Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. jóváhagyása. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. jogorvoslat hivatalból. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. annak jogkövetkezményei 92 . fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. a korábbi I. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. Azzal. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.§ (1) bekezdésének megsértése. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni. . nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá. törvény 11/B §. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. és az ügyfél igazolta. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Minden további hivatkozása bőrszínére. évi XCIII. teljesen jogszerűen járt el. évi XXXVIII.az adózás rendjéről szóló 2003.A Közigazgatási Eljárás . Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni.(Ket. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. törvény 111-114. ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. 1 2 3 törzsanyag 4 . hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. 4. használhatja az adott kisebbség nyelvét. elutasítja. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. a hatóságot megtévesztette. 6. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad. nemzetiségére.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. Azzal. illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. Az a hivatkozása. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket. hogy megértessék magukat vele.az illetékekről szóló 1990. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. . 33. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. azzal. Alkalmazott jogszabályok: . mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. törvény 4. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli.§. évi XCII. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. illetve a jogorvoslati eljárásban. a hatóság köteles gondoskodni arról.§. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében.az államháztartásról szóló 1992. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel.§. egyértelműen meghatározza. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik.

azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. ha a személyes eljárás nem előírt. Ebben az esetben a megjelent. Előfordulhatott volna azonban. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. Ekkor lépett be az iroda vezetője. akkor annak eljárásképessé váláság. valóban mintha ittas lett volna. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.-né összefüggéstelenül hadart.F. vagy idézésre jelent meg. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. „érezhetően bűzlik a szesztől. Amennyiben ilyen személy nincs. zihált. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. elolvasni már nem tudta. hogy a megjelent személy ittas.) értesítése emberi kötelesség is. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható.15.§(6)) törzsanyag 5 . Az elvárhatóságot befolyásolja. egy-egy adott szakterületen való jártasság. fel kell függeszteni az eljárást. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. Többen kijelentették. Feltette a kérdést.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt. iskolai végzettség. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt. hogy van-e olyan hozzátartozó. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. illetve ügygondnok kirendelését kéri. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett. Kérdéseikre válaszolni nem tud. A mentők megérkezéséig. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. vagy nem fellelhető. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. P. (Ket.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. de a vöröskeresztből azt vélte.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. és ha annak hiányát állapítja meg. az életkor.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően. Lélegzetet nehezen vett. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania. úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. azt is szemléltetni kívánja.c.§. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. összefüggéstelenül motyog. hogy félnek tőle.

§ (2) bekezdésére. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. hogy kié lehet a gépkocsi. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. ez megtörtént. 7. hanem úgy járt el. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. megtilthat. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. látva.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. Alkalmazott jogszabályok: . intézkedett annak eltávolításáról. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. tájékozódott. évi XXXI. nem a Ket. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. melyben kérte.§. hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. hűtötték. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. az. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. ahogy az adott helyzetben elvárható. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról.a tűzoltóságról szóló 1996. majd látva. kérelmében hivatkozott a Ket. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. 1 2 3 törzsanyag 6 . hatálya alá tartozó kérdés. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. utasítást adott. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. törvény 3. hogy kié lett a gépkocsi. 4. § e) pont. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot.A Közigazgatási Eljárás .§ (3). A tűz olyan gyorsasággal terjedt. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. 4. illetve később kiderült.

amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. székhelyén megjelentek.az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art.a teljesség igénye nélkül .bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat. § (1)) . § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. évi XCII.az egyszerűsített ellenőrzésről .az Art. adókedvezmény. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja. . Ez azt jelentik. vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003.az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. szabályait kell alkalmazni. 29. § (2) bekezdés a) pontja 2005.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: . E szerint az adóhatóságot . törvény (Art. valamint szolgálati igazolványuk átadásával. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra.) 5. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni.hatósági adómegállapítás esetén (Art.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. hogy adóügyekben . 93. §). törzsanyag 7 .mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . . könyveket. § (1)). az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.többek között . 96. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. ha a bevallott adó -.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja. ha fennáll a veszélye annak. azonban jelezte. 107.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. nyilvántartásokat. november 1-jétől úgy rendelkezik. amelyben kiemeli majd a Ket. felsorolva azokat az okokat. a megállapított adó. 93. Egyebekben a Ket. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. az igénybevett adómentesség.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. az előzetes értesítés mellőzése esetén. §-át. költségvetési támogatás alapja. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . egyéb iratokat megsemmisítik. hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. hogy mindenképpen jogorvoslattal él. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. 125.

További garanciális szabály. § (1).§. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról.az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. § (2). évi XCII. három napon belül kell teljesíteni azzal. 93. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. Alkalmazott jogszabályok: .az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. . Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: . iktatási számát. 107. . ha ezt az ügyfél kéri. .hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást. a tájékoztatást elektronikus úton. . ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. törvény 5. 125. a helyi lapban stb. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett. vagy ha az egyszerű megítélésű.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például.§ (1). hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is.az ügy tárgyát. az ügyintézési határidőről.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. 96. §.az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. 1 2 3 törzsanyag 8 .az adózás rendjéről szóló 2003. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.A Közigazgatási Eljárás . Az értesítés mellőzhető például.

a hatóság pedig annak plusz 50. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. 11/B. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. évi XXXVIII. törzsanyag 9 . alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. évi XCIII.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be. feltéve. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek.” Az Áht. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg. 73. lerontja. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. törvény (a továbbiakban: Itv. A kérelemnek megfelelő döntés született.-et.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. akkor erről határozatot hoz. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. erről hivatalból kell gondoskodni. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni.

mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. Az ágazati törvény a hivatalt. §-ban meghatározott.ha törvény másként nem rendelkezik . illetve a Ket. mint egységet jelöli meg jogalanyként. 1 2 3 10 törzsanyag . A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. A Ket. törvény (Ket. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. ha jogszabály másként nem rendelkezik. 116. A Ket. évi C. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. 116. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. §)}.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. 23. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű. A hatóság irányítását a Kormány.) 9.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. törvény (Etv. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. 116. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. A Hírköztv. 115. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. törvény (Hírköztv.) 9. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).) rendelkezései szerint jár el. úgy is megfogalmazható. b) gyakorolja . és 108. felügyeleti szervként a 107. felügyeletét a miniszter látja el. § (1) bekezdése szerint. illetve felügyeleti eljárás indítására irányul.A Közigazgatási Eljárás .) 116. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. Ezen rendelkezés megszövegezésével. évi C. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. 10. § és 16. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Megoldás: A kérdés. évi CXL. illetve döntését. hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004.

bármely szabályától való eltérésre. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében. alkalmazása körében vizsgálni kell.§ (2) bekezdésével összhangban. amennyiben a Ket. felügyeletét a miniszter látja el. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket. ami szintén megfelel a Ket.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja. ami jelen esetben megtörtént.-nek módja lenne eltérni. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását.§ (2) bekezdésének. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is. 13. hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. Az Etv. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. amely. Az Etv. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni. Az Etv. szabályai alól az Etv. 9. Ugyanis a feltéve. hatálya alá tartozó eljárás. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . 116. de meg nem engedve logikán haladva. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv. hiszen a 108. 23. mert ilyenkor mód van a Ket. 16. A Ket.§-a sorolja fel ezen eljárások körét.-nek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. rendelkezései szerint jár el. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi.

eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait). Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976.például kisajátítási eljárásban . hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja.tárgyalások alkalmával felvett. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. azt az azon az oldalon nyilatkozatot. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. ha a Ket. hogy valaki aláírása kimaradjon. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza. hogy a tárgyalások alkalmával. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. akinek (akiknek) nyilatkozatát.évi 24. 1 2 3 12 törzsanyag . míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott.tvr. így elkerülhető az az esetleges hiba.A Közigazgatási Eljárás . Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). 39. Jogszerű megoldás. 39. több-. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.

) Korm. ügyfélképesség Özv. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó. tv. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. 2. akinek jogát. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás. (továbbiakban: Ket. így az jogerőssé vált. rendelet 6. így a fellebbezéshez való jog is.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. D. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is. Az eljárás megindításáról szóló Ket. hogy tudomása kell.17.) 15. (II. mely alapján megállapítható. illetve aláírását. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány.B.B. hiszen a 32/1999.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. törzsanyag 13 . arra hivatkozással hogy D. 29. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn. jogos érdekét az ügy érinti.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen. évi CXL. 29. hogy legyen a kérelem benyújtásáról.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt.

mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. hogy ugyanezt a jogát Németországban. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. amikor a konzulátushoz fordult. 1 2 3 14 törzsanyag .-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. A Ket. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. K. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. és a konzulátuson kérjen segítséget. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. egyben türelmét kérte. Az nem vitás. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. munkavégzés céljából. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. érvényesíthesse. K. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. majd miután két hónapig nem történt semmi. azért. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. Németországba kiérkezve. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel.A Közigazgatási Eljárás . ezek után tanácstalanságában. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. továbbá ellenőrzi. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. K. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. egy év időtartamra. K. K. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. szakszerű eljárásában türelemmel várt. itt csak az a megoldás lehetséges. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. hogy a hatóság a mulasztást követően. Figyelemmel arra. magyar állampolgár férjével. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. hogy eljárását minél előbb fejezze be.-t értesítette. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. aki azt tanácsolta neki. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. K. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. hogy mit is tegyen. K. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. magyarországi ismerőséhez fordult. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. telefonon keresztül. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. K. K. jogsegélyt problémájának megoldásához. Tekintettel arra. jelezve. Álláspontunk szerint a Ket.

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. az Ötv. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. A családok támogatásáról szóló 1998. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . illetve konzuli szolgálat jár el. évi LXXXIV. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. § (3) Jogszabály felhatalmazása. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés.

január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. tekintettel arra. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. teljesítésére. az adóhatóság felszólította.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. hivatalból történő eljárás indítás. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. melyet ügyvéd ellenjegyzett.” Előadta továbbá. és addig eljárását felfüggesztette. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. mert tisztázatlan. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. cselekvőképesség. ajándékozási szerződéssel. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról.A Közigazgatási Eljárás . 1 2 3 16 törzsanyag . Egyrészt. V. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. hatóságok egymás közötti kapcsolata. Az alkalmazandó szabályok a következőek. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004. F-né adózót. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. másrészt azokat a szerződéseket. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője.

törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. illetve könyöktől felfelé csonkolt. –nak mindkét karja csonkolt. Összefoglalva azért. tehát nem kell különösebb szakvélemény. Z. Z. hogy K. 40. nem is tartalmaz szabályokat. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. megállapítás ahhoz. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. gyámhatóság megtegye. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. ha ezt K. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. hogy szemmel látható.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. és kérte. Igaz. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. K. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. A képviselet szabályairól a Ket. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. évi IV.§-a rendelkezik. nincs eljárási képessége. A megtagadás indokául azt hozta fel. azonban egyértelmű. nem kívánja. Z. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. a Ptk. hanem az a fizikai képessége. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. illetve. A hatóság ügyintézője K. Z. Erre vonatkozóan a Ket. hogy írni nem tud. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. hiányzik. hogy a hatóság. az 1959. Z fővárosi lakos. Az ügy más oldalról megvizsgálva. Ugyanis nem arról van szó. ezért részére gondnokot kell kirendelni. azok is elláthatják a névírói teendőket. lássa el a névírói teendőket. törzsanyag 17 . mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt.

§. ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését. 42. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. Az első kérdés hogy a választott vezető. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. Az ügyfél bírósághoz fordult. 1 2 3 18 törzsanyag . Hivatkozott a Ket. mely telepengedély köteles. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. hogy kéri másik hatóság kijelölését. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette.(9)(10) bekezdéseire. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. sem a polgármesternek a befolyásától.A Közigazgatási Eljárás . a polgármesterrel. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította. Az eljárás megkezdésekor a kft. fokú hatóság felettes szervéhez. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. kérelmében előadta.§-a rendelkezik. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. Az ügyfél hivatkozása hibás.43. A képviselet szabályairól a Ket.

2.X. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. Az életben gyakran előfordul. Az építéshatóság vezetője megköszönte.u. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával. rendelet a hatósági közvetítőkről 1. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról. (IX. aki azzal hárította el az ajánlatot.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. majd az alábbiakban látjuk. törvény 25.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. közvetít a hatóság és az ügyfelek. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. A Ket. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. 9. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.) Korm. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. hogy a képviselő. hogy amire a képviselő gondol. „magánemberként” megjegyezte. hivatkozott arra. 41. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. hogy a választókörzetébe tartozó L. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. stb. évi XXIII. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. és d) igazolja. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. azzal. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról. de elhárította a képviselő ajánlatát. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. aki a) büntetlen előéletű. hogy letette az 1. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. illetve az ellenérdekű ügyfelek között. részletesen lásd ezt a Ket.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. a döntés várható időpontjáról. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. jelentős hányaduk beteg. ha a szanálási eljárásban.§-ban. aki közigazgatási szakvizsgával. Való igaz.41-51. A képviselő a polgármesterhez fordult. hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. Kezdeményezésének indokául előadta. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. cikkében meghatározott családtagja. életszerű”. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. 1968. 41. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó.

.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását.K.K. M. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. felesége ettől elzárkózott. 5 napos határidőt állapított meg. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt.K. illetékességgel.K. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. figyelemmel arra. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. azonos hatáskörű hatóságnál. annak ellenére.§ (2) bekezdésével.K. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket. 38. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. Az áttételre viszont a Ket. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. chernelházadamonyai állandó lakos. lakcíme. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki. illetékesség megállapítása M. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. M. M. azzal a különbséggel. telephelye szerinti székhelyű. törzsanyag 21 . fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. szabályozással. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. hatáskör. majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. illetve a foglalkoztatójának székhelye. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M. 22. szemben a korábbi Áe.

§-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket.a domborzati viszonyok. A Ket. § (3) bekezdései a Ket.kell meggyőződni arról. rendelet (továbbiakban: Ümr. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. (I.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek. §-ának (3) bekezdése. (VI. 17. A 2005. hanem minden esetben a helyszínen . 22. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997.pl. A Ket. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság.) Kormányrendelet a 6. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével . bűz okozásával. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. sem védőzónákkal. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. 11. 15. Az Ümr. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. § (4) (6). (I. az eljárás megindítása előtt beszerzett. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. 172. A Ket. az ügyfél által beszerzett. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról. § (5) bekezdése a Ket. bűz stb. 44. zaj keltésével. 29. új szabályait nem kell alkalmazni. § (4) 18. amennyiben a hatósági. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. Ket.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket.22. rendelkezése között nincs összeütközés.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. 44. és az Ümr. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. 1 2 3 22 törzsanyag . valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. hogy az esetleges zavaró (zaj. Ezzel biztosítani lehet. 6. Ehhez kapcsolódik a Ket. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást.) Korm.az egyéb feltételek megléte esetén . ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal. füst kibocsátásával vagy egyéb módon .) Korm. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja. november 1. s az egyéb feltételek is teljesülnek .folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. így a Ket. amely felhatalmazást ad arra.

hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését. hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást.különösen vendéglátó üzlet esetében . illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Nincs akadálya annak. sem attól. amelyek . vagy megtiltson olyan cselekményeket. kivéve. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség.közízlést sértenek. 101. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 .

. melynek lényege az volt.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték. következésképp megállapítható. Furcsa kérésük indokául azt adták elő.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. által bevezetett új jogintézmények között a 30. Konkrét ügyben a KEt. hogy addigi züllött. majd őket ismételten „adja össze”. Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia.az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. hogy a jegyző házasságukat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását. bontsa fel. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. ha . és a kérelem áttételének nincs helye. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. hogy a kérés – közigazgatási úton . másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni.lehetetlen teljesítésére irányult. 1 2 3 24 törzsanyag . .

§. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította.§.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. Az Art. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. (2) bekezdés b. 81. A Ket. hogy a Ket.évi XCII. 5.§. 13. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. azzal az indokolással. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó. mert automatikusan a Ket.-hoz). mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. hanem hatóságként jelent meg. 124. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie.§. 81. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. 124. pontjára és az Art. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen.§.§ törzsanyag 25 . (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket.tv. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját. és nem vizsgálta azt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül.

hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. 44. 44. A Ket.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. 44. a Ket. § (2) bekezdése. az ügy tárgyára vonatkozó”. 1 2 3 26 törzsanyag . Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. való igaz. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is. mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés.

hogy egy ingatlanról kiállított adó. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. A jogszerűtlenül kiállított adó.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. Bár a kérdésből nem derült ki. vagy valótlan adat. 84. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. polgári jogi jogviszonyról lévén szó).és értékbizonyítvány kiállítását. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. ha ezt jogszabály előírja. A Ket. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. évi XCIII. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar. törvény 101.§ (2) bek. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.és értékbizonyítványban foglaltak ellen.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. ha az adó. és a Ket.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. mert az illetékekről szóló 1990. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. tény állapot igazolását kéri. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető.§ (6) bek.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma. mivel az ingatlanra. 83. Ezen ügyben a Ket.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték). amelyben a hatóság . hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő. A 84. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni. Vélelmezzük. törzsanyag 27 . mely kérelmet az eljáró a Ket. A Ket. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül.).és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek. 105. tekintettel arra. hogy a Ket. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. hogy az adó.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen. 83. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. 82. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. 84.

mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv.a helyi önkormányzatokról szóló 1990. A bizottság döntését azzal indokolta. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. Az önkormányzati feladat. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell. 12.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület. Az Ötv. elutasította özv. §-18. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását.dr. döntéshozatali eljárására az Ötv. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el. A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. 42. önkormányzati hatósági ügyben eljárva. törvény 1 2 3 28 törzsanyag .B.évi LXV. Az önkormányzat működésére. Alkalmazott jogszabály: . (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. 8.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. §-ai az irányadók. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz. §.C. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. város önkormányzatának szociális bizottsága.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. kérdésének lényege a követező volt A Ket. 14.

zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság. a Ket. 68.nem ügyféli pozícióban levők részére A. A Ket. A 69. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba.§. szerinti adatokba. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket.§ (6) bek. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet. épületek körét. 68.és kivonat készítés. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. törzsanyag 29 .§ (6) bekezdésének e) pontja alapján.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait.§-ának (6) bekezdése nem a 68.). Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra. A Ket. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek. mind a jegyző elutasította. vagy a képviselő-testület tagjai sem. Ezért szükséges annak minősítése. A kérdés szerinti 69. kérdésben hivatkozott 69. védett adatokba stb. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire.§.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. végzés tervezetbe. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést. védetté nyilvánított területek. másolat. város településfejlesztési bizottsága illetve. engedélyezésének feltételeit. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe. 69. Ket. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. A 69. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat.

ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. A Ket. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről. amit tudnia kell. körülményt illetően.G. aki azt állította magáról. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. tanú képviselete B.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt. miszerint ha személye ismertté válik. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. Ha a tanú valószínűsíti. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. 46. 1 2 3 30 törzsanyag . arra azonban lehetőség van. hogy a hatóság a Ket. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el.a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. kérheti adatainak zárt kezelését.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. védett tanú. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. amelyeket saját észlelése. . Ezt a következők biztosíthatják: . Egyben felhívta a tanúként idézett B. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki.a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. illetve mások elmondása.-t hogy támassza alá állítását.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. szabályszerűen megidézett tanú. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. 48. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. . hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható.G. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat.

alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. hogy a Ket. alapján hozták. hogy a korábbi határozatot. ha előzőleg már a Ket. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. márpedig a Ket. illetve határozatokat még az Áe.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. 30. törzsanyag 31 . ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. 30. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. alapján hozták.

határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett.) KTM rendelet 1.történő . hogyan „tájékoztatja” az érintetteket.külön jogszabályok alapján .a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az . 1 2 3 32 törzsanyag . illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző.§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F.§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról. (II.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni. évi LXXVIII. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője. (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat.elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó. mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek. 11. működő ingatlan tulajdonosokat. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. 20. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes .a változtatási tilalom kivételével .. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. törvény 20.

hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. 109. amelyeket az Ötv. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. rendelkezései között. évi LXXXIII.(2005. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. nem nevesíti a végzést. A Ket. által nevesített végzés. (pl. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. mert ugyan az Ötv. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet. törvény 336. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. mint döntéshozatali forma és az Ötv. 11. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni. Kérdésként merült fel. mint döntési formát. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. amikor a Ket.§). az eljárást megszüntető. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. törzsanyag 33 .-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. Az Ötv. Az Ötv. 98. a kizárás szabályozása). Többekben felvetődött hogy a Ket. 12. Az Ötv.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. de az szerepel a Ket. állapít meg.

évi XXXI.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Kérdés. 26. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából. törvény a leltározási. illetve irataiból szerezhető meg. törvény 107. 1 2 3 34 törzsanyag . évi XXXI. környezettanulmányt készít. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. környezettanulmány felvételére vonatkozó. önkormányzati szervnél van). ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta. vagy onnan szerezhető be.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

azért nem jöhet szóba. jó karbantartása. tisztántartását végezzék el. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. rendeltetésszerű joggyakorlás H. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. A másik lehetőség. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. jó karban tartását. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. mert úgy érzik. hogy a településen zömmel idősek. a gyakorlat célja. nem rendelkezett. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. Tekintve. de többen jelezték. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. mint a polgári védelem helyi szerve. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. az életben maradás feltételeinek biztosítása. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. vagy bárhova. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. illetőleg a területi. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. község belterületén már jórészt portalanított utak. amelynek célja a fegyveres összeütközés. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. nyugdíjasok élnek. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. sulykolása. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. használójának feladata. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. Ezek után a községi jegyző. A polgármester 10. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. feladat. hogy az átereszek gyomtalanítását. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. a honvédelmi kötelezettség része. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. járdák találhatóak. úgy vélte.és intézkedési rendszer. 1 2 3 38 törzsanyag . Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége.

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .a 20. és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul.§(4) A hatóságtól .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie.A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel .a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. az kifejezetten előnyös.

amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. 1 2 3 40 törzsanyag . feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. melyben azt kérte az adóhatósághoz. és a kérelem elkésett. vonatkozó szabályai a következők: 30. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. ugyancsak nem volt helytálló. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. és a kérelem áttételének nincs helye. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. végzésének indokolásában hivatkozott arra. hogy az ügy nem hatósági ügy. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. A Ket. továbbá azt is beleírta végzésébe. 2006. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. és újrafelvételnek nincs helye. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki.. g) a kérelem tartalmából megállapítható. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta.

Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. azt felveszi. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást.M. és bejelentették az építési hatóságnál. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. s annak a pernek mi lett az eredménye. 12. hogy a Ttv. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. 2004.§)]. A társasházi döntés. 12. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. amikor megjelent a hatóságnál H. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. melyet szóban terjesztettek elő. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. törzsanyag 41 .§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. Mindebből következően irreleváns az a körülmény.§. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. s hogy azt később érvénytelenítették-e. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. 12. törvény 12. évi CLVII. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. évi CXL. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.B. 32. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. hogy a közgyűlés határozatát. Tekintettel arra. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ.-né és P. A döntéshez elsősorban a Ttv.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. Kérésüket. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. évi CLVII. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. A Ket.§ (3).-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai. A társasházakról szóló 1997. jegyzőkönyvezték.) 12. A Ttv. de kérésük nem teljesíthető. a hatóság az eljárást felfüggeszti. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. Törvényszöveg környezetéből) 32. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. törvény (a továbbiakban: Ttv. törvény 32. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához.

a hatóság az eljárást felfüggesztheti. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. 1 2 3 42 törzsanyag . Az eljárás felfüggesztése 32. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. a hatóság az eljárást megszünteti. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. fellebbezés. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. Ennek ellenére I. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. az alábbiak szerint rendezi. módosítja vagy visszavonja. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett.Sz. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. hivatkozva arra. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette.Sz. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. I. nem hivatásszerűen. Fellebbezési kérelmében előadta. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. Fellebbezését elutasították. ha a) azt jogszabály nem zárja ki. a hatóság az eljárást felfüggeszti. fellebbezni bármely okból lehet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. keresetet nyújtott be a bírósághoz.Sz. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. Egy sajnálatos baleset következtében I. és kötelezték annak leadására. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. kiegészíti.Sz. bírói út igénybevétele I. kivéve. Hivatkozott arra. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket.

bevonásának. 105. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. §-ban biztosított jogával. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik. az elsőfokú döntést megsemmisíti. akikkel az elsőfokú döntést közölték. (3) A lőfegyver.(VIII. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie.)BM. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. 13. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt.31. és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. rendelet 12. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. értékesítésének. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. megváltoztatja vagy megsemmisíti. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak. törzsanyag 43 . megsemmisítésének szabályai ( 49/2004. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. § (1) A lőfegyvertartási engedély .

lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel.a felmerült költségek levonása után . megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. A lőfegyver. (3) A lőfegyver. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver.) NM rendelet a kézi lőfegyverek. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. 15. kezdeményezheti annak hatástalanítását. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (XI. 16.kérheti a lőfegyver. § (1) A lőfegyver. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 17. szervezetnek történő elidegenítését. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. gáz. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. a 14. A fegyver. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. a Vizsgálóhoz történő szállításáért. 15. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. és az arra jogosult a lőfegyvert.a tulajdonos részére ki kell fizetni. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. a 14. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. (2) A lőfegyver. 18. örököse köteles megfizetni. kezdeményezheti annak hatástalanítását. a lőfegyver-kereskedő halála. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. 22/1991.és Lőszervizsgáló Kft.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására. lőszer (töltény) tulajdonosa. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel.és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának. vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül . illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. szervezetnek történő elidegenítését.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett . lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . § (1) A talált lőfegyvert. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 19. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.lőszerek.

Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon . (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot . 31. 11. és megvárja az orvosszakértői véleményt. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt . aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 .az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. 12. hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . illetőleg pszichológus.mindkét alkalmassági csoport tekintetében . Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be. mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5.az Országos Ideg. Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja.ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték . vagy ha már arról határozatot bocsátott ki. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv .és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik.ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be .) EüM rendelet 13.a II.az általa vizsgált szempontok szerint .mindkét alkalmassági kategória esetében . A tények ismeretében.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben . (III. 10.már alkalmasnak minősítette. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. illetőleg . hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság.

illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. emellett az sem volt megállapítható. és példaértékű lenne. 1 2 3 46 törzsanyag . a kisajátításban. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben.T. illetve amikor tapasztalta. érvényessége. A hatósági szerződés alapvető jellemzője. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége. hogy arra a következtetésre jusson. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. a településfejlesztés és településrendezés körében. Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. . valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása. ha . A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. Hivatkozott arra. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. megtámadása Az M. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. Az adótartozás összege tisztázott volt. hogyha az adóhatóság és ő. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. az ingatlan tulajdonjoga nem. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára.G. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. Ez a tény arra bátorította az adózót.a szerződést írásba foglalják.R.azt jogszabály lehetővé teszi. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás. A hatósági szerződés akkor köthető. A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. Törvényben. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez.

Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157.törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 .az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel.az adózás rendjéről szóló 2003. a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. . . Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor.az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz. Szerint az adózó egyezségi. a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül.évi XCII. 35. vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter. illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: . . hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. mint általában a szerződések. ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.a felhívás eredménytelensége esetén.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. figyelembe véve az addigi teljesítést. ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges. akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Előfordulhat. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: . ha: . A szerződés. Az Art.a kikiáltási árnak megfelelő értékben . A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: .egyezséget köthet. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat. a felek akaratából módosítható. amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető.a hatóság.

semmisség A felperes 1989. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. hogy az Éptv. azzal. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. Előadta. hogy az Önk.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg.D. r.§ (1) bekezdésébe. hogy nem tisztázott. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. az építési engedélyről. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. évi IV. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. (XII. 1. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. B. utca sarkán található közterületre. Kérte továbbá annak megállapítását. vendéglátóegység elhelyezésére. törvény (a továbbiakban: Pp.) 30. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. Hivatkozott arra. Kifejtette. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Kifogásolta.) 10.-i Á. se nem haszonélvezője.) 206. számú rendelet (a továbbiakban: Önk. azt a közterület-használat engedélyezéséről. ítélete az 1952. törvény (a továbbiakban: Éptv. Hangsúlyozta. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. város rendezési tervéből megállapítható. 10. amelyben annak. amelyre 1989. illetve a használati díj egy részének törléséről. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. összeférhetetlenség. törvény (a továbbiakban: Áe. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.az elsőfokú határozatra kiterjedő . Az ítélet indokolása szerint B.) Ök. hogy az Önk. valamint az alperes és B. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. hogy az Önk. Kifejtette. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki. r. hogy mind a perbeli közterület. Kifogásolta. Hangsúlyozta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Város Polgármestere 2004. utca . amely érinti a felperes által használt közterületet is. évi III. r. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. hivatkozással arra. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége.) 26. 1 2 3 48 törzsanyag . 30. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. r. évi LXXVIII. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. A felperes keresetében az alperes határozatának . Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta.

Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. r. r. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta. kártalanítási igény nélkül megszüntethető. kihirdetése napján hatályba lépett. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta.minden kártalanítási igény nélkül . amikor az alperesi határozatot . de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 . szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait.helyreállítani [Önk. 10.B.jogszerűen járt el.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. 20. évi LXV. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni. hogy az alperes.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. Az alperes tehát jogszerűen járt el.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A Ket. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. haszonélvezőjére vonatkozik.§ (1) és (4) bekezdése].§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot . Az Önk. a helyi közutak és közterületek fenntartása.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása. r.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően . Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. törvény 1. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. Az 1. hogy a közterület használata közérdekből. Az Önk. a felügyeleti szerv . oly módon.kérelemre vagy hivatalból .§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.121. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. 52. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. szabályait alkalmazta. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására.és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Város Polgármestere határozatának az a része.soron kívül. ha az engedély érvényét veszti. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. és előírja az eredeti állapot helyreállítását. A Ket. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. A 8. 34. 13.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem. Az Éptv. Az Éptv. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. Egyrészt az Önk.mint elsőfokú szerv -. illetve. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. r.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. 30. illetve az alperes képviselő-testülete . a település-rendezés. r. Az Éptv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos.mint másodfokú szerv . továbbá az épület elbontására kötelezte. r. Általános elv. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester . 10.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett.

január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el. tv.§. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör. 30. évi LXXVIII. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.§). az alperes határozatát . 34. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem. és a Pp.az elsőfokú határozatra kiterjedően .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. 52. 1 2 3 50 törzsanyag .§. 13.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. 275.részben hatályon kívül helyezte.§.

Egyes. A Ket. amely. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. helyesen. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. akinek (amelynek) jogát. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. amely egyértelműen kimondja. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. 15.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. Az ügyfél fogalmát a Ket. kibővített ügy fogalmára. Az Áe. számában. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. módosításához. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek).-ben is szerepel. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. amelynek feladatkörét az ügy érinti. lista alapján hozta meg. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna. és ha annak hiányát állapítja meg. jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. illetve ügygondnok kirendelését kéri. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta.2005. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. július 16-án közzétett. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el.-ben definiált fogalma az Áe. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést).” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. (kiemelés a Ket. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

A tulajdonosok tiltakozása során. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. mind a jegyző. kártérítési kötelem V. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni.a BDWG Ltd. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. hogy azokat az ingatlanokat. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. illetve telephelyet keres. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat. kijelentette ő nem tehet semmit. hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. károkozás. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna. hogy a testület hozta meg a döntést. akiknek már a testületi ülésen is . másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. alkalmas arra. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. ügyfélképesség. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás.tv. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd.) szabályainak semmibe vételét mutatja. hanem az önkormányzati törvény (1990. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására. továbbá az önkormányzat segítségét abban. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . és határozatot adott. 1 2 3 52 törzsanyag . Ekkor a jegyzőhöz fordultak. de jelenleg magánkézben vannak. melyek a cég beruházását érintenék. közlekedési adottságai. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt.évi LXV. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. valamint infrastruktúrása okán is arra. felettes hatóság intézkedési kötelme. Nemcsak a Ket. Magyarországi képviselője. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. hogy ott cégüket letelepítsék. mely szerint: . hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. A cég munkalehetőséget. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat. szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. ő azonban ezt azzal hárította el. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni.a tájékoztatáshoz való jog.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . de jelezte ebben egyedül nem dönthet. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet. városát alkalmasnak látták. annak ellenére. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket.

A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. Ezt is biztosítandó.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. hatósági nyilvántartás vezetéssel. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. de koncepcionálisan nem változtatja meg. (Az Áe.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. a Ket. Felvetődik továbbá az a kérdés. de az ügy nem vonható el. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). és az új. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. itt csak az a megoldás lehetséges. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. A Ket. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. továbbá ellenőrzi. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. A hatóság mulasztása A Ket. hogy a hatóság a mulasztást követően. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. jogszabály úgy rendelkezhet. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. az Áe. az Ötv. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra.. szabályainál részletesebb szabályokat. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket.

.

A jogellenes működés során egyebek mellett. miután a Ket. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. A II. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. 110. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A Kft. A hatóságok. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. hogy bírói keresettel élt. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. álláspontját! Megoldás: A Ket. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. bírósághoz fordult jogorvoslatért. önkormányzat illetékességi területén.-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével.N.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. Elemezze jogilag a Kft. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet.T. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt.M. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. törzsanyag 55 . megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. az eredeti állapot helyreállítását.

2. 85. 72. 3.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését.§ (4) bekezdése. vagy felettes szerve . évi III. (Áe. 127-128.332. Indokolás: I. §-ai is módosultak. § (1)-(3) bekezdései. 330-332. ezért szükséges a KK. jogegységi határozatot: 1.§. 63. évi CXL. 145. 104. a Ket. 1 2 3 56 törzsanyag . indokolással ellátott végzésben dönthet. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. sz. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. hogy az 1994. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. 2/2006.143. III. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta. törvény (a továbbiakban: Áe.. 85. A 2005.§ (2) bekezdése). Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza.§. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. 2004. §-ain alapult. illetve. évi CXII. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. sz. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. 14. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható. évi XX. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt.II. § (3) bekezdésében. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. törvény 47. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. 31. állásfoglalás az 1957. évi LXVI. évi IV. Sz. 14. (Ket. sz. II. sz. és a törvényben meghatározott esetben azt is. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.hivatalból vagy kérelemre .. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29.§. 332. törvény 110. 2005. 14. § (1) bekezdés a) pontja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak. 2. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. 101.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. Kj.§. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. állásfoglalása (a továbbiakban: KK.§ (3) bekezdése. törvény (a továbbiakban: Pp. Pp.§. 160. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart. Art. november 1. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952.14.§. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. 332. 14.§ (1)-(2) bekezdései). 110. törvény (a továbbiakban: Art.§) A KK. a 2003.II.§.) és a Pp. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. Időközben.§. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. április 7-én kiadott KK.sz. 148-149. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 72.) 330-332.§. 109. illetőleg foganatosító szerv. sz. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK.

A 148. § (4) bekezdése szabályozza. 189. 324. 109. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv. 98.kimondta. (Ket. § (1) bekezdése. 110. (Pp. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák. II. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. évi XCI. 86. illetve 94/H.I. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi. törvény (a továbbiakban: Art. § 1-4. adóügyekben az Áe. pontja. 332. § (4) bekezdése. § (5) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. évi XVII. A Ket. A Ket. 110. § (1)-(3) bekezdése. A Ket. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti.91. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (Ket. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. §) A Ket. A Ket. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. 148. 2005. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. szabályai is módosultak. Pp. 101. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. 127. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. rendelkezéseit kell alkalmazni.I. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.§) A 2005. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. 2005. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. és a Pp. hatályát vesztette. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. adófizetési kötelezettséget. 148.) 4. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette.az Áe. a bíróságnak a végzését indokolnia kell. I. Az Art. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. hogy ha az Art. 173. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. ha az arra okot adó körülmény megszűnt. állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. törvény 1-47.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. sz.§ (1) bekezdése. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . § (1)-(3) bekezdése. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban . Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő.. az Art. (Ket. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is.I. (Art. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. 104. napjáig hatályos Pp. 14. törvény 12. 98. 330. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. 3. hatálybalépésével az Áe. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . akár kérelemre elrendelhette. ezeket az eseteket a Ket. A Ket.dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. IV.hivatalból és kérelemre is . vagy adót. § (1) bekezdése . A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. 130. § (3) bekezdése értelmében. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. november 1. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. évi LXXXV.

figyelemmel kell lennie a Pp. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. § (2) bekezdése) . § (1) bekezdésében foglaltakra is. IV. vagy adót. Egyéb esetben a Pp. §. az erre nyitva álló határidő a Pp. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell.II. § (3) bekezdésében.a Ket. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e. illetve hogy a közigazgatási szerv. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap. § (4) bekezdése). 148. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket.§ 104.II. Az Art. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . 332. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. illetve folytattae tovább (Ket. 13. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. 2.II. és a Pp. 101. 145. § (2) bekezdése). hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. §. Az adóhatóság az adós kérelmére. § (4) bekezdése. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. § (3) bekezdése értelmében. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.. kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent.§. 143.. fellebbezésre való kioktatást. 1 2 3 58 törzsanyag . továbbá. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza. §. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. a Ket.II. 109-110. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. 160. vagy a Pp. §. 160. A Ket. vagy sem. hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. szabályait kell alkalmazni. ezeket az Art. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. A 2005. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. §. § (1) bekezdése akként rendelkezik. §. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art.II. Art. november 1.II. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . arról végzésben kell döntenie.az ügy érdemében hozott . 145. 5. vagy végzésnek. ha erre törvény felhatalmazást ad. adófizetési kötelezettséget.eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. az Art. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. 128. 332. hogy ha az Art. 143.kizárólag kérelemre lefolytatható . illetőleg azt. § (3) bekezdésében. 149.II. a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. 148. 110. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló . Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. 160. vagy sem. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket.II. §-ában és az Art. napjától hatályos Pp. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell.részeit támadja-e. § (1) bekezdése). (1) bekezdése). rendelkezéseiből következik. 110.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel . 127. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. 143. 332. illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. § (4) bekezdése). II.a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. 143. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat.§ (3) bekezdése. 110. az adóügyekben . Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. 332.kérelemre bármikor elrendelheti. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős . § (2) bekezdése). 332. II.

a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 14. A Bszi. a fél által előadott okot. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő.II. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ennek közzétételétől a KK. tényeket. körülményt is. adatokat. 332. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. 143. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. (5) bekezdés a)-b) pontja). Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 .: Ket.a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. sz. és a kérelemben előadott okokat. 105. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. körülményeket igazolja. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. 110. (Pl. II. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. §. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. a bírósági felülvizsgálatra. mivel ez a Pp. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. (1) bekezdés a)-b) pontja. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan.II. 148. és határozatát a Bszi. 5. Az Art. § (1) és (2) bekezdése értelmében . A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb.vagy a Pp. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. illetve ha köztudomásúak. (4) bekezdés c) pontja. 14.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. Mindazokban az ügyekben. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. 27. 160. a végrehajtható okiratokra. § (1) bekezdésében meghatározottakat. §) . amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági. 32. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art.II. 212. sz. a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. ezért a Pp. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. a fellebbezésre.

a határozat meghozatala előtt már meglevő. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap. és . hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. de felhívta az ügyfél figyelmét. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. adat vagy bizonyíték. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. ennek során kiderült. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. évi CXXVII. 2003. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. tekintettel arra. adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása). adatról vagy más bizonyítékról.az újonnan felmerült lényeges tény. ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. adatról vagy más bizonyítékról. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. hanem a Pp. A hat hónapos határidő jogvesztő. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek. és . a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. napon. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. ha . hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről. a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult.

vagy ha ez kizárt. ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). vagy . főszabályától eltérően megállapított.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. adatra. a következő határozatokat hozhatja meg: . Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy.jogerős határozatát visszavonja. vagy 2 . hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. Erre figyelemmel a Ket. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. . akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg.a bíróság az ügyben már határozatot hozott.jogerős határozatát módosítja. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. vagy más bizonyítékra alapozza. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. tehát abban az esetben is. A Ket. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. elfogadva. .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. .az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja. hivatkozás alatt. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. Pontos megjelölését lásd az 1. alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul.azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre.az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. kimondja. A törvény meghatározza mindazon eseteket. . hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. ha . jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk. oly módon. . Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. amely az első fokú határozatot hozta. ha az újonnan ismertté vált tény. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is. a Ket.

a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. amely felülírja a Ket. az Áe. továbbá kiegészült a 48/A. . §] Alkalmazott jogszabályok: .. azon szabályait. § (9) bekezdése]. A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48. az a rendelkezés. 36. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. törvény 5.jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. vagy a méltányossági eljárásra. olyan rendelkezéseit.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. szerint nem eljárást megszüntető ok. §]. Ennek alapján az Art. évi XCII. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. Másfelől az Art. § (2) bekezdésének b) pontja.§ 1 2 3 62 törzsanyag . 113. § (2)-(4) bekezdése]. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette. 29. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . 5. § (2) bekezdésének b) pontja]. illetőleg . szabályai alapján annak minősül). rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén.valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . újrafelvételi eljárás). hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). . amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. évi CXXVII. §-al.a kivett eljárások körét. Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. míg a Ket. 13. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art.-nek . 112. a Ket.a méltányossági eljárásra [Ket. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek.az újrafelvételi eljárásra [Ket./A §.az adózás rendjéről szóló 2003. (Ilyen pl.tételesen felsorolja a Ket. évi CXXVII. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. stb. melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében .-ben nem szabályozott. egyes. hanem ki kellett zárni. melyek vonatkozásában a Ket.az adatok igazolására [Ket. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó. . § (2) bekezdése . törvény 48. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. rendelkezései közé (pl. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. hogy a Ket. jelentős mértékben bővíti .

az adózás rendjéről szóló 2003. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. § (6) bekezdésében foglaltakat. évi XCII. VII. 31. törvény 120.§ (6). fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. A Ket. évi XCII. hogy a felhívásban az ügyfelet a II. I-IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. §.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. 95. Egyebekben a Ket. úgy az eljárást megszünteti-e. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. fokú hatóság erről is tájékoztassa. Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. ezért célszerűnek tartjuk. Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. §. törvény 120. törzsanyag 63 . Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. Alkalmazandó jogszabály: . (2) bekezdése alapján a Ket.

Ehhez vizsgálni kell. 1 2 3 64 törzsanyag ..) pontja a Ket. 113. és nem azonos a Ket. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. További feltétel. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor.§ d. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti.§-ra hivatkozva. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. Időbeli korlátként a törvény meghatározza. A törvény kimondja. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. További előfeltétel. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. továbbá az ügyfelet érintő. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. 100.d. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. A 100.I. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. amelyek tekintetében a 113. Alapfeltétel. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. ha a következő feltételek együttesen fennállnak. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül.§ szerint nincs helye fellebbezésnek …. város önkormányzatánál. 100./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. A Ket. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V.§-ában szabályozott méltányossági eljárással.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. A hatóságnak elemeznie kell. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. 113.

A 128. erre azt a választ kapta. Mindebből az következik. törzsanyag 65 .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. Hivatkozott arra. M. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be.F.F. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel. . Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik. M. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza.F.§. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz. ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. fellebbezési jogáról lemond. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. 99. ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében. a hatóság döntése jogerős. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. fellebbezett a döntés ellen.§. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet.

ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. hivatalból visszavonja. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések .) Annak ellenére.Szakértő kirendelése (58. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték. vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. Ket. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság.59.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni.Gy. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség . ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján. aki tanúként nem hallgatható meg. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S. 1 2 3 66 törzsanyag .§ (1) Szakértőként nem járhat el az.megfontolandó lett volna. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn.

Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. f) közlekedés. közút funkciót töltöttek be. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. b) város. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. melynek érdekében lehetséges kisajátítás. Kérelmében arra hivatkozott. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. közművelődési.tvr. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. ha a létesítés. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. oktatási. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. A felügyeleti hatóság döntése alapos. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. 4. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. 1. közgyűjteményi. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. törzsanyag 67 . ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. i) vízgazdálkodás. eljárás jogellenes megindítása esetén H. Kavicskitermelést folytat.azonnali. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. hivatkozott arra. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak.évi 24. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. Közérdekű célok. d) bányászat. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. g) posta és távközlés. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. igazgatási. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. a kisajátítás módja Tvr. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. község polgármesterét. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges .és községrendezés. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. e) honvédelem. Ebből a legsúlyosabb. h) közcélú erőmű létesítése. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. Bányászati Rt.

A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. m) véderdő telepítése. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. 18. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. Tvr. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. Az azonos célra irányuló. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. ha a létesítés másként nem biztosítható. illetve döntését. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. törvény 17. l) műemlékvédelem és természetvédelem. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. ha a védelem másként nem biztosítható.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115.tvr.a kisajátításról szóló 1976. b) gyakorolja . ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: . (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. 68 törzsanyag . e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. évi XXXII. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. ha az másképpen nem biztosítható. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. és a feltétel nem áll fenn.évi 24. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. b) semmisségi ok esetén a 121.ha törvény másként nem rendelkezik . t) szénhidrogén-szállító. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb.

hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. illetve fokozatosan megteremthetők. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. Ügyészi óvás nem lehetséges. hatósági ellenőrzés Gy. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. ha az óvoda. Alapfokú művészetoktatási intézmény. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. Az engedély akkor adható ki. törzsanyag 69 . b) nem rendelkezik . A jegyző. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. foglalkozási. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. hogy a működés megkezdéséhez. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. működésének megkezdéséhez engedély szükséges.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét. illetve pedagógiai programját. továbbá azokat az okiratokat. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. kérve. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. amelyekből megállapítható. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. Mindezek mellett az is kiderült. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. mind a jegyző eljárását. jogorvoslat hivatalból. erdei iskola) beszedett pénzekkel.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. az iskolaszék feladatát nem látja el. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. középiskola. mert a döntés nem jogerős. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. (4) A jegyző. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett. indokul azt hozta. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. E döntés ellen az iskola nem. A Ket. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. az XY. szakiskola. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be.

megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia.megfelelő határidő biztosításával . hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. ha a fenntartója igazolja. az e törvény 3. a közegészségügyet. hogy. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. a közerkölcsöt sérti. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. a nevelőtestületek működése. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. illetve a hiányosságok pótlására. de a várható gyermek-.személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. illetve fokozatosan megteremthetők. a közrendet. döntés. mulasztás bírósági megállapítását. § (1) A jegyző. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. A működés felfüggesztése előtt . tanuló befogadására nem. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti.kivéve. főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. a jegyző. illetve székhelye megváltozik. kollégiumi csoport. az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. ha annak oka megszűnt . illetve veszéllyel járna . és az ehhez szükséges . megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. Nemzeti. tevékenysége. (2) A jegyző.jogszabályban meghatározott . továbbá. főjegyző azt vizsgálja. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. a jegyző. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.nem önkormányzati . Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. szabadságjogai ellen irányul. A jegyző. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. vagy mások jogai. továbbá legalább egy. (3) A jegyző. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. hogy az új . törli a nyilvántartásból. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból.kivéve. E rendelkezést nem lehet alkalmazni. (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző. főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. 1 2 3 70 törzsanyag . és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. főjegyző a 79. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. illetve tanulói létszám fogadása. tanulói létszám befogadására alkalmasak. tevékenységét. 80. s az ott szabályozottak szerint eljárni. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. (8) Ha a jegyző. a jegyző. főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. Költségvetési szerv esetén a jegyző. A jegyző. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében . főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül .

főjegyző intézkedik. a telephelyre a 79. és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. főjegyző . azzal az eltéréssel. A bemutatottak alapján. A jegyzőnek.a székhely szerint illetékes jegyző. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg. (6) A jegyző. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . évi LXXIX. Alkalmazott jogszabály: .a jogerős államigazgatási határozat megküldésével . és gyakorolja az ott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt.a közoktatásról szóló 1993.megkeresésére . felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. főjegyzőtől. a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . §-ban meghatározott eljárást.intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére.

B. igénytelen háztartást vezettek. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. a férjével. amely szerint D. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. az idős aszszony a vállát vonogatta. B. szerzett jog E. mert tudja. hogy a további ügyeket. mondta ő. Ezt követően K. akitől elváltam. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. férje. majd azt mondta. B. B. volt. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. az elhunyttal. csak azt tudja. hogy bejelentse. Hogyhogy a papnál. azt mondta. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. B. B. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. Ezt tudja valamivel bizonyítani. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. B. B. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. hogy a papnál. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. amely szintén régi típusú volt. K. Feltehető. majd feltette a kérdést. Nem igazán tudja. K. Az anyakönyvvezető. K. 77 éves állandó lakos. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. E-vel. B. különösen azért nem. házasságát felbontja. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. rendszeresen nyugdíjat kapott. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. aki a város külterületéhez. és K. Hogyne. az anyakönyvezető. kérdezte. Az anyakönyvvezető első kérdésére.? K. hogy tulajdonképpen miből élnek. B. hogy a temetést is tudja intézni. Ebben az állt. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. B. hogy nevezettek házasok. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. hogy férjezett D. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. mert máshol már nem akarták. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. B. hol és mikor intézheti. azt jött leadni és egyben kéri. B. Igen. akit K. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. Elvétve egy-két esetet. B. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. hanem azt tanácsolta neki. hogy az elhunyt és K. ahogyan a városban mindenki tudta. mert arról hivatalos tudomása volt. senki sem tudta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. melyik bíróságnál váltak el. mert azt már látta. férje néhány nappal korábban elhunyt. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. Ehhez képest az elhunyt F. T. és K. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. szegényes körülmények között élt. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. K. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. B. erre csak a vállát vonogatta. a férje a tanyán eléggé nomád. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. majd feltette a kérdést. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. Azt. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. K. feltette a kérdést. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. tekintettel arra. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. önnél milyen személyi okmányok vannak. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. hogy ő bíróságnál nem járt soha. B. K. azon kérdésére. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. E. közölte. és ő is abban a tudomásban volt korábban. K. B. szeptember 9-ig tartott. B. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. mikor és hol. mire K. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. hogy azért. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. amelyet Sz. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. több. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. B. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. válasza az volt. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. hogy az elhunyt férj volt. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. Erre K. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. elővette saját. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. nekem volt előtte egy másik férjem. B. 1 2 3 72 törzsanyag . és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. és K. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. ismét a vállát vonogatta. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét.

feltéve. . Ezt a Ket. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. A semmisség jogintézményének lényegi eleme. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni. úgy oldja meg. ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. azt mondta. lehetővé téve. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége. ezt a törvény már maguknak előírja. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. hogy ez nem áll fenn. lévén. A Ket. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. illetőleg egyéb. . kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. szabályozza a semmisség jogintézményét. az volt a válasz. . amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott. B. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. .a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson. . hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. arra a kérdésre. feltéve. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta. K. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. hogy azt derítsék ki maguk. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 .a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes.a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat. hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. . Az ügyintéző azon kioktatására. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. . A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe.a döntés olyan tényállást vett alapul. ez a maguk dolga. arra a kérdésre pedig. hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. illetve indokolásában foglaltaktól. A Ket.

Ehhez képest . évi LXXXI. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. nevezetesen. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni. évi IV. semmisség szabályai. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. akkor feltehető a kérdés. évi IV. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. mint 3 év eltelt. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. 45. hogy a Tny.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta. meghatározott feltételek mellett élettársának. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. valamint elvált házastársának járó nyugellátás. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. évi XLII. 45. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. feltéve. törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. 45. törvény 74 törzsanyag . Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. Tny.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. . A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny.a jogerőre emelkedéstől számított. .időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. Joggal merülhet fel a kérdés. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. Az erre vonatkozó szabály a következő. illetve nyugdíjban nem részesülő. törvény 685/A. törvény módosításáról rendelkező 1996. 45. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . A Tny. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet.§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. a Tny.

és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. megrövidítette a nyitvatartási időt.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. 105. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. § (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. A vállalkozás. törvény 71. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj. a korábbi I. A felperes hivatkozhat tehát arra. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat. A Pp. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. A 105. nem jogszerű az új eljárásra utasítás.). egyes eljárásjogi végzések). a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.). 339. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. F. 273. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél.§ (1) bekezdése és a Pp. évi CXL. törzsanyag 75 . valamint annak indokolása. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő. A Ket. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. hogy a másodfokú hatóság tévesen. 272. akkor is. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya.§ (4)bek. 270. vagy a tényállás további tisztázása szükséges.§ (4) bekezdése szerint. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. Ennek megfelelően a Ket. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. Nem zárható ki olyan eset sem. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok.§ (1)bek. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. 105. szemetelés. azaz korábbi zárórát rendelt el. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. 109.§ (2) bekezdése szerint.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. A II. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták. 109. azonban az abban előírtakat nem tartotta be. érdemi végzés.

A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. a Pp. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. a Ket. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. A Pp. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. A jogerős.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. 32. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. 340/A (3) bekezdése szerint. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. végrehajtási eljárást vonja maga után. 332. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. hogy a Pp. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. 1 2 3 76 törzsanyag . mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak.

azaz szerződés. és ha a szakvélemény elkészül. tekintve. . a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. K. viszont azt kérte. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. lábon álló.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése.ha jogszabály előírja. A Ket. . ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. Ennek során hajtókat béreltek fel. hogy erre nincs lehetőség. jelezte. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. A felek abban megállapodtak. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. egyéni gazdálkodó. bírósági út elkerülésével. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. A felek megállapodtak a költségekben is. jóváhagyása. forduljon a bírósághoz. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. illetve a hajtók letaposták. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. A kármegállapítási eljárás megindult. Figyelemmel arra. de azt az ügy természete megengedi. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. és azt elfogadják. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. A felek előzetesen megállapodtak abban. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. aki egyébként ismeri őt. a termésnek több. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. A jegyző tájékoztatta az érintettet. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között.. ő jelölje ki azt a szakértőt. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. K. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). és bejelentette. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. peren kívül. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. Az eljárás során . T. törzsanyag 77 . T. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. hogy egyezzenek meg. A hajtás során. a jegyző hivatalában. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. értékesíthetetlenné vált. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. T. máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. még ún. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. mint a felét a vadak. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. A kármegállapítási eljárás megindult. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. mert időközben tudomására jutott. Az egyezségkötést követő 8.

13-14. a vadgazdálkodásról.§-ait figyelembe véve. évi LV. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni. szabályait alkalmazza. Alkalmazott jogszabály: . illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. tv.) 81. valamint a vadászatról szóló 1996.a vad védelméről. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV.” A Ket. 1 2 3 78 törzsanyag . törvény (Vtv. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget.

hogy a fenti jogszabály 2004. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények.nem jogvesztő. hogy sem a Ktv. (II.) 274. A Ktv. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ktv. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . Ítéletének indokolásában megállapította. §-ának (3) bekezdését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. hogy az 1993. évi III. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. (II.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. 28. rendelet 14. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra. időpontokat.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. 13. a 20/1997. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. Előadta. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal. (Egyébként ezt támasztja alá az is. Előadta továbbá az alperes. Előadta. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. 14. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt.. Megállapította. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. 28.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. szeptember 15-én lejárt. törvény (a továbbiakban: Pp. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. 28. A Vhr. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására.) 28. 79 .) Korm. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952.) Korm.§ (3) bekezdése értelmében 2003. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 13. október 1-jei postára adással. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. évi LXXIX. augusztus 14. rendelettel támasztja alá.

hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. évi CXL. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. tv. 2002. hogy az igénylés benyújtásakor. Korm. §-ának (1) bekezdése értelmében. illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. 1 2 3 80 törzsanyag . a támogatás nem tagadható meg azon a címen. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. 28. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. évi CXL. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. 20/1997. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. §). Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. évi LXII. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. r. tv. 14. §. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. 275. §. 171. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171.

hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. hogy az érintett határozatok módosításáról. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. 14. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. eb) az ügyfél által felajánlott. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. (IX. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. ec) a mérlegelési. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. ennek indokaként arra hivatkozott. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását.az óvás alaposságát elismerte.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. 15. (II. Az alperesi önkormányzat 181/2006..) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt. hogy bár az alperes . 141/2006. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.§ (1) bekezdésére. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006. anélkül. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. ezért a határozat jogszabályt sért. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. (IX. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. amelyben annak megváltoztatását.§ (3) bekezdésére. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. úgy mód van olyan óvás benyújtására.. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. és az alperest új eljárásra kötelezte. 124/2006. Döntését azzal indokolta. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. egyúttal megállapította. 76/2006. ef) azokat a jogszabályhelyeket.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. (IX. (IX. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. dc) az ügyfélnek. továbbá a fellebbezés (keresetindítás). ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. vagy visszavonásáról rendelkezne.. törvény (a továbbiakban: Ütv. figyelemmel arra. hogy a Ket. hogy az óvások alaposak. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. számú határozata ellen. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor.) határozatában úgy döntött. 15. törzsanyag 81 . hogy az óvásnak nem ad helyt.) határozatát hatályon kívül helyezte.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés.határozata indokolásában . Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. 15. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.) 14. 25. Hangsúlyozta. és az alperest új eljárásra kötelezte. Utalt arra. évi V. 15. az Ütv. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004.

Kiemelte. 14. hivatkozással arra. vagy módosítani kell. hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. 14. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. Hangsúlyozta.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra.§-ában rögzített jogbiztonság elvével. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot .§ -val. ha indokolása azt alaposnak minősíti. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. hogy az óvás elbírálása . ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni. § (1) bekezdéséből és az Ütv. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. évi XX. évi V. 72. Kifejtette. tv. évi XX. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll.) határozata. valamint a Ket. Rámutatott arra. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti. ha ennek tényét megállapítja. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. hogy az Ütv. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. hanem a törvénysértés megállapítására. törvény 2.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . §]. ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. 14. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást.) AB határozat. és ha ennek lehetősége adott. Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. kötelezettségeire. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. és 15. 1972. (II. törvény 2.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. 25. 25. 72. hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. a törvénysértést meg kell állapítania. mód van . A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. 15. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . hogy a Ket. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására. ha az óvás alapos.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. hogy az Ütv. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 1 2 3 82 törzsanyag . (II. s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.nem hat ki az ügyfelek jogaira.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról.

§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor.§ alkalmazása során elutasítja. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. A Pp. a „bármely fél” kifejezést használja. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. törvény rendelkezik. több ügyfelet érintő eljárásban R. új 332/A. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. ezért a bírói út igénybevételétől elestek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. A Pp. fokú hatóságot. 109. 332/A. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. amiből az következik.§ (3) bekezdése.§ b) pontját úgy kell értelmezni. XX. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. 332/A. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. A Pp. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. 130. A Ket.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A hatósági eljárásban olyan döntés született. elégséges. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. illetve a Pp. A Közigazgatási Kollégium 3/2006.§ b) pontja alapján megállapítható.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. különösen akkor. törzsanyag 83 . E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. évi XLVIII. 109. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének.

a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.hibátlan . az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. az I. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba. hogy a részére kiadott engedély. ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére. szám. § (1) A hatóság .szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . § (1) Ha a döntésben név-. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. A határozat kibocsátása után 12 nappal. illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek. nem helyesen tartalmazza a nevét. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is. (2) A kicserélt. illetve számítási hiba van. a hatóság a hibát . Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új . és az ügyféllel közölni kell. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. mind hivatalból kiegészítheti döntését.§. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja.Zs.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét.ha törvény eltérően nem rendelkezik. Tekintve. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt.vagy más elírás. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. illetve a költségviselési kötelezettségre.122.mind kérelemre. az engedélyes megjelent a hatóságnál.É. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének.122. kicserélése és kiegészítése T. 123.kiadmányaira is fel kell jegyezni. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . 1 2 3 84 törzsanyag . szóban előadta. kicserélésére csak akkor kerülhet sor.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.lehetőség szerint . mint az eredeti döntés ellen volt.

csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes.-ban foglaltakra. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. december 31. amelyben nincs bejelentve.az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem. 10. törzsanyag 85 .) 27.a kivételt általánosítja. hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. törvény (a továbbiakban: Hat. §-ába ütközése miatt semmisítse meg. A vállalkozók kommunális adója a Hat.-ba ütközik. §-a alkotmányellenes. telephelye vagy fióktelepe .§-ába.) 5. kivéve egy .szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. de önmagában is magasabb szintű jogszabályba. napjával megsemmisítette. a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. A sérelmezett szabályozás szerint . 5. . (XII. illetőleg . Ezzel pedig nem tett mást. § (1) bekezdésébe és a 70/I. §-ában megállapított mentességi körrel . 27. §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától.§. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. 27. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére .megsemmisíti a határozatot. hivatkozva a Ket. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. §-át a helyi adókról szóló 1990. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen . évi C.) rendelete (a továbbiakban: Ör. (Az Alkotmánybíróság megállapította. hogy Budapest Főváros XXX. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX. a Hat.. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól.valójában a Hat.megváltoztatja a határozatot.az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. 10.vélt vagy valós .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól. nevezetesen: .amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás.) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. megjelölve valamely vállalkozó székhelye.) rendelete 5.állítja az indítványozó . §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. ráadásul helytelen számítással.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg. előírásai kikerülése érdekében . valamint a 70/I.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. továbbá az Alkotmány 70/A. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát.vagyoni helyzete. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: .hivatalból . (XII. ezért e rendelkezést 2007. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia.117. ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót.vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. feltéve. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. illetőleg .mintegy álcázás és a Hat.

a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított. mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv. hogy . A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték . §-a rendezi. Így nem kell figyelemmel lennie arra. a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki.§-ban foglalt eljárásnak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. még rendelkezik arra az esetre nézve is.117. E jogorvoslási formát illetően a Ket. . Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. A konkrét esetben nincs helye a Ket.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten. mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. vagy esetlegesen abból a tényből.semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek. . vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.117. 1 2 3 86 törzsanyag .

mint egy év telt el (kivéve.H. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra. . hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. a határozat közlésétől kevesebb. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. .114. § (1) Ha a hatóság megállapítja. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: .H. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. Kft.-a.§. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is.ügyészi óvás nyomán (feltéve. A Kft.) A Ket. illetve –visszavonásnak. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). Az adóhatóság ügyintézője a T. illetve visszavonáshoz. ha a döntés jogszabályt sért. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. jogszabály nem zárja ki a módosítást. kifejezetten nem szól róla. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114.F. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó. a jogosult bejelenti. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak.bár a Ket. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért.F. . törzsanyag 87 . illetve visszavonás. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. ha törvény eltérően rendelkezik). illetve visszavonást feltételhez köti. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V.semmisségi ok alapján. illetve visszavonást. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. A Kft. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. amennyiben jogszabály a módosítást. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett.

Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. amelyeknek változásáról a cégbíróság. A bejelentkezés.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. (6) A 17.23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi. a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. A cég létesítő okiratában nem szereplő. (5) Ha a 17. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. egyéb szervezet megszűnése is. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. 1 2 3 88 törzsanyag . illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében. illetve a körzetközponti jegyzőt. illetőleg intézkedés miatt megváltozik. Jelen jogesetben az Art. mert ismételten áttekintve a jogesetet. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével .a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál. amelyről a cégbíróság. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében.§. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg. hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. Ezért a törvény meghatározza. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást . az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.

Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. A támogatás megállapítása kérelemre indul. az I. Fellebbezésének alátámasztásaként. A fellebbezést követően az ügyben II. melyben kérte az I. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. A jogosulatlanul igénybe vett. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. tv.Az I. napot megelőzően kerül sor. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő. (Ket. napon. törzsanyag 89 . A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz .egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. Határozata indokolása szerint. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. évi CXL. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. A támogatás megállapítása iránti kérelmet . A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. fokú határozatot helyben hagyta. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása.

amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul.évi LXVI. A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. fokú határozatban meg kellett állapítani. Jogellenes az a felszámolói magatartás. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat". Alkalmazott jogszabály: .1994. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem. a törvényben meghatározott mértékig.

” Keresetében kérte a N. mint bírósághoz fordulni. mint ahol K.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Így tehát okkal vélelmezhető. hogy azt az asszony benyújtotta. Ernőné is élt.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. községben élő K. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. Nem maradt más jogi lehetőség. K. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. hogy az asszony munkával. Indoklásában kifejtette. Ernőné 2006. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. évi XXXI. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. melyben K. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. tv 19. ötven százalékban rokkant. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. K. törzsanyag 91 . és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. (1) 1997. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Kitért a kereset arra is. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. azonban ettől a szabálytól el lehet térni. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. hogy vizsgálja meg. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. bírói jogorvoslat Az M. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. így munkabérrel sem rendelkezik már. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. Ettől eltérni akkor lehet. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. több mint elvárható lett volna. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. Megyei Bíróság 2006. októberében hozott ítéletet az ügyben. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon. hiszen tudomásuk volt arról. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. hogy felismerje: egy iskolázatlan. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. az önkormányzat az előző hat havi. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. Megyei Bíróságot.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul.

fokú hatóság. annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”.bár a Ket. fok által kiadott végzés alapján. Az adózó fellebbezett. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette. Az I.ügyészi óvás nyomán (feltéve.Zrt. mint egy év telt el (kivéve.az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). annak jogkövetkezményei Sz. illetve visszavonást feltételhez köti. . van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. város önkormányzatának adóhatósága D. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében. illetve visszavonása (elég lenne utalni. amennyiben jogszabály a módosítást. azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. ha .az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. fokú hatóság útján értesítette az adózót. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset).semmisségi ok alapján. ebben kérte a II. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot.a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. . Az I. fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését. .a döntés jogszabályt sért. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. ha törvény eltérően rendelkezik). felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. illetve visszavonáshoz. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II.) A Ket. Döntéséről az I. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. .ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. kifejezetten nem szól róla. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. illetve visszavonást. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg.a határozat közlésétől kevesebb. . . Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. . illetve visszavonás. illetve –visszavonásnak. .néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . 1 2 3 92 törzsanyag . . ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert. fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. azonban a II.jogszabály nem zárja ki a módosítást. és .

§ (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. i) az eljárási bírságot kiszabó. tekintet nélkül arra. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. hogy ki és milyen okból fellebbezett. kivéve. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. b) az eljárást megszüntető. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. Alapján 136. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. d) a bevallás. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. h) a végrehajtási kifogást elbíráló. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A fellebbezés joga megilleti azt is. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. a) az eljárást felfüggesztő.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. kijavítja vagy kiegészíti. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. 139. §-ban biztosított jogával. 138. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. kivéve. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. (2) A felettes szerv. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. nem szabályozza) 104. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. akire a határozat rendelkezést tartalmaz. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. megváltoztatja vagy megsemmisíti. 137. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. A Ket. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja.

A jogeset igen bonyolult. 94 . 2006. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése.gy. Ezzel összefüggésben a 2/2004.h. pl.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3. 2005/1. előfordulhat bármely ügycsoportban. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé./1. felvet több elvi jellegű kérdést is. elvi határozat.B.old.sz. építésügyek. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. 4. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye.160.KJE. 19. A II. fok eljárása furcsa.h. határozat L. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges.old 1471. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful