P. 1
Ket_jogesetek_TK

Ket_jogesetek_TK

|Views: 5,558|Likes:
Published by Tünde Kiss

More info:

Published by: Tünde Kiss on Apr 09, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/30/2013

pdf

text

original

Sections

  • Bevezetés
  • 2 Eljárási képesség
  • 4 Ügyfél értesítése
  • 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján
  • 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség
  • 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete
  • 13 Hatósági közvetítő
  • Az elsőfokú eljárás során jel- lemzően előforduló jogesetek
  • 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása
  • 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése
  • 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás
  • 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére
  • 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül
  • 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben
  • 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
  • 15 Jogutódlás megítélése
  • 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége
  • 22 Ügyféli jogállás elismerése
  • 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén
  • 2 Újrafelvételi kérelem
  • 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztá- sa miatt
  • 4 Méltányossági eljárás
  • 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége
  • 6 Végzés elleni, nem megengedett jogorvoslat elbírálása
  • 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása, eljárás jogellenes megindítása esetén
  • 8 Jogorvoslat kérelemre, jogorvoslat hivatalból, hatósági ellenőrzés
  • 9 Semmisség megállapítása, szerzett jog
  • 11 Egyezségkötés megkísérlése, jóváhagyása, jogorvoslata
  • 12 Igazolási kérelem
  • 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, ügyészi óvás
  • 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége, több ügyfelet érintő eljárásban
  • 15 A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése
  • 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán
  • 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben
  • 18 Fellebbezés elbírálása
  • 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása, bírói jogorvoslat
  • 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása, annak jogkövet- kezményei

Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

ROP 3.1.1 Programigazgatóság

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény

Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: Szmetana György Tibor

LEKTOR: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

SZERKESZTŐ: SZMETANA GYÖRGY TIBOR

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK
TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

BUDAPEST, 2007.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

I. fejezet Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 1 Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés 3 2 Eljárási képesség 5 3 Károkozás, kártérítés 6 4 Ügyfél értesítése 7 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján 9 6 Felügyeleti szerv értelmezése 10 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása 12 8 Ügyféli jogállás megállapítása, ügyfélképesség 13 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás 14 10 Ügyfélképesség, cselekvőképesség, hivatalból történő eljárás indítás, hatóságok egymás közötti kapcsolata, eljárás felfüggesztése 16 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás, ügyfél képviselete 17 12 Abszolút és relatív kizárási okok 18 13 Hatósági közvetítő 19 II. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 1 Eljárás megindítása, hatáskör, illetékesség megállapítása 21 2 Szakhatósági hozzájárulás, hatásterület 22 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 24 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése 25 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata 26 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma, ellenbizonyítás 27 7 Kizárás az eljárásból 28 8 Irat betekintési jog,nem ügyféli pozícióban levők részére 29 9 Tanú, védett tanú, tanú képviselete 30 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül 31 11 Ügyfelek tájékoztatása 32 12 Képviselőtestületi döntési forma, hatósági ügyekben 33 13 Jogsegély kérése 34 14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása 35 15 Jogutódlás megítélése 37 16 Hatáskör elvonás, rendeltetésszerű joggyakorlás 38 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 40 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége 41 19 Eljárás felfüggesztése, fellebbezés, bírói út igénybevétele 42 20 Hatósági szerződés megkötése, érvényessége, megtámadása 46 21 Hatáskör elvonás, összeférhetetlenség, semmisség 48 22 Ügyféli jogállás elismerése 51 23 Ügyféli jogok, ügyfélképesség, felettes hatóság intézkedési kötelme, károkozás, kártérítési kötelem 52

Tartalomjegyzék

A Közigazgatási Eljárás – Jogesetgyűjtemény Tartalomjegyzék III. 75 11 Egyezségkötés megkísérlése. ügyészi óvás 81 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége. eljárás jogellenes megindítása esetén 67 8 Jogorvoslat kérelemre. jogorvoslata 77 12 Igazolási kérelem 79 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. jóváhagyása. több ügyfelet érintő eljárásban 83 15 A döntés kijavítása. hatósági ellenőrzés 69 9 Semmisség megállapítása. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 55 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén 55 2 Újrafelvételi kérelem 60 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt 63 4 Méltányossági eljárás 64 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége 65 6 Végzés elleni. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. a korábbi I. nem megengedett jogorvoslat elbírálása 66 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. kicserélése és kiegészítése 84 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán 85 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben 87 18 Fellebbezés elbírálása 89 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. szerzett jog 72 10 Új eljárást elrendelő. jogorvoslat hivatalból. annak jogkövetkezményei 92 . bírói jogorvoslat 91 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása.

A Közigazgatási Eljárások – Jogeset-gyűjtemény Bevezetés

Bevezetés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL. törvény (Ket.) már hatályba lépése előtt is, majd hatályba lépését követően is folyamatosan heves viták tárgya. Számos jogeset bemutatás a jogalkalmazók részéről azt igazolja, hogy az új törvény alkalmazása, pontosítva helyes alkalmazása során bizonytalanságok tapasztalhatóak a hatóságok oldaláról. Természetesen a gyakorlatból merített információk azt is igazolják, hogy az ügyfelek is – még a jogi végzettséggel rendelkezők is – sok esetben tévesen értelmezik e jogszabály rendelkezéseit, ott látnak ellentmondást, ahol valójában nincs, ugyanakkor a meglévő ellentmondások fölött átsiklanak. Sajnos az is elmondható, ügyféli oldalról vizsgálva a kérdést, hogy a Ket. rendelkezéseit sokszor önkényesen, szövegkörnyezetből kiemelve kezelik és értelmezik. A jogesetgyűjtemény, melyet most közreadunk elképzelésünk szerint azt a célt szolgálná, hogy a hatóságok a jogalkalmazás során megfelelő támpontokat kapjanak, és az eljárási törvényt az adott ügyfajtának megfelelően tudják alkalmazni. A jogesetgyűjtemény megtörtént eseteket dolgoz fel, a személyiségi jogokra, illetve az adatvédelemre való tekintettel konkrét nevek, illetve valós nevek megjelölése nélkül, illetve a helyszínek ugyancsak fiktívek, de a tényállások valósak. E kiadvány elkészítői törekedtek arra, hogy a Ket. valamennyi jogintézménye vonatkozásában legyen feldolgozott és megoldott jogeset. Ezt a célt sikerült teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy a még hatályba nem lépett jogintézményekről, illetve a tapasztalatok alapján megállapítva nyilvánvalóan nem működő jogintézményekről ne készüljön kreált, a valóságban meg nem történt jogeset. Törekedtünk továbbá arra is, hogy ne egyszerű tényállású ügyek legyenek, hanem ha kell – és mert az életben mindig kell – a különös eljárások, illetve az anyagi jogszabályok is szerepeljenek a jogesetmegoldásban, ne csak a Ket. alapján történjenek azok. E kiadvánnyal kapcsolatosan is fenntartjuk azt a jogot, hogy a jogszabályok változása miatt esetleg a jogeset megoldása kapcsán már más jogszabályra kell hivatkozni, ezért minden oktató és jogalkalmazó figyelmébe ajánljuk az interneten elérhető jogszabály-nyilvántartó programot, ahol a naprakész kompilált joganyag található. E jogesettár összeállításánál is ezt használtuk és bízunk benne, hogy ezen elektronikus úton elérhető jogszabálygyűjtemény használata általánossá válik. További célunk az, hogy a jogesettárat folyamatosan bővítsük, lehetőleg komplikált tényállású ügyek bemutatásával.
1 2

Budapest, 2007. május 31. A szerző

3

1

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek
1 2 3

I. fejezet

Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek

1

Nyelvhasználat, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód követelménye, illeték visszatérítés

törzsanyag

2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyiségében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselőinek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztisztviselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valamelyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre, hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elővett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemleges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”. Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megállapította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózkodási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutogatások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamarosan a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta. Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a bevándorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szükség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biztonsági szolgálat tessékelte ki az irodából. Mit kellene tennie az ügyintézőnek?

3

. Az a hivatkozása. a hatóság köteles gondoskodni arról. hogy aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik. hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz. mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették. hogy az adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. 1 2 3 törzsanyag 4 . hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. egyértelműen meghatározza. miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal.§ (1) bekezdés) Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket.§.az adózás rendjéről szóló 2003. ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érdekében. évi XCII. hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény. teljesen jogszerűen járt el. továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése. Azzal. nevezetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni. Ebben az esetben a kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelven és – az ügyfél kérésére – a kérelemben használt nyelven kell elbírálni. törvény 111-114.az illetékekről szóló 1990. mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell leróni. hogy a lakhely szerint illetékes adóhatóságtól kell kérni. továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni. Alkalmazott jogszabályok: . Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye. ha a felettes hatóság a fellebbezésben foglaltaknak helyt ad. ebben az esetben azonban a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. nemzetiségére. miután az ügyfél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva. illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta. 6. azzal.§.§ (1) bekezdésének megsértése. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés elve. . hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el. a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást. törvény 4.az államháztartásról szóló 1992. A fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatósági viseli. 33. hogy megértessék magukat vele. elutasítja. hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimináció történt egyértelműen kizárt. Azzal. és az ügyfél igazolta. A magyar nyelvet nem ismerő más ügyfél is kérheti. illetve a jogorvoslati eljárásban. a hatóságot megtévesztette. évi XCIII. és az adóigazolás kiadásával a hatóság a kérést teljesítette. használhatja az adott kisebbség nyelvét. törvény 11/B §. évi XXXVIII. politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasztotta alá. 4.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek Megoldás: A Ket. Minden további hivatkozása bőrszínére. hogy az eljárás kezdeményezésekor a magyar nyelv. hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.§.A Közigazgatási Eljárás . ha a hatóság a kérelemben foglaltakat nem teljesíti. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú.(Ket. mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi.

úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. hogy egy orvosi rendelőbe megy be. de a vöröskeresztből azt vélte.) értesítése emberi kötelesség is. aki a helyzetet látva megkérdezte hogy mik az előzményei a jelenetnek. továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. hogy félnek tőle. Lélegzetet nehezen vett. hogy van-e olyan hozzátartozó. Ebben az esetben a megjelent. „érezhetően bűzlik a szesztől. Többen kijelentették. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. hogy az „ittas személyt” tessékelje ki az irodából. hogy a hölgy nem tud értelmes választ adni kérdéseikre. aki a bajba jutott személy (ügyfél) képviseletét elláthatja. Ilyen esetben két megoldás lehetséges.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 2 Eljárási képesség Idézés nélkül megjelent a F. (Ket. a hatóság köztisztviselői elő benyomása alapján ittasnak tűnt. kockacukor és folyadék beadásával segítettek a szinte kómás állapotban levő személynek (Utóbb – napokkal az eset után – derült ki. azonnal hívják a mentőket!”Ez megtörtént. annál is inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685. elolvasni már nem tudta. és ha annak hiányát állapítja meg. akkor annak eljárásképessé váláság. vagy nem fellelhető.szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt.15. fel kell függeszteni az eljárást. Arra kérték az irodához kirendel biztonsági őrt. Amennyiben ilyen személy nincs.-né összefüggéstelenül hadart. vagy idézésre jelent meg. Előfordulhatott volna azonban. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége.c. P.) Milyen tanulságokat von le az esetből? Megoldás: Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően.§. A mentők megérkezéséig. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét. Az elvárhatóságot befolyásolja. illetve ügygondnok kirendelését kéri. azt is szemléltetni kívánja. valóban mintha ittas lett volna. Egyfelől a hatóság vizsgálja meg. ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. önkormányzat adóhatóságának hivatali helyiségében P. hogy valamilyen konkrét eljárási cselekmény lefolytatását kéri.-né aki a hivatali helyiségbe történt belépésekor feltűnően zavarodottnak. az életkor. hogy mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania. zihált.”Az irodavezető és a biztonsági őr közösen ismét kérdéseket tettek fel a széken ülő és valóban zavarodottnak tűnő személyhez. Ezt követően az irodavezető a következő határozott utasítást adta: „Ez az illető cukorbeteg. Feltette a kérdést. ha a személyes eljárás nem előírt. iskolai végzettség. egy-egy adott szakterületen való jártasság. Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött. amely tőle az adott helyzetben általában elvárható. tisztázták-e hogy ki a megjelent személy és mit akar? Beosztottai tájékoztatták. hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata melletti.§(6)) törzsanyag 5 . az sem állapítható meg hogy milyen okból lépett be a hivatal helyiségébe. Kérdéseikre válaszolni nem tud. hogy a megjelent személy ittas. Ekkor lépett be az iroda vezetője. majd az ügyféltérbe levő egyik székre nehézkesen letelepedett. ügygondnokot kell kirendelnie vagy kirendeltetnie a hatóságnak. összefüggéstelenül motyog. hanem a segélykérés okán lépett be a hivatalba. A hatóság köztisztviselői – lévén semmiféle egészségügyi képzettséggel nem rendelkeztek – úgy ítélték meg. az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni. magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg. és tévedésből lépett be a hatóság hivatali helyiségébe.F.

majd látva. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell. ez megtörtént. megtilthat. mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. kártérítés M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. hatálya alá tartozó kérdés. A tűzoltó autóknak a munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi.a tűzoltóságról szóló 1996. hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. hűtötték. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet beszélni. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult. nem a Ket. 1 2 3 törzsanyag 6 . mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény. hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával. amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság? Megoldás: Az ügyfélnek a Ket. majd miután annak tulajdonosa nem került elő. hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból. miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható. hogy a kérelmezőnek a bíróság esetleg valamely kárigényét elismer. utasítást adott. hogy kié lehet a gépkocsi. látva. A tűz olyan gyorsasággal terjedt. hogy a további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent. az.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 3 Károkozás. évi XXXI. illetve később kiderült. törvény 3. hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. 7. tájékozódott. 4. A gépjárműnek az erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek. 4. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról. Alkalmazott jogszabályok: .A Közigazgatási Eljárás .§ (3). hanem úgy járt el. ahogy az adott helyzetben elvárható. hogy azokra a tűz ne terjedhessen át.§ (2) bekezdésére. § e) pont. melyben kérte.§. intézkedett annak eltávolításáról. A tűzoltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevékenységet korlátozhat. kérelmében hivatkozott a Ket. hogy kié lett a gépkocsi. hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságában lévő házakat locsolták. hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot. tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt. hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parkolás) előidézője volt annak.

mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfelet megilleti-e az értesítés . Az adózó ezek után biztosította az eljáró adóhatósági tisztviselők részére a leltárellenőrzés elvégzését. § (2) bekezdés a) pontja 2005.amikor az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi . amelyben kiemeli majd a Ket.nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására vonatkozó 29. évi XCII.az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ez azt jelentik. a megállapított adó. 29. amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. 96.-ben foglalt előzetes értesítési kötelezettség elmulasztását és ennek értelmében az egész eljárást jogszabálysértőnek tartja. vagy ha azt a tényállás tisztázása indokolja. könyveket. 107. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekintetében tehát . . felsorolva azokat az okokat. hogy az adózónál leltárellenőrzést kívánnak végezni. hogy adóügyekben . hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén az Art. adókedvezmény. megbízólevelük és az ellenőrzési programjuk. hogy mindenképpen jogorvoslattal él. hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat. az eljárás kezdeményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség.§) ha a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül telt el. hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint őket előzetesen értesíteni kellett volna. az ellenőrzés azonnali megkezdésével. szabályait kell alkalmazni. nyilvántartásokat. az igénybevett adómentesség. § (1)). az előzetes értesítés mellőzése esetén. E szerint az adóhatóságot . és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet). Egyebekben a Ket. költségvetési támogatás alapja. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény. Az adóhatóság képviselője tájékoztatta az adózót az eljárásnak ily módon történő megszervezéséről és megindításáról. az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik (Art. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az Art. 125. azonban jelezte. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesítést. ha a bevallott adó -. 93. . illetve felmutatásával szabályszerűen igazolták. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.a teljesség igénye nélkül . törzsanyag 7 . vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják Az adózás rendjéről szóló 2003.az egyszerűsített ellenőrzésről . Az adózó képviselője vonakodott az adóhatósági ellenőröket beengedni és hivatkozott arra. november 1-jétől úgy rendelkezik.az Art. 93.hatósági adómegállapítás esetén (Art. törvény (Art. illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. amelyek az előzetes értesítés nélküli hivatalból történő eljárás megindításhoz vezettek.az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési kötelezettség: .bevallás utólagos ellenőrzése esetén (Art. ha fennáll a veszélye annak. §).az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózó (Art. székhelyén megjelentek.többek között . § (1)) . valamint szolgálati igazolványuk átadásával. az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja. §-át. az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti.) 5. egyéb iratokat megsemmisítik.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 4 Ügyfél értesítése Az állami adóhatóság képviselői F gyógyszergyártó és forgalmazó Zrt.

az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt. ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét. vagy ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot. ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint).az adózás rendjéről szóló 2003. Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. . az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. évi XCII.§ (1). illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. .az ügy tárgyát. hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. a tájékoztatást elektronikus úton. 96. További garanciális szabály. három napon belül kell teljesíteni azzal.A Közigazgatási Eljárás . Ha a kérelem elektronikus úton érkezett.) teljesíthető tájékoztatást az eljárás megindításáról (például. § (1). §. vagy ha az egyszerű megítélésű. a helyi lapban stb. 93. 1 2 3 törzsanyag 8 .az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. törvény 5.hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást.az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatározza. Alkalmazott jogszabályok: . 125.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban. iktatási számát.§. Az értesítési kötelezettség speciális fajtájaként a Ket. a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. . 107. az ügyintézési határidőről. – meghatározott feltételekkel és tartalommal – szabályozza a hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon. a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról. Az értesítés mellőzhető például. ha ezt az ügyfél kéri. . § (2). Az értesítésnek mit kell tartalmaznia: .

(2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg.) szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségvetése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára. Amenynyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be. így az a továbbiakban nem számít eljárási költségnek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 5 Illeték visszatérítése az Áht. alapján Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási illetéket. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. törzsanyag 9 . illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket. feltéve. illetve 100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg. (3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be. így az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelet terhelik. akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg.” Az Áht. lerontja. 11/B. hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. 73. ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszeresét. törvény álláspontunk szerint rendezi a kérdést: „11/B. akkor e hatóság felszólításra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni. illetve annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az államháztartásról szóló 1992. évi XCIII. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és így az Áht. erről hivatalból kell gondoskodni. akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles. akkor erről határozatot hoz. Mi a teendő? Az ellenérdekű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét.-et. A kérelemnek megfelelő döntés született. Az ügyintézési határidő túllépése esetén az illeték visszajár.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be. törvény (a továbbiakban: Itv. évi XXXVIII. a hatóság pedig annak plusz 50.

§ (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) országos hatáskörű. § (1) bekezdése szerint. felhívott rendelkezése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. 115. 116. Megoldás: A kérdés. A Hírköztv.ha törvény másként nem rendelkezik . A hatóság irányítását a Kormány. ki minősül a hatóság felügyeleti szervének. § (1) bekezdése mellett ? {A kérdés megválaszolásához segítségképpen: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. A felhívott szakasz (9) bekezdése szerint a hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). hogy: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. §)}. az országos hatáskörű szervek esetében a miniszter jogosult felügyeleti intézkedést tenni. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható. ha jogszabály másként nem rendelkezik. b) gyakorolja . évi C. évi CXL.) 9. § (2) bekezdése kógens szabályt tartalmaz-e vagy sem? Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. 10. felügyeletét a miniszter látja el. A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hivatalból felügyeleti eljárást indítani. törvény (Etv. illetve felügyeleti eljárás indítására irányul. fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el. 116. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. Ezen rendelkezés megszövegezésével. hivatal) a kérdés szempontjából közömbös. úgy is megfogalmazható. A Ket. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. Az NHH hatáskörébe tartozó ügyekben elsőfokon a NHH Hivatala. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű.A Közigazgatási Eljárás .) 9. §-ban meghatározott.) rendelkezései szerint jár el. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. 23. hogy az egyedi szabály eltérést nem enged. jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. illetve döntését. törvény (Ket. § és 16.) 116. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. így az országos hatáskörű szerv belső tagozódása (tanács. A Ket. illetve a Ket. felügyeleti szervként a 107.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 6 Felügyeleti szerv értelmezése A Ket. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. 1 2 3 10 törzsanyag . mint egységet jelöli meg jogalanyként. míg másodfokon az NHH Tanácsának Elnöke jár el (Hírköztv. a kijelentő mód használatával a jogalkotó egyértelműen kifejezte. miszerint a hatályos eljárási szabályok alkalmazásával ki gyakorolja a felügyelet jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság fölött. évi C. hogy a közigazgatás felső szintjének rendkívüli jogorvoslati fóruma minden eljárástípusban kötött. mint a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására. Az ágazati törvény a hivatalt. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket. Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság. valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság. és 108. továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört. §-ban foglaltak szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket. 116. törvény (Hírköztv.

ami jelen esetben megtörtént. 16. felügyeletét a miniszter látja el. mert ilyenkor mód van a Ket. hiszen a 108. 23.§ (2) bekezdésének. hogy az adott eljárástípus nem tartozik-e az úgynevezett részben kivett eljárások közé. ugyanis a másodfokú kifejezésen (amely egyebekben a Ket. 13. rendelkezései szerint jár el. amennyiben a Ket. alkalmazása körében vizsgálni kell.-nek. 116. ám ebben tételesen nem szerepel az Etv. bármely szabályától való eltérésre. míg a fellebbezések elbírálásának hatáskörét a Tanács elnökére telepítette. szabályai alól az Etv. ugyanis a felügyeleti jogkört a miniszter részére biztosította a Ket. ha valamely ügyfajta jellege indokolttá teszi. a jogalkotó ebben a kérdésben akkor sem kívánt e lehetőséggel élni. Az Etv. amely. A nyelvtani értelmezés mellett a rendszertani értelmezés is alátámasztja. Ekkor a hatáskört megállapító törvényben meg kell jelölni a fellebbezés elbírálására jogosult szervet is.-nek módja lenne eltérni. hatálya alá tartozó eljárás. A Ket.§-a sorolja fel ezen eljárások körét. által nem használt fogalom) a hétköznapi jelentéstartalom szerint ezt kell érteni.§ (2) bekezdésével összhangban. kifejezetten megengedi az általánostól eltérő fellebbezési fórumrendszer kialakítását. §-a szerint a hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket.§ (1) bekezdése szerint a hatóság irányítását a Kormány. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 11 . Az Etv.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. § l) pontja szerint a Tanács elnöke másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében. hogy ki jogosult a rendkívüli jogorvoslatra. 9. Ugyanis a feltéve. ami szintén megfelel a Ket. de meg nem engedve logikán haladva. Az Etv.

hogy valaki aláírása kimaradjon.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 7 Nagyszámú érintett esetében a jegyzőkönyv aláírása A különösen a nagyszámú érintett jelenlétében tartott.A Közigazgatási Eljárás . Alkalmazott jogszabály: a kisajátításról szóló 1976. 39. Hogyan ítéli meg a kialakult joggyakorlatot? Megoldás: A fenti megoldás megfelel a Ket. § (2) bekezdés g) pontja értelmében – az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kivétel nélkül minden egyes oldalon szereplő aláírása mellett – csak azzal a meghallgatott személlyel. ha a Ket.tárgyalások alkalmával felvett. s ezáltal az irányadó törvényi követelmény sérüljön. akinek (akiknek) nyilatkozatát. több-. az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető nyomban aláírják. illetve sokoldalas jegyzőkönyvek esetében helyes megoldást alkalmaznak-e akkor. vallomást tevő személy (eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője). 39. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak. eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselőjével írattatják alá a jegyzőkönyv adott oldalát (oldalait). a jegyzőkönyv készítése során egy-egy oldal végén.évi 24. hiszen a teljes jelenlévői kör aláírása bizonyos esetekben az oldalnyi terjedelmet is meghaladhatja. így elkerülhető az az esetleges hiba.tvr. Jogszerű megoldás. 1 2 3 12 törzsanyag . hogy a tárgyalások alkalmával.például kisajátítási eljárásban . azt az azon az oldalon nyilatkozatot. a nagy ügyfélszámú kisajátítási és bányaszolgalmi jog alapítási ügyekben. illetve vallomását a konkrét oldal tartalmazza. míg a tárgyalás végén az utolsó oldalt minden jelenlévő aláírja.

ő pedig nem fellebbezett a döntés ellen.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban. 29. illetve aláírását.) Korm. ami az ápolásra szoruló személy érdeke is. 2. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. A hatóság álláspontja szerint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 8 Ügyféli jogállás megállapítása. tehát mintegy közösen benyújtott kérelemről van szó. arra hivatkozással hogy D. Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás. hogy legyen a kérelem benyújtásáról. hogy tudomása kell. hiszen a 32/1999. így az jogerőssé vált. Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. rendelet 6. Az eljárás megindításáról szóló Ket. törzsanyag 13 . Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését? Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. pontja tartalmazza az ápolásra szoruló személy hozzájárulását.17.B.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes személyt. nem pedig az ápolási teendőket ellátó. 29. őt is megilleti valamennyi ügyféli jogosítvány. (II. Minthogy az ápolásra szoruló személyt is ügyfél. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság. ügyfélképesség Özv. így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolásra szoruló személy is ügyfél.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn. tv. mely alapján megállapítható. így a fellebbezéshez való jog is. jogos érdekét az ügy érinti. tehát a határozatot részére is kézbesíteni kell. D. évi CXL.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen.B.) 15. akinek jogát. (továbbiakban: Ket. tekintve hogy ő az ápolásra konkrétan rászoruló személy.

A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. Álláspontunk szerint a Ket. mint legális jogszerűen munkát vállaló személy. mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. és nem kapott értesítést senkitől a német hatóságoktól kért tájékoztatást ügyének tájékoztatásáról. ez egy folyamatban lévő államigazgatási ügy. telefonon keresztül. hogy az ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyidejűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését. hogy a külföldön tartózkodó ügyfél helyesen járt el. K. bízva a magyar hatóság gyorsaságában. K. A német hatóságok arról tájékoztatták őt. hogy keresse fel a legközelebbi magyar konzulátust. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. jogsegélyt problémájának megoldásához. egyben türelmét kérte. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. hogy a németországi szociális gyermekellátási feltételek számára kedvezőbbek voltak. hogy eljárását minél előbb fejezze be. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. Tekintettel arra. a magyar hatóság előtt lemondott a gyermekek után járó családi támogatásról. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. Németországba kiérkezve. magyarországi ismerőséhez fordult. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. a német hatóság előtt benyújtotta kérelmét a családi pótlék megállapítására és folyósítására.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 9 Magyar állampolgár érdekében EU tagállamban való eljárás K. A német hatóság a kérelmet regisztrálta. jelezve. egy év időtartamra. szakszerű eljárásában türelemmel várt. ezek után tanácstalanságában. munkavégzés céljából. hogy a magyar hatóságoktól még nem kapták meg a szükséges iratokat. K. két gyermekével és édesanyjával Németország Szövetségi Köztársaságba távozott ideiglenes jelleggel szerződéssel. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. hogy kérelmének elbírálása a családi pótlék megállapítása folyamatban van.A Közigazgatási Eljárás . és a konzulátuson kérjen segítséget. 1 2 3 14 törzsanyag . Jelen esetben a konzulátuson jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. A Ket. hogy kérelmének benyújtását követően azonnal megkeresték a magyar hatóságot. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vonatkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. majd miután két hónapig nem történt semmi.-t értesítette. amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését. mely lakóhelyéhez a legközelebb esik. hogy ugyanezt a jogát Németországban. K. K. K. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. hogy mit is tegyen. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A jogeset annyira sajátságos. K. aki azt tanácsolta neki. K. hogy az ügyében Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a késedelmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra. itt csak az a megoldás lehetséges. hogy a hatóság a mulasztást követően. Az nem vitás. azért. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. de mindeddig onnan válasz nem érkezett. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. továbbá ellenőrzi. magyar állampolgár férjével. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. érvényesíthesse.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasító jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igényét érvényesíteni. Figyelemmel arra. K. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők szerint foglalhatjuk össze. amikor a konzulátushoz fordult.

ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra. önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel. az Ötv. illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. A konkrét jogesetben felvetődhet a joghatóság vizsgálatának kérdése is. Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 15 . mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. § (3) Jogszabály felhatalmazása. valamint a családok támogatásáról rendelkező törvény alkalmazásának lehetősége Joghatóság a Ket. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. évi LXXXIV. törvény vonatkozásai (3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. Szerint (kiemelés a törvényi szövegkörnyezetből) 18. külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. illetve konzuli szolgálat jár el. A családok támogatásáról szóló 1998. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Felvetődik továbbá az a kérdés. illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság.

Az adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is. az adóhatóság felszólította. hivatalból történő eljárás indítás. hogy a tulajdonában lévő 17 darab kamionról. mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. és addig eljárását felfüggesztette. E szerződésben a 17 éves gyermek kötelezettséget vállalt a kamionok tulajdonjogához kapcsolódó kötelezettségek beleértve az adó és illetékfizetést is. Egyrészt. hanem azoknak időközben elhunyt élettársa volt a tulajdonosa és a 17 darab kamiont élettársának 17 éves gyermeke örökölte meg. mert tisztázatlan. melyet ügyvéd ellenjegyzett. amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell támadni a bíróság előtt. január 1-től nincs gépjárműadó-bevallási kötelem. Az adóhatóság értesítette a gyámhatóságot. ajándékozási szerződéssel. hatóságok egymás közötti kapcsolata. a tulajdonlás tényéről nyilatkozzon. nevezetesen hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. illetve ilyet nem ír elő az adózók számára jogszabály. eljárás felfüggesztése Gépjárműadó igazgatási eljárás során. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le. hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére.” Előadta továbbá. cselekvőképesség. Ezen állításának alátámasztására csatolt is egy ajándékozási szerződést. és az adó megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól.Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 10 Ügyfélképesség. másrészt azokat a szerződéseket. Az alkalmazandó szabályok a következőek. V. hanem a hatóságnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokból kell az adózó személyét megállapítania és az adó megfizetésére köteleznie.A Közigazgatási Eljárás . hogy a 17 darab kamionnak soha nem volt a tulajdonosa. hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő kezelője. tekintettel arra. egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell függesztenie az eljárást. F-né adózót. illetve tegye meg a szükséges adóbevallást. hogy itt egy kiskorú vagyoni helyzetének tisztázatlansága is fennáll. teljesítésére. A hatóság felszólítására a kötelezett írásban az alábbi nyilatkozatot tette: „Tudomása szerint 2004. 1 2 3 16 törzsanyag .

azok is elláthatják a névírói teendőket. vagy valamely közeli hozzátartozója kíséri el. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései szerint írni nem tudó személy helyett ún. hogy a hatóság. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyeset kapcsán a képviseletre vonatkozó szabályok bemutatását lényegesnek tartjuk. ezért részére gondnokot kell kirendelni. azonban egyértelmű. Ez az eset tehát túlmutat a jogszabályon. Összefoglalva azért. nem lehet őt erre hivatkozással az eljárásból kizárni. hogy azt foglalják jegyzőkönyvbe. akkor gondoskodjon törvényes képviseletről ügyvéd. nem kívánja. Z fővárosi lakos. hogy az ügyfél belátási képessége hiányzik. ügyfél képviselete Megjelent a hatóság előtt K. tehát nem kell különösebb szakvélemény. hiányzik. Erre vonatkozóan a Ket. hogy írni nem tud. ha az ilyen testi állapotú ügyfél már ügyvéddel. hanem az a fizikai képessége. A megtagadás indokául azt hozta fel. Ugyanis nem arról van szó. gyámhatóság megtegye. K. Z. az 1959. 40. megállapítás ahhoz. Z. hogy itt a hatóság súlyosat hibázott. tehát a jegyzőkönyvet aláírni nem tudja. névírót kell az eljárásban közreműködőként bevonni. évi IV. A képviselet szabályairól a Ket. lássa el a névírói teendőket. hogy K. vagy egyéb jogi meghatalmazott útján. ha ezt K. –nak mindkét karja csonkolt. kérését megtagadta és ezt azon nyomban szóban közölte az ügyféllel. illetve. ha a hatóság ügyintézője felkéri ügyintéző kollégáját. a polgári jog hatálya alá tartozó jogügyletekre tartalmazza ezt a rendelkezést. Igaz. a hatóság előtt szóbeli kérelmet kívánt előterjeszteni. hogy a jegyzőkönyvet aláírja. ő lényegében ügyeinek viteléhez szükséges képességében akadályoztatva van. törzsanyag 17 . és kérte. mert az egyébként ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkező személy mindkét karja oly mértékben csonkolt. Z. nem is tartalmaz szabályokat. Z.§-a rendelkezik.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 11 Eljárási cselekményben való akadályoztatás. akinek mindkét karja könyöktől lefelé. A hatóság ügyintézője K. de véleményünk szerint az a helyes megoldás. nincs eljárási képessége. a Ptk. vagy más jogi képviselővel jelenik meg a hatóság előtt. illetve könyöktől felfelé csonkolt. hogy szemmel látható. Az ügy más oldalról megvizsgálva.

A jogi képviselő kérelmében azt is bejelentette. fokú hatóság felettes szervéhez. mely telepengedély köteles. A képviselet szabályairól a Ket. ezért tőlük a tárgyilagos ügyintézés nem várható el. mert nem önkormányzati hatósági ügyről van szó. hogy kéri másik hatóság kijelölését.43.A Közigazgatási Eljárás .Jogesetgyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 12 Abszolút és relatív kizárási okok A GWK. kérelmében előadta.§. Álláspontja szerint az építési hatóság köztisztviselői nem függetleníthetik magukat sem a testület tagjainak. mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás. Az első kérdés hogy a választott vezető. ezért más most kéri a telepengedélyezési eljárásra is más hatóság kijelölését. Az eljárás megkezdésekor a kft. és a testületi tagok és az ügyfél korábbi vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. jogi képviselője írásban kérelmet nyújtott be az I. Hivatkozott a Ket. A felettes hatóság a kizárásra vonatkozó kérést elutasította. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell választani. Hungary Kft építési engedélyezési eljárást kezdeményezett a fővárosi kerületben.(9)(10) bekezdéseire.§-a rendelkezik. hogy a kész építményben olyan tevékenységet kíván folytatni ügyfele. a polgármesterrel. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata. mert ügyfele korábban a telekalakítás kapcsán vitába keveredett a kerületi képviselő-testület több tagjával. sem a polgármesternek a befolyásától. 42. Az ügyfél bírósághoz fordult. 1 2 3 18 törzsanyag . Az ügyfél hivatkozása hibás. a jogi feltételek megléte esetén azt ki kell adni.

de elhárította a képviselő ajánlatát. életszerű”. törvény 25. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. közvetít a hatóság és az ügyfelek. stb. Az építéshatóság vezetője megköszönte. hogy letette az 1. 41. az idős lakók új lakásba történő elhelyezésében mint közvetítő közreműködik. de nem illetik meg azok a jogok amelyek a hatósági közvetítőt.a törvény szerint névjegyzéken kell lennie annak aki ilyen megbízatást akar vállalni.§-ban. aki közigazgatási szakvizsgával. ő mint helyi képviselő úgy gondolja a hatóság munkáját is megkönnyíti.) Korm. mert a képviselő „szellemileg munkaviszonyban van az önkormányzattal” ezért ez kizárja őt ebbéli közreműködőként való részvételétől.X. hogy államigazgatási ügyben nem adhat utasítást. c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A hatósági közvetítő gondoskodik az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos tájékoztatásáról. hogy a választókörzetébe tartozó L. hogy a települési képviselő ilyen jellegű közreműködésre jogosult a hatósági eljárásokban. hogy amire a képviselő gondol. hogy a képviselő. helyi önkormányzati képviselő megjelent a K. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket.u. illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek 1 2 3 13 Hatósági közvetítő Z. hogy tájékoztatást kérjen az ügy állásáról. hogy az érintett önkormányzati ingatlanokban nagyszámú. jelentős hányaduk beteg. aki azzal hárította el az ajánlatot.41-51. ha azt az ágazati jogszabály lehetővé teszi. (IX. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik. „magánemberként” megjegyezte. b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára vagy annak a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló. A nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban. Kezdeményezésének indokául előadta. 9. Az életben gyakran előfordul. (2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az. hogy a képviselő javaslata „gyakorlatias. évi XXIII. főleg 70 éven felüli nyugdíjas lakik. és d) igazolja. majd az alábbiakban látjuk. de a polgármester megjegyzése figyelemre méltó. a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát. cikkében meghatározott családtagja. Hatósági közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket a Ket. aki a) büntetlen előéletű. továbbá azért sem tartotta lehetségesnek. hogy a hivatali vezető jogszerű választ adott. 41. illetve az ellenérdekű ügyfelek között. 2. házszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásoknak a szanálási eljárásában közvetítőként kíván fellépni. § (1) Hatósági közvetítő az lehet. Való igaz. A képviselő a polgármesterhez fordult. A Ket. a jogszabályokban meghatározott jogaikról. ha a szanálási eljárásban. városi polgármesteri hivatal építéshatósági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél és bejelentette. (Kiemelés a jogszabályból) törzsanyag 19 . mint „quasi hatósági közvetítő” igaz képviselői minőségében megengedett számára. a döntés várható időpontjáról. a hatósági közvetítő személyére vonatkozó részletes szabályozást határoz meg. részletesen lásd ezt a Ket. a hatósági közvetítő jogintézménye még nem kiforrott . a képviseletre egy új eljárásjogi jogintézményt vezet be a hatósági közvetítő szabályozásával. hatósági közvetítőt lehet igénybe venni.§-a tartalmazza Továbbá a179/2005. azzal. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba. ügyeiknek viteléhez kellő jártassággal nem rendelkeznek. „jogalap hiányában is” eljár a választókörzetébe tartozó ügyfelek érdekében. 1968. hivatkozott arra. Talán nem lenne haszontalan megfontolni a kormányrendelet kiegészítését. rendelet a hatósági közvetítőkről 1.

.

majd azt gyakorlatilag átteszi az eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. A gyámhatósági ügyintéző szóban arról tájékoztatta a kérelmezőt. figyelemmel arra. Elemezze jogilag az ügyintéző álláspontját! Megoldás: A Ket. illetékesség megállapítása M. vagy ha jogszabály azt nem zárja ki. azonos hatáskörű hatóságnál. kérte kérelmének jegyzőkönyvbe vételét és az eljárás megindítását. chernelházadamonyai állandó lakos.K. M. hogy az adott ügy elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. illetve a foglalkoztatójának székhelye. ezután a budapesti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz fordult. hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. addig a gyermekek láthatási kérdésében nem volt köztük vita. Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét. szemben a korábbi Áe. törzsanyag 21 . 5 napos határidőt állapított meg. illetékességgel. Az áttételre viszont a Ket. hogy megváltoztak személyi körülményei kérte feleségét. lakcíme. M. érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést kap. Feleségétől már Budapestre történő ideiglenes felköltözése előtt különváltan élt. 38.K. munkavégzése tartósan Budapestre van rendelve. ragaszkodik is kérelmének jegyzőkönyvbe vételéhez. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. A szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet. telephelye szerinti székhelyű. fejezet Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 1 Eljárás megindítása.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál. 22. ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.K. azzal a különbséggel. szabályozással.K. amely alapján az áttételt haladéktalanul meg kellett tenni. hogy nincs lehetőség az eljárásnak a megindítására és ha M.K. aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”. annak ellenére. hogy a gyermekek láthatásának időpontját változtassák meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 II.§ (2) bekezdésével. M. felesége ettől elzárkózott. hatáskör. munkáltatója egy budapesti székhelyű vállalat.

(I. hanem nagyobb területen fejt ki olyan hatást. s az egyéb feltételek is teljesülnek . hogy törvény vagy kormányrendelet adott ügyköröket érintve részletesebb "ügyfél" fogalmat is meghatározhat.) Korm. Ehhez kapcsolódik a Ket. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997.kell meggyőződni arról.) tényezők miatt ne csak a közvetlen szomszédok. napját követően indult eljárásoknál azonban a Ket. 172. (I. hogy a létesítmény vagy tevékenység nem csupán a szomszédos ingatlanok tulajdonosait vagy használóit zavarja. §-ának (3) bekezdése. szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak . hanem minden esetben a helyszínen . zaj keltésével. Ket.) alapján már kiadott és érvényben lévő működési engedélyek.a domborzati viszonyok. A Ket. és az Ümr. az eljárás megindítása előtt beszerzett. amelyre a létesítmény vagy tevékenység normális üzemmód mellett . így a Ket. 44. hogy az esetleges zavaró (zaj. amely felhatalmazást ad arra.az egyéb feltételek megléte esetén . valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. amennyiben a hatósági.) Korm. hiszen ezekben az esetekben a szakhatósági hozzájárulás szinte minden esetben hat hónapnál régebbi keletű? Megoldás: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. 6. hatásterület Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző amennyiben a hatósági. amely az ügyféli jogállást megalapozhatja.pl.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles-e kiadni az új jogosultnak. hanem a tevékenységet még érzékelő ingatlan tulajdonosok. Az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 8. 29. Milyen viszonyban van a (melyik???) Kormányrendelet 6. bűz stb. 1 2 3 22 törzsanyag . A magyarázat szerint hatásterületen azt a területet kell érteni. illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapított meg hathónapos érvényességi időt. füst kibocsátásával vagy egyéb módon . az uralkodó széljárás és más tényezők figyelembevételével . szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak. ezért nem azonosíthatók sem a védőövezeti távolságokkal.folyamatosan vagy rendszeresen káros vagy zavaró hatást gyakorol. az ügyfél által beszerzett. §-ának (6) és (8) bekezdése alapján indokoltnak tartom hirdetmény közzétételével értesíteni az érintetteket az engedélyek kiadásáról. 11. § (4) (6). § (3) bekezdései a Ket. § (5) bekezdése a Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 2 Szakhatósági hozzájárulás. § (6) bekezdésében foglalt szabállyal. hogy az adott tevékenység végzése milyen területen belül érzékelhető. november 1. § (4) 18. 22. Ezzel biztosítani lehet. magyarázata szerint az ilyen eljárásokban az okozza a gondot. hogy kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző. A 2005. valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogeset. A Ket. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által.) Kormányrendelet a 6. az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el a hatóság. A Ket. 44. 17. rendelet alapján kiadott telepengedélyek esetében a Ket. (VI. 15. Az Ümr. rendelkezése között nincs összeütközés.22. hatályba lépését követően nem alkalmazhatók.a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni. illetve használók is élhessenek fellebbezési jogukkal. sem védőzónákkal. bűz okozásával. § e) pontjában meghatározott "hatásterület" nagysága és elhelyezkedése minden egyedi esetben más és más. új szabályait nem kell alkalmazni. rendelet (továbbiakban: Ümr.

törzsanyag Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 23 . ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. 101. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó határozatot hozzon. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési kérelmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését.közízlést sértenek. Az esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jogerőre emelkedést követően van lehetőség. amelyek . Nincs akadálya annak. valamint a jegyző határozati típusaira vonatkoznak.különösen vendéglátó üzlet esetében . A Ket. kivéve. Ilyen esetben a végrehajthatóság nem függ sem attól. illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. sem attól. vagy megtiltson olyan cselekményeket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A hivatkozott jogszabályhelyek az azonnali végrehajtás. hogy eltelt-e már a fellebbezési határidő. hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést. illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát.

Írásos kérelmüket a jegyzőnek átnyújtották.a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 3 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása H község jegyzője előtt megjelent 2006. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. 1 2 3 24 törzsanyag .az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. Furcsa kérésük indokául azt adták elő.a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. Konkrét ügyben a KEt. és a kérelem áttételének nincs helye. Egyrészt házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség. melynek lényege az volt. következésképp megállapítható. majd őket ismételten „adja össze”. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. hogy a kérés – közigazgatási úton . novemberében a B házaspár és az általuk kézzel írt kérelmet szóban is megismételték. . ha . hogy a jegyző házasságukat. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak.lehetetlen teljesítésére irányult. melyet 8 évvel korábban H község anyakönyvvezetője előtt kötöttek. által bevezetett új jogintézmények között a 30. hogy addigi züllött. bontsa fel.§-ban a közigazgatási eljárás szabályai közé emelte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségének eljárásjogi szabályozását. Jogilag helyesen járt-e el a jegyző? Megoldás: A Ket. A jegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. másrészt az elutasításra jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. . alkoholizáló életmódjuknak véget akarnak vetni és ismételt házasságkötésükkel új életet kezdve normális körülmények között kívánnak élni.

(1) bekezdésére az APEH igazgatóság fellebbezett a végzés ellen.§.§. 81. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik. 5. pontjára és az Art.§.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 4 Kézbesítési ügygondnok kirendelése Az APEH Igazgatósága az egyéni vállalkozó adózót határozatával törölte az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül. 81. (2) bekezdés b.§. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg pontosan az ügygondnok kirendelésének jogalapját.§ törzsanyag 25 . azzal az indokolással. A jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatóság nevében eljáró polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája az ügygondnok kirendelési kérelmet elutasította.§. és nem vizsgálta azt. hanem hatóságként jelent meg.-hoz). – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat Alkalmazott jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló 2003. mert a küldemény elköltözött jelzéssel érkezett vissza. Milyen döntés születhet fellebbezés elbírálásakor? Megoldás: Mind a megkeresést kibocsátó. így arról igazgatóságnak kell rendelkeznie. ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megtagadó végzés ellen jogszerűtlen. mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett.(4) bekezdése értelmében a kézbesítési ügygondnokot az eljáró hatóság rendeli ki. Az Art. Közelebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként. 124. mert automatikusan a Ket. 124. A Ket. hogy a Ket. az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti. hogy különös eljárási szabály – esetünkben az Art. A határozat kézbesítés útján történő közlése eredménytelen maradt.évi XCII. Az APEH Igazgatóság ügygondnok kirendelését kérte az illetékes gyámhatóságtól. 13. Rendelkezéseit alkalmazta (Ket.tv. Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is.

mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 5 Ügyfél és a szakhatóság közvetlen kapcsolata Az élelmiszeripari termékek előállítására irányuló működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ügyfél. de nem korlátozhatja az ügyfelek eljárást kezdeményező jogosítványát. 44. hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. Az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalás kiadását megtagadta azzal az indoklással. § (2) bekezdése. hogy azt majd tőle az engedélyező hatóság kérje meg és ő azt majdan az engedélyt kiadó hatóságnak fogja továbbítani.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik. 44. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. az ügy tárgyára vonatkozó”. Nem zárható ki az ügyfélnek az a joga. hogy közvetlenül megkeresse a szakhatóságot. Jogilag helyesen járt-e el az ÁNTSZ illetékes szerve? Megoldás: A Ket. 1 2 3 26 törzsanyag . való igaz. 44. a Ket. hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás megindítása előtt beszerzett. A Ket. Kérelmének benyújtásával egyidőben megkereste az ÁNTSZ illetékes szervét is szakhatósági állásfoglalás kiadására. hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is.

mely kérelmet az eljáró a Ket. mert az illetékekről szóló 1990. polgári jogi jogviszonyról lévén szó). A Ket. ha az adó. tény állapot igazolását kéri.a szerződéskötési szabadság sérelme nélkül – nem működhet közre. 84. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak minősül (Ket. hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. A 84.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel. de az eladó (vitatja) fellebbezést nyújtott be az adó. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani. az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket. és a Ket. Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz. 105. vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania. ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 6 Közokiratban foglaltak valóságtartalma. de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel összefüggésben kérte az adó. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja. Vélelmezzük. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni? Fejtse ki véleményét! Megoldás: A kérdés összetett problémákat takar.és értékbizonyítványt (quasi határozatot) megsemmisíti. mivel az ingatlanra. évi XCIII. illetőleg az adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető. törzsanyag 27 . 84. Bár a kérdésből nem derült ki. 83.§ (6) bek. hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. tekintettel arra. így ezekre az adatokra a tulajdoni lap a megfelelő igazolás. 82.és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló fellebbezésnek. annak tulajdonosaira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti. hogy az adó. 83. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra. amelyben a hatóság . A jogszerűtlenül kiállított adó. A fentiek előrebocsátására azért volt szükség. vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni. b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg.és értékbizonyítványban foglaltak ellen.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinteni? Ha igen. szerint a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal.és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait.). A Ket. Álláspontunk szerint a másodfokon eljáró közigazgatási szerv helyesen akkor jár el. hogy egy ingatlanról kiállított adó. ha a) kiadása jogszabályba ütközik. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szerződő felek megegyezése a döntő.és értékbizonyítvány kiállítását.§ (2) bek. az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nélküli elutasítás miatt) vagy határozat. ellenbizonyítás Konkrét ügyben kérdésként merült fel.és értékbizonyítvány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállásának a lehetőségét is. Ezen ügyben a Ket. vagy valótlan adat. így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerződés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek.értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérelmezte. ha ezt jogszabály előírja. de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja. törvény 101. hogy a Ket.

ezért fogalmilag kizárt önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület kizárása. §-ai az irányadók.dr.B. döntéshozatali eljárására az Ötv. §.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a képviselő-testület.a helyi önkormányzatokról szóló 1990. §-18. mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul? Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal? Megoldás: Az Ötv. elutasította özv. Az önkormányzat működésére. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási Hivatalhoz. kérdésének lényege a követező volt A Ket. 14. Az önkormányzati feladat. így jogosulatlan előnyhöz jut más rászorulókkal szemben. Alkalmazott jogszabály: .és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. 8.évi LXV. Az Ötv. önkormányzati hatósági ügyben eljárva. amelyeket az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó döntéseknél is alkalmazni kell. város önkormányzatának szociális bizottsága. A fellebbezést egyébként a polgármesterhez jutatta el. 42. fellebbezési kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A bizottság döntését azzal indokolta. hogy a kérelmező részére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár. § (2) bekezdése rendelkezik a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályokról. 12.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn felvonó szerkezet) történő ellátását.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 7 Kizárás az eljárásból V. törvény 1 2 3 28 törzsanyag . A helyi önkormányzatok hatásköre nem vonható el.C.

továbbá tényleges betekintést kértek az építési hatóságnál keletkezett építési engedélyezési eljárási iratokba. bárki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit. amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is. végzés tervezetbe. Ket. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehetővé az iratbetekintést. A 69. védetté nyilvánított területek. másolat. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet. illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügynek.és kivonat készítés. 69. és nem valamenynyi engedélyezési eljárás döntéseire.nem ügyféli pozícióban levők részére A.§. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül. így nem kizártak a településfejlesztési bizottság. A Ket. Megítélése szerint jogszerűen jártak-e el? Megoldás: A Ket. védett adatokba stb. Ezért szükséges annak minősítése. a képviselő-testületének tagjai betekintési jog biztosítását. A kérdés szerinti 69.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait. hanem kizárólag a hatóság döntéseibe. (2) bekezdésén kívüli valamennyi iratba enged betekintést. város településfejlesztési bizottsága illetve.§ (6) bekezdésének e) pontja alapján. épületek körét. szerinti adatokba. 68. A 69. Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra. amelyek meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe.§.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a határozat. mind a jegyző elutasította.§ (6) bek.§-ának (6) bekezdése nem a 68. Kezdeményezésüket mind a helyi közigazgatási iroda vezetője. vagy a képviselő-testület tagjai sem. kérdésben hivatkozott 69. 68. hogy mely ügyek minősülnek az épített és természeti környezet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 8 Irat betekintési jog. a Ket.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során keletkezett iratokba. engedélyezésének feltételeit. A Ket. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok.). törzsanyag 29 .

ennek felnyitására csak meghatározott személyek jogosultak. tanú képviselete B. ha valóban rendelkezik információval a tisztázandó tényt. illetőleg elmondása szerint az idézett tanú mindent elmondott neki az ügyről. illetve az eredeti tanú tájékoztatása alapján tett. hogy ez utóbbi személy saját maga nevében vallomást tegyen. A hatóság a tanú helyett megjelent személy meghallgatását mellőzte. . 46. maga helyett meghatalmazással ellátott képviselőt küldött. körülményt illetően. hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A Ket.a tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. A vallomás rögzítése során célszerű azonban elkülöníteni azokat a nyilatkozatokat. .a tanú meghallgatása során nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője sem. hogy a tanúval azonos tudattartalommal bír. 48. hogy annak során a védett személy kiléte ne legyen megállapítható. Az eljárás birtokvédelmi ügyben folyt. aki azt állította magáról. amely nem tartalmazza a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást. Ilyen esetben nem csak az adatok zárt kezelése a hatóság kötelessége. Ha a tanú valószínűsíti. hogy az idézés egyértelmű-e abban a tekintetben. kérheti adatainak zárt kezelését. amit tudnia kell.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának megfontolása során nem mellőzhető azonban annak vizsgálata. tehát nem fogadható el a képviselőként az adott személy megjelenése.-t hogy támassza alá állítását.G. amelyeket saját észlelése. Ezt a következők biztosíthatják: . hogy a hatóság a Ket.§ (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra idézte az állampolgárt. az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el. miszerint ha személye ismertté válik. Egyben felhívta a tanúként idézett B.a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. szabályszerűen megidézett tanú. 1 2 3 30 törzsanyag . arra azonban lehetőség van. hanem az egész eljárást úgy kell lefolytatni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 9 Tanú. valóban atrocitások érhetik az ügyfelek részéről. illetve mások elmondása. védett tanú. Egyebekben pedig azért is folyamodott a tanú „képviselethez” mert úgy érezte hogy személyét a későbbiekben veszélynek teszi ki.G. Helyesen járt-e el a közigazgatási szerv? Megoldás: A tanú nem képviseltetheti magát az eljárásban.

alapján hozták. hogy a Ket. ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható. ha – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett – az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelem aktuális benyújtására olyan körülmények között kerül sor. mivel csak ezzel szemben lehet helye az újrafelvételnek. valamint az ugyanezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. illetve határozatokat még az Áe.§ e) pontjában rögzített „változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának. tehát ha a korábbi határozato(ka)t az Áe. törzsanyag 31 . a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés. települési önkormányzat jegyzője kért eligazítást abban a kérdésben. § e) pontjában foglaltakra figyelemmel helye van-e a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának abban az esetben.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 10 Eljárás elutasítása érdemi vizsgálat nélkül B. ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára. márpedig a Ket. hogy a korábbi határozatot. hanem az eljárási jogszabályok változatlanságát is érteni kell. Fejtse ki véleményét az adott kérdésben! Megoldás: A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. A változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi. 30. alapján hozták. 30. ha előzőleg már a Ket. Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakított követendő álláspontnak. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megváltoztak. ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben teljesülhet.

elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztatta az érintett területen lakó. határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett. hogyan „tájékoztatja” az érintetteket.) KTM rendelet 1.külön jogszabályok alapján .§ (3) bekezdése alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról. (3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat. 1 2 3 32 törzsanyag . (II. b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.a változtatási tilalom kivételével . (2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz. működő ingatlan tulajdonosokat. A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998.kérelmének benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni. vagy csak levéllel? Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal? Megoldás: Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. 11. hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek. 20. Több érintett is felvetette és erről levélben a jegyzőt értesítette.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 11 Ügyfelek tájékoztatása F. illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző.§ erről a kérdésről a következők szerint rendelkezik: (1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv.történő . §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott területen. évi LXXVIII.. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt el Az . illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről . törvény 20. illetve szabályozási terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes .a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése. mert a jogorvoslati lehetőségtől így elestek.

rendelkezései között. szerinti önkormányzati hatósági ügyben végzést kell hoznia. nem nevesíti a végzést. A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint rendeletet alkot és határozatot hoz. 11. § (6) bekezdése szerint az önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet. A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul. Többekben felvetődött hogy a Ket. A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. hogy az önkormányzat hogyan nevezze el a döntését.(2005. állapít meg.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 12 Képviselőtestületi döntési forma. mint döntéshozatali forma és az Ötv. Az Ötv. által nevesített végzés.-ben meghatározott döntési formák között nincsen összhang. szabályait kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel. rendelkezései alapján lehet végzéssel dönteni. Az Ötv. a kizárás szabályozása). §-a pedig az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés formájaként a határozatot nevesíti. amikor a Ket. törvény 336. de az szerepel a Ket. mint döntési formát. (pl. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az eljárást felfüggesztő. az eljárást megszüntető.§-alapján pedig az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket.§). törzsanyag 33 . Kérdésként merült fel. Fejtse ki véleményét a kérdésben! Megoldás: Az ellentmondás csak látszólagos. hatósági ügyekben Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. évi LXXXIII. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A Ket. 12. Az Ötv. 109. amelyeket az Ötv. 98. mert ugyan az Ötv.

évi XXXI.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez. Ezért a jegyző eljárása nem minősül belföldi jogsegélynek. ugyanis a belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni. hogy a gyámhivatal fenti felkérése a Ket. valamint feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges. évi XXXI. illetőleg a határozat végrehatásában való közreműködési feladatokat nevesítetten a jegyző hatáskörébe utalta. 26. környezettanulmányt készít. törvény 107. vagy onnan szerezhető be. Kérdés. törvény a leltározási. továbbá feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges. amely a megkeresett hatóságnál ( állami. amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelemnek is tekintendő? Fejtse ki véleményét! Megoldás: Az 1997. valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. szerkezetileg is elkülönítve a jegyző és a gyámhivatal feladatait. környezettanulmány felvételére vonatkozó. ha a megkeresett hatóságtól kért eljárási cselekmény a megkereső hatóság hatáskörébe tartozik és illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni. önkormányzati szervnél van). illetve irataiból szerezhető meg. 1 2 3 34 törzsanyag .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 13 Jogsegély kérése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

14 Szóban közölt határozat azonnali végrehajtása
V. nagyközség külterületén – lakossági bejelentés alapján – összehangolt ellenőrzést végeztek az APEH, a VPOP, a helyi iparhatóság, valamint az állategészségügyi hatóság szakközegei. Az ellenőrzés alapja, a bejelentés szerint a település határában illegális vágóhíd és húsfeldolgozó üzemel, ahol az elkészített termékeket hamis márkajelzéssel látják el. A bejelentés valóságtartalma nem minden állítás vonatkozásában igazolódott, de az állategészségügyi hatóság a tények alapján,- valóban történt állat leölés és feldolgozás-, azonnali intézkedésre alapul szolgáló tényállást állapított meg. Intézkedése során, elrendelte az üzem azonnali bezárását, lefoglalta az ott előtalálható nyersanyagot és húskészítményeket. Mindezeket szóban közölte a vágóhíd tulajdonosával, aki a helyszínen tartózkodott, egyben döntését azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Eljárásához hatósági tanúnak a jelenlevő más államigazgatási szakközegeket kérte fel. Fejtse ki véleményét az állategészségügyi szakközeg eljárásáról! Megoldás: Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvényes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. 27.§ (1) Az állat-egészségügyi hatóság állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az állat-egészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélőn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő a helyben szokásos módon történt közlés napját követő naptól kezdődik. (3) Ha az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott időre történő felfüggesztéséről, vagy a működési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott időtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelő működés nem áll helyre, a hatóság a működési engedélyt visszavonja. (4) Az állat-egészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékből térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képező élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését. (5) Ha az állat-egészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állat-egészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszer- vagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztető állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetőleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztéséről, megtiltásáról a jegyzőt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

törzsanyag

35

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek Ket.101 (3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. (4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvényes volt. Alkalmazott jogszabály: - Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§

1 2 3

36

törzsanyag

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek
1 2 3

15 Jogutódlás megítélése
A D. nagyközségben élő R.T. 56 éves egyéni vállalkozó, autóbaleset következtében elhunyt. Nevezett mind a helyi, mind az átlagos életviszonyokhoz képest is jómódban élő ember volt. Halálával jelentős mértékű vagyont örököltek vele egy háztartásban élő már nagykorú gyermekei. Az örökhagyó azonban jelentős mértékű adótartozást is felhalmozott, mind az állami, mind az önkormányzati adóhatóságok felé. D. nagyközség adóhatósága R.T. gyermekeit a Ket. 16.§.(1) bekezdésére hivatkozva „jogutódként” az adózó örökhagyó által meg nem fizetett adótartozás megfizetésére kötelezte. A kiadott határozat szerint mindhárom örököst egyetemleges felelőssé tette az adótartozás megfizetésére. Az adóhatóság által kiadott határozat időpontjában még nem történt meg a hagyaték átadása az örökösöknek. Ítélje meg az önkormányzati adóhatóság eljárásának jogszerűségét! Megoldás: A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e. Jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket) 16.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik be, erről a hatóság végzéssel dönt. (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik. Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy természetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos, mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökösöket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére. Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint: 35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, Az Art. Rendelkezése értelében az adóhatóságnak - Az örökhagyó adótartozását hagyatéki teherként be kellett volna jelentenie - A hagyatéki eljárás eredményéig, lezárásáig az adóhatósági eljárást felfüggesztenie - A hagyatékátadó végzés ismeretében folytatni az eljárást és rendelkezni az örökösök irányába az adó megfizetésére Alkalmazott jogszabály: - az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.

törzsanyag

37

a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása. konkrétan a jegyző elvonta a polgármester hatáskörét. a vegyvédelmi védekezés elsajátítása. járdák találhatóak. hogy az átereszek gyomtalanítását. 1 2 3 38 törzsanyag . valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. polgári védelmi gyakorlatot rendelt el a településen. A polgári védelmei jogviszonyt szabályozó törvény szerint: a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet. már nem vonakodtak a határozatban foglaltak végrehajtásától. A jegyző ezek után felmérte a helyzetet.és intézkedési rendszer. A jegyző határozatával szemben jogorvoslással nem élt senki. amelynek célja a fegyveres összeütközés. A kötelezettek miután polgárvédelmi jogkörben szólították őket a tevékenység elvégzésére. Ezek után a községi jegyző. A jegyző kötelezte az ingatlan tulajdonosait határozatban. hogy a hatóság a kötelezettek nevében és terhére végrehajtja a határozatban foglaltakat. sulykolása. nyugdíjasok élnek. települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe. rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését. mely ilyen tevékenységet elvégezhetne. jó karban tartását. E jogkörében: a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi. tisztántartását végezzék el. A települési önkormányzat jegyzője észlelte. rendeltetésszerű joggyakorlás H. feladat. úgy vélte. azért nem jöhet szóba. jó karbantartása. az életben maradás feltételeinek biztosítása. hogy több ingatlan tulajdonosa mellőzi ezen átereszek tisztántartását. község belterületén már jórészt portalanított utak. A polgári védelmi gyakorlat során az átereszekben lévő gazt kellett kitakarítani és az átereszek gyomírtózását elvégezni. hogy a jegyző visszaélt a jogszabályban biztosított jogkörével és a polgári védelmi gyakorlat ürügyén történt gyomtalanítás a joggal való visszaélést merítette ki. vagy a kötelezettek terhére és költségére a hivatal végeztesse el a munkát. b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol. a honvédelmi kötelezettség része. mint a polgári védelem helyi szerve. hogy valamiféle panasszal fordulnak majd a felügyeleti szervhez. vagy bárhova. de többen jelezték. végrehajtási bírság kiszabásával célszerű-e operálnia és a döntést kikényszerítenie. hogy a településen zömmel idősek. a vegyi védelmi polgári feladatokat elvégző egységek összekovácsolása volt. illetőleg a területi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 16 Hatáskör elvonás. A másik lehetőség. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. állagmegóvása az ingatlan tulajdonosának. b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség. de a végrehajtást mindenki elmulasztotta. az átereszek lényegében koszosak és azok nem alkalmasak eredeti funkciójuk ellátására. Ezeknek az átereszeknek a gyomtól való megtisztítása. Tekintve. Az út és a járda között úgynevezett átereszek találhatóak Ezek a csapadékvíz elvezetését szolgálják. hogy ez a megoldás nem lehet célravezető. mert úgy érzik. mert a község önkormányzata semmiféle háttérintézménnyel. használójának feladata. kiképzésre és gyakorlatra osztja be. c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő. Bérmunkában való elvégzésre nem volt lehetősége. A polgármester 10. nem rendelkezett. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az alkalmazott megoldás valóban sértett jogszabályt. a gyakorlat célja.

és ha a gyakorlat társadalmilag hasznos munkával párosul. az kifejezetten előnyös.a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.§(4) A hatóságtól . § (3) bekezdésében foglalt kivétellel . Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 39 .A jegyző a Ket-nek az alábbi rendelkezését sértette meg: KET 19.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény az előbbiekben mutatott jogszabály alapján a polgármesternek jogában áll gyakorlatot elrendelnie.a 20.

vonatkozó szabályai a következők: 30. majd az Áfa visszatérítésről intézkedjen. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasította. f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő. Közigazgatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni. feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. szeptemberében kérelmet juttatott el az önkormányzat adóhatóságához. hogy a kérés lehetetlen teljesítésére irányul. e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta. és újrafelvételnek nincs helye. A Ket. nyolc napon belül végzéssel elutasítja. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki. amellyel a megfelelő előfeltételek megléte esetén jogszerűen élhetnek. b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes. továbbá azt is beleírta végzésébe. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül.. hogy az ügy nem hatósági ügy. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése. a hatáskör és az illetékesség tisztázását követően. és a kérelem elkésett. melyben azt kérte az adóhatósághoz. hogy áttételnek nem volt helye ezen eljárás során. ugyancsak nem volt helytálló. ha a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. egyrészt a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiányát megállapítania. és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. g) a kérelem tartalmából megállapítható. hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen kérés teljesítésére irányul. c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 17 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A VLBK Zrt. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye. ezért azt teljesíteni a hatóságnak nem áll módjában. és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. és a kérelem áttételének nincs helye. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt. végzésének indokolásában hivatkozott arra. ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága. hogy a kérelmező a közigazgatási eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak. d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg. hogy a részére visszautalandó általános forgalmi adó visszatérítését a visszatérítés előtti ellenőrzést sürgősségi eljárásban folytassa le. 1 2 3 40 törzsanyag . mert az általános forgalmi adó visszatérítése az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény. 2006.

valamint az egyéb szakhatósági pozitív vélemények alapján. az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ttv. Mindebből következően irreleváns az a körülmény. A Ttv. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesztésének akkor sincs helye. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. amikor megjelent a hatóságnál H. hogy a Ttv. A Ket.§)]. 12. illetve annak teljes napirendi pontjaiban hozott döntéseke megtámadták a bíróság előtt. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. melyet szóban terjesztettek elő. illetve annak tervezetét előkészítették az építési hatóságnál.B. a hatóság az eljárást felfüggeszti. A hatósági engedély kiadása tárgyi ügyben nem kötött a társasház határozatainak érvénytelensége iránt indított perhez. Törvényszöveg környezetéből) 32. törvény 12. 12. A társasház közgyűlése nem hozott olyan döntést. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó határozatot. évi CLVII. vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. 12. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is alátámasztotta. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja.M.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben meghozott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt. de kérésük nem teljesíthető. Természetgyógyász Kft nyújtott be rendeltetésváltoztatás iránti kérelmet. Mivel a társasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen foglalt állást.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns körülményre. A kérelmezők kijelentették ezt is támadják majd a bíróság előtt. A társasházi döntés. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. hogy a szóban forgó helyiség együttes egy társasházban volt. hogy miután ragaszkodnak a jegyzőkönyv felvételéhez. s annak a pernek mi lett az eredménye. törzsanyag 41 .-né és P.§.) 12. Kérésüket.§ (3). Az építésügyi hatóságnak nem kellett vizsgálnia. amely a rendeltetésváltoztatást tiltotta volna. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert. 2004. hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e.-né mint a társasház számvizsgáló bizottságának tagjai. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági döntés helyes volt. A korábban állatorvosi magánrendelőnek használt helyiséget kívánták humángyógyászati célra átalakítani. hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak. azt felveszi. évi CLVII. amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 18 Eljárás felfüggesztésének lehetősége A bp-i kerületi önkormányzat jegyzőjéhez a BVM. Tekintettel arra. az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az engedélyt.§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell értelmezni. törvény 32. 32. Erre hivatkozással kérték a hatósági eljárás felfüggesztését. illetve (4) bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor. ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert indítottak [1997. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüggesztésének nincs helye. és bejelentették az építési hatóságnál. csupán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat hozatalára. ezért a hatóság jogszerűen járt el az engedély megadásakor. Még nem történt meg a határozat kiadmányozása.§-ában előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. hogy a közgyűlés határozatát. A jegyzőkönyv felvételekor az eljáró ügyintéző tájékoztatta a kérelmezőket arról. ezért az építésügyi hatóság jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. jegyzőkönyvezték. a jogszerű közigazgatási határozathoz szükséges volt a társasház közgyűlésének döntésére is. s hogy azt később érvénytelenítették-e. A társasházakról szóló 1997. A döntéshez elsősorban a Ttv. ezért ha a törvényes határidőben bármilyen okból nem születik tiltó határozat. Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. a rendeltetésváltoztatásról szóló határozatot.

jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen. vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan öszszefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. és kötelezték annak leadására. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 19 Eljárás felfüggesztése. Miután állapota véglegessé vált a vonatkozó jogszabály alapján. illetve ha ezzel nem kíván élni akkor a hatóságnál adja le. vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. a hatóság az eljárást felfüggesztheti. a hatóság az eljárást megszünteti. (4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. bírói út igénybevétele I. hogy sikerült számára olyan protézist beszerezni Kanadából. Az eljárás felfüggesztése 32. tőle a fegyvertartási engedélyt megvonták. Fellebbezési kérelmében előadta. a hatóság az eljárást felfüggeszti. I. kiegészíti. hogy kérte az illetékes egészségügyi hatóságtól a lőfegyvertartásra vonatkozó alkalmasságának felülvizsgálatát. Egy sajnálatos baleset következtében I. továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. az alábbiak szerint rendezi. A fellebbezést elutasító határozat további jogorvoslati lehetőségekre való kioktatást nem tartalmazott. 1 2 3 42 törzsanyag .Sz. amelynek segítségével a vadászfegyvert biztonságosan használni tudja. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult. Ennek ellenére I. melyet a hatóság által kiadott engedély birtokában jogszerűen családi házában tartott. annak további felülvéleményezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. Fellebbezését elutasították. továbbá felajánlották részére hogy a tulajdonában levő fegyvereket hivatásos fegyverkereskedőnél értékesítse. hogy állapotát a korábbi szakvélemény véglegesnek minősítette. fellebbezés. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. bal kézfejére csonkolást eredményező sérülést szenvedett. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget. és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul. keresetet nyújtott be a bírósághoz. fellebbezni bármely okból lehet.Sz. módosítja vagy visszavonja. ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja. nem hivatásszerűen. hanem sportszinten tagja volt egy vadásztársaságnak. A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő: Fellebbezés 98. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Ket.Sz. kivéve. ezért kérte a határozat viszszavonását és az eljárás felfüggesztését az egészségügyi alkalmasságára vonatkozó jogerős vélemény megállapításáig. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. ha a) azt jogszabály nem zárja ki. Mint vizsgát tett vadász értelemszerűen rendelkezett lőfegyverrel. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. (3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel. Hivatkozott arra.Sz. hivatkozva arra.

(5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges. a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.31. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert. § (1) A lőfegyvertartási engedély . valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. (4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet. (2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver. lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver. A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek: A lőfegyverek hatósági tárolásának.)BM. 13. (6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. értékesítésének. hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. megváltoztatja vagy megsemmisíti. azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül. törzsanyag 43 . a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . rendelet 12. ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést. (3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja. ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést. 105. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt.(VIII. hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is . és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. bevonásának. (3) A lőfegyver. akikkel az elsőfokú döntést közölték. az elsőfokú döntést megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. §-ban biztosított jogával. (4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 Fellebbezési eljárás 104. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. megsemmisítésének szabályai ( 49/2004. lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie. (7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez.

illetve a jogutód kérheti a lőfegyver. kezdeményezheti annak hatástalanítását. illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli. lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell. lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget . illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös. (2) A lőfegyver. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása. lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. a Vizsgálóhoz történő szállításáért. (2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver. 15. A fegyver. (3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését. (XI. (4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel.kérheti a lőfegyver.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 14. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.a tulajdonos részére ki kell fizetni. rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. a lőfegyver-kereskedő halála. (3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt. lőszer (töltény) lőfegyverkereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. a 14. (3) A lőfegyver.az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett . 16. lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. § (1) A talált lőfegyvert. 18.a felmerült költségek levonása után . vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek. lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására. vagy a lőfegyver-kereskedő halálának.lőszerek. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül . § (1) A lőfegyver. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak. 17. lőszert (töltényt) megsemmisítheti.) NM rendelet a kézi lőfegyverek. örököse köteles megfizetni. kezdeményezheti annak hatástalanítását. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át. (2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel. A lőfegyver. vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. a 14. gáz. illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver. lőszer (töltény) tulajdonosa. szervezetnek történő elidegenítését. Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is szükséges. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. és az arra jogosult a lőfegyvert. 19. megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. szervezetnek történő elidegenítését. a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli. a Rendőrség a tárolt lőfegyvert. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést. 22/1991. 15.és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 1 2 3 44 törzsanyag . (2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja. lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el.és Lőszervizsgáló Kft.

már alkalmasnak minősítette. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem kell beutalja.és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben .a II. vagy ha már arról határozatot bocsátott ki. aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett.a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981.az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. akkor a határozat végrehajtását függeszti fel. A tények ismeretében. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be. hogy a lőfegyver bevonásáról szóló eljárást felfüggeszti a hatóság.haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett személyt .mindkét alkalmassági kategória esetében . § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos. mások személyének veszélyeztetése nélkül tudja használni feltétlen bizonyítást igényel.ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték .A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv . alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén „EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP” egy példányának megküldésével . Tehát a jogszerű megoldás az lehet ebben az ügyben. 10. 31. másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.mindkét alkalmassági csoport tekintetében . Összefoglalva: álláspontunk szerint az a tény. (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezőt az 5. A gyakorlati vizsgára való behívás feltétele a pozitív orvosszakértői vélemény. (III. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon . Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 45 . illetőleg pszichológus. illetve a hatóság részéről ellenbizonyítást.az általa vizsgált szempontok szerint .ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be .) EüM rendelet 13. 12. illetőleg . § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. továbbá gyakorlati vizsgára hívja be a kérelmezőt. valószínű hogy a bíróság a kérelmező javára döntene és elrendelné az ismételt alkalmassági vizsgálatot. és megvárja az orvosszakértői véleményt. 11.a másodfokú pszichológiai vizsgálatra. (2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot .az Országos Ideg. Azaz a kérelmezőt ismételten az orvosszakértői bizottság elé rendeli. hogy a kérelmező olyan protézissel rendelkezik. amely őt a vadászfegyver használatában maximálisan segíti és ő azt biztonságosan.

melyet az adózó értékesítésre felkínált az önkormányzat javára.R. az alpolgármestereken keresztül kívánta az akaratát érvényesíteni. illetve amikor tapasztalta. Ez ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezett.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 20 Hatósági szerződés megkötése. a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásbeli hozzájárulását. hogy az intézmény különösen az építésügyi igazgatásban. ha . A feltételek fennállása azonban nem keletkeztet szerződési kényszert. Törvényben. kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben egyéb feltételeket is meg lehet határozni. melyet a másodfokú szerv kisebb-nagyobb. hogy ma már a jog lehetővé teszi hatósági szerződések megkötését. Jelentős összegű adótartozást halmozott fel a helyi önkormányzati adóhatósággal szemben. Ennek beszerzéséről a szerződő hatóság gondoskodik. valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szerződésben állapodna meg az adótartozás. elkészítette az adózónak az adó megfizetésére vonatkozó kötelező határozatát. a településfejlesztés és településrendezés körében. Amennyiben a megkötendő szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága. A törvény ugyanis “csak” a szerződéskötés lehetőségét biztosítja. Ezt követően az adózó bírósághoz fordult.G. érvényessége. Elsősorban is nem volt tisztázott az ingatlan jogi helyzete. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. mögötte azonban “látens jelleggel” meghúzódik a benne foglaltak kikényszerítésének a lehetősége. illetve a képviselő-testület engedje el és ezért cserébe a tőle megvásárolandó ingatlan vételárából az adótartozás összegét engedményezi. valamint a környezetvédelemben bizonyul sikeresnek. A hatósági szerződés akkor köthető. A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. mindenben betartva a másodfokú adóhatóság által előírtakat. . hogy arra a következtetésre jusson. Jogszabály kikötheti a szerződés érvényességi feltételeként a hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulását.a szerződést írásba foglalják. Többszöri nekifutás után az elsőfokú adóhatóság. Hivatkozott arra. emellett az sem volt megállapítható. és példaértékű lenne. hogy az önkormányzat polgármesterével már nem boldogul. illetve az ő általa valósnak vagy véltnek fenntartott követelés kiegyenlítése tárgyában. Az önkormányzat adóhatóságának X millió forint adótartozását a polgármester. jelentősebb vagy jelentéktelenebb eljárásbeli hibákra való hivatkozással megsemmisített és az adóhatóságot új eljárásra utasította. ahol és amikor kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. 1 2 3 46 törzsanyag . A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak. Az első hallásra előnyösnek tűnő ajánlattal kapcsolatban több probléma merült fel. vele szemben diszkriminatív eljárás történik első fokon és ezt a másodfokú döntések minden alkalommal alá is támasztják. hogy mennyi lenne annak az ingatlannak az értéke. Az adó megfizetés vonatkozásában többször született elsőfokú határozat. A hatósági szerződés alapvető jellemzője. az ingatlan tulajdonjoga nem. a kisajátításban. Ingatlankezelő és –fejlesztő Zrt.azt jogszabály lehetővé teszi. hogyha az adóhatóság és ő. Az adótartozás összege tisztázott volt. akkor a szerződés előfeltétele a szakhatósági hozzájárulás megadása. Ennek ellenére az adózó ragaszkodott egyezségkötés megtételéhez. Az ügynek a bírói létszakaszban való állásakor az adózó megkereste az önkormányzat polgármesterét és egyezségi ajánlatot kínált fel. megtámadása Az M. Ez a tény arra bátorította az adózót.T. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. hogy a kötelezettségek önkéntes teljesítésére épül. továbbá az abban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe foglalása.

egyezséget köthet. § (4) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be. Szerint az adózó egyezségi. Ha a módosításban a felek nem tudnak megegyezni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A szerződésszegés következménye ügyféli oldalon: .a kikiáltási árnak megfelelő értékben . Előfordulhat. 35. amelyre hatósági határozattal nem lenne kötelezhető. A konkrét jogeset kapcsán vizsgálni kell az adótartozások megfizetésére vonatkozó különös szabályokat.törvény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 47 . a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül. A szerződés. ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. A szerződésszegés következménye a hatóság oldalán: . . illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül Alkalmazott jogszabály: .az ügyfél teljesítésre irányuló felhívást juttathat el a hatósághoz. Abban az esetben ha az eljárás az ingatlan-végrehajtás szakaszába lép az alábbi feltételekkel lehetséges egyezség megkötése: 157.a hatóság. . a felek akaratából módosítható. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést. hogy az ügyfél saját érdekeire tekintettel olyan kötelezettséget is vállal. figyelembe véve az addigi teljesítést. ha az ügyfél saját szerződésszegése esetére szólóan az általa vállalt többlet kötelezettség tekintetében is aláveti magát a szerződésszegés következményeinek.az adózás rendjéről szóló 2003.az ügy szempontjából jelentős új tények merültek fel. illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-. ha: . § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter.a felhívás eredménytelensége esetén. vagy vita merül fel a módosítás törvényi feltételeiről. mint általában a szerződések. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti.évi XCII.a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. A hatósági szerződés azonban – ellentétben más polgári jogi szerződésekkel – csak akkor módosítható.a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ilyen esetekben szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor. kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására . . akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását vagy megszüntetését. a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. Az Art. hatósági szerződés megkötésére irányuló kezdeményezése nem lehetséges.

ezért a közterület-használati engedély viszszavonása sem jogszabálysértő. A rendezési tervben foglaltak teljesítése közérdek. január 7-ei határozatában a felperes közterület-használati engedélyét visszavonta. r. vendéglátóegység elhelyezésére. utca sarkán található közterületre. Kifejtette. továbbá kötelezte a felperest az épület bontási engedélye iránti kérelem előterjesztésére. 10. az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.) 10. (XII.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 21 Hatáskör elvonás. azzal. hogy mind a perbeli közterület. r. hogy a felperes közterület-használati engedélye szerint a közterület-használat megszűnése után a felperes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. 1.§ (1) bekezdése értelmében a közterület-használat közérdekből kártalanítási igény nélkül megszüntethető. Elmulasztotta továbbá kártalanítás megállapítását. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. r. ítélete az 1952. hogy az Önk.§ (1)-(7) bekezdései a perbeli ügyben nem alkalmazhatók. amelyben annak. Előadta. Kifejtette.) 206. Város Polgármestere határozatának hatályon kívül helyezését és a polgármester új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. 1 2 3 48 törzsanyag .) 26. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperest a 32/2000. évi IV. valamint az alperes és B. hogy a térmértékbeli eltérésnek az ügy érdeme szempontjából nincs jelentősége.§ (1) bekezdésébe. azt a közterület-használat engedélyezéséről. hogy a közterület-használat megszűnése után engedélyes köteles az igénybe vett területet maradéktalanul helyreállítani. továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. amelyre 1989. az építési engedélyről.az elsőfokú határozatra kiterjedő . Az ítélet indokolása szerint B. illetve használatbavételi engedélyről szóló határozatok nem zárták ki.D. Hangsúlyozta. hogy az Önk.hatályon kívül helyezését kérte. utca . számú rendelet (a továbbiakban: Önk. hogy az alperes nem rendelkezett 5 m2 alapterületű felépítményéről. r. évi LXXVIII.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközik. hogy nem tisztázott. összeférhetetlenség.§ (1)-(7) bekezdéseibe ütközik.-i Á.) Ök. város rendezési tervéből megállapítható. hogy épületének lebontásáért kártalanítás illeti meg. mind az azon lévő felépítmény után kártalanítás illeti meg. Kifogásolta. hogy az Önk. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta. törvény (a továbbiakban: Áe. se nem haszonélvezője. július 5-én visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt kapott a b. alkalmazásával annak visszaható hatálya révén a jogbiztonság alkotmányos alapelve sérül. semmisség A felperes 1989. B. évi III. 30. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifogásolta.§ (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg. törvény (a továbbiakban: Éptv. illetve a használati díj egy részének törléséről.) 30. amely érinti a felperes által használt közterületet is. augusztus 25-én használatbavételi engedélyt kapott. A felperes az ingatlanon jogerős építési engedély alapján épületet létesített. hivatkozással arra. hogy az alperes és a felperes között a közterület használatát illetően szerződés jött létre. és a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül annak elbontására. hogy az Éptv. Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. A felperes keresetében az alperes határozatának . mert a felperes a területnek se nem tulajdonosa. hogy a felperest bontási engedély beszerzésére és az épület lebontására kötelezze. Hangsúlyozta. előírásait a perbeli ügyre nem lehet alkalmazni. Város Polgármestere 2004. törvény (a továbbiakban: Pp. Hivatkozott arra. hogy az önkormányzat társasház-építésre területet kíván értékesíteni. a terület kártalanítási igény nélkül az építés előtti állapotába való visszaállítására. Kérte továbbá annak megállapítását. az alperes rendelkezik-e hatáskörrel arra.

szabályait alkalmazta. Az idézett rendelkezések alapján a polgármester . Az 1. és az azokon történő építés feltételeit és szabályait. hogy az alperes hatáskör hiányában kötelezte a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. kártalanítási igény nélkül megszüntethető.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat törvény keretei között önállóan szabályozhatja a feladat. A Ket.121. ha az engedély érvényét veszti. 34. Az alperes tehát jogszerűen járt el. ha (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. ilyen igény hiányában pedig a jogerős határozat meghozatala időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően . kihirdetése napján hatályba lépett. illetve az alperes képviselő-testülete . Az Önk. Miután a felperes esetében korábban engedélyezett közterület-használat visszavonásáról van szó. Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás. Az Éptv. a helyi közutak és közterületek fenntartása. továbbá a bontási engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az épület elbontására. a felügyeleti szerv . 30.mint másodfokú szerv . r. Az Önk. Általános elv. r.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni. 52. amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem benyújtására. oly módon.§ (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. A fentiekre figyelemmel az alperes határozata nem ellentétes az Éptv. hogy az alperes. Az Éptv. illetve a megyei bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. amikor az alperesi határozatot . A felülvizsgálati kérelem helyesen mutatott rá arra. a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként szabályozta.§ (1) bekezdése építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységként szabályozza az építmény lebontását. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 8.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A felülvizsgálati kérelem részben alapos.§ (1) és (4) bekezdése]. évi LXV.mint elsőfokú szerv -. törvény 1. a település-rendezés. és előírja az eredeti állapot helyreállítását.minden kártalanítási igény nélkül .és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. r. Az Éptv. az ügynek nem tárgya a felperesi igényjogosultság keletkezése.kérelemre vagy hivatalból . A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. Egyrészt az Önk. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A Ket. hogy a közterület használata közérdekből. amikor a visszavonásig érvényes közterület-használati engedélyt a terület közérdekű hasznosítása érdekében visszavonta.és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. haszonélvezőjére vonatkozik. másrészt rendelkezéseit az el nem bírált.§ (1)-(7) bekezdéseiben foglaltakkal sem.§ (1) bekezdésének felhatalmazása értelmében a helyi önkormányzat a feladat. 13. A helyi önkormányzatokról szóló 1990.§ (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget.§ (1) és (4) bekezdése kártalanítási igény nélkül lehetővé teszi a közterület használatának megszüntetését. r. 20.helyreállítani [Önk.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a különböző célú közterületek felhasználása.soron kívül. hogy a közigazgatási eljárásban az annak alapjául szolgáló igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 49 .B. továbbá az épület elbontására kötelezte.jogszerűen járt el. illetve. r. mert az kizárólag az ingatlan tulajdonosára. Város Polgármestere határozatának az a része. szabályainak hatályával kapcsolatos aggályait. 10. r. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a település-fejlesztés. az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot . amikor a közterület-használati engedély visszavonására az Önk.ezen részében nem helyezte hatályon kívül. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperesnek az Önk. 10.

30. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004.§.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a térmértékbeli eltérés. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör. tv. 1 2 3 50 törzsanyag .részben hatályon kívül helyezte.§. 13. és a Pp. a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. január 31-ei közterülethasználati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el.az elsőfokú határozatra kiterjedően .§). 52. Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem. illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati előadás okafogyottá vált. 34. évi LXXVIII. 275. az alperes határozatát .§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott.§.

új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi helyzetét. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy. helyesen. az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba. amelyben az erdőrészlet őshonos fáinak kiemelkedő jelentőségét bizonyították. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Az ügyfél Ket. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket.” Ennek alapján tehát eleve törvénytelen volt a felügyelőség puszta véleményezőként való bevonása az eljárásba. jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az eljárási képesség. Az ügyfél fogalmát a Ket.) amely szerint „hatósági eljárásban elfogadásra kerülő tervjóváhagyásához.§-a határozza meg (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket. július 16-án közzétett. jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. illetve ügygondnok kirendelését kéri. A határozat ellen a WWF Magyarország Alapítvány fellebbezett. Az igazgató állásfoglalását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Közlöny 2005/80. szakhatósági állásfoglalással válaszolt és egyébként az erdészeti hatóság elfogadta. az ügyfél eljárási képességét is szabályozza.-ben definiált fogalma az Áe.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 22 Ügyféli jogállás elismerése Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága engedélyezte az N-i x számú erdőrészlet éves erdőgazdálkodási tervét. hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is. jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. A Ket. amelyben a mintegy 16 ha összterületű erdőrészletben 3 ha tarvágása szerepelt. Egyes. ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. lista alapján hozta meg. szövegkörnyezetéből) törzsanyag 51 . amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. A másodfokon eljárt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya ugyan elbírálta a fellebbezést (változtatás nélkül helybenhagyta az első fokú döntést). A WWF a határozat ellen keresettel élt a Fővárosi Bíróságon. Csatolták továbbá az illetékes nemzeti parkigazgatójának a levelét. amely egyértelműen kimondja. hogy a tarvágás az állásfoglalás szerinti kétszer egy hektárosra terjedjen csak ki. számában. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekkel érintett földrészletek jegyzéke c. akinek cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a nagykorú. és ha annak hiányát állapítja meg. hiszen egyértelműen szakhatósági jogköre lett volna. kibővített ügy fogalmára. (kiemelés a Ket. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki. Az Áe. amelynek feladatkörét az ügy érinti. a WWF ügyféli jogát nem fogadta el. aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát. hogy a perben szereplő erdőrészlet „kiemelt jelentőségű természet megőrzési területbe” tartozik és mint ilyen része az ország „Natura 2000” hálózatának. A tervet előzőleg„véleményezésre” megküldték az illetékes természetvédelmi hatóságnak (felügyelőségnek). A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége. amely. 15. Keresetéhez szakértői anyagokat csatolt. az illetékes igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.2005. amennyiben az az eljáró hatóság rendelkezésére állóadatok szerint „Natura 2000” területre jelentős hatással lehet.-ben is szerepel. Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét. akinek (amelynek) jogát. módosításához. A keresetlevél jogi indokolásában hivatkoztak a „Natura 2000” területekről rendelkező kormányrendeletre (Nr.

Nemcsak a Ket.a BDWG Ltd. Magyarországi képviselője. illetve telephelyet keres. alkalmas arra. A testületi ülésen a jegyzőnek jeleznie kellett volna. hogy azokat az ingatlanokat. de jelezte ebben egyedül nem dönthet. 1 2 3 52 törzsanyag . hivatkozott a testületi határozatban foglaltakra. A testület a polgármester előterjesztését vita nélkül elfogadta. közlekedési adottságai. A tulajdonosokkal szembeni magatartása. továbbá az önkormányzat segítségét abban. Város polgármesterét személyesen kereste fel a BDWG Ltd.a tájékoztatáshoz való jog. Ekkor a jegyzőhöz fordultak. hogy annak semmiféle engedélyokirata nem volt. kérték a jegyző tájékoztassa őket lehetőségeikről. hogy ott cégüket letelepítsék. hanem az önkormányzati törvény (1990. hogy az elfogadásra beterjesztett döntési javaslat több szempontból is törvénysértő. aki a polgármesterre és a testületre hivatkozott. károkozás. valamint infrastruktúrása okán is arra. A tulajdonosok tiltakozása során.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek 23 Ügyféli jogok.tv.évi LXV. felettes hatóság intézkedési kötelme. cserébe öt évre szólóan adómentességet kért valamennyi a városban bevezetett helyi adó alól. mind a jegyző. azaz „engedélyük van az előmunkálatok elvégzésére”. Az ügyfél jogai között szerepel a Ket alapján . hogy azok kártérítési igényt terjesszenek elő és akár bírói úton követeljék azt. hogy milyen építéshatósági eljárásnak kellene megelőznie az előmunkálatok megkezdését és javasolnia egy elfogadható határozat tervezetet. kijelentette ő nem tehet semmit. Egyrészt elvon közigazgatási hatásköröket. mely szerint: . lehetőleg békés egyezséggel megszerezhessék. városát alkalmasnak látták. ő azonban ezt azzal hárította el. hiszen az előmunkálatok megkezdésével a beruházó jogszerűtlenül kárt okozott és a kár előidézője volt mind a testület. egy ilyen volumenű a település életét jelentősen befolyásoló beruházásnak nem szabad útjába állni. hogy a külföldi cég magyarországi székhelyet.legalább a hallgatóság soraiban – jelen kellett volna lenniük. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogeset több szempontból is tanulságos. ügyfélképesség. Jeleznie kellett volna a jegyzőnek. válaszként azt kapták „forduljanak a bírósághoz”. amelyek a beruházás kapcsán „felmerülhetnek” A testületi határozat birtokában a cég azonnal megkezdte az előmunkálatokat. Az ingatlan tulajdonosok jelezték jogorvoslattal kívánnak élni. a kérést a képviselő-testület elé terjeszti. annak ellenére.) szabályainak semmibe vételét mutatja. hogy a testület hozta meg a döntést. részére engedélyt ad a beruházás megkezdésére előmunkálatok folytatására és elvi hozzájárulását adja a cég részére önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére . A város polgármestere komoly lehetőséget látott az ajánlatban. akiknek már a testületi ülésen is . de jelenleg magánkézben vannak. kártérítési kötelem V.utasítja a jegyzőt a szükséges „szakhatósági engedélyek” kiadására.felkérte a polgármestert hogy a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanoknak a BDWG Ltd felé történő elidegenítését „akár kisajátítás árán” mozdítsa elő . amikor olyan felhatalmazást ad a polgármesternek hogy akár „kisajátítás árán” is szerezze meg a beruházó számára az ingatlanokat. Az előzetes tájékozódásuk alapján V. figyelmen kívül hagyva hogy kinek az ingatlanán történik az. A megkeresés és a személyes beszélgetés célja az volt. Ezt követően a tulajdonosok a polgármestertől kértek választ az eljárás jogosságára. A jegyző lényegében ”hallgatólagosan” tudomásul vette hogy a testület döntésével megkezdődött a beruházás. Elmulasztották értesíteni az érintett ingatlan tulajdonosokat. szabályainak szembetűnő módon való durva megsértését. melyek a cég beruházását érintenék. és határozatot adott. másrészt a testület túllép saját jogi lehetőségein. és bizonyos városképi jellegű fejlesztéseket ajánlott fel. A cég munkalehetőséget.

ha a polgármester által szabályszerűen összehívott testület tagjai önkényesen nem jelennek meg a testületi ülésen. de az ügy nem vonható el. szűkebb határidőket tartalmaz a Ket. a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül. hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat képviselő-testületét kijelölni. garanciális intézményként előírja például a fegyelmi eljárás indítási kötelezettséget is. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. az ügyfelet megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. A hatóság legkésőbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. Az elsőfokú eljárás során jellemzően előfordulü jogesetek 1 2 3 törzsanyag 53 . (Az Áe. szabályainál részletesebb szabályokat. illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. az Ötv. A hatóság hallgatásához fűződő jogkövetkezményt átfogalmazva ugyan. A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről. valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet három napon belül értesíti. egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A polgármesternek e tekintetben nincsenek kényszerítő eszközei. szabályai pedig nem helyettesíthetik ezeket. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatni kell az ügyre irányadó jogszabályokról. és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással). A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve. A tájékoztatási kötelezettség bővíthető. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. az Áe. hogy ebben az esetben a polgármesterrel szemben lefolytatható-e fegyelmi vizsgálat. illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –. de koncepcionálisan nem változtatja meg.) A kártérítési felelősség körében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Ez a jogi helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást igényel. hogy a hatóság a mulasztást követően. hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek. Ezt is biztosítandó. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el. Felvetődik továbbá az a kérdés. A Ket. mert mit állapíthat meg vétségként egy vizsgálat. hatósági nyilvántartás vezetéssel. alapvető rendelkezései között szerepel az ügyfélnek a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való joga. és az eljárásra más hatóság sem jelölhető ki. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének. A hatóság mulasztása A Ket. illetve hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez a felettes szerv. mert különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is.-ben részletesen szabályozott elv tovább növeli a közigazgatás szolgáltató funkcióját. szintén csak előzetes jogszabályi felhatalmazás alapján. továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. a Ket. alapján a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kellett alkalmazni. itt csak az a megoldás lehetséges. alapján a hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja. hogy a közigazgatási hivatal vezetője kötelezi a testületet az eljárásra. továbbá ellenőrzi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. és az új. jogszabály úgy rendelkezhet..

.

a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének mellőzésével. A végrehajtásra abban az esetben hat ki a keresetlevél benyújtása. az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését. ekkor jelentette be a kötelezett a végrehajtást foganatosító hatóságnak. az eredeti állapot helyreállítását. A fentiekből adódóan a végrehajtásra önmagában a keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal. bírósághoz fordult jogorvoslatért. A jogellenes működés során egyebek mellett. Elemezze jogilag a Kft. egy használaton kívüli ipari létesítményben zenés vendéglátó szórakozóhelyet létesített. fejezet Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 Végrehajthatóság bírósági felülvizsgálat esetén Az I. hivatalból eljárást kezdeményeztek a Kft ellen. A hatóság döntése értelmében elrendelték az engedély nélkül épített létesítmények lebontását. tehát a határozat tekintetében állami kényszer nem alkalmazható. Miután a kötelezett önként nem teljesített elrendelték a végrehajtást. Ingatlanhasznosító Kft a fővárosi F. és kérte a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. megsértették a zajvédelemre vonatkozó előírásokat is. miután a Ket. hogy bírói keresettel élt.N.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 III. A Kft. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróságnak a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérdésében meghozott döntéséig a végrehajtást foganatosító szerv – a végrehajtásra irányuló kérelem ellenére sem – intézkedhet. 110. A II. fokú hatóság helyben hagyta az I fokú döntést. miután tudomásukra jutott a jogellenes működés.M. vonatkozó rendelkezése szerint 8 napon belül dönt. törzsanyag 55 .-ben biztosított fellebbezési lehetőségét kimerítette. önkormányzat illetékességi területén.T. ha a végrehajtással érintett ügyfél a keresetlevélben kéri a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A felfüggesztésről a bíróság a Ppe. álláspontját! Megoldás: A Ket. A hatóságok.

sz. indokolással ellátott végzésben dönthet. Ha a kérelmet a keresetlevél tartalmazza. Pp.§. A fél keresetlevélben kérhette a végrehajtás felfüggesztését.§. hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíróság döntéséig tart.II. 14. 2004.143. II. Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indítványt a következő kérdésekben: Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.§ (1)-(2) bekezdései). illetve.§. 14. sz. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában kizárólag kérelem alapján.§. 85. 2. §-ain alapult. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a bíróságnak a Pp. 145. törvény (a továbbiakban: Pp. § (1)-(3) bekezdései.§. Art. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952. 109. 63.§) A KK. A 2005.§ (3) bekezdése. Időközben.rendelhette el a végrehajtás felfüggesztését. (Ket.§.évi CXL. törvény (a továbbiakban: Art. a Ket. 332.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Kiemelkedő jelentősége van annak. 160. vagy felettes szerve .§ (4) bekezdése. évi LXVI. állásfoglalás a jövőben nem alkalmazható. állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételét követően nem alkalmazható. 2/2006. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. és a törvényben meghatározott esetben azt is. 3. illetőleg foganatosító szerv.) 330-332.) 72.sz. törvény (a továbbiakban: Áe.A végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. évi III.14.§ (2) bekezdése).§. évi IV. egyéb esetben ésszerű határidőn belül kell meghoznia (Pp. sz. 72. mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. törvény (a továbbiakban: Ket. ezért szükséges a KK.II. a bíróságnak a határozatát az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül. 110. évi CXII. állásfoglalás felülvizsgálata és a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala. §-ai is módosultak. hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. április 7-én kiadott KK. állásfoglalás) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt. jogegységi határozatot: 1. törvény 110. sz. évi XX.§. Sz. Kj. évi CXL. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő. 2. sz.332. 127-128. a 2003.. (Áe. § (1)-(3) bekezdései) Az Áe.A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. 14. 104. törvény (a továbbiakban: Bszi. 330-332. § (1) bekezdés a) pontja. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. 332. azonban a közigazgatási szerv határozatát mind első.§. állásfoglalása (a továbbiakban: KK.) és a Pp. Az új szabályozás a korábbitól lényegesen eltér. hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is (Pp. § (3) bekezdésében. 148-149. 14. hogy az 1994.hivatalból vagy kérelemre . 101. november 1. 31.) 29.) és esetleg az egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. 2005. illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. állásfoglalás az 1957. 85. 1 2 3 56 törzsanyag .. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. Indokolás: I. III. törvény 47.

állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. 2005. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehetett kérni. § (1) bekezdése. adóügyekben az Áe. § (3) bekezdése) Az előzőekben részletezett jogszabályi háttérre alapított KK. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 57 . 130. (Ket. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények példálózó felsorolását is rögzíti. jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végrehajtható döntéseket. 324. az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésével. § (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. vagy adót. A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. § (2) bekezdés a) pontja) A Ket. Az Art. § (3) bekezdése értelmében. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható. sz. vagy egyéb jelentős körülmények indokolják. 110. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. 104. 2005. I. A Ket.. 173. § 1-4. §) A Ket.) 4.dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. Közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresetlevél esetében a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről. napjáig hatályos Pp. 127.I. ezeket az eseteket a Ket. valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg. törvény 12. 189. 148. A Ket.I. 109. A Ket. A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor . ha az arra okot adó körülmény megszűnt. 98. 101. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket. A Ket. 332.hivatalból és kérelemre is . (Pp. adófizetési kötelezettséget. 86. a (4) bekezdés a)-d) pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető. (Ket. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is. 330.I. a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat képezi. § (4) bekezdése szabályozza. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő. illetőleg ha a felfüggesztés különös méltánylást érdemlő. rendelkezéseit kell alkalmazni. 14. A 148. 98. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. § (1)-(3) bekezdése. ha a fél a keresetleveléhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja. Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerv rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszthette. § (5) bekezdése. hogy ha az Art. Az állásfoglalás indokolása szerint a bíróság az eljárás során bármikor . és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el. akár kérelemre elrendelhette. évi LXXXV.§ (1) bekezdése. vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv. hatályát vesztette. törvény 1-47. § (4) bekezdése. illetve 94/H. 148. § (1)-(3) bekezdése. az Art. törvény (a továbbiakban: Art. ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte. (Ket. szabályai is módosultak.kimondta. 3. ha az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre. IV. Pp. az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötelező esetkört szabályozzák.§) A 2005.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Az 1990. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróságnak az adózó kérelmére végzéssel kellett határoznia. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érintette. a bíróságnak a végzését indokolnia kell. ha a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért. (Art. amikor nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. § (1) bekezdése .az Áe. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. A Ket. a bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett e kérdésben határoznia. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. pontja. hatálybalépésével az Áe.már a tárgyalás kitűzése előtt is akár hivatalból. 110. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.91. november 1. A végrehajtás felfüggesztését a bíróság különösen akkor rendelheti el. évi XCI. és a Pp. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. II. évi XVII. §-ának (6) bekezdés d) pontjával összhangban .

109-110. Ennek során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ettől eltérő jogalkalmazásra csak akkor van lehetőség. §. §.kérelemre bármikor elrendelheti. § (1) bekezdése). hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. 5. a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Pp. a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz (Art. a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. § (3) bekezdésében.II. arról végzésben kell döntenie. kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott határozat jelent. 145. A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra. IV.a bíróságnak érdemben kell megvizsgálnia. §. 332. 101. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket. 143. 149.§ 104. 110. §. figyelemmel kell lennie a Pp. Art. 148. rendelkezéseiből következik. végrehajtható döntésnek illetve végrehajtható okiratnak minősül-e. Az Art.II. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell.mivel a perindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya (Ket. 332.az ügy érdemében hozott . Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat. fellebbezésre való kioktatást. § (4) bekezdése. vagy kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából. adófizetési kötelezettséget. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. 160. hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e. A 2005. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős . A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is . illetve a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art. (1) bekezdése). § (3) bekezdésében. §-ában és az Art. § (1) és (2) bekezdései szerinti alapelvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni. § (1) bekezdésében foglaltakra is.§. § (2) bekezdése).eljárásban az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. ha erre törvény felhatalmazást ad.. költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást.részeit támadja-e. 332. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként . 332.II. § (4) bekezdése). hogy a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket.II. vagy sem. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel. annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e. az Art. 332. hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e. vagy végzésnek. és a Pp. szabályait kell alkalmazni. a Ket. szabályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló .határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. Egyéb esetben a Pp. 160. 110. ezeket az Art. továbbá. Ha a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza. Az adóhatóság az adós kérelmére. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art. illetőleg azt. § (2) bekezdése) . II. vagy sem.a Ket. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel.II. A Ket. §. 143. § (3) bekezdése értelmében. hogy ha az Art. §. az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Ket. vagy adót. II. 1 2 3 58 törzsanyag .§ (3) bekezdése. 128. § (2) bekezdése). vagy a Pp. az erre nyitva álló határidő a Pp. 127.II. 143. 160. 13. mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. hogy a keresettel támadott határozat bíróság által felülvizsgálható határozatnak. § (3) bekezdésében megjelölt nyolc nap. § (4) bekezdése). napjától hatályos Pp. november 1. § (1) bekezdése akként rendelkezik. § (3) bekezdés második mondatában meghatározott két körülményre. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra. 143. ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz.II. vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását az Art. illetve folytattae tovább (Ket. 2.a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel . a kereset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető . 148. 110. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti..II. az adóügyekben .kizárólag kérelemre lefolytatható . 145. illetve hogy a közigazgatási szerv.

II. állásfoglalás már nem alkalmazható a jogegységi határozatban rögzített jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala során. Mindazokban az ügyekben. §) . a végrehajtási eljárásra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozóan speciális szabályozást rögzít. és a kérelemben előadott okokat. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéssel ellentétes lenne. A bíróság azonban ilyenkor is mérlegelési jogkörében eljárva dönt.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a Ket. § (1) és (2) bekezdése értelmében . § (1) bekezdésében meghatározottakat. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek.a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 332. amelyek a bírósági eljárásnak a közigazgatási és adóhatósági. A jogegységi határozatban kifejtettekre figyelemmel szükségessé vált a KK. II. A végrehajtás felfüggesztésének indokaként azonban nem rögzítheti az Art. 5. a fellebbezésre. 110.II. a végrehajtható okiratokra. körülményeket igazolja. sz. mivel ez a Pp. Az Art.: Ket. sz. (5) bekezdés a)-b) pontja). a hatályos jogszabályoknak megfelelő jogegységi határozat meghozatala. 212. A Bszi. állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó. 143. ezért a Pp. és határozatát a Bszi.vagy a Pp. 14. a fél által előadott okot.a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. körülményt is. vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács . A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni. adatokat. elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatóak. (4) bekezdés c) pontja. §. adóigazgatási eljáráshoz képest eltérő jellegéből szabályozási logikájából . § (3) bekezdés második mondatában meghatározott körülményeken kívül mérlegelési körébe vonhat egyéb. ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő. 14. 27. § (3) bekezdése által meghatározott esetekben.a Ket szerinti szabályozás nem alkalmazható. 160. hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető olyan okokra alapítottan. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.II. rendelkezéséből adódóan nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésen alapul. a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál az Art. 105. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is. (1) bekezdés a)-b) pontja. Ennek közzétételétől a KK. tényeket. illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 59 . 148. illetve ha köztudomásúak. (Pl. a bírósági felülvizsgálatra. amikor a bírósági felülvizsgálat az Art. 32.

A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. adat vagy bizonyíték. napon. A jogvesztő határidő természetesen az igazolási kérelem benyújthatóságát is érinti. A hat hónapos határidő jogvesztő. a szubjektív (tizenöt napos) határidőt elmulasztó ügyfél számára az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló utolsó időpont az újrafelvételi kérelem benyújtására nyitva álló hat hónapos időtartam utolsó napja. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. hogy az adóraktár céljára szánt épület alapterülete 800 m2 volt. amikor az ügyfél tudomást szerez a releváns új tényről.a hozott hatósági döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre (azaz nincs a bíróságnak az ügyben érdemi határozata – ebben az esetben ugyanis nem a közigazgatási újrafelvételi eljárás. hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található. 1 2 3 törzsanyag 1(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható. hanem a Pp. hogy az új tények birtokában ismét kezdeményezheti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást. Az ügyfél a tudomására jutást követő naptól számított tizenöt napos időtartam alatt jogosult újrafelvételi eljárást kezdeményezni. adat vagy bizonyíték elbírálása esetén ez az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna.-ben szabályozott perújítás áll az ügyfél rendelkezésére). adatról vagy más bizonyítékról. másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez (egy bizonyos időn túl már nem lehessen megbolygatni a jogerős hatósági határozatokat) igazodik. és . adatnak vagy más bizonyítéknak az ügyfél tudomására jutása).1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. üzletkörének bővítése céljából gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. ennek során kiderült. Kérelmét a vámhatóság érdemi vizsgálat után elutasította. Az időskálán mozogva az adott közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. A törvényi határidő egyfelől egy szubjektív elemhez (az új ténynek. de felhívta az ügyfél figyelmét.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 2 Újrafelvételi kérelem A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél.az újonnan felmerült lényeges tény. e határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolási kérelemmel élhet. ha a) a raktár alapterülete legalább 1000 m2. Ezen időtartamon belül a másik fontos időtényező az a nap. Amennyiben azonban az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt például három nappal szerez tudomást az új tényről. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult.az ügyfélnek csak a határozat jogerőre emelkedése után jutott tudomására valamely.b) a raktárban számítógépes raktárgazdálkodási rendszert működtetnek. Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot. az alábbiakban kifejtettek szerint: Az ügyfél akkor nyújthat be a jogerős határozattal lezárt közigazgatási ügyben újrafelvétel iránti kérelmet. az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény. ha . évi CXXVII. A határozatnak az ügyfél részéről történő átvételét követő 35. törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 60 . tekintettel arra. ez esetben a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralevő idővel egyenlő. a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek. Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását? Megoldás: A vámhatóság eljárás törvényes volt. a határozat meghozatala előtt már meglevő. hogy kérelmét újrafelvételi eljárás keretében vizsgálja felül. adatról vagy más bizonyítékról. a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meglétét írja elő. és . 2003.

a következő határozatokat hozhatja meg: . alapján benyújtható-e egyáltalán az újrafelvétel iránti kérelem. hivatkozás alatt. Az újrafelvételi eljárás minden esetben egy. a Ket. Erre figyelemmel a Ket. Ilyen eltérést azonban kizárólag törvényben lehet megállapítani. hogy az újrafelvételi eljárásban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. hogy az új tényállásra tekintettel az eredeti határozat nem tartható fenn. hogy az adott közigazgatási ügyfajtában (a határozat jogerőre emelkedésétől számított) legfeljebb három éven belül kezdeményezhető az újrafelvételi eljárás. hogy az újrafelvételi eljárás megindításának törvényi előfeltételei fennállnak-e. . Eljárása során az elsőfokú hatóság első lépcsőben azt vizsgálja meg. A hosszabb határidő alkalmazásának azonban feltétele. ha az adott ügyben született másodfokú határozat. amely az első fokú határozatot hozta.a jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt.azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre. jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti (mint láthattuk. az eljáró közigazgatási hatóság az ügyfél újrafelvételi kérelmét elutasítja. azt az eljáró elsőfokú közigazgatási hatóság köteles elutasítani.valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. vagy . tehát abban az esetben is. akkor közvetlen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. ha az újonnan ismertté vált tény. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor érinti e jogokat. .jogerős határozatát módosítja. Pontos megjelölését lásd az 1. E határozatok ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak (fellebbezésnek. alkalmazásuk feltételeinek áttekintése is.abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak. legfeljebb három éves objektív határidő értelemszerűen jogvesztőnek minősül. kimondja. vagy ha ez kizárt. .az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban. hogy az újrafelvételi eljárás lezárásaképpen hozott új határozat mások jogát. A felsorolt kizáró okok hiányában az elsőfokú közigazgatási hatóság az újrafelvételi kérelemben foglaltakat érdemben megvizsgálja. . Ennek során az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a beterjesztett új adat. adat vagy más bizonyíték figyelembevételével a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésének lenne helye. főszabályától eltérően megállapított.a bíróság az ügyben már határozatot hozott. tény vagy más bizonyíték felhasználásával megállapítja az új tényállást. Ha az új tényállás nem teszi indokolttá az előbbi határozatok valamelyikét. A törvény meghatározza mindazon eseteket. Amennyiben pedig az ügyfél mégis benyújtaná a kérelmet. Eszerint nem nyújtható be ilyen kérelem. törzsanyag Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 61 . ilyen feltétel az alap-határidő esetében nincs). . elfogadva. A jogeset megítélése szempontjából lényeges az általános és a különös eljárási szabályok egymáshoz való viszonyának. Ha vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg. amelyeknél kizárt az újrafelvételi eljárás iránti kérelem benyújtása. a közigazgatási ügyszakban (első vagy másodfokon) jogerőre emelkedett hatósági határozat közigazgatáson belüli felülvizsgálatára irányul. Az újrafelvételi kérelem elbírálására az a közigazgatási hatóság jogosult.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A Ket. A Ket. Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. ha .az új tényállásnak megfelelő új határozatot hoz (s egyúttal eredeti határozatát értelemszerűen visszavonja). hogy különös méltánylást érdemlő esetekben ettől az objektív határidőtől az ügyfél érdekében – azaz hat hónapnál hosszabb határidő kimondásával – el lehessen térni. vagy más bizonyítékra alapozza. 1 2 3 2 Jelen jogesetben a Jövedéki törvény.jogerős határozatát visszavonja. adatra. oly módon. az általa meghatározott hat hónapos határidőt főszabálynak szánja. vagy 2 .

rendelkezései közé (pl./A §.tételesen felsorolja a Ket. . 29.a kérelemre indult eljárásokban a hatóság értesítési kötelezettségére [Ket. vagy a méltányossági eljárásra.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A közigazgatási eljárás újraszabályozásával számos. . § (9) bekezdése]. újrafelvételi eljárás). évi XCII. az alábbiak szerinti rendelkezéseinek az alkalmazására. az Áe.valójában azonban csupán a tényleges helyzethez igazítja . Ilyenek például a végrehajtási eljárás szabályait meghatározó szabályok (kivéve a határozat jogerőre emelkedését rendező rendelkezést). törvény 48. hatályba lépésével összefüggő módosítása során több olyan új szabály is született. Továbbá mindenképpen hangsúlyozandó. évi CXXVII. évi CXXVII. 5. §-al.a kivett eljárások körét.az adatok igazolására [Ket.a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. amelyek viszont nem mindig értelmezhetők az adóeljárás területén. Ennek megfelelően a jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket.az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében . Ennek alapján az Art.-nek . § (2) bekezdése . § (2) bekezdésének b) pontja. a Ket. míg a Ket. Erre tekintettel már nem volt elegendő adóügyekben pusztán az Art.§ 1 2 3 62 törzsanyag . hanem ki kellett zárni. egyes. §]. de a jelenlegi életviszonyok által megkövetelt jogintézmény is bekerült a Ket. illetőleg . 13.az újrafelvételi eljárásra [Ket. Másfelől az Art. azonban a „részlegesen kivett eljárások” körét a korábbiakhoz képest lényegesen lecsökkentette. melyek vonatkozásában a Ket. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) hatálya alá tartozó hatósági ügyek. elsőbbségét kimondva meghatározni a két törvény viszonyát. 112. szabályai alapján annak minősül). rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni. amelyek az adózással kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. mely révén a jogalkotó lehetővé tette azt. továbbá kiegészült a 48/A. stb.-ben nem szabályozott. Az utóbb említett eljárások közzé tartoznak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. A hivatkozott rendelkezés nyomán módosult a jövedéki adótörvénynek a mögöttes eljárási jogszabályra vonatkozó 48.az adózás rendjéről szóló 2003. azon szabályait. amely felülírja a Ket. hogy a vámhatóság jövedéki eljárásaiban ne kerüljön sor a Ket. §] Alkalmazott jogszabályok: . törvény 5. 113.a méltányossági eljárásra [Ket. az a rendelkezés. melyek tartalmát hozzá kellett igazítani az adóeljárás speciális területéhez. § (2)-(4) bekezdése]. illetőleg az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályozás. szerint nem eljárást megszüntető ok. (Ilyen pl. .. ha az ügyfajtára vonatkozó törvény . illetőleg kifejezetten felül kellett írni bizonyos rendelkezéseket.jelen esetben a jövedéki adótörvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. amely szerint az illeték lerovásának elmulasztása az Art. olyan rendelkezéseit. hogy a Ket. § (2) bekezdésének b) pontja]. jelentős mértékben bővíti . 36.

Az adózó a végzésben foglaltaknak nem tett eleget. A Ket. úgy az eljárást megszünteti-e. város önkormányzatának adóhatósága által kibocsátott elsőfokú építményadót megállapító határozat ellen az adózó a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I.§ (6). A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizsgálni kellett volna. Alkalmazandó jogszabály: . §. törvény 120. § (6) bekezdésében foglaltakat. 95. évi XCII. évi XCII. I-IV. Helyesen döntött-e a másodfokú adóhatóság? Megoldás: Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság. A hivatal felhívta az elsőfokú hatóságot az ügyben keletkezett iratok felterjesztésére. mely szerint az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. fokú hatósági döntés jogerőre emelkedik.(3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését. mert figyelmen kívül hagyta az adózás rendjéről szóló 2003.az adózás rendjéről szóló 2003. törzsanyag 63 . ezért a másodfokú adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntette. (2) bekezdése alapján a Ket. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a Ket. Fellebbezését közvetlenül a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalhoz nyújtotta be.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 3 Eljárás megszüntetése fellebbezési illeték befizetésének elmulasztása miatt P. fokú hatóság erről is tájékoztassa. §. Egyebekben a Ket. Ezzel egyidőben végzésével az ügyfelet a fellebbezési illeték befizetésére kötelezte határidő megállapításával. ezért célszerűnek tartjuk. VII. hogy a felhívásban az ügyfelet a II. 31. hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be. törvény 120. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A kérelmet az önkormányzat szociális bizottsága bírálta el. hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a Ket. Időbeli korlátként a törvény meghatározza. annak teljesítése esetén a határozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket. hogy a kérelmező kérését nem teljesíti. Alapfeltétel.§-ában szabályozott méltányossági eljárással. §-ban szabályozott méltányossági eljárás egyáltalán szóba jön. 113. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására kérelmet terjesztett elő E. és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett.. Ehhez vizsgálni kell. 100./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 4 Méltányossági eljárás V. További előfeltétel. hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet sor. A törvény kimondja.I. További feltétel.d.§ d. ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el. város önkormányzatánál.§-ra hivatkozva. 1 2 3 64 törzsanyag . A Ket. 100. Ez utóbbi feltétel két kritériummal bővül. 113.§ szerint nincs helye fellebbezésnek ….) pontja a Ket. hogy a méltányossági eljárás a jogerős határozatot hozó hatóságtól kérhető. amelyek tekintetében a 113. A törvény általános előfeltételként körülhatárolja azoknak az ügyeknek a jellemzőit. hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárjae ki. amely alapul szolgálhat a méltányossági eljárásra. a jogerős határozat meghozatala után kell bekövetkeznie annak az oknak.§-ában szabályozott méltányossági eljárásra vonatkozik. A 100. Jogilag helyesen járt-e el a bizottság? Megoldás: A méltányossági segélykérelem elbírálása méltányossági hatáskör gyakorlását jelenti. általa állított méltánytalanul súlyos hátrány nem küszöbölhető ki. és nem azonos a Ket. hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. ha a következő feltételek együttesen fennállnak. hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására. hogy a szóban lévő jogerős határozat nem lehet jogszabálysértő és a jogerős határozat végrehajtása az ügyfél számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozzon. A hatóságnak elemeznie kell. továbbá az ügyfelet érintő.

§. hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet. Mindebből az következik. . ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal megtámadhatja. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást. A 128.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 5 Fellebbezésről való lemondás lehetősége M. a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályához fordult felügyeleti intézkedés érdekében. erre azt a választ kapta.F.F.§. 99. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza. Megítélése szerint milyen döntést hoz a közigazgatási hivatal? Megoldás: A Ket. illetve kérelmében azt a nyilatkozatot tette. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be. M. egyben kéri a döntést azonnal jogerőssé nyilvánítani. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozik. törzsanyag 65 . ezért a benyújtott jogorvoslati kérelmét nem bírálják el. amikor a hatóság már meghozta a döntését és ezt közölte az ügyféllel. A kérelmet a hatóság városképi okokra való hivatkozással elutasította. Hivatkozott arra. hogy ő kérelmének előterjesztésekor lemondott fellebbezési jogáról. fellebbezési jogáról lemond. a jogerő beálltának feltétele nem teljesül. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérelmet teljesíti. kérelemmel fordult az első fokú építésügyi hatósághoz. M.F. a hatóság döntése jogerős. fellebbezett a döntés ellen. kérelmében egy 3 m2 kiterjedésű emléktábla elhelyezését jelölte meg. amennyiben a hatóság számára kedvező döntést hoz.

Gy.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 6 Végzés elleni. ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján.) Annak ellenére.59.§ (1) és (7) bekezdése) (kiemelés a törvény szövegkörnyezetből-Sz. hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség . ezért a szakértőt kirendelő végzés ellen fellebbezést nyújtottak be. Ez utóbbi a tényt a kisajátítani kívánt ingatlan tulajdonosai sérelmezték. város önkormányzatának kezdeményezésére kisajátítási továbbá szolgalmi jog alapítására hatósági eljárás indult. A szakértő a kisajátítást kérő önkormányzat egyik bizottságának külsős tagja volt. A kártalanítási érték megállapítására a kisajátítási hatóság szakértőt rendelt ki.megfontolandó lett volna. aki tanúként nem hallgatható meg. ugyanis fennállt a szakértővel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. hivatalból visszavonja. Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság eljárását? Megoldás: Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések . A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hatóság.Szakértő kirendelése (58. 1 2 3 66 törzsanyag . akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn. vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.§ (1) Szakértőként nem járhat el az. nem megengedett jogorvoslat elbírálása S. Ket.

i) vízgazdálkodás. A felügyeleti szerv megsemmisítette a kisajátítás elrendelését és a szakértő kirendelését. Ezeket az utakat nemcsak az önkormányzat. a kisajátítás módja Tvr. e) honvédelem.azonnali. c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés.évi 24. Az ez irányú intézkedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomására A kisajátisásról rendelkező 1976. A megszerezni kívánt ingatlanok önkormányzati tulajdonban levő részben portalanított dülőutak voltak. E végzéssel értesítette a Földhivatalt is az eljárás megindításának széljegyként való bejegyzésére Az ügy e szakaszában fordult a polgármester a felügyeleti szervhez. valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági. szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv. igazgatási. nem vizsgálta hogy a kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. hanem a környék ingatlanjainak tulajdonosai is használták.és községrendezés. ha a létesítés. ugyanebben a végzésében a kártalanítási összeg megállapítására szakértőt rendelt ki. közút funkciót töltöttek be. azzal hogy részükre az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat adás-vételi szerződéssel adja tulajdonba. nyilatkozott arról is hogy a kérdéses ingatlanok tulajdonjogát szerződéssel nem tudta megszerezni. közgyűjteményi.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 7 Felügyeleti jogkör gyakorlása. Kavicskitermelést folytat. b) város. 1.nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. A felügyeleti hatóság döntése alapos. a bányavállalat kisajátítási kérelmet készített elő. d) bányászat. hogy az eljárást elrendelő végzés kizárta a fellebbezés lehetőségét. melynek érdekében lehetséges kisajátítás. 4. kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele. Ebből a legsúlyosabb. teljes és feltétlen kártalanítás ellenében . Kisajátítást csak az állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. f) közlekedés. oktatási. Bányászati Rt. község polgármesterét. eljárás jogellenes megindítása esetén H. Bányaterületének bővítése céljából megkereste H. majd nyújtott be a kisajátítási hatósághoz. Miután a polgármester nem volt hajlandó szerződéskötésre. hivatkozott arra. a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése. Kérelmében arra hivatkozott. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. A hatóság az eljárás megindítását végzéssel elrendelte. hogy a bányászati tevékenység olyan közérdekű cél. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni kívánt ingatlanok. község önkormányzatának polgármestere – az általa lehetségesnek tartott jogi lehetőséget kihasználva – személyesen fordult a kisajátítási hatóság felettes szervéhez. § alapján meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetséges . forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. g) posta és távközlés. közművelődési. Személyes közlése alapján a felügyeleti hatóság a következő ténybeli tényállást foglalta össze: a település külterületén a L. a kisajátítási kérelemnek jogalap hiányában történő elutasítására kötelezte a kisajátítási hatóságot. Közérdekű célok. törzsanyag 67 .tvr. illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható. h) közcélú erőmű létesítése.

évi XXXII.felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai 115. a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. b) gyakorolja . ha az másképpen nem biztosítható. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. illetve döntését. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés megváltoztatásának nincs helye. Tvr. (6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni. Az azonos célra irányuló. e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hoszszabb. 18. hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e. (3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására. s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére. 1 2 3 Alkalmazott jogszabály: . b) semmisségi ok esetén a 121. c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. és a feltétel nem áll fenn. a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. ha a védelem másként nem biztosítható. törvény 17. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.ha törvény másként nem rendelkezik .a kisajátításról szóló 1976. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel. l) műemlékvédelem és természetvédelem. gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni. több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-. 68 törzsanyag . t) szénhidrogén-szállító.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek j) k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása. ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt. és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását. illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. p) q) r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése. (2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért. o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991.évi 24. illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta.tvr. s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. (4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani A Ket. m) véderdő telepítése. ha a létesítés másként nem biztosítható.

amelyekből megállapítható. a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. (4) A jegyző. kérve. Az ügyészség a kért vizsgálatot megtagadta. illetve fokozatosan megteremthetők. ha a nevelésioktatási intézmény a) nevelési. ha az óvoda. A szülők fellebbezésével párhuzamosan az XY Egyház az ügyészséghez fordult. hogy az iskola vezetése nem tud elszámolni a szülőktől különböző jogcímen(táboroztatás. szerint ugyanis: Ha az ügyész a jogerős. A szülők a bírósághoz keresetet nyújtottak be. indokul azt hozta. továbbá azokat az okiratokat. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. E döntés ellen az iskola nem. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. az iskolaszék feladatát nem látja el. a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát. hogy a működés megkezdéséhez. illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg. működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Egyház által felügyelt ZU Mozgalom általános iskolát és szakiskolát alapított és működtetett. szakképesítéssel nem illetve nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező oktatók(pedagógusok) tevékenykednek. jogorvoslat hivatalból. többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. hogy a szülő munkaközösség nem ügyfél az eljárásban. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. Ügyészi óvás nem lehetséges.a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. b) nem rendelkezik . hatósági ellenőrzés Gy. erdei iskola) beszedett pénzekkel. illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. Szülői bejelentésre a jegyző törvényességi ellenőrzést folytatott le. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző. városban az önkormányzati oktatási intézmények mellett. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. de a szülők munkaközössége fellebbezést nyújtott be. a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 8 Jogorvoslat kérelemre. törzsanyag 69 . illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg. Mindezek mellett az is kiderült. illetve pedagógiai programját. szakiskola. A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek: 79. ennek megfelelően nem illetik meg az ügyféli jogok. mert a döntés nem jogerős. főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Alapfokú művészetoktatási intézmény. ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. A másodfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat.az e törvényben foglaltaknak megfelelő . az XY. középiskola. A jegyző. A bejelentés alapja: az intézmény eltért az alapító okiratban foglaltaktól. mind a jegyző eljárását. illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben. A Ket. szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak. illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg. A jegyző határozattal azonnal visszavonta az iskola működési engedélyét. foglalkozási. illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van. Az engedély akkor adható ki. hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg mind az iskolában kialakult helyzetet.

(3) A jegyző.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek (5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki. E rendelkezést nem lehet alkalmazni. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel. főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását. főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti. ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi. s az ott szabályozottak szerint eljárni. a közrendet. a jegyző. ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette. valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították. § (1) A jegyző. Költségvetési szerv esetén a jegyző. 1 2 3 70 törzsanyag . ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral. a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia. szabadságjogai ellen irányul. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző. főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés. az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő).nem önkormányzati . Nemzeti. hogy. főjegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül . főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található. ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik. az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek. tanuló befogadására nem. ha annak oka megszűnt . de a várható gyermek-. és az ehhez szükséges . illetve fokozatosan megteremthetők. illetve veszéllyel járna . főjegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. illetve a hiányosságok pótlására. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége. illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. kollégiumi csoport. megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése. illetve tanulói létszám fogadása. ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek. hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre. a nevelőtestületek működése. (4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző. hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelésioktatási intézmény zavartalan működése. hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.jogszabályban meghatározott . mulasztás bírósági megállapítását. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport.köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani. hogy az új . főjegyző a 79. a közerkölcsöt sérti. az e törvény 3. az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. illetve székhelye megváltozik. (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést. továbbá legalább egy. a jegyző. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. 80.kivéve. ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot. vagy mások jogai. ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. főjegyző azt vizsgálja.megfelelő határidő biztosításával . tevékenysége. ha a fenntartója igazolja. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett. és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg. az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is. a közegészségügyet. törli a nyilvántartásból.kivéve. döntés.személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére. etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is.fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. tevékenységét.felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében . (8) Ha a jegyző. a jegyző. továbbá. A működés felfüggesztése előtt . A jegyző. tanulói létszám befogadására alkalmasak. főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (2) A jegyző. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését. A jegyző. főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.

a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket. felhívva hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kezdeményezzen pert a bíróságnál. §-ban meghatározott eljárást. főjegyzőtől.a székhely szerint illetékes jegyző. a telephelyre a 79.a közoktatásról szóló 1993.intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére. ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést. és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése súlyos eljárási hiba volt. (6) A jegyző. Alkalmazott jogszabály: . évi LXXIX. hogy a nyilvántartásból történő törlésről . főjegyző intézkedik.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van. főjegyző . A bemutatottak alapján. A jegyzőnek. a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú hatóságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani.a jogerős államigazgatási határozat megküldésével .megkeresésére . mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés. azzal az eltéréssel. és gyakorolja az ott. törvény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 71 .

E bejegyzést a személyazonosító igazolványba felek kérésére mellőzi. ismét a vállát vonogatta. most végre megtalálta férje személyi igazolványát. szeptember 9-ig tartott. válasza az volt. hogy az elhunyt férj volt. Ehhez képest az elhunyt F. B. hogy a további ügyeket. B. B. hogy akkor ez nyugdíj lehetett. erre csak a vállát vonogatta. K. és ahogy a városban az elmúlt harminc évben mindenki tudni vélte. B. és K. mert tudja. részére a szükséges segítséget ügyei további intézéséhez megadják. akit K. azt mondta. férje néhány nappal korábban elhunyt. hogy akkor pontosan mikor és hol váltak el. Hivatalos ügyük az elmúlt 30 év során nemigen volt. Ezt tudja valamivel bizonyítani. az idős aszszony a vállát vonogatta. az anyakönyvezető. mint két évtizede életvitelszerűen együtt éltek. több. igénytelen háztartást vezettek. akitől elváltam. Hogyne. Az anyakönyvvezető első kérdésére. mert azt már látta. azt jött leadni és egyben kéri. A beírás szerint az igazolvány érvényessége 1995. E-vel. a halotti anyakönyvi kivonat kibocsátását. hogy azért. hogy férjezett D. majd feltette a kérdést. nekem volt előtte egy másik férjem. a férjével. majd feltette a kérdést. hogy az elhunyt férfi családi állapota rovatába nőtlen bejegyzés volt bejegyezve. az elhunyttal. és ő is abban a tudomásban volt korábban. házasságát felbontja. szerzett jog E. valamiféle érvényes személyi azonosítóval. hanem ők bementek ahhoz a községi tanácstitkárhoz. K. az anyakönyvvezető nem tudott választ adni. tekintettel arra. Az anyakönyvvezető látva e tényállás kuszaságát. senki sem tudta. és K. Azt. mert e szerint a személyi igazolvány szerint az elhunyt családi állapota nőtlen volt. T. K. B. B. és majd csak lesz valahogy megjegyzéssel. B. hogy természetesen szeretné megkapni elhunyt férje után az özvegyi nyugdíjat. amely szerint D. aki a város külterületéhez. B. hogy elég kusza hagyatékot hagyott maga után az idős elhunyt. Feltehető. férjeként nevezett meg a hatóság előtt. Igen. B. ahogyan a városban mindenki tudta. önnél milyen személyi okmányok vannak. amiből ezekre az állításokra bizonyítékot találhatunk. 1 2 3 72 törzsanyag . hanem azt tanácsolta neki. Ebben az állt. Mindenesetre azzal vált el az ügyféltől. B. 77 éves állandó lakos. Hogyhogy a papnál. hogy ő bíróságnál nem járt soha. ekkor bemutatott egy 1960-as években kelt határozatot.? K. amely szintén régi típusú volt. amelyet Sz. azon kérdésére. B. melyik bíróságnál váltak el. tehát tartalmazta a családi állapotra vonatkozó bejegyzést is. Az anyakönyvvezető első pillanatban meg sem tudott szólalni a meglepetéstől. és őket elvált családi állapotúnak állapítja meg. Erre K. rendszeresen nyugdíjat kapott. K. hogy bejelentse. és a tanácstitkár szétválasztotta önöket. Az anyakönyvvezető természetesen a halotti anyakönyv kiadását nem tagadhatta meg. hogy időnként megjelent a postás és pénzt hozott a férjének. hol és mikor intézheti. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat szociális irodáját. mondta ő. csak azt tudja. Ezt követően K. Az anyakönyvvezető feltette a kérdést. elővette saját. Az anyakönyvvezető. B. hogy nevezettek házasok. amely még az 1990 előtt kibocsátott igazolvány volt. mire K. hogy egyáltalán kapott-e valamiféle nyugdíjat. B. Elvétve egy-két esetet. hogy a temetést is tudja intézni. volt. aki az idevonatkozó jogszabályokkal tisztában van. különösen azért nem. feltette a kérdést. hogy a papnál. K. A viseletes személyi igazolványba beletekintve az anyakönyvvezető meglepődve tapasztalta. aki előtt korábban házasságot kötöttek és kérték házasságuk érvénytelenítését. Nem igazán tudja. B. B. B. ekkor ismét csodálkozásának adott hangot. amikor nevezett szociális rendkívüli segélyért folyamodott. ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét. E. nem nagyon érintkeztek a városi lakosokkal. szegényes körülmények között élt. ő ugyanis csak anyakönyvvezető. K. kérdezte. hogy tulajdonképpen miből élnek. kérdezte vissza az anyakönyvvezető ügyintéző. mert arról hivatalos tudomása volt. férje. mert az anyakönyvvezető még mindig abban a feltevésben volt. hogy az elhunyt és K. meghosszabbításáról és hogy egyáltalán rendelkezett-e K. hogy mikor és hol házasodott öszsze K. K. majd azt mondta. Ezek után az anyakönyvvezető feltette a kérdést. közölte. mert máshol már nem akarták. B. B. ugyancsak lejárt személyi igazolványát. nyírségi kistelepülés tanácstitkára kiadmányozott.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 9 Semmisség megállapítása. hogy hol kötöttek házasságot a személyi igazolványba történt bejegyzésből. hogy forduljon az önkormányzat szociális irodájának vezetőjéhez. abból a célból kereste fel a városi anyakönyvvezetőt. az anyakönyvvezető részére átadta férje személyi igazolványát. város anyakönyvvezetőjénél megjelent K. B. a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal helyiségéből. mikor és hol. hogy tulajdonképpen mit szeretne a halotti anyakönyvön kívül K. Erre a kérdésre igenleges választ kapott. B. hogy miért nem gondoskodtak az igazolvány cseréjéről. és K. a férje a tanyán eléggé nomád. de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyán élt.

átformálta és jelentősen kibővítette a semmisséghez vezető okok körét. megvonta a vállát és továbbra is fenntartotta.a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió jogi aktusa. hogy azt derítsék ki maguk. lehetővé téve. a törvény által a megsemmisítés akadályának tekintett körülmény nem forog fenn – meg kell semmisíteni. . .a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül. hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva az egyes esetkörökben a törvény által megállapított idő nem telt el. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést.az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott.illetékességi ok hiányában az ügyben való eljárásra az eljáró hatóságnak nincs illetékessége. illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen. hogy az özvegyi nyugdíjhoz hozzájuthasson. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. Ugyanakkor a jogbiztonsággal kapcsolatos kívánalmak ezzel a törvényességi megfontolással ellentétes tartalmat hordoznak. K. Lényegében a semmisség esetében nem lenne létjogosultsága semmiféle jogvesztő határidőnek. illetőleg egyéb. arra a kérdésre. A Ket. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését. hogy a különféle jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási hatóság döntését meg kell semmisíteni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Ebben többek között utalt az özvegyi nyugdíj megkapásának lehetőségére. ha a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv az adott ügyben a törvényben felsorolt semmisségi okok valamelyikének a meglétét észleli. hogy a házasságot megszűntnek nyilvánítja. . amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni. . lévén. hogy a hivatal nyújtson neki segítséget abban. . hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el. az volt a válasz. vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg.a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes. A semmiség kérdésében tehát legfeljebb arról lehet szó. kivéve az olyan ideiglenes intézkedést. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A Ket. úgy oldja meg. mert őket szétválasztotta a tanácstitkár és neki erről papírja is van.a döntés olyan tényállást vett alapul. szabályozza a semmisség jogintézményét. . ezt a törvény már maguknak előírja. hogy a korábbi házasságára vonatkozóan. hogy ez nem áll fenn. ennek megfelelően az alábbi semmisségi okokat ismeri: . amelyet a törvény alapján illetékességére tekintet nélkül köteles megtenni. azt mondta. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 73 . . feltéve. nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt. vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. A semmisség jogintézményének lényegi eleme. amely a jog szerint tulajdonképpen mind a mai napig fennáll. hogy két alkotmányos elvet – melyek ellentétesek – a jogbiztonságot és a törvényességet kell valamilyen módon szinkronba hozni egymással. amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni. hogy az adott hatósági döntés olyan súlyos jogi fogyatékosságáról van szó.a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkező részében. hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését. illetve indokolásában foglaltaktól. ezen túlmenően ő az elhunyttal egyházilag házasságot kötött. hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította. hogy az egyházi házasság a magyar jog szabályai szerint nem tekinthető jogérvényesnek. A Ket. Az ügyintéző azon kioktatására. hogy a korábbi eljárási törvényi szabályozáshoz képest cizellálja és bővíti a semmisségi okokat. Ezt a Ket. B. amelynek következtében a közigazgatási szerv döntését – feltéve. ez a maguk dolga.a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. feltéve. arra a kérdésre pedig. amelyet az idő múlása sem képes orvosolni. hogy az elhunyt mikor és hol dolgozott.

§ (2) bekezdésének alkalmazása során a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya? A kérdésnek van egy másik aspektusa is. de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának. évi IV. 45.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni. A Tny. akkor feltehető a kérdés. amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. évi IV. hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. Az erre vonatkozó szabály a következő. mint 3 év eltelt. 45. vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érintő hatósági döntés. Alkalmazható jogszabályok: 1 2 3 . törvény hatálybalépését megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni. hogy a Tny.§ (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától. illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító döntésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének. törvény módosításáról rendelkező 1996. alkalmazása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált. Ehhez képest . hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította.a jogerőre emelkedéstől számított. ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. Joggal merülhet fel a kérdés.a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés. törvény 74 törzsanyag . .§ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs.§ (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkezett.a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni. (3) Ha az élettársak korábban házasságban éltek. illetve nyugdíjban nem részesülő. hogy kinek mely esetekben jár özvegyi nyugdíj. meghatározott feltételek mellett élettársának. semmisség szabályai. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is. A törvény végrehajtási rendelete szerint: (1) A Tny. hiszen az eleve semmis döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több. Az idő múlása jogvesztő és jogszerző tényező is lehet. és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta. feltéve. a Tny. 45. 45. (2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja. az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. törvény 685/A. évi XLII. özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas. aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született. . valamint elvált házastársának járó nyugellátás. Ha az akkor hatályos államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük. nevezetesen. évi LXXXI. ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta. Tny.§-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A Pp.§ (4) bekezdése szerint.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat. nem jogszerű az új eljárásra utasítás. évi CXL. tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket.§ (2) bekezdésében részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet.mint ügyfél – a döntésbe belenyugodott. hajnalban távozó vendégek lármája) miatt a környék lakó kezdeményezték a hatósági ellenőrzést. a korábbi I. Nem zárható ki olyan eset sem. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. azonban az abban előírtakat nem tartotta be.§ (4)bek. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. E rendezvények megtartásának körülményei (zaj. az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. A megsemmisítő határozatot a környék lakói bíróság előtt megtámadták.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot. A II. hogy a másodfokú hatóság tévesen. 105. a jegyzőkönyv egyikoldalát nem írták alá) megsemmisítette az I. Ez a kérelem irányulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági határozat felfüggesztésére is. fokú határozatot megsemmisítő döntés elleni bírósági kereset benyújtása. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróságok. és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú hatóságot (Ket. megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti. a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat. és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárásra kell kötelezni. hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. egyes eljárásjogi végzések). azaz korábbi zárórát rendelt el. ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell. hatáskört-illetékességet megállapító jogszabályra való hivatkozás hiánya. érdemi végzés. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. Az ellenőrzés során beigazolódott a lakók bejelentésiben tett minden állítás. Ennek megfelelően a Ket. Ismételt bejelentés után a hatóság elrendelte a vendéglátóegység bezárását. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során mindig határozati alakban dönt. jogorvoslati kérelem hiányában járt el. A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell helyezni. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Ezért a hatóság határidő kijelölésével. E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet.).§ (1)bek. A bezárás ellen az ügyfél fellebbezett.§ (2) bekezdése szerint. A 105. 273.§ (1) bekezdése és a Pp. Iratok haladéktalan felterjesztése – végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem A Pp. illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő. 105. fokú határozatot és új eljárást rendelt el.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 10 Új eljárást elrendelő. A vállalkozás. valamint annak indokolása. 272. a felülvizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés. ennek keretében hétvégeken zenei rendezvényeket is tartott. F. ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént. törvény 71. törzsanyag 75 . Az ellenőrzés alá vont vállalkozás vendéglátóipari tevékenységet végzett. kötelezte a vállalkozást a zajterhelés csökkentésére. önkormányzatának közigazgatási irodája – többszöri lakossági bejelentés után – hatósági ellenőrzést végzett az ARTEMISMUSIC Kft-nél. megrövidítette a nyitvatartási időt. akkor is. 339.). 109. § (1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen. ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja. 270. szemetelés. a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja. A Ket. A felperes hivatkozhat tehát arra. fokú hatóság eljárási hibákra hivatkozva (az ügyfelet nem értesítették időben. 109.

Az „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcím alatti. A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye. nem csak az alapeljárás során eljáró bíróságra. 332. Lényegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból. illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok esetében az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát. E szerint ugyanis az új eljárásra kötelező ítélet elleni perújítási vagy felülvizsgálati kérelem folytán a hatóság ezt az új eljárást a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztheti. 340/A § (3) bekezdésében foglalt értesítés nem a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. hogy a későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. a Ket. az önkéntes jogkövetés elmaradásának.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Az elsőfokú bíróságnak ezért kötelessége – bármilyen tartamú végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem esetén – a kérelmet és a peres iratokat haladéktalanul felterjeszteni. ha a felülvizsgálati eljárás vagy perújítás kezdeményezésére került sor az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében az elsőfokú bíróság. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv. A Pp. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazgatási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. hogy konkrét közigazgatási ügy keletkezik. a Pp. A jogerős. hanem a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróságra is vonatkozik. A felülvizsgálati és a perújítási eljárásra is vonatkozó azt a speciális szabályt. illetőleg felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság értesíti az eljáró közigazgatási szervet. 340/A (3) bekezdése szerint. hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak.§ (3) bekezdés második mondatának az a rendelkezése. mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. 1 2 3 76 törzsanyag . hogy a Pp. hanem a már említett közigazgatási eljárás felfüggesztésének elősegítéséhez kapcsolódó értesítésként értelmezendő. végrehajtási eljárást vonja maga után. 32. § (2) bekezdésével összefüggésben lehet csak értelmezni.

hogy a megijedt állatokat szabályozott módon hajtani nem volt mód.ha jogszabály előírja. és ha a szakvélemény elkészül. hogy hasonló tényállás mellett más vadásztársaság vadászterületén hasonló mértékű károkozás során lényegesen magasabb kártérítési vagy kártalanítási díjat állapítottak meg. A jegyző tájékoztatta az érintettet. ismeri a földterületet és ismeri a vadgazdálkodási bérkilövő vadásztársaság tagjainak is jó részét. illetve a hajtók letaposták. egyéni gazdálkodó. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén megállapodhatnak egymással az ügy kimenetét illetően (pl. Figyelemmel arra. tehát be nem takarított kukoricásán keresztül történt. értékesíthetetlenné vált. aki egyébként ismeri őt. hogy az egyezséggel szemben nincs helye fellebbezésnek. amely ellen nincs helye fellebbezésnek. a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. tekintve. miután mindketten elfogadták a kirendelt szakértő megállapításait. illetve a vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik. A lábon álló termésben jelentős mértékű kár keletkezett. viszont azt kérte. a vadásztársaság és az egyéni gazdálkodó közötti egyezséget jegyzőkönyvbe foglalta. A felek előzetesen megállapodtak abban. A kármegállapítási eljárás megindult. Ennek során hajtókat béreltek fel.az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is. Az egyéni gazdálkodó erre hajlandónak mutatkozott. A megállapodás azonban akkor lesz érvényes. aki megállapítja a tényleges kár mértékét. a termésnek több. . máshonnan kell háziállatainak a kukoricát beszereznie. még ún. és javasolta az egyéni gazdálkodónak. A vadásztársaság az okozott kárt elismerte. Fejtse ki véleményét a jogesettel kapcsolatban! Megoldás: Az ügyfelek által a hatóság előtt megkötött egyezség jóváhagyása A közigazgatási eljárásban speciális döntési forma az egyezség jóváhagyása. és bejelentette. bírósági út elkerülésével. kisajátítási eljárásban a kártalanítás módjáról és mértékéről). forduljon a bírósághoz. azaz szerződés. mert időközben tudomására jutott. T. akik a kilövésre engedélyezett vadállomány hajtását felvállalták. ha azt a hatóság jóváhagyja és határozatba foglalja. A felek abban megállapodtak. ő jelölje ki azt a szakértőt. egyezségkötés céljából a helyi jegyzőt felkeresik. A kármegállapítási eljárás megindult. Tárgyi egyéni gazdálkodó követelte a jegyzőtől nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét. K. K. hogy a jegyző jogszerű döntést hozott.egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet. jóváhagyása. Az eljárás során . hogy egyezzenek meg. lábon álló.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 11 Egyezségkötés megkísérlése. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. mint a felét a vadak. a jegyző hivatalában. jelezte. hogy a kár objektív megállapítás céljából a helyi önkormányzat jegyzője. Az egyezségkötést követő 8. hogy a föld használója semmiféle előzetes megelőző intézkedést nem tudott volna tenni a vadkár elhárítása érdekében. ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kísérlet tartását. hogy a szakértő véleményét kölcsönösen tiszteletben tartják. A Ket. napon megjelent az egyéni gazdálkodó K. hogy erre nincs lehetőség. hogy a kukoricát egyéni gazdaságában kívánta volna felhasználni. és azt a szakértő a vonatkozó kárbecslési szabályok szerint lefolytatta. . Ezt követően a szakértő vadkárbecslése alapján a jegyző. és azt elfogadják.. jogorvoslata Az AGROKOP bérkilövő vadásztársaság szokásos őszi vadászatát kezdte meg. hogy az egyezség ellen fellebbezést kíván benyújtani. T. A felek megállapodtak a költségekben is. a másik fele pedig részben betakaríthatatlanná. A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja. mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe. peren kívül. A hajtás során. törzsanyag 77 . de azt az ügy természete megengedi. T. hiszen az egyezség lényegében két fél közös akaratkinyilvánítása.

évi LV. a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. a vadgazdálkodásról. valamint a vadászatról szóló 1996. A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A vad védelméről. szabályait alkalmazza. 1 2 3 78 törzsanyag . 13-14. Alkalmazott jogszabály: . illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.) 81.” A (4) bekezdés szerint: „A jegyző – a szakértő vadkárbecslése alapján – az érintettek közötti egyezséget.a vad védelméről. törvény (Vtv. vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri. a jegyző a kárszakértő kirendelése és az egyezséggel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele során a Ket. a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. tv.” A Ket.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni.§-ait figyelembe véve.

) 28. Előadta. 13. Újonnan indított tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. 79 . napján történt törzsanyag módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg. 28. támogatásra való jogosultságának megállapítását és a támogatás folyósítását. rendelettel támasztja alá. A Vhr.) 274. augusztus 14. Ítéletének indokolásában megállapította. amely jogszabály az adott időszakban hatályban sem volt. A Ktv. hogy az igénylés késedelmes benyújtása jogvesztő hatályú lenne. Megállapította.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 12 Igazolási kérelem A felperesi közhasznú társaság.nem jogvesztő. évi LXII.az igénylési lapot új intézmény esetén szeptember 15-éig kell benyújtani az illetékes igazgatósághoz . Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes kérelmét elutasította. hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. §-ának (3) bekezdését. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A megyei bíróság ítéletét olyan jogszabállyal.) A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.) Korm. Előadta továbbá az alperes.) Korm. Előadta.§ (3) bekezdése értelmében 2003. rendelet 14. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. tehát nem a közigazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes. így lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. 28.. valamint az igénybejelentéshez a törvényben felsorolt okiratok csatolása nem történt meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. időpontokat.§-ának (2)-(4) bekezdései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. törvény (a továbbiakban: Ktv. október 1-jei postára adással. mint közoktatási intézmények fenntartója kérelmezte a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál az általa fenntartott közoktatási intézmények tevékenységére tekintettel közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. 28. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése folytán az Oktatási Miniszter a határozatával a Ktv. szeptember 15-én lejárt. a 20/1997. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. 14. mert új intézmények tekintetében a kérelem benyújtási határideje a költségvetésről szóló 2002. § (3) bekezdésének b) pontjában írt határidő . hogy az új telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek. hogy sem a Ktv.§ (3) bekezdésének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtására. (II. (Egyébként ezt támasztja alá az is. mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. amely szerint az intézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig nyújthatják be az elsőfokú szervhez. törvény (a továbbiakban: Pp. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. hogy a fenti jogszabály 2004. sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hónapban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést. hogy a felperesi fenntartónak figyelemmel kellett volna kísérnie és be kellett volna tartania a törvényben meghatározott előírásokat. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. hogy az 1993. amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. 13. (II. évi LXXIX. évi III.

Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában adott iránymutatást kiegészíti azzal. tv. §-ának (1) bekezdése értelmében. a támogatás nem tagadható meg azon a címen. §. §. hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség van igazolási kérelem benyújtására. mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható meg azon a címen. 20/1997. Az alperes határozata tehát azért volt jogszabálysértő. évi LXII. 14. 275. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét (2004. évi CXL. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 1 2 3 80 törzsanyag . hogy az igénylési határidőt elmulasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés. §).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az. tv. hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét. A normatív állami támogatás és hozzájárulás megadására vonatkozó eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 2002. évi CXL. hogy az igénylés benyújtásakor. 171. törvény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Korm. r. amely azt írta volna elő jogkövetkezményként. 28.

az Ütv. évi V. amelyben annak megváltoztatását. 15. ennek indokaként arra hivatkozott. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.§ (1) bekezdésére.§ (3) bekezdésére. hogy amennyiben az óvás alapján tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járna.) határozatának rendelkező része az ügyészi óvásnak nem adott helyt. eb) az ügyfél által felajánlott. anélkül. hogy a határozat érdemben a jogszabályi előírásoknak megfelel. (IX. 124/2006. Az ítélet indokolása értelmében az alperesi képviselőtestület 181/2006. hogy az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. figyelemmel arra.. hogy az óvások alaposak. és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Döntését azzal indokolta.. illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit. törzsanyag 81 . ef) azokat a jogszabályhelyeket. valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés. 15. § (1) bekezdése alapján előterjesztett óvásban a jogszabálysértés megállapítását indítványozta. és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. így azt a bíróság hatályon kívül helyezte.) 14. 14. de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést.határozata indokolásában .) határozatában úgy döntött. törvény (a továbbiakban: Ütv. hogy az óvásnak nem ad helyt. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló módosított 1972. szerint a határozatnak tartalmaznia kell d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését. 76/2006.az óvás alaposságát elismerte. ha annak megállapítása nem külön végzésben történt. hogy az egyedi határozatokban érintett ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai sérülnének. Hangsúlyozta. hogy az alperes köteles az óvásnak helyt adni a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. dc) az ügyfélnek.) képviselő-testületi határozatának hatályon kívül helyezését.) határozatát hatályon kívül helyezte. számú határozata ellen. amelynek alapján kizárólag a törvénysértés megállapítására kerül sor. ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait. dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. és az alperest új eljárásra kötelezte. 15. méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben. eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. (IX.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 13 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. ec) a mérlegelési. hogy az ügyészi óvásnak nem ad helyt. 141/2006. Az alperesi önkormányzat 181/2006. Utalt arra. illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta. e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. (IX. (II. vagy visszavonásáról rendelkezne. a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. 25. (IX. df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást. hogy bár az alperes . hogy az érintett határozatok módosításáról. amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta.. ügyészi óvás A felperes főügyészség óvást nyújtott be az alperesi önkormányzat polgármesterének 31/2006.) határozatára alapozva a bíróság ítéletében kifejtette. db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását. A felperes keresetében az alperesi önkormányzat 181/2006. ezért a határozat jogszabályt sért. határozata rendelkező részében mégis úgy határozott. 15. egyúttal megállapította. ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperesi önkormányzat képviselő-testületének 81/2004. úgy mód van olyan óvás benyújtására. hogy a Ket. és az alperest új eljárásra kötelezte. továbbá a fellebbezés (keresetindítás).

évi V. ha indokolása azt alaposnak minősíti. hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti fel.§-ában rögzített jogbiztonság elvével. évi XX. 72. 1 2 3 82 törzsanyag . A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza. 1972. 25. hogy a Ket. ebben az esetben azonban vizsgálnia kell. hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét. ha ennek tényét megállapítja. 25. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást. Egy éven túl a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség. ugyanakkor azt elvben alaposnak találta. hogy az nem sért-e jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat.a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül . hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja. hanem a törvénysértés megállapítására. évi XX. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen kitért . ezért a jogerős ítélet ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. az óvásban fel kell hívnia a figyelmet arra. Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást. Kifejtette. Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése.csak a törvénysértés megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Előadta. ezért nem lehetséges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni. s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti. a jogsértés megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs. Hangsúlyozta. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés.§ értelmében a közigazgatási határozat rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia. és 15. hogy az óvás elbírálása .nem hat ki az ügyfelek jogaira.) határozata. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint .§-a alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni. 72. 14. Rámutatott arra. vagy módosítani kell. hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti. a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie.) AB határozat. 15. A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2/2000. törvény 2. és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem. és ha ennek lehetősége adott. (II. az óvás indítványának megfelelően kell eljárnia. és nem a határozat módosítására vagy visszavonására. az óvás során hozott határozattal ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. (II. mert határozatának rendelkező része és indokolása egymással ellentétben áll. hogy az ügyész egy éven túl is nyújthat be óvást. hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak. tv. hogy az Ütv. mód van . 14. hogy újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról.a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.amennyiben nem érinti az alapügyben hozott határozatot . a törvénysértést meg kell állapítania. §]. § (1) bekezdéséből és az Ütv. 14. A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra. valamint a Ket.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra. törvény 2.§ -val. Kiemelte. hogy az Ütv. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. ha az óvás alapos. hivatkozással arra. kötelezettségeire.

Mindezek után a hatósági döntéssel szemben csak a szolgalmi jog alapítását kérő ügyfél fellebbezett.§ b) pontját úgy kell értelmezni.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor. hogy a fellebbezés alapján hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse. törvény rendelkezik. illetve a Pp. fokú hatóságot. A szolgalmi jogot kérő azért volt a döntéssel elégedetlen. több ügyfelet érintő eljárásban R. évi XLVIII. 130. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.§ (3) bekezdése.§ alkalmazása során elutasítja. ha a határozat meghozatalára bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor. E másodfokú határozat ellen az ingatlantulajdonosok nyújtottak be a bírósághoz keresetet. hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. A Pp. 109. 332/A.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. hanem kisajátítást kértek arra hivatkozva. település külterületén a CBK gázszolgáltató társaság szolgalmi jog bejegyzése iránt indított közigazgatási hatósági eljárást. ezért a bírói út igénybevételétől elestek. a „bármely fél” kifejezést használja. hogy a szolgalom alapításával ingatlanaik használata vagy későbbiekben történő hasznosítása ellehetetlenül. A Ket. amely sem a szolgalom alapítását kérőnek. 332/A. A Közigazgatási Kollégium 3/2006. A Pp. XX.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 14 Bírói felülvizsgálat lehetősége.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el. mert nem a kérésének megfelelő módon és mértékben hozott döntést az eljáró hatóság. Keresetlevelüket a bíróság végzéssel azzal utasította vissza. amiből az következik. sem a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosoknak nem felelt meg. hogy a közigazgatási perben a bíróság a Pp. elégséges.§ b) pontja alapján megállapítható. hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárásban. hogy ők a közigazgatási ügyszakban jogorvoslati ügyszakban nem éltek. A bányaszolgalom alapításáról a bányászatról rendelkező 1993. A Pp. hogy a jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. új 332/A. amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási perben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg. A hatósági eljárásban olyan döntés született. A másodfokú hatóság az ügy egészét átvizsgálva az I. fokú eljárást megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az I. 109. ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. különösen akkor. törzsanyag 83 . Az ingatlantulajdonosok nem szolgalmi jog alapítását.

Tekintve. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: Egyértelmű a hatóság tévedése.ha törvény eltérően nem rendelkezik. illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem.lehetőség szerint . illetve a költségviselési kötelezettségre.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 15 A döntés kijavítása. 123. erre hivatkozással elutasította végzéssel az egyik szomszéd fellebbezését is. szám. hogy a részére kiadott engedély. ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új . a hatóság a hibát . hogy az eredetileg kibocsátott határozat kijavítására nem volt lehetőség. kicserélése és kiegészítése T. A határozat kibocsátása után 12 nappal.szükség esetén az ügyfél meghallgatása után . mind hivatalból kiegészítheti döntését. ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. mint a korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben. (2) A kicserélt. 1 2 3 84 törzsanyag . nem helyesen tartalmazza a nevét. § (1) A hatóság . A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye. (2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására. szóban előadta.É. és az ügyféllel közölni kell. illetve számítási hiba van. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének. mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem enged jogorvoslatot.kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye.122. § (1) Ha a döntésben név-. ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.122. a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül . A szóban előterjesztett kérést a hatóság azonnal megvizsgálta és a keletkezett iratokból megállapította a tévedéseket. a hatóság a téves adatokat tartalmazó határozatot bevonta és új határozatot bocsátott ki.Zs.(3) bekezdésre hivatkozással kizárta a jogorvoslás lehetőségét. Az újonnan kibocsátott döntést megküldte a létesítendő üzlet melletti szomszédoknak is. Az ismételten kibocsátott határozatban a Ket. az engedélyes megjelent a hatóságnál. A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására. ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére.hibátlan . továbbá helytelen az utca és házszám feltüntetés is.vagy más elírás. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi tényállás mellett adott a lehetőség Ket.mind kérelemre.döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére. fokú iparhatóságtól női fodrász üzlet nyitására kapott engedélyt.§. mint az eredeti döntés ellen volt. az ügyfél jogos kérését azonnal teljesítette. a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek. kicserélésére csak akkor kerülhet sor.kiadmányaira is fel kell jegyezni. az I. (3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és . Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba.

nevezetesen: . Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A Ket. kivéve egy . hogy Budapest Főváros XXX Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 43/2006. (Az Alkotmánybíróság megállapította.az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. §-ába ütközése miatt semmisítse meg.. §-ában előírt »Vállalkozók kommunális adóját« vetette ki.) Az alkotmánybírósági döntést követően az ügyfél (adózó) kérte az I. esetleg foglalkozása okán megkülönböztetett szűkebb állampolgári csoportot. Az indítványozó álláspontja szerint a Hat. illetőleg .megsemmisíti a határozatot.117.-ben egységesen meghatározott 12 000 Ft/év nemcsak önkényes. napjával megsemmisítette. „Az általános szabály alól a vállalkozók kivételével mindenkit kiemelt és mentesített a bevallás és az adókötelezettség alól. § (1) bekezdésébe és a 70/I.§-ban meghatározott közteherviselés alkotmányos elvét. . (XII. (XII. minthogy magánszemélyek kommunális adója címen . amelyben nincs bejelentve. feltéve.vélt vagy valós . telephelye vagy fióktelepe . a Hat. évi C. illetőleg . valamint a 70/I. a vállalkozót és ez sérti az Alkotmány 70/A.§. A sérelmezett szabályozás szerint .) rendelete (a továbbiakban: Ör. hogy Budapest Főváros XXX. törzsanyag 85 . Eljárásának végén a felügyeleti szerv – az ügy körülményeitől függően – a következő döntéseket hozhatja meg: .valójában a Hat. A vállalkozók kommunális adója a Hat.-ban foglaltakra. felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XXX.a kivételt általánosítja.az önkormányzat egy általános rendelete hatálya alól gyakorlatilag a területén élő polgárok többségét kivonja. Ezzel pedig nem tett mást. fokon eljárt önkormányzati adóhatóságot.vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve jogosult. 27.) rendelete 5.szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. ÉS UTALJA VISSZA RÉSZÉRE az” alkotmányellenesen” beszedett adót. továbbá az Alkotmány 70/A. törvény (a továbbiakban: Hat. az alkotmánybírósági határozat alapján sorra kerülő döntés-felülvizsgálati eljárásnak két lehetséges eredőjét állapítja meg. 27. hivatkozva a Ket.amely szerint mentes az adó alól minden olyan lakás. ezért e rendelkezést 2007. §-át a helyi adókról szóló 1990.) 27.” Az indítványozó véleménye szerint az Ör. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére .mintegy álcázás és a Hat.történő kézbesítését követően indítja meg felügyeleti eljárását és döntését a kézbesítéstől számított harminc nap alatt kell meghoznia.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 16 Jogorvoslat az Alkotmánybíróság döntése kapcsán Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól.vagyoni helyzete. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az adómegállapítási joga gyakorlása során az Ör.hivatalból .megváltoztatja a határozatot. Mindkét fenti esetkörben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás lefolytatására az érintett jogerős közigazgatási határozatot meghozó első. §-a alapján független a magánszemélyek kommunális adójától. csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. 10.az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem. hogy az ügyben bírósági felülvizsgálatra még nem került sor. §ában megfogalmazott állampolgárok vagyoni vagy más helyzete szerinti megkülönböztetésének tilalmát.állítja az indítványozó .§-ába. 5. hogy vonja vissza a kommunális adót kivető határozatát. előírásai kikerülése érdekében . 10. december 31.-ba ütközik. §-a alkotmányellenes. megjelölve valamely vállalkozó székhelye. §-ában megállapított mentességi körrel .) 5. ráadásul helytelen számítással. de önmagában is magasabb szintű jogszabályba.

vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.117. még rendelkezik arra az esetre nézve is. hogy . §-a rendezi. a felügyeleti jogkörének gyakorlására vonatkozó korlátok. mert az Alkotmánybíróság „pro futura” helyezte hatályon kívül az inkriminált rendeletet. ebből fakadóan az az alapján beszedett adó nem követelhető vissza. Így nem kell figyelemmel lennie arra.semmisségi ok hiányában a megváltoztatás vagy megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené. A konkrét esetben nincs helye a Ket. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve. . hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki. amikor az alkotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv. 1 2 3 86 törzsanyag .117. . hogy a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték . a panaszost (az ügyfelet) nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. mégpedig az alkotmánybírósági határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból. A határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság határozata alapján A Ket.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A saját elhatározása folytán gyakorolt felügyeleti jogkörétől eltérően az Alkotmánybíróság határozata nyomán lefolytatott felügyeleti eljárásában a felügyeleti szervet nem kötik egyes. E jogorvoslási formát illetően a Ket.a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított.§-ban foglalt eljárásnak. vagy esetlegesen abból a tényből.a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten.semmisségi ok esetén az arra irányadó határidők elteltek.

semmisségi ok alapján. § (1) Ha a hatóság megállapítja.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl.114. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. .H. . amennyiben jogszabály a módosítást. illetőleg – visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . A Kft. erről az adóhatóság felé az előírt határidőn belül bejelentést tett. Az adóhatóság ügyintézője a T. Kft tulajdonában műemléki védettséget élvező épületek is voltak. erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia. ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja. Kft.F. mint egy év telt el (kivéve. a helyi önkormányzatnak a helyi adókról szóló rendeletében megengedett adókedvezményt igénybe vette. és az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. a tulajdonát képező adókedvezményre jogosító – ingatlanát elidegenítette. A Kft. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A jogesetben meghivatkozott és alkalmazott hivatalbóli döntés-módosításra. a jogosult bejelenti.§. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor.ügyészi óvás nyomán (feltéve. mert az adóköteles vagyontárgy elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. törzsanyag 87 . jogszabály nem zárja ki a módosítást. illetve visszavonáshoz. illetve visszavonást. Az adókedvezmény kifejezetten a műemléki jellegű épületek fenntartóit illette meg. illetve –visszavonásnak. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. mert azt a helyi rendeletben megengedett módon bocsátották ki.H. részére adókedvezményt megállapító határozatot visszavonta. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. a határozat közlésétől kevesebb.) A Ket. illetve visszavonás. Egyrészt a hatóság által korábban kiadott határozat nem volt jogszabálysértő. ha a döntés jogszabályt sért. egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). A határozat indokló részébe az ügyintéző a következőket szerkesztette be: 114. városban székhellyel és telephellyel rendelkező T. ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. . hogy az általa tulajdonolt ingatlant elidegenítette. értelemszerűen a jog erejénél fogva megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is. a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.F. A jogesetben ismertetett tényállás alapján nem alkalmazható a Ket. kifejezetten nem szól róla. ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvezmény. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. A kiadmányozásra jogosult vezető a határozat tervezetének aláírását megtagadta és az ügyintézőt új tervezet elkészítésére utasította.-a. illetve visszavonást feltételhez köti. Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó. ha törvény eltérően rendelkezik). ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 17 Határozat visszavonása saját hatáskörben A V. az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás.bár a Ket. hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért.

vagy az adótárgy megsemmisülése a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti. hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést.-ban foglaltakat kell alkalmazni: A változás bejelentése 23. A bejelentkezés. értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás. az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy. ezért a közös adatbázist érintő változásokat a bejelentési szabályoknak megfelelően a cégbíróságnál. Ezért a törvény meghatározza. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást .23. míg az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett adatok változását az adóhatóságnál kell bejelenteni. de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését. illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni. Jelen jogesetben az Art. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz. továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása. (5) Ha a 17. illetőleg az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító jegyző adatbázisát is érintheti. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség. A cég létesítő okiratában nem szereplő. amelyeknek változásáról a cégbíróság. az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot. annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. hogy mely változásokról milyen eljárási rend betartásával köteles az adózó az adóhatóságot tájékoztatni.a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.az adózó adóazonosító számának feltüntetésével . § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása. székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. (6) A 17. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -. hogy az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze. A megváltozott adatok egy része a cégbíróságot. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok. illetőleg intézkedés miatt megváltozik. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos érdek fűződik ahhoz. az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni . 1 2 3 88 törzsanyag . illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.§. mert ismételten áttekintve a jogesetet. illetve a körzetközponti jegyzőt. amelyről a cégbíróság. illetőleg a bejelentés révén a megszerzett információkat az adóhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében. illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. és az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében informált legyen. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is. a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították meg.a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. illetőleg a körzetközponti jegyzőnél kell teljesíteni. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi. illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében. egyéb szervezet megszűnése is.

fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. A támogatás visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 18 Fellebbezés elbírálása Az I. fokú határozatot helyben hagyta. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót. Határozata indokolása szerint. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának. illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60.Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti illetékes munkaügyi központhoz . 44 fő esetében már kielégített bértartozás teljesítését igényelte utólag. A munkaügyi központ hatósági ellenőrzésének ebben a körben az a célja.) rendelkezéseit kell alkalmazni. az I. A fellebbezést követően az ügyben II. fokú határozattal az ügyfél jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. (Ket.egyéb esetekben a Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani A foglalkoztatási törvény szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján ellátja a munkaerőpiaci-alapból folyósított támogatások felhasználásának. Az ellenőrzés további célja az esetleges jogsértő állapot felszámolása és a törvényeknek megfelelő jogi állapot helyreállítása. napon. valamint felhasználásának hatósági ellenőrzését. a felszámoló nem létező munkabértartozás kiegyenlítésére történt támogatást 8 fő esetében. Az ellenőrzés további folyományaként történik meg a jogosulatlanul kifizetett támogatás visszakövetelése is. vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A támogatás megállapítására irányuló alapeljárás A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyújtásától az I. hogy megállapítsa a felszámoló bérgarancia támogatás iránti kérelme megalapozottságát. évi CXL.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz . A hatályos szabály szerint a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. a felszámolás alatt álló cég nehéz gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére hivatkozott. illetve a folyósított támogatás felhasználása jogszerűségét. Fellebbezésének alátámasztásaként. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatal. A támogatás iránti kérelem elbírálása tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni. A jogosulatlanul igénybe vett. A támogatás megállapítása iránti kérelmet .Az I. a támogatási összeg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli. tv. fokon eljáró munkaügyi központ a bérgarancia támogatás nem megfelelő felhasználása miatt. Az ellenőrzés információt szolgáltat a bérgarancia jogintézményének működési tapasztalatairól és az esetlegesen fellépő disszfunkciós hatásokról a jogalkotó számára. melyben kérte az I. 23 fő esetében pedig az igényelttől eltérő összeget fizetett ki. a kihelyezett támogatás (több milliós összegű) visszakövetelését és kamatkötelezettségek teljesítését irányozta elő. fokú határozat megváltoztatását és a kamat megfizetése alóli mentesítését. napot megelőzően kerül sor. törzsanyag 89 . A támogatás megállapítása kérelemre indul. a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. 51 főnek pedig a támogatást 9 hónapos késéssel fizette ki . vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.

A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A II. fokú határozatban meg kellett állapítani. Jogellenes az a felszámolói magatartás. amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. a törvényben meghatározott mértékig. Alkalmazott jogszabály: . A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat". ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította. hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető. hanem azt a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie.évi LXVI.1994. Nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem. törvény a Bérgarancia Alapról 1 2 3 90 törzsanyag . A felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem igényelhet jogszerűen.

” Keresetében kérte a N. községben élő K. Indoklásában kifejtette. Megyei Bíróság 2006. három kiskorú gyermekét egyedül nevelte. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként.-né keresetének helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot. hogy helyezze hatályon kívül a képviselőtestület határozatát. akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye számításba. még munkában töltött időszak átlagjövedelmét vette számítása alapjául. háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye nincsen. Ernőné is élt. évi XXXI. Milyen döntést hozhat a bíróság? A N. októberében hozott ítéletet az ügyben. Így tehát okkal vélelmezhető. és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellentétben annak érdekével. mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára . hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladta a jogszabályban előírt öregségi nyugdíjminimumot. Az akkor már hónapok óta munkanélküli aszszony kérelmének elbírálásakor a képviselőtestület ismét a munkanélküliség előtti állapot jövedelmi viszonyait vette alapul. A kereset szerint az önkormányzat eljárása a gyermekvédelmi törvény szellemével és céljával ellentétes értelmezést tükrözött. Ettől eltérni akkor lehet. Az önkormányzat április 2-án hozta meg határozatát. Megyei Bíróságot. törzsanyag 91 . hogy azt az asszony benyújtotta. Kérelmét azonban még márciusban sem bírálták el. bírói jogorvoslat Az M. amelyben elutasította a kérelmet arra hivatkozva. ötven százalékban rokkant. vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi helyzetbe. hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján. s erre hivatkozva utasította el a kérelmet. azonban ettől a szabálytól el lehet térni. hogy felismerje: egy iskolázatlan. hiszen tudomásuk volt arról. Ernőné fellebbezett a döntése ellen. sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. azonban a több mint két hónappal később megszületett határozatban ismét kedvezőtlen döntés született. melyben K. (1) 1997. több mint elvárható lett volna. hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül. és kötelezze a törvénynek megfelelő új eljárás lefolytatására az önkormányzatot. így anyagilag teljesen ellehetetlenült. Nem maradt más jogi lehetőség. K. hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna. Kitért a kereset arra is. Bár K-né a kérelem benyújtásakor már munkanélküli volt. januárjában nyújtotta be kérelmét kiegészítő családi pótlék iránt. ezért fordult Irodánkhoz egy vidéki városban tartott panasznapon. gyakorlatilag semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. K. hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került sor. és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható. hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét. Az asszony január elseje óta munkanélküli volt. A gyermekvédelmi törvény szerint az átlagjövedelem számításánál valóban a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni.-né családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a törvényben megszabott határt. hogy az asszony munkával. vagy a jövőre nézve állapítsa meg. ha a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető. Ernőné 2006. hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós lesz. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett [1] azon rendelkezése. az önkormányzat az előző hat havi. így munkabérrel sem rendelkezik már. hogy vizsgálja meg. Egy olyan kis település szociális bizottságától és képviselőtestületétől. hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszonyokban tartós romlás vélelmezhető-e. ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető. mint ahol K. Arra jogosítja fel és kötelezi egyben. Az önkormányzatnak is ezt kellett volna figyelembe vennie.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 19 Önkormányzati hatósági ügy első és másodfokú elbírálása. és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot. vajon a kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. A határozatok meghozataláig eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra. miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt semmilyen változás nem állt be. A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra. Családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem érte el a tizenkettőezer forintot. mint bírósághoz fordulni. tv 19.

A sikeres végrehajtást követő harmadik hónap végén a II. város önkormányzatának adóhatósága D. fokon eljáró hatóság megállapította hogy az adózó fellebbezését elkésve nyújtotta be ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. . ha . azonnal végrehajtási intézkedéseket foganatosított. azonban a II.a határozat közlésétől kevesebb.az megfelel a külön jogszabályban foglalt feltétel(ek)nek. Elemezze jogilag az esetet! Megoldás: A döntés hivatalból történő módosítása.ügyészi óvás nyomán (feltéve.ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett. Amennyiben a döntést hozó közigazgatási hatóság felügyeleti szerve az általa lefolytatott vizsgálat során észleli a jogszabálysértő döntést. illetve visszavonás. és . fokú hatóság viszszavonta a fellebbezést elutasító végzését. . egy belső vezetői ellenőrzés eredményeként) a döntés jogszabálysértő voltát (alapeset). . fokú hatóság.az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás. ha törvény eltérően rendelkezik).A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek 20 Fellebbezést visszautasító végzés visszavonása. kifejezetten nem szól róla. illetve visszavonása (elég lenne utalni. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör akkor gyakorolható. illetőleg –visszavonásra az alábbi esetekben kerülhet sor: . 1 2 3 92 törzsanyag .néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. miután ezáltal tudomására jutott hogy határozata jogerőssé vált a II. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntésmódosításhoz. . így a fellebbezés nem tekinthető elkésetten benyújtottnak…”. illetve visszavonást. amely e szignalizáció alapján megteszi a szükséges lépéseket.bár a Ket. A hiány összege után 5 millió forint összegű adóbírságot és 1 millió forint összegű késedelmi pótlékot vetett ki. illetve –visszavonásnak. van egy negyedik lehetséges esetköre is a saját hatáskörben történő döntés-módosításnak. (Erre azonban csak akkor kerülhet sor.a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el. illetve visszavonáshoz. . mint egy év telt el (kivéve. ezzel egyidejűleg a jegyző tájékoztatta a polgármestert. . A polgármester keresetet nyújtott be az önkormányzat nevében. Az I. arra hivatkozással hogy „a tértivevényből az volt megállapítható hogy az adózó helyett más vette át a határozatot. Döntéséről az I. fok által kiadott végzés alapján. fokú hatóság elmarasztalását „közigazgatási jogkörben okozott kárért” és kérte az adózó számára kifizetett késedelmi pótléknak a megítélését. hogy az ügyész az óvását nem a felügyeleti szervhez nyújtja be). . ha a felügyeleti intézkedést jogszabály kizárja.a döntés jogszabályt sért.) A Ket. Ennek során az adótartozás összegét banki inkasszó útján( végrehajtás bankszámlára ) behajtotta. . . Az I. annak jogkövetkezményei Sz. Az adózó fellebbezett. ebben kérte a II. . annak tartalmáról az adózó csak három nappal később értesült. amennyiben jogszabály a módosítást. felesleges a teljes joganyagot bevágni…) Hivatalbóli döntés-módosításra. vállalkozó terhére 10 millió forint összegű iparűzési adóhiányt állapított meg.a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét. ezt minden további nélkül jelezheti az első fokon eljárt szervnek. illetve visszavonást feltételhez köti. Az adózó visszakövetelte kamataival együtt a tőle azonnali beszedési megbízással behajtott adót.Zrt. fokú hatóság ezt haladéktalanul megtette.semmisségi ok alapján.jogszabály nem zárja ki a módosítást.a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli (pl. fokú hatóság útján értesítette az adózót.

138. a) az eljárást felfüggesztő. nem szabályozza) 104. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal. f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni. g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni. Alapján 136.ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. (2) A felettes szerv. akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték. kivéve. utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. b) az eljárást megszüntető. d) a bevallás. tekintet nélkül arra. kivéve. j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott. A Ket. 137. (3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja. A fellebbezés joga megilleti azt is. h) a végrehajtási kifogást elbíráló. megváltoztatja vagy megsemmisíti. a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító. a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. §-ban biztosított jogával. vagy a tényállás további tisztázása szükséges. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. (4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül. (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg. i) az eljárási bírságot kiszabó. akire a határozat rendelkezést tartalmaz. e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő. továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. 139. (5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. Jogorvoslatok körébe tartozó jogesetek 1 2 3 törzsanyag 93 . (2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést . ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. § (1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény A fellebbezés szabályai az ART. illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja. hogy ki és milyen okból fellebbezett. a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító. valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat. kijavítja vagy kiegészíti. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

határozat L. Van rá precedens jellegű bírói döntés – igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. A jogeset igen bonyolult. mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát.h. 1 2 3 törzsanyag 3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye. § (2) c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját.KJE.sz.h. pl. A polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől tehető függővé. 2006. fok eljárása furcsa. A II. hogy a döntésüket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a döntésre. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti 3 a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. felvet több elvi jellegű kérdést is. építésügyek.gy. 19. 2005/1. felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges. Ezzel összefüggésben a 2/2004.A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek Eljárási alapelvek 3./1. 4.B.160.old 1471. előfordulhat bármely ügycsoportban. elvi határozat.old. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 94 .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->