Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

Nyomtatott M betû használata gyakori. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. most is mûveltséget. hogy mennyi is az. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. Önálló jelentése nem ismert. milyenek szeretnénk lenni. Ez az un. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. gyengédség utáni vágyra utalnak. esetleg egész szóra vonatkozik. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. a partnert szimbolizálja. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. dominanciaigényt. hiányjel-szimbólum. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. A munkatársat. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. Itt is. vezetõi képességeket mutat. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. inkább csak átvett. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. az önkifejezés betûje.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. A betû egyes változatai. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. vagy még nem ismert. V betû: Szintén a befogadás betûje. R betû: A karrier betûje. akaraterõt. a fõnököt szimbolizálja. kispohár szimbólum. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. X: Ritka betû a magyar nyelvben. Z betû: A harmónia. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. A kis y azonban páros betûk második tagja. A betû magassága megmutatja. Egyes írásokban szókimondást. Megmutatja. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. nagyszájúságot is jelezhet. lényeglátó képességet mutat. amiben szimbólum megjelent. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. saját magunk elfogadását mutatja. az anyagi javakat szimbolizálja. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. jó logikát. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. idegen szavakban fordul elõ. U betû: A befogadás betûje. A pénzt. 5 . itt a társat. amit elvárunk magunktól. önértékelésünket. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. tehát intelligenciát. hiú ember írásában jelenik meg. S betû: A szerzés betûje. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését.

Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. élményt. A hurok alsó. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. Az élmény csak akkor tökéletes.Grafológia 3. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. ha létrejött a metszéspont. g. Ha hosszú a hurokszár. a hurok nem záródik be. akkor nincs beteljesülés. illetve a biológiai élményekre. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. valamint az élmény kifejezésére. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. élménykészséget nem. Ezeket hurokterületnek nevezzük. tehát rendelkezik élményigénnyel. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. h. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. b. j és y betûkben képezünk. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. az élmény átélésének. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. illetve kötõvonalnak. mert nem jön létre elzárt terület. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. melyet a k. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. feldolgozásának képességére. f. 6 . annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. Amennyiben létrejött a metszéspont. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. l. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye.

hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. azt magánügyként kezeli. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. 7 . a tanítás képességét is. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti.

Hangsúlyozzuk ki. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. szívesen beszél róluk. csak egymásra vannak írva.szublimáló hurkot . Jelenthet leplezést.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . hogy két vonal van. hogy az egyén nem titkolja vágyait.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi.sovány hurkot . Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk.5 mm alatt marad. titkolózást is. biológiai élményeit. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. Felhozza azokat a mindennapokba. 8 .tapadó hurkot .

a mindennapi életbe szublimálja. vagy belsõ ok miatt. az élmény igényének nagyságát. Külsõ ok lehet pl. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. arra következtethetünk.” a „j”. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. a lehetõség hiánya. írójuk nem zárja el tudását mások elõl.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. a megfelelõ életkörülmények hiánya. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. 9 . sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. ha akár csak egy hurok is van. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. vagy balra tendálhatnak. akkor belsõ. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. Mivel hurok nem jön létre.

csomósak . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.többszörösen bezártak . ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.szögesek . 10 . amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.hurkosan hurkoltak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik. én.girlandosak .Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. makacsságot jelez.odaadását jelzik. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Anyagiasságot is jelent.árkádosak .

Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. mely elvont. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. 11 . Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. A csomók. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. A bezártságon kívül jelzi azt is. extrém gondolkodást jelöl. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. gyõzõdjünk meg arról. magas vérnyomásra. kisebb hurok is keletkezik.

felfokozott képzelõerõt jelez. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. a fizikai erõ tiszteletét. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. álomvilágban él. valamint a sport iránti vonzalmát is.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. légvárakat épít. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Utalhat arra is. hogy írója sokat fantáziál.

hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. 1 tollvonásnyival. mint pl. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. magát sem képes irányítani. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. és gyenge. lebecsül másokat. Vegyük sorba a lehetõségeket. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. az akarat. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Nagyon alacsony áthúzás 13 . Azt jelzi. hogy szórakozott. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. határozatlan. szüksége van arra. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. hogy irányítsák. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. ami ráadásul nem is betû. nemhogy másokat. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. és ezek jelentését. a vezetõi képességek. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. azt a grafológia negatívan értékeli. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás.Grafológia 4. csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat.

emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. Vegyük azt a példát. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. fölényes. 14 . ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. annak átlagos az önértékelése és az akarata. ha az nem metszi a törzsvonalat. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. büszke. Minden olyan áthúzást. elég akaratos is. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. soha nem ad mások véleményére. vagy elhagyják azt. Uralkodni vágyó. hanem lebeg. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. hogy írója nagyon elégedett önmagával.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Írója már nem annyira önállótlan. szinte repül fölötte. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. aki hatalom után sóvárog. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. Önbizalomnak nincsen híján. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. de már jeleznek némi akaratot. aki mindig a maga feje után megy. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. annyira. idealista. ha ellent mondanak neki. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. magasnak minõsítünk. Nem szereti. Nem kifejezetten vezetõ típus. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. hogy a felsõ zónában maradnak-e. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. nagy benne a felülkerekedni akarás.

Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. bizonytalanságot. mint azt képességei indokolnák. Sztenderd méretû áthúzás 2. akkor írója kiegyensúlyozott. aki tisztában van saját értékeivel. erõs akaratot jelent. akkor az kiegyensúlyozottságra. kis vezetési igényt jelez. hanem saját magát okolja. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. kontrollált akaratra utal. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. Hosszú áthúzás 3. akkor az gyenge akaratra utal. Ha gyenge a nyomatéka. de vékony is. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. 1. Ez félénkséget. néha agresszivitást is mutat. nem mindig tettrekész. határozottságot. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. 15 . ambíciót jelez. Ha áthúzása nemcsak rövid. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Túl hosszú áthúzás 4. helyesen ítéli meg saját magát. lassú elhatározást jelent. bizonytalanságot.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. tehát Én-értékelése megfelelõ. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. kicsit halogató. akinek ambíciója jóval nagyobb. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. határozatlanságot. még az elõtt befejezõdik. elodázó típus. Rövid áthúzás 7. de jelzi azt is. élénkséget. amely nem éri el a törzsvonalakat. Olyan ember. hogy írója óvatos. az akaratgyengeséget.

Jobbra csúszott áthúzás 5. ambiciózus. békés természetû. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. gyors gondolkozást. Magasan repülõ. aki nyugodt. könyvébõl való 1. Ha annyira siet az áthúzás. mely nem metszi a törzsvonalat 4. lendületes személy sajátja. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Ez akkor vonatkozik rá. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. aki csodálja a nála különbeket. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. erõtlen az áthúzás. Vízszintes áthúzással az ír. kiegyensúlyozott. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. Lefelé tartó áthúzás 16 . akkor írójának irreális vezetési késztetése van. Ne gondoljuk azt. akkor a fentieken kívül még bátorságot. Ha sápadt. amely nem metszi a törzsvonalat 6. Ha kihegyezi a gyenge. aki nagylelkû. Felfelé tartó áthúzás 4. gyors munkavégzést is jelent. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. felfelé. Balra csúszott áthúzás 3. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. hogy nem is metszi a törzsvonalat. ha megjegyzéseket tesz másra. vagy lefelé tartó.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. vállalkozó kedvû személy. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Vízszintes áthúzás 2. Balra csúszott áthúzás. könyvébõl való 1. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. felfelé tartó „t” áthúzást. Jobbra csúszott áthúzás. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni.

amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. tulajdonosa óvatos. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. elõvigyázatos. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. Ha a közép zónát harmadoljuk. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. stb. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. gyenge nyomás. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. körültekintõ. feljebb áthúzás. Ott egy hirtelen balra-. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. lefelé tartó sorirány. felül áthúzott t betû 17 . majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. pl. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. ha biztosan tudjuk. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. Azaz alul hurok. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Alul hurkolt. mások lekezelését mutatja. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. de elõfordul. letört végvonalak. Rossz hangulatú. Ritkán. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt.

míg a domborúé elutasítja azokat. Hullámos áthúzás 4. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e. A horog. Horog. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. kritikus természetet takar. Domború áthúzás 2. könyvébõl való 1. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. hullámos. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Horog. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. horgos. 18 . Homorú áthúzás 3. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. makacs. kritikáját. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. domború.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. kampós. hogy gazdája önfejû. hogy a vonalon homorú. gúnyolódó. sõt még önmagán is képes nevetni. kampó az áthúzás elején 5.

utána cselekszik. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. hanyag lusta. A felsõ zónában. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. valamint méretüket. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. precízséget. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. Jelent az is valamit. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. 19 . Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. A gyors írástempó egyik jele. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. a folyamatos kontrollt jelzik. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. annak részei. alakjukat is meg kell figyelnünk. figyelmességet. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. gondolkodásbeli realitást. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. elõresietõek és elmaradóak. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. gyors gondolkodást. Írója elõbb cselekszik. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. elõbb gondolkodik.Grafológia 5. utána gondolja végig azt. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. a kontroll késését jelentik.

eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. ábrándozásra hajlamos. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. amely még nem éri el a középzónát. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. tárgyilagosságot. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. az annak a jele.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. illúziómentes életszemléletet mutat. Az önmagával elégedetlen ember 20 . hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. valamint a dolgokra. akkor írója lelkesedõ.

Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. Rövid ékezet az „i” betûn. Vékony ékezetekkel a hûvös. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. elõrelátó gondolkodásra utal. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. tartózkodó. ötletességre. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. jó kombinációs készségre. Eredeti észjárásra.

védekezést és elzárkózást is jelent. de felnõtt írásokban . Homorú ékezet az érdeklõdés.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. a kíváncsiság. mértékletességet.hazugságjelnek értékeljük. az ötletesség. Domború ékezet Szöges. Ezen kívül találkozunk homorú. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. a szellemi befogadás jele. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. külön szellemi világot jelöl. humorérzékre utal. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. horgos ékezet makacsságot. titkolózást. a nyitottság. és függõleges irányúak.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . kampós és karika alakú ékezetekkel is. szöges. vidámságra. hullámos. gyakorlatiasságot. önfejûséget takar. domború. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. bizalmatlanságot. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. 22 .

Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Az aszociális. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. Jól látható az õ és á betû feletti pont. zsenialitást jelöl. Kis „h” betûre. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. vagy egyáltalán nem elfogadó.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. Az öntörvényû. mások szabályait nehezen.

Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. hogyan fogadja õt a közösség. vagy közösséghez. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. kapcsolattartási mód egyénenként változó. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. õ nem akar. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. a szûkebb – tágabb baráti. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. Szöges ductus 4. mert ezek mutatják meg. Nagyon fontos megnéznünk. Hiába van mellette a másik ember. Õk a barátságos. Kígyó ductus 24 . mert egy esetleges elutasítás. befolyásolni próbálja. Árkádos. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. Füzéres. erõszakos ember sem. Fonalas ductus 5. tehát természetes megnyilatkozása énjének. az nem tudatos. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Meg tudják fogni a másik ember kezét. a végvonalakban és az irányultságban is. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. akik csak kényszerbõl. valamint két betû között is. közvetlen emberek. vagy girlandos ductus 3. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. amikor a kezek leengedve maradnak. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. meg tudják ölelni a másikat. érdekbõl. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg.Grafológia 6. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Nem mindegy az egyén számára sem. nyitott. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. hogy azt irányítani. ezek a következõk: 1. nem befolyásolt. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. a szavak pedig a környezetét. jegyezzük meg. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. ismerõsi kapcsolatait. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. Amire nem figyel. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. vagy boltíves ductus 2. a magányosságot. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. barátságosnak mutatnak valakit.

ahová a normaírás egyébként nem.. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol.és záróárkáddal. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. eleinte távolságtartó. hogy olyan helyre is boltívet tesz. amely arra is utal. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. hegyének lekerekítésében. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. hogy írója fékezi magát. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. 25 . vagy végén képzõdnek. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Az árkád Mi jut eszünkbe. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés.Grafológia 1. amelyek a szavak elején. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. csak késõbb oldódik fel.

Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. alkalmazkodóak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. a lapos. egyfajta kétszínûséget. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. lepleznek valamit. a szûk. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. Fonatos árkád 26 . a fonatos. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. tartózkodóak. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. A szûk árkádot választók pontosak. hogy árkád és árkád között különbség lehet. megfigyelhetjük. elzárkózóak. különcök. mint a valós tartalom. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. hiúak. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. nagy bennük a szereplésvágy. fegyelmezetlenek. szoronganak. nehezebben barátkoznak. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. õszintétlenek. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. többségüknek fontosabb a látszat.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. és a szöges árkádot. kötelességtudóak. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. ezért elzárkózik elõle. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük.

hogy az így írók könnyedek. Többnyire félénkek és szerények. Füzér és füzér között is van különbség. már következtethetünk is arra. sajnálatot nem éreznek senki iránt. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. rosszindulatúak is lehetnek. Kevés szeretetet tudnak adni. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. gyors mozdulattal lehet létrehozni. a mélynyergû. barátkozó természetûek. kedvesek. de önállótlanok. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. Mivel a girlandot könnyed. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. részvétet. engedékenyek. és a feszes füzérrel. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. zárkózottak. akik támaszt keresnek. Rendkívül energikusak. segítõkészek. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. Támasztott árkád 2.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. esetleg szöges. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. A füzér A füzért. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. nyitottak a világ dolgai iránt. sok bennük a belsõ feszültség. fejlett az empátia érzékük. sok többletenergiával rendelkeznek. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. 27 . A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. vagy egy felfelé nyitott. bizalommal fordulnak az emberek felé. néha kegyetlenek. a széthúzódó lágy.

Adnak. Ellenben a nagyon szûk. mindent a lelkükre vesznek. mindent magukra vonatkoztatnak. tudják magukat fékezni és irányítani.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. Az érzelmek. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. annyit vissza is igényelnek. alkalmazkodás. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. 28 . békülékenyek. hiúak. a lágyság eltûnik girlandjaikból. számítóak. szeretik a feltûnést. A lágy. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. határozottak. a hangulatok uralják ezeket az embereket. hiszteroid alkatra is utalhat. de el is várnak. konfliktuskerülõk. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. önállótlanok. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Lágy. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. de nem hajlamosak szélsõségekre. önzõek. elveszti tartását. befolyásolhatók. sebezhetõek. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. lusták. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. megbocsátók. sok bennük a feszültség. Akaratgyengék. céltudatosság. aránytalanul feszes füzér szorongó. neurotikus. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. erõs akaratúak. érzékenyek. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek.

közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. az elõrehaladást a papíron. alkalmazkodó. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. a "b" "v" betûk alsó íves részében. az oválokban. a "k" masnijában.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. irányt változtat. akkor ez egy mindenkor. és az ékezetekben is. Füzér a szavakon belül 3. Mindkettõ a kedvességet. ezáltal könnyû. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. akadálytalan. a "h" betû íves részében. aki rájött arra. hogy barátságos. 29 . de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. az alsó és felsõ hurkokban. Hol keressük a szögeket. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. A folyamatos. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. csak ezután haladhat tovább. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. gördülékeny haladást érnek el. pl. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. Ezzel ellentétben a szöges.

Feladataikat mindig ellátják. hogy kihasználják õt. szögletes írással. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. esetleg indulatos. akkor írója keménységet. erõszakos viselkedést jelezhetnek. nem elnézõek. Ha szöges írással találkozunk. A szavak. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. 4. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. az elnagyoltság a feltûnõ. akaratosak. Ezzel palástolja gyengeségét. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. mert felelõsségvállaló. nem barátkozó típusúak. nincs erõ a mozdulatban. Ezzel szemben a ritmus nélküli. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. jobban közelednek a társasághoz. szívósak. akkor ez olyan emberre vall. 30 . annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. amely létrehozza. megbízhatóak. vagy csak fekete lehet valami. a kompromisszumokat nem kedvelik. aki keménységet erõltet magára. A túlzott szögesedés egoizmusra. Számukra csak fehér. a szöget a sarkosságáról. a képlékenységet. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. hogy a hegyes szúrós. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. az emelkedések. engedékenységétõl. süllyedések egymás utáni váltakozása. kötelességtudóak.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. kevésbé "szúrósak". hajlíthatatlanok. konfliktusokat keresõ emberre vall. érzelmes ember nem ír szöges. Támadóak. szabálytalan írás csökönyös. nagyon önállóak. hogy puha lelkû. gyakran erõszakosak. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. az alaktalanságot. határozottságot szeretne mutatni. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. igazságszeretõk. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. darabosságáról ismerhetjük fel. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. A fonal A fonal a puhaságot. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. Szabályos. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. mert nincs határozott alakja. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. az erõtlenséget szimbolizálja. inkább a jellegtelenség. mindig meg kell néznünk. így védekezik az ellen. Biztosak lehetünk benne. a világhoz. ellentétben állnak környezetükkel. uralkodni vágynak. merevek. Minél hegyesebbek a szögek. könyörtelenségre.

elvei. vagy alkoholista személyekre utal. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. Mindkettõnél úgy értelmezzük. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. ideges. Mivel nincsenek határozott elképzelései. kapkodást tükröz. segítõkészek. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. nyugtalan. A kígyó ductus. ezek többsége neurotikus. hogy az egyes árkád. Az egész írás bizonytalanságot. de semmi sem köti le igazán. ezért hiányzik belõlük a harmónia. hogy elmélyüljenek egy témában. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. Nehezen viselik el a kritikát. A toll akadálytalanul halad a papíron. Empátiáról. könnyen megsértõdik. bizonytalanok. olvashatatlan betûket. együttérzõek. Ha csak teheti. a formaságokat. nem kitartó. rossz az önismeretük. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. Határozatlanságuk. Nem szeretik a szabályokat. átérzik mások problémáit. a nyugodtság és a higgadtság. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. pszichológusok és színészek írásában. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. valamint azt is jelzi. nem szilárd jellemûek. Rendkívül türelmetlen.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. együttérzõ képességrõl árulkodik. Rendkívül türelmetlenek. inkább alkalmazkodást mutat. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. nem nyilvánít véleményt. irányváltoztatásra kényszerítjük. csapong. 5. azt vesszük észre. Túlérzékenyek. nyughatatlanok. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. esetenként egyenes vonalakat. Intuitívak és alkalmazkodóak. nem készteti semmi megállásra. vagy szembeszegül vele. elfonalasodott. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. mindig rohan. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. sietséget. hisztérikus. nem határozottak. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. Minden érdekli. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Ha kígyóvonalat 31 . visszautasítja azt. ill. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát.

sokféle szemszögbõl átlátni. merev. színes egyéniségek. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. megállásra. El?fordulhat azonban. mint amilyenek valójában. füzér. Nem képesek a közvetlenségre. Nehézkesek. Árkád. mint mozdulataik. az akadályok között ügyesen lavíroznak. Crepieux-Jamin adta. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. jó formaérzékkel rendelkeznek. Mások szeretnének lenni. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. természetellenes. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. a lazaságra. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. nem kényszerülünk megtorpanásra. 32 . ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a fajta írás lassú. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. a képmutatás. rafináltság szélhámosság jele az írásban. megjátszottak. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. elkerülik azokat. rendkívül fegyelmezettek. vagy lefelé a törzsvonalon halad. A formák mesterkéltek. kerülik az összeütközéseket. Gyakran jellemzi õket a színlelés. sokoldalúak. Viselkedésük ugyanolyan irányított. Egymással ellentétes. Sokoldalúak. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek.Grafológia rajzolunk. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. melynek nevét egy francia grafológus. képesek a dolgokat több oldalról. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur. hogy a ravaszság. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. finomkodóak. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. modoros.

mivel az egyes betûelemek után megállásra. a levegõbe írták. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. Fontos megtudnunk. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. megtorpanásait. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. mint az egyébként is így író emberek. építész. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. mindig ezzel a formával írnak. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. mint közönségre. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. amelyek írójának élményeire utal. magányos embert takar. lendületét. szavait. A hurkok nélküli szkript írás sivár. Az írás. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. kanyarodásait a papíron. Kötetlen írás Mit tegyünk. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. Kövessük ezt a módszert. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. nem szeret emberek között lenni. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. õ az. A hurok nélküli kötetlen írással. aki nem tesz lépéseket a társaság. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. akkor olyan emberrel állunk szemben. akik csodálják õt. A magányosság. Kapcsolatot nem létesít velük. végvonalaiból. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. csak szerepel elõttük. társaságkerülésre utaló jeleket. és miután hozzászoktak. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. vagy nem mûszaki rajzoló-e. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. a világ felé. Így már 33 . negatív kötésnek. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. Kezüket nem nyújtják a másik felé.

34 . domináns kötési módja. kiszámítható. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. Ekkor instabil. Különösen igaz ez olyankor. mint megszámoljuk. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. de elõfordulhat. barátságos és közvetlen. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. kötõdése mindig egyforma. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. következetlen személlyel állunk szemben. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. kiegyensúlyozatlanságra. Mit tegyünk. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. hogy közel azonos értékeket kapunk. a világhoz való kapcsolata. jelleme állandó. Elõfordulhat. vagy csak pozitív tulajdonságai. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. ez azt jelenti. irányuk ellentétes. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. Mindkettõ ívelt mozgással. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. ha kevert. Ezután megszámoljuk. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. sokszínû. akinek jelleme nem túl szilárd.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. Az emberekhez. hogy nincs az írónak uralkodó. Ilyenkor nem tehetünk mást. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó.

akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. Az írás. nehéz helyzetfelismerésre utal. Kezdő. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. akár szellemi. bizonytalankodik. akik rögtön belefognak. 35 . amelyek önmagukban nem értékelhetõek. a „t” betû áthúzásai. szenvedélyes természetû emberek írásában. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. Van. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. ha szerepelnek az írásban. és vannak olyanok is. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. és akkor is. árnyaltabbá tehetjük. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. az ékezetek. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. rögtön a tárgyra tér. vállalkozókedvû. amelyek az írás fõdominánsai. Van. ha hiányoznak belõle. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. Klages elvetette a jelgrafológiát. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. a sebesség fogalmával. csak kiegészítik azt. ilyenek a kezdõ-. a szabályosság. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. és végvonalak is. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak.Grafológia 7. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. aki energiát gyûjt. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. és végvonalak. Mindenki másként kezd a munkájához. az arányosság. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. szinte fejest ugranak a feladatba. akár ösztöneredetû energiát. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. vagy gyengítik. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. hogy írója nem körülményeskedik. mozgássorozatnak. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. hozzálátnak. aki hosszasan tépelõdik elõtte. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához. Michon abbé francia grafológus. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid.

hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. 36 . érzékenyek. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. de elõfordulhat. melyik zónából meríti energiáit. egyenes vonalú. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Õk azok. hogy az író személy honnan. Ez arra utal. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. ellenkezni szeretõ embert takar. az energiát jelzik. Az alsó zónából induló.

Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. az idõhúzás jele. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. . feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . és mindig a lustaság. a múlthoz való visszanyúlást jelöli.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. elefántormány-szerûen induló kezdõvonal. felülrõl várja a jót. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. Balról induló.

ösztönbeli megfontolásokat. aki kíméli az erejét. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. az a tudálékosság jele. hogy nincs fölösleges. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. fölösleges lendületet vezetik le azért. 38 .Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. feszült. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. kötött írásnál lényeglátó. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. csak annyit. szûkmarkúságot jelent. Apró. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. levezetésre váró energia. addig a végvonalak megmutatják. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. energiáiból nem használ fel. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. fegyelmezett embert mutat. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. késztetéseket jelzi. Normál. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. szûk írásban zsugoriságot. egyszerû.

akinek mindig maga felé hajlik a keze.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kritizáló embert mutatnak. 39 . aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. durvaságot. akár árkádosak. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. Hegyes végvonalak gúnyolódó. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. fáradtságot. és olyan embert. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. kimerültséget. brutalitást jelentenek. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. Egoizmust jelez.

Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. merész. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. makacsságot takarnak. dicséret utáni vágyat jelölnek. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. Ferdén elrántott végvonal Horgos. õszintétlenséget jelölnek. aki szeret küzdeni. támadó. kampós végvonalak önfejûséget. 40 .

de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. amely lehet segélykérõ. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . lehet elhárító. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. taktikázást jelentenek. lehet barátságos. ráérezhetünk dinamikájukra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük.

a nyomással. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. s kell is néznünk.Grafológia 8. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. az egyén belső energiáit mutatja. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. hogy magunk kísérletezgessünk. akkor erős nyomásról beszélünk. többirányú mozgást végez. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. lehetőleg ún. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. s így alakul ki a leírt jel. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. könnyen megállapítható. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. szó. és 3. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. többen kétkedve gondolnak erre. s Románné ennek nyomán megállapította. 42 . de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. mint egy folyamatos vonal. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . példányon is olvasható . példányon még jól látszik az írás. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. hogy a vonal. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. illetve mérhetőek voltak. és 5. hogy nem más. s törvényszerűen. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. amivel írójuk rendelkezik. Az szinte elképzelhetetlen. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. Arról már beszéltünk. A fenti módszer arra jó. ugyanis írásunknak mélysége is van. -Amennyiben a 2. mellyel az írás létrejött. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. s erről kell véleményt mondanunk. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. az életerőt. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. szöveg. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. Részben igazuk is lehet. mekkora az a nyomóerő. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. mi a helyzet a nyomatékkal. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. példányon látható jól az írás. átütő géppapírra írunk. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. hanem az írás sebességét. Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. Felmerül a kérdés. amikor ez a kérdés felmerül. azt az is bizonyítja. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. hanem három dimenziós kiterjedésű. miközben kanyarogva halad. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek.

hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. Előnye viszont az. hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. illetve. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. hanem attól is. tartósan vizsgálhatjuk. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. Nézzük meg. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. biztosak lehetünk abban. itt most csak pár szót erről. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. hogy a nyomaték gyenge. mint a toll. de nem csak ettől. Ha lehetséges . hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Ez talán a legegyszerűbb. hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. Tapogassuk meg a lapot.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Vegyük kezünkbe az írásmintát. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hogy milyen a papír minősége. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. 43 . annál élesebb. mert puhább. vékonyabb vonalat kapunk. s fordítsuk meg a lapot. hogy bármikor elővehetjük. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. átnyomódott-e a papír. könnyen siklik az írófelületen. Ezt persze úgy is elérhetjük. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk.

a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. A vonal festékszemcsékből áll. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Mit látunk. Az alapvető különbség mégis látható 19. mintha vonalzóval húzták volna. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Természetesen nem lehet olyan egyenes. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre.

A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. s ez jól felismerhető. azt is megállapíthatjuk. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. érdekes megfigyeléseket tehetünk. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . akkor élesnek tekinthetjük az írást.Grafológia váltakoznak. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. hogy a vonalak minősége különböző. Ezek a következők: 45 . hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. Aszerint .

Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. mint a hagyományok tisztelete. de ez egyáltalán nem harsány. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. hogy meg is kapja ezeket. Igényli az erőteljes ingereket. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. passzivitás jellemzi az így író embert. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. de előfordulhat. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . hogy az őt ért élményeket befogadja. Jelen van nála az életigenlés. de át tudja adni magát a benyomásoknak. s igyekszik életét úgy irányítani. az anyagiak a legfontosabbak. . passzív egyén. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. ki nemigen uralkodik magán. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. kevésbé érdeklődő. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. akinél az ösztönök erősebbek. Ha így ír valaki. stabil ember. hogy önfejű. Lobbanékony emberrel van dolgunk. Előfordulhat. Érzékeny. kitartó. kicsapongó típusú. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. aki számára a realitás a legfontosabb. . illetve arra. Nem hagyja magát az árral sodortatni. makacs és harcias. akkor hirtelen haragú. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. akkor feltételezhetjük. akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. az élvezeteket. nem ernyed le. A legritkább esetben fordul elő. hogy az így író ember számára az ösztönök. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. hogy igen egyoldalú. Szeret természetközelben lenni. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Áthelyezett nyomaték 46 . Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. Szívós a munkában és az élet más területein is. de megvan a képessége arra.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb.

A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. jobban odafigyelünk rá. inkább azt mondhatjuk. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. ami indokolatlanul.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. javítás. Érdemes megnézni. Van benne némi erőmutogatás. 47 . Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. mint ahogy a vonal képzése sem az. lelki zavar tünete lehet. abba több energiát fektetünk. Indokolatlanul. ha az erős embert látnák mások benne. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. de sok más ok is. s előfordulhat. érzéseket és az erőkifejtést is. mint pl. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. színlel. ahol nem kellene. milyen jelentéseket hordoz. Gondoljunk csak rá. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. Alakoskodik./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. ellenállást. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. hibás írás. hiszen az író ott fejt ki erőt. amit az egyén el akar rejteni. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. mely szavakban találkozunk vele. Az így író ember viselkedése nem természetes. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. változó dőlésszög. ha valami nagyon fontos. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. méretváltozás…. szeretné. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. ami számunkra is információ értékű lehet.

Gyengeségeit nem vállalja fel. kitart a munkában. Energiáit összpontosítja. akkor ez inkább nekibuzdulást. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. sokat is ad erre. vastagabbak Nagyon kemény. lelkiekben is erős . mint amekkorával valójában rendelkezik.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. nem engedi. Határozott fellépésre törekszik. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. hogy elveszítse erejét. szívós emberről van szó. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. sugározni mások felé. 48 .

hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. eltér a tanulttól. Az írás természetes lendülete és az a tény.Grafológia 9. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. hogy a betű valamilyen irányba eldől. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. Miért fontos ez? Ha tudjuk. következtetni tudunk arra is . a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. az író személy korát. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. ami azt jelenti. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. Ha a szár nem így áll. s ez után következhet az értelmezés. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Az tehát egyértelmű. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. valamely irányba eldől. kell. mikor és milyen módszerrel tanult írni. hogy a dőlés azt jelenti. akkor mit is az a dőlés. hány éves az illető. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. Az elemzés előtt nem árt. milyen változatai vannak. ami napjainkig általánosan használt. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. ha tudjuk. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. mit értünk dőlésen. a mintától. amit az iskolában tanultunk. Az első lépés tehát annak megítélése. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. azt mondjuk. az illető milyen módszerrel tanult írni. hogy a betűk szárai. azt is tudni. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. Nézzük. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény.

17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. módosulnak. s akad olyan írás is. s a norma szerint egyenes kell. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. Persze mindenki tudja. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. s így kapjuk meg a tengelyt. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. Az írás során sok betű annyira módosul. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. és kezdjen el dőlést. Ahhoz. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. sem arra bíztatni. u. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. d. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. amely írás közben lefelé halad. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. 50 . hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. f. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. j. m. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. y. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. hogy keressen szögmérőt. hogy a dőlést megállapíthassuk. hogy felismerhetők. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. s így nem biztos. t. mintha össze-vissza keresztezik egymást. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. szögeket méricskélni. r. hogy a szabályostól sok írás eltér. hogy legyen. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét.

Jobbra dőlt 4. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. illetve a betű alapvonalára kerüljön.fekvő 5. hangsúlyozza. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. hogy a vízszintes vonal a szó. aki 1. tehát azt mondhatjuk. / odafordul a másikhoz. könnyen meg tudjuk ítélni./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. visszariad. egyre közelebb akar kerülni 4. hogy az adott írás milyen dőlésszögű.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. közelednek hozzá. mint közel kerülni hozzá 6. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat.Grafológia Annak szemléltetésére. Álló 2. mely csoportba sorolható. hogy szinte odahajol. 2. 51 . Mit gondolunk arról az emberről. Enyhén balra dőlt 6. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. teljesen meghajol 5. határozott testtartásán nem változtat. hogy távolságot tart./ odafordulása oly mértékű. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. még jobban kihúzza magát./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. hogy tőle jobbra egy másik ember van. hogy a dőlésszög az. Képzeljük el. Erősen jobbra dőlt. Mérsékelten jobbra dőlt 3. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. biztosabb. Ha feltételezzük. amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. hogy a fenti vonal maga az ember. s ráfektetjük az írásra. 18. Balra dőlt 7.

Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. Táplálkozhat ez belső gátlásból. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. s azt is mondtam. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. Jobb és bal irányok. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. nem árt az ismétlés.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. de esetlegesen meggyőzhető arról. ami együtt jár a megfontoltsággal. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. Eben az esetben meg kell keresni. azt. hogy fontos lesz megjegyezni. s sokkal inkább akarati elem. És tessék. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. az elfordulás. Ha az írás az egyenestől elmozdul. ellenőriz. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. Nehezen megközelíthető. értelmezések. hogy más álláspontját elfogadja. 52 . megvan a képessége. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. ha nem neki van igaza. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. figyelemmel. előrehajlik. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. nem befolyásolható. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. hogy úgy érzem. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. érzelemszegénységből. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. az az odafordulás. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk.

ha kérik. Jellemző rá az önátadás. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. Fekvő írás 53 . nem fontolgat közben. aki. lendületes. Vél és eredményorientált. akaratát a mások akaratának. s meggondolatlan. Időnként előfordulhat.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. aki képes magát. még ha ezer más dolga lenne is. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Ő az. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. nem mérlegel. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Gyakran lelkes közösségi ember. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. nem ragadtatja el magát könnyen. Az így író ember kiegyensúlyozott. rögtön segít. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. érdekeinek alávetni. Lehet kapkodó.

a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. Ha valaki így ír. Az így író személy elfordul a világtól. hogy minél inkább balra dől az írás. arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. a megszokotthoz ragaszkodnak. Balra dőlt írásra általában jellemző. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. a hagyományokhoz. sokszor magával szemben is. Másoktól elhatárolódni szeretne. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. magának való személynek tartják társai 5. hogy igazi közösségi emberek lennének. Mérsékelten balra dőlt írás 22. hogy van benne tartás. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. ha őt irányítják. másoktól. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. a családhoz. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. nem mondható rájuk. Erre az emberre mondják. kétkedés. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. csak úgy tud létezni. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. 54 . az anyához való kötődés. Viselkedésükben sok az elutasítás. Erős bennük a múlthoz.

A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Ezek pedig a következők. s a képmutatók. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Ezek a következők lehetnek. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. de ez náluk még gyakran változik. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. A múltba való visszatekintés. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. pózoló emberek is. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. a céltudatosság. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések.Grafológia Így írnak az őszintétlen. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. színészkedő. a tervezés. fennállhat az a helyzet. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. Okozhatják ezt az elfordulást . magába zárkózást pszichés sérülések is. Amennyiben ez nem állandósul. nem kell semmi rosszra gondolni. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. mint a normál írásukban. állónak tekintjük a tanult mintát.

Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. Az odaadó. mérés nélkül is szembetűnő. megállapodatlanság jele. meggondoltabb lesz. s nem hagyja. könnyen és bátran kezd minden újba. Bizonytalan emberrel van dolgunk. 25 egyre jobbra Az az ember. aki maga sem tudja néha. majd egyre visszafogottabb. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. stabil embernek látnák őt. hogy az érzelmei elragadják. abból hiányzik az állandóság. Szeretné. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. amikor a szöveg. a stabilitás. olyan emberrel van dolgunk. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. szinte bántja a szemünket. szeretné. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 .Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. lendületes kezdés jellemzi őt. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. ha jó benyomást kelthetne társaiban. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. hogy mit tegyen. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. inkább érzelmi alapon hozza. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. hogy milyen mértékű az ingadozás. de érzelmei elragadják. s ez fokozottan bal felé dől majd. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. ha mások megfontolt . de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. aki így ír. Amennyiben ez szemmel láthatóan. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Tudja. Aki így ír. szeretne uralkodni magán. s ennek eredményeképp cselekedeteit .

57 . illetve azt is. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. hogy milyen mértékű az eltérés. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. a változás.Grafológia 26.

s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. az hogy mihez hasonlítunk. Ha egyértelműen látjuk. mint pl.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . .3 mm-es írás. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. tehát. Ez az írás alapvonala. Hogyan mérhetünk? 58 . illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. de néha –főleg kezdetben. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. De mi a helyzet azokkal.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. A betűk ezen ülnek. Azt is tudjuk. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. vagy egészen picik. ne mérjünk. az alapvonal alakja. Azt is tudjuk. amikor még bizonytalanabbak vagyunk . egyre gördülékenyebbé válik az írás. 3-3. Ha bizonytalanok vagyunk benne. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni.bár a tanító nénik megkövetelik. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. ezek megítélése nem okoz gondot. 3. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk.5. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC.5 mm. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. iránya változhat.Grafológia 10. Minden harmadik vonal vastagabb. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. s egyéni módon alakítják írásukat. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. hogy kerek betűink. mint a nőké. hogy mekkorák. Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet.5mm-es írásra. illetve az ettől való eltérést megítélni. tehát részenként már csak kb. Azt is érdemes figyelembe venni. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. hogy . hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. fontos annak megítélése. Ez tehát amit tanulunk. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. mit mérünk.nem is mindig fontos. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. Azt mondtuk. hát foghatunk egy vonalzót. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit.3 mm jut.vel ---alapvonal--9. Vannak írások. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb.2 cm. a szabályos betűformáláshoz. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. töpörödöttek.

aki nem fél másoktól. akkor fontos. s valóban szélsőséges. illetve azok számára. annak értelmezése. nincsenek kisebbrendűségi érzései. s az a normál méretűnél nagyobb. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. Nézzük. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. megállapítja. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. ha mindenki saját írását megméri. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. az elején. Sőt inkább az ellenkezőjét. azaz azonos vele. A későbbi megítélésben segíthet az. hogy mit is jelent ez. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. közepén és a végén is. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. úgy mint ebben az esetben is. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. mindenki számára könnyen felismerhető példák. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. s segítséget szeretnének kapni. hogy ne csak egy helyen mérjünk. Ő az az ember. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. majd a felső pontjait is. hogy ez normál. akkor következik a dolog izgalmasabb része. 11. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. A másolatok eredeti méretben készültek. ha az írás megmutatja. akik bizonytalanok. hogy emberünknek össze kell húznia magát. határozott fellépéssel rendelkezik. Ez 59 . Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. ez igazából kezdetben lehet fontos. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. nagy vagy éppen kisbetűs írás. Ha a betű én vagyok.

jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. bizony azt nem sokan kedvelik. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 .o. Nem szeretne szürke kis egér lenni. elnyom maga körül. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. a középpontba kerüljön. szerényebb és visszafogottabb. Talán soknak is tűnik a felsorolás. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. hogy szeretné magát kiemelni. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. optimista. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. hogy figyeljenek rá. lelkesedő. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. kevésbé határozott fellépésű. akkor tudjuk megmondani. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. s mindenkit lehengerel. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. saját jelentőségét hangsúlyozza. az nem mondható rossz tulajdonságnak. nagyon szemléletesen fejezik ki. minden áron azt akarja elérni. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. aki inkább visszahúzódó. ha azonban ezt mások rovására teszi. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk.

hogy az író a szöveg. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. nem akar kitűnni. sérülékeny. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. hogy a legritkább esetben fordul elő. 12. hogy írója alulértékeli magát. stabilabbak. mindenképp arra gondolhatunk. kiemelkedni. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. hogy az írás egy része kiemeltebb. s gyakran kevésbé megingathatóak. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. hogy valaki mindig. milyen kicsi is valójában ő. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. a mondat elejét. s akaratát alá tudja vetni a másokénak. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. hangsúlyosabb. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. hogy aki ezt írta. Előfordul. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb.Grafológia találkozni. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. első betűjét nagyobb betűkkel írja. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. / Sok “nagy emberünk” . 61 . tudósok is apró betűkkel írnak. de kisebbekkel fejeződik be. érzékeny személy. s így mennyire segítségre szorul. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. A legkönnyebb dolgunk lenne. Azt hiszem mindenki tudja. gondolhatunk arra. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. valami okból figyelemfelkeltőbb. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. Ezek az egyének igen szerények. nagyobb betűkkel indul. mint a nagy betűvel írók.

fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. hogy terveit. hogy teljesen magába roskad. reálisan felméri a lehetőségeit. hogy elvesztheti önkontrollját. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. A kezdeti óvatossággal. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. önbizalma csökken. Kezdetben óvatos. megfontolt. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. elképzeléseit megvalósítsa. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. hogy saját képességeit reálisan értékelje. 10. óvatos. ami fékezőleg hat rá. lelkesedése. néha még bizalmatlan is lehet. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. meggondoltabb lesz. Kudarcot vall. fél a jövőtől. sem arra. magabiztosabb lesz. hogy írójuk annyira felszabadul. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. Kiépíti maga körül a biztonságot. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. nagy ambíciói vannak. de ezeket nem tudja megvalósítani. nem akar kapcsolatot teremteni. írójuk nagy lendülettel indul. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. Az így író ember először visszafogottabb. feltételezhetjük. elutasít másokat. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. Egyre visszafogottabb. önbizalmát elveszti. Valószínűleg képtelen arra. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. majd később egyre oldottabb. biztonságra való törekvéssel. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. 62 . de ez szép lassan oldódik nála. 14. néha bizalmatlan. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. képtelen lesz az önfegyelemre. hogy írójában megvan a határozott fellépés.

63 . Könnyen azt hihetné az ember. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. pedig ez egyáltalán nem így van.a magassága megegyezik a szélességével. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. többnyire elégedetlen a sorsával. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. amit már a emlékeztetőül megmutattam. körülményeivel. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. Azt gyaníthatjuk. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. hogy a betűk általában mekkorák. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. melynek formálásakor. hogy ki akar törni az egyhangúságból.Grafológia Mi van azonban akkor. de nem igazán sikerül neki. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember.

Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. hogy kellően fegyelmezett legyen. ha a betűképzést nézzük. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. hogy a kerek betűk / a. körültekintő és érdeklődő is. 64 . céltudatos. tettre kész emberrel van dolgunk. hogy írójuk teljesen passzív egyén. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. Igényli az emberi kapcsolatokat. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. szélessége jóval nagyobb. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . Ellenkező esetben. s az igénye erős is erre. az éntől a közösség felé. mint nagy tömegben. mint a magassága. amikor a betű magassága a kisebb. Előfordulhat. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk.az írás iránya balról jobbra halad. nem akadálytalan ez a mozgás. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. sőt inkább sürgeti azt. s az előrehaladást valami erő akadályozza.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. A múltból a jövőbe. Az így író ember tudatosan fékezi magát. gátolja. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. hogy önkontrollja igen kicsi. mint a magassága. Valószínűleg egy lendületes. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. a változástól. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. elképzelhető. o. aki nem tud a múlttól elszakadni. Nem fél a jövőtől. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. mint a magassága. gondolhatunk arra. jellemzően nem társasági ember. hogy a betű szélessége kisebb. az emberektől. aki aktív. Kevés a fékező erő benne ahhoz. fél a jövőtől. Inkább magába zárkózik . Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. Normál esetben – mint ezt már említettük . széles az írás. Ekkor beszélünk szűk írásról. Széles írás esetén a gátló erő. a haladástól.

indulatait igyekszik megfékezni. Óvatos és elővigyázatos. nem is keresi a kapcsolatokat. de nagy távolságot tartanak a betűk között. Most azt nézzük. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. ezt valami gátolja. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. hanem attól is. inkább tartózkodó. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. szintén széles írásról beszélünk. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. Ha hiányoznak a kötővonalak. Rövid kötővonalak. Beszéltünk a betűk nagyságáról. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. hogy mások elfogadják. mit a betűé. Ezen kívül. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. 65 . ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. Arról. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. és a betűk így állnak távol egymástól. hogy nem igazán társas lény. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. fokozott távolságtartási igénye van. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. olyan emberrel. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. Vagy nem tud. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. A közeledés azonban problémás. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. azt is nézhetjük. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. Nem annyira közlékeny. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól.

Jellemző lehet rá a tépelődés. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. önmarcangolás. az előrehaladástól való félelem. 66 . magával törődik. de gondolhatunk arra is.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője.

Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Ezek megjelenése szorongást. Szélessége pedig azt árulja el. hogy az egyén mekkorának tartja magát. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Az egyéniség kialakulásával. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Nézzük meg. innen ered elnevezésük is. munkájához való viszonyáról. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. melyeknek magassága nagyobb. visszahúzódást jelez. általában csak a gyerekek. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival.Grafológia 11. Szûk oválok Szûk oválok 67 . ambiciózus embert mutat. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Az oválok a középzónában. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Ezért minden. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. iskolásszerûeknek. Ha igen. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. esetleges szorongásairól. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. melyik irányban? Szélességében. túlterheltségérõl. akkor erõs zárkózottságra. megjelenik bennük. A megfelelõ magasságú. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. önmagát helyesen értékelõ. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. kiolvasható belõlük. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. azaz mekkorának érzi magát. szûk oválnak nevezzük. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. nagyfokú gátlásosságra. mint a szélessége. közérzetérõl. ami írójukkal a hétköznapokban történik.

megbízhatatlan. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. kiszámíthatatlan személyiség. hogy képtelen azt átugrani. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. mindig nyitva hagyja oválját. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. esetleg tolakodó is lehet. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. gátlástalan.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. vagy zártságukat is. a képessége megvan hozzá. nézzük meg nyitottságukat. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. azaz a megfelelõ magasságú. gyakran felületes. aki rendkívül elégedett önmagával. ezért lázadozik az önérzete. Az akaraterõ az. kívül pedig a külvilág.–azért ír valaki. Így az ír. ha nem felpuffadtak. Azt jelzik. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. Ezt Õ is tudja magáról. mert labilis az önértékelése. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Az az ember. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló. hogy a grafológust bosszantsa.

akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. õk azok. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. a külvilág van. információkat befogadó embert mutatja. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. Aki erre kíváncsi. A 3. mert szereti azokat kifecsegni. Ha azonban 69 . 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. az jobbra nyitja meg oválját. önmagát vállaló. az balra nyitja az énkép-betûit. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. információit innen szeretné beáramoltatni. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Jobbra a jövõ. miközben megtalálják a kibúvókat. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. úgy a baloldalon nyitottak az oválok.

valaminek a takargatását. visszahúzódó emberek. Õk a zárkózott. a tudás áramlik az oválokba. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Zárt oválok 70 . zárt oválokkal írnak. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. az ösztönvilág. ez titkolózást. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. Felülrõl mindig a szellemiség. és alul nyitott oválokkal is. hazugságjelnek minõsíti. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. Így írnak a vallásos emberek is.Grafológia a közösségért teszik ezt. Felül nyitott oválok Alul. a jobboldalon találjuk a nyílást. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. õszintétlenséget jelent.

Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. kritikus. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. melyek légszomjjal járnak. 71 . pl. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. erõs bezárkózást jelez. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. allergiák. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. ez védekezést. egyes szívbetegségek. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. Bizonyos betegségekre. szeretetigényt jelölnek. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. vagy saját Egója. A fonalas oválok önbizalomhiányra. asztma stb.

„o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. 72 . a munkahelyükön már ritkábban. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. fontos számukra a róluk kialakított kép. mint otthon. mint a munka betûjének. õk azok. a magánéletükben.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. Az alul foglalkoztatott. Az ovál magassága alatt maradó. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. hogy azok. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. sokat adnak mások véleményére. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

annak készségét. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. hogy a szexuális énképünket. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. aki mellett kicsinek. az éntudatunkat. és nézzük meg a fejrészeket. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. esetleg elmaradását. Vizsgálatakor fej-. mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. valamint hurokrészre bontjuk. Maradjunk még a középzónában. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. az tudja. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. 74 . feldolgozását. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. azaz a társ szimbóluma. Fogalmazhatunk úgy is. önmagát sokkal többre értékeli. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb.Grafológia 12. melyek akár még Õt magát is meglephetik. Úgy érzi. hogy párjának vannak ugyan sikerei. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. vagy a barát is. hogy annak „g” felõli szára kisebb. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. féltve õrzött. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. akkor az író lenézi társát. a legrejtettebb. és mindkettõt értelmezzük. értékeli a közösség. akkor az író felnéz társára. mint az ellentétes oldalon lévõ. Ez a társ lehet a házastárs. a partner. beteljesedését.

mint amennyire a külvilág teszi azt. ha a „g”.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. Õ is tisztában van vele. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. A középzóna alsó pontja. amilye van. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. 75 . Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. A „g” úgy érzi.

nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. jelentésérõl.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. nem beszél róla. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. 76 . a prüdéria. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. vagy a titkos viszony. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. Írója elzárja. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról.

ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. ágytól elváltak szólással. teljesen ráfonódik társára: 77 . Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Ám ezt az „y” nem veszi észre. Nem kötõdik párjához. Õ jól érzi magát. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. aki távolra tolja ugyan magától párját. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. melyben a társ bekebelezi a „g”-t. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. azaz az írót . akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. azaz maga az író.

A „gy” betûben mindig az író által gondolt. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. vagy teljes mértékben elfogadja azt. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. a másikban már a „g” helyén áll. és békében él önmagával. állandó bûntudatban él. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. aki az egyik írásban a „y” volt. Az ösztönszférába helyezi le párját. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. önmaga elõtt is szégyenkezik. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. nem rajzol fejet az „y”-nak. 78 . Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. Ez feltételezhetõen attól is függ. hogy a valóságos helyzetet látjuk. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. egyáltalán nem biztos.

Ne felejtsük el.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. és azokat csak utánozza. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. mert elõfordulhat az is. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .

melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. nem érzik annyira a sajátjuknak.vertikális . A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Az aláírás Vannak emberek.Grafológia 13. ezzel hitelesítve azok tartalmát. létra. Az aláírást. és szövegtömbtõl távoli aláírást. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. hogy a nevünk az. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy.ha szeretjük azt. elfogadják mint tudományt és vannak. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. mint a személy egyetértésének. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. hogy nevünkhöz .irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Jelentheti még az egyén önállóságát. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. vagy labda képével mégsem azonosulnak. Függõleges. az óvodai jelek mellé. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. akik hisznek a grafológiában. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. erõs kötõdését a közösséghez. egyetért vele. . mint a nevüket. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. ami megkülönböztet minket a többiektõl. ha nem . nyomtatott betûkkel. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. tiltakozásának. annak ellenére.tanúk elõtt -az okmányokra.különös kapcsolat fûz bennünket. azt inkább folyóírásunk tükrözi. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. ez azt jelenti. de a napocska. egyfajta védettség igényt is jelölhet. akik megmosolyogják azt. Ennek oka feltehetõen az. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. azonosságtudatunkat adja. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. egyéni vonások.

elszigetelõdést. az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. középre. Pesszimizmust. mert telítve van negatív élménnyel. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. Kapnánk egy baloldali. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. egy középsõ. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. azzal nem ért egyet. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. vagy a bal oldali oszlopban van. a bezártságtól való ideges félelmet is. Az író nem mer közeledni a külvilág. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Megkülönböztetünk jobb oldalra. körülbelül a középsõ. amely a normák követését.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. az félelmet. betartását. Középre helyezett aláírás 81 . Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. szorongást jelez. az emberek felé. A normál. depressziót. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. valamint bal oldalra helyezett aláírást.

kedvetlen. önállótlan. passzív. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. természetes viselkedést. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. a szabályok be nem tartását. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. becsületességet. az emberek elõl. A felfelé tartó aláírás lendületes. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. Bezárkózik a külvilág.Grafológia A bal margónál. önmaga vállalására utal. jövõorientált személyre utal. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. szorong. energikus. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. ambiciózus. teljesen a múlt felé fordul. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. fáradt és letört ember. 82 . Krízishelyzetben van. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. segítségre szorul. nyíltságát. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. aki fél. valamint udvariatlanságot jelent. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal.

nagyobb betûkbõl áll. gyakran válást.és keresztnevét. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. esetleg özvegységet jelöl. hiúságot. Érdekes megfigyelés. 83 . a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. hogy férjhez mentek. Gyakori jelenség. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. bekarikázza. bekeretezi. akik büszkék arra. amikor a vezetéknév a nagyobb. Valamelyik jobban kiemelt. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. Abban az esetben. A következõ három minta A. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. büszkeséget jelent. akik asszonynevüket használják. A bekarikázott név egy védõburkot. hogy asszony státust értek el. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. bizonytalanságot. pontot tesz a végére. hogy a személyt a hivatalos szerep. elsõsorban terveinek. énértékelési problémákat jelez. a férfiszereppel. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. hogy azok a nõk. a névadó családdal azonosul. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. hogy valaki a nevét aláhúzza. egy belsõ védett világot jelent. Lüke Az aláírás grafológiája c. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. különállóvá válik a „né”. Arra is utal. bezártságot mutat. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. de az is elõfordulhat. mint férjük vezeték. nyomatékosítást. Azt is jelzi. esetleg fölötte húz egy vonalat. önmaga személyének fontosságát.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. akkor az író személy az apával. az a kapcsolatban szakadást.

átélt tragikus esemény. A pont jelezhet még óvatosságot.Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal . aki nem szeretné. nem szereti az ellenvetéseket. átélt tragikus eseményt jelent. Ez azt jelenti. aki határozott. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. ha megtudnának bármit is akár szándékairól.Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével . valaminek a lezárására törekszik. A vezeték.Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével . hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . önhittséget mutat. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. Megfigyelései alapján. melyben egyébként nem lenne. akár cselekedeteirõl. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. Így ír alá az az ember. elkendõzését jelenti. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. bizalmatlanságot is. mégis áthúzás jelenik meg.Grafológia Pontot tesz a név után.vagy keresztnév kezdõbetûjében.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.

A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. vagy kardjeltõl eltekintve. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. vigyáz. kontroll alatt tartja önmagát.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. automatikussá válik az írás. melyek különleges.egy-egy ostor. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. Jól felismerhetõek az orr és a száj. szilárd belsõ norma hiányára. félénkséget. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. .Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. elõrehulló haj. de nem ítéljük meg negatívan. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. Ez mindig ingatagságra. becsvágyat jelent. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. 85 . A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. alárendeltséget jelent. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. szorongást. amikor még odafigyel az írásra. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. Aláírásokban. valamint a nyaki rész vonalai. olyat. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. megmutatkozik az író valódi énje. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. valamint a számjegyekké módosult betûk. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. a madár-jelek. magas önértékelést. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. A szöveg elején. szignókban azonban . Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. hogy a szebbik oldalát mutassa. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. kicsit változik az írás. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. mint amilyen valójában. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak.

A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre.és keresztnevét. nyitott sávot. vezetõ beosztású férfi aláírása. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. Igazi grafológus-csemege. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. hogy egybeírja vezeték. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. munkavégzésében lendületes. ez abból látszik. (Dr.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. az állandó koncentrációra utal. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. célratörõ. esetleg vallásosságra is utalhat. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. Külön érdekesség. Nem fontos számára a titulus. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. határozott. szellemiek iránti befogadóképességre. 86 . Tulajdonosa egyetlen. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. Az ezzel járó csend.

alkalmazkodóképességet. õ képvisel mindent. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. Néha csak 87 . erkölcs száma.Grafológia 14. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. rugalmasságra. büszke és önérzetes egyént jelöl. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. sorsot és a végzetet jelöli. titkolózásra. törvényes rend. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Utalhat sokoldalúságra. optimizmust. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. Utalhat határozatlanságra. kirekesztettségre. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. felszínességre. és a hatalom szimbóluma. egyéni megoldásokban. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. esetleg agresszivitás. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. ingadozásra. boldog érzelmi életet. Az elszántság. kiközösítettségre is. ami elsõ helyen. magányra. a magabiztosság és az energia száma. de utalhat egyedülmaradásra. Mûvészi hajlamot. képzelõerõt. hitet. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. magasan áll. erõs akarat. kiszámíthatatlanságra. vallást. vonzó egyéniséget. vezetõ típusú. domináns személyiségre is. belsõ nyugtalanságra. Jelenthet ésszerû gondolkodást. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. nagyvonalúságra. lelkiséget. haladó gondolkodást. bölcsesség.

ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. erõt. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. vonzódást misztikumok felé.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. mágikus befolyásoltságot. Cselekvés. alaposságot. A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. bölcsességet jelöl. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé. intuitív felfogóképességet. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. vezetõi készséget. gyógyítás száma. 88 . Utalhat a tervek megvalósulására is. Utalhat még az új eszmék. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. új gondolatok iránti nyitottságra is. a figyelem összpontosítását mutatja. tett és munka száma. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. segítés.

fejlett szépérzékre utal. a szépség száma. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. csalással. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. hûségre.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. optimizmusát. a tökéletesség. visszahúzódásra. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. középszerûség megvetésére. hagyománytiszteletre. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. de jelölhet önlegyõzést. befejezetlenség. kiváló beszéd és íráskészséget. megközelíthetetlenségre. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. felszínességét. de jelenthet nagy 89 . szellemi frissességet. A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. titkolózásra. diplomáciai készségét. temperamentumot. Utalhat családi. káosz és okkult tudományok száma. zárkózottságra utal. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. a szerelem. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. magányra. naivitásra. szerelmi életre. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. gyõzelmet. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. Jelezheti írója igazságszeretetét. színészi tehetséget. a gondoskodás. fejlett üzleti érzéket jelöl. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. a harmónia. segítõkészségre. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. a vonzalom. jó emlékezõtehetséget. A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. botránnyal és szélhámossággal. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. vagy ezek vágyára.

A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. gyakorlatiasságot. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. Találkozhatunk 8-assal a b. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. iszonyú erõk mozgósítására képes. békességre. kegyetlenség. amin belül szabadon lehet mozogni. boldogságra. aki elsöprõ energiák. szegénység. a végzetet szimbolizálja. bátorságra. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. másrészrõl viszont erõs indulatok. határozottságra. erõszakosság. érzelemvezéreltséget. d. g. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. akaraterõre. hatalomvágyat. ez egy olyan pálya. A 8-as számnak nincs se eleje. merevséget. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. s. A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. Jelenthet helyes megérzéseket. tökéletességre. katasztrófa. f. de kikerülni belõle képtelenség. változtatásra való képtelenséget jelöli. különleges élményeket. megértés és megbocsátás hiányára utal. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. anyagiasságot. önimádatra. ly betûkben és az l felsõ hurkában. se vége. sikerorientáltságot mutat. Túláradó indulatokra. bánat. gátló hatások. végzet száma. Nyomor. A fektetett 8-as a végtelenséget. fejlett hatodik érzéket. együttérzést. 90 . tetterõre. függetlenséget és önállóságot. törekvések. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. de a kitörésre.Grafológia képzelõerõt. birtoklási vágyra. Egyfelõl utalhat nyugalomra. Fegyelmezettséget. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. Ilyenkor nagyszájúságot. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. a legváltozatosabb formákban és betûkben. türelem.

pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. válságokat. Ez a jel is. a saját személyiség megsemmisítésére utal. o. önpusztításra. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. katasztrófák által végbemenõ változásokat. á. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. Az írásban viszont minden ovál ( a. 91 . ellentétes erõk összetûzését. õ betû ) a nullára emlékeztet. ö. ó.

A szívós és az erőszakos. annál alacsonyabb besorolásba került. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. ahol az 1-es a legmagasabb. melyek között -Klages szerint.Grafológia 15. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. sok gyakorlással. mint a mesterkélt. A 3-as a sablonos. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. amely rengeteg vitát váltott ki. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. kategóriát határozott meg Klages. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. az értelem kontrollja viszont lerántja. 92 . de jelenthet türelmetlenséget. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. gyors gondolkodást. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Ne kedvetlenedjünk el. a szerény és a gyáva. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. vagy ingatagságot is.nem sok a különbség. ezáltal önmagát adni. Előbb – utóbb. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. átlagos írások kategóriája. Általában a természetes. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. életteli. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. Öt értékhatárt.

2. ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. fiatalkori írását láthatjuk. melyik csoportba helyezi azt. a grafológus szubjektív véleménye dönti el.Grafológia Nézzük meg. Az írások megítélése.

Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .

vagy a hurokképzések. Ez alapján mondjuk azt. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. az áthúzások. egy másikra azt mondjuk. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. A másik gyenge pont. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos.Grafológia 5. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. ezáltal nem átélt. Nincs ugyanis két olyan grafológus. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. egyszerűsége Az írás olvashatósága. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. egyszerűségén? 95 . aki keveset ír. Találkoztunk már olyannal is. amelyik első látásra azt sugallta. az intuíciókra való hagyatkozást. sem magasabb fokon álló szellemiségről. Ez az egyediség. Klages kategóriái szerint értéktelen. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. a kapcsolási módok. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. sebessége Mit értünk az írás természetességén. Nem nehéz kitalálni. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. hogy rossz írás. hogy ez egy jó írás. betűalakzatok másképpen való írásával. alacsony formanívója miatt. vagy nagyon érdekes írás. aki elítélte a grafológiában a megérzést. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. hová sorolná a mai. Ezek alapján minden olyan ember. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. a zónaarányok. hogy ez egy nagyon jó. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt.

96 . és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. a fontoskodás. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. A tartalomra koncentrál. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. amit papírra kíván vetni. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. az írás túlzott díszítgetése. az alacsonyabb szellemi színvonal.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. automatikus folyamattá vált nála az írás. lassan. mint a toll a papíron. vagy a sivár lelkivilág jele. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. a feltűnni vágyás. akiknél nem nehéz feladat az írás.

Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . szépségre törekvő. eredeti betűformálást mutató. rideg. egyszerű írást a dísztelen. Ne tévesszük össze a természetes. változatos.

és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki.Grafológia Szépségre törekvő. a soroknak nem szabad összeakadniuk. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. rendezettnek kell lennie az írásképnek. a szavak között távolságnak kell lenniük. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. Tagolatlan írás 98 . figyelembe kell vennie. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. Margókat kell hagynia az írónak. el is kell tudni olvasni azt.

Ha ránézünk egy írásra. üresek. a dőlésirány. nem idegesítő. Azokban az írásokban. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. vagy egy-egy 99 . Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. nem bántó. amelyek nem ütemesek. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. és szembetűnik pl. a dőlésszög ingadozása. a betűszélesség. élettelek.

a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. amit az írás ritmusának nevezünk. vagy a fekete túlsúlyát) . A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. ritmikus visszatérését jelenti.a betűk magasságának és szélességének arányát .a margók és az írástömb arányát .a zónák egymáshoz viszonyított arányát . már nem beszélhetünk szabályos írásról.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

100% 3. díszítéstől mentes. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. 80%-osnak minősíthetjük. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. Nem szabálytalan. sor j betűje. erős nyomással. Túlnyomórészt girlandos. sor csak – mellékelt . az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. de szabályosnak sem mondható. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat.sor “t”. 2. Szabályosság 50% 4. Ez az írás természetes. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. Sebesség: Gyors tempójú írás. nem eltúlzottak. sor “k” 3. 3. 2. 4. sor “szelvényt” szó sz betűjében. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. egyszerűsítéseket. sor “sz” 2. elgondolkodóvá válik: 1. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. útrövidítéseket találhatunk az 1. kivéve 4. 4. Összesítve: 1. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. Az írás természetessége 80% 2. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. Az írás tagoltsága 100% 3.boríték. indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes.sor “m” betűje lassú. 90% 5. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . ez fékezettséget jelöl. a sor és a szóközök normál méretűek. A nyomás egyenletes. sor “levélbélyeget” szó ly-ban. nehézkes. Az írás jól olvasható és tagolt.Grafológia Az első példa: 1. sor “m” 80%. 3. Arányosság 90% 5. gördülékeny. 50%.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül.

A kilendülő vonalak hiányoznak. 100% 4. az ékezetek túl gondosan felrakottak. Ha 90. de szűk. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. Sok a csomósodás és a mázoltság. Szögletes. Az írás jobbra dől. de fedővonalas. 2-es és 3-as közötti. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. 90% 3. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. 3-as és 4-es közötti. díszítés. ezért ha nem is annyira természetes. Teljesen szabályos. túlzott kilendülés. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére. de egyszerűnek minősíthetjük. nem folyamatos. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. Nagyon jól tagolt.és sorközök egyformák. akkor az azt jelenti. 80% 5. hogy 1-es és 2-es közötti. melyet később teljesen el lehet hagyni. de nem éri el a 2-est. szűk. a középbetűk egyenletesen magasak. 105 . 70. csomós. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. árkádos. 60% 2. a szó. A második példa: 1. Nincs benne semmi túlzás. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. olvasható.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. világos.

Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. másik lefelé halad / 106 . vagy hullámos jobboldali margó 8. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. vagy baloldalra helyezve 4. Hullámos sorok 3. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. lelkiismeret furdalást. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. Nem kell többé szégyenkezniük. sõt megértik õket. aki normális. A többször elõforduló jegyekre 2.Grafológia 16. Lehetõség van azonban arra. Többnyire csendes. 1. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. melyben teljes biztonságban érzi magát. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. empátiára képtelenek. Aláírás középre. akit késõbb utánozhat. hogy egyre több az antiszociális fiatal. tanárok. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Egy részük agresszivitásukkal. ahol befogadják. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Szégyellik barátaik. jómodorú fiatalokról van szó. Lövöldözik egy gyorsétteremben. melyek elvétve ugyan. vagy hiányzó baloldali margó 6. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. Erre azért van szükségük. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. példaképül állíthat maga elé. nem törtek-zúztak. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. lánya. barátok. Elgondolkodtató tény. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. Azok a grafológiai jegyek. akik hajlamosak másokon élõsködni. nem verekedtek. hogy a szomszédok. nem drogoztak. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. Hullámos baloldali margó 7. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. Szûk. Az antiszociális személyekre jellemzõ. keresik az izgalmakat. ismerõsök. Fontos. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. hogy legyen legalább egy olyan személy. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. morális érzékük fejletlen. Nem éreznek sajnálatot. mások az elvárások is. jólnevelt. Negatív sortávolság. vagy gyilkosságra. Egoisták. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. Széles. bûntudatot. mielõtt az rögzülne. kirabol egy postahivatalt. szabálytisztelõ életmódot folytat. Mindenkinek az életében. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni.

n=sz. satírozott e betûk megjelenése 15. r=v. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. Álló. Betûhasonulások / a=o. túlzott kerekítések. v=u. Oválba vágó. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. e=i. aránytalan margók. vagy 5-ös formanívójú / 24. pacás. hogy grafológus számára ír. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. vagy balra dõlõ írás 12. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. vagy szöges girland a ductus 14. és elosztjuk 52-vel. Hiányzó aláírás 19. / 26. Fejletlen. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. 107 . elkent. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. lassú írás szögesedéssel. aki tudja. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Pacásodások. k=h. Betûkihagyások. ideges javítgatások. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. z=t. Javítgatások az aláírásban 18. végén. javítgatott írás / 20. Középzónás betûk magasságváltakozása 21.Grafológia 10. ékezeteknél. sorvezetés nem egyenes. vagy ellentétes azzal 17. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. tremorok. ekkor egy százalékos értéket kapunk. egyenetlen nyomaték. Kötetlen írás ragasztásokkal. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. Ingadozó nyomaték / szavak elején. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25.

hu/ 108 .grafonet.Grafológia Forrás: http://www.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful