Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

annak jogkövetkezményei 92 . fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. a korábbi I. szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. jogorvoslat hivatalból. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. jóváhagyása.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

§. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá.§ (1) bekezdésének megsértése. törvény 111-114.§. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. hogy megértessék magukat vele. 33. használhatja az adott kisebbség nyelvét. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. évi XXXVIII. illetve a jogorvoslati eljárásban. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve.az adózás rendjéről szóló 2003. egyértelműen meghatározza. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye.az államháztartásról szóló 1992. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. 1 2 3 törzsanyag 4 . azzal. nemzetiségére. évi XCIII. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. Az a hivatkozása. a hatóság köteles gondoskodni arról. Minden további hivatkozása bőrszínére. a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. törvény 11/B §. és az ügyfél igazolta. 4. Azzal. hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét.§.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. 6.(Ket. a hatóságot megtévesztette. . . illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. Azzal. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény. évi XCII. teljesen jogszerűen járt el. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében.az illetékekről szóló 1990. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel.A Közigazgatási Eljárás . ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. törvény 4. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. elutasítja. Alkalmazott jogszabályok: . hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni. nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni.

Előfordulhatott volna azonban. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. az életkor. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. egy-egy adott szakterületen való jártasság. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. Ebben az esetben a megjelent. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. vagy idézésre jelent meg. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki.§(6)) törzsanyag 5 . az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt. azt is szemléltetni kívánja. hogy a megjelent személy ittas. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak. zihált. A mentők megérkezéséig. Többen kijelentették.F. (Ket. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri. valóban mintha ittas lett volna. hogy félnek tőle.15. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. „érezhetően bűzlik a szesztől. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. elolvasni már nem tudta. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. összefüggéstelenül motyog. hogy van-e olyan hozzátartozó. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti.c. Amennyiben ilyen személy nincs.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. és ha annak hiányát állapítja meg. az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. Az elvárhatóságot befolyásolja. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. illetve ügygondnok kirendelését kéri. fel kell függeszteni az eljárást. Feltette a kérdést. akkor annak eljárásképessé váláság. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt. de a vöröskeresztből azt vélte.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. Ekkor lépett be az iroda vezetője. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. vagy nem fellelhető. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg. ha a személyes eljárás nem előírt. P. iskolai végzettség.-né összefüggéstelenül hadart.§. Kérdéseikre válaszolni nem tud.) értesítése emberi kötelesség is. Lélegzetet nehezen vett.

A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. ahogy az adott helyzetben elvárható. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. illetve később kiderült. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. melyben kérte. intézkedett annak eltávolításáról. megtilthat. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt.§ (2) bekezdésére. 4. tájékozódott. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. hogy kié lett a gépkocsi. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak. hanem úgy járt el. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. hűtötték. látva.§. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. ez megtörtént. majd látva. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. hatálya alá tartozó kérdés. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. utasítást adott.§ (3). hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. 1 2 3 törzsanyag 6 . hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. 4. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. évi XXXI. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. Alkalmazott jogszabályok: . hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent.a tűzoltóságról szóló 1996. 7. hogy kié lehet a gépkocsi. kérelmében hivatkozott a Ket.A Közigazgatási Eljárás . az. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. nem a Ket. törvény 3. § e) pont.

29. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet). 125. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. amelyben kiemeli majd a Ket. székhelyén megjelentek. nyilvántartásokat.az egyszerűsített ellenőrzésről . rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. az előzetes értesítés mellőzése esetén. ha a bevallott adó -.többek között . 107. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. Ez azt jelentik. amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. könyveket.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: . .hatósági adómegállapítás esetén (Art. az igénybevett adómentesség. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. 93. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni.) 5. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták. § (1)). a megállapított adó. azonban jelezte. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. adókedvezmény.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. . az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . törzsanyag 7 . ha fennáll a veszélye annak.az Art. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. 93.a teljesség igénye nélkül . hogy mindenképpen jogorvoslattal él. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek. költségvetési támogatás alapja. § (2) bekezdés a) pontja 2005. vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003.bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. § (1)) . E szerint az adóhatóságot . törvény (Art.az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art.az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. egyéb iratokat megsemmisítik. szabályait kell alkalmazni. évi XCII. felsorolva azokat az okokat. 96. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. §). hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt. Egyebekben a Ket. hogy adóügyekben . Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. november 1-jétől úgy rendelkezik. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. §-át. Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. valamint szolgálati igazolványuk átadásával.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29.

ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint). három napon belül kell teljesíteni azzal. . – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. iktatási számát.az ügy tárgyát. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: . vagy ha az egyszerű megítélésű.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. évi XCII. illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. a helyi lapban stb. §. § (1). a tájékoztatást elektronikus úton. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást. törvény 5.az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. . a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. . ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. § (2). Ha a kérelem elektronikus úton érkezett. 93. ha ezt az ügyfél kéri. Az értesítés mellőzhető például.§. 96. . 125.A Közigazgatási Eljárás .Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.az adózás rendjéről szóló 2003. Alkalmazott jogszabályok: .§ (1). hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. az ügyintézési határidőről.az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. 107. További garanciális szabály. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. 1 2 3 törzsanyag 8 .

73. 11/B. évi XXXVIII.-et.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. erről hivatalból kell gondoskodni. akkor erről határozatot hoz. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. évi XCIII. lerontja. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni.” Az Áht. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg. törvény (a továbbiakban: Itv. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye. a hatóság pedig annak plusz 50. feltéve. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. törzsanyag 9 . (2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg. A kérelemnek megfelelő döntés született. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be.

évi CXL. 116. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. § és 16. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv.) rendelkezései szerint jár el.) 116. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható. úgy is megfogalmazható. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. illetve a Ket. törvény (Etv. törvény (Ket. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. évi C. b) gyakorolja . törvény (Hírköztv. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged.) 9. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására.) 9. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. mint egységet jelöli meg jogalanyként. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. §-ban meghatározott. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. évi C. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. A Ket. §)}. A Hírköztv. Megoldás: A kérdés. 115. illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. Ezen rendelkezés megszövegezésével. illetve döntését. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. 1 2 3 10 törzsanyag . valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság.A Közigazgatási Eljárás . az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. felügyeleti szervként a 107. A hatóság irányítását a Kormány. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű. A Ket. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. 23. Az ágazati törvény a hivatalt. ha jogszabály másként nem rendelkezik. 10.ha törvény másként nem rendelkezik . § (1) bekezdése szerint. 116. felügyeletét a miniszter látja el. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. és 108. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. 116. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását.

hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket. hiszen a 108. 116. amennyiben a Ket. 23.§ (2) bekezdésével összhangban. szabályai alól az Etv. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv. hatálya alá tartozó eljárás. felügyeletét a miniszter látja el. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is. A Ket. Ugyanis a feltéve. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . alkalmazása körében vizsgálni kell.-nek módja lenne eltérni. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi. mert ilyenkor mód van a Ket.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. amely. Az Etv. Az Etv. ami szintén megfelel a Ket. 9. bármely szabályától való eltérésre. Az Etv. rendelkezései szerint jár el. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni. 16. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja.-nek.§ (2) bekezdésének. 13. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. ami jelen esetben megtörtént. de meg nem engedve logikán haladva.

Jogszerű megoldás. 39. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976.például kisajátítási eljárásban . 39. több-. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait).A Közigazgatási Eljárás . Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. hogy valaki aláírása kimaradjon. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak. hogy a tárgyalások alkalmával. hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja.évi 24. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. akinek (akiknek) nyilatkozatát.tvr. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). így elkerülhető az az esetleges hiba. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja. a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén. ha a Ket. s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. 1 2 3 12 törzsanyag .Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. azt az azon az oldalon nyilatkozatot.tárgyalások alkalmával felvett.

ami az ápolásra szoruló személy érdeke is. ügyfélképesség Özv.B. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. (továbbiakban: Ket.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. 29.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. törzsanyag 13 . A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok. így az jogerőssé vált.17. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. illetve aláírását. akinek jogát. ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen. rendelet 6. tv. így a fellebbezéshez való jog is. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás.B. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II.) Korm. 2. arra hivatkozással hogy D. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. D. hogy legyen a kérelem benyújtásáról.) 15. (II. nem pedig az ápolási teendőket ellátó.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. mely alapján megállapítható. Az eljárás megindításáról szóló Ket. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél. hiszen a 32/1999. 29.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. évi CXL. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy. hogy tudomása kell. jogos érdekét az ügy érinti.

hogy eljárását minél előbb fejezze be. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. jogsegélyt problémájának megoldásához. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. aki azt tanácsolta neki. Figyelemmel arra. A Ket.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. ezek után tanácstalanságában. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására. szakszerű eljárásában türelemmel várt. jelezve. munkavégzés céljából. K. egy év időtartamra. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. 1 2 3 14 törzsanyag . hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. K. K. K. Tekintettel arra. magyarországi ismerőséhez fordult.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. K. Az nem vitás. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel.A Közigazgatási Eljárás . egyben türelmét kérte. hogy ugyanezt a jogát Németországban. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. K.-t értesítette. amikor a konzulátushoz fordult. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. telefonon keresztül. Álláspontunk szerint a Ket. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. Németországba kiérkezve. magyar állampolgár férjével. K. továbbá ellenőrzi. és a konzulátuson kérjen segítséget. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. azért. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. majd miután két hónapig nem történt semmi. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van. K. K. érvényesíthesse. hogy mit is tegyen. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. hogy a hatóság a mulasztást követően.

Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. évi LXXXIV. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. § (3) Jogszabály felhatalmazása. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. illetve konzuli szolgálat jár el. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. az Ötv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés. A családok támogatásáról szóló 1998. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat.

mert tisztázatlan. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. teljesítésére. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. hivatalból történő eljárás indítás. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. és addig eljárását felfüggesztette. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során.” Előadta továbbá. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie. Az alkalmazandó szabályok a következőek. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg.A Közigazgatási Eljárás . ajándékozási szerződéssel. 1 2 3 16 törzsanyag . hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. V. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. tekintettel arra. hatóságok egymás közötti kapcsolata. Egyrészt. az adóhatóság felszólította. cselekvőképesség. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. másrészt azokat a szerződéseket. F-né adózót. melyet ügyvéd ellenjegyzett.

hogy szemmel látható. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. Ugyanis nem arról van szó. nincs eljárási képessége. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. azonban egyértelmű. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. hogy írni nem tud. –nak mindkét karja csonkolt. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. Z. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. az 1959. Z. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. Z fővárosi lakos. tehát nem kell különösebb szakvélemény. Igaz. Az ügy más oldalról megvizsgálva. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. gyámhatóság megtegye. ezért részére gondnokot kell kirendelni. A hatóság ügyintézője K. a Ptk. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. hogy K. hanem az a fizikai képessége. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. Erre vonatkozóan a Ket. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd.§-a rendelkezik. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. ha ezt K. A megtagadás indokául azt hozta fel. hogy a hatóság. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. K. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. nem is tartalmaz szabályokat. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. hiányzik. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. illetve. A képviselet szabályairól a Ket. Összefoglalva azért. törzsanyag 17 . a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. megállapítás ahhoz. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. Z. Z. lássa el a névírói teendőket. nem kívánja. azok is elláthatják a névírói teendőket. évi IV. 40. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. és kérte. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. illetve könyöktől felfelé csonkolt.

hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele.43.(9)(10) bekezdéseire. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. mely telepengedély köteles. Hivatkozott a Ket. sem a polgármesternek a befolyásától. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. Az első kérdés hogy a választott vezető. fokú hatóság felettes szervéhez. Az ügyfél bírósághoz fordult. a polgármesterrel.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben. Az eljárás megkezdésekor a kft. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. hogy kéri másik hatóság kijelölését. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította.§. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani.A Közigazgatási Eljárás . a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni. A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette. 42. A képviselet szabályairól a Ket. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. kérelmében előadta. ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. Az ügyfél hivatkozása hibás.§-a rendelkezik. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. 1 2 3 18 törzsanyag .

hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. részletesen lásd ezt a Ket. 41. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. Kezdeményezésének indokául előadta. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. hivatkozott arra. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. 1968. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. rendelet a hatósági közvetítőkről 1. hogy a választókörzetébe tartozó L. de elhárította a képviselő ajánlatát. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt. hogy a képviselő. a jogszabályokban meghatározott jogaikról.) Korm. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. A képviselő a polgármesterhez fordult. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni. törvény 25. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. 41. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. majd az alábbiakban látjuk. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. a döntés várható időpontjáról.u.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . 2. aki azzal hárította el az ajánlatot. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. és d) igazolja. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban.X. A Ket. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni. a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. Az építéshatóság vezetője megköszönte. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. aki a) büntetlen előéletű. cikkében meghatározott családtagja.41-51. aki közigazgatási szakvizsgával. azzal. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló. ha a szanálási eljárásban. jelentős hányaduk beteg. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. hogy amire a képviselő gondol. (IX. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. Az életben gyakran előfordul. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. évi XXIII. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. stb. 9. Való igaz. „magánemberként” megjegyezte. közvetít a hatóság és az ügyfelek. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. hogy letette az 1. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. illetve az ellenérdekű ügyfelek között.§-ban. életszerű”.

.

M. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. szemben a korábbi Áe. M. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása. illetve a foglalkoztatójának székhelye. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. 38.K. illetékességgel. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. azonos hatáskörű hatóságnál. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. szabályozással. chernelházadamonyai állandó lakos. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket. azzal a különbséggel. annak ellenére. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét. felesége ettől elzárkózott. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”.K.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. lakcíme. M.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. törzsanyag 21 . hatáskör.K. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez.K. figyelemmel arra. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. illetékesség megállapítása M. Az áttételre viszont a Ket. 5 napos határidőt állapított meg. telephelye szerinti székhelyű.K. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. 22. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel.§ (2) bekezdésével.

Ket. az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével . rendelkezése között nincs összeütközés. valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról. zaj keltésével.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. és az Ümr. november 1. 172. 6. az eljárás megindítása előtt beszerzett. § (3) bekezdései a Ket. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. 22. s az egyéb feltételek is teljesülnek . új szabályait nem kell alkalmazni. Ezzel biztosítani lehet. füst kibocsátásával vagy egyéb módon . § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. hogy az esetleges zavaró (zaj. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. Ehhez kapcsolódik a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás. hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal. §-ának (3) bekezdése. A Ket.22.) Korm.pl. § (5) bekezdése a Ket. A Ket. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. amennyiben a hatósági. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . A 2005. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. A Ket. § (4) 18.kell meggyőződni arról. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. 44. 1 2 3 22 törzsanyag . bűz okozásával. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által. bűz stb.a domborzati viszonyok. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. Az Ümr. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. 15. így a Ket.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . amely felhatalmazást ad arra. rendelet (továbbiakban: Ümr. (I. 29. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. sem védőzónákkal. 44. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt.) Korm. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal.az egyéb feltételek megléte esetén . hanem minden esetben a helyszínen . hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. 11. § (4) (6). az ügyfél által beszerzett.) Kormányrendelet a 6. (I. (VI. 17.

Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését.közízlést sértenek. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést. Nincs akadálya annak. ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. kivéve. A Ket. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. 101. törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 . Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak. vagy megtiltson olyan cselekményeket. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást.különösen vendéglátó üzlet esetében . sem attól. amelyek . hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség. illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát.

hogy a jegyző házasságukat. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. melynek lényege az volt. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. hogy addigi züllött. következésképp megállapítható. által bevezetett új jogintézmények között a 30. Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották.az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. ha . bontsa fel. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség. Furcsa kérésük indokául azt adták elő. . A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül.lehetetlen teljesítésére irányult. másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni. Konkrét ügyben a KEt. novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. . és a kérelem áttételének nincs helye.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. hogy a kérés – közigazgatási úton . majd őket ismételten „adja össze”. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. 1 2 3 24 törzsanyag .

A Ket. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti. (1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket. 5. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt.§. és nem vizsgálta azt. Az Art.§ törzsanyag 25 . mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza.§. hanem hatóságként jelent meg. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította. pontjára és az Art.§.§.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. mert automatikusan a Ket.tv. azzal az indokolással. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. 124. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként.évi XCII.-hoz). Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó. 13.§. 124. 81. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. hogy a Ket. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül. (2) bekezdés b. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie. 81.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. 1 2 3 26 törzsanyag . Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is. mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés. való igaz. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. A Ket. 44. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. 44. az ügy tárgyára vonatkozó”. 44. a Ket. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. § (2) bekezdése. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát.

továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség.§ (2) bek. 83.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. hogy egy ingatlanról kiállított adó. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. 84. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. tekintettel arra. Bár a kérdésből nem derült ki. A Ket. 83. A jogszerűtlenül kiállított adó.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. és a Ket. polgári jogi jogviszonyról lévén szó).§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait. ha az adó. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. ha ezt jogszabály előírja.). tény állapot igazolását kéri. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő. ha a) kiadása jogszabályba ütközik.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. 84. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. évi XCIII. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. amelyben a hatóság . Vélelmezzük. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani. törvény 101. mivel az ingatlanra. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték). így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. vagy valótlan adat. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel. 105. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül.és értékbizonyítványban foglaltak ellen. törzsanyag 27 . vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető. mert az illetékekről szóló 1990. hogy az adó. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. hogy a Ket. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat.§ (6) bek. A 84. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar.és értékbizonyítvány kiállítását. Ezen ügyben a Ket. A Ket. 82. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. mely kérelmet az eljáró a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma.

A bizottság döntését azzal indokolta. 14.dr.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. Az Ötv.B. 12. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. város önkormányzatának szociális bizottsága. kérdésének lényege a követező volt A Ket. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása. törvény 1 2 3 28 törzsanyag . önkormányzati hatósági ügyben eljárva. 42. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell.C. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. §-ai az irányadók. döntéshozatali eljárására az Ötv.évi LXV. §. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. Az önkormányzati feladat.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását. elutasította özv. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. 8. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület. Alkalmazott jogszabály: . A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz.a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Az önkormányzat működésére.és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. §-18.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is.).§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat. 69. végzés tervezetbe. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. város településfejlesztési bizottsága illetve.§. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit. engedélyezésének feltételeit.és kivonat készítés. A kérdés szerinti 69. a Ket. A Ket. mind a jegyző elutasította. 68. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra.§ (6) bek. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe.§-ának (6) bekezdése nem a 68.nem ügyféli pozícióban levők részére A. A Ket. védett adatokba stb. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket. 68. törzsanyag 29 .§. épületek körét. továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést. szerinti adatokba. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását. vagy a képviselő-testület tagjai sem. A 69. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. A 69. Ket. védetté nyilvánított területek. Ezért szükséges annak minősítése. másolat. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire. kérdésben hivatkozott 69. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok.

ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. hogy a hatóság a Ket. amit tudnia kell. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. kérheti adatainak zárt kezelését. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban. Ha a tanú valószínűsíti.G. . tanú képviselete B. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. 48. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható.a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. Egyben felhívta a tanúként idézett B. 1 2 3 30 törzsanyag .G. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. Ezt a következők biztosíthatják: . védett tanú. körülményt illetően. aki azt állította magáról. szabályszerűen megidézett tanú. miszerint ha személye ismertté válik. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. 46. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. illetve mások elmondása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. . hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen.-t hogy támassza alá állítását. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat. amelyeket saját észlelése. arra azonban lehetőség van. A Ket. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte.

a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. illetve határozatokat még az Áe. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. hogy a Ket. 30. ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet. alapján hozták. alapján hozták.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. márpedig a Ket. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. hogy a korábbi határozatot. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. ha előzőleg már a Ket. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. törzsanyag 31 . tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. 30. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának.

külön jogszabályok alapján . Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat. törvény 20. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek.a változtatási tilalom kivételével .kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni. 20. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. 11. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz.történő . működő ingatlan tulajdonosokat. illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek.. hogyan „tájékoztatja” az érintetteket.) KTM rendelet 1.elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes .§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az .a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. 1 2 3 32 törzsanyag . határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett. évi LXXVIII. illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997.§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F. (II. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen.

állapít meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. amikor a Ket. 98.(2005. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni. A Ket. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. az eljárást megszüntető. 11. 109. mint döntéshozatali forma és az Ötv. törvény 336. de az szerepel a Ket. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. 12. a kizárás szabályozása). Többekben felvetődött hogy a Ket. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését. amelyeket az Ötv. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. törzsanyag 33 . Kérdésként merült fel. rendelkezései között. által nevesített végzés. Az Ötv. mert ugyan az Ötv. (pl. mint döntési formát. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. nem nevesíti a végzést.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. évi LXXXIII. Az Ötv. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel.-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang.§). Az Ötv. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet.

környezettanulmány felvételére vonatkozó. önkormányzati szervnél van). illetve irataiból szerezhető meg. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. törvény 107. vagy onnan szerezhető be. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. 1 2 3 34 törzsanyag . amely a megkeresett hatóságnál ( állami.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. környezettanulmányt készít. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni. 26. Kérdés. évi XXXI. évi XXXI. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. törvény a leltározási. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. vagy bárhova. 1 2 3 38 törzsanyag . települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. A polgármester 10.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. mint a polgári védelem helyi szerve. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. Tekintve. használójának feladata. hogy a településen zömmel idősek. mert úgy érzik. járdák találhatóak. az életben maradás feltételeinek biztosítása. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. a honvédelmi kötelezettség része. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. a gyakorlat célja. feladat. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. hogy az átereszek gyomtalanítását. de többen jelezték. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. tisztántartását végezzék el. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. sulykolása. jó karbantartása. Ezek után a községi jegyző. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta. község belterületén már jórészt portalanított utak. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. amelynek célja a fegyveres összeütközés. valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. nyugdíjasok élnek. azért nem jöhet szóba. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. A másik lehetőség. nem rendelkezett. jó karban tartását.és intézkedési rendszer. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. úgy vélte. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. illetőleg a területi. rendeltetésszerű joggyakorlás H. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet.

a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.a 20.A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .§(4) A hatóságtól . § (3) bekezdésében foglalt kivétellel . és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie. az kifejezetten előnyös.

ugyancsak nem volt helytálló. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni.. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. g) a kérelem tartalmából megállapítható. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. vonatkozó szabályai a következők: 30. 1 2 3 40 törzsanyag . hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. 2006. továbbá azt is beleírta végzésébe. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. hogy az ügy nem hatósági ügy. és újrafelvételnek nincs helye. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. és a kérelem elkésett. A Ket. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. melyben azt kérte az adóhatósághoz. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. és a kérelem áttételének nincs helye. végzésének indokolásában hivatkozott arra.

-né és P. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. 32. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. melyet szóban terjesztettek elő. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt.§. 12. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. s annak a pernek mi lett az eredménye. valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján.M. A Ket.B.§ (3). A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. 2004. de kérésük nem teljesíthető. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. A társasházakról szóló 1997. s hogy azt később érvénytelenítették-e. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. törvény 12. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál. Kérésüket.) 12. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. azt felveszi. és bejelentették az építési hatóságnál. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. A Ttv. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. évi CXL. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. évi CLVII. A társasházi döntés. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. Törvényszöveg környezetéből) 32. jegyzőkönyvezték. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. amikor megjelent a hatóságnál H. a hatóság az eljárást felfüggeszti. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. törvény 32.§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. 12.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. A döntéshez elsősorban a Ttv. évi CLVII. Tekintettel arra. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. törzsanyag 41 . hogy a közgyűlés határozatát. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. hogy a Ttv. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. 12. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához.§)]. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye. törvény (a továbbiakban: Ttv. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.

A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. a hatóság az eljárást megszünteti. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 1 2 3 42 törzsanyag . Ennek ellenére I. Fellebbezési kérelmében előadta. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. I. Fellebbezését elutasították. ha a) azt jogszabály nem zárja ki. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. a hatóság az eljárást felfüggeszti. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. Hivatkozott arra. kiegészíti. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. fellebbezni bármely okból lehet. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik.Sz. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. fellebbezés. nem hivatásszerűen. hivatkozva arra. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. és kötelezték annak leadására. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel.Sz. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. az alábbiak szerint rendezi. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. bírói út igénybevétele I. kivéve. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse.Sz. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. Egy sajnálatos baleset következtében I. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Az eljárás felfüggesztése 32. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. módosítja vagy visszavonja. keresetet nyújtott be a bírósághoz.Sz.

ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. akikkel az elsőfokú döntést közölték.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. törzsanyag 43 . ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. bevonásának. az elsőfokú döntést megsemmisíti. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. 105. §-ban biztosított jogával.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. rendelet 12. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004. megváltoztatja vagy megsemmisíti. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet.)BM. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. (5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. (3) A lőfegyver. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.31. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. § (1) A lőfegyvertartási engedély . értékesítésének. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges.(VIII. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez. 13.

16. (2) A lőfegyver. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. lőszert (töltényt) megsemmisítheti. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett .és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. 17.lőszerek. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 19. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. § (1) A talált lőfegyvert. (3) A lőfegyver. § (1) A lőfegyver. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. 15. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. és az arra jogosult a lőfegyvert. a 14. (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. kezdeményezheti annak hatástalanítását. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. szervezetnek történő elidegenítését. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.kérheti a lőfegyver. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. a 14. 22/1991. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. (XI. kezdeményezheti annak hatástalanítását. gáz. a Vizsgálóhoz történő szállításáért.a felmerült költségek levonása után . (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül . vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre. A fegyver. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. A lőfegyver. illetve a jogutód kérheti a lőfegyver. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el. lőszer (töltény) tulajdonosa. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. örököse köteles megfizetni.és Lőszervizsgáló Kft.) NM rendelet a kézi lőfegyverek. a lőfegyver-kereskedő halála. szervezetnek történő elidegenítését.a tulajdonos részére ki kell fizetni. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának. 18. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért.

(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5. 11.már alkalmasnak minősítette. illetőleg pszichológus. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . 31.az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot .mindkét alkalmassági kategória esetében . Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli. A tények ismeretében. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon .a II. aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. illetőleg .az Országos Ideg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv . (III.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja. 12. hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény.ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték .és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt .) EüM rendelet 13. A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben . § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos.ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be . amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be. és megvárja az orvosszakértői véleményt.az általa vizsgált szempontok szerint . mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel. 10. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. vagy ha már arról határozatot bocsátott ki.mindkét alkalmassági csoport tekintetében . másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.

akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke.G. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja.R. érvényessége.azt jogszabály lehetővé teszi. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. Az adótartozás összege tisztázott volt. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. megtámadása Az M. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül.T. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. Hivatkozott arra. hogyha az adóhatóság és ő. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. illetve amikor tapasztalta. a településfejlesztés és településrendezés körében. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. Ez a tény arra bátorította az adózót. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége. Törvényben. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. A hatósági szerződés akkor köthető. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat. az ingatlan tulajdonjoga nem. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt. 1 2 3 46 törzsanyag . továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása. melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára. Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását. és példaértékű lenne. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. ha . A hatósági szerződés alapvető jellemzője. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését.a szerződést írásba foglalják. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. a kisajátításban. emellett az sem volt megállapítható. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. . hogy arra a következtetésre jusson.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása.

Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni. mint általában a szerződések. hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: . vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről. Az Art. hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. a felek akaratából módosítható. . amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható. ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz.évi XCII. . illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter. . figyelembe véve az addigi teljesítést. ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti.az adózás rendjéről szóló 2003.egyezséget köthet.a hatóság. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel. Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157. A szerződés. 35. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: . akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. ha: .a kikiáltási árnak megfelelő értékben .törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 . Szerint az adózó egyezségi.a felhívás eredménytelensége esetén. Előfordulhat. illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: . a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. Város Polgármestere 2004. hogy az Önk. Hivatkozott arra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás.) 30. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására. törvény (a továbbiakban: Pp. hogy az Önk. 10.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. azt a közterület-használat engedélyezéséről.) 26. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. hogy az Önk. Kifogásolta.-i Á. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. azzal. r.) 10. A felperes keresetében az alperes határozatának . amelyben annak. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. utca sarkán található közterületre. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége. 1 2 3 48 törzsanyag .§ (1) bekezdésébe. B. r. valamint az alperes és B. Kifejtette. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. Kérte továbbá annak megállapítását.hatályon kívül helyezését kérte. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni.) Ök. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített. r. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. r. évi III. hogy nem tisztázott. város rendezési tervéből megállapítható. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. (XII. illetve a használati díj egy részének törléséről. számú rendelet (a továbbiakban: Önk. ítélete az 1952. évi LXXVIII. Kifejtette. Hangsúlyozta. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani.D. törvény (a továbbiakban: Éptv.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók.) 206.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető. hivatkozással arra. összeférhetetlenség. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. vendéglátóegység elhelyezésére. utca . Hangsúlyozta. Hangsúlyozta. se nem haszonélvezője. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. hogy mind a perbeli közterület. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik. Előadta. amelyre 1989. évi IV. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. 30. amely érinti a felperes által használt közterületet is. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. törvény (a továbbiakban: Áe. az építési engedélyről. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. Kifogásolta. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. hogy az Éptv. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül. 1. semmisség A felperes 1989. Az ítélet indokolása szerint B.az elsőfokú határozatra kiterjedő . A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

B. Az Éptv. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. amikor az alperesi határozatot . az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására. a felügyeleti szerv . Az Éptv. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. Város Polgármestere határozatának az a része. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta.helyreállítani [Önk. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. r. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően .121.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. Az alperes tehát jogszerűen járt el. ha az engedély érvényét veszti. r. 13. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta. A Ket. illetve az alperes képviselő-testülete . hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos. hogy az alperes. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.kérelemre vagy hivatalból . 10. 30. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára.mint elsőfokú szerv -.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása. a helyi közutak és közterületek fenntartása.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. Általános elv. A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. r.jogszerűen járt el. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg.§ (1) és (4) bekezdése]. és előírja az eredeti állapot helyreállítását.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. szabályait alkalmazta. r. A 8. továbbá az épület elbontására kötelezte. hogy a közterület használata közérdekből.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. r. 34. r. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget. A helyi önkormányzatokról szóló 1990.soron kívül. kihirdetése napján hatályba lépett.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk. 52. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. Egyrészt az Önk. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált. A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. Az Éptv. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. évi LXV. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett. törvény 1. Az 1. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot . Az Önk.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. kártalanítási igény nélkül megszüntethető.és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. oly módon.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. a település-rendezés. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.mint másodfokú szerv .§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. A Ket. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 . illetve. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. 10. Az Önk. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester .minden kártalanítási igény nélkül . haszonélvezőjére vonatkozik. 20.

1 2 3 50 törzsanyag .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés.részben hatályon kívül helyezte. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem. évi LXXVIII. az alperes határozatát . 52. és a Pp.§.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott. Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. 34.§). a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. 30. tv.§.§. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el. 13. 275.az elsőfokú határozatra kiterjedően . A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör.

amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége.2005. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. (kiemelés a Ket. lista alapján hozta meg. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. számában. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. módosításához. amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.-ben definiált fogalma az Áe. 15. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. amely egyértelműen kimondja. helyesen. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. illetve ügygondnok kirendelését kéri. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . A Ket. Egyes. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek). szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). amely. és ha annak hiányát állapítja meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr. július 16-án közzétett. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. akinek (amelynek) jogát. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon.-ben is szerepel. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. Az ügyfél fogalmát a Ket. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. amelynek feladatkörét az ügy érinti.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést). illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. Az Áe.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. kibővített ügy fogalmára.

1 2 3 52 törzsanyag . Nemcsak a Ket. A cég munkalehetőséget. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . városát alkalmasnak látták. ügyfélképesség. egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni.) szabályainak semmibe vételét mutatja. hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. illetve telephelyet keres. ő azonban ezt azzal hárította el. hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. melyek a cég beruházását érintenék. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. annak ellenére. kijelentette ő nem tehet semmit. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület.tv. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. Ekkor a jegyzőhöz fordultak.évi LXV. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. hanem az önkormányzati törvény (1990. mind a jegyző. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd. alkalmas arra. hogy ott cégüket letelepítsék. hogy azokat az ingatlanokat. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. de jelenleg magánkézben vannak. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. A tulajdonosok tiltakozása során. kártérítési kötelem V. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. továbbá az önkormányzat segítségét abban. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet. valamint infrastruktúrása okán is arra. és határozatot adott. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. felettes hatóság intézkedési kötelme. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. közlekedési adottságai. hogy a testület hozta meg a döntést. amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat. A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. akiknek már a testületi ülésen is . másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. mely szerint: . Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. Magyarországi képviselője. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna.a BDWG Ltd.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás.a tájékoztatáshoz való jog. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. károkozás. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat.

alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. az Ötv. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. továbbá ellenőrzi. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. Ezt is biztosítandó. de az ügy nem vonható el. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (Az Áe. itt csak az a megoldás lehetséges. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. a Ket. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. az Áe. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. hatósági nyilvántartás vezetéssel. A Ket. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. A hatóság mulasztása A Ket. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. és az új. szabályainál részletesebb szabályokat. Felvetődik továbbá az a kérdés. jogszabály úgy rendelkezhet. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. de koncepcionálisan nem változtatja meg. hogy a hatóság a mulasztást követően.

.

A II.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III.-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. az eredeti állapot helyreállítását. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. hogy bírói keresettel élt. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. A Kft. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. önkormányzat illetékességi területén. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet. Elemezze jogilag a Kft.M. a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével. A jogellenes működés során egyebek mellett. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. 110. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. törzsanyag 55 . A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. A hatóságok. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. miután a Ket.N. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. álláspontját! Megoldás: A Ket. bírósághoz fordult jogorvoslatért. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.T. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését.

143. törvény (a továbbiakban: Pp.§. 14.) 330-332. illetőleg foganatosító szerv.§.II.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. törvény (a továbbiakban: Áe.332. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta.évi CXL. II.§. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. április 7-én kiadott KK. § (1)-(3) bekezdései. 2004. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Bszi. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp. november 1.. 14. 14. Indokolás: I. törvény (a továbbiakban: Art. 2. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első. 160.) 72. törvény (a továbbiakban: Ket. évi III. 2/2006. 127-128. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. indokolással ellátott végzésben dönthet. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt. III. sz. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését.§ (3) bekezdése.) 29. Időközben. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp. 330-332.§. 14. illetve. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. 148-149. hogy az 1994.14. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható.§. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. §-ain alapult. évi IV. törvény 47. Sz. 145.§. évi CXL. sz. 31. jogegységi határozatot: 1. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. sz. 110. állásfoglalása (a továbbiakban: KK. évi XX. 101. 2.§ (4) bekezdése.sz. 1 2 3 56 törzsanyag . 109. ezért szükséges a KK. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. (Ket. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952. sz. 332.II. 85. 104. 63. Kj. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe. 2005.§ (2) bekezdése). állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható. § (1) bekezdés a) pontja. a 2003. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart. Art. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. és a törvényben meghatározott esetben azt is. évi LXVI.) és a Pp.. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján.§.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. §-ai is módosultak.§. 332. törvény 110.§ (1)-(2) bekezdései). november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 3. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. állásfoglalás az 1957. A 2005. § (3) bekezdésében.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. 85.hivatalból vagy kérelemre . sz. a Ket. vagy felettes szerve . (Áe.§) A KK. Pp. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta.§.

Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 .dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. 324. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák. 2005. A Ket. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.91. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. 130. A Ket. 2005. II. § (4) bekezdése szabályozza. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi. évi LXXXV. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. 148. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. (Ket. IV. 86. 3.) 4. Az Art. § (3) bekezdése értelmében. pontja. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. 98. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. illetve 94/H. törvény 1-47. 189. vagy adót.az Áe. évi XCI. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . ezeket az eseteket a Ket.. hatálybalépésével az Áe. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. szabályai is módosultak. (Ket. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. törvény (a továbbiakban: Art. napjáig hatályos Pp. § (5) bekezdése. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban . 98. § (1) bekezdése. 127. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. 14. adóügyekben az Áe. törvény 12. § (4) bekezdése. 330. A Ket. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . sz. november 1. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. 110. (Pp. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni. 332. § 1-4.I. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik.I. 148. 104. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. A Ket.hivatalból és kérelemre is . ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. rendelkezéseit kell alkalmazni. hatályát vesztette. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. évi XVII. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. I. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. 173. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. akár kérelemre elrendelhette. § (1)-(3) bekezdése. és a Pp.§ (1) bekezdése. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. 110. A 148. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. adófizetési kötelezettséget. ha az arra okot adó körülmény megszűnt. § (1) bekezdése . ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. § (1)-(3) bekezdése. Pp. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK.§) A 2005. §) A Ket. A Ket. (Art.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990.kimondta. az Art.I. (Ket. hogy ha az Art. a bíróságnak a végzését indokolnia kell. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. 101. 109.

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. 143. Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel. 148. Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. § (1) bekezdése akként rendelkezik. ezeket az Art. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. 110. adófizetési kötelezettséget. 143. 5.az ügy érdemében hozott . IV. 145. továbbá.részeit támadja-e. § (1) bekezdésében foglaltakra is. 160. illetőleg azt. vagy adót. a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. vagy sem. arról végzésben kell döntenie. 127. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap.eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. 101. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. a Ket. §.a Ket. §. 128. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából.a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. §-ában és az Art. 332. november 1. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. szabályait kell alkalmazni. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. Az adóhatóság az adós kérelmére. illetve folytattae tovább (Ket. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást.II.II.határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. § (3) bekezdése értelmében. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell. 110. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló . illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. ha erre törvény felhatalmazást ad. illetve hogy a közigazgatási szerv. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. 332. 1 2 3 58 törzsanyag . § (3) bekezdésében. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. II. az Art. §. 13. 332. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell.II. a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra. § (2) bekezdése) . § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős . Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség.. Az Art. §.. vagy a Pp. vagy végzésnek. 148. 2. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. fellebbezésre való kioktatást. § (1) bekezdése). hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. 332. vagy sem. 145. és a Pp. § (4) bekezdése. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e.II. 143. 160. napjától hatályos Pp. rendelkezéseiből következik.II.kérelemre bármikor elrendelheti. §.kizárólag kérelemre lefolytatható . hogy ha az Art. § (2) bekezdése). Egyéb esetben a Pp. §. az erre nyitva álló határidő a Pp.§. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . A Ket. (1) bekezdése). § (4) bekezdése). 149.II. Art. hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket.§ 104.§ (3) bekezdése. 143. figyelemmel kell lennie a Pp. 110. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.II. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. § (4) bekezdése). A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. 160. § (3) bekezdésében. 332. 109-110. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz. az adóügyekben . kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. § (2) bekezdése).mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. A 2005.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel .II. II.

A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. Az Art. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. 110. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art. 212. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő. 14.vagy a Pp. tényeket. II. sz. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. és határozatát a Bszi. ezért a Pp. (5) bekezdés a)-b) pontja). Mindazokban az ügyekben. (Pl. 105. § (1) és (2) bekezdése értelmében .a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható.II. 27. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. a fél által előadott okot.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket.II. A Bszi. 14. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó. a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala.: Ket. 148. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. mivel ez a Pp. a végrehajtható okiratokra. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni. adatokat. a fellebbezésre. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt. (4) bekezdés c) pontja. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. §) .a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. körülményeket igazolja. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 .a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. §. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art. amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. és a kérelemben előadott okokat. Ennek közzétételétől a KK. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek. 160. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul.II. 332. (1) bekezdés a)-b) pontja. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. 143. illetve ha köztudomásúak. 5. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . körülményt is. sz. 32. a bírósági felülvizsgálatra.

adat vagy bizonyíték. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. A hat hónapos határidő jogvesztő. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap.az újonnan felmerült lényeges tény. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található. adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása). ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. hanem a Pp. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot. tekintettel arra.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. ennek során kiderült. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. de felhívta az ügyfél figyelmét. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. 2003.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely. és . napon. évi CXXVII. adatról vagy más bizonyítékról. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. ha . A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt. és . hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. adatról vagy más bizonyítékról. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. a határozat meghozatala előtt már meglevő.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult.

oly módon. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. amely az első fokú határozatot hozta.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket.az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. . főszabályától eltérően megállapított. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. kimondja. adatra. vagy 2 . A Ket.az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. tehát abban az esetben is. Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény. . elfogadva.jogerős határozatát visszavonja. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. . a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul. A törvény meghatározza mindazon eseteket. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. Erre figyelemmel a Ket. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult. ha az újonnan ismertté vált tény. a Ket. ha . hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. Pontos megjelölését lásd az 1. vagy más bizonyítékra alapozza.jogerős határozatát módosítja. a következő határozatokat hozhatja meg: . alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is. . legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani. hivatkozás alatt. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. vagy ha ez kizárt. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. . E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . vagy . ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs).azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt. az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja.

112. 29. továbbá kiegészült a 48/A. A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48. évi CXXVII. évi XCII. § (2) bekezdésének b) pontja. Ennek alapján az Art. hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. § (2)-(4) bekezdése]. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók.az újrafelvételi eljárásra [Ket. szerint nem eljárást megszüntető ok.jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. Másfelől az Art.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében . Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén. jelentős mértékben bővíti . §-al.az adózás rendjéről szóló 2003. hanem ki kellett zárni. §] Alkalmazott jogszabályok: .tételesen felsorolja a Ket. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket.a méltányossági eljárásra [Ket. § (9) bekezdése]. azon szabályait. 5.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. § (2) bekezdése . melyek vonatkozásában a Ket. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . amely felülírja a Ket. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó.§ 1 2 3 62 törzsanyag . törvény 48. míg a Ket.a kivett eljárások körét. illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket. Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). az Áe. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. szabályai alapján annak minősül). rendelkezései közé (pl. §]. újrafelvételi eljárás). melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez. évi CXXVII. (Ilyen pl. a Ket. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art./A §. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni.. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. törvény 5.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. az a rendelkezés. .valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . 36. egyes.-nek . stb. . illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. § (2) bekezdésének b) pontja].az adatok igazolására [Ket. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek. hogy a Ket. 113. 13. illetőleg . vagy a méltányossági eljárásra.-ben nem szabályozott. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát. olyan rendelkezéseit.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette. .

fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. Egyebekben a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. évi XCII. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. 31. § (6) bekezdésében foglaltakat. A Ket. §. úgy az eljárást megszünteti-e. Alkalmazandó jogszabály: . Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság.§ (6). mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. fokú hatóság erről is tájékoztassa. törvény 120. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. törvény 120. 95. VII. (2) bekezdése alapján a Ket. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik. törzsanyag 63 . Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. hogy a felhívásban az ügyfelet a II.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be. ezért célszerűnek tartjuk. A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. I-IV. §.

§-ra hivatkozva.d. A 100. A Ket. A törvény kimondja.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V.I. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. amelyek tekintetében a 113. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.§ szerint nincs helye fellebbezésnek ….§-ában szabályozott méltányossági eljárással.. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. További előfeltétel. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. További feltétel. Alapfeltétel. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. 1 2 3 64 törzsanyag . 113. 100. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett. Ehhez vizsgálni kell. továbbá az ügyfelet érintő. 100. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön. és nem azonos a Ket. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki.§ d. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el.) pontja a Ket. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül. A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el. A hatóságnak elemeznie kell. város önkormányzatánál.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. Időbeli korlátként a törvény meghatározza. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. ha a következő feltételek együttesen fennállnak. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak. 113.

fellebbezési jogáról lemond. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza.§. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. erre azt a választ kapta. Mindebből az következik. fellebbezett a döntés ellen.F. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. A 128. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz. Hivatkozott arra. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. . a hatóság döntése jogerős. ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja.F. törzsanyag 65 . ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be.F. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette. M. 99. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében.§. M. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik.

vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján.§ (1) Szakértőként nem járhat el az. Ket. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség .Szakértő kirendelése (58.Gy. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki. akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn. 1 2 3 66 törzsanyag .) Annak ellenére. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult.59.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések . hivatalból visszavonja. aki tanúként nem hallgatható meg. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S.megfontolandó lett volna.

ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. Kavicskitermelést folytat. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. Közérdekű célok.évi 24. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. a kisajátítás módja Tvr. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges . nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. közgyűjteményi. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. oktatási. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták. 4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. törzsanyag 67 .és községrendezés. h) közcélú erőmű létesítése. igazgatási. közművelődési. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. Ebből a legsúlyosabb. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. g) posta és távközlés. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. b) város.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. közút funkciót töltöttek be.tvr. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. A felügyeleti hatóság döntése alapos. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. eljárás jogellenes megindítása esetén H. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. d) bányászat. Kérelmében arra hivatkozott.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. melynek érdekében lehetséges kisajátítás. f) közlekedés. Bányászati Rt. e) honvédelem. i) vízgazdálkodás. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. község polgármesterét. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz.azonnali. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. ha a létesítés. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. 1. hivatkozott arra.

s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére.ha törvény másként nem rendelkezik . illetve döntését. Tvr. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. Az azonos célra irányuló.tvr. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. ha a védelem másként nem biztosítható. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. b) gyakorolja . és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.a kisajátításról szóló 1976. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. l) műemlékvédelem és természetvédelem. gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. m) véderdő telepítése. b) semmisségi ok esetén a 121. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. t) szénhidrogén-szállító. 68 törzsanyag . § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. ha a létesítés másként nem biztosítható. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: .évi 24. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket. és a feltétel nem áll fenn. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. évi XXXII. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. 18. c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. törvény 17.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. ha az másképpen nem biztosítható. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.

továbbá azokat az okiratokat. mind a jegyző eljárását. illetve fokozatosan megteremthetők. az XY. az iskolaszék feladatát nem látja el. középiskola. foglalkozási. Mindezek mellett az is kiderült. ha az óvoda. Ügyészi óvás nem lehetséges. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. kérve. Alapfokú művészetoktatási intézmény. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. szakiskola.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. (4) A jegyző.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. Az engedély akkor adható ki. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. hogy a működés megkezdéséhez. amelyekből megállapítható. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. A Ket. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. indokul azt hozta. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. jogorvoslat hivatalból. mert a döntés nem jogerős. b) nem rendelkezik . hatósági ellenőrzés Gy. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. illetve pedagógiai programját. E döntés ellen az iskola nem. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A jegyző. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. törzsanyag 69 . erdei iskola) beszedett pénzekkel.

az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. (8) Ha a jegyző. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . a közerkölcsöt sérti. megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző.nem önkormányzati . A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. 1 2 3 70 törzsanyag .fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. mulasztás bírósági megállapítását. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek.megfelelő határidő biztosításával . Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. törli a nyilvántartásból. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport. A működés felfüggesztése előtt . (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül. illetve fokozatosan megteremthetők. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. illetve tanulói létszám fogadása. főjegyző a 79. 80. tevékenysége. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. tanulói létszám befogadására alkalmasak. ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. illetve a hiányosságok pótlására. továbbá legalább egy. vagy mások jogai. A jegyző. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. hogy az új . s az ott szabályozottak szerint eljárni.személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. a nevelőtestületek működése. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.kivéve. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából. tevékenységét. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. Költségvetési szerv esetén a jegyző. főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. § (1) A jegyző. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. döntés. a jegyző. az e törvény 3. kollégiumi csoport. etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. a közrendet. ha a fenntartója igazolja. és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. szabadságjogai ellen irányul. és az ehhez szükséges . főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében .felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. ha annak oka megszűnt . E rendelkezést nem lehet alkalmazni. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. (2) A jegyző. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. de a várható gyermek-. illetve székhelye megváltozik. a jegyző. illetve veszéllyel járna . továbbá. A jegyző. (3) A jegyző. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Nemzeti.kivéve. a közegészségügyet. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. a jegyző. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is.jogszabályban meghatározott . főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. főjegyző azt vizsgálja. ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. tanuló befogadására nem. hogy.

a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. évi LXXIX. a telephelyre a 79.a székhely szerint illetékes jegyző. (6) A jegyző. ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. és gyakorolja az ott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van.a közoktatásról szóló 1993. főjegyző . a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg. Alkalmazott jogszabály: . §-ban meghatározott eljárást. azzal az eltéréssel. és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés.megkeresésére . főjegyzőtől.intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 . A bemutatottak alapján. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . főjegyző intézkedik. valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. A jegyzőnek. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével .

B. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. Nem igazán tudja. B. B. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. hogy az elhunyt férj volt. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. T. elővette saját. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott. házasságát felbontja. akit K. Azt. több. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. az elhunyttal. hogy tulajdonképpen miből élnek. hogy a további ügyeket. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. Ezt tudja valamivel bizonyítani. 77 éves állandó lakos. szerzett jog E. K. és K. amely szerint D. majd azt mondta. E. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt. hogy ő bíróságnál nem járt soha. akitől elváltam. az idős aszszony a vállát vonogatta. Igen. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. rendszeresen nyugdíjat kapott. majd feltette a kérdést. a férje a tanyán eléggé nomád. Ehhez képest az elhunyt F. 1 2 3 72 törzsanyag . K. férje néhány nappal korábban elhunyt. senki sem tudta. hogy a temetést is tudja intézni. azon kérdésére. B. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. Erre K. K. E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. amelyet Sz. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. B. E-vel. csak azt tudja. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. azt jött leadni és egyben kéri. mert arról hivatalos tudomása volt. B. B. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. amely szintén régi típusú volt. B. melyik bíróságnál váltak el. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. az anyakönyvezető. ismét a vállát vonogatta. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. B. K. Feltehető. kérdezte. a férjével. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. férje. mire K. azt mondta. Elvétve egy-két esetet. B. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. szeptember 9-ig tartott. hanem azt tanácsolta neki. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. B. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. és ő is abban a tudomásban volt korábban. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. B. Hogyhogy a papnál. B. B. mert azt már látta. hogy bejelentse. különösen azért nem. B. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. Ebben az állt. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. hogy azért. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. hol és mikor intézheti. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. szegényes körülmények között élt. nekem volt előtte egy másik férjem. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. K. hogy az elhunyt és K. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. tekintettel arra. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. mikor és hol. igénytelen háztartást vezettek. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. válasza az volt. B. Hogyne. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot. hogy férjezett D. ahogyan a városban mindenki tudta. B. mondta ő. volt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. B. közölte. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. B. mert tudja. B. K. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. Ezt követően K. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. aki a város külterületéhez. hogy a papnál. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt.? K. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. és K. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. Az anyakönyvvezető első kérdésére. és K. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. erre csak a vállát vonogatta. majd feltette a kérdést. Az anyakönyvvezető. mert máshol már nem akarták. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. K. hogy nevezettek házasok. önnél milyen személyi okmányok vannak. feltette a kérdést.

arra a kérdésre. A semmisség jogintézményének lényegi eleme. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. . Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. úgy oldja meg. lévén.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. . Az ügyintéző azon kioktatására. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. B. illetve indokolásában foglaltaktól. hogy azt derítsék ki maguk.a döntés olyan tényállást vett alapul. ez a maguk dolga. illetőleg egyéb. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. .a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. feltéve. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott. hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó. hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 . A Ket. Ezt a Ket. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. ezt a törvény már maguknak előírja. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson. . amelyet az idő múlása sem képes orvosolni. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. A Ket. arra a kérdésre pedig. átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. . feltéve. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. lehetővé téve.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. . ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. hogy ez nem áll fenn. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott. azt mondta. . hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. az volt a válasz. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. szabályozza a semmisség jogintézményét. K.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe.

évi IV. . vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. évi IV. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. törvény módosításáról rendelkező 1996. mint 3 év eltelt.§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett. törvény 685/A. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. Ehhez képest . feltéve. semmisség szabályai.a jogerőre emelkedéstől számított. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. 45. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. évi LXXXI. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell. hogy a Tny. Joggal merülhet fel a kérdés. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. Az erre vonatkozó szabály a következő. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. 45. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. évi XLII. meghatározott feltételek mellett élettársának. 45. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. a Tny. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. illetve nyugdíjban nem részesülő. A Tny. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. törvény 74 törzsanyag .§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. nevezetesen. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. Tny.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. valamint elvált házastársának járó nyugellátás. akkor feltehető a kérdés. 45. .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997.

a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. 105. A felperes hivatkozhat tehát arra.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. hogy a másodfokú hatóság tévesen.§ (1)bek. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat. évi CXL. valamint annak indokolása. A 105. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. F.§ (4)bek. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. A Pp. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. fokú határozatot és új eljárást rendelt el. 109.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet. 109. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. nem jogszerű az új eljárásra utasítás. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő. § (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. azonban az abban előírtakat nem tartotta be. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. A Ket. törzsanyag 75 . hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj. egyes eljárásjogi végzések). a korábbi I. 270. azaz korábbi zárórát rendelt el. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. Ennek megfelelően a Ket.§ (1) bekezdése és a Pp. 273.§ (2) bekezdése szerint. 339. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot.). kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. A II. 105.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja.§ (4) bekezdése szerint. szemetelés. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Nem zárható ki olyan eset sem. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. megrövidítette a nyitvatartási időt. akkor is. érdemi végzés. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp.). megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. A vállalkozás. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. 272. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. törvény 71. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya.

Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. 332. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. végrehajtási eljárást vonja maga után. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. A jogerős. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. 340/A (3) bekezdése szerint. a Pp.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. 32. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. a Ket. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. hogy a Pp. 1 2 3 76 törzsanyag . illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. A Pp. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. az önkéntes jogkövetés elmaradásának. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást.

A kármegállapítási eljárás megindult. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. és ha a szakvélemény elkészül. és azt elfogadják. tekintve. aki egyébként ismeri őt. jóváhagyása. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. A felek megállapodtak a költségekben is. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. A felek előzetesen megállapodtak abban. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. hogy erre nincs lehetőség.ha jogszabály előírja. törzsanyag 77 . hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. T. bírósági út elkerülésével. A hajtás során. lábon álló. . máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. A felek abban megállapodtak. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe.. azaz szerződés. illetve a hajtók letaposták. a jegyző hivatalában. K. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. . Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. T. A jegyző tájékoztatta az érintettet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. egyéni gazdálkodó. Az egyezségkötést követő 8. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. viszont azt kérte. A Ket. K. és bejelentette. de azt az ügy természete megengedi. Az eljárás során . kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). ő jelölje ki azt a szakértőt. forduljon a bírósághoz. értékesíthetetlenné vált. A kármegállapítási eljárás megindult. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. hogy egyezzenek meg. Ennek során hajtókat béreltek fel. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. peren kívül. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni. hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód. mert időközben tudomására jutott. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. mint a felét a vadak. a termésnek több. T. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. jelezte. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. még ún. Figyelemmel arra.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

a vad védelméről. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. valamint a vadászatról szóló 1996. tv. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. Alkalmazott jogszabály: .” A Ket. a vadgazdálkodásról. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. évi LV.§-ait figyelembe véve. 13-14. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget. illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. törvény (Vtv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről.) 81. 1 2 3 78 törzsanyag . szabályait alkalmazza.

. Előadta. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. (Egyébként ezt támasztja alá az is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. §-ának (3) bekezdését. A Ktv. hogy sem a Ktv. 13. Ítéletének indokolásában megállapította.) 274. A Vhr. évi III. évi LXII. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. időpontokat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság.) Korm. a 20/1997. 13.) Korm. hogy a fenti jogszabály 2004. hogy az 1993. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. 79 .§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal. Megállapította. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra. rendelettel támasztja alá. 28. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. törvény (a továbbiakban: Ktv. amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.§ (3) bekezdése értelmében 2003. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat. (II. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. évi LXXIX. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. október 1-jei postára adással. Előadta. törvény (a továbbiakban: Pp. 28. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg. szeptember 15-én lejárt. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. 28. Előadta továbbá az alperes.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő.nem jogvesztő. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . augusztus 14. 14. rendelet 14. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . (II.) 28.

hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. évi CXL. §. 20/1997. 275. Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. hogy az igénylés benyújtásakor. §-ának (1) bekezdése értelmében. 28. illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. évi CXL. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. 14. tv. évi LXII. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. a támogatás nem tagadható meg azon a címen. §. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. 171. Korm. 1 2 3 80 törzsanyag . §). hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. 2002. r. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. tv. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság.

ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. 14. ennek indokaként arra hivatkozott. vagy visszavonásáról rendelkezne. dc) az ügyfélnek. 15. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006.§ (1) bekezdésére. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. hogy bár az alperes . és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. Az alperesi önkormányzat 181/2006. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. ezért a határozat jogszabályt sért. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. számú határozata ellen. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást.§ (3) bekezdésére.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. Döntését azzal indokolta. (IX. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. továbbá a fellebbezés (keresetindítás). A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. 25. Utalt arra. Hangsúlyozta. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést.határozata indokolásában . ec) a mérlegelési. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. (IX. 15.) határozatát hatályon kívül helyezte. egyúttal megállapította. törzsanyag 81 ..az óvás alaposságát elismerte. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna. és az alperest új eljárásra kötelezte.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt.) határozatában úgy döntött. ef) azokat a jogszabályhelyeket. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta. 15. az Ütv. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. anélkül. hogy az érintett határozatok módosításáról. figyelemmel arra. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. 76/2006.) 14.. (IX. hogy az óvásnak nem ad helyt. szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. 15. hogy az óvások alaposak. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000.. hogy a Ket. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. (II. (IX. amelyben annak megváltoztatását. úgy mód van olyan óvás benyújtására. eb) az ügyfél által felajánlott. 124/2006. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. törvény (a továbbiakban: Ütv. évi V. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. 141/2006.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését. és az alperest új eljárásra kötelezte.

(II. 1 2 3 82 törzsanyag . Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. 14.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés. 14. ha indokolása azt alaposnak minősíti. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására.nem hat ki az ügyfelek jogaira. Hangsúlyozta.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. hogy a Ket. évi XX. hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. hogy az Ütv. hogy az Ütv.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra. hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. § (1) bekezdéséből és az Ütv. 25.§ -val. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni. mód van . törvény 2. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel. 14. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. törvény 2. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. 72. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. Rámutatott arra. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése. §]. és 15. vagy módosítani kell. s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. tv. Kiemelte.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot .§-ában rögzített jogbiztonság elvével. 72. a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. ha az óvás alapos. 1972. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. valamint a Ket. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll. évi XX. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint . hogy az óvás elbírálása . 15. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. hivatkozással arra. a törvénysértést meg kell állapítania. Kifejtette. 25. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. évi V. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról.) AB határozat. hanem a törvénysértés megállapítására. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. kötelezettségeire. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak.§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. (II.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. ha ennek tényét megállapítja. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti.) határozata.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. és ha ennek lehetősége adott.

amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. törzsanyag 83 . sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. A Ket. 109. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. A Pp. törvény rendelkezik. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. A hatósági eljárásban olyan döntés született. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. A Pp. 130. különösen akkor. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. 109. több ügyfelet érintő eljárásban R. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül.§ alkalmazása során elutasítja. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp.§ b) pontját úgy kell értelmezni. új 332/A. fokú hatóságot. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. a „bármely fél” kifejezést használja. elégséges. évi XLVIII. Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. illetve a Pp. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. ezért a bírói út igénybevételétől elestek. amiből az következik. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. A Pp.§ b) pontja alapján megállapítható. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. 332/A. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I.§ (3) bekezdése. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I. 332/A. XX.

döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.lehetőség szerint . ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek. mint az eredeti döntés ellen volt. mind hivatalból kiegészítheti döntését.hibátlan .122. 123. szóban előadta. hogy a részére kiadott engedély. az engedélyes megjelent a hatóságnál. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt.É. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . szám. az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette.vagy más elírás. 1 2 3 84 törzsanyag . § (1) A hatóság . Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. kicserélése és kiegészítése T.§. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét.mind kérelemre. illetve számítási hiba van. az I.ha törvény eltérően nem rendelkezik.kiadmányaira is fel kell jegyezni. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem.122. illetve a költségviselési kötelezettségre. A határozat kibocsátása után 12 nappal.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása.Zs. továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is. a hatóság a hibát . és az ügyféllel közölni kell. Tekintve. nem helyesen tartalmazza a nevét. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. § (1) Ha a döntésben név-. a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki. (2) A kicserélt. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése. kicserélésére csak akkor kerülhet sor. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is.

megsemmisíti a határozatot. ezért e rendelkezést 2007. nevezetesen: . Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor.a kivételt általánosítja. amelyben nincs bejelentve. december 31. törvény (a továbbiakban: Hat. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen .az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. hivatkozva a Ket. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg.§. (Az Alkotmánybíróság megállapította.vagyoni helyzete.-ban foglaltakra. illetőleg . §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától.mintegy álcázás és a Hat.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás. de önmagában is magasabb szintű jogszabályba. Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: .§-ába. (XII.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól. § (1) bekezdésébe és a 70/I. hogy Budapest Főváros XXX. Ezzel pedig nem tett mást. 10. a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát. A sérelmezett szabályozás szerint . Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006.vélt vagy valós .valójában a Hat. §-ában megállapított mentességi körrel . kivéve egy . (XII. előírásai kikerülése érdekében . ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. továbbá az Alkotmány 70/A. valamint a 70/I. 5.) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki.) rendelete 5.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. 10.117.) 5.megváltoztatja a határozatot. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör. 27. a Hat. megjelölve valamely vállalkozó székhelye.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére .vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. 27.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia. telephelye vagy fióktelepe . illetőleg . §-ába ütközése miatt semmisítse meg.. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX. csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.) 27.hivatalból .-ba ütközik. napjával megsemmisítette. törzsanyag 85 . hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. §-a alkotmányellenes. feltéve. ráadásul helytelen számítással.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét.állítja az indítványozó . .szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A vállalkozók kommunális adója a Hat. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát. §-át a helyi adókról szóló 1990. évi C. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot.) rendelete (a továbbiakban: Ör.az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja.

hogy .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. §-a rendezi.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten.§-ban foglalt eljárásnak. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv.semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek. hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki. E jogorvoslási formát illetően a Ket. mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. Így nem kell figyelemmel lennie arra. még rendelkezik arra az esetre nézve is. hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték . . . A konkrét esetben nincs helye a Ket. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. vagy esetlegesen abból a tényből. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. 1 2 3 86 törzsanyag . a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból.a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított.117.117.

Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. Kft. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. a jogosult bejelenti. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is.§.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra.F. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó.ügyészi óvás nyomán (feltéve. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. amennyiben jogszabály a módosítást. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. . illetve visszavonás. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el.bár a Ket. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. Az adóhatóság ügyintézője a T.semmisségi ok alapján. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja.F.114.-a. hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. mint egy év telt el (kivéve. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. ha törvény eltérően rendelkezik).H.) A Ket. ha a döntés jogszabályt sért. illetve visszavonást feltételhez köti. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.H. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. illetve visszavonást. A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. . § (1) Ha a hatóság megállapítja. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. A Kft. kifejezetten nem szól róla. jogszabály nem zárja ki a módosítást. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki. . illetve visszavonáshoz. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). a határozat közlésétől kevesebb. illetve –visszavonásnak. törzsanyag 87 .a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. A Kft.

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését). ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást .§. illetőleg intézkedés miatt megváltozik. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. (5) Ha a 17. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni.23. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. mert ismételten áttekintve a jogesetet. egyéb szervezet megszűnése is. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot. illetve a körzetközponti jegyzőt. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. 1 2 3 88 törzsanyag . § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze. A cég létesítő okiratában nem szereplő. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. Jelen jogesetben az Art. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. Ezért a törvény meghatározza. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. amelyről a cégbíróság. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. (6) A 17. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. amelyeknek változásáról a cégbíróság. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. A bejelentkezés. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása.

a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében.Az I. Határozata indokolása szerint. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. fokú határozatot helyben hagyta. napot megelőzően kerül sor. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. Fellebbezésének alátámasztásaként. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. évi CXL. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét.egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. (Ket. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet. A támogatás megállapítása iránti kérelmet . A támogatás megállapítása kérelemre indul. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. A jogosulatlanul igénybe vett. 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. törzsanyag 89 . melyben kérte az I. A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. az I. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I.) rendelkezéseit kell alkalmazni. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt. napon.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. A fellebbezést követően az ügyben II. tv. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60.

hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen. Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem. a törvényben meghatározott mértékig. Jogellenes az a felszámolói magatartás.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat".évi LXVI.1994. ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította. Alkalmazott jogszabály: . fokú határozatban meg kellett állapítani. amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető.

A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. Ettől eltérni akkor lehet. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. törzsanyag 91 . mint ahol K. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie. községben élő K. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként. több mint elvárható lett volna. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. Így tehát okkal vélelmezhető. Indoklásában kifejtette. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. melyben K. Kitért a kereset arra is. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. így munkabérrel sem rendelkezik már. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. ötven százalékban rokkant. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. mint bírósághoz fordulni. hogy felismerje: egy iskolázatlan. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. Ernőné is élt. Megyei Bíróság 2006. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. Megyei Bíróságot. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. évi XXXI. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. hiszen tudomásuk volt arról. hogy vizsgálja meg. (1) 1997.” Keresetében kérte a N. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. Nem maradt más jogi lehetőség. Ernőné 2006. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. K. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. októberében hozott ítéletet az ügyben. hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. K. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. tv 19. hogy azt az asszony benyújtotta. azonban ettől a szabálytól el lehet térni. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. bírói jogorvoslat Az M. hogy az asszony munkával. az önkormányzat az előző hat havi. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon.

ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. azonban a II. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset).) A Ket. fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.Zrt. azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült.az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. annak jogkövetkezményei Sz. . 1 2 3 92 törzsanyag . Döntéséről az I. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot. illetve visszavonása (elég lenne utalni.néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor. . . Az I. illetve visszavonást feltételhez köti. A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében.semmisségi ok alapján. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. . illetve –visszavonásnak. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása. illetve visszavonást. fokú hatóság. amennyiben jogszabály a módosítást. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót. . Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. fokú hatóság útján értesítette az adózót. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II.ügyészi óvás nyomán (feltéve. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését. ha törvény eltérően rendelkezik). illetve visszavonás.a határozat közlésétől kevesebb.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. . ha . ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert.bár a Ket. . mint egy év telt el (kivéve. fok által kiadott végzés alapján.jogszabály nem zárja ki a módosítást. Az adózó fellebbezett. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. . Az I. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. illetve visszavonáshoz. felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”.a döntés jogszabályt sért.a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. ebben kérte a II. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. város önkormányzatának adóhatósága D.az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. . fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette. . és . kifejezetten nem szól róla. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg.

(2) A felettes szerv. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. a) az eljárást felfüggesztő. b) az eljárást megszüntető. 137. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. hogy ki és milyen okból fellebbezett. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. §-ban biztosított jogával. akire a határozat rendelkezést tartalmaz. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. d) a bevallás. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. megváltoztatja vagy megsemmisíti. A fellebbezés joga megilleti azt is.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. h) a végrehajtási kifogást elbíráló. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. Alapján 136. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. kivéve. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. kijavítja vagy kiegészíti. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. tekintet nélkül arra. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. i) az eljárási bírságot kiszabó. 138. ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. A Ket. kivéve. 139. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. nem szabályozza) 104. (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg.

mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját. elvi határozat. Ezzel összefüggésben a 2/2004. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe.old 1471. fok eljárása furcsa. 2006.gy.old. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé./1. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3. felvet több elvi jellegű kérdést is. előfordulhat bármely ügycsoportban. építésügyek.160.sz. 4. pl.B. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 94 .KJE. 19. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre. határozat L. 2005/1. A jogeset igen bonyolult. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye. A II.h.h.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful