Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. annak jogkövetkezményei 92 . kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. jogorvoslat hivatalból. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. a korábbi I. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. jóváhagyása.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket. a hatóságot megtévesztette. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket.§. elutasítja. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. teljesen jogszerűen járt el. nemzetiségére. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá.§. 1 2 3 törzsanyag 4 . 6. törvény 4. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. évi XCIII. illetve a jogorvoslati eljárásban. 33. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. évi XXXVIII. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. Azzal. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. évi XCII.az illetékekről szóló 1990. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. Minden további hivatkozása bőrszínére. használhatja az adott kisebbség nyelvét. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni.§ (1) bekezdésének megsértése. Alkalmazott jogszabályok: . hogy megértessék magukat vele. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. .(Ket. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése.az államháztartásról szóló 1992. azzal. törvény 11/B §.A Közigazgatási Eljárás . a hatóság köteles gondoskodni arról. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. és az ügyfél igazolta. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni.§. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. egyértelműen meghatározza. illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. törvény 111-114. Az a hivatkozása. . a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény. hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.az adózás rendjéről szóló 2003. Azzal. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. 4. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú.

Amennyiben ilyen személy nincs. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. összefüggéstelenül motyog. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. de a vöröskeresztből azt vélte.) értesítése emberi kötelesség is. hogy félnek tőle. Feltette a kérdést. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. „érezhetően bűzlik a szesztől. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően. hogy a megjelent személy ittas. valóban mintha ittas lett volna. fel kell függeszteni az eljárást. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. egy-egy adott szakterületen való jártasság. az életkor. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak. hogy egy orvosi rendelőbe megy be.§(6)) törzsanyag 5 . (Ket. azt is szemléltetni kívánja. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett.-né összefüggéstelenül hadart. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. A mentők megérkezéséig. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik.F. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. P. úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. akkor annak eljárásképessé váláság.§. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. vagy nem fellelhető. vagy idézésre jelent meg. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. Ekkor lépett be az iroda vezetője. zihált.15. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. Kérdéseikre válaszolni nem tud. Az elvárhatóságot befolyásolja. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. és ha annak hiányát állapítja meg. elolvasni már nem tudta.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. Előfordulhatott volna azonban. ha a személyes eljárás nem előírt. Többen kijelentették. illetve ügygondnok kirendelését kéri. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. hogy van-e olyan hozzátartozó. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. Lélegzetet nehezen vett. iskolai végzettség. Ebben az esetben a megjelent. Ilyen esetben két megoldás lehetséges.c. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania.

4. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. ahogy az adott helyzetben elvárható. törvény 3. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. majd látva. ez megtörtént. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. utasítást adott. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. intézkedett annak eltávolításáról. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. hatálya alá tartozó kérdés. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. tájékozódott. az. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. kérelmében hivatkozott a Ket. § e) pont. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. hanem úgy járt el. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott.a tűzoltóságról szóló 1996.§ (3). 7. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. nem a Ket. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. hűtötték. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. hogy azokra a tűz ne terjedhessen át.§ (2) bekezdésére. látva. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette.A Közigazgatási Eljárás . szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. hogy kié lett a gépkocsi. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. 4.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. illetve később kiderült. Alkalmazott jogszabályok: . évi XXXI. megtilthat. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni.§. 1 2 3 törzsanyag 6 . Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. melyben kérte. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. hogy kié lehet a gépkocsi.

§). valamint szolgálati igazolványuk átadásával.az egyszerűsített ellenőrzésről . hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat. ha a bevallott adó -. költségvetési támogatás alapja. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. az előzetes értesítés mellőzése esetén.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. a megállapított adó. 107. könyveket. hogy mindenképpen jogorvoslattal él.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: . és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le.hatósági adómegállapítás esetén (Art.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. E szerint az adóhatóságot . hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. szabályait kell alkalmazni. adókedvezmény. 96.többek között . Egyebekben a Ket. Ez azt jelentik. törzsanyag 7 . nyilvántartásokat. amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. . vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. ha fennáll a veszélye annak. 29. §-át. amelyben kiemeli majd a Ket.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. hogy adóügyekben . Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. § (1)) .az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. § (2) bekezdés a) pontja 2005.a teljesség igénye nélkül .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt.az Art. Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. évi XCII. azonban jelezte. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek.bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja.mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . felsorolva azokat az okokat. 93. § (1)). 93. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni. illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták.) 5. székhelyén megjelentek. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. november 1-jétől úgy rendelkezik. . Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet). törvény (Art. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. egyéb iratokat megsemmisítik. 125. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk.az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art. az igénybevett adómentesség.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi .

a tájékoztatást elektronikus úton. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. három napon belül kell teljesíteni azzal.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. . §. vagy ha az egyszerű megítélésű. 96. .§.az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.az adózás rendjéről szóló 2003.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. 1 2 3 törzsanyag 8 . További garanciális szabály. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. ha ezt az ügyfél kéri. – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást. 125. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). évi XCII. 107.az ügy tárgyát. Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. törvény 5. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. a helyi lapban stb. hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. . 93.A Közigazgatási Eljárás . . Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: .§ (1). § (2). Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. Az értesítés mellőzhető például. Alkalmazott jogszabályok: .az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. § (1).az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. iktatási számát. az ügyintézési határidőről. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett.

akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. erről hivatalból kell gondoskodni. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni. 73. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára.” Az Áht. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. feltéve.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. a hatóság pedig annak plusz 50. akkor erről határozatot hoz. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. lerontja. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. A kérelemnek megfelelő döntés született. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. évi XXXVIII. 11/B. törvény (a továbbiakban: Itv. törzsanyag 9 .§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. évi XCIII. (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg.-et. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár.

ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. A Ket. 116. Az ágazati törvény a hivatalt. § (1) bekezdése szerint. Ezen rendelkezés megszövegezésével. 23. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. évi C. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. felügyeletét a miniszter látja el. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. illetve a Ket. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. illetve döntését. hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. 116. 116. § és 16.A Közigazgatási Eljárás . hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. A Ket.) rendelkezései szerint jár el. Megoldás: A kérdés. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. úgy is megfogalmazható. mint egységet jelöli meg jogalanyként. b) gyakorolja . továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. 1 2 3 10 törzsanyag . illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni.) 9. §)}. ha jogszabály másként nem rendelkezik. törvény (Hírköztv. törvény (Ket. törvény (Etv. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű. évi CXL.ha törvény másként nem rendelkezik . 10. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható. és 108. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani.) 9. §-ban meghatározott. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. felügyeleti szervként a 107. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött.) 116. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. 115. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. A Hírköztv. A hatóság irányítását a Kormány. évi C.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött.

hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. bármely szabályától való eltérésre.§ (2) bekezdésének. rendelkezései szerint jár el. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv. Az Etv. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében. hiszen a 108.-nek módja lenne eltérni. felügyeletét a miniszter látja el. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. mert ilyenkor mód van a Ket. 9. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi.§ (2) bekezdésével összhangban. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. ami jelen esetben megtörtént. 23.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is. amennyiben a Ket. 13. Az Etv. ami szintén megfelel a Ket. de meg nem engedve logikán haladva. Az Etv.-nek. amely. Ugyanis a feltéve. alkalmazása körében vizsgálni kell. hatálya alá tartozó eljárás. 16. 116. A Ket. szabályai alól az Etv. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja.

39. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza.tárgyalások alkalmával felvett. s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. 39. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait). Jogszerű megoldás. több-. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976.A Közigazgatási Eljárás . ha a Ket.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott. hogy valaki aláírása kimaradjon. hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja. 1 2 3 12 törzsanyag .például kisajátítási eljárásban .évi 24. azt az azon az oldalon nyilatkozatot. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. hogy a tárgyalások alkalmával. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). akinek (akiknek) nyilatkozatát. így elkerülhető az az esetleges hiba. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.tvr. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja.

§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. évi CXL.B. 2. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás. így az jogerőssé vált. 29. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. (továbbiakban: Ket.17. ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása. arra hivatkozással hogy D.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. jogos érdekét az ügy érinti. mely alapján megállapítható. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. tv.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. D. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. így a fellebbezéshez való jog is. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány.) Korm. (II. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy.B. illetve aláírását. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. hiszen a 32/1999. ügyfélképesség Özv. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. törzsanyag 13 .) 15. Az eljárás megindításáról szóló Ket. 29. hogy tudomása kell. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. akinek jogát. hogy legyen a kérelem benyújtásáról. rendelet 6.

szakszerű eljárásában türelemmel várt. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. K. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. Figyelemmel arra. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. Tekintettel arra. hogy mit is tegyen. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. azért. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. 1 2 3 14 törzsanyag . K. Az nem vitás. amikor a konzulátushoz fordult. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. A Ket. aki azt tanácsolta neki. magyar állampolgár férjével. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. K. K. egy év időtartamra. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra.A Közigazgatási Eljárás . érvényesíthesse. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését.-t értesítette. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. magyarországi ismerőséhez fordult. továbbá ellenőrzi. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. egyben türelmét kérte. K.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. K. Álláspontunk szerint a Ket. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. munkavégzés céljából. hogy eljárását minél előbb fejezze be. Németországba kiérkezve. telefonon keresztül. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. és a konzulátuson kérjen segítséget. itt csak az a megoldás lehetséges. K. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. K. hogy ugyanezt a jogát Németországban. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. K. ezek után tanácstalanságában. majd miután két hónapig nem történt semmi. jogsegélyt problémájának megoldásához. jelezve.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. hogy a hatóság a mulasztást követően. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására.

külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. illetve konzuli szolgálat jár el. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. évi LXXXIV. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. § (3) Jogszabály felhatalmazása. az Ötv. A családok támogatásáról szóló 1998. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra.

hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. 1 2 3 16 törzsanyag . Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. melyet ügyvéd ellenjegyzett. tekintettel arra. Egyrészt. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le.A Közigazgatási Eljárás . eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. és addig eljárását felfüggesztette. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. ajándékozási szerződéssel. V.” Előadta továbbá. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. Az alkalmazandó szabályok a következőek. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. másrészt azokat a szerződéseket. az adóhatóság felszólította. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. mert tisztázatlan. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. hatóságok egymás közötti kapcsolata. hivatalból történő eljárás indítás. cselekvőképesség. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. F-né adózót. teljesítésére. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004.

de véleményünk szerint az a helyes megoldás. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. hogy a hatóság. Z. 40. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. Igaz. K. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. hanem az a fizikai képessége. hogy K. a Ptk. és kérte. Erre vonatkozóan a Ket. ha ezt K. az 1959. azonban egyértelmű. ezért részére gondnokot kell kirendelni. illetve könyöktől felfelé csonkolt.§-a rendelkezik. Összefoglalva azért. –nak mindkét karja csonkolt. nem is tartalmaz szabályokat. megállapítás ahhoz. Z. Ugyanis nem arról van szó.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. nem kívánja. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. törzsanyag 17 . a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. évi IV. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. illetve. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. tehát nem kell különösebb szakvélemény. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. A képviselet szabályairól a Ket. Az ügy más oldalról megvizsgálva. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. Z. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. nincs eljárási képessége. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. azok is elláthatják a névírói teendőket. hogy szemmel látható. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. A hatóság ügyintézője K. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. hiányzik. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. Z fővárosi lakos. lássa el a névírói teendőket. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. hogy írni nem tud. A megtagadás indokául azt hozta fel. gyámhatóság megtegye. Z.

fokú hatóság felettes szervéhez. Az ügyfél bírósághoz fordult. 1 2 3 18 törzsanyag . és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította.§. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni.A Közigazgatási Eljárás . A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette. a polgármesterrel. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani. Az eljárás megkezdésekor a kft. ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. mely telepengedély köteles.(9)(10) bekezdéseire. Az első kérdés hogy a választott vezető. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. kérelmében előadta. 42. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. Hivatkozott a Ket. A képviselet szabályairól a Ket.§-a rendelkezik. Az ügyfél hivatkozása hibás. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. sem a polgármesternek a befolyásától.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. hogy kéri másik hatóság kijelölését. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését.43. mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás.

ha a szanálási eljárásban. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit.X. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. aki közigazgatási szakvizsgával. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. évi XXIII. stb. hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. cikkében meghatározott családtagja. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával. 1968.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni.) Korm. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. majd az alábbiakban látjuk.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. A képviselő a polgármesterhez fordult. Az életben gyakran előfordul. „magánemberként” megjegyezte. azzal. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. aki azzal hárította el az ajánlatot. rendelet a hatósági közvetítőkről 1. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. részletesen lásd ezt a Ket. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló.§-ban. Való igaz. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . jelentős hányaduk beteg. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. közvetít a hatóság és az ügyfelek. hogy amire a képviselő gondol. 9.41-51. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. 41. a döntés várható időpontjáról. Az építéshatóság vezetője megköszönte. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. hogy letette az 1. (IX. A Ket. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . életszerű”. hogy a képviselő. de elhárította a képviselő ajánlatát. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról. 41. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. hivatkozott arra. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. hogy a választókörzetébe tartozó L. törvény 25. Kezdeményezésének indokául előadta. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt. és d) igazolja. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik.u. 2. illetve az ellenérdekű ügyfelek között. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. aki a) büntetlen előéletű. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette.

.

majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket.K. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. illetékességgel. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. azzal a különbséggel. M. törzsanyag 21 . hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M. annak ellenére. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve.K.§ (2) bekezdésével. illetékesség megállapítása M. hatáskör. lakcíme. M. Az áttételre viszont a Ket.K. felesége ettől elzárkózott. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét. A szabályozás teljes összhangban van a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. 38. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. figyelemmel arra. illetve a foglalkoztatójának székhelye. chernelházadamonyai állandó lakos. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet.K. szemben a korábbi Áe. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki.K. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. 5 napos határidőt állapított meg. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg. M. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. azonos hatáskörű hatóságnál. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. telephelye szerinti székhelyű. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez. 22. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. szabályozással.

1 2 3 22 törzsanyag . A Ket. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. § (4) (6). Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. s az egyéb feltételek is teljesülnek . Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. Ezzel biztosítani lehet. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . A Ket. Ket. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja. füst kibocsátásával vagy egyéb módon . november 1.a domborzati viszonyok. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról. A 2005. § (3) bekezdései a Ket. hanem minden esetben a helyszínen . az eljárás megindítása előtt beszerzett. 17.pl.) Korm.) Korm. amennyiben a hatósági. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. rendelet (továbbiakban: Ümr. A Ket. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével . §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. amely felhatalmazást ad arra. 44. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás.az egyéb feltételek megléte esetén . magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. bűz okozásával. 6. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. §-ának (3) bekezdése.kell meggyőződni arról. Ehhez kapcsolódik a Ket.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. és az Ümr. 44. 15. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett .) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek. Az Ümr. (I. 22. (I. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. új szabályait nem kell alkalmazni. 11. hogy az esetleges zavaró (zaj.22.) Kormányrendelet a 6. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. 172. sem védőzónákkal.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. zaj keltésével. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. így a Ket. az ügyfél által beszerzett. § (5) bekezdése a Ket. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. (VI. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. 29. bűz stb. § (4) 18. rendelkezése között nincs összeütközés. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal.

közízlést sértenek. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését. Nincs akadálya annak. vagy megtiltson olyan cselekményeket. kivéve. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség. A Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 . hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította.különösen vendéglátó üzlet esetében . sem attól. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. 101. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól. illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. amelyek .

melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. hogy a kérés – közigazgatási úton . nyolc napon belül végzéssel elutasítja. által bevezetett új jogintézmények között a 30. hogy a jegyző házasságukat.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. ha . majd őket ismételten „adja össze”. Furcsa kérésük indokául azt adták elő. . Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. . következésképp megállapítható. melynek lényege az volt. bontsa fel.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották. Konkrét ügyben a KEt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006. hogy addigi züllött. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték.lehetetlen teljesítésére irányult.az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. és a kérelem áttételének nincs helye. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség. 1 2 3 24 törzsanyag .

(2) bekezdés b. 81. 124.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította.§. hanem hatóságként jelent meg. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.§. 5. és nem vizsgálta azt. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. 124. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is. mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól.-hoz). azzal az indokolással. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját.§.§. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt. Az Art. A Ket. mert automatikusan a Ket. 13. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie. hogy a Ket. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó.§.tv. pontjára és az Art.évi XCII. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen. 81.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül.§ törzsanyag 25 .

44. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. az ügy tárgyára vonatkozó”. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát. a Ket. § (2) bekezdése. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. 44. Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. 1 2 3 26 törzsanyag . 44. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. A Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. való igaz. mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. 84.§ (6) bek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma. 83. vagy valótlan adat. A jogszerűtlenül kiállított adó. tény állapot igazolását kéri. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. tekintettel arra. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. A Ket. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő. hogy a Ket. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.§ (2) bek. törvény 101. és a Ket. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja.és értékbizonyítványban foglaltak ellen. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. 82. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. évi XCIII. mivel az ingatlanra. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. Ezen ügyben a Ket. mely kérelmet az eljáró a Ket. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető. Vélelmezzük. polgári jogi jogviszonyról lévén szó). mert az illetékekről szóló 1990. ha ezt jogszabály előírja. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. hogy az adó.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen.és értékbizonyítvány kiállítását. törzsanyag 27 . de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. 83. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. Bár a kérdésből nem derült ki. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték).és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. 84. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. 105. hogy egy ingatlanról kiállított adó. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani.). amelyben a hatóság . az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó. A Ket. ha az adó.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. A 84.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania.

Az önkormányzati feladat.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. Az önkormányzat működésére.dr.C. mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. 42. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. város önkormányzatának szociális bizottsága. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. 12. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása. §-ai az irányadók. §-18. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A bizottság döntését azzal indokolta. Az Ötv. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. elutasította özv.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz. kérdésének lényege a követező volt A Ket. 8. törvény 1 2 3 28 törzsanyag . önkormányzati hatósági ügyben eljárva.a helyi önkormányzatokról szóló 1990.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását. 14. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. döntéshozatali eljárására az Ötv.évi LXV.B. §. Alkalmazott jogszabály: . amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell.

amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is. A Ket. védett adatokba stb. A Ket. Ket. 68. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe. szerinti adatokba.nem ügyféli pozícióban levők részére A.). továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. vagy a képviselő-testület tagjai sem. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést. épületek körét. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. másolat.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. védetté nyilvánított területek. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket. 69. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek. A 69. Ezért szükséges annak minősítése.§ (6) bek. A 69.és kivonat készítés.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. a Ket. 68. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok. A kérdés szerinti 69. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását.§. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. törzsanyag 29 . engedélyezésének feltételeit. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést. város településfejlesztési bizottsága illetve. kérdésben hivatkozott 69. végzés tervezetbe.§-ának (6) bekezdése nem a 68. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet.§. mind a jegyző elutasította. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe.

. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. tanú képviselete B. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. körülményt illetően.G. . Ha a tanú valószínűsíti. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. illetve mások elmondása. védett tanú. arra azonban lehetőség van. Ezt a következők biztosíthatják: . az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. 1 2 3 30 törzsanyag . amelyeket saját észlelése. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. kérheti adatainak zárt kezelését. aki azt állította magáról. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki.-t hogy támassza alá állítását.G. miszerint ha személye ismertté válik. ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. 48.a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. A Ket. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt.a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. szabályszerűen megidézett tanú. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható. hogy a hatóság a Ket. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. Egyben felhívta a tanúként idézett B. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. 46. amit tudnia kell.

ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet. alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. alapján hozták. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. hogy a korábbi határozatot. illetve határozatokat még az Áe. 30.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. márpedig a Ket. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. hogy a Ket. ha előzőleg már a Ket. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. 30. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. törzsanyag 31 . A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. alapján hozták.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B.

működő ingatlan tulajdonosokat.külön jogszabályok alapján . hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen.§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv. határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett. hogyan „tájékoztatja” az érintetteket. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz. (II.a változtatási tilalom kivételével . b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.) KTM rendelet 1. illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző. 11. 1 2 3 32 törzsanyag . A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F. évi LXXVIII. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek. illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. törvény 20. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997.§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról.elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó.a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az . illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes . (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni.. 20. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat.történő .

törvény 336. 12. rendelkezései között. 11. a kizárás szabályozása). § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. Kérdésként merült fel. mert ugyan az Ötv. törzsanyag 33 .-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. állapít meg. Többekben felvetődött hogy a Ket. Az Ötv. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. által nevesített végzés. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. 109. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. mint döntéshozatali forma és az Ötv. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. Az Ötv. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. mint döntési formát. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A Ket. az eljárást megszüntető.§). nem nevesíti a végzést. 98. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. (pl. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. évi LXXXIII. de az szerepel a Ket. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. Az Ötv. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. amelyeket az Ötv.(2005. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. amikor a Ket.

valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. Kérdés.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. vagy onnan szerezhető be. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket. törvény a leltározási. környezettanulmányt készít. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek. illetve irataiból szerezhető meg. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából. 26. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. 1 2 3 34 törzsanyag . évi XXXI. környezettanulmány felvételére vonatkozó. évi XXXI. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. önkormányzati szervnél van).§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. törvény 107.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

amelynek célja a fegyveres összeütközés. az életben maradás feltételeinek biztosítása. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. Tekintve. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. Ezek után a községi jegyző. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. nem rendelkezett. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. jó karbantartása. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. A másik lehetőség. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. sulykolása. 1 2 3 38 törzsanyag . rendeltetésszerű joggyakorlás H. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet. járdák találhatóak. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. azért nem jöhet szóba. A polgármester 10. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. hogy a településen zömmel idősek. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi.és intézkedési rendszer. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. jó karban tartását. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. mint a polgári védelem helyi szerve. a gyakorlat célja. a honvédelmi kötelezettség része. nyugdíjasok élnek. úgy vélte. hogy az átereszek gyomtalanítását. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. használójának feladata. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. feladat. de többen jelezték. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. mert úgy érzik. község belterületén már jórészt portalanított utak. illetőleg a területi. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. vagy bárhova. tisztántartását végezzék el. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta.

Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .§(4) A hatóságtól .a 20.A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie. az kifejezetten előnyös.a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul.

f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. ugyancsak nem volt helytálló. 1 2 3 40 törzsanyag . továbbá azt is beleírta végzésébe. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. A Ket. g) a kérelem tartalmából megállapítható. és a kérelem elkésett. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. vonatkozó szabályai a következők: 30. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. 2006. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. és újrafelvételnek nincs helye. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. hogy az ügy nem hatósági ügy. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. és a kérelem áttételének nincs helye. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. végzésének indokolásában hivatkozott arra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő.. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. melyben azt kérte az adóhatósághoz. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény.

§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. a hatóság az eljárást felfüggeszti. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. 12. és bejelentették az építési hatóságnál. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára. törzsanyag 41 . § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. 32. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye.M. 12. jegyzőkönyvezték. 12. de kérésük nem teljesíthető. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. A társasházakról szóló 1997. Kérésüket. évi CLVII. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. s annak a pernek mi lett az eredménye.§)].B. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. hogy a közgyűlés határozatát.) 12. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt. A Ket. melyet szóban terjesztettek elő. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. hogy a Ttv. évi CXL. azt felveszi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. törvény (a továbbiakban: Ttv. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor.§. törvény 12. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. s hogy azt később érvénytelenítették-e. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. törvény 32. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. A Ttv. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. Tekintettel arra. évi CLVII. 2004. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. A társasházi döntés.§ (3).§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. amikor megjelent a hatóságnál H. Törvényszöveg környezetéből) 32. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. A döntéshez elsősorban a Ttv.-né és P.

A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. a hatóság az eljárást megszünteti. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. nem hivatásszerűen. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. 1 2 3 42 törzsanyag . továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. bírói út igénybevétele I.Sz. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. ha a) azt jogszabály nem zárja ki. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Hivatkozott arra. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. kiegészíti.Sz. kivéve. Az eljárás felfüggesztése 32. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. a hatóság az eljárást felfüggeszti. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja.Sz. az alábbiak szerint rendezi. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. fellebbezni bármely okból lehet. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. Fellebbezését elutasították. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak.Sz.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. és kötelezték annak leadására. I. módosítja vagy visszavonja. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Ennek ellenére I. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. keresetet nyújtott be a bírósághoz. hivatkozva arra. Fellebbezési kérelmében előadta. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. Egy sajnálatos baleset következtében I. fellebbezés.

lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést. 105. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. (3) A lőfegyver.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. rendelet 12.)BM.31. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. bevonásának. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. értékesítésének. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. megváltoztatja vagy megsemmisíti. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. §-ban biztosított jogával.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. akikkel az elsőfokú döntést közölték. és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004. § (1) A lőfegyvertartási engedély . a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. 13. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . az elsőfokú döntést megsemmisíti.(VIII. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. törzsanyag 43 . ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.

és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. a lőfegyver-kereskedő halála.) NM rendelet a kézi lőfegyverek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. kezdeményezheti annak hatástalanítását. kezdeményezheti annak hatástalanítását. a 14. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. 16. szervezetnek történő elidegenítését. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának.a tulajdonos részére ki kell fizetni. a Vizsgálóhoz történő szállításáért. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért.lőszerek. 17. 15. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt.a felmerült költségek levonása után . § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. (XI. A fegyver. örököse köteles megfizetni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. 22/1991. gáz. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett . lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. lőszer (töltény) tulajdonosa. a 14. § (1) A talált lőfegyvert. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül . vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. 15. (3) A lőfegyver. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. (2) A lőfegyver. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver.és Lőszervizsgáló Kft. 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. A lőfegyver. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. szervezetnek történő elidegenítését. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. § (1) A lőfegyver. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására. és az arra jogosult a lőfegyvert.kérheti a lőfegyver. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. 19.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv .a másodfokú pszichológiai vizsgálatra. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. illetőleg pszichológus.a II. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. 10. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt . (III. 31. Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon .ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték .az Országos Ideg. és megvárja az orvosszakértői véleményt. illetőleg . A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. 11.már alkalmasnak minősítette. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja.mindkét alkalmassági kategória esetében . A tények ismeretében. másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot.és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5.az általa vizsgált szempontok szerint . § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos.) EüM rendelet 13. hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. 12. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot . (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben .az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel.ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be . Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be. vagy ha már arról határozatot bocsátott ki.mindkét alkalmassági csoport tekintetében .

A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. illetve amikor tapasztalta.R. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. Törvényben. hogyha az adóhatóság és ő. A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. Az adótartozás összege tisztázott volt. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás.azt jogszabály lehetővé teszi. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára.a szerződést írásba foglalják. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. A hatósági szerződés akkor köthető. ha . A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. a településfejlesztés és településrendezés körében. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. a kisajátításban. A hatósági szerződés alapvető jellemzője. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége.G. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. Ez a tény arra bátorította az adózót. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. . Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. hogy arra a következtetésre jusson. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. Hivatkozott arra. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. 1 2 3 46 törzsanyag . Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben. emellett az sem volt megállapítható. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését. az ingatlan tulajdonjoga nem. érvényessége. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat. és példaértékű lenne. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. megtámadása Az M.T.

Szerint az adózó egyezségi. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható. amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül.az adózás rendjéről szóló 2003. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. Előfordulhat.évi XCII. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat. illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: .az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter. 35. mint általában a szerződések. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-. a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: . ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek.a hatóság.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Az Art.törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: . ha: . . hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést. . hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges. Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157. . § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.a felhívás eredménytelensége esetén. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor. a felek akaratából módosítható.egyezséget köthet. figyelembe véve az addigi teljesítést.a kikiáltási árnak megfelelő értékben . ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről. A szerződés. akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését.

A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. törvény (a továbbiakban: Áe. vendéglátóegység elhelyezésére.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. város rendezési tervéből megállapítható. ítélete az 1952.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. törvény (a továbbiakban: Pp.hatályon kívül helyezését kérte. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. hivatkozással arra. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. 1 2 3 48 törzsanyag . amely érinti a felperes által használt közterületet is. A felperes keresetében az alperes határozatának .) 26. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. illetve a használati díj egy részének törléséről. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv. r.) 206. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. semmisség A felperes 1989. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető.§ (1) bekezdésébe. Kérte továbbá annak megállapítását. 30. B.) 30. évi III. évi IV. Kifejtette. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. Kifejtette. r. az építési engedélyről. utca . r. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki. (XII. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. hogy nem tisztázott. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. amelyre 1989.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. összeférhetetlenség. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Előadta. hogy az Önk. hogy az Önk. r. amelyben annak.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg. hogy mind a perbeli közterület. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. utca sarkán található közterületre. Hangsúlyozta. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.) 10. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani.-i Á. se nem haszonélvezője. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. számú rendelet (a továbbiakban: Önk. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített.az elsőfokú határozatra kiterjedő . valamint az alperes és B. Város Polgármestere 2004. azzal.D.) Ök. Kifogásolta. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. Hivatkozott arra. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. hogy az Éptv. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. Kifogásolta. azt a közterület-használat engedélyezéséről. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. Az ítélet indokolása szerint B. Hangsúlyozta. Hangsúlyozta. hogy az Önk. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. 10. 1.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 10.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat. hogy a közterület használata közérdekből.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. r. kártalanítási igény nélkül megszüntethető. szabályait alkalmazta. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. oly módon. amikor az alperesi határozatot . A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. r. r. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta.mint másodfokú szerv . de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.121. törvény 1.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett. illetve az alperes képviselő-testülete .§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. Az alperes tehát jogszerűen járt el. Az Önk. Egyrészt az Önk.§ (1) és (4) bekezdése].minden kártalanítási igény nélkül . Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 . továbbá az épület elbontására kötelezte. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait. 30. 52. r. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. Az Önk. 10. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó.soron kívül. A 8. Általános elv. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester . hogy az alperes. a település-rendezés. A Ket. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. 20. illetve. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. Az Éptv.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Az Éptv. az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése. évi LXV.B. Az Éptv. r.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. 13. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára. 34.helyreállítani [Önk. haszonélvezőjére vonatkozik. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot .és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. A Ket. Város Polgármestere határozatának az a része. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására. kihirdetése napján hatályba lépett. a helyi közutak és közterületek fenntartása.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. a felügyeleti szerv .mint elsőfokú szerv -. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően . ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására.jogszerűen járt el. és előírja az eredeti állapot helyreállítását. r. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. Az 1. ha az engedély érvényét veszti. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk.kérelemre vagy hivatalból .

275. a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. 1 2 3 50 törzsanyag . Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. 13. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem.az elsőfokú határozatra kiterjedően .§.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el. 52. és a Pp. évi LXXVIII. 34. az alperes határozatát .§).§. tv. 30. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör.§. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.részben hatályon kívül helyezte.

2005. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. A Ket. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. amelynek feladatkörét az ügy érinti. Egyes. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. lista alapján hozta meg. számában. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. amely egyértelműen kimondja. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek). Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. (kiemelés a Ket.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. Az ügyfél fogalmát a Ket. amely. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést). Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. és ha annak hiányát állapítja meg. illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. akinek (amelynek) jogát. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az Áe.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. július 16-án közzétett. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. módosításához. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. helyesen. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c.-ben is szerepel. illetve ügygondnok kirendelését kéri. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. 15. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket.-ben definiált fogalma az Áe. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). kibővített ügy fogalmára. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet.

figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól. hogy a testület hozta meg a döntést.évi LXV. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban.) szabályainak semmibe vételét mutatja. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. melyek a cég beruházását érintenék. ő azonban ezt azzal hárította el. hogy azokat az ingatlanokat. Nemcsak a Ket. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. felettes hatóság intézkedési kötelme.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. mind a jegyző. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . továbbá az önkormányzat segítségét abban. károkozás. másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat. valamint infrastruktúrása okán is arra. annak ellenére.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük.tv. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület.a tájékoztatáshoz való jog. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”. városát alkalmasnak látták. A tulajdonosok tiltakozása során. de jelenleg magánkézben vannak. egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni. és határozatot adott. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet. hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . akiknek már a testületi ülésen is . mely szerint: . közlekedési adottságai. alkalmas arra. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. hanem az önkormányzati törvény (1990. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott.a BDWG Ltd. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna. kártérítési kötelem V. Magyarországi képviselője. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. 1 2 3 52 törzsanyag . kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. hogy ott cégüket letelepítsék. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. ügyfélképesség. kijelentette ő nem tehet semmit. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. Ekkor a jegyzőhöz fordultak. A cég munkalehetőséget. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. illetve telephelyet keres.

jogszabály úgy rendelkezhet. itt csak az a megoldás lehetséges. továbbá ellenőrzi. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. A hatóság mulasztása A Ket. de koncepcionálisan nem változtatja meg. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. (Az Áe. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. az Áe. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. a Ket. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . Ezt is biztosítandó. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. és az új. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. az Ötv. hogy a hatóság a mulasztást követően. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. szabályainál részletesebb szabályokat. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. de az ügy nem vonható el. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. A Ket. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. hatósági nyilvántartás vezetéssel. Felvetődik továbbá az a kérdés. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel.

.

-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. hogy bírói keresettel élt. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével. bírósághoz fordult jogorvoslatért. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal.N. A jogellenes működés során egyebek mellett. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást.M. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. 110. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. törzsanyag 55 . A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. A Kft. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. álláspontját! Megoldás: A Ket. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A hatóságok.T. Elemezze jogilag a Kft. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. önkormányzat illetékességi területén. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. miután a Ket. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. az eredeti állapot helyreállítását. A II. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését.

110.) és a Pp. évi LXVI.143. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952.hivatalból vagy kérelemre . évi XX.) 29. 332. II. 3. III. Pp. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. 63.§. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 145. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt.§ (2) bekezdése). állásfoglalása (a továbbiakban: KK. A 2005.) 330-332. 2004. törvény 110.. évi III.§ (4) bekezdése. sz.§. 85. 2005. illetve. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta. évi CXII.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak.II. 2/2006. és a törvényben meghatározott esetben azt is. 2.sz. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül.§. a Ket. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK.) 72. 148-149. 1 2 3 56 törzsanyag . 127-128. törvény 47.§. indokolással ellátott végzésben dönthet. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. 109.. §-ai is módosultak.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. törvény (a továbbiakban: Bszi. sz. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. Art. hogy az 1994.§. §-ain alapult.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. 101. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható.§ (1)-(2) bekezdései). ezért szükséges a KK. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp.§ (3) bekezdése. Időközben.§) A KK. § (1) bekezdés a) pontja. illetőleg foganatosító szerv. törvény (a továbbiakban: Art. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. vagy felettes szerve . állásfoglalás az 1957. (Áe. 160. 104. sz. a 2003. § (1)-(3) bekezdései. 332. 31. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart.§. 85. április 7-én kiadott KK. törvény (a továbbiakban: Pp. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését.§. 72. 14. 14. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp. (Ket.332. 330-332.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14.II.14. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. november 1. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. § (3) bekezdésében.§. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. Sz. 14. 14. évi CXL. 2. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését. évi IV.évi CXL. sz. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. Kj. törvény (a továbbiakban: Áe. törvény (a továbbiakban: Ket. sz. jogegységi határozatot: 1. Indokolás: I. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.§.

§ (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . törvény 1-47. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi. rendelkezéseit kell alkalmazni.I. § (1) bekezdése. állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. hogy ha az Art. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. sz.91. (Ket. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. pontja. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette.§) A 2005. § (4) bekezdése. ha az arra okot adó körülmény megszűnt. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. Az Art. illetve 94/H. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. 2005. 189. és a Pp. évi LXXXV. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia.hivatalból és kérelemre is . 173. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. 2005. 324.. A Ket.I.kimondta. 110. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni.I. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. (Ket. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban .) 4. (Pp. 110. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. akár kérelemre elrendelhette. adófizetési kötelezettséget. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. a bíróságnak a végzését indokolnia kell. A Ket. §) A Ket. II. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. 109. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. § (1)-(3) bekezdése. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. 98. az Art.§ (1) bekezdése. hatályát vesztette. vagy adót. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. A 148. § (4) bekezdése szabályozza. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (Art. 14.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. 148. hatálybalépésével az Áe. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. § 1-4. évi XVII. A Ket. adóügyekben az Áe. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el.az Áe. 101. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. IV. A Ket. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. 330. ezeket az eseteket a Ket. napjáig hatályos Pp. 3. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. évi XCI. Pp.dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. 127. § (1)-(3) bekezdése. A Ket. november 1. 104. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . szabályai is módosultak. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák. 148. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. I. § (1) bekezdése . törvény (a továbbiakban: Art. § (5) bekezdése. 130. 86. 332. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. 98. (Ket.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.

145.II. fellebbezésre való kioktatást. § (2) bekezdése).§. 160. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e. § (3) bekezdésében. § (1) bekezdése akként rendelkezik. 332. §. napjától hatályos Pp. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. 143. 13. § (4) bekezdése.részeit támadja-e.II. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. illetve folytattae tovább (Ket. 160. (1) bekezdése). Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza. 109-110. ezeket az Art. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra. § (4) bekezdése).II. §.II. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. §-ában és az Art. A Ket. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. 149. Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. §. 110. § (2) bekezdése) . az erre nyitva álló határidő a Pp. 143.II. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell.kérelemre bármikor elrendelheti. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell. Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. november 1. Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat. IV. 127. § (4) bekezdése). szabályait kell alkalmazni. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap. adófizetési kötelezettséget. 110.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel . kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. §.. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. vagy sem. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt.kizárólag kérelemre lefolytatható . hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . § (1) bekezdésében foglaltakra is. 145.eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. A 2005. az Art. vagy adót. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából. arról végzésben kell döntenie. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e.II. 148. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. vagy sem. ha erre törvény felhatalmazást ad. Az Art.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. hogy ha az Art. továbbá. 332. 1 2 3 58 törzsanyag . vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást. 143. 332. 110. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. II. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. 332. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős .II. § (1) bekezdése).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket. 160. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. vagy a Pp. § (3) bekezdése értelmében. 2. 128. 332.az ügy érdemében hozott . A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . 143. II. 101. Az adóhatóság az adós kérelmére. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. 148. az adóügyekben . illetőleg azt.II.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. §. Egyéb esetben a Pp. vagy végzésnek. hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. illetve hogy a közigazgatási szerv. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló . § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. § (3) bekezdésében. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. §. Art. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.a Ket. rendelkezéseiből következik. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. figyelemmel kell lennie a Pp. a Ket. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.§ 104.§ (3) bekezdése..a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. és a Pp. § (2) bekezdése). 5.

a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. a fellebbezésre. 332. (5) bekezdés a)-b) pontja). 148. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó.: Ket. mivel ez a Pp. körülményeket igazolja. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. § (1) és (2) bekezdése értelmében . ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art. Ennek közzétételétől a KK. körülményt is. illetve ha köztudomásúak. Mindazokban az ügyekben. 212. amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. sz.II.vagy a Pp. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. (1) bekezdés a)-b) pontja. és a kérelemben előadott okokat. tényeket. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 . 110. 27. §. 105. 14. 32. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni. és határozatát a Bszi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. a végrehajtható okiratokra. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. sz. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. adatokat.II. Az Art. II. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács .II. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. a fél által előadott okot. 14. ezért a Pp. 143. § (1) bekezdésében meghatározottakat. (Pl. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. A Bszi. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti.a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. a bírósági felülvizsgálatra. §) . 160. 5. (4) bekezdés c) pontja.

-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). adatról vagy más bizonyítékról. adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása). Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. adatról vagy más bizonyítékról. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult. és . hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található. ennek során kiderült. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. de felhívta az ügyfél figyelmét. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. adat vagy bizonyíték.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott.az újonnan felmerült lényeges tény. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. napon. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. 2003. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről. évi CXXVII. A hat hónapos határidő jogvesztő. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. a határozat meghozatala előtt már meglevő. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. tekintettel arra. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. hanem a Pp. és . ha .

az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. vagy más bizonyítékra alapozza. elfogadva. főszabályától eltérően megállapított. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. vagy 2 . hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. . Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. kimondja. alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. vagy . amely az első fokú határozatot hozta. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. ha az újonnan ismertté vált tény. oly módon. adatra. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. . A Ket.az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja).jogerős határozatát módosítja. a Ket. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. A törvény meghatározza mindazon eseteket. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. vagy ha ez kizárt.jogerős határozatát visszavonja. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is. hivatkozás alatt. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. . az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát.azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. a következő határozatokat hozhatja meg: . amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy. Pontos megjelölését lásd az 1. adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. Erre figyelemmel a Ket. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 .valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek. . a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul. ha . tehát abban az esetben is. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. . 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani.

az adózás rendjéről szóló 2003. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében ./A §. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. vagy a méltányossági eljárásra. illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. 36.az adatok igazolására [Ket. melyek vonatkozásában a Ket. . egyes. törvény 5.az újrafelvételi eljárásra [Ket. (Ilyen pl. szerint nem eljárást megszüntető ok. évi CXXVII.a kivett eljárások körét. rendelkezései közé (pl. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). §-al. melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez. jelentős mértékben bővíti .jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. § (2)-(4) bekezdése]. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art. hogy a Ket. szabályai alapján annak minősül). § (2) bekezdésének b) pontja]. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát. olyan rendelkezéseit. stb. míg a Ket. a Ket. §].. Ennek alapján az Art. 113. évi CXXVII. évi XCII. 13.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. § (2) bekezdése . azon szabályait. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. 112. Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.a méltányossági eljárásra [Ket.valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. . az Áe. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. újrafelvételi eljárás). § (9) bekezdése]. amely felülírja a Ket. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén.tételesen felsorolja a Ket. az a rendelkezés. 5. továbbá kiegészült a 48/A. . 29.-ben nem szabályozott. § (2) bekezdésének b) pontja. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette. §] Alkalmazott jogszabályok: . hanem ki kellett zárni. törvény 48.-nek . Másfelől az Art. illetőleg .§ 1 2 3 62 törzsanyag .

§. Egyebekben a Ket. hogy a felhívásban az ügyfelet a II. A Ket. § (6) bekezdésében foglaltakat. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. törvény 120. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. ezért célszerűnek tartjuk. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. (2) bekezdése alapján a Ket. évi XCII. 95. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. I-IV. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. 31. törvény 120. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. törzsanyag 63 . fokú hatóság erről is tájékoztassa. úgy az eljárást megszünteti-e.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. VII. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. Alkalmazandó jogszabály: . város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. évi XCII.§ (6). Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I.az adózás rendjéről szóló 2003. §. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be.

Időbeli korlátként a törvény meghatározza. város önkormányzatánál.§ szerint nincs helye fellebbezésnek …. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. A hatóságnak elemeznie kell. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. További előfeltétel./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. 113. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. A törvény kimondja. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el. A 100. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül.§-ra hivatkozva.d. 100. Ehhez vizsgálni kell.§-ában szabályozott méltányossági eljárással. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. A Ket.) pontja a Ket. 113. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. továbbá az ügyfelet érintő. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön. amelyek tekintetében a 113. 100. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. ha a következő feltételek együttesen fennállnak. 1 2 3 64 törzsanyag .§ d. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. Alapfeltétel. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. és nem azonos a Ket.I.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V.. További feltétel. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti.

fellebbezett a döntés ellen.F. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz. fellebbezési jogáról lemond.F. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében.§. M. törzsanyag 65 . A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be. erre azt a választ kapta. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. A 128.§. Hivatkozott arra. . amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel.F.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja. 99. Mindebből az következik. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. a hatóság döntése jogerős. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik. M. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet.

A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be.Szakértő kirendelése (58. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály.megfontolandó lett volna. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S.) Annak ellenére. vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki. Ket. 1 2 3 66 törzsanyag .Gy.59. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség . aki tanúként nem hallgatható meg. ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések .§ (1) Szakértőként nem járhat el az. akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn. hivatalból visszavonja. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték.

b) város. ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. 1.azonnali. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. g) posta és távközlés. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. Közérdekű célok. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. Kérelmében arra hivatkozott. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez.tvr. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták. törzsanyag 67 . Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. h) közcélú erőmű létesítése. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. igazgatási.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . A felügyeleti hatóság döntése alapos. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. község polgármesterét. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele.évi 24. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. f) közlekedés. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges . szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. közgyűjteményi. oktatási. e) honvédelem. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. i) vízgazdálkodás.és községrendezés. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. a kisajátítás módja Tvr. közművelődési. hivatkozott arra. eljárás jogellenes megindítása esetén H. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. Bányászati Rt. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. közút funkciót töltöttek be.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. Ebből a legsúlyosabb. 4. ha a létesítés. d) bányászat. Kavicskitermelést folytat. melynek érdekében lehetséges kisajátítás.

gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. ha a létesítés másként nem biztosítható. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. törvény 17. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: . § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. Az azonos célra irányuló. 18. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115.ha törvény másként nem rendelkezik . és a feltétel nem áll fenn. évi XXXII. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. ha az másképpen nem biztosítható. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. b) semmisségi ok esetén a 121. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. ha a védelem másként nem biztosítható. t) szénhidrogén-szállító. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.tvr. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. b) gyakorolja . (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. l) műemlékvédelem és természetvédelem. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket. illetve döntését.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.évi 24. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. Tvr. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.a kisajátításról szóló 1976. 68 törzsanyag . m) véderdő telepítése.

§-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Ügyészi óvás nem lehetséges. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. középiskola. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. továbbá azokat az okiratokat. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét. Az engedély akkor adható ki. A jegyző. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. indokul azt hozta. az XY. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. Alapfokú művészetoktatási intézmény. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. jogorvoslat hivatalból. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. (4) A jegyző. szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. A Ket. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. E döntés ellen az iskola nem. ha az óvoda. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. illetve pedagógiai programját. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. erdei iskola) beszedett pénzekkel. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. szakiskola. b) nem rendelkezik . törzsanyag 69 . hatósági ellenőrzés Gy. hogy a működés megkezdéséhez. az iskolaszék feladatát nem látja el. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. mind a jegyző eljárását. kérve. illetve fokozatosan megteremthetők. Mindezek mellett az is kiderült. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. mert a döntés nem jogerős. Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. amelyekből megállapítható. foglalkozási.

főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében . A működés felfüggesztése előtt . szabadságjogai ellen irányul. az e törvény 3. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. főjegyző azt vizsgálja. de a várható gyermek-. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. döntés. a jegyző. tanulói létszám befogadására alkalmasak. tevékenységét. illetve tanulói létszám fogadása. főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. ha a fenntartója igazolja. (8) Ha a jegyző. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik.jogszabályban meghatározott . megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. vagy mások jogai. hogy. főjegyző a 79. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. továbbá. és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. a közerkölcsöt sérti. s az ott szabályozottak szerint eljárni. (3) A jegyző. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek.nem önkormányzati . A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. illetve fokozatosan megteremthetők.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti. tevékenysége.kivéve. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.megfelelő határidő biztosításával . a nevelőtestületek működése. a közegészségügyet. (2) A jegyző. illetve székhelye megváltozik. mulasztás bírósági megállapítását. A jegyző. § (1) A jegyző. és az ehhez szükséges . hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. illetve veszéllyel járna . 1 2 3 70 törzsanyag . ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi.kivéve. hogy az új . (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. törli a nyilvántartásból. ha annak oka megszűnt . az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). a jegyző. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport. a jegyző. illetve a hiányosságok pótlására. főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. tanuló befogadására nem.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. kollégiumi csoport. Költségvetési szerv esetén a jegyző. a közrendet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. továbbá legalább egy. etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. 80. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is. Nemzeti. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. A jegyző. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.

Alkalmazott jogszabály: .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. főjegyző intézkedik. évi LXXIX. mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. A bemutatottak alapján. (6) A jegyző. főjegyző .intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével . és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. §-ban meghatározott eljárást. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79.a székhely szerint illetékes jegyző. A jegyzőnek. a telephelyre a 79. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál.a közoktatásról szóló 1993. és gyakorolja az ott. a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést.megkeresésére . §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. főjegyzőtől. azzal az eltéréssel. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani.

amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. válasza az volt. ahogyan a városban mindenki tudta. hogy azért. B. Ehhez képest az elhunyt F. hogy férjezett D. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. Elvétve egy-két esetet. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. B. és K. elővette saját. K. hogy az elhunyt férj volt. mert arról hivatalos tudomása volt. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. azt mondta. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. rendszeresen nyugdíjat kapott. nekem volt előtte egy másik férjem. B. K. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. Ezt tudja valamivel bizonyítani. mire K. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. kérdezte. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. K. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. mikor és hol. mert máshol már nem akarták. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. az elhunyttal. azt jött leadni és egyben kéri. B. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. B. Az anyakönyvvezető első kérdésére. hanem azt tanácsolta neki. amely szerint D. férje néhány nappal korábban elhunyt. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. 77 éves állandó lakos. azon kérdésére. feltette a kérdést. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. több. Ezt követően K. az anyakönyvezető. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. hogy tulajdonképpen miből élnek.? K. melyik bíróságnál váltak el. 1 2 3 72 törzsanyag . volt. különösen azért nem. és K. férje. közölte. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. mert tudja. E-vel. Az anyakönyvvezető. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. Nem igazán tudja. hogy ő bíróságnál nem járt soha. Erre K. és K. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. szegényes körülmények között élt. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. majd feltette a kérdést. E. majd azt mondta. hogy a papnál. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. Hogyhogy a papnál. B. ismét a vállát vonogatta. hogy az elhunyt és K. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. K. Azt. majd feltette a kérdést. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. B. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. T. B. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. önnél milyen személyi okmányok vannak. erre csak a vállát vonogatta. B. tekintettel arra. az idős aszszony a vállát vonogatta. Hogyne. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. hogy a további ügyeket. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. amely szintén régi típusú volt. szerzett jog E. akit K. K. B. szeptember 9-ig tartott. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. hogy a temetést is tudja intézni. senki sem tudta. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. mondta ő. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. aki a város külterületéhez. B. amelyet Sz. a férje a tanyán eléggé nomád. B. igénytelen háztartást vezettek. hogy bejelentse. hogy nevezettek házasok. csak azt tudja. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. B. B. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. Igen. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. Feltehető. K. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. B. Ebben az állt. hol és mikor intézheti. B. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K. B. K. házasságát felbontja. a férjével. B. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. mert azt már látta. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. és ő is abban a tudomásban volt korábban. B. akitől elváltam. B.

hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. illetőleg egyéb. hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. . azt mondta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. B. szabályozza a semmisség jogintézményét. K. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson.a döntés olyan tényállást vett alapul. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. Az ügyintéző azon kioktatására. . lévén. feltéve. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. az volt a válasz. úgy oldja meg.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott.a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. feltéve. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. . Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 . ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . lehetővé téve. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. . A semmisség jogintézményének lényegi eleme. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. illetve indokolásában foglaltaktól. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. ezt a törvény már maguknak előírja. arra a kérdésre pedig.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. ez a maguk dolga. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. Ezt a Ket. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. hogy azt derítsék ki maguk. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. . . amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. hogy ez nem áll fenn. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. . hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. A Ket. A Ket. arra a kérdésre. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni.

és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta.§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. Az erre vonatkozó szabály a következő. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. feltéve. . özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas. Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. nevezetesen. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. évi XLII. semmisség szabályai. A Tny.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni. illetve nyugdíjban nem részesülő.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. . az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni. törvény 74 törzsanyag . Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. évi IV. 45. meghatározott feltételek mellett élettársának. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. hogy a Tny. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. törvény 685/A. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. évi LXXXI. évi IV. Ehhez képest . Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. törvény módosításáról rendelkező 1996.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. mint 3 év eltelt. 45.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. Tny. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. a Tny.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. 45. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. akkor feltehető a kérdés. valamint elvált házastársának járó nyugellátás. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének.a jogerőre emelkedéstől számított. 45.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. Joggal merülhet fel a kérdés.

A vállalkozás. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő.§ (4) bekezdése szerint. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. 105. 339. Ennek megfelelően a Ket. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. jogorvoslati kérelem hiányában járt el.§ (1)bek. A felperes hivatkozhat tehát arra. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. érdemi végzés. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. valamint annak indokolása. 109. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. A Pp. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. Nem zárható ki olyan eset sem. 105. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. egyes eljárásjogi végzések).§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. 273. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. A II. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. megrövidítette a nyitvatartási időt. F. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. törzsanyag 75 . megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. azonban az abban előírtakat nem tartotta be. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. törvény 71. 272. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn.§ (1) bekezdése és a Pp. hogy a másodfokú hatóság tévesen. évi CXL. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. 270. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. nem jogszerű az új eljárásra utasítás. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat.).§ (4)bek. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. szemetelés. A 105. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya. a korábbi I. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. A Ket. azaz korábbi zárórát rendelt el.). akkor is. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént.§ (2) bekezdése szerint.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. 109. § (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen.

Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. A Pp. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. 32. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. a Pp. 1 2 3 76 törzsanyag . A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. 340/A (3) bekezdése szerint. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. végrehajtási eljárást vonja maga után. a Ket. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. hogy a Pp. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. 332. A jogerős.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak.

egyéni gazdálkodó. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. illetve a hajtók letaposták. . A hajtás során. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. még ún. K. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. mint a felét a vadak. jelezte. A Ket.. lábon álló. T. viszont azt kérte. . törzsanyag 77 . tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. T. mert időközben tudomására jutott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. aki egyébként ismeri őt. Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. A felek abban megállapodtak. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. peren kívül. hogy erre nincs lehetőség. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. értékesíthetetlenné vált. Az egyezségkötést követő 8. tekintve. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. jóváhagyása. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. A jegyző tájékoztatta az érintettet. de azt az ügy természete megengedi. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. Az eljárás során . a termésnek több. Ennek során hajtókat béreltek fel. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. A felek előzetesen megállapodtak abban. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. A kármegállapítási eljárás megindult. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. A felek megállapodtak a költségekben is. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. bírósági út elkerülésével. K. forduljon a bírósághoz. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. hogy egyezzenek meg.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta.ha jogszabály előírja. T. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. és azt elfogadják. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. A kármegállapítási eljárás megindult. ő jelölje ki azt a szakértőt. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. azaz szerződés. Figyelemmel arra. és ha a szakvélemény elkészül. és bejelentette. a jegyző hivatalában. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is.

évi LV. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. Alkalmazott jogszabály: . a vadgazdálkodásról. tv.) 81.§-ait figyelembe véve. szabályait alkalmazza.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget.a vad védelméről.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni. törvény (Vtv. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. 13-14. illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. valamint a vadászatról szóló 1996.” A Ket. 1 2 3 78 törzsanyag .

törvény (a továbbiakban: Ktv. 14. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. rendelet 14. §-ának (3) bekezdését.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. Ítéletének indokolásában megállapította.) Korm. Előadta továbbá az alperes. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Megállapította. 13. október 1-jei postára adással. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. hogy a fenti jogszabály 2004. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. időpontokat. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. évi III. A Vhr. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. hogy az 1993.§ (3) bekezdése értelmében 2003. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. (II. Előadta.) 28. 28.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. 28.) 274. amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez. (II. 13. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. 79 . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. hogy sem a Ktv. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. a 20/1997.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. Előadta. szeptember 15-én lejárt. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. törvény (a továbbiakban: Pp. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. A Ktv. évi LXII. évi LXXIX. rendelettel támasztja alá. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg.) Korm. (Egyébként ezt támasztja alá az is.. 28. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek.nem jogvesztő. augusztus 14.

§). 1 2 3 80 törzsanyag . a támogatás nem tagadható meg azon a címen. Korm. 171. tv. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. §.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. 14. r. 28. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. tv. §-ának (1) bekezdése értelmében. §. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. évi CXL. hogy az igénylés benyújtásakor. Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. évi CXL. 20/1997. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. 2002. illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. évi LXII. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen.

ec) a mérlegelési. 15. évi V. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. törvény (a továbbiakban: Ütv. szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. vagy visszavonásáról rendelkezne. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte.. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. hogy az óvások alaposak. az Ütv. Döntését azzal indokolta. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. (IX.) határozatát hatályon kívül helyezte. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. (IX.§ (3) bekezdésére.) 14. 15. 15. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000.§ (1) bekezdésére. amelyben annak megváltoztatását. számú határozata ellen. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. Az alperesi önkormányzat 181/2006. anélkül. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. 124/2006.. dc) az ügyfélnek. hogy az érintett határozatok módosításáról. 14. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. Utalt arra. és az alperest új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. és az alperest új eljárásra kötelezte. továbbá a fellebbezés (keresetindítás). 15. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. hogy az óvásnak nem ad helyt. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. ennek indokaként arra hivatkozott. 76/2006.az óvás alaposságát elismerte. figyelemmel arra. ef) azokat a jogszabályhelyeket. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. hogy bár az alperes . Hangsúlyozta.határozata indokolásában . A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. 25. (II. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. eb) az ügyfél által felajánlott. (IX. ezért a határozat jogszabályt sért. 141/2006.. egyúttal megállapította. törzsanyag 81 . a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. úgy mód van olyan óvás benyújtására. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. (IX.) határozatában úgy döntött. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. hogy a Ket. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést.

a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. 14. évi XX. évi V.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000.nem hat ki az ügyfelek jogaira. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. 25. hogy az Ütv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. 1 2 3 82 törzsanyag . és nem a határozat módosítására vagy visszavonására. (II. a törvénysértést meg kell állapítania.§-ában rögzített jogbiztonság elvével. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. valamint a Ket. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni. ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról.) határozata. Hangsúlyozta. § (1) bekezdéséből és az Ütv.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . Kifejtette. 14. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. §]. törvény 2. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást. 72. 15.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. hanem a törvénysértés megállapítására. ha indokolása azt alaposnak minősíti. hogy az óvás elbírálása .§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. és 15.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. 1972. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. hogy az Ütv. 72. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. ha az óvás alapos. tv. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll.§ -val. Rámutatott arra. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. és ha ennek lehetősége adott. Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . ha ennek tényét megállapítja.) AB határozat. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. vagy módosítani kell. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot . mód van . kötelezettségeire. Kiemelte. hivatkozással arra. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. hogy a Ket. törvény 2. évi XX. (II. 25. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. 14.

A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását. elégséges. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. A Pp.§ b) pontját úgy kell értelmezni. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. a „bármely fél” kifejezést használja. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. új 332/A.§ b) pontja alapján megállapítható. A Pp. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. fokú hatóságot. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. évi XLVIII. amiből az következik. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I.§ (3) bekezdése. több ügyfelet érintő eljárásban R. 109. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. törzsanyag 83 .§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor. különösen akkor. 332/A. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. A Ket. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. 130. 109. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. illetve a Pp. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. 332/A. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. ezért a bírói út igénybevételétől elestek.§ alkalmazása során elutasítja. A Pp.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. törvény rendelkezik. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. XX. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. A hatósági eljárásban olyan döntés született.

(3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . és az ügyféllel közölni kell. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt.Zs. hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.kiadmányaira is fel kell jegyezni. A határozat kibocsátása után 12 nappal.mind kérelemre. az engedélyes megjelent a hatóságnál.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. § (1) Ha a döntésben név-. ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is. az I. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. hogy a részére kiadott engedély. 123.122. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot.vagy más elírás. illetve a költségviselési kötelezettségre. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket.szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . (2) A kicserélt.§. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. kicserélésére csak akkor kerülhet sor. Tekintve.lehetőség szerint . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.hibátlan . illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem.É. szóban előadta. 1 2 3 84 törzsanyag . a hatóság a hibát .122. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. illetve számítási hiba van. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét. a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. nem helyesen tartalmazza a nevét. szám. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben. mind hivatalból kiegészítheti döntését. mint az eredeti döntés ellen volt. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. kicserélése és kiegészítése T.ha törvény eltérően nem rendelkezik. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új . § (1) A hatóság . Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására.

(XII. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. valamint a 70/I. napjával megsemmisítette. §-át a helyi adókról szóló 1990. ráadásul helytelen számítással. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg.. törzsanyag 85 . nevezetesen: . december 31.§.vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát. (Az Alkotmánybíróság megállapította. hivatkozva a Ket.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás. 27. illetőleg . de önmagában is magasabb szintű jogszabályba.hivatalból .az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól.-ba ütközik. évi C.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem.) rendelete 5. §-ában megállapított mentességi körrel .történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia.) 5.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. hogy Budapest Főváros XXX. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére . a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. telephelye vagy fióktelepe . §-ába ütközése miatt semmisítse meg.) rendelete (a továbbiakban: Ör.vagyoni helyzete.117. ezért e rendelkezést 2007.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. 10. előírásai kikerülése érdekében .az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja.) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. megjelölve valamely vállalkozó székhelye. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen . a Hat. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól. illetőleg .megsemmisíti a határozatot. Ezzel pedig nem tett mást.§-ába. kivéve egy .szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.mintegy álcázás és a Hat.vélt vagy valós .) 27. §-a alkotmányellenes. törvény (a továbbiakban: Hat.megváltoztatja a határozatot.a kivételt általánosítja. feltéve. (XII. 5. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. . ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát. hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától. A sérelmezett szabályozás szerint . Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX.állítja az indítványozó . 27. § (1) bekezdésébe és a 70/I. A vállalkozók kommunális adója a Hat.valójában a Hat.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki. 10. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. továbbá az Alkotmány 70/A. amelyben nincs bejelentve.-ban foglaltakra. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: . hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor. csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten. vagy esetlegesen abból a tényből.§-ban foglalt eljárásnak. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki. A konkrét esetben nincs helye a Ket. E jogorvoslási formát illetően a Ket.117. a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. hogy .semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek.a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból. §-a rendezi. . amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv. . Így nem kell figyelemmel lennie arra.117. ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. még rendelkezik arra az esetre nézve is. 1 2 3 86 törzsanyag . mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték . vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.

több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. . a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Az adóhatóság ügyintézője a T. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is.semmisségi ok alapján. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. illetve visszavonást. § (1) Ha a hatóság megállapítja. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. törzsanyag 87 .-a. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. jogszabály nem zárja ki a módosítást. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. a jogosult bejelenti. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be).F. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket.ügyészi óvás nyomán (feltéve. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.F. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. illetve visszavonáshoz. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. illetve visszavonást feltételhez köti. . Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó.114.§. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. A Kft. A Kft. a határozat közlésétől kevesebb. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). illetve –visszavonásnak. . amennyiben jogszabály a módosítást.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. mint egy év telt el (kivéve. illetve visszavonás. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki.bár a Ket. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. ha törvény eltérően rendelkezik). ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény.H. kifejezetten nem szól róla. Kft. ha a döntés jogszabályt sért. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra.H.) A Ket.

hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni. amelyeknek változásáról a cégbíróság. Ezért a törvény meghatározza. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. A cég létesítő okiratában nem szereplő. (6) A 17. mert ismételten áttekintve a jogesetet. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni. illetőleg intézkedés miatt megváltozik. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást . illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni. 1 2 3 88 törzsanyag . § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . illetve a körzetközponti jegyzőt. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. Jelen jogesetben az Art. (5) Ha a 17. a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.§. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. egyéb szervezet megszűnése is. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg.23. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. A bejelentkezés. amelyről a cégbíróság. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését.

a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Határozata indokolása szerint. Fellebbezésének alátámasztásaként.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. melyben kérte az I. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. törzsanyag 89 . fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. A fellebbezést követően az ügyben II. napon. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . A támogatás megállapítása iránti kérelmet . a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. az I. fokú határozatot helyben hagyta. tv. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. A jogosulatlanul igénybe vett. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt.Az I. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. (Ket. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. napot megelőzően kerül sor. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő.egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. A támogatás megállapítása kérelemre indul. évi CXL.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I.

A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat". amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. Alkalmazott jogszabály: . A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . fokú határozatban meg kellett állapítani. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította. a törvényben meghatározott mértékig. Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem.1994.évi LXVI. Jogellenes az a felszámolói magatartás.

törzsanyag 91 . ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. mint ahol K. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. Ernőné 2006. K. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. tv 19. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. évi XXXI. októberében hozott ítéletet az ügyben. Nem maradt más jogi lehetőség. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. mint bírósághoz fordulni. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. Megyei Bíróságot. hiszen tudomásuk volt arról. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. községben élő K. Ettől eltérni akkor lehet. ötven százalékban rokkant. több mint elvárható lett volna. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. (1) 1997. bírói jogorvoslat Az M. hogy azt az asszony benyújtotta. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. hogy felismerje: egy iskolázatlan. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. azonban ettől a szabálytól el lehet térni. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. Ernőné is élt. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. az önkormányzat az előző hat havi. így munkabérrel sem rendelkezik már. hogy vizsgálja meg. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. Megyei Bíróság 2006.” Keresetében kérte a N. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. Kitért a kereset arra is. Így tehát okkal vélelmezhető. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. melyben K. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. K. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. hogy az asszony munkával. Indoklásában kifejtette.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni.

) A Ket.ügyészi óvás nyomán (feltéve. amennyiben jogszabály a módosítást. ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl.az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek.a határozat közlésétől kevesebb. és . Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. annak jogkövetkezményei Sz. illetve visszavonáshoz. város önkormányzatának adóhatósága D. .jogszabály nem zárja ki a módosítást.bár a Ket. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. . ha törvény eltérően rendelkezik).az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. Az adózó fellebbezett.Zrt. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II. . fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . ebben kérte a II. mint egy év telt el (kivéve. illetve visszavonása (elég lenne utalni. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében. . fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. . Az I. Döntéséről az I. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette.semmisségi ok alapján. Az I. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. illetve visszavonást feltételhez köti. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak.a döntés jogszabályt sért. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. fok által kiadott végzés alapján. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. fokú hatóság. . azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be).ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. .a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. 1 2 3 92 törzsanyag . fokú hatóság útján értesítette az adózót. illetve –visszavonásnak. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót.néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. illetve visszavonás. . Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. azonban a II. így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg. kifejezetten nem szól róla. illetve visszavonást. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). ha . felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. . .

akire a határozat rendelkezést tartalmaz. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. 138. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. megváltoztatja vagy megsemmisíti. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. 139. i) az eljárási bírságot kiszabó. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. kivéve. a) az eljárást felfüggesztő. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. kijavítja vagy kiegészíti. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. (2) A felettes szerv. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. §-ban biztosított jogával. b) az eljárást megszüntető. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. tekintet nélkül arra. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. d) a bevallás. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. nem szabályozza) 104. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. hogy ki és milyen okból fellebbezett. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. Alapján 136. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. A Ket. h) a végrehajtási kifogást elbíráló. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés joga megilleti azt is. kivéve. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . 137.

h. 94 . előfordulhat bármely ügycsoportban. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye.160. határozat L.old. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. elvi határozat.KJE. 4. 19. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.B. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges.sz.old 1471.h. 2006. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját. pl. felvet több elvi jellegű kérdést is. építésügyek. fok eljárása furcsa./1. 2005/1. A jogeset igen bonyolult. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé.gy. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre. A II. Ezzel összefüggésben a 2/2004.