Professional Documents
Culture Documents
A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogesetgyűjtemény
SZERKESZTŐ:
SZERKESZTŐ:
SZMETANA GYÖRGY TIBOR
BUDAPEST, 2007.
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Bevezetés 1
Bevezetés
Bevezetés
3
Budapest, 2007. május 31.
törzsanyag
A szerző
1
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
2006. szeptember 8-án idézés nélkül megjelent az önkormányzati adóhatóság hivatali helyisé-
gében Mbemba Ecole,(mint később kiderült) kameruni állampolgár. Az adóhatóság tisztviselői-
nek kérdésére – magyarul feltett kérdéseire – fejét csak értetlenül rázta. Az adóhatóság köztiszt-
viselője, aki beszélte az angol, illetve a német nyelvet, feltette a kérdést, hogy e nyelvek valame-
lyikét beszéli-e, erre is nemleges választ adott. Egyértelmű fejmozdulataival. Újabb kérdésre,
hogy esetleg a francia nyelvet beszéli-e, ismételten nemleges volt reakciója. Mindezek után elő-
vett egy papírt, melyre az alábbiakat írták:”magyar állampolgársághoz való eljárásban nemle-
ges adóigazolás kiadását kérem, mert ez szükséges a bevándorlási hivatal előtti eljárásban”.
Ezek után az adóhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló nyilvántartásokat áttekintve megálla-
pította, hogy nevezett személy nem szerepel az adózók nyilvántartásában, a szokásos tartózko-
dási helye az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén van. Az ügyfél részére mutoga-
tások során sikerült tájékoztatást adni arról, hogy a kérdése nem tartozik a tárgyi illetékmentes
eljárások körébe ,és hogy az általános mértékű eljárási illetéket meg kell fizetnie. Ezt szemmel
láthatólag megértette, mert a részére átadott csekkszelvénnyel elment a postára, majd hamaro-
san a befizetést igazoló csekkszelvénnyel visszatért és részére az igazolást a hatóság kiadta.
Három nappal később Mbemba Ecole ismét megjelent az önkormányzati adóhatóság előtt és
ekkor mindenki számára meglepő módon egészen kiváló magyarsággal közölte, hogy a beván-
dorlási hivatalban nem erre az igazolásra, hanem az APEH által kiadott igazolásra van szük-
ség, ezért ő az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolást visszaadja és egyben kéri az
általa befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszafizetését az eljáró adóhatóság képviselői
1
természetesen megtagadták. Az ügyfél ekkor agresszívan lépett fel és közölte, hogy ő hazájában
politikai üldözött és nem gondolta volna, hogy őt Magyarországon is üldözik, mert néger, és azt 2
mondta, ha kell a bíróságig is elmegy e diszkriminatív eljárás miatt. Az ügyfelet végül is a biz- 3
tonsági szolgálat tessékelte ki az irodából.
törzsanyag
3
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
Megoldás:
Jelen eset kapcsán felmerül az ügyfél részéről a Ket. 6.§ (1) bekezdésének megsértése, neve-
zetesen köteles az eljárásban jóhiszeműen eljárni, továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése,
mely szerint magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére. Azzal, hogy az eljárás kez-
deményezésekor a magyar nyelv, illetve bármelyik közvetítő nyelv ismeretét tagadta, a hatósá-
got megtévesztette. Az a hivatkozása, hogy vele szemben bőrszínére való tekintettel diszkrimi-
náció történt egyértelműen kizárt, ugyanis a hatóság képviselői mindent megtettek annak érde-
kében, hogy megértessék magukat vele, miközben ő lényegében „játszott” a hatósággal. Azzal,
hogy a hatóság megtagadta az illeték visszafizetésére irányuló szóbeli kérelmét, teljesen jogsze-
rűen járt el, mert az illetékekről szóló törvény értelmében az eljárás illetékét a kérelem benyúj-
tásakor kell leróni, továbbá az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a hatóság a kérelemben
foglaltakat nem teljesíti, elutasítja. Az illeték visszafizetésének csak akkor van helye, ha a ható-
ság az ügyintézési határidőt túllépi, illetve a jogorvoslati eljárásban, ha a felettes hatóság a fel-
lebbezésben foglaltaknak helyt ad. Jelen jogesetben érvényesült az egyszerű és gyors ügyintézés
elve, mert az ügyfél szóban előterjesztett kérelmét azonnal teljesítették, és az adóigazolás kiadá-
sával a hatóság a kérést teljesítette. A hatóság megfelelő körültekintéssel járt el, miután az ügy-
fél által első alkalommal benyújtott papíron az volt leírva, hogy a lakhely szerint illetékes adó-
hatóságtól kell kérni, és az ügyfél igazolta, hogy szokásos tartózkodási helye ezen önkormány-
zati adóhatóság illetékességi területén van nem kívánt további bizonyítást az a tény, hogy az
adóigazolás kiadása szempontjából a megfelelő adóhatóság kereste fel. Minden további hivat-
kozása bőrszínére, nemzetiségére, politikai üldözöttségére az ügyfél rosszhiszeműségét támasz-
totta alá.
Alkalmazott jogszabályok:
3
törzsanyag
4
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
(Utóbb – napokkal az eset után – derült ki, hogy a súlyos beteg személy az iroda felirata mel-
letti, magán orvosi rendelő cégtábláját látta meg, elolvasni már nem tudta, de a vöröskeresztből
azt vélte, hogy egy orvosi rendelőbe megy be.)
Megoldás:
Ez az eset az eljárási képesség vizsgálatán túlmenően, azt is szemléltetni kívánja, hogy min-
denkinek olyan magatartást kell tanúsítania, amely tőle az adott helyzetben általában elvárható.
Az elvárhatóságot befolyásolja, az életkor, iskolai végzettség, egy-egy adott szakterületen való
jártasság, továbbá a szakmához közvetlenül nem kötődő egyéb ismeret. Ebben az esetben a
megjelent,szinte magatehetetlen személy nem hatósági ügy miatt, hanem a segélykérés okán
lépett be a hivatalba. Előfordulhatott volna azonban, hogy valamilyen konkrét eljárási cselek-
mény lefolytatását kéri, vagy idézésre jelent meg. Ilyen esetben két megoldás lehetséges. Egyfe-
lől a hatóság vizsgálja meg, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a bajba jutott személy (ügyfél)
képviseletét elláthatja, ekkor ezt a személyt a hatóságnak meg kell azonnal keresnie, annál is
inkább mert a hozzátartozó(Ptk 685.§.c.) értesítése emberi kötelesség is. Amennyiben ilyen
személy nincs, vagy nem fellelhető, az ügy jellegéből fakadóan kell annak folytatásáról dönteni.
Ha az eljárási cselekmény személyhez kötött, akkor annak eljárásképessé váláság, fel kell
függeszteni az eljárást, ha a személyes eljárás nem előírt, ügygondnokot kell kirendelnie vagy
kirendeltetnie a hatóságnak.
A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai sze-
rint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cse-
lekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hiva-
talból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügy-
fél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.
(Ket.15.§(6)) 1
3
törzsanyag
5
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
3 Károkozás, kártérítés
M megyeszékhely város területén egy malomban tűz ütött ki. A tűz olyan gyorsasággal terjedt,
hogy a helyszínre érkező tűzoltóság a lángok megfékezése helyett már a malom szomszédságá-
ban lévő házakat locsolták, hűtötték, hogy azokra a tűz ne terjedhessen át. A tűzoltó autóknak a
munkáját megnehezítette egy szabálytalanul parkoló zárt kocsiszekrényű kistehergépkocsi,
amely a tűz megközelítését szinte lehetetlenné tette. A tűzoltás parancsnoka tájékozódott arról,
hogy kié lett a gépkocsi, miután azon semmiféle cégjelzés nem volt látható, majd látva, hogy a
további késedelem – a gépjármű tulajdonosának keresése – már komoly veszélyt jelent, utasítást
adott, hogy a gépjárművet erőszakkal távolítsák el az útból, ez megtörtént. A gépjárműnek az
erőszakkal történt eltávolítása során a gépjárműben károk keletkeztek, illetve később kiderült,
hogy a gépjármű rakománya megrongálódott. A gépjármű tulajdonosa a bírósághoz fordult,
melyben kérte, hogy a bíróság marasztalja el a tűzoltóságot, kérelmében hivatkozott a Ket. 4.§
(2) bekezdésére, mely szerint az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell
téríteni.
Megítélése szerint milyen döntést hoz a bíróság?
Megoldás:
Az ügyfélnek a Ket. szabályainak való megsértésére vonatkozó megállapítása téves volt. Ezen
túlmenően azonban azt is vizsgálni kell, hogy az ő tevőleges magatartása (szabálytalan parko-
lás) előidézője volt annak, hogy gépjárművében és annak rakományában kár keletkezett. A tűz-
oltóságról szóló törvény értelmében az oltás parancsnok a tűz oltásához szükséges minden tevé-
kenységet korlátozhat, megtilthat. Az adott esetben a tűzoltás-vezető teljesen jogszerűen járt el,
tehát az ügyfélnek nem jogszerűtlenül okozott kárt, hanem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
elvárható, tájékozódott, hogy kié lehet a gépkocsi, majd miután annak tulajdonosa nem került
elő, látva, hogy a gépkocsi a tűzoltást lényegében ellehetetleníti szabálytalan parkolásával, in-
tézkedett annak eltávolításáról. Közigazgatási jogkörben okozott kárról tehát itt nem lehet be-
szélni, mert a tűzoltás nem közigazgatási eljárási cselekmény, az, hogy a kérelmezőnek a bíró-
ság esetleg valamely kárigényét elismer, nem a Ket. hatálya alá tartozó kérdés.
Alkalmazott jogszabályok:
- a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 3.§, 4. § e) pont, 7.§ (3);
3
törzsanyag
6
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az Art. 96. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság akkor mellőzheti az adózó előzetes értesí-
tést, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántar-
tásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztat-
ják Az adózás rendjéről szóló 2003, évi XCII. törvény (Art.) 5. § (2) bekezdés a) pontja 2005.
november 1-jétől úgy rendelkezik, hogy adóügyekben - többek között - nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás
megindítására vonatkozó 29. §-át. Ez azt jelentik, hogy adóigazgatási eljárás megindítása esetén
az Art. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az előbbiek alapján a konkrét kérdés tekinte-
tében tehát - mely szerint hivatalból induló új adóigazgatási eljárás megindítása esetén az ügyfe-
let megilleti-e az értesítés - az Art. szabályait kell alkalmazni. E szerint az adóhatóságot - a tel-
jesség igénye nélkül - az adóigazgatási eljárás során a következő esetekben terheli értesítési
kötelezettség:
Egyebekben a Ket. 29. § (1) bekezdés értelmében garanciális követelmény, az eljárás kezde- 1
ményezésétől független az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség. 2
Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindí- 3
tásától számított öt napon belül kell értesíteni (törvény vagy kormányrendelet eltérően rendel-
törzsanyag
kezhet).
7
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérke-
zésétől számított öt napon belül értesíteni kell. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az
ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az
ügy iktatási számáról az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintéző-
jéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatást elektronikus úton, három napon belül
kell teljesíteni azzal, hogy az értesítés tartalmazza még a kapcsolattartás elektronikus levélcímét
is.
Az értesítés mellőzésének lehetőségét a törvény taxatív felsorolással határozza meg. Az értesí-
tés mellőzhető például, ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét; vagy ha az egyszerű
megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után
azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára; vagy ha az ellenőrzésre feljogosított ható-
ság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot.
További garanciális szabály, hogy a törvény az értesítés kötelező tartalmi elemeit is meghatá-
rozza.
Alkalmazott jogszabályok:
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (2), 93. § (1), 96.§ (1), 107. §,
125.§.
3
törzsanyag
8
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban a kérelmet benyújtó ügyfél lerótta az eljárási
illetéket. A kérelemnek megfelelő döntés született, így az eljárási költségek viselése az ellenérde-
kű ügyfelet terhelik. A hatóság a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte és
így az Áht. 11/B. §-a alapján az illeték visszatérítésének lenne helye. Mi a teendő? Az ellenérde-
kű fél megfizeti az ügyfélnek a lerótt illeték összegét, a hatóság pedig annak plusz 50, illetve
100%-át? Vagy a kötelezett ügyfél ilyen esetekben mentesül és a teljes illeték összeg, illetve
annak fentiek szerint növelt összege a hivatalt terheli?
Fejtse ki véleményét!
Megoldás:
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény álláspontunk szerint rendezi a kér-
dést:
„11/B.§ (1) Ha az ügyfél az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
szerinti államigazgatási eljárási illetéket az Itv. 73.§ (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott
időpontig maradéktalanul megfizette (lerótta) és az eljáró hatóság a reá irányadó eljárási szabá-
lyokban meghatározott ügyintézési határidőt nem az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be,
akkor az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mértékű összeg megtérítésére köteles,
feltéve, hogy az illeték visszatérítésének egyébként nincs helye.
(2) A megtérítendő összeg az eljárási illeték 50%-ával megegyező összeg, ha pedig az ügyin-
tézés időtartama meghaladja az ügyintézésre jogszabályban előírt ügyintézési határidő kétszere-
sét, akkor az eljárási illetékkel megegyező összeg.
(3) Ha az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek felróható okból nem tartja be,
akkor erről határozatot hoz. A megtérítendő összeget egyébként az eljáró szerv saját költségve-
tése terhére eljárása befejezésétől számított 8 napon belül fizeti meg az ügyfél számára. Ameny-
nyiben az eljáró hatóság késedelme más hatóság miatt következett be, akkor e hatóság felszólí-
tásra köteles az ügyfélnek megtérített összeget az eljáró hatóságnak megfizetni.”
Az Áht. lerontja, illetve megelőzi ebből a szempontból a Ket.-et. Az ügyintézési határidő
túllépése esetén az illeték visszajár, erről hivatalból kell gondoskodni, így az a továbbiak-
ban nem számít eljárási költségnek.
3
törzsanyag
9
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
A Ket. 115. § (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az
ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügye-
leti jogkört.
A Ket. 116. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szerv-
ként a 107. és 108. §-ban meghatározott, fellebbezés elbírálására jogosult szervek járnak el.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a Kormány irányítása és a miniszter felügye-
lete alatt működő, valamint a miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű hatóság, to-
vábbá a közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében a mi-
niszter gyakorolja a felügyeleti jogkört.
Konkrét kérdés a Nemzeti Hírközlési Hatóság, mint a Kormány irányítása és a miniszter fel-
ügyelete alatt működő országos hatáskörű hatóság feletti felügyeleti jogkör gyakorlására, illetve
felügyeleti eljárás indítására irányul.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság előtt folyamatban levő hatósági ügyek kapcsán ki jogosult hiva-
talból felügyeleti eljárást indítani, ki minősül a hatóság felügyeleti szervének, illetve a Ket. 116.
§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kógens vagy kisegítő szabályként alkalmazandó-e Ket.
116. § (1) bekezdése mellett ?
Megoldás:
dést tenni. Nyelvtani értelmezéssel megállapítható, hogy az egyedi szabály eltérést nem enged.
Az ágazati törvény a hivatalt, mint egységet jelöli meg jogalanyként, így az országos hatáskörű
szerv belső tagozódása (tanács, hivatal) a kérdés szempontjából közömbös.
10
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
3
törzsanyag
11
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
Megoldás:
Alkalmazott jogszabály:
3
törzsanyag
12
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Özv. D.B.-né fellebbezést nyújtott be ápolási díj összegét megállapító határozat ellen. A fel-
lebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel visszautasította az első fokon eljárt hatóság, arra
hivatkozással hogy D.B.-né nem minősül ügyfélnek az eljárásban, tekintve hogy ő az ápolásra
konkrétan rászoruló személy, nem pedig az ápolási teendőket ellátó. A hatóság álláspontja sze-
rint kizárólag az ápolást végző személyt illetik meg az ügyféli jogok, ő pedig nem fellebbezett a
döntés ellen, így az jogerőssé vált.
Mennyire ítéli jogszerűnek a hatóság döntését?
Megoldás:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
(továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdése értelmében ügyfélnek kell tekinteni azt a természetes
személyt, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.
Az ápolási díj megállapítása az ápolás tényéhez kötött ellátás, ami az ápolásra szoruló személy
érdeke is, így álláspontunk szerint az ápolási díj megállapítására irányuló eljárásban az ápolás-
ra szoruló személy is ügyfél.
Az eljárás megindításáról szóló Ket. 29.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értesítési kötelezettség
vonatkozásában álláspontunk szerint ilyen kötelezettség nem áll fenn, hiszen a 32/1999. (II.17.)
Korm. rendelet 6. számú melléklete (kérelem ápolási díj megállapítására) II. 2. pontja tartalmaz-
za az ápolásra szoruló személy hozzájárulását, illetve aláírását, mely alapján megállapítható,
hogy tudomása kell, hogy legyen a kérelem benyújtásáról, tehát mintegy közösen benyújtott
kérelemről van szó.
Értesítési kötelezettség tehát csak a Ket. 29.§ (9) bekezdés szerinti kérelem esetén áll fenn.
3
törzsanyag
13
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
Megoldás:
A jogeset annyira sajátságos, hogy az igazán helyes megoldást megtalálni csak az összes vo-
natkozó jogszabály alapos mérlegelésével és értelmezésével lehet. Figyelemmel arra, hogy az
ügyfél már megindította a hatósági eljárást a hazai családi pótlék lemondásáról és ezzel egyide-
jűleg megindította a külföldön történő családtámogatási támogatás igénylését, ez egy folyamat-
ban lévő államigazgatási ügy. Álláspontunk szerint a Ket.-nek a felügyeleti szerv eljárásra utasí-
tó jogintézményét lenne célszerű alkalmazni. Az nem vitás, hogy a külföldön tartózkodó ügyfél
helyesen járt el, amikor a konzulátushoz fordult, mert külföldön tartózkodó magyar állampolgár
ügyeiben a magyar konzulátus jogosult és köteles is intézkedni. Jelen esetben a konzulátuson
jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ügyfél azon irányú kérését, hogy az ügyében
Magyarországon eljáró hatáskörrel rendelkező szervezet felügyeleti szerve vizsgálja ki a kése-
delmes ügyintézés okát és egyben utasítsa a magyarországi szervet arra, hogy eljárását minél
előbb fejezze be, mert az ügyfél a német hatóságoknál csak akkor tudja családtámogatási igé-
nyét érvényesíteni. A Ket. rendelkezéseit a hatóság mulasztása vonatkozásában a következők
szerint foglalhatjuk össze.
Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a
felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől
számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti
szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatásá-
ra utasítja. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a
felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot
jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kez-
deményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben
irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni.
A felügyeleti szerv a mulasztás kapcsán tett intézkedésről, valamint az eljáró hatóság kijelölé-
séről az ügyfelet három napon belül értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást kö-
1 vetően, illetve kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. Ez a jogi
2 helyzet az önkormányzati hatósági ügyek vonatkozásában álláspontunk szerint más megoldást
3 igényel. A jogsértő módon el nem járó képviselő-testület helyett nem lehet más önkormányzat
képviselő-testületét kijelölni, itt csak az a megoldás lehetséges, hogy a közigazgatási hivatal
törzsanyag
14
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
18. §
(3) Jogszabály felhatalmazása, illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az
ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság, illetve konzuli szolgá-
lat jár el.
3
törzsanyag
15
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
Megoldás:
Jelen jogeset lényegében két eljárást fed le, egyrészt az adóhatóságnak valóban fel kell
függesztenie az eljárást, mert tisztázatlan, hogy ki kötelezhető az adó megfizetésére, és az adó
megfizetésére kötelezhető személy megállapítása függ egy másik hatósági megállapítástól. Az
adóeljárás mellett az ügynek van egy másik gyámhatósági eljárási aspektusa is, nevezetesen
hivatalosan a tudomására jutott egy kiskorú vagyonának rendezetlensége és a kiskorú érdekében
hivatalból eljárást kell kezdeményeznie. Egyrészt, hogy a kiskorú vagyonának van-e megfelelő
kezelője, másrészt azokat a szerződéseket, amelyeket a kiskorú nevében kötöttek meg kell tá-
madni a bíróság előtt, mert azok a kiskorú érdekeit súlyosan veszélyeztetik. Az alkalmazandó
szabályok a következőek.
3
törzsanyag
16
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
3
törzsanyag
17
Általános alapelvekhez kapcsolódó jogesetek A Közigazgatási Eljárás - Jogesetgyűjtemény
Megoldás:
A Ket. kizárásra vonatkozó szabályainak alkalmazása szempontjából a kérelmet két részre kell
választani. Az utóbbi – telepengedély – kérdésben nem szükséges az elfogultság vizsgálata,
mert a telepengedély nem mérlegelési jogkörbe tartozó eljárás, a jogi feltételek megléte esetén
azt ki kell adni. Az első kérdés hogy a választott vezető, és a testületi tagok és az ügyfél korábbi
vitája befolyásolhatja-e az eljárást relatív kérdés. Az ügyfél hivatkozása hibás, mert nem ön-
kormányzati hatósági ügyről van szó.
3
törzsanyag
18
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
letve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (9) bekezdésében 3
meghatározott képesítéssel rendelkezik.
törzsanyag
2. § (1) A hatósági közvetítőt kérelmére a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal ve-
szi nyilvántartásba.
(Kiemelés a jogszabályból)
19
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 38.§ (1) bekezdése szerint az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet az „el-
járásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lak-
címe, illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű
hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is
előterjesztheti, aki azt 5 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz”.
Fent idézett rendelkezés értelmében a természetes ügyfél végső soron akár a lakóhelye szerint
illetékes jegyzőnél is benyújthatja a kérelmét, annak ellenére, hogy az adott ügy elbírálására 1
nem rendelkezik hatáskörrel, illetékességgel. A szabályozás teljes összhangban van a Ket. 2
22.§ (2) bekezdésével, azzal a különbséggel, hogy a kérdést ügyféli oldalról közelíti meg. A
3
szabályozás alapján a hatóság köteles befogadni a kérelmet, majd azt gyakorlatilag átteszi az
eljárásra ténylegesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. Az áttételre viszont a
törzsanyag
Ket. 5 napos határidőt állapított meg, szemben a korábbi Áe. szabályozással, amely alapján az
áttételt haladéktalanul meg kellett tenni.
21
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 44. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyfél által, az eljárás megindítása előtt beszerzett,
az ügy tárgyára vonatkozó hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalást fogadhatja el
a hatóság.
Az Ümr. 6. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy kizárólag a működési engedély jogo-
sultjának személyében történő változás esetén a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági
hozzájárulások rendelkezésre állnak - az egyéb feltételek megléte esetén - a régi működési en-
1 gedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.
2
Ket. az ügyfél által beszerzett, illetve rendelkezésére álló szakhatósági állásfoglalásra állapí-
tott meg hathónapos érvényességi időt, így a Ket. és az Ümr. rendelkezése között nincs össze-
3
ütközés.
törzsanyag
22
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A Ket. 101. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatá-
lya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajtha-
tónak nyilvánította. Az elsőfokú hatóság a törvényben meghatározott esetekben azonnal végrehajtha-
tónak nyilváníthatja, illetve azonnal végrehajthatónak kell nyilvánítania a határozatát. Ilyen esetben a
végrehajthatóság nem függ sem attól, hogy nyújtott-e be valaki fellebbezést, sem attól, hogy eltelt-e
már a fellebbezési határidő. Az ügyfél az azonnali végrehajtástól függetlenül jogosult fellebbezési ké-
relmének határidőben történő benyújtására és kérheti az azonnali végrehajtás felfüggesztését.
Nincs akadálya annak, hogy a jegyző az üzletre kiadott működési engedélyt visszavonó hatá-
rozatot hozzon, vagy megtiltson olyan cselekményeket, amelyek - különösen vendéglátó üzlet
esetében - közízlést sértenek, illetve megtiltson a zajhatások miatt késő éjjeli nyitva tartást. Az
esetenként külön megindokolt helyzetet kivéve azonban a határozat végrehajtására csak a jog-
erőre emelkedést követően van lehetőség.
3
törzsanyag
23
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha
- az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága;
- a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok
hivatalból sem állapíthatóak meg;
- a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul;
Konkrét ügyben a KEt. ez utóbbi két rendelkezését kell a jegyzőnek alkalmaznia. Egyrészt
házasság érvénytelenítésére közigazgatási úton nincs lehetőség, következésképp megállapítha-
tó, hogy a kérés – közigazgatási úton - lehetetlen teljesítésére irányult, másrészt az elutasításra
jogalapot szolgált a hatáskör és az illetékesség hiányának megléte.
3
törzsanyag
24
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Mind a megkeresést kibocsátó, mind a megkeresett hatóság több eljárási hibát vétett. Köze-
lebbről: a megkeresést kibocsátó APEH Igazgatóság nem ügyfélként, hanem hatóságként jelent
meg, ezért a jogorvoslati kérelmének előterjesztése a kézbesítési ügygondnok kijelölését megta-
gadó végzés ellen jogszerűtlen. Hibázott az APEH Igazgatóság amikor nem jelölte meg ponto-
san az ügygondnok kirendelésének jogalapját. Az Art. 124.§. (3) bekezdése szerint amennyi-
ben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az
adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
Jogszabályt sértett a megkeresett gyámhatóság is, mert automatikusan a Ket. Rendelkezéseit
alkalmazta (Ket. 81.§.-hoz). és nem vizsgálta azt, hogy különös eljárási szabály – esetünkben az
Art. – nem tartalmaz-e eltérő szabályokat
Alkalmazott jogszabályok:
3
törzsanyag
25
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 44.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogszabály elrendelheti az érdemi határozat
meghozatal előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését. Ugyanezen jogszabályhely (2) be-
kezdése szerint a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg. A Ket.
44.§ (6) bekezdése azonban lehetővé teszi az ügyfél számára is, hogy közvetlenül megkeresse a
szakhatóságot, való igaz, hogy a jogszabály szövegfordulata szó szerint úgy hangzik: „az eljárás
megindítása előtt beszerzett, az ügy tárgyára vonatkozó”. Nem zárható ki az ügyfélnek az a
joga, hogy az eljárás meggyorsítása érdekében ő keresse meg a szakhatóságot, a Ket. 44. § (2)
bekezdése, mely az érdemi döntésre jogosult szakhatóság kötelezettségévé teszi a szakhatóság
megkeresését az ügyfelek érdekében hozott törvényi rendelkezés, de nem korlátozhatja az ügy-
felek eljárást kezdeményező jogosítványát.
3
törzsanyag
26
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Konkrét ügyben kérdésként merült fel, hogy egy ingatlanról kiállított adó- és értékbizonyít-
vány ellen benyújtott fellebbezés miként bírálható el. Az ügyfelek adásvételi szerződést kötöttek,
ez nem is vitatott közöttük (illetve az abban megállapított érték), de az eladó (vitatja) fellebbe-
zést nyújtott be az adó- és értékbizonyítványban foglaltak ellen.
Ezen ügyben a Ket. 83.§ (5) bekezdés szerint az eladót lehet-e ellenérdekű ügyfélnek tekinte-
ni? Ha igen, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet-e utasítani tekintettel arra, hogy a Ket.
az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogát kizárja? A döntés formája végzés (érdemi vizsgálat nél-
küli elutasítás miatt) vagy határozat, tekintettel arra. hogy a hatósági bizonyítvány határozatnak
minősül (Ket. 82.§ (2) bek.), és a Ket. 105.§ (6) bek. szerint a határozat ellen irányuló fellebbe-
zést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni?
Fejtse ki véleményét!
Megoldás:
A kérdés összetett problémákat takar, mely egyben felveti a helytelen joggyakorlat fennállá-
sának a lehetőségét is.
A Ket. 83.§ (5) bekezdése szerint a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem
élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizo-
nyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.
A Ket. 84. §-a szerint hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja,
vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.
A 84. § (2) bekezdése alapján a hatóság a hatósági bizonyítván kiadását megtagadja, ha
a) kiadása jogszabályba ütközik,
b) az igazolni kívánt tény állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható
c) az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükséges-
ségét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény állapot igazolását kéri.
A fentiek előrebocsátására azért volt szükség, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tör-
vény 101. §-a alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője
által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdo-
nosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az
adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Az adó-értékbizonyítvány kiállítása tehát elsődlegesen az örökösödési eljáráshoz, illetőleg az
adó és illeték megállapításával kapcsolatos eljárásokhoz köthető.
Bár a kérdésből nem derült ki, de vélelmezhetően az ügyfél (eladó) az adásvételi szerződéssel
összefüggésben kérte az adó- és értékbizonyítvány kiállítását, mely kérelmet az eljáró a Ket.
84.§ (2) b) és c) pontja alapján el kellett volna utasítania, mivel az ingatlanra, annak tulajdono-
saira vonatkozó hiteles nyilvántartást az illetékes földhivatal vezeti, így ezekre az adatokra a
tulajdoni lap a megfelelő igazolás. Az ingatlan értékére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései
szerint a szerződő felek megegyezése a döntő, amelyben a hatóság - a szerződéskötési szabad-
ság sérelme nélkül – nem működhet közre. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
Vélelmezzük, hogy az adó- értékbizonyítvány kiállítását az eladó ingatlantulajdonos kérel- 1
mezte, így ebben az ügyben ő nem tekinthető ellenérdekű félnek (ugyanis az adásvételi szerző- 2
dés alanyai a hatósági eljárásban nem ügyfeleknek, polgári jogi jogviszonyról lévén szó). 3
A jogszerűtlenül kiállított adó- és értékbizonyítvány ellen az eladó részéről helye van önálló
törzsanyag
27
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
7 Kizárás az eljárásból
V. város önkormányzatának szociális bizottsága, önkormányzati hatósági ügyben eljárva, el-
utasította özv.dr.C.B.-né méltányossági alapon való tárgyi támogatásban (tolószéket lépcsőn
felvonó szerkezet) történő ellátását. A bizottság döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező ré-
szére az önkormányzat által való beszerzés magas költséggel jár, így jogosulatlan előnyhöz jut
más rászorulókkal szemben. A kérelmező fellebbezett a bizottsági határozat ellen, fellebbezési
kérelmében kérte a képviselő-testületnek a jogorvoslati eljárásból való kizárását. A fellebbe-
zést egyébként a polgármesterhez jutatta el. A polgármester levelet intézett a Közigazgatási
Hivatalhoz, kérdésének lényege a követező volt
A Ket. 42.§ (2) a bizottság által meghozott önkormányzati hatósági ügy fellebbezése esetén a
képviselő-testület, mint másodfokú döntést hozó szerv kizárása hogyan alakul?
Megítélése szerint milyen álláspontra helyezkedett a Közigazgatási Hivatal?
Megoldás:
Alkalmazott jogszabály:
- a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény
3
törzsanyag
28
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 68.§ (1) bekezdése rendelkezik az iratbetekintés fogalmáról (betekintés az eljárás során
keletkezett iratokba, másolat- és kivonat készítés.
A Ket. 68.§ (2) bekezdése határozza meg az iratbetekintés korlátait (nem lehet betekintetni a
határozat, végzés tervezetbe, zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe, Ket. szerinti adatokba,
védett adatokba stb.).
A 69.§ szabályozza az ügyfélen kívüli iratbetekintés szabályait, engedélyezésének feltételeit.
A Ket. kérdésben hivatkozott 69.§-ának (6) bekezdése nem a 68.§. (2) bekezdésén kívüli va-
lamennyi iratba enged betekintést, hanem kizárólag a hatóság döntéseibe.
A kérdés szerinti 69.§ (6) bek. e) pontja a hatóságnak az épített és természeti környezet, illetve
a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló ügyben hozott döntését illetően teszi lehe-
tővé az iratbetekintést.
A 69.§. (6) bekezdése alapján a hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt vizsgálata nélkül, bár-
ki számára teszi hozzáférhetővé a döntéseit, így nem kizártak a településfejlesztési bizottság,
vagy a képviselő-testület tagjai sem.
Azonban az iratbetekintés nem terjedhet ki a döntéseken kívül más iratokra, és nem valameny-
nyi engedélyezési eljárás döntéseire. Ezért szükséges annak minősítése, hogy mely ügyek minő-
sülnek az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befo-
lyásoló ügynek. E kérdést illetően alapul szolgálhatnak a Helyi Építési Szabályzatok, amelyek
meghatározzák a helyi önkormányzat által pl. védetté nyilvánított területek, épületek körét,
amely megalapozhatja egyben a jelentős ügy fogalmát is.
3
törzsanyag
29
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
3
törzsanyag
30
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket-be újkeletűen bevezetett „res iudicata” intézményére tekintettel csak abban az esetben
van helye végzéssel a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, ha előzőleg már a Ket.
alapján született egy a fentiekben írt feltételeknek megfelelő érdemi döntés, tehát ha a korábbi
határozato(ka)t az Áe. alapján hozták, ez a megoldás jogszerűen nem alkalmazható.
Ez az értelmezés felel meg egyrészt az eljárás contra ügy fogalmaival kapcsolatosan kialakí-
tott követendő álláspontnak, a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára vonatkozó
általános jogelv érvényesülésének és nem utolsósorban a Ket. 30.§ e) pontjában rögzített „válto-
zatlan tényállás és jogi szabályozás mellett” kitétel második fordulatának, valamint az ugyan-
ezen jogszabályhely „és újrafelvételnek nincs helye” konjunktív feltételt állító előírásának. A
változatlan jogi szabályozáson nemcsak az anyagi, hanem az eljárási jogszabályok változatlan-
ságát is érteni kell, márpedig a Ket. időközbeni irányadóvá válása miatt a jogszabályok megvál-
toztak, ugyanakkor az újrafelvételi eljárással kapcsolatos feltételállítás is csak abban az esetben
teljesülhet, ha már született Ket-alapú érdemi döntés az adott problémára, mivel csak ezzel
szemben lehet helye az újrafelvételnek.
3
törzsanyag
31
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
11 Ügyfelek tájékoztatása
F. kerület önkormányzati rendelettel a kerület meghatározott részére építési tilalmat rendelt
el Az .elrendelt építési tilalomról az első fokú építésügyi hatóság egyszerű levélben tájékoztat-
ta az érintett területen lakó, működő ingatlan tulajdonosokat.. Több érintett is felvetette és er-
ről levélben a jegyzőt értesítette, hogy e megoldást nem tartja jogszerűnek, mert a jogorvoslati
lehetőségtől így elestek. A jegyző kérdéssel fordult a közigazgatási hivatalhoz, hogyan „tájé-
koztatja” az érintetteket, határozattal a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett, vagy csak
levéllel?
Milyen álláspontra helyezkedett a közigazgatási hivatal?
Megoldás:
Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 20.§ (3) bekezdé-
se alapján településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel
elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételé-
vel - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat köz-
gyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző
útján tájékoztatja az érintetteket.
A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet 1.§ erről
a kérdésről a következők szerint rendelkezik:
(1) a telekalakítási és építési tilalom az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból
és a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában (szabályozási tervében) meghatározott
területen, illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el.
(2) A tilalom elrendelése ügyében az építésügyi hatáskört
a) első fokon a települési önkormányzat jegyzője,
b) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.
(3) A tilalom ügyében az első fokú határozatot a helyi építési szabályzat, illetve szabályozási
terv hatálybalépésétől vagy az arra illetékes - külön jogszabályok alapján - történő - kérelmének
benyújtásától számított 30 napon belül meg kell hozni.
3
törzsanyag
32
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az ellentmondás csak látszólagos, mert ugyan az Ötv. nem nevesíti a végzést, mint döntési
formát, de az szerepel a Ket. rendelkezései között. Az Ötv. 109.§-alapján pedig az önkormány-
zati hatósági ügyben folyó eljárásra főszabályként a Ket. szabályait kell alkalmazni azokkal az
eltérésekkel, amelyeket az Ötv. állapít meg. (pl. a kizárás szabályozása).(2005. évi LXXXIII.
törvény 336.§). A fentiek alapján önkormányzati hatósági ügyekben természetesen a Ket. ren-
delkezései alapján lehet végzéssel dönteni.
A végzés elleni jogorvoslat pedig a határozat elleni jogorvoslatokkal egyezően alakul.
3
törzsanyag
33
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
13 Jogsegély kérése
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 107.§ (1)
bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal felkérésére a
gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít,
valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. Kérdés, hogy a gyámhiva-
tal fenti felkérése a Ket. 26.§ (1) bekezdése alapján egyúttal belföldi jogsegély iránti kérelem-
nek is tekintendő?
Fejtse ki véleményét!
Megoldás:
3
törzsanyag
34
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az állategészségügyi hatóság eljárása mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból törvé-
nyes volt. A jogeset megértéséhez a konkrét ügyre vonatkozó jogi rendelkezések megértése
szükséges. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be.
3
törzsanyag
35
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Ket.101
(3) e azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi,
munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá
a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítá-
sa érdekében lehetővé teszi.
(4) A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani
és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a
végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.
Ismételten, mint azt az elején jeleztük az eljárás az állategészségügyi hatóság részéről törvé-
nyes volt.
Alkalmazott jogszabály:
- Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 8.§
3
törzsanyag
36
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A kiadott határozat több elemében is jogszabálysértő. Első lépésben a Ket. rendelkezéseit kell
megvizsgálni, hogy az örökösök a Ket. értelmében jogutódnak tekinthetőek-e.
16.§
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból
indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja
lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutó-
dot terheli, illetve illeti meg.
(2) A jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutódlás a jogutód kérelme alapján következik
be, erről a hatóság végzéssel dönt.
(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési ha-
táridő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a köte-
lezettség önkéntes teljesítésére.
(4) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot
megszüntetéséről a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalból intézkedik.
Bár a törvény ezt nem mondja ki, segítségül hívva a Ptk. szabályait megállapítható, hogy ter-
mészetes személynek nem lehet jogutódja. A jogeset vizsgálata adójogi szempontból is fontos,
mert a jogutódot a rászállt vagyon arányában terheli a jogelőd adókötelezettsége, míg az örökö-
söket csak örökrészük arányában lehet kötelezni az örökhagyó tartozásának rendezésére.
Az ügy megoldásához az adózás rendjét szabályozó törvényt is vizsgálni krll, e szerint:
35. §
(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles
megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki
azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó meg-
fizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
Alkalmazott jogszabály:
- az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII .tv. 35.§.
37
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A polgármester
10. §
38
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
KET 19.§(4) A hatóságtól - a 20. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hatáskörébe tar-
tozó ügy nem vonható el.
3
törzsanyag
39
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az eljáró hatóság téves következtetésre jutott és jogszabálysértő döntést bocsátott ki,. egyrészt
a hatóságnak vizsgálnia kellett volna hatáskörének és illetékességének meglétét és ennek hiá-
nyát megállapítania. Továbbá vizsgálnia kellett volna azt, hogy a kérelmező a közigazgatási
eljárásokba tartozó kérelmet terjesztett elő-e vagy sem. Áttételnek ugyanis akkor nincs helye, ha
a közigazgatási szervhez nem közigazgatási ügykörbe tartozó kérdést terjesztenek elő. Közigaz-
gatási szervtől közigazgatási szervhez az ügyet át kell tenni, a hatáskör és az illetékesség tisztá-
zását követően. Mindezeken túlmenően a hatóságnak az az érvelése, hogy a kérés lehetetlen
teljesítésére irányul, ugyancsak nem volt helytálló, mert az általános forgalmi adó visszatérítése
az ügyfelek részére rendelkezésre álló jogintézmény, amellyel a megfelelő előfeltételek megléte
esetén jogszerűen élhetnek.
3
törzsanyag
40
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A hatósági döntés helyes volt. Ezt egy korábban meghozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás
is alátámasztotta. A rendeltetésváltozás engedélyezése iránti közigazgatási eljárás felfüggesz-
tésének akkor sincs helye, ha a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége miatt pert
indítottak [1997. évi CLVII. törvény 12.§; 2004. évi CXL. törvény 32.§)].
A társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12.§ (3), illetve (4)
bekezdése értelmében tiltó határozat hozatalára nem került sor, ezért az építésügyi hatóság
jogszerűen járult hozzá a rendeltetés megváltoztatásához. Az építésügyi hatóságnak nem kel-
lett vizsgálnia, hogy a közgyűlési határozat megtámadására sor került-e, s hogy azt később ér-
vénytelenítették-e. Közgyűlési határozat megtámadása esetén a közigazgatási eljárás felfüg-
gesztésének nincs helye. Az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja, hogy a Ttv. 12.§-ában
előírt 30 napos határidőn belül hozott-e a társasház tiltó közgyűlési határozatot. Mivel a tár-
sasház 2/3-os többséggel tiltó határozatot a törvényes határidőben nem hozott, ezért a hatóság
jogszerűen járt el az engedély megadásakor. A felvetett jogkérdésekben a hatóság helyesen
foglalt állást. A döntéshez elsősorban a Ttv. 12.§-ának (3) és (4) bekezdése rendelkezéseit kell
értelmezni. E rendelkezések a társasház részére nem fogalmaznak meg döntési kényszert, csu-
pán lehetőséget adnak valamely vélt vagy valós jogsérelem megelőzéseként tiltó határozat ho-
zatalára. Amennyiben a társasház bármely okból a törvényes határidőn belül nem hoz tiltó ha-
tározatot, az építésügyi hatóság nem köteles vizsgálni a határozathozatal hiányának az okát,
vagy valamely érvénytelenségi oknak a meglétét. Mindebből következően irreleváns az a kö-
rülmény, hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége iránt pert indítottak, s annak a pernek
mi lett az eredménye. A Ttv. 12.§-ának (3) és (4) bekezdése az ott előírt határidőben megho-
zott tiltó határozathoz fűz kizárólag jogkövetkezményt, ezért ha a törvényes határidőben bár-
milyen okból nem születik tiltó határozat, az építésügyi hatóság jogszerűen adhatja meg az
engedélyt. A Ket. 32.§-a alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének olyan irreleváns kö-
rülményre, amely az építésügyi hatósági eljárásban figyelembe nem vehető.
1
Az eljárás felfüggesztése(Kiemelés a Ket. Törvényszöveg környezetéből) 2
32. § 3
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
törzsanyag
más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan ösz-
szefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntés-
hez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást
felfüggeszti.
41
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az eljárás felfüggesztése
32. §
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan ösz-
szefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntés-
hez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást
felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt
megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget,
a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bí-
rósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság
az eljárást felfüggesztheti.
(3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás
az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájá-
rul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés ren-
delkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti.
A jogorvoslásra vonatkozó intézményrendszer a következő:
Fellebbezés
98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatá-
1 rozott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést
2
sérelmesnek tartja.
(2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
3
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc na-
törzsanyag
pon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a hatóság a
megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja
vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított
álláspontjáról is nyilatkozhat.
42
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
104. §
(1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről az
annak elbírálására jogosult szerv dönt.
(2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő
-, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv
érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.
(3) A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult
szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs
kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(4) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet, hogy a
döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes
rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírá-
lása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
105. § (1) A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsem-
misíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben
hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem álla-
píthat meg.
(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása
szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben
első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolyta-
tását maga végzi el.
(3) Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása
szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljá-
rásra utasítja.
(4) A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat
rendelkező része és indokolása köti.
(5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú
döntést közölték, a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.
(6) A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést
végzéssel kell elbírálni.
(7) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés
meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró
szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
A konkrét jogesetben alkalmazandó jogszabályok a következőek:
A lőfegyverek hatósági tárolásának, bevonásának, értékesítésének, megsemmisítésének szabá-
lyai ( 49/2004.(VIII.31.)BM. rendelet
12. §
43
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
14. §
(1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül - az addig felmerült
tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett - kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-
kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szer-
vezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy
érték nélküli leadását.
(2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1)
bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a Rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert (töltényt)
megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek
átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget - a felme-
rült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni.
(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.
15. §
(1) A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lő-
fegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. A Rendőrség a lőfegy-
ver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartás-
ban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.
(2) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.
(3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lő-
fegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át, a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
16. §
(1) A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmi-
sítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás, a szakértői értékbecslés és a
megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.
17. §
(1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására
irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély
kiadására jogosult hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a
továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosí-
tási számmal látja el.
(3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűz-
fegyver tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz
történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.
18. §
(1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálá-
nak, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság
haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.
(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak
jogutódja, örököse köteles megfizetni.
(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lő-
fegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszű-
nése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-
kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szer-
vezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy
érték nélküli leadását.
(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben
meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
1
19. §
2
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú
határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
3
Az eset megoldásához a népjóléti miniszter által még 1991-ben kiadott rendelet alkalmazása is
szükséges.
törzsanyag
44
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
10. §
(1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon - mindkét alkalmassági kategória esetében
- a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.)
EüM rendelet 13. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott szervek végzik.
(2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot - mindkét alkalmassági csoport tekin-
tetében - az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi.
11. §
Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetőleg
pszichológus, aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatá-
ban részt vett.
12. §
(1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak
nincs helye.
3
törzsanyag
45
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága, ahol és amikor kölcsönös előnyök-
kel jár az ügyfél és a hatóság számára.
A külföldi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az intézmény különösen az építésügyi igaz-
gatásban, a kisajátításban, a településfejlesztés és településrendezés körében, valamint a környe-
zetvédelemben bizonyul sikeresnek.
A fentiekkel függ össze a követelmények széles körű meghatározása. A hatósági szerződés
akkor köthető, ha
- azt jogszabály lehetővé teszi,
- a szerződést írásba foglalják.
46
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Alkalmazott jogszabály:
3
törzsanyag
47
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket.121.§ (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni,
ha
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül
megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
A fentiekre figyelemmel jogszabálysértő B. Város Polgármestere határozatának az a része,
amelyben jegyzői hatáskörbe tartozó ügyben eljárva a felperest bontási engedély iránti kérelem 1
benyújtására, továbbá az épület elbontására kötelezte. 2
A megyei bíróság jogerős ítéletében helytelen jogi álláspontra helyezkedett, amikor az alpere-
3
si határozatot - B. Város Polgármesterének elsőfokú határozatára kiterjedően - ezen részében
nem helyezte hatályon kívül.
törzsanyag
Nem helytálló ugyanakkor az a felülvizsgálati állítás, hogy az alperes, illetve a megyei bíróság
a tényállást hiányosan állapította meg.
49
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A bontás előírása vonatkozásában hozott rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán a tér-
mértékbeli eltérés, illetve a felülépítmény kártalanítása vonatkozásában előterjesztett felülvizs-
gálati előadás okafogyottá vált.
Nem helytálló a felülvizsgálati előadás az eltérő összegű használati díjak vonatkozásában sem.
Az elsőfokú határozat rendelkező része ugyanis egyértelműen a 2004. január 31-ei közterület-
használati engedély visszavonásától kivetett közterület-használati díj törlését rendelte el.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp.
275.§ (4) bekezdése értelmében a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott, az
alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - részben hatályon kívül helyezte.
3
törzsanyag
50
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az ügyfél Ket.-ben definiált fogalma az Áe. ügyfél fogalmát ülteti rá a Ket. kibővített ügy fo-
galmára. Eszerint tehát ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy
érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát,
jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az Áe.-ben is
szerepel, hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként)
részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
A Ket. új hatósági eljárásjogi intézményként a természetes személy ügyfél eljárási jogi hely-
zetét, az ügyfél eljárási képességét is szabályozza.
A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai sze-
rint cselekvőképességgel rendelkezik. A polgári jog szerint cselekvőképes mindenki, akinek
cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza (például cselekvőképes az a
nagykorú, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt). Egyes, jogszabályban meg-
határozott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilletheti az
eljárási képesség.
Az eljáró hatóság hivatalból köteles megvizsgálni az eljárási képesség meglétét, és ha annak
hiányát állapítja meg, az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügy-
gondnok kirendelését kéri.
51
Az elsőfokú eljárás során jellemzően előforduló jogesetek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
52
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A hatóság mulasztása
3
törzsanyag
53
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy ezen köztes időszak a végrehajtást foganatosító
szervnek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelem tudomására jutásától kezdődik és a bíró-
ság döntéséig tart.
Indokolás:
I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Magyar Köztársaság Alkot-
mányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47. § (2) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 29. § (1) bekezdés a)
pontja, 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalára tett indít-
ványt a következő kérdésekben:
Mikor és milyen szempontok alapján rendelheti el a bíróság a közigazgatási határozat végre-
hajtásának felfüggesztését; illetve alkalmazható-e a jövőben is a Legfelsőbb Bíróság Közigaz-
gatási Kollégiumának KK. 14. sz. állásfoglalása (a továbbiakban: KK. 14. sz. állásfoglalás)
Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy
az 1994. április 7-én kiadott KK. 14. sz. állásfoglalás az 1957. évi IV. törvény (a továbbiak-
ban: Áe.) 72. § (3) bekezdésében, 85. § (1) bekezdésében írtakon és az 1952. évi III. törvény
(a továbbiakban: Pp.) 330-332. §-ain alapult. Időközben, 2005. november 1-jén hatályba lépett
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) és a Pp. 330-332. §-ai is módosultak. Az új szabályozás a ko-
rábbitól lényegesen eltér, ezért szükséges a KK. 14. sz. állásfoglalás felülvizsgálata és a köz-
igazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozóan az egységes jogalkalmazás
kialakítása érdekében jogegységi határozat meghozatala.
II.
Az indítványozó a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén indítványát fenntartotta.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a
bíróságnak a Pp., a Ket., a 2003. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Art.II.) és esetleg az
egyéb külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárnia. (Ket. 101.§, 104.§, 109.§,
110.§, 127-128.§, 148-149.§, Pp.332.§, Art.II.143.§, 145.§, 160.§) A KK.14.sz. állásfoglalás a
jövőben nem alkalmazható.
III.
A 2005. november 1. napjáig hatályos szabályozás értelmében csak az államigazgatási ügy ér-
demében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára kerülhetett sor. A keresetlevél benyújtásá-
1
nak a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt, azonban a közigazgatási szerv határozatát
2
mind első, mind másodfokon azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatta. A fél keresetlevélben
kérhette a végrehajtás felfüggesztését. (Áe. 63. § (1)-(3) bekezdései, 72. § (1)-(3) bekezdései)
3
Az Áe. 85. § (1)-(2) bekezdései értelmében a végrehajtást elrendelő, illetőleg foganatosító
szerv, vagy felettes szerve - hivatalból vagy kérelemre - rendelhette el a végrehajtás felfüg-
törzsanyag
gesztését.
56
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
IV.
A Ket. hatálybalépésével az Áe. hatályát vesztette, az Art. II. és a Pp. szabályai is módosultak.
(Ket. 173. § (1)-(3) bekezdése, 189. § 1-4. pontja, 2005. évi XVII. törvény 12. § (1) bekezdé-
se, 2005. évi LXXXV. törvény 1-47. §)
A Ket. 109. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat jogintézményének fő
tárgyát továbbra is a közigazgatási szerv, a hatóság által az ügy érdemében hozott határozat
képezi. A Ket. ugyanakkor lehetőséget ad egyes eljárási kérdésekben hozott közigazgatási
döntések (végzések) bírósági felülvizsgálatára is. (Ket. 98. § (3)-(4) bekezdése) A bíróság a
végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.
A Ket. 110. § (1) és (2) bekezdései értelmében a keresetlevél benyújtásának a döntés végre-
hajtására nincs halasztó hatálya. Az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásá-
nak felfüggesztését kérheti. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton
alapuló jogok gyakorlására is.
A hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség megszegése esetén azonban a végrehajtást el-
rendelő végzéssel szemben az ügyfél a bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel
fordulhat. (Ket. 130. § (4) bekezdése, Pp. 324. § (2) bekezdés a) pontja)
A Ket. 127. § (1)-(2) bekezdései konjunktív feltételeket megállapítva tartalmazzák a végre-
hajtható döntéseket. Az (1) bekezdés szerint a döntés akkor végrehajtható, ha az ügyfélre vagy
az eljárás egyéb résztvevőjére pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózko-
dásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végre-
hajtható, és a teljesítési határidő eredménytelenül telt el.
A Ket. 110. §-ának (3) bekezdés a)-b) pontjai meghatározzák azokat az eseteket, amikor nincs
helye a végrehajtás felfüggesztésének. Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő be-
várása előtt is, ezeket az eseteket a Ket. 101. § (1)-(3) bekezdése, 98. § (5) bekezdése, 104. §
(4) bekezdése szabályozza.
A végrehajtás felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket a Ket. 148. § (1)-(8) bekezdései tartal- 1
mazzák. Ezen belül az (1) bekezdés a)-c) pontjai a kérelemre történő, a (4) bekezdés a)-d) 2
pontjai a kérelemre és hivatalból is elrendelhető, az (5) bekezdés a)-d) pontjai pedig a kötele-
3
ző esetkört szabályozzák. A 148. § (2) bekezdése a különös méltánylást érdemlő körülmények
példálózó felsorolását is rögzíti, az e jogcímen történő felfüggesztést kizáró ok megjelölésé-
törzsanyag
vel. A Ket. 148. § (7) bekezdése értelmében pedig a végrehajtás felfüggesztését haladéktala-
nul meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.
57
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A Ket. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az Art.II. 5. § (1) bekezdése
akként rendelkezik, hogy ha az Art.II., vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési
támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdés-
ben meghatározott kivételekkel - a Ket. szabályait kell alkalmazni. Az Art.II. 143. § (1) be-
kezdése értelmében az adóhatóság másodfokú jogerős - az ügy érdemében hozott - határoza-
tának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni, kivételt csak a fizetési könnyítés engedélyezése tár-
gyában hozott határozat jelent. Az adóhatósági határozat végrehajthatóságát a bírósági felül-
vizsgálat nem érinti, a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel
határoz (Art.II. 143. § (2) bekezdése).
Az adóvégrehajtási eljárás megindításának feltétele a végrehajtható okirat, ezeket az Art. II.
145. §. (1) bekezdés a)-d) pontjai sorolják fel.
Az adóhatóság az adós kérelmére, vagy a felettes szerv rendelkezésére a határozat (végzés)
végrehajtását az Art.II. 160. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben függesztheti fel.
A 2005. november 1. napjától hatályos Pp. 332. § (3) bekezdése értelmében, ha a keresetlevél
a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bí-
róság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül ha-
tároz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését -
már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggeszté-
séről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a vég-
rehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása
nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradá-
sa járna. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye, a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nél-
kül végrehajtható (Pp. 332. § (4) bekezdése).
IV.
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának álláspontja szerint a Ket., az Art.II. és a Pp. sza-
bályai a végrehajtás felfüggesztésére irányuló - kizárólag kérelemre lefolytatható - eljárásban
az e törvények hatálya alá tartozó ügyekben együtt alkalmazandóak. Ettől eltérő jogalkalma-
zásra csak akkor van lehetőség, ha erre törvény felhatalmazást ad, vagy kifejezett törvényi
rendelkezés hiányában az az eljárások törvényben foglalt eltérő szabályozási logikájából, vagy
a Pp. rendelkezéseiből következik.
A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet főszabályként - mivel a perindításnak a végrehaj-
tásra nincs halasztó hatálya (Ket. 110. § (1) bekezdése), illetve a bírósági felülvizsgálat az
adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti (Art.II. 143. § (2) bekezdése) - a bíróság-
nak érdemben kell megvizsgálnia, arról végzésben kell döntenie. Ha a végrehajtás felfüggesz-
tése iránti kérelmet a keresetlevél tartalmazza, az erre nyitva álló határidő a Pp. 332. § (3) be-
kezdésében megjelölt nyolc nap. Egyéb esetben a Pp. 2. § (1) és (2) bekezdései szerinti alap-
elvből következően "ésszerű időn belül" kell határozni.
A végzésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati jogra, fellebbezésre való kioktatást, illetőleg azt,
hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtha-
tó (Pp. 332. § (4) bekezdése).
A Ket. hatálya alá tartozó ügyekben továbbá azt is tartalmaznia kell, hogy a végrehajtás fel-
függesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is (Ket. 110. § (2)
bekezdése).
A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a keresettel támadott határozat bíróság ál-
tal felülvizsgálható határozatnak, vagy végzésnek, végrehajtható döntésnek illetve végrehajt-
ható okiratnak minősül-e, annak egyes részei tekintetében a részjogerő bekövetkezett-e, a ke-
reset a határozat egészét vagy csupán egyes jól elkülöníthető - részeit támadja-e, illetve hogy a
közigazgatási szerv, az adóhatóság a határozat végrehajtását felfüggesztette-e, vagy sem, to-
1
vábbá, hogy a korábban felfüggesztett végrehajtást megszüntette-e, vagy sem, illetve folytatta-
2
e tovább (Ket. 109-110. §, 127. §, 128.§ (3) bekezdése, 148.§, 149.§ 104. § (4) bekezdése,
Art.II. 143. §, 145. §, 160. §, (1) bekezdése).
3
A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt. Ennek
során vizsgálnia kell a kérelemben előadottakat, figyelemmel kell lennie a Pp. 332. § (3) be-
törzsanyag
kezdés második mondatában meghatározott két körülményre, a Ket. 101. § (3) bekezdésében,
110. § (3) bekezdésében, 148. §-ában és az Art. II. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra is.
58
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
3
törzsanyag
59
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
2 Újrafelvételi kérelem
A szőlőbor előállítással és forgalmazással foglakozó ügyfél, üzletkörének bővítése céljából
gyümölcspárlatok(pálinka) forgalmazását is tervbe vette. Szabályszerű kérelmet nyújtott be az
illetékes vámhatósághoz alkohol adóraktár létesítésének engedélyezésére. Kérelmét a vámha-
tóság érdemi vizsgálat után elutasította, tekintettel arra, hogy az adóraktár céljára szánt épü-
let alapterülete 800 m2 volt, a vonatkozó jogszabály pedig legalább 1000 m2 alapterület meg-
létét írja elő.1 Az ügyfél a döntésbe belenyugodott. A határozatnak az ügyfél részéről történő
átvételét követő 35. napon, a kérelemben megjelölt helyiségben tatarozást végeztek, ennek so-
rán kiderült, hogy az épület alatt egy több mint 300 m2 alapterületű pincerendszer található.
Ezen új információ birtokában az ügyfél kérte a vámhatóságot, hogy kérelmét újrafelvételi el-
járás keretében vizsgálja felül. A vámhatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasította, de felhívta az ügyfél figyelmét, hogy az új tények birtokában ismét kezdeményez-
heti az alkohol adóraktár engedélyezési eljárást.
Hogyan ítéli meg a vámhatóság eljárását?
Megoldás:
3
törzsanyag
60
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Ugyancsak érvényre kell juttatni ezen jogorvoslási forma esetében is a jóhiszeműen szerzett
és gyakorolt jogok védelmét. Erre figyelemmel a Ket. kimondja, hogy az újrafelvételi eljárás-
ban hozott hatósági határozat az eredeti jogerős határozat alapján jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogokra főszabályként nem hat ki. Az újrafelvételi eljárást lezáró határozat akkor
érinti e jogokat, ha az újonnan ismertté vált tény, adat vagy más bizonyíték figyelembevételével
a jogerős határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélküli megsemmisítésé-
nek lenne helye.
Alkalmazott jogszabályok:
3
törzsanyag
62
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Súlyos eljárási hibát vétett a másodfokú hatóság, mert figyelmen kívül hagyta az adózás rend-
jéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120. § (6) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az eljárási
illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. Egyebek-
ben a Ket. 95. §. (2) bekezdése alapján a Ket. VII. fejezetében nem szabályozott eljárásokban a
Ket. I-IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Ket. 31. §- (3) bekezdése a hatóságok részére mérlegelés tárgyává teszi annak kérdését,
hogy amennyiben az eljárási illetéket az ügyfél felhívás ellenére sem nyújtja be, úgy az eljárást
megszünteti-e. Az eljárás megszüntetése esetén azonban az I. fokú hatósági döntés jogerőre
emelkedik, ezért célszerűnek tartjuk, hogy a felhívásban az ügyfelet a II. fokú hatóság erről is
tájékoztassa.
A másodfokon eljáró hatóságnak a különös és az általános eljárási normák kapcsolatát vizs-
gálni kellett volna.
Alkalmazandó jogszabály:
3
törzsanyag
63
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
4 Méltányossági eljárás
V.I. kérelmező nehéz szociális helyzetére tekintettel méltányossági alapon segély kiutalására
kérelmet terjesztett elő E. város önkormányzatánál. A kérelmet az önkormányzat szociális bi-
zottsága bírálta el, és a tényállás alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező
kérését nem teljesíti. A bizottság határozatában kizárta a jogorvoslat minden lehetőségét a
Ket. 100.§-ra hivatkozva.
Jogilag helyesen járt-e el a bizottság?
Megoldás:
A törvény kimondja, hogy sor kerülhet a jogerős határozat méltányosságból való módosítására
vagy visszavonására, ha a következő feltételek együttesen fennállnak. Ehhez vizsgálni kell,
hogy a méltányosság gyakorlását az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja-
e ki.
További előfeltétel, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A hatóságnak elemeznie kell,
hogy az ügyfélnek a méltányossági eljárásra vonatkozó kérelme, annak teljesítése esetén a hatá-
rozat módosítása vagy visszavonása nem sért-e közérdeket.
Időbeli korlátként a törvény meghatározza, hogy a méltányossági eljárásra csak akkor kerülhet
sor, ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el.
A Ket. 100.§ szerint nincs helye fellebbezésnek
…..d./ a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.
3
törzsanyag
64
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 99.§. (2) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a hatóság már meghozta a dönté-
sét és ezt közölte az ügyféllel. A rendelkezés ugyanis a fellebbezési határidő nyitva állásán belül
teszi lehetővé a fellebbezési jogról való lemondást.
A 128.§. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített szabályozás a döntés jogerőre emelkedésére
vonatkozik. Az ügyfél ebben az esetben a döntés meghozatala előtt – valóban feltételesen – és
abban az esetben mond le fellebbezési jogáról ha nincs ellenérdekű ügyfél és a hatóság a kérel-
met teljesíti. A jogerő ekkor a kérelemnek helyt adó döntés közlésekor áll be. Mindebből az
következik, hogy amennyiben a hatóság a döntésével nem teljesíti a kérelmet, a jogerő beálltá-
nak feltétele nem teljesül, ezáltal az ügyfél a már meghozott és közölt döntést jogorvoslattal
megtámadhatja.
.
3
törzsanyag
65
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Annak ellenére, hogy a szakértő kirendelés ellen nincs önálló jogorvoslatnak helye – arra
majd az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban adott a lehetőség - megfontolandó lett volna,
ha a hatóság a fellebbezők indokai alapján, hivatalból visszavonja, ugyanis fennállt a szakértő-
vel szemben a kizárásra vonatkozó szabály. Ket.59.§ (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel
szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy
aki a tanúvallomást megtagadhatja.
3
törzsanyag
66
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az eljáró kisajátítási hatóság több hibát is vétett. Ebből a legsúlyosabb, nem vizsgálta hogy a
kisajátítást kérő jogosult-e egyáltalán ilyen tárgyú kérelem benyújtására. Kisajátítást csak az
állam és a helyi önkormányzat kezdeményezhet. Nem vizsgálta továbbá hogy a megszerezni
kívánt ingatlanok, forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek. A felügyeleti hatóság
döntése alapos, kisajátításban nem kizárt felügyeleti intézkedés megtétele, Az ez irányú intéz-
kedés megtétele szempontjából indiferens hogy az miként jutott a felügyeleti hatóság tudomásá-
ra
Tvr.
4. §
(1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:
a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gaz-
dasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesít-
mény elhelyezése;
b) város- és községrendezés;
c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház
építés; 1
d) bányászat; 2
e) honvédelem; 3
f) közlekedés;
törzsanyag
g) posta és távközlés;
h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés
elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
i) vízgazdálkodás;
67
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
j)
k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
m) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. tör-
vény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;
p)
q)
r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biz-
tosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant
ezen területfelhasználási egységbe sorolta;
t) szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként
nem biztosítható.
Tvr.
18. §
(1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.
(2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisa-
játítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.
(3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket
szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e
a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani
115. §
(1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, il-
letve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügye-
leti jogkört.
(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy meg-
semmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.
(3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a
döntés megváltoztatásának nincs helye.
(4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosz-
szabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóság-
nak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végre-
hajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A
határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.
(6) A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerin-
ti eljárást fel kell függeszteni.
1
2
Alkalmazott jogszabály:
3
- a kisajátításról szóló 1976.évi 24.tvr.
törzsanyag
68
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az ügyben a bemutatott tényállás szerint egyelőre nem hozható érdemi döntés. Ügyészi óvás
nem lehetséges, mert a döntés nem jogerős. A Ket. szerint ugyanis:
Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által
felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés
kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást
nyújthat be. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is
indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező.
A jogesetre vonatkozó közoktatási törvény szerint a nem helyi önkormányzatok által fenntar-
tott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a következőek:
79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének
megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intéz-
mény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működé-
séhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító
okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből
megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges sze-
mélyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem
és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint il-
letékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás
területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészet-
oktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az
intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző az engedély kiadásával
összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt be-
szerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az
engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.
(4) A jegyző, illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-
oktatási intézmény 1
a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a 2
szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak; 3
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges
törzsanyag
személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata
ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
69
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a ne-
velési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e tör-
vény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai
csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyam-
ra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban
meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megte-
remthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenn-
tartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek
feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre,
tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai
kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható
akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a
várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény
székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedé-
lyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-
oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek,
illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) be-
kezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell
szereznie.
(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anél-
kül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző, fő-
jegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos
működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a
jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a
nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglalta-
kat is alkalmazni kell.
(8) Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a
nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási
intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegy-
ző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.
80. § (1) A jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja
el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékeny-
ségének törvényességi ellenőrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási
intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.
(2) A jegyző, főjegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-
oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározot-
tak szerint működteti-e.
(3) A jegyző, főjegyző a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosítá-
sával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott
határidőn belül nem intézkedett, a jegyző, főjegyző kezdeményezheti a törvénysértő intéz-
kedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére
meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha
a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított
határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző, főjegyző a működéshez szükséges engedélyt
visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési
szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés
céljából.
(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézmény működé-
sét felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a köz-
1
egészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha
2
a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelke-
zik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan
3
kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a
kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyző, főjegyző
törzsanyag
A bemutatottak alapján, a jegyző határozatát meg kellett volna semmisítenie másodfokú ható-
ságnak a szülői munkaközösség fellebbezése alapján és a jegyzőt új eljárásra utasítani, felhívva
hogy a törvénytelenségek további fennállása esetén felfüggesztheti az iskola működését és kez-
deményezzen pert a bíróságnál. A szülő munkaközösség ügyféli jogállásának el nem ismerése
súlyos eljárási hiba volt, mert jogos érdeküket érintette a jegyzői döntés.
Alkalmazott jogszabály:
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
3
törzsanyag
71
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
majd csak lesz valahogy megjegyzéssel, a halotti anyakönyvvel a kezében eltávozott a hivatal
helyiségéből. Ezt követően K. B. a halotti anyakönyv birtokában felkereste az önkormányzat
szociális irodáját, ahol is jegyzőkönyvbe kérte venni szóban előterjesztett kérelmét.
72
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
2
A Ket. bizonyos körben megengedi a semmisségi okok körének kibővítését, lehetővé téve,
3
hogy bármely törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárá-
si jogszabálysértést semmisségi okká minősítsen.
törzsanyag
73
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A semmisségi ok által érintett hatósági döntést a jogerőssé válásától számított három éven
belül minden – időbeli vagy egyéb – korlátozás nélkül meg kell semmisíteni. Ehhez képest
- a jogerőre emelkedéstől számított három éven túl már nem semmisíthető meg a döntés, ha
a megsemmisítés az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené;
- a jogerőre emelkedéstől számított, vagy – ha ez a határidő hosszabb – a döntésben foglalt
teljesítési határidő utolsó napjától, illetve a folyamatos kötelezettséget megállapító dön-
tésnél az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelte után nincs helye a kötelezettséget (jog-
hátrányt) megállapító hatósági döntés megsemmisítésének;
- időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
nem érintő hatósági döntés, ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy jelen esetben alkalmazhatók-e a Ket. semmisség szabályai,
ugyanis a jogszabálysértő hatósági döntés évtizedekkel korábban született. Ha az akkor hatályos
államigazgatási eljárási törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályait érvényesítjük, akkor
feltehető a kérdés, hogy az illető ügyfél családi állapota valóban elvált, hiszen az eleve semmis
döntés „alaki jogerőre emelkedésétől” számított több, mint 3 év eltelt. Az idő múlása jogvesztő
és jogszerző tényező is lehet. Egy abszolút törvénysértő döntésnek lehet-e érvényes joghatálya?
A kérdésnek van egy másik aspektusa is, nevezetesen, hogy kinek mely esetekben jár özvegyi
nyugdíj. Az erre vonatkozó szabály a következő.
Alkalmazható jogszabályok:
1
- a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
2
3
törzsanyag
74
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 71.§ (1) bekezdése alapján az ügy érdemében a hatóságnak határozatot, az eljárás során
eldöntendő egyéb kérdésekben végzést kell kibocsátania. A 105.§ (2) bekezdése szerint, ha a
másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szüksé-
ges, a fellebbezés elbírálására jogosult meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további
tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett
az ügyben első fokon eljáró hatóságot új eljárásra utasíthatja.
A Ket. 105.§ (6) bekezdés alapján a határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés
ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. Tehát a másodfokú hatóság az első fokú
hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során
mindig határozati alakban dönt, akkor is, ha az első fokú hatóság határozatát helybenhagyja,
megváltoztatja vagy a döntést megsemmisíti, és új eljárás lefolytatására utasítja az első fokú
hatóságot (Ket. 105.§ (1)bek.). Ennek megfelelően a Ket. 109.§ (1) bekezdése és a Pp. 339. §
(1) bekezdése szerint is bírósági felülvizsgálatnak van helye a másodfokú hatóságnak az első
fokú hatóság határozatát megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata ellen.
A felülvizsgálat tárgya a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezés, valamint annak
indokolása. A felperes hivatkozhat tehát arra, hogy a megsemmisítés feltételei nem álltak fenn,
nem jogszerű az új eljárásra utasítás, tévesek a megismételt eljárásra adott iránymutatások (Ket.
109.§ (4)bek.). A kereset alapossága esetén a megsemmisítő határozatot hatályon kívül kell
helyezni, és – amennyiben elbírálatlan fellebbezés maradna – a másodfokú hatóságot új eljárás-
ra kell kötelezni. Nem zárható ki olyan eset sem, hogy a másodfokú hatóság tévesen, jogorvos-
lati kérelem hiányában járt el, ilyenkor az új eljárásra kötelezést mellőzni kell.
A Pp. 273. § (3) bekezdésének alkalmazása során kizárólag a Pp. 270.§ (2) bekezdésében
részletezett és felülvizsgálni kért bírósági határozatokat kell érteni (jogerős ítélet, érdemi vég-
zés, egyes eljárásjogi végzések). E jogszabályhely alapján a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási 1
perben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről dönthet. A végrehajtás felfüggesztése 2
tárgyában a bíróságok, így a Legfelsőbb Bíróság is csak kérelemre dönthet. Ez a kérelem irá- 3
nyulhat a közigazgatási határozat és – felülvizsgálati eljárásban – a felülvizsgálni kért bírósági
törzsanyag
határozat felfüggesztésére is. A Pp. 272.§ (4) bekezdése szerint, ha a végrehajtás elrendelése
már megtörtént, illetve ha a végrehajtás felfüggesztése iránt kérelmet terjesztettek elő, a felül-
vizsgálati kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.
75
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A jogeset kapcsán célszerű áttekinteni a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozást is. Lé-
nyegi különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között abból a szempontból, hogy milyen
következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak, az önkéntes jogköve-
tés elmaradásának.
A jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható közigazgatási határozatok eseté-
ben az önkéntes jogkövetés elmaradása – az adott határozatban foglaltak végre nem hajtása – a
közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát, végrehajtási eljárást vonja maga után.
A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén a hatósági ellenőrzés következménye, hogy
konkrét közigazgatási ügy keletkezik. A jogszabályban foglaltak megsértése esetén a közigazga-
tási szerv hivatalból megindítja a közigazgatási eljárást. Ebben az eljárásban fontos bizonyítási
eszközként szerepel a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv.
3
törzsanyag
76
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Az eljárás során
- ha jogszabály előírja, a hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelni az
egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között,
- egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha jogszabály ugyan nem írja elő egyezségi kí-
sérlet tartását, de azt az ügy természete megengedi,
- az egyezségnek ki kell terjednie a teljesítési határidőre és a költségek viselésére is.
1
A hatóság az egyezséget nem alakszerű határozatba foglalja és jóváhagyja, amely ellen nincs 2
helye fellebbezésnek, mert értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv egyes szerződések 3
megtámadásának feltételeire vonatkozó szabályok lépnek életbe, hiszen az egyezség lénye-
törzsanyag
A konkrét ügyben még a vadvédelmi törvény rendelkezései adnak útmutatást. A Ket., illetve a
vadvédelmi törvény utasításaiból kitűnik, hogy a jegyző jogszerű döntést hozott.
77
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
(Vtv.) 81.§ (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában
nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól
kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkor-
mányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki. A kár becslését – a miniszter által rende-
letben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a bejelentéstől számított
nyolc napon belül kell lefolytatni.”
Alkalmazott jogszabály:
- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-évi LV. tv.
3
törzsanyag
78
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
(Egyébként ezt támasztja alá az is, hogy a fenti jogszabály 2004. augusztus 14. napján történt
módosítása már a határidő jogvesztő jellegét állapítja meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte an-
nak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a me-
gyei bíróság nem vette figyelembe a Ktv. 28. §-ának (3) bekezdését, amely szerint az in-
tézményfenntartók a normatív állami hozzájárulás iránti igényüket szeptember 15-éig
nyújthatják be az elsőfokú szervhez. A felperes határidőben nem nyújtotta be az igénylési
lapot és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem terjesztett elő. Újonnan indí-
tott tagintézményeinek adatait úgy kezelte és küldte be 2003. október 1-jei postára adással,
mintha már korábban is működtek volna folyamatosan az intézmények. A megyei bíróság
ítéletét olyan jogszabállyal, a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelettel támasztja alá, amely jog-
szabály az adott időszakban hatályban sem volt. Előadta továbbá az alperes, hogy az új
telephelyek engedélyei már augusztus hónapban jogerőre emelkedtek, tehát nem a köz-
igazgatási szervek hibájából nem tudta becsatolni azokat a felperes.)
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Előadta, hogy sem a Ktv., sem az előbb megjelölt Kormányrendelet szeptember és október hó-
napban hatályban lévő szövege nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy az igénylés késedel-
mes benyújtása jogvesztő hatályú lenne.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 274.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ktv. 28.§-ának (3) bekezdése alapján a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmé-
nyek fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését új 1
intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig 2
kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz. A Vhr. 14.§ (3) bekez- 3
désének b) pontja új intézmény esetén ugyanezt a határidőt írja elő az igénylési lap benyújtásá-
törzsanyag
ra.
79
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A hivatkozott jogszabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy az igénylés be-
nyújtásakor, illetőleg a felülvizsgált határozatok meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi
rendelkezés, amely azt írta volna elő jogkövetkezményként, hogy az igénylési határidőt elmu-
lasztót nem illeti meg az állami hozzájárulás és támogatás. Az alperes határozata tehát azért volt
jogszabálysértő, mert a normatív állami támogatás és hozzájárulás megadása nem tagadható
meg azon a címen, hogy az igénylő elkésve nyújtotta be kérelmét.
Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság, hogy a határidő elmulasztásakor lehetőség
van igazolási kérelem benyújtására.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése al-
kalmazásával hatályában fenntartotta.
Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által a megismételt eljárásra az ítélet indokolásában
adott iránymutatást kiegészíti azzal, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a megismételt eljárást
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-
vény alkalmazásával köteles lefolytatni a törvény 171. §-ának (1) bekezdése értelmében.
3
törzsanyag
80
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
81
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Előadta, hogy az Ütv. 14. és 15.§-a alapján a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését
követő egy éven túli ügyészi óvás esetén a közigazgatási szervnek nincs lehetősége arra, hogy
újabb alakszerű határozatot hozzon a jogsértés megállapításáról; ezért a jogerős ítélet ellentétes
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2.§-ában rögzített jogbizton-
ság elvével, valamint a Ket. 72.§ -val. Rámutatott arra, hogy az Ütv. 15.§-a alapján a határozatot
hatályon kívül kell helyezni, vagy módosítani kell, ha az óvás alapos. Egy éven túl a jóhiszemű-
en szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó intézkedés esetén erre nincs lehetőség, a jogsértés
megállapítását megalapozó jogszabályi rendelkezés pedig nincs.
Hangsúlyozta, hogy a fenti ellentmondás miatt nem adott helyt az alperes az óvásnak, ugyan-
akkor azt elvben alaposnak találta.
Kiemelte, hogy a jogbiztonság követelménye megelőzi a törvényesség elvét, ezért nem lehet-
séges a lezárt közigazgatási ügyben újabb határozatot hozni, az óvás során hozott határozattal
ugyanis ismét megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással
arra, hogy amennyiben az alperes az ügyészi intézkedést alaposnak tartja, az óvás indítványának
megfelelően kell eljárnia, a törvénysértést meg kell állapítania.
Kifejtette, hogy önmagában a jogsértés megállapítása a közigazgatási jogviszonyt nem éleszti
fel, az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti jogviszonyt nem érinti.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - amint arra a jogerős ítélet indokolása részletesen
kitért - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdéséből
és az Ütv. 14. § (3) bekezdéséből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az ügyész
egy éven túl is nyújthat be óvást, ebben az esetben azonban vizsgálnia kell, hogy az nem sért-e
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; ha ennek tényét megállapítja, az óvásban fel kell
hívnia a figyelmet arra, hogy az óvás alapján hozott határozat e jogokat nem sértheti, és nem a
határozat módosítására vagy visszavonására, hanem a törvénysértés megállapítására, és ha en-
nek lehetősége adott, a sérelem más módon történő orvoslására kell indítványt tennie.
A fenti értelmezést teljes mértékben alátámasztja a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
2/2000. (II. 25.) határozata.
A felperes ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az óvás elbírálása - amennyiben
nem érinti az alapügyben hozott határozatot - nem hat ki az ügyfelek jogaira, kötelezettségeire,
és nem nyitja újra a jogorvoslat lehetőségét sem.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Ket. 72.§ értelmében a közigazgatási határozat
rendelkező részének és indokolásának egymással összhangban kell állnia.
Jogszabálysértő az alperesi képviselő-testület döntése, mert határozatának rendelkező része és
indokolása egymással ellentétben áll. A határozat nem utasíthatja el az ügyészi óvást, ha indo-
kolása azt alaposnak minősíti.
Ha az ügyész egy éven túl nyújt be óvást, s az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat
sértene, mód van - a határozat módosítása vagy visszavonása nélkül - csak a törvénysértés
megállapítására [az idézett törvényen kívül: 2/2000. (II. 25.) AB határozat; 1972. évi V. tv.
14. §].
3
törzsanyag
82
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. 109.§ (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a ha-
tósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a
fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.
A Pp. 332/A.§-a szerint a bíróság a keresetlevelet a 130.§ alkalmazása során elutasítja, külö-
nösen akkor, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy
a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.
A Közigazgatási Kollégium 3/2006. Közigazgatási jogegységi határozata a közigazgatási per-
ben a keresetlevél idézés nélküli elutasíthatóságáról azt állapítja meg, hogy a közigazgatási per-
ben a bíróság a Pp. 130.§-ának alkalmazása során a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a
Pp. XX. fejezet szabályainak figyelembevételével utasíthatja el.
A Ket. 109.§ (3) bekezdése, illetve a Pp. új 332/A.§ b) pontja alapján megállapítható, hogy a
jogorvoslati jognak a közigazgatási eljárás során történő kimerítése alapvető feltétele a közigaz-
gatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per kezdeményezésének. A Pp. 332/A.§ b) pontját
úgy kell értelmezni, hogy nem lehet közigazgatási pert indítani abban a közigazgatási eljárás-
ban, amelyikben egyik fél sem merítette ki a jogorvoslati jogát. A Pp. a „bármely fél” kifejezést
használja, amiből az következik, hogy a felperesnek nem személy szerint kell a jogorvoslati
jogot kimerítenie a közigazgatási eljárás során ahhoz, hogy a fellebbezés alapján hozott köz-
igazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérhesse, elégséges, ha a határozat meghozatalára
bármelyik arra jogosult fellebbezése folytán került sor.
3
törzsanyag
83
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
Egyértelmű a hatóság tévedése, mert a jogszabály kizárólag a korrigálás ténye ellen nem en-
ged jogorvoslatot, a korrigált döntéssel szemben ugyanazok a joghatások érvényesülnek, mint a
korábban téves adatokkal kiadmányozott döntéssel szemben.
A határozatoknak (döntéseknek) a kijavítására, összefoglalóan a korrekciójára az alábbi jogi
tényállás mellett adott a lehetőség
Ket.122. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a ható-
ság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavíthat-
ja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is.
(2) A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha
a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére, illetve
a költségviselési kötelezettségre.
(3) A kijavítást a döntés eredeti példányára és - lehetőség szerint - kiadmányaira is fel
kell jegyezni, és az ügyféllel közölni kell. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogor-
voslatnak nincs helye.
123. § (1) A hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés jogerőre emelkedésétől
számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti döntését, ha az ügy
érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön
jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének, ha
az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.
(2) A kicserélt, illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,
mint az eredeti döntés ellen volt. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés
kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba, ilyenkor az első fokon eljárt
szervet kell utasítani az új - hibátlan - döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.
3
törzsanyag
84
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
- megváltoztatja a határozatot,
- megsemmisíti a határozatot, illetőleg
- szükség esetén a határozat megsemmisítésével egyidejűleg az ügyben eljárt hatóságot új
eljárás lefolytatására utasítja.
85
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
E jogorvoslási formát illetően a Ket. még rendelkezik arra az esetre nézve is, amikor az al-
kotmánybírósági határozat által érintett közigazgatási hatósági határozat tekintetében nincs fel-
ügyeleti szerv. Ebből a közigazgatási szervezetrendszeri sajátosságból, vagy esetlegesen abból a
tényből, hogy a felügyeleti szerv felügyeleti jogkörét törvény zárja ki, a panaszost (az ügyfelet)
nyilvánvalóan semmiféle hátrány nem érheti. Ennél fogva az ilyen esetekben – feltéve, hogy a
jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték - a határozat bírósági
felülvizsgálatát lehetővé tevő perindítási határidő ismételten, mégpedig az alkotmánybírósági
határozat kihirdetésétől számított harminc napra nyitva áll az ügyfél számára.
3
törzsanyag
86
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A Ket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntés-
módosításhoz, illetve visszavonáshoz. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör
akkor gyakorolható, ha
engedett módon bocsátották ki. Az ügyfél részére adókedvezmény megadására volt jogalap. 3
Másrészt itt lényegében egy új eljárásról van szó, a jogosult bejelenti, hogy az általa tulajdonolt
törzsanyag
ingatlant elidegenítette, ezért őt a továbbiakban nem illeti meg a korábban megadott kedvez-
mény, erről a hatóságnak nem kell külön határozatot hoznia, mert az adóköteles vagyontárgy
elidegenítésével megszűnt az ügyfél adókötelezettsége, értelemszerűen a jog erejénél fogva
megszűnt az ahhoz kapcsolódó kedvezmény is.
87
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Hibás volt tehát a kiadmányozásra jogosult vezetőnek az utasítása is, mert ismételten áttekint-
ve a jogesetet, a kedvezmény konkrét adótárgyhoz kötődött és konkrét adózó javára állapították
meg, értelemszerűen a tulajdonos személyében való változás, vagy az adótárgy megsemmisülé-
se a kedvezménynek a jog erejénél fogva történő elvesztését (megszűnését) jelenti.
A változás bejelentése
88
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Bérgarancia Alapról szóló tör-
vényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya-
iról szóló módosított 2004. évi CXL. tv. (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A támogatás
megállapítása kérelemre indul. Az államigazgatási eljárás jelen esetben tehát a kérelem benyúj-
tásától az I. fokú határozat jogerőre emelkedéséig tart. A támogatás iránti kérelem elbírálása
tehát a regionális munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. A támogatás megállapítása iránti
kérelmet
89
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A II. fokú határozatban meg kellett állapítani, hogy a Bérgarancia Alapból igényelhető tá-
mogatás lejárt bérköveteléssel összefüggésben kérhető, a törvényben meghatározott mértékig. A
felszámoló a későbbiekben esedékessé váló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez támogatást nem
igényelhet jogszerűen. A kihelyezett támogatással a felszámoló nem "gazdálkodhat", hanem azt
a kérelmében megnevezett munkavállalók részére ki kell fizetnie. Jogellenes az a felszámolói
magatartás, amely a felvett kölcsönből kielégített munkabértartozás megfizetésére irányul. Nem
felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek az sem, ha a felszámoló a jogalap nélkül igényelt
támogatás egy részét a későbbiekben keletkezett munkabér tartozásai kielégítésére fordította.
Alkalmazott jogszabály:
- 1994.évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról
3
törzsanyag
90
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
A N. Megyei Bíróság 2006. októberében hozott ítéletet az ügyben, melyben K.-né keresetének
helyt adva megsemmisítette az elutasító határozatot, és új eljárásra kötelezte az önkormányzatot.
Indoklásában kifejtette, hogy az eljáró közigazgatási szervnek vizsgálnia kellett volna, vajon a
kérelmező jövedelmi viszonyaiban a tartós romlás vélelmezhető-e. A határozatok meghozataláig
eltelt három illetve hat hónap elég lett volna arra, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék. A kiegészí-
tő családi pótlék iránti kérelmet elbíráló közigazgatási szervnek nincs törvényes lehetősége arra,
hogy értékelje: a kérelmező önhibáján kívül, vagy önhibájából került-e kedvezőtlen anyagi
helyzetbe. A jogalkotó csupán azt a tényt tekinti a kiegészítő családi pótlék feltételeként, hogy a
gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege ne haladja meg az öreg-
ségi nyugdíj mindenkori összegét, és a gyermeknek a családban történő nevelése ne álljon ellen-
tétben annak érdekével. A bíróság szerint a gyermekvédelmi törvény előzőekben már említett
[1]
azon rendelkezése, mely eltérést enged az átlagjövedelem kiszámításánál a kérelmező javára ,
sem jogosítja fel a kérelmet elbíráló közigazgatási szervet méltányosság gyakorlására. Arra
jogosítja fel és kötelezi egyben, hogy vizsgálja meg, hogy a kérelmezőnél a jövedelmi viszo-
nyokban tartós romlás vélelmezhető-e, és amennyiben erre a kérdésre igenlő válasz adható,
akkor a család egy főre jutó jövedelmét ne az előző hat havi átlagjövedelem alapján vegye szá-
mításba, hanem ettől eltérő módon rövidebb időszak alapján, vagy a jövőre nézve állapítsa meg.
(1) 1997. évi XXXI. tv 19.§ (3) bekezdés „A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását
megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi
viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás feltételezhető.”
letétől, mint ahol K. Ernőné is élt, több mint elvárható lett volna, hogy felismerje: egy iskolázat- 3
lan, ötven százalékban rokkant, háromgyermekes anya munkához jutásának szinte semmi esélye
törzsanyag
nincsen. Így tehát okkal vélelmezhető, hogy a család anyagi helyzetében beállt romlás tartós
lesz. Kitért a kereset arra is, hogy az igény másodfokú elbírálására fél évvel azt követően került
sor, hogy azt az asszony benyújtotta, miközben jövedelmi viszonyaiban ez alatt a hat hónap alatt
semmilyen változás nem állt be.
91
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Megoldás:
A döntés hivatalból történő módosítása, illetve visszavonása (elég lenne utalni, felesleges
a teljes joganyagot bevágni…)
A Ket. több feltétel együttes meglétét írja elő a saját hatáskörben történő döntés-
módosításhoz, illetve visszavonáshoz. Eszerint a szóban forgó döntés-felülvizsgálati jogkör
akkor gyakorolható, ha
-
- a döntés jogszabályt sért,
- ügyféli fellebbezési kérelem nem érkezett,
- a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet még nem bírálta el,
- a felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét,
1 - a határozat közlésétől kevesebb, mint egy év telt el (kivéve, ha törvény eltérően rendelke-
2 zik),
3 - az adott döntést illetően még nem történt hivatalbóli módosítás, illetve visszavonás,
- néhány kivételtől eltekintve nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat,
törzsanyag
92
A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
136. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A felleb-
bezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott
fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.
(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyúj-
tott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
h) a végrehajtási kifogást elbíráló,
i) az eljárási bírságot kiszabó,
j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen.
(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos
adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A
fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.
137. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott ha-
tározatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a
határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelke-
ző szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15
napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott hatá-
rozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy
kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mérték-
ben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.
138. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt meg-
előző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utóla-
gos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meg-
hozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a
végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóha-
tóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(2) A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás to-
vábbi tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon
eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga in-
tézkedik.
139. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazok-
kal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján
írásban kell közölni.
A Ket. Fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályai ( Art. nem szabályozza)
104. §
(1) Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről az
annak elbírálására jogosult szerv dönt.
(2) A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesz-
tett elő -, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jo- 1
gosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. 2
3
törzsanyag
93
Jogorvoslatok körébe tartozó jogestek A Közigazgatási Eljárás – Jogeset-gyűjtemény
Eljárási alapelvek
3. §
(2)
c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó
hatóság határozatát,
4. §
(2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a pol-
gári jog szabályai szerint megtéríti.
A jogeset igen bonyolult, előfordulhat bármely ügycsoportban, pl. építésügyek, felvet több el-
vi jellegű kérdést is. Többek között az önkormányzat – mely egyébként fenntartja és működteti
3
a helyi adóhatóságot – beléphet-e ügyfélként az ügybe. Van rá precedens jellegű bírói döntés –
igaz nem adóügyben – hogy elképzelhető az önkormányzatnak az ügyféllé való előlépése. A
polgármester lépése csak ennek fényében vizsgálható és az önkormányzat kereshetősége ettől
tehető függővé. A II. fok eljárása furcsa, felvetődhet a kérdés hogyan lehetséges, hogy a dönté-
süket követően hónapokkal később észlelnek egy olyan tényt amely valóban kihathatott a dön-
tésre.
3
törzsanyag
3 Lásd Legfelsőbb Bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye. 2006./1.160.old 1471.sz. elvi határozat.
Ezzel összefüggésben a 2/2004.KJE. határozat L.B.h.h.gy. 2005/1. 19.old.
94