Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

5 . Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. A betû magassága megmutatja. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. nagyszájúságot is jelezhet. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. idegen szavakban fordul elõ. amit elvárunk magunktól. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. amiben szimbólum megjelent. az önkifejezés betûje. Z betû: A harmónia. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. a partnert szimbolizálja. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. hogy mennyi is az. az anyagi javakat szimbolizálja. Ez az un. X: Ritka betû a magyar nyelvben. vezetõi képességeket mutat. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. inkább csak átvett. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. lényeglátó képességet mutat. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. V betû: Szintén a befogadás betûje. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. Egyes írásokban szókimondást. milyenek szeretnénk lenni. jó logikát. R betû: A karrier betûje. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. önértékelésünket. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. A kis y azonban páros betûk második tagja. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. tehát intelligenciát. Itt is. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. A pénzt. a fõnököt szimbolizálja. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. most is mûveltséget. akaraterõt. U betû: A befogadás betûje. itt a társat. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. esetleg egész szóra vonatkozik. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. hiú ember írásában jelenik meg. vagy még nem ismert. Megmutatja. hiányjel-szimbólum. S betû: A szerzés betûje. A munkatársat. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. gyengédség utáni vágyra utalnak. A betû egyes változatai. kispohár szimbólum. Önálló jelentése nem ismert. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. saját magunk elfogadását mutatja. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Nyomtatott M betû használata gyakori. dominanciaigényt. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele.

Ezeket hurokterületnek nevezzük. A hurok alsó. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. illetve kötõvonalnak. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. illetve a biológiai élményekre. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. Ha hosszú a hurokszár. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. valamint az élmény kifejezésére. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. feldolgozásának képességére. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. 6 . ha létrejött a metszéspont. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. g. akkor nincs beteljesülés. tehát rendelkezik élményigénnyel. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. a hurok nem záródik be. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. f. Amennyiben létrejött a metszéspont.Grafológia 3. j és y betûkben képezünk. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. az élmény átélésének. l. b. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. melyet a k. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. élménykészséget nem. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. h. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. Az élmény csak akkor tökéletes. élményt. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. mert nem jön létre elzárt terület. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük.

Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti. azt magánügyként kezeli. 7 . Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. a tanítás képességét is. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó.

Hangsúlyozzuk ki.tapadó hurkot . Felhozza azokat a mindennapokba. szívesen beszél róluk. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. csak egymásra vannak írva. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. hogy az egyén nem titkolja vágyait.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. titkolózást is. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van.5 mm alatt marad. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1.sovány hurkot . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.szublimáló hurkot .Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . 8 . Jelenthet leplezést. hogy két vonal van. biológiai élményeit.

A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. a megfelelõ életkörülmények hiánya. a mindennapi életbe szublimálja. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. Külsõ ok lehet pl. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. az élmény igényének nagyságát. ha akár csak egy hurok is van. arra következtethetünk. vagy balra tendálhatnak. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést.” a „j”. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. a lehetõség hiánya. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. vagy belsõ ok miatt. Mivel hurok nem jön létre. akkor belsõ. 9 . A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban.

felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.hurkosan hurkoltak . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: .odaadását jelzik. Anyagiasságot is jelent.csomósak . makacsságot jelez.girlandosak . amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.szögesek . 10 . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.árkádosak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.többszörösen bezártak . én. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni.

melyeket korábbi negatív élmények okoznak. gyõzõdjünk meg arról. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. magas vérnyomásra. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. kisebb hurok is keletkezik. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. mely elvont. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. extrém gondolkodást jelöl. 11 . amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. A csomók. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. A bezártságon kívül jelzi azt is.

Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Utalhat arra is. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. a fizikai erõ tiszteletét. hogy írója sokat fantáziál. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. valamint a sport iránti vonzalmát is. légvárakat épít. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . felfokozott képzelõerõt jelez. álomvilágban él.

Ha az áthúzás az alsó harmadban van. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. a vezetõi képességek. Vegyük sorba a lehetõségeket. lebecsül másokat. csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. hogy szórakozott. Azt jelzi. mint pl. az akarat. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. 1 tollvonásnyival. azt a grafológia negatívan értékeli. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. határozatlan. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. és ezek jelentését. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. szüksége van arra. Nagyon alacsony áthúzás 13 . hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk.Grafológia 4. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. hogy irányítsák. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. ami ráadásul nem is betû. magát sem képes irányítani. és gyenge. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. nemhogy másokat.

aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. ha ellent mondanak neki. Nem kifejezetten vezetõ típus. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. de már jeleznek némi akaratot. hogy a felsõ zónában maradnak-e. Vegyük azt a példát. Írója már nem annyira önállótlan. Uralkodni vágyó. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. magasnak minõsítünk. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. ha az nem metszi a törzsvonalat. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. aki mindig a maga feje után megy. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. fölényes. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Nem szereti. aki hatalom után sóvárog. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. szinte repül fölötte. soha nem ad mások véleményére. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. nagy benne a felülkerekedni akarás. vagy elhagyják azt. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. annak átlagos az önértékelése és az akarata. elég akaratos is. 14 . hogy írója nagyon elégedett önmagával. Minden olyan áthúzást. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. büszke. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Önbizalomnak nincsen híján. annyira. idealista. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. hanem lebeg.

Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Ha gyenge a nyomatéka. nem mindig tettrekész. még az elõtt befejezõdik. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. de vékony is. Túl hosszú áthúzás 4. hogy írója óvatos. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. tehát Én-értékelése megfelelõ. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. hanem saját magát okolja. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. Ha áthúzása nemcsak rövid. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. bizonytalanságot. Sztenderd méretû áthúzás 2.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. élénkséget. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. mint azt képességei indokolnák. ambíciót jelez. kis vezetési igényt jelez. amely nem éri el a törzsvonalakat. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. Rövid áthúzás 7. de jelzi azt is. akkor írója kiegyensúlyozott. aki tisztában van saját értékeivel. akinek ambíciója jóval nagyobb. lassú elhatározást jelent. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. elodázó típus. kontrollált akaratra utal. 15 . az akaratgyengeséget. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. helyesen ítéli meg saját magát. határozatlanságot. határozottságot. 1. Hosszú áthúzás 3. Olyan ember. bizonytalanságot. akkor az gyenge akaratra utal. kicsit halogató. Ez félénkséget. néha agresszivitást is mutat. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. akkor az kiegyensúlyozottságra. erõs akaratot jelent. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi.

Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. Ne gondoljuk azt. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Ha sápadt. lendületes személy sajátja. vállalkozó kedvû személy. felfelé tartó „t” áthúzást. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. Jobbra csúszott áthúzás. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. mely nem metszi a törzsvonalat 4. Vízszintes áthúzással az ír. Vízszintes áthúzás 2. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. ambiciózus. Ha kihegyezi a gyenge. amely nem metszi a törzsvonalat 6. aki nagylelkû. hogy nem is metszi a törzsvonalat. könyvébõl való 1. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Ez akkor vonatkozik rá. Jobbra csúszott áthúzás 5. Magasan repülõ. békés természetû. ha megjegyzéseket tesz másra. aki nyugodt. Balra csúszott áthúzás. Balra csúszott áthúzás 3.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. könyvébõl való 1. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. kiegyensúlyozott. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. erõtlen az áthúzás. vagy lefelé tartó. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. felfelé. akkor a fentieken kívül még bátorságot. Lefelé tartó áthúzás 16 . Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. gyors gondolkozást. aki csodálja a nála különbeket. gyors munkavégzést is jelent. Ha annyira siet az áthúzás. Felfelé tartó áthúzás 4. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. Szimmetrikus elhelyezkedés 2.

boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. Ott egy hirtelen balra-. Ritkán. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. Ha a közép zónát harmadoljuk. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. ha biztosan tudjuk. Alul hurkolt. feljebb áthúzás. Azaz alul hurok. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. felül áthúzott t betû 17 . hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. stb. pl. körültekintõ. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. elõvigyázatos. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. mások lekezelését mutatja.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Rossz hangulatú. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. de elõfordul. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. gyenge nyomás. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. lefelé tartó sorirány. letört végvonalak. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. tulajdonosa óvatos.

18 . akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. sõt még önmagán is képes nevetni. makacs. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. kampós. kritikáját. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. hogy gazdája önfejû. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e. domború. Domború áthúzás 2. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Homorú áthúzás 3. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. horgos. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Horog. könyvébõl való 1. A horog. míg a domborúé elutasítja azokat. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. kritikus természetet takar. gúnyolódó. hullámos.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. Hullámos áthúzás 4. Horog. hogy a vonalon homorú. kampó az áthúzás elején 5. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba.

nemtörõdöm ember írásában találkozunk. annak részei. A felsõ zónában. gyors gondolkodást. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. elõresietõek és elmaradóak. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. a kontroll késését jelentik. precízséget. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. utána gondolja végig azt.Grafológia 5. utána cselekszik. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. 19 . valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. elõbb gondolkodik. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. A gyors írástempó egyik jele. Jelent az is valamit. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. a folyamatos kontrollt jelzik. alakjukat is meg kell figyelnünk. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. valamint méretüket. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. Írója elõbb cselekszik. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. hanyag lusta. figyelmességet. gondolkodásbeli realitást.

ábrándozásra hajlamos. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. akkor írója lelkesedõ. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. amely még nem éri el a középzónát.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. illúziómentes életszemléletet mutat. az annak a jele. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Az önmagával elégedetlen ember 20 . elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. valamint a dolgokra. tárgyilagosságot.

A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. Rövid ékezet az „i” betûn.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. tartózkodó. elõrelátó gondolkodásra utal. Eredeti észjárásra. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . Vékony ékezetekkel a hûvös. ötletességre. jó kombinációs készségre. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között.

a nyitottság. védekezést és elzárkózást is jelent. Homorú ékezet az érdeklõdés. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. mértékletességet. horgos ékezet makacsságot. vidámságra. kampós és karika alakú ékezetekkel is. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan.hazugságjelnek értékeljük.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . gyakorlatiasságot. az ötletesség. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. szöges. önfejûséget takar. 22 . de felnõtt írásokban . Ezen kívül találkozunk homorú. hullámos. a szellemi befogadás jele. külön szellemi világot jelöl. titkolózást. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. bizalmatlanságot. és függõleges irányúak. domború. humorérzékre utal. a kíváncsiság. Domború ékezet Szöges.

amennyiben ezt más jel is megerõsíti. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. Az öntörvényû. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. Jól látható az õ és á betû feletti pont. Az aszociális. vagy egyáltalán nem elfogadó. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . Alulról felfelé kitett ékezetek.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. mások szabályait nehezen. zsenialitást jelöl. Kis „h” betûre. attól távolodva halad a felsõ zóna felé.

mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. mert ezek mutatják meg. nem befolyásolt. akik csak kényszerbõl. befolyásolni próbálja. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. meg tudják ölelni a másikat. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. tehát természetes megnyilatkozása énjének. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is.Grafológia 6. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Szöges ductus 4. Nem mindegy az egyén számára sem. hogy azt irányítani. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. Amire nem figyel. vagy boltíves ductus 2. Árkádos. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. vagy girlandos ductus 3. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. ismerõsi kapcsolatait. Nagyon fontos megnéznünk. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. Õk a barátságos. Fonalas ductus 5. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Meg tudják fogni a másik ember kezét. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. vagy közösséghez. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. ezek a következõk: 1. õ nem akar. a magányosságot. a szûkebb – tágabb baráti. nyitott. erõszakos ember sem. hogyan fogadja õt a közösség. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. barátságosnak mutatnak valakit. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. a szavak pedig a környezetét. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. mert egy esetleges elutasítás. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. érdekbõl. közvetlen emberek. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. Hiába van mellette a másik ember. Füzéres. Kígyó ductus 24 . jegyezzük meg. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. a végvonalakban és az irányultságban is. amikor a kezek leengedve maradnak. az nem tudatos. valamint két betû között is. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé.

ahová a normaírás egyébként nem.Grafológia 1. vagy végén képzõdnek. 25 . Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. hogy írója fékezi magát. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás.. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. hogy olyan helyre is boltívet tesz. amely arra is utal. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. eleinte távolságtartó. Az árkád Mi jut eszünkbe. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. csak késõbb oldódik fel. hegyének lekerekítésében. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában.és záróárkáddal. amelyek a szavak elején.

mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. õszintétlenek. szoronganak. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. A szûk árkádot választók pontosak. elzárkózóak. ezért elzárkózik elõle. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. kötelességtudóak. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. alkalmazkodóak. a lapos. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. nehezebben barátkoznak. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. megfigyelhetjük. egyfajta kétszínûséget. nagy bennük a szereplésvágy. hiúak. lepleznek valamit. többségüknek fontosabb a látszat. hogy árkád és árkád között különbség lehet. tartózkodóak. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. és a szöges árkádot. a fonatos. mint a valós tartalom. fegyelmezetlenek. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. Fonatos árkád 26 . a szûk. különcök. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg.

sajnálatot nem éreznek senki iránt. akik támaszt keresnek. Többnyire félénkek és szerények. Rendkívül energikusak. Füzér és füzér között is van különbség. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. de önállótlanok. 27 . esetleg szöges. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. nyitottak a világ dolgai iránt. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. kedvesek. a mélynyergû. zárkózottak. Támasztott árkád 2. fejlett az empátia érzékük. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. gyors mozdulattal lehet létrehozni. hogy az így írók könnyedek. vagy más néven girlandot egy kehelyhez.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. A füzér A füzért. a széthúzódó lágy. Mivel a girlandot könnyed. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. már következtethetünk is arra. barátkozó természetûek. sok többletenergiával rendelkeznek. néha kegyetlenek. segítõkészek. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. engedékenyek. és a feszes füzérrel. Kevés szeretetet tudnak adni. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. rosszindulatúak is lehetnek. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. vagy egy felfelé nyitott. részvétet. bizalommal fordulnak az emberek felé. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. sok bennük a belsõ feszültség.

sok bennük a feszültség. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. Ellenben a nagyon szûk. Lágy.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. lusták. szeretik a feltûnést. A lágy. aránytalanul feszes füzér szorongó. hiszteroid alkatra is utalhat. tudják magukat fékezni és irányítani. neurotikus. erõs akaratúak. 28 . alkalmazkodás. annyit vissza is igényelnek. de nem hajlamosak szélsõségekre. Adnak. de el is várnak. mindent magukra vonatkoztatnak. érzékenyek. önzõek. megbocsátók. elveszti tartását. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. hiúak. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Akaratgyengék. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. önállótlanok. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. Az érzelmek. konfliktuskerülõk. határozottak. békülékenyek. számítóak. a lágyság eltûnik girlandjaikból. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. sebezhetõek. mindent a lelkükre vesznek. céltudatosság. befolyásolhatók. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. a hangulatok uralják ezeket az embereket.

pl. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. és az ékezetekben is. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. az oválokban. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. aki rájött arra. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. a "b" "v" betûk alsó íves részében. csak ezután haladhat tovább. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. 29 . akadálytalan. az alsó és felsõ hurkokban. az elõrehaladást a papíron. hogy barátságos. A folyamatos.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. Füzér a szavakon belül 3. Hol keressük a szögeket. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. Ezzel ellentétben a szöges. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. akkor ez egy mindenkor. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. irányt változtat. ezáltal könnyû. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. Mindkettõ a kedvességet. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. gördülékeny haladást érnek el. alkalmazkodó. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. a "k" masnijában. a "h" betû íves részében.

határozottságot szeretne mutatni. az erõtlenséget szimbolizálja. az alaktalanságot. Minél hegyesebbek a szögek. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. inkább a jellegtelenség. Számukra csak fehér. a világhoz. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. nem barátkozó típusúak. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. 30 . szívósak. engedékenységétõl. konfliktusokat keresõ emberre vall. A szavak. nincs erõ a mozdulatban. akkor ez olyan emberre vall. Ha szöges írással találkozunk. uralkodni vágynak. akkor írója keménységet. Ezzel palástolja gyengeségét. A túlzott szögesedés egoizmusra. nagyon önállóak. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. az emelkedések. mert nincs határozott alakja.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. vagy csak fekete lehet valami. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. darabosságáról ismerhetjük fel. nem elnézõek. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. A fonal A fonal a puhaságot. süllyedések egymás utáni váltakozása. gyakran erõszakosak. a képlékenységet. akaratosak. így védekezik az ellen. szabálytalan írás csökönyös. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. Ezzel szemben a ritmus nélküli. aki keménységet erõltet magára. hogy kihasználják õt. hogy puha lelkû. merevek. érzelmes ember nem ír szöges. amely létrehozza. a kompromisszumokat nem kedvelik. könyörtelenségre. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. kötelességtudóak. kevésbé "szúrósak". Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. megbízhatóak. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. 4. hajlíthatatlanok. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. Támadóak. hogy a hegyes szúrós. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. Biztosak lehetünk benne. esetleg indulatos. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. mert felelõsségvállaló. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. Feladataikat mindig ellátják. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. az elnagyoltság a feltûnõ. szögletes írással. a szöget a sarkosságáról. mindig meg kell néznünk. Szabályos. jobban közelednek a társasághoz. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. igazságszeretõk. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. erõszakos viselkedést jelezhetnek. ellentétben állnak környezetükkel. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket.

ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. átérzik mások problémáit. Ha csak teheti. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. pszichológusok és színészek írásában. hogy az egyes árkád. valamint azt is jelzi. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Intuitívak és alkalmazkodóak. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. vagy szembeszegül vele. Rendkívül türelmetlenek. bizonytalanok. nyughatatlanok. mindig rohan. nem kitartó. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Ha kígyóvonalat 31 . A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. inkább alkalmazkodást mutat. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. nem határozottak. elvei. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. nem szilárd jellemûek. könnyen megsértõdik. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Mindkettõnél úgy értelmezzük. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. Határozatlanságuk. Nem szeretik a szabályokat. ezek többsége neurotikus. hogy elmélyüljenek egy témában. olvashatatlan betûket. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. esetenként egyenes vonalakat. segítõkészek. de semmi sem köti le igazán. ezért hiányzik belõlük a harmónia. rossz az önismeretük. Empátiáról. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. Mivel nincsenek határozott elképzelései. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. visszautasítja azt. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. nem készteti semmi megállásra. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. nyugtalan. Nehezen viselik el a kritikát. a formaságokat. irányváltoztatásra kényszerítjük. ideges. elfonalasodott. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. Rendkívül türelmetlen. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. Túlérzékenyek. együttérzõ képességrõl árulkodik. A toll akadálytalanul halad a papíron. sietséget. csapong. ill. a nyugodtság és a higgadtság. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. kapkodást tükröz. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. együttérzõek. vagy alkoholista személyekre utal. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. Az egész írás bizonytalanságot. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. hisztérikus. nem nyilvánít véleményt. Minden érdekli. azt vesszük észre. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. A kígyó ductus. 5.

Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. színes egyéniségek. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. mint mozdulataik. El?fordulhat azonban. Viselkedésük ugyanolyan irányított. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. nem kényszerülünk megtorpanásra. melynek nevét egy francia grafológus. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Egymással ellentétes. sokféle szemszögbõl átlátni. megállásra. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. képesek a dolgokat több oldalról. rendkívül fegyelmezettek. A formák mesterkéltek. modoros. Nehézkesek. Gyakran jellemzi õket a színlelés. füzér. rafináltság szélhámosság jele az írásban. megjátszottak. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur. sokoldalúak. Ez a fajta írás lassú. merev. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ.Grafológia rajzolunk. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. jó formaérzékkel rendelkeznek. az akadályok között ügyesen lavíroznak. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. vagy lefelé a törzsvonalon halad. a képmutatás. Árkád. elkerülik azokat. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. hogy a ravaszság. finomkodóak. Mások szeretnének lenni. természetellenes. Sokoldalúak. kerülik az összeütközéseket. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. mint amilyenek valójában. 32 . Crepieux-Jamin adta. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. a lazaságra. Nem képesek a közvetlenségre. folyamatos vonallal haladhatunk tovább.

Kötetlen írás Mit tegyünk. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. végvonalaiból. akkor olyan emberrel állunk szemben. megtorpanásait. a világ felé. lendületét. aki nem tesz lépéseket a társaság. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. Fontos megtudnunk. A magányosság. Kapcsolatot nem létesít velük. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. akik csodálják õt. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. nem szeret emberek között lenni. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. amelyek írójának élményeire utal. vagy nem mûszaki rajzoló-e. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. szavait. csak szerepel elõttük. Kövessük ezt a módszert. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. Kezüket nem nyújtják a másik felé. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. mint közönségre. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. társaságkerülésre utaló jeleket. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. A hurkok nélküli szkript írás sivár. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. a levegõbe írták. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. kanyarodásait a papíron. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. magányos embert takar. Az írás. õ az. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. A hurok nélküli kötetlen írással. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. mindig ezzel a formával írnak. mint az egyébként is így író emberek. mivel az egyes betûelemek után megállásra. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. és miután hozzászoktak. Így már 33 . építész. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. negatív kötésnek. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl.

Különösen igaz ez olyankor. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. akinek jelleme nem túl szilárd. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. ez azt jelenti. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. irányuk ellentétes. 34 . mint megszámoljuk. kiegyensúlyozatlanságra.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. sokszínû. kötõdése mindig egyforma. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. Mindkettõ ívelt mozgással. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. hogy nincs az írónak uralkodó. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. Elõfordulhat. hogy közel azonos értékeket kapunk. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. domináns kötési módja. kiszámítható. Az emberekhez. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni. barátságos és közvetlen. jelleme állandó. Ezután megszámoljuk. Ekkor instabil. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. de elõfordulhat. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. a világhoz való kapcsolata. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. ha kevert. Ilyenkor nem tehetünk mást. következetlen személlyel állunk szemben. Mit tegyünk. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. vagy csak pozitív tulajdonságai. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl.

vállalkozókedvû. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. Mindenki másként kezd a munkájához. aki energiát gyûjt. vagy gyengítik. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. bizonytalankodik. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. és végvonalak. az ékezetek. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. amelyek az írás fõdominánsai. és vannak olyanok is. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. 35 . ha hiányoznak belõle. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához. hozzálátnak. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. nehéz helyzetfelismerésre utal. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. szenvedélyes természetû emberek írásában. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. Van. csak kiegészítik azt. Az írás. a „t” betû áthúzásai. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. ilyenek a kezdõ-. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. Van. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. szinte fejest ugranak a feladatba.Grafológia 7. Kezdő. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. akár szellemi. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. és végvonalak is. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. a sebesség fogalmával. Klages elvetette a jelgrafológiát. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. hogy írója nem körülményeskedik. a szabályosság. árnyaltabbá tehetjük. akár ösztöneredetû energiát. akik rögtön belefognak. ha szerepelnek az írásban. Michon abbé francia grafológus. az arányosság. rögtön a tárgyra tér. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. aki hosszasan tépelõdik elõtte. mozgássorozatnak.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. és akkor is.

akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. de elõfordulhat. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. melyik zónából meríti energiáit. Õk azok. egyenes vonalú. hogy az író személy honnan. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. ellenkezni szeretõ embert takar. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. Az alsó zónából induló. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. 36 . az energiát jelzik. érzékenyek. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. Ez arra utal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal.

elefántormány-szerûen induló kezdõvonal. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. . az idõhúzás jele. Balról induló. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. és mindig a lustaság. felülrõl várja a jót. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 .

feszült. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. fölösleges lendületet vezetik le azért. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. levezetésre váró energia. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. addig a végvonalak megmutatják. fegyelmezett embert mutat. egyszerû. szûk írásban zsugoriságot. Normál. szûkmarkúságot jelent. aki kíméli az erejét. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. Apró. hogy nincs fölösleges. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. 38 . amennyi szükséges az adott tevékenységhez. csak annyit. az a tudálékosság jele. energiáiból nem használ fel. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. késztetéseket jelzi.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. kötött írásnál lényeglátó. ösztönbeli megfontolásokat.

lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. durvaságot. akinek mindig maga felé hajlik a keze. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. kimerültséget.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kritizáló embert mutatnak. 39 . és olyan embert. akár árkádosak. brutalitást jelentenek. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. Hegyes végvonalak gúnyolódó. fáradtságot. Egoizmust jelez. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak.

õszintétlenséget jelölnek. 40 . merész. dicséret utáni vágyat jelölnek. aki szeret küzdeni. Ferdén elrántott végvonal Horgos. kampós végvonalak önfejûséget. támadó. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. makacsságot takarnak.

amely lehet segélykérõ. lehet elhárító. taktikázást jelentenek. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. lehet barátságos. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . ráérezhetünk dinamikájukra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük.

sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. ugyanis írásunknak mélysége is van. s kell is néznünk. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. hogy a vonal. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. szó. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . mi a helyzet a nyomatékkal. Felmerül a kérdés. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. többirányú mozgást végez. s Románné ennek nyomán megállapította. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. mint egy folyamatos vonal. miközben kanyarogva halad. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. mellyel az írás létrejött. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. amivel írójuk rendelkezik. s erről kell véleményt mondanunk. mekkora az a nyomóerő. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. példányon látható jól az írás. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. példányon még jól látszik az írás. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. s így alakul ki a leírt jel. -Amennyiben a 2. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. a nyomással. illetve mérhetőek voltak. hogy magunk kísérletezgessünk. hanem három dimenziós kiterjedésű. átütő géppapírra írunk. 42 .Grafológia 8. és 5. Részben igazuk is lehet. akkor erős nyomásról beszélünk. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. lehetőleg ún. Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. hogy nem más. s törvényszerűen. Az szinte elképzelhetetlen. könnyen megállapítható. A fenti módszer arra jó. hanem az írás sebességét. és 3. többen kétkedve gondolnak erre. Arról már beszéltünk. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. szöveg. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. az egyén belső energiáit mutatja. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. azt az is bizonyítja. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. az életerőt. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. példányon is olvasható . amikor ez a kérdés felmerül. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét.

minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. biztosak lehetünk abban. 43 . de nem csak ettől. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. vékonyabb vonalat kapunk. Tapogassuk meg a lapot. Ezt persze úgy is elérhetjük. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. Nézzük meg. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. tartósan vizsgálhatjuk. Ez talán a legegyszerűbb. könnyen siklik az írófelületen. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. átnyomódott-e a papír. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. hogy milyen a papír minősége. hanem attól is. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Ha lehetséges . hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. Előnye viszont az. mint a toll. hogy bármikor elővehetjük. hogy a nyomaték gyenge. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. annál élesebb. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. s fordítsuk meg a lapot. mert puhább. itt most csak pár szót erről. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. illetve. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. Vegyük kezünkbe az írásmintát. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére.

Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. Az alapvető különbség mégis látható 19. A vonal festékszemcsékből áll. Természetesen nem lehet olyan egyenes. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. mintha vonalzóval húzták volna.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. Mit látunk. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás.

e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. azt is megállapíthatjuk. akkor élesnek tekinthetjük az írást. s ez jól felismerhető. hogy a vonalak minősége különböző. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. érdekes megfigyeléseket tehetünk. Ezek a következők: 45 .Grafológia váltakoznak. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. Aszerint . árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat .

de megvan a képessége arra. akinél az ösztönök erősebbek. Áthelyezett nyomaték 46 . hogy önfejű. mint a hagyományok tisztelete. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. de ez egyáltalán nem harsány. kicsapongó típusú. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. Előfordulhat. s igyekszik életét úgy irányítani. hogy az őt ért élményeket befogadja. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. Ha így ír valaki. aki számára a realitás a legfontosabb. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . ki nemigen uralkodik magán. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. stabil ember. kitartó. kevésbé érdeklődő. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. de át tudja adni magát a benyomásoknak. Érzékeny. Szívós a munkában és az élet más területein is. Szeret természetközelben lenni. hogy meg is kapja ezeket. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. illetve arra. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. az élvezeteket. makacs és harcias. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. akkor feltételezhetjük. passzivitás jellemzi az így író embert. A legritkább esetben fordul elő. de előfordulhat. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. . Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. Nem hagyja magát az árral sodortatni. hogy az így író ember számára az ösztönök.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Igényli az erőteljes ingereket. az anyagiak a legfontosabbak. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. . hogy igen egyoldalú. akkor hirtelen haragú. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Jelen van nála az életigenlés. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. passzív egyén. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . nem ernyed le. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Lobbanékony emberrel van dolgunk. akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység.

A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. mely szavakban találkozunk vele. jobban odafigyelünk rá. változó dőlésszög. ahol nem kellene. de sok más ok is. javítás. lelki zavar tünete lehet. színlel. hibás írás.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. Az így író ember viselkedése nem természetes. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. Érdemes megnézni. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. abba több energiát fektetünk. Van benne némi erőmutogatás. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. érzéseket és az erőkifejtést is. amit az egyén el akar rejteni. s előfordulhat. Indokolatlanul. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. méretváltozás…. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. ami számunkra is információ értékű lehet. ami indokolatlanul. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. Alakoskodik./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. mint ahogy a vonal képzése sem az. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. Gondoljunk csak rá. milyen jelentéseket hordoz. ha az erős embert látnák mások benne. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. szeretné. ellenállást. mint pl. hiszen az író ott fejt ki erőt. 47 . ha valami nagyon fontos. inkább azt mondhatjuk.

mint amekkorával valójában rendelkezik.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. akkor ez inkább nekibuzdulást. lelkiekben is erős . 48 . Gyengeségeit nem vállalja fel. nem engedi. Energiáit összpontosítja. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. hogy elveszítse erejét. sugározni mások felé. Határozott fellépésre törekszik. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. vastagabbak Nagyon kemény. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. sokat is ad erre. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. szívós emberről van szó. kitart a munkában. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában.

mikor és milyen módszerrel tanult írni. hogy a betű valamilyen irányba eldől. eltér a tanulttól. azt is tudni. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. mit értünk dőlésen. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. Ha a szár nem így áll. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. az író személy korát. Nézzük. az illető milyen módszerrel tanult írni. Az tehát egyértelmű. s ez után következhet az értelmezés. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. hogy a betűk szárai. ha tudjuk. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. valamely irányba eldől. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. azt mondjuk. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. ami azt jelenti. amit az iskolában tanultunk. hány éves az illető. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. a mintától. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Az első lépés tehát annak megítélése. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. ami napjainkig általánosan használt. következtetni tudunk arra is . akkor mit is az a dőlés. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. Miért fontos ez? Ha tudjuk. hogy a dőlés azt jelenti. hogy írás közben balról jobb felé haladunk.Grafológia 9. Az írás természetes lendülete és az a tény. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. Az elemzés előtt nem árt. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. milyen változatai vannak. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. kell.

u. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. mintha össze-vissza keresztezik egymást. Persze mindenki tudja. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. y. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. Az írás során sok betű annyira módosul. r. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. szögeket méricskélni. s akad olyan írás is. 50 . Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. hogy a dőlést megállapíthassuk. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. s így kapjuk meg a tengelyt. hogy legyen. hogy keressen szögmérőt. amely írás közben lefelé halad. t. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. f. s így nem biztos. sem arra bíztatni. és kezdjen el dőlést. s a norma szerint egyenes kell. módosulnak. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. Ahhoz. m. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. d. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. hogy felismerhetők. j. hogy a szabályostól sok írás eltér.

/ odafordulása oly mértékű. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk.fekvő 5./ teljesen hátrahőköl ha szólnak.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. Mérsékelten jobbra dőlt 3. illetve a betű alapvonalára kerüljön. hogy a dőlésszög az. Álló 2.Grafológia Annak szemléltetésére. mely csoportba sorolható. hogy tőle jobbra egy másik ember van. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. határozott testtartásán nem változtat. Mit gondolunk arról az emberről. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. tehát azt mondhatjuk. amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. aki 1. 51 . Ha feltételezzük. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. visszariad. 2. hangsúlyozza. egyre közelebb akar kerülni 4. mint közel kerülni hozzá 6. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. Enyhén balra dőlt 6. Képzeljük el. könnyen meg tudjuk ítélni. közelednek hozzá. hogy a vízszintes vonal a szó. Jobbra dőlt 4. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. hogy szinte odahajol. 18. Erősen jobbra dőlt./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. biztosabb. még jobban kihúzza magát. teljesen meghajol 5./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. / odafordul a másikhoz. s ráfektetjük az írásra. hogy a fenti vonal maga az ember. hogy távolságot tart. Balra dőlt 7.

de esetlegesen meggyőzhető arról. s sokkal inkább akarati elem. hogy úgy érzem. figyelemmel. Táplálkozhat ez belső gátlásból. Nehezen megközelíthető. És tessék. Jobb és bal irányok. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. hogy fontos lesz megjegyezni. előrehajlik. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. ha nem neki van igaza. Ha az írás az egyenestől elmozdul. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. 52 . akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. nem árt az ismétlés. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. s azt is mondtam. ami együtt jár a megfontoltsággal. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. az elfordulás.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. értelmezések. azt. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. Eben az esetben meg kell keresni. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. hogy más álláspontját elfogadja. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. az az odafordulás. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. nem befolyásolható. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. ellenőriz. érzelemszegénységből. megvan a képessége. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze.

nem mérlegel. érdekeinek alávetni. még ha ezer más dolga lenne is. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. akaratát a mások akaratának. ha kérik. lendületes. s meggondolatlan. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. Az így író ember kiegyensúlyozott. rögtön segít. nem ragadtatja el magát könnyen. Fekvő írás 53 .Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Lehet kapkodó. aki képes magát. nem fontolgat közben. Időnként előfordulhat. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. Jellemző rá az önátadás. aki. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Vél és eredményorientált. Gyakran lelkes közösségi ember. Ő az.

Ha valaki így ír. a családhoz. a megszokotthoz ragaszkodnak. a hagyományokhoz. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. másoktól. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. hogy igazi közösségi emberek lennének. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. csak úgy tud létezni. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. ha őt irányítják. Másoktól elhatárolódni szeretne. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. Erős bennük a múlthoz. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. magának való személynek tartják társai 5. sokszor magával szemben is. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. 54 . kétkedés. nem mondható rájuk. hogy van benne tartás. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. hogy minél inkább balra dől az írás. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Viselkedésükben sok az elutasítás. önállótlanságát nem mutatja mások előtt.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. az anyához való kötődés. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Az így író személy elfordul a világtól. Balra dőlt írásra általában jellemző. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Erre az emberre mondják.

ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. színészkedő. de ez náluk még gyakran változik. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. A múltba való visszatekintés. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. Ezek a következők lehetnek. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. Amennyiben ez nem állandósul. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. magába zárkózást pszichés sérülések is. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. mint a normál írásukban. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. a tervezés. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. fennállhat az a helyzet. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. nem kell semmi rosszra gondolni. a céltudatosság. pózoló emberek is. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. Ezek pedig a következők. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. állónak tekintjük a tanult mintát. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. s a képmutatók. Okozhatják ezt az elfordulást . akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak.Grafológia Így írnak az őszintétlen. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze.

A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. amikor a szöveg. a stabilitás. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. szinte bántja a szemünket. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. Bizonytalan emberrel van dolgunk. s ennek eredményeképp cselekedeteit . stabil embernek látnák őt. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. aki így ír. olyan emberrel van dolgunk. inkább érzelmi alapon hozza. abból hiányzik az állandóság. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. hogy az érzelmei elragadják. Az odaadó. lendületes kezdés jellemzi őt. aki maga sem tudja néha. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. hogy mit tegyen. s nem hagyja. Szeretné. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. megállapodatlanság jele. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Tudja. majd egyre visszafogottabb. Amennyiben ez szemmel láthatóan. Aki így ír. könnyen és bátran kezd minden újba. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. ha jó benyomást kelthetne társaiban. mérés nélkül is szembetűnő. ha mások megfontolt . szeretne uralkodni magán. meggondoltabb lesz. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. de érzelmei elragadják. szeretné. hogy milyen mértékű az ingadozás. 25 egyre jobbra Az az ember. s ez fokozottan bal felé dől majd.

hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. a változás.Grafológia 26. 57 . hogy milyen mértékű az eltérés. illetve azt is.

mint a nőké. A betűk ezen ülnek. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. ezek megítélése nem okoz gondot. 3-3. mint pl.5mm-es írásra. hát foghatunk egy vonalzót. tehát részenként már csak kb. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. Vannak írások. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. iránya változhat. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok.nem is mindig fontos. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb.3 mm jut. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. Hogyan mérhetünk? 58 .5. Azt is tudjuk. töpörödöttek. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek.vel ---alapvonal--9.5 mm. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. illetve az ettől való eltérést megítélni. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. az alapvonal alakja. Azt mondtuk. hogy . hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. ne mérjünk. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . mit mérünk. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC.3 mm-es írás. vagy egészen picik. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Azt is tudjuk. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. Ha bizonytalanok vagyunk benne. egyre gördülékenyebbé válik az írás. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. 3. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. amikor még bizonytalanabbak vagyunk . hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. s egyéni módon alakítják írásukat. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. de néha –főleg kezdetben. tehát. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. hogy kerek betűink.2 cm. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. hogy mekkorák. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. . Minden harmadik vonal vastagabb.Grafológia 10. az hogy mihez hasonlítunk. De mi a helyzet azokkal. fontos annak megítélése. Ez tehát amit tanulunk. Ha egyértelműen látjuk. Ez az írás alapvonala. a szabályos betűformáláshoz. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. A férfiak írása általában jellemzően kisebb.bár a tanító nénik megkövetelik. Azt is érdemes figyelembe venni.

Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. Ha a betű én vagyok. annak értelmezése. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. akkor fontos. ha az írás megmutatja. Sőt inkább az ellenkezőjét. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. ha mindenki saját írását megméri. mindenki számára könnyen felismerhető példák. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. úgy mint ebben az esetben is. aki nem fél másoktól. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. hogy ez normál. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. illetve azok számára. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. Ő az az ember. az elején. hogy mit is jelent ez. akik bizonytalanok. hogy emberünknek össze kell húznia magát. azaz azonos vele. nincsenek kisebbrendűségi érzései. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. 11. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. majd a felső pontjait is. ez igazából kezdetben lehet fontos. megállapítja. Nézzük. A későbbi megítélésben segíthet az. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. Ez 59 . és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. nagy vagy éppen kisbetűs írás.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. hogy ne csak egy helyen mérjünk. s valóban szélsőséges. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. akkor következik a dolog izgalmasabb része. közepén és a végén is. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. A másolatok eredeti méretben készültek. határozott fellépéssel rendelkezik. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. s az a normál méretűnél nagyobb. s segítséget szeretnének kapni.

jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. elnyom maga körül. lelkesedő. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. nagyon szemléletesen fejezik ki. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. bizony azt nem sokan kedvelik. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. ha azonban ezt mások rovására teszi. Talán soknak is tűnik a felsorolás. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. s mindenkit lehengerel. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. a középpontba kerüljön. hogy szeretné magát kiemelni. akkor tudjuk megmondani. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. minden áron azt akarja elérni.o. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 . szerényebb és visszafogottabb. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. aki inkább visszahúzódó. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. hogy figyeljenek rá. kevésbé határozott fellépésű. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. optimista. Nem szeretne szürke kis egér lenni. az nem mondható rossz tulajdonságnak. saját jelentőségét hangsúlyozza. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá.

hogy az író a szöveg. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. milyen kicsi is valójában ő. sérülékeny. tudósok is apró betűkkel írnak. s akaratát alá tudja vetni a másokénak. mindenképp arra gondolhatunk. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. stabilabbak. s így mennyire segítségre szorul. s gyakran kevésbé megingathatóak. Azt hiszem mindenki tudja. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. Előfordul. hogy írója alulértékeli magát. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. hogy aki ezt írta. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. Ezek az egyének igen szerények. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. kiemelkedni. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. 12. de kisebbekkel fejeződik be. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. hangsúlyosabb. / Sok “nagy emberünk” . nem akar kitűnni. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. valami okból figyelemfelkeltőbb. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű.Grafológia találkozni. 61 . a mondat elejét. A legkönnyebb dolgunk lenne. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. hogy az írás egy része kiemeltebb. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . mint a nagy betűvel írók. hogy a legritkább esetben fordul elő. első betűjét nagyobb betűkkel írja. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. gondolhatunk arra. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. érzékeny személy. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. nagyobb betűkkel indul. hogy valaki mindig. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti.

elutasít másokat. hogy elvesztheti önkontrollját. néha még bizalmatlan is lehet. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. hogy teljesen magába roskad. elképzeléseit megvalósítsa. néha bizalmatlan. de ez szép lassan oldódik nála. nagy ambíciói vannak. Valószínűleg képtelen arra. hogy saját képességeit reálisan értékelje. írójuk nagy lendülettel indul. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. A kezdeti óvatossággal. hogy írójában megvan a határozott fellépés. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. majd később egyre oldottabb. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. óvatos. feltételezhetjük. 10. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. biztonságra való törekvéssel. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. meggondoltabb lesz. önbizalma csökken. de ezeket nem tudja megvalósítani.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. Kiépíti maga körül a biztonságot. ami fékezőleg hat rá. lelkesedése. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Kezdetben óvatos. Kudarcot vall. képtelen lesz az önfegyelemre. 14. önbizalmát elveszti. nem akar kapcsolatot teremteni. Egyre visszafogottabb. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. hogy terveit. Az így író ember először visszafogottabb. hogy írójuk annyira felszabadul. 62 . Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. sem arra. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. fél a jövőtől. reálisan felméri a lehetőségeit. megfontolt. magabiztosabb lesz. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók.

A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg.a magassága megegyezik a szélességével. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. Azt gyaníthatjuk. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. de nem igazán sikerül neki. pedig ez egyáltalán nem így van. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk.Grafológia Mi van azonban akkor. többnyire elégedetlen a sorsával. melynek formálásakor. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. hogy ki akar törni az egyhangúságból. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . hogy a betűk általában mekkorák. Könnyen azt hihetné az ember. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. 63 . Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. amit már a emlékeztetőül megmutattam. körülményeivel.

mely az előrehaladást visszafogná nem működik. gondolhatunk arra. Kevés a fékező erő benne ahhoz. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. céltudatos. gátolja. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. Nem fél a jövőtől. Igényli az emberi kapcsolatokat. széles az írás. s az igénye erős is erre. körültekintő és érdeklődő is. Előfordulhat. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. aki nem tud a múlttól elszakadni. jellemzően nem társasági ember. ha a betűképzést nézzük. az éntől a közösség felé. s az előrehaladást valami erő akadályozza. 64 . Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. a haladástól.az írás iránya balról jobbra halad. hogy a betű szélessége kisebb. szélessége jóval nagyobb. mint a magassága. Inkább magába zárkózik . Valószínűleg egy lendületes. mint nagy tömegben. mint a magassága. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. hogy önkontrollja igen kicsi. mint a magassága. fél a jövőtől. hogy kellően fegyelmezett legyen. Ekkor beszélünk szűk írásról. hogy a kerek betűk / a. Az így író ember tudatosan fékezi magát. hogy írójuk teljesen passzív egyén. a változástól. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. tettre kész emberrel van dolgunk. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. aki aktív. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk .Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. az emberektől. Ellenkező esetben. Normál esetben – mint ezt már említettük . amikor a betű magassága a kisebb. nem akadálytalan ez a mozgás. sőt inkább sürgeti azt. A múltból a jövőbe. Széles írás esetén a gátló erő. o. elképzelhető.

és a betűk így állnak távol egymástól. Ezen kívül. Nem annyira közlékeny. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. azt is nézhetjük. Óvatos és elővigyázatos. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. Rövid kötővonalak. fokozott távolságtartási igénye van. Vagy nem tud. hogy mások elfogadják. A közeledés azonban problémás. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. indulatait igyekszik megfékezni. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. Arról. inkább tartózkodó. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. ezt valami gátolja. olyan emberrel. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. hanem attól is. de nagy távolságot tartanak a betűk között. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. Beszéltünk a betűk nagyságáról. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. 65 . akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. szintén széles írásról beszélünk. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. nem is keresi a kapcsolatokat. Ha hiányoznak a kötővonalak. mit a betűé. hogy nem igazán társas lény. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. Most azt nézzük.

Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. önmarcangolás. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. az előrehaladástól való félelem. Jellemző lehet rá a tépelődés. 66 . de gondolhatunk arra is. magával törődik.

nagyfokú gátlásosságra. visszahúzódást jelez. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. túlterheltségérõl. hogy az egyén mekkorának tartja magát. innen ered elnevezésük is. Ezek megjelenése szorongást. kiolvasható belõlük. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. önmagát helyesen értékelõ. esetleges szorongásairól. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Szélessége pedig azt árulja el. azaz mekkorának érzi magát. munkájához való viszonyáról. melyeknek magassága nagyobb. A megfelelõ magasságú. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. akkor erõs zárkózottságra. Ezért minden. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. közérzetérõl. szûk oválnak nevezzük. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. mint a szélessége. iskolásszerûeknek.Grafológia 11. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. Szûk oválok Szûk oválok 67 . melyik irányban? Szélességében. ami írójukkal a hétköznapokban történik. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. ambiciózus embert mutat. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. általában csak a gyerekek. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Nézzük meg. Az egyéniség kialakulásával. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. megjelenik bennük. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Ha igen. Az oválok a középzónában.

Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. nézzük meg nyitottságukat. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. kívül pedig a külvilág. gyakran felületes. mert labilis az önértékelése. aki rendkívül elégedett önmagával. Ezt Õ is tudja magáról. kiszámíthatatlan személyiség. hogy a grafológust bosszantsa. gátlástalan. esetleg tolakodó is lehet.–azért ír valaki.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló. ha nem felpuffadtak. Így az ír. a képessége megvan hozzá. hogy írójuk nem elégedett önmagával. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . Az akaraterõ az. ezért lázadozik az önérzete. mindig nyitva hagyja oválját. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. azaz a megfelelõ magasságú. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. megbízhatatlan. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. Azt jelzik. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. Az az ember. vagy zártságukat is. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. hogy képtelen azt átugrani.

információit innen szeretné beáramoltatni. miközben megtalálják a kibúvókat. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. az jobbra nyitja meg oválját. önmagát vállaló. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. õk azok. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. A 3.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. a külvilág van. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Ha azonban 69 . információkat befogadó embert mutatja. mert szereti azokat kifecsegni. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. Aki erre kíváncsi. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. az balra nyitja az énkép-betûit. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. Jobbra a jövõ.

zárt oválokkal írnak. a tudás áramlik az oválokba. valaminek a takargatását. Felülrõl mindig a szellemiség. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. a jobboldalon találjuk a nyílást. visszahúzódó emberek.Grafológia a közösségért teszik ezt. az ösztönvilág. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Õk a zárkózott. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. és alul nyitott oválokkal is. Így írnak a vallásos emberek is. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. hazugságjelnek minõsíti. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. Felül nyitott oválok Alul. õszintétlenséget jelent. ez titkolózást. Zárt oválok 70 .

71 . melyek légszomjjal járnak. kritikus. allergiák. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. vagy saját Egója. A fonalas oválok önbizalomhiányra. egyes szívbetegségek.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. ez védekezést. Bizonyos betegségekre. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. szeretetigényt jelölnek. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. asztma stb. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. pl. erõs bezárkózást jelez.

Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. fontos számukra a róluk kialakított kép. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. sokat adnak mások véleményére. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. 72 . õk azok. hogy azok. a magánéletükben. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. Az ovál magassága alatt maradó. Az alul foglalkoztatott. mint a munka betûjének. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. a munkahelyükön már ritkábban. mint otthon.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. akkor az író felnéz társára.Grafológia 12. valamint hurokrészre bontjuk. az tudja. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. Úgy érzi. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. hogy párjának vannak ugyan sikerei. aki mellett kicsinek. Vizsgálatakor fej-. és mindkettõt értelmezzük. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. értékeli a közösség. esetleg elmaradását. annak készségét. mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet. mint az ellentétes oldalon lévõ. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. hogy annak „g” felõli szára kisebb. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. az éntudatunkat. beteljesedését. hogy a szexuális énképünket. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. a partner. a legrejtettebb. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. akkor az író lenézi társát. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Fogalmazhatunk úgy is. 74 . melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. azaz a társ szimbóluma. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. Ez a társ lehet a házastárs. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. vagy a barát is. és nézzük meg a fejrészeket. feldolgozását. önmagát sokkal többre értékeli. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. melyek akár még Õt magát is meglephetik. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. féltve õrzött. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. Maradjunk még a középzónában.

amilye van. A „g” úgy érzi. mint amennyire a külvilág teszi azt. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. ha a „g”. 75 . Õ is tisztában van vele. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. A középzóna alsó pontja. amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk.

Írója elzárja. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. 76 . Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. nem beszél róla. vagy a titkos viszony. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. jelentésérõl. a prüdéria. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye.

Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. aki távolra tolja ugyan magától párját. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. azaz maga az író. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. teljesen ráfonódik társára: 77 . melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. azaz az írót . Nem kötõdik párjához. Õ jól érzi magát. Ám ezt az „y” nem veszi észre.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. melyben a társ bekebelezi a „g”-t. ágytól elváltak szólással. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ.

túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. a másikban már a „g” helyén áll. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. vagy teljes mértékben elfogadja azt. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. nem rajzol fejet az „y”-nak. aki az egyik írásban a „y” volt. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. és békében él önmagával. önmaga elõtt is szégyenkezik. Az ösztönszférába helyezi le párját. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. hogy a valóságos helyzetet látjuk. egyáltalán nem biztos. állandó bûntudatban él. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. 78 . Ez feltételezhetõen attól is függ. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát.

mert elõfordulhat az is. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. Ne felejtsük el. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. és azokat csak utánozza. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével.

nyomtatott betûkkel. annak ellenére. mint a nevüket. Ennek oka feltehetõen az. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. hogy a nevünk az. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. ez azt jelenti.Grafológia 13. akik megmosolyogják azt. vagy labda képével mégsem azonosulnak. . Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Az aláírást. Az aláírás Vannak emberek. hogy nevünkhöz . erõs kötõdését a közösséghez. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. egyetért vele. azt inkább folyóírásunk tükrözi. és szövegtömbtõl távoli aláírást.ha szeretjük azt. nem érzik annyira a sajátjuknak. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. egyéni vonások. akik hisznek a grafológiában. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. létra. azonosságtudatunkat adja. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. tiltakozásának. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. az óvodai jelek mellé. ha nem . elfogadják mint tudományt és vannak. Függõleges. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. ezzel hitelesítve azok tartalmát. de a napocska. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”.tanúk elõtt -az okmányokra. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Jelentheti még az egyén önállóságát.különös kapcsolat fûz bennünket. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy.vertikális . ami megkülönböztet minket a többiektõl. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. mint a személy egyetértésének. egyfajta védettség igényt is jelölhet. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . Kisgyermekkorunkban megtanultuk.

az emberek felé. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. Az író nem mer közeledni a külvilág. betartását. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. azzal nem ért egyet. amely a normák követését. elszigetelõdést. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. a bezártságtól való ideges félelmet is.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének. egy középsõ. valamint bal oldalra helyezett aláírást. Középre helyezett aláírás 81 . szorongást jelez. körülbelül a középsõ. A normál. Kapnánk egy baloldali.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. az félelmet. Pesszimizmust. Megkülönböztetünk jobb oldalra. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. mert telítve van negatív élménnyel. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. középre. vagy a bal oldali oszlopban van. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. depressziót. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot.

az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. segítségre szorul. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. passzív. Krízishelyzetben van. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. aki fél. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. természetes viselkedést. jövõorientált személyre utal. teljesen a múlt felé fordul. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. önállótlan. becsületességet.Grafológia A bal margónál. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. szorong. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. önmaga vállalására utal. Bezárkózik a külvilág. a szabályok be nem tartását. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. A felfelé tartó aláírás lendületes. nyíltságát. az emberek elõl. valamint udvariatlanságot jelent. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. fáradt és letört ember. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. 82 . kedvetlen. energikus. ambiciózus.

akik asszonynevüket használják. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. a férfiszereppel. egy belsõ védett világot jelent. A következõ három minta A. esetleg fölötte húz egy vonalat. hogy azok a nõk. a névadó családdal azonosul.és keresztnevét. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. az a kapcsolatban szakadást. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. Azt is jelzi. hiúságot. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. pontot tesz a végére. 83 . hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Abban az esetben. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. bekarikázza. Lüke Az aláírás grafológiája c. de az is elõfordulhat.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. önmaga személyének fontosságát. mint férjük vezeték. gyakran válást. Valamelyik jobban kiemelt. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. Arra is utal. hogy a személyt a hivatalos szerep. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. énértékelési problémákat jelez. különállóvá válik a „né”. akik büszkék arra. bezártságot mutat. amikor a vezetéknév a nagyobb. esetleg özvegységet jelöl. hogy valaki a nevét aláhúzza. büszkeséget jelent. hogy férjhez mentek. Gyakori jelenség. nagyobb betûkbõl áll. bekeretezi. bizonytalanságot. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. nyomatékosítást. elsõsorban terveinek. hogy asszony státust értek el. Érdekes megfigyelés. akkor az író személy az apával. A bekarikázott név egy védõburkot.

Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal . Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. átélt tragikus esemény.vagy keresztnév kezdõbetûjében. A vezeték. Megfigyelései alapján. aki határozott.Grafológia Pontot tesz a név után.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . akár cselekedeteirõl. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. Ez azt jelenti. aki nem szeretné. melyben egyébként nem lenne. valaminek a lezárására törekszik. átélt tragikus eseményt jelent. mégis áthúzás jelenik meg.Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével .Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével . Így ír alá az az ember.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . ha megtudnának bármit is akár szándékairól. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. önhittséget mutat. A pont jelezhet még óvatosságot. bizalmatlanságot is. elkendõzését jelenti. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. nem szereti az ellenvetéseket.

aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. melyek különleges. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. olyat. vagy kardjeltõl eltekintve. szorongást. Jól felismerhetõek az orr és a száj. automatikussá válik az írás. valamint a nyaki rész vonalai. 85 . A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. hogy a szebbik oldalát mutassa. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. mint amilyen valójában. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. szignókban azonban . itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. valamint a számjegyekké módosult betûk. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. alárendeltséget jelent. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. megmutatkozik az író valódi énje. elõrehulló haj. magas önértékelést. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. a madár-jelek. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. Ez mindig ingatagságra. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. A szöveg elején. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. amikor még odafigyel az írásra. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal.egy-egy ostor. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. vigyáz. kontroll alatt tartja önmagát. kicsit változik az írás. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. Aláírásokban. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. szilárd belsõ norma hiányára. becsvágyat jelent. de nem ítéljük meg negatívan. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. . elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. félénkséget.

határozott. (Dr. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. Külön érdekesség. Tulajdonosa egyetlen. 86 . hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. célratörõ. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. az állandó koncentrációra utal. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. hogy egybeírja vezeték. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. Igazi grafológus-csemege.) ezt nem is találjuk meg aláírásában.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. esetleg vallásosságra is utalhat. Az ezzel járó csend. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. munkavégzésében lendületes. szellemiek iránti befogadóképességre. Nem fontos számára a titulus. nyitott sávot. vezetõ beosztású férfi aláírása. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol.és keresztnevét. ez abból látszik. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás.

ami elsõ helyen. titkolózásra. Az elszántság. de utalhat egyedülmaradásra. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. erõs akarat. boldog érzelmi életet. esetleg agresszivitás. magányra. ingadozásra. kiközösítettségre is. erkölcs száma. õ képvisel mindent. felszínességre. magasan áll. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. bölcsesség. törvényes rend. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. vonzó egyéniséget. alkalmazkodóképességet. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. Néha csak 87 . vallást. Utalhat sokoldalúságra. Mûvészi hajlamot. egyéni megoldásokban. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. sorsot és a végzetet jelöli. hitet. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra.Grafológia 14. domináns személyiségre is. rugalmasságra. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. Jelenthet ésszerû gondolkodást. és a hatalom szimbóluma. képzelõerõt. lelkiséget. belsõ nyugtalanságra. optimizmust. haladó gondolkodást. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. büszke és önérzetes egyént jelöl. nagyvonalúságra. vezetõ típusú. Utalhat határozatlanságra. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. kiszámíthatatlanságra. a magabiztosság és az energia száma. kirekesztettségre. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás.

A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. 88 . erõt. Utalhat még az új eszmék. gyógyítás száma. intuitív felfogóképességet. alaposságot. segítés. Utalhat a tervek megvalósulására is. mágikus befolyásoltságot. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. vezetõi készséget. új gondolatok iránti nyitottságra is. a figyelem összpontosítását mutatja. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé. Cselekvés. vonzódást misztikumok felé. bölcsességet jelöl. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. tett és munka száma.

visszahúzódásra. szellemi frissességet. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. Jelezheti írója igazságszeretetét. fejlett szépérzékre utal. a szépség száma. a harmónia. csalással. A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. befejezetlenség. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. kiváló beszéd és íráskészséget. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. vagy ezek vágyára. a tökéletesség. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. zárkózottságra utal. a szerelem. botránnyal és szélhámossággal. de jelölhet önlegyõzést. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. optimizmusát. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. káosz és okkult tudományok száma. középszerûség megvetésére. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. segítõkészségre. színészi tehetséget. fejlett üzleti érzéket jelöl. szerelmi életre. felszínességét.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. hûségre. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. a gondoskodás. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. naivitásra. diplomáciai készségét. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. jó emlékezõtehetséget. titkolózásra. megközelíthetetlenségre. temperamentumot. a vonzalom. gyõzelmet. Utalhat családi. magányra. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. de jelenthet nagy 89 . hagyománytiszteletre.

ez egy olyan pálya. kegyetlenség. Találkozhatunk 8-assal a b. Túláradó indulatokra. A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. d. szegénység. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. a végzetet szimbolizálja. g. A fektetett 8-as a végtelenséget. tetterõre. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. gátló hatások. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. békességre. 90 . változtatásra való képtelenséget jelöli. különleges élményeket. boldogságra. a legváltozatosabb formákban és betûkben. iszonyú erõk mozgósítására képes. Egyfelõl utalhat nyugalomra. Fegyelmezettséget. hatalomvágyat. katasztrófa. önimádatra. függetlenséget és önállóságot. f. aki elsöprõ energiák. törekvések. de kikerülni belõle képtelenség. akaraterõre. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. együttérzést. de a kitörésre. fejlett hatodik érzéket. amin belül szabadon lehet mozogni. A 8-as számnak nincs se eleje. Ilyenkor nagyszájúságot. s. se vége. megértés és megbocsátás hiányára utal. sikerorientáltságot mutat. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. bátorságra. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. érzelemvezéreltséget. Nyomor. Jelenthet helyes megérzéseket. ly betûkben és az l felsõ hurkában. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. erõszakosság. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. tökéletességre. birtoklási vágyra. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. bánat. másrészrõl viszont erõs indulatok. anyagiasságot. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. türelem. határozottságra. végzet száma.Grafológia képzelõerõt. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. gyakorlatiasságot. merevséget. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír.

Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. katasztrófák által végbemenõ változásokat. 91 . Az írásban viszont minden ovál ( a. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. ó. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. ellentétes erõk összetûzését. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. önpusztításra. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. Ez a jel is. á. válságokat. o. õ betû ) a nullára emlékeztet. ö. a saját személyiség megsemmisítésére utal.

Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. A 3-as a sablonos. melyek között -Klages szerint. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Általában a természetes. 92 . Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. amely rengeteg vitát váltott ki. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. Előbb – utóbb. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Ne kedvetlenedjünk el. mint a mesterkélt. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. sok gyakorlással. ahol az 1-es a legmagasabb. ezáltal önmagát adni. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját.nem sok a különbség. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja.Grafológia 15. annál alacsonyabb besorolásba került. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. A szívós és az erőszakos. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. Öt értékhatárt. az értelem kontrollja viszont lerántja. átlagos írások kategóriája. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. kategóriát határozott meg Klages. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. életteli. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. a szerény és a gyáva. gyors gondolkodást. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. vagy ingatagságot is. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. de jelenthet türelmetlenséget.

ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . 2. besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. melyik csoportba helyezi azt. fiatalkori írását láthatjuk. a grafológus szubjektív véleménye dönti el. Az írások megítélése.Grafológia Nézzük meg.

ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.

a zónaarányok.Grafológia 5. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. Nem nehéz kitalálni. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. egyszerűségén? 95 . amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. az áthúzások. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Nincs ugyanis két olyan grafológus. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Ezek alapján minden olyan ember. sem magasabb fokon álló szellemiségről. aki keveset ír. Ez az egyediség. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. amelyik első látásra azt sugallta. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. a kapcsolási módok. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. Klages kategóriái szerint értéktelen. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. vagy nagyon érdekes írás. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. betűalakzatok másképpen való írásával. vagy a hurokképzések. az intuíciókra való hagyatkozást. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. aki elítélte a grafológiában a megérzést. egyszerűsége Az írás olvashatósága. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. hogy ez egy nagyon jó. hogy rossz írás. ezáltal nem átélt. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. hogy ez egy jó írás. Találkoztunk már olyannal is. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. A másik gyenge pont. sebessége Mit értünk az írás természetességén. Ez alapján mondjuk azt. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. hová sorolná a mai. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. egy másikra azt mondjuk. alacsony formanívója miatt.

nehézkesen formálják meg az egyes betűket. amit papírra kíván vetni. A tartalomra koncentrál. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. automatikus folyamattá vált nála az írás. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. a fontoskodás. mint a toll a papíron. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. az írás túlzott díszítgetése. az alacsonyabb szellemi színvonal. a feltűnni vágyás. 96 . ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. akiknél nem nehéz feladat az írás. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. vagy a sivár lelkivilág jele. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. lassan.

egyszerű írást a dísztelen. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . Ne tévesszük össze a természetes. rideg. szépségre törekvő. változatos. eredeti betűformálást mutató.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

figyelembe kell vennie. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. a szavak között távolságnak kell lenniük. Tagolatlan írás 98 . a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. Margókat kell hagynia az írónak. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. a soroknak nem szabad összeakadniuk.Grafológia Szépségre törekvő. rendezettnek kell lennie az írásképnek. el is kell tudni olvasni azt.

és szembetűnik pl.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. a betűszélesség. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. üresek. élettelek. vagy egy-egy 99 . a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. nem idegesítő. Azokban az írásokban. a dőlésszög ingadozása. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. nem bántó. Ha ránézünk egy írásra. amelyek nem ütemesek. a dőlésirány.

a betűk magasságának és szélességének arányát . vagy a fekete túlsúlyát) .a zónák egymáshoz viszonyított arányát .a margók és az írástömb arányát .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . már nem beszélhetünk szabályos írásról.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. amit az írás ritmusának nevezünk. ritmikus visszatérését jelenti.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

Összesítve: 1. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. sor “k” 3. Ez az írás természetes. Szabályosság 50% 4. elgondolkodóvá válik: 1. kivéve 4. Sebesség: Gyors tempójú írás.sor “m” betűje lassú. nem eltúlzottak. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. 4. sor “levélbélyeget” szó ly-ban. 50%. sor j betűje. sor “szelvényt” szó sz betűjében. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat.boríték. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. Az írás jól olvasható és tagolt. egyszerűsítéseket.Grafológia Az első példa: 1. gördülékeny. 90% 5. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. nehézkes. Az írás természetessége 80% 2.sor “t”. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. 80%-osnak minősíthetjük. díszítéstől mentes.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. 3. sor “m” 80%. 2. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. Nem szabálytalan. Túlnyomórészt girlandos. 4. 100% 3. a sor és a szóközök normál méretűek. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. erős nyomással. útrövidítéseket találhatunk az 1. A nyomás egyenletes. de szabályosnak sem mondható. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. sor “sz” 2. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 2. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. 3. sor csak – mellékelt . ez fékezettséget jelöl. Arányosság 90% 5. Az írás tagoltsága 100% 3.

Nincs benne semmi túlzás. Sok a csomósodás és a mázoltság. 80% 5. árkádos. Szögletes.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. de szűk. csomós. nem folyamatos. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. világos. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. díszítés. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. A második példa: 1. 60% 2. Teljesen szabályos. de nem éri el a 2-est. akkor az azt jelenti. Nagyon jól tagolt. 100% 4. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. 90% 3. 2-es és 3-as közötti. 70. ezért ha nem is annyira természetes. de egyszerűnek minősíthetjük. az ékezetek túl gondosan felrakottak.és sorközök egyformák. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. olvasható. a középbetűk egyenletesen magasak. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. A kilendülő vonalak hiányoznak. 105 . melyet később teljesen el lehet hagyni. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Az írás jobbra dől. Ha 90. a szó. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére. de fedővonalas. szűk. túlzott kilendülés. hogy 1-es és 2-es közötti. 3-as és 4-es közötti.

hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. vagy hiányzó baloldali margó 6. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. vagy gyilkosságra. hogy egyre több az antiszociális fiatal. Hullámos sorok 3. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. jómodorú fiatalokról van szó. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. barátok. Erre azért van szükségük. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Szégyellik barátaik. Nem kell többé szégyenkezniük. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. sõt megértik õket. Egy részük agresszivitásukkal. Lehetõség van azonban arra. szabálytisztelõ életmódot folytat. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. tanárok. Egoisták. hogy legyen legalább egy olyan személy. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. aki normális. lelkiismeret furdalást. Szûk. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. példaképül állíthat maga elé. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. Azok a grafológiai jegyek. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. vagy hullámos jobboldali margó 8. lánya. Hullámos baloldali margó 7. Az antiszociális személyekre jellemzõ. Széles. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. 1. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. akik hajlamosak másokon élõsködni. Fontos. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. Negatív sortávolság. nem drogoztak. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. bûntudatot. Többnyire csendes. mások az elvárások is. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Lövöldözik egy gyorsétteremben. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. Nem éreznek sajnálatot. ahol befogadják. ismerõsök. nem törtek-zúztak. jólnevelt. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. A többször elõforduló jegyekre 2. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. melyben teljes biztonságban érzi magát. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. Elgondolkodtató tény. melyek elvétve ugyan.Grafológia 16. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. hogy a szomszédok. Mindenkinek az életében. kirabol egy postahivatalt. másik lefelé halad / 106 . A többiek viszont észrevétlenek maradnak. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. akit késõbb utánozhat. nem verekedtek. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. morális érzékük fejletlen. empátiára képtelenek. Aláírás középre. mielõtt az rögzülne. vagy baloldalra helyezve 4. keresik az izgalmakat.

Oválba vágó. Fejletlen. vagy balra dõlõ írás 12. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. ekkor egy százalékos értéket kapunk. Betûhasonulások / a=o. vagy ellentétes azzal 17. Pacásodások. aránytalan margók. ideges javítgatások. n=sz. pacás. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. sorvezetés nem egyenes. túlzott kerekítések. egyenetlen nyomaték. aki tudja. lassú írás szögesedéssel. Betûkihagyások. / 26. ékezeteknél. végén. r=v. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Álló. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. Hiányzó aláírás 19.Grafológia 10. k=h. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. e=i. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. Ingadozó nyomaték / szavak elején. vagy szöges girland a ductus 14. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. és elosztjuk 52-vel. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. Kötetlen írás ragasztásokkal. satírozott e betûk megjelenése 15. 107 . Középzónás betûk szélességváltakozása 22. hogy grafológus számára ír. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. javítgatott írás / 20. v=u. elkent. tremorok. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. vagy 5-ös formanívójú / 24. z=t. Javítgatások az aláírásban 18.

grafonet.Grafológia Forrás: http://www.hu/ 108 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful