Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. jogorvoslat hivatalból.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. annak jogkövetkezményei 92 . kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. a korábbi I. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. jóváhagyása. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. . illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta.(Ket. azzal.§. Azzal.§. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. . Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú. törvény 11/B §. 4. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. évi XCIII. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. használhatja az adott kisebbség nyelvét. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. törvény 4.az adózás rendjéről szóló 2003. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. egyértelműen meghatározza. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá. nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. teljesen jogszerűen járt el. 6.§. ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. Alkalmazott jogszabályok: . továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. a hatóságot megtévesztette. Az a hivatkozása. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény.az illetékekről szóló 1990. hogy megértessék magukat vele. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. törvény 111-114.A Közigazgatási Eljárás . nemzetiségére. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik.az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. és az ügyfél igazolta.§ (1) bekezdésének megsértése. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. évi XCII. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. a hatóság köteles gondoskodni arról. elutasítja. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad. 1 2 3 törzsanyag 4 . 33. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. illetve a jogorvoslati eljárásban. Azzal.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket. Minden további hivatkozása bőrszínére.

Ebben az esetben a megjelent. (Ket. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. illetve ügygondnok kirendelését kéri. Amennyiben ilyen személy nincs. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg.c. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. azt is szemléltetni kívánja. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak. Többen kijelentették. akkor annak eljárásképessé váláság. „érezhetően bűzlik a szesztől. Lélegzetet nehezen vett. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. A mentők megérkezéséig. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt.§. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.§(6)) törzsanyag 5 .) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez.15. vagy nem fellelhető. zihált. de a vöröskeresztből azt vélte. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. az életkor. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából.-né összefüggéstelenül hadart.F. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. Kérdéseikre válaszolni nem tud. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett. és ha annak hiányát állapítja meg. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F.) értesítése emberi kötelesség is. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. fel kell függeszteni az eljárást. hogy félnek tőle. Az elvárhatóságot befolyásolja. hogy van-e olyan hozzátartozó. elolvasni már nem tudta. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. összefüggéstelenül motyog. ha a személyes eljárás nem előírt. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. P. Előfordulhatott volna azonban. egy-egy adott szakterületen való jártasság. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. iskolai végzettség. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. vagy idézésre jelent meg. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. Feltette a kérdést. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. hogy a megjelent személy ittas. valóban mintha ittas lett volna. Ekkor lépett be az iroda vezetője. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania.

hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. illetve később kiderült. intézkedett annak eltávolításáról. utasítást adott.§ (3).a tűzoltóságról szóló 1996. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. törvény 3. kérelmében hivatkozott a Ket.§. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. 4. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. nem a Ket. hogy kié lett a gépkocsi. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. az.A Közigazgatási Eljárás . hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. látva.§ (2) bekezdésére. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. ahogy az adott helyzetben elvárható. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. melyben kérte. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. 1 2 3 törzsanyag 6 . évi XXXI. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. hogy kié lehet a gépkocsi. 4. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. ez megtörtént. 7. hatálya alá tartozó kérdés. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. § e) pont. majd látva. tájékozódott. Alkalmazott jogszabályok: . hanem úgy járt el. hűtötték. megtilthat.

§ (1)). § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. 96. nyilvántartásokat. § (1)) .az Art.bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. 125. és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. a megállapított adó. az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. 93. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. E szerint az adóhatóságot . ha a bevallott adó -. szabályait kell alkalmazni. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. 107. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003.a teljesség igénye nélkül . amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. . székhelyén megjelentek. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. évi XCII.az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art. Egyebekben a Ket.az egyszerűsített ellenőrzésről . felsorolva azokat az okokat. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. könyveket. hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna.hatósági adómegállapítás esetén (Art. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . hogy mindenképpen jogorvoslattal él. §-át. hogy adóügyekben .az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. § (2) bekezdés a) pontja 2005. azonban jelezte. ha fennáll a veszélye annak. törzsanyag 7 . törvény (Art. 93. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. költségvetési támogatás alapja. valamint szolgálati igazolványuk átadásával.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. november 1-jétől úgy rendelkezik. 29. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. Ez azt jelentik. egyéb iratokat megsemmisítik.) 5. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja.mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . adókedvezmény.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet).többek között . . hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni. az előzetes értesítés mellőzése esetén. amelyben kiemeli majd a Ket.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. az igénybevett adómentesség. illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: . Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. §). vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja.

hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. § (2). három napon belül kell teljesíteni azzal.az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. 107. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. 96. 1 2 3 törzsanyag 8 .§.A Közigazgatási Eljárás . Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. ha ezt az ügyfél kéri. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett. évi XCII. Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: .§ (1).az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. . – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. az ügyintézési határidőről.az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). . §.az adózás rendjéről szóló 2003. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. .az ügy tárgyát. Az értesítés mellőzhető például. iktatási számát.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. § (1). törvény 5. Alkalmazott jogszabályok: . . a helyi lapban stb. vagy ha az egyszerű megítélésű. 93. További garanciális szabály. 125. a tájékoztatást elektronikus úton. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét.

feltéve. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni. évi XCIII. (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára. törvény (a továbbiakban: Itv. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. lerontja. A kérelemnek megfelelő döntés született. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be.” Az Áht. évi XXXVIII. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. törzsanyag 9 . §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. 73.-et. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. a hatóság pedig annak plusz 50. akkor erről határozatot hoz. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. erről hivatalból kell gondoskodni. 11/B.

a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. felügyeletét a miniszter látja el. 115. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. Megoldás: A kérdés. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. ha jogszabály másként nem rendelkezik. 116. úgy is megfogalmazható. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. §)}. §-ban meghatározott. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. évi C. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. évi CXL. mint egységet jelöli meg jogalanyként. az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. 10. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. A Ket. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).) 9. illetve döntését. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004.A Közigazgatási Eljárás . § és 16.ha törvény másként nem rendelkezik . jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. 1 2 3 10 törzsanyag . A Hírköztv. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására.) 116. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. A hatóság irányítását a Kormány. mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. és 108. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. Ezen rendelkezés megszövegezésével. törvény (Hírköztv. 116. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. § (1) bekezdése szerint. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. 116. Az ágazati törvény a hivatalt. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. évi C. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű. törvény (Etv. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. b) gyakorolja . valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. felügyeleti szervként a 107. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 9. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. törvény (Ket.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű.) rendelkezései szerint jár el. A Ket. 23. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. illetve a Ket.

-nek. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását. hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. ami jelen esetben megtörtént. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket.-nek módja lenne eltérni. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 .§ (2) bekezdésének. A Ket. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. 13. felügyeletét a miniszter látja el. 116. amennyiben a Ket. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. de meg nem engedve logikán haladva. Az Etv. hiszen a 108. amely. alkalmazása körében vizsgálni kell. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány.§ (2) bekezdésével összhangban. Az Etv. rendelkezései szerint jár el. 9. ami szintén megfelel a Ket. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. szabályai alól az Etv. mert ilyenkor mód van a Ket. hatálya alá tartozó eljárás. 23. Ugyanis a feltéve. 16. bármely szabályától való eltérésre. Az Etv. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket.

Jogszerű megoldás.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott. akinek (akiknek) nyilatkozatát. 1 2 3 12 törzsanyag . a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.évi 24. 39. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. ha a Ket. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza.A Közigazgatási Eljárás . Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976. azt az azon az oldalon nyilatkozatot. míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja. hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja. több-. hogy valaki aláírása kimaradjon. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. hogy a tárgyalások alkalmával.például kisajátítási eljárásban . s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. 39. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket.tárgyalások alkalmával felvett. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait).tvr. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). így elkerülhető az az esetleges hiba.

így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. hogy legyen a kérelem benyújtásáról.B. jogos érdekét az ügy érinti. ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen.) 15. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. évi CXL. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy. Az eljárás megindításáról szóló Ket. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. rendelet 6. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II.B. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó. így a fellebbezéshez való jog is. hiszen a 32/1999. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány. így az jogerőssé vált. törzsanyag 13 . akinek jogát. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is. mely alapján megállapítható. ügyfélképesség Özv.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. arra hivatkozással hogy D. 29. (továbbiakban: Ket. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. (II. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 2. hogy tudomása kell. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását. tv.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. illetve aláírását.) Korm.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása.17.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. 29. D.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn.

hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Tekintettel arra. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. egy év időtartamra. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. érvényesíthesse. K. jelezve. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. K. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. és a konzulátuson kérjen segítséget. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. egyben türelmét kérte. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. K. magyarországi ismerőséhez fordult. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. hogy eljárását minél előbb fejezze be. továbbá ellenőrzi. K. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. K. Az nem vitás. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. amikor a konzulátushoz fordult. aki azt tanácsolta neki.A Közigazgatási Eljárás .-t értesítette. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. azért. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. szakszerű eljárásában türelemmel várt. telefonon keresztül. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. Figyelemmel arra. hogy a hatóság a mulasztást követően. munkavégzés céljából. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. magyar állampolgár férjével.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. majd miután két hónapig nem történt semmi. 1 2 3 14 törzsanyag . mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. ezek után tanácstalanságában. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. hogy mit is tegyen. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy ugyanezt a jogát Németországban. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. K. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. K. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. jogsegélyt problémájának megoldásához. K. Álláspontunk szerint a Ket. A Ket. Németországba kiérkezve. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. K. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik.

törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. illetve konzuli szolgálat jár el. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. A családok támogatásáról szóló 1998. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. évi LXXXIV. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. az Ötv. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. § (3) Jogszabály felhatalmazása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés.

Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. V. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról. tekintettel arra. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. 1 2 3 16 törzsanyag . másrészt azokat a szerződéseket. és addig eljárását felfüggesztette. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során.” Előadta továbbá. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. Az alkalmazandó szabályok a következőek. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. F-né adózót. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. teljesítésére. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. melyet ügyvéd ellenjegyzett.A Közigazgatási Eljárás . hatóságok egymás közötti kapcsolata. mert tisztázatlan. hivatalból történő eljárás indítás. Egyrészt. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004. ajándékozási szerződéssel. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. cselekvőképesség. az adóhatóság felszólította. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll.

vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. illetve könyöktől felfelé csonkolt. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. hanem az a fizikai képessége. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. nincs eljárási képessége.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. Z. hogy a hatóság. hogy szemmel látható. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. Z. nem is tartalmaz szabályokat. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. lássa el a névírói teendőket. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. az 1959. Z. megállapítás ahhoz. a Ptk. hogy írni nem tud. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. Ugyanis nem arról van szó. tehát nem kell különösebb szakvélemény. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. törzsanyag 17 . vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. A képviselet szabályairól a Ket. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. azonban egyértelmű. A megtagadás indokául azt hozta fel. és kérte. –nak mindkét karja csonkolt. Összefoglalva azért. évi IV. gyámhatóság megtegye. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. Az ügy más oldalról megvizsgálva. azok is elláthatják a névírói teendőket.§-a rendelkezik. K. Igaz. Erre vonatkozóan a Ket. Z. A hatóság ügyintézője K. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. ha ezt K. Z fővárosi lakos. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. hiányzik. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. 40. ezért részére gondnokot kell kirendelni. illetve. nem kívánja. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. hogy K. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel.

mely telepengedély köteles. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata.§. A képviselet szabályairól a Ket. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. Az ügyfél bírósághoz fordult. Hivatkozott a Ket. kérelmében előadta.(9)(10) bekezdéseire. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni.43. A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette. Az ügyfél hivatkozása hibás. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. Az eljárás megkezdésekor a kft. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. a polgármesterrel.§-a rendelkezik. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. 42. sem a polgármesternek a befolyásától. 1 2 3 18 törzsanyag . ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését.A Közigazgatási Eljárás . mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. fokú hatóság felettes szervéhez. Az első kérdés hogy a választott vezető. hogy kéri másik hatóság kijelölését. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani. ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el.

a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. Való igaz. aki azzal hárította el az ajánlatot. „magánemberként” megjegyezte. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. törvény 25. A Ket. a döntés várható időpontjáról. rendelet a hatósági közvetítőkről 1. azzal. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról.§-ban. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. Az életben gyakran előfordul. közvetít a hatóság és az ügyfelek. aki a) büntetlen előéletű. jelentős hányaduk beteg. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. 9. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. életszerű”. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. illetve az ellenérdekű ügyfelek között. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. de elhárította a képviselő ajánlatát. aki közigazgatási szakvizsgával. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. és d) igazolja. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. hogy a képviselő. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. hogy a választókörzetébe tartozó L. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú.) Korm. A képviselő a polgármesterhez fordult.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. Az építéshatóság vezetője megköszönte. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. 1968. 41. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával. hivatkozott arra. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt.X. Kezdeményezésének indokául előadta. hogy letette az 1. cikkében meghatározott családtagja. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. 2. majd az alábbiakban látjuk. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . (IX. stb. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . hogy amire a képviselő gondol. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. ha a szanálási eljárásban. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. részletesen lásd ezt a Ket. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. évi XXIII.u.41-51. 41. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi.

.

munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. szemben a korábbi Áe. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. 5 napos határidőt állapított meg. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. 38. Az áttételre viszont a Ket. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki.K. illetékességgel. lakcíme. illetve a foglalkoztatójának székhelye.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. telephelye szerinti székhelyű. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M.K. azonos hatáskörű hatóságnál. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. 22. M. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.§ (2) bekezdésével. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket.K.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. chernelházadamonyai állandó lakos. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. szabályozással. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét.K.K. annak ellenére. hatáskör. figyelemmel arra. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg. M. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet. azzal a különbséggel. felesége ettől elzárkózott. M. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. törzsanyag 21 . majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. illetékesség megállapítása M.

§ e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. § (4) 18. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. A Ket. 44. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. új szabályait nem kell alkalmazni. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről.) Korm. és az Ümr.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja. bűz stb. Ehhez kapcsolódik a Ket. 22. 17. 44. hanem minden esetben a helyszínen . sem védőzónákkal. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével .pl. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. § (4) (6). rendelet (továbbiakban: Ümr. 6.kell meggyőződni arról. hogy az esetleges zavaró (zaj. 172. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. zaj keltésével. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. Az Ümr.22. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. 11. Ezzel biztosítani lehet. (I. 1 2 3 22 törzsanyag . § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. így a Ket. A Ket. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. 29. az eljárás megindítása előtt beszerzett. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. amennyiben a hatósági. Ket.a domborzati viszonyok. (VI. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . (I.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. §-ának (3) bekezdése. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal. amely felhatalmazást ad arra.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok.) Korm. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás. november 1. 15. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. A Ket. az ügyfél által beszerzett.) Kormányrendelet a 6. s az egyéb feltételek is teljesülnek . bűz okozásával. füst kibocsátásával vagy egyéb módon .a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. rendelkezése között nincs összeütközés.az egyéb feltételek megléte esetén . Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. A 2005. § (3) bekezdései a Ket. § (5) bekezdése a Ket.

Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. vagy megtiltson olyan cselekményeket. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 .különösen vendéglátó üzlet esetében . valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak. illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. A Ket. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség. hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. amelyek . §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól. 101. kivéve.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést.közízlést sértenek. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. Nincs akadálya annak. sem attól.

hogy addigi züllött. melynek lényege az volt. .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. által bevezetett új jogintézmények között a 30. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték. bontsa fel. Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. majd őket ismételten „adja össze”. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. következésképp megállapítható. nyolc napon belül végzéssel elutasítja.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni. . Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását. ha .az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. és a kérelem áttételének nincs helye.lehetetlen teljesítésére irányult. másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották. hogy a kérés – közigazgatási úton . 1 2 3 24 törzsanyag . Furcsa kérésük indokául azt adták elő. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Konkrét ügyben a KEt.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. hogy a jegyző házasságukat.

pontjára és az Art.§. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie. 5. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította. (2) bekezdés b. 13.évi XCII. 124.§. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket. Az Art.tv. mert automatikusan a Ket.§. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó.-hoz).§. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. hogy a Ket.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki.§.§ törzsanyag 25 . – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. A Ket. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. 81. azzal az indokolással. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti. 81. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. 124. mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. és nem vizsgálta azt. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt. hanem hatóságként jelent meg. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik.

44. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására. való igaz. 44. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket. az ügy tárgyára vonatkozó”. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. A Ket. 44. Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. § (2) bekezdése.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. 1 2 3 26 törzsanyag . hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. a Ket.

a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. vagy valótlan adat.).§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen. mert az illetékekről szóló 1990. és a Ket. Ezen ügyben a Ket. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar.§ (2) bek. 83. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti. A Ket. hogy egy ingatlanról kiállított adó. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték). Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. évi XCIII. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. A 84. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. ha ezt jogszabály előírja.és értékbizonyítvány kiállítását.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség.és értékbizonyítványban foglaltak ellen. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. 82. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani. mely kérelmet az eljáró a Ket.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. ha az adó.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. A Ket. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. mivel az ingatlanra. hogy a Ket. Vélelmezzük. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. 84.és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma.§ (6) bek. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. hogy az adó. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. tény állapot igazolását kéri.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. törzsanyag 27 . 105. A jogszerűtlenül kiállított adó. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. tekintettel arra. törvény 101. Bár a kérdésből nem derült ki. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. amelyben a hatóság . így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető. 84. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. 83.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. polgári jogi jogviszonyról lévén szó). Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

§-18. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár.B. döntéshozatali eljárására az Ötv. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. 14.dr. Az Ötv.C.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület. város önkormányzatának szociális bizottsága.évi LXV. §. Az önkormányzat működésére. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. A bizottság döntését azzal indokolta.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. törvény 1 2 3 28 törzsanyag . önkormányzati hatósági ügyben eljárva. Az önkormányzati feladat. elutasította özv. A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. 42. §-ai az irányadók. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el. kérdésének lényege a követező volt A Ket. 12.a helyi önkormányzatokról szóló 1990. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. Alkalmazott jogszabály: . mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. 8. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása.

illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést.§-ának (6) bekezdése nem a 68. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra. 68. a Ket. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket.nem ügyféli pozícióban levők részére A. A 69. mind a jegyző elutasította. A kérdés szerinti 69. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek. másolat. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet. 68. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság. Ezért szükséges annak minősítése. védetté nyilvánított területek.). 69. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait. továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe.§. törzsanyag 29 .és kivonat készítés. kérdésben hivatkozott 69.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat. vagy a képviselő-testület tagjai sem. A Ket. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. A Ket.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. Ket. szerinti adatokba.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. épületek körét. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője.§ (6) bek. végzés tervezetbe. város településfejlesztési bizottsága illetve.§. engedélyezésének feltételeit. A 69. védett adatokba stb. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog.

a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. arra azonban lehetőség van. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. miszerint ha személye ismertté válik. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. szabályszerűen megidézett tanú. . hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. A Ket.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. illetve mások elmondása. 1 2 3 30 törzsanyag . Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. Egyben felhívta a tanúként idézett B. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. körülményt illetően.G.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. 48. védett tanú. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. 46.-t hogy támassza alá állítását. kérheti adatainak zárt kezelését. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. Ezt a következők biztosíthatják: . amelyeket saját észlelése. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. amit tudnia kell. tanú képviselete B. ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. Ha a tanú valószínűsíti. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt.G. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről. .a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. hogy a hatóság a Ket. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. aki azt állította magáról.

márpedig a Ket. alapján hozták. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. ha előzőleg már a Ket.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. alapján hozták. a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. 30. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. hogy a Ket. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. hogy a korábbi határozatot. 30. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. illetve határozatokat még az Áe. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. törzsanyag 31 . tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet.

törvény 20. működő ingatlan tulajdonosokat. mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. (II. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F. határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett.) KTM rendelet 1.a változtatási tilalom kivételével . illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző. évi LXXVIII. hogyan „tájékoztatja” az érintetteket.a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése.§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes . korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről .§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv.elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó. 20. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az .. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni. 11.történő . illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. 1 2 3 32 törzsanyag . (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat.külön jogszabályok alapján . §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen. (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője.

Kérdésként merült fel. 109. a kizárás szabályozása). A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. az eljárást megszüntető. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet. 12.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. nem nevesíti a végzést. Az Ötv. (pl. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el.(2005. mint döntéshozatali forma és az Ötv. évi LXXXIII. de az szerepel a Ket. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. Az Ötv. 11. törzsanyag 33 .-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. törvény 336. mint döntési formát. A Ket. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. amikor a Ket. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. amelyeket az Ötv. állapít meg.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. mert ugyan az Ötv. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. Többekben felvetődött hogy a Ket. által nevesített végzés. 98. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. Az Ötv. rendelkezései között.§). A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz.

önkormányzati szervnél van). vagy onnan szerezhető be. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. környezettanulmány felvételére vonatkozó. törvény a leltározási. törvény 107. 1 2 3 34 törzsanyag . környezettanulmányt készít. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni. Kérdés. 26.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából. évi XXXI. valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. illetve irataiból szerezhető meg.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. Tekintve. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. nyugdíjasok élnek. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. úgy vélte. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. mint a polgári védelem helyi szerve. A polgármester 10. járdák találhatóak. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. de többen jelezték. Ezek után a községi jegyző. illetőleg a területi. a gyakorlat célja. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. sulykolása. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. nem rendelkezett. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. a honvédelmi kötelezettség része. hogy az átereszek gyomtalanítását. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. jó karban tartását. vagy bárhova. jó karbantartása. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. rendeltetésszerű joggyakorlás H. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. hogy a településen zömmel idősek. használójának feladata. tisztántartását végezzék el. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet.és intézkedési rendszer. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. feladat. mert úgy érzik. amelynek célja a fegyveres összeütközés. 1 2 3 38 törzsanyag . az életben maradás feltételeinek biztosítása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. A másik lehetőség. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. azért nem jöhet szóba. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. község belterületén már jórészt portalanított utak.

§(4) A hatóságtól . § (3) bekezdésében foglalt kivétellel .a 20. az kifejezetten előnyös. és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie.a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. melyben azt kérte az adóhatósághoz. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. és a kérelem elkésett. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. és újrafelvételnek nincs helye. továbbá azt is beleírta végzésébe. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. végzésének indokolásában hivatkozott arra. hogy az ügy nem hatósági ügy. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. 2006. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. A Ket. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. vonatkozó szabályai a következők: 30.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. g) a kérelem tartalmából megállapítható. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. ugyancsak nem volt helytálló. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes.. 1 2 3 40 törzsanyag . és a kérelem áttételének nincs helye. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során.

hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. a hatóság az eljárást felfüggeszti. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik.M. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. törvény (a továbbiakban: Ttv.-né és P. 12. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot. A Ttv.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. 12. hogy a Ttv. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.) 12. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. azt felveszi. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. Tekintettel arra. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. de kérésük nem teljesíthető. s hogy azt később érvénytelenítették-e. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. 2004. Kérésüket. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. amikor megjelent a hatóságnál H. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára.§)]. törvény 12. 32.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott.B. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. A társasházakról szóló 1997. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. Törvényszöveg környezetéből) 32. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt.§ (3). és bejelentették az építési hatóságnál. s annak a pernek mi lett az eredménye. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.§. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. évi CLVII. A társasházi döntés. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt.§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. melyet szóban terjesztettek elő. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. hogy a közgyűlés határozatát. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye. törvény 32. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. A döntéshez elsősorban a Ttv. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. évi CLVII.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. 12. jegyzőkönyvezték. A Ket.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. törzsanyag 41 . évi CXL.

Fellebbezését elutasították. hivatkozva arra. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. Ennek ellenére I.Sz. keresetet nyújtott be a bírósághoz. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. I. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. a hatóság az eljárást felfüggeszti. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.Sz. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. 1 2 3 42 törzsanyag . illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. Fellebbezési kérelmében előadta. és kötelezték annak leadására. Az eljárás felfüggesztése 32. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. az alábbiak szerint rendezi. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. kivéve. fellebbezés. bírói út igénybevétele I. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.Sz. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. módosítja vagy visszavonja. kiegészíti. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. a hatóság az eljárást megszünteti.Sz. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. nem hivatásszerűen. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. Hivatkozott arra. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. Egy sajnálatos baleset következtében I. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. fellebbezni bármely okból lehet. ha a) azt jogszabály nem zárja ki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

§ A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.(VIII. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el.31. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. 105. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. az elsőfokú döntést megsemmisíti. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. 13. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni. bevonásának. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver.)BM. § (1) A lőfegyvertartási engedély . (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. (3) A lőfegyver. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . §-ban biztosított jogával. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. akikkel az elsőfokú döntést közölték. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. megváltoztatja vagy megsemmisíti. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli. törzsanyag 43 . rendelet 12. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. értékesítésének. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést.

lőszerek. 18. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. gáz. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának. a lőfegyver-kereskedő halála. § (1) A lőfegyver. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. 15. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. örököse köteles megfizetni. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. kezdeményezheti annak hatástalanítását. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.a felmerült költségek levonása után . szervezetnek történő elidegenítését. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. 19.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. a 14. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért. kezdeményezheti annak hatástalanítását. lőszer (töltény) tulajdonosa.kérheti a lőfegyver.a tulajdonos részére ki kell fizetni. A fegyver.) NM rendelet a kézi lőfegyverek. (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására. 15. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül . vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. 22/1991. szervezetnek történő elidegenítését. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver. 16.és Lőszervizsgáló Kft. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. (3) A lőfegyver. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. a Vizsgálóhoz történő szállításáért. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. és az arra jogosult a lőfegyvert. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. A lőfegyver. (2) A lőfegyver. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. (XI. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 17.és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. § (1) A talált lőfegyvert. a 14.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett . § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.

az Országos Ideg. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. 10. hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság.az általa vizsgált szempontok szerint . aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. (III. mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel.és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt . hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. 11.a II.az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot . § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben . § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon . Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást. illetőleg . illetőleg pszichológus.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981.ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be .ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték . amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5. és megvárja az orvosszakértői véleményt.már alkalmasnak minősítette. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos.) EüM rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja. Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. 12.mindkét alkalmassági kategória esetében .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv . § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. vagy ha már arról határozatot bocsátott ki. A tények ismeretében. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. 31.mindkét alkalmassági csoport tekintetében . A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra.

Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. 1 2 3 46 törzsanyag . hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke.azt jogszabály lehetővé teszi. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás. Ez a tény arra bátorította az adózót. Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. Hivatkozott arra. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat.T. és példaértékű lenne. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára.a szerződést írásba foglalják.R. megtámadása Az M. A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják.G. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. . emellett az sem volt megállapítható. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését. Törvényben.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben. Az adótartozás összege tisztázott volt. a településfejlesztés és településrendezés körében. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. ha . a kisajátításban. érvényessége. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. hogy arra a következtetésre jusson. illetve amikor tapasztalta. az ingatlan tulajdonjoga nem. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. A hatósági szerződés akkor köthető. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. hogyha az adóhatóság és ő. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. A hatósági szerződés alapvető jellemzője.

a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül. a felek akaratából módosítható. Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157.a hatóság. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést.törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 .évi XCII. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-. hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges.az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: . ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. . a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor. figyelembe véve az addigi teljesítést. mint általában a szerződések.egyezséget köthet.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel.az adózás rendjéről szóló 2003. ha: . 35.a felhívás eredménytelensége esetén. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Előfordulhat. illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: . § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter. A szerződés. Szerint az adózó egyezségi. hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti. Az Art. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: . vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. . akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be. . ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja.a kikiáltási árnak megfelelő értékben .

törvény (a továbbiakban: Pp. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. B. hogy az Önk. törvény (a továbbiakban: Áe. Kifejtette. hogy az Önk. r. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. Kifogásolta. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. összeférhetetlenség. ítélete az 1952.-i Á. 1 2 3 48 törzsanyag . 30. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. r. azt a közterület-használat engedélyezéséről.) 206.§ (1) bekezdésébe.hatályon kívül helyezését kérte. 1. az építési engedélyről. hivatkozással arra. Hangsúlyozta. utca .D. valamint az alperes és B.az elsőfokú határozatra kiterjedő . Kérte továbbá annak megállapítását. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. hogy nem tisztázott.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. vendéglátóegység elhelyezésére. évi IV. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. évi III. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. Város Polgármestere 2004.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg.) 30. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki. Hangsúlyozta. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik.) 10. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. r. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül. utca sarkán található közterületre.) 26.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. amely érinti a felperes által használt közterületet is. (XII. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. amelyben annak. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. azzal. se nem haszonélvezője. Az ítélet indokolása szerint B. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. számú rendelet (a továbbiakban: Önk.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. Előadta. amelyre 1989. hogy az Önk. illetve a használati díj egy részének törléséről. r. hogy az Éptv. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. város rendezési tervéből megállapítható. Hivatkozott arra. Kifejtette. semmisség A felperes 1989. törvény (a továbbiakban: Éptv. Hangsúlyozta. hogy mind a perbeli közterület. Kifogásolta.) Ök. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. évi LXXVIII. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. A felperes keresetében az alperes határozatának . 10.

§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. 30.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. 34. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. törvény 1. r. továbbá az épület elbontására kötelezte. Az Önk.B. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. A Ket. a felügyeleti szerv . az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése. r. 10. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos.§ (1) és (4) bekezdése]. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett. A Ket.kérelemre vagy hivatalból .helyreállítani [Önk.mint másodfokú szerv .soron kívül.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Egyrészt az Önk. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. oly módon. Az Éptv. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. amikor az alperesi határozatot . a helyi közutak és közterületek fenntartása.jogszerűen járt el. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta.mint elsőfokú szerv -. Az alperes tehát jogszerűen járt el. r.és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára. és előírja az eredeti állapot helyreállítását. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. Általános elv. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot .§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. Város Polgármestere határozatának az a része. 10. szabályait alkalmazta. A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta. Az 1. 52. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. illetve az alperes képviselő-testülete . hogy a közterület használata közérdekből. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. kártalanítási igény nélkül megszüntethető. A 8.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. Az Önk. hogy az alperes. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. r.121. kihirdetése napján hatályba lépett. illetve. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően . r.minden kártalanítási igény nélkül . Az Éptv. ha az engedély érvényét veszti. r. a település-rendezés. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 . évi LXV.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat. 13. 20. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az Éptv.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. haszonélvezőjére vonatkozik. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált.

január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el. tv. 52.§). 34. 1 2 3 50 törzsanyag .§. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör. 30. a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997.az elsőfokú határozatra kiterjedően .§. évi LXXVIII. 275.§. Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. 13. az alperes határozatát . Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem. és a Pp. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott.részben hatályon kívül helyezte.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált.

július 16-án közzétett. lista alapján hozta meg. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést). A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. amely egyértelműen kimondja. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. Az Áe. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. kibővített ügy fogalmára. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. 15. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát.-ben is szerepel. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.-ben definiált fogalma az Áe.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. és ha annak hiányát állapítja meg. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . illetve ügygondnok kirendelését kéri. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. amelynek feladatkörét az ügy érinti. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. helyesen. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. Az ügyfél fogalmát a Ket. módosításához.2005. akinek (amelynek) jogát. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. (kiemelés a Ket. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. A Ket. számában. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. Egyes. amely. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna.

A tulajdonosokkal szembeni magatartása. ügyfélképesség. alkalmas arra. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat. Nemcsak a Ket. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő.a tájékoztatáshoz való jog. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. A cég munkalehetőséget. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. mely szerint: . hogy a testület hozta meg a döntést. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. ő azonban ezt azzal hárította el. mind a jegyző. továbbá az önkormányzat segítségét abban. felettes hatóság intézkedési kötelme. Magyarországi képviselője. közlekedési adottságai. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . akiknek már a testületi ülésen is . hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. illetve telephelyet keres. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet.a BDWG Ltd.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására. kártérítési kötelem V. annak ellenére. 1 2 3 52 törzsanyag . egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület. hogy azokat az ingatlanokat. városát alkalmasnak látták.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. A tulajdonosok tiltakozása során. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat. károkozás. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. valamint infrastruktúrása okán is arra. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára.évi LXV. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. és határozatot adott. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az.tv. de jelenleg magánkézben vannak. Ekkor a jegyzőhöz fordultak. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. hogy ott cégüket letelepítsék. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól. másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. melyek a cég beruházását érintenék. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás. kijelentette ő nem tehet semmit. hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt.) szabályainak semmibe vételét mutatja. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet. hanem az önkormányzati törvény (1990. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”.

és az új. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. a Ket. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. de koncepcionálisan nem változtatja meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. Ezt is biztosítandó.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. jogszabály úgy rendelkezhet. de az ügy nem vonható el. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. A Ket. szabályainál részletesebb szabályokat. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. továbbá ellenőrzi. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. hatósági nyilvántartás vezetéssel. hogy a hatóság a mulasztást követően. A hatóság mulasztása A Ket. az Áe. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. (Az Áe. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el.. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. az Ötv. Felvetődik továbbá az a kérdés. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

.

-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. A hatóságok. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A jogellenes működés során egyebek mellett. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. önkormányzat illetékességi területén. 110.N. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. bírósághoz fordult jogorvoslatért. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. Elemezze jogilag a Kft. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. A Kft. hogy bírói keresettel élt. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható.M.T. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. az eredeti állapot helyreállítását. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. törzsanyag 55 . vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. A II. miután a Ket. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. álláspontját! Megoldás: A Ket. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével.

állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. állásfoglalása (a továbbiakban: KK. Időközben.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak. A 2005. 110. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. évi IV.§. (Áe. II.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. 14. 14.) és a Pp. Sz.. évi XX. 109. illetőleg foganatosító szerv. törvény 110. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt. sz.II. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. 332. 31.) 330-332.§. 145. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Pp.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp..évi CXL. sz. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952. évi III. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.§. 104. a Ket. törvény (a továbbiakban: Bszi. 3.§) A KK. április 7-én kiadott KK. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta. 1 2 3 56 törzsanyag . november 1. 72. indokolással ellátott végzésben dönthet. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján. évi CXII. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. illetve. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997.§. 330-332. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 160. 2. évi LXVI. 14.14.II. hogy az 1994. § (1) bekezdés a) pontja.143. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. 14. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp.§ (2) bekezdése). 127-128. § (1)-(3) bekezdései. (Ket. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. Pp.hivatalból vagy kérelemre . hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését.§. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. törvény (a továbbiakban: Art. III. §-ain alapult. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. törvény 47. törvény (a továbbiakban: Áe. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp.§. 2/2006. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. 2004. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható. § (3) bekezdésében.§ (4) bekezdése.) 72. sz. Kj. 148-149. jogegységi határozatot: 1. 85. állásfoglalás az 1957. a 2003.§. sz. 63.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. 332. sz.332.§. 2005. 2.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. 101. Art. §-ai is módosultak. vagy felettes szerve . november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. és a törvényben meghatározott esetben azt is. ezért szükséges a KK.§ (1)-(2) bekezdései).§. Indokolás: I.sz.§ (3) bekezdése. 85.

189. állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. §) A Ket.kimondta. vagy adót. 127. illetve 94/H. § (1)-(3) bekezdése. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. (Art. A 148. törvény (a továbbiakban: Art. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. § (3) bekezdése értelmében. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. A Ket. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. A Ket.I. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. akár kérelemre elrendelhette. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. törvény 12. 109. törvény 1-47.) 4. Pp. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor .I.. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. évi LXXXV. 2005. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. 98. § (4) bekezdése szabályozza. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. 110.hivatalból és kérelemre is . Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . 324. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. pontja. és a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. § (5) bekezdése.az Áe. § (1)-(3) bekezdése. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. szabályai is módosultak. sz. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. 104. 130. A Ket. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban . 110. (Pp.dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. (Ket. § (4) bekezdése. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 3. A Ket. napjáig hatályos Pp. hatálybalépésével az Áe. (Ket.91. az Art. adóügyekben az Áe. a bíróságnak a végzését indokolnia kell. adófizetési kötelezettséget. évi XCI. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák. 148. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. 2005. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni. A Ket. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. évi XVII. Az Art. 332. 14. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi.I. § 1-4.§ (1) bekezdése. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. 86. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. I. november 1. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. ha az arra okot adó körülmény megszűnt. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. IV. II. 148. 101. ezeket az eseteket a Ket. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. (Ket. hatályát vesztette. 98. 173.§) A 2005. hogy ha az Art. § (1) bekezdése. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette. 330. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. § (1) bekezdése .

148. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető .§ (3) bekezdése.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. 1 2 3 58 törzsanyag . § (3) bekezdésében. rendelkezéseiből következik. 332. §. vagy a Pp.II. 101. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e.II. hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. 128. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp.§ 104. 143. az erre nyitva álló határidő a Pp. hogy ha az Art. illetve hogy a közigazgatási szerv. 332. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. 13. napjától hatályos Pp. vagy adót. §. Az Art. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. § (2) bekezdése). 160.kizárólag kérelemre lefolytatható . ha erre törvény felhatalmazást ad.II.kérelemre bármikor elrendelheti.az ügy érdemében hozott . fellebbezésre való kioktatást. 2. 148. § (4) bekezdése. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e. § (2) bekezdése). Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat. 5. § (1) bekezdése akként rendelkezik. illetve folytattae tovább (Ket. Art. 109-110. szabályait kell alkalmazni.részeit támadja-e. Az adóhatóság az adós kérelmére. §. 143. § (4) bekezdése). a Ket. (1) bekezdése). § (1) bekezdése). A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . § (3) bekezdése értelmében.eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. adófizetési kötelezettséget. 143. és a Pp. A 2005. II. illetőleg azt. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló . Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. §. § (2) bekezdése) . az adóügyekben .a Ket. § (4) bekezdése).II. §-ában és az Art.II.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.II. a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. ezeket az Art. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell. 145. vagy végzésnek. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. 110. IV. arról végzésben kell döntenie. §. 143. vagy sem. 332. továbbá. 149. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.§. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. 332. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. figyelemmel kell lennie a Pp.II.a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia.. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. 160. 127. 110. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős . vagy sem. A Ket. 332. illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. § (1) bekezdésében foglaltakra is. az Art.. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. II. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. 110. § (3) bekezdésében. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra. Egyéb esetben a Pp. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel . §. 160. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. november 1.II. 145.

amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb.vagy a Pp.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. 14. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. körülményt is. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . a végrehajtható okiratokra. 32.a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 5. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. 332. §. 143. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. sz. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. körülményeket igazolja. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni.II. 105. Ennek közzétételétől a KK. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. a fél által előadott okot. 160. (Pl. 14. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art.: Ket. 27. tényeket.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. sz. § (1) és (2) bekezdése értelmében . II. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági. és a kérelemben előadott okokat. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. mivel ez a Pp. Az Art. A Bszi. adatokat.II. és határozatát a Bszi.a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 . a fellebbezésre. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . (1) bekezdés a)-b) pontja. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó.II. Mindazokban az ügyekben. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. 110. 148. (4) bekezdés c) pontja. § (1) bekezdésében meghatározottakat. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. 212. (5) bekezdés a)-b) pontja). a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art. illetve ha köztudomásúak. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. a bírósági felülvizsgálatra. §) . elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. ezért a Pp.

hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. a határozat meghozatala előtt már meglevő. tekintettel arra. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. ennek során kiderült.az újonnan felmerült lényeges tény. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. adatról vagy más bizonyítékról. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). de felhívta az ügyfél figyelmét. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította. 2003. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. ha .a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. adatról vagy más bizonyítékról. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . A hat hónapos határidő jogvesztő. hanem a Pp. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. adat vagy bizonyíték. és .b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. napon. és . évi CXXVII. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása). hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap.

tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. vagy más bizonyítékra alapozza. adatra. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. ha . A Ket. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. vagy 2 . az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja. .azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . . ha az újonnan ismertté vált tény. a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. hivatkozás alatt. vagy ha ez kizárt. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. amely az első fokú határozatot hozta. Erre figyelemmel a Ket. a Ket. tehát abban az esetben is. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét.az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. vagy . adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. kimondja. ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). A törvény meghatározza mindazon eseteket. a következő határozatokat hozhatja meg: . Pontos megjelölését lásd az 1. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. .az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát. elfogadva. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. ha az adott ügyben született másodfokú határozat.jogerős határozatát módosítja. alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. oly módon. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. főszabályától eltérően megállapított. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. . .jogerős határozatát visszavonja.

évi CXXVII. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát.-ben nem szabályozott. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket..az újrafelvételi eljárásra [Ket. 36.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. az Áe. melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez. hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. hogy a Ket.tételesen felsorolja a Ket. Másfelől az Art. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén. 113.az adózás rendjéről szóló 2003. olyan rendelkezéseit. § (2) bekezdésének b) pontja. 5. . hanem ki kellett zárni.-nek . . évi XCII.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében . melyek vonatkozásában a Ket. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. továbbá kiegészült a 48/A. illetőleg . törvény 48. . szabályai alapján annak minősül). jelentős mértékben bővíti .az adatok igazolására [Ket. A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48.valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . § (2) bekezdésének b) pontja]. (Ilyen pl. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. egyes. § (9) bekezdése]. törvény 5. az a rendelkezés. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. 112. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). Ennek alapján az Art. illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. § (2)-(4) bekezdése].A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek. §]. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. §] Alkalmazott jogszabályok: ./A §. 29. azon szabályait. évi CXXVII. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . §-al.jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. szerint nem eljárást megszüntető ok.a kivett eljárások körét. a Ket.a méltányossági eljárásra [Ket. míg a Ket. stb. újrafelvételi eljárás). Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született.§ 1 2 3 62 törzsanyag . rendelkezései közé (pl. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. vagy a méltányossági eljárásra. 13. amely felülírja a Ket. § (2) bekezdése .

mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. fokú hatóság erről is tájékoztassa. Egyebekben a Ket.§ (6). 31. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. (2) bekezdése alapján a Ket. úgy az eljárást megszünteti-e. törvény 120.az adózás rendjéről szóló 2003. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. §. Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. évi XCII. 95. Alkalmazandó jogszabály: . § (6) bekezdésében foglaltakat. törzsanyag 63 .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. ezért célszerűnek tartjuk. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. VII. A Ket. törvény 120. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. I-IV. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. évi XCII. hogy a felhívásban az ügyfelet a II. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. §.

.§-ra hivatkozva. és nem azonos a Ket. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön.§-ában szabályozott méltányossági eljárással. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. A 100. amelyek tekintetében a 113. További feltétel. A hatóságnak elemeznie kell. A Ket. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. 113. Időbeli korlátként a törvény meghatározza. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. továbbá az ügyfelet érintő.I. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására. 100./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E.§ szerint nincs helye fellebbezésnek …. További előfeltétel. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. város önkormányzatánál. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. 100. 113.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti.d. 1 2 3 64 törzsanyag .) pontja a Ket.§ d. Alapfeltétel. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. ha a következő feltételek együttesen fennállnak. Ehhez vizsgálni kell.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el. A törvény kimondja.

fellebbezett a döntés ellen. M. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza.F. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. a hatóság döntése jogerős. ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja.§. M. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani.§.F. ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. törzsanyag 65 . Mindebből az következik. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik.F. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. . A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be. fellebbezési jogáról lemond. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. 99. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. A 128. Hivatkozott arra. erre azt a választ kapta. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében.

§ (1) Szakértőként nem járhat el az. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S.) Annak ellenére.59. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki.megfontolandó lett volna. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult.Gy. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. Ket. ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján.Szakértő kirendelése (58. akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. 1 2 3 66 törzsanyag . ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség . vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések . ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. aki tanúként nem hallgatható meg. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság. hivatalból visszavonja.

és községrendezés. b) város. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő.évi 24. Közérdekű célok. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges . h) közcélú erőmű létesítése. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. Kavicskitermelést folytat. A felügyeleti hatóság döntése alapos.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. g) posta és távközlés. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. ha a létesítés. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. igazgatási. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. közút funkciót töltöttek be. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . község polgármesterét. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. eljárás jogellenes megindítása esetén H. Kérelmében arra hivatkozott. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták. f) közlekedés. ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. melynek érdekében lehetséges kisajátítás. e) honvédelem. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. törzsanyag 67 . közművelődési. a kisajátítás módja Tvr. 1. közgyűjteményi. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. Bányászati Rt. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható.tvr. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. i) vízgazdálkodás. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. Ebből a legsúlyosabb. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. hivatkozott arra. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. oktatási. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. d) bányászat. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. 4.azonnali.

c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. Tvr. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. ha a létesítés másként nem biztosítható. b) gyakorolja . gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. 18. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. ha az másképpen nem biztosítható. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. illetve döntését. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére. ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. ha a védelem másként nem biztosítható. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. b) semmisségi ok esetén a 121. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. évi XXXII.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. t) szénhidrogén-szállító. l) műemlékvédelem és természetvédelem. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. törvény 17. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. m) véderdő telepítése. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: .a kisajátításról szóló 1976. és a feltétel nem áll fenn. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb.tvr.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket.ha törvény másként nem rendelkezik .évi 24. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. Az azonos célra irányuló. 68 törzsanyag . p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése.

A Ket. Alapfokú művészetoktatási intézmény. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. amelyekből megállapítható. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. indokul azt hozta. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. hatósági ellenőrzés Gy. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. E döntés ellen az iskola nem. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. középiskola. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. hogy a működés megkezdéséhez. mind a jegyző eljárását. Az engedély akkor adható ki. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. az iskolaszék feladatát nem látja el. szakiskola. erdei iskola) beszedett pénzekkel. A jegyző. jogorvoslat hivatalból. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. Mindezek mellett az is kiderült. illetve fokozatosan megteremthetők. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. (4) A jegyző. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. illetve pedagógiai programját.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. törzsanyag 69 . Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. mert a döntés nem jogerős. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. foglalkozási. kérve. az XY. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. b) nem rendelkezik . ha az óvoda. Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. továbbá azokat az okiratokat. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Ügyészi óvás nem lehetséges. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel.

Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. A jegyző. továbbá legalább egy. 80. (3) A jegyző. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. A működés felfüggesztése előtt .személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. illetve veszéllyel járna . illetve székhelye megváltozik. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. 1 2 3 70 törzsanyag . az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti. hogy. A jegyző. (2) A jegyző. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. illetve a hiányosságok pótlására. tanuló befogadására nem. mulasztás bírósági megállapítását. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. (8) Ha a jegyző.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport. kollégiumi csoport.megfelelő határidő biztosításával . hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. az e törvény 3. Nemzeti. etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző. a jegyző. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. továbbá. és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. főjegyző azt vizsgálja. és az ehhez szükséges . hogy az új . főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. de a várható gyermek-.kivéve. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. a nevelőtestületek működése. a jegyző. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. vagy mások jogai. a közerkölcsöt sérti. főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében . ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. s az ott szabályozottak szerint eljárni. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. illetve tanulói létszám fogadása. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. szabadságjogai ellen irányul. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. a közegészségügyet. törli a nyilvántartásból. a jegyző. tevékenységét.nem önkormányzati . tevékenysége. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette.kivéve. ha a fenntartója igazolja. megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. a közrendet.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére.jogszabályban meghatározott . főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. tanulói létszám befogadására alkalmasak. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. ha annak oka megszűnt . döntés. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. főjegyző a 79. Költségvetési szerv esetén a jegyző. főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. illetve fokozatosan megteremthetők. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. § (1) A jegyző. E rendelkezést nem lehet alkalmazni.

főjegyzőtől. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. főjegyző .intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére. azzal az eltéréssel. és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . és gyakorolja az ott.a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. §-ban meghatározott eljárást.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . Alkalmazott jogszabály: . valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg.megkeresésére . ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. (6) A jegyző. főjegyző intézkedik. A bemutatottak alapján.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével . A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől.a székhely szerint illetékes jegyző. a telephelyre a 79. A jegyzőnek. a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani.

volt. az anyakönyvezető. B. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. hol és mikor intézheti. Ehhez képest az elhunyt F. B. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K.? K. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. amely szintén régi típusú volt. K. Igen. Feltehető. és K. B. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. B. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. hogy ő bíróságnál nem járt soha. hogy a temetést is tudja intézni. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. B. szegényes körülmények között élt. és ő is abban a tudomásban volt korábban. Elvétve egy-két esetet. a férje a tanyán eléggé nomád. hogy tulajdonképpen miből élnek. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. hogy az elhunyt és K. hogy nevezettek házasok. mert tudja. közölte. és K. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. hogy a további ügyeket. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. K. Hogyhogy a papnál. B. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. Azt. mert máshol már nem akarták. B. ahogyan a városban mindenki tudta. K. amely szerint D. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. B. senki sem tudta. B. hogy azért. erre csak a vállát vonogatta. házasságát felbontja. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. E-vel. B. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. igénytelen háztartást vezettek. ismét a vállát vonogatta. B. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. és K. az elhunyttal. mikor és hol. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. B. rendszeresen nyugdíjat kapott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. csak azt tudja. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. akitől elváltam. aki a város külterületéhez. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. mondta ő. Ebben az állt. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. E. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. férje néhány nappal korábban elhunyt. Erre K. mert azt már látta. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. melyik bíróságnál váltak el. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. azt jött leadni és egyben kéri. Az anyakönyvvezető. több. elővette saját. különösen azért nem. mert arról hivatalos tudomása volt. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. K. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. hanem azt tanácsolta neki. szeptember 9-ig tartott. hogy férjezett D. hogy a papnál. B. tekintettel arra. a férjével. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. majd feltette a kérdést. akit K. majd azt mondta. nekem volt előtte egy másik férjem. hogy bejelentse. férje. szerzett jog E. B. B. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. majd feltette a kérdést. az idős aszszony a vállát vonogatta. azt mondta. önnél milyen személyi okmányok vannak. Nem igazán tudja. mire K. Az anyakönyvvezető első kérdésére. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. 77 éves állandó lakos. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. 1 2 3 72 törzsanyag . az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. K. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. azon kérdésére. kérdezte. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. B. válasza az volt. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. B. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. Ezt tudja valamivel bizonyítani. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. amelyet Sz. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. hogy az elhunyt férj volt. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. B. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. Ezt követően K. B. K. feltette a kérdést. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. B. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. T. K. Hogyne.

szabályozza a semmisség jogintézményét. az volt a válasz. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége. ez a maguk dolga. . Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. illetve indokolásában foglaltaktól. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. . hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat. A Ket. illetőleg egyéb. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 .a döntés olyan tényállást vett alapul. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni.a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. . hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. hogy ez nem áll fenn.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. Ezt a Ket. A Ket. ezt a törvény már maguknak előírja. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. . úgy oldja meg.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. . hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. azt mondta. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. feltéve. K. B. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. hogy azt derítsék ki maguk. . megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott. feltéve. lévén. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. Az ügyintéző azon kioktatására. arra a kérdésre. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. arra a kérdésre pedig. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van. . lehetővé téve. A semmisség jogintézményének lényegi eleme.

§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. Joggal merülhet fel a kérdés. semmisség szabályai. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. törvény módosításáról rendelkező 1996. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. hogy a Tny. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. évi IV. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született.§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. Tny. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. évi LXXXI. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. Ehhez képest . törvény 685/A. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. meghatározott feltételek mellett élettársának. 45. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas. 45.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni.a jogerőre emelkedéstől számított. nevezetesen. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. . de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. a Tny. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. illetve nyugdíjban nem részesülő. évi XLII. Az erre vonatkozó szabály a következő. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. 45. feltéve.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett. törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. törvény 74 törzsanyag . Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. akkor feltehető a kérdés. valamint elvált házastársának járó nyugellátás. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. mint 3 év eltelt. . Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. évi IV. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni. 45. Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. A Tny.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs.

§ (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. 339. 273. A 105. A Ket. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére.§ (4) bekezdése szerint. Nem zárható ki olyan eset sem. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat.§ (2) bekezdése szerint. 270.§ (1) bekezdése és a Pp. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták. F. azaz korábbi zárórát rendelt el. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti.§ (4)bek. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. szemetelés. Ennek megfelelően a Ket. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. valamint annak indokolása.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. A felperes hivatkozhat tehát arra. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. érdemi végzés. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. megrövidítette a nyitvatartási időt. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I.). hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. 109. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. A II. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. hogy a másodfokú hatóság tévesen. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. 272. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést.§ (1)bek. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. azonban az abban előírtakat nem tartotta be.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. a korábbi I. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. A vállalkozás.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal.). A Pp. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. évi CXL. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya. törvény 71.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. 109. egyes eljárásjogi végzések). akkor is. törzsanyag 75 . 105. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. 105. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. nem jogszerű az új eljárásra utasítás.

§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. a Pp. hogy a Pp. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. a Ket. 32. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. A jogerős. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. 332. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. 340/A (3) bekezdése szerint. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. A Pp. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. végrehajtási eljárást vonja maga után. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak. 1 2 3 76 törzsanyag . hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni.

Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. illetve a hajtók letaposták. mert időközben tudomására jutott. peren kívül.. hogy egyezzenek meg. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. ő jelölje ki azt a szakértőt. A Ket. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. forduljon a bírósághoz. a jegyző hivatalában. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. de azt az ügy természete megengedi. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. . viszont azt kérte.ha jogszabály előírja. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. aki egyébként ismeri őt. még ún. T.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. és bejelentette. Az egyezségkötést követő 8. A hajtás során. azaz szerződés. és azt elfogadják. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. jelezte. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. A felek megállapodtak a költségekben is. Figyelemmel arra. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. és ha a szakvélemény elkészül.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. T. máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. A felek abban megállapodtak. hogy erre nincs lehetőség. . A kármegállapítási eljárás megindult. A felek előzetesen megállapodtak abban. Ennek során hajtókat béreltek fel. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. T. egyéni gazdálkodó. Az eljárás során . bírósági út elkerülésével. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. tekintve. A jegyző tájékoztatta az érintettet. jóváhagyása. K. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. K. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. és javasolta az egyéni gazdálkodónak.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. a termésnek több. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. A kármegállapítási eljárás megindult. mint a felét a vadak. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. lábon álló. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni. értékesíthetetlenné vált. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. törzsanyag 77 . ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja.

” A Ket. a vadgazdálkodásról.a vad védelméről. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről. Alkalmazott jogszabály: . A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. törvény (Vtv. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget. 13-14.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni. illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.) 81. évi LV. szabályait alkalmazza. tv. valamint a vadászatról szóló 1996. 1 2 3 78 törzsanyag .§-ait figyelembe véve. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket.

13. törvény (a továbbiakban: Pp. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. 79 . mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra. (Egyébként ezt támasztja alá az is. rendelettel támasztja alá. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . Előadta továbbá az alperes. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg. (II. rendelet 14. hogy a fenti jogszabály 2004. (II. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. 28.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.) Korm. évi LXII. 28.) Korm. augusztus 14.) 274. 28. §-ának (3) bekezdését. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. Előadta. időpontokat. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította. hogy sem a Ktv. október 1-jei postára adással. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. A Vhr. a 20/1997. 14. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. törvény (a továbbiakban: Ktv.. 13. szeptember 15-én lejárt. évi III. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Előadta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság. Ítéletének indokolásában megállapította. hogy az 1993. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. A Ktv. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.) 28. évi LXXIX.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.nem jogvesztő. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg.§ (3) bekezdése értelmében 2003.

§. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. a támogatás nem tagadható meg azon a címen. §-ának (1) bekezdése értelmében. Korm. Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. évi CXL. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. hogy az igénylés benyújtásakor. hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. §. 1 2 3 80 törzsanyag . tv. 2002. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. évi LXII. §). illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. r. 275. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 171. 20/1997. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. 28. 14. évi CXL. tv. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.

) határozatában úgy döntött. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta. hogy bár az alperes . A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. törvény (a továbbiakban: Ütv. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés. eb) az ügyfél által felajánlott. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. hogy az óvásnak nem ad helyt. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. ennek indokaként arra hivatkozott. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. ezért a határozat jogszabályt sért. ec) a mérlegelési. anélkül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.határozata indokolásában . méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. és az alperest új eljárásra kötelezte. 15. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. számú határozata ellen. figyelemmel arra. 15. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. Döntését azzal indokolta. 76/2006. az Ütv. ef) azokat a jogszabályhelyeket.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. amelyben annak megváltoztatását.. 14. úgy mód van olyan óvás benyújtására. törzsanyag 81 . ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.§ (3) bekezdésére. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. 25. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. továbbá a fellebbezés (keresetindítás).. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. hogy az érintett határozatok módosításáról. Utalt arra.. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt.) 14. évi V. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. hogy az óvások alaposak. 141/2006. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. hogy a Ket. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt.az óvás alaposságát elismerte. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. egyúttal megállapította. (IX.) határozatát hatályon kívül helyezte. Az alperesi önkormányzat 181/2006.§ (1) bekezdésére. (IX. vagy visszavonásáról rendelkezne. dc) az ügyfélnek. 15. Hangsúlyozta. és az alperest új eljárásra kötelezte. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. (II. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. (IX. 124/2006. (IX. 15. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést.

15. ha az óvás alapos. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. hogy a Ket.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. hanem a törvénysértés megállapítására. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást.) határozata.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . ha indokolása azt alaposnak minősíti.) AB határozat. Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. 25. § (1) bekezdéséből és az Ütv. ha ennek tényét megállapítja. 14.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. 25. és 15. Hangsúlyozta.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . a törvénysértést meg kell állapítania. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról. törvény 2.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. mód van .§-ában rögzített jogbiztonság elvével. hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. 72. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. 14. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. 14. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. (II. (II. tv.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. 72. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. hogy az Ütv.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot . hogy az Ütv. hogy az óvás elbírálása . §]. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia.§ -val. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. valamint a Ket. vagy módosítani kell. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll. 1972. törvény 2. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. Rámutatott arra. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. hivatkozással arra. és ha ennek lehetősége adott. kötelezettségeire. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. évi V. Kifejtette.nem hat ki az ügyfelek jogaira. Kiemelte. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. évi XX. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. 1 2 3 82 törzsanyag . hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti.

A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. 332/A. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. különösen akkor. évi XLVIII. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. több ügyfelet érintő eljárásban R.§ b) pontja alapján megállapítható. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. 332/A.§ (3) bekezdése. A Pp. A Pp. 109. fokú hatóságot. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. XX. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. 109. új 332/A.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. illetve a Pp. A Pp. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I. elégséges. A Ket.§ alkalmazása során elutasítja. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor. ezért a bírói út igénybevételétől elestek. törvény rendelkezik. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. 130. A hatósági eljárásban olyan döntés született. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének.§ b) pontját úgy kell értelmezni. a „bármely fél” kifejezést használja. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. törzsanyag 83 . hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet. amiből az következik.

szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. szám. a hatóság a hibát . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye. hogy a részére kiadott engedély.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére. nem helyesen tartalmazza a nevét. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek.kiadmányaira is fel kell jegyezni.122. 123. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is.hibátlan . ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. (2) A kicserélt. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye. az I. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot.122. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. szóban előadta.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. mind hivatalból kiegészítheti döntését. 1 2 3 84 törzsanyag . A határozat kibocsátása után 12 nappal. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új .§. és az ügyféllel közölni kell. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét. az engedélyes megjelent a hatóságnál. hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség.mind kérelemre. kicserélése és kiegészítése T.vagy más elírás. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben.lehetőség szerint . kicserélésére csak akkor kerülhet sor. mint az eredeti döntés ellen volt. Tekintve.ha törvény eltérően nem rendelkezik.Zs. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. § (1) A hatóság . az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. § (1) Ha a döntésben név-. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. illetve a költségviselési kötelezettségre.É. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. illetve számítási hiba van. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba.

hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006.) 27.hivatalból . ezért e rendelkezést 2007. 10.valójában a Hat. továbbá az Alkotmány 70/A.) rendelete 5. megjelölve valamely vállalkozó székhelye.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem. napjával megsemmisítette. §-a alkotmányellenes. amelyben nincs bejelentve.megváltoztatja a határozatot. Ezzel pedig nem tett mást. nevezetesen: .szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.) rendelete (a továbbiakban: Ör. §-ában megállapított mentességi körrel . a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát.§. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor. kivéve egy . hivatkozva a Ket. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: . csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006.§-ába.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat.117. §-át a helyi adókról szóló 1990. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen .vélt vagy valós . (XII.-ba ütközik. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. 27.. (Az Alkotmánybíróság megállapította.) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX. valamint a 70/I.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. hogy Budapest Főváros XXX.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás.-ban foglaltakra. ráadásul helytelen számítással.az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. A vállalkozók kommunális adója a Hat.) 5. december 31. (XII. törvény (a továbbiakban: Hat.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör.vagyoni helyzete.mintegy álcázás és a Hat. feltéve. évi C. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki. ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. telephelye vagy fióktelepe .a kivételt általánosítja. illetőleg . a Hat. 10.megsemmisíti a határozatot. 5. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére .vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától. §-ába ütközése miatt semmisítse meg. § (1) bekezdésébe és a 70/I. törzsanyag 85 . Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. illetőleg . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. A sérelmezett szabályozás szerint . hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát. előírásai kikerülése érdekében . de önmagában is magasabb szintű jogszabályba. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól.állítja az indítványozó .az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja. .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól. 27. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg.

a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten. . amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv.§-ban foglalt eljárásnak. . ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. Így nem kell figyelemmel lennie arra. hogy .semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek. §-a rendezi. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték .a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. E jogorvoslási formát illetően a Ket. 1 2 3 86 törzsanyag .117.117. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. A konkrét esetben nincs helye a Ket. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból. még rendelkezik arra az esetre nézve is. vagy esetlegesen abból a tényből. mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes.

H.-a.semmisségi ok alapján. kifejezetten nem szól róla.§. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. illetve visszavonást feltételhez köti. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. § (1) Ha a hatóság megállapítja.F. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T.H. illetve –visszavonásnak. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor.bár a Ket. illetve visszavonás. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. illetve visszavonáshoz. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. . mint egy év telt el (kivéve.F. A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. Az adóhatóság ügyintézője a T.) A Ket. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . a jogosult bejelenti. ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. jogszabály nem zárja ki a módosítást. A Kft.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. A Kft. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. a határozat közlésétől kevesebb. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. amennyiben jogszabály a módosítást.114. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. törzsanyag 87 . ha törvény eltérően rendelkezik). erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. . Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. illetve visszavonást. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. Kft. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). . Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. ha a döntés jogszabályt sért.ügyészi óvás nyomán (feltéve.

illetőleg intézkedés miatt megváltozik.23. ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál. A bejelentkezés. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. amelyről a cégbíróság. (5) Ha a 17. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. egyéb szervezet megszűnése is. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. (6) A 17. 1 2 3 88 törzsanyag . székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni. mert ismételten áttekintve a jogesetet. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot. A cég létesítő okiratában nem szereplő. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . illetve a körzetközponti jegyzőt. amelyeknek változásáról a cégbíróság. Ezért a törvény meghatározza. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást . Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti.§. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében. Jelen jogesetben az Art. vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni.

fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . fokú határozatot helyben hagyta. évi CXL. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. az I. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. napot megelőzően kerül sor. Fellebbezésének alátámasztásaként. A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. Határozata indokolása szerint. A támogatás megállapítása kérelemre indul. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. A jogosulatlanul igénybe vett. (Ket. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét.egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt. tv. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. A támogatás megállapítása iránti kérelmet .külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. melyben kérte az I.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. törzsanyag 89 . illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. A fellebbezést követően az ügyben II. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. napon. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is.Az I.

a törvényben meghatározott mértékig. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II.1994. fokú határozatban meg kellett állapítani. Alkalmazott jogszabály: . hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította.évi LXVI. amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. Jogellenes az a felszámolói magatartás. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem. A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat".

amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. Ernőné is élt.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. azonban ettől a szabálytól el lehet térni. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. hiszen tudomásuk volt arról. több mint elvárható lett volna.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. Így tehát okkal vélelmezhető. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. törzsanyag 91 . Megyei Bíróság 2006. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. évi XXXI. Nem maradt más jogi lehetőség. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. mint ahol K. Kitért a kereset arra is. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. melyben K. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. hogy felismerje: egy iskolázatlan. tv 19. K. mint bírósághoz fordulni. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. ötven százalékban rokkant. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. bírói jogorvoslat Az M. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. októberében hozott ítéletet az ügyben. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. Megyei Bíróságot.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. hogy az asszony munkával. Ettől eltérni akkor lehet. (1) 1997. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. Ernőné 2006. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon.” Keresetében kérte a N. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. hogy azt az asszony benyújtotta. községben élő K. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. hogy vizsgálja meg. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. Indoklásában kifejtette. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. így munkabérrel sem rendelkezik már. K. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. az önkormányzat az előző hat havi. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz.

annak jogkövetkezményei Sz. Döntéséről az I. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot. . miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót. fok által kiadott végzés alapján.) A Ket.az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. Az I. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak.ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. fokú hatóság.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása.Zrt. Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható.jogszabály nem zárja ki a módosítást. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. Az I. kifejezetten nem szól róla. ha . A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. . így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében.ügyészi óvás nyomán (feltéve. és . fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette. .az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert.a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. mint egy év telt el (kivéve. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. illetve visszavonáshoz. ha törvény eltérően rendelkezik). felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra.bár a Ket. . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. illetve visszavonást. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be).a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. . . fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. illetve visszavonás. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. . 1 2 3 92 törzsanyag . illetve visszavonása (elég lenne utalni. illetve visszavonást feltételhez köti. ebben kérte a II. amennyiben jogszabály a módosítást. város önkormányzatának adóhatósága D. . . azonban a II.a határozat közlésétől kevesebb. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. fokú hatóság útján értesítette az adózót. fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését.a döntés jogszabályt sért. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. Az adózó fellebbezett. azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. . vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg.néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. illetve –visszavonásnak.semmisségi ok alapján.

(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . h) a végrehajtási kifogást elbíráló. A Ket. Alapján 136. nem szabályozza) 104. tekintet nélkül arra. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. b) az eljárást megszüntető. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezés joga megilleti azt is. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. kivéve. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. a) az eljárást felfüggesztő. 137. (2) A felettes szerv. 139. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . hogy ki és milyen okból fellebbezett. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. §-ban biztosított jogával. i) az eljárási bírságot kiszabó. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. kivéve. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. akire a határozat rendelkezést tartalmaz. kijavítja vagy kiegészíti. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. d) a bevallás. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. 138. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. megváltoztatja vagy megsemmisíti. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító.

h./1. A II. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre. előfordulhat bármely ügycsoportban.KJE. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. 2006.160. 94 . fok eljárása furcsa.sz. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. 19. A jogeset igen bonyolult. 4. Ezzel összefüggésben a 2/2004.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3. pl. határozat L.old.gy.h. építésügyek.old 1471. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé. felvet több elvi jellegű kérdést is. 2005/1. elvi határozat. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját.B.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful