Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. annak jogkövetkezményei 92 . szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. jogorvoslat hivatalból. a korábbi I. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. jóváhagyása.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. törvény 11/B §. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.(Ket.§. a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást.az adózás rendjéről szóló 2003. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. 6. Alkalmazott jogszabályok: .§.§ (1) bekezdésének megsértése.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. teljesen jogszerűen járt el. évi XCIII. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni.az illetékekről szóló 1990. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. . évi XCII. törvény 111-114. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. évi XXXVIII. használhatja az adott kisebbség nyelvét. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. 33. illetve a jogorvoslati eljárásban. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. Minden további hivatkozása bőrszínére. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket.az államháztartásról szóló 1992. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. Az a hivatkozása. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. Azzal. illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. a hatóság köteles gondoskodni arról. és az ügyfél igazolta. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. törvény 4. ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. egyértelműen meghatározza.§. 4. . nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. Azzal. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye. hogy megértessék magukat vele. a hatóságot megtévesztette.A Közigazgatási Eljárás . 1 2 3 törzsanyag 4 . elutasítja. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. nemzetiségére. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény. azzal.

fel kell függeszteni az eljárást. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. Az elvárhatóságot befolyásolja. ha a személyes eljárás nem előírt. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. akkor annak eljárásképessé váláság. és ha annak hiányát állapítja meg. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. Kérdéseikre válaszolni nem tud. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. Amennyiben ilyen személy nincs. (Ket. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak.15. azt is szemléltetni kívánja. „érezhetően bűzlik a szesztől. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre.§. Ebben az esetben a megjelent. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg. összefüggéstelenül motyog.) értesítése emberi kötelesség is. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett.§(6)) törzsanyag 5 . úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. de a vöröskeresztből azt vélte. Előfordulhatott volna azonban. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. egy-egy adott szakterületen való jártasság. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez.c. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni.-né összefüggéstelenül hadart. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania. Feltette a kérdést. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. Lélegzetet nehezen vett. illetve ügygondnok kirendelését kéri.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően. zihált. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Többen kijelentették. hogy félnek tőle. Ekkor lépett be az iroda vezetője.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. valóban mintha ittas lett volna. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. az életkor. hogy a megjelent személy ittas. vagy nem fellelhető. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. P. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. hogy van-e olyan hozzátartozó. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. iskolai végzettség. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. elolvasni már nem tudta.F. A mentők megérkezéséig. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. vagy idézésre jelent meg.

hűtötték. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. 4. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. látva. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. hanem úgy járt el.a tűzoltóságról szóló 1996. törvény 3. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. utasítást adott. Alkalmazott jogszabályok: . ahogy az adott helyzetben elvárható. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. melyben kérte. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. § e) pont. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el.A Közigazgatási Eljárás .§ (3). hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. illetve később kiderült. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. 7. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. 4. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. majd látva. hogy kié lett a gépkocsi. hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. az.§. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. megtilthat. tájékozódott.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. 1 2 3 törzsanyag 6 . intézkedett annak eltávolításáról. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. hogy kié lehet a gépkocsi. hatálya alá tartozó kérdés. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. kérelmében hivatkozott a Ket.§ (2) bekezdésére. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. nem a Ket. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. ez megtörtént. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. évi XXXI. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott.

. 96.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: .bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. § (2) bekezdés a) pontja 2005. az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.) 5. nyilvántartásokat. illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. adókedvezmény. az igénybevett adómentesség. . hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat. hogy adóügyekben .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. valamint szolgálati igazolványuk átadásával. törvény (Art. felsorolva azokat az okokat. 93. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet). amelyben kiemeli majd a Ket. ha a bevallott adó -.az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni. § (1)) .hatósági adómegállapítás esetén (Art. 93. évi XCII. §-át. Egyebekben a Ket.az egyszerűsített ellenőrzésről . Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. azonban jelezte.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. székhelyén megjelentek. ha fennáll a veszélye annak. költségvetési támogatás alapja. Ez azt jelentik. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. 29. törzsanyag 7 . vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003.a teljesség igénye nélkül . könyveket. az előzetes értesítés mellőzése esetén. 107. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. 125. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. egyéb iratokat megsemmisítik. a megállapított adó.többek között .mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. szabályait kell alkalmazni. hogy mindenképpen jogorvoslattal él. § (1)). november 1-jétől úgy rendelkezik.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. E szerint az adóhatóságot . az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja. §).az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik.az Art.

További garanciális szabály. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. az ügyintézési határidőről.A Közigazgatási Eljárás .az ügy tárgyát.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. 1 2 3 törzsanyag 8 . § (1). három napon belül kell teljesíteni azzal. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett. vagy ha az egyszerű megítélésű. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. 96. hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). Az ügyfél kérelmére indult eljárásban.§. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. 93.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást.az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt.az adózás rendjéről szóló 2003. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. . Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: .az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. § (2). Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. . Alkalmazott jogszabályok: . . a tájékoztatást elektronikus úton. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza.§ (1). – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. ha ezt az ügyfél kéri. Az értesítés mellőzhető például. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. évi XCII. 107. törvény 5. iktatási számát. a helyi lapban stb. 125. .az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. §.

11/B. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. lerontja. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. A kérelemnek megfelelő döntés született. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. évi XCIII. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni. erről hivatalból kell gondoskodni. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. akkor erről határozatot hoz.” Az Áht. a hatóság pedig annak plusz 50. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. törzsanyag 9 . így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek. 73. törvény (a továbbiakban: Itv.-et. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. évi XXXVIII. (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg. feltéve. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét.

törvény (Hírköztv. illetve a Ket. felügyeleti szervként a 107. az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). mint egységet jelöli meg jogalanyként. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. 115.) 9.ha törvény másként nem rendelkezik . 10. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. A Hírköztv. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. § és 16. ha jogszabály másként nem rendelkezik.) 9. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. 23. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. Az ágazati törvény a hivatalt. Ezen rendelkezés megszövegezésével. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört.) 116. mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. törvény (Etv. a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. törvény (Ket. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű.A Közigazgatási Eljárás . §-ban meghatározott. és 108. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. 116. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. § (1) bekezdése szerint. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. b) gyakorolja . illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. 1 2 3 10 törzsanyag . hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. 116. A hatóság irányítását a Kormány. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. felügyeletét a miniszter látja el. illetve döntését. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. §)}. úgy is megfogalmazható. 116. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű. évi CXL. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. A Ket. évi C. évi C. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Megoldás: A kérdés. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört.) rendelkezései szerint jár el. A Ket.

rendelkezései szerint jár el. ami szintén megfelel a Ket. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. Ugyanis a feltéve. de meg nem engedve logikán haladva. 9. hiszen a 108. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását.§ (2) bekezdésének. Az Etv.-nek módja lenne eltérni. Az Etv. 116.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. amely. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni.§ (2) bekezdésével összhangban. bármely szabályától való eltérésre. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja. ami jelen esetben megtörtént. felügyeletét a miniszter látja el. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi. 13. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány. Az Etv. 23. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. hatálya alá tartozó eljárás. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv. szabályai alól az Etv.-nek. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. amennyiben a Ket.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. mert ilyenkor mód van a Ket. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. 16. A Ket. alkalmazása körében vizsgálni kell.

tárgyalások alkalmával felvett.évi 24. Jogszerű megoldás. ha a Ket. 39. Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. több-. s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait). hogy valaki aláírása kimaradjon. akinek (akiknek) nyilatkozatát.tvr. Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak. így elkerülhető az az esetleges hiba.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott.például kisajátítási eljárásban . azt az azon az oldalon nyilatkozatot.A Közigazgatási Eljárás . hogy a tárgyalások alkalmával. 1 2 3 12 törzsanyag . illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. 39.

így az jogerőssé vált.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. rendelet 6. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány. D. ügyfélképesség Özv.) Korm. hogy tudomása kell. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását. mely alapján megállapítható. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. így a fellebbezéshez való jog is. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is.) 15. tv. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. hiszen a 32/1999.17. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. illetve aláírását. évi CXL. hogy legyen a kérelem benyújtásáról. Az eljárás megindításáról szóló Ket. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. jogos érdekét az ügy érinti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása.B. 2.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. törzsanyag 13 . ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell.B.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. akinek jogát. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. 29. 29. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. arra hivatkozással hogy D. (II. (továbbiakban: Ket.

K. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. hogy ugyanezt a jogát Németországban. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. K. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. aki azt tanácsolta neki. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. azért. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. majd miután két hónapig nem történt semmi. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. Álláspontunk szerint a Ket. magyarországi ismerőséhez fordult. magyar állampolgár férjével. egyben türelmét kérte. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy.-t értesítette. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. K. Németországba kiérkezve. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. jelezve. hogy mit is tegyen. A Ket. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. hogy eljárását minél előbb fejezze be. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K.A Közigazgatási Eljárás .-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. K. hogy a hatóság a mulasztást követően. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. K. K. ezek után tanácstalanságában. Figyelemmel arra. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. K. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. amikor a konzulátushoz fordult. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. érvényesíthesse. Tekintettel arra. jogsegélyt problémájának megoldásához. továbbá ellenőrzi. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. K. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. egy év időtartamra. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. szakszerű eljárásában türelemmel várt. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. Az nem vitás. K. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. telefonon keresztül. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. 1 2 3 14 törzsanyag . bízva a magyar hatóság gyorsaságában. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. munkavégzés céljából. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. és a konzulátuson kérjen segítséget.

szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. az Ötv. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. § (3) Jogszabály felhatalmazása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. illetve konzuli szolgálat jár el. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 .

amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. és addig eljárását felfüggesztette. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. teljesítésére. F-né adózót. melyet ügyvéd ellenjegyzett. Egyrészt. az adóhatóság felszólította. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. hivatalból történő eljárás indítás. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. 1 2 3 16 törzsanyag . hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. cselekvőképesség. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. V. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. hatóságok egymás közötti kapcsolata. mert tisztázatlan.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség.” Előadta továbbá. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. tekintettel arra. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. Az alkalmazandó szabályok a következőek. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. ajándékozási szerződéssel. másrészt azokat a szerződéseket. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól.A Közigazgatási Eljárás . A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004.

azonban egyértelmű. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. hiányzik. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. és kérte. Z. Az ügy más oldalról megvizsgálva. Z. –nak mindkét karja csonkolt. ha ezt K.§-a rendelkezik. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. azok is elláthatják a névírói teendőket. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. a Ptk. hogy a hatóság. törzsanyag 17 . K. A megtagadás indokául azt hozta fel. nincs eljárási képessége. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. az 1959. hogy írni nem tud. gyámhatóság megtegye. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. illetve könyöktől felfelé csonkolt. 40. nem kívánja. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. lássa el a névírói teendőket. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. évi IV. Ugyanis nem arról van szó. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. A képviselet szabályairól a Ket. nem is tartalmaz szabályokat. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. megállapítás ahhoz. ezért részére gondnokot kell kirendelni. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. hogy szemmel látható. A hatóság ügyintézője K. illetve. Igaz. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. Z. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. Erre vonatkozóan a Ket. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. hanem az a fizikai képessége. Z fővárosi lakos. Z. tehát nem kell különösebb szakvélemény. hogy K. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. Összefoglalva azért.

ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. 42. Az ügyfél hivatkozása hibás. sem a polgármesternek a befolyásától.§. a polgármesterrel. Az ügyfél bírósághoz fordult.§-a rendelkezik. fokú hatóság felettes szervéhez.(9)(10) bekezdéseire. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. Az eljárás megkezdésekor a kft. Hivatkozott a Ket. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését.A Közigazgatási Eljárás . mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. Az első kérdés hogy a választott vezető. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. A képviselet szabályairól a Ket. hogy kéri másik hatóság kijelölését. 1 2 3 18 törzsanyag . mely telepengedély köteles. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani. kérelmében előadta. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával.43. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette.

A képviselő a polgármesterhez fordult. és d) igazolja.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. rendelet a hatósági közvetítőkről 1. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. évi XXIII. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. hogy a képviselő. hogy amire a képviselő gondol. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. részletesen lásd ezt a Ket. de elhárította a képviselő ajánlatát. A Ket.u. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. ha a szanálási eljárásban. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. aki azzal hárította el az ajánlatot. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. azzal. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . illetve az ellenérdekű ügyfelek között. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. hivatkozott arra.) Korm. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. 41. 9. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005.X. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. Az építéshatóság vezetője megköszönte.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. majd az alábbiakban látjuk. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. jelentős hányaduk beteg. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról.41-51. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. Való igaz. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. közvetít a hatóság és az ügyfelek. 41. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. cikkében meghatározott családtagja. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. életszerű”. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló. hogy letette az 1. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. hogy a választókörzetébe tartozó L. Kezdeményezésének indokául előadta. aki a) büntetlen előéletű. (IX. 2.§-ban. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. Az életben gyakran előfordul. stb. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. „magánemberként” megjegyezte. a döntés várható időpontjáról. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 1968. aki közigazgatási szakvizsgával. törvény 25.

.

telephelye szerinti székhelyű. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet.K. illetékességgel. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket. azonos hatáskörű hatóságnál. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M. lakcíme. 5 napos határidőt állapított meg. M. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. hatáskör. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. figyelemmel arra. illetve a foglalkoztatójának székhelye. azzal a különbséggel. szemben a korábbi Áe. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. M. illetékesség megállapítása M. majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg.K. 38. törzsanyag 21 . érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. annak ellenére. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét. szabályozással.K. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. felesége ettől elzárkózott. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét.K. 22. M.§ (2) bekezdésével. chernelházadamonyai állandó lakos. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását.K. Az áttételre viszont a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve.

hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. így a Ket. sem védőzónákkal. (I. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. és az Ümr. az eljárás megindítása előtt beszerzett. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. A Ket. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8.) Korm. 15. november 1. A Ket.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek. hogy az esetleges zavaró (zaj. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. Az Ümr. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. 172.pl. az ügyfél által beszerzett. §-ának (3) bekezdése. rendelkezése között nincs összeütközés. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. Ezzel biztosítani lehet. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak.az egyéb feltételek megléte esetén . Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével .a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. A 2005.) Kormányrendelet a 6. § (5) bekezdése a Ket. 29. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. bűz okozásával. 1 2 3 22 törzsanyag . (VI. amely felhatalmazást ad arra. 44.kell meggyőződni arról. § (3) bekezdései a Ket. 44. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. (I. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. s az egyéb feltételek is teljesülnek . A Ket. rendelet (továbbiakban: Ümr. § (4) 18. 22. amennyiben a hatósági. hanem minden esetben a helyszínen . illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. 11. zaj keltésével.) Korm.a domborzati viszonyok. 6. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. Ehhez kapcsolódik a Ket. új szabályait nem kell alkalmazni. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. bűz stb.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. Ket. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. füst kibocsátásával vagy egyéb módon . 17.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6.22.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás. § (4) (6). amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket.

amelyek . Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 . hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak.közízlést sértenek. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. Nincs akadálya annak. kivéve. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést.különösen vendéglátó üzlet esetében . hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. vagy megtiltson olyan cselekményeket. illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. 101. A Ket. sem attól. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás.

melynek lényege az volt. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Konkrét ügyben a KEt. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. nyolc napon belül végzéssel elutasítja.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását. által bevezetett új jogintézmények között a 30. következésképp megállapítható. ha . Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. majd őket ismételten „adja össze”. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006. hogy a jegyző házasságukat. bontsa fel. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. . másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. hogy addigi züllött. és a kérelem áttételének nincs helye. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. 1 2 3 24 törzsanyag . Furcsa kérésük indokául azt adták elő. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. .az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. hogy a kérés – közigazgatási úton .lehetetlen teljesítésére irányult. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották.

5. 124.§.§. 124. Az Art. 13. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. 81.tv. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art.§ törzsanyag 25 . és nem vizsgálta azt.§. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. azzal az indokolással. pontjára és az Art. A Ket. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. (2) bekezdés b. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is. mert automatikusan a Ket. hanem hatóságként jelent meg. mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket.évi XCII. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól.§. hogy a Ket. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen. 81. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie.§.-hoz). az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen.

mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés. A Ket. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. az ügy tárgyára vonatkozó”. 44. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát. 44. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani. Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. § (2) bekezdése. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. való igaz. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket. 44. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot. a Ket. 1 2 3 26 törzsanyag .§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással.

és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani.és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek. A jogszerűtlenül kiállított adó. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. mert az illetékekről szóló 1990. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. mely kérelmet az eljáró a Ket. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. hogy a Ket. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. vagy valótlan adat. Ezen ügyben a Ket. 83. 83.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni.§ (2) bek. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. A Ket. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. törzsanyag 27 .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma. 105. évi XCIII.).§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar. hogy az adó. A 84. A Ket.és értékbizonyítványban foglaltak ellen. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. tény állapot igazolását kéri.§ (6) bek. tekintettel arra. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. ha ezt jogszabály előírja. hogy egy ingatlanról kiállított adó. és a Ket. törvény 101. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. 84. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. polgári jogi jogviszonyról lévén szó).értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. ha az adó. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték). továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó. amelyben a hatóság . hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő.és értékbizonyítvány kiállítását. 84. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. Bár a kérdésből nem derült ki. 82. Vélelmezzük. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. mivel az ingatlanra.

A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen.dr. §. kérdésének lényege a követező volt A Ket. törvény 1 2 3 28 törzsanyag .évi LXV. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A bizottság döntését azzal indokolta. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. önkormányzati hatósági ügyben eljárva. §-ai az irányadók.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. §-18.C. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület.a helyi önkormányzatokról szóló 1990.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. 14. 42.B. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. Az önkormányzat működésére. mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. 12. Az önkormányzati feladat. 8. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el. Alkalmazott jogszabály: . hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. Az Ötv.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását. döntéshozatali eljárására az Ötv. elutasította özv. város önkormányzatának szociális bizottsága. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy.

A Ket. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet. A Ket. A 69. továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. szerinti adatokba. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is. épületek körét. mind a jegyző elutasította.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe. végzés tervezetbe.§. engedélyezésének feltételeit.).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság.és kivonat készítés.§ (6) bek.nem ügyféli pozícióban levők részére A. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. 69. védett adatokba stb. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe. törzsanyag 29 . Ezért szükséges annak minősítése. 68. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire. 68. város településfejlesztési bizottsága illetve. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket.§. védetté nyilvánított területek. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. másolat.§-ának (6) bekezdése nem a 68. A kérdés szerinti 69. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását. A 69. a Ket. Ket. vagy a képviselő-testület tagjai sem. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. kérdésben hivatkozott 69. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek.

illetve mások elmondása.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. Ezt a következők biztosíthatják: . . ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. védett tanú. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. Egyben felhívta a tanúként idézett B. szabályszerűen megidézett tanú.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt. tanú képviselete B. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki.G. . aki azt állította magáról. amelyeket saját észlelése. A Ket. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. kérheti adatainak zárt kezelését.a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni.a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. 46. 1 2 3 30 törzsanyag . miszerint ha személye ismertté válik. hogy a hatóság a Ket.G. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. amit tudnia kell. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat.-t hogy támassza alá állítását. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. Ha a tanú valószínűsíti. körülményt illetően. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. 48.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. arra azonban lehetőség van.

márpedig a Ket. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. hogy a korábbi határozatot. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. törzsanyag 31 . alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. 30. alapján hozták. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. 30. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. illetve határozatokat még az Áe. tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. alapján hozták. hogy a Ket. ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. ha előzőleg már a Ket. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának.

illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz. hogyan „tájékoztatja” az érintetteket. 20.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F.a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. törvény 20.§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról. (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen. mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek. határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni.történő . (II. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. 1 2 3 32 törzsanyag . 11.külön jogszabályok alapján .) KTM rendelet 1. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes .a változtatási tilalom kivételével .elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó. évi LXXVIII. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja..§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az . működő ingatlan tulajdonosokat. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat. illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el.

törvény 336. Többekben felvetődött hogy a Ket. de az szerepel a Ket. évi LXXXIII. 12. Az Ötv.§). amikor a Ket. állapít meg. 109. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. rendelkezései között.-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. a kizárás szabályozása). Az Ötv. Az Ötv. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni.(2005. az eljárást megszüntető. amelyeket az Ötv. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. Kérdésként merült fel. mint döntési formát.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. (pl. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A Ket. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. által nevesített végzés. mint döntéshozatali forma és az Ötv. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. 98. mert ugyan az Ötv. 11. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. nem nevesíti a végzést.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. törzsanyag 33 .

ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. vagy onnan szerezhető be. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek. törvény a leltározási. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. környezettanulmány felvételére vonatkozó. 1 2 3 34 törzsanyag .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. illetve irataiból szerezhető meg. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket. törvény 107. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta. önkormányzati szervnél van). valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. évi XXXI. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. évi XXXI. Kérdés. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. környezettanulmányt készít.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. 26.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

tisztántartását végezzék el. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. jó karbantartása. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. járdák találhatóak. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. mert úgy érzik. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését.és intézkedési rendszer. Tekintve. használójának feladata. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. mint a polgári védelem helyi szerve. az életben maradás feltételeinek biztosítása. hogy a településen zömmel idősek. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. nyugdíjasok élnek. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. azért nem jöhet szóba. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. A polgármester 10. úgy vélte. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. nem rendelkezett. 1 2 3 38 törzsanyag . hogy az átereszek gyomtalanítását. rendeltetésszerű joggyakorlás H. a honvédelmi kötelezettség része. de többen jelezték. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. jó karban tartását. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. A másik lehetőség. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. sulykolása. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. község belterületén már jórészt portalanított utak. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet. amelynek célja a fegyveres összeütközés. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. vagy bárhova. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta. a gyakorlat célja. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. Ezek után a községi jegyző. illetőleg a területi. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. feladat.

az kifejezetten előnyös. és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul.a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel . Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .§(4) A hatóságtól .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie.a 20.A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19.

továbbá azt is beleírta végzésébe. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. végzésének indokolásában hivatkozott arra. és a kérelem elkésett. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt.. A Ket. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. vonatkozó szabályai a következők: 30. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. 2006. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. melyben azt kérte az adóhatósághoz. 1 2 3 40 törzsanyag . és a kérelem áttételének nincs helye. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. g) a kérelem tartalmából megállapítható. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. és újrafelvételnek nincs helye. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. ugyancsak nem volt helytálló. hogy az ügy nem hatósági ügy.

§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. A döntéshez elsősorban a Ttv.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot.§ (3). hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. és bejelentették az építési hatóságnál.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. 12. de kérésük nem teljesíthető. törvény 12.B.§.) 12.§)]. A Ket. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. törzsanyag 41 . Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. A társasházakról szóló 1997. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. s annak a pernek mi lett az eredménye. évi CXL. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. hogy a közgyűlés határozatát. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. azt felveszi. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. törvény 32. Törvényszöveg környezetéből) 32. A társasházi döntés. évi CLVII. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. jegyzőkönyvezték. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot. 2004. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. törvény (a továbbiakban: Ttv. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. hogy a Ttv. melyet szóban terjesztettek elő.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást. s hogy azt később érvénytelenítették-e. A Ttv. 32. évi CLVII.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál.M. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján.-né és P. 12. Tekintettel arra. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. 12. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. a hatóság az eljárást felfüggeszti. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. Kérésüket. amikor megjelent a hatóságnál H. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét.

vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. kiegészíti. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. I. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. fellebbezni bármely okból lehet. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. Fellebbezését elutasították. fellebbezés. Hivatkozott arra. ha a) azt jogszabály nem zárja ki.Sz. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. módosítja vagy visszavonja. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. Az eljárás felfüggesztése 32. Ennek ellenére I. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. kivéve. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. a hatóság az eljárást megszünteti. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. nem hivatásszerűen. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik.Sz. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. az alábbiak szerint rendezi. bírói út igénybevétele I. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Egy sajnálatos baleset következtében I. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. 1 2 3 42 törzsanyag . A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése.Sz. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. a hatóság az eljárást felfüggeszti.Sz. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. keresetet nyújtott be a bírósághoz. hivatkozva arra. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. Fellebbezési kérelmében előadta. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. és kötelezték annak leadására.

és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. törzsanyag 43 . és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. 13. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. megváltoztatja vagy megsemmisíti. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004. bevonásának. akikkel az elsőfokú döntést közölték.(VIII. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. rendelet 12.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. 105. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.)BM. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. az elsőfokú döntést megsemmisíti. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. értékesítésének.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést.31. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. § (1) A lőfegyvertartási engedély . és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli. ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. §-ban biztosított jogával. (3) A lőfegyver. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni.

§ Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának. szervezetnek történő elidegenítését. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett . megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. örököse köteles megfizetni. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. § (1) A talált lőfegyvert. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. szervezetnek történő elidegenítését. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.lőszerek. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. 16.és Lőszervizsgáló Kft.és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . A lőfegyver. vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. § (1) A lőfegyver. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. és az arra jogosult a lőfegyvert. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. a 14. 19. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. 18. 17. kezdeményezheti annak hatástalanítását. 15. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. A fegyver. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. 22/1991.kérheti a lőfegyver. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) A lőfegyver. 15. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül .a felmerült költségek levonása után . (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel.) NM rendelet a kézi lőfegyverek. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. a 14. (3) A lőfegyver. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. lőszer (töltény) tulajdonosa. kezdeményezheti annak hatástalanítását. a Vizsgálóhoz történő szállításáért. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. (XI.a tulajdonos részére ki kell fizetni. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. a lőfegyver-kereskedő halála. gáz. vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver.

mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel. 31.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv . A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. illetőleg .) EüM rendelet 13. hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli. Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon .mindkét alkalmassági csoport tekintetében . vagy ha már arról határozatot bocsátott ki. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték . A tények ismeretében. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben .mindkét alkalmassági kategória esetében .ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be . Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra. illetőleg pszichológus.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981.már alkalmasnak minősítette. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével .és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot . hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. (III. Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5. amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. és megvárja az orvosszakértői véleményt. aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be.az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. 11.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. 12. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt . továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. 10.az Országos Ideg.az általa vizsgált szempontok szerint .a II.

Hivatkozott arra. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. illetve amikor tapasztalta. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. A hatósági szerződés akkor köthető. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság.R. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. Ez a tény arra bátorította az adózót. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. Törvényben. emellett az sem volt megállapítható.G. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben.a szerződést írásba foglalják. megtámadása Az M. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. az ingatlan tulajdonjoga nem.azt jogszabály lehetővé teszi.T. A hatósági szerződés alapvető jellemzője. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. hogyha az adóhatóság és ő. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége. és példaértékű lenne. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. a kisajátításban. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. ha . akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. Az adótartozás összege tisztázott volt. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat. hogy arra a következtetésre jusson. . érvényessége. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. a településfejlesztés és településrendezés körében. 1 2 3 46 törzsanyag . A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára.

. akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. A szerződés. Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157. Az Art.az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: . § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.évi XCII.a hatóság. .törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 .a kikiáltási árnak megfelelő értékben . . illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: . amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni. 35. hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal.az adózás rendjéről szóló 2003. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor. mint általában a szerződések. hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges. ha: . A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható. Előfordulhat. a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter. ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek. figyelembe véve az addigi teljesítést. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: .a felhívás eredménytelensége esetén. a felek akaratából módosítható. vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről.egyezséget köthet.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Szerint az adózó egyezségi. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést.

azzal.) 10. ítélete az 1952.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. évi LXXVIII.) 206. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. Hangsúlyozta.) 26. összeférhetetlenség. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. utca sarkán található közterületre. r. Hivatkozott arra. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. azt a közterület-használat engedélyezéséről. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. törvény (a továbbiakban: Pp.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. 1 2 3 48 törzsanyag . amely érinti a felperes által használt közterületet is. 1. hogy az Önk.) 30. Az ítélet indokolása szerint B. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. (XII.§ (1) bekezdésébe.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg.-i Á. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki. törvény (a továbbiakban: Áe. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. az építési engedélyről. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített.) Ök.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. amelyben annak. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek.hatályon kívül helyezését kérte. utca . A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. r. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. Város Polgármestere 2004. valamint az alperes és B. Kifogásolta. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. semmisség A felperes 1989. Kérte továbbá annak megállapítását. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. Kifejtette. Hangsúlyozta. Kifejtette. hogy az Önk. hogy az Éptv. törvény (a továbbiakban: Éptv. A felperes keresetében az alperes határozatának . illetve a használati díj egy részének törléséről. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül. B. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége. hogy nem tisztázott. évi III. hogy mind a perbeli közterület. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. se nem haszonélvezője. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. r. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. Előadta. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. Kifogásolta.D. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. 30. vendéglátóegység elhelyezésére. hogy az Önk. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. r. hivatkozással arra. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. város rendezési tervéből megállapítható. 10. számú rendelet (a továbbiakban: Önk. amelyre 1989. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. évi IV. Hangsúlyozta. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását.az elsőfokú határozatra kiterjedő .§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

Város Polgármestere határozatának az a része. oly módon. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. Az alperes tehát jogszerűen járt el.mint másodfokú szerv . és előírja az eredeti állapot helyreállítását. A helyi önkormányzatokról szóló 1990.soron kívül. A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. a helyi közutak és közterületek fenntartása. A 8.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat.jogszerűen járt el. Általános elv. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. hogy az alperes.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. törvény 1. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta. kártalanítási igény nélkül megszüntethető.mint elsőfokú szerv -. amikor az alperesi határozatot . Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget.kérelemre vagy hivatalból . mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. Az 1. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását.ezen részében nem helyezte hatályon kívül.és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. illetve. 34. Egyrészt az Önk. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester . Az Önk. a település-rendezés. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. r.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot .és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. Az Önk. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 . Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően .§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása. illetve az alperes képviselő-testülete . Az Éptv.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. ha az engedély érvényét veszti. 10. 10.121. továbbá az épület elbontására kötelezte. 52. hogy a közterület használata közérdekből. r. 30. r.helyreállítani [Önk. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az Éptv. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált. A Ket. r.§ (1) és (4) bekezdése]. r. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. r. szabályait alkalmazta. évi LXV. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta. Az Éptv. A Ket. az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése. a felügyeleti szerv . 20.B.minden kártalanítási igény nélkül . kihirdetése napján hatályba lépett. 13.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. haszonélvezőjére vonatkozik. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait.

részben hatályon kívül helyezte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.§.az elsőfokú határozatra kiterjedően . 275. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. 1 2 3 50 törzsanyag . Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. 34. tv. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör.§. 30.§).§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott. 52. az alperes határozatát . évi LXXVIII. 13. és a Pp. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem.§.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el.

A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt.-ben definiált fogalma az Áe. akinek (amelynek) jogát. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. Egyes. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. amely. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek). július 16-án közzétett.-ben is szerepel. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet. illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. és ha annak hiányát állapítja meg.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. kibővített ügy fogalmára. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. illetve ügygondnok kirendelését kéri. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. Az Áe. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést).§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket. amelynek feladatkörét az ügy érinti. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. módosításához. 15. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. A Ket. helyesen. amely egyértelműen kimondja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. lista alapján hozta meg. (kiemelés a Ket. számában. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna.2005. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. Az ügyfél fogalmát a Ket. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának.

egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására. 1 2 3 52 törzsanyag . másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. melyek a cég beruházását érintenék. kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban. és határozatot adott.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. mely szerint: . Nemcsak a Ket. hogy a testület hozta meg a döntést. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. Magyarországi képviselője. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat.a tájékoztatáshoz való jog. annak ellenére.a BDWG Ltd. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. károkozás. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. A cég munkalehetőséget. de jelenleg magánkézben vannak. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. mind a jegyző. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület. kijelentette ő nem tehet semmit. valamint infrastruktúrása okán is arra. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. alkalmas arra. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat.) szabályainak semmibe vételét mutatja. hogy azokat az ingatlanokat. figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. felettes hatóság intézkedési kötelme. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti.évi LXV. hanem az önkormányzati törvény (1990. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. hogy ott cégüket letelepítsék. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás. ő azonban ezt azzal hárította el. hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . városát alkalmasnak látták.tv. kártérítési kötelem V. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet. illetve telephelyet keres. továbbá az önkormányzat segítségét abban.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . ügyfélképesség. közlekedési adottságai. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. Ekkor a jegyzőhöz fordultak. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. A tulajdonosok tiltakozása során. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. akiknek már a testületi ülésen is . hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól.

A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. Ezt is biztosítandó. és az új. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. az Áe. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. (Az Áe. itt csak az a megoldás lehetséges. az Ötv. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. hogy a hatóság a mulasztást követően. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. A Ket. szabályainál részletesebb szabályokat. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. de az ügy nem vonható el. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. hatósági nyilvántartás vezetéssel. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. Felvetődik továbbá az a kérdés. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen.. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). jogszabály úgy rendelkezhet. de koncepcionálisan nem változtatja meg. a Ket. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. továbbá ellenőrzi. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. A hatóság mulasztása A Ket. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

.

A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. A II. A Kft. miután a Ket. A hatóságok.N. 110. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. hogy bírói keresettel élt. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. az eredeti állapot helyreállítását. önkormányzat illetékességi területén. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. bírósághoz fordult jogorvoslatért. álláspontját! Megoldás: A Ket. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható.M. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. Elemezze jogilag a Kft.-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. törzsanyag 55 . ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. A jogellenes működés során egyebek mellett. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is.T.

Kj.) 330-332. 14.§ (3) bekezdése.§. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. Pp. állásfoglalása (a továbbiakban: KK.§ (4) bekezdése.§ (2) bekezdése).) 29. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt.§ (1)-(2) bekezdései). 145. törvény (a továbbiakban: Áe. április 7-én kiadott KK. 2/2006.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. hogy az 1994.sz. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. évi CXII. sz. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. A 2005. indokolással ellátott végzésben dönthet. ezért szükséges a KK.§. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján. II. §-ai is módosultak. (Áe. évi LXVI. 14. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. 72. illetőleg foganatosító szerv. jogegységi határozatot: 1.143. 63. évi IV. (Ket.) és a Pp. évi CXL. sz. törvény (a továbbiakban: Bszi. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. törvény 110. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. III. vagy felettes szerve .§.14. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. 101.§. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. november 1. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp. 148-149.§. Art. 127-128. állásfoglalás az 1957.§. §-ain alapult. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.hivatalból vagy kérelemre . azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta. 109. Indokolás: I.§. 160. sz.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak. törvény (a továbbiakban: Pp. Időközben. és a törvényben meghatározott esetben azt is.§) A KK. sz. § (1)-(3) bekezdései. 332. sz. törvény (a továbbiakban: Ket. évi XX. 2004. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését. § (3) bekezdésében. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. évi III.évi CXL. 85. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. törvény 47. illetve. 14. a 2003. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 1 2 3 56 törzsanyag . a Ket.332. 3. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia.§.II.) 72. 110. 2. 2005. 2. 330-332. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp. § (1) bekezdés a) pontja. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható. 85. törvény (a továbbiakban: Art.§. 104.II. 31.. Sz. 332. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart.. 14.

II. akár kérelemre elrendelhette. 104. ezeket az eseteket a Ket. § (1) bekezdése. 110. vagy adót. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. szabályai is módosultak. 324.I.91. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. napjáig hatályos Pp. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. és a Pp. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. 14. 86. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. 173. A Ket.dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. 189. § (5) bekezdése. ha az arra okot adó körülmény megszűnt. A Ket. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . (Art. törvény 1-47. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. pontja. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. 110. évi XCI. § (4) bekezdése szabályozza. 98. évi XVII.) 4. A 148. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. IV. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. sz.. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. az Art. Az Art. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. Pp. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák. 148. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. 109. törvény 12. hatályát vesztette. A Ket. A Ket. 332. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban . 130. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. 3. § (4) bekezdése. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. § (1)-(3) bekezdése.I. rendelkezéseit kell alkalmazni. adófizetési kötelezettséget. § (3) bekezdése értelmében. állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. törvény (a továbbiakban: Art. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. I.az Áe. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. A Ket. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. 2005. (Ket. adóügyekben az Áe. 2005. § 1-4. 127. hatálybalépésével az Áe.§) A 2005.hivatalból és kérelemre is . 148.I. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. (Pp. 330. évi LXXXV. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. 98. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. 101. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. a bíróságnak a végzését indokolnia kell.§ (1) bekezdése. november 1. hogy ha az Art. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. § (1)-(3) bekezdése. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv. illetve 94/H. (Ket. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi.kimondta. § (1) bekezdése . (Ket. §) A Ket.

§. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként .eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak.kérelemre bármikor elrendelheti. § (4) bekezdése). arról végzésben kell döntenie.az ügy érdemében hozott . a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. fellebbezésre való kioktatást. 143. § (2) bekezdése). Az adóhatóság az adós kérelmére. vagy a Pp. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . 110. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló . 148. §. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt.II. a Ket. § (2) bekezdése). A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . 143. 143. november 1. adófizetési kötelezettséget. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. 332.a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. vagy sem. 160.II. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. Egyéb esetben a Pp. 148.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. 5. (1) bekezdése). 127. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap. 332. Art. § (3) bekezdése értelmében.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel . § (1) bekezdése). illetve folytattae tovább (Ket. II. §-ában és az Art. § (3) bekezdésében. vagy végzésnek. ha erre törvény felhatalmazást ad. napjától hatályos Pp. 332. illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást. az Art. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell. kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. §.II.II. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős . ezeket az Art. hogy ha az Art. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. és a Pp. Az Art. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából.§ 104. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. IV. illetőleg azt. §. § (4) bekezdése. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell. 110. § (3) bekezdésében. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art.. 332. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.§ (3) bekezdése..a Ket. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. A Ket.részeit támadja-e. § (4) bekezdése). 160. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. 101.§. 110. 2. 13. A 2005. 149. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. 145. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. figyelemmel kell lennie a Pp. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. II. továbbá. az erre nyitva álló határidő a Pp. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. az adóügyekben . A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra. 109-110. 1 2 3 58 törzsanyag .II. 160. hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket.kizárólag kérelemre lefolytatható .II. szabályait kell alkalmazni. illetve hogy a közigazgatási szerv. § (1) bekezdése akként rendelkezik. rendelkezéseiből következik. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza. 128.II. vagy adót. Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. 332. § (2) bekezdése) . §. hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. §. 143.II. vagy sem. § (1) bekezdésében foglaltakra is. 145. Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e.

27. a fél által előadott okot. sz. (5) bekezdés a)-b) pontja). 143. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. 212.II. sz. a bírósági felülvizsgálatra. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során.a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. a végrehajtható okiratokra. mivel ez a Pp. 32. 160. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó. II. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. tényeket. 105. 5. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . a fellebbezésre. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni.II. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. 110. 14. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak.: Ket.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. és a kérelemben előadott okokat. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. 332. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. (1) bekezdés a)-b) pontja. és határozatát a Bszi. § (1) bekezdésében meghatározottakat. § (1) és (2) bekezdése értelmében . § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. (Pl. A Bszi. 148. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. (4) bekezdés c) pontja. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . adatokat. Mindazokban az ügyekben. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. §) . amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 . A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb.a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. körülményeket igazolja. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági.II. Az Art. körülményt is. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő. 14. §.vagy a Pp. illetve ha köztudomásúak. ezért a Pp. Ennek közzétételétől a KK.

a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. adat vagy bizonyíték. napon. 2003. hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található. ennek során kiderült. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről. ha . Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. de felhívta az ügyfél figyelmét. hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . tekintettel arra. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. hanem a Pp. adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása). a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. évi CXXVII. és .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). adatról vagy más bizonyítékról. A hat hónapos határidő jogvesztő. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. és . ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. adatról vagy más bizonyítékról.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap. hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt.az újonnan felmerült lényeges tény. a határozat meghozatala előtt már meglevő. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek.

vagy más bizonyítékra alapozza.jogerős határozatát módosítja. A Ket. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. a következő határozatokat hozhatja meg: .jogerős határozatát visszavonja. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek. hivatkozás alatt.azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy. a Ket. Pontos megjelölését lásd az 1. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. vagy 2 . Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. . . hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. . alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. ha . Erre figyelemmel a Ket. oly módon. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. kimondja. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . főszabályától eltérően megállapított.az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. . elfogadva. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. amely az első fokú határozatot hozta. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja. a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. vagy . A törvény meghatározza mindazon eseteket. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. vagy ha ez kizárt. ha az újonnan ismertté vált tény. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye.az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. adatra. . tehát abban az esetben is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele.

rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). §] Alkalmazott jogszabályok: . A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48. . törvény 48. illetőleg . hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. § (2)-(4) bekezdése].-ben nem szabályozott. olyan rendelkezéseit. § (2) bekezdésének b) pontja. míg a Ket. szabályai alapján annak minősül).. évi CXXVII. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket.az újrafelvételi eljárásra [Ket.az adatok igazolására [Ket. jelentős mértékben bővíti ./A §. .tételesen felsorolja a Ket. 29. törvény 5. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek. hanem ki kellett zárni. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. egyes. §]. évi XCII. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. évi CXXVII. hogy a Ket. stb.§ 1 2 3 62 törzsanyag . 112. az a rendelkezés. § (2) bekezdésének b) pontja]. rendelkezései közé (pl. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. § (9) bekezdése]. Másfelől az Art. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó. amely felülírja a Ket.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében . melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. 113.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.-nek . elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát.az adózás rendjéről szóló 2003.a kivett eljárások körét. melyek vonatkozásában a Ket. szerint nem eljárást megszüntető ok. 5. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény .valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. az Áe. 13. hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. 36. vagy a méltányossági eljárásra. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette.jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. § (2) bekezdése . . a Ket. illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. újrafelvételi eljárás). §-al. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. (Ilyen pl. azon szabályait. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art.a méltányossági eljárásra [Ket. továbbá kiegészült a 48/A. Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. Ennek alapján az Art.

VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P.az adózás rendjéről szóló 2003. törvény 120. fokú hatóság erről is tájékoztassa. Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törzsanyag 63 . Alkalmazandó jogszabály: . törvény 120. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. A Ket.§ (6). ezért célszerűnek tartjuk. Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. Egyebekben a Ket. I-IV. 31. §. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. úgy az eljárást megszünteti-e. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. §. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. évi XCII. hogy a felhívásban az ügyfelet a II.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. 95. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. (2) bekezdése alapján a Ket. § (6) bekezdésében foglaltakat.

kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. A hatóságnak elemeznie kell. Ehhez vizsgálni kell.d. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el.I. továbbá az ügyfelet érintő. és nem azonos a Ket. Alapfeltétel. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. Időbeli korlátként a törvény meghatározza.§ szerint nincs helye fellebbezésnek ….§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. 113. ha a következő feltételek együttesen fennállnak.§-ra hivatkozva. 113. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására.§ d.§-ában szabályozott méltányossági eljárással. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. 1 2 3 64 törzsanyag .. 100. További feltétel. További előfeltétel. 100. A Ket. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. A törvény kimondja./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V. város önkormányzatánál. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. A 100.) pontja a Ket. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. amelyek tekintetében a 113. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön.

(2) bekezdése azt az esetet szabályozza. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. erre azt a választ kapta. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz. Hivatkozott arra. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be.F. M. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. A 128. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani.§. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet. Mindebből az következik. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. . ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében. a hatóság döntése jogerős. fellebbezési jogáról lemond. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást.F. ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el.F. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel. fellebbezett a döntés ellen. törzsanyag 65 . 99.§. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. M.

§ (1) Szakértőként nem járhat el az. 1 2 3 66 törzsanyag . akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S.megfontolandó lett volna. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság. ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség . A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki.Szakértő kirendelése (58. hivatalból visszavonja.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz.) Annak ellenére. Ket.Gy. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések . ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték.59. vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. aki tanúként nem hallgatható meg. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt.

§ alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. eljárás jogellenes megindítása esetén H. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. törzsanyag 67 . A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. község polgármesterét. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. közút funkciót töltöttek be. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése.azonnali. a kisajátítás módja Tvr. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. Közérdekű célok. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. melynek érdekében lehetséges kisajátítás.évi 24. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. g) posta és távközlés. hivatkozott arra.és községrendezés. Kérelmében arra hivatkozott. f) közlekedés. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. Ebből a legsúlyosabb. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. igazgatási. 4. Bányászati Rt. b) város. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. közgyűjteményi. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez.tvr. d) bányászat. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. A felügyeleti hatóság döntése alapos. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. közművelődési. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. 1. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. oktatási. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. h) közcélú erőmű létesítése. i) vízgazdálkodás. Kavicskitermelést folytat. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . ha a létesítés. e) honvédelem. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez.

a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. 18. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. és a feltétel nem áll fenn. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. b) semmisségi ok esetén a 121. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. l) műemlékvédelem és természetvédelem. ha a védelem másként nem biztosítható. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. illetve döntését. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: . (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul.évi 24. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. Tvr.ha törvény másként nem rendelkezik . és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására.tvr. 68 törzsanyag . c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. b) gyakorolja . törvény 17. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. ha az másképpen nem biztosítható.a kisajátításról szóló 1976. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. évi XXXII. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. ha a létesítés másként nem biztosítható. gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. Az azonos célra irányuló. ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb. t) szénhidrogén-szállító. m) véderdő telepítése.

az e törvényben foglaltaknak megfelelő . §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. az iskolaszék feladatát nem látja el. szakiskola. Az engedély akkor adható ki. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. hogy a működés megkezdéséhez. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. az XY. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. középiskola. E döntés ellen az iskola nem. Alapfokú művészetoktatási intézmény. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. továbbá azokat az okiratokat. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. A Ket. erdei iskola) beszedett pénzekkel. mind a jegyző eljárását. amelyekből megállapítható. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. Ügyészi óvás nem lehetséges. mert a döntés nem jogerős. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. Mindezek mellett az is kiderült. (4) A jegyző. hatósági ellenőrzés Gy. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. b) nem rendelkezik . városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. indokul azt hozta. illetve fokozatosan megteremthetők. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. kérve. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. jogorvoslat hivatalból. szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. A jegyző. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. foglalkozási. ha az óvoda. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. törzsanyag 69 . illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. illetve pedagógiai programját.

Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett.kivéve. és az ehhez szükséges . etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. ha a fenntartója igazolja. továbbá legalább egy. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Költségvetési szerv esetén a jegyző.kivéve. A jegyző. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport. a nevelőtestületek működése. tanuló befogadására nem. a jegyző. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. tanulói létszám befogadására alkalmasak. § (1) A jegyző. 1 2 3 70 törzsanyag . főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. az e törvény 3. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. A működés felfüggesztése előtt . ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. törli a nyilvántartásból. illetve a hiányosságok pótlására. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek. tevékenysége. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.nem önkormányzati . főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. mulasztás bírósági megállapítását. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is.megfelelő határidő biztosításával . A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. vagy mások jogai. (2) A jegyző. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. E rendelkezést nem lehet alkalmazni.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. továbbá. Nemzeti. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. illetve székhelye megváltozik. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. de a várható gyermek-. a jegyző. 80. döntés. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek.személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. a közerkölcsöt sérti. kollégiumi csoport. (8) Ha a jegyző. s az ott szabályozottak szerint eljárni. (3) A jegyző. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. főjegyző azt vizsgálja. megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében . főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. illetve fokozatosan megteremthetők. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. a közrendet. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. hogy. hogy az új . (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. ha annak oka megszűnt . és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. a jegyző. tevékenységét. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . illetve tanulói létszám fogadása.jogszabályban meghatározott . illetve veszéllyel járna . a közegészségügyet. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. főjegyző a 79. szabadságjogai ellen irányul. A jegyző.

főjegyzőtől.intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. főjegyző .megkeresésére . évi LXXIX. (6) A jegyző. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . a telephelyre a 79. §-ban meghatározott eljárást. a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani. ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. és gyakorolja az ott. Alkalmazott jogszabály: . a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . A bemutatottak alapján. valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. azzal az eltéréssel. főjegyző intézkedik. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. A jegyzőnek.a közoktatásról szóló 1993.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével . és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását.a székhely szerint illetékes jegyző.

Ehhez képest az elhunyt F. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. melyik bíróságnál váltak el. Erre K. és K. B. szeptember 9-ig tartott. az anyakönyvezető. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. E-vel. K. házasságát felbontja. mire K. B. B. férje. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. mert tudja. volt. azon kérdésére. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. amelyet Sz. több. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. Igen. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. K. B. B. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. közölte. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. 77 éves állandó lakos. hogy bejelentse. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. B. Hogyne. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. Nem igazán tudja. aki a város külterületéhez. önnél milyen személyi okmányok vannak. hogy a temetést is tudja intézni. akitől elváltam. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. T. Ezt tudja valamivel bizonyítani. B. mikor és hol. igénytelen háztartást vezettek. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. B. és K. mert arról hivatalos tudomása volt. B. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. B. ahogyan a városban mindenki tudta. K. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. és ő is abban a tudomásban volt korábban. B. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. K. hogy az elhunyt férj volt. B. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. majd feltette a kérdést. Ebben az állt. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. B. hogy a papnál. B. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. különösen azért nem. mert máshol már nem akarták. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. Elvétve egy-két esetet.? K. elővette saját. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. hogy a további ügyeket. mondta ő. 1 2 3 72 törzsanyag . hogy nevezettek házasok. válasza az volt. Ezt követően K. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. hogy az elhunyt és K. a férjével. Feltehető. K. ismét a vállát vonogatta. Azt. K. az elhunyttal. K. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. feltette a kérdést. amely szintén régi típusú volt. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. hogy férjezett D. hogy ő bíróságnál nem járt soha. hanem azt tanácsolta neki. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. majd feltette a kérdést. B. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. B. Az anyakönyvvezető első kérdésére. B. az idős aszszony a vállát vonogatta. a férje a tanyán eléggé nomád. akit K. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. kérdezte. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. B. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. azt jött leadni és egyben kéri. hogy azért. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. szerzett jog E. rendszeresen nyugdíjat kapott. nekem volt előtte egy másik férjem. B. Az anyakönyvvezető.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. szegényes körülmények között élt. azt mondta. amely szerint D. Hogyhogy a papnál. hogy tulajdonképpen miből élnek. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. tekintettel arra. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. senki sem tudta. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. csak azt tudja. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. B. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. és K. mert azt már látta. majd azt mondta. férje néhány nappal korábban elhunyt. hol és mikor intézheti. erre csak a vállát vonogatta. E. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K.

kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. . kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. ez a maguk dolga. Az ügyintéző azon kioktatására. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat. hogy azt derítsék ki maguk. K.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. illetőleg egyéb. . arra a kérdésre.a döntés olyan tényállást vett alapul. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége. szabályozza a semmisség jogintézményét. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott. . amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. illetve indokolásában foglaltaktól. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. A Ket.a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. . lévén. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. lehetővé téve.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. úgy oldja meg. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. azt mondta. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott. hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. B. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. Ezt a Ket. A Ket. hogy ez nem áll fenn. arra a kérdésre pedig. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. . feltéve. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . . ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. . az volt a válasz.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. ezt a törvény már maguknak előírja. A semmisség jogintézményének lényegi eleme. feltéve. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 . hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson.

évi LXXXI. a Tny. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . illetve nyugdíjban nem részesülő. Ehhez képest . törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. 45.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. semmisség szabályai. Joggal merülhet fel a kérdés. Tny. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. Az erre vonatkozó szabály a következő. hogy a Tny. A Tny. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. évi IV. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. feltéve. törvény módosításáról rendelkező 1996.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja.a jogerőre emelkedéstől számított.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. évi IV. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. valamint elvált házastársának járó nyugellátás.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. nevezetesen.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. 45. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. akkor feltehető a kérdés. . aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. törvény 74 törzsanyag . törvény 685/A. meghatározott feltételek mellett élettársának. 45. Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. évi XLII.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs. 45. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. mint 3 év eltelt. . hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni.

§ (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. azaz korábbi zárórát rendelt el. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. A 105. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. a korábbi I. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. A Pp. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. A II. Nem zárható ki olyan eset sem. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj.§ (4) bekezdése szerint. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. szemetelés. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. A felperes hivatkozhat tehát arra.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. 109. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását.§ (2) bekezdése szerint. 273. 109. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. F. akkor is. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt.). 272.§ (1) bekezdése és a Pp. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. nem jogszerű az új eljárásra utasítás.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. A vállalkozás. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp.§ (4)bek.). egyes eljárásjogi végzések). önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. azonban az abban előírtakat nem tartotta be.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. törzsanyag 75 .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő.§ (1)bek. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. 339. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. érdemi végzés. Ennek megfelelően a Ket. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. A Ket. 270. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták. hogy a másodfokú hatóság tévesen. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. évi CXL. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat. valamint annak indokolása. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. megrövidítette a nyitvatartási időt. 105. 105. törvény 71. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. fokú határozatot és új eljárást rendelt el.

1 2 3 76 törzsanyag . A jogerős. végrehajtási eljárást vonja maga után. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. A Pp. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. 340/A (3) bekezdése szerint. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. a Pp. Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. 332. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. hogy a Pp. A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. 32. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik.

A Ket. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. jóváhagyása. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. de azt az ügy természete megengedi. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. A jegyző tájékoztatta az érintettet.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. aki megállapítja a tényleges kár mértékét.. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. a termésnek több. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. Az egyezségkötést követő 8. viszont azt kérte.ha jogszabály előírja. T. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. T. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). értékesíthetetlenné vált. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. hogy erre nincs lehetőség. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. forduljon a bírósághoz. ő jelölje ki azt a szakértőt. A felek előzetesen megállapodtak abban. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. bírósági út elkerülésével. hogy egyezzenek meg. és azt elfogadják. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. K. mint a felét a vadak. A kármegállapítási eljárás megindult. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. Figyelemmel arra. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. A hajtás során. mert időközben tudomására jutott. illetve a hajtók letaposták. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. jelezte. T. K. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. A kármegállapítási eljárás megindult. még ún. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. törzsanyag 77 . a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. és ha a szakvélemény elkészül. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. tekintve. és bejelentette. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. Ennek során hajtókat béreltek fel.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. Az eljárás során . A felek abban megállapodtak. . Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. lábon álló. a jegyző hivatalában. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. azaz szerződés. egyéni gazdálkodó. A felek megállapodtak a költségekben is. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. . aki egyébként ismeri őt. peren kívül. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni.

vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni. szabályait alkalmazza.” A Ket.) 81. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. valamint a vadászatról szóló 1996. illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. törvény (Vtv. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről. 1 2 3 78 törzsanyag . tv.§-ait figyelembe véve. 13-14. évi LV. a vadgazdálkodásról.a vad védelméről.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. Alkalmazott jogszabály: .

hogy sem a Ktv. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. (Egyébként ezt támasztja alá az is. (II. A Ktv. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . évi LXXIX. §-ának (3) bekezdését. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. (II. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.) 274. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. időpontokat. törvény (a továbbiakban: Pp.§ (3) bekezdése értelmében 2003. a 20/1997. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. 28.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.) Korm. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását.) Korm. 13. Megállapította. Előadta továbbá az alperes. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. 28. 14. A Vhr. évi LXII.. 28. hogy a fenti jogszabály 2004. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. törvény (a továbbiakban: Ktv.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. rendelet 14. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. Előadta.) 28. rendelettel támasztja alá. 13. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. október 1-jei postára adással. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. hogy az 1993. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. augusztus 14. Ítéletének indokolásában megállapította. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. Előadta. szeptember 15-én lejárt. 79 .nem jogvesztő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . évi III.

tv. r. §.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. 1 2 3 80 törzsanyag . §). törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. a támogatás nem tagadható meg azon a címen. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. §. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. 2002. évi LXII. tv. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 14. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. §-ának (1) bekezdése értelmében. 171. illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. hogy az igénylés benyújtásakor. 275. Korm. Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. 28. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 20/1997. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. évi CXL. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. évi CXL.

ec) a mérlegelési. 141/2006. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. Döntését azzal indokolta. 15. 15. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. törvény (a továbbiakban: Ütv. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. (II. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. hogy az érintett határozatok módosításáról. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. hogy bár az alperes . hogy az óvások alaposak. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. és az alperest új eljárásra kötelezte. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. Hangsúlyozta. hogy a Ket. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.. ef) azokat a jogszabályhelyeket. 76/2006. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. amelyben annak megváltoztatását.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. egyúttal megállapította. hogy az óvásnak nem ad helyt. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. 15. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. ennek indokaként arra hivatkozott. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006.§ (3) bekezdésére. továbbá a fellebbezés (keresetindítás). szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006.határozata indokolásában . 124/2006.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt. az Ütv.. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett.§ (1) bekezdésére. anélkül.) határozatában úgy döntött.) határozatát hatályon kívül helyezte. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés.) 14. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az alperesi önkormányzat 181/2006. eb) az ügyfél által felajánlott. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. úgy mód van olyan óvás benyújtására.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. évi V. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. ezért a határozat jogszabályt sért. 25. figyelemmel arra. 14. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. és az alperest új eljárásra kötelezte. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. (IX.. 15. (IX. vagy visszavonásáról rendelkezne.az óvás alaposságát elismerte. ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. törzsanyag 81 . (IX. Utalt arra. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. (IX. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. dc) az ügyfélnek. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. számú határozata ellen.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000.

(II.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. 1972. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. hogy a Ket. Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni. a törvénysértést meg kell állapítania. 72.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. Kiemelte. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. 14. hogy az óvás elbírálása . s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.nem hat ki az ügyfelek jogaira. 14.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot . 72. § (1) bekezdéséből és az Ütv. Hangsúlyozta. vagy módosítani kell. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. évi XX. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról. §]. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. hogy az Ütv. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti. 15. évi XX.§-ában rögzített jogbiztonság elvével. ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. és ha ennek lehetősége adott.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. 14.§ -val. törvény 2. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.) határozata. mód van . az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. hanem a törvénysértés megállapítására. valamint a Ket. (II. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. 25. ha indokolása azt alaposnak minősíti. ha az óvás alapos.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. 1 2 3 82 törzsanyag . Rámutatott arra. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. tv. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll. kötelezettségeire. hivatkozással arra. ha ennek tényét megállapítja. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. és 15. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. törvény 2. hogy az Ütv. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra.) AB határozat. Kifejtette. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. 25. évi V. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni.

A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. 332/A. fokú hatóságot. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. különösen akkor. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. A hatósági eljárásban olyan döntés született. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. új 332/A. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet. 109. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. több ügyfelet érintő eljárásban R.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. a „bármely fél” kifejezést használja.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130.§ b) pontja alapján megállapítható. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. évi XLVIII.§ b) pontját úgy kell értelmezni. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. 332/A. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását. ezért a bírói út igénybevételétől elestek. A Pp. 109. A Ket. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza.§ alkalmazása során elutasítja. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. illetve a Pp. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. A Pp.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. A Pp. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. elégséges. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. amiből az következik. törzsanyag 83 . 130. törvény rendelkezik. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt.§ (3) bekezdése. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. XX. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.

ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket.szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . szóban előadta. hogy a részére kiadott engedély. hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség.vagy más elírás. (2) A kicserélt. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. és az ügyféllel közölni kell. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is.122. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. illetve számítási hiba van. a hatóság a hibát .É.ha törvény eltérően nem rendelkezik. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . § (1) Ha a döntésben név-.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére. 1 2 3 84 törzsanyag . § (1) A hatóság . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.mind kérelemre. nem helyesen tartalmazza a nevét.hibátlan . illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye. mind hivatalból kiegészítheti döntését. 123. szám. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is.Zs. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. illetve a költségviselési kötelezettségre.kiadmányaira is fel kell jegyezni. Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben. az engedélyes megjelent a hatóságnál.lehetőség szerint . az I. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új .122. kicserélésére csak akkor kerülhet sor.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot. mint az eredeti döntés ellen volt. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem.§. kicserélése és kiegészítése T. A határozat kibocsátása után 12 nappal. az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. Tekintve.

.megsemmisíti a határozatot. § (1) bekezdésébe és a 70/I. telephelye vagy fióktelepe .-ban foglaltakra.az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. (XII. §-át a helyi adókról szóló 1990. A vállalkozók kommunális adója a Hat. 10.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem.) 5. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. §-ában megállapított mentességi körrel . napjával megsemmisítette. (XII.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás. kivéve egy .vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. 27.) rendelete (a továbbiakban: Ör. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első.megváltoztatja a határozatot.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát.) rendelete 5. december 31. illetőleg . §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. §-ába ütközése miatt semmisítse meg. §-a alkotmányellenes. valamint a 70/I. hivatkozva a Ket.állítja az indítványozó .) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. hogy Budapest Főváros XXX. továbbá az Alkotmány 70/A. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. ezért e rendelkezést 2007. törzsanyag 85 . A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére . előírásai kikerülése érdekében . ráadásul helytelen számítással. csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.mintegy álcázás és a Hat. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor.szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. megjelölve valamely vállalkozó székhelye. feltéve. 10. Ezzel pedig nem tett mást. ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. amelyben nincs bejelentve. .a kivételt általánosítja.az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat.vagyoni helyzete. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen .§. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát. törvény (a továbbiakban: Hat. a Hat.hivatalból . illetőleg .vélt vagy valós . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket.valójában a Hat. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX.-ba ütközik. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: . 5. 27. hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki. A sérelmezett szabályozás szerint . (Az Alkotmánybíróság megállapította.117.) 27. évi C. nevezetesen: .§-ába. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg. de önmagában is magasabb szintű jogszabályba.

a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes. E jogorvoslási formát illetően a Ket. 1 2 3 86 törzsanyag . A konkrét esetben nincs helye a Ket.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.117. hogy .117. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték .semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek. amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv. . mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. Így nem kell figyelemmel lennie arra. §-a rendezi.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten. a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki. . ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet.§-ban foglalt eljárásnak. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. még rendelkezik arra az esetre nézve is. vagy esetlegesen abból a tényből. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve.

(Erre azonban csak akkor kerülhet sor. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. . városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. § (1) Ha a hatóság megállapítja.-a. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. illetve visszavonáshoz. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . törzsanyag 87 .H. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította. illetve visszavonást. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. . a határozat közlésétől kevesebb. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A Kft. mint egy év telt el (kivéve. illetve visszavonás. amennyiben jogszabály a módosítást. kifejezetten nem szól róla. ha törvény eltérően rendelkezik).H. a jogosult bejelenti.semmisségi ok alapján. A Kft. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett.114. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. illetve visszavonást feltételhez köti. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét.) A Ket. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. jogszabály nem zárja ki a módosítást. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. Kft. Az adóhatóság ügyintézője a T.F.ügyészi óvás nyomán (feltéve.§. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is. ha a döntés jogszabályt sért. .F. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia.bár a Ket. illetve –visszavonásnak.

(5) Ha a 17. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg. Ezért a törvény meghatározza.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást . a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. illetőleg intézkedés miatt megváltozik. mert ismételten áttekintve a jogesetet. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot. a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál. vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. (6) A 17. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.23. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében. Jelen jogesetben az Art. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. A cég létesítő okiratában nem szereplő. 1 2 3 88 törzsanyag . egyéb szervezet megszűnése is. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása.§. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. amelyeknek változásáról a cégbíróság. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. A bejelentkezés. amelyről a cégbíróság. illetve a körzetközponti jegyzőt. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében.

A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. törzsanyag 89 .) rendelkezéseit kell alkalmazni. melyben kérte az I. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. Fellebbezésének alátámasztásaként. A támogatás megállapítása iránti kérelmet . Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott.egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. Határozata indokolása szerint. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. A jogosulatlanul igénybe vett. napot megelőzően kerül sor. (Ket. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt.Az I. az I. tv. évi CXL. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. napon. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. fokú határozatot helyben hagyta. A fellebbezést követően az ügyben II. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. A támogatás megállapítása kérelemre indul. fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be.

A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat". a törvényben meghatározott mértékig. Jogellenes az a felszámolói magatartás.1994.évi LXVI. Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . fokú határozatban meg kellett állapítani. amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. Alkalmazott jogszabály: .

Ernőné is élt. hogy azt az asszony benyújtotta. októberében hozott ítéletet az ügyben. mint ahol K. melyben K. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. Nem maradt más jogi lehetőség. így munkabérrel sem rendelkezik már. Ettől eltérni akkor lehet. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. Kitért a kereset arra is. évi XXXI. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. bírói jogorvoslat Az M. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. K. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. hogy vizsgálja meg. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. törzsanyag 91 . ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. hogy felismerje: egy iskolázatlan.” Keresetében kérte a N.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. több mint elvárható lett volna. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. hogy az asszony munkával. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. (1) 1997. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. Ernőné 2006. Megyei Bíróság 2006. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. ötven százalékban rokkant. tv 19. Megyei Bíróságot. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . azonban ettől a szabálytól el lehet térni. K. hiszen tudomásuk volt arról. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. az önkormányzat az előző hat havi. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. Indoklásában kifejtette. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. Így tehát okkal vélelmezhető. mint bírósághoz fordulni. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. községben élő K.

a döntés jogszabályt sért. illetve –visszavonásnak. fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. .Zrt. . ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert. Az I. fok által kiadott végzés alapján.az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. illetve visszavonás. kifejezetten nem szól róla. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. mint egy év telt el (kivéve. és .) A Ket. . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette. Az I.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg. . . ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. .az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. ha . amennyiben jogszabály a módosítást. felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. fokú hatóság.a határozat közlésétől kevesebb. azonban a II. fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). illetve visszavonást feltételhez köti. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. város önkormányzatának adóhatósága D. . annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. illetve visszavonást. illetve visszavonása (elég lenne utalni. így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. fokú hatóság útján értesítette az adózót.semmisségi ok alapján. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. illetve visszavonáshoz. miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II. . A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: .a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót. . annak jogkövetkezményei Sz. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. Döntéséről az I. Az adózó fellebbezett. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható.jogszabály nem zárja ki a módosítást. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot.néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. ha törvény eltérően rendelkezik). ebben kérte a II. azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. . 1 2 3 92 törzsanyag .ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett.bár a Ket.ügyészi óvás nyomán (feltéve. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. h) a végrehajtási kifogást elbíráló. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. nem szabályozza) 104. a) az eljárást felfüggesztő. hogy ki és milyen okból fellebbezett. kivéve. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. 139. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. kijavítja vagy kiegészíti. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. kivéve. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. i) az eljárási bírságot kiszabó. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. (2) A felettes szerv. §-ban biztosított jogával. tekintet nélkül arra. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. 138.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. d) a bevallás. Alapján 136. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. A Ket. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. 137. b) az eljárást megszüntető. (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. A fellebbezés joga megilleti azt is. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. akire a határozat rendelkezést tartalmaz. megváltoztatja vagy megsemmisíti. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3.KJE. 2006./1. 2005/1. elvi határozat. határozat L. építésügyek. 19. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé. A jogeset igen bonyolult.sz. 94 .old 1471. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. pl. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye.h. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját. előfordulhat bármely ügycsoportban. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre.B. 4.old. felvet több elvi jellegű kérdést is. A II.160.gy.h. fok eljárása furcsa. Ezzel összefüggésben a 2/2004. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful