enni, mig a kemenytroben gazclagabbakat (teljes erieku tesztak es rizs, Iou burgonya) vacsorara kell tartogatni. l(~ Fiioterapias szempontok szerint, az aloe kuraszeru alkalmazasa mellen, hasznalhatjuk a mariaiovist (Silyburn rnarianum Gaertner) is (napi negyszer 15 csepp gyogykivonat): valamint ezeken Ielul ajanlou Bvvitamin-keszttmcnyek es C-\'itamin allando bevitcle.

68

PARAZITAK A BELBEN
Bar a szukseqesnel kevesebbet beszeiunk rola, a bel ben leva elask6dak rneqis nagyon elterjedt es veszelyes problemat jelentenek, amelyet nem szabad alabecsulnunk
osszes tobbi ernloset is - nerncsak lathatatlan mereta mikroorganizmusok nepesttik be, han em elofordulhatnak benne nagy mereteket is elerni kepes

parazitak es fergek.
Hosszu idon kercsztul ugy vehek, hog), ezek az eloskodok csak elver ve okoznak bajt, es kizarolag a Keletre vagy az Afrikaba utazok koreben adhatnak okot nerni aggodalomra. Peldaul a szusi (ami n)'ers halbol keszult japan etclkulonlegesseg) fogyaszt6i

Inyttotta nehany kutato,

mmar tobb mint husz eve bebizohogy az ernberi belrendszert - csakugy mint az

A fonalfergek felelosek a gyermekek klizott szeles k6rben elterjedt fertozesert

69

japanban sokkal gyakrabban Icrtozcdnek meg a halakban clo parazitakkal. Kulonlele veszelyek leselkednek az afrikai utazokra is, Kenyatol Szenegalig bezarolag. Regen es ma is leteztek es leteznek azok a pocsolyakban es Iolyokban ela edesvlzi csigakban megtelepedett eloskodok, arnelyek a barrel erintkezve tctjesztik a reuegeu kort, a schistosorniasist (melyet btlharziasisnak is neveznek), ami aztan sulyosan karoslthatja a majat, belrendszert \'agy a tudaL

A valosagban, a belben levo eloskodok okozta problernak sokkal sulyosabbak es osszeteuebbek, mint azt hinnenk. A bilharziasis szeles korben elterjedt Afrika-szene, Del-Amerikaban esjapanban. Egy masik parazita az arnobahoz hasonht, a blastocystls hominis legalabb 300 millie embert erint valamilyen modon, es nem tekintik korokozonak, de meg senkinek scm sikerult a szervezetre gyakorolt valodi hatasait Ieltamia.

Kep a Toxoplazma gondiir61. amely a terhesseq idejen oly telelmetes toxoplazm6zis klalakulasaert felel6s

70

\\
~

\/

\~~~/
Meg valarni: gondoljunk csak a gyennekek koreben rendktvul gyakori Ionalfereg-fertozesre. amit belben eloskodo. apro Ieher gilisztak okoznak, es amelyek az egesz csaladra atterjedhetnek az agyban leva porral, tisztalkodasi eszkozokkel es Ieherneben. Sok haziallat, elsosorban a macskak es kutyak termeszeres medon hordoz6i a Ielelmetes orsogilisztanak. es ezaltal magukban rejtik a IOXOplazm6zis veszelyet , arnelyet egy, az allatokat megfcnozo egysejtu okoz, es az allat urulekevel valo erintkezes vag)' nyers fertozou hus Iogyasztasa utjan terjed at az emberre. Ez a fertozes kulonosen vcszelyes a nokre a varandossag ideje alan. Az echinococcusos fertozes, arnelyet a holyagIergck kulonbozo alfajai okoznak, sziruen jol ismcrt, Iokcru azokon a teruleteken, ahol az eloskodo konnyen auerjedhet patkanyokra, birkak-

rmlvel, barmcly, a petekkel kapcsolatba kerulo targgyal. A korokozok, ha lenyelik oket, elszaporodnak a belek-

ra cs elvadult kutyakra,
annan pedig az emberre. Az echinococcus okozta nagymcreui cisztak gyakran a majban telepszcnek meg. ahol az eltavolitasaval megbizott orvosnak meg a ciszta kiterjcdcsenek pont as meghatarozasaval sines egyszeru dolga: a ciszta varatlan felszakadasa es a belscjebcn leva lolyadek szetaramlasa anafilaxias sokkot is okozhat.

A leqveszelyesebb

belparazitak

egyike:

az echinococcus

Vegezetul a Giardia intesunalis talan a lcgcltcrjcdtebb, ernberben is elofordulo egysejtu: jelcnlcte - amely egy ideig csak a tropusi teruleteken fordult elo, de rna mar mindcnuu jellernzo -, gyakran tuneuncntes, am gyengebb-croteljcscbb gyornorfa]dalmakat, etvagytalansagot, a vcgbclnytlas viszketcsct, hasmenesig bczarolag iobbfele bclproblernat kcpes cloidczni. '=_ Ezeket a patologias esetckct gyakran rosszul ertelrnezik az olyan tarsadalrnakban, mint arnilycn a rnienk is, ahol evekig nem iorodunk a kiscbb-nagyobb kcllernetlen panaszokkal, ezert eppen ill az idejc, hogy megianuljuk mcgelozni a fenozeseket, amelyhez csak a megfelclo higienia scgtthet hozza bcnnunket. lr;., Az Aloe arboresccns leve azzal az erdekes fcherjeboruo kepesseggcl bir, melynek seguscgcvel kepes az elcskodok sejtfalanak szctroncsolasara, igy szabadltva fel a belrendszert a htvatlan latogaroktol. AZl is megfi-

gyeltck, hogy az aloe megtarnadja

a

paraziiak pcteit is, rncgzavarva okct a Iejlodesben, es megakadalyozva teljes kialakulasukat. Az alapvcto higiencs szabalyok betanasa mellen a frissen kin yen lc rcndszcres, idoszakos Iogyasztasa Iontos alkotoeleruc a mege lczesnc k.

72

N6GY6GYASZATI
Az aloe hasznosnak bizonyulhat fUgg6 zavar kezeleseben, nem csak a menopauza eseten es nem kizarolaq a n6k koreben

PANASZOK
A prernenopauza alta laban nagyjab61 ket-harorn evig tart (rendkivuli esetekben ez akar a nyole ever is elerheu). A havi ciklus rendszerielenne valasat es idonkent sulynovekedest von maga utan. Ezzel szernben a menopauzat a menstruacio teljes elmaradasa jelzi, amely egeszen varatlanul is bekovetkezhet. Az eletnek ebben a szakaszaban a szervezet tobb jellernzo tunetet is felvonultat. Hohullamok: hirtelen jou melegerzct, am ely rovid idore az egesz tester elonti es er6tcljes, hideg verejtekezes kiseri. Nyalkahartya-szarazsag: nagyfokti erzekenyseg, amely kellemeilcnne es fajdalmassa teszi a szexualis egyuuletet, Vcgetauv-idegrendszcri zavarok: heyes sztvdobogas, migrenes fejfajas, kime-

nehany, a szexualis elettel ossze-

Menopauza menopauza kifejezes etirnologiajat megvizsgalva azt talaljuk, hogy a gorog men (honap) es pausis (szunet) szobol kiindulva a havi ciklus megszunesei jelenti: am a gyakorlatban, ha menopauzarol beszelunk - ertve ezalatt a rnensiruacio eltuneset es a terrnekenyseg megszumet -akkor legalabb egy evvel az utolso menstruacio eloure kell visszarnennunk. Ezt, a nok szarnara gyakran meglehetosen kenyes idoszakat - arne I)' alta laban a negyvennyolc es

A

rultsegerzet, almatlansag es idegesseg.

otvennegyedik eletev kozou kovetkezik
be - rendszertelen es kevesbe gyakori ciklusok elozik meg (prcrnenopauza), Nem szabad megfeledkeznunk arrol a tenyrol, amely felon gyakran atsiklanak: a menopauza nem patologias eset, hanem egy Iiziologiai folyamat, minden n6 eleienek egy fontos szakasza, es mint ilyet mindenkinek at kell azt clnie. Mindazonaltal lehetseges, hogy ehhez az idoszakhoz kellemetlen tunerek tarsulnak, mint peldaul hohullamok, almatlansag, csontritkulas.

A csontritkulassal egyutt jar a csontallornany felgyorsult fogyatkozasa

\ff
~
I~

\\ r ,! :

73

A CSONTRITKULASSAl

KAPCSOLATBAN

A csontritkulas olyan betegseg. amely a esont szivacsos szovetallom.!myanak fokozott elveszteset jelenti. Eza k6rtani eset egy sor fontos mukiidesi rendellenesseget von maga utan, melyek mindegyike a csontallomany csakkenesere vezetheto vissza. lIyen a tobbi kiizott a csigoIyakelcsuszasa. a gerine deformad6i es a csontteresek. Aesont allomanya az ember teljes elete soran fokozatosan fejlodik: a 25. eletevig tart6 progressziv nevekedes utan mintegy tizenot even at egy .allapotmegorzo· szakasz kovetkezik, ezt kovetoen pedig a csontallornany tassu

esokkem!se veszi kezdetet, amelyet fiziol6gias oszteopenianek neveznek. A nok eseteben ez a fajta fokozatos csokkenes meg inkabb felgyorsui a menopauza utan, A szivacsos csontsziivet rendellenes fogyasat elosegiti az elegtelen kaldem-, foszfor- es szilidumbevitel. de akar a kevesse egeszseges eletvitel (iilo foglalkozas. dohanyzas. alkohol) vagy nemely endokrinol6giai betegseg is. Napfeny. testmozqes, a kaldum egyensulyat figyelembe vevo egeszseges etrend. ezek a legfontosabb lehetosegek. amelyek segitsegevel megelozhetjuk a nagyobb bajokat.

Eseienkent kortani helyzetek is eloIordulnak, mint a csontritkulas es az erelmeszesedes (az osztrogen hormonszimjenek csokkenese miatt a sztv es errcndszeri betegsegek a noket is a ferfiakkal azonos medon sujtjak). ~~ Napi ketszer ketkanalnyi, az asvanyi anyagokban gazdag friss aloelebol haiasos scgnscg a prernenopauza okozta osszes kcllerncrlensegrc.

elot: nehany nappal jclemkezik, uiana pedig megszunnck a tunetek. Sok n6 - tobb mint 70 szazalekuk - elore erzi a menstruacio kezdctet , de csak 35 szazalekuk szarnol be fizikni panaszokrol. Egyebkent a prernenstrualis szindrorna ncm minden csctben jar ugyanazokkal a tunetckkel, es egyenenkentvaltoz6lehet. A Icggyakoribb uuietck: Vtzvisszatartas: kivaltoja a megernclkedeu osztrogensztru. Arc- es vegtagpuffadast (boka vagy ujj). az alhas felfuvodasat es iestsulynovckedest okoz. A mcllck mcrctcnck mcgnovckcdesc: a kcblek feszesse es Iajdalmassa valnak.

A menstruaciot
tiinetek

megelc5zc5

A premenstruacios szindr6ma alatt azt a tunetegyuuest ertjuk, arnely a ciklus

74

Fajdalmas rnenstruacio (diszmenorrea) A diszrnenorrea kilcjezes alau azon Iajdalmak osszcssegct ertjuk, arnclyck a menstruaciot kozvetlenul rnegelozo napokban vagy a ciklus elso napjai alau jelentkeznek. Egy nagyon clicrjedt problcmarol van szo, de kulonbseget kell iennunk elsodleges es rnasod lagos diszmcnorrea kozou: mIg az else a Iiatal lanyokat sujtja az else mensiruacios ciklusaik alatt , addig a

masodik az akar ereu koru tcrrnekcny nokct erirui. Az esetek donto iobbsegeben "funkcionalis" rncnstruacios fajdalmakrol beszelhctunk, amelyet a felborult hormoncgyensuly okoz, meg akkor is, ha az erinteuck zaklatott idcgallapotban, mcgnovekedcn crzekcnyscguk miau teljesen mas eredetu egyeb Iajdalmakrol (pcldaul reurnaukus Iajdalomrol) is beszarnolnak.
t(~ Naponta

ketkanalnyi alocle kozveilenul a ciklust megclozo napokban, illctvc a rncnstruacio alan a fclborult horrnonhaztanas hatasos gyogyszcrc.

A nemi elet nehezseqei A nok Irigiditasa es a ferfiak irnpotenciaja alau a ncmi vagy es az orgazmus hianyat vag)' a ncrni aktus bcfcjczescnek nchezscget enjuk. Ezt, a modern korban cgyre surubbcn clolordulo gondot gyakran auneneri zavarok okozzak, arnclyekct kulso, clsosorban pszichologiat korulrnenyek befolyasolnak. Mindcnkeppcn eros hatast gyakorol a Icrfi-no cgymashoz valo megvahozou viszonya, mclyben a ferfi nern dominans figura tobbe, cs mar

\\
\~
a no hozzaallasa do lelkuletet. sem uikroz beletoro-

75

A ferfiak gyakran tananak auol, hogy nem elegge rnagasak, es hogy kizarolag a szexualis teljesnrnenyuk alapjan Itelik meg oket: ugyanakkor erzlk, hogy nagyobb oromei tudnak szerezni tarsuknak, ha meghagyjak nekik a valasztas lebctosegei. Ke; nehezen osszeegyeztetheto kihlvas, arnely gyakran vezet zavarokhoz vagy teljes kudarchoz. Ezen problemak csupan 10 szazalekanak a hauerebcn allnak vales szcrvi okok (crrendszeri, idegrcndszcri, endokrin beiegscgek, gyogyszer szedese vagy sebeszeu bcavatkozasok), mig a problernak 90 szazalekat pszichologiai zavarok okozzak, A nok esetcben is mcglehetosen ritka a ieljes frigidltas: inkabb reszleges Iormaban fordul elo, csokkcru nemi vaggyal es erzekenyseggel. A leggyakoribb okok ez esetben is lelki eredetuek (vallasos alapelvek, konfliktusok a hazassagban, szigoru neveltetes, terhcssegiol valo felelern).
~~ Magatol enetode tcbat, hogy a szexualis problcrnak kezelese lenyegeben a lelki gailasok feloldasat jelenri. Mindazonahal rnegemluendd, hogy Oroszorszagban - valosztnaleg sikerrel- teszteltek a bor ala befccskcndezett aloet.

ldezzuk mOSI fel Alessandro Basseui es Stefano Sala Az aloe nagy honyve (II grande libra dell 'aloe) ctrnn rruivebol az orosz nephagyornanyban gyokcrezo receptet: "Vegyilsunk ossze 150 g 100 szazalekos tisztasagu aloelevet , 250 g mczet, 350 g vorosbon , 100 g porra zuzott vadrozsat, 30 g portrou petrczselycmmagoi. Keverjunk ossze minden hozzavalot es ioltsuk bele egy uvegbe. Sotetben rartva hagyjuk erni ket helen at, idonkent megforgatva es felrazva az uveget. Fogyasszunk beloIe naporua haromszor egy evokanallal, fel oraval az eikezesek elou." Eszrevchetjuk, hogy - bar ill egeszen mas osszefuggesben - megis Zago atya receptjenek ket jellemzo eleme koszon vissza: a mez es cgy alkoholiartalrnu ital enagnokcni. valamint tanosltoszerkent Ion en a Ielhasznalasa.

H61yaghurut A hugyholyag - a vizeleuarolasert Ielelos szerv - fertozeses mcgbeiegedese a holyaghurui. Em'. tulnyomoreszt a noket eriruo prohlernarol van szo: elsosorban ugyanis a 60 ev alaui nokct sujtja; kesobb a megbetegedes valosztnusege ugyanakkora lesz, mint a ferfiaknal.

76

Az Escherichia coli elektronmikroszk6pos kepe. Ez a bakterlumfa] gyakran okoz hugyuti gyulladasokat

A harem legfontosabb timet a kavetkezo: szeles haiarok kozou valtakozo intenzitasu cgeto Iajdalom (a V1zeles alatti jeleruektelen zavaro erzestol egeszen a csaknem clviselhetetlen fajdnlornig): suni vizelesi Inger, akkor is. ha valojaban csak minimalls az uru10 vizelet mennyisege: a holyag allandosult teltseg- es nehezerzete. A holyaghurut leggyakoribb okai altalaban a belrendszerben elo belbakteriurnok, arnelyek a ferrozest elinditjak (Iegnagyobb reszbcn az escherichia coli Ielelos a Iertozesekert). A diagn6zis egy nagyon cgyszeru vizsgalat - a vizelct laboratoriumi analizise - scgttsegcvel Ielallithato. ~ Meg ha idonkeru csupan egy mellozhetonek tune gonddal allunk is szemben, valojaban a holyaghurut egyetlen forrnaja sem hanyagolhato cl.

llyen esetekben a legfobb tanacs, hogy sok vizet igyunk (lcgalabb napi ket liter. sokban szegeny asvanyvizet, elsosorban rcggel, tehat chgyomorra), mert a rendezett vizeletkivalasztas meg tudja akadalyozni a holyaghurut kialakulasai. Ezenkivul, a Iertczesek elkerulesenek crdekeben fontos a megfelelo heIyi tisztalkodas (elolrol hatrafele cs 50hasem fordttva): a leheioseg szerint terrneszetes anyagu [ehernerml viselese. Kcruljuk az alkoholfogyasztast, kevcs Iuszercs. viszont annal tobb rostban gazdag. friss clelmiszert iktassunk be etrcndunkbe. Ezen utobbi tanacsok egyebkcnt hozzajarulnak a megIelelo belrnukodeshez. amely gyakran a rnegelozes elsodleges tenyezoje. l(~ Csakugy, mint az osszes tobbi nogyogyaszatt problernanal, az aloekura ez esetbcn is nagy valoszmuseggel sikerrcl alkalmazhat6. Mindenekeldtt a bel baktcriurnflorajat normalizalja, amely gyakorta teherd Ielclossc az iduh holyaghurutert, ugyanakkor pedig Ielhasznalja az acemannan nyujtoua erotcljcs gyulladascsokkento tulajdonsagokat. A Iitoteraptas es horneopauas kezelesek egyuuesen is ajanlhatok.

TAPLALKOzAsSAL
A zsir es koleszterin bevitelenek szabalyozasa jelenthet megoldast korunk ket legjellemz6bb

OSSZEFOGG6 BETEGSEGEK

77

taplalkozasi beteqseqere

akkor beszelunk koverha a zstrszovctek tulzouan nagy mennyisegben vannak jelcn, es ez az idealisnak tartouhoz kepest lcgalabb 15 szazalekos testsulynovekcdest von maga Ulan. Az .Jdealis" testsuly az , amely garantalja a helyes bel so egyensulyt es megadja az eselyt a hosszabb eletkor eleresehez. Minden egyes alkalommal, amikor az erelek Iogyasztasaval bcvitt kalona mcnnyisege tobb, mint az energiafelhasznalas, akkor a szervezet kenytelen a Icleslcget (zsfr Iormajaban) elraktarozni. A feleslegesen bcvitt energia ket eltero alakban kerill raktarozasra: ghkogen Iormajaban a rnajban es az izmokban, amely cukortartalekkent szolgal: valamint triglicerid alakban a zsirszovet zstrsavaiban.

M segrol,

A ltalaban

,

egyuu a 2-cs upusu vag)' nern inzulinfClgg6 diabetesszcl (szcmbcn a Iiaialokat sujto, l-es tipusunak nevczeu cukorbctcgseggcl, arnelyet az inzulin teljes hianya okoz). A cukorbctegseg sulyossaga hosszabb id6 alatt mutatkozik meg teljes valojaban a tartosan rnagas vercukorszint (hiperglikernia) okozta szovodrnenyek Iormajaban. Els6sorban venas ercdcui problemakrot van szo, amelyek egyarant erintik a vastag es a vekony ercket, valarnint a tulzou mcnnyisegu szorbitolhoz kotheto fenyegcteusegrcl, arnely anyag a szcmlcncse krisztallin Ieherjejenek mergezesehcz vczct, halyogot es idcgbantalmat idezve elo. Az inzulin szerepe szervczetunkbcn a vercukorszint szabalyozasa es kulonleges reccptorokon keresztul a glukoz sejtekbe valo Ielszivodasanak e16scguesc. Tulsulyos emberbcn ezek a reccptorok kevesbe aknvak, ami csokkenti a hatekonysagukat. A menektelen cukorfogyasztas tulsagosan megterheli a hasnyalmirigyet, ugyanakkor pedig csokkenti az inzulin cloallnasaert Ielclos beta sejtek szarnat. ~ A kezeles alapjaul egy, a zsirok es cukrok bevitelenek csokkerueset eelzo es emellcu alacsony kaloriatarralrnu dieta szolgal, melyet minden esetben a kezclcorvosnak kell Iclugyelnie.

Cukorbeteqseq
A negyven ev folotti feln6ttck eseteben a tulsuly vag)' koverseg gyakran jar

78

\\j ~ /
\~/
az 010 Ioglalkozas, a stressz es a dohanyzas szoros ok-okozati viszonyban allnak az erelmeszescdes kialakulasaval es a hosszabb eleibe veteu hit meg-

t~ Mindenesetre

a tiszta aloele ismetlode, kuraszeni alkalmazasa (napoma haromszor ket kanal) haiasos kiegeszuoje a dictanak.

nyirbalasaval.

tl,. Ez eseibcn is az alacsony kaloriabcvitelen
Magas verzslr-, koleszterines trigliceridszint Meglehetosen gyakori anyagcscre-zavarok ezek, arnelyek a zstrok normal ertekckhez viszonynon magasabb aranyaban vagy a koleszterin- es/vagy a trigliceridszint novckedesebcn nyilvanulnak meg. Amennyiben ezek kczcletlenul maradnak, az szarnos - elsesorban sztv-errendsze n - bciegseg Iorrasa Ichet. A tul nagy rnennyisegben je1en leva lipidck es az ano kolesztcrin hozzajarulnak az erfalak elmeszesedesehez. A magas verzstrszirunek kulonfele okai lehetnek, de 95 szazalekban a nern megfelelo etrend (elsosorban a tulzou mennyisegu zstr) a kivaltoja. A nyugan orszagok iaplalkozasa iulsagosan kolcszterindus. Az egyszeru cukrok (edcsscgck, kararncllak stb.) Iogyasztasa szinten gyakran kivalto tenyczoje a "glucidfoggo" magas verzstrszintnek. Kcrsegbevonharatlan tudomanyos ianulrnanyok igazohak, hogy

alapulo dietaval ralaljuk

magunkai szernkozt. Az aloe leve pedig kivalo roboralo- es raplalekkiegeszttd szer. Masreszrol, a le Iogyasztasanak kezdetetdl szarntrou ket-harorn het Ulan lassu tesisulycsokkenes is megfigyelhero, hiszen a tulsuly oka alapvetoen a belrcndszcr felborult egycnsulyaban keresendo: az aloe

79

eppugy tarnogatja a most targyalt dierakat, mint a koros sovanysag ellcni,

lipidekben es leherjekben gazdag etrendckct. Tovabba az aloele megelozo jellegu, ciklikusan tsmetlodo logyaszMAGASSAG

rasa. az A-, B-, E-vilaminok, illetve a kolin rmikodcsenck koszonherocn hozzajarul a HDL es LDL koleszierinek (az ugynevezeu j6 CS rossz koleszterinek) rnegfelelo aranyahoz.
TESTSULY

NOK

FERFIAK

1,40 1,45 1,50 1.55

nagyaranyu kOverseg

100 95
gO

85
kOzepes aranyu kOverseg tulsuly

80 75

70 65
testsuly

1,60
normal 1,65

60
55 50

1,75 1,80 1,85 l,90 1,95 2,00 2,05 2,10
Ebben a rendszerben sovanysag

45
40 35

30
25

rneqallaplthatjuk

a sajat testtOmegindexOnket,

meghozza megfelelO

ugy, adatait;

hogy egy vonallal Ossze kell kOtnOnk a rnaqassaq-, illetve testsulyskala igy megfigyelhetjOk. hogy a vonal hoi metszi a kOzepsO oszlopot.

80

ERRENDSZERI ZAVAROK
A feloldali fejfajast61 a magas vernyornason at a visszertaqulatokig; az aloe gy6gyit6 ereje f6kent es mindenekel6tt a megcmclygcs es hangulatvaltozasok ktserik. A roham tart hat nehany Drat. de akar napokon at is. A roharn elmultaval a betcg iobbnyire teljesen tunetrneruesse valik es ket Iejfajas! roharn kozou scmmilyen problernat ncrn cszlel. Egy masik, a Icloldali fejfajas klaszszikusnak nevczhcto esetet (szemmel kapcsolatos vagy auras Icjfajast) fcnycs, vibralo, cikkcakkos alaku Ioltok (Ioszfenok) jellcrnzlk, olyan [cnypontocskak, arnelyek a latornezoben mcgjclenve larotercsokkencst, kiescst (szkotornat) okoznak. Ezcket a panaszokat a hetkoznapi fcjfajas klasszikus tllnetei ktserik, A harmadik kategoriaba tartozik az idegi alapu Icj Iajas, arnelyet sokrctu es szertcagazo tunctck jcllerneznek, cs arnelyek lcgalialanosabban zsibbadas es beszedzavar Iorrnajaban jelennek meg. A migren ritkabb valtozataiban idegrendszeri zavarok is

elozesben all

Migren
[eloldali fcjfjj3s alatt az cgyik halantek iajan erzeu fajdalmat crtjuk, amely varailanul jelenik meg es gyakran ktscri uilzou lenyerzekenyseg, hanyinger, hanyas. Ez egy mcglchetosen mindennapos problema, arnelynck ahalaban nines jelent6s paiologiai vonzata, de a nepesseg mintegy 5 szazalekat sujtja: lchetsegcs, hogy ez nagyon alabecsult adai, hiszcn sokan folyamodnak ongyogyttashoz es nem rcccpikoteles gyogyhatasu keszurnenyekhcz. Az orvostudornany a migren iobb fajtajat katcgorizalta a kulonbozo tunetekbol kiindulva, illetve az alapjan, hogya Iejfajas! rohamok mit yen modon nyilvanulnak meg. Mindenesetre hcrnikrania alatt altalaban a temporefrontalis (halanic k-homlok) teruleiet eriruc, kezdetbcn egyoldali fajdalmat ertunk. A lukteto fajdalom a sztvveres uternenck megfeleloen valtakozik, intenzitasa nem allando, es a zajoktol, Ienytol, valarnint a durva Iejrnozdulaioktol tovabb eroscdik. Altalaban

A

fellephcmck.
Kivalto tenyezok A migrcn kezelesenek

- a [ejfajas Iaj-

tajarol Iuggetlenul

- felteiele. hogy

Ielderusuk a krizist kivalto korulrnenyeket. A kivalio okok tehat az csetek

tulnyorno

reszeben nern patolcgiai

jellcguek, hanem kulso tenyezokhoz kotouck: sok ernbernel a fcjfajas ncm mas. mint egy uj vagy elore nem laiou

81

~~ Az alcenak elsosegely-nyujrast szerep jut a krtzisben: ebben az eseiben az aloegel ahalanosan ismert Cajdalorncsillapno es gyulladascsokkento tulajdonsaga kerul eloierbe. Egyidejuleg hatasos mind kulsoleg, a Iajo reszeket dorzsolve be vele, mind pedig naporua ket kanallal elfogyasztva belolc.

stresszhelyzetre, duhos vagy haragos alia pot ra ad ott valasz; vagyis minden

olyan crzelernre, amely az adrcnalinterrncles (olyamatos novckedeset idezi clo. Mas cseiekben a lcjfajas etclallergiara vezctheto vissza, amelyet csak a karos elclmiszenol (cz sok esetben a kave, a csokolade vag)' a bor) \'a16 tanoz-

kodassal kezelhetunk. Nehany alanynal a kulso ingerek is bclolyasoljak a krizis kialakulasat , mint peldaul az eros zajok, intenzlv szagok es illatok, vagy eppen a Ieny. Vegul a noknel az egyik fo tenyezd, amcly nagyban hoz-

zajarulhat a fejfajas kialakulasahoz,
az a menstruaciot rnegelozc idoszak. Ritkabban bar, de szinten kivalio ok lehet az cgycnt allergia, az idojaras es az orokletesseg.

Magas vernyomas Az arterias magas vcrnycmas alan azt ertjuk, ha a ver nyomasa tanosan rnagasabb cnekct mutai az atlagcrnbereken men kozepenekeknel (az idealis 135/85 Hgmm alaut, elerkortol Iuggetlenul). Ez a beregseg a Fold tcljes nepesscgenek mintcgy 10 szazalekat erinti. Ahhoz, hogy a magas vernyomas tenyct mcgallapnhassuk, az arterias nyornast megfelelo korulmcnyek kozou kethcrentc lcgalabb egy alkalommal, minimum harem honapon keresztul kell rnerni, A vernyornasi ertekek kulonbozo tenyezoktol Iuggnek: ugyanis sokfele szabalyzasi mechanizrnus letezik, amelyek kapcsolatba hozzak a vernyomas alakulasat a kozponti idegrendszerrel eppugy, mint a paraszirnpatikus es szimpau-

82

\\1W(

\~I

\

\

/

kus rendszerekkel, valamiru a hormonrendszerrcl is. A magas vernyornas szarnos lehetseges kivalto oka kozou Icgnagyobb gyakorisaggal a genetikai tenyezok (oroklou hajlarn), anyagcsere- es taplalkozasi zavarok (elhtzas, magas koleszterinszim. tulzou scfogyasztas, dohanyzas) szerepclnck. A megernelkedeu nyornas elsodlcgcs kovetkczmenye a sztv rnegeroltetese - arnely a pumpa szerepet iolu be -. es ha hosszabb ldon keresztul folyarnatosan tulterhelik, akkor az koszoruerzavarokkal tarsulo sztvkarnraelegtelenseget okozhat. Am a bajok az egesz szervezetre kihamak: gyakoriak az iszkcrnia (helybeli verszegenyseg) es verzeses megbeiegedesek, valamint a szem latohartyajaval kapcsolatos (retinopauas) zavarok, ~ A konyhaso es a magas vernyomas kozti osszefuggest mar regen Ielismcrtek; a natrium valoban fontos az arterias nyornas szabalyozasa szernpontjabol, hiszen egyararn kepes halast gyakorolni az idegrendszerre, a hormonrnukodesre es a verkeringesreo Amellett , hogy le kell rnondanunk pcldaul a dohanyzasrol, elegend6 a napi sofogyasztast 4 gramm ala csokkeruenunk ahhoz, hogy az lathato hatassal Icgyen az arterias vernyomasra.

Mindazonaltal natrium mentes (azaz sornentes) dietat is Iolytathatunk, valamint ajanlatos odafigyelni az egyes elclmiszerek sotartalmara is. es Iolyamates figyelmet kell szentelni az olyan elelrniszerek elkerulescre, mint amilyenek peldaul a kulonosen Iuszeres sajtok vagy felvagouak, l(~ Az aloe Iogyasztasaval lassujavulas figyelhet6 meg. majd lassankent stabilizalodik a vcmyornas. A Iolyamat az aloeban talalhato kaliumhoz kctheto. illetve azokhoz az enzimekhez. arneIyek beleavatkoznak a belrruikodes szabalyozasaba es megkonnytuk az crnesztest, hiszen ezen Iolyamatok is bcfolyasoljak a vernyornast.

Agyi kerinqesi elegtelenseg Ez a meghatarozas az osszes olyan zavart magaban Ioglalja, arnely az agyi verkeringes elegtelensegebol szarrnazik. A mukodesi problema valojaban kulonbozo koros csctek kovetkezrnenye. mint peldaul tul rnagas verzsir-, triglicerid- cs kolcszterinszint. Klinikaiiag az agyi keringesi elegtelenseg az agyvelo arteries reszenek karosodasaban nyilvanul meg. Tunetei kulonfelek es atrnenetiek: szedules es

\\ \
\!.~/j.(
~
- kulonosen a fej Iorgatasakor egyensulyzavarok: latasproblernak, arnelyek a hornalyos latastol egeszen a szernrnozgas atrncneti, teljes megbenulasaig terjedhetnek: migren: Iigyelmetlenseg. Az agyallomany oregedesevel egyun megjelenhetnek olyan lelki zavarok is, mint a viselkedeszavar es a hangulaivaltozasok, alvasproblernak, ernlekezet- es koncentracios zavarok. ~ A rnegelozesnek alapveto szerep jut, ha fcl akarjuk venni a harcot ezekkel a rizlkofaktorokkal: vagyis ellenorzesunk alan kell tanani a t ulsulyr, a magas vernyomasi, megfelelo etrcnd betartasaval a cukorbctegsegct: mersekelni kell a zstrbcvitelt. hogy csokkerusuk az erclmeszescdes kockazatat; a bevitt koleszterin mennyiseget pedig napi 300 mg-ban kell meghatarozni. Fontos tudnunk, hogy egy vorosversejt atrneroje duplaja a hajszalerek keresztmetszetenek; eppen ezert, hog), a vertcstek szervezetunkben akadalytalanul aramolhassanak, dcformalodniuk kell es egyben szukseges rugalrnasnak is maradniuk. Nos, erniau nern szabad tulzou mennyisegii zsirt fogyasztani. l(~ A mar targyalt majfunkciok (koleszterin- es lipidszintszabalyzas) CS

/

83

szabad gyokok (oregedcsi faktor) felugyelereben betohou t ulajdonsagai mellett az aloe - az arninosavak es foszfolipidek kornbinalt hatasanak koszonhetoen - hasznosnak bizonyul alvas- es koncentracios zavarok (nern csak a kozvetlenul az oregedessel oszszefuggo problemak) eseten is.

Keringesi zavarok A fo keringesi zavarok kozul bizonyosan a labbal kapcsolaios panaszok a Iegelterjedtebbek, melyek soran a keringesi rendszer nem mcgfelelo nulkodesenek kovetkezteben a ver pangani kezd. Ez a koros eset tulnyomorcszt a noket ertrui, es gyakran jar egyuu ode-

mak kialakulasaval, valarnint ..elnehezult vegtag" - erzeucl. Nehany
esetben a venas verpangas okozhat egyszer1l ertagulatot, de akar komplikalt visszenagulatok megjelenesei is. A venas megbetegedesek kovetkezteben kialakult zavaroknak ket tlpusa letezik: keringesi (trornbozis es visszergyulladas), illetve trofikus (a bor ereinek gyulladasa es visszerfekely). A venas rendszer mukodeset egy sor tcnyezo egyuurmikcdese biztosttja:

84

ilyen peldaul a periferias rendszer es a jobb sztvpiivar kozou fennallo nyomaskulonbseg: a simaizom, rugalmas rostok, kollagen es proteoglican ros10k alkoua venak Ialainak rugal rnassaga es ellenallo kepessegc; a szervezet azon tulajdonsaga, hogy kornpenzalja a vcrnyornas ingadozasait, melyek e16Iordulhamak peldaul olyan alkalmakkor, ha 016 helyzetbol Ielallunk. Atlagos esetben hiaba nagyobb a vena atmeroje az aneriaenal. a fala vekonyabb, es ezert jobban ki van lCVC a kulonbozo traumaknak. Az also vegtagok venas rendszere ket keringcsi halozatra bonthato: az egyik a f6, melyen huzodo halozat , amely a ver 90 szazalekat vezeti el, es egy masodlagos, Ielsztnes, izornszovet

altal nern vedeu rendszer, amely a bor alau lathato es melynek kisebb-nagyobb keresztrnetszenl reszein a ver csak nagy nehezsegck aran tud atfolyni: eppen ez a masodlagos halozat van kiteve nagyobb rizikonak. A venak ilyen upusn komplex rendszere tokeletes modellje a graviiaciohoz vale alkalmazkodasnak, am ugyanakkor egy nagyon kenyes egyenSU1Yl eredrnenyez, amcly konnyen veszelybe kerulhet nehany tenyezo miau: peldaul egy bizonyos tesuartas (a hosszan tarto alias sulyosbtto tenyez6je a venas elegtelensegnek), iruenztv izomrnukodes hianya (a gyakori izornosszehuzodasok a ver jobb aramlasat eredrnenyezlk), hormonal is tenyezok (az osztrogensztnt valtozasai karosan

85

hatnak a venak falalra, ez a koreset eppen ezen fordul elo sokkal gyakrabban nok eseteben, mint a Ierflaknal, valamint tovabb sulyosbithatjak a terhesseg, a menstruacios ciklusok es a fogamzasgatlo tablettak szedese), orokletesseg (font os, bar nehezen behatarolhato tcnyezo), homerseklet-mgadozas. A magas vernyomas, funkcionalis sztvbarualrnak es a cukorbetegscg szinten sulyosbuo faktorok.

Kezd6d6 venas eleqtelenseq A kronikus beiegseg kezdeti szakaszat fokozatos lejlodes jellernzi, amely neheznek erzett labak, zsibbadas es elgernberedes Iorrnajaban jelentkezik, majd az ido clorehaladtaval egyre gyakonbba valik, mig vegol mar valodi ejszakai gorcsok, estere rnegjeleno vagy kr6nikus odernak kialakulasahoz vczet. Visszercsornok alau a felszini vcnak rendellenes es folyarnatos tagulatat ertjuk, melyek aver pangasat okozzak. Megjelenesuk arm bizonyttek. hogya verararnlasert Ielelos rendszer nern mukodik hatekonyan. A visszercsomok az esetek nagy reszebcn Iajdalommeruesek maradnak, jol lokalizalhatoak CS csak esztetikai problernat je-

lentenek, de sulyosbodhatnak es atalakulhatnak tovabbi patologias esetekke (visszergyulladassa, trornbozissa, ekcernas visszercsomova, fekelyes visszerre). Az orvosi felugyelet kulonosen a megelozesl szakaszban fontos. A pontos diagn6zis felallttasahoz laboratoriumi vizsgalatokat lehet vcgezni. melyek segusegcvel mcghatarozhato a ver alvadasi zavara, ilyen az ultrahangtcchnika (kolor duplex ultrahang), mel), a ver ararnlasi viszonyait tarja fel. Az akut medon megjeleno kornplikaciok eseten font ossa valik az orvosi felugyclet, az orvos rarnutathat a sclerotizalas vagy akar a muteti beavatkozas szuksegessegere. Kovetnunk kell nehany, az egeszseg szernpontjabol fontos tanacsot: peldaul keruljuk a tulzou ideig tarto alldogalast (vagy a tul sok ulve toltou idot), vcgezzunk testmozgast. keruljuk a hoseget es a tul szuk, testhez all6 ruhakat, amelyek mcgakadalyozzak a ver megfelelo ararnlasat. Ezenklvul jo, ha kisse felpoleolt labbal alszunk, rendszeresen fogyasztunk nyers gyumolcsot es zoldseget, keruljuk az alkoholt es a dohanyzast. l(~ Az aloegel napi harornszori fogyasztasaval kivalo eredrnenyt erhetunk el.
'=t

86

Aranyer Az aranyerek a vegbel-vegbelnytlas venas halozatanak tagulatai, melyeket clhelyezkcdesuk alapjan kulonbozietunk meg (belso, kulso, marginal is). Aver pangasa miatt kepzodnek, es kialakulasukai seglti az a teny, hogy a vegbel nyalkahartyaja konnyen begyullad a benne levd urulek hatasara. Obi sokfelek lehetnck: kivalthatja oket minden olyan megterheles, ami a belso hasi nyornas ernclkedesevel jar (szekleturttes, tusszentes, kohoges, terhesseg, sport), vagy akar iaplalkozasban rnutatou mcrtektelenseg: az oroklott hajlarnnak szinten nagy a szerepe. Mindezeken tul az aranyerek megjelcnhemek meg egyeb paiologias esetek kovetkezrnenyekeru, mint peldaul rnedenceserulesek, majzsugor vagy a magas vernyornas. ~ Az alkalrnazou kezeles lehet gyogyszeres vagy sebeszeti-orvosi (rnuteti beavatkozas vagy sclerotiza-

las). Egyszeni dietetikai iranyelvek betartasa seglt megelozni es csokkenteni ezeket a zavarokat. A megfeleloen vegzeu helyi tisztalkodas es az olyan izgato hatasu elelmiszerektol vale tartozkodas, mint arnilyenek a Iuszerek. az alkohol, a lekete tea vagy a kaye. gyakorta elegendonek bizonyulnak, Szamos kesznrneny letezik vegbelkupok es kenocsok Iorrnajaban, arnelyeket helytleg kell alkalmazni, am ezek gyakran csak enyhttik a tunetekct es nyuguuokent szolgalnak anelkul, hogy valojaban megoldanak a preblemal. ~~ Az aloegel hagyornanyos, szajon at lOTlCnO alkalmazasa mel lett (a szekrekedes elkerulesere es a verkeringes javuasara, a zsele klizrnaban (beorues) vale alkalrnazasa is ismert gyogymod: abban az esetben, ha a gelt nem sike-

rOI a megfelelo helyen tartani, akkor
be is dorzsolhetjuk vele a Ia]o ieruletel. Amcnnyiben, peldaul valarnilyen sporuevekenyseg (lehet ez peldaul kerekparozas) kovetkezteben a vegbelnytlas irritacioja lepne Iel, a langyos vtzzel felhtgnou aloegel a vegbel atoblttesere is hasznalhato.

87

EGYEB JAVALLATOK
Az aloe qyulladascsokkentd tulajdonsaqai hasznosak reumatikus Izuleti qyulladasok es barrnilyen mas lobos allapot eseten, de a n6veny az immunstlrnulacio teruleten kepes kifejteni teljes erejet
nyoman kialakult fertozesek. kulonosen nchez es kedvezoilen komyezcti fehetelek mellen vegzcu fizikai munka.

V;" A fajdalorncsillaptto es gyulladascsokkeruo tulajdonsagairol j61 ismert

aloe ilyen esctekben kivalikepp hatasosnak bizonyul (napi harornszor ket

A

lzuleti gyulladas gyulladas a szcrvezet knlonbozo terrneszetu (kerniai. allergen, fertozo), krvulrol erkezo tamadasokkal szernben kialakult vedekezo mechanizmusa. A gyulladasos reakcio elenani jelenseg, amely gyakran visszafordithato. lzuleti gyulladasok alan nagy altalanossagban ket esont ialalkozasi pontjanal kialakulo lobos ieruletek osszesscger ertjuk: ezek altalaban, de nem torvenyszeruen a vall-, konyok-,
csuklo-, kez-, ierd-, boka-

kanal: heveny fazisban akar negy kanal is). Helyi1eg is lehet alkalmazni a fajo ieruleten, akar egyeb horneopathis termekekkel kozosen, Ugyanczen jellcrnzoi miau az aloe hasznalata javasolt tngyulladasok kezeleseben, iovabba vertiszuto tulajdonsaga rniau jotekony hatast gyako-

rol hugyuti gyulladasok (vagy koszveny) cseten, arnely aver megemelkeden hugysavszintjenek kovetkezteben alakul ki es a nagylabujj tipikus megduzzadasa jellemzi.

cs

lab-,

tdonkent pedig a csipctzuletekbel indulnak ki. Lereznek kr6nikus valiozatai (meIyek idovel egyre rosszabbodnak) es heveny (vagy "megszuntetheto") formaio Obi visszavezethetok bakterialls

vagy vlrusos fertozesekre eppugy, mint kulonfele osszetevok kivaltotta
irriiaciokra: szegenyes taplalkozas es

Az izUlet k6ros allapota Ezt a kr6nikus (de nem gyulladasos) betegseget a poreok es a csoniok fokozatos erozioja es rnodosulasa jellemzi. A csontporcokat iobbek kozt a kondrocitaknak nevezeu sejtek alkotjak.

nem kiegycnsulyozou szellerni-Iizikai, stresszes allapot, toresek es serulesek

A pore folyarnatosan terrnelodik szervezetunkben, es feherjebonto enzi-

88

mek letrehozasaval a kondrociiak Ieladata az eloregedett szovetck ..eliavolnasa". A pore degeneracioja a kondrocitak szabad gyokok Ielol ert tarnadasai miatt alakul ki. Ezekben a folyamatokban nagy szerep jut a kisebb traumaknak (beutes, veres, sport- vagy munkatevekenyseg soran isrnetlodo nyornas) CS az orcgcdesnek.

IzOleti tok

az IzOleti folyadekot tartalmaz6 IzOleti Oreg IzOieti tok

csont

l(~ Ahhoz, hogy a poreok regeneraciojat elosegnsuk, foruos a j6 vaszkularizacio (erkepzes) es szervezetunk ellaiasa kalciummal. foszforral, sziltciummal, valarnint a csonr- CS poreszovetek Ielepttesehez alapveioen szukseges asvanyi anyagokkal. Az aloe joiekony tulajdonsagait tovabb erosni, ha a novenyt a Iajdalorn akupunkturas kezelesevel egyuuesen alkalrnazzuk.

megvastagodott IzOleti tok

csonter6zi6

megvastagodott IzOteti tok
Az egeszseges IzOleti szerkezet teszi lehet6ve (tent) ket

a szubkondrafis csontszOvet eisztai elvekonyodott es me repedezett pore

kockazatmentesen

kOIOnbOzO csont kapcsolodasat es mozqasat: a kOzepen lathato IzOletben a gyulladt Izhartya a folyadek mennyiseqenek novekedeset es a szinovlalls szovetek burjanzasat okozza, amely vegOI csonter6zi6hoz vezet; k6ros IzOleti

altapot
hogy

(lent) eseten a beteg csont ugy reagal. uj szovetet alkot, melyek csontdudor Iormajaban valnak lathat6va

a csontos felszln

elvaltozasa

\\
~

89

lmrnunerdsltes
Az emberi test Iolyarnatosan ki van ieve olyan kulso tarnadasoknak, mint a vtrusok, baktcriumok, egysejuiek es gornbak: immunrendszerunkre harul a Ieladat , hogy ovja es vedje szervezetunket. Szamos kutatas bizonyitotta, hogy testunk irnmunvalaszait egy sor kulonbozo tenyezo kepes befolyasolni. Az utobbi evekben, az olyan olt6anyagok egyre nagyobb aranyu elterjedesevel, arnelyek a terapiat az antitestek rnukodesere btzzak, orvosi teruleten mindinkabb nagyobb teret nyer az irnmunstimulacio. E kifejezes alan egy sor beinditott folyamatot ertunk, arnelyek mind altalanos, mind pedig sejti szinten serkeruoleg hatnak az immunrendszerre. Ahhoz, hogy Igy delinialhassuk oket, az imrnunerostto anyagoknak meghatarozott Ielteteleknek kell mcgfclelniuk: nem lehemek rakkelroek. nem valthamak ki allergen reakciokat, sem pedig tovabbi mellekhatasokat, rovid biol6giai lebomlasi idovel kell rendclkczniuk, nem lehetnek antigen tulaj-

A ginszeng is immunrendszer-er6sit6 tulajdonsagokkal meqaldott nOveny

donsagaik es kerniai szcrkezetuknek
meghatarozhatonak kelliennie.

A novenyi credent immunerosno szerek fo cclja a nem szovodmenyes virusos es bakterlumfertozesek kezclese. Szamos, gyakorta a Fold kulonbozo reszeirol szarmazo novenyt hasznalnak erre a celra: a ginszengtol a tajgagyokerig: ezek kozul nem hianyozhat a mi aloenk sem. Az aloe, az osszes tobbi immunserkento tulajdonsagokkal biro novenyhez hasonloan kepes a szervezet vede-

90

IMMUNEROslTO TULAJDONSAGOKKAL RENDELKEZO NOVENYEK Astralagus membranaceus (klnai csiidfU) Azadirachta indica (miatyankcserje) Baptisia tinctoria (vad indig6) Bryonia dioica (folditok) Bupleurum chinense (klnai buvakfu) Chamomilla recutita (orvosi szekfu; kamilla) Echinacea pallida. angustifolia (halvany. iIIetve keskenylevelu kasvirag) Eleuterococcus senticosus (sziberiai ginszeng; tajgagyoker) Gynostemma pentaphyllum Oiaogulan) Phytolacca americana (amerikai alkormos) TInospora cordi folia (guduchi) Ulva lactuca (tenqerisalata) Zingiber officinale (gy6mber) Withania somnifera (indiai ginszeng)

szabad elfelednunk, hogy immunrendszerunk nem rendelkezik antigen-specifikus mukodessel. vagyis nem kepes "emlekezni" a tunetekre: ezert a kezelesi eljarast ciklikusan ismetelni kell. Normal esetben az immunerostto terapias ciklus nem haladja meg a ket honapot , az aloet pedig a megelozo kezelesben napi szinten ehetjuk (mikozben heveny betegseg idejen intenzlvebb Iogyasztasa
ajanlou). A novenyi alapu immunerdsltest el-

kezeset er6sHeni, peldaul az influenzas vagy lazzal jaro, a legutakat erint6 tunetekkel szemben. Alkalmazhatjuk megel6z6 jelleggel eppugy, mint a mar kialakult betegseg kezelesere. Nem

sosorban nagy stressz vagy depresszlv allapot eseten ajanlou alkalmazni, hiszen a stressz a depresszi6hoz hasonloan jelentosen meggyengiti az immunvedelrnet. Az immuner6slt6 kurak szerfeleu hasznosak influenzajarvanyok idejen, kernoterapias kezelesek alau, illetve barkinek, aki munka vagy tanulas miatt sok id6t kenytelen tolteni zsufolt helyeken, vagy egeszen egyszenlen csak €rzekeny az evszakok valtakozasara,

91

ELS6SEGELY
Nem mindig akad eqyszenl, kezenfekvo rneqoldas az olyan mindennapos apro problernakra, mint peldaul egy szunyoqcslpes: az aloe ezekben az esetekben is sikerrel alkalrnazhato
Kellemetlen szajszag

Oblogessunk naponta negyszer, vtzzel hlgltott aloeval, Ez az orvossag hasznos a szajureg altalanos higieniajanak szernpontjabol, kulonosen Inygyulladas eseten.
Voros szem

,

me nehany hasznos tanacs azoknak, Iakikkel valamilyen hetkoznapi bal-

eset tortenik es minden kulonosebb gyogyszer hljan szeretnek azt minel hatekonyabban kezelni.

A bevorosodctt es Iaradt szem megnyugtatasahoz keszltsunk szerncseppet stabilizalt aloealapu fiztologias oldatbol. Az oldat hasznalata enyhulest hoz kotohanya-gyulladas eseten is.

92

Randulasok, ficamok, toresek Az else szabaly, hogy a sajgo teruleire helyezzunk hideg borogatast. Ezutan a feldagadt reszt bekenhetjuk aloegellel. Kelesek Az erintett borteruletet naponta haromszor dorzsoljuk be kis mennyise-

Rovarcslpesek
Az aloe rovarcsipesek ellen valo felhasznalasa az amerikai indianok hagyornanyaiban gyokerezik: Florida, Creek es Seminole rnocsaraiban az emberek aloegellel kentek be testuket, hogy igy tartsak tavol maguktol a SZUnyogokat. A zselet helyileg is alkalmazhatjuk, hogy a csipcs okozta viszketest es duzzanatot enyhitsuk. Vizholyagok Szurjuk megegy steril tuvel, hog)' a folyadek kifolyhasson belclc, rnajd fertotlcnnsuk alaposan, kenjuk be aloegellel es gezzel Iedjuk Ie. Kirepedezett kezek Legalabb haromszor egymas utan kenjuk be kezunket az aloegellel, arrug az teljesen Ielsztvodik. Hatasos gy6gyir Iagyasi serulesckre is. A szajszegletekbe kenve pedigjol alkalmazhato \'irusos Iertozes okozta kiures eseten.

gil gellel,
Vagasok, sebek, horzsolasok Ajelentekielenebb sebeket folyo vtzzel vagy Iiziologias oldattal (kisebb egesi serulesck eseten) kell kimosni, majd be kell kcnni aloegellel es hagyni kell szcllozni a sebet. Egesi serulesek A mezzel osszekevert es helyileg alkalmazou aloenedv cnyhlti az egesi seruleseket , a nap okozta leegest is beleertve. Ne Ieledjunk sok vizet fogyasztani!

~

Az

ALOE ES AZ ALLATORVOSLAS

I

A rnultban csak lovak kezelesere

hasznaltak: rnanapsaq az aloet

szeles korben alkairnazzak, nem csak a tejuk miatt tenyesztett szarvasmarhaknal, hanem olyan kis testu allatoknal is, mint peldau' a macska

z aloe sokreui tulajdonsagai lehet6vc teuek, hogy a noveny gyogyaszau [elhasznalasa az allaiokra is

A

kiterjedhessen. jarnaicabol kiindulva az amerikai angol koloniakban mar a XVII. szazadban elterjedt, ahol .Aloe caballine" nevvel illettek azt az aloe Ieldolgozasi maradekabol keszueu terrncket, arnelyet lovak iaplalasara hasznaltak Eszak-Amerika-szerte. Az aloe allatorvoslasban valo szelesebb konl alkalrnazasa megis csak a XX. szazadban, az 1970-es evek tajan ierjedt el. A leghtresebb escteket az allaiorvos Robert Northway gyujrotte ossze, Bill Coats-cal kozosen a

94

" ." .J. '.
I

;

'"
. I

...'t.~. .' .:rt
"

..~

..

'1' ~~

.;.·~l· ,,~\..~... ~..!
. ....
~
, ,;.....

G ~."'~"
.. \

.

--

\

Az aloet az ~ppen elvalasztott borjak taplal~kkieg~szit6jek~nt alkalmazzak

Creatures in our care ctmu, 1975-ben publikalt konyveben, amelyben beszarnol egy 42 kutyan, 25 rnacskan es negy lovon vegzeu kutatasrol, ameIyek gombas megberegedesben (6tvar) szenvedtek, es stabilizalt aloegelleI kezeltek 6ket. A tanulmany szerint 67 allat gyogyult meg, amijobb eredrnenyt jelent a hagyornanyos terapiakhoz kepest.

A lovak kulonfele beregsegei kapcsan a legbiztatobb eredrnenyek az
utobbi evekben szulettek: ingyullada-

sok, serulesek, izornhuzodasok es -roncsolodas, Izuleti gyulladasok vagy akar idegrendszeri zavarok, melyeket az asvanyi sok bevitele okozhat, kulo-

nosen a hevesebb verrnersekletu 10vaknal. Vagyis az aloe allatorvoslasban betoltou szerepe az utobbi evekben jelent6sen megn6tt. Egyre tobb allanenyeszro probal jobb minoseget elerni visszaterve a biologiat allauartashoz vagy a tenyesztesi eljaras szerkezetet gyokeresen atalakttva; nos, eppen ezert van helye a Iitoterapias kezeleseknek az allatok takarrnanyozasaban is. EIs6dlegesen az utobbi evekben valt az aloe alkalmazasa altalanos eljarassa egyes betegsegek kezeleseben, mint peldaul az emlogyulladas, amely gyakorta sujtja a tejelo teheneket. Az ernlogyulladas - melyet tobbnyire az elektromos fejogepek hasznalata okoz - meglehetosen altalanos jelenseg, amellyel szemben az aloe antibaktertalts. antibiotikus es gyulladasgatlo tulajdonsagai sikerrel veszik fel a harcot anelkul, hogy a tejbe barrnilyen maradvanyanyag kerulne vagy valamilyen rnellekhatasa lenne az allat szervezetere. Ahogyan az a lovak eseteben mar regebb ora bevett szokas, az aloe ugyanugy sikerrel alkalrnazhato taplalekkiegesznokent a borjak elvalasztasakor, amelyeket mar nagyon fiatalon elvalasztanak az anyjuktol es mestersegesen taplalnak tovabb, gyengebb Iejlodesuket kockaztatva

95

ezaltal, Ezenktvul

nehany

kutatas

szerint az aloe Iogyasztasa noveli a tejterrnelest is. Am az aloe sikerrel alkalrnazhato a kisebb testu allatoknal is, kulonos tekintettel azokra a koros eserekre, arnelyekre az ernbereknel is hasznal-

jak. Peldaul a rendktvul Iejlett lateszervvel rendelkezo macskanal gyakran lepnek Iel latasproblernak, a kotohanya-gyulladastol a halyogig: ez uiobbi beregscgnel a hornalyos halyog a szaruhartya nagy reszet kepes betakarni, ami akar teljes vaksaghoz is vezethet. Az aloegel szemcsepp-

kent valo alkalmazasa jotekony hatasu, az esetek donto tobbsegeben gyogyulashoz vezet. Ezeken klvul a noveny meg ket aspektusat erdernes kozelebbrol szemugyre vennunk. Szamos kutato osztja azt a velernenyt, hogy a noveny eroteljes gy6gyit6 tulajdonsagai (bakteriumolo, Iajdalorncsokkeruo. sebosszehuzo) az allatok kezeleseben kizarolag a teljes noveny terapias Ielhasznalasakor tudnak ervenyre jutni, hiszen itt ki kell zarni az ernberek kezeleseben oly jellernzo placebohaiast.

Az aloealapu halyogos

szemcseppes

kezelessel j6 eredmenyeket

erhetOnk

el a rnacskaknal

el6fordul6

meqbeteqedeseknel

96

Masreszrol pedig Ie kell szogeznunk, hogy az allatorvoslasban elert eredrnenyek sohasem voltak masodranguak az ernberek kezeleseben alkalrnazouak mogou, hiszen gyakran olyan kutatasok eredmenyeirol van szo, arnelyek egy meghararozou ha-

roanyag allatokon vegzett ktserletei nyornan szulcuek meg azelou, hog), egy terrnek kereskedelmi Iorgalornba kerult volna, vagy hogy "tlldornanyosan" ertekclrek volna egy gyogyszer hatasossagat (az aloet is beleertve).

ALOE

ARBORESCENS

ES A DAGANATOK

98

A

LEHETSEGES GY6GYMGD FELKUTATAsA
Petrucci fernjelezte Fuggelekben). a kivalto okokrol es a mindennapi elethez vale Iuggosegi viszonyukrol (kornyezetszennyezes, helytelen taplalkozas, kulonfele kiegyensulyozatlansagok, zavarok). Bernutatjuk, hogy a daganatok es mas degenerauv betegscgek elleni harcban milyen kezdernenyezesek es idonkent veletlen felfedezesek jatszottak szerepet, valamint hogy a gyogynasi mechanizmus rnikent tolodik eI egyre inkabb a szervezet altalanos makodesi egyensulya visszaallltasanak iranyaba. Ez pedigahogy lathatruk - egy olyan terulet, ahol az aloe tulajdonsagai minden V1tan Ielul allnak. Amennyiben e szakasz vegen az aloe hatasmechanizmusa meg mindig csak kevesse lesz vilagos, akkor is tettunk talan egy Iepest egy olyan noveny erenyeinek megerteset eelzo uron, amely kozvetlenul kepes hatast gyakorolni modern tarsadalmunk legnagyobb kockazatot rejto tenyezoire.

A kutatasok ellenere meg mindig
nem tudjuk, hogy az aloe milyen m6don hat a daganatokra. lsrnerjuk az egyes elemek tulajdonsaqait, de a noveny .Jenyege" meg nem tarult fel el6ttunk

A

z Aloe arborescens rakellenes jellernzoi miatt nagy kozisrncrtsegre tett szert az utobbi evekben. Ezeket a tulajdonsagokat mar a .hivatalos" orvoslas is elismerte. Az erre vonatkoz6 kutatasok az elozo evtizedekben parhuzarnosan folytak az aloet alapul vevo naltemat!v" gyogymodok elterjedesevel, mtndenekelou Zago atya receptjet ertve alatta. Nem celunk ebben a [ejezetben gyogyulasi eseteket vagy folyamatban leva kutatasok hosszu sorat bemutatni. Egyreszt imrnar tobb szaz, a nyers aloe hasznalatara visszavezetheto gyogyulasrol keszult beszarnolo letezik, masreszt pedig a tudornany a kiserletezes modszerevel szuksegszcnlen csak meglehet6sen kis lepesekben haladhat elore. Mindazonaltal megk!sereljuk, hogy atfogo kepet nyujtsunk a degenerativ koresetekrol. kialakulasukrol (a kedves Olvaso meg inkabb elmelyulhet a daganatos sejtek kerniai mutaciojanak ternajaban a Giorgio

Mi a daganat?
Rak: ez a sz6 onrnagaban felelrnet es aggodalmat kelt. Sok milli6 elkoltott dollar es a vilag legjobb egyctemein tett reszleges Ielfedezesek utan a celkituzes, az elerendo feladat, szornyu betegsegben szenvedok gyogytthatosaga

\~~!t(
~
meg mindig tavol van. Ki az, akinek nines ismer6sei vagy rokonai kozott olyan, aki a betegseg aldozata lett? Ki nem ktserte vegig baratjat vagy hozzatartozojat az orvosi vizsgalarok faraszto labirintusan es a rnegterhelo tal kepes felismemi a tumort egy szovetmintabol, ahol az egeszseges szovetreszben lathatova valik a rendellenes sejt, amely szetroncsolhatja a megtamadott szerv eredeti szerkezeret. A rosszindulatu daganat egyik jellemzo tulajdonsaga, hogy az elsodleges daganatbol levalt sejtek a nyirokes verkeringes segttsegevel eljuthatnak a test mas reszeibe is, ahova magukat befeszkelve megtarnadjak az ep szerveket es ott tovabbi tumorok kialakulasat idezhetik elo (anet vagy rnetasztazis). Mivel sejtek megbetegedeserol van szo, a rak megtarnadja a versejteket is (leukemia vagy nyirokcsomo-daganat) .

~Jr! (

I

\

99

kezeleseken?
A tumor vagy daganat altalanos kiIejezes a valosagban nagyszarnu kulonfele koresetet jelol, amelyek csak nehezen vezethetok vissza ugyanazon csoportra. Egyebkent ugyanez a helyzet a rakkelto anyagokkal is,

amelyekbol szimen szarntalan letezik: kezdve a kulso kemiai anyagokt61, mint a katrany, az azbeszt es a benzol, a DDT -ig bezarolag, eljutva vegul azokhoz az anyagokhoz - lehetnek akar tapanyagok is -, amelyek manapsag nagy valosztrniseggel Ielelosse tehetok a daganatos betegsegek kialakulasaert. Persze nem kizarolag: szarnos virus is kozrejatszhat egy daganatos folyamat kialakulasaban. Egy patol6gus definici6ja szerint a daganat "a tanosan rnodosult, fejl6d6 sejt koros szaporulata''. A kezeloorvos ezt a diagn6zist altalaban a koros duzzanat kitaptntasaval es/vagy a gyanus tunetek (fajdalmak. verzesek, a gyomor reltsegerzete, Iogyas, szedules, rnigren) rnegvizsgalasaval allttja fei. A patologus mikroszkopos vizsgalat-

Az okok felkutatasa
Az okok, ahogyan mar ernltteuuk, lehetnek. Mindenekel6tt knlso tenyezok. Az elso turnort egy angol orvos, Sir Percival Pott azonosuoua. aki I775-ben a londoni kemenyseproket gyakran sujto heredaganatot Ina Ie, osszefuggesbe hozva a rakes rnegberegedest a korommal valo Iolyarnatos erintkezessel. 1875ben a nernet Richard von Volkmann a katranyban es a paraffinban azonosltotta nernely daganat kivaltojat. arnelyek a nernet gyari munkasokat tarnadtak meg, majd 1915-ben a japan Yamagiva es Ichikawa sikeresen

kulonfelek

100

idczeu elo tumoros megbcregedest egy ktserleti nyul boret katrannyal bekenve. Azota nagyon sok ipari terrneket azonosnouak tumorok kialakulasanak lehetseges okaikent. A kutatasok mindig szakrnai terulcteken indultak, majd a vizsgalt kor sok esetbcn kiszelesedeu: bcnzopirenek, nitrozarnin. aflatoxin (allou vagy rornlou etelckcn elo gombak okozzak); sot a napfcnyt is azonosuouak a borrak okakeru (az else vizsgalarokat tengereszeken es Ioldrnuveseken vegeztek), mikozben az atomkor kezdetevel a rorugensugarzas a katonakra es a radiologusokra nezvc bizonyult karosnak. Osszessegeben a rosszindulatu daganatos bercgsegckct okozo anyagok szarnat 600-nal is tobbrc becsulik, de a lchetseges rakkeltc anyagok kutatasa meg Iolytatodik. Manapsag mar mindenki tudja, hogy vcszelyes tul sokaig a napon tartozkodni, vagy hogy egyes iparagak munkasai kozou azert magasabb a daganatos megbctegedesck aranya, men ok bizonyos kerniai anyagokkal kerulnek kapcsolatba. Az orokletesseg kerdese Egy masik kenycs kerdes az oroklctcsseg. Sok esetben tenylcg megfigyelheto kulonbozo tumorok rakonok ko-

zoui isrnetelt elofordulasa, czert bizonyos Iajta arorokuesrol mindcnkeppen beszelhetunk. Egyebkent a neoplazia foldrajzi elterjedese is nyitott vizsgalati terulet: az azsiai populaciokban joval elterjedtebb a gegerak (okai valosztnuleg a forro italok es Ievesek kortyolgatasaban kcresendok), mikozben Nyugaton ez a fajta daganatos mcgbetegcdes csak az eros italosokat es a dohanyosokat szokta sujtani. A Nyugaton igen gyakori emlorak V1szont csak kevesse pusztlt Azsiaban: cgy Ieltcves szerint ez azzal hozhato osszcfuggesbc, hogy Keleten nagyon keyes tejtermeket esznek, viszont annal tobb szojat fogyasztanak. Az 1930-as evekben John Bluner az egerekernlodaganatainak vizsgalatai soran egy olyan agcns (a kesobbickbcn vtruskent azonositottak) jclenletet Icltetelczte, arnely az anyatejes taplalas utjan kepes a rak kisegerekre valo atvitelere. Manapsag senki scm beszel szivesen a tejben levo virusokrol, es jelenlcg a kutatok sem tartjak ezt lehetseges .atadast" umak, holott a szarvasrnarhak emlodaganatos megbctegedesei meglchctosen gyakoriak, A virusok A rakkeltokcnt azonosttott anyagok mellen a vlrusok is mindenkeppen fontos tenyczoi a tumorok eltcrjedesenek. Az czt igazolo esetck egyik leght-

101

resebbike az Egyesult Allarnokban tortent az 1960-as evekben az SV40-cs \1rusra vonatkozoan. Ezt a vtrust nehany rnajornfajban izolaltak, amelyekben altalaban ncm okozott betegseget. A yirust 1960-ban fedeztek fel; abban az idoszakban, arnikor a gycrmekbenulas elleni vedoohast tulnyornoreszt eppen a Rhesus majmok vesesejtjeibol alluot-

tak elo: miutan az oltoanyag nehany
valfajaban Ielfedeztek a virust , gyors ellenorzo vizsgalatok elvegzese Ulan bevontak a Iertozou vakcinakat, am addigra mar sok kisgycrmek megfertozodott. Az eset nehany evvel ezelou ujra eloterbe kerult , miutan az SV40 vtrust nehany meglehetcsen ritka daganatban ismet azonosttottak, elsodlegcscn a mezoteliomaban. amely a mellvagy hashartya azbeszuel kapcsolatba hozhato tumoros megberegedese, am amelynek kozvetlen hatasait illetoen meg nines teljes bizonyossag. Az SV40-es virus kulonleges jellernzokkel biro, tenylegesen haiasos daganatkepzo. Ezt bizonytt]a. hogy a vtrust ujszulott horcsogbe juuatva a daganat csak Ielnoukorban alakul ki. Ha azonban a vtrust Ielnou allatba fecskendezzuk, akkor egyaltalan nem jelenik meg tumor. Az ujszulon horcsog meg nem rendelkezik aruitestekkcl, mikozben a Ielnou allatba juttatott virus ertelern-

Ennck a sajaros viselkedesnek cgy masik kulonos peldajat a csirnpanzoknal Iigyclhetjuk meg, amclyeknek sejtjeit az SV40-cs virussal Iertoztek meg, es igy a virus genetikai informacioinak hordozoiva valtak. A megfertozodes ellenere a vtrusos reszek nyugalomban maradtak es nem kezdtek el sokszorozodni. Ha azonban a szervezetbe egy horcsog sejtjet juuattak be, az uj sejt magja a virus hatasara varatIan medon atalakult es elkczdett szaporodni. Az Epstein-Barr-virus (EBV) kulonfeIe daganatok kivalto okakeru szinten ismert. Europaban es az ipari orszagokban leggyakrabban az EpsteinBarr-virus tehero felelosse a Icrtozes utjan terjedo mononukleozis (Pfeifferfele mirigylazkent vagy csokolozasi betegseg) klalakulasaert, amelynek kivaltoja lehet meg a citornegalovtrus es idonkent a 6. upusu human herpeszvirus is. Az EBV ezen tulmenoen kozvetlen kapcsolatba hozhato a nyirokrcndszer egy masfajta daganataval, melyet az angol Burkitt fedezeu fel endcmikus Iorrnaban a tropusi Afrikaban. A Burkitt-fele nyirokcsorno-daganat a gyermekek nyaki teruleten es a_zarcukon jelentkezik. Ugyanaz a \1rus tehat ket kulonbozd patologias eser, eltero korulmenyek kozoui ki-

szenlen inaktivva valik.

102

\~(
alakulasaert is lelelosse teheto. Raadasui Europaban sok emberben jelen vannak az Epstein-Barr-virus antitestei, olyanokban is, akik sosem szenvedtek mononukle6zisban vagy

'\ \ ( J
I.

ranyhirnlo es az ovsomor, azaz a Szent Antal tuze betegsegen felelosse teheto virus (Herpes zoster) is gyanuba keveredett nehany daganatos elvaltozas kialakulasahoz fazodo kapcsolata miatt.
Valse Pantellini es

Burkiu-Iele daganatban. Az a Ieltetelezes is szoba kerult, hogy az EBV a Helieobaeter pylorival kozosen gyakorol hatast egyes gyomordaganatok kialakulasara. A herpeszvtrusok csaladjanal maradva - arnely egy DNSlanccal es lipoproteines vedelmi rendszerrel rendelkezo vtruscsoport - a ba-

a kalium-aszkorbat
Elso pillantasra nines semmilyen kolcsonos viszony a sokszor vitatott firenzei kernikus, Pantellini altai felfedezett kaliurn-aszkorbat es az Aloe arboreseens kozou.

A Varicella zoster virus, amely feltetelezhetoan megbetegedessel

kapcsolatba hozhat6 nernely degenerativ

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->