Anyanyelvi tantárgypedagógia

1. tétel
Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai, alapelvei (személyiségfejlesztés, társadalmi szerepek
eszköze, nyitottság, folytonosság, integráltság, szocializáció)

Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai:

Általánosan az iskola feladata, hogy alapozó ismereteket biztosítson és a képességek fejlesztésével
állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Ehhez fejleszteni kell a
kommunikációs képességeket, megismerési képességeket és a mozgásképességeket.
A kommunikációs képességek fejlesztésének színtere az anyanyelvi nevelés. Kettős feladat:
minőségi befogadás, megfelelő kifejezőképesség szóban és írásban. A beszélt és írott
nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése.

1.) Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése. A családban elsajátított

nyelvhasználat minden gyereknél más. A nyelvhasználati különbségeket ki kell egyenlíteni.

2.) Anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása:

- olvasás, írás jelrendszere és technikai tudása
- nyelvhasználat tudatosítása, továbbfejlesztése
- nyelvi jelek rögzítésének, összefűzésének szabályai
- stilisztikai ismeretek
- szövegalkotás szabályai

3.) Nyelvhasználati készségek, képességek fejlesztése:

- helyes beszédlégzés, tiszta hangképzés, olvasás- és írástechnika, helyesírás (nem
szabályok, hanem analógia)
- néma, szövegértő olvasás, hangos olvasás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás,
beszédmegértés, összefüggő beszéd, párbeszéd, kommunikációs szerepváltás.

4.) Nyelvi irodalmi eszközökkel a tanulók személyiségfejlesztése

Értelemfejlesztés, személyiségformálás, érzelmi nevelés, ízlésformálás, akarat és
jellemformálás, személyiségminták, viselkedésminták

Az anyanyelvi nevelés a társadalmi szerepek eszköze:

A tanulók akarati és jellemtulajdonságait tartalmi és funkcionális oldalról formálhatjuk.
Tartalmi: személyiségminták, viselkedésminták serdülőkorban ez a példaképválasztás
alapja. Meghatározó szerep a személyiségfejlődésben, mivel egyrészt erkölcsi fogalmakat illusztrál,
másrészt azonosulási minta.
Funkcionális: tevékenységek, magatartásmódok beépülnek a személyiségbe. Az anyanyelvi
nevelésben ez leginkább a felelősségteljes nyelvi tevékenység kialakításában érhető tetten.

A nyelv a társadalmi érintkezés eszköze. A kommunikációs képességek fejlesztésével a gyereket

felkészítjük a társadalmi szerepek sikeres megoldására:
- nyelvi, magatartási normák
- beszédhelyzethez, partnerhez alkalmazkodás.

Az anyanyelvi nevelés elvei:

1.) Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze interiorizáció: a személyiségre
gyakorolt hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe.
Exteriorizáció: a belső folyamatok külsővé válása. Cselekvés közben a nyelv segítségével
ellenőrizzük magunkat => belső beszéd
Integrált személyiség: egységesség. A nyelvhasználat fejlettsége dönti el az interiorizáció
minőségét.

1
Anyanyelvi tantárgypedagógia
Szocializáció: eszköze a nyelv. A gyerek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni. Így a
nyelvhasználat fejlesztésével segítjük a szociális fejlődést.
2.) Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. A nyelv minden tanulás eszköze.
Törekedni kell arra, hogy a nem anyanyelvi tárgyat tanítók is figyelembe vegyék az
anyanyelvi nevelés feladatait. Fontos az önművelődés kialakítása.
3.) Az anyanyelvi nevelés nyitottsága, folyamatossága
- Ismerni kell az óvodai és családi nevelés határait. (az anyanyelvi nevelés alulról nyitott).
- Számolni kell a gyermeket érő tanórán kívüli hatásokkal.
- Elő kell segíteni, hogy a gyerek csak a pozitív hatásokat építse be, negatívat ellensúlyozza
a pedagógus.
- Az alsó tagozatos munka meg kell, alapozza a felsőset. A nyelvhasználat fejlődése nem
fejeződik be az iskolában. Ha megfelelően végzi a pedagógus a munkáját, tanítványai
bekapcsolódnak a társadalmi munkamegosztásba, s ott gyarapítják ismereteiket.
4.) Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve

Magyarázat: A nyelvi megnyilvánulásoknak van tartalma és formája, a nyelvi norma

alapján. Nyelvi norma = stilisztikai helyesség, szerkesztettség, esztétika, egyéniség.
Az anyanyelvi nevelés egységében együtt kell fejleszteni a felfogó, befogadó és a közlő,
kifejező tevékenységeket. Tervszerűen egymásra épülő folyamat. Ki kell alakítani a
Bernsteini kidolgozott kódot.
Funkcionális nyelvszemlélet érvényesítése:
A nyelvi rendszer, a nyelvi jelek rendszerben elfoglalt helye és betöltött szerepe.
(elemzések). Pl.: mondat szerepe a szövegben

2
Anyanyelvi tantárgypedagógia
5.) A kedvező szociális háttér biztosítása:
- Megfelelő munkalégkör, melyben felerősödik a pozitív, követendő minták hatása.
- Tanulók meg merjenek szólalni, ne féljenek a kudarctól.
- Tanuljanak saját és mások hibáiból.
- Ne legyenek az osztályban olyan gyerekek, akiket nem szólítunk fel, mert félünk, hogy
kockáztatják az óra sikerességét.
- Ne engedjük, hogy a gyereket társai kigúnyolják.
- Türelmesen hallgassák végig egymást.
- Tanító legyen hiteles.
- Értékelés ne legyen „üresjárat”. (Ügyes vagy!)
- Figyelni kell a tanórán kívüli megnyilvánulásokat.
- Tájékozódni kell a család nyelvi hatásairól => tanácsokat adhat a szülőnek.
- Tömegkommunikáció: beépíteni az órába.
- Újságok, folyóiratok => osztálykönyvtár.

3
Anyanyelvi tantárgypedagógia
2. tétel
Az anyanyelvi nevelés lehetőségei a hátrányos helyzet, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás
területén.

Hátrányos helyzetű gyerekek az osztályban

A hátrányos helyzetű gyerekek típusai:
1.) Lassan tanuló gyerekek: életkorukhoz lépest vannak lemaradva, nem képesek a bonyolult
általánosításokra, közvetlen és módszeres oktatást igényelnek. Rövid ideig képesek figyelni, ezért
rövidebb foglalkozásokat kell számukra tervezni. Sok ismétlésre van szükség.
2.) Rosszul látó gyerekek: Általában nyelvi fejlettségük megfelelő, és tudnak tanulni.
Ajánlatos manipulatív feladatot adni az ilyen gyereknek, melyeket beszéddel kísérünk; sokat kell az
ilyen osztályban felolvasni; magnetofonra vett anyagokat lehet adni a gyereknek; mindenképpen a
táblához közel kell ültetni; nagy betűkkel nyomtatott könyvet kell a kezébe adni.
3.) Rosszul halló gyerekek: Fel lehet őket ismerni: figyelmetlenségről, az egyik fülüket a
tanító felé tartják, megismételtetik az utasítást, homlokukat ráncolják, szédülésre és fülfájásra
panaszkodnak. Artikulálva kell beszélnünk; olyan helyre kell ültetni a gyereket, ahol nincs zavaró
zaj. A gyerek a szánkat lássa, és gyakran írjunk a táblára. Az ilyen gyerekek kapjanak több írásbeli
munkát, és több írásbeli utasítást.
4.) Rosszul beszélő gyerekek: Vannak, akik helytelenül képzik a hangokat, és vannak, a
dadogok. Sokat segít, ha verseket, mondókákat mondatunk, és énekeltetjük őket. A dadogó gyereket
feleltessük írásban, de soha ne egyedül. Mindig konzultáljunk specialistával és a szülőkkel,
valamint beszéljünk az osztálytársakkal, szereljük le a gúnyolódókat.
5.) Magatartási problémával küszködő gyerekek:
- A túlságosan félénk gyerekek nem szoktak fegyelmezési gondot okozni, de magatartásuk miatt
lemaradnak a tanulásban. Ezek a gyerekek gyakran sírnak, túlságosan érzékenyek, sokat
aggodalmaskodnak. Az ilyen gyerekek bátorítást és türelmet igényelnek.
- Agresszív gyerekek: képtelen kontrollálni érzelmeit, nem illeszkedik bele a közösségbe,
túlságosan mozgékonyak, ellenségesek. Az ilyen gyerekekkel szemben nyugodtan kell
viselkednünk, lassan, világosan, nyugodtan kell beszélnünk. Mondassuk vele, vissz az
utasításainkat. Magyarázzuk meg tettei következményét. Dicsérjük, ha dolgozik, ha nem, mondjuk
neki, hogy a feladat elvégezése után azzal foglalkozhat, amivel akar.
6.) Különböző kulturális hátterű gyerekek: Ezeknek, a gyerekeknek nemcsak a műveltségük
más, hanem a neveltetésük, szokásaik, olykor a nyelvük is. Az ö és az ü hiányozhat beszédükből,
szegényes a szókincsük. Ezek a gyerekek hosszabb és gondosabb előkészítést igényelnek.
7.) Nyelvjárási különbségek és kétnyelvűség: A nyelvjárási ejtés nem hiba! Ellenkezőleg:
megőrzendő régiség, ápolandó kincs! Az olvasásórákon, a köznyelven olvasson fel, és ha a
helyesírásban a kiejtés elvét tanulja, akkor a köznyelvi kiejtést kell követnie.
A kétnyelvűség nagy előny, ha mindkét nyelvet jól beszéli a gyerek, de hátrány, ha egyik nyelv sem
eléggé fejlett az iskolai tanuláshoz. Az olvasástanulás előtt magyar nyelvi fejlesztésre van szükség.
Diszlexiás és diszgráfiás gyerekek az osztályban
Diszlexia: hibás olvasás.
Olyan speciális tanulási problémákkal küszködő gyerekek, akiknek olyan pszichológiai működésük
tér el a normálistól, mely az írott vagy beszélt nyelvmegértésre és nyelvhasználatra vonatkozik, és
amely tökéletlen beszédmegértési, gondolkodási, beszélési, olvasási, írási, helyesírási vagy
matematikai képességben nyilvánul meg. Ide tartoznak azok, akiknek érzékelésük nem tökéletes, az
agysérültek, a minimális agyi működési zavarokkal küszködők.
A problémák az agy azon részeinek a működési rendellenességeivel kapcsolatosak, melyek a
nyelvért felelősek. Diszlexiások tünetei:
1.) Az olvasás hibái: betűtévesztések, betűkihagyások – és –betoldások, szótagkihagyások – és –
betoldások, megfordítások, rossz kombinációk, elővételezések, leragadások, szóroncsok,
ismétlések, a betűk összekapcsolásának súlyos megkésése, a szó összeolvasásának a megtagadása.
2.) Az olvasás tempójának a lassúsága.

4
Anyanyelvi tantárgypedagógia
3.) A szövegértés zavara. Ezen kívül a beszéd és a magatartás területén is észlelhetünk különböző
tüneteket.
A diszlexia kialakulásának nyelvi okai vannak, nyelvi háttere.
A készségek egymásra épülnek, ha nem megy valami, mindig az előző fokra kell visszatérni.
A várható olvasási-írási nehézségek előrejelző tesztek
a) A GMP-teszt a beszédészlelést és a beszédmegértést vizsgálja.
b) Meixner Ildikó vizsgálati módszere a diszlexia mértékét jelzi.
Olvasástanítási programok diszlexiás és nehezen olvasó gyerekeknek
1.) Logopédusok által kifejlesztett anyagok: Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni, Játékház,
Betűtanítás – írásfüzet I. – II., Olvasástanulás/tanítás a dyslexia-prevenciós módszerrel
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag II. osztályos dyslexiás gyerekek részére, Gyakorlóanyag felső
tagozatosok
dyslexiás gyerekek részére
2.) A beszédpercepciós kutatások alapján kidolgozott anyagok: Gósy Mária – Laczkó Mária:
Varázsló
3.) Egyéb fejlesztő és javító programok: Földi Józsefné - dr. Török Endréné: Visszapillantó

5
Anyanyelvi tantárgypedagógia
3. tétel
Az oktató munka tervezése, felkészülés a tanításra (Közoktatási Törvény, NAT, kerettanterv, helyi
tanterv, tanmenet, óravázlat) az anyanyelv tantárgyban.

6
Anyanyelvi tantárgypedagógia
4. tétel
A beszédfejlesztés- beszédművelés fogalma, célja, lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán
(szó-, mondat- és szövegszintű gyakorlatok).

Beszédfejlesztés, az olvasás előkészítése:

1.) Beszédfejlesztés:
a) szavak, találós kérdések ismétlése (a figyelem fejlesztése, az utasítások betartása)
b) csoportosítás a táblán (logikai játék, mondatalkotás, indokoltatás)
c) a csoportosítás megváltoztatása (emlékezetfejlesztő)
d) a tárgyak nevének elmondása (a balról jobbra haladás, szemmozgás gyakorlása,
beszéltetés)

Beszédfejlesztés feladatai
1.) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – beszédművelés vagy kiejtéstanítás. Ebben a fő
feladatot az jelenti, hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az úgynevezett köznyelvi kiejtés normáit,
megtanítsuk őket a kódváltásra, valamint a szövet- és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz
és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondásban.
2.) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását, a
szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését, a nyelvi szerkezeteket –
szintagma, mondat – való változatos alkalmazását.
3.) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. A kommunikációs funkciók, szerepek és műfajok
gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére, másrészt a
kontextusos beszéd fejlesztésére, valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk.
Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. Tehát amikor a
beszéd akusztikai elemeiről vagy lexémák, szintagmák, mondatok szintjéről beszélünk, akkor csak
arról van szó, hogy egy-egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe.

Beszédfejlesztés lehetőségei:
- kiejtés tanítása
- kiejtés – olvasás – nyelvtan tanításának kapcsolatrendszere
- légzéstechnikai gyakorlatok
- artikulációs gyakorlatok
- beszédritmus – gyakorlatok
- időtartam – gyakorlatok
- hangsúlygyakorlatok
- hanglejtésgyakorlatok
- a beszédfolyamat-váltás gyakorlatai
- beszédszünet – gyakorlatok
Beszédfejlesztés a szavak szintjén. Itt beszélhetünk mennyiségi és minőségi fejlesztésről. Először a
szókincs mennyiségi növelésének eljárásaival foglalkozunk.
- Szó- és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik az olvasásórai szövegfeldolgozáshoz.
Ismeretlen szavak jelentésének magyarázata.
Ismeretlen szavak jelentésének kikeresése az értelmező kéziszótárból.
Kép, tárgy, rajz, eszköz bemutatása a szó jelentéséről.
Cselekvéssel, cselekedtetéssel elvontabb jelentések is értelmezhetők.
Értelmezés történhet ellentétes jelentésű szavakkal, szinonimákkal.
Mezőfüggések feltárásával: alá-, fölé-, mellérendelt fogalmak segítségével.
Összetett szavak esetén a gyerekek következtethetnek a jelentésre a szó ismert részéből.
Egyes szavak jelentése a szövegösszefüggésekből is kiderülhet.
Tanító is megmagyarázhatja.
- Szó- és kifejezésgyűjtés
Nyelvtani szempontok: szócsalád tagjainak összegyűjtése, szótag vagy szólánc alkotása, összetett

7
Anyanyelvi tantárgypedagógia
szavak képzése, képrejtvények, szórejtvények, több jelentésű szavak jelentésváltozatainak keresése,
ellentétes jelentésű szópárok keresése.
Szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös: kép alapján, olvasmányok tartalmához kapcsolódva,
analógiás sorok gyűjtése, ki vagy mi – mit csinál?

Beszédművelés, beszédfejlesztés fogalma:

A beszéd tevékenység. A beszédnevelést a beszédtevékenység gyakoroltatásával végezhetjük. A
beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: beszédcselekvés (produkció) és beszédmegértés.
A beszédprodukciót pedagógiai eszközökkel tudjuk fejleszteni, ennek technikai oldalát nevezzük
kiejtéstanításnak, beszédművelésnek.
Az ehhez szükséges szókincs, szóhasználat és nyelvi struktúra alkotás fejlesztésének kérdései a
beszédfejlesztéshez tartoznak.

8
Anyanyelvi tantárgypedagógia
5. tétel
Az olvasás – mint nyelvhasználati mód – fajai, motivációs lehetőségei. A ma használatos alapvető
módszerek rövid ismertetése.

Az olvasás fajai:
1.) Célja szerint:
- Ismeretszerzés (ismeretterjesztő, tudományos szövegek, tankönyvek olvasása)
- Lelki és művészi élmény, szórakozás
2.) Megjelenési forma szerint:
- hangos
- néma
Mind a hangos, mind a néma olvasás lehet értelmes is, értelmetlen is. Az olvasási hibákat igazán
csak a hangos olvasáskor lehet felfedezni és javítani.
3.) Az olvasás színvonala szerint:
- technikai
- értelmes (= hangsúlyos): szólamokba történő olvasás
- kifejező olvasás
Mindhárom olvasási fajnál ügyelnünk kell az értelem és az érzelem kifejezésére.

Az olvasás motivációi
A motiválás minden tárgy tanításában fontos tényező. Szoros kapcsolatban van a differenciálással.
Cél az érdeklődés felkeltése.
1.) Az írásbeliség kommunikációs funkciójának a tudatosítása: az emberek gondolataikat
leírják avégett, hogy mások elolvassák és megértsék. (Nyelvtapasztalati módszer: az osztály elmegy
kirándulni vagy tanulmányi sétára => a pedagógus beszélget a gyerekekkel az élményeikről => a
gyerekek leírják az élményeiket => egymás előtt felolvassák).
2.) Az olvasástechnika fejlettsége befolyásolja az olvasás megszeretését. Aki nem tanult
meg olvasni, az nem szeret olvasni. A nyelvhasználat biztonsága is motiváló tényező, sőt
alapvetően fontos az olvasottak megértésében, gondoljunk csak a szókincs nagyságára.
3.) A felolvasás motiváló erejét nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Olyan fontos az
olvasástanításban, mint a beszédfejlesztésben az állandó beszéltetés.
A tanító feladata a felolvasással: minden nap olvasson a gyerekeknek (tervezés, felkészülés,
szükséges), a szülőket is irányítani kell, ha lehetséges.
4.) A szociális háttér minősége meghatározó. A család anyagi helyzete, kulturáltsága
befolyásolja a gyerek olvasóvá válását. Az iskolának és a tanítónak/tanárnak van a legnagyobb
hatása és felelőssége, s ezt a felelősséget az iskola sosem háríthatja el magától.
5.) Az érdeklődés, a belső motiváció a legnagyobb ösztönző erő minden cselekvésünkben.
Abból lesz igazi olvasó, akiben van tudásvágy, kíváncsiság.

Módszerek:
1.) A hangoztató – elemző - összetevő módszer szóképes előprogrammal (Romankovics)
A tananyag struktúrája három részből áll: előkészítő időszak, betűtanítás első szakasza, a betűtanítás
második szakasza. Az előkészítés a szóképes előprogram. A szóképtanulással csaknem
párhuzamosan elkezdik a hanganalízist is: szavak elején választják le a hangokat. A betűtanítási időt
lerövidítik. Csoportokra osztják az összes betűket. Egyszerre tanítják a nyomtatott kis- és nagybetűt,
valamint az írott kisbetűt. A betűsorrendet az olvasás, nem az írás szempontjából veszi figyelembe.
Betűsorrend: a, i, m, ú/s, ó, e/l, v, á/ t, z, ő/r, k, é/n, b, ű/ c, g/ sz, j/ p, gy/f, cs/ d, ny/ h, zs/ty, ly.
Mind a betűtévesztése, mind a hangtévesztést figyelembe veszik.
A betű – hang tanításának lépései: képolvasás, betűismertetés, betűfelismerő gyakorlatok,
hangfelismerő gyakorlatok, kiinduló szöveg, vers feldolgozása.
Az olvasókönyv témakörei: állatmesék, gyermekvilág, család, iskola, évszakok. Ez a program csak
első osztályra szól.

9
Anyanyelvi tantárgypedagógia

2.) A globális módszer

A tananyag struktúrája három részből áll: szóképtanulásból, betű- és hangtanításból,
szövegfeldolgozásból. A betűket 16 betűcsoportban tanítják: í,i/á, a, ó, o/ú, u, ű, ü/ó, o, ő, ö/l, r/ t, d/
m, n, ny/ b, p/ v, f/s, sz/g, k/ c, cs/ j, ly/ zs, z/h/ty, gy. A globális program nem foglalkozik az
összeolvasás tanításával. A szövegfeldolgozásnak meghatározott modellje van: szókiemelés, néma
olvasás, a tartalom megértésének előzetes ellenőrzése, hangos olvasás, megbeszélés, a tartalom
megértésének másodlagos ellenőrzése, az olvasmány összefüggő elmondása, az órai munka
értékelése.
A szóképolvasás lépései: a kép neve, a szókép bemutatása, a kép levétele és a szókép kitalálása,
csak a szóképek olvasása, a szóképek olvasása megváltoztatott sorrendben. Négy – hat új szót
vesznek egy órán, a szavak struktúrája különböző, a toldalékokat az igekötőket is szóképekként
tanítják.
Az olvasókönyvek szövegei egyszerűek, a szókincs az ötéves gyerek szintjén mozog.
Írástanítás: felmutatják a gyerekeknek az összes betűt; kikeresik azokat a betűket, melyeknek
írásához azonos betűelemekre van szükség; kialakítják a betűelemből a betűt, most már elhagyják a
betűelemek megnevezését; a gyakorlás mindig értelmes szavakon történik, fokozatai: másolás írott,
majd nyomtatott szövegről, tollbamondás, képek nevének a leírása, kiegészítések.
Betűsorrend i, í, u, ú, ü, ű, v/ j, t, ty/ m, n, ny, p/ o, ó, ö, ő/e, a, á/ d, g, gy/e, é, l, ly, b/f, h/r, k/s, z/
sz, zs, cs. Nagybetűk sorrendje: U, Ú, Ü, Ű, V, J/ C, CS, O, Ó, Ö, Ő/G, GY, Z, ZS/I, Í, T, TY, P/K,
R, D, B/ M, N, NY/ E, É, L, LY, S, SZ/A, Á, H, F.
- A maci és a betűk
Külön tanítják a hang- és a betűkapcsolást. Betűsorrend: í, i, á, a, ó, o, l, r, ú, u, ű, ü, t, d, ő, ö, m,
ny, n, é, e, p, b, v, f, s, sz, k, g, c, cs, j, ly, z, zs, h, gy, ty.
Betűtanítás lépései: szógyűjtés, hangfelismerési gyakorlatok a fonémahallás fejlesztésére, hang-betű
egyeztetés, betűtanulás, olvasási gyakorlatok. Hangtanításra épül a betűtanítás
- A dőlt betűs írástanítás
Tartalma: rajzos elemgyakorlás, számok, íráselemek, kisbetűk, nagybetűk, dőlt vonalazás a
dőlésszög ellenőrzésére. Kidolgozása módszeres, bemutatja a kezdőpontot, az alakítás írányát.

3.) Az olvasástanítás a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelésben (NYIK)

A tananyag struktúrája: az olvasás megtanítása, az olvasás tempójának és pontosságának fokozása,
az olvasás gyakoroltatása szövegeken.
Szóképtanulás lépései: megegyeznek a globális program módszerével. Hangsúlyozzák a
szószerkezetek olvasását, a rövid szavak leválasztását a szóképekből, valamint a betűk kiemelését a
szóképekből.
Betűtanulás lépései a betűtanulási modell szerint: betűtanítási modell olvastatása, a betűfelismerés
gyakorlása, összevonás rendezett szóhalmazon, néma és hangos olvasás. Betűtanítási modell: elöl
egy tárgykép és egy szókép van, ezt a tanító elolvassa, majd elolvastatja a gyerekekkel, a tanító
elolvassa a nyomtatott kisbetűt, majd megnevezteti és elolvastatja a gyerekekkel.
Olvasókönyv-sorozatban külön kötetekben vannak a szépirodalmi és az ismeretközlő szövegek,
valamint hangsúlyt helyez a program a mindennapi szövegek és szövegtípusok olvastatására.
Az írástanítás késleltetett, 2 hónappal az olvasástanítást követi.

4.) Az intenzív – kombinált program

Alsó tagozatra van tervezve, csak az első két osztály van kész. A program egyik alapelve a
permanens ismétlés. A megoldás rejtett differenciálást jelent.
Betűk sorrendje: ö, ő, a, á, i, í, u, ú, ü, ű, e, é, l, b, t, n, m, p, h, f, k, r, v, d, g, c, s, cs, z, zs, s, sz, ny,
ty, gy, ly, dz, dzs, x, y, w. A program nem vágja szét a tantárgyakat, napi 90 perces
foglalkozásokkal dolgozik.
Betűtanítás menete: az alapszavak vagy kiinduló szavakat képekkel társítják, a szóból elvonják az
első hangot, gyakorolják a hang képzését, ezután következik a betű bemutatása, majd

10
Anyanyelvi tantárgypedagógia
felismerésének gyakorlása. A nagybetűket a második félévben tulajdonneveken ismertetik, egy
pólyás baba elnevezésével. A betűt először négyzetbe foglalva mutatják be, majd nagy
vonalrendszerben, azután az írásfüzet vonalrendszeréhez alkalmazkodó négyzetrácsban, végül a
szabályos elsős vonalrendszerben.
Az olvasókönyv témakörei: az érzékszervek, önismeret, a család és a foglalkozások, az iskola és a
baráti kör, a tárgyak és az élőlények világa, az évszakok, a családi és társadalmi ünnepek.

5.) Heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer

A tananyag struktúrája: az olvasástanítási módszer analitikus. Az analitikus tevékenység – a
szófelbontás – a programfal segítségével történik, a szintetikus tevékenység – az összeolvasás –
pedig az ábécéskönyvvel.
1. hét: a magánhangzók megtanítása a programfalról. 2. hét: a magánhangzók gyakorlása és a
mássalhangzók megtanítása a programfalról. 3. hét: a b összevonása valamennyi magánhangzóval,
az ábécéskönyv belépése, az írás megkezdése. 4. hét: ismétlés, melynek célja a minta bejáratása. 5.
héttől november végéig folyamatosan hangösszevonások.
A betűtanítás menete: hang az elsődleges, utána jön a betű. A hangokat alapszavak elejéről
választják le, s mindig mondják az alapszót is: alma – a, árvácska – á, …
Az írástanításban is sok a játékos elem. Betűírás lépései: nagy alakú betűk kék színnel való átírása,
kerítésvariációk, alaklemezben való vázolás, vonalrendszer írás, a betűk mindenféle kapcsolása.
Programozás: a programfal három részből áll. Magánhangzók (hosszú-rövid párok),
mássalhangzók, ábrajeles olvasás – robotos feladatok.
Mozgásos, ritmikus játékok, mondókák szerves részei a programnak. A játékokat két csoportba
oszthatjuk: az olvasást, és az írást segítő játékokra.

6.) Hangoztató – elemző – összetevő módszer, szótagolással (Apáczai)

Tananyag struktúrája: megszűntették a globális előprogramot, helyette játékos, hangutánzáson
alapuló hangfelismerési és hangösszevonási gyakorlatokat alkalmaznak az első három héten. Az
első félévben csak szótagolva olvasnak. Kis- és nagybetűk együttes tanítása. Az írástanítás
párhuzamos az olvasástanítással, három betűformára kell a gyerekeknek egyszerre emlékeznie.
Betűtanítás sorrendje: i, í, ü, ű, a, m, o, ó, t, e, l, u, ú, r, á, é, v, ö, ő, n, s, z, c, b, k, h, j, p, g, d, f, sz,
gy, zs, cs, ny, ty, ly, x, z, dz, dzs, w, q.
A magánhangzókat pirossal, a mássalhangzókat zölddel nyomták.
A betűtanítás lépései: tematikus képről szövegalkotás; szógyűjtés: a tanult hangot tartalmazó szavak
keresése; a hang leválasztása a szóból; hangok összevonása; hang és betű megfeleltetése; betűk
összeolvasása; nagy- és kisbetűk egyeztetése; egy-, két- és többtagú szavak olvastatása, a
szótaghatárok megfigyeltetése; szószerkezetek, mondatok és szövegek olvastatása.
Az írott betű tanításának lépései: hívókép, kiegészítve az írott betűformával, vázolás, betűírás
négyzetrácsba kétféle méretben, betűírás vonalas rendszerben, szóírás, az új betű kapcsolása,
másolás írott majd nyomtatott írásról, emlékezetből írás.
Az olvasmányanyag érdekes, színes, gyermekközpontú (Az első olvasókönyvem, Hétszínvarázs,
Hétszínvirág)

7.) Helyesejtésre alapozott elemző – összetevő eljárás

8.) Fonomimikai ábécé

11
Anyanyelvi tantárgypedagógia
6. tétel
A szövegértés és szövegelemzés alapvető feladatai. Szövegtípusok – elemzési módok.

A szövegfeldolgozás feladatai:
A szövegfeldolgozás: többfunkciós anyanyelvi tevékenység. A szövegfeldolgozás szerepe,
feladatai:
1. A személyiségformálás. A szöveg és az olvasó kapcsolata, az ebből születő, a befogadóban
végbemenő változások, valóságos folyamatok. A szövegtartalom értési szintje, módja, az érzelmi
attitűd, a figyelem, az emlékezet fejlődik a szövegfeldolgozás alatt. A szöveggel való kapcsolatban
kerülés során a személyiség változik a tudat ellenőrzése nélkül. Csak személyes viszony
kialakulásakor beszélhetünk az irodalom személyiségformáló erejéről.
2. Az esztétikum befogadása. A szépirodalmi szövegek feldolgozásának legfontosabb célja, hogy az
esztétikum, a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket. A szépirodalmi szövegek
feldolgozásakor figyelni kell a tartalomra és a formára.
3. A nyelvismeret fejlesztése. Az olvasókönyvek a kisgyerek nyelvismeretének fontos fejlesztői. A
tanulók szó- és kifejezéskincsének bővítése, fejlesztése tudatosan és szervezetten valósul meg.
4. A tudatos szövegbefogadás fejlesztése. A kisgyerek képes a beszélt szöveg és az írott szöveg
befogadására. Hiszen hétköznapi kommunikációjában állandóan szöveget alkot és fogad be,
természetes módon váltogatva az adó és a vevő kommunikációs szerepét. Fontos, hogy a gyerek jól
kialakult szövegbefogadási képessége ne fejlődjön vissza az iskolában. A szöveg feldolgozása során
a gyerek a szöveghez egyre közelebb kerül.
5. Az olvasóvá nevelés. Az a gyerek, aki nem érti az olvasott szöveget, akinek nem hat az
érzelmeire az olvasás, az nem lesz olvasó. Az olvasás intellektuális erőfeszítés. A leírtakat el kell
képzelnünk (fantázia), meg kell értenünk az író üzenetét, az olvasottakra reagálnunk kell:
elfogadnunk, elvetnünk, vitatkoznunk vagy továbbgondolnunk.
6. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szövegekből a lényeget, az információkat ki kell
tudni emelni, meg kell látni közöttük az összefüggéseket, hozzá kell építeni addigi tudásunk
rendszeréhez, fel kell tenni a továbbgondolkodás kérdéseit, hipotéziseket kell kialakítani. A
gondolkodásnak ez az algoritmusa egy bizonyos szintig minden emberben fejleszthető.
7. A műelemzés előkészítése. A műelemzések alapja a szövegfeldolgozó órák.
8. A fogalmazás szövegmodelljeinek tudatosítása. A modellértékű szöveg sajátságainak
tudatosítása elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának.
A szövegfeldolgozás lényege az olvasmánytárgyalás vagy az ismeretátadás?
- A válasz attól függ, hogy melyik tantervet, programot használjuk, és a gyerek életkori
sajátosságaitól. A cél az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes fejlesztése.
Mi a szövegfeldolgozási folyamat célja? Szövegértés vagy szövegmegértés?
- A szöveg logikai – racionális, azaz szemantikai információit megértjük, az esztétikait azonban
megéljük, érezzük, közelítjük. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek befogadása
különbözik. Az szépirodalmi művek olvasása mindig személyes találkozás az íróval. A
szövegmegértés statikus, értelmezési lehetőséget sugall. A szövegértés folyamatosságot jelent, az
olvasó jelentéseket rendel a szöveghez.

A szöveg fogalma: a szövegfeldolgozás műveletrendszerének a tárgya. A nyelvi jelek

hierachiájának a csúcsa. Jellemző rá a kifejezettség, az elhatároltság és a strukturáltság, s
egységként viszonylag lezárt kommunikációs folyamat.

A szöveg típusai: A szövegtípus történetileg kialakított, hagyományozott szövegforma.

Beszélhetünk szépirodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegekről; prózai és verses;
népköltészeti és műköltészeti szövegekről. Lehet csoportosítani műnemek és műfajok szerint.
1.) Leíró szövegek: élményszerű, szakszerű;
2.) elbeszélő szövegek: élményszerű, eseménytörténet, beszámoló, hír, riport, kommentár;
3.) kifejtő szöveg: esszé, meghatározás, magyarázat, összefoglalás, emlékeztető, szövegmagyarázat;

12
Anyanyelvi tantárgypedagógia
4.) érvelő szövegek: egyéni, tudományos;
5.) útmutató szövegek: útmutató, rendelet, törvény, szabályzat, alkotmány.
A szövegegységek logikai viszonya szerint beszélhetünk a lépegető, lánc-, mérleg-, és
máglyatípusú szövegről.
Szövegek osztályozása:
1.) A nyelv szerint: magyar, angol, német, stb. nyelvű
A nyelv kora szerint: régi, mai,
A nyelvhasználat szabályozottsága szerint: normakövető és nem normakövető,
2.) A közlemény közege szerint: szóbeli és írott
3.) A közlemény célja és szerepe szerint: kapcsolatteremtő, ismeretközlő, érzelemkifejező, felhívó,
4.) A közlemény jellege szerint: köznapi és poétikai jellegű, amelyek nem művészi és művészi
szövegek lehetnek.
5.) A közlemény tárgy szerint: ha a tárgy külső: akkor általános tárgyú és sajátos tárgyú; ha a tárgy
maga a nyelv, akkor metanyelvi
6.) A beszélő társadalmi hovatartozásának kifejeződése szerint: nem csoport jellegű és csoport
jellegű szövegekről beszélhetünk.

Szövegtípusok
I. Szóbeli
A) poétikai jellegű
1.) művészi
a) normakövető
b) nem normakövető
2.) nem művészi
B) köznapi
1.) társalgási
a) nem csoportjellegű
b) csoportjellegű
2.) közéleti
3.) tudományos és műszaki
4.) közvetlen gyakorlati célú
II. Írott
A) poétikai jellegű
1.) művészi
2.) nem művészi
B) köznapi
1.) általános tárgyú
2.) publicisztikai
3.) tudományos és műszaki
4.) jogi, hivatalos és közéleti
5.) közvetlen gyakorlati célú

A szövegfeldolgozás menete: a szövegelemzés kezdeti időszakáról van szó. A feldolgozás során

figyelembe kell venni néhány alapelvet:
1.) A szövegközpontúság. (a szöveg a kiinduló pont, és mindig hozzá térünk vissza, véleményünket
a szöveghez, vagy a szövegrészhez kössük, a szövegfeldolgozás maradjon szövegkörnyezetben)
2.) A komplexitás. A szöveg komplex, sokrétű alkotás. A szövegfeldolgozás lépéssorokban közelít
a komplexitáshoz.
3.) A szövegtípus. A szövegek különböző típusai alapvetően meghatározzák a szövegfeldolgozás
módját.

13
Anyanyelvi tantárgypedagógia
4.) A kreatív befogadás. Fontos, hogy a gyerek a szöveggel kommunikációs kapcsolatban legyen.
Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát és ugyanakkor a tévedés lehetőségét
is.
5.) Az életkor meghatározza a feldolgozás menetét, mélységét.
A szövegfeldolgozás menete:
1.) A szövegfeldolgozás előkészítése:
a) a motiváció
b) a közös előismeret
c) a meglévő sémák feltárása.
2.) A szöveggel való ismerkedés:
Lehet hangos vagy néma, ha a tanító végzi, akkor bemutató olvasás.
3.) A spontán reakciók meghallgatása.
4.) Az elsődleges megértés ellenőrzése: globális megértés ellenőrzése.
5.) A szöveg címének vizsgálata:
- címke jellegű vagy reklám jellegű,
- szövegtartalomra való következtetés.
6.) A szövegjelentés kibontása:
a) a szövegfeldolgozás rétegei,
b) jelentésbeli lineáris kohézió eszközei.
7.) A szöveggrammatikai feltárás
8.) A jelentéssík kibontása
9.) A szó- és kifejezés-értelmezés
10.) A szöveg szerkezetének vizsgálata
11.) A szöveg stílusának, nyelvezetének vizsgálata
12.) A szintetizálás: 1. ismétlő olvasás (szereposztás szerint), 2. tartalmi szintézis (fő
gondolatok összefoglalása).

A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai

1.) A szépirodalmi művek feldolgozása:
a) az epika és a lírai műnemek,
b) a mese feldolgozása: (mese szerkezete, pl. elindulás, próbák, hazatérés, jutalmazás; mese
helyszínei; mese szereplői; varázstárgyak; átváltozások; meseszámok)
- állatmese (szereplők tulajdonságaik, cselekedeteik, viselkedésük,
beszédmódjuk),
- csalimese,
- verses mese,
c) az elbeszélések feldolgozása,
d) a monda feldolgozása (nemzeti identitástudat),
e) szólások, közmondások, találós kérdések (apró szövegek),
f) a gyermekregények feldolgozása,
g) versfeldolgozás,
h) a népdalok (olvasásuk többnyire feldolgozás nélküli; egy-egy átfogó szempont:
mondanivaló, mikor születhetett),
i) balladák (gondosabb szövegértelmezést kíván: nyelvezet).

2.) Az ismeretterjesztő szövegek feldolgozása: minden ismeretlen szót és kifejezést értelmezni kell;
a lényeges információkat el kell választani a lényegtelenektől; a kiemelt adatokat csoportosítani,
kiegészíteni kell; adatok közötti logikus viszonyok feltárása (ok- okozati viszonyok); mindig
ragaszkodunk a szöveghez, visszatérünk hozzá; távoli utalások a szöveg belső logikájába => logikai
menet megtörik.
3.) A történelmi szövegek feldolgozása (Történelmet tanítunk-e?)

14
Anyanyelvi tantárgypedagógia
4.) A publicisztikai szövegek feldolgozása (hírek, hirdetések, közlemény, tudósítás, riport, recenzió,
kritika): kiemelni az információkat, meglátni a ki nem mondott jelentéseke, összevetni a máshonnan
származó információkkal.
a) gyermekfolyóiratok
b) napilapok
c) műsorfüzetek
5.) Cselekvést irányító szövegek (feladatok, utasítások, használati útmutatók)
6.) Az első osztályos szövegek feldolgozása: - mondatonkénti néma olvasás;
- mondatonkénti hangos egyéni olvasás;
- a szöveg mondatonkénti értelmezése;
- szintetizáló bemutató tanítói olvasás;
- szövetértelmezés.
A szövegszint alatti nyelvi szintek olvasását (mondatok) ha megértettük, akkor utána azt kell
megérteni, hogy a mondatok, hogyan kapcsolódnak egymáshoz logikailag, tartalmilag. Az
ismeretlen szavak, és kifejezések értelmezése legyen rövid és világos.
7.) Egyéni szövegfeldolgozás

15
Anyanyelvi tantárgypedagógia
7. tétel
Az írástanítás speciális feladatai, algoritmusa. Az átlagostól eltérő gyermekek tanítása (funkciónális
analfabéta, diszlexiás, diszgráphiás, tanulásban akadályozottak …).

Az írástanítás speciális problémái

Az írástanításban betűismerő és készségfejlesztő szakaszt különböztetünk meg. A betűismertetés
szakaszában az olvasással párhuzamos az írástanítás, azt követően már külön óraszámban folyik az
íráskészség fejlesztése. Betűforma alapján nyomtatott betűs írást és folyóírást különböztetünk meg.
Megkülönböztetünk továbbá álló írást és dőlt betűs írást. Motivációs tényezők az írástanításban:
- az írás kommunikációs céljának az ismerete
- írástechnika tudása
- szociális háttér.
Nem könnyű egyensúlyt teremteni a technikai fejlesztés és a feladatmegoldás közben
írásalkalmazás között. Szükség van írástechnikai gyakorlatokra!
Az esztétikus és igényes, olvasható kézírást még hosszú ideig nem mellőzhetjük. Ennek alapjait
pedig az első négy osztályban rakjuk le.
Az írás is készségszintű tevékenység, tanulni kell, gyakorolni, majd automatizálni. A metakognitív
készségeknek fontos szerepük van az írástanulásban: csak az tud írni, aki fel tudja bontani a
szóalakot összetevő hangjaira, tisztában van a hangok sorrendjével, és össze tudja rakni a hangokat
szavakká. Ehhez még hozzájárul az írott betű ismerete és az írásmozgások beidegzése.
A kezdeti írástevékenység összekapcsolódik a beszéddel: a gyerek mondja magának, amit ír, így
kap többszörös megerősítést. A beszédtevékenység segíti az írást.
Kibontakozó írásbeliség: a gyermek ébredő nyelvi tudatossága és kommunikációs igénye
megteremti az írást. Ehhez azonban megfelelő szociális háttér, sok-sok hallott és látott minta is
szükséges, a környezetnek igen nagy ösztönző ereje van. Tudatos írástanításra van szükség, hiszen
maga az írás is tudatos nyelvelemzés eredménye. Könnyebb írást tanítani, mint olvasást!
Az olvasási és írási készség alakulásában igen erős a transzfer, sőt az írás nagy segítséget jelent a
nyelvi tudatosság fejlesztésében is, ezért az írást és az olvasást párhuzamosan érdemes tanítani.
Az írástanítás speciális feladatai:
- alapfeltétele az íróeszközök használatának a megtanítása.
- A helyes testtartás kialakítása és az egészségvédelmi szabályok megtartása.
- Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakításának és kapcsolásának a megtanítása.
- Az írás gazdaságos használatára való szoktatás. Törekedjünk arra, hogy az írás helyes
technika segítségével a minimális erőfeszítéssel történjék, s később ne kösse le teljesen a tanulók
figyelmét, tehát automatikus készséggé váljék.
- Tanítsuk meg a gyerekeket az írás gazdaságos és esztétikus elhelyezésére, a lapszélek, a
betű- és szótávolságok megtartására. A füzetben kívánjuk meg az egymást követő munkák
tagolását, elkülönítését: magának a füzetképnek is tetszetősnek kell lennie.
- Érjék el a tanulók a kellő lendületességet legalább az ötödik osztályra.
- Az írástanítás feladatai, közé tartozik a helyesírási ismeretek megszilárdítása, valamint a
tanulók szókincsének gyarapítása és aktivizálása.
- Szoktassuk tanítványainkat az esztétikai igényességre. Gondosan és fegyelmezetten
készítsék el írásbeli munkáikat.
- Törekedjünk arra, hogy minden nap legyen rövid írásgyakorlás.
- Ne hagyjuk az írásmunkákat javítatlanul, s követeljük meg a javítás javítását is.
Tartás és eszközhasználat:
A gyerek balról kapja a fényt, megfelelő méretű pad. Helyes ülés és testtartás, látótáv 30 cm. Helyes
kéztartás aló kar 2/3-a a padon, a többi szabad. Kézfej a kisujj perceire és a tenyér szélére
támaszkodik, másik kéz leszorítja a papírt. Íróeszközt három ujjal tartja. Ne tartsák görcsösen!
Az írás jellemzői: álló írás – vázolás nagy méretben – majd csökken
Követelmények:
- olvashatóság, pontos betűalak, betű és szóközök

16
Anyanyelvi tantárgypedagógia
- folyamatosság: szavak toll felemelése nélkül
- tetszetősség: arányok, margók
- betűk valóban álljanak
- helyes kapcsolás (pl.: hurokvonallal, ívelt kapcsolás)
- betűk sűrűsége

Az írástanítás algoritmusa:
1.) Előkészítés:
- Alapozó részkészségek fejlesztése: logikus gondolkodás, emlékezet, tevékenységi tempó,
ritmusérzék, képzelet.
- Közvetlen részkészségek fejlesztése: rajzolás, betűelemek, előtte jelfunkció ismerete =
hangjele a betű, sorok balról jobbra haladnak illetve felülről lefelé. Meg kell tanítani a
relációs szókincset: előtt, mögött, stb.
- Térérzékelést előkészítő gyakorlatok: játékok
- Finommozgásokat előkészítő gyakorlatok: papírtépés, gyöngyfűzés, gyurmázás.
- Kéztornák: mondókákkal, játékokkal összekötni.
2.) Betűelemek írása: verbalizálással.
Álló egyenes, fekvő egyenes, ferde egyenes, sátorvonal, V-vonal, kör, cicavonal,
csészevonal, kapuvonal, nagyhorog, kishorog, nyújtott szárú horog, kampó, alsó
hurokvonal, felső hurokvonal, kis hurok, hullám, kígyóvonal.
3.) A betűelemek összekapcsolása
Néhányat gyakoroltatunk, eleinte 2-3 elem összekapcsolását
4.) A betűelemek írásának lépései:
- Bemutatás: hangot elvonjuk: a szóból, betűelemet tárgyon fedeztetjük fel.
- Megfigyelés, alakelemzés: elhelyezés, kezdőpont, vonalvezetés, végpont, arányok
- Tanulók írása: utánzás, (egész kar, alkar, kéz, ujj) – vázolás (nagyba, négyzethálóba) –
javítás, füzetbe írás: újra alakelemzés, előírás (margó)
Kapcsolás fokozatos bevezetése
5.) Betűalakítás tanításának lépései
- írott betű levezetése a nyomtatottból
- írott betű alakjának elemzése
- írott betű alakításának bemutatása
- levegőben vázolás (függőleges, majd vízszintes síkban)
- írólapra postairónnal
- ceruzával füzetbe
- kapcsolás
- tanítói ellenőrzés
6.) Az íráskészség fejlesztése:
1. osztály: a gyakorlás célja még maga az írás
5. osztály: az írás készséggé válik
Az írást csak írással lehet gyakorolni.
Az írás mindig legyen olvasható, tetszetős.
Mindig figyeljünk a helyesírásra is, minden tantárgyban.

A gyakorlás fokozatai:
- Technikai gyakorlatok: betűk, kapcsolás, sorminták
- Szavak írása, betűk sorrendje, helyesírás
- Mondatok, szövegek írása (helyesírás)
A gyakorlás módjai:
- másolás
- tollbamondás
- emlékezetből írás

17
Anyanyelvi tantárgypedagógia
Javítsuk a házi feladatot – javítást javítsa
Házi feladat olyan legyen, amit órán előkészítettünk.

A gyakorlás néhány követelménye:

- tanulók ismerjék a célt
- értsék, amit leírnak
- érdekelje őket
- olvasható, tetszetős írás
- önellenőrzés
- kellő idő az írásra

18
Anyanyelvi tantárgypedagógia
8. tétel
A fogalmazás meghatározása. A fogalmazástanítás célja és feladatai. Irányzatok a fogalmazástanítás
történetében. A foglamazástanítás mint integrációs anyanyelvi nevelési lehetőség.

A fogalmazás meghatározása:
Mindennapi szóhasználatban: az a tevékenység, amelyben gondolatainkat nyelvi eszközökkel
megformáljuk, de ezzel a szóval jelöljük a tevékenység eredményét. Lehet szóban vagy írásban.
Amikor fogalmazásról beszélünk, mindig a mondanivaló írásos kifejtésére és rögzítésére
gondolunk. Az úgynevezett szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük, s a beszédműfajok alkotása a
beszédfejlesztéshez tartozik.
Az írásos fogalmazás nem egyenlő a szóbeli fogalmazás rögzítésével, más a közléshelyzet, a
közlemény közege, s más a csatorna. Nincs jelen az, akihez szólunk, úgy kell fogalmazni, hogy
érthető legyen.
A fogalmazás többtényezős tevékenység, kommunikációs feladat megoldására szerveződik, s
összekapcsolódik benne a szövegtervezés – szerkesztés és a megszövegezés – rögzítés.

A fogalmazástanítás célja és feladatai:

- Cél, hogy a tanulókat felkészítsük a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő
szövegalkotásra.
- A tanulók már meglévő ismereteinek és készségeinek hasznosítása továbbfejlesztése az
írásbeli kommunikációban.
- Írásos gondolatközlés speciális ismereteinek és készségeinek elsajátítása.
Feladatai:
1.) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése = kommunikációs szempontok tudatosítása,
figyelembe kell venni, hogy kitől, mi, és kinek szól, milyen helyzetben.
2.) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezés elsajátíttatása =>
anyaggyűjtés, különböző címzett.
3.) Az elbeszélés, leírás, levél szerkezeti felépítése, szerkesztési alapkövetelményeinek
megismertetése, gyakoroltatása => bevezetés, tárgyalás, befejezés, szervező elv (pl.: idő).
4.) Stílusfejlesztés, stílusnevelés: témának, műfajnak, közlési szándéknak megfelelő
szóhasználat, szókincsbővítés.
5.) Szövegkorrigálás tanítása: szóismétlések, írástechnika, helyesírás, nyelvhelyesség, szórend,
mondanivaló elrendezése.
6.) Figyelem tudatos megosztásának fejlesztése: előfeltétele az íráskészség, párhuzamosan kell
figyelni: írástechnika, nyelvhelyesség, kifejezendő tartalom.

Irányzatok a fogalmazástanítás történetében:

1.) Logikai – reprodukciós irányzat
- Középkori latin nyelvű iskolákban gyökeredzik.
- Sok görög nyelvű művet olvastak, a fogalmazástanítás a megismert
klasszikus művek felépítésének és stílusának utánzásából állt.
- 1777. Ratio Educationis: a tanult formát a tanulók saját gondolataik
kifejezésére használták.
- chria (kria): szónoklatok szerkesztésének irányító szempontjai: kiről, miről,
mit írunk, miért vagy mi ellen, példák, tanúk, befejezés.
- 1805. 2. Ratio: segédnyelvvé tette a magyart, hivatalnokok tanultak
fogalmazni, de minták alapján
- 1883-tól a fogalmazástanítás szerepel a népiskolák tanrendjében, deduktív
eljárással ismertették a szerkesztési – stilisztikai szabályokat, majd példák
=> A tanulók azt hitték, az írók szabályok alapján alkottak.
- Lényeg a mintakövetés.
- Merev, formális keretek, kötött fogalmazástanítás.

19
Anyanyelvi tantárgypedagógia
2.) Spontaneitás lélektani irányzata:
- Az előző ellenhatásaként jött létre 1925-től.
- Szabad fogalmazás, teljesen magára hagyja a gyereket.
-A fogalmazást nem tartja taníthatónak, aki tehetséges.
- A tanító feladata a jó téma kiválasztása.
- Eltérő szerkesztési és stilisztikai kérdéseket vet fel.
- Megmozgatta a fantáziát.
- Ellene szóltak kiemelkedő pedagógusok: Karácsony Sándor, Szántó
Lőrinc.

3.) Logikai – stilisztikai irányzat:

- 1952-es konferencia hatására.
- Fejleszteni kívánták a logikus gondolkodást és a nyelvi kifejezőképességet.
- Kötött és szabad fogalmazástanítás keveréke. (előkészítés szabad pl.:
élménygyűjtés – mondanivaló elrendezése, és a nyelvi megformálásban
kötött)
- Mondattól mondatra megalkották, egy-egy tanuló megjegyzett egy-egy
mondatot, kiálltak az osztály elé, sorban elmondták, megjegyezték, leírták
emlékezetből => minta, az önálló munkához.
- Kevés szerkesztési hiba, de sablonos munka.
- Dominált a tanító elképzelése.
- 1960-as évektől szintetizáló módszer: a fogalmazástanítás fogalmát
kiterjesztette a szóbeli közlés fejlesztésére, mert a két közlésforma
kölcsönösen hatnak egymásra, de saját belső törekvéseiket is figyelembe kell
venni. Rendszeresen fogalmazási ismereteket nyújt.

4.) Kommunikáció-központú fogalmazástanítás:

- A logikai-stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztett
változata.
- Fő szempont a közlés, kifejezés értelmessége, mondanivaló következetes
előadása.
- Tanítja a gondolatok célszerű, árnyalt kifejezését.
- Törekszik a tanulók tárgyi tudásának, olvasottságának, nyelvi,
gondolkodási készségeinek mozgósítására.
- Kiemelt szaktudományi háttere a tanító szövegtani, lélektani és
kommunikációelméleti tájékozottsága => szerkesztési alapkövetelmények,
kommunikációs helyzet figyelembevétele.
- Eszköze a nyelvhasználati-stilisztikai ismeretek: tapasztalati felismerés.
- Differenciált, egyéni munkaformák.
- Tanulócentrikus, egyéni képességekhez mér.
- Nem szép, hanem pontos legyen a gondolatközlés
- Felhasználja a korábbi eljárások minden bevált elemét.

A fogalmazástanítás, mint integrációs anyanyelvi nevelési lehetőség:

- Az írásbeli közlő- és kifejezőképességet az olvasás, írás, beszédfejlesztés, nyelvtan-
helyesírás keretében alapozzuk meg.
- A fogalmazást alkotó képességek más tevékenységben is szerepet játszanak – játékhoz,
sporthoz, közös énekléshez, egyaránt szükséges interakciós képességek.
- Szövegalkotás gyakorlásával más tevékenységeket és készségeket is fejlesztünk.
- Írásbeli kifejezés szabatossága fejleszti a szóbeli kifejezőképességet.
- A fogalmazás integrálja a más képzési területeken megszerzett ismereteket, készségeket.

20
Anyanyelvi tantárgypedagógia
- A közlő-, kifejező tevékenység során használt készségeket csiszolva hozzájárul más
képességek fejlődéséhez.
- Az általános és szakmai műveletség megszerzésének fontos feltétele és eszköze.
- Biztosítja az értelmes és célszerű nyelvhasználatot.
- Fogalmazványban érvényesül a relevancia, gondolatmenet egyenessége, előre mozgása,
részek összefüggése, szélső részek konvergenciája.

1.) Olvasás
2.) Írás
3.) Fogalmazás
4.) Beszédfejlesztés oda-vissza hatás
5.) Nyelvtan
6.) Helyesírás
7.) Szövegfeldolgozás
8.) Beszédművelés

21
Anyanyelvi tantárgypedagógia
9. tétel
A nyelvtanítás módszertani elvei. A nyelvtani fogalomalkotás algoritmusa, összefüggése a
gondolkodás fejlesztésével.

A nyelvtanítás módszertani elvei:

A tananyag tartalmának elvi kérdései:
1.) Tudományosság elve:
- A tananyagnak összhangban kell lennie a tudomány megállapításaival, fontos a
tankönyvválasztásnál.
- Nem törekedhetünk teljességre, egyszerűsíteni kell a tananyagot megfelelő mértékben.
- Tudnunk kell az alsó tagozaton tanított anyagot tudományos szinten is, de nem kell követni
a rendszerét.
- Ismernünk kell az egyszerűsítés módját és határait.
- Alsó tagozatos tananyag sajátos felépítése.
2.) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének elve:
- Tananyag felépítésének logikus rendje, egymásra épülés (hang – szó - mondat)
- A tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell
igazítani.
- A könyv is legyen tekintettel a korosztályra.
- Inkább analógiásan, felfedeztetéssel tanítsunk, mint szabálytanítást alkalmazzunk.

A tananyag feldolgozásának elvi kérdései:

1.) Tanulói aktivitás elve:
- Tudatos és megtervezett nevelői vezetés.
- Motiváló célkitűzés.
- Megtervezett kérdések.
- Induktív menet: szemléltet, következtet => szabály majd gyakorlás

2.) Figyelemmel végzett munka:

- A nyelvtan kétszeres absztrakció a nyelv maga is az, a grammatika pedig ezen alapuló
absztrakt rendszer.
- Szemléletesség: elvont dolgok konkrét dolgokhoz kötése.
- Érdekesség, játékok.

3.) Teljesítményképes tudáshoz juttatás:

- Elméleti ismeretek összekapcsolása a gyakorlattal.
- Ismeretek világos tanítása és állandó felszínen tartása.
- Nevelőtestület egységes eljárása (meg kell követelni a helyes beszédet és írást minden
órán.)

4.) Rész – egész viszony értelmezése: Alá-, fölé-, mellérendeltség értelmezése.

A nyelvtani fogalomalkotás:
Az új nyelvtani ismeret tanításának három lépése, megelőzi:
- Előkészítés: új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában, illetve érdeklődés felkeltése,
motiváció.
- Új anyag bemutatása (indukciós anyag, nyelvi példa)
Elégséges mennyiségben tartalmazza a tanítandó nyelvi jelenséget.
Legyen benne a fogalom minden jegye.
Tiszta, tipikus eset legyen.
Lehet szöveg, mondatok, szavak

22
Anyanyelvi tantárgypedagógia
Nyelvtani fogalomalkotás algoritmusa:
Során kiemeljük a közös, lényeges jegyeket
1.) Először megnézzük, hogy a meghatározás mit jelent, s hogy helyesen szerepel-e a
könyvben. (nem fogalom, fajfogalom) Utána részeire bontjuk a meghatározást, majd
végigmegyünk a példákon (IGE – cselekvés, létezés, történés)
2.) Megtanítjuk a nyelvtani fogalmat, majd alaki kifejezőjét (a múlt idő jele a t).
3.) Szabály tanításakor megfigyeltetünk egy jelenséget, megállapítunk róla valamit, logikai
ítéletet alkotunk + példák.

Nyelvtani fogalomalkotás összefüggése a gondolkodás fejlesztésével

A meghatározás logikai felépítése: meg kell adni a legközelebbi nem fogalmat és a
megkülönböztető jegyeket. Ebben potenciálisan alá – fölérendelés van, azaz rendszer.
A meghatározás tanítása nem vezet verbalizmushoz, ha minden szót értenek.
- Előkészíti a logikus tanulást!
Nem mindegy, milyen kötőszót használunk: és mindennek igaznak kell lennie, csak akkor teljesül a
szabály vagy legalább egy igaz.

23
Anyanyelvi tantárgypedagógia
10. tétel
A helyesírás-tanítás célja, feladata, követelményrendszere. Helyesírási alapelvek és helyesírás
tanítás.

A helyesírás-tanítás célja, feladata és következményrendszere:

- A helyesírás alapját az alsó tagozat rakja le, de folytatódnia kell a felső tagozaton és a
középiskolában a fejlesztésének.
- 1. osztályban a helyesírás tanítása összefügg az olvasás és az írás tanításával – szavak
pontos, betűző leírása, időtartam betartása, szavak elválasztása, mondatkezdési, mondatvégi
írásjel.
- Felsőbb osztályokban: ly, val-vel, melléknévfokozás, keltezés, tagmondatok, stb.
- Ami egy alacsonyabb osztályban nem számít súlyos hibának, azt a következő évben
súlyosnak minősítjük.

Módszertani elvek:
1.) Helyesírási alapelvek: kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés
2.) Szilárd nyelvtani alap: a helyesírás és a nyelvtan tanítása összefügg, elválaszthatatlan
egymástól. A helyesírást szilárd nyelvtani ismeretekre kell építeni.
3.) Analógia és szabálytanítás: hasonlóságon alapuló egyezés: szabállyal együtt példát is
tanítunk. A nyelvtan tudása megvéd a téves analógiától. Gyakorlásnál van a legnagyobb
haszna.
4.) A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés
5.) Tudás és készség: megtanult ismereteket készségszintre kell emelni. A helyesírási készség
az a teljesítményfok, amikor könnyedén, a helyesírási szabályok előzetes felidézése nélkül is
helyesen alkalmazzuk a tanultakat.
6.) Nevelőtestület egységes eljárása

Vannak auditív, vizuális és motorikus típusú egyének, ezért kell változatos gyakorlási módokat
alkalmazni.
Ne javíttassunk hibás szöveget kisgyerekkel, megragadhat bennük a rossz példa!
Emlékezet fejlesztésével külön foglalkozzunk!
Önellenőrzést ki kell alakítani!

Helyesírási alapelvek és helyesírás-tanítás:

- Kiejtés: A köznyelvi kiejtés elsajátításán alapszik, igen fontos a beszédművelés,
kiejtéstanítás. De sok esetben fordítva van, a helyesírás hatására javul a beszéd. Ahol
lehetséges, a szavak helyesírását nyelvtani ismerettel magyarázzuk. (A szóelemeket az
önmagukban vett kiejtés szerint írjuk le.)
- Szóelemzés elve: nem úgy írjuk a szóalakot, ahogy hangzik, hanem szóelemek szerint. A
szóelemet külön kiejtjük, ennek megfelelően írjuk.
A szóelemekre bontás általában megegyezik a szótagolással. Elsőben szótagolással tanítjuk,
később szóelemekre bontással. Szótagoló olvasástanítás, szótagoltatás.
Akkor van haszna igazán, ha a szó egészét másképp mondjuk, mint a szóelemeket külön-
külön. Létezhetnek módosult alakváltozatok, a szóelemet másképp írjuk: pl.: hasonulás.
- Hagyomány elve: helyesírásunk speciális nehézségei, elsősorban szóképemlékezet
érvényesül. A máig megőrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem
magyarázható. Pl.: családnevek, dz, dzs, ly-os szavak
Gyakorlás: tollbamondás, j-pótlása, stb.
- Egyszerűsítő írásmód: helyesírásunk néhány esetben egyszerűsítést alkalmaz, többjegyű
betűk kettőzésekor, három azonos mássalhangzó találkozásakor.
- Többjegyű betűk első jegyét kettőzzük (fütty)
- orr + ra = orra, tollal

24
Anyanyelvi tantárgypedagógia
- családneveknél kötőjel Kiss-sel

Kivételek:
- kulcscsomó, jegygyűrű, …
- balett-táncos, rossz-szívű – szóösszetétel
- dzsessz-szerű, puff-féle – hosszú mássalhangzó

Helyesírási ismeret: előkészítünk, bemutatjuk az új anyagot, elemezzük, általánosítunk,

megfogalmazzuk a szabályt, majd gyakoroltatunk.

25