You are on page 1of 99

Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és

Közigazgatási Képzési Központ


ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ:

Szmetana György Tibor


LEKTOR:
DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ:
SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM


KERETÉBEN,
AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL
KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék

Bevezetés 1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3


1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték
visszatérítés 3
2 Eljárási képesség 5
3 Károkozás, kártérítés 6
4 Ügyfél értesítése 7
5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9
6 Felügyeleti szerv értelmezése 10
7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12
8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13
9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14
10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok
egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16
11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17
12 Abszolút és relatív kizárási okok 18
13 Hatósági közvetítő 19

II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21


1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21
2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22
3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24
4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25
5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26
6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27
7 Kizárás az eljárásból 28
8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29
9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30
10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31
11 Ügyfelek tájékoztatása 32
12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33
13 Jogsegély kérése 34
14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35
15 Jogutódlás megítélése 37
16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38
17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40
18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41
19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42
20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46
21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48
22 Ügyféli jogállás elismerése 51
23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás,
kártérítési kötelem 52
Tartalomjegyzék A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény

III. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55


1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55
2 Újrafelvételi kérelem 60
3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63
4 Méltányossági eljárás 64
5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65
6 Végzés elleni, nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66
7 Felügyeleti jogkör gyakorlása, eljárás jogellenes megindítása esetén 67
8 Jogorvoslat kérelemre, jogorvoslat hivatalból, hatósági ellenőrzés 69
9 Semmisség megállapítása, szerzett jog 72
10 Új eljárást elrendelő, a korábbi I. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni
bírósági kereset benyújtása. 75
11 Egyezségkötés megkísérlése, jóváhagyása, jogorvoslata 77
12 Igazolási kérelem 79
13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, ügyészi óvás 81
14 Bírói felülvizsgálat lehetősége, több ügyfelet érintő eljárásban 83
15 A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése 84
16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85
17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87
18 Fellebbezés elbírálása 89
19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása, bírói jogorvoslat 91
20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása, annak jogkövetkezményei 92
A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény

Bevezetés
Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi


CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamato-
san heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az
új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a
hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy
az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e
jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglé-
vő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kér-
dést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és
értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szol-
gálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási
törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént
eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét
nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a
tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézmé-
nye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, az-
zal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok
alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a való-
ságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású
ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az
anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek
azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása
miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden
oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó prog-
ramot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt hasz-
náltuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata
általánossá válik.
További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású
ügyek bemutatásával.
1

3
Budapest, 2007. május 31.
törzsanyag

A szerző

1
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcso-


lódó jogesetek

1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód köve-


telménye, illeték visszatérítés

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyisé-
gében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselői-
nek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztiszt-
viselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valame-
lyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre,
hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elő-
vett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemle-
ges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”.
Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megálla-
pította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózko-
dási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutoga-
tások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes
eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel
láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamaro-
san a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta.
Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és
ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a beván-
dorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szük-
ség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az
általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői
1
természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában
politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt 2

mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biz- 3
tonsági szolgálat tessékelte ki az irodából.
törzsanyag

Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

Megoldás:

A Ket. egyértelműen meghatározza, hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a


magyar, azzal, hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tar-
tozik, használhatja az adott kisebbség nyelvét. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott
kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni.
A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli.
Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő sze-
mély ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedés-
sel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar
közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne
érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.
A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az
anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét, ebben az esetben
azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli.(Ket. 4.§ (1) bekezdés)

Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. 6.§ (1) bekezdésének megsértése, neve-
zetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni, továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése,
mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. Azzal, hogy az eljárás kez-
deményezésekor a magyar nyelv, illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta, a hatósá-
got megtévesztette. Az a hivatkozása, hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimi-
náció történt egyértelműen kizárt, ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érde-
kében, hogy megértessék magukat vele, miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. Azzal,
hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét, teljesen jogsze-
rűen járt el, mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyúj-
tásakor kell leróni, továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a hatóság a kérelemben
foglaltakat nem teljesíti, elutasítja. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye, ha a ható-
ság az ügyintézési határidőt túllépi, illetve a jogorvoslati eljárásban, ha a felettes hatóság a fel-
lebbezésben foglaltaknak helyt ad. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés
elve, mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették, és az adóigazolás kiadá-
sával a hatóság a kérést teljesítette. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el, miután az ügy-
fél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva, hogy a lakhely szerint illetékes adó-
hatóságtól kell kérni, és az ügyfél igazolta, hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormány-
zati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény, hogy az
adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. Minden további hivat-
kozása bőrszínére, nemzetiségére, politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasz-
totta alá.

Alkalmazott jogszabályok:

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 111-114.§;


- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/B §;
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4.§, 33.§.

3
törzsanyag

4
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


2 Eljárási képesség
Idézés nélkül megjelent a F. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P.F.-né aki
a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak, a hatóság köztisztviselői elő
benyomása alapján ittasnak tűnt. P.-né összefüggéstelenül hadart, valóban mintha ittas lett
volna, majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett. Lélegzetet nehezen vett,
zihált. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek
– úgy ítélték meg, hogy a megjelent személy ittas, és tévedésből lépett be a hatóság hivatali he-
lyiségébe. Kérdéseikre válaszolni nem tud, összefüggéstelenül motyog. Arra kérték az irodához
kirendel biztonsági őrt, hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. Ekkor lépett be az
iroda vezetője, aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. Feltette a
kérdést, tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták, hogy a
hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre, az sem állapítható meg hogy milyen okból
lépett be a hivatal helyiségébe. Többen kijelentették, hogy félnek tőle, „érezhetően bűzlik a
szesztől.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és
valóban zavarodottnak tűnő személyhez. Ezt követően az irodavezető a következő határozott
utasítást adta:
„Ez az illető cukorbeteg, azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. A mentők megérkezéséig,
kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek

(Utóbb – napokkal az eset után – derült ki, hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata mel-
letti, magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg, elolvasni már nem tudta, de a vöröskeresztből
azt vélte, hogy egy orvosi rendelőbe megy be.)

Milyen tanulságokat von le az esetből?

Megoldás:

Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően, azt is szemléltetni kívánja, hogy min-
denkinek olyan magatartást kell tanúsítania, amely tőle az adott helyzetben általában elvárható.
Az elvárhatóságot befolyásolja, az életkor, iskolai végzettség, egy-egy adott szakterületen való
jártasság, továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. Ebben az esetben a
megjelent,szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt, hanem a segélykérés okán
lépett be a hivatalba. Előfordulhatott volna azonban, hogy valamilyen konkrét eljárási cselek-
mény lefolytatását kéri, vagy idézésre jelent meg. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. Egyfe-
lől a hatóság vizsgálja meg, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a bajba jutott személy (ügyfél)
képviseletét elláthatja, ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie, annál is
inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685.§.c.) értesítése emberi kötelesség is. Amennyiben ilyen
személy nincs, vagy nem fellelhető, az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni.
Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött, akkor annak eljárásképessé váláság, fel kell
függeszteni az eljárást, ha a személyes eljárás nem előírt, ügygondnokot kell kirendelnie vagy
kirendeltetnie a hatóságnak.

A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai sze-
rint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cse-
lekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hiva-
talból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügy-
fél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.
(Ket.15.§(6)) 1

3
törzsanyag

5
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

3 Károkozás, kártérítés
M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. A tűz olyan gyorsasággal terjedt,
hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságá-
ban lévő házakat locsolták, hűtötték, hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. A tűzoltó autóknak a
munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi,
amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról,
hogy kié lett a gépkocsi, miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható, majd látva, hogy a
további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent, utasítást
adott, hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból, ez megtörtént. A gépjárműnek az
erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek, illetve később kiderült,
hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult,
melyben kérte, hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot, kérelmében hivatkozott a Ket. 4.§
(2) bekezdésére, mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell
téríteni.
Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság?

Megoldás:

Az ügyfélnek a Ket. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. Ezen
túlmenően azonban azt is vizsgálni kell, hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parko-
lás) előidézője volt annak, hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. A tűz-
oltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevé-
kenységet korlátozhat, megtilthat. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el,
tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt, hanem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
elvárható, tájékozódott, hogy kié lehet a gépkocsi, majd miután annak tulajdonosa nem került
elő, látva, hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával, in-
tézkedett annak eltávolításáról. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet be-
szélni, mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény, az, hogy a kérelmezőnek a bíró-
ság esetleg valamely kárigényét elismer, nem a Ket. hatálya alá tartozó kérdés.

Alkalmazott jogszabályok:

- a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 3.§, 4. § e) pont, 7.§ (3);

3
törzsanyag

6
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


4 Ügyfél értesítése

Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. székhelyén megjelen-


tek, megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk, valamint szolgálati igazolványuk átadásával,
illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták, hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak
végezni, az ellenőrzés azonnali megkezdésével. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági
ellenőröket beengedni és hivatkozott arra, hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint
őket előzetesen értesíteni kellett volna. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljá-
rásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról, felsorolva azokat az okokat, ame-
lyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. Az adózó
ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését,
azonban jelezte, hogy mindenképpen jogorvoslattal él, amelyben kiemeli majd a Ket.-ben foglalt
előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabály-
sértőnek tartja.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az Art. 96. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesí-
tést, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántar-
tásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztat-
ják Az adózás rendjéről szóló 2003, évi XCII. törvény (Art.) 5. § (2) bekezdés a) pontja 2005.
november 1-jétől úgy rendelkezik, hogy adóügyekben - többek között - nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás
megindítására vonatkozó 29. §-át. Ez azt jelentik, hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén
az Art. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekinte-
tében tehát - mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfe-
let megilleti-e az értesítés - az Art. szabályait kell alkalmazni. E szerint az adóhatóságot - a tel-
jesség igénye nélkül - az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési
kötelezettség:

- az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik, az előzetes értesítés


mellőzése esetén, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az álta-
lános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. 93. § (1));
- az egyszerűsített ellenőrzésről - amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a
rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi - az adó-
hatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának meg-
küldésével értesíti az adózó (Art. 93. § (1))
- bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. 107. §), ha a bevallott adó -, költségvetési tá-
mogatás alapja, az igénybevett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illet-
ve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság
az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésé-
vel értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet;
- hatósági adómegállapítás esetén (Art. 125.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredmény-
telenül telt el, vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja, az adóhatóság az adózó egyide-
jű értesítésével az adómegállapítást megszakítja, és a tényállás tisztázása érdekében el-
lenőrzést folytat le.

Egyebekben a Ket. 29. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény, az eljárás kezde- 1
ményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. 2
Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindí- 3
tásától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendel-
törzsanyag

kezhet).

7
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérke-
zésétől számított öt napon belül értesíteni kell. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az
ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az
ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintéző-
jéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatást elektronikus úton, három napon belül
kell teljesíteni azzal, hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét
is.
Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. Az értesí-
tés mellőzhető például, ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét; vagy ha az egyszerű
megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után
azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára; vagy ha az ellenőrzésre feljogosított ható-
ság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot.
További garanciális szabály, hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatá-
rozza.

Az értesítésnek mit kell tartalmaznia:


- az ügy tárgyát, iktatási számát, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét;
- az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt;
- az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást;
- hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelme-
ző ügyfél nevét;
- az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az
ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről.

Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. – meghatározott feltételekkel és tarta-


lommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, a
helyi lapban stb.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például, ha az eljárás jelen-
tős számú ügyfelet érint).

Alkalmazott jogszabályok:

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (2), 93. § (1), 96.§ (1), 107. §,
125.§.

3
törzsanyag

8
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján

Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási
illetéket. A kérelemnek megfelelő döntés született, így az eljárási költségek viselése az ellenérde-
kű ügyfelet terhelik. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és
így az Áht. 11/B. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. Mi a teendő? Az ellenérde-
kű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét, a hatóság pedig annak plusz 50, illetve
100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg, illetve
annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli?
Fejtse ki véleményét!

Megoldás:

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény álláspontunk szerint rendezi a kér-
dést:
„11/B.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. 73.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott
időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabá-
lyokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be,
akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles,
feltéve, hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye.
(2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg, ha pedig az ügyin-
tézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszere-
sét, akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg.
(3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be,
akkor erről határozatot hoz. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségve-
tése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára. Ameny-
nyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be, akkor e hatóság felszólí-
tásra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni.”
Az Áht. lerontja, illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket.-et. Az ügyintézési határidő
túllépése esetén az illeték visszajár, erről hivatalból kell gondoskodni, így az a továbbiak-
ban nem számít eljárási költségnek.

3
törzsanyag

9
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

6 Felügyeleti szerv értelmezése

A Ket. 115. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az
ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügye-
leti jogkört.
A Ket. 116. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szerv-
ként a 107. és 108. §-ban meghatározott, fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügye-
lete alatt működő, valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság, to-
vábbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a mi-
niszter gyakorolja a felügyeleti jogkört.

Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság, mint a Kormány irányítása és a miniszter fel-
ügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására, illetve
felügyeleti eljárás indítására irányul.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hiva-
talból felügyeleti eljárást indítani, ki minősül a hatóság felügyeleti szervének, illetve a Ket. 116.
§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket.
116. § (1) bekezdése mellett ?

{A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C.


törvény (Hírköztv.) 9. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban:
NHH) országos hatáskörű, jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. A hatóság irá-
nyítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.
A Hírköztv. 23. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással
kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár
el.
Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala, míg másodfokon az NHH
Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. 10. § és 16. §)}.

Megoldás:

A kérdés, miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jo-


gát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött, úgy is megfogalmazható, hogy: a közigazgatási ható-
sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 116. § (2) be-
kezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem?
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Etv.) 9. § (1) bekezdése szerint a
Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű, jogi személyiséggel
rendelkező közigazgatási szerv. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti
egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hír-
közlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
A Ket. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt
működő, valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság, továbbá a köz-
igazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyako-
1 rolja a felügyeleti jogkört.
2 Ezen rendelkezés megszövegezésével, a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen
3 kifejezte, hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástí-
pusban kötött, az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézke-
törzsanyag

dést tenni. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható, hogy az egyedi szabály eltérést nem enged.
Az ágazati törvény a hivatalt, mint egységet jelöli meg jogalanyként, így az országos hatáskörű
szerv belső tagozódása (tanács, hivatal) a kérdés szempontjából közömbös.

10
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


A Ket. alkalmazása körében vizsgálni kell, hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgy-
nevezett részben kivett eljárások közé, mert ilyenkor mód van a Ket. bármely szabályától való
eltérésre. A Ket. 13.§-a sorolja fel ezen eljárások körét, ám ebben tételesen nem szerepel az Etv.
hatálya alá tartozó eljárás.
Az Etv. 9.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter lát-
ja el.
Az Etv. 16. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági
ügyei tekintetében.
Az Etv. 23. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljá-
rásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el.
A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja, hogy ki jogosult a
rendkívüli jogorvoslatra. Ugyanis a feltéve, de meg nem engedve logikán haladva, amennyiben
a Ket. szabályai alól az Etv.-nek módja lenne eltérni, a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem
kívánt e lehetőséggel élni, ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket.
116.§ (2) bekezdésével összhangban, míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács
elnökére telepítette, ami szintén megfelel a Ket.-nek, hiszen a 108.§ (2) bekezdésének, amely,
ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi, kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fel-
lebbezési fórumrendszer kialakítását. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni
a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is, ami jelen esetben megtörtént, ugyanis a másodfokú
kifejezésen (amely egyebekben a Ket. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom
szerint ezt kell érteni.

3
törzsanyag

11
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása


A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott- például kisajátítási eljárásban - tárgya-
lások alkalmával felvett, több-, illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást al-
kalmaznak-e akkor, ha a Ket. 39. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegy-
zőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meg-
hallgatott személlyel, eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá
a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait), akinek (akiknek) nyilatkozatát, illetve vallomását a konk-
rét oldal tartalmazza, hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi ter-
jedelmet is meghaladhatja.
Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot?

Megoldás:

A fenti megoldás megfelel a Ket. 39. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.


Jogszerű megoldás, a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben,
hogy a tárgyalások alkalmával, a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén, azt az azon
az oldalon nyilatkozatot, vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy
képviselője), az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják, míg a tárgyalás végén az
utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja, így elkerülhető az az esetleges hiba, hogy valaki aláírása
kimaradjon, s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön.

Alkalmazott jogszabály:

- a kisajátításról szóló 1976.évi 24.tvr.

3
törzsanyag

12
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség

Özv. D.B.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. A fel-
lebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság, arra
hivatkozással hogy D.B.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban, tekintve hogy ő az ápolásra
konkrétan rászoruló személy, nem pedig az ápolási teendőket ellátó. A hatóság álláspontja sze-
rint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok, ő pedig nem fellebbezett a
döntés ellen, így az jogerőssé vált.
Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését?

Megoldás:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
(továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes
személyt, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.

Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás, ami az ápolásra szoruló személy
érdeke is, így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolás-
ra szoruló személy is ügyfél.

Az eljárás megindításáról szóló Ket. 29.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség
vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn, hiszen a 32/1999. (II.17.)
Korm. rendelet 6. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. 2. pontja tartalmaz-
za az ápolásra szoruló személy hozzájárulását, illetve aláírását, mely alapján megállapítható,
hogy tudomása kell, hogy legyen a kérelem benyújtásáról, tehát mintegy közösen benyújtott
kérelemről van szó.

Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. 29.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn.

Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél, őt is megilleti valamennyi ügyféli jogo-


sítvány, így a fellebbezéshez való jog is, tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell.

3
törzsanyag

13
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás

K. K. magyar állampolgár férjével, két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi


Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel, egy év időtartamra, munkavégzés
céljából. Tekintettel arra, hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára
kedvezőbbek voltak, K. K. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi tá-
mogatásról, azért, hogy ugyanezt a jogát Németországban, mint legális jogszerűen munkát vál-
laló személy, érvényesíthesse. Németországba kiérkezve, a német hatóság előtt benyújtotta ké-
relmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. A német hatóság a kérelmet regisztrál-
ta, K. K.-t értesítette, hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban
van, egyben türelmét kérte, jelezve, hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szüksé-
ges iratokat. K. K. bízva a magyar hatóság gyorsaságában, szakszerű eljárásában türelemmel
várt, majd miután két hónapig nem történt semmi, és nem kapott értesítést senkitől a német ha-
tóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. A német hatóságok arról tájékoztatták őt,
hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot, de mindeddig
onnan válasz nem érkezett. K. K. ezek után tanácstalanságában, hogy mit is tegyen, magyaror-
szági ismerőséhez fordult, telefonon keresztül, aki azt tanácsolta neki, hogy keresse fel a legkö-
zelebbi magyar konzulátust, mely lakóhelyéhez a legközelebb esik, és a konzulátuson kérjen
segítséget, jogsegélyt problémájának megoldásához.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A jogeset annyira sajátságos, hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vo-
natkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. Figyelemmel arra, hogy az
ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyide-
jűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését, ez egy folyamat-
ban lévő államigazgatási ügy. Álláspontunk szerint a Ket.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasí-
tó jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. Az nem vitás, hogy a külföldön tartózkodó ügyfél
helyesen járt el, amikor a konzulátushoz fordult, mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár
ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. Jelen esetben a konzulátuson
jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését, hogy az ügyében
Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a kése-
delmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra, hogy eljárását minél
előbb fejezze be, mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igé-
nyét érvényesíteni. A Ket. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők
szerint foglalhatjuk össze.
Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a
felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől
számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti
szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatásá-
ra utasítja. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a
felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot
jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kez-
deményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben
irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni.
A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről, valamint az eljáró hatóság kijelölé-
séről az ügyfelet három napon belül értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást kö-
1 vetően, illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. Ez a jogi
2 helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást
3 igényel. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat
képviselő-testületét kijelölni, itt csak az a megoldás lehetséges, hogy a közigazgatási hivatal
törzsanyag

vezetője kötelezi a testületet az eljárásra.

14
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatha-
tó-e fegyelmi vizsgálat, mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat, ha a polgármester által
szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. A
polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei, az Ötv. szabályai pedig nem
helyettesíthetik ezeket.

A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is, valamint a családok


támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége

Joghatóság a Ket. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből)

18. §
(3) Jogszabály felhatalmazása, illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az
ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság, illetve konzuli szolgá-
lat jár el.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény vonatkozásai

(3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági


Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást
élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közös-
ségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazá-
sáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban
meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra.

3
törzsanyag

15
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indí-


tás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése
Gépjárműadó igazgatási eljárás során, az adóhatóság felszólította, V. F-né adózót, hogy a tu-
lajdonában lévő 17 darab kamionról, a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon, illetve tegye meg a
szükséges adóbevallást. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot
tette: „Tudomása szerint 2004. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem, illetve ilyet
nem ír elő az adózók számára jogszabály, hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági
nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie.”
Előadta továbbá, hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa, hanem azoknak
időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves
gyermeke örökölte meg, ajándékozási szerződéssel. Ezen állításának alátámasztására csatolt is
egy ajándékozási szerződést, melyet ügyvéd ellenjegyzett. E szerződésben a 17 éves gyermek
kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó
és illetékfizetést is, teljesítésére. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot, tekintettel arra,
hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll, és addig eljárását
felfüggesztette.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le, egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell
függesztenie az eljárást, mert tisztázatlan, hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére, és az adó
megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. Az
adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is, nevezetesen
hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében
hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. Egyrészt, hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő
kezelője, másrészt azokat a szerződéseket, amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell tá-
madni a bíróság előtt, mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. Az alkalmazandó
szabályok a következőek.

3
törzsanyag

16
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete
Megjelent a hatóság előtt K. Z fővárosi lakos, akinek mindkét karja könyöktől lefelé, illetve
könyöktől felfelé csonkolt. K. Z. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni, és kérte,
hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. A hatóság ügyintézője K. Z. kérését megtagadta és ezt azon
nyomban szóban közölte az ügyféllel. A megtagadás indokául azt hozta fel, hogy szemmel látha-
tó, tehát nem kell különösebb szakvélemény, megállapítás ahhoz, hogy K. Z. –nak mindkét karja
csonkolt, hiányzik, tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja, ő lényegében ügyeinek viteléhez
szükséges képességében akadályoztatva van, nincs eljárási képessége, ezért részére gondnokot
kell kirendelni, illetve, ha ezt K. Z. nem kívánja, hogy a hatóság, gyámhatóság megtegye, akkor
gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd, vagy egyéb jogi meghatalmazott útján.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk,


azonban egyértelmű, hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. Ugyanis nem arról van szó, hogy az
ügyfél belátási képessége hiányzik, hanem az a fizikai képessége, hogy a jegyzőkönyvet aláírja.
Erre vonatkozóan a Ket. nem is tartalmaz szabályokat, az 1959. évi IV. törvény a Polgári Tör-
vénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. névírót kell az eljárásban
közreműködőként bevonni. Igaz, a Ptk. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartal-
mazza ezt a rendelkezést. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon, de véleményünk szerint az a
helyes megoldás, ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját, lássa el a névírói teen-
dőket. Összefoglalva azért, mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel
rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt, hogy írni nem tud, nem lehet őt erre
hivatkozással az eljárásból kizárni. Az ügy más oldalról megvizsgálva, ha az ilyen testi állapotú
ügyfél már ügyvéddel, vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt, vagy valamely
közeli hozzátartozója kíséri el, azok is elláthatják a névírói teendőket.

A képviselet szabályairól a Ket. 40.§-a rendelkezik.

3
törzsanyag

17
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény

12 Abszolút és relatív kizárási okok

A GWK. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. Az


eljárás megkezdésekor a kft. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. fokú hatóság
felettes szervéhez, kérelmében előadta, hogy kéri másik hatóság kijelölését, mert ügyfele koráb-
ban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával, a pol-
gármesterrel. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat
sem a testület tagjainak, sem a polgármesternek a befolyásától, ezért tőlük a tárgyilagos ügyin-
tézés nem várható el. Hivatkozott a Ket.43.§.(9)(10) bekezdéseire. A jogi képviselő kérelmében
azt is bejelentette, hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele, mely
telepengedély köteles, ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelö-
lését. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította. Az ügyfél bírósághoz fordult.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A Ket. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell
választani. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata,
mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás, a jogi feltételek megléte esetén
azt ki kell adni. Az első kérdés hogy a választott vezető, és a testületi tagok és az ügyfél korábbi
vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. Az ügyfél hivatkozása hibás, mert nem ön-
kormányzati hatósági ügyről van szó.

A képviselet szabályairól a Ket. 42.§-a rendelkezik.

3
törzsanyag

18
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek


13 Hatósági közvetítő

Z.X. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. városi polgármesteri hivatal építéshatósági


feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette, hogy a választókörzetébe tartozó
L.u.41-51. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítő-
ként kíván fellépni. Kezdeményezésének indokául előadta, hogy az érintett önkormányzati ingat-
lanokban nagyszámú, főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik, jelentős hányaduk beteg, ügyeiknek
viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek, ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság
munkáját is megkönnyíti, ha a szanálási eljárásban, az idős lakók új lakásba történő elhelyezé-
sében mint közvetítő közreműködik. Az építéshatóság vezetője megköszönte, de elhárította a
képviselő ajánlatát, hivatkozott arra, hogy amire a képviselő gondol, a hatósági közvetítő jogin-
tézménye még nem kiforrott ,a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbíza-
tást akar vállalni, továbbá azért sem tartotta lehetségesnek, mert a képviselő „szellemileg mun-
kaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvé-
telétől. A képviselő a polgármesterhez fordult, aki azzal hárította el az ajánlatot, hogy állam-
igazgatási ügyben nem adhat utasítást, „magánemberként” megjegyezte, hogy a képviselő ja-
vaslata „gyakorlatias, életszerű”.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A Ket. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályo-


zásával. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban, ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi,
hatósági közvetítőt lehet igénybe venni.
A Ket. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg, részle-
tesen lásd ezt a Ket. 41.§-ban. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kap-
csolatos tájékoztatásáról, a jogszabályokban meghatározott jogaikról, közvetít a hatóság és az
ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között, a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek
észrevételeit, stb.
Való igaz, majd az alábbiakban látjuk, hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott, de a
polgármester megjegyzése figyelemre méltó. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a
kormányrendelet kiegészítését, azzal, hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműkö-
désre jogosult a hatósági eljárásokban. Az életben gyakran előfordul, hogy a képviselő,
„jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében, mint „quasi
hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára, hogy tájékoztatást
kérjen az ügy állásáról, a döntés várható időpontjáról, de nem illetik meg azok a jogok
amelyek a hatósági közvetítőt.

Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. 41.§-a tartalmazza

Továbbá a179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a hatósági közvetítőkről

1. § (1) Hatósági közvetítő az lehet, aki


a) büntetlen előéletű;
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy
annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i
1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározott családtagja;
c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és
1
d) igazolja, hogy letette az 1. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát.
(2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az, aki közigazgatási szakvizsgával, il- 2

letve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (9) bekezdésében 3
meghatározott képesítéssel rendelkezik.
törzsanyag

2. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal ve-
szi nyilvántartásba.
(Kiemelés a jogszabályból)

19
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


II. fejezet

Az elsőfokú eljárás során jel-


lemzően előforduló jogesetek

1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása


M.K. chernelházadamonyai állandó lakos, munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat,
M.K. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. Feleségétől már Budapestre történő
ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt, addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt
köztük vita. M.K. figyelemmel arra, hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét,
hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg, felesége ettől elzárkózott. M.K.
ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult, kérte kérelmé-
nek jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról
tájékoztatta a kérelmezőt, hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M.K. ra-
gaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez, érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést
kap.
Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját!

Megoldás:

A Ket. 38.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „el-
járásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lak-
címe, illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű
hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is
előterjesztheti, aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”.
Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint
illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét, annak ellenére, hogy az adott ügy elbírálására 1
nem rendelkezik hatáskörrel, illetékességgel. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. 2
22.§ (2) bekezdésével, azzal a különbséggel, hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. A
3
szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet, majd azt gyakorlatilag átteszi az
eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. Az áttételre viszont a
törzsanyag

Ket. 5 napos határidőt állapított meg, szemben a korábbi Áe. szabályozással, amely alapján az
áttételt haladéktalanul meg kellett tenni.

21
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület


Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző -
amennyiben a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak, s az egyéb feltéte-
lek is teljesülnek - a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló
új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak.
Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. § (5) bekezdése a Ket. 44. § (6) be-
kezdésében foglalt szabállyal, hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte
minden esetben hat hónapnál régebbi keletű?

Megoldás:

Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló


4/1997. (I.22.) Kormányrendelet a 6. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset.
Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. § (4) (6), 17. § (4) 18. § (3) bekezdései a Ket.
hatályba lépését követően nem alkalmazhatók.

Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló


4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ümr.) alapján már kiadott és érvényben lévő
működési engedélyek, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató te-
vékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rende-
let alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. új szabályait nem kell alkalmazni. A 2005.
november 1. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. 29. §-ának (6) és (8) bekezdé-
se alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedé-
lyek kiadásáról. Ezzel biztosítani lehet, hogy az esetleges zavaró (zaj, bűz stb.) tényezők miatt
ne csak a közvetlen szomszédok, hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok,
illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal.
A Ket. 172. § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden
egyedi esetben más és más, ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal, sem
védőzónákkal, hanem minden esetben a helyszínen - a domborzati viszonyok, az uralkodó
széljárás és más tényezők figyelembevételével - kell meggyőződni arról, hogy az adott tevé-
kenység végzése milyen területen belül érzékelhető.
A Ket. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot, hogy a létesítmény vagy
tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja, ha-
nem nagyobb területen fejt ki olyan hatást, amely az ügyféli jogállást megalapozhatja. A ma-
gyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni, amelyre a létesítmény vagy tevékeny-
ség normális üzemmód mellett - pl. zaj keltésével, bűz okozásával, füst kibocsátásával vagy
egyéb módon - folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol.
Ehhez kapcsolódik a Ket. 15. §-ának (3) bekezdése, amely felhatalmazást ad arra, hogy tör-
vény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meg-
határozhat.

A Ket. 44. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által, az eljárás megindítása előtt beszerzett,
az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el
a hatóság.
Az Ümr. 6. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy kizárólag a működési engedély jogo-
sultjának személyében történő változás esetén a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági
hozzájárulások rendelkezésre állnak - az egyéb feltételek megléte esetén - a régi működési en-
1 gedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.
2
Ket. az ügyfél által beszerzett, illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapí-
tott meg hathónapos érvényességi időt, így a Ket. és az Ümr. rendelkezése között nincs össze-
3
ütközés.
törzsanyag

22
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás, valamint a jegyző határozati típusaira
vonatkoznak.

A Ket. 101. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatá-
lya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajtha-
tónak nyilvánította. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajtha-
tónak nyilváníthatja, illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. Ilyen esetben a
végrehajthatóság nem függ sem attól, hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést, sem attól, hogy eltelt-e
már a fellebbezési határidő. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési ké-
relmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését.

Nincs akadálya annak, hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó hatá-
rozatot hozzon, vagy megtiltson olyan cselekményeket, amelyek - különösen vendéglátó üzlet
esetében - közízlést sértenek, illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. Az
esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jog-
erőre emelkedést követően van lehetőség.

3
törzsanyag

23
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása


H község jegyzője előtt megjelent 2006. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt
kérelmet szóban is megismételték, melynek lényege az volt, hogy a jegyző házasságukat, me-
lyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek, bontsa fel, majd őket ismé-
telten „adja össze”. Furcsa kérésük indokául azt adták elő, hogy addigi züllött, alkoholizáló
életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális
körülmények között kívánnak élni. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották. A jegyző a ké-
relmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Jogilag helyesen járt-e el a jegyző?

Megoldás:

A Ket. által bevezetett új jogintézmények között a 30.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai


közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozá-
sát.

A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha
- az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága;
- a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok
hivatalból sem állapíthatóak meg;
- a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul;
Konkrét ügyben a KEt. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. Egyrészt
házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség, következésképp megállapítha-
tó, hogy a kérés – közigazgatási úton - lehetetlen teljesítésére irányult, másrészt az elutasításra
jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte.

3
törzsanyag

24
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése
Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján
nyilvántartásba vett adózók közül. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen
maradt, mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. Az APEH Igazgatóság ügy-
gondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámható-
ság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok
kirendelési kérelmet elutasította, azzal az indokolással, hogy a Ket. 81.§.(4) bekezdése értel-
mében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki, így arról igazgatóságnak kell
rendelkeznie. A Ket. 13.§. (2) bekezdés b. pontjára és az Art. 5.§. (1) bekezdésére az APEH
igazgatóság fellebbezett a végzés ellen.
Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor?

Megoldás:

Mind a megkeresést kibocsátó, mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. Köze-
lebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként, hanem hatóságként jelent
meg, ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megta-
gadó végzés ellen jogszerűtlen. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg ponto-
san az ügygondnok kirendelésének jogalapját. Az Art. 124.§. (3) bekezdése szerint amennyi-
ben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az
adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is, mert automatikusan a Ket. Rendelkezéseit
alkalmazta (Ket. 81.§.-hoz). és nem vizsgálta azt, hogy különös eljárási szabály – esetünkben az
Art. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat

Alkalmazott jogszabályok:

- az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.tv. 124.§

3
törzsanyag

25
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata


Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott
be az ügyfél. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is
szakhatósági állásfoglalás kiadására. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását meg-
tagadta azzal az indoklással, hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt
majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani.
Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve?

Megoldás:

A Ket. 44.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat
meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. Ugyanezen jogszabályhely (2) be-
kezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. A Ket.
44.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is, hogy közvetlenül megkeresse a
szakhatóságot, való igaz, hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás
megindítása előtt beszerzett, az ügy tárgyára vonatkozó”. Nem zárható ki az ügyfélnek az a
joga, hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot, a Ket. 44. § (2)
bekezdése, mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság
megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés, de nem korlátozhatja az ügy-
felek eljárást kezdeményező jogosítványát.

3
törzsanyag

26
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás

Konkrét ügyben kérdésként merült fel, hogy egy ingatlanról kiállított adó- és értékbizonyít-
vány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek,
ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték), de az eladó (vitatja) fellebbe-
zést nyújtott be az adó- és értékbizonyítványban foglaltak ellen.
Ezen ügyben a Ket. 83.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinte-
ni? Ha igen, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra, hogy a Ket.
az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nél-
küli elutasítás miatt) vagy határozat, tekintettel arra. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak
minősül (Ket. 82.§ (2) bek.), és a Ket. 105.§ (6) bek. szerint a határozat ellen irányuló fellebbe-
zést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni?
Fejtse ki véleményét!

Megoldás:

A kérdés összetett problémákat takar, mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállá-
sának a lehetőségét is.

A Ket. 83.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem
élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizo-
nyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.

A Ket. 84. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja,
vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.
A 84. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható
c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükséges-
ségét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény állapot igazolását kéri.

A fentiek előrebocsátására azért volt szükség, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tör-
vény 101. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője
által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdo-
nosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az
adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz, illetőleg az
adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető.

Bár a kérdésből nem derült ki, de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel
összefüggésben kérte az adó- és értékbizonyítvány kiállítását, mely kérelmet az eljáró a Ket.
84.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania, mivel az ingatlanra, annak tulajdono-
saira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti, így ezekre az adatokra a
tulajdoni lap a megfelelő igazolás. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései
szerint a szerződő felek megegyezése a döntő, amelyben a hatóság - a szerződéskötési szabad-
ság sérelme nélkül – nem működhet közre. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
Vélelmezzük, hogy az adó- értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérel- 1
mezte, így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerző- 2
dés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek, polgári jogi jogviszonyról lévén szó). 3
A jogszerűtlenül kiállított adó- és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló
törzsanyag

fellebbezésnek. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor


jár el, ha az adó- és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti.

27
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

7 Kizárás az eljárásból
V. város önkormányzatának szociális bizottsága, önkormányzati hatósági ügyben eljárva, el-
utasította özv.dr.C.B.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn
felvonó szerkezet) történő ellátását. A bizottság döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező ré-
szére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár, így jogosulatlan előnyhöz jut
más rászorulókkal szemben. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen, fellebbezési
kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A fellebbe-
zést egyébként a polgármesterhez jutatta el. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási
Hivatalhoz, kérdésének lényege a követező volt
A Ket. 42.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a
képviselő-testület, mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul?
Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal?

Megoldás:

Az Ötv. 8. §. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati fel-


adat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat működésére, döntésho-
zatali eljárására az Ötv. 12. §-18. §-ai az irányadók. Az Ötv. 14. § (2) bekezdése rendelkezik a
döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról, amelyeket az önkormányzati hatósági
ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell.
A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el, ezért fogalmilag kizárt önkormányzati ha-
tósági ügyben a képviselő-testület kizárása.

Alkalmazott jogszabály:
- a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény

3
törzsanyag

28
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére
A. város településfejlesztési bizottsága illetve, a képviselő-testületének tagjai betekintési jog
biztosítását, továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési en-
gedélyezési eljárási iratokba, a Ket. 69.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. Kezdeményezé-
süket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője, mind a jegyző elutasította.
Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el?

Megoldás:

A Ket. 68.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során
keletkezett iratokba, másolat- és kivonat készítés.
A Ket. 68.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a
határozat, végzés tervezetbe, zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe, Ket. szerinti adatokba,
védett adatokba stb.).
A 69.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait, engedélyezésének feltételeit.
A Ket. kérdésben hivatkozott 69.§-ának (6) bekezdése nem a 68.§. (2) bekezdésén kívüli va-
lamennyi iratba enged betekintést, hanem kizárólag a hatóság döntéseibe.
A kérdés szerinti 69.§ (6) bek. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet, illetve
a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehe-
tővé az iratbetekintést.
A 69.§. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül, bár-
ki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit, így nem kizártak a településfejlesztési bizottság,
vagy a képviselő-testület tagjai sem.
Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra, és nem valameny-
nyi engedélyezési eljárás döntéseire. Ezért szükséges annak minősítése, hogy mely ügyek minő-
sülnek az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befo-
lyásoló ügynek. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok, amelyek
meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. védetté nyilvánított területek, épületek körét,
amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is.

3
törzsanyag

29
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete


B.G. szabályszerűen megidézett tanú, maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt kül-
dött, aki azt állította magáról, hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír, illetőleg elmondá-
sa szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről, amit tudnia kell. Egyebekben pe-
dig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiek-
ben veszélynek teszi ki. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. A hatóság a tanú helyett megje-
lent személy meghallgatását mellőzte. Egyben felhívta a tanúként idézett B.G.-t hogy támassza
alá állítását, miszerint ha személye ismertté válik, valóban atrocitások érhetik az ügyfelek ré-
széről.
Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv?

Megoldás:

A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban, tehát nem fogadható el a képviselőként az


adott személy megjelenése, arra azonban lehetőség van, hogy ez utóbbi személy saját maga
nevében vallomást tegyen, ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt, körül-
ményt illetően. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozato-
kat, amelyeket saját észlelése, illetve mások elmondása, illetve az eredeti tanú tájékoztatása
alapján tett.
A Ket. 48.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során
nem mellőzhető azonban annak vizsgálata, hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben,
hogy a hatóság a Ket. 46.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampol-
gárt.

Ha a tanú valószínűsíti, hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti,


kérheti adatainak zárt kezelését. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság köte-
lessége, hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak során a védett személy kiléte
ne legyen megállapítható.
Ezt a következők biztosíthatják:
- a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni, ennek
felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak,
- a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
sem,
- a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni, az ügy hozzáférhető
iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el, amely nem tartalmazza a
védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást.

3
törzsanyag

30
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül
B. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben, hogy a Ket. 30. § e)
pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításá-
nak abban az esetben, ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog
érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül
sor, hogy a korábbi határozatot, illetve határozatokat még az Áe. alapján hozták.
Fejtse ki véleményét az adott kérdésben!

Megoldás:

A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben
van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, ha előzőleg már a Ket.
alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés, tehát ha a korábbi
határozato(ka)t az Áe. alapján hozták, ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható.
Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakí-
tott követendő álláspontnak, a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó
általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. 30.§ e) pontjában rögzített „válto-
zatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának, valamint az ugyan-
ezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. A
változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi, hanem az eljárási jogszabályok változatlan-
ságát is érteni kell, márpedig a Ket. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megvál-
toztak, ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben
teljesülhet, ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára, mivel csak ezzel
szemben lehet helye az újrafelvételnek.

3
törzsanyag

31
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

11 Ügyfelek tájékoztatása
F. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt
el Az .elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztat-
ta az érintett területen lakó, működő ingatlan tulajdonosokat.. Több érintett is felvetette és er-
ről levélben a jegyzőt értesítette, hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek, mert a jogorvoslati
lehetőségtől így elestek. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz, hogyan „tájé-
koztatja” az érintetteket, határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett, vagy csak
levéllel?
Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal?

Megoldás:

Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 20.§ (3) bekezdé-
se alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel
elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételé-
vel - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat köz-
gyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző
útján tájékoztatja az érintetteket.
A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet 1.§ erről
a kérdésről a következők szerint rendelkezik:
(1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból
és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott
területen, illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el.
(2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört
a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője,
b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.
(3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat, illetve szabályozási
terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes - külön jogszabályok alapján - történő - kérelmének
benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni.

3
törzsanyag

32
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben
Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület az
önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. Kérdésként merült fel, hogy
az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését, amikor a Ket. szerinti önkormányzati hatósági
ügyben végzést kell hoznia. A Ket. 98. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást fel-
függesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú vég-
zés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az Ötv. 12. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat
döntése rendelet vagy határozat lehet. Az Ötv. 11. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügy-
ben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti.
Többekben felvetődött hogy a Ket. által nevesített végzés, mint döntéshozatali forma és az
Ötv.-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang.
Fejtse ki véleményét a kérdésben!

Megoldás:

Az ellentmondás csak látszólagos, mert ugyan az Ötv. nem nevesíti a végzést, mint döntési
formát, de az szerepel a Ket. rendelkezései között. Az Ötv. 109.§-alapján pedig az önkormány-
zati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. szabályait kell alkalmazni azokkal az
eltérésekkel, amelyeket az Ötv. állapít meg. (pl. a kizárás szabályozása).(2005. évi LXXXIII.
törvény 336.§). A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. ren-
delkezései alapján lehet végzéssel dönteni.
A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul.

3
törzsanyag

33
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

13 Jogsegély kérése
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 107.§ (1)
bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a
gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít,
valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. Kérdés, hogy a gyámhiva-
tal fenti felkérése a Ket. 26.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelem-
nek is tekintendő?
Fejtse ki véleményét!

Megoldás:

Az 1997. évi XXXI. törvény a leltározási, környezettanulmány felvételére vonatkozó, illetőleg


a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe
utalta, szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. Ezért a jegyző eljárása
nem minősül belföldi jogsegélynek, ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni, ha a
megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik
és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni, továbbá feladatának
ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyil-
vántartásából, illetve irataiból szerezhető meg, valamint feladatának ellátásához olyan irat
vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál ( állami, önkormányzati
szervnél van), vagy onnan szerezhető be.

3
törzsanyag

34
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek
az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az
ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó
üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtar-
talma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények
alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló
tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az
ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulaj-
donosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánítot-
ta. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel.
Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról!

Megoldás:

Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvé-
nyes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése
szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be.

27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedés-


ként, külön jogszabályban meghatározottak szerint
a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést;
b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását.
(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a
székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben
szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a
határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló
határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik.
(3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevé-
kenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi ha-
tóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a
működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével
a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt vissza-
vonja.
(4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben ál-
latból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmi-
szer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását
vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését,
védőoltását vagy leölését.
(5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő ki-
szállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre te-
kintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral
vagy veszéllyel járna.
(6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása
során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást
felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény
forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre
tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 1

3
törzsanyag

35
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Ket.101
(3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi,
munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá
a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítá-
sa érdekében lehetővé teszi.
(4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani
és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a
végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.

Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvé-
nyes volt.

Alkalmazott jogszabály:
- Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

3
törzsanyag

36
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt.
Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt.
Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyerme-
kei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind
az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket.
16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adó-
tartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges
felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában
még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek.
Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét!

Megoldás:

A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell
megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e.

Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket)

16.§
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból
indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja
lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutó-
dot terheli, illetve illeti meg.
(2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik
be, erről a hatóság végzéssel dönt.
(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési ha-
táridő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a köte-
lezettség önkéntes teljesítésére.
(4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot
megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik.
Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy ter-
mészetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos,
mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökö-
söket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére.
Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint:

35. §
(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles
megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki
azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó meg-
fizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak


- Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie
- A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie 1

- A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök 2

irányába az adó megfizetésére 3


törzsanyag

Alkalmazott jogszabály:
- az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

37
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás


H. község belterületén már jórészt portalanított utak, járdák találhatóak. Az út és a járda kö-
zött úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. Ezeknek az
átereszeknek a gyomtól való megtisztítása, jó karbantartása, állagmegóvása az ingatlan tulaj-
donosának, használójának feladata. A települési önkormányzat jegyzője észlelte, hogy több
ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását, jó karban tartását, az átereszek
lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. A jegyző kötelezte
az ingatlan tulajdonosait határozatban, hogy az átereszek gyomtalanítását, tisztántartását vé-
gezzék el. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki, de a végrehajtást
mindenki elmulasztotta. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet, végrehajtási bírság kiszabá-
sával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie, vagy a kötelezettek terhére és költsé-
gére a hivatal végeztesse el a munkát. Tekintve, hogy a településen zömmel idősek, nyugdíja-
sok élnek, úgy vélte, hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. A másik lehetőség, hogy a ha-
tóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat, azért nem jö-
het szóba, mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel, mely ilyen tevékenysé-
get elvégezhetne, nem rendelkezett. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. Ezek
után a községi jegyző, mint a polgári védelem helyi szerve, polgári védelmi gyakorlatot ren-
delt el a településen, a gyakorlat célja, a vegyvédelmi védekezés elsajátítása, sulykolása, a ve-
gyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. A polgári védelmi
gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását el-
végezni. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvég-
zésére, már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától, de többen jelezték,
hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez, vagy bárhova, mert úgy ér-
zik, hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gya-
korlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt, konkrétan a jegyző elvonta a polgármes-


ter hatáskörét. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint:

a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési


rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a
lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampol-
gárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében;
b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben ter-
helő állampolgári kötelezettség, a honvédelmi kötelezettség része;

A polgármester

10. §

(1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását.


E jogkörében:
a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgá-
latra kötelezi, illetőleg a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kikép-
1 zésre és gyakorlatra osztja be;
2
b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és
munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítá-
3
sát;
törzsanyag

c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre


bocsátott technikai berendezések működtetését;
d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol;

38
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elren-
delnie, és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul, az kifejezetten előnyös.A
jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg:

KET 19.§(4) A hatóságtól - a 20. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hatáskörébe tar-
tozó ügy nem vonható el.

3
törzsanyag

39
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása


A VLBK Zrt. 2006. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához,
melyben azt kérte az adóhatósághoz, hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó
visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le, majd az Áfa
visszatérítésről intézkedjen. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
végzéssel elutasította, végzésének indokolásában hivatkozott arra, hogy a kérelem nyilvánva-
lóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul, ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában,
továbbá azt is beleírta végzésébe, hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki,. egyrészt
a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiá-
nyát megállapítania. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt, hogy a kérelmező a közigazgatási
eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye, ha
a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. Közigaz-
gatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni, a hatáskör és az illetékesség tisztá-
zását követően. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése, hogy a kérés lehetetlen
teljesítésére irányul, ugyancsak nem volt helytálló, mert az általános forgalmi adó visszatérítése
az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény, amellyel a megfelelő előfeltételek megléte
esetén jogszerűen élhetnek.

A Ket. vonatkozó szabályai a következők:


30. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha
a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, to-
vábbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból
sem állapíthatóak meg,
c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett,
e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mel-
lett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek
nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja
ki,
f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő,
g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

3
törzsanyag

40
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége
A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendelte-
tésváltoztatás iránti kérelmet. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget
kívánták humángyógyászati célra átalakítani. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó helyiség
együttes egy társasházban volt, a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a tár-
sasház közgyűlésének döntésére is. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést, amely a
rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. A társasházi döntés, valamint az egyéb szakhatósági po-
zitív vélemények alapján, a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot, illetve annak tervezetét
előkészítették az építési hatóságnál. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása, amikor
megjelent a hatóságnál H.M.-né és P.B.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tag-
jai, és bejelentették az építési hatóságnál, hogy a közgyűlés határozatát, illetve annak teljes
napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. Erre hivatkozással kérték
a hatósági eljárás felfüggesztését. Kérésüket, melyet szóban terjesztettek elő, jegyzőkönyvez-
ték. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról, hogy mi-
után ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez, azt felveszi, de kérésük nem teljesíthető. A ha-
tósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége
iránt indított perhez. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A hatósági döntés helyes volt. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás
is alátámasztotta. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesz-
tésének akkor sincs helye, ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert
indítottak [1997. évi CLVII. törvény 12.§; 2004. évi CXL. törvény 32.§)].

A társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12.§ (3), illetve (4)
bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor, ezért az építésügyi hatóság
jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. Az építésügyi hatóságnak nem kel-
lett vizsgálnia, hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e, s hogy azt később ér-
vénytelenítették-e. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüg-
gesztésének nincs helye. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja, hogy a Ttv. 12.§-ában
előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. Mivel a tár-
sasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott, ezért a hatóság
jogszerűen járt el az engedély megadásakor. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen
foglalt állást. A döntéshez elsősorban a Ttv. 12.§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell
értelmezni. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert, csu-
pán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat ho-
zatalára. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó ha-
tározatot, az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát,
vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. Mindebből következően irreleváns az a kö-
rülmény, hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak, s annak a pernek
mi lett az eredménye. A Ttv. 12.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben megho-
zott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt, ezért ha a törvényes határidőben bár-
milyen okból nem születik tiltó határozat, az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az
engedélyt. A Ket. 32.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns kö-
rülményre, amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.
1
Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. Törvényszöveg környezetéből) 2
32. § 3
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
törzsanyag

más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan ösz-
szefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntés-
hez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást
felfüggeszti.
41
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele


I.Sz. nem hivatásszerűen, hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. Mint vizsgát
tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel, melyet a hatóság által kiadott engedély
birtokában jogszerűen családi házában tartott. Egy sajnálatos baleset következtében I.Sz. bal
kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. Miután állapota véglegessé vált a vo-
natkozó jogszabály alapján, tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták, és kötelezték annak le-
adására, továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegy-
verkereskedőnél értékesítse, illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. I.Sz.
jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. Hivatkozott arra, hogy sikerült számára olyan
protézist beszerezni Kanadából, amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan hasz-
nálni tudja. Fellebbezési kérelmében előadta, hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól
a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát, ezért kérte a határozat visz-
szavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős
vélemény megállapításáig. Fellebbezését elutasították, hivatkozva arra, hogy állapotát a ko-
rábbi szakvélemény véglegesnek minősítette, annak további felülvéleményezésére a jogszabály
nem ad lehetőséget. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való
kioktatást nem tartalmazott. Ennek ellenére I.Sz. keresetet nyújtott be a bírósághoz.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. az alábbiak szerint rendezi.

Az eljárás felfüggesztése

32. §
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan ösz-
szefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntés-
hez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást
felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt
megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget,
a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bí-
rósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság
az eljárást felfüggesztheti.
(3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás
az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájá-
rul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés ren-
delkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti.
A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő:

Fellebbezés

98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatá-
1 rozott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést
2
sérelmesnek tartja.
(2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
3
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc na-
törzsanyag

pon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a hatóság a
megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja
vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított
álláspontjáról is nyilatkozhat.
42
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


Fellebbezési eljárás

104. §

(1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről az
annak elbírálására jogosult szerv dönt.
(2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő
-, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv
érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.
(3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult
szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs
kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet, hogy a
döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes
rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírá-
lása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
105. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsem-
misíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben
hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem álla-
píthat meg.
(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása
szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben
első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolyta-
tását maga végzi el.
(3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása
szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljá-
rásra utasítja.
(4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat
rendelkező része és indokolása köti.
(5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú
döntést közölték, a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.
(6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést
végzéssel kell elbírálni.
(7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés
meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró
szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek:
A lőfegyverek hatósági tárolásának, bevonásának, értékesítésének, megsemmisítésének szabá-
lyai ( 49/2004.(VIII.31.)BM. rendelet

12. §

(1) A lőfegyvertartási engedély - ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is - visszavo-


nása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktala-
nul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély
visszavonását elrendelő hatóságnak.
(2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver, lőszer (töltény) ható-
sági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni.
(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver, lőszer (töltény) tulaj-
donosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő 1
határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. 2
13. §
3
A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén
a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktala-
törzsanyag

nul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver


átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.

43
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

14. §
(1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül - az addig felmerült
tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett - kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-
kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szer-
vezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy
érték nélküli leadását.
(2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1)
bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a Rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert (töltényt)
megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek
átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget - a felme-
rült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni.
(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.
15. §
(1) A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lő-
fegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. A Rendőrség a lőfegy-
ver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartás-
ban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.
(2) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.
(3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lő-
fegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át, a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
16. §
(1) A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmi-
sítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás, a szakértői értékbecslés és a
megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.

17. §
(1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására
irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély
kiadására jogosult hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a
továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosí-
tási számmal látja el.
(3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűz-
fegyver tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz
történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.
18. §
(1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálá-
nak, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság
haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.
(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak
jogutódja, örököse köteles megfizetni.
(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lő-
fegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszű-
nése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-
kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szer-
vezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy
érték nélküli leadását.
(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben
meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
1
19. §
2
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú
határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
3
Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is
szükséges.
törzsanyag

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézi lőfegyverek,lőszerek, gáz- és riasztófegyverek meg-


szerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

44
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


(3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az
orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv - a II. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat
esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével - haladéktala-
nul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beuta-
lót.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben - ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéle-
ményezését kérték - a másodfokú pszichológiai vizsgálatra, illetőleg - ha az orvosi alkalmassá-
got első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be - az
első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló
szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot
másodfokon vizsgáló szerv utalta be, másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a
beutalót.
(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem ese-
tén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5. § (3) be-
kezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja, ha a bizottság az első fokú
vizsgálat során az érintett személyt - az általa vizsgált szempontok szerint - már alkalmasnak
minősítette.

10. §
(1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon - mindkét alkalmassági kategória esetében
- a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.)
EüM rendelet 13. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik.
(2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot - mindkét alkalmassági csoport tekin-
tetében - az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi.

11. §
Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetőleg
pszichológus, aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatá-
ban részt vett.

12. §
(1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak
nincs helye.

Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény, hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik,


amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan, mások sze-
mélyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel, illetve a hatóság
részéről ellenbizonyítást. Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben, hogy a lőfegyver
bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság, vagy ha már arról határozatot bocsátott ki,
akkor a határozat végrehajtását függeszti fel, és megvárja az orvosszakértői véleményt, továbbá
gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív
orvosszakértői vélemény. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli.
A tények ismeretében, valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az
ismételt alkalmassági vizsgálatot.

3
törzsanyag

45
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása


Az M.R.G.T. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a he-
lyi önkormányzati adóhatósággal szemben. Az adó megfizetés vonatkozásában többször szüle-
tett elsőfokú határozat, melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb, jelentősebb vagy jelentékte-
lenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra
utasította. Ez a tény arra bátorította az adózót, hogy arra a következtetésre jusson, vele szem-
ben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal
alá is támasztják. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság, mindenben betartva a má-
sodfokú adóhatóság által előírtakat, elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó
kötelező határozatát. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. A másodfokú
hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. Az ügy-
nek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármester-
ét és egyezségi ajánlatot kínált fel. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótarto-
zását a polgármester, illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásáro-
landó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. Az első hallásra előnyösnek
tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. Elsősorban is nem volt tisztázott az in-
gatlan jogi helyzete, melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára. Az adó-
tartozás összege tisztázott volt, az ingatlan tulajdonjoga nem, emellett az sem volt megállapít-
ható, hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. Ennek ellenére az adózó ragaszko-
dott egyezségkötés megtételéhez, illetve amikor tapasztalta, hogy az önkormányzat polgármes-
terével már nem boldogul, az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni.
Hivatkozott arra, hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését, és pél-
daértékű lenne, hogyha az adóhatóság és ő, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete
szerződésben állapodna meg az adótartozás, illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntar-
tott követelés kiegyenlítése tárgyában.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága, ahol és amikor kölcsönös előnyök-
kel jár az ügyfél és a hatóság számára.
A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az intézmény különösen az építésügyi igaz-
gatásban, a kisajátításban, a településfejlesztés és településrendezés körében, valamint a környe-
zetvédelemben bizonyul sikeresnek.
A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. A hatósági szerződés
akkor köthető, ha
- azt jogszabály lehetővé teszi,
- a szerződést írásba foglalják.

Törvényben, kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg le-


het határozni.

Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, akkor a szerződés előfeltéte-


le a szakhatósági hozzájárulás megadása, továbbá az abban meghatározott előírásoknak és felté-
teleknek a szerződésbe foglalása.
Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a
szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását.
1 Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a
2
hozzájárulását. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik.
A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. A törvény ugyanis
3
“csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. A hatósági szerződés alapvető jellemzője, hogy a
törzsanyag

kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül, mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a


benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége.

46
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon:
- a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül,
- a hatóság, figyelembe véve az addigi teljesítést, hivatalból intézkedik a végrehajtás elren-
deléséről.

A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán:


- az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz,
- a felhívás eredménytelensége esetén, a szerződésszegés tudomására jutásától számított
harminc napon belül, a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

A szerződés, mint általában a szerződések, a felek akaratából módosítható. A hatósági szerző-


dés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható, ha:
- az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel,
- a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításban a felek nem tudnak meg-


egyezni, vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről, akkor a közigazgatási ügyekben
eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését.
Előfordulhat, hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal, amelyre
hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerül-
het sor, ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség
tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek.

A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös


szabályokat. Az Art. Szerint az adózó egyezségi, hatósági szerződés megkötésére irányuló kez-
deményezése nem lehetséges.
35. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben
fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.
Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel
lehetséges egyezség megkötése:
157. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős minisz-
ter, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából le-
foglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormány-
zat javára történő átruházására - a kikiáltási árnak megfelelő értékben - egyezséget köthet, ha a
vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja.
Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költ-
ségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül

Alkalmazott jogszabály:

- az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.törvény

3
törzsanyag

47
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség


A felperes 1989. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a
b.-i Á. utca - D. utca sarkán található közterületre, vendéglátóegység elhelyezésére, azzal,
hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet ma-
radéktalanul helyreállítani.
A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített, amelyre 1989.
augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott.
B. Város Polgármestere 2004. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati en-
gedélyét visszavonta, továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem
előterjesztésére, és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak el-
bontására, a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon
kívül helyezését kérte.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.


Az ítélet indokolása szerint B. város rendezési tervéből megállapítható, hogy az önkormányzat
társasház-építésre területet kíván értékesíteni, amely érinti a felperes által használt közterületet
is.
A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek, ezért a közterület-használati engedély visz-
szavonása sem jogszabálysértő.
A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. (XII. 1.) Ök. számú ren-
delet (a továbbiakban: Önk. r.) 10.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak, vala-
mint az alperes és B. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgár-
mester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
Kérte továbbá annak megállapítását, hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg.
Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg; ítélete az 1952.
évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) bekezdésébe, továbbá az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26.§ (1)-(4) bekezdése-
ibe ütközik.
Kifogásolta, hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről, illetve a
használati díj egy részének törléséről. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását.
Hangsúlyozta, hogy az Önk. r. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni, az az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.)
30.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. Hivatkozott arra, hogy mind a perbeli közterület, mind az
azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg; azt a közterület-használat engedélyezéséről,
az építési engedélyről, illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki.
Hangsúlyozta, hogy az Önk. r. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság
alkotmányos alapelve sérül.
Kifogásolta, hogy nem tisztázott, az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy a felperest
bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze.
Kifejtette, hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött
létre.
1 Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással
2 arra, hogy az Önk. r. 10.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártala-
3 nítási igény nélkül megszüntethető.
Előadta, hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat meg-
törzsanyag

szűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani.


Hangsúlyozta, hogy az Éptv. 30.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók,
mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa, se nem haszonélvezője.
Kifejtette, hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége.
48
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
Az Éptv. 13.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia
kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása, és az azokon történő építés feltételeit
és szabályait.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§ (1) bekezdésének felhatalmazá-
sa értelmében a helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben
önállóan jár el.
Az 1.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályoz-
hatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
A 8.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások
körében a település-fejlesztés, a település-rendezés, a helyi közutak és közterületek fenntartása.
Az Önk. r. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányza-
ti hatósági ügyként szabályozta, oly módon, hogy a közterület használata közérdekből, kártala-
nítási igény nélkül megszüntethető; illetve, ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját
költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani [Önk. r.
10.§ (1) és (4) bekezdése].
Az idézett rendelkezések alapján a polgármester - mint elsőfokú szerv -, illetve az alperes
képviselő-testülete - mint másodfokú szerv - jogszerűen járt el, amikor a visszavonásig érvényes
közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. r. szabályainak hatályával kapcsola-
tos aggályait. Egyrészt az Önk. r. kihirdetése napján hatályba lépett, másrészt rendelkezéseit az
el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Általános elv, hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésé-
nek időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni, ilyen igény hiányában pedig a jogerős
határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó.
Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van
szó, az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése.
Az alperes tehát jogszerűen járt el, amikor a közterület-használati engedély visszavonására az
Önk. r. szabályait alkalmazta.
A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. 30.§ (1)-(7) bekezdése-
iben foglaltakkal sem, mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára, haszonélvezőjére vonatkozik.
Az Önk. r. 10.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület
használatának megszüntetését, és előírja az eredeti állapot helyreállítását.
A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes hatáskör hiányában köte-
lezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására, továbbá a bontási engedély jog-
erőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására.
Az Éptv. 34.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabá-
lyozza az építmény lebontását.
Az Éptv. 52.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési
önkormányzat jegyzője látja el.
A Ket. 20.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.
Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti
szerv - kérelemre vagy hivatalból - soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt
napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.

A Ket.121.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni,
ha
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül
megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. Város Polgármestere határozatának az a része,
amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem 1
benyújtására, továbbá az épület elbontására kötelezte. 2
A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett, amikor az alpere-
3
si határozatot - B. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően - ezen részében
nem helyezte hatályon kívül.
törzsanyag

Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás, hogy az alperes, illetve a megyei bíróság
a tényállást hiányosan állapította meg.

49
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a tér-
mértékbeli eltérés, illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizs-
gálati előadás okafogyottá vált.
Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem.
Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. január 31-ei közterület-
használati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp.
275.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott, az
alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - részben hatályon kívül helyezte.

A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör


hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30.§, 34.§,
13.§, 52.§).

3
törzsanyag

50
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


22 Ügyféli jogállás elismerése
Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves
erdőgazdálkodási tervét, amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágá-
sa szerepelt. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi ha-
tóságnak (felügyelőségnek), amely, helyesen, szakhatósági állásfoglalással válaszolt és
egyébként az erdészeti hatóság elfogadta, hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy
hektárosra terjedjen csak ki. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett.
A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya
ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést), a WWF
ügyféli jogát nem fogadta el. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon.
Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt, amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő
jelentőségét bizonyították. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét,
amely egyértelműen kimondja, hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű ter-
mészet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatá-
nak. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Köz-
löny 2005/80. számában,2005. július 16-án közzétett, az európai közösségi jelentőségű termé-
szetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. lista alapján hozta meg. A keresetle-
vél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrende-
letre (Nr.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához, módo-
sításához, amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000”
területre jelentős hatással lehet, az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szüksé-
ges.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való
bevonása az eljárásba, hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

Az ügyfél Ket.-ben definiált fogalma az Áe. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. kibővített ügy fo-
galmára. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy
érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát,
jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az Áe.-ben is
szerepel, hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként)
részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
A Ket. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi hely-
zetét, az ügyfél eljárási képességét is szabályozza.
A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai sze-
rint cselekvőképességgel rendelkezik. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki, akinek
cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a
nagykorú, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). Egyes, jogszabályban meg-
határozott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az
eljárási képesség.
Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét, és ha annak
hiányát állapítja meg, az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügy-
gondnok kirendelését kéri.

Az ügyfél fogalmát a Ket, 15.§-a határozza meg


(5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi 1
szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett 2
tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatá- 3
sára irányul.
törzsanyag

(kiemelés a Ket. szövegkörnyezetéből)

51
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme,


károkozás, kártérítési kötelem
V. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. Magyarországi képviselője. A
megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt, hogy a külföldi cég magyarországi szék-
helyet, illetve telephelyet keres. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. városát alkalmasnak lát-
ták, közlekedési adottságai, valamint infrastruktúrása okán is arra, hogy ott cégüket letelepít-
sék. A cég munkalehetőséget, és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel, cserébe
öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól, továbbá
az önkormányzat segítségét abban, hogy azokat az ingatlanokat, melyek a cég beruházását
érintenék, de jelenleg magánkézben vannak, lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. A
város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban, de jelezte ebben egyedül nem
dönthet, a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. A testület a polgármester előterjesztését vita
nélkül elfogadta, és határozatot adott, mely szerint:
- a BDWG Ltd. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatásá-
ra és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidege-
nítésére
- felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a
BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő
- utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására, amelyek a beruhá-
zás kapcsán „felmerülhetnek”

A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat, figyelmen kívül


hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. A tulajdonosok tiltakozása során, hivatkozott a
testületi határozatban foglaltakra, azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. Ezt
követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára, ő azonban
ezt azzal hárította el, hogy a testület hozta meg a döntést. Ekkor a jegyzőhöz fordultak, aki a
polgármesterre és a testületre hivatkozott, kijelentette ő nem tehet semmit, egy ilyen volumenű
a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni. Az ingatlan
tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni, kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetősé-
geikről, válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”.

Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A jogeset több szempontból is tanulságos. Nemcsak a Ket. szabályainak szembetűnő módon


való durva megsértését, hanem az önkormányzati törvény (1990.évi LXV.tv.) szabályainak
semmibe vételét mutatja. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna, hogy az elfoga-
dásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. Egyrészt elvon közigazga-
tási hatásköröket, másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein, amikor olyan felhatalmazást
ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingat-
lanokat. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek, hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene meg-
előznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. A
jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött
a beruházás, annak ellenére, hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. Elmulasztották
értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat, akiknek már a testületi ülésen is - legalább a hall-
gatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. A tulajdonosokkal szembeni magatartása, alkal-
1 mas arra, hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt, hiszen
2 az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt
3 mind a testület, mind a jegyző.
törzsanyag

Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján

- a tájékoztatáshoz való jog,

52
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek


A Ket.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. A
Ket. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról
és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A jogi
képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról, az ügyfelet
megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának
jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás
igénybevételének feltételeiről.
A tájékoztatási kötelezettség bővíthető, mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultsá-
gára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára
is.

A hatóság mulasztása

A Ket. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott


határidőben hozott döntéshez való joga. Ezt is biztosítandó, az Áe. szabályainál részletesebb
szabályokat, szűkebb határidőket tartalmaz a Ket., és az új, garanciális intézményként előírja
például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is.
Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a
felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől
számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti
szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatásá-
ra utasítja. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a
felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot
jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kez-
deményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben
irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni.
A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről, valamint az eljáró hatóság kijelölé-
séről az ügyfelet három napon belül értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást kö-
vetően, illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. Ez a jogi
helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást
igényel. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat
képviselő-testületét kijelölni, itt csak az a megoldás lehetséges, hogy a közigazgatási hivatal
vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy ebben az esetben
a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat, mert mit állapíthat meg vétség-
ként egy vizsgálat, ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen
nem jelennek meg a testületi ülésen. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő
eszközei, az Ötv. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket.
Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással), hatósági nyilvántar-
tás vezetéssel, illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó
hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv, de az ügy nem vonható el,
és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles
eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.
A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan, de koncepcionálisan
nem változtatja meg, a Ket. jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelenté-
se) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – felté-
ve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlá-
sa. (Az Áe. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni, szintén
csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján.)

A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az


ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 1

3
törzsanyag

53
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


III. fejezet

Jogorvoslatok körébe tartozó


jogesetek

1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén


Az I.M.T.N. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. önkormányzat illetékességi területén, a jog-
szabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével, egy használaton kívüli
ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. A jogellenes működés során
egyebek mellett, megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. A hatóságok, miután
tudomásukra jutott a jogellenes működés, hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. A
hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását, az
eredeti állapot helyreállítását. A Kft, miután a Ket.-ben biztosított fellebbezési lehetőségét ki-
merítette, bírósághoz fordult jogorvoslatért. A II. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú dön-
tést. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást, ekkor jelentette be a
kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak, hogy bírói keresettel élt, és kérte a bíróság-
tól a végrehajtás felfüggesztését.
Elemezze jogilag a Kft. álláspontját!

Megoldás:

A Ket. 110. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására


nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának
felfüggesztését. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására
jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.
A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó ha- 1
tállyal. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása, ha a végrehajtással 2
érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztés-
3
ét.
A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a
törzsanyag

végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet,


tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. A felfüggesztésről a bíróság a
Ppe. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt.
55
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító
szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíró-
ság döntéséig tart.

2/2006. Kj. Sz. jogegységi határozatot:

1. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat


végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján, indokolással ellátott vég-
zésben dönthet. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza, a bíróságnak a határozatát az iratok-
nak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül, egyéb esetben ésszerű határidőn
belül kell meghoznia (Pp. 332.§ (3) bekezdése, 2.§ (1)-(2) bekezdései).
2.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást, illetve, hogy
a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és a törvényben
meghatározott esetben azt is, hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jo-
gokra is (Pp. 332.§ (4) bekezdése, 2004.évi CXL. törvény 110.§ (2) bekezdése).
3.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. sz. állásfoglalása e jogegységi ha-
tározat közzétételét követően nem alkalmazható.

Indokolás:

I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkot-
mányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 29. § (1) bekezdés a)
pontja, 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indít-
ványt a következő kérdésekben:
Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végre-
hajtásának felfüggesztését; illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigaz-
gatási Kollégiumának KK. 14. sz. állásfoglalása (a továbbiakban: KK. 14. sz. állásfoglalás)
Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy
az 1994. április 7-én kiadott KK. 14. sz. állásfoglalás az 1957. évi IV. törvény (a továbbiak-
ban: Áe.) 72. § (3) bekezdésében, 85. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952. évi III. törvény
(a továbbiakban: Pp.) 330-332. §-ain alapult. Időközben, 2005. november 1-jén hatályba lépett
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) és a Pp. 330-332. §-ai is módosultak. Az új szabályozás a ko-
rábbitól lényegesen eltér, ezért szükséges a KK. 14. sz. állásfoglalás felülvizsgálata és a köz-
igazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás
kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala.

II.
Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a
bíróságnak a Pp., a Ket., a 2003. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Art.II.) és esetleg az
egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. (Ket. 101.§, 104.§, 109.§,
110.§, 127-128.§, 148-149.§, Pp.332.§, Art.II.143.§, 145.§, 160.§) A KK.14.sz. állásfoglalás a
jövőben nem alkalmazható.

III.
A 2005. november 1. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy ér-
demében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. A keresetlevél benyújtásá-
1
nak a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt, azonban a közigazgatási szerv határozatát
2
mind első, mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. A fél keresetlevélben
kérhette a végrehajtás felfüggesztését. (Áe. 63. § (1)-(3) bekezdései, 72. § (1)-(3) bekezdései)
3
Az Áe. 85. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő, illetőleg foganatosító
szerv, vagy felettes szerve - hivatalból vagy kérelemre - rendelhette el a végrehajtás felfüg-
törzsanyag

gesztését.

56
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


Az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.I.) 4. § (1) bekezdése - az Áe. 3. §-ának (6)
bekezdés d) pontjával összhangban - kimondta, hogy ha az Art.I., vagy adót, adófizetési köte-
lezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, adó-
ügyekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. I. 86. § (1) és (2) bekezdése értelmé-
ben az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett
kérni. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. A
végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia.
Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását
felfüggeszthette. (Art.I.91.§ (1) bekezdése, illetve 94/H.§)
A 2005. november 1. napjáig hatályos Pp. 330. § (3) bekezdése értelmében, ha a fél a kereset-
levélben a végrehajtás felfüggesztését kérte, a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számí-
tott nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. A bíróság a közigazgatási határozat vég-
rehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor - már a tárgyalás kitűzése előtt is -
akár hivatalból, akár kérelemre elrendelhette. (Pp. 332. § (3) bekezdése)
Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. 14. sz. állásfoglalás szerint a
végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a bí-
róságnak a végzését indokolnia kell. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor
rendelheti el, ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért, illetőleg ha
a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő, vagy egyéb jelentős körülmények indokolják,
vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. Köz-
vetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor hatá-
rozhat a végrehajtás felfüggesztéséről, ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért köz-
igazgatási határozatokat is csatolja. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás so-
rán bármikor - hivatalból és kérelemre is - dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.

IV.
A Ket. hatálybalépésével az Áe. hatályát vesztette, az Art. II. és a Pp. szabályai is módosultak.
(Ket. 173. § (1)-(3) bekezdése, 189. § 1-4. pontja, 2005. évi XVII. törvény 12. § (1) bekezdé-
se, 2005. évi LXXXV. törvény 1-47. §)
A Ket. 109. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő
tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv, a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat
képezi. A Ket. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási
döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. (Ket. 98. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a
végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.
A Ket. 110. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végre-
hajtására nincs halasztó hatálya. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásá-
nak felfüggesztését kérheti. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton
alapuló jogok gyakorlására is.
A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást el-
rendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel
fordulhat. (Ket. 130. § (4) bekezdése, Pp. 324. § (2) bekezdés a) pontja)
A Ket. 127. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végre-
hajtható döntéseket. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható, ha az ügyfélre vagy
az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózko-
dásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végre-
hajtható, és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el.
A Ket. 110. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket, amikor nincs
helye a végrehajtás felfüggesztésének. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő be-
várása előtt is, ezeket az eseteket a Ket. 101. § (1)-(3) bekezdése, 98. § (5) bekezdése, 104. §
(4) bekezdése szabályozza.
A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. 148. § (1)-(8) bekezdései tartal- 1
mazzák. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő, a (4) bekezdés a)-d) 2
pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető, az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötele-
3
ző esetkört szabályozzák. A 148. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények
példálózó felsorolását is rögzíti, az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésé-
törzsanyag

vel. A Ket. 148. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktala-
nul meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

57
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A Ket. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art.II. 5. § (1) bekezdése
akként rendelkezik, hogy ha az Art.II., vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési
támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdés-
ben meghatározott kivételekkel - a Ket. szabályait kell alkalmazni. Az Art.II. 143. § (1) be-
kezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős - az ügy érdemében hozott - határoza-
tának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni, kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tár-
gyában hozott határozat jelent. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felül-
vizsgálat nem érinti, a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel
határoz (Art.II. 143. § (2) bekezdése).
Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat, ezeket az Art. II.
145. §. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel.
Az adóhatóság az adós kérelmére, vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés)
végrehajtását az Art.II. 160. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel.
A 2005. november 1. napjától hatályos Pp. 332. § (3) bekezdése értelmében, ha a keresetlevél
a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bí-
róság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül ha-
tároz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését -
már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggeszté-
séről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a vég-
rehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása
nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradá-
sa járna. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye, a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nél-
kül végrehajtható (Pp. 332. § (4) bekezdése).

IV.
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket., az Art.II. és a Pp. sza-
bályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló - kizárólag kérelemre lefolytatható - eljárásban
az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. Ettől eltérő jogalkalma-
zásra csak akkor van lehetőség, ha erre törvény felhatalmazást ad, vagy kifejezett törvényi
rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából, vagy
a Pp. rendelkezéseiből következik.
A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként - mivel a perindításnak a végrehaj-
tásra nincs halasztó hatálya (Ket. 110. § (1) bekezdése), illetve a bírósági felülvizsgálat az
adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art.II. 143. § (2) bekezdése) - a bíróság-
nak érdemben kell megvizsgálnia, arról végzésben kell döntenie. Ha a végrehajtás felfüggesz-
tése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza, az erre nyitva álló határidő a Pp. 332. § (3) be-
kezdésében megjelölt nyolc nap. Egyéb esetben a Pp. 2. § (1) és (2) bekezdései szerinti alap-
elvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.
A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra, fellebbezésre való kioktatást, illetőleg azt,
hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtha-
tó (Pp. 332. § (4) bekezdése).
A Ket. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell, hogy a végrehajtás fel-
függesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. 110. § (2)
bekezdése).
A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a keresettel támadott határozat bíróság ál-
tal felülvizsgálható határozatnak, vagy végzésnek, végrehajtható döntésnek illetve végrehajt-
ható okiratnak minősül-e, annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e, a ke-
reset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető - részeit támadja-e, illetve hogy a
közigazgatási szerv, az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e, vagy sem, to-
1
vábbá, hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e, vagy sem, illetve folytatta-
2
e tovább (Ket. 109-110. §, 127. §, 128.§ (3) bekezdése, 148.§, 149.§ 104. § (4) bekezdése,
Art.II. 143. §, 145. §, 160. §, (1) bekezdése).
3
A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. Ennek
során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat, figyelemmel kell lennie a Pp. 332. § (3) be-
törzsanyag

kezdés második mondatában meghatározott két körülményre, a Ket. 101. § (3) bekezdésében,
110. § (3) bekezdésében, 148. §-ában és az Art. II. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra is.

58
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. 110. § (3) bekezdése által meghatározott
esetekben.
A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem
nem teljesíthető olyan okokra alapítottan, amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és
adóhatósági, adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából - vagy
a Pp. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. (Pl.: Ket. 148. §. (1)
bekezdés a)-b) pontja, (4) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés a)-b) pontja).
Mindazokban az ügyekben, amikor a bírósági felülvizsgálat az Art.II. 143. § (1) és (2) bekez-
dése szerinti rendelkezésen alapul, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál -
az Art. II. 5. § (1) és (2) bekezdése értelmében - a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható.
Az Art.II. a fellebbezésre, a bírósági felülvizsgálatra, a végrehajtható okiratokra, a végrehajtá-
si eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. A bí-
róság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt, ezért a Pp. 332. § (3) bekezdés
második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb, a
fél által előadott okot, körülményt is. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban
nem rögzítheti az Art.II. 160. § (1) bekezdésében meghatározottakat, mivel ez a Pp. 212. § (1)
bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne.
A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgál-
ni, ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő, és a kérelemben előadott okokat, adatokat, té-
nyeket, körülményeket igazolja, vagy a kívánt mértékben valószínűsíti, illetőleg azokról
egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van, illetve ha köztudomásúak.
A Bszi. 105. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi
döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig
alkalmazhatóak. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK.
14. sz. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó, a hatályos jogszabályoknak megfelelő
jogegységi határozat meghozatala. Ennek közzétételétől a KK. 14. sz. állásfoglalás már nem
alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos
döntések meghozatala során.
A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének bizto-
sítása érdekében (Bszi. 27. §) - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és határoza-
tát a Bszi. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

3
törzsanyag

59
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

2 Újrafelvételi kérelem
A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél, üzletkörének bővítése céljából
gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az
illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. Kérelmét a vámha-
tóság érdemi vizsgálat után elutasította, tekintettel arra, hogy az adóraktár céljára szánt épü-
let alapterülete 800 m2 volt, a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meg-
létét írja elő.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. A határozatnak az ügyfél részéről történő
átvételét követő 35. napon, a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek, ennek so-
rán kiderült, hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található.
Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot, hogy kérelmét újrafelvételi el-
járás keretében vizsgálja felül. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasította, de felhívta az ügyfél figyelmét, hogy az új tények birtokában ismét kezdeményez-
heti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást.
Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását?

Megoldás:

A vámhatóság eljárás törvényes volt, az alábbiakban kifejtettek szerint:


Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel
iránti kérelmet, ha
- a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíró-
ságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási új-
rafelvételi eljárás, hanem a Pp.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére),
és
- az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely, a
határozat meghozatala előtt már meglevő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbí-
rálása szempontjából lényeges tény, adat vagy bizonyíték, és
- az újonnan felmerült lényeges tény, adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre
nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna.

Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatáro-


zott időtartamon belül jogosult. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új
ténynek, adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása), másfelől pedig a jogbiz-
tonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jog-
erős hatósági határozatokat) igazodik. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági
határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újra-
felvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. Ezen időtartamon belül a másik fontos időténye-
ző az a nap, amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről, adatról vagy más bizo-
nyítékról. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt
jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni, e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási
kérelemmel élhet. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például
három nappal szerez tudomást az új tényről, adatról vagy más bizonyítékról, ez esetben a kére-
lem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. A hat hó-
napos határidő jogvesztő. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújtha-
tóságát is érinti, a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási
kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló
hat hónapos időtartam utolsó napja.
1

3
törzsanyag

1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható, ha


a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2;b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. 2003. évi CXXVII. törvény jövedéki adóról
és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

60
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


A Ket. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja, elfogadva, hogy kü-
lönös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat
hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. Ilyen eltérést azonban kizárólag
törvényben lehet megállapítani, oly módon, hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határo-
zat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újra-
felvételi eljárás. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele, hogy az újrafelvételi
eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem
érinti (mint láthattuk, ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). A Ket. főszabályától eltérő-
en megállapított, legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül.

Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett
és gyakorolt jogok védelmét. Erre figyelemmel a Ket. kimondja, hogy az újrafelvételi eljárás-
ban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor
érinti e jogokat, ha az újonnan ismertté vált tény, adat vagy más bizonyíték figyelembevételével
a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésé-
nek lenne helye.

Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult, amely az első fokú


határozatot hozta, tehát abban az esetben is, ha az adott ügyben született másodfokú határozat.
Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg, hogy az újrafelvételi eljárás
megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e, a Ket. alapján benyújtható-e egyáltalán az
újrafelvétel iránti kérelem. A törvény meghatározza mindazon eseteket, amelyeknél kizárt az
újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem, ha
- azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, adatra, vagy más
bizonyítékra alapozza,
- abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak,
- az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban,
- a bíróság az ügyben már határozatot hozott,
- a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, vagy
2
- valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja.

A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelem-


ben foglaltakat érdemben megvizsgálja. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabá-
lyok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat, tény vagy más bizonyíték felhasználásá-
val megállapítja az új tényállást. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg, hogy az új
tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn, a következő határozatokat hozhatja
meg:
- jogerős határozatát módosítja,
- jogerős határozatát visszavonja, vagy
- az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemsze-
rűen visszavonja).

E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek, vagy ha ez


kizárt, akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye.
Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét, az eljáró közigaz-
gatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja.
Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy, a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfo-
kon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul.
1
Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet, azt az eljáró elsőfokú köz-
2
igazgatási hatóság köteles elutasítani.
3
A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok
egymáshoz való viszonyának, alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is.
törzsanyag

2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. Pontos megjelölését lásd az 1. hivatkozás alatt.


61
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos, az Áe.-ben nem szabályozott, de a jelen-


legi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. rendelkezései közé (pl.
újrafelvételi eljárás), amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén. Erre
tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art. elsőbbségét kimondva meghatá-
rozni a két törvény viszonyát, hanem ki kellett zárni, illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizo-
nyos rendelkezéseket. Ennek alapján az Art. 5. § (2) bekezdése - az értelmezési nehézségek
elkerülése érdekében - tételesen felsorolja a Ket. azon szabályait, amelyek az adózással kapcso-
latos eljárásban nem alkalmazhatók. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatá-
rozó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést), vagy a méltá-
nyossági eljárásra, illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás, stb. Másfelől az
Art., a Ket. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született,
amely felülírja a Ket. olyan rendelkezéseit, melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás
speciális területéhez. (Ilyen pl. az a rendelkezés, amely szerint az illeték lerovásának elmulasz-
tása az Art. szerint nem eljárást megszüntető ok, míg a Ket. szabályai alapján annak minősül).
Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a Ket. jelentős mértékben bővíti - valójában
azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja - a kivett eljárások körét, azonban a „részlegesen
kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette. Az utóbb említett eljá-
rások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabá-
lyairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá
tartozó hatósági ügyek, melyek vonatkozásában a Ket. rendelkezéseit kizárólag abban az eset-
ben kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény - jelen esetben a jövedéki adótörvény -
eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. 13. § (2) bekezdésének b) pontja].
A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási
jogszabályra vonatkozó 48. § (2) bekezdésének b) pontja, továbbá kiegészült a 48/A. §-al, mely
révén a jogalkotó lehetővé tette azt, hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a
Ket. egyes, az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására.

Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket.-nek


- a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. 29. § (9)
bekezdése],
- az adatok igazolására [Ket. 36. § (2)-(4) bekezdése],
- az újrafelvételi eljárásra [Ket. 112. §], illetőleg
- a méltányossági eljárásra [Ket. 113. §]

Alkalmazott jogszabályok:

- a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló


2003. évi CXXVII. törvény 48./A §;
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5.§

3
törzsanyag

62
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztá-
sa miatt
P. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító
határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. Fellebbezését köz-
vetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. A hivatal felhívta az elsőfo-
kú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfe-
let a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. Az adózó a végzésben
foglaltaknak nem tett eleget, ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette.

Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság?

Megoldás:

Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság, mert figyelmen kívül hagyta az adózás rend-
jéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120. § (6) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az eljárási
illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. Egyebek-
ben a Ket. 95. §. (2) bekezdése alapján a Ket. VII. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a
Ket. I-IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Ket. 31. §- (3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését,
hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be, úgy az eljárást
megszünteti-e. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. fokú hatósági döntés jogerőre
emelkedik, ezért célszerűnek tartjuk, hogy a felhívásban az ügyfelet a II. fokú hatóság erről is
tájékoztassa.
A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizs-
gálni kellett volna.

Alkalmazandó jogszabály:

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120.§ (6).

3
törzsanyag

63
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

4 Méltányossági eljárás
V.I. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására
kérelmet terjesztett elő E. város önkormányzatánál. A kérelmet az önkormányzat szociális bi-
zottsága bírálta el, és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező
kérését nem teljesíti. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a
Ket. 100.§-ra hivatkozva.
Jogilag helyesen járt-e el a bizottság?

Megoldás:

A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti, és


nem azonos a Ket. 113.§-ában szabályozott méltányossági eljárással.
A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit, amelyek
tekintetében a 113. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön.
Alapfeltétel, hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető.
További feltétel, hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős
határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. Ez utóbbi
feltétel két kritériummal bővül, a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak
az oknak, amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra, továbbá az ügyfelet érintő, általa
állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki.

A törvény kimondja, hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására
vagy visszavonására, ha a következő feltételek együttesen fennállnak. Ehhez vizsgálni kell,
hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja-
e ki.
További előfeltétel, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A hatóságnak elemeznie kell,
hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme, annak teljesítése esetén a hatá-
rozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket.
Időbeli korlátként a törvény meghatározza, hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet
sor, ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el.
A Ket. 100.§ szerint nincs helye fellebbezésnek
…..d./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.

A 100.§ d.) pontja a Ket. 113.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik.

3
törzsanyag

64
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége
M.F. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz, kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű
emléktábla elhelyezését jelölte meg. Hivatkozott arra, illetve kérelmében azt a nyilatkozatot
tette, amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz, fellebbezési jogáról lemond, egy-
ben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani. A kérelmet a hatóság városképi okokra való
hivatkozással elutasította. M.F. fellebbezett a döntés ellen, erre azt a választ kapta, hogy ő ké-
relmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról, ezért a benyújtott jogorvoslati ké-
relmét nem bírálják el, a hatóság döntése jogerős. M.F. a közigazgatási hivatal törvényességi
ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében.
Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal?

Megoldás:

A Ket. 99.§. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a hatóság már meghozta a dönté-
sét és ezt közölte az ügyféllel. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül
teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást.
A 128.§. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére
vonatkozik. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és
abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérel-
met teljesíti. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be. Mindebből az
következik, hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet, a jogerő beálltá-
nak feltétele nem teljesül, ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal
megtámadhatja.
.

3
törzsanyag

65
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

6 Végzés elleni, nem megengedett jogorvoslat elbírálása


S. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására
hatósági eljárás indult. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt
rendelt ki. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt. Ez
utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték, ezért a szakértőt kirendelő
végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a ható-
ság.
Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását?

Megoldás:

Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések


- Szakértő kirendelése (58.§ (1) és (7) bekezdése)
(kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz.Gy.)

Annak ellenére, hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra
majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség - megfontolandó lett volna,
ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján, hivatalból visszavonja, ugyanis fennállt a szakértő-
vel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. Ket.59.§ (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel
szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy
aki a tanúvallomást megtagadhatja.

3
törzsanyag

66
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


7 Felügyeleti jogkör gyakorlása, eljárás jogellenes megindítása esetén
H. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget
kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. Személyes közlése
alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterü-
letén a L. Bányászati Rt. Kavicskitermelést folytat. Bányaterületének bővítése céljából megke-
reste H. község polgármesterét, azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingat-
lanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormány-
zati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. Ezeket az utakat nemcsak az önkor-
mányzat, hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták, közút funkciót töltöttek be.
Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre, a bányavállalat kisajátítási kérel-
met készített elő, majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. Kérelmében arra hivatkozott, hogy
a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél, melynek érdekében lehetséges kisajátítás, nyilat-
kozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. A
hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte, ugyanebben a végzésében a kártalanítási
összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás
megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a
felügyeleti szervhez, hivatkozott arra, hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés
lehetőségét. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirende-
lését, a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási
hatóságot.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. Ebből a legsúlyosabb, nem vizsgálta hogy a
kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. Kisajátítást csak az
állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni
kívánt ingatlanok, forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. A felügyeleti hatóság
döntése alapos, kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele, Az ez irányú intéz-
kedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomásá-
ra

A kisajátisásról rendelkező 1976.évi 24.tvr. 1. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajá-


títás útján kivételesen lehetséges - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem álla-
mi tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkor-
mányzat részére.

Közérdekű célok; a kisajátítás módja

Tvr.
4. §
(1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:
a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gaz-
dasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesít-
mény elhelyezése;
b) város- és községrendezés;
c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház
építés; 1
d) bányászat; 2
e) honvédelem; 3
f) közlekedés;
törzsanyag

g) posta és távközlés;
h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés
elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
i) vízgazdálkodás;
67
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

j)
k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
m) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. tör-
vény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;
p)
q)
r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biz-
tosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant
ezen területfelhasználási egységbe sorolta;
t) szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként
nem biztosítható.

Tvr.
18. §
(1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.
(2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisa-
játítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.
(3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket
szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e
a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani

A Ket.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai

115. §
(1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, il-
letve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügye-
leti jogkört.
(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy meg-
semmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.
(3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a
döntés megváltoztatásának nincs helye.
(4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosz-
szabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóság-
nak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végre-
hajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A
határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.
(6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerin-
ti eljárást fel kell függeszteni.
1

2
Alkalmazott jogszabály:
3
- a kisajátításról szóló 1976.évi 24.tvr.
törzsanyag

68
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


8 Jogorvoslat kérelemre, jogorvoslat hivatalból, hatósági ellenőrzés
Gy. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett, az XY. Egyház által felügyelt ZU
Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. Szülői bejelentésre a jegyző
törvényességi ellenőrzést folytatott le. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okirat-
ban foglaltaktól, az iskolaszék feladatát nem látja el, szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő
szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. Mindezek mellett az is kide-
rült, hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás,
erdei iskola) beszedett pénzekkel. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési
engedélyét. E döntés ellen az iskola nem, de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. A
másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, indokul azt hozta, hogy a
szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban, ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli
jogok. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az
XY Egyház az ügyészséghez fordult, kérve, hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti
jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet, mind a jegyző eljárását. Az
ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. Ügyészi óvás
nem lehetséges, mert a döntés nem jogerős. A Ket. szerint ugyanis:
Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által
felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés
kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást
nyújthat be. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is
indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező.
A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntar-
tott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek:
79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének
megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intéz-
mény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működé-
séhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító
okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből
megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges sze-
mélyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem
és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint il-
letékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás
területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészet-
oktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az
intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző az engedély kiadásával
összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt be-
szerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az
engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.
(4) A jegyző, illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-
oktatási intézmény 1
a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a 2
szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak; 3
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges
törzsanyag

személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata
ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.

69
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a ne-
velési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e tör-
vény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai
csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyam-
ra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban
meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megte-
remthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenn-
tartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek
feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre,
tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai
kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható
akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a
várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény
székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedé-
lyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-
oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek,
illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) be-
kezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell
szereznie.
(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anél-
kül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző, fő-
jegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos
működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a
jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a
nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglalta-
kat is alkalmazni kell.
(8) Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a
nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási
intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegy-
ző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.
80. § (1) A jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja
el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékeny-
ségének törvényességi ellenőrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási
intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.
(2) A jegyző, főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-
oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározot-
tak szerint működteti-e.
(3) A jegyző, főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosítá-
sával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott
határidőn belül nem intézkedett, a jegyző, főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intéz-
kedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére
meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha
a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított
határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző, főjegyző a működéshez szükséges engedélyt
visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési
szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés
céljából.
(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működé-
sét felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a köz-
1
egészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha
2
a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelke-
zik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan
3
kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a
kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyző, főjegyző
törzsanyag

elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A jegyző, főjegyző a határozat jogerőre emelke-


dését követő tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megszűnt - köteles a (3) bekezdés sze-
rint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.
70
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telep-
helyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől,
főjegyzőtől. A jegyzőnek, főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell
folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatá-
rozott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére
- a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.
(6) A jegyző, főjegyző - a jogerős államigazgatási határozat megküldésével - intézkedik a
normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4)
bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem
szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását.

A bemutatottak alapján, a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú ható-
ságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani, felhívva
hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kez-
deményezzen pert a bíróságnál. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése
súlyos eljárási hiba volt, mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés.

Alkalmazott jogszabály:
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

3
törzsanyag

71
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

9 Semmisség megállapítása, szerzett jog


E. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. B. 77 éves állandó lakos, aki a város külterület-
éhez, de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt, ahogyan a városban mindenki tudta,
a férjével. K. B. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt, hogy bejelentse, férje
néhány nappal korábban elhunyt, most végre megtalálta férje személyi igazolványát, azt jött
leadni és egyben kéri, a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását, tekintettel arra, hogy a teme-
tést is tudja intézni. K. B. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte,
a férje a tanyán eléggé nomád, szegényes körülmények között élt, igénytelen háztartást vezet-
tek, nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nem-
igen volt. Elvétve egy-két esetet, amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott.
Azt, hogy tulajdonképpen miből élnek, senki sem tudta. K. B. az anyakönyvvezető részére átad-
ta férje személyi igazolványát, amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. A beírás
szerint az igazolvány érvényessége 1995. szeptember 9-ig tartott. Az anyakönyvvezető első
kérdésére, hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről, meghosszabbításáról és
hogy egyáltalán rendelkezett-e K. B. férje, mert az anyakönyvvezető még mindig abban a fel-
tevésben volt, hogy az elhunyt férj volt, valamiféle érvényes személyi azonosítóval, az idős asz-
szony a vállát vonogatta. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető
meglepődve tapasztalta, hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt
bejegyezve. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést, hogy mikor és hol házasodott ösz-
sze K. B. az elhunyttal, mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota
nőtlen volt. K. B. ismét a vállát vonogatta, majd azt mondta, hogy a papnál. Hogyhogy a pap-
nál, kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző, mire K. B. azt mondta, hogy azért, mert
máshol már nem akarták, mert tudja, nekem volt előtte egy másik férjem, akitől elváltam.
Igen, kérdezte, az anyakönyvezető, mikor és hol, önnél milyen személyi okmányok vannak,
amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. K. B. elővette saját, ugyancsak lejárt
személyi igazolványát, amely szintén régi típusú volt, tehát tartalmazta a családi állapotra
vonatkozó bejegyzést is. Ebben az állt, hogy férjezett D. E-vel. Ehhez képest az elhunyt F. T.
volt, akit K. B. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést,
hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el, mert azt már látta, hogy hol kötöttek házasságot a
személyi igazolványba történt bejegyzésből, melyik bíróságnál váltak el. Erre K. B. közölte,
hogy ő bíróságnál nem járt soha, hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz, aki
előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. Az anyakönyvveze-
tő első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől, majd feltette a kérdést, és a ta-
nácstitkár szétválasztotta önöket. Erre a kérdésre igenleges választ kapott, és K. B. ekkor be-
mutatott egy 1960-as években kelt határozatot, amelyet Sz. nyírségi kistelepülés tanácstitkára
kiadmányozott, amely szerint D. E. és K. B. házasságát felbontja, és őket elvált családi állapo-
túnak állapítja meg. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. Az
anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát, feltette a kérdést, hogy tulajdonképpen mit sze-
retne a halotti anyakönyvön kívül K. B.? K. B. válasza az volt, hogy természetesen szeretné
megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. Az anyakönyvvezető, ekkor ismét csodálko-
zásának adott hangot, majd feltette a kérdést, hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat.
Hogyne, mondta ő, rendszeresen nyugdíjat kapott. Ezt tudja valamivel bizonyítani. Nem iga-
zán tudja, csak azt tudja, hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. Feltehe-
tő, hogy akkor ez nyugdíj lehetett. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv ki-
adását nem tagadhatta meg, különösen azért nem, mert arról hivatalos tudomása volt, hogy az
elhunyt és K. B. több, mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek, és ő is abban a tudomás-
ban volt korábban, hogy nevezettek házasok. K. B. azon kérdésére, hogy a további ügyeket,
hol és mikor intézheti, az anyakönyvvezető nem tudott választ adni, hanem azt tanácsolta neki,
1 hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez, aki az idevonatkozó jogsza-
2
bályokkal tisztában van, ő ugyanis csak anyakönyvvezető, és K. B. részére a szükséges segít-
séget ügyei további intézéséhez megadják. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől, hogy elég
3
kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. K. B. erre csak a vállát vonogatta, és
törzsanyag

majd csak lesz valahogy megjegyzéssel, a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal
helyiségéből. Ezt követően K. B. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat
szociális irodáját, ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét.

72
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére, arra a kérdésre,
hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott, az volt a válasz, hogy azt derítsék ki maguk, ez a ma-
guk dolga, ezt a törvény már maguknak előírja, arra a kérdésre pedig, hogy a korábbi házas-
ságára vonatkozóan, amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll, azt mond-
ta, hogy ez nem áll fenn, mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van,
hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja, ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házas-
ságot kötött. Az ügyintéző azon kioktatására, hogy az egyházi házasság a magyar jog szabá-
lyai szerint nem tekinthető jogérvényesnek, K. B. megvonta a vállát és továbbra is fenntartot-
ta, hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban, hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A Ket. szabályozza a semmisség jogintézményét, amelynek következtében a közigazgatási


szerv döntését – feltéve, hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a
törvény által megállapított idő nem telt el, illetőleg egyéb, a törvény által a megsemmisítés aka-
dályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni.

Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidő-


nek, lévén, hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó, amelyet
az idő múlása sem képes orvosolni. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ez-
zel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. A semmiség kérdésében tehát
legfeljebb arról lehet szó, hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot
és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. Ezt a Ket. úgy oldja
meg, hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi
okokat.

A semmisség jogintézményének lényegi eleme, hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a


közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni, ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv
az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. A
Ket. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét; ennek megfelelően
az alábbi semmisségi okokat ismeri:
- a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy
törvény rendelkezése alapján kizárt, kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a
törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni;
- az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, kivéve az olyan ideiglenes intézkedést,
amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni;
- illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékes-
sége, kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a törvény alapján illetékességére te-
kintet nélkül köteles megtenni;
- a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül, vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló
állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg;
- a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselek-
mény elkövetését jogerős ítélet megállapította;
- a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez
szükséges szavazati arány,
- a döntés olyan tényállást vett alapul, amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már
az ügy érdemében határozott, feltéve, hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el;
- a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében, illetve in-
dokolásában foglaltaktól. 1

2
A Ket. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését, lehetővé téve,
3
hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárá-
si jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen.
törzsanyag

73
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven
belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni. Ehhez képest
- a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés, ha
a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené;
- a jogerőre emelkedéstől számított, vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt
teljesítési határidő utolsó napjától, illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító dön-
tésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (jog-
hátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének;
- időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
nem érintő hatósági döntés, ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. semmisség szabályai,
ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. Ha az akkor hatályos
államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük, akkor
feltehető a kérdés, hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált, hiszen az eleve semmis
döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több, mint 3 év eltelt. Az idő múlása jogvesztő
és jogszerző tényező is lehet. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya?
A kérdésnek van egy másik aspektusa is, nevezetesen, hogy kinek mely esetekben jár özvegyi
nyugdíj. Az erre vonatkozó szabály a következő.

özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosult-


ságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának,
valamint elvált házastársának járó nyugellátás;
Tny. 45.§
(1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt:
házastárs) kaphat.
(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élet-
társával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
(3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontot-
ta, a Tny. 45.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési
idő vehető figyelembe.

A törvény végrehajtási rendelete szerint:


(1) A Tny. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.
évi IV. törvény 685/A.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. A Tny. 45.§
(2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-
könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi XLII. törvény ha-
tálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.
(2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a Tny. 45.§
(2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hely-
lyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló
tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb
hitelt érdemlő módon igazolni kell.

Alkalmazható jogszabályok:
1
- a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
2

3
törzsanyag

74
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


10 Új eljárást elrendelő, a korábbi I. fokú határozatot megsemmisítő
döntés elleni bírósági kereset benyújtása.
F. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – ha-
tósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás
vendéglátóipari tevékenységet végzett, ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is
tartott. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj, szemetelés, hajnalban távozó vendé-
gek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. Az ellenőrzés során
beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. Ezért a hatóság határidő kijelölésé-
vel, kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére, megrövidítette a nyitvatartási időt,
azaz korábbi zárórát rendelt el. A vállalkozás- mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott, azon-
ban az abban előírtakat nem tartotta be. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a ven-
déglátóegység bezárását. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. A II. fokú hatóság eljárási hi-
bákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben, hatáskört-illetékességet megállapító
jogszabályra való hivatkozás hiánya, a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisí-
tette az I. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. A megsemmisítő határozatot a környék la-
kói bíróság előtt megtámadták.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 71.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot, az eljárás során
eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. A 105.§ (2) bekezdése szerint, ha a
másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szüksé-
ges, a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további
tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett
az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja.
A Ket. 105.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés
ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú
hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során
mindig határozati alakban dönt, akkor is, ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja,
megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti, és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú
hatóságot (Ket. 105.§ (1)bek.). Ennek megfelelően a Ket. 109.§ (1) bekezdése és a Pp. 339. §
(1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első
fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen.
A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés, valamint annak
indokolása. A felperes hivatkozhat tehát arra, hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn,
nem jogszerű az új eljárásra utasítás, tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket.
109.§ (4)bek.). A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell
helyezni, és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárás-
ra kell kötelezni. Nem zárható ki olyan eset sem, hogy a másodfokú hatóság tévesen, jogorvos-
lati kérelem hiányában járt el, ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell.

Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem

A Pp. 273. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. 270.§ (2) bekezdésében
részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet, érdemi vég-
zés, egyes eljárásjogi végzések). E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási 1
perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. A végrehajtás felfüggesztése 2
tárgyában a bíróságok, így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. Ez a kérelem irá- 3
nyulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági
törzsanyag

határozat felfüggesztésére is. A Pp. 272.§ (4) bekezdése szerint, ha a végrehajtás elrendelése
már megtörtént, illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő, a felül-
vizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.

75
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése irán-


ti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni, mert a rendkívüli
jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.
Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti, a Pp. 332.§ (3) bekezdés második mon-
datának az a rendelkezése, hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehaj-
tásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti,
nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra, hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfel-
sőbb Bíróságra is vonatkozik.
A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt, hogy a Pp.
340/A (3) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került
sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság, illetőleg felülvizsgá-
lat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet, a Ket. 32. § (2) bekezdé-
sével összefüggésben lehet csak értelmezni. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elle-
ni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés
meghozataláig felfüggesztheti.
A Pp. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásá-
nak felfüggesztéséhez, hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegíté-
séhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő.

A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. Lé-
nyegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból, hogy milyen
következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak, az önkéntes jogköve-
tés elmaradásának.
A jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok eseté-
ben az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a
közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát, végrehajtási eljárást vonja maga után.
A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye, hogy
konkrét közigazgatási ügy keletkezik. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazga-
tási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási
eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv.

3
törzsanyag

76
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


11 Egyezségkötés megkísérlése, jóváhagyása, jogorvoslata
Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. Ennek során
hajtókat béreltek fel, akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. A hajtás
során, tekintve, hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód, K. T.
egyéni gazdálkodó, még ún. lábon álló, tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt.
A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett, a termésnek több, mint a felét a va-
dak, illetve a hajtók letaposták, a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná, értékesíthetet-
lenné vált. K. T. jelezte, hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni.
Figyelemmel arra, hogy erre nincs lehetőség, máshonnan kell háziállatainak a kukoricát be-
szereznie. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte, és javasolta az egyéni gazdálkodónak,
hogy egyezzenek meg, bírósági út elkerülésével, peren kívül. Az egyéni gazdálkodó erre haj-
landónak mutatkozott, viszont azt kérte, hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi ön-
kormányzat jegyzője, aki egyébként ismeri őt, ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálko-
dási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét, ő jelölje ki azt a szakértőt, aki megálla-
pítja a tényleges kár mértékét. A felek előzetesen megállapodtak abban, hogy a szakértő véle-
ményét kölcsönösen tiszteletben tartják, és azt elfogadják, és ha a szakvélemény elkészül,
egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. A felek abban megállapodtak, hogy a föld
használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítá-
sa érdekében. A kármegállapítási eljárás megindult, és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési
szabályok szerint lefolytatta. A kármegállapítási eljárás megindult, és azt a szakértő a vonat-
kozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján
a jegyző, a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta,
miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. A felek megállapodtak a
költségekben is. Az egyezségkötést követő 8. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. T. a
jegyző hivatalában, és bejelentette, hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani, mert
időközben tudomására jutott, hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterü-
letén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási
díjat állapítottak meg. A jegyző tájékoztatta az érintettet, hogy az egyezséggel szemben nincs
helye fellebbezésnek, forduljon a bírósághoz. Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől
nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét.
Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban!

Megoldás:

Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása


A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. Az eljárásban
résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak
egymással az ügy kimenetét illetően (pl. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mér-
tékéről). A megállapodás azonban akkor lesz érvényes, ha azt a hatóság jóváhagyja és határo-
zatba foglalja.

Az eljárás során
- ha jogszabály előírja, a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az
egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között,
- egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kí-
sérlet tartását, de azt az ügy természete megengedi,
- az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is.
1
A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja, amely ellen nincs 2
helye fellebbezésnek, mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések 3
megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe, hiszen az egyezség lénye-
törzsanyag

gében két fél közös akaratkinyilvánítása, azaz szerződés.

A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. A Ket., illetve a
vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik, hogy a jegyző jogszerű döntést hozott.
77
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
(Vtv.) 81.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában
nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól
kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkor-
mányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. A kár becslését – a miniszter által rende-
letben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított
nyolc napon belül kell lefolytatni.”

A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti


egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.”

A Ket. 13-14.§-ait figyelembe véve, a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel


kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. szabályait alkalmazza.

Alkalmazott jogszabály:
- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. tv.

3
törzsanyag

78
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


12 Igazolási kérelem
A felperesi közhasznú társaság, mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Ma-
gyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmé-
nyek tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra, támogatásra
való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását.
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította, mert új intéz-
mények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. évi LXII.
törvény (a továbbiakban: Ktv.) 28.§ (3) bekezdése értelmében 2003. szeptember 15-én lejárt,
valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg.
A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. 28.§-ának (2)-(4)
bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Megállapította, hogy a
felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvény-
ben meghatározott előírásokat, időpontokat.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatá-


lyon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indo-
kolásában megállapította, hogy az 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.
13.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő - az igénylési lapot új in-
tézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz - nem jogvesztő,
így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására.

(Egyébként ezt támasztja alá az is, hogy a fenti jogszabály 2004. augusztus 14. napján történt
módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte an-
nak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a me-
gyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. 28. §-ának (3) bekezdését, amely szerint az in-
tézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig
nyújthatják be az elsőfokú szervhez. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési
lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. Újonnan indí-
tott tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. október 1-jei postára adással,
mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. A megyei bíróság
ítéletét olyan jogszabállyal, a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelettel támasztja alá, amely jog-
szabály az adott időszakban hatályban sem volt. Előadta továbbá az alperes, hogy az új
telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek, tehát nem a köz-
igazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes.)
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Előadta, hogy sem a Ktv., sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hó-
napban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy az igénylés késedel-
mes benyújtása jogvesztő hatályú lenne.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 274.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ktv. 28.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmé-
nyek fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új 1
intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig 2
kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. A Vhr. 14.§ (3) bekez- 3
désének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtásá-
törzsanyag

ra.

79
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy az igénylés be-
nyújtásakor, illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi
rendelkezés, amely azt írta volna elő jogkövetkezményként, hogy az igénylési határidőt elmu-
lasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. Az alperes határozata tehát azért volt
jogszabálysértő, mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható
meg azon a címen, hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét.
Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság, hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség
van igazolási kérelem benyújtására.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése al-
kalmazásával hatályában fenntartotta.
Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában
adott iránymutatást kiegészíti azzal, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-
vény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. §-ának (1) bekezdése értelmében.

A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási


hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni; a támogatás nem tagadha-
tó meg azon a címen, hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. évi CXL. tv. 171. §;
2002. évi LXII. tv. 28. §; 20/1997. Korm. r. 14. §).

3
törzsanyag

80
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, ügyészi óvás
A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének
31/2006., 76/2006., 141/2006., 124/2006. számú határozata ellen.
A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ütv.) 14. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását in-
dítványozta, figyelemmel arra, hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfe-
lel.
Az alperesi önkormányzat 181/2006. (IX. 15.) határozatában úgy döntött, hogy az ügyészi
óvásnak nem ad helyt. Döntését azzal indokolta, hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfe-
lek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének; egyúttal megállapította, hogy az óvá-
sok alaposak.
A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. (IX. 15.) képviselő-testületi hatá-
rozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004.


(IX. 15.) határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. (IX. 15.) határozatá-
nak rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt; ennek indokaként arra hivatkozott,
hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2.§ (1) bekezdésére, az Ütv. 14.§ (3) bekezdésére, illetve
a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. (II. 25.) határozatára alapozva a bíróság
ítéletében kifejtette, hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogok sérelmével járna, úgy mód van olyan óvás benyújtására, amelynek alapján kizá-
rólag a törvénysértés megállapítására kerül sor.
Hangsúlyozta, hogy bár az alperes - határozata indokolásában - az óvás alaposságát elismerte,
határozata rendelkező részében mégis úgy határozott, hogy az óvásnak nem ad helyt; ezért a
határozat jogszabályt sért, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra
kötelezte. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az alperes köteles az óvásnak
helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett, anélkül, hogy az érintett határoza-
tok módosításáról, vagy visszavonásáról rendelkezne.
Utalt arra, hogy a Ket. szerint a határozatnak tartalmaznia kell
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektroni-
kus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását,
dc) az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj
összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt,
dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmara-
dásának jogkövetkezményeit,
df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus
úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltá-
nyossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását,
ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait, 1
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, 2
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, 3
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak meg-
törzsanyag

változtatását, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.

81
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Előadta, hogy az Ütv. 14. és 15.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését
követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra, hogy
újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról; ezért a jogerős ítélet ellentétes
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2.§-ában rögzített jogbizton-
ság elvével, valamint a Ket. 72.§ -val. Rámutatott arra, hogy az Ütv. 15.§-a alapján a határozatot
hatályon kívül kell helyezni, vagy módosítani kell, ha az óvás alapos. Egy éven túl a jóhiszemű-
en szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség, a jogsértés
megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs.
Hangsúlyozta, hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak, ugyan-
akkor azt elvben alaposnak találta.
Kiemelte, hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét, ezért nem lehet-
séges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni, az óvás során hozott határozattal
ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással
arra, hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja, az óvás indítványának
megfelelően kell eljárnia, a törvénysértést meg kell állapítania.
Kifejtette, hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti
fel, az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen
kitért - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdéséből
és az Ütv. 14. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az ügyész
egy éven túl is nyújthat be óvást, ebben az esetben azonban vizsgálnia kell, hogy az nem sért-e
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; ha ennek tényét megállapítja, az óvásban fel kell
hívnia a figyelmet arra, hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti, és nem a
határozat módosítására vagy visszavonására, hanem a törvénysértés megállapítására, és ha en-
nek lehetősége adott, a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie.
A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
2/2000. (II. 25.) határozata.
A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az óvás elbírálása - amennyiben
nem érinti az alapügyben hozott határozatot - nem hat ki az ügyfelek jogaira, kötelezettségeire,
és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Ket. 72.§ értelmében a közigazgatási határozat
rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia.
Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése, mert határozatának rendelkező része és
indokolása egymással ellentétben áll. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást, ha indo-
kolása azt alaposnak minősíti.

Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást, s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat
sértene, mód van - a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül - csak a törvénysértés
megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. (II. 25.) AB határozat; 1972. évi V. tv.
14. §].

3
törzsanyag

82
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


14 Bírói felülvizsgálat lehetősége, több ügyfelet érintő eljárásban
R. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított
közigazgatási hatósági eljárást. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező
1993. évi XLVIII. törvény rendelkezik. A hatósági eljárásban olyan döntés született, amely sem
a szolgalom alapítását kérőnek, sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem fe-
lelt meg. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását, hanem kisajátítást kértek arra
hivatkozva, hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő
hasznosítása ellehetetlenül. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen, mert
nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. Mindezek
után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. A
másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. fokú eljárást megsemmisítette és új eljá-
rásra kötelezte az I. fokú hatóságot. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok
nyújtottak be a bírósághoz keresetet. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította
vissza, hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek, ezért a bírói út
igénybevételétől elestek.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A Ket. 109.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a ha-
tósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a
fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.
A Pp. 332/A.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130.§ alkalmazása során elutasítja, külö-
nösen akkor, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy
a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.
A Közigazgatási Kollégium 3/2006. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási per-
ben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg, hogy a közigazgatási per-
ben a bíróság a Pp. 130.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a
Pp. XX. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el.
A Ket. 109.§ (3) bekezdése, illetve a Pp. új 332/A.§ b) pontja alapján megállapítható, hogy a
jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigaz-
gatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. A Pp. 332/A.§ b) pontját
úgy kell értelmezni, hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárás-
ban, amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. A Pp. a „bármely fél” kifejezést
használja, amiből az következik, hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati
jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz, hogy a fellebbezés alapján hozott köz-
igazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse, elégséges, ha a határozat meghozatalára
bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor.

3
törzsanyag

83
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

15 A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése


T.Zs.É. az I. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt. A határozat ki-
bocsátása után 12 nappal, az engedélyes megjelent a hatóságnál, szóban előadta, hogy a részé-
re kiadott engedély, nem helyesen tartalmazza a nevét, továbbá helytelen az utca és házszám
feltüntetés is. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett ira-
tokból megállapította a tévedéseket, az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. Tekintve, hogy
az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség, a hatóság a téves adatokat
tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. Az újonnan kibocsátott döntést
megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. Az ismételten kibocsátott határozatban
a Ket.122.§.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét, erre hivatkozással
elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

Egyértelmű a hatóság tévedése, mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem en-
ged jogorvoslatot, a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek, mint a
korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben.
A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására, összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi
tényállás mellett adott a lehetőség
Ket.122. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a ható-
ság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavíthat-
ja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is.
(2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha
a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére, illetve
a költségviselési kötelezettségre.
(3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és - lehetőség szerint - kiadmányaira is fel
kell jegyezni, és az ügyféllel közölni kell. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogor-
voslatnak nincs helye.
123. § (1) A hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés jogerőre emelkedésétől
számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti döntését, ha az ügy
érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön
jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének, ha
az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.
(2) A kicserélt, illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,
mint az eredeti döntés ellen volt. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés
kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba, ilyenkor az első fokon eljárt
szervet kell utasítani az új - hibátlan - döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.

3
törzsanyag

84
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán
Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkor-
mányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. (XII.
10.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. §-át a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a to-
vábbiakban: Hat.) 27.§-ába, továbbá az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe és a 70/I. §-ába
ütközése miatt semmisítse meg. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. felhatalmazása
alapján a Budapest Főváros XXX. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiak-
ban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. 5. §-ában megál-
lapított mentességi körrel - amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás, amelyben
nincs bejelentve, megjelölve valamely vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe - a kivé-
telt általánosítja. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és
mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól. Ezzel pedig nem tett mást, minthogy magán-
személyek kommunális adója címen - mintegy álcázás és a Hat. előírásai kikerülése érdekében
- valójában a Hat. 27. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki, ráadásul
helytelen számítással. A vállalkozók kommunális adója a Hat. 27. §-a alapján független a ma-
gánszemélyek kommunális adójától.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör.-ben egysége-
sen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes, de önmagában is magasabb szintű jogsza-
bályba, a Hat.-ba ütközik. A sérelmezett szabályozás szerint - állítja az indítványozó - az ön-
kormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok több-
ségét kivonja, kivéve egy - vélt vagy valós - vagyoni helyzete, esetleg foglalkozása okán meg-
különböztetett szűkebb állampolgári csoportot, a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. §-
ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésé-
nek tilalmát, valamint a 70/I.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét.
(Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros XXX.. Kerület Önkormányzata
Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. (XII. 10.) ren-
delete 5. §-a alkotmányellenes, ezért e rendelkezést 2007. december 31. napjával megsemmisí-
tette.)

Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. fokon eljárt önkormány-


zati adóhatóságot, hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát, hivatkozva a
Ket.117.§.-ban foglaltakra, ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” besze-
dett adót.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A Ket. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak


két lehetséges eredőjét állapítja meg, nevezetesen:
- az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben
történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak,
illetőleg
- az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak va-
lamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős


közigazgatási határozatot meghozó első- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti
szerve jogosult, feltéve, hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor. A fel-
ügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére - hivatalból - történő kézbesítését 1
követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap 2
alatt kell meghoznia. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – 3
a következő döntéseket hozhatja meg:
törzsanyag

- megváltoztatja a határozatot,
- megsemmisíti a határozatot, illetőleg
- szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új
eljárás lefolytatására utasítja.
85
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság ha-


tározata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes, a
felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. Így nem kell figyelemmel lennie arra,
hogy
- semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek;
- semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogát sértené,
- a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számí-
tott, vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó nap-
jától számított öt év eltelt.

E jogorvoslási formát illetően a Ket. még rendelkezik arra az esetre nézve is, amikor az al-
kotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs fel-
ügyeleti szerv. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból, vagy esetlegesen abból a
tényből, hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki, a panaszost (az ügyfelet)
nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve, hogy a
jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték - a határozat bírósági
felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten, mégpedig az alkotmánybírósági
határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára.

A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket.117. §-a ren-


dezi.

A konkrét esetben nincs helye a Ket.117.§-ban foglalt eljárásnak, mert az Alkotmánybí-


róság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet, ebből fakadóan az
az alapján beszedett adó nem követelhető vissza.

3
törzsanyag

86
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


17 Határozat visszavonása saját hatáskörben

A V. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T.F.H. Kft tulajdonában műemléki védett-


séget élvező épületek is voltak. A Kft. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeleté-
ben megengedett adókedvezményt igénybe vette. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki
jellegű épületek fenntartóit illette meg. A Kft. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító –
ingatlanát elidegenítette, erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. Az
adóhatóság ügyintézője a T.F.H. Kft. részére adókedvezményt megállapító határozatot vissza-
vonta. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be:
114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
módosíthatja vagy visszavonhatja.
A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyin-
tézőt új tervezet elkészítésére utasította.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra, illetőleg –


visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor:
- a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. egy belső vezetői
ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset);
- ügyészi óvás nyomán (feltéve, hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez
nyújtja be);
- semmisségi ok alapján;
- bár a Ket. kifejezetten nem szól róla, van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját ha-
táskörben történő döntés-módosításnak, illetve –visszavonásnak. Amennyiben a döntést
hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli
a jogszabálysértő döntést, ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szerv-
nek, amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. (Erre azonban csak
akkor kerülhet sor, ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja.)

A Ket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntés-
módosításhoz, illetve visszavonáshoz. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör
akkor gyakorolható, ha

- a döntés jogszabályt sért,


- ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett,
- a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el,
- a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét,
- a határozat közlésétől kevesebb, mint egy év telt el (kivéve, ha törvény eltérően rendelke-
zik),
- az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás, illetve visszavonás,
- néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat,
- jogszabály nem zárja ki a módosítást, illetve visszavonást, és
- az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek, amennyiben jogszabály a mó-
dosítást, illetve visszavonást feltételhez köti.
1
A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket.114.§.-a. Egyrészt a ható-
ság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő, mert azt a helyi rendeletben meg- 2

engedett módon bocsátották ki. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. 3
Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó, a jogosult bejelenti, hogy az általa tulajdonolt
törzsanyag

ingatlant elidegenítette, ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvez-
mény, erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia, mert az adóköteles vagyontárgy
elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége, értelemszerűen a jog erejénél fogva
megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is.
87
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is, mert ismételten áttekint-
ve a jogesetet, a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították
meg, értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás, vagy az adótárgy megsemmisülé-
se a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti.

Jelen jogesetben az Art.23.§.-ban foglaltakat kell alkalmazni:

A változás bejelentése

23. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természe-


tes azonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíró-
ság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles ér-
tesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetle-
nül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok
változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy
a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának
megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. A cég lé-
tesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység
megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését kö-
vető 15 napon belül tesz bejelentést.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelen-
tést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóha-
tósághoz,
a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilván-
tartásba vette,
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telep-
helyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.
(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett válto-
zás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott
adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a körzetközponti jegyzőt.
(6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve a körzetköz-
ponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő válto-
zás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, ame-
lyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az
állami adóhatóságot értesíti.
(7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelinté-
zet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megvál-
tozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának fel-
tüntetésével - a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.

A bejelentkezés, illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyil-


vántartja és felhasználja annak érdekében, hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek
teljesítését. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az adóható-
ságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze, és az időközben bekövet-
kező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. Ezért a törvény
meghatározza, hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az
adóhatóságot tájékoztatni. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot, illetőleg az egyéni
1
vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti, ezért a közös adatbázist érintő
2
változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál, illetőleg a körzetköz-
ponti jegyzőnél kell teljesíteni, míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változá-
3
sát az adóhatóságnál kell bejelenteni.
törzsanyag

88
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


18 Fellebbezés elbírálása
Az I. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása
miatt, a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek
teljesítését irányozta elő. Határozata indokolása szerint, a felszámoló nem létező munkabértar-
tozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében, 44 fő esetében már kielégített bértartozás
teljesítését igényelte utólag, 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. 51
főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki .Az I. fokú határozattal az ügyfél jogi
képviselő útján fellebbezést nyújtott be, melyben kérte az I. fokú határozat megváltoztatását és a
kamat megfizetése alóli mentesítését. Fellebbezésének alátámasztásaként, a felszámolás alatt
álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. A fellebbezést követően az
ügyben II. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal, az I. fokú határozatot helyben hagyta.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás

A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló tör-
vényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya-
iról szóló módosított 2004. évi CXL. tv. (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A támogatás
megállapítása kérelemre indul. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyúj-
tásától az I. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. A támogatás iránti kérelem elbírálása
tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. A támogatás megállapítása iránti
kérelmet

- Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhe-


lye szerinti illetékes munkaügyi központhoz
- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes
munkaügyi központhoz
- egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani
A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján
ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának, valamint felhasználá-
sának hatósági ellenőrzését. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a
célja, hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát,
illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. Az ellenőrzés további célja az esetle-
ges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. Az
ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakö-
vetelése is. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési ta-
pasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. A jogosu-
latlanul igénybe vett, vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem
benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben
kell visszafizetni. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót, a támogatási összeg a felszámo-
lás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli.
A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. napon,
illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a felszámo-
lási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. E rendelkezés alkalma-
zása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának,
vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. A támogatás visszafizetése érdekében a 1
külföldi gazdálkodó szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munka- 2
ügyi Központ köteles fellépni. 3
törzsanyag

89
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

A II. fokú határozatban meg kellett állapítani, hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető tá-
mogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető, a törvényben meghatározott mértékig. A
felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem
igényelhet jogszerűen. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat", hanem azt
a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. Jogellenes az a felszámolói
magatartás, amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. Nem
felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem, ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt
támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította.

Alkalmazott jogszabály:
- 1994.évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról

3
törzsanyag

90
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása,
bírói jogorvoslat
Az M. községben élő K. Ernőné 2006. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi
pótlék iránt. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt, három kiskorú gyermekét egyedül
nevelte, így anyagilag teljesen ellehetetlenült. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem
összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták
el, ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon. Az önkormányzat április
2-án hozta meg határozatát, amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy a kérel-
mező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi
nyugdíjminimumot. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt, gyakorlatilag
semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett, az önkormányzat az előző hat havi, még munkában
töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. A gyermekvédelmi törvény szerint az
átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát
kell figyelembe venni, azonban ettől a szabálytól el lehet térni, ha a jövedelmi viszonyokban
tartós romlás vélelmezhető. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie, hiszen
tudomásuk volt arról, hogy az asszony munkával, így munkabérrel sem rendelkezik már.
K. Ernőné fellebbezett a döntése ellen, azonban a több mint két hónappal később megszületett
határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. Az akkor már hónapok óta munkanélküli asz-
szony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jö-
vedelmi viszonyait vette alapul, s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. Nem maradt más
jogi lehetőség, mint bírósághoz fordulni.
Milyen döntést hozhat a bíróság?

A N. Megyei Bíróság 2006. októberében hozott ítéletet az ügyben, melyben K.-né keresetének
helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot, és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot.
Indoklásában kifejtette, hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna, vajon a
kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. A határozatok meghozataláig
eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. A kiegészí-
tő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra,
hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül, vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi
helyzetbe. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként, hogy a
gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öreg-
ségi nyugdíj mindenkori összegét, és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellen-
tétben annak érdekével. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett
[1]
azon rendelkezése, mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára ,
sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. Arra
jogosítja fel és kötelezi egyben, hogy vizsgálja meg, hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszo-
nyokban tartós romlás vélelmezhető-e, és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható,
akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye szá-
mításba, hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján, vagy a jövőre nézve állapítsa meg.

(1) 1997. évi XXXI. tv 19.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását
megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi
viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető.”

Keresetében kérte a N. Megyei Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület


határozatát, és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. A
kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával
1
ellentétes értelmezést tükrözött. K.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a
törvényben megszabott határt. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestü- 2

letétől, mint ahol K. Ernőné is élt, több mint elvárható lett volna, hogy felismerje: egy iskolázat- 3

lan, ötven százalékban rokkant, háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye
törzsanyag

nincsen. Így tehát okkal vélelmezhető, hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós
lesz. Kitért a kereset arra is, hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került
sor, hogy azt az asszony benyújtotta, miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt
semmilyen változás nem állt be.
91
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása, annak jogkövet-


kezményei
Sz. város önkormányzatának adóhatósága D.Zrt. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű
iparűzési adóhiányt állapított meg. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot
és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. Az adózó fellebbezett, azonban a II. fo-
kon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a
jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntéséről az I. fokú hatóság útján
értesítette az adózót. Az I. fokú hatóság, miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata
jogerőssé vált a II. fok által kiadott végzés alapján, azonnal végrehajtási intézkedéseket foga-
natosított. Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszám-
lára ) behajtotta. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. fokú hatóság visz-
szavonta a fellebbezést elutasító végzését, arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt
megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot, annak tartalmáról az adózó
csak három nappal később értesült, így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtott-
nak…”. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással be-
hajtott adót. Az I. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette, ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoz-
tatta a polgármestert. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében, ebben
kérte a II. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az
adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését.
Elemezze jogilag az esetet!

Megoldás:

A döntés hivatalból történő módosítása, illetve visszavonása (elég lenne utalni, felesleges
a teljes joganyagot bevágni…)

Hivatalbóli döntés-módosításra, illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor:


- a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. egy belső vezetői
ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset);
- ügyészi óvás nyomán (feltéve, hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez
nyújtja be);
- semmisségi ok alapján;
- bár a Ket. kifejezetten nem szól róla, van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját ha-
táskörben történő döntés-módosításnak, illetve –visszavonásnak. Amennyiben a döntést
hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli
a jogszabálysértő döntést, ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szerv-
nek, amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. (Erre azonban csak
akkor kerülhet sor, ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja.)

A Ket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntés-
módosításhoz, illetve visszavonáshoz. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör
akkor gyakorolható, ha
-
- a döntés jogszabályt sért,
- ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett,
- a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el,
- a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét,
1 - a határozat közlésétől kevesebb, mint egy év telt el (kivéve, ha törvény eltérően rendelke-
2 zik),
3 - az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás, illetve visszavonás,
- néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat,
törzsanyag

- jogszabály nem zárja ki a módosítást, illetve visszavonást, és


- az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek, amennyiben jogszabály a mó-
dosítást, illetve visszavonást feltételhez köti.

92
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek


A fellebbezés szabályai az ART. Alapján

136. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A felleb-
bezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott
fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.
(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyúj-
tott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
h) a végrehajtási kifogást elbíráló,
i) az eljárási bírságot kiszabó,
j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen.
(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos
adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A
fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.
137. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott ha-
tározatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a
határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelke-
ző szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15
napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott hatá-
rozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy
kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mérték-
ben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.
138. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt meg-
előző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utóla-
gos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meg-
hozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a
végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóha-
tóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(2) A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás to-
vábbi tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon
eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga in-
tézkedik.
139. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazok-
kal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján
írásban kell közölni.
A Ket. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. nem szabályozza)
104. §
(1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről az
annak elbírálására jogosult szerv dönt.
(2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesz-
tett elő -, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jo- 1
gosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. 2

3
törzsanyag

93
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Eljárási alapelvek

3. §
(2)
c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó
hatóság határozatát,

4. §

(2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a pol-
gári jog szabályai szerint megtéríti.

A jogeset igen bonyolult, előfordulhat bármely ügycsoportban, pl. építésügyek, felvet több el-
vi jellegű kérdést is. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti
3
a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. Van rá precedens jellegű bírói döntés –
igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. A
polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől
tehető függővé. A II. fok eljárása furcsa, felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges, hogy a dönté-
süket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a dön-
tésre.

3
törzsanyag

3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye. 2006./1.160.old 1471.sz. elvi határozat.
Ezzel összefüggésben a 2/2004.KJE. határozat L.B.h.h.gy. 2005/1. 19.old.
94

You might also like