Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. annak jogkövetkezményei 92 . nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. jogorvoslat hivatalból. a korábbi I. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. jóváhagyása. szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

(Ket. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni. törvény 111-114. és az ügyfél igazolta. a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. azzal. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében.az államháztartásról szóló 1992. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad.§. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket.az illetékekről szóló 1990. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. Azzal. illetve a jogorvoslati eljárásban. használhatja az adott kisebbség nyelvét. 4. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. Az a hivatkozása. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik. a hatóság köteles gondoskodni arról. Minden további hivatkozása bőrszínére. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. törvény 4. hogy megértessék magukat vele. elutasítja. törvény 11/B §. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú.§ (1) bekezdésének megsértése. a hatóságot megtévesztette. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Alkalmazott jogszabályok: . politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. évi XCIII. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye.§. évi XCII.az adózás rendjéről szóló 2003. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. teljesen jogszerűen járt el. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. . Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. 33. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. nemzetiségére.§. . ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. 6.A Közigazgatási Eljárás .§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. Azzal. egyértelműen meghatározza. illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. 1 2 3 törzsanyag 4 . évi XXXVIII. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény.

vagy idézésre jelent meg.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt.§(6)) törzsanyag 5 . hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. és ha annak hiányát állapítja meg. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. valóban mintha ittas lett volna. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. A mentők megérkezéséig. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. fel kell függeszteni az eljárást. akkor annak eljárásképessé váláság. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania. Ebben az esetben a megjelent. iskolai végzettség. P. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. elolvasni már nem tudta. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak.§.c. azt is szemléltetni kívánja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg. illetve ügygondnok kirendelését kéri. Az elvárhatóságot befolyásolja. úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. összefüggéstelenül motyog. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. az életkor. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. vagy nem fellelhető. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. zihált. Többen kijelentették. hogy a megjelent személy ittas. hogy félnek tőle.F. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. Feltette a kérdést. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. Amennyiben ilyen személy nincs. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. Lélegzetet nehezen vett. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. hogy van-e olyan hozzátartozó. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. ha a személyes eljárás nem előírt.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. egy-egy adott szakterületen való jártasság. Ekkor lépett be az iroda vezetője. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. Kérdéseikre válaszolni nem tud. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett. Előfordulhatott volna azonban.15. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént.-né összefüggéstelenül hadart.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően. de a vöröskeresztből azt vélte. „érezhetően bűzlik a szesztől. (Ket. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek.) értesítése emberi kötelesség is.

ez megtörtént. hatálya alá tartozó kérdés. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény.§. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. nem a Ket. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer.A Közigazgatási Eljárás . hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. illetve később kiderült. ahogy az adott helyzetben elvárható. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. 4. Alkalmazott jogszabályok: . hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. az. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. hogy kié lehet a gépkocsi. utasítást adott. 7. hűtötték. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. intézkedett annak eltávolításáról. hogy kié lett a gépkocsi. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. majd látva. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. látva. megtilthat. 1 2 3 törzsanyag 6 . majd miután annak tulajdonosa nem került elő. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. § e) pont.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás.§ (3). mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. tájékozódott. hanem úgy járt el. kérelmében hivatkozott a Ket. melyben kérte.a tűzoltóságról szóló 1996. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. évi XXXI. 4.§ (2) bekezdésére. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. törvény 3.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. E szerint az adóhatóságot .nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. könyveket. az igénybevett adómentesség. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . Ez azt jelentik. költségvetési támogatás alapja.az Art. 125. az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti. hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. .az egyszerűsített ellenőrzésről . 93. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. ha fennáll a veszélye annak.bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art.többek között .§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. § (1)) . vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003. azonban jelezte. §). §-át.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: . § (1)). nyilvántartásokat. Egyebekben a Ket. amelyben kiemeli majd a Ket. felsorolva azokat az okokat. hogy mindenképpen jogorvoslattal él. egyéb iratokat megsemmisítik. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat.mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés .az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art. ha a bevallott adó -. évi XCII.) 5. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. székhelyén megjelentek. adókedvezmény. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. 107.az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. törzsanyag 7 . 93. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. valamint szolgálati igazolványuk átadásával. amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. 29. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni. vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség.a teljesség igénye nélkül . az előzetes értesítés mellőzése esetén. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. szabályait kell alkalmazni. illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták.hatósági adómegállapítás esetén (Art. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet). november 1-jétől úgy rendelkezik. hogy adóügyekben . az ellenőrzés azonnali megkezdésével. 96. . § (2) bekezdés a) pontja 2005. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. törvény (Art.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja. a megállapított adó.

Ha a kérelem elektronikus úton érkezett. Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. . § (1).A Közigazgatási Eljárás . a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. 107. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. 93.az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: . három napon belül kell teljesíteni azzal. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. ha ezt az ügyfél kéri.§ (1). iktatási számát. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. 96. Az értesítés mellőzhető például. 125.az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). §. – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. évi XCII. 1 2 3 törzsanyag 8 . vagy ha az egyszerű megítélésű.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.az ügy tárgyát. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. § (2). hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. . .Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű.§.az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. a helyi lapban stb. . ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét.az adózás rendjéről szóló 2003. a tájékoztatást elektronikus úton. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. További garanciális szabály. törvény 5.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást. Alkalmazott jogszabályok: . az ügyintézési határidőről. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot.

-et. törzsanyag 9 . törvény (a továbbiakban: Itv. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. akkor erről határozatot hoz. lerontja. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. évi XCIII. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára.” Az Áht. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. a hatóság pedig annak plusz 50. (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. feltéve. erről hivatalból kell gondoskodni. 73. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. 11/B.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. évi XXXVIII. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. A kérelemnek megfelelő döntés született. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv.

23. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. 116. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. 116. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű.) 9. Megoldás: A kérdés. § (1) bekezdése szerint. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. § és 16. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. A Hírköztv. §-ban meghatározott. 1 2 3 10 törzsanyag .a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. felügyeletét a miniszter látja el. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. mint egységet jelöli meg jogalanyként. Az ágazati törvény a hivatalt. felügyeleti szervként a 107. az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. Ezen rendelkezés megszövegezésével. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. A hatóság irányítását a Kormány. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv.ha törvény másként nem rendelkezik . mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. b) gyakorolja . a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört.A Közigazgatási Eljárás . törvény (Hírköztv. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. ha jogszabály másként nem rendelkezik. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. illetve a Ket. évi C. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. A Ket. 116. A Ket. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű. illetve döntését. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv.) 116. és 108. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. úgy is megfogalmazható. 10. §)}. évi CXL. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. törvény (Ket.) rendelkezései szerint jár el. 115. törvény (Etv.) 9. évi C.

szabályai alól az Etv. amely. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . 9. 13.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. amennyiben a Ket. A Ket. felügyeletét a miniszter látja el. Ugyanis a feltéve.§ (2) bekezdésével összhangban. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is. Az Etv.§ (2) bekezdésének. ami jelen esetben megtörtént. bármely szabályától való eltérésre.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja. rendelkezései szerint jár el. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni.-nek. hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. 116. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé.-nek módja lenne eltérni. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében. hatálya alá tartozó eljárás. mert ilyenkor mód van a Ket. Az Etv. hiszen a 108. Az Etv. 16. ami szintén megfelel a Ket. alkalmazása körében vizsgálni kell. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását. de meg nem engedve logikán haladva. 23. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket.

míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.például kisajátítási eljárásban .tárgyalások alkalmával felvett. azt az azon az oldalon nyilatkozatot. 39. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják.A Közigazgatási Eljárás . s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. így elkerülhető az az esetleges hiba. Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976. hogy a tárgyalások alkalmával. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait). hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja. 39. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. 1 2 3 12 törzsanyag . illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza. hogy valaki aláírása kimaradjon.tvr.évi 24. több-. ha a Ket. akinek (akiknek) nyilatkozatát. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője).Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott. Jogszerű megoldás. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben.

őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány. így a fellebbezéshez való jog is. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. tv. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. mely alapján megállapítható. hogy tudomása kell. évi CXL. Az eljárás megindításáról szóló Ket.B.17. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is.B. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. hiszen a 32/1999.) Korm. illetve aláírását. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. rendelet 6. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását. D. arra hivatkozással hogy D. 29. akinek jogát. ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen. hogy legyen a kérelem benyújtásáról. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. ügyfélképesség Özv.) 15. így az jogerőssé vált.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. (továbbiakban: Ket. jogos érdekét az ügy érinti. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. törzsanyag 13 . Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. 29. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása. 2.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn. (II.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás.

amikor a konzulátushoz fordult. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. egyben türelmét kérte. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. munkavégzés céljából. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. majd miután két hónapig nem történt semmi. Az nem vitás. hogy a hatóság a mulasztást követően. továbbá ellenőrzi. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. Tekintettel arra. Figyelemmel arra. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. K. K. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. K. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. Álláspontunk szerint a Ket. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. azért. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. A Ket. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. magyarországi ismerőséhez fordult. 1 2 3 14 törzsanyag . A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. és a konzulátuson kérjen segítséget.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. K.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. K. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. K. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. magyar állampolgár férjével. ezek után tanácstalanságában. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. Németországba kiérkezve. K. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy ugyanezt a jogát Németországban. hogy eljárását minél előbb fejezze be. egy év időtartamra.-t értesítette. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. szakszerű eljárásában türelemmel várt. jelezve. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. K. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. K. hogy mit is tegyen. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. aki azt tanácsolta neki.A Közigazgatási Eljárás . jogsegélyt problémájának megoldásához. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. érvényesíthesse. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. telefonon keresztül. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról.

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. A családok támogatásáról szóló 1998. illetve konzuli szolgálat jár el. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. § (3) Jogszabály felhatalmazása. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. az Ötv. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. évi LXXXIV.

az adóhatóság felszólította. 1 2 3 16 törzsanyag . hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. F-né adózót. cselekvőképesség. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. hivatalból történő eljárás indítás. mert tisztázatlan. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. V. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról. Az alkalmazandó szabályok a következőek. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. tekintettel arra. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa.” Előadta továbbá. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. melyet ügyvéd ellenjegyzett. hatóságok egymás közötti kapcsolata. és addig eljárását felfüggesztette. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. ajándékozási szerződéssel. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot.A Közigazgatási Eljárás . Egyrészt. teljesítésére. másrészt azokat a szerződéseket. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály.

évi IV. illetve. hogy szemmel látható. Igaz. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. ezért részére gondnokot kell kirendelni. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. lássa el a névírói teendőket. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. Z. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. Z. Z.§-a rendelkezik. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. A megtagadás indokául azt hozta fel. törzsanyag 17 . hanem az a fizikai képessége. hogy K. Összefoglalva azért. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. 40. A hatóság ügyintézője K. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. az 1959. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. megállapítás ahhoz. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. és kérte. ha ezt K. Ugyanis nem arról van szó. azok is elláthatják a névírói teendőket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. nincs eljárási képessége. Z fővárosi lakos. tehát nem kell különösebb szakvélemény. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. illetve könyöktől felfelé csonkolt. –nak mindkét karja csonkolt. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. Z. nem kívánja. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. Az ügy más oldalról megvizsgálva. hiányzik. a Ptk. gyámhatóság megtegye. nem is tartalmaz szabályokat. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. K. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. Erre vonatkozóan a Ket. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. A képviselet szabályairól a Ket. azonban egyértelmű. hogy a hatóság. hogy írni nem tud.

(9)(10) bekezdéseire.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. A képviselet szabályairól a Ket. hogy kéri másik hatóság kijelölését. a polgármesterrel. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését. Az ügyfél bírósághoz fordult.43. Az első kérdés hogy a választott vezető. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni.§-a rendelkezik. 42.§. Hivatkozott a Ket. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. sem a polgármesternek a befolyásától. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. kérelmében előadta. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. fokú hatóság felettes szervéhez.A Közigazgatási Eljárás . ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. Az ügyfél hivatkozása hibás. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. Az eljárás megkezdésekor a kft. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította. 1 2 3 18 törzsanyag . kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani. mely telepengedély köteles. A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak.

évi XXIII. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. Kezdeményezésének indokául előadta. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. A képviselő a polgármesterhez fordult. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. a döntés várható időpontjáról. aki a) büntetlen előéletű. Az életben gyakran előfordul. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. 41. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. jelentős hányaduk beteg. hogy a választókörzetébe tartozó L. stb. A Ket. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. és d) igazolja. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 1968. törvény 25.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. (IX. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. aki azzal hárította el az ajánlatot. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. majd az alábbiakban látjuk.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. hogy letette az 1. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával.41-51.) Korm. de elhárította a képviselő ajánlatát.X. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. 41. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.u. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. cikkében meghatározott családtagja. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról. aki közigazgatási szakvizsgával. hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . ha a szanálási eljárásban. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. Az építéshatóság vezetője megköszönte. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. hogy amire a képviselő gondol. hivatkozott arra. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. életszerű”. Való igaz. közvetít a hatóság és az ügyfelek. „magánemberként” megjegyezte. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt. 9. 2. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. részletesen lásd ezt a Ket. hogy a képviselő. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. azzal. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. rendelet a hatósági közvetítőkről 1.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni. illetve az ellenérdekű ügyfelek között.§-ban.

.

felesége ettől elzárkózott. 22. illetve a foglalkoztatójának székhelye.K. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. szemben a korábbi Áe. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. Az áttételre viszont a Ket.K.§ (2) bekezdésével.K. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg.K. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. azzal a különbséggel. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. törzsanyag 21 . hatáskör. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet. szabályozással. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. illetékességgel. 38. 5 napos határidőt állapított meg. figyelemmel arra. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez. illetékesség megállapítása M. telephelye szerinti székhelyű. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. M. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. azonos hatáskörű hatóságnál. lakcíme.K. annak ellenére. M. M.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. chernelházadamonyai állandó lakos.

az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. § (5) bekezdése a Ket. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal. § (4) (6). hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. hanem minden esetben a helyszínen . A Ket. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás. 172. (I. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével .) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. zaj keltésével. új szabályait nem kell alkalmazni. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. 22. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. rendelkezése között nincs összeütközés.a domborzati viszonyok.) Kormányrendelet a 6. az ügyfél által beszerzett.az egyéb feltételek megléte esetén . bűz stb. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. A Ket. Ket. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. sem védőzónákkal. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . Ehhez kapcsolódik a Ket. 17. (VI. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. hogy az esetleges zavaró (zaj. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. 29. 6. A 2005. 11. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal. Az Ümr.) Korm. § (3) bekezdései a Ket. (I. § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. 1 2 3 22 törzsanyag . füst kibocsátásával vagy egyéb módon . §-ának (3) bekezdése. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. A Ket. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról.) Korm. amely felhatalmazást ad arra. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. 44. § (4) 18. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. Ezzel biztosítani lehet.22.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. 15. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók.pl. november 1. bűz okozásával. 44. amennyiben a hatósági. Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek.kell meggyőződni arról. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. rendelet (továbbiakban: Ümr. és az Ümr.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. s az egyéb feltételek is teljesülnek . §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. így a Ket. az eljárás megindítása előtt beszerzett.

Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 . illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. 101. vagy megtiltson olyan cselekményeket. Nincs akadálya annak. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak.közízlést sértenek. sem attól. A Ket. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. amelyek . hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. kivéve. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést. hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését.különösen vendéglátó üzlet esetében .

. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség. hogy addigi züllött.lehetetlen teljesítésére irányult. Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. .§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték. majd őket ismételten „adja össze”. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. nyolc napon belül végzéssel elutasítja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006. melynek lényege az volt. hogy a kérés – közigazgatási úton . Konkrét ügyben a KEt. Furcsa kérésük indokául azt adták elő. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni. és a kérelem áttételének nincs helye. másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. által bevezetett új jogintézmények között a 30. ha .a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. következésképp megállapítható.az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. hogy a jegyző házasságukat. bontsa fel. 1 2 3 24 törzsanyag .

§.tv. pontjára és az Art. azzal az indokolással. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül. és nem vizsgálta azt. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. 5.§ törzsanyag 25 . mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. mert automatikusan a Ket. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. hanem hatóságként jelent meg. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját. 124.-hoz). A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie.§. hogy a Ket. 124.§. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. 13.évi XCII. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. (2) bekezdés b. Az Art. 81.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. A Ket.§. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.§. 81.

mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. 44. § (2) bekezdése. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására. 44.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. az ügy tárgyára vonatkozó”. 44. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket. való igaz. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. a Ket. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. 1 2 3 26 törzsanyag . A Ket.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is.

Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. hogy az adó. Vélelmezzük. 82.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség. törzsanyag 27 . mely kérelmet az eljáró a Ket. Bár a kérdésből nem derült ki. mert az illetékekről szóló 1990. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. vagy valótlan adat. évi XCIII. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. 83. A 84.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték). §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó. amelyben a hatóság . Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő.és értékbizonyítvány kiállítását.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. hogy egy ingatlanról kiállított adó. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket.és értékbizonyítványban foglaltak ellen. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. mivel az ingatlanra.).§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezen ügyben a Ket. ha az adó.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. polgári jogi jogviszonyról lévén szó). továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar. ha ezt jogszabály előírja. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg. 105. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. 83. törvény 101.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. A Ket.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. hogy a Ket. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni. 84.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. 84. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. A jogszerűtlenül kiállított adó. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. tekintettel arra. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. tény állapot igazolását kéri. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. és a Ket. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető.§ (6) bek. A Ket.és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek.§ (2) bek.

A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el. Az önkormányzat működésére. 14.B.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az Ötv. mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. 12. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása. Alkalmazott jogszabály: . A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. §-18. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület. törvény 1 2 3 28 törzsanyag . (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz. 8. elutasította özv. §. Az önkormányzati feladat. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról.dr.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. §-ai az irányadók.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását. A bizottság döntését azzal indokolta.évi LXV.a helyi önkormányzatokról szóló 1990. döntéshozatali eljárására az Ötv. önkormányzati hatósági ügyben eljárva. kérdésének lényege a követező volt A Ket. város önkormányzatának szociális bizottsága.C. 42.

illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. mind a jegyző elutasította. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba.).§ (6) bek. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket. épületek körét. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. A Ket. engedélyezésének feltételeit.§-ának (6) bekezdése nem a 68. Ket. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést.és kivonat készítés. másolat. 69. védetté nyilvánított területek. szerinti adatokba. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. a Ket. védett adatokba stb. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait. 68. A Ket. 68. végzés tervezetbe. Ezért szükséges annak minősítése. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül.§. A 69. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit. város településfejlesztési bizottsága illetve.nem ügyféli pozícióban levők részére A. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra.§. törzsanyag 29 . vagy a képviselő-testület tagjai sem. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe. A 69. A kérdés szerinti 69. továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. kérdésben hivatkozott 69. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet.

maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. miszerint ha személye ismertté válik. Ha a tanú valószínűsíti. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.-t hogy támassza alá állítását. ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. amit tudnia kell. illetve mások elmondása. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. . körülményt illetően. A Ket. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. Egyben felhívta a tanúként idézett B.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni.G. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. . Ezt a következők biztosíthatják: .a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. védett tanú. szabályszerűen megidézett tanú. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. aki azt állította magáról. arra azonban lehetőség van. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. 46. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. hogy a hatóság a Ket.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki. amelyeket saját észlelése. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. 48. kérheti adatainak zárt kezelését. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. tanú képviselete B. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. 1 2 3 30 törzsanyag .a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem.G.

30. törzsanyag 31 . hogy a korábbi határozatot. ha előzőleg már a Ket. ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet. alapján hozták. illetve határozatokat még az Áe. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. alapján hozták. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. hogy a Ket. 30. márpedig a Ket.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor. alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés.

20. 1 2 3 32 törzsanyag . (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . évi LXXVIII. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998.) KTM rendelet 1. illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F.. illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el.a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az . §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv. 11. törvény 20.a változtatási tilalom kivételével . hogyan „tájékoztatja” az érintetteket. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni. (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat.külön jogszabályok alapján . mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes . A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz. működő ingatlan tulajdonosokat. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997.§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról.történő . (II.elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó.

109. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. Az Ötv. törzsanyag 33 . A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő.-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. amelyeket az Ötv. rendelkezései között. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. által nevesített végzés. az eljárást megszüntető. Kérdésként merült fel. mert ugyan az Ötv. Az Ötv. mint döntési formát. nem nevesíti a végzést. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. évi LXXXIII. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. 11. törvény 336. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. (pl. amikor a Ket. 98. 12. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. de az szerepel a Ket. mint döntéshozatali forma és az Ötv. állapít meg. A Ket. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. a kizárás szabályozása).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet.(2005. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. Többekben felvetődött hogy a Ket. Az Ötv.§).

környezettanulmány felvételére vonatkozó. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából. illetve irataiból szerezhető meg. 1 2 3 34 törzsanyag . továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. törvény a leltározási. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. 26. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. önkormányzati szervnél van). valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. évi XXXI. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. vagy onnan szerezhető be.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. törvény 107. évi XXXI. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. Kérdés. környezettanulmányt készít. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. azért nem jöhet szóba. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. a honvédelmi kötelezettség része. nyugdíjasok élnek. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. de többen jelezték. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. az életben maradás feltételeinek biztosítása. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. Ezek után a községi jegyző. hogy az átereszek gyomtalanítását. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. mint a polgári védelem helyi szerve. vagy bárhova. A polgármester 10. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. járdák találhatóak. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. mert úgy érzik. község belterületén már jórészt portalanított utak. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. tisztántartását végezzék el. használójának feladata. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. jó karban tartását. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. nem rendelkezett. Tekintve. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. 1 2 3 38 törzsanyag . E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása.és intézkedési rendszer. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. úgy vélte. jó karbantartása. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. sulykolása. illetőleg a területi. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. amelynek célja a fegyveres összeütközés. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. hogy a településen zömmel idősek. A másik lehetőség. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. a gyakorlat célja. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. feladat. rendeltetésszerű joggyakorlás H. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása.

a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.a 20. az kifejezetten előnyös. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 . és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel .§(4) A hatóságtól .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie.A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19.

vonatkozó szabályai a következők: 30. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul.. 1 2 3 40 törzsanyag . melyben azt kérte az adóhatósághoz. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. és a kérelem áttételének nincs helye. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. és újrafelvételnek nincs helye. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. továbbá azt is beleírta végzésébe. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. és a kérelem elkésett. végzésének indokolásában hivatkozott arra. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. ugyancsak nem volt helytálló. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. 2006. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. A Ket. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. g) a kérelem tartalmából megállapítható. hogy az ügy nem hatósági ügy. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek.

Tekintettel arra. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. 2004. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján. 12. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. hogy a közgyűlés határozatát. jegyzőkönyvezték. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. A Ttv. A társasházi döntés. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. s annak a pernek mi lett az eredménye. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára. A döntéshez elsősorban a Ttv. 32.§)].§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. évi CLVII. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. törvény 32. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye.B. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. A társasházakról szóló 1997. azt felveszi. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket.§. a hatóság az eljárást felfüggeszti. Kérésüket.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. Törvényszöveg környezetéből) 32. A Ket. amikor megjelent a hatóságnál H. évi CXL. de kérésük nem teljesíthető. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. 12.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. évi CLVII. törvény 12. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja.) 12. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. 12. melyet szóban terjesztettek elő. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. törzsanyag 41 .M. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. törvény (a továbbiakban: Ttv. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál.§ (3). az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. s hogy azt később érvénytelenítették-e. és bejelentették az építési hatóságnál. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. hogy a Ttv. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert.-né és P.

Az eljárás felfüggesztése 32. Fellebbezési kérelmében előadta. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. fellebbezni bármely okból lehet. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.Sz. Hivatkozott arra. fellebbezés. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.Sz. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. 1 2 3 42 törzsanyag . hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. módosítja vagy visszavonja. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. Fellebbezését elutasították. ha a) azt jogszabály nem zárja ki. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. Ennek ellenére I. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. Egy sajnálatos baleset következtében I. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. a hatóság az eljárást megszünteti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. bírói út igénybevétele I. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. a hatóság az eljárást felfüggeszti. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. kivéve.Sz. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. keresetet nyújtott be a bírósághoz. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti.Sz. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. és kötelezték annak leadására. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. nem hivatásszerűen. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. az alábbiak szerint rendezi. hivatkozva arra. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. kiegészíti. I.

ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. akikkel az elsőfokú döntést közölték. és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. bevonásának. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. értékesítésének. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést .(VIII. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. törzsanyag 43 . (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004.)BM. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. §-ban biztosított jogával. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést. megváltoztatja vagy megsemmisíti. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja.31. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. (3) A lőfegyver. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. 13. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. az elsőfokú döntést megsemmisíti. 105. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. § (1) A lőfegyvertartási engedély . rendelet 12.

a Vizsgálóhoz történő szállításáért. 15. (3) A lőfegyver. (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. kezdeményezheti annak hatástalanítását. örököse köteles megfizetni. a 14. 18. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. a lőfegyver-kereskedő halála. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. A lőfegyver. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja.a felmerült költségek levonása után . kezdeményezheti annak hatástalanítását. 15. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. § (1) A lőfegyver.lőszerek. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. lőszer (töltény) tulajdonosa. 19. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért. 17. a 14. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver. vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.kérheti a lőfegyver.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. (2) A lőfegyver. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül .) NM rendelet a kézi lőfegyverek. és az arra jogosult a lőfegyvert. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. 22/1991. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. § (1) A talált lőfegyvert. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. gáz.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett .és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . A fegyver.a tulajdonos részére ki kell fizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. szervezetnek történő elidegenítését. 16.és Lőszervizsgáló Kft. (XI. szervezetnek történő elidegenítését. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.

§ (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja.és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv . Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be.az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt . 10.a II. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben . valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel. 12.ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be . vagy ha már arról határozatot bocsátott ki.az Országos Ideg. A tények ismeretében. illetőleg pszichológus. (III. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra.mindkét alkalmassági kategória esetében . (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5.) EüM rendelet 13. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot .a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981.mindkét alkalmassági csoport tekintetében . § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon . másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. és megvárja az orvosszakértői véleményt. hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság.az általa vizsgált szempontok szerint . hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást.ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték . alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. 31. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. illetőleg . 11.már alkalmasnak minősítette.

ha . Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. Törvényben. a kisajátításban. A hatósági szerződés akkor köthető. . vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. a településfejlesztés és településrendezés körében. megtámadása Az M. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. illetve amikor tapasztalta. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára.G. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. Hivatkozott arra. Ez a tény arra bátorította az adózót. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. Az adótartozás összege tisztázott volt. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. érvényessége. akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. hogy arra a következtetésre jusson. hogyha az adóhatóság és ő. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését. az ingatlan tulajdonjoga nem. és példaértékű lenne. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát.R. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége.a szerződést írásba foglalják. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. emellett az sem volt megállapítható. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás.T. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. 1 2 3 46 törzsanyag . A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. A hatósági szerződés alapvető jellemzője.azt jogszabály lehetővé teszi. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat.

.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel. Szerint az adózó egyezségi. a felek akaratából módosítható. .a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. ha: .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: .az adózás rendjéről szóló 2003. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható.törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 . Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be. 35. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. mint általában a szerződések. figyelembe véve az addigi teljesítést. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat. Előfordulhat. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: . hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést.a hatóság. ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor.egyezséget köthet. illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: . a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül.a kikiáltási árnak megfelelő értékben . hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. A szerződés. ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter.a felhívás eredménytelensége esetén. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. . a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni. Az Art.az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-.évi XCII.

Kérte továbbá annak megállapítását. Hangsúlyozta. Kifejtette. hogy az Önk. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. ítélete az 1952.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. évi IV. vendéglátóegység elhelyezésére.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. törvény (a továbbiakban: Áe.D.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni.) 30. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. azzal. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. 1. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására.-i Á.§ (1) bekezdésébe. r. számú rendelet (a továbbiakban: Önk. amelyben annak. se nem haszonélvezője. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. 30. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. Hivatkozott arra. hogy az Éptv. hogy az Önk. semmisség A felperes 1989. utca . város rendezési tervéből megállapítható.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. hogy nem tisztázott.) 10. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. évi III. összeférhetetlenség.) 206. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki. utca sarkán található közterületre. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. B. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. azt a közterület-használat engedélyezéséről.) 26. évi LXXVIII. amelyre 1989. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. amely érinti a felperes által használt közterületet is. Hangsúlyozta. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. az építési engedélyről.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető.az elsőfokú határozatra kiterjedő . törvény (a továbbiakban: Pp. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége. Kifejtette. 10. Előadta.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. Kifogásolta. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Város Polgármestere 2004. Kifogásolta. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül. hogy mind a perbeli közterület. törvény (a továbbiakban: Éptv. (XII.hatályon kívül helyezését kérte. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. hivatkozással arra.) Ök. r. r. Az ítélet indokolása szerint B. Hangsúlyozta. r. hogy az Önk. valamint az alperes és B. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. A felperes keresetében az alperes határozatának . 1 2 3 48 törzsanyag . illetve a használati díj egy részének törléséről.

§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. Az alperes tehát jogszerűen járt el.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat.minden kártalanítási igény nélkül .helyreállítani [Önk.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. r. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált. 13. 20. A helyi önkormányzatokról szóló 1990.mint másodfokú szerv . Az Éptv. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. oly módon. továbbá az épület elbontására kötelezte. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására. haszonélvezőjére vonatkozik. ha az engedély érvényét veszti. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett. Az Önk. szabályait alkalmazta. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra.§ (1) és (4) bekezdése]. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően . Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget.mint elsőfokú szerv -. A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. illetve az alperes képviselő-testülete . a helyi közutak és közterületek fenntartása. r. r. hogy a közterület használata közérdekből. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. a felügyeleti szerv . 30.121. 34. r. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. kártalanítási igény nélkül megszüntethető.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. hogy az alperes. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése. a település-rendezés.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Az Éptv. A 8. A Ket.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. 10. Város Polgármestere határozatának az a része. 52. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. évi LXV. Az Önk. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot . Az 1.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait.B. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni. illetve.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta. r. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára. kihirdetése napján hatályba lépett. amikor az alperesi határozatot .és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Egyrészt az Önk. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. Általános elv. A Ket.soron kívül. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. és előírja az eredeti állapot helyreállítását. Az Éptv. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 .jogszerűen járt el.kérelemre vagy hivatalból .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait. 10. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta. törvény 1. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. r. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester .

a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. 52. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. és a Pp. 275. 13.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott. évi LXXVIII.§.§. tv.részben hatályon kívül helyezte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. az alperes határozatát . 34. január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem.§). 30.§.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör.az elsőfokú határozatra kiterjedően . 1 2 3 50 törzsanyag .

akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. kibővített ügy fogalmára. 15. illetve ügygondnok kirendelését kéri. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon. amely. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. számában.2005. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik.-ben definiált fogalma az Áe. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. Egyes. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. A Ket. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. (kiemelés a Ket. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. módosításához. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. lista alapján hozta meg. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. akinek (amelynek) jogát. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek). Az Áe. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát.-ben is szerepel. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. és ha annak hiányát állapítja meg. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna. helyesen. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést). július 16-án közzétett. Az ügyfél fogalmát a Ket. amely egyértelműen kimondja. amelynek feladatkörét az ügy érinti.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket.

illetve telephelyet keres. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. annak ellenére. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat. A cég munkalehetőséget. Ekkor a jegyzőhöz fordultak. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat.a BDWG Ltd. figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . hogy azokat az ingatlanokat. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. mely szerint: . hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. ügyfélképesség. Magyarországi képviselője. károkozás. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. városát alkalmasnak látták. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. kijelentette ő nem tehet semmit. mind a jegyző. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. A tulajdonosok tiltakozása során. kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. de jelenleg magánkézben vannak. hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. közlekedési adottságai. másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. kártérítési kötelem V. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok. és határozatot adott. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . ő azonban ezt azzal hárította el. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól. Az előzetes tájékozódásuk alapján V.a tájékoztatáshoz való jog.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük.évi LXV. szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. hogy ott cégüket letelepítsék. akiknek már a testületi ülésen is . A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. felettes hatóság intézkedési kötelme. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. Nemcsak a Ket. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”. valamint infrastruktúrása okán is arra. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület.tv. továbbá az önkormányzat segítségét abban. hanem az önkormányzati törvény (1990. melyek a cég beruházását érintenék. hogy a testület hozta meg a döntést. alkalmas arra. 1 2 3 52 törzsanyag .) szabályainak semmibe vételét mutatja. egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”.

(Az Áe. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. az Ötv. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. itt csak az a megoldás lehetséges. a Ket. de koncepcionálisan nem változtatja meg. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. A hatóság mulasztása A Ket. jogszabály úgy rendelkezhet. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.. hatósági nyilvántartás vezetéssel. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. A Ket. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. továbbá ellenőrzi. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. de az ügy nem vonható el. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. Ezt is biztosítandó. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. szabályainál részletesebb szabályokat. hogy a hatóság a mulasztást követően. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. és az új. Felvetődik továbbá az a kérdés. az Áe. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

.

hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. törzsanyag 55 . Elemezze jogilag a Kft. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. 110. bírósághoz fordult jogorvoslatért.-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. önkormányzat illetékességi területén.T.M. miután a Ket. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. álláspontját! Megoldás: A Ket. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. hogy bírói keresettel élt. A Kft. A II. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. az eredeti állapot helyreállítását. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. A jogellenes működés során egyebek mellett. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. A hatóságok. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet.N. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését.

§-ai is módosultak. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952.§.. Indokolás: I. sz. 127-128. II. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. állásfoglalás az 1957. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján. 109. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt.§. 14. 110. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható. 160.évi CXL. november 1. 14. 31.II. ezért szükséges a KK. A 2005. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. § (1)-(3) bekezdései. törvény (a továbbiakban: Bszi. (Áe. 1 2 3 56 törzsanyag . 2. 2/2006. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. 2. illetve. §-ain alapult. § (3) bekezdésében. 332. 2004.) és a Pp. a 2003. § (1) bekezdés a) pontja. Időközben.332.) 330-332. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. Pp. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését. 145. április 7-én kiadott KK. törvény 110. törvény 47. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható. 14. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala.) 29. vagy felettes szerve .sz. sz. jogegységi határozatot: 1. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. 2005.) 72. indokolással ellátott végzésben dönthet.§.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. 85. Art. illetőleg foganatosító szerv. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta.II. 85.§. törvény (a továbbiakban: Art.§ (2) bekezdése). állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. sz.§ (1)-(2) bekezdései). 148-149. (Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak.§. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. 72. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. 332. 14.§.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. sz. 3.143. évi CXL. 330-332. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart. 63.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.§.§. hogy az 1994. törvény (a továbbiakban: Pp. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. törvény (a továbbiakban: Ket. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp.§) A KK.hivatalból vagy kérelemre .§.. sz. évi XX. törvény (a továbbiakban: Áe. és a törvényben meghatározott esetben azt is.§ (3) bekezdése.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia.§ (4) bekezdése. évi III. 101. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. Sz. évi CXII. Kj. évi LXVI. állásfoglalása (a továbbiakban: KK.14. 104. III. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. a Ket. évi IV.

I. I. napjáig hatályos Pp. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi. törvény 12. II. hatályát vesztette. 189. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. évi XCI. a bíróságnak a végzését indokolnia kell.kimondta. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. november 1. 98. IV. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. 148. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. (Pp. 2005. akár kérelemre elrendelhette. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. 324. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. § (1) bekezdése. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. sz. illetve 94/H. hatálybalépésével az Áe. 109. 173. szabályai is módosultak. pontja. § (1)-(3) bekezdése. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák.az Áe.91. (Ket. évi LXXXV. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. § (1) bekezdése . A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. ha az arra okot adó körülmény megszűnt.. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban . Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. § (4) bekezdése szabályozza.hivatalból és kérelemre is . állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 110. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. törvény 1-47. A 148. adóügyekben az Áe. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. § (5) bekezdése. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. ezeket az eseteket a Ket. 86. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni.§ (1) bekezdése. 104. 127. rendelkezéseit kell alkalmazni. 2005. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor .dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. (Ket. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A Ket. A Ket. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. A Ket. 110. 3. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. hogy ha az Art. az Art. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . 14. 148. § 1-4. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. (Ket. 130. vagy adót.§) A 2005. 98. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv.) 4. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. 332. törvény (a továbbiakban: Art.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. § (3) bekezdése értelmében. A Ket. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . Pp. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. évi XVII. §) A Ket. § (1)-(3) bekezdése. 330. Az Art.I. § (4) bekezdése. és a Pp. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. A Ket. (Art.I. adófizetési kötelezettséget. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. 101.

. 332. illetőleg azt. illetve hogy a közigazgatási szerv. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . figyelemmel kell lennie a Pp. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni. §. 109-110. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. §-ában és az Art. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. 5. szabályait kell alkalmazni. ezeket az Art. 332. § (1) bekezdésében foglaltakra is. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló .a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. 160. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e. a Ket. fellebbezésre való kioktatást. A Ket. 110. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell. az erre nyitva álló határidő a Pp.II. 101. vagy sem. 110. illetve folytattae tovább (Ket.§ 104. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . 143. 143.II. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e.. Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat. IV. kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. vagy végzésnek. hogy ha az Art. § (4) bekezdése. §. §. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Egyéb esetben a Pp. 127. vagy a Pp. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp.§.az ügy érdemében hozott . arról végzésben kell döntenie. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős .a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel .részeit támadja-e. adófizetési kötelezettséget. 332. Az adóhatóság az adós kérelmére. rendelkezéseiből következik. november 1. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. § (4) bekezdése). a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. §. 332. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell.a Ket. napjától hatályos Pp.kérelemre bármikor elrendelheti. 143.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . §. 13. 145.kizárólag kérelemre lefolytatható . Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. § (1) bekezdése). § (2) bekezdése). § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap.II.eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. 143. § (3) bekezdésében. § (3) bekezdése értelmében. (1) bekezdése). § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. az adóügyekben . hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. 148. 128. 2. 110.II.II. ha erre törvény felhatalmazást ad. és a Pp. vagy adót. Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. vagy sem.II. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. 1 2 3 58 törzsanyag . Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza. 149. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e.§ (3) bekezdése. § (2) bekezdése) . illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra.II. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. az Art. 332. 160. 148. hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. továbbá. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. Az Art.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A 2005.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket. §. § (1) bekezdése akként rendelkezik.II. II. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. Art. § (3) bekezdésében. § (2) bekezdése). 160. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. 145. II. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. § (4) bekezdése).

II. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art. a bírósági felülvizsgálatra. 27. adatokat. 14. 143. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . 110. ezért a Pp. 160. 212. és a kérelemben előadott okokat. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. § (1) és (2) bekezdése értelmében . §. illetve ha köztudomásúak. 332. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. körülményt is. a fellebbezésre. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . 14. 32.II. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. 105. A Bszi. §) . (5) bekezdés a)-b) pontja). Az Art.vagy a Pp. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő.a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van.II. (1) bekezdés a)-b) pontja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. (4) bekezdés c) pontja. és határozatát a Bszi. a fél által előadott okot. tényeket.: Ket.a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. § (1) bekezdésében meghatározottakat. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. mivel ez a Pp. sz. Mindazokban az ügyekben. Ennek közzétételétől a KK. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. (Pl. sz. amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. körülményeket igazolja. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 . a végrehajtható okiratokra. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. 148.II. 5. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági.

a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. évi CXXVII. ennek során kiderült. hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. hanem a Pp. adatról vagy más bizonyítékról. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. 2003.az újonnan felmerült lényeges tény. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt. a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. tekintettel arra. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. A hat hónapos határidő jogvesztő. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. és . adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről. ha . e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap. és . Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek. ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. de felhívta az ügyfél figyelmét.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . napon. adat vagy bizonyíték. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult. a határozat meghozatala előtt már meglevő. adatról vagy más bizonyítékról.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható.

kimondja.azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. .az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy.az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. elfogadva. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk.jogerős határozatát visszavonja. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. a Ket. amely az első fokú határozatot hozta.jogerős határozatát módosítja.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. tehát abban az esetben is. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). hivatkozás alatt. adatra. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. a következő határozatokat hozhatja meg: . . vagy 2 . adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. . alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. ha . vagy más bizonyítékra alapozza.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. ha az újonnan ismertté vált tény. Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát. vagy . hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. főszabályától eltérően megállapított. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. . A Ket. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. Erre figyelemmel a Ket.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. A törvény meghatározza mindazon eseteket. E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek. . Pontos megjelölését lásd az 1. vagy ha ez kizárt. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. oly módon. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja.

rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében .jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. §] Alkalmazott jogszabályok: . 13. egyes. §]. melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez. évi CXXVII. § (2) bekezdése . A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48. Másfelől az Art. jelentős mértékben bővíti . az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. a Ket. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát. stb. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek. . olyan rendelkezéseit. évi XCII. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. §-al. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. 36. rendelkezései közé (pl. 5. § (2) bekezdésének b) pontja. amely felülírja a Ket.valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 112. azon szabályait. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. (Ilyen pl. ./A §.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. . szerint nem eljárást megszüntető ok. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt.§ 1 2 3 62 törzsanyag . az Áe. hogy a Ket.tételesen felsorolja a Ket.. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art.-ben nem szabályozott. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén.a kivett eljárások körét. továbbá kiegészült a 48/A. szabályai alapján annak minősül). illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. melyek vonatkozásában a Ket. 113. törvény 48.-nek . az a rendelkezés.az újrafelvételi eljárásra [Ket. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést).az adatok igazolására [Ket. vagy a méltányossági eljárásra.a méltányossági eljárásra [Ket.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. 29. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. újrafelvételi eljárás). illetőleg . § (2) bekezdésének b) pontja]. § (9) bekezdése]. hanem ki kellett zárni. § (2)-(4) bekezdése]. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó. míg a Ket. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. törvény 5. Ennek alapján az Art.az adózás rendjéről szóló 2003.

Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. évi XCII. 95. hogy a felhívásban az ügyfelet a II. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. (2) bekezdése alapján a Ket. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. törvény 120. Alkalmazandó jogszabály: . fokú hatóság erről is tájékoztassa. §. törvény 120. Egyebekben a Ket.§ (6). A Ket. Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. I-IV. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. 31. ezért célszerűnek tartjuk. úgy az eljárást megszünteti-e. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. évi XCII. Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. VII.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. §.az adózás rendjéről szóló 2003. § (6) bekezdésében foglaltakat. törzsanyag 63 .

113. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. amelyek tekintetében a 113. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására. ha a következő feltételek együttesen fennállnak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. A Ket.§-ra hivatkozva.§ szerint nincs helye fellebbezésnek …. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. város önkormányzatánál. Időbeli korlátként a törvény meghatározza. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. További előfeltétel. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. A 100. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti.) pontja a Ket. A törvény kimondja. 100. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. 1 2 3 64 törzsanyag . 113. Alapfeltétel.I. A hatóságnak elemeznie kell. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit..§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki.§-ában szabályozott méltányossági eljárással. 100. továbbá az ügyfelet érintő.d.§ d. és nem azonos a Ket. További feltétel. Ehhez vizsgálni kell. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el.

A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. erre azt a választ kapta. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik.F. ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be.§. A 128. Hivatkozott arra. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. a hatóság döntése jogerős. fellebbezett a döntés ellen.§. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet. M. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel.F. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. M. törzsanyag 65 . 99. ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. fellebbezési jogáról lemond. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. . Mindebből az következik. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani.F. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz.

Gy. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján.megfontolandó lett volna. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések . hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség .§ (1) Szakértőként nem járhat el az. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.) Annak ellenére.59.Szakértő kirendelése (58.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság. hivatalból visszavonja. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték. 1 2 3 66 törzsanyag . akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn. ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. Ket. aki tanúként nem hallgatható meg. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S.

A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. közút funkciót töltöttek be. Kavicskitermelést folytat. e) honvédelem. melynek érdekében lehetséges kisajátítás.és községrendezés. a kisajátítás módja Tvr. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. község polgármesterét. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. Ebből a legsúlyosabb. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. hivatkozott arra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez. 4. A felügyeleti hatóság döntése alapos. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. Közérdekű célok.évi 24. h) közcélú erőmű létesítése.tvr. ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. 1. g) posta és távközlés. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges . oktatási. ha a létesítés. eljárás jogellenes megindítása esetén H. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. Kérelmében arra hivatkozott. f) közlekedés. b) város. i) vízgazdálkodás.azonnali. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. d) bányászat. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. törzsanyag 67 . közművelődési. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. igazgatási. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. Bányászati Rt. közgyűjteményi.

§ (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére. m) véderdő telepítése. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. ha a védelem másként nem biztosítható. törvény 17. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. ha az másképpen nem biztosítható. 68 törzsanyag . (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. b) semmisségi ok esetén a 121. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. l) műemlékvédelem és természetvédelem. 18. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb. gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. évi XXXII. b) gyakorolja . a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: . több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. t) szénhidrogén-szállító. Az azonos célra irányuló.ha törvény másként nem rendelkezik . ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket.a kisajátításról szóló 1976. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115.évi 24. és a feltétel nem áll fenn. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. illetve döntését. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. ha a létesítés másként nem biztosítható.tvr. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. Tvr.

A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét. mert a döntés nem jogerős. középiskola. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. Mindezek mellett az is kiderült. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. illetve fokozatosan megteremthetők. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. mind a jegyző eljárását. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. az iskolaszék feladatát nem látja el. szakiskola. az XY. kérve. illetve pedagógiai programját. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. Ügyészi óvás nem lehetséges. A Ket. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. amelyekből megállapítható. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. jogorvoslat hivatalból. Az engedély akkor adható ki. törzsanyag 69 . Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. hatósági ellenőrzés Gy. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. (4) A jegyző. foglalkozási. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. erdei iskola) beszedett pénzekkel. Alapfokú művészetoktatási intézmény. ha az óvoda. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. E döntés ellen az iskola nem. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. A jegyző. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. továbbá azokat az okiratokat. indokul azt hozta. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . hogy a működés megkezdéséhez. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. b) nem rendelkezik . szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. E rendelkezést nem lehet alkalmazni. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. az e törvény 3.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. továbbá legalább egy. a közrendet. főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. a jegyző. megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. tevékenysége. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is. § (1) A jegyző. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. ha a fenntartója igazolja. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. ha annak oka megszűnt . mulasztás bírósági megállapítását. tanuló befogadására nem. A működés felfüggesztése előtt . tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). 80. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Költségvetési szerv esetén a jegyző. (8) Ha a jegyző. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. hogy. a jegyző. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. hogy az új . vagy mások jogai. döntés. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. 1 2 3 70 törzsanyag . illetve tanulói létszám fogadása. illetve fokozatosan megteremthetők. de a várható gyermek-. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. (3) A jegyző. szabadságjogai ellen irányul. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. tevékenységét. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. illetve székhelye megváltozik. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. kollégiumi csoport. törli a nyilvántartásból. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. illetve a hiányosságok pótlására. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. főjegyző azt vizsgálja. és az ehhez szükséges . etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. a nevelőtestületek működése.kivéve. Nemzeti. a közegészségügyet. főjegyző a 79.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében .jogszabályban meghatározott . A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. a jegyző. tanulói létszám befogadására alkalmasak.kivéve. a közerkölcsöt sérti.nem önkormányzati .személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. s az ott szabályozottak szerint eljárni. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző.megfelelő határidő biztosításával . továbbá. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. illetve veszéllyel járna . illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. A jegyző. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. (2) A jegyző. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. A jegyző. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül.

(6) A jegyző. a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg.a közoktatásról szóló 1993. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. évi LXXIX.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. a telephelyre a 79. főjegyző intézkedik.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével . hogy a nyilvántartásból történő törlésről . és gyakorolja az ott. Alkalmazott jogszabály: . mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. azzal az eltéréssel. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. A jegyzőnek. A bemutatottak alapján.a székhely szerint illetékes jegyző. §-ban meghatározott eljárást. főjegyzőtől.intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére. valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket.megkeresésére . törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. főjegyző . §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani.

és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. hogy ő bíróságnál nem járt soha. Ehhez képest az elhunyt F. mikor és hol. 1 2 3 72 törzsanyag . B. T. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. hogy nevezettek házasok. Hogyne. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. hogy a papnál. B. és K. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. K. férje. B. B. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. azt jött leadni és egyben kéri. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. hogy az elhunyt és K. tekintettel arra. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. B. K. igénytelen háztartást vezettek. feltette a kérdést. E-vel. B. hogy férjezett D. erre csak a vállát vonogatta. és K. B. B. aki a város külterületéhez. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. több. B. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. és ő is abban a tudomásban volt korábban. volt. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. Nem igazán tudja. mondta ő. hogy bejelentse. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. ismét a vállát vonogatta. az idős aszszony a vállát vonogatta. Elvétve egy-két esetet.? K. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. és K. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. mert máshol már nem akarták. Azt. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. kérdezte. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. akit K. K. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. B. K. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. majd azt mondta. Feltehető. Ezt tudja valamivel bizonyítani. Az anyakönyvvezető első kérdésére. melyik bíróságnál váltak el. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. B. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. Igen. Ebben az állt. mert azt már látta. önnél milyen személyi okmányok vannak. a férjével. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. hanem azt tanácsolta neki. amely szerint D. ahogyan a városban mindenki tudta. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. B. B. szerzett jog E. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. hogy az elhunyt férj volt. B. K. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. B. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. akitől elváltam. válasza az volt. szeptember 9-ig tartott. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. házasságát felbontja. hogy azért. nekem volt előtte egy másik férjem. B. rendszeresen nyugdíjat kapott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. Erre K. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. Hogyhogy a papnál. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. Az anyakönyvvezető. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. csak azt tudja. mert arról hivatalos tudomása volt. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. a férje a tanyán eléggé nomád. azon kérdésére. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. amelyet Sz. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. B. hogy tulajdonképpen miből élnek. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. azt mondta. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. B. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. majd feltette a kérdést. különösen azért nem. E. 77 éves állandó lakos. majd feltette a kérdést. B. hogy a temetést is tudja intézni. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. K. férje néhány nappal korábban elhunyt. hogy a további ügyeket. Ezt követően K. amely szintén régi típusú volt. K. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. mert tudja. az anyakönyvezető. elővette saját. közölte. az elhunyttal. B. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. szegényes körülmények között élt. hol és mikor intézheti. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. mire K. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. senki sem tudta.

lehetővé téve. hogy ez nem áll fenn. . Ezt a Ket.a döntés olyan tényállást vett alapul. arra a kérdésre pedig.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. Az ügyintéző azon kioktatására. hogy azt derítsék ki maguk. B. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. . hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége. hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. A semmisség jogintézményének lényegi eleme. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. lévén. . az volt a válasz. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. . amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. illetőleg egyéb. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést.a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. azt mondta. ezt a törvény már maguknak előírja. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. úgy oldja meg. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. . Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. A Ket. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 . hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. szabályozza a semmisség jogintézményét. hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. K. ez a maguk dolga. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. A Ket. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. illetve indokolásában foglaltaktól. amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. feltéve. . a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni. . hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van. feltéve. arra a kérdésre.

Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. valamint elvált házastársának járó nyugellátás. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. hogy a Tny. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. semmisség szabályai.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. 45. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. nevezetesen. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. törvény 74 törzsanyag . ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. Ehhez képest . Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . évi XLII.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. meghatározott feltételek mellett élettársának. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. évi IV. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. Joggal merülhet fel a kérdés. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. Az erre vonatkozó szabály a következő. . .§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. akkor feltehető a kérdés. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. 45. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni.a jogerőre emelkedéstől számított. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. feltéve. A Tny. Tny. törvény 685/A. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. 45. a Tny.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. mint 3 év eltelt.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. illetve nyugdíjban nem részesülő. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXI. évi IV.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. 45. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. A 105.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. 109. törvény 71. hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. hogy a másodfokú hatóság tévesen.). F. nem jogszerű az új eljárásra utasítás.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. akkor is.). A felperes hivatkozhat tehát arra. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni.§ (1) bekezdése és a Pp. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj.§ (1)bek. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. Nem zárható ki olyan eset sem. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. valamint annak indokolása. 339. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. A II. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. évi CXL.§ (2) bekezdése szerint. 105. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. 109. a korábbi I. 273. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. érdemi végzés. A Ket. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. megrövidítette a nyitvatartási időt. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. 105. A Pp. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. 272.§ (4) bekezdése szerint. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. egyes eljárásjogi végzések). § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. azonban az abban előírtakat nem tartotta be. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. Ennek megfelelően a Ket. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták.§ (4)bek. szemetelés. azaz korábbi zárórát rendelt el. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. törzsanyag 75 . 270. § (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. A vállalkozás.

a Ket. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. 340/A (3) bekezdése szerint.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. hogy a Pp.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. 332. A jogerős. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. végrehajtási eljárást vonja maga után. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. a Pp. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. 1 2 3 76 törzsanyag . A Pp. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. 32. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti.

Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. lábon álló. törzsanyag 77 .ha jogszabály előírja. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. T. Figyelemmel arra. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. de azt az ügy természete megengedi. jóváhagyása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. A jegyző tájékoztatta az érintettet. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. és bejelentette. tekintve. A kármegállapítási eljárás megindult. máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. ő jelölje ki azt a szakértőt. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. mint a felét a vadak. aki egyébként ismeri őt. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. . hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. és azt elfogadják. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. T. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. jelezte. K. . viszont azt kérte. bírósági út elkerülésével. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ennek során hajtókat béreltek fel. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. mert időközben tudomására jutott. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. hogy erre nincs lehetőség. peren kívül. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. K. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. A Ket. A kármegállapítási eljárás megindult. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. és ha a szakvélemény elkészül. Az egyezségkötést követő 8. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. A felek megállapodtak a költségekben is. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. forduljon a bírósághoz. azaz szerződés. T. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. a jegyző hivatalában. Az eljárás során . A hajtás során. még ún. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg.. illetve a hajtók letaposták. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. hogy egyezzenek meg. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. A felek előzetesen megállapodtak abban. A felek abban megállapodtak. egyéni gazdálkodó. a termésnek több. értékesíthetetlenné vált.

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. valamint a vadászatról szóló 1996. a vadgazdálkodásról. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. 1 2 3 78 törzsanyag . A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. tv.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni. törvény (Vtv. évi LV. Alkalmazott jogszabály: .” A Ket. 13-14.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről.§-ait figyelembe véve. szabályait alkalmazza.a vad védelméről. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri.) 81. illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez. hogy a fenti jogszabály 2004.) 28.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. 14. 79 . 28. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. Ítéletének indokolásában megállapította. (Egyébként ezt támasztja alá az is. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. §-ának (3) bekezdését. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. évi LXXIX. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952.) Korm..) 274.) Korm. időpontokat.nem jogvesztő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 28. Megállapította. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. hogy sem a Ktv. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A Ktv. évi LXII. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő.§ (3) bekezdése értelmében 2003. rendelettel támasztja alá. a 20/1997.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. A Vhr. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság. hogy az 1993. (II. törvény (a továbbiakban: Pp. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . 13. Előadta. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. Előadta. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. törvény (a továbbiakban: Ktv. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg. 28. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. 13. szeptember 15-én lejárt. Előadta továbbá az alperes. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. évi III. október 1-jei postára adással.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . rendelet 14. augusztus 14. (II.

1 2 3 80 törzsanyag . hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. Korm. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. évi LXII. évi CXL. hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. a támogatás nem tagadható meg azon a címen. 14. 20/1997. tv. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. §. 28.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. r. tv. §). illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. hogy az igénylés benyújtásakor. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. §. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. §-ának (1) bekezdése értelmében. 2002. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. évi CXL. 171. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. 275. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését.) határozatát hatályon kívül helyezte. Hangsúlyozta. 14. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. törzsanyag 81 . de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben.határozata indokolásában . df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. 25. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. hogy az óvásnak nem ad helyt. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2.az óvás alaposságát elismerte. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. hogy az érintett határozatok módosításáról. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. Döntését azzal indokolta.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. hogy az óvások alaposak. 15. ezért a határozat jogszabályt sért. (IX. 124/2006. és az alperest új eljárásra kötelezte. számú határozata ellen. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. és az alperest új eljárásra kötelezte. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. 15. hogy bár az alperes . egyúttal megállapította. ennek indokaként arra hivatkozott. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. amelyben annak megváltoztatását.. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt.. 76/2006. dc) az ügyfélnek. (II. továbbá a fellebbezés (keresetindítás). (IX.. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. ec) a mérlegelési. az Ütv. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. vagy visszavonásáról rendelkezne. anélkül.§ (3) bekezdésére. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés. 15. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. törvény (a továbbiakban: Ütv. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. úgy mód van olyan óvás benyújtására. Utalt arra. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. hogy a Ket. évi V. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.) határozatában úgy döntött.) 14. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. (IX. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. figyelemmel arra. eb) az ügyfél által felajánlott. 15. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. (IX. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. ef) azokat a jogszabályhelyeket.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt. Az alperesi önkormányzat 181/2006. 141/2006.§ (1) bekezdésére. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének.

hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. 14. mód van .§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. valamint a Ket. hanem a törvénysértés megállapítására. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. ha ennek tényét megállapítja. Kifejtette. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására. 14. 25. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. törvény 2. vagy módosítani kell. és ha ennek lehetősége adott. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. 1972. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást. § (1) bekezdéséből és az Ütv. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra.) határozata. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. 25. a törvénysértést meg kell állapítania. 72. kötelezettségeire. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. évi XX. hogy az óvás elbírálása . s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.nem hat ki az ügyfelek jogaira. (II. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll. 1 2 3 82 törzsanyag .a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. §]. Rámutatott arra. törvény 2. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. 72. ha az óvás alapos.§-ában rögzített jogbiztonság elvével.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. tv. és 15. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. (II. hivatkozással arra.§ -val.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot . ugyanakkor azt elvben alaposnak találta.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Kiemelte.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. hogy az Ütv. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. hogy a Ket. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. ha indokolása azt alaposnak minősíti. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. hogy az Ütv. 15.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. évi V. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. Hangsúlyozta. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. 14.) AB határozat.

109. 130. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor.§ b) pontja alapján megállapítható.§ alkalmazása során elutasítja. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. fokú hatóságot. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását. 109. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. XX. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. a „bármely fél” kifejezést használja. A hatósági eljárásban olyan döntés született. ezért a bírói út igénybevételétől elestek. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A Pp. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. törvény rendelkezik. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.§ b) pontját úgy kell értelmezni. több ügyfelet érintő eljárásban R. A Pp. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül. új 332/A. A Pp. törzsanyag 83 . hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. illetve a Pp. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság.§ (3) bekezdése. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. 332/A. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. évi XLVIII. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor. A Ket. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. amiből az következik. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. 332/A. különösen akkor.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. elégséges. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet.

A határozat kibocsátása után 12 nappal. Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. a hatóság a hibát .lehetőség szerint .hibátlan . § (1) Ha a döntésben név-.122. szám. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. illetve számítási hiba van. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül .(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét.122. nem helyesen tartalmazza a nevét.§. és az ügyféllel közölni kell. mint az eredeti döntés ellen volt.kiadmányaira is fel kell jegyezni. kicserélésére csak akkor kerülhet sor. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek. az engedélyes megjelent a hatóságnál. szóban előadta. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. az I. mind hivatalból kiegészítheti döntését. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. (2) A kicserélt. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új . Tekintve. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt. az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. illetve a költségviselési kötelezettségre.ha törvény eltérően nem rendelkezik.mind kérelemre. § (1) A hatóság . illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is. hogy a részére kiadott engedély.Zs. 1 2 3 84 törzsanyag . hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket. kicserélése és kiegészítése T. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.vagy más elírás.É. 123. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot. illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása.szükség esetén az ügyfél meghallgatása után .

nevezetesen: . Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006.hivatalból .) rendelete (a továbbiakban: Ör.állítja az indítványozó .az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja.vagyoni helyzete.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. valamint a 70/I. de önmagában is magasabb szintű jogszabályba. (XII. §-át a helyi adókról szóló 1990. feltéve. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. . 27. ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére . 10. telephelye vagy fióktelepe . a Hat. évi C. hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. hogy Budapest Főváros XXX. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia.) 27.) rendelete 5. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. december 31.a kivételt általánosítja.) 5. §-ában megállapított mentességi körrel . minthogy magánszemélyek kommunális adója címen . Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör.megsemmisíti a határozatot.§. (Az Alkotmánybíróság megállapította. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX.vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. 10.szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás. A vállalkozók kommunális adója a Hat. ezért e rendelkezést 2007. ráadásul helytelen számítással. illetőleg . amelyben nincs bejelentve.az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. Ezzel pedig nem tett mást.-ba ütközik. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki. (XII.valójában a Hat. §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától. a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. §-a alkotmányellenes.mintegy álcázás és a Hat. továbbá az Alkotmány 70/A. hivatkozva a Ket. 5.. § (1) bekezdésébe és a 70/I.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. §-ába ütközése miatt semmisítse meg. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg. kivéve egy . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: . törvény (a továbbiakban: Hat.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem. csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.-ban foglaltakra. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól. előírásai kikerülése érdekében .) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. A sérelmezett szabályozás szerint .megváltoztatja a határozatot.117.vélt vagy valós . megjelölve valamely vállalkozó székhelye. törzsanyag 85 . illetőleg .§-ába.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát. napjával megsemmisítette. 27.

1 2 3 86 törzsanyag . Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. hogy .semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki.117. . mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték . még rendelkezik arra az esetre nézve is. amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv. a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. §-a rendezi. . mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára.a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. E jogorvoslási formát illetően a Ket. vagy esetlegesen abból a tényből. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes.semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten.§-ban foglalt eljárásnak.117. A konkrét esetben nincs helye a Ket. Így nem kell figyelemmel lennie arra.

hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. .-a. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége.semmisségi ok alapján.bár a Ket. A Kft. illetve visszavonás. ha törvény eltérően rendelkezik). illetve visszavonást feltételhez köti. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította. § (1) Ha a hatóság megállapítja. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó.114. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki. . amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.F. A Kft.) A Ket. illetve visszavonáshoz. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). kifejezetten nem szól róla. amennyiben jogszabály a módosítást.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. Kft. illetve visszavonást. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. . illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. illetve –visszavonásnak. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás.F. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek.§. Az adóhatóság ügyintézője a T. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg.H. a jogosult bejelenti. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. jogszabály nem zárja ki a módosítást. a határozat közlésétől kevesebb.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja.H. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. ha a döntés jogszabályt sért. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. mint egy év telt el (kivéve. törzsanyag 87 .ügyészi óvás nyomán (feltéve. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap.

illetőleg intézkedés miatt megváltozik. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi.23. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. A cég létesítő okiratában nem szereplő. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. egyéb szervezet megszűnése is. (5) Ha a 17. amelyről a cégbíróság. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást . illetve a körzetközponti jegyzőt.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . Ezért a törvény meghatározza. (6) A 17. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. Jelen jogesetben az Art. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -.§. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. 1 2 3 88 törzsanyag . ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni. mert ismételten áttekintve a jogesetet. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni. A bejelentkezés. amelyeknek változásáról a cégbíróság. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni.

A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót. törzsanyag 89 . a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki .egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I. fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. évi CXL. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. napot megelőzően kerül sor. fokú határozatot helyben hagyta.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. A támogatás megállapítása iránti kérelmet . (Ket. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. A fellebbezést követően az ügyben II. illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. tv. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. az I. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. melyben kérte az I. A jogosulatlanul igénybe vett.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. Fellebbezésének alátámasztásaként. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. A támogatás megállapítása kérelemre indul. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Határozata indokolása szerint. napon. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt.Az I.

1994. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. Jogellenes az a felszámolói magatartás. amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. Alkalmazott jogszabály: . A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat". a törvényben meghatározott mértékig. fokú határozatban meg kellett állapítani. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem.évi LXVI.

Ernőné is élt. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. K. (1) 1997. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon. így munkabérrel sem rendelkezik már.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. melyben K. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. törzsanyag 91 . Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. Ettől eltérni akkor lehet.” Keresetében kérte a N. községben élő K. októberében hozott ítéletet az ügyben. Nem maradt más jogi lehetőség. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. több mint elvárható lett volna. hogy az asszony munkával. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. Így tehát okkal vélelmezhető. azonban ettől a szabálytól el lehet térni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. hiszen tudomásuk volt arról. mint ahol K. hogy vizsgálja meg. ötven százalékban rokkant. mint bírósághoz fordulni.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. hogy felismerje: egy iskolázatlan. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. hogy azt az asszony benyújtotta. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. Indoklásában kifejtette. Kitért a kereset arra is. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. az önkormányzat az előző hat havi. bírói jogorvoslat Az M. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. évi XXXI. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. K. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. Megyei Bíróság 2006. Ernőné 2006. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. tv 19. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. Megyei Bíróságot. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. így anyagilag teljesen ellehetetlenült.

semmisségi ok alapján. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. . felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl.az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). .Zrt. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. .jogszabály nem zárja ki a módosítást. mint egy év telt el (kivéve. illetve visszavonást.a határozat közlésétől kevesebb. fokú hatóság útján értesítette az adózót. fokú hatóság.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II. . fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését. ha törvény eltérően rendelkezik). A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II.a döntés jogszabályt sért. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében. ebben kérte a II. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. . fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. amennyiben jogszabály a módosítást. illetve visszavonás. . egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása. illetve –visszavonásnak. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót.ügyészi óvás nyomán (feltéve. így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”.a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. Döntéséről az I. Az adózó fellebbezett. 1 2 3 92 törzsanyag . Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. és . azonban a II. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. annak jogkövetkezményei Sz. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . város önkormányzatának adóhatósága D. illetve visszavonáshoz.ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot. . ha . ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert. Az I. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg. azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított.) A Ket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz.az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. Az I.néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. illetve visszavonást feltételhez köti. fok által kiadott végzés alapján. .bár a Ket. . kifejezetten nem szól róla. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. illetve visszavonása (elég lenne utalni. .

A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. 137. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. b) az eljárást megszüntető. h) a végrehajtási kifogást elbíráló.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. A Ket. kivéve. i) az eljárási bírságot kiszabó. 138. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. d) a bevallás. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. Alapján 136. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. tekintet nélkül arra. megváltoztatja vagy megsemmisíti.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. §-ban biztosított jogával. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. nem szabályozza) 104. A fellebbezés joga megilleti azt is. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. kivéve. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. kijavítja vagy kiegészíti. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. hogy ki és milyen okból fellebbezett. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. a) az eljárást felfüggesztő. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. (2) A felettes szerv. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. 139. akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

KJE. 2006. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe.old. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3. 19. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé. elvi határozat. A jogeset igen bonyolult.h.old 1471. Ezzel összefüggésben a 2/2004. építésügyek. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése.B. előfordulhat bármely ügycsoportban. fok eljárása furcsa. határozat L. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. 94 .h.160. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre. 4. 2005/1. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját. felvet több elvi jellegű kérdést is. A II. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.gy.sz. pl./1.