Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

milyenek szeretnénk lenni. vagy még nem ismert. vezetõi képességeket mutat.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. A betû magassága megmutatja. kispohár szimbólum. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. A munkatársat. Nyomtatott M betû használata gyakori. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. itt a társat. önértékelésünket. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. hiú ember írásában jelenik meg. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. a fõnököt szimbolizálja. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. Z betû: A harmónia. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. A pénzt. Itt is. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. saját magunk elfogadását mutatja. a partnert szimbolizálja. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. U betû: A befogadás betûje. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. idegen szavakban fordul elõ. most is mûveltséget. hogy mennyi is az. lényeglátó képességet mutat. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. nagyszájúságot is jelezhet. akaraterõt. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. Egyes írásokban szókimondást. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. az anyagi javakat szimbolizálja. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. hiányjel-szimbólum. X: Ritka betû a magyar nyelvben. Önálló jelentése nem ismert. 5 . az ilyen embert szeretik a munkahelyén. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. tehát intelligenciát. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. dominanciaigényt. jó logikát. gyengédség utáni vágyra utalnak. A kis y azonban páros betûk második tagja. az önkifejezés betûje. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. S betû: A szerzés betûje. A betû egyes változatai. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. inkább csak átvett. Megmutatja. Ez az un. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. amiben szimbólum megjelent. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. V betû: Szintén a befogadás betûje. amit elvárunk magunktól. esetleg egész szóra vonatkozik. R betû: A karrier betûje.

hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. Ezeket hurokterületnek nevezzük.Grafológia 3. h. A hurok alsó. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. Az élmény csak akkor tökéletes. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. Amennyiben létrejött a metszéspont. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. a hurok nem záródik be. ha létrejött a metszéspont. b. az élmény átélésének. élménykészséget nem. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. illetve a biológiai élményekre. f. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. tehát rendelkezik élményigénnyel. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. l. mert nem jön létre elzárt terület. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. akkor nincs beteljesülés. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. g. valamint az élmény kifejezésére. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. 6 . Ha a vonalak nem keresztezik egymást. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. melyet a k. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. j és y betûkben képezünk. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. illetve kötõvonalnak. Ha hosszú a hurokszár. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. feldolgozásának képességére. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. élményt.

Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti. a tanítás képességét is. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. 7 . hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. azt magánügyként kezeli.

Hangsúlyozzuk ki.sovány hurkot . Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. 8 .Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1.5 mm alatt marad.tapadó hurkot . de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. biológiai élményeit. Jelenthet leplezést. Felhozza azokat a mindennapokba. szívesen beszél róluk. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. csak egymásra vannak írva. hogy két vonal van.szublimáló hurkot . Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: .hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. hogy az egyén nem titkolja vágyait. titkolózást is. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta.

Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. 9 .” a „j”. a mindennapi életbe szublimálja. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. a megfelelõ életkörülmények hiánya. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. Mivel hurok nem jön létre. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. vagy balra tendálhatnak. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. a lehetõség hiánya. ha akár csak egy hurok is van. arra következtethetünk. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. Külsõ ok lehet pl. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. az élmény igényének nagyságát. vagy belsõ ok miatt. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. akkor belsõ.

Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. Anyagiasságot is jelent. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket. én. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít.girlandosak . 10 .hurkosan hurkoltak . valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.csomósak . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . makacsságot jelez.szögesek .odaadását jelzik. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.árkádosak .többszörösen bezártak .

11 . Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. A bezártságon kívül jelzi azt is. extrém gondolkodást jelöl. kisebb hurok is keletkezik. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. mely elvont. gyõzõdjünk meg arról. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. A csomók. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. magas vérnyomásra. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal.

felfokozott képzelõerõt jelez. a fizikai erõ tiszteletét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. hogy írója sokat fantáziál. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. álomvilágban él. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . Utalhat arra is. valamint a sport iránti vonzalmát is. légvárakat épít. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei.

Nagyon alacsony áthúzás 13 . nemhogy másokat. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. szüksége van arra. lebecsül másokat. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. hogy irányítsák. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. határozatlan. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. azt a grafológia negatívan értékeli. és ezek jelentését. mint pl.Grafológia 4. magát sem képes irányítani. ami ráadásul nem is betû. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. 1 tollvonásnyival. a vezetõi képességek. az akarat. és gyenge. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. hogy szórakozott. Azt jelzi. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. Vegyük sorba a lehetõségeket. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk.

de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Önbizalomnak nincsen híján. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Minden olyan áthúzást. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Uralkodni vágyó. Vegyük azt a példát. Nem kifejezetten vezetõ típus. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. fölényes.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. büszke. magasnak minõsítünk. vagy elhagyják azt. ha az nem metszi a törzsvonalat. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. elég akaratos is. hanem lebeg. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. idealista. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Írója már nem annyira önállótlan. aki mindig a maga feje után megy. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. hogy írója nagyon elégedett önmagával. szinte repül fölötte. ha ellent mondanak neki. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. Nem szereti. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. 14 . aki hatalom után sóvárog. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. soha nem ad mások véleményére. annyira. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. hogy a felsõ zónában maradnak-e. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. nagy benne a felülkerekedni akarás. de már jeleznek némi akaratot.

Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. akkor az kiegyensúlyozottságra. élénkséget. akkor az gyenge akaratra utal. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. elodázó típus. az akaratgyengeséget. Túl hosszú áthúzás 4. Sztenderd méretû áthúzás 2. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. nem mindig tettrekész.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. helyesen ítéli meg saját magát. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. 15 . lassú elhatározást jelent. mint azt képességei indokolnák. de jelzi azt is. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. aki tisztában van saját értékeivel. Hosszú áthúzás 3. határozottságot. Olyan ember. hanem saját magát okolja. akinek ambíciója jóval nagyobb. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. határozatlanságot. tehát Én-értékelése megfelelõ. hogy írója óvatos. amely nem éri el a törzsvonalakat. még az elõtt befejezõdik. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. kis vezetési igényt jelez. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. bizonytalanságot. kicsit halogató. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. erõs akaratot jelent. de vékony is. Ez félénkséget. akkor írója kiegyensúlyozott. néha agresszivitást is mutat. kontrollált akaratra utal. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. 1. ambíciót jelez. bizonytalanságot. Rövid áthúzás 7. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. Ha áthúzása nemcsak rövid. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Ha gyenge a nyomatéka.

ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. lendületes személy sajátja. Ha annyira siet az áthúzás. felfelé tartó „t” áthúzást. aki nyugodt. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. kiegyensúlyozott. gyors gondolkozást. ambiciózus. vagy lefelé tartó. aki csodálja a nála különbeket. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. aki nagylelkû. Jobbra csúszott áthúzás 5. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. Vízszintes áthúzással az ír. Vízszintes áthúzás 2.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Jobbra csúszott áthúzás. felfelé. Felfelé tartó áthúzás 4. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Balra csúszott áthúzás. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. erõtlen az áthúzás. Lefelé tartó áthúzás 16 . Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. akkor a fentieken kívül még bátorságot. könyvébõl való 1. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. Balra csúszott áthúzás 3. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. ha megjegyzéseket tesz másra. Ha sápadt. békés természetû. amely nem metszi a törzsvonalat 6. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. mely nem metszi a törzsvonalat 4. gyors munkavégzést is jelent. könyvébõl való 1. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. vállalkozó kedvû személy. Magasan repülõ. Ez akkor vonatkozik rá. hogy nem is metszi a törzsvonalat. Ne gondoljuk azt. Ha kihegyezi a gyenge.

Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. lefelé tartó sorirány. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. pl. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. gyenge nyomás. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. feljebb áthúzás. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. felül áthúzott t betû 17 . elõvigyázatos. letört végvonalak. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. stb. ha biztosan tudjuk. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. tulajdonosa óvatos. Ott egy hirtelen balra-. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. de elõfordul. körültekintõ. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. mások lekezelését mutatja. Azaz alul hurok. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. Rossz hangulatú. Ha a közép zónát harmadoljuk. Ritkán. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. Alul hurkolt. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért.

hogy a vonalon homorú. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Horog. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. A horog. míg a domborúé elutasítja azokat. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. hullámos. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. könyvébõl való 1. Horog. hogy gazdája önfejû. Homorú áthúzás 3. gúnyolódó. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. domború.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. horgos. 18 . kritikáját. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. sõt még önmagán is képes nevetni. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. kampós. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. kampó az áthúzás elején 5. Hullámos áthúzás 4. kritikus természetet takar. makacs. Domború áthúzás 2. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e.

elõresietõek és elmaradóak. valamint méretüket. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. hanyag lusta. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. annak részei. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. A felsõ zónában. gondolkodásbeli realitást. figyelmességet. alakjukat is meg kell figyelnünk. gyors gondolkodást. precízséget. A gyors írástempó egyik jele. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. 19 . aki nem kontrollálja a cselekedeteit. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. a folyamatos kontrollt jelzik. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. a kontroll késését jelentik. utána gondolja végig azt. utána cselekszik. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. Írója elõbb cselekszik. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. Jelent az is valamit. elõbb gondolkodik.Grafológia 5. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában.

Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. akkor írója lelkesedõ. Az önmagával elégedetlen ember 20 . és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. ábrándozásra hajlamos. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. valamint a dolgokra.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. illúziómentes életszemléletet mutat. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. tárgyilagosságot. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. az annak a jele. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. amely még nem éri el a középzónát. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi.

Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . elõrelátó gondolkodásra utal. ötletességre. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Vékony ékezetekkel a hûvös.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. tartózkodó. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. Rövid ékezet az „i” betûn. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. Eredeti észjárásra. jó kombinációs készségre. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak.

Ezen kívül találkozunk homorú. külön szellemi világot jelöl. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. a kíváncsiság. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. gyakorlatiasságot. de felnõtt írásokban . Domború ékezet Szöges. szöges. kampós és karika alakú ékezetekkel is. horgos ékezet makacsságot. bizalmatlanságot. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. hullámos. az ötletesség. védekezést és elzárkózást is jelent. vidámságra. önfejûséget takar. a nyitottság. 22 .ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . Homorú ékezet az érdeklõdés. és függõleges irányúak. titkolózást. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. mértékletességet. a szellemi befogadás jele. domború.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. humorérzékre utal.hazugságjelnek értékeljük. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele.

Az aszociális. vagy egyáltalán nem elfogadó. Kis „h” betûre. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. Az öntörvényû. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . amennyiben ezt más jel is megerõsíti. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Alulról felfelé kitett ékezetek. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. zsenialitást jelöl. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. mások szabályait nehezen. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. Jól látható az õ és á betû feletti pont.

ismerõsi kapcsolatait. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. Õk a barátságos. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. vagy boltíves ductus 2. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. õ nem akar. Meg tudják fogni a másik ember kezét. a magányosságot. hogyan fogadja õt a közösség. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. Szöges ductus 4. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. Fonalas ductus 5. kiközösítés elbizonytalaníthatja. a szûkebb – tágabb baráti. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. ezek a következõk: 1. mert egy esetleges elutasítás. vagy girlandos ductus 3.Grafológia 6. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. Ha a kötõvonalak nyitottnak. valamint két betû között is. Amire nem figyel. nem befolyásolt. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. amikor a kezek leengedve maradnak. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. nyitott. a végvonalakban és az irányultságban is. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Hiába van mellette a másik ember. jegyezzük meg. erõszakos ember sem. mert ezek mutatják meg. befolyásolni próbálja. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. hogy azt irányítani. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. vagy közösséghez. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. Nagyon fontos megnéznünk. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Füzéres. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. barátságosnak mutatnak valakit. Árkádos. érdekbõl. meg tudják ölelni a másikat. tehát természetes megnyilatkozása énjének. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Nem mindegy az egyén számára sem. a szavak pedig a környezetét. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. akik csak kényszerbõl. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. közvetlen emberek. az nem tudatos. Kígyó ductus 24 .

Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. csak késõbb oldódik fel. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. eleinte távolságtartó. vagy végén képzõdnek. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. ahová a normaírás egyébként nem. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. hogy olyan helyre is boltívet tesz. hegyének lekerekítésében. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni.Grafológia 1. hogy írója fékezi magát. amely arra is utal.és záróárkáddal. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. Az árkád Mi jut eszünkbe. amelyek a szavak elején. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. 25 . mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás..

mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. különcök. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. mint a valós tartalom. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. ezért elzárkózik elõle. kötelességtudóak. a lapos. tartózkodóak.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. hogy árkád és árkád között különbség lehet. õszintétlenek. A szûk árkádot választók pontosak. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. Fonatos árkád 26 . szoronganak. alkalmazkodóak. egyfajta kétszínûséget. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. fegyelmezetlenek. megfigyelhetjük. nehezebben barátkoznak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. többségüknek fontosabb a látszat. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. a fonatos. elzárkózóak. hiúak. és a szöges árkádot. nagy bennük a szereplésvágy. lepleznek valamit. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. a szûk. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok.

Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. hogy az így írók könnyedek. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. bizalommal fordulnak az emberek felé. Kevés szeretetet tudnak adni. sok bennük a belsõ feszültség. részvétet. nyitottak a világ dolgai iránt. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. A füzér A füzért. rosszindulatúak is lehetnek. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. zárkózottak. esetleg szöges. néha kegyetlenek. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. sok többletenergiával rendelkeznek. Támasztott árkád 2. gyors mozdulattal lehet létrehozni. de önállótlanok. kedvesek.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. a mélynyergû. Többnyire félénkek és szerények. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. Mivel a girlandot könnyed. a széthúzódó lágy. sajnálatot nem éreznek senki iránt. segítõkészek. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. Rendkívül energikusak. akik támaszt keresnek. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. vagy egy felfelé nyitott. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. engedékenyek. barátkozó természetûek. már következtethetünk is arra. 27 . kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. fejlett az empátia érzékük. Füzér és füzér között is van különbség. és a feszes füzérrel.

Adnak. érzékenyek. annyit vissza is igényelnek. elveszti tartását. lusták. önzõek. önállótlanok. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. A lágy. mindent magukra vonatkoztatnak. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. alkalmazkodás. befolyásolhatók. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. konfliktuskerülõk. szeretik a feltûnést. sok bennük a feszültség. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. a lágyság eltûnik girlandjaikból. a hangulatok uralják ezeket az embereket. határozottak. tudják magukat fékezni és irányítani. erõs akaratúak. Az érzelmek. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. Akaratgyengék. sebezhetõek. de nem hajlamosak szélsõségekre. neurotikus. 28 . Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. de el is várnak.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. mindent a lelkükre vesznek. számítóak. megbocsátók. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. Ellenben a nagyon szûk. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. céltudatosság. aránytalanul feszes füzér szorongó. békülékenyek. hiszteroid alkatra is utalhat. Lágy. hiúak.

Hol keressük a szögeket.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. akadálytalan. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. aki rájött arra. gördülékeny haladást érnek el. akkor ez egy mindenkor. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. a "k" masnijában. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. az alsó és felsõ hurkokban. a "h" betû íves részében. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. hogy barátságos. a "b" "v" betûk alsó íves részében. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. A folyamatos. Mindkettõ a kedvességet. Ezzel ellentétben a szöges. pl. az oválokban. Füzér a szavakon belül 3. csak ezután haladhat tovább. és az ékezetekben is. alkalmazkodó. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. az elõrehaladást a papíron. 29 . közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. irányt változtat. ezáltal könnyû. ahová egyébként ívet kellene rajzolni.

Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. A szavak. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. érzelmes ember nem ír szöges. Biztosak lehetünk benne. akkor ez olyan emberre vall. inkább a jellegtelenség. az emelkedések. nincs erõ a mozdulatban. gyakran erõszakosak. mert nincs határozott alakja. az elnagyoltság a feltûnõ. szabálytalan írás csökönyös. nem barátkozó típusúak. ellentétben állnak környezetükkel. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. Ha szöges írással találkozunk. a kompromisszumokat nem kedvelik. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. mindig meg kell néznünk. engedékenységétõl. akkor írója keménységet. az alaktalanságot. esetleg indulatos. Ezzel palástolja gyengeségét. határozottságot szeretne mutatni. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. vagy csak fekete lehet valami. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. megbízhatóak. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. erõszakos viselkedést jelezhetnek. A túlzott szögesedés egoizmusra. nem elnézõek. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. szögletes írással. A fonal A fonal a puhaságot. könyörtelenségre. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. mert felelõsségvállaló. süllyedések egymás utáni váltakozása. amely létrehozza. 4. az erõtlenséget szimbolizálja. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. akaratosak. Minden eddig ismertetett formával ellentétes.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. a világhoz. így védekezik az ellen. kötelességtudóak. nagyon önállóak. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. darabosságáról ismerhetjük fel. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. szívósak. a képlékenységet. Ezzel szemben a ritmus nélküli. Szabályos. aki keménységet erõltet magára. Számukra csak fehér. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. 30 . hajlíthatatlanok. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. kevésbé "szúrósak". hogy kihasználják õt. konfliktusokat keresõ emberre vall. Támadóak. merevek. hogy a hegyes szúrós. jobban közelednek a társasághoz. Feladataikat mindig ellátják. hogy puha lelkû. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. igazságszeretõk. Minél hegyesebbek a szögek. a szöget a sarkosságáról. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. uralkodni vágynak.

A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. ill. elfonalasodott. nem kitartó. együttérzõ képességrõl árulkodik. segítõkészek. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. ezek többsége neurotikus. vagy szembeszegül vele. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. Minden érdekli. de semmi sem köti le igazán. Túlérzékenyek. könnyen megsértõdik. nyugtalan. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. A toll akadálytalanul halad a papíron. nem határozottak. együttérzõek.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. irányváltoztatásra kényszerítjük. átérzik mások problémáit. nem nyilvánít véleményt. sietséget. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. inkább alkalmazkodást mutat. Nem szeretik a szabályokat. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. visszautasítja azt. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. 5. azt vesszük észre. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. esetenként egyenes vonalakat. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. a formaságokat. mindig rohan. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. kapkodást tükröz. Ha csak teheti. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. Az egész írás bizonytalanságot. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. elvei. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Határozatlanságuk. Nehezen viselik el a kritikát. hogy elmélyüljenek egy témában. hisztérikus. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. hogy az egyes árkád. A kígyó ductus. a nyugodtság és a higgadtság. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. Empátiáról. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. ideges. bizonytalanok. Mindkettõnél úgy értelmezzük. valamint azt is jelzi. Intuitívak és alkalmazkodóak. nyughatatlanok. vagy alkoholista személyekre utal. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Mivel nincsenek határozott elképzelései. Rendkívül türelmetlen. Ha kígyóvonalat 31 . Legtöbbször kiszámíthatatlanok. rossz az önismeretük. nem szilárd jellemûek. csapong. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. olvashatatlan betûket. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. nem készteti semmi megállásra. Rendkívül türelmetlenek. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. pszichológusok és színészek írásában. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba.

megjátszottak. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. természetellenes. képesek a dolgokat több oldalról. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. jó formaérzékkel rendelkeznek. 32 . a lazaságra. mint mozdulataik. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. El?fordulhat azonban. kerülik az összeütközéseket. Nehézkesek. Nem képesek a közvetlenségre. megállásra. vagy lefelé a törzsvonalon halad. finomkodóak. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. rafináltság szélhámosság jele az írásban. füzér. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. modoros. Ez a fajta írás lassú. színes egyéniségek. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur. Sokoldalúak. rendkívül fegyelmezettek. Mások szeretnének lenni. sokféle szemszögbõl átlátni. melynek nevét egy francia grafológus. mint amilyenek valójában. Crepieux-Jamin adta.Grafológia rajzolunk. sokoldalúak. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. Viselkedésük ugyanolyan irányított. Egymással ellentétes. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. merev. a képmutatás. az akadályok között ügyesen lavíroznak. Árkád. A formák mesterkéltek. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Gyakran jellemzi õket a színlelés. nem kényszerülünk megtorpanásra. elkerülik azokat. hogy a ravaszság.

leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. mindig ezzel a formával írnak. A magányosság. Az írás. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. õ az. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. mint az egyébként is így író emberek. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. szavait. akik csodálják õt. aki nem tesz lépéseket a társaság. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. Kapcsolatot nem létesít velük. a levegõbe írták. csak szerepel elõttük. Kötetlen írás Mit tegyünk. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. végvonalaiból. nem szeret emberek között lenni. lendületét. amelyek írójának élményeire utal. Így már 33 . negatív kötésnek. mint közönségre. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. Fontos megtudnunk. a világ felé. vagy nem mûszaki rajzoló-e. kanyarodásait a papíron. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. akkor olyan emberrel állunk szemben. mivel az egyes betûelemek után megállásra. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. A hurok nélküli kötetlen írással. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. A hurkok nélküli szkript írás sivár. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. társaságkerülésre utaló jeleket. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. Kövessük ezt a módszert. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. megtorpanásait. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. és miután hozzászoktak. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. Kezüket nem nyújtják a másik felé. építész. magányos embert takar.

vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. ha kevert. Az emberekhez. vagy csak pozitív tulajdonságai. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. ez azt jelenti. akinek jelleme nem túl szilárd. barátságos és közvetlen. Különösen igaz ez olyankor. hogy közel azonos értékeket kapunk. Mindkettõ ívelt mozgással. Mit tegyünk. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. Ilyenkor nem tehetünk mást. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. sokszínû. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. mint megszámoljuk. domináns kötési módja. jelleme állandó. Elõfordulhat. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. Ezután megszámoljuk. 34 . kiegyensúlyozatlanságra. következetlen személlyel állunk szemben. Ekkor instabil. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. a világhoz való kapcsolata. irányuk ellentétes. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. hogy nincs az írónak uralkodó. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. kiszámítható. kötõdése mindig egyforma. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. de elõfordulhat. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak.

csak kiegészítik azt. akár ösztöneredetû energiát. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. vállalkozókedvû. az ékezetek. rögtön a tárgyra tér. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. amelyek az írás fõdominánsai. a sebesség fogalmával. aki hosszasan tépelõdik elõtte. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. akár szellemi. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. vagy gyengítik. Kezdő. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. Van. és akkor is. ilyenek a kezdõ-. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. ha szerepelnek az írásban. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. akik rögtön belefognak. Klages elvetette a jelgrafológiát. ha hiányoznak belõle. Van. mozgássorozatnak. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. árnyaltabbá tehetjük. és végvonalak is. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához. szenvedélyes természetû emberek írásában. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. 35 . szinte fejest ugranak a feladatba. amelyek önmagukban nem értékelhetõek.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. és végvonalak. Mindenki másként kezd a munkájához. hozzálátnak. aki energiát gyûjt. hogy írója nem körülményeskedik. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. nehéz helyzetfelismerésre utal. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. bizonytalankodik. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. a szabályosság. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. és vannak olyanok is. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. Az írás. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják.Grafológia 7. az arányosság. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. a „t” betû áthúzásai. Michon abbé francia grafológus.

Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. de elõfordulhat. 36 . mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. melyik zónából meríti energiáit. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. érzékenyek. egyenes vonalú. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. hogy az író személy honnan. az energiát jelzik. Õk azok. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat. Ez arra utal. Az alsó zónából induló.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. ellenkezni szeretõ embert takar.

felülrõl várja a jót. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . elefántormány-szerûen induló kezdõvonal. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. Balról induló. . de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. az idõhúzás jele. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. és mindig a lustaság.

egyszerû. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. szûkmarkúságot jelent. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. szûk írásban zsugoriságot. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. addig a végvonalak megmutatják. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. késztetéseket jelzi. levezetésre váró energia. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. aki kíméli az erejét. fegyelmezett embert mutat. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. energiáiból nem használ fel. csak annyit. fölösleges lendületet vezetik le azért. az a tudálékosság jele. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. hogy nincs fölösleges. Normál. kötött írásnál lényeglátó. Apró. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. ösztönbeli megfontolásokat.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. feszült. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. 38 . Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt.

39 . de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. és olyan embert. kritizáló embert mutatnak. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. durvaságot. brutalitást jelentenek. Hegyes végvonalak gúnyolódó.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. kimerültséget. Egoizmust jelez. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. akár árkádosak. fáradtságot. akinek mindig maga felé hajlik a keze. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak.

aki szeret küzdeni. makacsságot takarnak. Ferdén elrántott végvonal Horgos.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. õszintétlenséget jelölnek. merész. dicséret utáni vágyat jelölnek. támadó. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. kampós végvonalak önfejûséget. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. 40 .

Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. ráérezhetünk dinamikájukra. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. lehet barátságos. lehet elhárító. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . taktikázást jelentenek.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. amely lehet segélykérõ.

hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. és 5. Részben igazuk is lehet. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. példányon látható jól az írás. miközben kanyarogva halad. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. amivel írójuk rendelkezik. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. mekkora az a nyomóerő. Az szinte elképzelhetetlen. ugyanis írásunknak mélysége is van. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. mint egy folyamatos vonal. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek.Grafológia 8. Arról már beszéltünk. lehetőleg ún. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. s erről kell véleményt mondanunk. hogy a vonal. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. Felmerül a kérdés. és 3. az egyén belső energiáit mutatja. 42 . hanem az írás sebességét. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. szöveg. illetve mérhetőek voltak. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. példányon még jól látszik az írás. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. azt az is bizonyítja. könnyen megállapítható. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. s kell is néznünk. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. hogy nem más. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. hanem három dimenziós kiterjedésű. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. mi a helyzet a nyomatékkal. s így alakul ki a leírt jel. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. s törvényszerűen. hogy magunk kísérletezgessünk. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. többirányú mozgást végez. a nyomással. akkor erős nyomásról beszélünk. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. s Románné ennek nyomán megállapította. az életerőt. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. mellyel az írás létrejött. -Amennyiben a 2. többen kétkedve gondolnak erre. A fenti módszer arra jó. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. példányon is olvasható . Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. amikor ez a kérdés felmerül. átütő géppapírra írunk. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. szó. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb.

érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. vékonyabb vonalat kapunk. de nem csak ettől. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. Előnye viszont az. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. mint a toll. Ez talán a legegyszerűbb. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hogy a nyomaték gyenge. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. Ha lehetséges . És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. tartósan vizsgálhatjuk. illetve. s fordítsuk meg a lapot. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. Ezt persze úgy is elérhetjük. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. hogy bármikor elővehetjük. hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. átnyomódott-e a papír. mert puhább. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. itt most csak pár szót erről. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. Nézzük meg. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. biztosak lehetünk abban. Vegyük kezünkbe az írásmintát.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget. Tapogassuk meg a lapot. hogy milyen a papír minősége. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. könnyen siklik az írófelületen. annál élesebb. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. 43 . hanem attól is.

mintha vonalzóval húzták volna. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. Természetesen nem lehet olyan egyenes. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. A vonal festékszemcsékből áll. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. Mit látunk. Az alapvető különbség mégis látható 19. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között.

árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. érdekes megfigyeléseket tehetünk. Aszerint . azt is megállapíthatjuk. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. akkor élesnek tekinthetjük az írást. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . hogy a vonalak minősége különböző. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. s ez jól felismerhető. Ezek a következők: 45 .Grafológia váltakoznak.

Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. hogy igen egyoldalú. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. de előfordulhat. Lobbanékony emberrel van dolgunk. de megvan a képessége arra. illetve arra. Jelen van nála az életigenlés. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. makacs és harcias. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. s igyekszik életét úgy irányítani. Előfordulhat. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. Ha így ír valaki. kevésbé érdeklődő. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . az anyagiak a legfontosabbak. Érzékeny. de ez egyáltalán nem harsány. . Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. kitartó. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. akkor feltételezhetjük. ki nemigen uralkodik magán. aki számára a realitás a legfontosabb. kicsapongó típusú. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. . az élvezeteket.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Nem hagyja magát az árral sodortatni. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. nem ernyed le. Szívós a munkában és az élet más területein is. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. Szeret természetközelben lenni. hogy önfejű. mint a hagyományok tisztelete. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . stabil ember. hogy az őt ért élményeket befogadja. de át tudja adni magát a benyomásoknak. Igényli az erőteljes ingereket. akinél az ösztönök erősebbek. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. passzív egyén. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. A legritkább esetben fordul elő. hogy az így író ember számára az ösztönök. hogy meg is kapja ezeket. akkor hirtelen haragú. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. Áthelyezett nyomaték 46 . passzivitás jellemzi az így író embert. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb.

/ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. ami indokolatlanul. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. s előfordulhat. változó dőlésszög. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. Alakoskodik. milyen jelentéseket hordoz. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. hibás írás. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. mely szavakban találkozunk vele. színlel. abba több energiát fektetünk. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. jobban odafigyelünk rá. érzéseket és az erőkifejtést is. Érdemes megnézni. ahol nem kellene. Van benne némi erőmutogatás. Indokolatlanul. 47 . Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. amit az egyén el akar rejteni. Gondoljunk csak rá. lelki zavar tünete lehet. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. ha az erős embert látnák mások benne. méretváltozás…. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. hiszen az író ott fejt ki erőt. mint ahogy a vonal képzése sem az.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. ami számunkra is információ értékű lehet. ellenállást. Az így író ember viselkedése nem természetes. de sok más ok is. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. inkább azt mondhatjuk. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. ha valami nagyon fontos. mint pl. szeretné. javítás. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása.

Határozott fellépésre törekszik. sokat is ad erre. Gyengeségeit nem vállalja fel. mint amekkorával valójában rendelkezik. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. lelkiekben is erős . 48 . A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. sugározni mások felé. akkor ez inkább nekibuzdulást. vastagabbak Nagyon kemény. nem engedi. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. hogy elveszítse erejét. Energiáit összpontosítja. szívós emberről van szó. kitart a munkában. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember.

milyen változatai vannak. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. s ez után következhet az értelmezés. eltér a tanulttól. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. Az elemzés előtt nem árt. Az tehát egyértelmű. ami azt jelenti. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. hogy a betű valamilyen irányba eldől. mikor és milyen módszerrel tanult írni. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. azt is tudni. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. Nézzük. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. valamely irányba eldől. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. Az első lépés tehát annak megítélése. Az írás természetes lendülete és az a tény. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. az illető milyen módszerrel tanult írni. akkor mit is az a dőlés. Ha a szár nem így áll. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. a mintától. következtetni tudunk arra is . A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. hogy a betűk szárai. amit az iskolában tanultunk. az író személy korát. hogy a dőlés azt jelenti. mit értünk dőlésen. hány éves az illető. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. ha tudjuk.Grafológia 9. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. Miért fontos ez? Ha tudjuk. ami napjainkig általánosan használt. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. azt mondjuk. kell.

amely írás közben lefelé halad. hogy legyen. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. Ahhoz. j. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. s így nem biztos. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. mintha össze-vissza keresztezik egymást. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. r. hogy keressen szögmérőt. s akad olyan írás is. 50 . Persze mindenki tudja. t. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. hogy felismerhetők. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. Az írás során sok betű annyira módosul. y. szögeket méricskélni. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. módosulnak.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. s így kapjuk meg a tengelyt. m. d. s a norma szerint egyenes kell. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. u. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. hogy a dőlést megállapíthassuk. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. hogy a szabályostól sok írás eltér. és kezdjen el dőlést. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. f. sem arra bíztatni.

hogy a vízszintes vonal a szó. 2. teljesen meghajol 5. egyre közelebb akar kerülni 4. hogy a fenti vonal maga az ember. Jobbra dőlt 4. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. Képzeljük el. könnyen meg tudjuk ítélni. 51 . mely csoportba sorolható. aki 1. 18. még jobban kihúzza magát. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3./vagy talán a másiktól picit hátrahajol./ odafordulása oly mértékű. Enyhén balra dőlt 6. visszariad. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. illetve a betű alapvonalára kerüljön. Erősen jobbra dőlt. amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. Ha feltételezzük. hogy a dőlésszög az. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. Mit gondolunk arról az emberről. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. Balra dőlt 7. határozott testtartásán nem változtat. hangsúlyozza. s ráfektetjük az írásra. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. tehát azt mondhatjuk. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. hogy tőle jobbra egy másik ember van. / odafordul a másikhoz./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Mérsékelten jobbra dőlt 3.Grafológia Annak szemléltetésére. Álló 2. biztosabb. közelednek hozzá. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. hogy szinte odahajol.fekvő 5. mint közel kerülni hozzá 6. hogy távolságot tart. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle./ esetleg szinte orra esik a másik előtt.

hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. Eben az esetben meg kell keresni. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. Nehezen megközelíthető. de esetlegesen meggyőzhető arról. hogy úgy érzem.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. ha nem neki van igaza. az az odafordulás. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. ami együtt jár a megfontoltsággal. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. Ha az írás az egyenestől elmozdul. előrehajlik. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. ellenőriz. s sokkal inkább akarati elem. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Jobb és bal irányok. nem árt az ismétlés. értelmezések. 52 . És tessék. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. megvan a képessége. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. azt. hogy más álláspontját elfogadja. nem befolyásolható. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. érzelemszegénységből. hogy fontos lesz megjegyezni. s azt is mondtam. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. az elfordulás. Táplálkozhat ez belső gátlásból. figyelemmel.

aki. Gyakran lelkes közösségi ember. nem mérlegel. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Vél és eredményorientált. még ha ezer más dolga lenne is. Fekvő írás 53 . aki képes magát. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. Időnként előfordulhat. Jellemző rá az önátadás. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. lendületes. rögtön segít.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Ő az. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. akaratát a mások akaratának. Az így író ember kiegyensúlyozott. s meggondolatlan. nem ragadtatja el magát könnyen. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. ha kérik. Lehet kapkodó. érdekeinek alávetni. nem fontolgat közben. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása.

sokszor magával szemben is. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Viselkedésükben sok az elutasítás. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. 54 .Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. csak úgy tud létezni. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. a megszokotthoz ragaszkodnak. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. Balra dőlt írásra általában jellemző. a családhoz. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Erre az emberre mondják. másoktól. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Ha valaki így ír. nem mondható rájuk. ha őt irányítják. Az így író személy elfordul a világtól. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. hogy minél inkább balra dől az írás. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. hogy igazi közösségi emberek lennének. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. a hagyományokhoz. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. az anyához való kötődés. hogy van benne tartás. Másoktól elhatárolódni szeretne. magának való személynek tartják társai 5. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. kétkedés. Erős bennük a múlthoz. önállótlanságát nem mutatja mások előtt.

bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Okozhatják ezt az elfordulást . a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. nem kell semmi rosszra gondolni. de ez náluk még gyakran változik. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. Amennyiben ez nem állandósul. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Hazugság esetén szintén balra dől az írás.Grafológia Így írnak az őszintétlen. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. mint a normál írásukban. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . magába zárkózást pszichés sérülések is. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. színészkedő. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. pózoló emberek is. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. a tervezés. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. A múltba való visszatekintés. Ezek pedig a következők. Ezek a következők lehetnek. fennállhat az a helyzet. állónak tekintjük a tanult mintát. a céltudatosság. s a képmutatók. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik.

lendületes kezdés jellemzi őt. aki maga sem tudja néha. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. Szeretné. stabil embernek látnák őt. mérés nélkül is szembetűnő. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . meggondoltabb lesz. amikor a szöveg. s ennek eredményeképp cselekedeteit . szeretne uralkodni magán. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. könnyen és bátran kezd minden újba. 25 egyre jobbra Az az ember. szinte bántja a szemünket. de érzelmei elragadják. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. hogy az érzelmei elragadják. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. szeretné. s nem hagyja. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. s ez fokozottan bal felé dől majd. a stabilitás. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. abból hiányzik az állandóság. aki így ír. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. olyan emberrel van dolgunk. majd egyre visszafogottabb. inkább érzelmi alapon hozza. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. hogy mit tegyen. hogy milyen mértékű az ingadozás. ha mások megfontolt . Tudja.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. Amennyiben ez szemmel láthatóan. Aki így ír. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. ha jó benyomást kelthetne társaiban. Bizonytalan emberrel van dolgunk. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Az odaadó. megállapodatlanság jele.

hogy milyen mértékű az eltérés. 57 . a változás. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. illetve azt is.Grafológia 26.

A betűk ezen ülnek. hogy . ezek megítélése nem okoz gondot. De mi a helyzet azokkal. Azt is érdemes figyelembe venni. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. tehát részenként már csak kb. vagy egészen picik.Grafológia 10. amikor még bizonytalanabbak vagyunk .3 mm jut.5 mm. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. 3. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. illetve az ettől való eltérést megítélni. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. Ha egyértelműen látjuk. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához.5. Azt is tudjuk. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. a szabályos betűformáláshoz. Azt mondtuk. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. mit mérünk. . ne mérjünk. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. de néha –főleg kezdetben. hát foghatunk egy vonalzót. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok.vel ---alapvonal--9. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. hogy kerek betűink.3 mm-es írás.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg.nem is mindig fontos. az hogy mihez hasonlítunk. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. Ez az írás alapvonala. Ez tehát amit tanulunk. Minden harmadik vonal vastagabb. Azt is tudjuk. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát.5mm-es írásra. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. Ha bizonytalanok vagyunk benne. egyre gördülékenyebbé válik az írás. 3-3. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. mint pl. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével.bár a tanító nénik megkövetelik. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. hogy mekkorák. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. az alapvonal alakja. Hogyan mérhetünk? 58 . Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. s egyéni módon alakítják írásukat. fontos annak megítélése. tehát.2 cm. iránya változhat. Vannak írások. töpörödöttek. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . mint a nőké. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez.

közepén és a végén is. s valóban szélsőséges. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. mindenki számára könnyen felismerhető példák. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. nagy vagy éppen kisbetűs írás. azaz azonos vele. illetve azok számára. akkor következik a dolog izgalmasabb része. hogy ne csak egy helyen mérjünk. hogy ez normál. hogy emberünknek össze kell húznia magát. A későbbi megítélésben segíthet az. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Ha a betű én vagyok. annak értelmezése. ha az írás megmutatja. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. az elején. akkor fontos. úgy mint ebben az esetben is. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. ha mindenki saját írását megméri. hogy mit is jelent ez. aki nem fél másoktól. ez igazából kezdetben lehet fontos. megállapítja. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. nincsenek kisebbrendűségi érzései. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. A másolatok eredeti méretben készültek. nagybetűs írás Ha megállapítottunk.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. Sőt inkább az ellenkezőjét. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. határozott fellépéssel rendelkezik. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. majd a felső pontjait is. s az a normál méretűnél nagyobb. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. Nézzük. Ő az az ember. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. Ez 59 . s segítséget szeretnének kapni. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. akik bizonytalanok. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. 11. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója.

a középpontba kerüljön. saját jelentőségét hangsúlyozza. szerényebb és visszafogottabb. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. Talán soknak is tűnik a felsorolás. lelkesedő. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. akkor tudjuk megmondani. aki inkább visszahúzódó. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. minden áron azt akarja elérni. ha azonban ezt mások rovására teszi. elnyom maga körül. optimista. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák.o. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. Nem szeretne szürke kis egér lenni. hogy figyeljenek rá. hogy szeretné magát kiemelni. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. bizony azt nem sokan kedvelik. nagyon szemléletesen fejezik ki. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. s mindenkit lehengerel. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 . az nem mondható rossz tulajdonságnak. kevésbé határozott fellépésű. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert.

s akaratát alá tudja vetni a másokénak. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. 61 . Előfordul. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. hogy írója alulértékeli magát. milyen kicsi is valójában ő. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. hangsúlyosabb. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. mint a nagy betűvel írók. A legkönnyebb dolgunk lenne. sérülékeny. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. Azt hiszem mindenki tudja. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. Ezek az egyének igen szerények. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. stabilabbak. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. első betűjét nagyobb betűkkel írja. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. nagyobb betűkkel indul. érzékeny személy. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. mindenképp arra gondolhatunk. 12. hogy aki ezt írta. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. hogy valaki mindig. a mondat elejét. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni.Grafológia találkozni. de kisebbekkel fejeződik be. kiemelkedni. nem akar kitűnni. s gyakran kevésbé megingathatóak. hogy a legritkább esetben fordul elő. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. tudósok is apró betűkkel írnak. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. s így mennyire segítségre szorul. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. / Sok “nagy emberünk” . / Az ilyen emberek általában meggondoltak. valami okból figyelemfelkeltőbb. gondolhatunk arra. hogy az író a szöveg. hogy az írás egy része kiemeltebb. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról .

néha bizalmatlan. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. 10. 14. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. nagy ambíciói vannak. képtelen lesz az önfegyelemre. hogy írójuk annyira felszabadul. megfontolt. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. meggondoltabb lesz. ami fékezőleg hat rá. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. A kezdeti óvatossággal. Az így író ember először visszafogottabb. önbizalma csökken. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. elképzeléseit megvalósítsa. de ezeket nem tudja megvalósítani. néha még bizalmatlan is lehet.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. hogy teljesen magába roskad. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. majd később egyre oldottabb. feltételezhetjük. Kudarcot vall. 62 . de ez szép lassan oldódik nála. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. reálisan felméri a lehetőségeit. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. hogy terveit. Kiépíti maga körül a biztonságot. elutasít másokat. önbizalmát elveszti. óvatos. nem akar kapcsolatot teremteni. lelkesedése. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. Kezdetben óvatos. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. magabiztosabb lesz. biztonságra való törekvéssel. hogy írójában megvan a határozott fellépés. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. hogy elvesztheti önkontrollját. hogy saját képességeit reálisan értékelje. sem arra. Valószínűleg képtelen arra. Egyre visszafogottabb. írójuk nagy lendülettel indul. fél a jövőtől. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat.

Azt gyaníthatjuk.a magassága megegyezik a szélességével. Könnyen azt hihetné az ember. hogy ki akar törni az egyhangúságból. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő.Grafológia Mi van azonban akkor. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . pedig ez egyáltalán nem így van. hogy a betűk általában mekkorák. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. többnyire elégedetlen a sorsával. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. de nem igazán sikerül neki. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. amit már a emlékeztetőül megmutattam. 63 . de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. körülményeivel. melynek formálásakor.

mint a magassága. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. Ellenkező esetben. Nem fél a jövőtől. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. hogy a betű szélessége kisebb. a haladástól. aki aktív. mely az előrehaladást visszafogná nem működik.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. körültekintő és érdeklődő is. hogy írójuk teljesen passzív egyén. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Valószínűleg egy lendületes. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. jellemzően nem társasági ember. mint nagy tömegben. ha a betűképzést nézzük. hogy a kerek betűk / a. hogy kellően fegyelmezett legyen. az éntől a közösség felé. széles az írás. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. az emberektől. o. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. aki nem tud a múlttól elszakadni. 64 . Kevés a fékező erő benne ahhoz. mint a magassága. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. A múltból a jövőbe. nem akadálytalan ez a mozgás. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. tettre kész emberrel van dolgunk. elképzelhető. s az előrehaladást valami erő akadályozza. gondolhatunk arra. mint a magassága. sőt inkább sürgeti azt. fél a jövőtől. Normál esetben – mint ezt már említettük . szélessége jóval nagyobb. a változástól. Igényli az emberi kapcsolatokat. Széles írás esetén a gátló erő. gátolja. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. Előfordulhat. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk .az írás iránya balról jobbra halad. hogy önkontrollja igen kicsi. Ekkor beszélünk szűk írásról. céltudatos. s az igénye erős is erre. Inkább magába zárkózik . amikor a betű magassága a kisebb. Az így író ember tudatosan fékezi magát.

hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. Beszéltünk a betűk nagyságáról. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. olyan emberrel. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. Vagy nem tud. Óvatos és elővigyázatos. nem is keresi a kapcsolatokat. Most azt nézzük. Arról. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. de nagy távolságot tartanak a betűk között. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. Ezen kívül. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. és a betűk így állnak távol egymástól. ezt valami gátolja. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. hogy nem igazán társas lény. indulatait igyekszik megfékezni. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. inkább tartózkodó. Nem annyira közlékeny. Ha hiányoznak a kötővonalak. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. A közeledés azonban problémás. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. 65 . hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. mit a betűé. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. azt is nézhetjük. hanem attól is. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. Rövid kötővonalak. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. fokozott távolságtartási igénye van. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. hogy mások elfogadják. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. szintén széles írásról beszélünk.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek.

de gondolhatunk arra is. az előrehaladástól való félelem. önmarcangolás. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. 66 .Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. Jellemző lehet rá a tépelődés. magával törődik.

Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. azaz mekkorának érzi magát. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. ambiciózus embert mutat. iskolásszerûeknek. önmagát helyesen értékelõ. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Szélessége pedig azt árulja el. közérzetérõl. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. hogy az egyén mekkorának tartja magát. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Ezek megjelenése szorongást. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Az oválok a középzónában. Szûk oválok Szûk oválok 67 .Grafológia 11. megjelenik bennük. visszahúzódást jelez. melyeknek magassága nagyobb. nagyfokú gátlásosságra. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. munkájához való viszonyáról. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. ami írójukkal a hétköznapokban történik. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. túlterheltségérõl. általában csak a gyerekek. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. Nézzük meg. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. innen ered elnevezésük is. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. kiolvasható belõlük. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. melyik irányban? Szélességében. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. A megfelelõ magasságú. Az egyéniség kialakulásával. Ezért minden. Ha igen. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. esetleges szorongásairól. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. mint a szélessége. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. akkor erõs zárkózottságra. szûk oválnak nevezzük. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról.

–azért ír valaki. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. ha nem felpuffadtak. a képessége megvan hozzá. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. Azt jelzik. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. kívül pedig a külvilág. megbízhatatlan. vagy zártságukat is.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. Az akaraterõ az. azaz a megfelelõ magasságú. gátlástalan. kiszámíthatatlan személyiség. Így az ír. hogy írójuk nem elégedett önmagával. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. ezért lázadozik az önérzete. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. mert labilis az önértékelése. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló. hogy a grafológust bosszantsa. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Az az ember. mindig nyitva hagyja oválját. aki rendkívül elégedett önmagával. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Ezt Õ is tudja magáról. esetleg tolakodó is lehet. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. hogy képtelen azt átugrani. nézzük meg nyitottságukat. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. gyakran felületes. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor.

a külvilág van. információit innen szeretné beáramoltatni. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. az jobbra nyitja meg oválját. mert szereti azokat kifecsegni. Jobbra a jövõ. információkat befogadó embert mutatja. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. Aki erre kíváncsi. önmagát vállaló. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. A 3. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. az balra nyitja az énkép-betûit. akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. õk azok. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. Ha azonban 69 . miközben megtalálják a kibúvókat.

Felülrõl mindig a szellemiség. a tudás áramlik az oválokba. õszintétlenséget jelent. Így írnak a vallásos emberek is.Grafológia a közösségért teszik ezt. valaminek a takargatását. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. zárt oválokkal írnak. Felül nyitott oválok Alul. ez titkolózást. a jobboldalon találjuk a nyílást. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. az ösztönvilág. Zárt oválok 70 . és alul nyitott oválokkal is. visszahúzódó emberek. hazugságjelnek minõsíti. Õk a zárkózott. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak.

Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. ez védekezést. A fonalas oválok önbizalomhiányra. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. egyes szívbetegségek. vagy saját Egója. kritikus. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. Bizonyos betegségekre. allergiák. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. asztma stb. 71 . szeretetigényt jelölnek. melyek légszomjjal járnak. pl. erõs bezárkózást jelez.

hogy azok. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. 72 . Az alul foglalkoztatott. a munkahelyükön már ritkábban.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. fontos számukra a róluk kialakított kép. õk azok. mint otthon. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. Az ovál magassága alatt maradó. sokat adnak mások véleményére. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. a magánéletükben. mint a munka betûjének.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

és nézzük meg a fejrészeket. beteljesedését. 74 . akkor az író felnéz társára. hogy párjának vannak ugyan sikerei. a partner. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. mint az ellentétes oldalon lévõ. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. az tudja. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. esetleg elmaradását. és mindkettõt értelmezzük. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. Fogalmazhatunk úgy is. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. annak készségét. Ez a társ lehet a házastárs. az éntudatunkat. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. akkor az író lenézi társát. Maradjunk még a középzónában. feldolgozását. önmagát sokkal többre értékeli. hogy a szexuális énképünket. mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. sõt jelentéktelennek is érezheti magát.Grafológia 12. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. hogy annak „g” felõli szára kisebb. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. a legrejtettebb. Úgy érzi. Vizsgálatakor fej-. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. aki mellett kicsinek. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. azaz a társ szimbóluma. értékeli a közösség. melyek akár még Õt magát is meglephetik. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. valamint hurokrészre bontjuk. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. féltve õrzött. vagy a barát is. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra.

hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. mint amennyire a külvilág teszi azt. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A „g” úgy érzi.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. 75 . Ha csak hurokrésszel rendelkezik. ha a „g”. A középzóna alsó pontja. amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. amilye van. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. Õ is tisztában van vele.

Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. a prüdéria. Írója elzárja. vagy a titkos viszony. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye. jelentésérõl. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. 76 . õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. nem beszél róla. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya.

A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. azaz maga az író. aki távolra tolja ugyan magától párját.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. azaz az írót . de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. Nem kötõdik párjához. melyben a társ bekebelezi a „g”-t. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. teljesen ráfonódik társára: 77 . de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. Ám ezt az „y” nem veszi észre. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. ágytól elváltak szólással. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. Õ jól érzi magát.

hogy a valóságos helyzetet látjuk. aki az egyik írásban a „y” volt. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. és békében él önmagával. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. vagy teljes mértékben elfogadja azt. nem rajzol fejet az „y”-nak. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. állandó bûntudatban él.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. 78 . Ez feltételezhetõen attól is függ. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. a másikban már a „g” helyén áll. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. önmaga elõtt is szégyenkezik. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. Az ösztönszférába helyezi le párját. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. egyáltalán nem biztos. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát.

Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. mert elõfordulhat az is. és azokat csak utánozza. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget.

irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. ezzel hitelesítve azok tartalmát.tanúk elõtt -az okmányokra. azt inkább folyóírásunk tükrözi. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. . Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. egyetért vele. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. Ennek oka feltehetõen az. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 .különös kapcsolat fûz bennünket.Grafológia 13. ami megkülönböztet minket a többiektõl. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. hogy nevünkhöz . egyéni vonások. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. akik megmosolyogják azt. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. és szövegtömbtõl távoli aláírást. erõs kötõdését a közösséghez. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. de a napocska. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. mint a személy egyetértésének. hogy a nevünk az. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. Az aláírás Vannak emberek. Jelentheti még az egyén önállóságát. mint a nevüket. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. egyfajta védettség igényt is jelölhet. akik hisznek a grafológiában. nyomtatott betûkkel. tiltakozásának. elfogadják mint tudományt és vannak. létra. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. Függõleges. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. ez azt jelenti.ha szeretjük azt. azonosságtudatunkat adja. annak ellenére.vertikális . ha nem . az óvodai jelek mellé. vagy labda képével mégsem azonosulnak. Az aláírást. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. nem érzik annyira a sajátjuknak.

azzal nem ért egyet. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. vagy a bal oldali oszlopban van. A normál. az félelmet. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. valamint bal oldalra helyezett aláírást. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. depressziót. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Kapnánk egy baloldali. elszigetelõdést. szorongást jelez. mert telítve van negatív élménnyel. Megkülönböztetünk jobb oldalra.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. Pesszimizmust. egy középsõ. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. amely a normák követését. Középre helyezett aláírás 81 . krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. középre. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. betartását. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. körülbelül a középsõ. a bezártságtól való ideges félelmet is. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . az emberek felé.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. Az író nem mer közeledni a külvilág. az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének.

mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. önállótlan. kedvetlen. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. az emberek elõl. teljesen a múlt felé fordul. fáradt és letört ember. Bezárkózik a külvilág. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. a szabályok be nem tartását. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. önmaga vállalására utal. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. segítségre szorul.Grafológia A bal margónál. Krízishelyzetben van. A felfelé tartó aláírás lendületes. nyíltságát. szorong. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. valamint udvariatlanságot jelent. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. aki fél. becsületességet. jövõorientált személyre utal. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. természetes viselkedést. 82 . Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. energikus. ambiciózus. passzív. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést.

hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. a névadó családdal azonosul. önmaga személyének fontosságát. a férfiszereppel. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. hiúságot. hogy valaki a nevét aláhúzza. különállóvá válik a „né”. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. esetleg özvegységet jelöl. esetleg fölötte húz egy vonalat. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. akkor az író személy az apával. akik büszkék arra.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. Érdekes megfigyelés. de az is elõfordulhat. hogy férjhez mentek. elsõsorban terveinek. Gyakori jelenség. bekarikázza. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. hogy a személyt a hivatalos szerep. hogy azok a nõk. büszkeséget jelent. Lüke Az aláírás grafológiája c. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. nagyobb betûkbõl áll. Abban az esetben. énértékelési problémákat jelez. Valamelyik jobban kiemelt. Arra is utal. egy belsõ védett világot jelent. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. A bekarikázott név egy védõburkot. bizonytalanságot. A következõ három minta A. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. amikor a vezetéknév a nagyobb. mint férjük vezeték. 83 . az a kapcsolatban szakadást. akik asszonynevüket használják. hogy asszony státust értek el. pontot tesz a végére. bekeretezi. gyakran válást. bezártságot mutat. nyomatékosítást. Azt is jelzi.és keresztnevét.

Ez azt jelenti.vagy keresztnév kezdõbetûjében. Megfigyelései alapján.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. valaminek a lezárására törekszik. átélt tragikus eseményt jelent.Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal . akár cselekedeteirõl. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. mégis áthúzás jelenik meg.Grafológia Pontot tesz a név után. A vezeték. Így ír alá az az ember. nem szereti az ellenvetéseket. bizalmatlanságot is. elkendõzését jelenti. A pont jelezhet még óvatosságot. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével . Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. melyben egyébként nem lenne. aki határozott. önhittséget mutat. aki nem szeretné. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. átélt tragikus esemény.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával .Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével .

A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll.egy-egy ostor. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. Aláírásokban. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. amikor még odafigyel az írásra. automatikussá válik az írás. szignókban azonban . kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. vigyáz. a madár-jelek. alárendeltséget jelent. melyek különleges. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. 85 . Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. félénkséget. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. valamint a nyaki rész vonalai. Ez mindig ingatagságra. kicsit változik az írás.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. hogy a szebbik oldalát mutassa. de nem ítéljük meg negatívan. mint amilyen valójában. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. szilárd belsõ norma hiányára. . magas önértékelést. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. megmutatkozik az író valódi énje. kontroll alatt tartja önmagát. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. szorongást. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. vagy kardjeltõl eltekintve. Jól felismerhetõek az orr és a száj. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. olyat. elõrehulló haj. A szöveg elején.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. becsvágyat jelent. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. valamint a számjegyekké módosult betûk.

nyitott sávot. Az ezzel járó csend. szellemiek iránti befogadóképességre. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. célratörõ.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. határozott. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. Igazi grafológus-csemege.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. hogy egybeírja vezeték. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. esetleg vallásosságra is utalhat.és keresztnevét. ez abból látszik. Tulajdonosa egyetlen. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. az állandó koncentrációra utal. (Dr. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. Külön érdekesség. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. vezetõ beosztású férfi aláírása. munkavégzésében lendületes. Nem fontos számára a titulus. 86 .

alkalmazkodóképességet. rugalmasságra. erkölcs száma. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. de utalhat egyedülmaradásra. Az elszántság. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. kirekesztettségre. titkolózásra. kiközösítettségre is. a magabiztosság és az energia száma. Néha csak 87 . Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. õ képvisel mindent. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. vallást. bölcsesség. Utalhat sokoldalúságra. erõs akarat. magányra. büszke és önérzetes egyént jelöl. ingadozásra. Mûvészi hajlamot. nagyvonalúságra. sorsot és a végzetet jelöli. Utalhat határozatlanságra. ami elsõ helyen. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. Jelenthet ésszerû gondolkodást. boldog érzelmi életet. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. kiszámíthatatlanságra. magasan áll. esetleg agresszivitás. és a hatalom szimbóluma. belsõ nyugtalanságra. vezetõ típusú. törvényes rend. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. optimizmust.Grafológia 14. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. hitet. képzelõerõt. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. domináns személyiségre is. felszínességre. lelkiséget. egyéni megoldásokban. vonzó egyéniséget. haladó gondolkodást.

a figyelem összpontosítását mutatja. Utalhat még az új eszmék. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. erõt. új gondolatok iránti nyitottságra is. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. vonzódást misztikumok felé. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. segítés. alaposságot. 88 . ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé. Utalhat a tervek megvalósulására is. intuitív felfogóképességet. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. Cselekvés. gyógyítás száma. vezetõi készséget. bölcsességet jelöl. mágikus befolyásoltságot. tett és munka száma.

a vonzalom. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. zárkózottságra utal. jó emlékezõtehetséget. temperamentumot. A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. hûségre. visszahúzódásra. A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. szellemi frissességet. diplomáciai készségét. megközelíthetetlenségre. Jelezheti írója igazságszeretetét. de jelenthet nagy 89 . a szerelem. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. botránnyal és szélhámossággal. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. vagy ezek vágyára. káosz és okkult tudományok száma. gyõzelmet. csalással. felszínességét. színészi tehetséget. de jelölhet önlegyõzést. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. fejlett szépérzékre utal. titkolózásra. a gondoskodás. magányra. a tökéletesség. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. Utalhat családi. középszerûség megvetésére.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. segítõkészségre. befejezetlenség. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. a harmónia. optimizmusát. naivitásra. fejlett üzleti érzéket jelöl. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. kiváló beszéd és íráskészséget. szerelmi életre. a szépség száma. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. hagyománytiszteletre.

természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. Jelenthet helyes megérzéseket. gátló hatások. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. együttérzést. erõszakosság. kegyetlenség. tökéletességre. ez egy olyan pálya.Grafológia képzelõerõt. Találkozhatunk 8-assal a b. s. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. határozottságra. A 8-as számnak nincs se eleje. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. de a kitörésre. se vége. boldogságra. különleges élményeket. változtatásra való képtelenséget jelöli. merevséget. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. hatalomvágyat. tetterõre. iszonyú erõk mozgósítására képes. katasztrófa. bátorságra. d. f. de kikerülni belõle képtelenség. törekvések. A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. Nyomor. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. békességre. érzelemvezéreltséget. megértés és megbocsátás hiányára utal. 90 . sikerorientáltságot mutat. Ilyenkor nagyszájúságot. aki elsöprõ energiák. g. türelem. Egyfelõl utalhat nyugalomra. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. Túláradó indulatokra. a végzetet szimbolizálja. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. Fegyelmezettséget. bánat. birtoklási vágyra. gyakorlatiasságot. a legváltozatosabb formákban és betûkben. ly betûkben és az l felsõ hurkában. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. fejlett hatodik érzéket. végzet száma. anyagiasságot. A fektetett 8-as a végtelenséget. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. másrészrõl viszont erõs indulatok. akaraterõre. amin belül szabadon lehet mozogni. függetlenséget és önállóságot. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. szegénység. önimádatra.

amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. ö.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. a saját személyiség megsemmisítésére utal. katasztrófák által végbemenõ változásokat. Az írásban viszont minden ovál ( a. ellentétes erõk összetûzését. Ez a jel is. õ betû ) a nullára emlékeztet. o. válságokat. 91 . á. önpusztításra. ó.

kategóriát határozott meg Klages. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. de jelenthet türelmetlenséget. A 3-as a sablonos. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. mint a mesterkélt. vagy ingatagságot is. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. melyek között -Klages szerint. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. ezáltal önmagát adni. Ne kedvetlenedjünk el. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. Öt értékhatárt. a szerény és a gyáva. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. életteli. Előbb – utóbb. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Általában a természetes. 92 . A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. átlagos írások kategóriája. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. annál alacsonyabb besorolásba került. sok gyakorlással. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között.nem sok a különbség. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik.Grafológia 15. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. ahol az 1-es a legmagasabb. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. gyors gondolkodást. az értelem kontrollja viszont lerántja. A szívós és az erőszakos. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. amely rengeteg vitát váltott ki. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget.

ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . fiatalkori írását láthatjuk. a grafológus szubjektív véleménye dönti el. Az írások megítélése. melyik csoportba helyezi azt.Grafológia Nézzük meg. 2. besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját.

ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4.

egy másikra azt mondjuk. az intuíciókra való hagyatkozást. vagy nagyon érdekes írás. amelyik első látásra azt sugallta. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. a kapcsolási módok. aki keveset ír. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. egyszerűsége Az írás olvashatósága. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Ezek alapján minden olyan ember. a zónaarányok. betűalakzatok másképpen való írásával. aki elítélte a grafológiában a megérzést. Ez az egyediség. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. sebessége Mit értünk az írás természetességén. vagy a hurokképzések.Grafológia 5. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. egyszerűségén? 95 . az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. Ez alapján mondjuk azt. Nincs ugyanis két olyan grafológus. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. Nem nehéz kitalálni. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. hogy rossz írás. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. sem magasabb fokon álló szellemiségről. hogy ez egy nagyon jó. A másik gyenge pont. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. hová sorolná a mai. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. alacsony formanívója miatt. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Találkoztunk már olyannal is. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. az áthúzások. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. ezáltal nem átélt. hogy ez egy jó írás. Klages kategóriái szerint értéktelen. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről.

nehézkesen formálják meg az egyes betűket. vagy a sivár lelkivilág jele. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. a fontoskodás. lassan. az alacsonyabb szellemi színvonal. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. mint a toll a papíron.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. 96 . Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. az írás túlzott díszítgetése. akiknél nem nehéz feladat az írás. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. a feltűnni vágyás. automatikus folyamattá vált nála az írás. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. A tartalomra koncentrál. amit papírra kíván vetni. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző.

eredeti betűformálást mutató. változatos. Ne tévesszük össze a természetes.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. egyszerű írást a dísztelen. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . rideg. szépségre törekvő.

rendezettnek kell lennie az írásképnek. figyelembe kell vennie. Tagolatlan írás 98 . hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. el is kell tudni olvasni azt. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. a szavak között távolságnak kell lenniük.Grafológia Szépségre törekvő. a soroknak nem szabad összeakadniuk. Margókat kell hagynia az írónak.

nem idegesítő. és szembetűnik pl. nem bántó. a dőlésirány.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. a dőlésszög ingadozása. vagy egy-egy 99 . Azokban az írásokban. élettelek. amelyek nem ütemesek. a betűszélesség. üresek. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. Ha ránézünk egy írásra.

a betűk magasságának és szélességének arányát .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. ritmikus visszatérését jelenti. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .a margók és az írástömb arányát .a zónák egymáshoz viszonyított arányát . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. már nem beszélhetünk szabályos írásról. amit az írás ritmusának nevezünk. vagy a fekete túlsúlyát) .a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

kivéve 4. A nyomás egyenletes. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. sor “szelvényt” szó sz betűjében. sor “levélbélyeget” szó ly-ban.Grafológia Az első példa: 1.sor “m” betűje lassú. Az írás természetessége 80% 2. sor “sz” 2. Szabályosság 50% 4.sor “t”.boríték.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. 3. indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. elgondolkodóvá válik: 1. 3. ez fékezettséget jelöl. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. 50%. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. Az írás tagoltsága 100% 3. egyszerűsítéseket. 80%-osnak minősíthetjük. Nem szabálytalan. Arányosság 90% 5. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. erős nyomással. nem eltúlzottak. Ez az írás természetes. sor j betűje. a sor és a szóközök normál méretűek. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. Túlnyomórészt girlandos. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. Az írás jól olvasható és tagolt. 4. Sebesség: Gyors tempójú írás. sor “k” 3. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 2. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. 100% 3. 4. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. Összesítve: 1. nehézkes. sor “m” 80%. de szabályosnak sem mondható. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. díszítéstől mentes. útrövidítéseket találhatunk az 1. gördülékeny. 90% 5. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. sor csak – mellékelt . 2.

nem folyamatos. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki.és sorközök egyformák. de fedővonalas. ezért ha nem is annyira természetes.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Nincs benne semmi túlzás. de szűk. 90% 3. Szögletes. túlzott kilendülés. 80% 5. az ékezetek túl gondosan felrakottak. árkádos. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. hogy 1-es és 2-es közötti. díszítés. 100% 4. Teljesen szabályos. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. csomós. Ha 90. olvasható. Sok a csomósodás és a mázoltság. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. Az írás jobbra dől. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. de egyszerűnek minősíthetjük. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. 2-es és 3-as közötti. de nem éri el a 2-est. 60% 2. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. 3-as és 4-es közötti. A kilendülő vonalak hiányoznak. A második példa: 1. 105 . 4-es és 5-ös közötti a formanívója. Nagyon jól tagolt. akkor az azt jelenti. világos. 70. melyet később teljesen el lehet hagyni. szűk. a szó. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. a középbetűk egyenletesen magasak.

fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Az antiszociális személyekre jellemzõ. Hullámos sorok 3. melyek elvétve ugyan. Azok a grafológiai jegyek. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. lelkiismeret furdalást. hogy egyre több az antiszociális fiatal. melyben teljes biztonságban érzi magát. keresik az izgalmakat. morális érzékük fejletlen. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. Nem kell többé szégyenkezniük. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. nem drogoztak. ismerõsök. jólnevelt. empátiára képtelenek. kirabol egy postahivatalt. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. Nem éreznek sajnálatot. vagy baloldalra helyezve 4. mások az elvárások is. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. nem verekedtek. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. sõt megértik õket. A többször elõforduló jegyekre 2. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. aki normális. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. mielõtt az rögzülne. Aláírás középre. Negatív sortávolság. vagy gyilkosságra. Lehetõség van azonban arra. mert ezekben a közösségekben mások az értékek.Grafológia 16. barátok. vagy hiányzó baloldali margó 6. tanárok. Erre azért van szükségük. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. Elgondolkodtató tény. akik hajlamosak másokon élõsködni. hogy legyen legalább egy olyan személy. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. lánya. jómodorú fiatalokról van szó. Egy részük agresszivitásukkal. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. ahol befogadják. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. nem törtek-zúztak. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Hullámos baloldali margó 7. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. 1. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. Lövöldözik egy gyorsétteremben. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. Szégyellik barátaik. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. vagy hullámos jobboldali margó 8. Többnyire csendes. bûntudatot. akit késõbb utánozhat. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. Mindenkinek az életében. másik lefelé halad / 106 . Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. Szûk. Széles. hogy a szomszédok. Fontos. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. példaképül állíthat maga elé. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Egoisták. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. szabálytisztelõ életmódot folytat.

vagy 5-ös formanívójú / 24. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. Hiányzó aláírás 19. egyenetlen nyomaték. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. és elosztjuk 52-vel. v=u. végén. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. pacás. túlzott kerekítések. Betûhasonulások / a=o. ekkor egy százalékos értéket kapunk. 107 .Grafológia 10. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. elkent. lassú írás szögesedéssel. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. / 26. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Fejletlen. hogy grafológus számára ír. ideges javítgatások. e=i. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. Ingadozó nyomaték / szavak elején. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. aki tudja. vagy balra dõlõ írás 12. sorvezetés nem egyenes. Betûkihagyások. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. vagy ellentétes azzal 17. Kötetlen írás ragasztásokkal. z=t. r=v. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. javítgatott írás / 20. Oválba vágó. Pacásodások. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. k=h. vagy szöges girland a ductus 14. aránytalan margók. Javítgatások az aláírásban 18. tremorok. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. n=sz. Álló. ékezeteknél. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. satírozott e betûk megjelenése 15.

grafonet.hu/ 108 .Grafológia Forrás: http://www.