Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

Z betû: A harmónia. inkább csak átvett. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. vezetõi képességeket mutat. akaraterõt. Önálló jelentése nem ismert. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. X: Ritka betû a magyar nyelvben. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. amit elvárunk magunktól. nagyszájúságot is jelezhet. gyengédség utáni vágyra utalnak. A betû egyes változatai. hiányjel-szimbólum. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. Nyomtatott M betû használata gyakori. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. S betû: A szerzés betûje. az anyagi javakat szimbolizálja. Ez az un. saját magunk elfogadását mutatja. vagy még nem ismert. idegen szavakban fordul elõ. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. A betû magassága megmutatja. most is mûveltséget. hogy mennyi is az. esetleg egész szóra vonatkozik. Itt is. V betû: Szintén a befogadás betûje. 5 . A munkatársat. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. dominanciaigényt. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. hiú ember írásában jelenik meg. amiben szimbólum megjelent. A pénzt. A kis y azonban páros betûk második tagja. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. itt a társat.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. Egyes írásokban szókimondást. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. Megmutatja. kispohár szimbólum. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. önértékelésünket. tehát intelligenciát. U betû: A befogadás betûje. a partnert szimbolizálja. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. lényeglátó képességet mutat. a fõnököt szimbolizálja. jó logikát. az önkifejezés betûje. R betû: A karrier betûje. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. milyenek szeretnénk lenni. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé.

A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. b. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. illetve a biológiai élményekre. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. a hurok nem záródik be. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. mert nem jön létre elzárt terület. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. h. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. élményt. Ha hosszú a hurokszár. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. Az élmény csak akkor tökéletes. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. ha létrejött a metszéspont. tehát rendelkezik élményigénnyel. illetve kötõvonalnak. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. Amennyiben létrejött a metszéspont. valamint az élmény kifejezésére. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. az élmény átélésének. élménykészséget nem.Grafológia 3. j és y betûkben képezünk. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. melyet a k. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. l. akkor nincs beteljesülés. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Ezeket hurokterületnek nevezzük. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. f. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. 6 . g. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. A hurok alsó. feldolgozásának képességére.

hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. azt magánügyként kezeli. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. 7 .és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. a tanítás képességét is. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl.

hogy két vonal van. titkolózást is. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. Hangsúlyozzuk ki.szublimáló hurkot . Felhozza azokat a mindennapokba. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. biológiai élményeit. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. 8 . szívesen beszél róluk. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1.tapadó hurkot . csak egymásra vannak írva. Jelenthet leplezést. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: .5 mm alatt marad.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. hogy az egyén nem titkolja vágyait.sovány hurkot . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.

Külsõ ok lehet pl. az élmény igényének nagyságát. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. a lehetõség hiánya. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. akkor belsõ. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. vagy balra tendálhatnak. arra következtethetünk.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). Mivel hurok nem jön létre. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. a mindennapi életbe szublimálja. vagy belsõ ok miatt. a megfelelõ életkörülmények hiánya. ha akár csak egy hurok is van.” a „j”. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. 9 . írójuk nem zárja el tudását mások elõl.

felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.girlandosak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.szögesek .odaadását jelzik. én. 10 . míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. Anyagiasságot is jelent. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: .árkádosak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.csomósak . makacsságot jelez.többszörösen bezártak .hurkosan hurkoltak .

kisebb hurok is keletkezik. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. extrém gondolkodást jelöl. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. A bezártságon kívül jelzi azt is. mely elvont. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. gyõzõdjünk meg arról. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. A csomók. 11 .Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. magas vérnyomásra. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre.

álomvilágban él. Utalhat arra is. valamint a sport iránti vonzalmát is. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. felfokozott képzelõerõt jelez.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. légvárakat épít. hogy írója sokat fantáziál. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. a fizikai erõ tiszteletét.

csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. nemhogy másokat. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit.Grafológia 4. mint pl. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. azt a grafológia negatívan értékeli. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. Vegyük sorba a lehetõségeket. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. a vezetõi képességek. hogy irányítsák. 1 tollvonásnyival. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. Nagyon alacsony áthúzás 13 . Azt jelzi. lebecsül másokat. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. és gyenge. hogy szórakozott. ami ráadásul nem is betû. az akarat. és ezek jelentését. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. határozatlan. szüksége van arra. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. magát sem képes irányítani.

büszke. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. soha nem ad mások véleményére. szinte repül fölötte. Nem szereti. ha az nem metszi a törzsvonalat. magasnak minõsítünk. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. elég akaratos is. vagy elhagyják azt. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. Nem kifejezetten vezetõ típus. hogy írója nagyon elégedett önmagával. idealista. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. aki hatalom után sóvárog. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. aki mindig a maga feje után megy. hanem lebeg. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. Önbizalomnak nincsen híján. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. annyira. Minden olyan áthúzást. Írója már nem annyira önállótlan. 14 . de már jeleznek némi akaratot. hogy a felsõ zónában maradnak-e. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. Uralkodni vágyó. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Vegyük azt a példát. ha ellent mondanak neki. fölényes. nagy benne a felülkerekedni akarás. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. Az ennyire magas áthúzás jelentése az.

mint azt képességei indokolnák. Hosszú áthúzás 3. Olyan ember. bizonytalanságot. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. hogy írója óvatos. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. Ha áthúzása nemcsak rövid. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. ambíciót jelez.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. lassú elhatározást jelent. Ha gyenge a nyomatéka. határozottságot. kis vezetési igényt jelez. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. akkor az gyenge akaratra utal. nem mindig tettrekész. amely nem éri el a törzsvonalakat. határozatlanságot. akinek ambíciója jóval nagyobb. kontrollált akaratra utal. hanem saját magát okolja. Sztenderd méretû áthúzás 2. bizonytalanságot. aki tisztában van saját értékeivel. néha agresszivitást is mutat. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. Ez félénkséget. kicsit halogató. tehát Én-értékelése megfelelõ. 15 . Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. élénkséget. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. akkor az kiegyensúlyozottságra. akkor írója kiegyensúlyozott. még az elõtt befejezõdik. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. Túl hosszú áthúzás 4. de vékony is. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. elodázó típus. erõs akaratot jelent. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Rövid áthúzás 7. helyesen ítéli meg saját magát. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. 1. az akaratgyengeséget. de jelzi azt is.

akkor a fentieken kívül még bátorságot. Magasan repülõ. Jobbra csúszott áthúzás 5. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Ha annyira siet az áthúzás. kiegyensúlyozott. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. gyors gondolkozást. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Ha sápadt. békés természetû. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. mely nem metszi a törzsvonalat 4. vagy lefelé tartó.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. könyvébõl való 1. felfelé. Felfelé tartó áthúzás 4. ambiciózus. Balra csúszott áthúzás. vállalkozó kedvû személy. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Ha kihegyezi a gyenge. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Ne gondoljuk azt. aki nyugodt. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. felfelé tartó „t” áthúzást. könyvébõl való 1. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. aki nagylelkû. ha megjegyzéseket tesz másra. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. Lefelé tartó áthúzás 16 . jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. Balra csúszott áthúzás 3. amely nem metszi a törzsvonalat 6. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Ez akkor vonatkozik rá. Vízszintes áthúzás 2. Jobbra csúszott áthúzás. Vízszintes áthúzással az ír. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. aki csodálja a nála különbeket. erõtlen az áthúzás. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. lendületes személy sajátja. gyors munkavégzést is jelent. hogy nem is metszi a törzsvonalat.

majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. lefelé tartó sorirány. feljebb áthúzás. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. gyenge nyomás. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. mások lekezelését mutatja. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. ha biztosan tudjuk. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. de elõfordul. elõvigyázatos. letört végvonalak. Ha a közép zónát harmadoljuk. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Ott egy hirtelen balra-. Ritkán. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. Alul hurkolt. pl. Azaz alul hurok. körültekintõ. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. Rossz hangulatú. felül áthúzott t betû 17 . stb. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. tulajdonosa óvatos. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd.

könyvébõl való 1. hogy a vonalon homorú. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. kampó az áthúzás elején azt jelzi. míg a domborúé elutasítja azokat. Horog. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. kritikus természetet takar. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. Homorú áthúzás 3. kritikáját.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. hullámos. makacs. horgos. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. A horog. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e. Horog. domború. gúnyolódó. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. Hullámos áthúzás 4. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. kampós. sõt még önmagán is képes nevetni. Domború áthúzás 2. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. hogy gazdája önfejû. 18 . kampó az áthúzás elején 5. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt.

az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. A gyors írástempó egyik jele. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. valamint méretüket. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. hanyag lusta. A felsõ zónában. gyors gondolkodást. alakjukat is meg kell figyelnünk. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. a kontroll késését jelentik. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. gondolkodásbeli realitást. Írója elõbb cselekszik. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. elõbb gondolkodik. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak.Grafológia 5. figyelmességet. Jelent az is valamit. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. annak részei. a folyamatos kontrollt jelzik. precízséget. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. utána gondolja végig azt. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. 19 . elõresietõek és elmaradóak. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. utána cselekszik. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra.

A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. akkor írója lelkesedõ. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. tárgyilagosságot. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. amely még nem éri el a középzónát. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. ábrándozásra hajlamos. illúziómentes életszemléletet mutat. Az önmagával elégedetlen ember 20 . az annak a jele. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. valamint a dolgokra.

Vékony ékezetekkel a hûvös. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Eredeti észjárásra. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . jó kombinációs készségre. Rövid ékezet az „i” betûn. elõrelátó gondolkodásra utal. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. tartózkodó. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. ötletességre.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak.

Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. mértékletességet. és függõleges irányúak. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. Homorú ékezet az érdeklõdés. horgos ékezet makacsságot. a kíváncsiság. titkolózást. kampós és karika alakú ékezetekkel is.hazugságjelnek értékeljük. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. Ezen kívül találkozunk homorú. az ötletesség. külön szellemi világot jelöl. humorérzékre utal. hullámos. szöges. gyakorlatiasságot. Domború ékezet Szöges. domború. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. önfejûséget takar. vidámságra. de felnõtt írásokban . védekezést és elzárkózást is jelent. a nyitottság. a szellemi befogadás jele. 22 . bizalmatlanságot.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak .

antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. Kis „h” betûre. Jól látható az õ és á betû feletti pont. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. mások szabályait nehezen. Az aszociális. vagy egyáltalán nem elfogadó. zsenialitást jelöl.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. Az öntörvényû. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . attól távolodva halad a felsõ zóna felé.

barátságosnak mutatnak valakit. érdekbõl. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Árkádos. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. a magányosságot. vagy boltíves ductus 2. jegyezzük meg. befolyásolni próbálja. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. Szöges ductus 4. Füzéres. Meg tudják fogni a másik ember kezét. nem befolyásolt. közvetlen emberek. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. ismerõsi kapcsolatait. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. Õk a barátságos. kapcsolattartási mód egyénenként változó. erõszakos ember sem. az nem tudatos. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Ha a kötõvonalak nyitottnak. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. a szûkebb – tágabb baráti. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. ezek a következõk: 1. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. valamint két betû között is. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. meg tudják ölelni a másikat. Amire nem figyel. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. vagy girlandos ductus 3. nyitott. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. a végvonalakban és az irányultságban is. amikor a kezek leengedve maradnak. hogyan fogadja õt a közösség. Kígyó ductus 24 . mert egy esetleges elutasítás. õ nem akar. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Nem mindegy az egyén számára sem. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. mert ezek mutatják meg. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. hogy azt irányítani. tehát természetes megnyilatkozása énjének. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. vagy közösséghez. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Nagyon fontos megnéznünk. Hiába van mellette a másik ember. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Fonalas ductus 5. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal.Grafológia 6. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. a szavak pedig a környezetét. akik csak kényszerbõl.

eleinte távolságtartó. 25 . mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. vagy végén képzõdnek. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. amelyek a szavak elején. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. csak késõbb oldódik fel. hogy írója fékezi magát. hegyének lekerekítésében. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Az árkád Mi jut eszünkbe. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett.és záróárkáddal. ahová a normaírás egyébként nem. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. amely arra is utal. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk..Grafológia 1.

megfigyelhetjük. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. kötelességtudóak. elzárkózóak. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. szoronganak. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. alkalmazkodóak. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. ezért elzárkózik elõle. nagy bennük a szereplésvágy. tartózkodóak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. lepleznek valamit. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. egyfajta kétszínûséget. a fonatos. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. õszintétlenek. a lapos. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. különcök. fegyelmezetlenek. a szûk.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. nehezebben barátkoznak. és a szöges árkádot. A szûk árkádot választók pontosak. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. hiúak. mint a valós tartalom. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. hogy árkád és árkád között különbség lehet. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. Fonatos árkád 26 . többségüknek fontosabb a látszat.

segítõkészek. Rendkívül energikusak. Támasztott árkád 2. kedvesek. akik támaszt keresnek. hogy az így írók könnyedek. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. engedékenyek. zárkózottak. sok többletenergiával rendelkeznek. de önállótlanok. gyors mozdulattal lehet létrehozni. már következtethetünk is arra. a mélynyergû. és a feszes füzérrel. Többnyire félénkek és szerények. sok bennük a belsõ feszültség. sajnálatot nem éreznek senki iránt. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. néha kegyetlenek. vagy egy felfelé nyitott. bizalommal fordulnak az emberek felé. Füzér és füzér között is van különbség. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. fejlett az empátia érzékük. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. esetleg szöges. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. barátkozó természetûek. A füzér A füzért. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. 27 . Kevés szeretetet tudnak adni. részvétet. a széthúzódó lágy. rosszindulatúak is lehetnek.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. Mivel a girlandot könnyed. nyitottak a világ dolgai iránt. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg.

de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. Az érzelmek. hiszteroid alkatra is utalhat. alkalmazkodás. lusták. annyit vissza is igényelnek. Ellenben a nagyon szûk. de el is várnak. hiúak. A lágy. aránytalanul feszes füzér szorongó. önállótlanok. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. neurotikus. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. mindent a lelkükre vesznek. befolyásolhatók. számítóak. Adnak. Lágy. a lágyság eltûnik girlandjaikból. de nem hajlamosak szélsõségekre. Akaratgyengék. tudják magukat fékezni és irányítani. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. érzékenyek. megbocsátók. elveszti tartását. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. 28 . Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. sok bennük a feszültség. önzõek. békülékenyek. sebezhetõek. céltudatosság. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. konfliktuskerülõk. a hangulatok uralják ezeket az embereket. határozottak. mindent magukra vonatkoztatnak. szeretik a feltûnést. erõs akaratúak.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat.

pl. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. és az ékezetekben is. az elõrehaladást a papíron. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. hogy barátságos.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. Mindkettõ a kedvességet. az oválokban. az alsó és felsõ hurkokban. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. ezáltal könnyû. a "h" betû íves részében. a "b" "v" betûk alsó íves részében. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. A folyamatos. Ezzel ellentétben a szöges. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. Füzér a szavakon belül 3. a "k" masnijában. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. csak ezután haladhat tovább. gördülékeny haladást érnek el. irányt változtat. alkalmazkodó. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. Hol keressük a szögeket. akkor ez egy mindenkor. aki rájött arra. 29 . akadálytalan. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját.

Számukra csak fehér. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. hogy a hegyes szúrós. mindig meg kell néznünk. uralkodni vágynak. Ezzel szemben a ritmus nélküli. nincs erõ a mozdulatban. kötelességtudóak. kevésbé "szúrósak". Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. gyakran erõszakosak. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. vagy csak fekete lehet valami. esetleg indulatos. Szabályos. merevek. ellentétben állnak környezetükkel. a világhoz. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. Ha szöges írással találkozunk. jobban közelednek a társasághoz. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. könyörtelenségre. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. nem barátkozó típusúak. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. akkor ez olyan emberre vall. Biztosak lehetünk benne. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. igazságszeretõk. mert felelõsségvállaló. megbízhatóak. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. nagyon önállóak. süllyedések egymás utáni váltakozása. nem elnézõek. érzelmes ember nem ír szöges. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. amely létrehozza. Minél hegyesebbek a szögek. szívósak. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. aki keménységet erõltet magára. darabosságáról ismerhetjük fel. a képlékenységet. Ezzel palástolja gyengeségét. az erõtlenséget szimbolizálja. akaratosak. az alaktalanságot. A túlzott szögesedés egoizmusra. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. mert nincs határozott alakja. szögletes írással. engedékenységétõl. a szöget a sarkosságáról. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. akkor írója keménységet. hogy puha lelkû. az elnagyoltság a feltûnõ. A fonal A fonal a puhaságot. az emelkedések. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. 4. inkább a jellegtelenség. így védekezik az ellen. szabálytalan írás csökönyös. Feladataikat mindig ellátják. A szavak. a kompromisszumokat nem kedvelik. Támadóak. konfliktusokat keresõ emberre vall. hogy kihasználják õt. határozottságot szeretne mutatni.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. 30 . hajlíthatatlanok. erõszakos viselkedést jelezhetnek.

a formaságokat. pszichológusok és színészek írásában. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. nem kitartó. hogy az egyes árkád. olvashatatlan betûket. segítõkészek. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. sietséget. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. azt vesszük észre. Mindkettõnél úgy értelmezzük. könnyen megsértõdik. Intuitívak és alkalmazkodóak. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. nyughatatlanok. ill. nem nyilvánít véleményt. Nehezen viselik el a kritikát. 5. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. vagy alkoholista személyekre utal. Rendkívül türelmetlen. elfonalasodott. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. valamint azt is jelzi. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. bizonytalanok. Rendkívül türelmetlenek. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. elvei. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. nem készteti semmi megállásra. hisztérikus. Nem szeretik a szabályokat. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. Mivel nincsenek határozott elképzelései. együttérzõek. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Ha csak teheti. nem határozottak. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. hogy elmélyüljenek egy témában. mindig rohan. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Az egész írás bizonytalanságot. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. Minden érdekli. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. ezek többsége neurotikus. csapong. a nyugodtság és a higgadtság. átérzik mások problémáit. ideges. vagy szembeszegül vele. nem szilárd jellemûek. inkább alkalmazkodást mutat. de semmi sem köti le igazán. Határozatlanságuk. Empátiáról. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. A kígyó ductus. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. visszautasítja azt. rossz az önismeretük. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. együttérzõ képességrõl árulkodik. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. kapkodást tükröz. irányváltoztatásra kényszerítjük. nyugtalan. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. A toll akadálytalanul halad a papíron. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. Ha kígyóvonalat 31 . esetenként egyenes vonalakat. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. Túlérzékenyek.

többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Mások szeretnének lenni. Gyakran jellemzi õket a színlelés. megjátszottak. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. mint amilyenek valójában. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. kerülik az összeütközéseket. Sokoldalúak. finomkodóak. Viselkedésük ugyanolyan irányított. füzér. El?fordulhat azonban. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. a képmutatás. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. Crepieux-Jamin adta. természetellenes. Nem képesek a közvetlenségre. rendkívül fegyelmezettek. jó formaérzékkel rendelkeznek. elkerülik azokat. sokféle szemszögbõl átlátni. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. modoros. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. 32 . mint mozdulataik. színes egyéniségek. merev. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. Nehézkesek.Grafológia rajzolunk. hogy a ravaszság. az akadályok között ügyesen lavíroznak. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. rafináltság szélhámosság jele az írásban. sokoldalúak. nem kényszerülünk megtorpanásra. képesek a dolgokat több oldalról. a lazaságra. melynek nevét egy francia grafológus. A formák mesterkéltek. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. megállásra. Árkád. vagy lefelé a törzsvonalon halad. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a fajta írás lassú. Egymással ellentétes.

és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. akkor olyan emberrel állunk szemben. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. akik csodálják õt. mint közönségre. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. Így már 33 . végvonalaiból. Az írás. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. a levegõbe írták. mint az egyébként is így író emberek. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. aki nem tesz lépéseket a társaság. amelyek írójának élményeire utal. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. õ az. Kezüket nem nyújtják a másik felé. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. társaságkerülésre utaló jeleket. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. magányos embert takar. csak szerepel elõttük. építész. A hurok nélküli kötetlen írással. negatív kötésnek. Kövessük ezt a módszert. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. Kapcsolatot nem létesít velük. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. és miután hozzászoktak. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. megtorpanásait. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. a világ felé. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. mivel az egyes betûelemek után megállásra. vagy nem mûszaki rajzoló-e. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. mindig ezzel a formával írnak. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. A hurkok nélküli szkript írás sivár. Fontos megtudnunk. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. nem szeret emberek között lenni. kanyarodásait a papíron. Kötetlen írás Mit tegyünk. A magányosság. szavait. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. lendületét.

Mit tegyünk. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. jelleme állandó. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. barátságos és közvetlen. kötõdése mindig egyforma. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. ha kevert. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. domináns kötési módja. de elõfordulhat. hogy közel azonos értékeket kapunk. Ilyenkor nem tehetünk mást. 34 . Ekkor instabil. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Az emberekhez. következetlen személlyel állunk szemben. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. kiegyensúlyozatlanságra. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. Elõfordulhat. mint megszámoljuk. Különösen igaz ez olyankor. Ezután megszámoljuk. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. ez azt jelenti. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. irányuk ellentétes. akinek jelleme nem túl szilárd. vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Mindkettõ ívelt mozgással. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. a világhoz való kapcsolata. vagy csak pozitív tulajdonságai. hogy nincs az írónak uralkodó. sokszínû. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. kiszámítható. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ.

Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. aki energiát gyûjt. szenvedélyes természetû emberek írásában. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. a sebesség fogalmával. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. mozgássorozatnak. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához. ha hiányoznak belõle. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. a szabályosság. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. hogy írója nem körülményeskedik. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. Az írás.Grafológia 7. az ékezetek. és vannak olyanok is. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. vagy gyengítik. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. vállalkozókedvû. Mindenki másként kezd a munkájához. akár ösztöneredetû energiát. bizonytalankodik. csak kiegészítik azt. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. ilyenek a kezdõ-. Kezdő. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. rögtön a tárgyra tér. aki hosszasan tépelõdik elõtte. a „t” betû áthúzásai. Klages elvetette a jelgrafológiát. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. árnyaltabbá tehetjük. ha szerepelnek az írásban. akár szellemi. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. és végvonalak is. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. akik rögtön belefognak. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. Van. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. nehéz helyzetfelismerésre utal. Michon abbé francia grafológus.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. 35 . hozzálátnak. az arányosság. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. és végvonalak. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. Van. amelyek az írás fõdominánsai. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. és akkor is. szinte fejest ugranak a feladatba. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai.

érzékenyek. ellenkezni szeretõ embert takar. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. az energiát jelzik. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. 36 . hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. de elõfordulhat. Õk azok. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. Az alsó zónából induló. Ez arra utal. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. egyenes vonalú. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. hogy az író személy honnan. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. melyik zónából meríti energiáit. akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat.

Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. Balról induló. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. elefántormány-szerûen induló kezdõvonal. felülrõl várja a jót. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. . az idõhúzás jele.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. és mindig a lustaság.

Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. Normál. szûkmarkúságot jelent. feszült. 38 . amennyi szükséges az adott tevékenységhez. késztetéseket jelzi.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. fölösleges lendületet vezetik le azért. hogy nincs fölösleges. az a tudálékosság jele. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. egyszerû. fegyelmezett embert mutat. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. ösztönbeli megfontolásokat. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. szûk írásban zsugoriságot. aki kíméli az erejét. energiáiból nem használ fel. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. kötött írásnál lényeglátó. Apró. addig a végvonalak megmutatják. levezetésre váró energia. csak annyit. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az.

aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. durvaságot. akár árkádosak. fáradtságot. Egoizmust jelez. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. akinek mindig maga felé hajlik a keze. brutalitást jelentenek.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kritizáló embert mutatnak. kimerültséget. 39 . de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. Hegyes végvonalak gúnyolódó. és olyan embert. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír.

Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. õszintétlenséget jelölnek. kampós végvonalak önfejûséget. dicséret utáni vágyat jelölnek. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. Ferdén elrántott végvonal Horgos. makacsságot takarnak. aki szeret küzdeni. támadó. 40 . merész.

lehet barátságos. taktikázást jelentenek. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. lehet elhárító. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. ráérezhetünk dinamikájukra. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. amely lehet segélykérõ.

A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. illetve mérhetőek voltak. Felmerül a kérdés. hanem az írás sebességét. és 5. átütő géppapírra írunk. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. mekkora az a nyomóerő. szó. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. -Amennyiben a 2. Arról már beszéltünk. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. könnyen megállapítható. azt az is bizonyítja. hogy nem más.Grafológia 8. mi a helyzet a nyomatékkal. többen kétkedve gondolnak erre. hogy magunk kísérletezgessünk. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. példányon is olvasható . Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. lehetőleg ún. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. A fenti módszer arra jó. amikor ez a kérdés felmerül. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. hanem három dimenziós kiterjedésű. példányon látható jól az írás. mellyel az írás létrejött. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. és 3. példányon még jól látszik az írás. Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. többirányú mozgást végez. 42 . A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. Részben igazuk is lehet. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. ugyanis írásunknak mélysége is van. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. mint egy folyamatos vonal. s kell is néznünk. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. s törvényszerűen. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. hogy a vonal. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. az életerőt. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. akkor erős nyomásról beszélünk. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. szöveg. s így alakul ki a leírt jel. az egyén belső energiáit mutatja. s Románné ennek nyomán megállapította. a nyomással. amivel írójuk rendelkezik. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. miközben kanyarogva halad. s erről kell véleményt mondanunk. Az szinte elképzelhetetlen. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6.

mint a toll. Ez talán a legegyszerűbb. hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Tapogassuk meg a lapot. vékonyabb vonalat kapunk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. átnyomódott-e a papír. tartósan vizsgálhatjuk. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. s fordítsuk meg a lapot. hogy bármikor elővehetjük. itt most csak pár szót erről. de nem csak ettől. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. Előnye viszont az. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. mert puhább. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Vegyük kezünkbe az írásmintát. hogy a nyomaték gyenge. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. Ha lehetséges . annál élesebb. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. illetve. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. könnyen siklik az írófelületen. 43 . hanem attól is. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Ezt persze úgy is elérhetjük. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. biztosak lehetünk abban. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. Nézzük meg. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. hogy milyen a papír minősége.

láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. mintha vonalzóval húzták volna. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Mit látunk. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. Az alapvető különbség mégis látható 19. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. A vonal festékszemcsékből áll. Természetesen nem lehet olyan egyenes.

hogy a vonalak minősége különböző. érdekes megfigyeléseket tehetünk. Ezek a következők: 45 . A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. azt is megállapíthatjuk. Aszerint .Grafológia váltakoznak. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . s ez jól felismerhető. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. akkor élesnek tekinthetjük az írást. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne.

Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. stabil ember. hogy az őt ért élményeket befogadja. Nem hagyja magát az árral sodortatni. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . mint a hagyományok tisztelete. de ez egyáltalán nem harsány. ki nemigen uralkodik magán. hogy igen egyoldalú. passzivitás jellemzi az így író embert. Jelen van nála az életigenlés. akinél az ösztönök erősebbek.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Szeret természetközelben lenni. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. makacs és harcias. hogy önfejű. hogy meg is kapja ezeket. de megvan a képessége arra. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. kevésbé érdeklődő. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. hogy az így író ember számára az ösztönök. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. . A legritkább esetben fordul elő. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Előfordulhat.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. de át tudja adni magát a benyomásoknak. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. kicsapongó típusú. nem ernyed le. kitartó. az anyagiak a legfontosabbak. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. akkor feltételezhetjük. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. Lobbanékony emberrel van dolgunk. de előfordulhat. Szívós a munkában és az élet más területein is. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Igényli az erőteljes ingereket. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. passzív egyén. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Érzékeny. aki számára a realitás a legfontosabb. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. illetve arra. Ha így ír valaki. az élvezeteket. s igyekszik életét úgy irányítani. . akkor hirtelen haragú. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . Áthelyezett nyomaték 46 .

színlel. ha valami nagyon fontos. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. de sok más ok is. s előfordulhat. Gondoljunk csak rá. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. ami indokolatlanul. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. ahol nem kellene./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. ami számunkra is információ értékű lehet. javítás. érzéseket és az erőkifejtést is. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. ellenállást. szeretné. méretváltozás…. 47 . jobban odafigyelünk rá. mely szavakban találkozunk vele. lelki zavar tünete lehet. mint pl. Az így író ember viselkedése nem természetes. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. Érdemes megnézni. milyen jelentéseket hordoz. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. abba több energiát fektetünk. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. Alakoskodik. inkább azt mondhatjuk. hiszen az író ott fejt ki erőt. Van benne némi erőmutogatás. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. ha az erős embert látnák mások benne. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. változó dőlésszög. mint ahogy a vonal képzése sem az. amit az egyén el akar rejteni.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. Indokolatlanul. hibás írás. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót.

majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. kitart a munkában. Gyengeségeit nem vállalja fel. Energiáit összpontosítja. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. akkor ez inkább nekibuzdulást. Határozott fellépésre törekszik. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. nem engedi. sugározni mások felé. lelkiekben is erős .Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. 48 . vastagabbak Nagyon kemény. mint amekkorával valójában rendelkezik. szívós emberről van szó. hogy elveszítse erejét. sokat is ad erre.

Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni.Grafológia 9. Az elemzés előtt nem árt. ami napjainkig általánosan használt. mit értünk dőlésen. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. kell. akkor mit is az a dőlés. hogy a betűk szárai. következtetni tudunk arra is . eltér a tanulttól. mikor és milyen módszerrel tanult írni. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. az illető milyen módszerrel tanult írni. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. valamely irányba eldől. Nézzük. milyen változatai vannak. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. ha tudjuk. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. az író személy korát. amit az iskolában tanultunk. hogy a betű valamilyen irányba eldől. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. azt mondjuk. Az első lépés tehát annak megítélése. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. hogy a dőlés azt jelenti. ami azt jelenti. s ez után következhet az értelmezés. Az írás természetes lendülete és az a tény. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. azt is tudni. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Ha a szár nem így áll. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. Miért fontos ez? Ha tudjuk. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. Az tehát egyértelmű. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. hány éves az illető. a mintától.

meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. módosulnak. d. Az írás során sok betű annyira módosul. amely írás közben lefelé halad. hogy keressen szögmérőt. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. t. m. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. Ahhoz. y. f. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. 50 . s így nem biztos. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. r. sem arra bíztatni. s akad olyan írás is. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. hogy legyen. mintha össze-vissza keresztezik egymást. s így kapjuk meg a tengelyt. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. u. hogy a szabályostól sok írás eltér. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. szögeket méricskélni. és kezdjen el dőlést. hogy a dőlést megállapíthassuk. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. hogy felismerhetők. s a norma szerint egyenes kell. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. Persze mindenki tudja. j. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b.

/ odafordul a másikhoz. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1./ odafordulása oly mértékű. hogy a vízszintes vonal a szó. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. hogy tőle jobbra egy másik ember van. Balra dőlt 7. illetve a betű alapvonalára kerüljön. tehát azt mondhatjuk. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. 51 .Grafológia Annak szemléltetésére. Ha feltételezzük. hogy a fenti vonal maga az ember. határozott testtartásán nem változtat. Mit gondolunk arról az emberről. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. hogy szinte odahajol. hogy távolságot tart. amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. s ráfektetjük az írásra. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. 2. Erősen jobbra dőlt. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. visszariad. mely csoportba sorolható. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. hangsúlyozza. Mérsékelten jobbra dőlt 3. teljesen meghajol 5. 18. Képzeljük el. hogy a dőlésszög az. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet.fekvő 5. könnyen meg tudjuk ítélni./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. Jobbra dőlt 4./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Álló 2. biztosabb. mint közel kerülni hozzá 6. még jobban kihúzza magát. egyre közelebb akar kerülni 4. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. aki 1. közelednek hozzá. Enyhén balra dőlt 6.

Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. figyelemmel. És tessék. hogy úgy érzem. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. Nehezen megközelíthető.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. s azt is mondtam. s sokkal inkább akarati elem. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. ami együtt jár a megfontoltsággal. nem befolyásolható. az az odafordulás. az elfordulás. hogy más álláspontját elfogadja. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. Táplálkozhat ez belső gátlásból. hogy fontos lesz megjegyezni. de esetlegesen meggyőzhető arról. Eben az esetben meg kell keresni. nem árt az ismétlés. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. azt. ellenőriz. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Jobb és bal irányok. előrehajlik. ha nem neki van igaza. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. értelmezések. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. 52 . érzelemszegénységből. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. megvan a képessége. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. Ha az írás az egyenestől elmozdul. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is.

Jellemző rá az önátadás. érdekeinek alávetni. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. ha kérik. lendületes. még ha ezer más dolga lenne is. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Ő az. Gyakran lelkes közösségi ember. aki képes magát. nem fontolgat közben. nem mérlegel. Az így író ember kiegyensúlyozott. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Lehet kapkodó. Fekvő írás 53 . rögtön segít. s meggondolatlan. akaratát a mások akaratának. Vél és eredményorientált. aki. nem ragadtatja el magát könnyen. Időnként előfordulhat. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors.

mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. a hagyományokhoz. Erős bennük a múlthoz. az anyához való kötődés. sokszor magával szemben is. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. Másoktól elhatárolódni szeretne.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Mérsékelten balra dőlt írás 22. nem mondható rájuk. ha őt irányítják. a családhoz. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. magának való személynek tartják társai 5. csak úgy tud létezni. másoktól. Erre az emberre mondják. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. hogy igazi közösségi emberek lennének. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. 54 . ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Az így író személy elfordul a világtól. Balra dőlt írásra általában jellemző. hogy van benne tartás. arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. a megszokotthoz ragaszkodnak. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. Viselkedésükben sok az elutasítás. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. kétkedés. hogy minél inkább balra dől az írás. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Ha valaki így ír.

Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. mint a normál írásukban. A múltba való visszatekintés. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. állónak tekintjük a tanult mintát. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. s a képmutatók. Amennyiben ez nem állandósul. a tervezés. de ez náluk még gyakran változik. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. fennállhat az a helyzet. színészkedő. Ezek a következők lehetnek. magába zárkózást pszichés sérülések is. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. a céltudatosság. pózoló emberek is. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. Hazugság esetén szintén balra dől az írás.Grafológia Így írnak az őszintétlen. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Ezek pedig a következők. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Okozhatják ezt az elfordulást . nem kell semmi rosszra gondolni. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes.

a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Az odaadó. amikor a szöveg. s ennek eredményeképp cselekedeteit . de érzelmei elragadják. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. Bizonytalan emberrel van dolgunk. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. hogy mit tegyen. könnyen és bátran kezd minden újba. szeretne uralkodni magán. stabil embernek látnák őt. s nem hagyja. szeretné.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. megállapodatlanság jele. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. 25 egyre jobbra Az az ember. meggondoltabb lesz. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. Amennyiben ez szemmel láthatóan. hogy milyen mértékű az ingadozás. s ez fokozottan bal felé dől majd. majd egyre visszafogottabb. Aki így ír. ha jó benyomást kelthetne társaiban. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. hogy az érzelmei elragadják. ha mások megfontolt . ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. aki maga sem tudja néha. mérés nélkül is szembetűnő. lendületes kezdés jellemzi őt. a stabilitás. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. abból hiányzik az állandóság. inkább érzelmi alapon hozza. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . Enyhe eltérés még normálisnak mondható. szinte bántja a szemünket. olyan emberrel van dolgunk. Tudja. aki így ír. Szeretné.

57 .Grafológia 26. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. a változás. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. hogy milyen mértékű az eltérés. illetve azt is.

Azt mondtuk. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. mint pl. Ha egyértelműen látjuk.3 mm-es írás. Azt is érdemes figyelembe venni. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. Ez az írás alapvonala. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. vagy egészen picik.5. ezek megítélése nem okoz gondot. töpörödöttek. Ha bizonytalanok vagyunk benne. Minden harmadik vonal vastagabb. hát foghatunk egy vonalzót. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. Hogyan mérhetünk? 58 .5 mm. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. ne mérjünk. az alapvonal alakja. illetve az ettől való eltérést megítélni.3 mm jut. Ez tehát amit tanulunk. iránya változhat. fontos annak megítélése. egyre gördülékenyebbé válik az írás. Azt is tudjuk. az hogy mihez hasonlítunk.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. mit mérünk. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. 3-3. Vannak írások. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. de néha –főleg kezdetben. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. s egyéni módon alakítják írásukat. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3.vel ---alapvonal--9. Azt is tudjuk. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. 3. tehát részenként már csak kb. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. hogy kerek betűink.5mm-es írásra. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. hogy .bár a tanító nénik megkövetelik. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. hogy mekkorák. mint a nőké. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. De mi a helyzet azokkal. Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet.nem is mindig fontos. . tehát. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg.Grafológia 10. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. A betűk ezen ülnek. amikor még bizonytalanabbak vagyunk . a szabályos betűformáláshoz.2 cm. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek.

úgy mint ebben az esetben is. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. nagy vagy éppen kisbetűs írás. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. s segítséget szeretnének kapni. hogy emberünknek össze kell húznia magát. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. határozott fellépéssel rendelkezik. annak értelmezése. Sőt inkább az ellenkezőjét. hogy ne csak egy helyen mérjünk. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. aki nem fél másoktól. ha az írás megmutatja. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. illetve azok számára. közepén és a végén is. A későbbi megítélésben segíthet az. mindenki számára könnyen felismerhető példák. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. hogy ez normál. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. az elején. nincsenek kisebbrendűségi érzései. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. A másolatok eredeti méretben készültek. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. majd a felső pontjait is. hogy mit is jelent ez. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. akkor következik a dolog izgalmasabb része. s az a normál méretűnél nagyobb. azaz azonos vele. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. s valóban szélsőséges. 11. Nézzük. akik bizonytalanok. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. megállapítja. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. ez igazából kezdetben lehet fontos. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. Ha a betű én vagyok. ha mindenki saját írását megméri. Ő az az ember. akkor fontos. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Ez 59 .

hatalmi törekvés Nagy gesztusok.o. nagyon szemléletesen fejezik ki. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. bizony azt nem sokan kedvelik. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 . Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. hogy szeretné magát kiemelni. optimista. lelkesedő. aki inkább visszahúzódó. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. s mindenkit lehengerel. akkor tudjuk megmondani. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. elnyom maga körül. hogy figyeljenek rá. a középpontba kerüljön. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. az nem mondható rossz tulajdonságnak. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. Talán soknak is tűnik a felsorolás. saját jelentőségét hangsúlyozza. ha azonban ezt mások rovására teszi. kevésbé határozott fellépésű. minden áron azt akarja elérni. Nem szeretne szürke kis egér lenni. szerényebb és visszafogottabb. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket.

sérülékeny. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . Előfordul. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. A legkönnyebb dolgunk lenne. stabilabbak. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. mindenképp arra gondolhatunk. hangsúlyosabb. s így mennyire segítségre szorul. a mondat elejét. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. mint a nagy betűvel írók. kiemelkedni. tudósok is apró betűkkel írnak. 61 . hogy aki ezt írta. milyen kicsi is valójában ő. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. hogy az író a szöveg.Grafológia találkozni. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. s akaratát alá tudja vetni a másokénak. Azt hiszem mindenki tudja. első betűjét nagyobb betűkkel írja. hogy az írás egy része kiemeltebb. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. hogy valaki mindig. nagyobb betűkkel indul. gondolhatunk arra. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. 12. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. Ezek az egyének igen szerények. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. hogy írója alulértékeli magát. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. / Sok “nagy emberünk” . érzékeny személy. hogy a legritkább esetben fordul elő. de kisebbekkel fejeződik be. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. s gyakran kevésbé megingathatóak. valami okból figyelemfelkeltőbb. nem akar kitűnni.

nagy ambíciói vannak. sem arra. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. meggondoltabb lesz. megfontolt. fél a jövőtől. magabiztosabb lesz. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. ami fékezőleg hat rá. de ezeket nem tudja megvalósítani. de ez szép lassan oldódik nála. Kiépíti maga körül a biztonságot. önbizalma csökken. elutasít másokat. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. írójuk nagy lendülettel indul. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. biztonságra való törekvéssel. elképzeléseit megvalósítsa. hogy elvesztheti önkontrollját. Egyre visszafogottabb. hogy írójuk annyira felszabadul. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. hogy írójában megvan a határozott fellépés. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. 14. feltételezhetjük. Kezdetben óvatos. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. majd később egyre oldottabb. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. lelkesedése. hogy terveit. néha bizalmatlan. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. hogy teljesen magába roskad. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. képtelen lesz az önfegyelemre. Kudarcot vall. A kezdeti óvatossággal.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. hogy saját képességeit reálisan értékelje. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. Valószínűleg képtelen arra. 10. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. önbizalmát elveszti. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. reálisan felméri a lehetőségeit. nem akar kapcsolatot teremteni. Az így író ember először visszafogottabb. néha még bizalmatlan is lehet. óvatos. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. 62 . erős benne a kapcsolatteremtési vágy.

-amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. Könnyen azt hihetné az ember. de nem igazán sikerül neki.Grafológia Mi van azonban akkor. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk.a magassága megegyezik a szélességével. Azt gyaníthatjuk. többnyire elégedetlen a sorsával. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. 63 . A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. amit már a emlékeztetőül megmutattam. hogy ki akar törni az egyhangúságból. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. hogy a betűk általában mekkorák. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. körülményeivel. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. pedig ez egyáltalán nem így van. melynek formálásakor. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása.

sőt inkább sürgeti azt. elképzelhető. Széles írás esetén a gátló erő. Előfordulhat. széles az írás. mint a magassága. a haladástól. hogy kellően fegyelmezett legyen. Ekkor beszélünk szűk írásról. az éntől a közösség felé.az írás iránya balról jobbra halad. Inkább magába zárkózik . 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. nem akadálytalan ez a mozgás. hogy önkontrollja igen kicsi. céltudatos. Valószínűleg egy lendületes. tettre kész emberrel van dolgunk. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. hogy a kerek betűk / a. ha a betűképzést nézzük. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . gondolhatunk arra. aki nem tud a múlttól elszakadni. a változástól. Nem fél a jövőtől. 64 . Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. hogy a betű szélessége kisebb. Kevés a fékező erő benne ahhoz. aki aktív. s az előrehaladást valami erő akadályozza. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. hogy írójuk teljesen passzív egyén. Ellenkező esetben. amikor a betű magassága a kisebb. mint a magassága. A múltból a jövőbe. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. o. jellemzően nem társasági ember. fél a jövőtől. Az így író ember tudatosan fékezi magát. szélessége jóval nagyobb. Igényli az emberi kapcsolatokat. az emberektől. körültekintő és érdeklődő is. s az igénye erős is erre. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. mint nagy tömegben. mint a magassága. Normál esetben – mint ezt már említettük . gátolja.

Most azt nézzük. olyan emberrel. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. hogy mások elfogadják. Óvatos és elővigyázatos. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. Ha hiányoznak a kötővonalak. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. szintén széles írásról beszélünk. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. ezt valami gátolja. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. A közeledés azonban problémás. azt is nézhetjük. Vagy nem tud. Beszéltünk a betűk nagyságáról. nem is keresi a kapcsolatokat. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. Rövid kötővonalak. Arról. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. Ezen kívül. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. indulatait igyekszik megfékezni. de nagy távolságot tartanak a betűk között. inkább tartózkodó. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. hanem attól is. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. és a betűk így állnak távol egymástól. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. 65 . Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. fokozott távolságtartási igénye van. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. mit a betűé. hogy nem igazán társas lény. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. Nem annyira közlékeny. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek.

Jellemző lehet rá a tépelődés. de gondolhatunk arra is. önmarcangolás. magával törődik. 66 . hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. az előrehaladástól való félelem.

Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. szûk oválnak nevezzük. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. közérzetérõl. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. munkájához való viszonyáról. általában csak a gyerekek. önmagát helyesen értékelõ. A megfelelõ magasságú. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. ambiciózus embert mutat. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. Ezért minden. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. mint a szélessége. nagyfokú gátlásosságra. Az oválok a középzónában. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. kiolvasható belõlük. akkor erõs zárkózottságra. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel.Grafológia 11. visszahúzódást jelez. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. iskolásszerûeknek. Szûk oválok Szûk oválok 67 . melyeknek magassága nagyobb. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Nézzük meg. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. megjelenik bennük. Ezek megjelenése szorongást. esetleges szorongásairól. Az egyéniség kialakulásával. innen ered elnevezésük is. Szélessége pedig azt árulja el. túlterheltségérõl. ami írójukkal a hétköznapokban történik. Ha igen. melyik irányban? Szélességében. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. azaz mekkorának érzi magát. hogy az egyén mekkorának tartja magát. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat.

hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . aki rendkívül elégedett önmagával. gyakran felületes. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. Így az ír. Azt jelzik. nézzük meg nyitottságukat. mindig nyitva hagyja oválját. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. vagy zártságukat is. mert labilis az önértékelése. a képessége megvan hozzá. kiszámíthatatlan személyiség. gátlástalan. ezért lázadozik az önérzete. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. azaz a megfelelõ magasságú. hogy képtelen azt átugrani. ha nem felpuffadtak. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Az akaraterõ az. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. hogy a grafológust bosszantsa. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik.–azért ír valaki. Ezt Õ is tudja magáról. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. Az az ember. megbízhatatlan. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. esetleg tolakodó is lehet. kívül pedig a külvilág. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat.

akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. a külvilág van. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. információkat befogadó embert mutatja. Ha azonban 69 . miközben megtalálják a kibúvókat. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. mert szereti azokat kifecsegni. az jobbra nyitja meg oválját. A 3. információit innen szeretné beáramoltatni. Aki erre kíváncsi. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. önmagát vállaló. õk azok. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Jobbra a jövõ. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. az balra nyitja az énkép-betûit. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le.

Zárt oválok 70 .Grafológia a közösségért teszik ezt. zárt oválokkal írnak. valaminek a takargatását. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. és alul nyitott oválokkal is. Felül nyitott oválok Alul. Felülrõl mindig a szellemiség. Õk a zárkózott. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. õszintétlenséget jelent. Így írnak a vallásos emberek is. visszahúzódó emberek. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. a tudás áramlik az oválokba. ez titkolózást. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. a jobboldalon találjuk a nyílást. hazugságjelnek minõsíti. az ösztönvilág.

Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. pl. egyes szívbetegségek. kritikus.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. ez védekezést. 71 . hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. szeretetigényt jelölnek. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. A fonalas oválok önbizalomhiányra. asztma stb. Bizonyos betegségekre. vagy saját Egója. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. allergiák. erõs bezárkózást jelez. melyek légszomjjal járnak. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni.

feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. sokat adnak mások véleményére. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. a magánéletükben. Az alul foglalkoztatott. mint a munka betûjének. fontos számukra a róluk kialakított kép. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. hogy azok. Az ovál magassága alatt maradó. 72 .Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. mint otthon. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. õk azok. a munkahelyükön már ritkábban. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. azaz a társ szimbóluma. a legrejtettebb. Fogalmazhatunk úgy is. valamint hurokrészre bontjuk. 74 . az tudja. és nézzük meg a fejrészeket. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. akkor az író felnéz társára. akkor az író lenézi társát. vagy a barát is. feldolgozását. melyek akár még Õt magát is meglephetik. aki mellett kicsinek. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. Úgy érzi. féltve õrzött. Vizsgálatakor fej-. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. mint az ellentétes oldalon lévõ. értékeli a közösség. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. Ez a társ lehet a házastárs. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. a partner. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség.Grafológia 12. és mindkettõt értelmezzük. hogy a szexuális énképünket. hogy annak „g” felõli szára kisebb. beteljesedését. az éntudatunkat. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. hogy párjának vannak ugyan sikerei. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. esetleg elmaradását. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. önmagát sokkal többre értékeli. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. annak készségét. Maradjunk még a középzónában.

mint amennyire a külvilág teszi azt. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. amilye van. A középzóna alsó pontja. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. 75 . amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. ha a „g”. A „g” úgy érzi.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. Õ is tisztában van vele. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk.

melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye. 76 . Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. a prüdéria.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. jelentésérõl. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. vagy a titkos viszony. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. Írója elzárja. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. nem beszél róla.

de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. melyben a társ bekebelezi a „g”-t. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. Nem kötõdik párjához. Õ jól érzi magát. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. ágytól elváltak szólással. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. azaz maga az író. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. azaz az írót . Ám ezt az „y” nem veszi észre. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. aki távolra tolja ugyan magától párját. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. teljesen ráfonódik társára: 77 .

Ez feltételezhetõen attól is függ. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. egyáltalán nem biztos. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. a másikban már a „g” helyén áll. aki az egyik írásban a „y” volt. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. önmaga elõtt is szégyenkezik. 78 . nem rajzol fejet az „y”-nak. hogy a valóságos helyzetet látjuk. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. és békében él önmagával. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. állandó bûntudatban él. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. Az ösztönszférába helyezi le párját.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását. vagy teljes mértékben elfogadja azt. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát.

még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . és azokat csak utánozza. Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. mert elõfordulhat az is.

mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . mint a nevüket. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. létra. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt.különös kapcsolat fûz bennünket. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. egyéni vonások. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. azonosságtudatunkat adja. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. Ennek oka feltehetõen az. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . az óvodai jelek mellé. Az aláírás Vannak emberek. és szövegtömbtõl távoli aláírást. ezzel hitelesítve azok tartalmát. azt inkább folyóírásunk tükrözi. mint a személy egyetértésének. nem érzik annyira a sajátjuknak. annak ellenére. hogy nevünkhöz . Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. egyetért vele. tiltakozásának. ez azt jelenti. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. akik megmosolyogják azt. de a napocska. elfogadják mint tudományt és vannak. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. Az aláírást. Függõleges. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul.tanúk elõtt -az okmányokra. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. nyomtatott betûkkel. Jelentheti még az egyén önállóságát. egyfajta védettség igényt is jelölhet.Grafológia 13. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. ami megkülönböztet minket a többiektõl. vagy labda képével mégsem azonosulnak. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. ha nem .vertikális . akik hisznek a grafológiában. erõs kötõdését a közösséghez. . Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. hogy a nevünk az.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli.ha szeretjük azt.

az emberek felé. mert telítve van negatív élménnyel. a bezártságtól való ideges félelmet is. amely a normák követését. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Pesszimizmust. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. A normál. vagy a bal oldali oszlopban van. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. elszigetelõdést.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. valamint bal oldalra helyezett aláírást. Középre helyezett aláírás 81 . az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. középre. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. depressziót. Egy 21cm széles A/4-es lapot. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. betartását. Az író nem mer közeledni a külvilág. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Megkülönböztetünk jobb oldalra. szorongást jelez. egy középsõ. körülbelül a középsõ. az félelmet. Kapnánk egy baloldali. azzal nem ért egyet. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát.

önmaga vállalására utal. önállótlan. energikus. nyíltságát. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. teljesen a múlt felé fordul. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. ambiciózus.Grafológia A bal margónál. valamint udvariatlanságot jelent. a szabályok be nem tartását. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. becsületességet. aki fél. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. Bezárkózik a külvilág. A felfelé tartó aláírás lendületes. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. segítségre szorul. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. kedvetlen. az emberek elõl. Krízishelyzetben van. jövõorientált személyre utal. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. természetes viselkedést. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. 82 . A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. szorong. fáradt és letört ember. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. passzív.

bekeretezi. Abban az esetben. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. az a kapcsolatban szakadást. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. pontot tesz a végére. nyomatékosítást. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. hogy valaki a nevét aláhúzza. de az is elõfordulhat. a névadó családdal azonosul. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. a férfiszereppel. A következõ három minta A. hiúságot. gyakran válást.és keresztnevét. akik asszonynevüket használják. büszkeséget jelent. mint férjük vezeték. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. hogy a személyt a hivatalos szerep. egy belsõ védett világot jelent. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Arra is utal. akkor az író személy az apával. bizonytalanságot. Valamelyik jobban kiemelt. nagyobb betûkbõl áll. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. esetleg özvegységet jelöl. énértékelési problémákat jelez. önmaga személyének fontosságát. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. Érdekes megfigyelés. bezártságot mutat. hogy asszony státust értek el. különállóvá válik a „né”. akik büszkék arra. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. Lüke Az aláírás grafológiája c. Gyakori jelenség. amikor a vezetéknév a nagyobb. esetleg fölötte húz egy vonalat. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. elsõsorban terveinek. bekarikázza. 83 . hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. A bekarikázott név egy védõburkot. Azt is jelzi. hogy férjhez mentek. hogy azok a nõk.

akár cselekedeteirõl. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. átélt tragikus esemény. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . bizalmatlanságot is.vagy keresztnév kezdõbetûjében. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. Ez azt jelenti. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. melyben egyébként nem lenne. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. mégis áthúzás jelenik meg.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . nem szereti az ellenvetéseket. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. A pont jelezhet még óvatosságot.Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal . valaminek a lezárására törekszik. önhittséget mutat. A vezeték. átélt tragikus eseményt jelent.Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével . Megfigyelései alapján.Grafológia Pontot tesz a név után. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. elkendõzését jelenti. aki nem szeretné. Így ír alá az az ember. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. aki határozott.Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével .

Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. elõrehulló haj. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. önmagát elrejteni vágyó személyt takar.egy-egy ostor. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. A szöveg elején. olyat. Aláírásokban. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. szorongást. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. alárendeltséget jelent. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. automatikussá válik az írás. félénkséget. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. amikor még odafigyel az írásra. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. magas önértékelést. megmutatkozik az író valódi énje. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. de nem ítéljük meg negatívan. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. kontroll alatt tartja önmagát. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. hogy a szebbik oldalát mutassa. vigyáz. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. Ez mindig ingatagságra. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. szignókban azonban . vagy kardjeltõl eltekintve. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. kicsit változik az írás. becsvágyat jelent. melyek különleges. Jól felismerhetõek az orr és a száj. 85 . valamint a nyaki rész vonalai. a madár-jelek. mint amilyen valójában. . valamint a számjegyekké módosult betûk. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. szilárd belsõ norma hiányára. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ.

Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. Az ezzel járó csend. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. Tulajdonosa egyetlen. munkavégzésében lendületes. határozott. Külön érdekesség. hogy egybeírja vezeték. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. (Dr. szellemiek iránti befogadóképességre. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. Nem fontos számára a titulus. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. célratörõ. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától.és keresztnevét. az állandó koncentrációra utal.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. nyitott sávot. Igazi grafológus-csemege. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. ez abból látszik. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. esetleg vallásosságra is utalhat. 86 . vezetõ beosztású férfi aláírása. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban.

Az elszántság. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. titkolózásra. erkölcs száma. boldog érzelmi életet. vezetõ típusú. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. erõs akarat. Néha csak 87 . különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. õ képvisel mindent. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. sorsot és a végzetet jelöli. kiközösítettségre is. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. Utalhat sokoldalúságra. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. optimizmust. ingadozásra. kirekesztettségre. lelkiséget. de utalhat egyedülmaradásra. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. és a hatalom szimbóluma. alkalmazkodóképességet. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. magasan áll. bölcsesség. ami elsõ helyen. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. kiszámíthatatlanságra. képzelõerõt. törvényes rend. a magabiztosság és az energia száma. esetleg agresszivitás. felszínességre. Jelenthet ésszerû gondolkodást. egyéni megoldásokban. büszke és önérzetes egyént jelöl. nagyvonalúságra. vallást.Grafológia 14. haladó gondolkodást. Utalhat határozatlanságra. magányra. Mûvészi hajlamot. vonzó egyéniséget. belsõ nyugtalanságra. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. hitet. domináns személyiségre is. rugalmasságra.

bölcsességet jelöl. Cselekvés. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. 88 . Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé. intuitív felfogóképességet. tett és munka száma. Utalhat a tervek megvalósulására is. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. vezetõi készséget.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. vonzódást misztikumok felé. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. alaposságot. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. erõt. segítés. Utalhat még az új eszmék. gyógyítás száma. új gondolatok iránti nyitottságra is. mágikus befolyásoltságot. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. a figyelem összpontosítását mutatja. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel.

a tökéletesség. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. a harmónia. visszahúzódásra. naivitásra. Jelezheti írója igazságszeretetét. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. befejezetlenség. hûségre. a szerelem. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. középszerûség megvetésére. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. segítõkészségre. Utalhat családi. felszínességét. optimizmusát. gyõzelmet.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. zárkózottságra utal. vagy ezek vágyára. színészi tehetséget. magányra. diplomáciai készségét. temperamentumot. a gondoskodás. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. hagyománytiszteletre. fejlett szépérzékre utal. de jelölhet önlegyõzést. szellemi frissességet. fejlett üzleti érzéket jelöl. a vonzalom. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. megközelíthetetlenségre. jó emlékezõtehetséget. csalással. káosz és okkult tudományok száma. szerelmi életre. a szépség száma. A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. botránnyal és szélhámossággal. kiváló beszéd és íráskészséget. A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. de jelenthet nagy 89 . Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. titkolózásra. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze.

aki elsöprõ energiák. boldogságra. d. de a kitörésre. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. s. Jelenthet helyes megérzéseket. bánat.Grafológia képzelõerõt. sikerorientáltságot mutat. együttérzést. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. fejlett hatodik érzéket. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. anyagiasságot. érzelemvezéreltséget. Találkozhatunk 8-assal a b. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. megértés és megbocsátás hiányára utal. önimádatra. Túláradó indulatokra. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. 90 . se vége. különleges élményeket. Ilyenkor nagyszájúságot. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. katasztrófa. g. iszonyú erõk mozgósítására képes. végzet száma. Fegyelmezettséget. gátló hatások. A fektetett 8-as a végtelenséget. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. a legváltozatosabb formákban és betûkben. hatalomvágyat. amin belül szabadon lehet mozogni. tetterõre. A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. határozottságra. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. birtoklási vágyra. békességre. másrészrõl viszont erõs indulatok. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. kegyetlenség. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. szegénység. tökéletességre. akaraterõre. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. törekvések. a végzetet szimbolizálja. türelem. Nyomor. Egyfelõl utalhat nyugalomra. erõszakosság. merevséget. f. függetlenséget és önállóságot. változtatásra való képtelenséget jelöli. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. ez egy olyan pálya. de kikerülni belõle képtelenség. bátorságra. gyakorlatiasságot. A 8-as számnak nincs se eleje. ly betûkben és az l felsõ hurkában.

ö. Ez a jel is. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. a saját személyiség megsemmisítésére utal. válságokat. Az írásban viszont minden ovál ( a. ó. önpusztításra. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. katasztrófák által végbemenõ változásokat. õ betû ) a nullára emlékeztet. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. 91 . á. ellentétes erõk összetûzését. o.

melyek között -Klages szerint. Öt értékhatárt. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. mint a mesterkélt. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. 92 . ahol az 1-es a legmagasabb. a szerény és a gyáva. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. átlagos írások kategóriája. A szívós és az erőszakos. de jelenthet türelmetlenséget. annál alacsonyabb besorolásba került. életteli. kategóriát határozott meg Klages. vagy ingatagságot is. sok gyakorlással. ezáltal önmagát adni. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. gyors gondolkodást. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. az értelem kontrollja viszont lerántja. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Ne kedvetlenedjünk el. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. Előbb – utóbb. Általában a természetes. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. A 3-as a sablonos. amely rengeteg vitát váltott ki.Grafológia 15. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját.nem sok a különbség.

ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . a grafológus szubjektív véleménye dönti el. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. 2. Az írások megítélése.Grafológia Nézzük meg. besorolása nem egyszerű feladat. melyik csoportba helyezi azt. fiatalkori írását láthatjuk.

Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .

amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Ezek alapján minden olyan ember. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. vagy nagyon érdekes írás. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Klages kategóriái szerint értéktelen. ezáltal nem átélt. hogy rossz írás. alacsony formanívója miatt. hogy ez egy jó írás. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt.Grafológia 5. Nem nehéz kitalálni. Ez alapján mondjuk azt. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. a zónaarányok. az áthúzások. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. vagy a hurokképzések. sem magasabb fokon álló szellemiségről. Ez az egyediség. hová sorolná a mai. Találkoztunk már olyannal is. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. hogy ez egy nagyon jó. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. aki keveset ír. a kapcsolási módok. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. amelyik első látásra azt sugallta. betűalakzatok másképpen való írásával. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. egyszerűsége Az írás olvashatósága. A másik gyenge pont. egy másikra azt mondjuk. aki elítélte a grafológiában a megérzést. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. az intuíciókra való hagyatkozást. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. Nincs ugyanis két olyan grafológus. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. sebessége Mit értünk az írás természetességén. egyszerűségén? 95 . akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban.

mint a toll a papíron. a fontoskodás.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. az írás túlzott díszítgetése. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. automatikus folyamattá vált nála az írás. vagy a sivár lelkivilág jele. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. A tartalomra koncentrál. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. az alacsonyabb szellemi színvonal. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. a feltűnni vágyás. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. amit papírra kíván vetni. lassan. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. 96 . akiknél nem nehéz feladat az írás.

egyszerű írást a dísztelen. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . rideg.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. eredeti betűformálást mutató. szépségre törekvő. Ne tévesszük össze a természetes. változatos.

és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. Margókat kell hagynia az írónak. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. a szavak között távolságnak kell lenniük. figyelembe kell vennie. a soroknak nem szabad összeakadniuk.Grafológia Szépségre törekvő. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. rendezettnek kell lennie az írásképnek. Tagolatlan írás 98 . el is kell tudni olvasni azt.

a betűszélesség. nem bántó. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. Ha ránézünk egy írásra. üresek. Azokban az írásokban. és szembetűnik pl. amelyek nem ütemesek. a dőlésirány. vagy egy-egy 99 . Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. a dőlésszög ingadozása. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. nem idegesítő.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. élettelek.

a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér. ritmikus visszatérését jelenti. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. már nem beszélhetünk szabályos írásról.a margók és az írástömb arányát . vagy a fekete túlsúlyát) .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: .a zónák egymáshoz viszonyított arányát . amit az írás ritmusának nevezünk.a betűk magasságának és szélességének arányát .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. sor csak – mellékelt . a felsőzóna magassága szintén ingadozó. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. útrövidítéseket találhatunk az 1. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél.sor “t”. Túlnyomórészt girlandos. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. 80%-osnak minősíthetjük.boríték. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . nehézkes. Szabályosság 50% 4. Nem szabálytalan. 3. Összesítve: 1. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. erős nyomással. Arányosság 90% 5. sor “k” 3. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. 100% 3. sor “szelvényt” szó sz betűjében. a sor és a szóközök normál méretűek. 4. gördülékeny. egyszerűsítéseket. 90% 5. 2.Grafológia Az első példa: 1. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1.sor “m” betűje lassú. 2. díszítéstől mentes. de szabályosnak sem mondható. 4. sor j betűje. ez fékezettséget jelöl. 3. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. sor “levélbélyeget” szó ly-ban. nem eltúlzottak. Az írás természetessége 80% 2. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. Sebesség: Gyors tempójú írás. Az írás jól olvasható és tagolt. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. A nyomás egyenletes. sor “sz” 2. Ez az írás természetes. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. 50%. elgondolkodóvá válik: 1. Az írás tagoltsága 100% 3. kivéve 4. sor “m” 80%. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe.

50 vagy 30%-os eredményt kapunk. 2-es és 3-as közötti. Sok a csomósodás és a mázoltság. Teljesen szabályos. 60% 2. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. A második példa: 1. árkádos. de szűk. az ékezetek túl gondosan felrakottak. de fedővonalas. szűk. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. világos. Szögletes. díszítés. 105 . hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. de nem éri el a 2-est. csomós. 70. nem folyamatos. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. 80% 5. ezért ha nem is annyira természetes. olvasható. Ha 90. melyet később teljesen el lehet hagyni. hogy 1-es és 2-es közötti. túlzott kilendülés. a szó. Nincs benne semmi túlzás. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. Az írás jobbra dől.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére. 90% 3. 100% 4.és sorközök egyformák. Nagyon jól tagolt. A kilendülő vonalak hiányoznak. 3-as és 4-es közötti. de egyszerűnek minősíthetjük. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. akkor az azt jelenti. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. a középbetűk egyenletesen magasak.

empátiára képtelenek. Elgondolkodtató tény. akik hajlamosak másokon élõsködni. Szûk. Szégyellik barátaik. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. kirabol egy postahivatalt. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. keresik az izgalmakat. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. hogy legyen legalább egy olyan személy. szabálytisztelõ életmódot folytat. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. 1. melyek elvétve ugyan. ismerõsök. mielõtt az rögzülne. melyben teljes biztonságban érzi magát. hogy a szomszédok. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. ahol befogadják. vagy baloldalra helyezve 4. bûntudatot. hogy egyre több az antiszociális fiatal. nem törtek-zúztak. vagy hiányzó baloldali margó 6. Erre azért van szükségük. morális érzékük fejletlen. mások az elvárások is. jómodorú fiatalokról van szó. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. példaképül állíthat maga elé. Egy részük agresszivitásukkal. nem verekedtek. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. Lövöldözik egy gyorsétteremben. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. Mindenkinek az életében. Hullámos baloldali margó 7. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Fontos. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. Azok a grafológiai jegyek. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Negatív sortávolság. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. aki normális. lánya. Hullámos sorok 3. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Lehetõség van azonban arra. Széles. Többnyire csendes. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. sõt megértik õket. jólnevelt. Az antiszociális személyekre jellemzõ. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek.Grafológia 16. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. vagy gyilkosságra. Nem éreznek sajnálatot. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. Egoisták. Aláírás középre. vagy hullámos jobboldali margó 8. barátok. tanárok. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. másik lefelé halad / 106 . lelkiismeret furdalást. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. nem drogoztak. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Nem kell többé szégyenkezniük. akit késõbb utánozhat. A többször elõforduló jegyekre 2.

egyenetlen nyomaték. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. r=v. n=sz. Hiányzó aláírás 19. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. Pacásodások. Betûkihagyások. ideges javítgatások. Javítgatások az aláírásban 18. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. pacás. Oválba vágó. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. Álló. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. vagy szöges girland a ductus 14. túlzott kerekítések. 107 . javítgatott írás / 20. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. elkent. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. vagy ellentétes azzal 17. aránytalan margók. tremorok. v=u. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. z=t. Fejletlen. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. lassú írás szögesedéssel. aki tudja. k=h. ekkor egy százalékos értéket kapunk. Ingadozó nyomaték / szavak elején. vagy 5-ös formanívójú / 24. vagy balra dõlõ írás 12. és elosztjuk 52-vel. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. végén.Grafológia 10. ékezeteknél. Betûhasonulások / a=o. e=i. sorvezetés nem egyenes. / 26. Kötetlen írás ragasztásokkal. satírozott e betûk megjelenése 15. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. hogy grafológus számára ír.

hu/ 108 .Grafológia Forrás: http://www.grafonet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful