Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból- kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép-, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép-, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én-kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik-e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én-kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa-anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli-e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van-e szellemi értékeivel, nem becsüli-e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik-e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes-e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én-kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia-érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak-e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y, és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is. A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én-te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

dominanciaigényt. S betû: A szerzés betûje. A kis y azonban páros betûk második tagja. hiányjel-szimbólum. esetleg egész szóra vonatkozik. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. V betû: Szintén a befogadás betûje. vagy még nem ismert. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. az anyagi javakat szimbolizálja. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. idegen szavakban fordul elõ. önértékelésünket. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. Z betû: A harmónia. hiú ember írásában jelenik meg. Nyomtatott M betû használata gyakori. a partnert szimbolizálja. amiben szimbólum megjelent. X: Ritka betû a magyar nyelvben. R betû: A karrier betûje. A betû magassága megmutatja. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. vezetõi képességeket mutat. most is mûveltséget. U betû: A befogadás betûje. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. hogy mennyi is az. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. gyengédség utáni vágyra utalnak. tehát intelligenciát. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. 5 .Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. Egyes írásokban szókimondást. kispohár szimbólum. Önálló jelentése nem ismert. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. itt a társat. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. az önkifejezés betûje. amit elvárunk magunktól. Megmutatja. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. Ez az un. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. A betû egyes változatai. saját magunk elfogadását mutatja. Itt is. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. nagyszájúságot is jelezhet. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. a fõnököt szimbolizálja. milyenek szeretnénk lenni. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. A munkatársat. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. lényeglátó képességet mutat. A pénzt. jó logikát. a nagy Y-t tehát nem tudjuk értelmezni. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. inkább csak átvett. akaraterõt.

hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. f. j és y betûkben képezünk. élményt. illetve kötõvonalnak. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. Ha hosszú a hurokszár. illetve a biológiai élményekre. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. melyet a k. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. Amennyiben létrejött a metszéspont. valamint az élmény kifejezésére. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. g. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. az élmény átélésének. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. l. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. h. ha létrejött a metszéspont. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. Az élmény csak akkor tökéletes. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Ezeket hurokterületnek nevezzük. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. feldolgozásának képességére. A hurok alsó.Grafológia 3. mert nem jön létre elzárt terület. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. a hurok nem záródik be. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. akkor nincs beteljesülés. élménykészséget nem. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. b. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. 6 . tehát rendelkezik élményigénnyel.

Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölött) azt jelenti. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. azt magánügyként kezeli. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. 7 . nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. a tanítás képességét is.

tapadó hurkot . ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1-1.sovány hurkot . hogy az egyén nem titkolja vágyait. biológiai élményeit. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. szívesen beszél róluk.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Felhozza azokat a mindennapokba. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Hangsúlyozzuk ki. 8 . Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. csak egymásra vannak írva.szublimáló hurkot . titkolózást is. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény.5 mm alatt marad. hogy két vonal van. Jelenthet leplezést. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.

írójuk nem zárja el tudását mások elõl. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. a lehetõség hiánya. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. a megfelelõ életkörülmények hiánya. vagy balra tendálhatnak. a mindennapi életbe szublimálja. az élmény igényének nagyságát.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. 9 . Külsõ ok lehet pl. ha akár csak egy hurok is van. arra következtethetünk. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. Mivel hurok nem jön létre. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. vagy belsõ ok miatt.” a „j”. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. akkor belsõ.

aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.girlandosak . makacsságot jelez. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. én. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.csomósak . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít.odaadását jelzik. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. 10 .többszörösen bezártak .árkádosak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.szögesek . Anyagiasságot is jelent. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.hurkosan hurkoltak .

magas vérnyomásra. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. A csomók. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. 11 . Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. gyõzõdjünk meg arról. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek-e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. extrém gondolkodást jelöl. mely elvont. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. A bezártságon kívül jelzi azt is. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. kisebb hurok is keletkezik.

Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . a fizikai erõ tiszteletét. légvárakat épít. Utalhat arra is. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. valamint a sport iránti vonzalmát is. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. álomvilágban él.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. felfokozott képzelõerõt jelez. hogy írója sokat fantáziál.

a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. lebecsül másokat. a vezetõi képességek. ami ráadásul nem is betû. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Vegyük sorba a lehetõségeket. és ezek jelentését. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. Nagyon alacsony áthúzás 13 . mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. az akarat. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. nemhogy másokat. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. 1 tollvonásnyival. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. csak betûrész? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. hogy irányítsák. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Azt jelzi. mint pl. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. azt a grafológia negatívan értékeli. szüksége van arra. határozatlan. és gyenge. magát sem képes irányítani. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. hogy szórakozott.Grafológia 4. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is.

magasnak minõsítünk. Nem kifejezetten vezetõ típus. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. aki hatalom után sóvárog. Önbizalomnak nincsen híján. soha nem ad mások véleményére. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. ha ellent mondanak neki. elég akaratos is. vagy elhagyják azt. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. Vegyük azt a példát. hanem lebeg. Minden olyan áthúzást. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. szinte repül fölötte. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. fölényes. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. idealista. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. hogy a felsõ zónában maradnak-e. aki mindig a maga feje után megy. Írója már nem annyira önállótlan. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. annak átlagos az önértékelése és az akarata. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. de már jeleznek némi akaratot. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. nagy benne a felülkerekedni akarás. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. büszke. 14 . annyira. Uralkodni vágyó. Nem szereti. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. hogy írója nagyon elégedett önmagával. ha az nem metszi a törzsvonalat.

hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. akkor az kiegyensúlyozottságra. az akaratgyengeséget. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Hosszú áthúzás 3. nem mindig tettrekész. Rövid áthúzás 7. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. akinek ambíciója jóval nagyobb. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. 15 . Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. mint azt képességei indokolnák. 1. de jelzi azt is. akkor az gyenge akaratra utal. hogy írója óvatos. néha agresszivitást is mutat. élénkséget. Ha áthúzása nemcsak rövid. bizonytalanságot. kis vezetési igényt jelez. határozatlanságot. kicsit halogató. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. határozottságot. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. Túl hosszú áthúzás 4. még az elõtt befejezõdik. Sztenderd méretû áthúzás 2. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. hanem saját magát okolja. Ez félénkséget. bizonytalanságot. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Olyan ember. helyesen ítéli meg saját magát. lassú elhatározást jelent. ambíciót jelez. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. akkor írója kiegyensúlyozott. aki tisztában van saját értékeivel. tehát Én-értékelése megfelelõ. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. elodázó típus. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. kontrollált akaratra utal. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. erõs akaratot jelent. de vékony is. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. amely nem éri el a törzsvonalakat. Ha gyenge a nyomatéka.

akkor a fentieken kívül még bátorságot. aki nagylelkû. erõtlen az áthúzás. Ha annyira siet az áthúzás. ambiciózus. Milyen iránya lehet az áthúzásnak? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. könyvébõl való 1. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. Felfelé tartó áthúzás 4. lendületes személy sajátja. hogy nem is metszi a törzsvonalat.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. kiegyensúlyozott. Lefelé tartó áthúzás 16 . Balra csúszott áthúzás 3. Ha sápadt. Balra csúszott áthúzás. amely nem metszi a törzsvonalat 6. aki csodálja a nála különbeket. felfelé tartó „t” áthúzást. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. könyvébõl való 1. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. mely nem metszi a törzsvonalat 4. békés természetû. Jobbra csúszott áthúzás 5. gyors munkavégzést is jelent. vagy lefelé tartó. aki nyugodt. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Vízszintes áthúzás 2. felfelé. ha megjegyzéseket tesz másra. Magasan repülõ. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. vállalkozó kedvû személy. Ha kihegyezi a gyenge. Jobbra csúszott áthúzás. Vízszintes áthúzással az ír. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Ez akkor vonatkozik rá. gyors gondolkozást. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. Ne gondoljuk azt.

Alul hurkolt. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk-e alacsony. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. ha biztosan tudjuk. mások lekezelését mutatja. Azaz alul hurok. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. tulajdonosa óvatos. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. stb. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. letört végvonalak. Rossz hangulatú. lefelé tartó sorirány. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. pl. gyenge nyomás. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. Ott egy hirtelen balra-.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. feljebb áthúzás. de elõfordul. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. Ritkán. felül áthúzott t betû 17 . körültekintõ. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. Az ilyen „t” betû egy 1-es számhoz hasonlít. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. Ha a közép zónát harmadoljuk. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. elõvigyázatos.

A horog. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. Domború áthúzás 2. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. hogy gazdája önfejû. Horog. domború. kampós. kritikus természetet takar. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ-e. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. míg a domborúé elutasítja azokat.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. Hullámos áthúzás 4. makacs. Horog. hogy a vonalon homorú. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. 18 . Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. hullámos. Homorú áthúzás 3. gúnyolódó. horgos. kampó az áthúzás elején 5. sõt még önmagán is képes nevetni. kampó az áthúzás elején azt jelzi. kritikáját. könyvébõl való 1.

19 . utána gondolja végig azt. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. gondolkodásbeli realitást. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. annak részei. figyelmességet. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. A gyors írástempó egyik jele. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. precízséget. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. elõresietõek és elmaradóak. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el.Grafológia 5. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. utána cselekszik. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. Jelent az is valamit. hanyag lusta. Írója elõbb cselekszik. gyors gondolkodást. a kontroll késését jelentik. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. elõbb gondolkodik. A felsõ zónában. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. a folyamatos kontrollt jelzik. alakjukat is meg kell figyelnünk. valamint méretüket.

amely még nem éri el a középzónát. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Az önmagával elégedetlen ember 20 . A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. valamint a dolgokra. az annak a jele. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. illúziómentes életszemléletet mutat. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. akkor írója lelkesedõ. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. tárgyilagosságot. ábrándozásra hajlamos.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe.

tartózkodó. Eredeti észjárásra. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. jó kombinációs készségre. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Rövid ékezet az „i” betûn. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. ötletességre. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. elõrelátó gondolkodásra utal. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írnak. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Vékony ékezetekkel a hûvös.

Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. Ezen kívül találkozunk homorú. kampós és karika alakú ékezetekkel is. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. Domború ékezet Szöges. a szellemi befogadás jele. mértékletességet. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. külön szellemi világot jelöl. védekezést és elzárkózást is jelent. titkolózást. és függõleges irányúak.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. gyakorlatiasságot. a nyitottság. az ötletesség. Homorú ékezet az érdeklõdés. önfejûséget takar. bizalmatlanságot.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . vidámságra. horgos ékezet makacsságot. humorérzékre utal. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. a kíváncsiság. domború.hazugságjelnek értékeljük. 22 . szöges. hullámos. de felnõtt írásokban .

Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. vagy egyáltalán nem elfogadó. mások szabályait nehezen. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. Az aszociális. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket.Grafológia Az ékezet néha a 4-es számra. Az öntörvényû. Jól látható az õ és á betû feletti pont. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy „h”-betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. vagy 4-es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. zsenialitást jelöl. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. Kis „h” betûre. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust.

Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. Nagyon fontos megnéznünk. a szûkebb – tágabb baráti. ezek a következõk: 1. a magányosságot. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. mert egy esetleges elutasítás. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. az nem tudatos. Hiába van mellette a másik ember. nyitott. Füzéres. Nem mindegy az egyén számára sem. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. meg tudják ölelni a másikat. kapcsolattartási mód egyénenként változó. jegyezzük meg. barátságosnak mutatnak valakit. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. a végvonalakban és az irányultságban is. közvetlen emberek. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. mert ezek mutatják meg. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. vagy közösséghez. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. akik csak kényszerbõl. Amire nem figyel. Fonalas ductus 5. valamint két betû között is. vagy boltíves ductus 2. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. vagy girlandos ductus 3.Grafológia 6. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. Meg tudják fogni a másik ember kezét. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. Kígyó ductus 24 . Árkádos. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. hogy azt irányítani. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. tehát természetes megnyilatkozása énjének. erõszakos ember sem. Õk a barátságos. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. amikor a kezek leengedve maradnak. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. nem befolyásolt. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. hogyan fogadja õt a közösség. a szavak pedig a környezetét. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Szöges ductus 4. befolyásolni próbálja. õ nem akar. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. érdekbõl. ismerõsi kapcsolatait. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban.

A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ.és záróárkáddal. 25 . mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. hegyének lekerekítésében. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével.Grafológia 1. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. amely arra is utal. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. Az árkád Mi jut eszünkbe. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. csak késõbb oldódik fel. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen.. eleinte távolságtartó. amelyek a szavak elején. ahová a normaírás egyébként nem. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. vagy végén képzõdnek. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. hogy írója fékezi magát.

többségüknek fontosabb a látszat. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. Fonatos árkád 26 . szoronganak. tartózkodóak. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. megfigyelhetjük. ezért elzárkózik elõle. kötelességtudóak. egyfajta kétszínûséget. elzárkózóak. A szûk árkádot választók pontosak. alkalmazkodóak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. hiúak. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. mint a valós tartalom. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. fegyelmezetlenek. nehezebben barátkoznak. õszintétlenek. nagy bennük a szereplésvágy. lepleznek valamit. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. a szûk. különcök. a fonatos. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. a lapos. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. hogy árkád és árkád között különbség lehet.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. és a szöges árkádot.

gyors mozdulattal lehet létrehozni. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. kedvesek. esetleg szöges. nyitottak a világ dolgai iránt. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. hogy az így írók könnyedek. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. rosszindulatúak is lehetnek. Mivel a girlandot könnyed. sok bennük a belsõ feszültség. Támasztott árkád 2. sajnálatot nem éreznek senki iránt. néha kegyetlenek. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. fejlett az empátia érzékük. zárkózottak. engedékenyek. bizalommal fordulnak az emberek felé. már következtethetünk is arra. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. akik támaszt keresnek. és a feszes füzérrel. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. a mélynyergû. vagy egy felfelé nyitott. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. Többnyire félénkek és szerények. de önállótlanok. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Rendkívül energikusak. 27 . A füzér A füzért. Kevés szeretetet tudnak adni. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. segítõkészek. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. Füzér és füzér között is van különbség. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. sok többletenergiával rendelkeznek. a széthúzódó lágy. barátkozó természetûek. részvétet.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek.

Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. elveszti tartását. tudják magukat fékezni és irányítani. sok bennük a feszültség. Lágy. számítóak. békülékenyek. A lágy. de el is várnak. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. Ellenben a nagyon szûk. neurotikus. mindent magukra vonatkoztatnak. sebezhetõek. 28 . de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. önállótlanok. megbocsátók. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. lusták. alkalmazkodás. érzékenyek. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. annyit vissza is igényelnek. szeretik a feltûnést.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. konfliktuskerülõk. de nem hajlamosak szélsõségekre. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Adnak. befolyásolhatók. a hangulatok uralják ezeket az embereket. Akaratgyengék. határozottak. a lágyság eltûnik girlandjaikból. aránytalanul feszes füzér szorongó. Az érzelmek. mindent a lelkükre vesznek. céltudatosság. hiszteroid alkatra is utalhat. hiúak. erõs akaratúak. önzõek.

A folyamatos. pl. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. hogy barátságos. Ezzel ellentétben a szöges. csak ezután haladhat tovább. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. az alsó és felsõ hurkokban. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. az elõrehaladást a papíron. akkor ez egy mindenkor. a "k" masnijában. a "h" betû íves részében. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. alkalmazkodó. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. gördülékeny haladást érnek el. Mindkettõ a kedvességet. ezáltal könnyû. és az ékezetekben is. aki rájött arra. az oválokban. a "b" "v" betûk alsó íves részében. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. irányt változtat. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. Hol keressük a szögeket. A toll egy-egy szög képzésekor mindig megtorpan. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. 29 .Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. akadálytalan. Füzér a szavakon belül 3. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja.

Minél hegyesebbek a szögek. nagyon önállóak. ellentétben állnak környezetükkel. megbízhatóak. engedékenységétõl. a szöget a sarkosságáról. Ha szöges írással találkozunk. az alaktalanságot. az erõtlenséget szimbolizálja. A szavak. Ezzel szemben a ritmus nélküli. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. a képlékenységet. gyakran erõszakosak. Számukra csak fehér. hogy kihasználják õt. mert nincs határozott alakja. 4.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. uralkodni vágynak. Feladataikat mindig ellátják. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. Ezzel palástolja gyengeségét. Szabályos. szabálytalan írás csökönyös. erõszakos viselkedést jelezhetnek. merevek. Támadóak. az elnagyoltság a feltûnõ. hajlíthatatlanok. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. a kompromisszumokat nem kedvelik. akaratosak. a világhoz. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. nincs erõ a mozdulatban. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. vagy a tompább szögek jellemzõbbek-e az írásra. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. aki keménységet erõltet magára. amely létrehozza. határozottságot szeretne mutatni. akkor azt minden valószínûség szerint olyan ember írta. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. A túlzott szögesedés egoizmusra. szögletes írással. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. Biztosak lehetünk benne. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. mert felelõsségvállaló. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. így védekezik az ellen. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. szívósak. kötelességtudóak. vagy csak fekete lehet valami. érzelmes ember nem ír szöges. igazságszeretõk. darabosságáról ismerhetjük fel. könyörtelenségre. inkább a jellegtelenség. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. nem elnézõek. konfliktusokat keresõ emberre vall. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. 30 . aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. hogy puha lelkû. süllyedések egymás utáni váltakozása. nem barátkozó típusúak. hogy a hegyes szúrós. esetleg indulatos. akkor ez olyan emberre vall. A fonal A fonal a puhaságot. kevésbé "szúrósak". jobban közelednek a társasághoz. akkor írója keménységet. mindig meg kell néznünk. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. az emelkedések.

képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. bizonytalanok. visszautasítja azt. nem nyilvánít véleményt. Rendkívül türelmetlenek. elvei. elfonalasodott. vagy szembeszegül vele. ezek többsége neurotikus. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. nem készteti semmi megállásra. együttérzõek. nem kitartó. Minden érdekli. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Mivel nincsenek határozott elképzelései. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. nem szilárd jellemûek. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. Empátiáról. olvashatatlan betûket. pszichológusok és színészek írásában. de semmi sem köti le igazán. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. könnyen megsértõdik. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. 5. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. a formaságokat. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. vagy alkoholista személyekre utal. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. Ha csak teheti. A kígyó ductus. együttérzõ képességrõl árulkodik. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. Rendkívül türelmetlen. nem határozottak. Nehezen viselik el a kritikát. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. sietséget. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. hogy az egyes árkád. Nem szeretik a szabályokat. nyugtalan. irányváltoztatásra kényszerítjük. hogy elmélyüljenek egy témában. ill. a nyugodtság és a higgadtság. ideges. Ha kígyóvonalat 31 . Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. nyughatatlanok. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. hisztérikus. esetenként egyenes vonalakat. Túlérzékenyek. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. kapkodást tükröz. Mindkettõnél úgy értelmezzük. segítõkészek. átérzik mások problémáit. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. Az egész írás bizonytalanságot. A toll akadálytalanul halad a papíron. Intuitívak és alkalmazkodóak. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. valamint azt is jelzi. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. ezért hiányzik belõlük a harmónia. rossz az önismeretük. csapong. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. azt vesszük észre. mindig rohan. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. Határozatlanságuk. inkább alkalmazkodást mutat.

megállásra. Gyakran jellemzi õket a színlelés. mint mozdulataik. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. finomkodóak. vagy lefelé a törzsvonalon halad. 32 . Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre-coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre-coeur. nem kényszerülünk megtorpanásra. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. sokoldalúak. melynek nevét egy francia grafológus. Egymással ellentétes. hogy a ravaszság. Viselkedésük ugyanolyan irányított. színes egyéniségek. El?fordulhat azonban. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Nem képesek a közvetlenségre. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja.Grafológia rajzolunk. rafináltság szélhámosság jele az írásban. Nehézkesek. mint amilyenek valójában. Ez a fajta írás lassú. a képmutatás. megjátszottak. elkerülik azokat. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. modoros. merev. Mások szeretnének lenni. képesek a dolgokat több oldalról. kerülik az összeütközéseket. a lazaságra. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. Crepieux-Jamin adta. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. jó formaérzékkel rendelkeznek. A formák mesterkéltek. az akadályok között ügyesen lavíroznak. rendkívül fegyelmezettek. füzér. Sokoldalúak. sokféle szemszögbõl átlátni. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. Árkád. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. természetellenes.

próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. akik csodálják õt. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. Kötetlen írás Mit tegyünk. Fontos megtudnunk. mindig ezzel a formával írnak. mint közönségre. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. és miután hozzászoktak. megtorpanásait. lendületét. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. építész. nem szeret emberek között lenni. a levegõbe írták. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. Hogy elfogadja-e a külvilág közeledését. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. A magányosság. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. kanyarodásait a papíron. Így már 33 . mint az egyébként is így író emberek. amelyek írójának élményeire utal. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. mivel az egyes betûelemek után megállásra. vagy nem mûszaki rajzoló-e. végvonalaiból. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. Kövessük ezt a módszert. Az írás. a világ felé. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. õ az. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. A hurkok nélküli szkript írás sivár. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. akkor olyan emberrel állunk szemben. aki nem tesz lépéseket a társaság. szavait. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. magányos embert takar. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. társaságkerülésre utaló jeleket. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. Kapcsolatot nem létesít velük. A hurok nélküli kötetlen írással. csak szerepel elõttük. negatív kötésnek. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. Kezüket nem nyújtják a másik felé.

34 . kiszámítható. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. mint megszámoljuk. következetlen személlyel állunk szemben. de elõfordulhat. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonalszög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductussal. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. barátságos és közvetlen. irányuk ellentétes. Az emberekhez. domináns kötési módja. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. Ezután megszámoljuk. Elõfordulhat. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. a világhoz való kapcsolata. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. sokszínû. jelleme állandó. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. ha kevert. Mit tegyünk. kötõdése mindig egyforma.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. hogy nincs az írónak uralkodó. kiegyensúlyozatlanságra. hogy közel azonos értékeket kapunk. Ilyenkor nem tehetünk mást. ez azt jelenti. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. vagy csak pozitív tulajdonságai. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. Ekkor instabil. akinek jelleme nem túl szilárd. Különösen igaz ez olyankor. Mindkettõ ívelt mozgással. vegyes ductust találunk? Általában ezzel fogunk találkozni. Az ösztönökbeli ellentmondásokra.

rögtön a tárgyra tér. árnyaltabbá tehetjük. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. hogy írója nem körülményeskedik. Klages elvetette a jelgrafológiát. a szabályosság. hozzálátnak. vagy gyengítik. Mit mutatnak meg a kezdõvonalak? A kezdõvonalak a munkához. amelyek az írás fõdominánsai. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. vállalkozókedvû. aki energiát gyûjt. az ékezetek. 35 . ilyenek a kezdõ-. és akkor is. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. bizonytalankodik. szenvedélyes természetû emberek írásában. akár szellemi. szinte fejest ugranak a feladatba. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. Mindenki másként kezd a munkájához. a „t” betû áthúzásai. a sebesség fogalmával. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. nehéz helyzetfelismerésre utal. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. csak kiegészítik azt. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. ha szerepelnek az írásban. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. Michon abbé francia grafológus. és vannak olyanok is. Az írás. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. akár ösztöneredetû energiát. mozgássorozatnak.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. Van. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják.Grafológia 7. Van. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. Kezdő. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. és végvonalak is. akik rögtön belefognak. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. ha hiányoznak belõle. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ-. és végvonalak. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. aki hosszasan tépelõdik elõtte. az arányosság. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt.

kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. de elõfordulhat. egyenes vonalú. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. akik gyakran elõre megéreznek bizonyos dolgokat. érzékenyek. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Az alsó zónából induló. ellenkezni szeretõ embert takar. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. az energiát jelzik. hogy az író személy honnan. 36 . Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. Ez arra utal. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. Õk azok. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. melyik zónából meríti energiáit.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet.

feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. elefántormány-szerûen induló kezdõvonal.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. Balról induló. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. az idõhúzás jele. felülrõl várja a jót. . és mindig a lustaság. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 .

kötött írásnál lényeglátó. 38 . feszült. Apró. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. szûk írásban zsugoriságot. energiáiból nem használ fel. levezetésre váró energia. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. késztetéseket jelzi. fölösleges lendületet vezetik le azért. csak annyit. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. aki kíméli az erejét. fegyelmezett embert mutat. Normál. az a tudálékosság jele. ösztönbeli megfontolásokat. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. hogy nincs fölösleges. szûkmarkúságot jelent. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. egyszerû. addig a végvonalak megmutatják. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent.

aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. és olyan embert. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. 39 . de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. kritizáló embert mutatnak. durvaságot. Egoizmust jelez. akár árkádosak. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. kimerültséget. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. akinek mindig maga felé hajlik a keze. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. Hegyes végvonalak gúnyolódó. fáradtságot. brutalitást jelentenek.

aki szeret küzdeni. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. õszintétlenséget jelölnek. merész. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. Ferdén elrántott végvonal Horgos. dicséret utáni vágyat jelölnek. makacsságot takarnak. támadó. 40 . kampós végvonalak önfejûséget.

Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. lehet elhárító. lehet barátságos. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. taktikázást jelentenek. ráérezhetünk dinamikájukra.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . amely lehet segélykérõ. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek.

s törvényszerűen. 42 . sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. illetve mérhetőek voltak. hanem az írás sebességét. Részben igazuk is lehet. átütő géppapírra írunk. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. ugyanis írásunknak mélysége is van. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. szó. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. s Románné ennek nyomán megállapította. mint egy folyamatos vonal. -Amennyiben a 2. szöveg. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. többirányú mozgást végez. Arról már beszéltünk. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. és 5. s így alakul ki a leírt jel. miközben kanyarogva halad. A fenti módszer arra jó. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. többen kétkedve gondolnak erre. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. s kell is néznünk. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Az szinte elképzelhetetlen. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. példányon látható jól az írás. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. hogy magunk kísérletezgessünk. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. az életerőt. mekkora az a nyomóerő. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. akkor erős nyomásról beszélünk. amikor ez a kérdés felmerül. azt az is bizonyítja. lehetőleg ún. amivel írójuk rendelkezik. Felmerül a kérdés. példányon is olvasható . hogy nem más. példányon még jól látszik az írás. mi a helyzet a nyomatékkal. könnyen megállapítható. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyomást. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. hanem három dimenziós kiterjedésű. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe.Grafológia 8. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. és 3. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. az egyén belső energiáit mutatja. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. s erről kell véleményt mondanunk. Van viszont az írás-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. hogy a vonal. mellyel az írás létrejött. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. a nyomással.

vékonyabb vonalat kapunk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. 43 . amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. hogy bármikor elővehetjük. de nem csak ettől. tartósan vizsgálhatjuk. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. Ezt persze úgy is elérhetjük. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. illetve. hogy jó minőségű legyen a fénymásolat. mert puhább. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. könnyen siklik az írófelületen. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. Ez talán a legegyszerűbb. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. hogy milyen a papír minősége. s fordítsuk meg a lapot. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. Nézzük meg. hogy a nyomaték gyenge. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Vegyük kezünkbe az írásmintát. annál élesebb. átnyomódott-e a papír. itt most csak pár szót erről. Előnye viszont az. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Tapogassuk meg a lapot. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. mint a toll. hanem attól is. biztosak lehetünk abban. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Ha lehetséges . hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudjuk ítélni a nyomáserősséget.

éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. A vonal festékszemcsékből áll. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. mintha vonalzóval húzták volna. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Természetesen nem lehet olyan egyenes. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . Mit látunk. Az alapvető különbség mégis látható 19. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így.

érdekes megfigyeléseket tehetünk. s ez jól felismerhető. hogy a vonalak minősége különböző. akkor élesnek tekinthetjük az írást. Ezek a következők: 45 . azt is megállapíthatjuk. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen.Grafológia váltakoznak. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. Aszerint . e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük.

Szívós a munkában és az élet más területein is.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. hogy az őt ért élményeket befogadja. ki nemigen uralkodik magán. . Érzékeny. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. de át tudja adni magát a benyomásoknak. aki számára a realitás a legfontosabb. s igyekszik életét úgy irányítani. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . Gondoljunk vissza a zónaelméletre. hogy önfejű. Nem hagyja magát az árral sodortatni. akkor ez az illető szellemi irányulásaira hívja fel a figyelmet. Szeret természetközelben lenni. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. de előfordulhat. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Áthelyezett nyomaték 46 . passzivitás jellemzi az így író embert. Lobbanékony emberrel van dolgunk. makacs és harcias. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. hogy meg is kapja ezeket. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. hogy igen egyoldalú. az élvezeteket. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. Előfordulhat. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. Igényli az erőteljes ingereket. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. akinél az ösztönök erősebbek. passzív egyén. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. illetve arra.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. akkor feltételezhetjük. az anyagiak a legfontosabbak. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. de ez egyáltalán nem harsány. akkor hirtelen haragú. kitartó. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . A legritkább esetben fordul elő. hogy az így író ember számára az ösztönök. kevésbé érdeklődő. stabil ember. Ha így ír valaki. mint a hagyományok tisztelete. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. kicsapongó típusú. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. . de megvan a képessége arra. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. Jelen van nála az életigenlés. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. nem ernyed le.

ami számunkra is információ értékű lehet. ha az erős embert látnák mások benne. inkább azt mondhatjuk. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. de sok más ok is. ahol nem kellene. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. mint pl. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. milyen jelentéseket hordoz. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. mint ahogy a vonal képzése sem az. érzéseket és az erőkifejtést is. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. Van benne némi erőmutogatás. ami indokolatlanul. Alakoskodik. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. Indokolatlanul. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. méretváltozás…. Gondoljunk csak rá./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. hibás írás. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. szeretné. mely szavakban találkozunk vele. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. amit az egyén el akar rejteni. abba több energiát fektetünk.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. javítás. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. változó dőlésszög. ellenállást. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. hiszen az író ott fejt ki erőt. 47 . Az így író ember viselkedése nem természetes. jobban odafigyelünk rá. lelki zavar tünete lehet. színlel. s előfordulhat. Érdemes megnézni. ha valami nagyon fontos. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg.

majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. vastagabbak Nagyon kemény.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. akkor ez inkább nekibuzdulást. nem engedi. Gyengeségeit nem vállalja fel. Határozott fellépésre törekszik. 48 . hogy elveszítse erejét. kitart a munkában. szívós emberről van szó. sugározni mások felé. mint amekkorával valójában rendelkezik. lelkiekben is erős . A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. sokat is ad erre. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. Energiáit összpontosítja.

s ez után következhet az értelmezés. azt mondjuk. hogy a betű valamilyen irányba eldől. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. Az tehát egyértelmű. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. ami azt jelenti. Ha a szár nem így áll. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. valamely irányba eldől. hogy a betűk szárai. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. akkor mit is az a dőlés. ha tudjuk. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. hány éves az illető. Nézzük. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. Miért fontos ez? Ha tudjuk. Az írás természetes lendülete és az a tény. hogy a dőlés azt jelenti. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást. Az elemzés előtt nem árt. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni.Grafológia 9. mit értünk dőlésen. eltér a tanulttól. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. következtetni tudunk arra is . hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. ami napjainkig általánosan használt. kell. amit az iskolában tanultunk. az író személy korát. mikor és milyen módszerrel tanult írni. a mintától. az illető milyen módszerrel tanult írni. Az első lépés tehát annak megítélése. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. azt is tudni. milyen változatai vannak. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód.

hogy legyen. Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b. mintha össze-vissza keresztezik egymást. hogy felismerhetők. r. u. sem arra bíztatni. s akad olyan írás is. szögeket méricskélni. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. hogy keressen szögmérőt. 50 . és kezdjen el dőlést. amely írás közben lefelé halad. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. Persze mindenki tudja. d. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. y. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. m. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. hogy a szabályostól sok írás eltér. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. t. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. s a norma szerint egyenes kell. módosulnak. s így kapjuk meg a tengelyt. Az írás során sok betű annyira módosul. j. f. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. hogy a dőlést megállapíthassuk. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. Ahhoz.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. s így nem biztos.

mely csoportba sorolható. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. Erősen jobbra dőlt./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. biztosabb. Képzeljük el. aki 1. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. hangsúlyozza. / odafordul a másikhoz. illetve a betű alapvonalára kerüljön. Mit gondolunk arról az emberről.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. Ha feltételezzük. még jobban kihúzza magát. Jobbra dőlt 4./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. határozott testtartásán nem változtat./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. hogy szinte odahajol. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. tehát azt mondhatjuk. hogy a vízszintes vonal a szó. hogy tőle jobbra egy másik ember van. Álló 2. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet.Grafológia Annak szemléltetésére. 2. Balra dőlt 7. mint közel kerülni hozzá 6. egyre közelebb akar kerülni 4. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra./ odafordulása oly mértékű.fekvő 5. hogy távolságot tart. hogy a fenti vonal maga az ember. hogy a dőlésszög az. 51 . s ráfektetjük az írásra. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. Mérsékelten jobbra dőlt 3. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. teljesen meghajol 5. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. Enyhén balra dőlt 6. könnyen meg tudjuk ítélni. visszariad. 18. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. közelednek hozzá.

tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. 52 . Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. ha nem neki van igaza. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. Jobb és bal irányok. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. megvan a képessége. hogy úgy érzem. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. figyelemmel. előrehajlik. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. az az odafordulás. Táplálkozhat ez belső gátlásból. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. nem árt az ismétlés. hogy fontos lesz megjegyezni. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. Nehezen megközelíthető. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. s sokkal inkább akarati elem. s azt is mondtam. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. Eben az esetben meg kell keresni. értelmezések. Ha az írás az egyenestől elmozdul. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. ami együtt jár a megfontoltsággal. És tessék. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. azt. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. de esetlegesen meggyőzhető arról. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. nem befolyásolható. hogy más álláspontját elfogadja. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. ellenőriz. az elfordulás. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. érzelemszegénységből. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni.

Fekvő írás 53 . Jellemző rá az önátadás. akaratát a mások akaratának. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. Időnként előfordulhat. aki. ha kérik.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Lehet kapkodó. még ha ezer más dolga lenne is. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Az így író ember kiegyensúlyozott. nem fontolgat közben. érdekeinek alávetni. s meggondolatlan. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. nem mérlegel. rögtön segít. Vél és eredményorientált. lendületes. Ő az. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Gyakran lelkes közösségi ember. aki képes magát. nem ragadtatja el magát könnyen.

arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. a megszokotthoz ragaszkodnak. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. sokszor magával szemben is. másoktól. az anyához való kötődés. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. a hagyományokhoz. Viselkedésükben sok az elutasítás. Erős bennük a múlthoz. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Erre az emberre mondják. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Az így író személy elfordul a világtól. Ha valaki így ír. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. kétkedés. hogy igazi közösségi emberek lennének. Mérsékelten balra dőlt írás 22. hogy minél inkább balra dől az írás. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. a családhoz. Balra dőlt írásra általában jellemző. ha őt irányítják. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. nem mondható rájuk. Másoktól elhatárolódni szeretne. magának való személynek tartják társai 5. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. hogy van benne tartás. csak úgy tud létezni. 54 .

s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. mint a normál írásukban. Ezek pedig a következők. nem kell semmi rosszra gondolni.Grafológia Így írnak az őszintétlen. fennállhat az a helyzet. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. állónak tekintjük a tanult mintát. színészkedő. a tervezés. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . s a képmutatók. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. Amennyiben ez nem állandósul. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. A múltba való visszatekintés. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. de ez náluk még gyakran változik. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. pózoló emberek is. a céltudatosság. Ezek a következők lehetnek. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Okozhatják ezt az elfordulást . magába zárkózást pszichés sérülések is. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik.

25 egyre jobbra Az az ember. olyan emberrel van dolgunk. hogy az érzelmei elragadják. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. hogy mit tegyen. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. hogy milyen mértékű az ingadozás. Az odaadó. ha mások megfontolt . Szeretné. mérés nélkül is szembetűnő. könnyen és bátran kezd minden újba. aki maga sem tudja néha. szinte bántja a szemünket. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. szeretne uralkodni magán. Aki így ír. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. Amennyiben ez szemmel láthatóan. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. stabil embernek látnák őt. s nem hagyja. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . a stabilitás. megállapodatlanság jele. Bizonytalan emberrel van dolgunk. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. szeretné. abból hiányzik az állandóság. Tudja. ha jó benyomást kelthetne társaiban. lendületes kezdés jellemzi őt. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. s ennek eredményeképp cselekedeteit . de érzelmei elragadják. s ez fokozottan bal felé dől majd. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. aki így ír. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. meggondoltabb lesz. inkább érzelmi alapon hozza. amikor a szöveg. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. majd egyre visszafogottabb.

hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. a változás. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. 57 . illetve azt is. hogy milyen mértékű az eltérés.Grafológia 26.

A betűk ezen ülnek. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. fontos annak megítélése. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. vagy egészen picik. De mi a helyzet azokkal. s egyéni módon alakítják írásukat. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. Egy-egy betűrész tehát 4 mm magas lehet.5mm-es írásra. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont.nem is mindig fontos.vel ---alapvonal--9.2 cm. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. egyre gördülékenyebbé válik az írás. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. de néha –főleg kezdetben. Második osztályban ez a távolság 1 cm-re csökken. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. mit mérünk.5 mm. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. Minden harmadik vonal vastagabb. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. hogy mekkorák. Ha bizonytalanok vagyunk benne. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC. az hogy mihez hasonlítunk. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához.5. Azt is tudjuk. tehát. Ha egyértelműen látjuk. amikor még bizonytalanabbak vagyunk . ne mérjünk. Hogyan mérhetünk? 58 . tehát részenként már csak kb. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Azt is érdemes figyelembe venni. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. Azt mondtuk.3 mm-es írás. a szabályos betűformáláshoz. az alapvonal alakja. hát foghatunk egy vonalzót.3 mm jut.Grafológia 10. hogy kerek betűink. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. Vannak írások. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. illetve az ettől való eltérést megítélni. . Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . mint pl. töpörödöttek. hogy . mint a nőké. Ez az írás alapvonala. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. 3-3. Ez tehát amit tanulunk. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek.bár a tanító nénik megkövetelik. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. 3. ezek megítélése nem okoz gondot. iránya változhat. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Azt is tudjuk.

nincsenek kisebbrendűségi érzései. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. ha az írás megmutatja. A másolatok eredeti méretben készültek. ez igazából kezdetben lehet fontos. majd a felső pontjait is. aki nem fél másoktól. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. hogy ne csak egy helyen mérjünk. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. illetve azok számára. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. hogy emberünknek össze kell húznia magát. akik bizonytalanok. határozott fellépéssel rendelkezik. mindenki számára könnyen felismerhető példák. annak értelmezése. Ha a betű én vagyok. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolságot megmérjük. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én-kitágítás. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. Nézzük. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. akkor fontos. hogy mit is jelent ez. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. azaz azonos vele. nagy vagy éppen kisbetűs írás. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. s segítséget szeretnének kapni. Ő az az ember. akkor következik a dolog izgalmasabb része. A későbbi megítélésben segíthet az. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. Ez 59 . Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. megállapítja. közepén és a végén is. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. úgy mint ebben az esetben is. s az a normál méretűnél nagyobb. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. ha mindenki saját írását megméri. az elején. 11. s valóban szélsőséges. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. Sőt inkább az ellenkezőjét.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. hogy ez normál.

Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. s mindenkit lehengerel. minden áron azt akarja elérni. elnyom maga körül. szerényebb és visszafogottabb. aki inkább visszahúzódó. saját jelentőségét hangsúlyozza. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. az nem mondható rossz tulajdonságnak. lelkesedő. akkor tudjuk megmondani. nagyon szemléletesen fejezik ki.o. Nem szeretne szürke kis egér lenni. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fogunk 60 . Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. kevésbé határozott fellépésű. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. hogy szeretné magát kiemelni. bizony azt nem sokan kedvelik. a középpontba kerüljön. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. Talán soknak is tűnik a felsorolás. optimista. ha azonban ezt mások rovására teszi. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. hogy figyeljenek rá. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk.

gondolhatunk arra. Azt hiszem mindenki tudja. hogy valaki mindig. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. nagyobb betűkkel indul. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. s akaratát alá tudja vetni a másokénak. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. mint a nagy betűvel írók. valami okból figyelemfelkeltőbb. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. tudósok is apró betűkkel írnak. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. 61 . A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. de kisebbekkel fejeződik be. s gyakran kevésbé megingathatóak. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. érzékeny személy. stabilabbak. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. Ezek az egyének igen szerények. / Sok “nagy emberünk” . Előfordul. hangsúlyosabb. sérülékeny. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. milyen kicsi is valójában ő. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. hogy az írás egy része kiemeltebb. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. 12. A legkönnyebb dolgunk lenne. nem akar kitűnni. kiemelkedni.Grafológia találkozni. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. s így mennyire segítségre szorul. hogy az író a szöveg. mindenképp arra gondolhatunk. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. hogy a legritkább esetben fordul elő. a mondat elejét. hogy aki ezt írta. hogy írója alulértékeli magát. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. első betűjét nagyobb betűkkel írja.

hogy teljesen magába roskad. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. de ezeket nem tudja megvalósítani. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik. ami fékezőleg hat rá. képtelen lesz az önfegyelemre. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. elutasít másokat. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. lelkesedése. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. Kiépíti maga körül a biztonságot. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. Kezdetben óvatos. nagy ambíciói vannak. fél a jövőtől. nem akar kapcsolatot teremteni. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. Kudarcot vall. Egyre visszafogottabb. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. sem arra. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. A kezdeti óvatossággal. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. de ez szép lassan oldódik nála. óvatos. Az így író ember először visszafogottabb. néha bizalmatlan. meggondoltabb lesz. 10. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. írójuk nagy lendülettel indul. biztonságra való törekvéssel. hogy terveit. majd később egyre oldottabb. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. hogy elvesztheti önkontrollját. önbizalma csökken. 14. elképzeléseit megvalósítsa. feltételezhetjük. magabiztosabb lesz. hogy írójában megvan a határozott fellépés. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. hogy saját képességeit reálisan értékelje. megfontolt. hogy írójuk annyira felszabadul. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. reálisan felméri a lehetőségeit. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. 62 . néha még bizalmatlan is lehet. Valószínűleg képtelen arra. önbizalmát elveszti. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg.

Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. pedig ez egyáltalán nem így van. illetve azok egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. Könnyen azt hihetné az ember. 63 . melynek formálásakor.Grafológia Mi van azonban akkor. hogy a betűk általában mekkorák. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. Azt gyaníthatjuk. hogy az írójuk önérzete néha fellobban.a magassága megegyezik a szélességével. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokkal találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. amit már a emlékeztetőül megmutattam. körülményeivel. Egy–egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . de nem igazán sikerül neki. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. többnyire elégedetlen a sorsával. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. hogy ki akar törni az egyhangúságból.

Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. hogy írójuk teljesen passzív egyén. s az előrehaladást valami erő akadályozza. széles az írás. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . fél a jövőtől. Nem fél a jövőtől. a változástól. Inkább magába zárkózik . elképzelhető. amikor a betű magassága a kisebb. az emberektől. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. hogy a betű szélessége kisebb. mint a magassága. mint a magassága. Ekkor beszélünk szűk írásról. mint nagy tömegben.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. szélessége jóval nagyobb. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. Kevés a fékező erő benne ahhoz. sőt inkább sürgeti azt. Széles írás esetén a gátló erő. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. gondolhatunk arra. aki nem tud a múlttól elszakadni. hogy kellően fegyelmezett legyen. gátolja. Normál esetben – mint ezt már említettük . mely az előrehaladást visszafogná nem működik. hogy önkontrollja igen kicsi. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. hogy a kerek betűk / a. tettre kész emberrel van dolgunk. jellemzően nem társasági ember. aki aktív. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja.az írás iránya balról jobbra halad. Igényli az emberi kapcsolatokat. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. nem akadálytalan ez a mozgás. Előfordulhat. o. s az igénye erős is erre. mint a magassága. Valószínűleg egy lendületes. Az így író ember tudatosan fékezi magát. ha a betűképzést nézzük. 64 . a haladástól. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. Ellenkező esetben. az éntől a közösség felé. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. körültekintő és érdeklődő is. A múltból a jövőbe. céltudatos.

De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. 65 . Arról. de nagy távolságot tartanak a betűk között. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. fokozott távolságtartási igénye van. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. ezt valami gátolja. hogy nem igazán társas lény. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. indulatait igyekszik megfékezni.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. Vagy nem tud. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. és a betűk így állnak távol egymástól. hanem attól is. hogy mások elfogadják. Beszéltünk a betűk nagyságáról. nem is keresi a kapcsolatokat. Rövid kötővonalak. Ezen kívül. inkább tartózkodó. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. Nem annyira közlékeny. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. Ha hiányoznak a kötővonalak. Óvatos és elővigyázatos. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. Most azt nézzük. olyan emberrel. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. azt is nézhetjük. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. mit a betűé. A közeledés azonban problémás. szintén széles írásról beszélünk.

Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. Jellemző lehet rá a tépelődés. az előrehaladástól való félelem. de gondolhatunk arra is. 66 . önmarcangolás. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. magával törődik.

vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. eltér-e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. iskolásszerûeknek. Szûk oválok Szûk oválok 67 . aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. hogy az egyén mekkorának tartja magát. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. általában csak a gyerekek. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. azaz mekkorának érzi magát. Ha igen. megjelenik bennük. melyik irányban? Szélességében. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. melyeknek magassága nagyobb. túlterheltségérõl. ambiciózus embert mutat. Ezért minden. munkájához való viszonyáról. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Ezek megjelenése szorongást. akkor erõs zárkózottságra.Grafológia 11. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. Szélessége pedig azt árulja el. szûk oválnak nevezzük. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Az oválok a középzónában. visszahúzódást jelez. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. közérzetérõl. esetleges szorongásairól. ami írójukkal a hétköznapokban történik. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. A megfelelõ magasságú. mint a szélessége. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. nagyfokú gátlásosságra. Nézzük meg. önmagát helyesen értékelõ. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Az egyéniség kialakulásával. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. kiolvasható belõlük. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. innen ered elnevezésük is.

kívül pedig a külvilág. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. gyakran felületes. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép-betûknek is nevezik. hogy képtelen azt átugrani. Így az ír. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . hogy a grafológust bosszantsa. mindig nyitva hagyja oválját. ha nem felpuffadtak. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. hogy írójuk nem elégedett önmagával. nézzük meg nyitottságukat. azaz a megfelelõ magasságú. a képessége megvan hozzá. mert labilis az önértékelése. vagy zártságukat is. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. megbízhatatlan. esetleg tolakodó is lehet. Azt jelzik. ezért lázadozik az önérzete. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. Ezt Õ is tudja magáról. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. gátlástalan. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. aki rendkívül elégedett önmagával. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Az akaraterõ az. kiszámíthatatlan személyiség. Az az ember. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet.–azért ír valaki. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt-ott elõforduló.

Ha az ovál nyitottsága nagyobb.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda-vissza. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. a külvilág van. mert szereti azokat kifecsegni. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. akik az oldalán hagyják nyitva énkép-betûiket. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. információit innen szeretné beáramoltatni. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. A 3. információkat befogadó embert mutatja. az jobbra nyitja meg oválját. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. önmagát vállaló. Ha azonban 69 . Aki erre kíváncsi. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. miközben megtalálják a kibúvókat. az balra nyitja az énkép-betûit. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. õk azok. Jobbra a jövõ. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését.

és alul nyitott oválokkal is. Zárt oválok 70 . hazugságjelnek minõsíti. akik nem nyitnak rést énkép-betûiken. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül-. zárt oválokkal írnak. ez titkolózást. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Felülrõl mindig a szellemiség. Õk a zárkózott. a jobboldalon találjuk a nyílást.Grafológia a közösségért teszik ezt. õszintétlenséget jelent. valaminek a takargatását. visszahúzódó emberek. Így írnak a vallásos emberek is. az ösztönvilág. Felül nyitott oválok Alul. a tudás áramlik az oválokba.

Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. melyek légszomjjal járnak. Bizonyos betegségekre. szeretetigényt jelölnek. asztma stb. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. vagy saját Egója. egyes szívbetegségek. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. erõs bezárkózást jelez. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. allergiák. A fonalas oválok önbizalomhiányra. kritikus. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. pl. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. 71 . ez védekezést.

feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. Az alul foglalkoztatott. a magánéletükben. hogy azok. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. 72 . a munkahelyükön már ritkábban. Az ovál magassága alatt maradó. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o”-nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. õk azok. mint a munka betûjének. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a”-nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. sokat adnak mások véleményére. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. mint otthon. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. fontos számukra a róluk kialakított kép.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

azaz a társ szimbóluma. esetleg elmaradását. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. Ez a társ lehet a házastárs. féltve õrzött. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. mint az ellentétes oldalon lévõ. Fogalmazhatunk úgy is. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. a legrejtettebb. mert az „y”-nak további mondanivalója is lehet. 74 . Vizsgálatakor fej-. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. az tudja. hogy párjának vannak ugyan sikerei. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. az éntudatunkat. és mindkettõt értelmezzük. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. feldolgozását.Grafológia 12. akkor az író lenézi társát. beteljesedését. Maradjunk még a középzónában. Aki úgy írja „g”-je mellé az „y”-t. értékeli a közösség. önmagát sokkal többre értékeli. a partner. Úgy érzi. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. hogy a szexuális énképünket. melyek akár még Õt magát is meglephetik. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. aki mellett kicsinek. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. valamint hurokrészre bontjuk. vagy a barát is. akkor az író felnéz társára. hogy annak „g” felõli szára kisebb. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. és nézzük meg a fejrészeket. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. annak készségét.

Ha csak hurokrésszel rendelkezik. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. amilye van. 75 . Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. Õ is tisztában van vele. amikor az „y”-nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. A középzóna alsó pontja. ha a „g”.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. mint amennyire a külvilág teszi azt. A „g” úgy érzi.

nem beszél róla. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. a prüdéria. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. vagy a titkos viszony. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. 76 . Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Írója elzárja. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. jelentésérõl. megélni? Ugyan „b”-nek nagyobb az igénye. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról.

ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. melyben a társ bekebelezi a „g”-t.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g”-vel összekapcsolt közeli. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Õ jól érzi magát. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g”-vel ugyan összekapcsolt. azaz az írót . A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. azaz maga az író. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. aki távolra tolja ugyan magától párját. Ám ezt az „y” nem veszi észre. Nem kötõdik párjához. teljesen ráfonódik társára: 77 . ágytól elváltak szólással. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ.

Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. hogy a valóságos helyzetet látjuk. és békében él önmagával. önmaga elõtt is szégyenkezik. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. nem rajzol fejet az „y”-nak. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. hogy az illetõ bûnnek éli-e meg saját homoszexualitását. aki az egyik írásban a „y” volt. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. állandó bûntudatban él. a másikban már a „g” helyén áll. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. Ez feltételezhetõen attól is függ. vagy teljes mértékben elfogadja azt. Az ösztönszférába helyezi le párját. 78 . A „gy” betûben mindig az író által gondolt. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. egyáltalán nem biztos.

Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. és azokat csak utánozza. mert elõfordulhat az is. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .

különös kapcsolat fûz bennünket. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. de a napocska. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 .ha szeretjük azt. egyetért vele. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. nyomtatott betûkkel. Jelentheti még az egyén önállóságát. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. nem érzik annyira a sajátjuknak. Függõleges. erõs kötõdését a közösséghez.vertikális . melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. egyéni vonások. ez azt jelenti. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. hogy nevünkhöz . Az aláírást. mint a nevüket. ami megkülönböztet minket a többiektõl. ezzel hitelesítve azok tartalmát. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. hogy a nevünk az. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. létra. Ennek oka feltehetõen az. akik megmosolyogják azt. mint a személy egyetértésének. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy.tanúk elõtt -az okmányokra. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. és szövegtömbtõl távoli aláírást. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. egyfajta védettség igényt is jelölhet. ha nem . annak ellenére. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . azt inkább folyóírásunk tükrözi. azonosságtudatunkat adja.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. akik hisznek a grafológiában. tiltakozásának. vagy labda képével mégsem azonosulnak. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. .Grafológia 13. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. elfogadják mint tudományt és vannak. Az aláírás Vannak emberek. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. az óvodai jelek mellé.

Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. Megkülönböztetünk jobb oldalra. A normál. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. Pesszimizmust. az egyes sávok 7-7cm szélesség?ek lennének. egy középsõ. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. az félelmet. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Kapnánk egy baloldali. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Az író nem mer közeledni a külvilág. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. körülbelül a középsõ. a bezártságtól való ideges félelmet is. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. azzal nem ért egyet. az emberek felé. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Középre helyezett aláírás 81 . vagy a bal oldali oszlopban van. valamint bal oldalra helyezett aláírást. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. mert telítve van negatív élménnyel. betartását. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. amely a normák követését.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. depressziót. szorongást jelez. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. elszigetelõdést. középre.

Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. valamint udvariatlanságot jelent. kedvetlen. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. természetes viselkedést. a szabályok be nem tartását. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. Bezárkózik a külvilág. becsületességet. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. szorong.Grafológia A bal margónál. teljesen a múlt felé fordul. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. 82 . nyíltságát. fáradt és letört ember. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. passzív. Krízishelyzetben van. aki fél. ambiciózus. segítségre szorul. önmaga vállalására utal. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. az emberek elõl. önállótlan. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. jövõorientált személyre utal. A felfelé tartó aláírás lendületes. energikus. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását.

Valamelyik jobban kiemelt. egy belsõ védett világot jelent. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. akik büszkék arra. nagyobb betûkbõl áll. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. az a kapcsolatban szakadást. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul.és keresztnevét. énértékelési problémákat jelez. amikor a vezetéknév a nagyobb. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. Gyakori jelenség. Lüke Az aláírás grafológiája c. elsõsorban terveinek. gyakran válást. 83 . büszkeséget jelent. pontot tesz a végére. bezártságot mutat. A következõ három minta A. akkor az író személy az apával. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. a névadó családdal azonosul. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Érdekes megfigyelés. bizonytalanságot. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. hogy férjhez mentek. hiúságot. akik asszonynevüket használják. Azt is jelzi. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. hogy a személyt a hivatalos szerep. bekeretezi. mint férjük vezeték. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. Abban az esetben. Arra is utal. bekarikázza. önmaga személyének fontosságát. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. esetleg fölötte húz egy vonalat. nyomatékosítást. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. hogy valaki a nevét aláhúzza. esetleg özvegységet jelöl. de az is elõfordulhat. a férfiszereppel. hogy azok a nõk. hogy asszony státust értek el. különállóvá válik a „né”. A bekarikázott név egy védõburkot.

vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970-óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. nem szereti az ellenvetéseket.Az aláírás dõlésszöge megegyezik-e a szövegtömb dõlésszögével . Megfigyelései alapján. elkendõzését jelenti. akár cselekedeteirõl.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . önhittséget mutat. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet.Grafológia Pontot tesz a név után. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .vagy keresztnév kezdõbetûjében. A vezeték. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. Így ír alá az az ember. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. melyben egyébként nem lenne. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. mégis áthúzás jelenik meg. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Ez azt jelenti. átélt tragikus eseményt jelent. valaminek a lezárására törekszik. A pont jelezhet még óvatosságot. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte.Az aláírás betûformái megegyeznek-e a szövegtömbben használt betûformákkal . aki nem szeretné.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . átélt tragikus esemény. aki határozott. bizalmatlanságot is. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.Az aláírás betûi azonosak-e a szövegtömb betûinek méretével .

A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. hogy a szebbik oldalát mutassa. alárendeltséget jelent. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. Jól felismerhetõek az orr és a száj. magas önértékelést. 85 . Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. . kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. A szöveg elején. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. szignókban azonban . Aláírásokban. olyat. de nem ítéljük meg negatívan. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. félénkséget. Ez mindig ingatagságra. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. elõrehulló haj. szilárd belsõ norma hiányára.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. melyek különleges.egy-egy ostor. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. megmutatkozik az író valódi énje. vagy kardjeltõl eltekintve. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. kontroll alatt tartja önmagát.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. a madár-jelek. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. szorongást. becsvágyat jelent. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. valamint a számjegyekké módosult betûk. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. automatikussá válik az írás. amikor még odafigyel az írásra. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. valamint a nyaki rész vonalai. mint amilyen valójában. kicsit változik az írás. vigyáz.

nyitott sávot. munkavégzésében lendületes. esetleg vallásosságra is utalhat. az állandó koncentrációra utal.és keresztnevét. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. ez abból látszik. határozott. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. Külön érdekesség. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. vezetõ beosztású férfi aláírása. Igazi grafológus-csemege. Nem fontos számára a titulus. szellemiek iránti befogadóképességre. Tulajdonosa egyetlen.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. melyben a vezeték és utónév is egy-egy képi szimbólumot rejt. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. célratörõ. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. hogy egybeírja vezeték. (Dr. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. 86 . Az ezzel járó csend. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre.

ami elsõ helyen. boldog érzelmi életet. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. õ képvisel mindent. lelkiséget. alkalmazkodóképességet. képzelõerõt. kirekesztettségre. és a hatalom szimbóluma. domináns személyiségre is.Grafológia 14. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. kiszámíthatatlanságra. optimizmust. bölcsesség. sorsot és a végzetet jelöli. rugalmasságra. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. vonzó egyéniséget. erõs akarat. Az elszántság. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. egyéni megoldásokban. magányra. haladó gondolkodást. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. esetleg agresszivitás. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. felszínességre. belsõ nyugtalanságra. Mûvészi hajlamot. titkolózásra. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. vezetõ típusú. Jelenthet ésszerû gondolkodást. de utalhat egyedülmaradásra. kiközösítettségre is. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. törvényes rend. ingadozásra. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. Utalhat sokoldalúságra. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. nagyvonalúságra. hitet. erkölcs száma. vallást. a magabiztosság és az energia száma. Néha csak 87 . magasan áll. büszke és önérzetes egyént jelöl. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Utalhat határozatlanságra.

új gondolatok iránti nyitottságra is. vonzódást misztikumok felé. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4-essé. alaposságot. 88 . Utalhat még az új eszmék. A 3-as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. intuitív felfogóképességet. tett és munka száma. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. a figyelem összpontosítását mutatja. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4-es számot. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Utalhat a tervek megvalósulására is. mágikus befolyásoltságot. gyógyítás száma. Cselekvés. segítés. A 4-es szám a jellemerõ szimbóluma. bölcsességet jelöl. vezetõi készséget. erõt.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot.

A 6-os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. segítõkészségre. Jelezheti írója igazságszeretetét. A 7-es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. titkolózásra. a harmónia. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. a tökéletesség. megközelíthetetlenségre. zárkózottságra utal. Utalhat családi. botránnyal és szélhámossággal. diplomáciai készségét. fejlett szépérzékre utal. középszerûség megvetésére. színészi tehetséget. vagy ezek vágyára.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. a szépség száma. gyõzelmet. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. fejlett üzleti érzéket jelöl. kiváló beszéd és íráskészséget. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. visszahúzódásra. befejezetlenség. naivitásra. káosz és okkult tudományok száma. de jelenthet nagy 89 . hagyománytiszteletre. a gondoskodás. magányra. temperamentumot. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. a vonzalom. hûségre. felszínességét. szellemi frissességet. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. csalással. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. 6-os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. a szerelem. szerelmi életre. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. optimizmusát. jó emlékezõtehetséget. de jelölhet önlegyõzést.

katasztrófa. se vége. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. de kikerülni belõle képtelenség. sikerorientáltságot mutat. fejlett hatodik érzéket. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. A 8-as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. tetterõre. békességre. 90 . iszonyú erõk mozgósítására képes. s. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. A 8-as számnak nincs se eleje. Találkozhatunk 8-assal a b. g. érzelemvezéreltséget. a legváltozatosabb formákban és betûkben. türelem. függetlenséget és önállóságot. hatalomvágyat. együttérzést. bátorságra. másrészrõl viszont erõs indulatok. A 8-as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. boldogságra. ez egy olyan pálya. Egyfelõl utalhat nyugalomra. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. gátló hatások. különleges élményeket. megértés és megbocsátás hiányára utal. tökéletességre.Grafológia képzelõerõt. f. anyagiasságot. de a kitörésre. aki elsöprõ energiák. ly betûkben és az l felsõ hurkában. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. gyakorlatiasságot. amin belül szabadon lehet mozogni. akaraterõre. törekvések. Fegyelmezettséget. A 9-es szám utalhat erõs személyiségre. birtoklási vágyra. bánat. a végzetet szimbolizálja. végzet száma. határozottságra. A 8-as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. A fektetett 8-as a végtelenséget. merevséget. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. szegénység. Jelenthet helyes megérzéseket. önimádatra. változtatásra való képtelenséget jelöli. kegyetlenség. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. d. Ilyenkor nagyszájúságot. erõszakosság. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. Nyomor. Túláradó indulatokra.

õ betû ) a nullára emlékeztet. a saját személyiség megsemmisítésére utal. válságokat. á. Az írásban viszont minden ovál ( a. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. ó. ellentétes erõk összetûzését. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. o. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. 91 . önpusztításra. Ez a jel is. katasztrófák által végbemenõ változásokat. ö.

alacsonyabb kategóriába helyezi azt. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. vagy ingatagságot is. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. gyors gondolkodást. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. az értelem kontrollja viszont lerántja. Öt értékhatárt. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. Általában a természetes. életteli. annál alacsonyabb besorolásba került. átlagos írások kategóriája. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. A 3-as a sablonos.nem sok a különbség. mint a mesterkélt. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. ezáltal önmagát adni. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. A szívós és az erőszakos. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. Előbb – utóbb. ahol az 1-es a legmagasabb. Ne kedvetlenedjünk el. melyek között -Klages szerint. 92 . rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. amely rengeteg vitát váltott ki. sok gyakorlással. a szerény és a gyáva.Grafológia 15. de jelenthet türelmetlenséget. kategóriát határozott meg Klages.

2. a grafológus szubjektív véleménye dönti el. ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás 93 . besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. melyik csoportba helyezi azt.Grafológia Nézzük meg. Az írások megítélése. fiatalkori írását láthatjuk.

Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás 94 .

saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. az intuíciókra való hagyatkozást. hogy ez egy nagyon jó. ezáltal nem átélt. sebessége Mit értünk az írás természetességén. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. Nincs ugyanis két olyan grafológus. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. a zónaarányok. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. amelyik első látásra azt sugallta. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. betűalakzatok másképpen való írásával.Grafológia 5. Nem nehéz kitalálni. Ezek alapján minden olyan ember. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. Találkoztunk már olyannal is. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Ez alapján mondjuk azt. a kapcsolási módok. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. egy másikra azt mondjuk. vagy a hurokképzések. A másik gyenge pont. aki keveset ír. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Klages kategóriái szerint értéktelen. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. hogy rossz írás. az áthúzások. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. sem magasabb fokon álló szellemiségről. alacsony formanívója miatt. vagy nagyon érdekes írás. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás Klages. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. aki elítélte a grafológiában a megérzést. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. Ez az egyediség. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. egyszerűségén? 95 . Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. egyszerűsége Az írás olvashatósága. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. hová sorolná a mai. hogy ez egy jó írás.

nehézkesen formálják meg az egyes betűket. 96 . Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. A tartalomra koncentrál. amit papírra kíván vetni. automatikus folyamattá vált nála az írás. mint a toll a papíron. vagy a sivár lelkivilág jele.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. akiknél nem nehéz feladat az írás. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. az alacsonyabb szellemi színvonal. a fontoskodás. a feltűnni vágyás. lassan. az írás túlzott díszítgetése.

eredeti betűformálást mutató. egyszerű írást a dísztelen. Ne tévesszük össze a természetes. változatos. rideg. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . szépségre törekvő.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

Tagolatlan írás 98 . el is kell tudni olvasni azt. figyelembe kell vennie. rendezettnek kell lennie az írásképnek. Margókat kell hagynia az írónak. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.Grafológia Szépségre törekvő. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. a soroknak nem szabad összeakadniuk. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. a szavak között távolságnak kell lenniük. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit.

vagy egy-egy 99 . üresek. élettelek. és szembetűnik pl. a betűszélesség. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. amelyek nem ütemesek. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. Ha ránézünk egy írásra.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. a dőlésszög ingadozása. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. a dőlésirány. Azokban az írásokban. nem idegesítő. nem bántó. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható.

a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a zónák egymáshoz viszonyított arányát . Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. amit az írás ritmusának nevezünk.a margók és az írástömb arányát .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . ritmikus visszatérését jelenti. Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. vagy a fekete túlsúlyát) . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . már nem beszélhetünk szabályos írásról.a betűk magasságának és szélességének arányát .

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

kivéve 4. sor csak – mellékelt . de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. sor “szelvényt” szó sz betűjében. ez fékezettséget jelöl. 3. sor “levélbélyeget” szó ly-ban. Ez az írás természetes. Szabályosság 50% 4. Nem szabálytalan. sor “m” 80%.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. sor “szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában. sor j betűje. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. Sebesség: Gyors tempójú írás. indokolatlanul nem emeli fel a tollat az író. Túlnyomórészt girlandos. útrövidítéseket találhatunk az 1. elgondolkodóvá válik: 1. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. 4. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. 2.boríték. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. Összesítve: 1. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. erős nyomással. 4.sor “t”. de szabályosnak sem mondható. díszítéstől mentes.sor “m” betűje lassú. 100% 3. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. Az írás jól olvasható és tagolt. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. sor “k” 3.Grafológia Az első példa: 1. Az írás tagoltsága 100% 3. 90% 5. gördülékeny. nehézkes. 2. a sor és a szóközök normál méretűek. Arányosság 90% 5. 80%-osnak minősíthetjük. nem eltúlzottak. A nyomás egyenletes. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 3. 50%. sor “elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában 3. egyszerűsítéseket. Az írás természetessége 80% 2. sor “sz” 2.

Bendetz Móric többször hangsúlyozta. Nincs benne semmi túlzás. a középbetűk egyenletesen magasak. de egyszerűnek minősíthetjük. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. melyet később teljesen el lehet hagyni. díszítés. olvasható. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. túlzott kilendülés. 80% 5. 100% 4. de szűk. Az írás jobbra dől. de nem éri el a 2-est. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. A kilendülő vonalak hiányoznak. 3-as és 4-es közötti. Szögletes. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. 60% 2. 105 . árkádos. 70. A második példa: 1. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. az ékezetek túl gondosan felrakottak. Nagyon jól tagolt. Ha 90. a szó. 90% 3. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. hogy 1-es és 2-es közötti. világos. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére.és sorközök egyformák. Sok a csomósodás és a mázoltság. szűk. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Teljesen szabályos. csomós. de fedővonalas. nem folyamatos. akkor az azt jelenti. ezért ha nem is annyira természetes. 2-es és 3-as közötti.

szabálytisztelõ életmódot folytat. Hullámos sorok 3. Szûk. aki normális. jólnevelt. Azok a grafológiai jegyek. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. vagy gyilkosságra. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. melyek elvétve ugyan. akik hajlamosak másokon élõsködni. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. ismerõsök. Hullámos baloldali margó 7. mielõtt az rögzülne. mások az elvárások is. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. hogy legyen legalább egy olyan személy. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. nem verekedtek. hogy egyre több az antiszociális fiatal. Negatív sortávolság. akit késõbb utánozhat. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. Nem kell többé szégyenkezniük. Erre azért van szükségük. kirabol egy postahivatalt. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû-e. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. vagy hullámos jobboldali margó 8. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Széles. tanárok. Nem éreznek sajnálatot. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. lelkiismeret furdalást. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. vagy hiányzó baloldali margó 6. barátok. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. melyben teljes biztonságban érzi magát. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. sõt megértik õket. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Az antiszociális személyekre jellemzõ. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. keresik az izgalmakat. ahol befogadják. vagy baloldalra helyezve 4. Lehetõség van azonban arra. hogy a szomszédok. A többször elõforduló jegyekre 2. Egoisták. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. bûntudatot. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. lánya. morális érzékük fejletlen. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Elgondolkodtató tény. nem törtek-zúztak. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Egy részük agresszivitásukkal. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. Szégyellik barátaik. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. empátiára képtelenek. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. Aláírás középre. másik lefelé halad / 106 . nem drogoztak. Többnyire csendes. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. jómodorú fiatalokról van szó. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. 1. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Fontos. Mindenkinek az életében.Grafológia 16. Lövöldözik egy gyorsétteremben. példaképül állíthat maga elé.

aránytalan margók. Javítgatások az aláírásban 18. túlzott kerekítések. ideges javítgatások. 107 . e=i. lassú írás szögesedéssel. hogy grafológus számára ír. Betûhasonulások / a=o. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. Hiányzó aláírás 19. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. egyenetlen nyomaték. z=t. k=h. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Betûkihagyások. pacás. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. ékezeteknél. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád.Grafológia 10. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. javítgatott írás / 20. v=u. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. vagy balra dõlõ írás 12. végén. Oválba vágó. és elosztjuk 52-vel. aki tudja. n=sz. sorvezetés nem egyenes. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. r=v. vagy ellentétes azzal 17. Álló. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. Ingadozó nyomaték / szavak elején. tremorok. / 26. Pacásodások. ekkor egy százalékos értéket kapunk. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. Kötetlen írás ragasztásokkal. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. Fejletlen. satírozott e betûk megjelenése 15. vagy szöges girland a ductus 14. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. vagy 5-ös formanívójú / 24. elkent.

hu/ 108 .grafonet.Grafológia Forrás: http://www.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful