P. 1
Sooky_Andrea_-_Az_iraselemzes_titkai

Sooky_Andrea_-_Az_iraselemzes_titkai

|Views: 82|Likes:
Published by ragyogvar

More info:

Published by: ragyogvar on Apr 07, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/26/2013

pdf

text

original

Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. jó logikát.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. dominanciaigényt. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. amit elvárunk magunktól. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. V betû: Szintén a befogadás betûje. U betû: A befogadás betûje. most is mûveltséget. itt a társat. Ez az un. lényeglátó képességet mutat. milyenek szeretnénk lenni. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. Itt is. A munkatársat. R betû: A karrier betûje. az önkifejezés betûje. Nyomtatott M betû használata gyakori. idegen szavakban fordul elõ. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. hiú ember írásában jelenik meg. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. Önálló jelentése nem ismert. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. S betû: A szerzés betûje. kispohár szimbólum. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. a partnert szimbolizálja. akaraterõt. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. A betû magassága megmutatja. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Megmutatja. gyengédség utáni vágyra utalnak. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. hiányjel-szimbólum. a fõnököt szimbolizálja. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. önértékelésünket. Z betû: A harmónia. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. esetleg egész szóra vonatkozik. A kis y azonban páros betûk második tagja. Egyes írásokban szókimondást. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. hogy mennyi is az. A pénzt. vagy még nem ismert. amiben szimbólum megjelent. az anyagi javakat szimbolizálja. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. inkább csak átvett. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. 5 . saját magunk elfogadását mutatja. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. vezetõi képességeket mutat. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. A betû egyes változatai. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. tehát intelligenciát. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. X: Ritka betû a magyar nyelvben. nagyszájúságot is jelezhet.

Ha hosszú a hurokszár. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. A hurok alsó. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. illetve a biológiai élményekre. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Amennyiben létrejött a metszéspont. mert nem jön létre elzárt terület. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. j és y betûkben képezünk. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. f. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. valamint az élmény kifejezésére. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. b. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. ha létrejött a metszéspont. illetve kötõvonalnak. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. élményt. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. élménykészséget nem. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. g. feldolgozásának képességére. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. Ezeket hurokterületnek nevezzük. Az élmény csak akkor tökéletes. a hurok nem záródik be. l. melyet a k. az élmény átélésének.Grafológia 3. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. 6 . akkor nincs beteljesülés. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. tehát rendelkezik élményigénnyel. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. h.

nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. 7 . Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. a tanítás képességét is.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti. azt magánügyként kezeli. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl.

Jelenthet leplezést.sovány hurkot . hogy az egyén nem titkolja vágyait. Hangsúlyozzuk ki. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk.5 mm alatt marad. biológiai élményeit. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. titkolózást is.szublimáló hurkot . csak egymásra vannak írva. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. szívesen beszél róluk. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1. hogy két vonal van. 8 . mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta.tapadó hurkot . Felhozza azokat a mindennapokba.

A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. Mivel hurok nem jön létre. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. Külsõ ok lehet pl. a lehetõség hiánya. arra következtethetünk. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ.” a „j”. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. az élmény igényének nagyságát. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. a megfelelõ életkörülmények hiánya. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. a mindennapi életbe szublimálja. akkor belsõ. ha akár csak egy hurok is van. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. vagy belsõ ok miatt. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). 9 . A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. vagy balra tendálhatnak. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést.

girlandosak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.többszörösen bezártak . amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. Anyagiasságot is jelent. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. 10 .szögesek .Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.hurkosan hurkoltak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni.odaadását jelzik. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.csomósak . én. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: .árkádosak . makacsságot jelez. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.

A bezártságon kívül jelzi azt is. gyõzõdjünk meg arról. extrém gondolkodást jelöl. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. kisebb hurok is keletkezik. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. mely elvont. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. magas vérnyomásra. 11 . Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. A csomók. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg.

luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. a fizikai erõ tiszteletét. valamint a sport iránti vonzalmát is. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. Utalhat arra is. felfokozott képzelõerõt jelez. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . légvárakat épít. álomvilágban él.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. hogy írója sokat fantáziál.

Ha az áthúzás az alsó harmadban van. a vezetõi képességek. nemhogy másokat. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. az akarat. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. Nagyon alacsony áthúzás 13 . Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. magát sem képes irányítani.Grafológia 4. és gyenge. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. és ezek jelentését. Vegyük sorba a lehetõségeket. Azt jelzi. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. azt a grafológia negatívan értékeli. csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. hogy irányítsák. ami ráadásul nem is betû. határozatlan. szüksége van arra. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. mint pl. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. 1 tollvonásnyival. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. hogy szórakozott. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. lebecsül másokat. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy.

Uralkodni vágyó. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Nem kifejezetten vezetõ típus. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. ha az nem metszi a törzsvonalat. Önbizalomnak nincsen híján. Minden olyan áthúzást. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. vagy elhagyják azt. aki mindig a maga feje után megy. szinte repül fölötte. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. Vegyük azt a példát. magasnak minõsítünk. hogy írója nagyon elégedett önmagával. 14 . ha ellent mondanak neki. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Írója már nem annyira önállótlan. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. soha nem ad mások véleményére. elég akaratos is. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Nem szereti. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. annyira. de már jeleznek némi akaratot. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. hanem lebeg.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. büszke. fölényes. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. aki hatalom után sóvárog. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. idealista. nagy benne a felülkerekedni akarás. hogy a felsõ zónában maradnak-e. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Az ennyire magas áthúzás jelentése az.

kontrollált akaratra utal. aki tisztában van saját értékeivel. amely nem éri el a törzsvonalakat. néha agresszivitást is mutat. erõs akaratot jelent. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. kis vezetési igényt jelez. élénkséget. akkor az gyenge akaratra utal. 1.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. lassú elhatározást jelent. Rövid áthúzás 7. Ha gyenge a nyomatéka. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. Ez félénkséget. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. bizonytalanságot. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. hogy írója óvatos. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. tehát Én-értékelése megfelelõ. akinek ambíciója jóval nagyobb. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. 15 . de jelzi azt is. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Sztenderd méretû áthúzás 2. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. elodázó típus. Hosszú áthúzás 3. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. akkor írója kiegyensúlyozott. hanem saját magát okolja. Olyan ember. mint azt képességei indokolnák. határozatlanságot. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. nem mindig tettrekész. bizonytalanságot. kicsit halogató. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. még az elõtt befejezõdik. az akaratgyengeséget. Ha áthúzása nemcsak rövid. Túl hosszú áthúzás 4. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. ambíciót jelez. de vékony is. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. helyesen ítéli meg saját magát. akkor az kiegyensúlyozottságra. határozottságot.

Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. aki csodálja a nála különbeket. Lefelé tartó áthúzás 16 . Vízszintes áthúzás 2. Ha kihegyezi a gyenge. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. ambiciózus. Jobbra csúszott áthúzás 5. gyors munkavégzést is jelent. felfelé. aki nyugodt. gyors gondolkozást. Jobbra csúszott áthúzás. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. ha megjegyzéseket tesz másra. kiegyensúlyozott. Ez akkor vonatkozik rá. Magasan repülõ. akkor a fentieken kívül még bátorságot. könyvébõl való 1.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. aki nagylelkû. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Felfelé tartó áthúzás 4. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Vízszintes áthúzással az ír. Balra csúszott áthúzás. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. mely nem metszi a törzsvonalat 4. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Ne gondoljuk azt. vagy lefelé tartó. amely nem metszi a törzsvonalat 6. hogy nem is metszi a törzsvonalat. felfelé tartó „t” áthúzást. vállalkozó kedvû személy. békés természetû. Balra csúszott áthúzás 3. erõtlen az áthúzás. Ha annyira siet az áthúzás. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Ha sápadt. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. lendületes személy sajátja. könyvébõl való 1.

Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. pl. de elõfordul. felül áthúzott t betû 17 . körültekintõ. Rossz hangulatú. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. stb. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. Alul hurkolt. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. feljebb áthúzás. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. letört végvonalak. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. Ha a közép zónát harmadoljuk. gyenge nyomás. elõvigyázatos. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Ritkán. Azaz alul hurok. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. ha biztosan tudjuk. Ott egy hirtelen balra-. mások lekezelését mutatja. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. tulajdonosa óvatos. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. lefelé tartó sorirány.

hogy gazdája önfejû. kritikus természetet takar. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Horog. kritikáját. makacs. hullámos. domború. sõt még önmagán is képes nevetni. míg a domborúé elutasítja azokat. A horog. Horog. gúnyolódó. horgos. könyvébõl való 1. kampó az áthúzás elején azt jelzi. hogy a vonalon homorú. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. 18 . Domború áthúzás 2.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. kampó az áthúzás elején 5. Homorú áthúzás 3. Hullámos áthúzás 4. kampós.

gyors gondolkodást. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. precízséget. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. gondolkodásbeli realitást. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. a kontroll késését jelentik. A gyors írástempó egyik jele. alakjukat is meg kell figyelnünk. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. a folyamatos kontrollt jelzik. valamint méretüket. elõresietõek és elmaradóak. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. annak részei. utána cselekszik. Írója elõbb cselekszik. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. hanyag lusta. 19 . elõbb gondolkodik. utána gondolja végig azt. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában.Grafológia 5. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. figyelmességet. Jelent az is valamit. A felsõ zónában.

valamint a dolgokra. az annak a jele. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. Az önmagával elégedetlen ember 20 . tárgyilagosságot. akkor írója lelkesedõ. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. amely még nem éri el a középzónát. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. illúziómentes életszemléletet mutat. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. ábrándozásra hajlamos.

ötletességre.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. jó kombinációs készségre. tartózkodó. Vékony ékezetekkel a hûvös. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. Rövid ékezet az „i” betûn. Eredeti észjárásra. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . elõrelátó gondolkodásra utal. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak.

domború. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. a szellemi befogadás jele. horgos ékezet makacsságot. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. szöges. bizalmatlanságot. és függõleges irányúak. de felnõtt írásokban .hazugságjelnek értékeljük. 22 . az ötletesség. mértékletességet. kampós és karika alakú ékezetekkel is. a kíváncsiság. külön szellemi világot jelöl.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. vidámságra. hullámos. humorérzékre utal. önfejûséget takar. védekezést és elzárkózást is jelent. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. Homorú ékezet az érdeklõdés. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. gyakorlatiasságot. a nyitottság. titkolózást. Domború ékezet Szöges. Ezen kívül találkozunk homorú.

gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. zsenialitást jelöl. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. vagy egyáltalán nem elfogadó. mások szabályait nehezen. Kis „h” betûre. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . Jól látható az õ és á betû feletti pont. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Alulról felfelé kitett ékezetek. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. Az aszociális. Az öntörvényû.

Árkádos. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. Amire nem figyel. hogy azt irányítani. nem befolyásolt. közvetlen emberek. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. a szavak pedig a környezetét. jegyezzük meg. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. a végvonalakban és az irányultságban is. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. a szûkebb – tágabb baráti. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. Õk a barátságos. meg tudják ölelni a másikat. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Nagyon fontos megnéznünk. tehát természetes megnyilatkozása énjének. vagy girlandos ductus 3.Grafológia 6. ezek a következõk: 1. akik csak kényszerbõl. ismerõsi kapcsolatait. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. a magányosságot. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. Füzéres. vagy boltíves ductus 2. érdekbõl. Hiába van mellette a másik ember. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. nyitott. az nem tudatos. hogyan fogadja õt a közösség. Szöges ductus 4. mert egy esetleges elutasítás. õ nem akar. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. mert ezek mutatják meg. kiközösítés elbizonytalaníthatja. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. valamint két betû között is. Fonalas ductus 5. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. barátságosnak mutatnak valakit. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. Meg tudják fogni a másik ember kezét. erõszakos ember sem. amikor a kezek leengedve maradnak. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. befolyásolni próbálja. vagy közösséghez. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Nem mindegy az egyén számára sem. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. Kígyó ductus 24 .

mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. amelyek a szavak elején. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. hegyének lekerekítésében. amely arra is utal.és záróárkáddal. ahová a normaírás egyébként nem. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Az árkád Mi jut eszünkbe. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád.Grafológia 1. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. eleinte távolságtartó. csak késõbb oldódik fel. hogy írója fékezi magát. 25 . Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. hogy olyan helyre is boltívet tesz. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével.. vagy végén képzõdnek. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk.

lepleznek valamit. hogy árkád és árkád között különbség lehet. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. nagy bennük a szereplésvágy. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. Fonatos árkád 26 . elzárkózóak. különcök. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. a lapos. õszintétlenek. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. egyfajta kétszínûséget. hiúak. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. A szûk árkádot választók pontosak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. többségüknek fontosabb a látszat. szoronganak. mint a valós tartalom.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. a fonatos. és a szöges árkádot. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. a szûk. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. fegyelmezetlenek. nehezebben barátkoznak. alkalmazkodóak. kötelességtudóak. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. megfigyelhetjük. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. ezért elzárkózik elõle. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. tartózkodóak.

A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. Rendkívül energikusak. sok bennük a belsõ feszültség. de önállótlanok. vagy egy felfelé nyitott. hogy az így írók könnyedek. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. a mélynyergû. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. A füzér A füzért. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. segítõkészek. engedékenyek. zárkózottak. a széthúzódó lágy. gyors mozdulattal lehet létrehozni. részvétet. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. és a feszes füzérrel. 27 .Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. Füzér és füzér között is van különbség. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. már következtethetünk is arra. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. bizalommal fordulnak az emberek felé. Kevés szeretetet tudnak adni. sok többletenergiával rendelkeznek. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. néha kegyetlenek. barátkozó természetûek. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. Többnyire félénkek és szerények. rosszindulatúak is lehetnek. sajnálatot nem éreznek senki iránt. kedvesek. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. Mivel a girlandot könnyed. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. Támasztott árkád 2. fejlett az empátia érzékük. akik támaszt keresnek. esetleg szöges. nyitottak a világ dolgai iránt.

lusták.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. de nem hajlamosak szélsõségekre. alkalmazkodás. elveszti tartását. határozottak. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. 28 . széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. hiúak. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. befolyásolhatók. önállótlanok. a hangulatok uralják ezeket az embereket. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. hiszteroid alkatra is utalhat. békülékenyek. tudják magukat fékezni és irányítani. Az érzelmek. Akaratgyengék. mindent magukra vonatkoztatnak. szeretik a feltûnést. számítóak. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. sebezhetõek. sok bennük a feszültség. A lágy. annyit vissza is igényelnek. mindent a lelkükre vesznek. megbocsátók. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Lágy. érzékenyek. céltudatosság. Adnak. Ellenben a nagyon szûk. erõs akaratúak. aránytalanul feszes füzér szorongó. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. a lágyság eltûnik girlandjaikból. önzõek. de el is várnak. konfliktuskerülõk. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. neurotikus.

akkor ez egy mindenkor. a "b" "v" betûk alsó íves részében. a "h" betû íves részében. csak ezután haladhat tovább. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. aki rájött arra. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. az oválokban. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. akadálytalan. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. Hol keressük a szögeket. ezáltal könnyû. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. az alsó és felsõ hurkokban. Füzér a szavakon belül 3. irányt változtat. 29 . a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. alkalmazkodó. hogy barátságos. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. az elõrehaladást a papíron. A folyamatos. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. Mindkettõ a kedvességet.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. a "k" masnijában. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. Ezzel ellentétben a szöges. pl. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. gördülékeny haladást érnek el. és az ékezetekben is. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást.

akkor írója keménységet. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. 30 . aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. gyakran erõszakosak. Ha szöges írással találkozunk. Minél hegyesebbek a szögek. az alaktalanságot. megbízhatóak. hogy a hegyes szúrós. vagy csak fekete lehet valami. az emelkedések. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. szabálytalan írás csökönyös. hogy kihasználják õt. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. a kompromisszumokat nem kedvelik. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. Ezzel palástolja gyengeségét. mert nincs határozott alakja. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. amely létrehozza. így védekezik az ellen. mindig meg kell néznünk. süllyedések egymás utáni váltakozása. mert felelõsségvállaló. a világhoz. akkor ez olyan emberre vall. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. az elnagyoltság a feltûnõ. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. uralkodni vágynak. aki keménységet erõltet magára. könyörtelenségre. ellentétben állnak környezetükkel. nincs erõ a mozdulatban. érzelmes ember nem ír szöges. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. 4. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. darabosságáról ismerhetjük fel. nem elnézõek. esetleg indulatos. konfliktusokat keresõ emberre vall. szögletes írással. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. az erõtlenséget szimbolizálja. igazságszeretõk. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. Ezzel szemben a ritmus nélküli. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. nem barátkozó típusúak. jobban közelednek a társasághoz. merevek. Támadóak. A túlzott szögesedés egoizmusra. Biztosak lehetünk benne. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. inkább a jellegtelenség. a szöget a sarkosságáról. a képlékenységet. Feladataikat mindig ellátják. kevésbé "szúrósak". Szabályos. engedékenységétõl. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. kötelességtudóak. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. hajlíthatatlanok. hogy puha lelkû. határozottságot szeretne mutatni. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. szívósak. A fonal A fonal a puhaságot. akaratosak.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. erõszakos viselkedést jelezhetnek. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. nagyon önállóak. Számukra csak fehér. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. A szavak.

Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. Mivel nincsenek határozott elképzelései. ezért hiányzik belõlük a harmónia. esetenként egyenes vonalakat. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. irányváltoztatásra kényszerítjük. nem készteti semmi megállásra. rossz az önismeretük. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. hogy az egyes árkád. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. nyugtalan. Intuitívak és alkalmazkodóak. együttérzõek. könnyen megsértõdik. bizonytalanok. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. ideges. Minden érdekli. Ha kígyóvonalat 31 . A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. A toll akadálytalanul halad a papíron. inkább alkalmazkodást mutat. vagy szembeszegül vele. 5. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. átérzik mások problémáit. Ha csak teheti. Az egész írás bizonytalanságot. nyughatatlanok. azt vesszük észre. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. csapong. Nehezen viselik el a kritikát. visszautasítja azt. vagy alkoholista személyekre utal. hisztérikus. a formaságokat. Nem szeretik a szabályokat. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. nem határozottak. Rendkívül türelmetlenek. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Mindkettõnél úgy értelmezzük. hogy elmélyüljenek egy témában. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. Túlérzékenyek. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. elfonalasodott. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. mindig rohan. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. Empátiáról. elvei. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. nem nyilvánít véleményt. Rendkívül türelmetlen. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. de semmi sem köti le igazán. a nyugodtság és a higgadtság. segítõkészek. nem szilárd jellemûek. ezek többsége neurotikus.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. pszichológusok és színészek írásában. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. együttérzõ képességrõl árulkodik. valamint azt is jelzi. olvashatatlan betûket. sietséget. ill. Határozatlanságuk. nem kitartó. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. kapkodást tükröz. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. A kígyó ductus. Mintha menekülne írója a mozgás elõl.

Sokoldalúak. rendkívül fegyelmezettek. 32 . melynek nevét egy francia grafológus. mint mozdulataik. hogy a ravaszság. sokoldalúak. jó formaérzékkel rendelkeznek. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. sokféle szemszögbõl átlátni. Crepieux-Jamin adta. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. megjátszottak. színes egyéniségek. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. Ez a fajta írás lassú. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. az akadályok között ügyesen lavíroznak. füzér. Viselkedésük ugyanolyan irányított. Egymással ellentétes. természetellenes. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Nehézkesek. elkerülik azokat. kerülik az összeütközéseket. Gyakran jellemzi õket a színlelés. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. a lazaságra. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. merev. El?fordulhat azonban. Mások szeretnének lenni. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. nem kényszerülünk megtorpanásra. modoros. megállásra. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur.Grafológia rajzolunk. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. rafináltság szélhámosság jele az írásban. finomkodóak. Nem képesek a közvetlenségre. A formák mesterkéltek. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. képesek a dolgokat több oldalról. Árkád. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. vagy lefelé a törzsvonalon halad. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. mint amilyenek valójában. a képmutatás.

Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. szavait. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. nem szeret emberek között lenni. Kapcsolatot nem létesít velük. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. Kövessük ezt a módszert. megtorpanásait. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Kötetlen írás Mit tegyünk. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. a levegõbe írták. akik csodálják õt. A hurok nélküli kötetlen írással. Fontos megtudnunk. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. mindig ezzel a formával írnak. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. aki nem tesz lépéseket a társaság. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. kanyarodásait a papíron. építész. õ az. és miután hozzászoktak. Kezüket nem nyújtják a másik felé. amelyek írójának élményeire utal. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. Az írás. lendületét. társaságkerülésre utaló jeleket. magányos embert takar. negatív kötésnek. Így már 33 . mint az egyébként is így író emberek. A hurkok nélküli szkript írás sivár. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. végvonalaiból. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. mivel az egyes betûelemek után megállásra. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. csak szerepel elõttük. a világ felé. A magányosság. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. mint közönségre. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. akkor olyan emberrel állunk szemben. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. vagy nem mûszaki rajzoló-e. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban.

Mindkettõ ívelt mozgással. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. ha kevert. Az emberekhez. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. a világhoz való kapcsolata. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Elõfordulhat. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. hogy nincs az írónak uralkodó. de elõfordulhat. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. domináns kötési módja. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. ez azt jelenti. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. Ekkor instabil. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. akinek jelleme nem túl szilárd. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. Ilyenkor nem tehetünk mást. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. jelleme állandó. következetlen személlyel állunk szemben. barátságos és közvetlen. kiegyensúlyozatlanságra. Mit tegyünk. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni. mint megszámoljuk. sokszínû. Különösen igaz ez olyankor. Ezután megszámoljuk. kötõdése mindig egyforma. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. hogy közel azonos értékeket kapunk. kiszámítható. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. 34 . irányuk ellentétes. vagy csak pozitív tulajdonságai. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is.

aki hosszasan tépelõdik elõtte. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. 35 . a „t” betû áthúzásai. és végvonalak is. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. Az írás. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. ha szerepelnek az írásban. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. amelyek az írás fõdominánsai. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. és vannak olyanok is. árnyaltabbá tehetjük. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. és akkor is. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. ha hiányoznak belõle. és végvonalak. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. ilyenek a kezdõ-. a szabályosság. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. Michon abbé francia grafológus. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. Kezdő. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. bizonytalankodik. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. az arányosság. az ékezetek. aki energiát gyûjt. Klages elvetette a jelgrafológiát. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. hozzálátnak. nehéz helyzetfelismerésre utal. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. vagy gyengítik. hogy írója nem körülményeskedik. Mindenki másként kezd a munkájához. vállalkozókedvû.Grafológia 7. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. akik rögtön belefognak. rögtön a tárgyra tér. szenvedélyes természetû emberek írásában. akár szellemi. Van. a sebesség fogalmával. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. csak kiegészítik azt. mozgássorozatnak. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. Van. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. szinte fejest ugranak a feladatba. akár ösztöneredetû energiát.

akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. érzékenyek. Az alsó zónából induló. Õk azok. hogy az író személy honnan. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. ellenkezni szeretõ embert takar. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. melyik zónából meríti energiáit. 36 .Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. de elõfordulhat. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. az energiát jelzik. egyenes vonalú. Ez arra utal. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal.

de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. felülrõl várja a jót. .Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. Balról induló. az idõhúzás jele. és mindig a lustaság. elefántormány-szerûen induló kezdõvonal. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 .amely hasonlít a kezdõárkádhoz. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló.

Normál. az a tudálékosság jele. energiáiból nem használ fel. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. addig a végvonalak megmutatják. ösztönbeli megfontolásokat. 38 . Apró. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. kötött írásnál lényeglátó. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. fegyelmezett embert mutat. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. szûkmarkúságot jelent. hogy nincs fölösleges. levezetésre váró energia. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. szûk írásban zsugoriságot. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. egyszerû. feszült. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. csak annyit. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. fölösleges lendületet vezetik le azért. késztetéseket jelzi. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. aki kíméli az erejét.

kritizáló embert mutatnak. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. fáradtságot. Hegyes végvonalak gúnyolódó. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. és olyan embert. akinek mindig maga felé hajlik a keze. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. durvaságot. brutalitást jelentenek. Egoizmust jelez. kimerültséget. akár árkádosak. 39 .

Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. merész. aki szeret küzdeni. dicséret utáni vágyat jelölnek. 40 . makacsságot takarnak. támadó. Ferdén elrántott végvonal Horgos. kampós végvonalak önfejûséget. õszintétlenséget jelölnek. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ.

taktikázást jelentenek. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . lehet barátságos.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. ráérezhetünk dinamikájukra. lehet elhárító. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. amely lehet segélykérõ. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek.

akkor erős nyomásról beszélünk. hogy magunk kísérletezgessünk. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. többen kétkedve gondolnak erre. példányon még jól látszik az írás. azt az is bizonyítja. Az szinte elképzelhetetlen. illetve mérhetőek voltak. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. s erről kell véleményt mondanunk. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . könnyen megállapítható. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. példányon látható jól az írás. szó. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. Részben igazuk is lehet. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. az életerőt. átütő géppapírra írunk. Felmerül a kérdés. -Amennyiben a 2. lehetőleg ún. mint egy folyamatos vonal. Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. amikor ez a kérdés felmerül. hogy a vonal. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. példányon is olvasható . a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. mi a helyzet a nyomatékkal. mellyel az írás létrejött. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. hogy nem más. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ.Grafológia 8. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. és 5. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. hanem három dimenziós kiterjedésű. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. s törvényszerűen. s kell is néznünk. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. ugyanis írásunknak mélysége is van. amivel írójuk rendelkezik. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. miközben kanyarogva halad. hanem az írás sebességét. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. Arról már beszéltünk. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. s így alakul ki a leírt jel. a nyomással. mekkora az a nyomóerő. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. az egyén belső energiáit mutatja. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. A fenti módszer arra jó. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. s Románné ennek nyomán megállapította. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. többirányú mozgást végez. és 3. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. 42 . Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. szöveg.

érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. hanem attól is. tartósan vizsgálhatjuk. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. 43 . Vegyük kezünkbe az írásmintát. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. illetve. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. vékonyabb vonalat kapunk. hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. hogy bármikor elővehetjük. átnyomódott-e a papír. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Tapogassuk meg a lapot. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy a nyomaték gyenge. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget. Ha lehetséges . annál élesebb. hogy milyen a papír minősége. könnyen siklik az írófelületen. mint a toll. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. Ez talán a legegyszerűbb. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. de nem csak ettől. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Előnye viszont az. Ezt persze úgy is elérhetjük. s fordítsuk meg a lapot. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. biztosak lehetünk abban. mert puhább. Nézzük meg. itt most csak pár szót erről. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó.

s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Mit látunk. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. mintha vonalzóval húzták volna. Természetesen nem lehet olyan egyenes. Az alapvető különbség mégis látható 19.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. A vonal festékszemcsékből áll.

egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. hogy a vonalak minősége különböző.Grafológia váltakoznak. s ez jól felismerhető. azt is megállapíthatjuk. érdekes megfigyeléseket tehetünk. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. Ezek a következők: 45 . Aszerint . Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . akkor élesnek tekinthetjük az írást.

akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. kevésbé érdeklődő. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Igényli az erőteljes ingereket. hogy az őt ért élményeket befogadja. mint a hagyományok tisztelete. Érzékeny. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. illetve arra. de megvan a képessége arra. de át tudja adni magát a benyomásoknak. stabil ember. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. akinél az ösztönök erősebbek. s igyekszik életét úgy irányítani. kitartó. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . de előfordulhat. Áthelyezett nyomaték 46 . hogy önfejű. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. akkor feltételezhetjük. Lobbanékony emberrel van dolgunk. hogy meg is kapja ezeket. . aki számára a realitás a legfontosabb. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. passzív egyén. Szívós a munkában és az élet más területein is. de ez egyáltalán nem harsány. . Gondoljunk vissza a zónaelméletre. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. nem ernyed le. hogy igen egyoldalú. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. ki nemigen uralkodik magán. akkor hirtelen haragú. Ha így ír valaki. Szeret természetközelben lenni.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. hogy az így író ember számára az ösztönök. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . passzivitás jellemzi az így író embert. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. kicsapongó típusú. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. az élvezeteket. makacs és harcias. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Jelen van nála az életigenlés.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. A legritkább esetben fordul elő. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. az anyagiak a legfontosabbak. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. Nem hagyja magát az árral sodortatni. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. Előfordulhat.

/ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. Érdemes megnézni. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. ahol nem kellene. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. javítás. Alakoskodik. amit az egyén el akar rejteni. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. ami indokolatlanul. ellenállást. ha az erős embert látnák mások benne. Gondoljunk csak rá. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. változó dőlésszög. Van benne némi erőmutogatás. mely szavakban találkozunk vele. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. 47 . ha valami nagyon fontos. milyen jelentéseket hordoz. Az így író ember viselkedése nem természetes. hibás írás. hiszen az író ott fejt ki erőt. mint ahogy a vonal képzése sem az. lelki zavar tünete lehet. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. abba több energiát fektetünk. ami számunkra is információ értékű lehet. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. de sok más ok is. méretváltozás…. Indokolatlanul. színlel.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. szeretné. jobban odafigyelünk rá. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. s előfordulhat. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. inkább azt mondhatjuk. mint pl. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. érzéseket és az erőkifejtést is. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót.

sokat is ad erre. szívós emberről van szó. mint amekkorával valójában rendelkezik. akkor ez inkább nekibuzdulást. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. nem engedi.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. vastagabbak Nagyon kemény. Gyengeségeit nem vállalja fel. Energiáit összpontosítja. lelkiekben is erős . minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. 48 . sugározni mások felé. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. hogy elveszítse erejét. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. kitart a munkában. Határozott fellépésre törekszik.

s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . mit értünk dőlésen. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak.Grafológia 9. kell. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. amit az iskolában tanultunk. Nézzük. ami azt jelenti. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. a mintától. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. Az első lépés tehát annak megítélése. azt mondjuk. hogy a betűk szárai. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. ami napjainkig általánosan használt. az író személy korát. valamely irányba eldől. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. Az írás természetes lendülete és az a tény. mikor és milyen módszerrel tanult írni. hogy a betű valamilyen irányba eldől. azt is tudni. Ha a szár nem így áll. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. eltér a tanulttól. következtetni tudunk arra is . más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. Miért fontos ez? Ha tudjuk. s ez után következhet az értelmezés. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. milyen változatai vannak. az illető milyen módszerrel tanult írni. Az elemzés előtt nem árt. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. hogy a dőlés azt jelenti. hány éves az illető. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. akkor mit is az a dőlés. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. Az tehát egyértelmű. ha tudjuk.

j. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. Ahhoz. s így kapjuk meg a tengelyt. 50 . ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. Az írás során sok betű annyira módosul. s a norma szerint egyenes kell. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. Persze mindenki tudja. amely írás közben lefelé halad. hogy felismerhetők. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. r. s így nem biztos. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. d. és kezdjen el dőlést. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. mintha össze-vissza keresztezik egymást. hogy a szabályostól sok írás eltér. y. u. f. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. szögeket méricskélni. hogy keressen szögmérőt. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. hogy a dőlést megállapíthassuk. hogy legyen. t. módosulnak. s akad olyan írás is. sem arra bíztatni. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. m.

amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. Mérsékelten jobbra dőlt 3. illetve a betű alapvonalára kerüljön. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. egyre közelebb akar kerülni 4. / odafordul a másikhoz. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. még jobban kihúzza magát. közelednek hozzá./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. hogy a fenti vonal maga az ember.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. 18. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. teljesen meghajol 5. visszariad. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. Képzeljük el. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. aki 1. 2. hogy a dőlésszög az. hogy szinte odahajol. Balra dőlt 7. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. Erősen jobbra dőlt. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. mely csoportba sorolható. Enyhén balra dőlt 6. határozott testtartásán nem változtat. mint közel kerülni hozzá 6. Ha feltételezzük. biztosabb. 51 . Álló 2. hogy távolságot tart./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. hogy a vízszintes vonal a szó. Jobbra dőlt 4. hogy tőle jobbra egy másik ember van. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk.Grafológia Annak szemléltetésére. tehát azt mondhatjuk. könnyen meg tudjuk ítélni.fekvő 5. Mit gondolunk arról az emberről. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. s ráfektetjük az írásra./ odafordulása oly mértékű. hangsúlyozza.

de ez annyira fontos eleme a grafológiának. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. Táplálkozhat ez belső gátlásból. Ha az írás az egyenestől elmozdul. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. az elfordulás. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. s sokkal inkább akarati elem. Eben az esetben meg kell keresni. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. És tessék. de esetlegesen meggyőzhető arról. 52 . érzelemszegénységből. ellenőriz. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. nem árt az ismétlés. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. hogy fontos lesz megjegyezni. megvan a képessége. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. hogy úgy érzem. s azt is mondtam. ami együtt jár a megfontoltsággal. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. nem befolyásolható. hogy más álláspontját elfogadja.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. előrehajlik. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. ha nem neki van igaza. Nehezen megközelíthető. azt. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Jobb és bal irányok. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. figyelemmel. értelmezések. az az odafordulás. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében.

rögtön segít. Lehet kapkodó. Időnként előfordulhat. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Fekvő írás 53 . Az így író ember kiegyensúlyozott. aki képes magát. ha kérik. lendületes. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. Jellemző rá az önátadás. Vél és eredményorientált. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. akaratát a mások akaratának. Gyakran lelkes közösségi ember. nem ragadtatja el magát könnyen. nem fontolgat közben. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. még ha ezer más dolga lenne is. nem mérlegel.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. érdekeinek alávetni. aki. Ő az. s meggondolatlan.

Erős bennük a múlthoz. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. ha őt irányítják. Balra dőlt írásra általában jellemző. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Mérsékelten balra dőlt írás 22. sokszor magával szemben is. kétkedés. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. Másoktól elhatárolódni szeretne. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. a megszokotthoz ragaszkodnak. hogy igazi közösségi emberek lennének. csak úgy tud létezni. hogy van benne tartás. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. az anyához való kötődés. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. magának való személynek tartják társai 5. a hagyományokhoz. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Ha valaki így ír. a családhoz. nem mondható rájuk.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Viselkedésükben sok az elutasítás. másoktól. hogy minél inkább balra dől az írás. 54 . Az így író személy elfordul a világtól. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Erre az emberre mondják. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni.

Hazugság esetén szintén balra dől az írás. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. állónak tekintjük a tanult mintát. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. s a képmutatók. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Ezek a következők lehetnek. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. a tervezés. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Amennyiben ez nem állandósul.Grafológia Így írnak az őszintétlen. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. nem kell semmi rosszra gondolni. mint a normál írásukban. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. magába zárkózást pszichés sérülések is. pózoló emberek is. a céltudatosság. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. fennállhat az a helyzet. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Okozhatják ezt az elfordulást . Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Ezek pedig a következők. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. A múltba való visszatekintés. színészkedő. de ez náluk még gyakran változik. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik.

25 egyre jobbra Az az ember. inkább érzelmi alapon hozza. amikor a szöveg. aki így ír. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. hogyan reagáljon különböző helyzetekben.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. hogy milyen mértékű az ingadozás. majd egyre visszafogottabb. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. szeretne uralkodni magán. meggondoltabb lesz. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Tudja. Szeretné. s nem hagyja. de érzelmei elragadják. Az odaadó. aki maga sem tudja néha. abból hiányzik az állandóság. a stabilitás. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. ha mások megfontolt . ha jó benyomást kelthetne társaiban. hogy mit tegyen. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. Aki így ír. könnyen és bátran kezd minden újba. Amennyiben ez szemmel láthatóan. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. stabil embernek látnák őt. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . szeretné. hogy az érzelmei elragadják. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. megállapodatlanság jele. olyan emberrel van dolgunk. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. mérés nélkül is szembetűnő. s ennek eredményeképp cselekedeteit . Bizonytalan emberrel van dolgunk. szinte bántja a szemünket. s ez fokozottan bal felé dől majd. lendületes kezdés jellemzi őt. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják.

hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. hogy milyen mértékű az eltérés. 57 .Grafológia 26. illetve azt is. a változás. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni.

3-3. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. hát foghatunk egy vonalzót.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. mint pl. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. Ez az írás alapvonala. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. mint a nőké. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. mit mérünk.3 mm-es írás.Grafológia 10. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. Hogyan mérhetünk? 58 . amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. hogy kerek betűink. hogy mekkorák. Azt is tudjuk. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. tehát.nem is mindig fontos. 3.5. tehát részenként már csak kb. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. Minden harmadik vonal vastagabb. egyre gördülékenyebbé válik az írás. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. fontos annak megítélése. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. ezek megítélése nem okoz gondot. amikor még bizonytalanabbak vagyunk . Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. A betűk ezen ülnek. Ha bizonytalanok vagyunk benne. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. a szabályos betűformáláshoz. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. de néha –főleg kezdetben.5 mm. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. az alapvonal alakja. s egyéni módon alakítják írásukat. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . hogy . hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. az hogy mihez hasonlítunk. Ez tehát amit tanulunk. töpörödöttek. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők.bár a tanító nénik megkövetelik. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. Azt is érdemes figyelembe venni.5mm-es írásra. vagy egészen picik. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. illetve az ettől való eltérést megítélni. Vannak írások.3 mm jut. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. iránya változhat.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. . hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb.vel ---alapvonal--9. De mi a helyzet azokkal. Azt mondtuk.2 cm. Azt is tudjuk. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC. ne mérjünk. Ha egyértelműen látjuk.

Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. nagy vagy éppen kisbetűs írás. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. s valóban szélsőséges. Nézzük. hogy mit is jelent ez. nincsenek kisebbrendűségi érzései. akik bizonytalanok. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. közepén és a végén is. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. annak értelmezése. Ha a betű én vagyok. megállapítja. hogy ez normál. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. s segítséget szeretnének kapni. s az a normál méretűnél nagyobb. ha mindenki saját írását megméri. azaz azonos vele. akkor következik a dolog izgalmasabb része. hogy ne csak egy helyen mérjünk. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. határozott fellépéssel rendelkezik. az elején. A másolatok eredeti méretben készültek. illetve azok számára. Ő az az ember. Sőt inkább az ellenkezőjét. hogy emberünknek össze kell húznia magát. ha az írás megmutatja. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. akkor fontos. aki nem fél másoktól. Ez 59 . Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. 11. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. úgy mint ebben az esetben is. mindenki számára könnyen felismerhető példák. ez igazából kezdetben lehet fontos. A későbbi megítélésben segíthet az. majd a felső pontjait is. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük.

hogy szeretné magát kiemelni. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. akkor tudjuk megmondani.o. minden áron azt akarja elérni. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. saját jelentőségét hangsúlyozza. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. Talán soknak is tűnik a felsorolás. szerényebb és visszafogottabb. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. az nem mondható rossz tulajdonságnak. ha azonban ezt mások rovására teszi. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. nagyon szemléletesen fejezik ki. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. hogy figyeljenek rá. lelkesedő. Nem szeretne szürke kis egér lenni. aki inkább visszahúzódó. bizony azt nem sokan kedvelik. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 . Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. a középpontba kerüljön. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. elnyom maga körül. s mindenkit lehengerel. optimista. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. kevésbé határozott fellépésű. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk.

A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. hogy írója alulértékeli magát. 61 . hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. nem akar kitűnni. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. hogy az író a szöveg. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. hogy valaki mindig. Ezek az egyének igen szerények. de kisebbekkel fejeződik be. hangsúlyosabb. milyen kicsi is valójában ő. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. / Sok “nagy emberünk” . mint a nagy betűvel írók. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. s akaratát alá tudja vetni a másokénak. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. sérülékeny. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. Azt hiszem mindenki tudja. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. valami okból figyelemfelkeltőbb. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. tudósok is apró betűkkel írnak. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. hogy aki ezt írta. s gyakran kevésbé megingathatóak. hogy a legritkább esetben fordul elő. hogy az írás egy része kiemeltebb. A legkönnyebb dolgunk lenne. érzékeny személy. első betűjét nagyobb betűkkel írja. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. a mondat elejét.Grafológia találkozni. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. 12. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. mindenképp arra gondolhatunk. stabilabbak. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. Előfordul. kiemelkedni. s így mennyire segítségre szorul. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. nagyobb betűkkel indul. gondolhatunk arra. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk.

meggondoltabb lesz. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. feltételezhetjük. de ezeket nem tudja megvalósítani. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Kudarcot vall. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. hogy elvesztheti önkontrollját. fél a jövőtől. Egyre visszafogottabb. sem arra. Kezdetben óvatos. nem akar kapcsolatot teremteni. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. hogy írójuk annyira felszabadul. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. 62 .Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. Az így író ember először visszafogottabb. néha még bizalmatlan is lehet. néha bizalmatlan. Valószínűleg képtelen arra. de ez szép lassan oldódik nála. önbizalma csökken. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. reálisan felméri a lehetőségeit. 10. elképzeléseit megvalósítsa. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. nagy ambíciói vannak. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. hogy saját képességeit reálisan értékelje. majd később egyre oldottabb. Kiépíti maga körül a biztonságot. önbizalmát elveszti. magabiztosabb lesz. biztonságra való törekvéssel. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. hogy terveit. A kezdeti óvatossággal. elutasít másokat. óvatos. hogy írójában megvan a határozott fellépés. képtelen lesz az önfegyelemre. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. ami fékezőleg hat rá. írójuk nagy lendülettel indul. lelkesedése. 14. hogy teljesen magába roskad. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. megfontolt.

Grafológia Mi van azonban akkor. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. körülményeivel. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. többnyire elégedetlen a sorsával. pedig ez egyáltalán nem így van. melynek formálásakor. hogy ki akar törni az egyhangúságból. 63 . 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. amit már a emlékeztetőül megmutattam. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. Azt gyaníthatjuk. hogy a betűk általában mekkorák. de nem igazán sikerül neki. Könnyen azt hihetné az ember.a magassága megegyezik a szélességével.

amikor a betű magassága a kisebb. gátolja. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. hogy a betű szélessége kisebb. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. Valószínűleg egy lendületes. Széles írás esetén a gátló erő. ha a betűképzést nézzük. széles az írás. a változástól. mint nagy tömegben. mint a magassága.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. Inkább magába zárkózik . a haladástól. körültekintő és érdeklődő is. aki aktív. jellemzően nem társasági ember. A múltból a jövőbe.az írás iránya balról jobbra halad. 64 . Ekkor beszélünk szűk írásról. Nem fél a jövőtől. céltudatos. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. Ellenkező esetben. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. mint a magassága. Normál esetben – mint ezt már említettük . fél a jövőtől. s az igénye erős is erre. gondolhatunk arra. hogy írójuk teljesen passzív egyén. aki nem tud a múlttól elszakadni. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. Az így író ember tudatosan fékezi magát. sőt inkább sürgeti azt. Kevés a fékező erő benne ahhoz. hogy a kerek betűk / a. hogy önkontrollja igen kicsi. az emberektől. nem akadálytalan ez a mozgás. az éntől a közösség felé. Előfordulhat. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. mint a magassága. s az előrehaladást valami erő akadályozza. hogy kellően fegyelmezett legyen. szélessége jóval nagyobb. elképzelhető. Igényli az emberi kapcsolatokat. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. tettre kész emberrel van dolgunk. o.

Beszéltünk a betűk nagyságáról. Most azt nézzük. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. Óvatos és elővigyázatos. Vagy nem tud. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. nem is keresi a kapcsolatokat. mit a betűé. és a betűk így állnak távol egymástól. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. Arról.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. azt is nézhetjük. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. indulatait igyekszik megfékezni. Ezen kívül. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. szintén széles írásról beszélünk. hogy mások elfogadják. Rövid kötővonalak. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. A közeledés azonban problémás. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. olyan emberrel. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. 65 . azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. hogy nem igazán társas lény. de nagy távolságot tartanak a betűk között. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. Nem annyira közlékeny. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. inkább tartózkodó. hanem attól is. ezt valami gátolja. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. fokozott távolságtartási igénye van. Ha hiányoznak a kötővonalak.

de gondolhatunk arra is. az előrehaladástól való félelem. Jellemző lehet rá a tépelődés. magával törődik. 66 . önmarcangolás.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos.

Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Ezek megjelenése szorongást. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. munkájához való viszonyáról. esetleges szorongásairól. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. hogy az egyén mekkorának tartja magát. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. közérzetérõl. általában csak a gyerekek. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Ha igen. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. kiolvasható belõlük. ami írójukkal a hétköznapokban történik.Grafológia 11. Ezért minden. visszahúzódást jelez. melyik irányban? Szélességében. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. akkor erõs zárkózottságra. túlterheltségérõl. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. mint a szélessége. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. melyeknek magassága nagyobb. szûk oválnak nevezzük. önmagát helyesen értékelõ. innen ered elnevezésük is. Szélessége pedig azt árulja el. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. Szûk oválok Szûk oválok 67 . Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. iskolásszerûeknek. megjelenik bennük. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Nézzük meg. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. Az egyéniség kialakulásával. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. nagyfokú gátlásosságra. azaz mekkorának érzi magát. A megfelelõ magasságú. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. Az oválok a középzónában. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. ambiciózus embert mutat. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival.

–azért ír valaki. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. Az akaraterõ az. nézzük meg nyitottságukat. Ezt Õ is tudja magáról. megbízhatatlan. hogy a grafológust bosszantsa. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. mert labilis az önértékelése. Azt jelzik. hogy képtelen azt átugrani. gátlástalan. mindig nyitva hagyja oválját. kívül pedig a külvilág. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. azaz a megfelelõ magasságú. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. aki rendkívül elégedett önmagával. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. vagy zártságukat is. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. ezért lázadozik az önérzete.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. ha nem felpuffadtak. Így az ír. kiszámíthatatlan személyiség. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. gyakran felületes. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. esetleg tolakodó is lehet. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. a képessége megvan hozzá. Az az ember. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 .

akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. a külvilág van. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. mert szereti azokat kifecsegni. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Jobbra a jövõ. õk azok. az balra nyitja az énkép-betûit. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. információkat befogadó embert mutatja. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. Aki erre kíváncsi. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Ha az ovál nyitottsága nagyobb.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. információit innen szeretné beáramoltatni. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. miközben megtalálják a kibúvókat. önmagát vállaló. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. A 3. Ha azonban 69 . 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. az jobbra nyitja meg oválját.

Felül nyitott oválok Alul. a jobboldalon találjuk a nyílást. Így írnak a vallásos emberek is. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. az ösztönvilág. Õk a zárkózott. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. Felülrõl mindig a szellemiség. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. zárt oválokkal írnak. ez titkolózást.Grafológia a közösségért teszik ezt. és alul nyitott oválokkal is. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. õszintétlenséget jelent. valaminek a takargatását. Zárt oválok 70 . visszahúzódó emberek. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. hazugságjelnek minõsíti. a tudás áramlik az oválokba.

Bizonyos betegségekre. szeretetigényt jelölnek. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. egyes szívbetegségek. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. A fonalas oválok önbizalomhiányra. kritikus. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. allergiák. vagy saját Egója. ez védekezést. 71 . melyek légszomjjal járnak. erõs bezárkózást jelez. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. pl. asztma stb.

Az ovál magassága alatt maradó. õk azok. mint otthon. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. a magánéletükben. a munkahelyükön már ritkábban. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. mint a munka betûjének. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. fontos számukra a róluk kialakított kép.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. hogy azok. 72 . tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. sokat adnak mások véleményére. Az alul foglalkoztatott.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. önmagát sokkal többre értékeli. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. féltve õrzött. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. feldolgozását. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. valamint hurokrészre bontjuk. hogy annak „g” felõli szára kisebb. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. vagy a barát is. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. beteljesedését. 74 . a partner. akkor az író lenézi társát. az éntudatunkat. mint az ellentétes oldalon lévõ. Ez a társ lehet a házastárs. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. aki mellett kicsinek. Fogalmazhatunk úgy is. és nézzük meg a fejrészeket. annak készségét. hogy párjának vannak ugyan sikerei. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. értékeli a közösség. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Vizsgálatakor fej-.Grafológia 12. Úgy érzi. Maradjunk még a középzónában. az tudja. és mindkettõt értelmezzük. esetleg elmaradását. melyek akár még Õt magát is meglephetik. azaz a társ szimbóluma. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. hogy a szexuális énképünket. a legrejtettebb. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. akkor az író felnéz társára. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet.

Ha csak hurokrésszel rendelkezik. Õ is tisztában van vele. 75 . és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. mint amennyire a külvilág teszi azt. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A középzóna alsó pontja. ha a „g”. A „g” úgy érzi.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. amilye van. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját.

de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. vagy a titkos viszony. jelentésérõl. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. nem beszél róla. Írója elzárja. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. a prüdéria. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. 76 . aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni.

vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. Nem kötõdik párjához. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. ágytól elváltak szólással. melyben a társ bekebelezi a „g”-t. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. azaz maga az író. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. Õ jól érzi magát. teljesen ráfonódik társára: 77 . azaz az írót . Ám ezt az „y” nem veszi észre. aki távolra tolja ugyan magától párját. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. rossz a szexuális kapcsolat is köztük.

akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. vagy teljes mértékben elfogadja azt. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. Ez feltételezhetõen attól is függ. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. önmaga elõtt is szégyenkezik.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. nem rajzol fejet az „y”-nak. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. és békében él önmagával. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. egyáltalán nem biztos. Az ösztönszférába helyezi le párját. hogy a valóságos helyzetet látjuk. 78 . érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. állandó bûntudatban él. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását. a másikban már a „g” helyén áll. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. aki az egyik írásban a „y” volt. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani.

mert elõfordulhat az is. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. és azokat csak utánozza. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. Ne felejtsük el.

egyetért vele. ez azt jelenti. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. mint a nevüket. Ennek oka feltehetõen az. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. elfogadják mint tudományt és vannak.Grafológia 13. Az aláírás Vannak emberek.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. de a napocska. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . mint a személy egyetértésének. ezzel hitelesítve azok tartalmát. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. akik hisznek a grafológiában. Függõleges.vertikális .tanúk elõtt -az okmányokra. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. ami megkülönböztet minket a többiektõl. akik megmosolyogják azt. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. nem érzik annyira a sajátjuknak. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. egyéni vonások. vagy labda képével mégsem azonosulnak. . hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. azt inkább folyóírásunk tükrözi. erõs kötõdését a közösséghez. és szövegtömbtõl távoli aláírást. hogy a nevünk az. nyomtatott betûkkel. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. tiltakozásának. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. egyfajta védettség igényt is jelölhet. ha nem . Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. annak ellenére. azonosságtudatunkat adja. az óvodai jelek mellé. Jelentheti még az egyén önállóságát. létra. Az aláírást. hogy nevünkhöz . A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal.ha szeretjük azt. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat.különös kapcsolat fûz bennünket.

Jelenthet még függetlenségre való törekvést. azzal nem ért egyet. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. egy középsõ. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . középre. körülbelül a középsõ.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. Pesszimizmust. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. betartását. A normál. amely a normák követését. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. az félelmet. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. Középre helyezett aláírás 81 . egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének. elszigetelõdést. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. szorongást jelez. vagy a bal oldali oszlopban van. Egy 21cm széles A/4-es lapot. valamint bal oldalra helyezett aláírást. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. mert telítve van negatív élménnyel. az emberek felé. Az író nem mer közeledni a külvilág. Kapnánk egy baloldali. depressziót. Megkülönböztetünk jobb oldalra. a bezártságtól való ideges félelmet is.

segítségre szorul. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. kedvetlen. a szabályok be nem tartását. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. önmaga vállalására utal. energikus. becsületességet. passzív. Bezárkózik a külvilág. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. jövõorientált személyre utal. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. 82 . mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. aki fél. az emberek elõl. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. A felfelé tartó aláírás lendületes. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. ambiciózus. Krízishelyzetben van. teljesen a múlt felé fordul. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. természetes viselkedést. valamint udvariatlanságot jelent. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. nyíltságát. önállótlan.Grafológia A bal margónál. fáradt és letört ember. szorong.

A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. Gyakori jelenség. 83 .Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. akkor az író személy az apával. nyomatékosítást. akik büszkék arra. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. nagyobb betûkbõl áll. mint férjük vezeték. A bekarikázott név egy védõburkot. különállóvá válik a „né”. esetleg özvegységet jelöl. hogy a személyt a hivatalos szerep. Lüke Az aláírás grafológiája c. Érdekes megfigyelés. büszkeséget jelent. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. énértékelési problémákat jelez. amikor a vezetéknév a nagyobb. bekarikázza. a férfiszereppel. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. Abban az esetben. a névadó családdal azonosul. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. Valamelyik jobban kiemelt. hiúságot. önmaga személyének fontosságát. esetleg fölötte húz egy vonalat.és keresztnevét. elsõsorban terveinek. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. hogy férjhez mentek. A következõ három minta A. bizonytalanságot. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. hogy azok a nõk. az a kapcsolatban szakadást. de az is elõfordulhat. hogy valaki a nevét aláhúzza. bezártságot mutat. bekeretezi. pontot tesz a végére. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. hogy asszony státust értek el. Azt is jelzi. akik asszonynevüket használják. gyakran válást. Arra is utal. egy belsõ védett világot jelent. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést.

Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal .vagy keresztnév kezdõbetûjében. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte.Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével . hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . aki határozott. akár cselekedeteirõl. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. bizalmatlanságot is. elkendõzését jelenti. valaminek a lezárására törekszik.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . átélt tragikus eseményt jelent. A vezeték. Megfigyelései alapján. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását.Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével . aki nem szeretné. mégis áthúzás jelenik meg. Ez azt jelenti. átélt tragikus esemény.Grafológia Pontot tesz a név után. melyben egyébként nem lenne. Így ír alá az az ember. nem szereti az ellenvetéseket. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. önhittséget mutat. A pont jelezhet még óvatosságot.

Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. szorongást. automatikussá válik az írás. kicsit változik az írás. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. olyat. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. Aláírásokban. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. vagy kardjeltõl eltekintve. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. de nem ítéljük meg negatívan. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. mint amilyen valójában. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. Ez mindig ingatagságra. szilárd belsõ norma hiányára. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. amikor még odafigyel az írásra. hogy a szebbik oldalát mutassa. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll.egy-egy ostor. félénkséget. vigyáz. a madár-jelek. . alárendeltséget jelent. magas önértékelést. A szöveg elején. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. megmutatkozik az író valódi énje. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. becsvágyat jelent. szignókban azonban . kontroll alatt tartja önmagát. elõrehulló haj.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. Jól felismerhetõek az orr és a száj. melyek különleges. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. valamint a nyaki rész vonalai. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. valamint a számjegyekké módosult betûk. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. 85 .

Nem fontos számára a titulus. célratörõ. határozott. esetleg vallásosságra is utalhat. Az ezzel járó csend. Igazi grafológus-csemege. (Dr. hogy egybeírja vezeték. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. munkavégzésében lendületes. szellemiek iránti befogadóképességre.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt. 86 . az állandó koncentrációra utal. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. Tulajdonosa egyetlen.és keresztnevét. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. nyitott sávot. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. Külön érdekesség. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. vezetõ beosztású férfi aláírása. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. ez abból látszik.

A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. erõs akarat. büszke és önérzetes egyént jelöl. nagyvonalúságra. ami elsõ helyen. a magabiztosság és az energia száma. képzelõerõt. rugalmasságra. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. esetleg agresszivitás. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. kiközösítettségre is. törvényes rend. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. erkölcs száma. boldog érzelmi életet. Mûvészi hajlamot. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. de utalhat egyedülmaradásra. és a hatalom szimbóluma. hitet. Utalhat határozatlanságra. haladó gondolkodást. magasan áll. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. vezetõ típusú. belsõ nyugtalanságra. alkalmazkodóképességet. vallást. Az elszántság. õ képvisel mindent. Néha csak 87 . magányra. Utalhat sokoldalúságra. Jelenthet ésszerû gondolkodást. domináns személyiségre is. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. optimizmust. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. bölcsesség. ingadozásra. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. vonzó egyéniséget. lelkiséget. sorsot és a végzetet jelöli. felszínességre. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. kirekesztettségre. egyéni megoldásokban. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. kiszámíthatatlanságra. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel.Grafológia 14. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. titkolózásra.

Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. segítés.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. tett és munka száma. vonzódást misztikumok felé. alaposságot. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. új gondolatok iránti nyitottságra is. Cselekvés. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. intuitív felfogóképességet. mágikus befolyásoltságot. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. vezetõi készséget. a figyelem összpontosítását mutatja. A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. Utalhat a tervek megvalósulására is. bölcsességet jelöl. Utalhat még az új eszmék. gyógyítás száma. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. erõt. 88 . Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé.

A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. Jelezheti írója igazságszeretetét. magányra. kiváló beszéd és íráskészséget. temperamentumot. fejlett szépérzékre utal. a vonzalom. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. hagyománytiszteletre. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. megközelíthetetlenségre. visszahúzódásra. fejlett üzleti érzéket jelöl. hûségre. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. titkolózásra. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. zárkózottságra utal. felszínességét. szerelmi életre. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. a gondoskodás. gyõzelmet. vagy ezek vágyára. színészi tehetséget. Utalhat családi. a szerelem. optimizmusát. szellemi frissességet. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. káosz és okkult tudományok száma. a harmónia. jó emlékezõtehetséget. botránnyal és szélhámossággal. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. a tökéletesség. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. diplomáciai készségét.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. befejezetlenség. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. a szépség száma. naivitásra. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. de jelölhet önlegyõzést. de jelenthet nagy 89 . középszerûség megvetésére. segítõkészségre. csalással.

A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. Túláradó indulatokra. Nyomor. kegyetlenség. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. birtoklási vágyra. gátló hatások. hatalomvágyat. Fegyelmezettséget. határozottságra. f. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. de a kitörésre. A fektetett 8-as a végtelenséget. 90 . végzet száma. megértés és megbocsátás hiányára utal.Grafológia képzelõerõt. sikerorientáltságot mutat. békességre. gyakorlatiasságot. Egyfelõl utalhat nyugalomra. ez egy olyan pálya. önimádatra. a legváltozatosabb formákban és betûkben. iszonyú erõk mozgósítására képes. bátorságra. másrészrõl viszont erõs indulatok. s. Ilyenkor nagyszájúságot. függetlenséget és önállóságot. türelem. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. anyagiasságot. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. tökéletességre. boldogságra. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. érzelemvezéreltséget. g. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. törekvések. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. merevséget. aki elsöprõ energiák. a végzetet szimbolizálja. akaraterõre. különleges élményeket. szegénység. fejlett hatodik érzéket. de kikerülni belõle képtelenség. A 8-as számnak nincs se eleje. Jelenthet helyes megérzéseket. se vége. tetterõre. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. változtatásra való képtelenséget jelöli. bánat. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. amin belül szabadon lehet mozogni. katasztrófa. együttérzést. erõszakosság. Találkozhatunk 8-assal a b. d. ly betûkben és az l felsõ hurkában.

mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. válságokat. a saját személyiség megsemmisítésére utal. á. õ betû ) a nullára emlékeztet. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. katasztrófák által végbemenõ változásokat. önpusztításra. 91 .Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. Az írásban viszont minden ovál ( a. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. Ez a jel is. o. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. ö. ellentétes erõk összetûzését. ó.

Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. átlagos írások kategóriája. Öt értékhatárt. A 3-as a sablonos. az értelem kontrollja viszont lerántja. melyek között -Klages szerint. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak.nem sok a különbség. ezáltal önmagát adni. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. mint a mesterkélt. a szerény és a gyáva. gyors gondolkodást. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. amely rengeteg vitát váltott ki. kategóriát határozott meg Klages. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. annál alacsonyabb besorolásba került. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. életteli. Előbb – utóbb. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. Általában a természetes. vagy ingatagságot is. ahol az 1-es a legmagasabb. de jelenthet türelmetlenséget. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. A szívós és az erőszakos. 92 . és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. sok gyakorlással. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja.Grafológia 15. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. Ne kedvetlenedjünk el. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat.

a grafológus szubjektív véleménye dönti el. melyik csoportba helyezi azt. Az írások megítélése. ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. 2. besorolása nem egyszerű feladat. fiatalkori írását láthatjuk.Grafológia Nézzük meg.

ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.

vagy nagyon érdekes írás. az intuíciókra való hagyatkozást. vagy a hurokképzések. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg.Grafológia 5. sem magasabb fokon álló szellemiségről. Ez az egyediség. a kapcsolási módok. egyszerűségén? 95 . saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. aki keveset ír. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. amelyik első látásra azt sugallta. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. aki elítélte a grafológiában a megérzést. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. az áthúzások. a zónaarányok. hogy ez egy nagyon jó. hogy rossz írás. Klages kategóriái szerint értéktelen. egyszerűsége Az írás olvashatósága. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. Nincs ugyanis két olyan grafológus. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Ezek alapján minden olyan ember. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. hová sorolná a mai. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. egy másikra azt mondjuk. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. betűalakzatok másképpen való írásával. hogy ez egy jó írás. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. ezáltal nem átélt. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. A másik gyenge pont. sebessége Mit értünk az írás természetességén. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. Találkoztunk már olyannal is. alacsony formanívója miatt. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. Ez alapján mondjuk azt. Nem nehéz kitalálni.

Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. lassan. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. a fontoskodás. az írás túlzott díszítgetése. akiknél nem nehéz feladat az írás. 96 . mint a toll a papíron. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. A tartalomra koncentrál. a feltűnni vágyás.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. vagy a sivár lelkivilág jele. amit papírra kíván vetni. automatikus folyamattá vált nála az írás. az alacsonyabb szellemi színvonal. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak.

rideg. szépségre törekvő. eredeti betűformálást mutató. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . változatos. egyszerű írást a dísztelen. Ne tévesszük össze a természetes.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. a soroknak nem szabad összeakadniuk. el is kell tudni olvasni azt. a szavak között távolságnak kell lenniük. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. figyelembe kell vennie. rendezettnek kell lennie az írásképnek. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. Tagolatlan írás 98 . egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.Grafológia Szépségre törekvő. Margókat kell hagynia az írónak.

Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. a dőlésirány. Ha ránézünk egy írásra. amelyek nem ütemesek. és szembetűnik pl. élettelek.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. üresek. Azokban az írásokban. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. nem idegesítő. nem bántó. a dőlésszög ingadozása. vagy egy-egy 99 . a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. a betűszélesség.

vagy a fekete túlsúlyát) .a margók és az írástömb arányát . ritmikus visszatérését jelenti. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér. már nem beszélhetünk szabályos írásról.a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása.a zónák egymáshoz viszonyított arányát . amit az írás ritmusának nevezünk.a betűk magasságának és szélességének arányát .

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 .sor “m” betűje lassú. 2.sor “t”. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. Túlnyomórészt girlandos. indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. Az írás jól olvasható és tagolt. sor “szelvényt” szó sz betűjében. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. Arányosság 90% 5. 100% 3.Grafológia Az első példa: 1. elgondolkodóvá válik: 1.boríték. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. gördülékeny. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. nem eltúlzottak. sor “m” 80%. egyszerűsítéseket. sor “k” 3. Az írás természetessége 80% 2. 3. de szabályosnak sem mondható. sor “sz” 2. Összesítve: 1. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. a sor és a szóközök normál méretűek. kivéve 4. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. 2. 90% 5. 80%-osnak minősíthetjük. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. 4. Ez az írás természetes. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. 50%. Szabályosság 50% 4. A nyomás egyenletes. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. Sebesség: Gyors tempójú írás. Nem szabálytalan. sor j betűje. útrövidítéseket találhatunk az 1. ez fékezettséget jelöl. 4. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. sor csak – mellékelt . 3.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. Az írás tagoltsága 100% 3. sor “levélbélyeget” szó ly-ban. díszítéstől mentes. nehézkes. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. erős nyomással.

díszítés. 2-es és 3-as közötti. Szögletes. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére. de szűk. Ha 90. Az írás jobbra dől. Nagyon jól tagolt. szűk. 100% 4. 105 .Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. olvasható. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. 70. árkádos. Teljesen szabályos. Sok a csomósodás és a mázoltság. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. A második példa: 1. nem folyamatos. de nem éri el a 2-est. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. hogy 1-es és 2-es közötti. Nincs benne semmi túlzás. de fedővonalas. 3-as és 4-es közötti.és sorközök egyformák. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. 60% 2. túlzott kilendülés. akkor az azt jelenti. ezért ha nem is annyira természetes. csomós. de egyszerűnek minősíthetjük. 80% 5. melyet később teljesen el lehet hagyni. világos. A kilendülő vonalak hiányoznak. az ékezetek túl gondosan felrakottak. a szó. a középbetűk egyenletesen magasak. 90% 3.

Fontos. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. Mindenkinek az életében. Egoisták. másik lefelé halad / 106 . hogy legyen legalább egy olyan személy. Egy részük agresszivitásukkal. vagy baloldalra helyezve 4. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. nem verekedtek. Az antiszociális személyekre jellemzõ. lelkiismeret furdalást. kirabol egy postahivatalt. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza.Grafológia 16. akik hajlamosak másokon élõsködni. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. nem drogoztak. ahol befogadják. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. lánya. barátok. Széles. vagy hullámos jobboldali margó 8. példaképül állíthat maga elé. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Hullámos baloldali margó 7. empátiára képtelenek. melyek elvétve ugyan. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. Lehetõség van azonban arra. keresik az izgalmakat. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. jólnevelt. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. akit késõbb utánozhat. mások az elvárások is. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. morális érzékük fejletlen. ismerõsök. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. vagy gyilkosságra. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. Aláírás középre. melyben teljes biztonságban érzi magát. mielõtt az rögzülne. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. szabálytisztelõ életmódot folytat. Nem kell többé szégyenkezniük. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. Azok a grafológiai jegyek. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Hullámos sorok 3. Szégyellik barátaik. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. tanárok. Lövöldözik egy gyorsétteremben. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. Elgondolkodtató tény. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. 1. A többször elõforduló jegyekre 2. jómodorú fiatalokról van szó. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. hogy egyre több az antiszociális fiatal. sõt megértik õket. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Nem éreznek sajnálatot. Negatív sortávolság. Erre azért van szükségük. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. hogy a szomszédok. bûntudatot. Többnyire csendes. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. nem törtek-zúztak. Szûk. vagy hiányzó baloldali margó 6. aki normális. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények.

hogy grafológus számára ír. vagy szöges girland a ductus 14. vagy balra dõlõ írás 12. pacás. aránytalan margók. aki tudja. sorvezetés nem egyenes. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. ékezeteknél. 107 . túlzott kerekítések. vagy ellentétes azzal 17. Oválba vágó. / 26. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. Pacásodások. Hiányzó aláírás 19. végén. egyenetlen nyomaték. ekkor egy százalékos értéket kapunk. r=v. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Betûhasonulások / a=o. tremorok. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. satírozott e betûk megjelenése 15. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. elkent. z=t. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. n=sz. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. k=h. e=i. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. Fejletlen. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Javítgatások az aláírásban 18. Álló. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. és elosztjuk 52-vel. Kötetlen írás ragasztásokkal. ideges javítgatások. Ingadozó nyomaték / szavak elején. vagy 5-ös formanívójú / 24. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. v=u. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád.Grafológia 10. Betûkihagyások. javítgatott írás / 20. lassú írás szögesedéssel.

hu/ 108 .grafonet.Grafológia Forrás: http://www.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->