P. 1
72_Iskolai mentálhigiéné_Hallgatói segédanyag

72_Iskolai mentálhigiéné_Hallgatói segédanyag

|Views: 2,417|Likes:
Published by mirisztina

More info:

Published by: mirisztina on Mar 19, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/09/2015

pdf

text

original

_________________________________________________________________

Szociális és életviteli kompetenciák
_________________________________________________________________

Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára 10. modul: ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ

HALLGATÓI SEGÉDANYAG

A modul szerzői: Dr. Bóta Margit Vidáné dr. Nagy Emese

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Modul: Iskolai mentálhigiéné Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MODODULRÓL.......................................3 A MODUL KOMPETENCIATÉRKÉPE.........................................................4 HALLGATÓI SEGÉDANYAG.........................................................................5 I. TEMATIKUS EGYSÉG AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ ELMÉLETI ALAPJAI.......................6 II. TEMATIKUS EGYSÉG PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉJE.................................................17 III. TEMATIKUS EGYSÉG A PEDAGÓGIAI MUNKÁN KÍVÜLI MUNKA AZ ISKOLÁBAN........45 IV.TEMATIKUS EGYSÉG HALLGATÓI GYAKORLATOK (terepmunka)......................................56 V. TEMATIKUS EGYSÉG A KURZUS ZÁRÁSA ..................................................................................62 IRODALOM..................................................................................................68 MELLÉKLETEK..........................................................................................72

2

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MODULRÓL A modul alapparaméterei:
Heti óraszám: 2 Kreditszám: 2 Kurzuszárás: gyakorlati jegy Hallgató létszám: 20 fő Célcsoport: óvodapedagógus képzés, tanító- és tanárképzés, valamint szociálpedagógus képzés pszichológia tantárgyaként

A kurzus célja:
1. Egyfelől megmutatni, hogy a pszichológiai ismeretek hogyan segíthetik a
pedagógusokat mindennapi iskolai munkájuk során, illetve hogy ennek révén hogyan biztosítható az iskolában dolgozók (tanárok, tanulók) lelki egészsége. Tudás, ismeret közlése, szemlélet elsajátítása az iskolai mentálhigiéné mint interdiszciplináris tudomány területéből. 2. Másfelől előre jelezni azokat a mentálhigiénés problémákat, amelyekkel a pályán lévő tanároknak szembe kell nézniük oktató-nevelő munkájuk során, és hogy azok megoldásában hogyan támaszkodhatnak elméleti ismereteikre, hogyan alkalmazhatják azt a gyakorlatban, valamint hogyan és mikor vehetik igénybe más szakemberek, illetve intézmények segítségét. Az ismeretek alkalmazása, gyakorlati felhasználása. 3. A hallgatókat segíteni abban, hogy az iskolában a pedagógiai tevékenység pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait, valamint a kurzus során szerzett mentálhigiénés ismereteit integrálja, új szemléletet alakítson ki a kurzus során és mindezt az iskolában és az azon kívüli intézményben elvégzendő feladatok, gyakorlatok során alkalmazni tudja. Az ismeret, tudás, attitűd valós helyzetben történő alkalmazása, kipróbálása, jártasság szerzése, készség kialakítása.

Az iskolai mentálhigiéné tematikája (15 hétre bontva): Tematikus egységek:
I. Az iskolai mentálhigiéné elméleti alapjai (1 hét, 2 óra) Bevezetés, ismerkedés (1 óra) Elméleti alapok (1 óra) A mentálhigiéné a tudományok rendszerében, a mentálhigiéné története Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái II. A pedagógusok mentálhigiénéje (4 hét, 8 óra) A tanári stressz és kezelési módjai (2 óra) A tanári kiégés, kiváltó tényezői, folyamata, prevenciója és intervenciója (4 óra) A tanári konfliktus, formái és megoldási módjai (1 óra) Önsegítés, önsegítő csoportok, társas támasz (1 óra) III. A pedagógiai munkán kívüli munka az iskolában (4 hét, 8 óra) Az iskolapszichológus feladata és szerepkörei (1 óra) Szociális munka az iskolában (1 óra) Az iskolai gyermekvédelem (6 óra) IV. Hallgatói gyakorlatok (2x4 óra=8 óra terepmunka)

3

A kurzus zárása (4 óra) Beszámoló a gyakorlatokról az órán szóban és beadandó dolgozatként írásban is A hallgatói teljesítmény értékelése A hallgatónak az iskolai gyakorlat során tanúsított viselkedése. a tudományterületek szemléletmódját. ismereteire és tudására építve átfogóan megtervezni. egészségügyi és szociális intézményekkel kialakítani a 4 .HEFOP 3.2. hozzáállása A hallgató írásbeli beszámolójának értékelése A hallgató érdemjegyének megállapítása Szakirodalom: lásd az anyag végén A MODUL KOMPETENCIATÉRKÉPE A hallgató képes legyen: • a pszichológia és mentálhigiéné tudományos fogalmait. modul: Iskolai mentálhigiéné Gyakorlat iskolában (4 óra) Gyakorlat egyéb mentálhigiénés intézményben (4 óra) V. fogalomrendszereit. az • szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a saját és a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni fejleszteni • a saját (mint leendő tanár) és a tanulók testi-lelki-szellemi egészségét • lélektani szempontból egészséges és hatékony tanítási-tanulási környezetet kialakítani/megteremteni • szakmai együttműködést és hatékony kommunikációt társszervezetekkel. 10.3. majd tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani • pszichológiai-mentálhigiénés és pedagógiai tudását a gyakorlatba átültetni. mechanizmusát és lefolyását tudatosan. kutatási eljárásait megismerni • pedagógiai munkájának pszichológiai-mentálhigiénés elemeit.

fólia tudnivalók a kurzusról. 10. TEMATIKUS EGYSÉG: A kurzus zárása Beszámoló a Önmonitorozás.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné Hallgatói segédanyag A modul alapvető didaktikai elemei Kialakítandó Javasolt módszer kompetenciák I. felvétele. TEMATIKUS EGYSÉG: A pedagógusok mentálhigiénéje A tanári stressz és Szakirodalmi ismeret -elméleti áttekintő előadás -füzet (8 óra) kezelési módjai Stressz. -gyakorlati példák segédanyag A tanári konfliktus és pszichológiai -csoportvita -írásvetítő. önreflexió.2. társas szolgáló eszközök élmény) támasz megismerése. önsegítő mérésére.hallgatói a féléves munka Saját teljesítmény segédanyag összegzése. fólia iskolában problémamegoldásban -megbeszélés -film Az iskolai Más szakemberekkel -tapasztalatcsere gyermekvédelem (pszichológus. fólia megoldási módjai immunkompetencia -tesztek használata Önsegítés. -tájékoztatás -hallgatói Elméleti bevezetés ütemezés -elméleti áttekintő előadás segédanyag Elméleti alapok Szakirodalmi ismeret -vázlat készítése II. toll (4 óra) gyakorlatokról.írólap. -a tanultak ellenőrzése . TEMATIKUS EGYSÉG: A pedagógiai munkán kívüli munka az iskolában Az iskolapszichológus Szakirodalmi ismeret -elméleti áttekintő előadás -hallgatói (8 óra) feladata és szerepkörei Erőforrások felismerése -vázlat készítése segédanyag Szociális munka az és felhasználása a -esetbemutatások -írásvetítő. -demonstráció szociálpedagógus) való lehetséges együttműködés IV. vizsgálatára -esetbemutatás (saját csoportok. megküzdés. -vázlat készítése -hallgatói A tanári kiégés kiégés. értékelése értékelése 5 . TEMATIKUS EGYSÉG: Az iskolai mentálhigiéné elméleti alapjai (2 óra) Órák Téma Segédanyagok Ismerkedés. megvitatás .3. Önprezentálás -beszélgetés: csoport előtti -írásvetítő. kiértékelése III. társas támasz. Információgyűjtés bemutatkozás -flipchart. filctoll követelmények Munkatervezés. TEMATIKUS EGYSÉG: Hallgatói gyakorlatok ( terepmunka) Terepmunka iskolában Az ismeretek gyakorlati -önálló munka iskolában -a vizsgált (4 óra) alkalmazása (pedagógussal vagy problémának Jártasság szerzése a tanulóval) megfelelő gyakorlatban az órán sokszorosított megismert eszközök anyag felhasználásával Terepmunka iskolán Szakmai-gyakorlati -önálló munka iskolán -a vizsgált (4 óra) kívül ismeret kívüli mentálhigiénés problémának Kapcsolati készség és intézményben megfelelő kooperatív munka más sokszorosított szakemberekkel anyagok Jártasság szerzése a gyakorlatban az órán megismert eszközök felhasználásával V. -megbeszélés.

óra Elméleti alapok A mentálhigiéné a tudományok rendszerében. óra: 1. ÓRA I. mi van a hallgatók fejében a kurzusról (mit várnak ettől a kurzustól?). Ismerkedés. a mentálhigiéné története Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái 6 . mozgósítani a hallgatók meglévő elméleti tudását és ehhez újabb ismeretek adása 4. 3. 2. bemutatkozás). 10. Mit várnak a hallgatók a kurzustól 4. Elméleti bevezetés 2. Tudnivalók a kurzusról.2. íróeszköz Téma: 1. megismertetni a kurzus követelményeit. az elsődleges megelőzés. TEMATIKUS EGYSÉG AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ ELMÉLETI ALAPJAI (összesen 2 óra) Célok: 1. fontossága és ennek szemléleti kialakítása Eszközök: írásvetítő/projektor papír. valamint a konzultáció módszerének fogalma. az oktató elvárásait 2. a kurzus tartalmáról (miről is fognak tanulni?) 3.3. megteremteni a közös munka személyi feltételeit (ismerkedés.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné 1-2.

o csoportos megvitatás (esetmegbeszélés) o vita párban. amire épül az órán elvégzendő gyakorlat 3. 7 . ÓRA 1. szak. tehát összesen 8 órában kell elvégeznie a hallgatóknak.2. amelyet csak a megfelelő elméleti bevezetés és az órán történő gyakorlati felkészítés után teljesíthetnek. csoportban o helyzetgyakorlat. o önálló munka egyénileg. honnan jött. csoportban o tapasztalatok egymás közötti megosztása. aktív. és ami még belefér a bemutatkozásba) 2. azaz a kurzus utolsó harmadában mennek „terepre”. 10. modul: Iskolai mentálhigiéné 1. kooperatív. szempontrendszert kapnak. konstruktív hozzáállás és munkavégzés az órákon 2. Alkalmazott munkaformák: A tematika feldolgozása kiscsoportos szemináriumi/gyakorlati keretben (optimálisan 20 fő): o előadás. egy adott. o kooperatív munka párban. évfolyam. Ismerkedés Bemutatkozás a csoport előtt Röviden minden hallgatónak lehetősége van az önbemutatásra fél percben (név. szituációs játék. a segédanyag végén található gyakorlatok közül egyet-egyet kiválasztani. Természetesen ekkor is folyamatos a segítségadás a kurzusvezető tanár részéről. a tematikában szereplő témakörből otthoni készüléssel az órán rövid önálló szóbeli beszámolót kell tartani tantermi keretek között. szerepjáték A kurzus követelményei. A gyakorlatot 4-4. és arról írásos formában beszámolót készíteni (és természetesen röviden a csoport előtt szóban is ismertetni kell eredményeit. tapasztalatait) A 2 utóbbihoz segítséget ill.HEFOP 3.3. Tudnivalók a kurzusról A modul alapparaméterei: Heti óraszám: 2 Kreditszám: 2 Kurzuszárás: gyakorlati jegy. a hallgatói teljesítményértékelés módja: A gyakorlati jegy megszerzéséhez a hallgatónak a következőket kell teljesítenie: 1.

.............HEFOP 3........ Elolvasnál-e egy olyan tájékoztatót...................................... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 3.................... Mit várnak a hallgatók a kurzustól? KÉRDŐÍV Név: Szak: Életkor: 1. 8 ..........Fontosnak tartod-e a pszichológiát a tanításban? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! .... feltétlenül Nem AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ kurzusra vonatkozóan 1.. gyakorlatok..... modul: Iskolai mentálhigiéné 3................ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 6............ Miért pont ezt a kurzust választottad? ... 2......... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5......2. követelmények)............. Mennyire tartod hasznosíthatónak............... Fontos szerepet tölt-e be a pszichológia a Te mindennapi életedben? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! .. 10...............Fontosnak tartod-e a pszichológiát a mindennapi életben? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! ......... életközelinek azt a pszichológiai képzést. amit itt kapsz a tanárszakodhoz? Jelöld be 1-től 10-ig! .... Volt-e elképzelésed arról.... és ez alapján döntenéd el....Szeretnél-e tanár lenni? (húzz alá egyet!) Igen...........3........... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4.. hogy milyen tantárgyat veszel fel? (húzz alá egyet!) Igen.................. ami a pszichológia oktatásán belül a választható kurzusokról rövid leírást ad (tematika.... feltétlenül Még nem tudom eldönteni Nem 2.. hogy mit fogsz tanulni ennek a tárgynak a keretén belül? ........

társas környezetünkön.3. miként lehet megszerezni/megteremteni majd pedig megőrizni lelki egészségünket. társadalmi berendezkedésünkön? − Milyen alapvető dolgok szükségesek a lelki egészség megteremtéséhez? Gazdasági vagy szemléletbeli? − Mennyire függ lelki egészségünk táplálkozási szokásainktól. sokrétűségéből adódik. testünk karbantartásától. és ki mit tart fontosnak. életformánktól? − Hol kell és mikor kell elkezdeni a lelki egészség megteremtését és védelmét? Már egészen a bölcsődében és még a lelki betegség kialakulása előtt vagy elég felnőtt korban a már megbetegedett egyént gyógyítani? − Kiknek a feladata ez? Az egyéné. amelyek valójában a jelenség/probléma gyakorlati oldalára vonatkoznak. modul: Iskolai mentálhigiéné 4. az eléggé változatos képet mutat. életkörülményeinken. a családé vagy különböző szervezeteké? − Mennyiben az iskoláé? − Mit tehet ennek biztosításában az iskola? − Még számos kérdést tehetnénk fel a lelki egészségvédelem kapcsán. Végül is a fogalom jellegéből. 10. Elméleti bevezetés − Mit jelent a mentálhigiéné vagyis a lelki egészség? − Mit teszünk és mi mindent tehetünk lelki egészségünk érdekében? − Milyen egészségesnek lenni? − Mennyire múlik ez rajtunk. akkor úgy fogalmaznánk.HEFOP 3. hogy hogyan. − Ha össze akarnánk sűríteni egy nagy központi kérdésbe ezt a problémát. de hogy ki mit ért ezen.2. − A lelki egészségvédelem fogalma a mindennapi életben számos területen használatos kifejezés. illetve kik és mik befolyásolják ezt? 9 . hogy ki mit emel ki.

pszichiátriai. eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni. már nemcsak az orvostudomány része és feladata. Napjainkban a mentálhigiéné már nemcsak egészségügyi. a mentálhigiéné története A mentálhigiéné jelentése. hogy megállapítsa és biztosítsa az egyén és a társadalom harmonikus igényeinek megfelelően az idegrendszer biológiai. amely a pszichés működészavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik.). szociális működésének optimális feltételeit. hanem több tudományé és az egész társadalomé. lelki. jelentősége A mentális egészség fogalma: „A jólét olyan foka.. 10. ÓRA 1.”2 Jelenleg a mentálhigiéné fogalmát sokkal jobban kibővítve és sokkal szélesebb területen értjük.szemlélet. interdiszciplináris megközelítésmód.3. Tudományos és gyakorlati törekvés arra. modul: Iskolai mentálhigiéné 2. még a 70-es években is.1 Mint láthatjuk mindez az orvostudomány feladatkörébe tartozott.2. megőrzését jelenti. amelyben a személy számára adottak az optimális testi. Az ezzel foglalkozó tudományterület a mentálhigiéné (gör. amely intézmények. azaz olyan egészséges életmód. illetve társadalmi gyakorlat. önmagával és környezetével egyensúlyban él” (Bagdy. fenntartani egy olyan teherbíró. életforma kialakítását. spektruma a genetikus higiénétől a pszichiátriai geriátriáig terjed. a testi-lelki és szociális kibontakozást. A mentálhigiéné célja: minél több ember számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést. hanem „.és elméletrendszer. meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel. küzdőképes személyiséget. társas fejlődés feltételei. ezt bizonyítja a következő meghatározás is: „A mentálhigiéné az egyén és környezete pszichés egyensúlyának feltételeit vizsgálja.3 10 . gyógyító tevékenység. A mentálhigiéné vagy lelki egészségvédelem szó szerint a lélek egészségének védelmét. miközben belső harmóniában.HEFOP 3. embercsoportok mozgósítására irányul”. valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez” (WHO meghatározás). szervezetek. amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére..) vagy mentálhigiénia (lat. a lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére törekvő orvostudományi ág”. Elméleti alapok Vázlat A mentálhigiéné a tudományok rendszerében A lelki egészségvédelem története Az iskolai lelki egészségvédelem kialakulása Paradigmaváltás és szemléletváltás A mentálhigiéné napjainkban Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében. A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái Részletesen A mentálhigiéné a tudományok rendszerében. 1994). Az idegen szavak és kifejezések szótárában a következőket olvashatjuk: „mentálhigiéné: lelki egészségtan. melyen az egyén megvalósítja képességeit.

növelni kell a szocializációs aktivitások számát. hogy a gyerekre hatással lehetünk 3. századtól a technika fejlődésével megállíthatatlanul számos területre „törik szét” az orvostudomány. A középkorban sajátos módon kettéválik a testi és lelki betegségek gyógyítása: az előbbieket antik könyvekből tanult udvari orvosok és természeti tapasztalatokra építő népi gyógyászok végzik. majd egyesítette az orvostudomány.2. Ezt a szellemet leginkább a rómaiak korában elterjedt közmondások fejezik ki: „Mens sana in corpore sano” (Ép testben ép lélek) vagy a „Nosce te ipsum” (Ismerd meg önmagadat). mindenféle lelki betegség gyógyulása a helyes istenszeretetben keresendő. A világon sok helyütt létrejönnek a mentálhigiénés ligák. a társadalomtudományok és az egészségtudományok iskolára vonatkozó ismereteit és módszereit egységbe foglaló változata. a pedagógia ide vonatkozó elméleti megfontolásait és gyakorlati tapasztalatait. A középkor szellemét felváltó reneszánsz és humanista szemlélet. hogy ez a képzési forma csupán egy lehetőség (és még nem biztosíték) arra. így tölti be összekötő. mégcsak nem is szűkíthető le általában orvosi feladattá. az iskolapszichológia továbbfejlesztett.. századra. jósdákban (Delphoi. és a negyvenes-ötvenes években sikerült önálló arculatot nyernie. és ebben egészen a XIX. Epidaurus) a jövendőmondáson kívül a testi és lelki bajok gyógyításával is foglalkoztak az ott szolgálatot teljesítő papok.3.”7 Mindez elsősorban az USA-ra vonatkozik.Szinte minden szakma képviselőjének. hogy „ma már nyilvánvaló. . az ismert jóshelyeken. növelni kell a gyermek viselkedésével szemben érzett felelősséget 2. de természetesen tudatában vagyunk annak is. a pszichológia. A mentálhigiéné innen kapja interdiszciplináris jellegét. 11 . hogy leendő tanárainkban a mentálhigiénés gondolkodás és szemlélet legalább csírájában meglegyen. és így válik az ideg. hogy az egészségvédelemmel foglalkozó tudományterület elméleti alapjai különböző tudományok szintéziséből jött létre. mint diszciplina. a szociológia. Magyarországon a pszichiátria ismerte fel ennek jelentőségét és szükségességét (Várady. modul: Iskolai mentálhigiéné A definícióból látható. fokozni kell azt a bizonyosságérzést..és elmeorvoslás részéve a lelki bajok kezelése a XX. hogy a mentálhigiéné nem lehet csupán egy szakma. Az iskolai lelki egészségvédelem kialakulása Az iskolai mentálhigiéné. hogy az iskolás gyerekek magatartászavarain nagy hatékonysággal lehetett változtatni az anyai attitűd terápiás megváltoztatásával. aholis 1944-ben olyan iskolakongresszust rendeztek. majd később a felvilágosodás gondolkodásmódja létrehozta a modern orvostudomány alapjait (Vesalius. 10. Sajnálatos módon a modern társadalom a maga előnyei mellett annyi pszichés zavart és megbetegedést is magával hozott. Az egyik legnagyobb felismerés az volt. vezetőjének mentálhigiénés szemlélettel és kultúrával kell végeznie munkáját”. centrális szerepét.HEFOP 3. amikor alapszinten megpróbálunk ismereteket átadni a tanárképzés során... Leonardo). A lelki egészségvédelem története A lelki egészségvédelem igénye és története egészen biztosan visszanyúlik az ókorig. míg a lelki egészség a teológia keretein belül marad. Ilyen módon született meg az iskolai intervenció elmélete és annak három sarkalatos pontja: 1. 1975).. ahol az iskolai mentálhigiénére vonatkozó szakmai tapasztalatokat vitatták meg.4 Ehhez a szemlélethez csatlakozunk mi magunk is. A XIX. a pszichiátria ügye. századig nem kapott különösebb hangsúlyt a lelki bajok elkülönítése és gondozása (legalább is hivatalosan nem). azaz kiemelte.

egyházak által fenntartott segélyszolgálatokra). „maszek” pszichoterápiás rendelőkre. Mindezek eredményeképpen jöttek létre a gyakorlatban az edukatív típusú programok. A mentálhigiénés szakemberképzés országosan és nagyon különböző szinteken indult be. addig az utóbbinál gyógyító modellben (kezelésben. intervenciós. Csak jelzésszerűen. Murrell(1973) rendszerközi akkomodáció és pszichoszociális összhang fogalmainak bevezetését. állapotról beszélünk. 1963-ban az akkori elnök aláírásával politikailag és gazdaságilag is megerősödik a közösségi mentálhigiéné országos hálózatának kiépítése.3. elsősorban a magánvállalkozásban létrehozott mentálhigiénés intézményekben (gondolhatunk itt a profitorientált.2. vagy a karitatív alapon létrehozott intézményekre. kompetenciája. 1994). a lelki egészségvédelemmel foglalkozó intézmények működését valamilyen módon szabályozni kell. ha olyan körülményeket sikerül teremteni a gyermek számára. kauzális megközelítésnél. akkor az orvosi modellel dolgozó szakember megkeresi a baj okát . továbbképzésektől elkezdve a tanfolyamokon át az egyetemi ill. hogy a lineáris oksági modellt felváltotta a kölcsönhatási modell. amely szerint a mentálhigiéné „nem önálló szakma. azaz a redszergondolkodási modell. Paradigmaváltás és szemléletváltás Milyen paradigmaváltások zajlottak le a második világháborút követően. Így „ha valami baj van a gyermek magatartásában. Így született meg elsőként a Klinikai Pszichológia Szakmai Kollégiumának állásfoglalása (Bagdy. hogy a klasszikus orvosi (medicinális) modellt felváltotta a nonmedikális szemlélet. tanácsadási (counselling). amelyek hatással voltak a mentálhigiéné önállóvá válására? A számos esemény közül csak néhányat emelünk ki. Összefoglalóan a nonmedikális pozitív mentálhigiénében egy adott problémáról. Ez tehát azt jelenti. vagy Jahoda (1955) pozitív mentálhigiéné fogalmát. diagnózisról. 12 . edukatív és kompetencia modellekben gondolkodunk. helyzetről. Mindezek következtében számos ember képződött. terápiában). Caplan (1974) mentálhigiénés konzultáció módszerét. növekedéselméleti szemlélet) került előtérbe. A mentálhigiéné szemléletében és gyakorlatában nagy áttörést jelentett az. mint a klasszikus medicinális. a mentálhigiénés előadásoktól. A mentálhigiéné napjainkban A '90-es években a lelki egészségvédelemmel foglalkozó segítő szakmák és segítő foglalkozásúak száma megnőtt. vagyis a pedagógiai mentálhigiéné területén a „ráhatásokban” és „nevelt személyiségben” való gondolkodás helyett a humanisztikus pszichológiai gondolkodás (ún. hogy része legyen a pedagógusságnak (mint szakmának) . míg a „humanisztikus pszichológus a fejlődés zavaraiként felfogott problémákról feltételezi. és nem pedig betegségről. akiknek a tudása.HEFOP 3. zavarról. családsegítőkre. amelyben a tünetek fölöslegessé válnak” 8. egyetem utáni képzésekig. kultúrájához. modul: Iskolai mentálhigiéné Még mindig Amerikánál maradva. hiszen amíg az előbbinél konzultációs. és még mindig nem kifejezetten az iskolára vonatkozóan. amelyekben az iskola szervezetéhez. sajátosságaihoz is jobban igazodó programok láttak napvilágot. hogy „maguktól” elmúlnak. szakmai felfogása meglehetősen változatos képet mutat. és az ok megszüntetésével gondolja kiiktatni a zavart” 8. de minden szakmának része lehet mint mentálhigiénés többlettudás az emberi tényezőről. 10. Ennek megfelelően különbözik a segítségadás modellje is.”5 Ilyen módon lehet és kell. ezért az egészségvédelmi szolgáltatásokat ill. ugyanez Magyarországon 1995-ben történt meg (lásd előbb). képződik ki „mentálhigénikus szakemberré”. a Rosenthal és Jacobson (1968) által végzett vizsgálatokból ismert Pygmalioneffektust. így Gordon (1950) egészséggradiens fogalmát.leginkább szemléleti és gyakorlati szempontból.

önismeretfejlesztés.2.. Emberekkel (tanulókkal) foglalkozik. szociálpedagógusok. hanem a szekunder és tercier prevenciót is). valóságos mozgalommá nőtte ki magát. megfelelő értékközvetítés. bizonyos szakmákból eleve következik a segíteni akarás. hanem szervezője. Mindehhez a Népjóléti Minisztériumtól jó hátszelet is kapott és a XX. modellnyújtás az iskolában a pedagógus részéről). állapotához feltétlenül hozzátartozik az a tény is. tanácsadást. ezek közül leginkább a szűrést. palettáján sokféle szín megtalálható . graduális képzésben pedig szabadon választható formában a tanárszakos egyetemi hallgatók is szerezhetnek ilyen jellegű ismereteket (heti 2 órában. drog). motorja. Az „igazi” mentálhigiénikus szakember-képzés jelenleg posztgraduális formában zajlik az országban több egyetemen.működéséhez anyagi erőforrásokat is teremtettünk”. 10. Az iskola nem csak edukációs és szocializációs rendszer. viselkedést módosít (szocializál.. szociológusok. pszichológusok. közösségi és az adott kultúra szociális szerkezete által meghatározott hatások. modul: Iskolai mentálhigiéné Továbbá a mentálhigiéné többféle problémával kíván foglalkozni. melyben döntők a lakóhelyi. tehát semelyik korosztály nem marad ki a mentálhigiénés ellátásból. segítője. A mentálhigiénés tevékenységet folytató emberek munkája alapvetően az egészségnevelés. pszichiáterek. A segítő foglalkozást végzők köre elég széles. vagy továbbképzés formájában a pedagógusok önismereti élményeket vagy elméleti tudást kaphatnak az iskolára vonatkozó mentálhigiénéről. A lelki egészséggondozás során számos módszer használható. különböző pszichés és pszichiátriai megbetegedések megelőzése . hanem mentálhigiénés erőforrás is. főiskolán is (így a Debreceni Egyetemen például 1990 óta). hogy október 10-ét ma már Magyarországon is a lelki egészség világnapjaként tartják számon. Az emberi változást célként kitűző szervezeteket humán szolgáltató szervezetnek nevezzük. Tehát több ponton indult el a lelki egészségvédelem. akiknek ismereteket „szolgáltat” (edukatív funkció) és másodlagos funkcióként személyiséget formál. sőt központja lesz az ezen a területen tevékenykedő valamennyi szakmai és civil kezdeményezésnek.és teszi mindezt a fogantatás pillanatától a halálig. közülük a pszichológusokat és pedagógusokat lehet megtalálni az iskolai mentálhigiéné vonatkozásában.HEFOP 3. A mentálhigiéné mai képéhez. egészséggondozás különböző szocializációs színtereken (pl. nevezetesen szociokulturális erőforrás.3. hogy 1995-ben „útjára indult a Mentálhigiénés Programiroda. Ezt jelzi az is. pedagógusok. papok tevékenykednek. Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében Az iskola humán szolgáltató szervezet. ami szerencsére az iskolákba is begyűrűzött. Ez nem egy a lelki egészségvédelemmel foglalkozó szervezetek közül. hogy az iskolákban mentálhigiénés prevencióként előadásokat hallhatnak a tanulók a különböző szenvedélybetegségekről (dohányzás. így ezen a területen leggyakrabban orvosok. készségfejlesztést lehetne megemlíteni az iskolában folyó mentálhigiénés szolgáltatás keretében. alkohol. de minden mentálhigiénikus szakembernek ismernie kell a megelőzés különböző szintjeit is (tehát nem csak a primer prevenciót. hogy az iskoláskor és az iskolához kapcsolódó problémákkal ill. konfliktuskezelés. . 1 szemeszterben a hozzá kapcsolódó 8 órás terepgyakorlattal) 1994 óta folyamatosan.6 Ennek eredménye például az. 13 . főleg azok megelőzési lehetőségeivel foglalkozik. reszocializál). tehát egyfajta önszelekció megy végbe. század a maga modernizációjával alaposan meg is teremtette ennek szükségét/szükségességét. Az iskolai mentálhigiéné attól is iskolai.

magánorvosok. hiszen tapasztalati és gazdasági szempontból is bizonyossá vált. drogambulancia. másrészt jelenti specifikus betegségek megelőzését (szenvedélybetegségek. A primer prevenció minden szocializációs színtéren kívánatosnak mondható (így a családtól elkezdve a munkahelyig.2. Így tűzte zászlajára a mentálhigiéné az elsődleges megelőzést (primer prevenció). Az elsődleges megelőzés egyik nagyon fontos terepe az iskola. szociálpedagógus. rekreáló. A lakosságnak csak bizonyos rétegeit érintik. 1989. elmegyógyintézetek.HEFOP 3. tanácsadó intézmények és számos egyéb szakmai és civil szervezet. igazságügyi és szociális szervek. mint az. helyi fogdák). eszközök és szabályok alkotta hálót jelent mindenki számára. Elsődleges csoport: az ebbe a típusba tartozó intézmények a társadalom valamennyi tagját érintik. megküzdési stratégiák kialakítása.3. hogy az iskola minden „dolgozója” (igazgató. Az elsődleges megelőzés szemlélete az orvostudományból jön. konfliktusmegoldó készség. egészséges életmód. Az elsődleges megelőzésen túl természetesen foglalkozik a másodlagos és harmadlagos megelőzéssel is. gyerekotthonok. szomszédság. tanácsadók. A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái A lelki egészségvédelem szemléleti és gyakorlati fejlődésével egyre inkább azok a kérdések kerültek előtérbe. amelyek az általános egészséget elősegítik és ezáltal növelik a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást (pl. 1990). Másodlagos csoport: az ebbe a típusba tartozó intézmények az átmeneti humán zavarokkal. javító-nevelő intézetek. asszertivitás. egészen a társadalommal bezárólag). pszichológus. a célok azonosak. ügyvédek. diák. Harmadlagos csoport: a totális intézmények prototípusai tartoznak ide (börtönök. pedagógus. valamint az utóbbinál a betegségekből fakadó károsodások csökkentésével illetve megszüntetésével (Gerevich. egészségügyi intézmények „fennhatósága” alá tartozik (így családsegítő. egyház. célok. 3. korrekciós iskolák. logopédus. az eszközök. hogy a különböző lelki megbetegedések ki sem alakuljanak. ahol a testi (szervi) megbetegedések kialakulásának elkerülésére vonatkoznak ezek a kérdések. egészségkultúrát közvetítő szervezetek. komoly életproblémákkal. „kisegítő személyzet” is) jól érezze 14 . kortárscsoport. betegségek) okoznak. a módszerek az iskola sajátos voltához igazodnak. iskola. milyen körülményeket teremtsünk. stb). egyházi szolgáltatások. Telkes. modul: Iskolai mentálhigiéné 1. amelyek a megelőzés lehetőségeit járták körül. valamint kórházak. hogy csakis ez lehet üdvözítő megoldás hosszú távon. depresszió. Gyakorlata kettős: 1. míg a szekunder és tercier prevenció már elsősorban különféle társadalmi. vagyis hogy mit tehetünk. így az előbbi esetben a lelki zavarok és megbetegedések korai felismerésével (szűrővizsgálatok) és kezelésével. Itt és most pedig az elsődleges megelőzés azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszik. gazdasági és igazgatási intézmények. 2. nehezen és speciális módszerekkel megoldható nehézségekkel foglalkozó intézmények tartoznak (egészségügyi intézmények. jelenti egyrészt azokat a tevékenységeket és kompetenciákat. 2. illetve hozzájárulnak ezek kifejlődéséhez. öngyilkosság). amely értékek. de még az ún. amelyek egészségvesztést (viselkedési zavarok. Az iskola mentálhigiénéje egy kisebb részterülete a mentálhigiénének. szülők. Az iskolában folyó lelki egészségvédelem célja tehát nem más. Ide tarozik: a család. végrehajtó intézmények). A humán intézmények 3 típusa (Bower): 10.

A kurzus során sorra kerülnek mindezek a területek. azaz öröm (betegségmentes) legyen a munka az iskolában mindenki számára. elégedett legyen. hogy a konzulens (a tanár) mentálhigiénés továbbképzése (szemlélete. ha arra szükség van) 2. Az iskolai konzultáció fogalma és formái Az iskolapszichológusok egyik legfontosabb szakmai és mentálhigiénés fegyvere a konzultáció módszere. problémamegoldó konzultáció (amely a konzulens problémájának magas színvonalú megoldására irányul). amelyek egy-egy lehetőséget jelentenek a lelki egészségvédelem szempontjából. a tanárok. ahol a szupervízor felelősséget vállal a problémák megoldásáért).3. A konzultáció egy kollaboratív (együttdolgozó) problémamegoldás a mentálhigiénés szakember. 7 lépésből áll: o a probléma meghatározása és tisztázása o a problémamegoldás ellen és mellett küzdő erők elemzése o az alternatív stratégiák végiggondolása o az alternatívák értékelése és a legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása o a konzulens és konzultáns felelősségének a meghatározása o a kiválasztott stratégia végrehajtása o az akció hatékonyságának az értékelése (és újabb ciklus indítása. Az iskolai konzultációnak három fő modellje van: 1. hogy segítse a konzulenst (a tanárt) a kellő mértékű aktivizálódásban a konzultáció folyamán. szelleme. sok-sok minden befolyásolja. az iskolában folyó tanítási program. de nem vállalja át a felelősséget (ebben különbözik a pszichoterápiától. A konzultáció többcélú. a másik cél az. A konzultáns segít a konzulens szakmai problémáinak megoldásában. modul: Iskolai mentálhigiéné magát. a tanulók személyisége. szemlélete.2. így az egyik célja az. azaz a konzultáns és egy/több személy. 10. A konzultáns (a pszichológus) azért felel. akik érdekeltek bizonyos közvetlen emberi segítségadásban. viselkedési konzultáció (elméleti gyökerei Skinner operáns és Bandura szociális tanuláselméletéhez nyúlnak vissza). Mindennek több tényezője van.HEFOP 3. továbbá a konzultáció középpontjában kizárólag szakmai problémák állnak (ebben is eltér a pszichoterápiától). módszerei és készségei) biztosítva legyen abból a célból. beállítottsága. dinamikája. vagyis beletartozik az egész iskola struktúrája. azaz konzulens között. légköre is. amelynek ABC megközelítését Goodwin (1975) dolgozta ki. hogy a hasonló problémák megoldására képessé váljon. hogy a humán szolgáltatás (az iskola) működésében felmerülő problémák szakmailag megfelelő megoldásban részesüljenek. így például az iskola berendezése (az épülettől a tantermig). A konzultáció önkéntes és a kölcsönös bizalomra épül az információk hitelességére vonatkozóan. ennek lépései a következők: o az inadekvát viselkedés meghatározása o az inkompatibilis viselkedés meghatározása o az inakvát viselkedés előtörténéseinek elemzése o az inadekvát viselkedést következetesen követő események elemzése o az adekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 15 . a kapcsolatok egészségesen alakuljanak.

modul: Iskolai mentálhigiéné o az adekvát viselkedést következetesen követő események elemzése o az adekvát viselkedés gyakoribbá válását megelőző események számbavétele o az adekvát viselkedés gyakoribbá válásának a következményei o a vészjelzés megtervezése o az inadekvát viselkedés ritkulását követő események tervezése o az utánkövető és korrigáló feladatok alkalmazása 3. hanem az eset jellemzőin van a hangsúly o programközpontú adminisztratív konzultáció. hogy a programtervezésben és lebonyolításában jelentkező szakmai problémákat jól oldja meg Az elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok • a hallgatók által hozott iskolai példákon/problémákon keresztül gyakorolni a prevenció típusait: besorolni azokat az elsődleges.HEFOP 3.3. másodlagos (és harmadlagos) prevenció kategóriáiba és kiemelni belőlük azokat. amelyben a konzultáns feladata a konzulens szakmai működésében rejlő hibák. amelyeknek a megoldása még az iskola kompetenciakörébe tartoznak konkrét iskolai példákon keresztül • gyakorolni a problémamegoldó konzultáció és a viselkedési konzultáció lépéseit 16 . diszfunkciók megvilágítása és orvoslása o kliensközpontú esetkonzultáció. mentálhigiénés konzultáció Caplan (1970) 4 típusát dolgozta ki: o tanárközpontú esetkonzultáció. amikoris a mentálhigiénés program adminisztrációjában keletkező problémákkal foglalkoznak o tanárközpontú adminisztaratív konzultáció. 10. amiben nem a konzulens szakmai hibáin. amely során a konzulenst segítik abban.2.

önsegítő csoportok. ÓRA II.HEFOP 3. kellemtelen. így a stressz szó terjedt el. ÓRA A tanári stressz és kezelési módjai Az óra elméleti tartalma (amire építünk): A stressz „A stressz az életünk sava-borsa” . A stressz szó az egyénre irányuló erőt. A tanári kiégés. Ezt a „hasznos” stresszt eustressznek (eu görögül az igazit jelenti) nevezte. míg a káros. egyénfüggők. bennünket megterhelő stresszt distressznek.2. óra. erő. TEMATIKUS EGYSÉG PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉJE (összesen 8 óra) Téma: 3-4. óra: Önsegítés. bennünket megterhelő stresszt jelenti. A stresszt Selye az élet velejárójának tekintette. Ezzel a feszültséggel bizonyos határon belül képesek vagyunk szembenézni és megküzdeni. tehát a distresszt. mely az angolban nyomás. A hétköznapi életben használt stressz szó többnyire a nem kívánatos. óra: A tanári stressz és kezelési módjai (2 óra) 5-8. azaz fizikai és lelki egészségünket veszélyeztetik. prevenciója és intervenciója (4 óra) 9. 10. nyomást. A stressz szó is tőle származik. formái és megoldási módjai (1 óra) 10. társas támasz (1 óra) 3-4. Kihívás: ami megoldandó nehézség és megoldható. feszültség jelentéssel bír. fontos személy elvesztése) 2. kényszert jelent. folyamata. de ennek használata legfeljebb a szakirodalomba vonult be. és közhasználatnak örvend. de bármikor bekövetkezhet 3. és miután ez a kifejezés egyetlen magyar szóval nem adható vissza. Ártalom: ami már bekövetkezett és pszichológiai sérülést jelent (pl. Lazarus elméletében a stressz 3 fajtája: 1. melynek hatására feszültség jön létre. melyek a stresszválaszt kiválthatják. kiváltó tényezői. aki stressz elméletével és stresszel kapcsolatos kutatásaival szerzett ismertséget világszerte. Stresszorok azok a tényezők. de ezek a határok igen változatosak.írta Selye János (1907-1982) Kanadába elszármazott hazánk fia a harmincas években. mivel erőforrásainkat mozgósítani tudjuk. 17 . Fenyegetés: ami még nem következett be. modul: Iskolai mentálhigiéné 3-10.3. óra: A tanári konfliktus. sőt kívánatosnak.

melynek hatására a hipotalamusz segítségével a vegetatív idegrendszer (szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer) és a mellékvese (belső állománya) aktiválódik. A stressz mint tranzakció: olyan kapcsolat az egyén és környezete között. és vannak olyan helyzetek. és ha annak minősül. ami több létfontosságú szerv működését készteti azonnali produkcióra. a szívritmus. vérzés során. modul: Iskolai mentálhigiéné A stressz témakörében 3 alapfelfogás létezik: 1. és az élettani válaszok összességét Általános Adaptációs Szindrómának (General Adaptation Syndrome=GAS) nevezte el (erről részletesen később). el tudja-e hárítani. a nyálelválasztás. Így vannak mindenki számára stresszkeltő helyzetek (pl. a lép vöröstest-kibocsátása megnő (aktívabb oxigénszállítás). amik nem mindenki számára azok (pl. melyeknek birtokában a stresszkeltőnek értékelt helyzeteket és az azokhoz fűződő vagy azok által kiváltott érzelmeket kezeljük. valamint mellélvese velőállományának működését serkentő hormon (ACTH) révén). azonos biokémiai változások alakulnak ki (vészreakció). amely negatív hatással van a személyre. Az előbbit Selye a következőképpen fogalmazta meg: „a test aspecifikus válasza valamely igénybevételre”. 2. legyen miből erő a lábunkban). Alarm (riasztás vagy vész reakció) szakasz: a stresszorral való találkozás után üzenet megy az idegrendszerbe (agyba). Mindezek az intézkedések szervezetünk részéről a vészhelyzetekhez való alkalmazkodást.2. sőt túlterheli a személy erőforrásait. − munkakörülményeink. amik fájdalomcsillapítóként szolgálhatnak esetleges sérülés. katasztrófa. hogy tud-e mit kezdeni vele a személy. a szervezet nem specifikus (aspecifikus) válasza az igénybevételre. gyógyíthatatlan betegség).3. a veszély elhárítását szolgálják: felkészítenek a harcra avagy a menekülésre (vagy ahogy ezt angolul mondják: fight or flight. A kognitív kiértékelés az adott helyzet veszélyes voltának eldöntését jelenti. − valamint munkaalkalmazásunk feltételei. közlekedési dugó.HEFOP 3. Azaz megküzdésnek azokat a kognitív és viselkedéses stratégiákat nevezzük. az izomfeszültség. − munkánkkal összefüggő kapcsolatrendszerünk. csak egy 18 . amely meghaladja. A stresszreakció 3 szakaszból áll: 1. akkor a következő kérdés az. 10. Azaz a stresszt előidéző okok (a stresszorok) noha eltérőek. hogy különböző stresszkeltő eseményre a szervezetben ugyanaz az állapot jön létre. A stressz igazából egy válasz. Munkahelyi stressz esetén ennek 4 fő alapforrása lehet: − elvégzendő munkánk tartalma. A szervezet védekező reakciójaként csökken az emésztés. sorban állás hivatalban). valamint endorfinok szabadulnak fel. 3. A mellékvese velőállománya adrenalint bocsát a véráramba. van-e mindehhez eszköze. A nem specifikus válasz azt jelenti. Selye elmélete (a stressz mint válasz) szerint tehát: a stressz az alkalmazkodás általános tünetegyüttese. csontvelő fehérjetermelésével pedig a fertőzésekkel szembeni védekezés nő meg. a vérnyomás. intenzívebb lesz az anyagcsere (az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonja (TSH). A máj többlet-cukrot „ad” az izmok működéséhez (ha el kell menekülni. A stresszorok megjelenése a szervezet stresszreakcióját. vészreakcióját idézi elő. A személy-környezet interakciójában a stresszkiváltó értéket a kognitív kiértékelés és a megküzdő viselkedés (coping) határozza meg. az általuk kiváltott „biológiai stressz” mégis azonos. A stressz mint inger: olyan eseményt vagy körülményt jelent. A stressz mint válasz: a számunkra megterhelő helyzetekben adott intenzív fiziológiai (élettani) és pszichológiai reakció.

így gyulladások. amely a szervezet túlélési válasza. nyugtalansággal jár. menális folyamatok lassulása.2. Tartós stressz esetén az immunrendszer működését gátló hatása is egyre jobban ismert (pl. A válás. Stressz mint válaszegyüttes: o viselkedéses o kognitív és o érzelmi komponensből előálló pszichológiai reakció. Összefoglalva: Az ingerre adott stresszválaszok tehát lehetnek fiziológiai válaszok és/vagy pszichológiai válaszok. a légzőrendszer és az immunrendszer működésében sajátos válaszok figyelhetők meg. depresszióban tartósan lecsökken a T-sejtek (immunválaszban szerepet játszó fehérvérsejtek) száma. hiszen azonnali. akkor teljesítőképességünk felső határa után tartalékaink kimerülnek. A stressz normális esetben akut (hirtelen. a keringési rendszer.3. A tartós stressz több úton „rongálja” egészségünket és ezzel betegség(ek) kialakulásához vezet(het): − Közvetlen út/hatás: a szimpatikus idegrendszer állandó izgalma miatt erek (szívkoszorúér). szerepkonfliktusok. munkaképesség csökkenése. De az intenzív és hosszú idejű stressz (pl. erősebb és váratlan stressz elviselésére. kognitív képességek deficites működése. az izomrendszer. 3. akár el is pusztulhat). váratlanul fellépő) események. társas izoláció. fáradtság. tanulás. a szervezet nem tud mit mozgósítani. az endokrin rendszer. vagy akkorát ütöttem a kezére. Ellenállás (rezisztencia) szakasza (coping): az adott stresszorral szemben nő a szervezet ellenállása és az élettani folyamatok visszatérnek normális állapotukba. 10.Ez a riasztás egy pillanat alatt történik.HEFOP 3. egyéb életesemények. érdektelenség. konfliktusok elhúzódó feszültségtartalmuk miatt csökkentik az immunrendszer védelmi funkcióját (új tudomány született ennek tanulmányozására: a pszicho-neuro-immunológia: pszichés folyamatok és immunreakciók idegrendszeri-hormonális folyamatai közötti összefüggések leírása és alkalmazott egészségpszichológiája). emlékezet. rendkívüli erőt ad (pl. kis mértékű stressz hatására nő stressztolerancia. a vegetatív idegrendszer. amit magamról sohasem gondoltam). Kimerülés szakasza: ha a stresszhelyzet rövid. közönyösség. Pszichológiai válaszok: kimerülés. Tartós stresszhatásra mindez már nem érvényes. nem is hittem volna. gyász. a szervezet tehát ezzel készül fel a későbbi. és teljesítményünk hirtelen lecsökken (ha újra alarm jelenik meg. belső szervek (pl. szervezetünk alkalmazkodik a megnövekedett igénybevételhez. Fiziológiai válaszok: a központi és perifériás idegrendszer. fertőzések alakulhatnak ki. modul: Iskolai mentálhigiéné betű a különbség. szív) károsodhatnak. csökken a környezet iránti érdeklődés. elidegenedés. − Közvetett út: az immunrendszer legyengítése. hogy így tudok futni. motiválatlanság. veszélyek leküzdésére adott válaszreakció. 2. de ellentétes dolgokat jelöl). Ha a stresszhatás hosszabb idejű. 19 . A gyakori. mint ahogy szintén ismertek a stressz okozta alvászavarok is. megoldatlan lelki problémák) szorongással.

és csak ők tudják megcsinálni!) − önmagukat hibáztatják. 10. ellenséges.HEFOP 3. A munkahelyi stresszorok további tipizálási lehetőségei o A stresszorok által kifejtett hatás alapján: 1. ha mégsem úgy alakulnak a dolgok. munkahelyen (szervezeten) kívüli 2. törtető. több intézmény egy gazdasági egységet képez. Negatív stressz: destruktív. Pozitív stressz: konstruktívan. és minden szereppel szemben vannak elvárások. serkentőleg a dolgozóra 2. sőt rohannak. amik szembekerülhetnek egymással és stresszt okozhatnak) − pszichoterror (mobbing angol kifejezést is használják erre): finom lélektani „hadművelet” a másik ember „kikészítésére” (hosszabb időn keresztül inzultusoknak. egy passzív beállítottságú embert nem gyötri teljesítménykényszer. szorongás jellemzi őket 20 . így bizonyos személyiségjegyek védenek (pl. ami (ha tartós és intenzív). eszközök hiánya elvonja a figyelmet. 1. hogy utolérjék magukat (de ez nem sikerül) − egyre több munkát vállalnak − izgalom. coping mechanizmusokat indít be. pl. gyengíthetnek a stresszel a szemben (pl. átlakítás: pl. versengő.2. macerálásoknak. A stresszre való érzékenység fokozottabb: − magas elvárások önmagukkal és másokkal szemben − csak a saját ötleteik lehetnek jók (ezért nekik kell. 3. támogatása. − a munkavégzés feltételei (a zavaró munkakörülmények pl. ahogy van) vagy éppen ellenkezőleg. óraszám növekedés. ami fakadhat: − a csoport összetartásának hiányából (nem érezzük egy csapatnak a munkatársakat) − a társas támasz hiányából (fontos lenne a kollega megértése. belső feszültség. ha valaki alapvetően türelmetlen. mikro szintű szervezeti stresszorok (a kollegákkal való kapcsolatból származnak). vezetők részéről). így munkavezetési nehézségeket okozhatnak) 2.3. a munkavállaló hatékonyságát csökkenti o A stresszorok eredete alapján: 1. munkahelyen (szervezeten) belüli 2. összevonás. Autokratikus vezető jelentős stressz lehet a dolgozóknak.2. zaklatásoknak. modul: Iskolai mentálhigiéné Jellemzője: hatására az arousal szint megemelkedik.) − szervezeti folyamatok (centralizált döntéshozatal: egyirányú (csak lefelé irányuló) ellenőrzés). a dolgozók személyisége Személyiségünk minden szituációban meghatároz bennünket. zsúfoltság. úgy van minden jól. makro szintű szervezeti stresszorok − adminisztratív stratégiák és utasítások (munkaidő változása. ahogy megálmodták − mindig sietnek. segítsége) − interperszonális (vagy csoporton belüli) konfliktusok − szerepkonfliktusok (egyszerre több szerepet tölthetünk be. zaj. „nem tud kikapcsolni”). létszámleépítés) − szervezeti struktúra és tervezés (centralizálás. molesztálásoknak van kitéve az illető kollegák.

mint egyfajta kognitív helyzetminősítés. nevetés. az előbbiek nagyobb védettséget élveznek a stresszel szemben) − családi háttér (ez adja meggyőződéseinket. Létezik tehát a stressz világában is küszöbérték. így ha nagy eltérés van. Konstruktív megoldást érhet el aktív fizikai. aktív stratégiát alkalmazza.HEFOP 3. 21 . dohányzás. hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre az egyén számára.2. Negatív coping például az alkoholfogyasztás. értékeinket. ha egy szituációban sikeresen tudtunk megküzdeni. Pozitív copingnak tekinthető például a sportolás. Minden helyzet más és más magatartásmódot kíván. ez komoly feszültségforrás lehet) − énhatékonyság (önmagunk felé irányuló bizalom. amely a tudatos átgondolástól a megtervezett cselekedetig terjedhet. Az ingerértékelés és a stresszel való megküzdés folyamatában Lazarus azt hangsúlyozta. Stressz és megküzdés A stresszreakciót két tényező határozza meg: az egyén szubjektív értékelése a fenyegetés mértékéről. edzettebbek is leszünk) − kulturális hátterünk). amely által a stressz mérsékelhető. sírás. pedig a problémára adott belső. de ami a legmeghatározóbb az első szintű stressz-kiértékelés. 1998). a helyzetre vonatkozó szubjektív megítélés. hogy a szervezet milyen mértékben minősíti azt veszélyesnek. 10. így ha ez valakinél magas. A stresszel való megküzdés kifejezésére a „Coping” elnevezés terjedt el a pszichológiában. ami hosszú távon egészségkárosító (Kulcsár. képes megküzdeni a helyzettel) − múltbeli tapasztalatok (tanulás révén. így vannak „nyugodtabb” és „idegesebb” típusú emberek. kívánatosnak. hogy ki mit él meg stresszkeltőnek. mint: − az idegrendszer érzékenysége (veleszületett aktivitási szint. relaxáció. humor. akkor ezt átvihetjük másik szituációra. ami a cselekedet irányát elsőként befolyásolni fogja. vagy szellemi fegyverek bevetésével. Megkülönböztetnek adaptív. így ha sok ilyen élményünk van. Ha az egyén úgy találja. Az ember a stresszel való küzdelem során sokféle taktikát. úgy gondolja. 1998). illetve az. amik alapján ítéletet hozunk. az utóbbi. Az előző magára a stresszt okozó problémára irányul. Hiszen ez az. stratégiát alakít ki és használ. vagyis a dologról való gondolkodás. azaz negatív copingot. míg a nyugati kultúrában a demokratikus vezetés számít értékesnek. A coping olyan mechanizmus. a külső helyzet módosítható vagy az ártalom leküzdhető. akkor az úgynevezett feladatorientált. hogy befolyásolni tudjuk a dolgok alakulását. problémaközpontú. azaz pozitív és sikertelen. úgynevezett kognitív műveletekkel. Két nagy kategóriát különböztettek meg a problémahelyzetekkel való konfrontációra adott válaszképpen: problémafókuszú és emóciófókuszú megküzdést.3. hogy a körülmények megváltoztathatók. hogy a stresszorra adott válasz attól függ. emocionális választ szabályozza (Kulcsár. − nemi különbségek: a nők nagyobb eséllyel kerülnek szerepkonfliktusba (egyszerre dolgozó és családigazgató) − de akár a hangulatunk is (a jó hangulat véd a stressz ellen is: nem tűnnek olyan nyomasztónak a dolgok). amit olyan tényezők határoznak meg. a keleti ember természete könnyebben elfogadja az autoritást a munkahelyen. A megküzdés (coping) széleskörű kutatását Lazarus és munkatársai kezdeményezték a 70es években. modul: Iskolai mentálhigiéné Kognitív kiértékelés szerepe Egyénfüggő.

hogy a körülmények lehetetlenné teszik a fent említett „fegyverek” bevetését. alternatív megoldásokat dolgozunk ki és mérlegeljük azok előnyeit és hátrányait. 10. agresszív viselkedésbe torkollik 3.3. A problémaközpontú megküzdés során az alábbi lehetőségek állnak az egyén rendelkezésére: 1. Pozitív hatású stresszkezelő. személyre irányuló coping lehetőségekkel élhet: 1. a legegyszerűbb megoldás az azonnali cselekvés 2. s csak akkor lép. megváltoztathatjuk környezetünket (kifelé irányuló. Ennek sikere függ korábbi tapasztalatainktól. pl. igényszint módosítása). Ekkor javarészt viselkedéses eszközöket „dobunk be”. Problémaközpontú megküzdés Ha meghatároztuk a problémát.HEFOP 3. hogy melyik volna a legelőnyösebb a lehetséges lépések közül 7. kivár. intellektuális képességünktől és önkontrollunktól. a lényegre összpontosít 5. Az egyén alapvetően a következő érzelemközpontú. ha tehetetlennek éljük meg a helyzetünket. szintén pozitív a közvetlen érzelemkifejezés 6. 2. magunkat az adott helyzetben. apró lépésekben halad előre 4. Ha a személy úgy véli. de önmagunkat is (befelé irányuló. vagy más színbe öltöztetjük a problémát. vagy intenzíven sportolunk. a személyes nehézségeken való szellemi felülemelkedés (kognitív coping) 22 . leplezi. Akkor folyamodunk ehhez a módhoz. majd kiválasztjuk a számunkra legjobbnak tűnőt. dühöngünk. vagyis a kellemetlen érzés csillapítása és a stressz átformálása válik a fő feladattá. társas támogatás és személyes segítséget vesz igénybe (univerzális coping) Ezek a megküzdési módok nagyon gyakoriak. megértést 4. szintén negatív kimenetelű. így nem kaphat segítséget. Átmeneti megoldásnak jó lehet. mérlegel. személyiségzavar állhat elő. érzelmek szabad kinyilvánítása a másik ember toleranciájához igazodva 2. modul: Iskolai mentálhigiéné 1. új dolgok megtanulása. akkor a belső helyzet változtatására kényszerül. eszköz segítségét használja a probléma megoldásához 6.2. az előző időnként indulatos. hogy nem foglalkozunk a problémával. Megtehetjük azt is. úgy érzi nincs mit tenni. A megküzdés során módosíthatjuk. munkahely-változtatás). feszültségcsökkentő technika. ha az egyén az érzéseit eltitkolja. információt gyűjt 9. Ezeket a megküzdési módokat érzelemközpontú vagy személyre irányuló coping stratégiának nevezzük. lereagálása) 5. ha túl bonyolult a probléma. küzd a saját álláspontjáért 10. barátainkhoz fordulunk segítségért (érzelmi támogatás). pozitív újrafogalmazás (kognitív coping) 7. pozitív kimenetelű a katarzissal történő feszültségoldás (feszültségek újraélése. pl. de ez az út nem mentes a valóság torzításától (elhárító mechanizmusok). szinte természetesen alkalmazzuk a mindennapokban. ha a helyzet megérett rá 8. Érzelemközpontú megküzdés Ennek során a stresszor által kiváltott szorongató érzelmeket szeretnénk enyhíteni. de ha a problémák megoldásának „királyi útjává” válik. akkor elemzést kíván 3.

indulatainkat másvalakinek tulajdonítjuk (ha a férjem többet dolgozna. o Az egyén szintjén: problémaközpontú megküzdési módok megtanításával (pl. mert azok érzelemkiváltó hatása túl nagy (el sem jut a tudatáig. mint akitől félünk (átvesszük a főnök túlkontrolláló. hogy létszámleépítés van a munkahelyen) o tagadás: ekkor egy dolog már megtörtént. Pillanatnyilag talán feszültségcsökkentők.2.HEFOP 3. mely arra a feltevésre épít. kifelé nem vállalható vágyainkat. akár depresszióba csaphat át. dologra toljuk el (nem megy el valakinek a temetésére a sok munka miatt). de ez a megfelelőhelyre adott tűszúrással (az energiaáramlás befolyásolásával) visszaállítható. tanácsadói munkával. kedvelt tevékenységgel. o eltolás: a kellemetlen és így bennünket megterhelő érzést egy kevésbé fontos helyzetre. További módok: A munkahelyi stressz csökkentése több szinten történhet: o Az egyén és/vagy a munkahelyi szervezet szintjén. akkor az úgy is megakadályozható. ugyanis olyan mértékű változásokról álmodozunk. o Ezen a szinten nagyon segítő hatású lehet a társas támasz keresése (mások elérhetősége problémák esetén: munkatársak. megfontolni. nem kéne itt dolgoznom). meditálás. hogy nyugodtan rászolgálunk az álomvilágban élő címkére (ha nyernék a lottón. hogyan érdemes a dolgokat átgondolni. meg tudtam volna csinálni). tényeket. személyre. kérdőívek). szigorú stílusát). tesztek. céltudatosabb cselekvés megtanulása). de hosszú távon nem hatásosak. 23 . ami szinte nem is lehetséges vagy olyan kis esélye van. Ilyenkor az egyén „rágódik” a problémán vagy elfoglalja magát valamely más. A leggyakoribb elhárító mechanizmusok: o elfojtás: egyszerűen nem vesszük tudomásul a dolgokat. hogy engem bocsátanak el a munkahelyről!) o projekció: saját. o Szervezeti szinten: a munkakörnyezet javításával (amit ha lehetőség van rá. a dolgozók igényeihez igazított plusz szolgáltatásokkal. mégis sok időt töltünk el vele). o azonosulás az agresszorral: olyanná válunk. ösztönkitörésekkel szemben. 10. Elhárító mechanizmusok: védik testi-lelki egyensúlyunkat a bennünk keletkező indulatokkal. főleg magában keresi a hibát (ha kitartóbb lettem volna. mégis elutasítjuk (nem hiszem el. modul: Iskolai mentálhigiéné Gyakran elterelő stratégiákat alkalmaz az egyén olyan helyzetekben. o fantáziálás: valójában menekülés. o Az egyén és munkakörnyezet szintjén: a kettő közti illeszkedés javításával. érzelemközpontú stratégiák háttérbe szorításával. melyek rövid idő alatt megkönnyebbüléshez juttathatnak bennünket. hogy stressz esetén a szervezet energia egyensúlya megbomlik. amivel persze ellentmondásosak lehetünk (panaszkodunk az unalmas munkára.3. megelőznek vizsgálatok. o Relaxációs módszerek alkalmazása. egyezkedés. ha éppen az ellenkezőjét emeljük ki. amikor az eseményeket befolyásolhatatlannak érzi. önkontroll. családtagok. esetleg ha rossz megoldást választ: ivásba. o reakcióképzés: ha valami elfogadhatatlan. o Testedzés: a stressz hatására előálló káros melléktermékeket lebontja o Akupunktúra: ősi keleti módszer. nem kellene nekem dolgozni) o introjekció: az egyén lelkiismeretes a munkájában. száguldozásba vagy mások piszkálásába menekül. barátok).

tapasztalatok megosztása: soroljanak fel az iskola világához tartozó stresszorokat saját iskolai élményeik alapján.3. 1990): o a pedagógusok 30 %-a komoly és intenzív feszültségeket él át az iskolában o csupán 30%-a tekinthető egészségesnek o 10% szenved neurózisban o 14% kifejezetten hajlamos neurózisra o stresszhelyzetet követő szorongás. saját élmény.HEFOP 3.2. Lazarus-Folkman megküzdés kérdőív: saját coping felmérése teszttel) • • 24 . és azokat jellemezzék illetve kategorizálják az elhangzott elméleti ismeretekre építve kiscsoportos munka (a stresszkezelés gyakorlása): az összegyűjtött stresszorokat elosztjuk a csoportok között és a megküzdő stratégiák közül ki kell választaniuk egy-egy megoldást egy-egy stresszhelyzethez rendelten és indokolniuk is kell választásukat vizsgálati eszközök használata. 10. azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: stresszor leltár. nyomott hangulat 40%-nál jellemző o 29%-uk mérsékelt erősségű szomatikus panaszról számolt be o vizsgáltak 24%-a több. súlyosnak ítélt stressz okozta szomatikus tünettől szenved A legsúlyosabb feszültségforrásként értékelték: o az anyagi megbecsülés hiánya o a túlterhelés o a hiányos munkafeltételek o a tanulók közönye Hallgatói gyakorlatok: • csoportos megvitatás. modul: Iskolai mentálhigiéné Tanári stressz konkrét vizsgálat alapján (Horváth-Szabó Katalin. tesztek kipróbálása.

Vagy ha netalán mások kiégettségét vesszük észre. lezajlását. testilelki egészsége. noha a jelenség (a szindróma) ennél sokkal régibb keletű. Ha mégis beismernénk. hogy változtassunk az állapotunkon. a folyamat visszafordítására. folyamata. akkor a kiégés a pedagógiai munka színvonalát. Valamint problematikus. ezért gyakran jobb. és mint egy fizikai betegségnél. ugyanakkor problematikus is. egészséges pedagógusok foglalkozzanak. A társadalom pedig elvárja. annál nagyobb esélyünk van a gyógyulásra. modul: Iskolai mentálhigiéné 5-8. akár a társadalom szempontjából). baleset). mert „kiégni a munkában” veszélyes állapot. ehhez viszont ismernünk kell azokat a tényezőket (környezeti. hogy a gyerekekkel kiegyensúlyozott. közvetetten pedig az egész társadalomra is. nem tudjuk a formáját a közlésnek. Ebben is a megelőzés a legköltségkímélőbb (1 dollár prevenció 5 dollár megspórolásával jár becslések szerint. hatékonyságát is csökkenti. ehhez viszont szükséges a nevelők hiteles önismerete. A pedagógusok által végzett munka minősége közvetlenül ugyan az iskoláskorú gyerekekre van hatással. Indokolt. hanem hosszú folyamat. vagy ha fel is ismerjük. munkaképtelenség). mint saját kimerültségünket észre venni. A legnagyobb esélyt viszont mégis azzal teremtjük meg mind magunk. Vagy pl. de globálisan egy egész felnövekvő generáció életére. mind mások számára. prevenciója és intervenciója Az óra elméleti tartalma (amire építünk): A kiégéssel foglalkozni indokolt.HEFOP 3. az egészségszociológiai adatok egészen megdöbbentőek: az orvosok öngyilkossági veszélyeztetettsége az össznépességhez képest kétszer-háromszor akkora. pont azokat. a másik ember ügyeibe való beavatkozástól. személyiségbeli tényezők). kiváltó tényezői. Pedig a kiégés nem egy pillanat. nem könnyű mit kezdeni vele. ami sokszor mégis könnyebb feladat. aminek „értéke” évi 300 millió dollár (betegség. és félünk a másik ember sértődöttségétől. minél hamarabb „beavatkozunk”. sőt gazdasági szempontból is (akár az adott munkahely. hanem a szociális környezetre nézve is („megfertőzni” a többieket). ha nem is tudunk róla.2. és nem csak az egyénre nézve (betegállomány. 25 . A kiégés tehát az ember testi-lelki egészségét erősen veszélyeztető állapot. stádiumai vannak.3. A kiégés témaköre a tudományos életben és a szakirodalomban csak a hetvenes évek végén kezdett el egyre nagyobb teret nyerni. Az USA-ban 550 millió munkanapot becsülnek. az egészséges állapot visszaszerzésére. ép személyisége. 10. Mindez komoly anyagi veszteség: pl. ÓRA A tanári kiégés. ha megelőzzük az egész folyamat beindulását (primer prevenció). amelynek „stációi”. A „modern ember” színre lépésével biztosan megteremtődött. akik a társadalom fizikai és pszichés jóllétén munkálkodnak nap mint nap (pl. és természetesen ismernünk kell a folyamat természetét. ami pedig hosszú évek alatt kritikus állapotot eredményezhet a társadalom pszichés és erkölcsi magatartásában. mivel az egyén önvédelmi mechanizmusai révén nem könnyen kerül felismerésre a kiégettség. melyek kiválthatják és elindíthatják a folyamatot. amely különösen a segítő foglalkozású személyeket sújtja. Ha betekintünk az iskola világába. Nagy-Britanniában 40 millió munkanap „megy kárba” a munkastressz miatt. gyakran nincs eszközünk. az EU-ban az ezzel kapcsolatos költségek 20 milliárd eurót is kitehetnek évente.

nincsenek tervek. Ez utóbbi esetben a munkahely már semmi örömöt nem jelent. tűzjelző készüléket szerelünk be. 26 . vagy a tűzoltóságot riasztjuk . teljes öröm. és kell. Így a burning out fejezi ki a kiégés folyamatát.HEFOP 3. így pl. emocionális megterhelések. Freudenberger 1974-es cikkében elsőként használta a burnout fogalmát a segítő foglalkozású embereknél megfigyelhető viselkedés leírására.2. annál nagyobb részt menthetünk meg belőle (vagy ha ügyesek vagyunk. hogy vannak fókuszkülönbségek a kiégés meghatározásában. hogy ezen eszközök birtokában elkerüljük a veszélyt. stresszek nyomán fellépő fizikai. akkor beindul az égés folyamata. vezetőknél. Ha pedig tudjuk. humánsegítő csoportoknál. pejoratív értelmű és megbélyegző (stigmatizáló). amikor leég. laikus segítőknél is. mentális kimerülés állapota. de ehhez tudnunk kell azt. Teljes belefáradás a munkába. pedagógusoknál. a köztük lévő és feltételezhető ok-okozati összefüggéseket igyekeznek feltárni. mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével. minden és mindenki idegesít. Freudenberger a következőképpen definiálta: „A kiégés szindróma krónikus. multifaktoriális okokról beszélhetünk. ún. hanem a környezeti. Természetesen egy ház kiégése sem egy pillanat. Krízisintervenciós ellátásban. ha eleve meg sem gyullad a ház. éghetetlen anyagból építkezünk. A kiégést tehát minden. melynek során a kiégettséget indukáló tényezőket. vagy füstérzékelőt. Röviden az egyén fizikai és lelki erőforrásainak kiapadásaként határozza meg a kiégést. Az alábbi meghatározásokból látható lesz. a burned out pedig a „végállapotot”. célok és ideálok elvesztésével jár. akkor esélyünk van rá. is. A legsikeresebbek és leggazdaságosabbak mégis akkor vagyunk. stb. üzletkötőknél. s melyet a saját személyre. amik viszont mégsem ugyanazt jelentik. aki meggyújtja a tüzet). Ha a ház égési folyamatába minél hamarabb vetjük be az égést megakadályozó tényezőket (pl. még ha annak is tűnik. Eltérnek a szerzők abban.és munkaképtelenséggel bezárulva (mély depresszióba torkollva). Az szinte bizonyos. emocionális. A kiégés jelensége A kiégés tünetegyüttesének tudományos igényű kutatása viszonylag fiatalnak számít. mindenképpen több tényező együttes hatásáról van szó. ezért időnként a kimerülés. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégés fogalma A kiégés fogalma és ennek használata gyakran averzív hatású. hogy mely tényezőt tartják leginkább hangsúlyosnak és befolyásolónak a tünetcsoport létrejöttében. emberi kapcsolattal telített munka esetén előfordulhat. intrapszichés és interperszonális tényezők interakciójának bizonyos mintázatairól. kiégettség kifejezéseket használni (noha ekvivalensnek tekintjük ezeket az angol kifejezéssel). 10. jogászoknál. hogy a jelenséget nem lehet egyetlen okkal magyarázni. kiégés tünetegyüttese. csak idegesítő tényezők vannak. hogy hogyan lehet ezt elkerülni.3. porig éghet a ház és porig is fog égni (teljesen ki is égünk). a kiégettség veszélyét. és ha nem avatkozunk be. menedzsereknél. akár az egészet. nem is standard tényezők kumulatív hatásáról van szó. A burn out igeként azt jelenti. ami jelen esetben a primer prevenciót jelenti) és a helyreállítás is gyorsabban zajlik és nagyobb sikerrel. a teljes kiégettség állapotát. hogy valami kiég (pl. munkára. egy ház). motiváció-vesztett állapot. Ha mindezek megvannak. de leírta egyéb humán szolgáltatásban dolgozóknál. A téma tárgyalásakor igyekszünk a burnout szindróma fordításaként a kiégés jelensége.a prevenció különböző szintjei). hogy a kiégés hátterében nem lineáris okság húzódik meg. elfáradás kifejezéseket használjuk. mint a „teljes kiégettség” állapota. Elfogyott a lelkesedés. de ez talán nem minden esetben lesz maradéktalan. szinte csak düh és bosszúság forrása. egészségügyi intézmények dolgozóinál figyelt fel a burnout szindrómára. Kellenek hozzá kiváltó tényezők (gyújthatónak kell lennie a ház anyagának és kell hozzá valamilyen tűzszerszám. Abban viszont egységesek. Ezek alapján a vizsgálatok egyre inkább a személy és a környezet (tárgyi és személyes környezet) közötti illeszkedést állítják az akadémikus kutatás középpontjába. illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”.

ha az empátiás kapacitás mint személyiségfunkció kimerül. stresszek következtében alattomosan kifejlődő kimerülést. Ha nem sikerül a stresszort elhárítani. mely akkor. kimerülési szakaszának. megküzdési stratégiáitól függ. sikeresek. empátiája és megértése vész el. A burnout definíciók másik csoportja a szubjektum oldaláról közelít. lazítani. Akkor jön tehát létre kiégés. energikusak. valamint sikertelenül birkózik meg azokkal. az empátiás kapacitás kimerülése. melyből egyenesen következik a deperszonalizáció. a deperszonalizáció (a többi ember és problémáik távolítása) és a személyes sikerek észlelésének csökkenése jelentkezik. és a belső elégedetlenség érzését tartja hangsúlyosnak a kiégés kialakulásában. mivel az empátia e funkciók (érett személyiségfunkciók) egyik eleme. Bagdy és Telkes meghatározásában „a kiégettségi jelenség a foglalkozási megterhelések. az empátiásról a nem empátiás kognícióra való átváltás. melyben három tünet. A szervezet alkalmazkodóképessége. érdeklődésvesztéssel”. melynek során a szervezet ellenálló képessége a normális alá süllyed (erről részletesebben később). a kimerülés szakasza (a kiégés). Ebben az állapotban a személy cinikusan és személytelenül észleli a többi embert. de eltúlzottak az önmagukkal és másokkal kapcsolatos elvárásaik. akkor bekövetkezik az utolsó fázis. Maslach és Pines megfogalmazásában a kiégés az érdeklődés elvesztése azon személyek iránt. testi. és így súlyos stresszt él át munkája során. hanem lehetséges következménye. és a szervezet elhasználja az energiatartalékait. másokra odafigyelést igénylő. állandó. akik munkájuk során hosszú. akik igen tudatosak. nélkülözhetetlenek. fázis). Maslach és Jackson az egyik legelfogadottabb definíciót alkotta meg. Gulielmi és Tatrow szerint a kiégés megfeleltethető a Selye-féle a generális adaptációs szindróma (GAS) harmadik. viszonyulásbeli letöréssel. amikor a kiégettségi szindrómát speciális egészségügyi kockázatként határozták meg. „A tapasztalatok szerint azok tartoznak a kiégési szindróma szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportba. intenzív. akik nem tudják. mikor kell egy kicsit megállni. hogy a kiégés az altruizmusnak nem szükségszerű utóhatása. az érzelmi kimerültség. kialakul az ellenállás szakasza (2. Ilyenkor a szervezet nagy energiaráfordítással küzd a stresszor ellen. és az ellenállóképesség a normális szint fölé emelkedik. Az altruizmus (önzetlen. Az empátiás kapacitás kimerülése a magasabb rendű személyiségfunkciók hanyatlásával társul. Ha a stresszor túl hosszú ideig áll fenn. Az ellenállás időtartama pedig a veleszületett alkalmazkodóképességtől és a stresszorok erősségétől függ. és csak akkor áll elő. Az egyén percepciójától függően a stresszelő események valódi stresszé válnak.3. melyek kimenetele erősen a személy erőforrásaitól. melyben kialakulhat a megfelelő rezisztencia. fázis).2. érzelmi. ha a személy nem megfelelően méri fel a munkakörülményeket és az abból eredő stresszorokat. Stresszhatásra a szervezet alarmreakcióval válaszol (1.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné Összefoglalva: valójában tehát minden foglalkozásnál előfordulhat a burnout szindróma. A kiégés definícióinak egy része stresszreakcióként. akikkel munkánk során kapcsolatba kerülünk. viszonzást nem elváró segítő viselkedés) és a kiégés kapcsolatára vonatkozóan pedig azt írja. melynek eredményeként a szakember kliense vagy páciense iránti pozitív érzelmei. illetve olyan érzelmi kimerülés. Az alarm-reakció jelei látszólag eltűnnek. 10. érzelmeket megmozgató helyzetbe kerülnek a másik személlyel. az alkalmazkodó készség jóval a normális szint alatt van. Jellegzetes fizikai változásokkal jár. adaptációs energiája azonban véges és kimeríthető. kifáradást jelenti a pszichikus erőforrások elapadásának érzésével. Kulcsár Zsuzsa szerint a kiégés emocionális kimerültség. 27 . de azon foglalkozást űző személyek vannak leginkább kitéve a kiégésnek. a hivatás gyakorlása közben tapasztalt stressz lehetséges kimeneteleként értelmezi a jelenséget.

melyhez személytelenség-érzés. inkompetencia-érzés és erősen negatív attitűd önmagával. csökken szakmai érdeklődésük. Kliensekkel (diákokkal) és munkatársakkal szembeni negatív beállítottság. Pszichoszomatikus tünetek: tenziós fejfájás.Viselkedéses tünetek: Gyakori és kontrollálhatatlan agresszió és dühkitörés. személyes kapcsolataikra is kihatnak. Káros szenvedélyek megjelenése (drog. levertség. saját hatékonyság hiányának megélése jellemzi. üresség. kifejezett testsúlyváltozás (hízás. elhatalmasodó cinizmus. depresszív állapot kapcsolódhat. diffúz testi panaszok. keringési zavarok. rögeszmésséggel. empátia. averzív magatartás. érzelmi hullámzással. szociális visszahúzódás. bűntudat. tehetetlenségérzéssel. 28 . majd saját magát is elszemélytelenedve. érzelmi. csökkent szexuális érdeklődés. A kedvezőtlen változások magánéletükre. hárító. 10.Mentális tünetek: kognitív. alvászavarok (insomnia) jelentkezhetnek. személyes érzés. koncentrációs és memória problémák jelenhetnek meg.és alkoholabúzus). cinizmus. hiányérzet az elismerések és visszajelzések szűkössége miatt. A munkával kapcsolatos kötelezettségek elhanyagolása.2. intellektuális. sokat hiányoznak munkahelyükről. szociális. melyek tovább rontják az egészségi állapotot. fokozottá válik a betegségekre és a balesetekre való hajlam. Jellemző az alacsony önértékelés. szemrehányó magatartás. tehetetlenség megélése. dehumanizálva. társadalmi és társas kapcsolatok beszűkülése. a nyak és a vállöv izmainak fájdalma. Először másokat. fáradtság. akkor sem). a kiégés egyik legismertebb definíciója (Maslach és Jackson) három jellemző tünettel. deperszonalizálva éli meg.3. Deperszonalizáció: cinikus beállítódás és negatív érzések a kollégák. Érzelmi kimerültség: krónikus kimerültség. alvászavar. valamint gyakran tűznek ki irreális célokat a munkahelyen és otthon egyaránt. 2. . növekvő megbetegedési hajlam. Általában nehezen vagy egyáltalán nem kérnek segítséget. A kiégés fizikai. csökkenése. . a kliensek iránt. . melynek alapján a kiégés diagnosztizálható (látnunk kell. 3 területen jelentkező tünettel definiálja a kiégést.HEFOP 3.Érzelmi tünetek: reményvesztettséggel.Fizikai tünetek: energiacsökkenés. kimerültség. 3. A kiégés tünetei Mint korábban már ismertettük. intellektuális téren a szellemi érdeklődés csökkenése. pszichés és viselkedéses területen is megragadható: . munka korlátozása a legszükségesebb tevékenységekre. modul: Iskolai mentálhigiéné A testi-lelki kiégésre hajlamos emberek kényszeresen törekszenek a tökéletességre (perfekcionizmus). indulatkezelési zavarokkal. kiábrándultság-érzés. magas vérnyomás. fogyás). a munkával és általában az élettel kapcsolatban. Személyes sikerek észlelésének csökkenése: sikertelenség. Csökken az immunitás. visszajelzést (még ha rászorulnának. Igyekeznek minél kevesebb időt munkával tölteni. levertséggel járhat együtt. közömbösség. szorongással. irritábilitás. Az interperszonális kapcsolatokban eltűnik a humanizmus: kevesebb emóció. hogy ebben a diagnosztizálásban a személy megélésének oldaláról történik a tünetek leírása): A kiégés területei: 1.

A frusztráció periódusában a pozitívumok láttatása. Stagnálás: megtörténik a realitásokkal való szembesülés. akár intézményes szinten. A második fázisban hajszoltságot él meg. Lelkesedés: nagy reményekkel. mely magában hordozza a kliensekkel . rövid-távú érzelmi reakciót az izgatottságra. 4.frusztráltság: megkérdőjeleződik a saját hatékonyság 4. miközben a realitásokkal szembesül 3. másnak is tulajdoníthatók. mivel a munka szükséges a túléléshez. Intervenció: minden olyan beavatkozás ide sorolható. A stagnálás állapotában a mozgósítás. reális célok keresését.2. 2. akár individuális. lehetőségét Új. hiába ez a frusztráció forrása.3. A harmadik fázisban az egyén védekezésként megváltoztatja a munkával szembeni hozzáállását és viselkedését” (Herr. érzelmi. és noha a kezdeti megnyilvánulási formák enyhék és fokozatosan mélyülnek.kiégettség Beavatkozási lehetőségek Realitáshoz közelítés Tréningek Megláttatni a pozitívumokat. A kiégés különböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban (a folyamatba való beavatkozásban) Természetesen a legkedvezőbb lenne már az első fázisban beavatkozni. „Az első fázisban az egyén a stressz állapotába kerül az erőforrások és a követelmények kiegyensúlyozatlansága miatt. De: a tünetek korán tetten érhetők.stagnálás. a változtatás lehetősége fontos. A személy kerüli a kihívásokat.. feszültségre és fáradtságra. mert ekkor a „jelek” még képlékenyek. fizikai és viselkedésbeli problémák keletkezhetnek. Apátia: jellegzetes védekezésről van szó. mint közvetlen. irreális elvárásokkal jellemezhető szakasz. energiával. 1992).diákokkal . tréningek kerülnek előtérbe. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégés kialakulási folyamata Általában elmondható. de ezt a legnehezebb megvalósítani. 3. Frusztráltság: megkérdőjeleződik a hivatás értéke. az elnyomott energiák felhasználása.való túlazonosulás veszélyét. reális involvációt céloz a beavatkozás. amire nem lehetett számítani. Cherniss koncepciójában a kiégés három fázisból álló folyamat.apátia. 2. csak a legszükségesebb időt tölti a munkahelyén. 5.lelkesedés irreális elvárásokkal társulva 2.HEFOP 3. kihívások kerülése 5. 3. Az apátia fázisában új. annak bármelyik szakaszán. hogy a kiégés kialakulása krónikus folyamat (tehát nem egy hirtelen és váratlan esemény. képzések. Már a képzés során figyelmet kellene szentelni a megelőzésre különböző tréningek formájában. ami megtöri a kialakult ciklust. Edelwich és Brodsky (1980) ciklikus modellje szerint az egy cikluson belüli főbb állomások a következők: 1. saját hatékonysága. 1. 10. mivel egyre nehezebbé válik a segítségnyújtás. A következő irányelvek és formák vannak a beavatkozásban: A lelkesedés fázisában a realitásra kerül a súlypont. de akadályoztatás nélkül súlyossá válhatnak. Kiégés fázisai 1. reális célok keresése változtatás Kiégés kialakulásának folyamata Edelwich-Brodsky alapján 29 .

Vagyis el kell tudnunk magunkat fogadni akkor is. és miután hosszú folyamatról van szó. hogy a munka elvesztette korábbi izgalmát és élvezetét. melynek két szála egyrészt a rosszabbodó munkateljesítményekből. és önmagunk idealizálása is elkerülhetetlenné válik (kompetensnek lenni a munkában. hogy jó tanárnak érezhessük magunkat). Mi segít? Annak a felismerése segíthet. ha időnként és kicsit eltérünk a tökéletestől. hátfájás. stb. migrén. alvási zavarok. kiváló házastárs. 3. Hézser 12 fokozatot. Nem kell mindig ragaszkodni a tökéletes. még több erőbedobásra 30 . Úgy érzi. kényszerré válik a bizonyítás. érdemes végignézni a korai tüneteket és ezek spirálját (Bagdy és Telkes. 1. mindig megértő és segítőkész kollega lenni a munkahelyen. hányinger. ebből következően valóban csökken a munka színvonala. hogy önmagunkat és képességeinket bizonyítjuk. hisz belefér az értékes és szerethető ember képébe az is. 4. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig: minden embernél egészséges igény. szaporodnak a konfliktusok. és másra sem bízhatja az elvégzendő feladatokat (pl. valamint élethelyzettől és személy(iség)től függően a fázisok eltérő intenzitással jelentkezhetnek. A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése. lépcsőt különböztet meg a kiégéshez vezető úton: nincsenek éles határok. 5. A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok. nem tudja maradéktalanul megvalósítani tökéletes önmagát. 2. Ha viszont az adottságok minden áron való igazolásba csapnak át. Fokozott erőfeszítés: a saját idealizálás kényszeres kiszolgálása egyre több feladatot jelent az egyén számára és mivel fél a kontrollvesztéstől.HEFOP 3. Szaporodó konfliktusok a kollégákkal. majd visszahúzódás a társas kapcsolatoktól. 1994): 1. A totális kiégés állapotában a terápiás beavatkozás igen nehéz. A testi és érzelmi tünetek további fokozódása az előzőkét pontban leírt problémák okozta feszültségek nyomán. Egyre gyakrabban ébred az ember azzal az érzéssel. magunknak megteremtett ideálokhoz (pl. csak ő mehet érte az óvodába a gyerekért. így még szorgalmasabbnak kell lennie. ezért az iskola vezetőinek figyelemmel kell kísérniük a foglalkozási stressz következményeit. nem kell minden reggel tökéletesen rendben hagyni a lakást. hogy jó háziasszonynak érezhessük magunkat. csak ő tudja a legjobban megtartani az összefoglaló órát. ha a kitűzött ideáltól éppen eltérünk. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégettség tünetei változatosak. és gondoskodniuk kell arról. rosszul dolgozik. hogy az egészséges bizonyítási igényből már kényszer lett. hogy „ma legszívesebben nem mennék be dolgozni”. Ráébred. Csökkenő önbizalom és önértékelés. nem kell minden tanítási órának tökéletesen sikerülni. ingerlékenység a munkahelyen. A kiégési spirál végállapotát a teljes apátia és a belső erőforrások mozgósításának képtelensége.). hogy már nem lesz ura a helyzetnek. Egyre gyakrabban jelentkezik fejfájás. hogy a veszélyeztetett kollégák a kiégési spirál korai stádiumában segítséget kapjanak. 10. 2. Gyorsuló spirál. a külső követelményeknek való megfelelés elégtelensége jellemzi.2. imádnivaló szülő lenni a családban. emésztési zavarok. Kisebb egészségügyi panaszok szaporodása. gyerekekkel. előtérbe helyezzük. nem pedig hirtelen megjelenő bajról (mint már többször hangsúlyoztuk). megfázások. 6. amit a környezet is elismeréssel jutalmaz. Fokozott érzékenység. émelygés. csak ő tudja a legfinomabban elkészíteni a vacsorát).3. másrészt a depresszió és az apátia állandósulásából áll.

hisz a legfontosabb a feladatoknak való minél tökéletesebb megfelelés.3. ha a feladatok egy részét delegálja. saját egészségért aggódik. Ezen a környezet is elhűlhet. 3. teljesíteni ma kell. kollegák intéseinek komolyan vétele (kezdetben nagy a hárítás. Ebben az esetben csak az segíthet. ami a legfontosabb neki). hátráltatja. hogy valami nagyon nem jól van. az ad hoc szélsőséges reakciók helyett (2 nap alvás vagy sport) a passzív és aktív pihenést napokra és rendszeresen be kell osztani. ami a privát élet elégedettségét adta. akkor a személy „hozzászokik” ahhoz. saját igényeit szorítja háttérbe. csak az ablakon kidobott idő.2. mivel mindent a jelenben kell megtenni. de ha sokan és sokszor mondják neki. egészséges életformához vezető út lépéseinek kialakítása. inkább dolgozik. de ezzel megváltozik értékrendje is. Kimerültségének jeleire kétségbeesésében reagálhat úgy. de mindezeket titkolja a külvilág elől. így legtöbbször hazaviszik a munkát. konfliktusok elfojtása: az egyén észleli kiegyensúlyozatlanságát. igényeinek kiiktatása). 5. Külső figyelmeztetésre. hogy milyen lehetne. „endorfin” tevékenységeket. illetve ha a belátás már megvan. hogy belátja. modul: Iskolai mentálhigiéné van szüksége. azt holnap már nem lehet pótolni. mert nem segít. 10. Ha ezt a villogó lámpát hagyjuk meglátni saját életünkben. milyen volt korábban élete. ami viszont a tartós és valamit adható emberi kapcsolatok természetével ellentétes. baráti kapcsolatait hanyagolja. hogy „lemondjunk” saját tökéletességünkről. napokra lebontva. Elfelejti. van remény arra. másra bízza. mondván. Fáradtság. hogy a kollega milyen kitartó és célratörő. 31 . sorrendjének felállítása. ennyi ember csak nem tévedhet akkorát). barátok.HEFOP 3. és a család is elégedett. hogy mások irigykednek rá). akkor tervezni kell heti programot. és amit ma meg lehet csinálni. Ami segíthet: családtagok. a helyes. akkor lehet gondolkodni azon. érzi. ami belső konfliktushoz vezet. Személyes igények. elfoglaltságok számba vétele. Itt pedig elkezdődik az ördögi kör: ezeket is kiiktatja az életéből. amikbe beiktatjuk az önjutalmazó. Ezen túlmenően. illetve nem gondolkozik azon. és káros szenvedélyek is felüthetik a fejüket (alkohol. hogy lemond saját emberi szükségleteiről. nem éri el a hőn áhított kipihentség állapotát sem. 4. mivel kifelé még mindig szeretne megfelelni az önmagáról másokban kialakított képnek. gyógyszer. Ha ez is megvan. hogy mi vezetett régebben kikapcsolódáshoz. Mi segíthet? Annak felismerése. A személyes igények elhanyagolása: lassan eltűnik minden. komorság. azt azonnal és intenzíven teszi (nincs neki ideje az időt pocsékolni fölösleges dolgokra). mások aggodalmaskodó viselkedésére megközelíthetetlenné válik („lepereg” róla vagy meg sem hallja. Ha egyedülálló és partneri kapcsolatot kezd. de fenn is tartani az omnipotens képet magamról). ezzel is spórolni fog. örömhöz. drog abúzus). így ez is kérész életű lesz (és a későbbiekben már ebbe sem fog kapaszkodni a kudarc miatt. és minden fontosabbá válik számára önmagánál (saját emberi szükségleteinek. A közvetlen emberi kapcsolatok deformálódnak. Ami segíthet: a jelen és a korábbi értékrend őszinte áttekintése és összevetése. Természetesen ez két ellentétes irány (titokban vigyázni magamra. Mivel az intrapszichés konfliktus sokáig nem tarható fenn (nagy a feszültségereje). Időérzékelése beszűkül a jelenre. eltűnik a múlt és a jövő. majd mérlegelése. de miután nem jó az „adagolás”. A tevékenységek. hogy átalussza vagy végigsportolja a hétvégét (ez is túlteljesítési kényszer). hogy jobban kellene vigyáznia egészségére. Értékrend megváltozása: ha nem sikeres az intervenció (beavatkozás). humorvesztés jelenik meg. a család idegesíti. hogy több ideje maradjon arra. vagy azt gondolja. hogy utolérje magát. de ehhez az kell. feladja (holott ezek a kapcsolatok adhatnák neki a „mentőövet”).

hogy a változtatás igénye is felsejlik benne. mert tudjuk. Depresszió: kimerültség. ami a teljesítményen kívül esik (teljes fixálódás a feladatvégzésre). az elkerülhetetlen családi beszélgetések nyomasztó teherré válnak. az elmagányosodástól való félelem. Segíthetne. az élet értelmetlen. ha sikerül az ilyen embert megbeszéltetni az állapotáról. egy esetleges diagnosztizált betegsége iránt is közönyös marad. az emberi kapcsolatokból kinyerhető tájékozódási képességet és reményt is elveszíti az ilyen ember.HEFOP 3. örömtelen és kifejezett teher. Állandósulnak 32 . mintha azt egy idegen személy érezné). De mindez hosszú intervenciós feladat és (sajnos) jó esély van a visszaesésre.2. hisz őt úgysem szereti senki. mintha nem is róla lenne szó. nem tud jelen lenni azokban (még ha fizikailag ott is van. lehangoltság. Visszahúzódás: mivel a másokkal való eszme. Belső üresség: a korábbi deperszonalizáció együtt jár a kiürülés. gyógyszer. márpedig az ilyen embert egy idő után vagy elkerüljük vagy nem vesszük komolyan. Gyakran ezért kezdő lépésként az segíthet. Magatartás. Deperszonalizációs jelenségek: a másoktól való elidegenedésen kívül elveszíti önérzékelő. Mi az. Nincs már veszélyérzete. szeretetet nem képes észre venni.és viselkedésváltozás: minden külső véleményt támadó kritikaként él meg. de a nagy és kétségbeesett igyekezet csak pillanatokig tartó dolgokra futja (mint pl. 11. kétségbeesés. Ezek. hogy nem szeretik. amely űrt ösztönösen megpróbálja kitölteni. a másoktól kapott figyelmet. a másoktól kapott gondoskodás és kritika helyén kezelése. inni. és csak az önként vállalt munkatúlterhelés marad. politika ügyei iránt. gondolatában nem). mivel efemer hatásúak (nem gyógyír hosszú távon). ezért nem is érdemes vitát nyitni). Ekkor már csak szaksegítség (pszichiáter. 10. Szélsőségek. csalódással járnak és a szorongás tovább emelkedik. önértékelő képességét. a belső pirosan villogó alarm lámpa megszűnt. szuicid veszély jellemzi. reménytelen. ami segíthet (ne)? A szélsőséges változások felismerése. vagy külsejét teljesen elhanyagolja avagy éppen piperkőccé válik. mint az előző szakaszban már csak a szakszerű hivatalos ellátás segíthet. lelkében. 8. tudatosítása. 9. feltölteni az ember. figyelmességet. vagy paradox módon bohóckodásban nyilvánulhat meg (mindenből viccet csinál. energiahiány. Ami lassan tényleg így is van. futó kalandok).és érzelemcserék elmaradnak. Időnként felötlik benne a totális kiszállás vágya. hisz vagy agresszív vagy mindent elüt egy poénnal. A fellépő problémák tagadása: beavatkozás nélkül a veszélyeztetett számára lassan minden megszűnik. saját teste is idegenné válik. hanem saját magával is (pl. de ez csak azután lehetséges. intolerancia. Egyre kisebb eséllyel segíthetünk. 7. Ebben a szakaszban tehát már nem csak a külvilággal való kapcsolata hiányzik. de érdemi párbeszéd nem jön létre). de csak egy ideig. amit ő úgy él meg. 10. izoláció alakul ki a társadalom. És tényleg rá is szolgál erre. az üresség élményével. pszichológus) jöhet szóba. vagy félre érti. Ez a beszűkülés a környező világgal való kapcsolat megszakadásával jár. modul: Iskolai mentálhigiéné 6. Két rossz közül (üresség érzése avagy szorongásélmény) ez utóbbiba még mindig megfoghatóbban kapaszkodhat. ha az eltagadott valóság kimondásra kerül (ami a lélek védekezése miatt nagyon nehéz). úgy neki is szüksége van emberi kapcsolatokra.3. hogy ahogy mindenki másnak. vagy az érzelmei is távolításra kerülnek. majd ha ezt a múlttal is sikerül összevetetni vele. beismerése. fogyókúrázni vagy mértéktelenül enni. hogy a szorongás is elviselhetetlen hosszú távon. A túlterheltségen kellene csökkenteni. akkor esélyünk van arra. Itt ugyanúgy. Informális társas kapcsolatai megszűnnek. ami agresszióban (mindenki hülye. radikális változások bukkanhatnak fel: elkezd dohányozni. ha belátná. játssza a jó fejet.

A negatív életesemények. akiknek mások ügyeibe való rendszeres beavatkozás a dolguk. ami érzelmi nyomással jár. akkor súlyos. hogy a munka mekkora helyet foglal el az egyén értékrendjében (Bagdy és Telkes. A kiégésre hajlamosító személyiségjegyek: o erős személyes involtság o túlzott elköteleződés o nagyfokú empátia o tökéletesség. in Bagdy és Telkes. Segíteni már csak a gyors szakorvosi és pszichoterápiás ellátás segíthet. és ezáltal erősítik a kiégésre való hajlamot. Ez az egyre kisebb körpályát leíró spirálnak a végpontja. Speciálisan tanárokra vonatkozóan. A kutatások azt is feltárták. az átlagosnál ellenállóbbá teszik a személyiséget a munkahelyi stresszekkel szemben. amelytől csak egy hajszálra van az élet végessége. amelyek sebezhetővé. amik a kiégéshez hasonló tüneteket eredményezhet. Leragadás: a munkahelyi szervezeti ranglétrán való előrejutás akadályoztatott. Személyiségtényezők Adott foglalkozás veszélyetető vonásait nem lehet kizárólagosan felelőssé tenni a kiégettség megjelenéséért. perfekcionizmus o irreális elvárások o szorongásosság o veszteségekkel szembeni nagyobb érzékenység o depresszióra való hajlamosság o konfliktusban megadó. Telítődés: elsősorban bürokratikus munkát végzőknél alakul ki. A kiégés megjelenése sohasem magyarázható egy vagy több személyiségvonással. 12. Harrison. de eredetük különböző (és a fásultság egyszerűbben orvosolható). Nem bír felkelni az ágyból. majd fásultsággal védekeznek. vagy munkája nem jelent elegendő kihívást.2.. mert a lényeg mindig e tényezők egymáshoz való kapcsolódásában rejlik. A probléma tehát az illeszkedés az egyén képességei és személyiségvonásai és az adott munka követelményei között (French et al. Ebben az állapotban hosszú kórházi kezelés és még hosszabb utógondozás válik szükségessé. Teljes kiégettség: ha az előbbi szakaszban sem került sor a folyamat megszakítására. elkerülő viselkedés o privát szféra elhanyagolása o pályaválasztásban a saját élet megoldatlan problémái miatti választás 33 . A munkahelyi megterhelések hatását. mint kedvezőtlen jegyet. az autokrata vezetői stílust emelik ki. szubjektív fontosságát jelentősen meghatározza az. Fásultság: a kiégés szimptómáihoz hasonló. a depresszió tovább erősödik. és az ebben a betegségben gyakran megjelenő öngyilkossági gondolatoktól is szenved. sem a szóban forgó foglalkozás vagy munkahelyi környezet néhány sajátosságával. A munkához kapcsolódó állapotok és a kiégés különbségei: Berozsdásodás: az egyén nem tudja munkahelyén kihasználni képességeit. 1978.3. hogy vannak az egyénen belül is olyan tényezők. Képességei kihasználatlanok. 1974. inaktiválódnak. amivel hamar telítődnek. modul: Iskolai mentálhigiéné az alvási problémák és a fáradtság is.HEFOP 3. Stagnálás: a kezdeti kitörő lelkesedés utáni „leülést” jelenti. a magánéleti válságok hatásai gyengítik a személy stresszel szembeni ellenálló képességét. 1994). 10. 1994). vagy éppen ellenkezőleg. akár életveszélyes állapot alakulhat ki (szomatikus. pszichés és pszichiátriai megbetegedések). súlyát.

modul: Iskolai mentálhigiéné 34 .3. o életközépi válsággal való egybeesés 10.2.HEFOP 3.

extravertált típusú pedagógusok a leginkább ellenállóak a stresszel szemben. hogy a célok sokrétűek. Az e feladatok megoldásához szükséges tudással nem vértezték fel tanulmányai során. a visszajelzés is kevés. o Ehhez járul a tanítás technológiai leírásának hiánya. modul: Iskolai mentálhigiéné Munkahelyi és intézményi okok: alacsony jövedelem kevés juttatás. 35 .2. nincsenek definiálva azok a módszerek. A gyakorló nevelő szinte semmilyen eligazítást nem kap a munkája során felmerülő hétköznapi nevelési feladatok megoldásában. hogy viszonylag alacsony szintű az együttműködés a pedagógusok között. a könyvekben. így minden olyan körülmény. o Nagy bizonytalanság fakad abból. ezért a sikerélmény öröme sem gyakori. esemény. Munkájuk erős érzelmi megterheléssel. hogy a célokat milyen hatékonysággal teljesíti a pedagógus. hogy e tudomány döntő mértékben követelmény elvű. melyek védőfaktorként léphetnek be a burnout kialakulásának folyamatába. amelyekkel a kitűzött célok elérhetők.3. 1994). és ezért kevésbé vannak kitéve a kiégés veszélyének. A pedagógus a nap legnagyobb részében egyedül. nagy felelősség. teljesítményük alakulását döntő módon meghatározza a pedagógus. személyiségfejlődésére. A tanári munka izolációjának következménye. Igen erős protektív faktor még a kreativitás is.HEFOP 3. ami a pedagógus mentális egészségének romlását idézi elő. veszélyes munkakör minimális védelemet nyújtó feltételekkel túlterheltség sok adminisztratív feladat karrierlehetőség hiánya Találtak olyan jellemzőket is. Az erős én-képpel rendelkező. fokozott figyelemigénnyel jár. o A kiégettség alapvető feltétele teljesül: a tanárok hosszú és intenzív interakcióba kerülnek más emberekkel. hanem ép személyiséget és testi . A pedagógus szakma veszélyeztetettsége és a pedagógus kiégettségét kiváltó tényezők Miért fontos ez a téma az iskola világában? A gyermekek iskolai közérzetét. A pedagógiai kérdésekkel foglalkozó szakirodalom tanulmányozásakor feltűnő. vagyis. segítséget ritkán kérnek. o Emellett a tanári munka magányos foglalkozás.lelki egészséget éppen úgy. 10. ugyanakkor egzakt mérési módszerek híján nehezen lehet meghatározni. negatív hatással lesz a diákok közérzetére. támogatás nélkül zajlik. folyóiratokban olvasott tanulmányok pedig alig fordíthatók át a gyakorlatba (Bagdy. mert jobban fenn tudják tartani sikerélményeik észlelését. Érdemes sorra venni a tanári munka azon jellegzetességeit. személyiségük. iskolai teljesítményére is. melyek a kiégés szempontjából általánosan veszélyeztetetté teszik ezt a hivatást. A nevelői munka nem csak magas szintű szakmai felkészültséget. pontosabban másik felnőtt jelenléte nélkül végzi a munkáját. pedagógiai és pszichológiai szakismeretet igényel. nagy része szakmai kontroll. a problémákról gyakran hallgatnak. amely jelentős élettani és érzelmi terhelést jelent (Bagdy és Telkes. a szándékok és célok megfogalmazása. 1994). a nevelés céljainak részletes taglalása és vitatása közben azonban alig esik szó a megfogalmazódott célok elérésének hogyanjáról. o Mivel munkájuk során nem számíthatnak gyors és látványos eredményekre.

nagyobb tudásúnak. hogy a pedagógusok 30 %-a komoly és intenzív feszültségeket él át az iskolában. akiknek magas követelményeknek kell eleget tenniük. melyek legtöbbször az ideális tanárképnek való megfelelés kudarcából fakad. mind a szakirodalomban meglehetősen szigorú elvárások fogalmazódnak meg a pedagógusokkal szemben. amit a tapasztalt kollégáktól hall (Tóth. 10. A vizsgált nevelők csupán 30%-a tekinthető egészségesnek. 1999) fiatal. melyek a tanári stressz elterjedtségét mutatják. mivel ekkor ébred rá a kezdő pedagógus. Véleménye szerint ezek a fiatal pedagógusok szükségszerűen kétségbeesett és reménytelen helyzetbe kerülnek. hanem az is.2. a szakmai elkötelezettség. nagyon magas mércével és önelvárásokkal. és ebből számos kudarcélményük fakad. a túlterhelés. A túlterheltség és az idői korlátok komoly feszültségforrásokat jelentenek a pedagógusok számára.tachicardia.fiatalok és idősek egyaránt . rejtett lehetőségek felszabadításához és felelős vezetéséhez teremtsen jó kapcsolati klímát (Bagdy. hogy a legkedvezőbb fejlődéshez. 29%-uk mérsékelt erősségű szomatikus panaszról számolt be. nagyobb kockázatnak vannak kitéve a stresszel kapcsolatos megbetegedések terén. a jó emberismeret. de kevés gyakorlati kompetenciával rendelkeznek. A pedagóguspályával kapcsolatos kutatásokban a leggyakrabban előforduló elvárások közé tartozik a felelősségérzet. Kevés az idő az órákra való felkészülésre. akik zsúfolt osztálytermekben problematikus diákanyaggal dolgoznak. Attitűdjeit nem csak az befolyásolja. A nevelőnek az a dolga. 2000). ami komoly frusztrációhoz vezet. másfelől viszont túlszabályozott életrendet teremt. értékekben való következetesség. megértőbbnek. hogy a tanítás ideális és reális világa közt mekkora a különbség. Igen sok tanár . ami azonban nem ritkán háttérbe szorul a sok fegyelmezési és egyéb teendő mögött. a hiányos 36 . papírmunkával tölteni (Bagdy. Egy hazai vizsgálatban Horváth-Szabó Katalin (1990) megállapította. 10% szenved neurózisban. ugyanakkor a korlátozottan rendelkezésre álló idő egy részét kénytelenek adminisztratív feladatokkal. Ezt a folyamatot „realitás-sokk”-nak szokták hívni. A négy fő probléma. o Szagun (in: Petróczi. 1996). Ezek után nem meglepőek azok a vizsgálati eredmények. hogy gyakran rengeteg elméleti tudással a fejükben. o Ugyanakkor mind a közvéleményben. Ha az irodalomban kívánatosként megjelenő tulajdonságokat összegezve felvázoljuk az ’ideális pedagógus’ személyiségét. szigorúan meghatározott keretek közé szorítja. kezdő pedagógusokat vizsgálva megállapítja. szemben azokkal. hogy az iskolával. A vizsgáltak 24%-a több.3. a kapott kép olyan idealisztikus lesz. gyomorégés . tökéletesebbnek kell lennie az átlagembernél (Gordon). a társadalom a tanár belső sajátosságaival és személyiségével kapcsolatosan is normatívákat ír elő. 1991). o Guglielmi és Tatrow (in Petróczi. jelentős alkalmazkodásra kényszeríti a tanárokat. súlyosnak ítélt stressz okozta szomatikus tünettől . nyomott hangulat 40%-nál jellemző. továbbá kicsi a beleszólásuk az iskola ügyeibe. ugyanakkor van kontrolljuk a munkájuk felett. és alig van lehetőségük arra. amit a tanítás során ténylegesen tapasztal. melyeket a legsúlyosabb feszültségforrásként értékeltek: az anyagi megbecsülés hiánya.szenved.HEFOP 3. hogy azok a tanárok. 1978). Személyes veszélyeztető tényezők közé kell sorolni a szerepkonfliktusokat is. fejfájás. modul: Iskolai mentálhigiéné o A tanári munka egy oldalról tehát önállóságot igényel. a saját normákban. A stresszhelyzetet követő szorongás. 14% kifejezetten hajlamos neurózisra. a kooperatív attitűd és a tolerancia. Jó esetben a tananyag átadására képezték ki őket.) vizsgálatukban megállapították. osztállyal kapcsolatos döntéseket befolyásolják. Ördögi körbe kerülnek a magas elméleti kiképzés és elvárás mellett a gyakorlati inkompetencia miatt. 1999. vérnyomás emelkedés. A Jó Tanárnak jobbnak. amelynek lehetetlen megfelelni (Ungárné. a meglévő.próbál megfelelni az ideális modellnek.

értékelhetetlenül töltötte ki a tesztet. modul: Iskolai mentálhigiéné munkafeltételek és a tanulók közönye. o a munkatársak közötti együtt nem működés. amit egy bizonyos ponton túl már nem képes kompenzálni sem az alapképzés. Sok pedagógus igyekszik ehhez az elváráshoz igazodni. amelyek pontosságot. azonban ezzel nem csak a pedagógiai hatékonyságuk szenved csorbát. o a munkafegyelem. A vizsgálatot végzők ezt azzal magyarázzák. o a sok adminisztráció. A közöny valószínűleg a stresszel szembeni védekezésként alakul ki bennük. hogy „a stressz igen nagy százalékban külső tényezőkből ered. o a tanulók tiszteletlen magatartása. A sorozatos stresszélmények okozta kimerültség és lehangoltság sajátos depresszív élménymóddal járhat együtt. hogy a kirakatban.az a 30%. a biztonságteremtés képessége. jelenségek negatívabb 37 . a gyerekek előtt. türelmet. o a döntésekbe való beleszólás korlátozott lehetőségei. minél kíméletlenebbül zsákmányolja ki saját erőit a „jó pedagógus”-önkép elérésének törekvésében. agresszivitása. a munkával való elégedetlenség fokozódásában. Egy 1998-1999-es vizsgálatban Petróczi Erzsébet és munkatársai a pedagógusok közérzetét. „ideges” tünetek és a kiégés kialakulására” (Bagdy. Az eszményítő elvárásrendszerbe beletartozik az atmoszféra. szigorúságban. ami az események. a kiégés létrejöttében szerepet játszó tényezők jelenlétét vizsgálták. akik saját bevallásuk szerint nem éreznek feszültséget a mások számára komoly gondot jelentő események átélése során. o a társadalmi elismerés hiánya. a magas fokú intelligencia. A másik véglet . 10.2. Eredményeik azt mutatják. o a gyerekekért érzett nagy felelősség. hogy a pedagógusok 46%-a. 1996). másokra való odafigyelést igényelnek. a megértő magatartás. sem a továbbképzés.HEFOP 3.3. a kifejezett disszimulációs tendencia miatt. Fontos kutatási eredmény az iskolai légkör és a nevelői hatékonyság szempontjából is. A főbb stresszorok . annál veszélyeztetettebb a pszichikai. o az őszinteség hiánya. az őket leginkább érintő stresszorokat. normarendszerét felettes én-jét képviselje”. önnön jobbik énjét. amely a tanártól tökéletességet vár el. „Minél tökéletesebb akar lenni a tanár. hogy a pedagógusok azonosulnak a közvéleményben meggyökeresedett pedagógusképpel. cinizmusban. o a jelzésre nem reagáló vezetés. a szociális támogatás felvértezik a személyt a munkahelyi stresszel való megküzdésre. de legalább ennyire saját közérzetük is. Ez a viselkedésváltozás kifejeződhet az érdeklődés csökkenésében. Hankiss Elemér (1974) szerint: „a tanároktól azt várja el a társadalom.ha lehet így fogalmazni .hasonlóan a többi kutatáshoz o az anyagi megbecsülés hiánya. hogy a negatív hatású stresszélmény megváltoztatja a pedagógusok viselkedését. o az intézmény vezetése részéről az ötletek megvalósulásának. sőt az egyén is csak komoly megküzdő stratégia birtokában képes kezelni” (Petróczi. Stresszélmények után az emberek kevésbé hatékonyak olyan feladatokban. Ugyanakkor a stabil háttér. 1994). és ami nem engedi vállalni az esendőséget. 1999). a jó apai és anyai képességek megléte (Bagdy. Figyelemreméltó. mint például a gyerekek további sorsa iránti felelősség. a tájékoztatásnak a hiánya. o a tárgyi feltételek hiánya.

ig. hogy kevesebbet dicsérjen. hiszen az a mód.HEFOP 3. hogy gyakran kerül konfliktushelyzetbe. hanem a tanulmányi teljesítményre is bizonyított (HorváthSzabó. Ha ez a helyzet előáll.2. képtelen rugalmasságot tanúsítani. Vagyis a lehangolt. ahogyan a konfliktushelyzeteket kezeli. és kevesebb interakcióba bocsátkoznak a diákokkal. A tanári stresszt vizsgáló kutatások során mindenképpen előkerül a konfliktusok problémája. a pedagógus foglalkozásának jellegéből pedig következik. Számos elmélet és kutatás foglalkozik a pedagógusok konfliktusaival. modul: Iskolai mentálhigiéné színezetű értékelését válthatja ki. kiégett tanártól egy lényegesen alacsonyabb szintű szociális magatartást. megbecsülésének hiánya o alacsony fizetés-alacsony életszínvonal o túlórák vállalása o ranglétrán való feljebb jutás hiánya (munkaközösség-vezetői megbízás. 1974/1. szándékok. A szidás túlsúlyának negatív hatása nemcsak a közérzetre. az önértékelésre. egyszóval tárgyként kezeli a gyerekeket. Ennek hosszabb távú következményeként pedig növekszik tanítványaik között a viselkedési és tanulási problémák száma.3. h. igazgató o siker bizonytalansága o kevés pozitív visszajelzés o látszatautonómia (a tanár a tanterem ajtaja mögött azt csinál. 1990). A konfliktusok sorozata hozzátartozik az emberi együttéléshez. 1990). kimerült pedagógus hajlamos arra. mely az érintetteket érzelmileg. Szekszárdi definíciója szerint a konfliktus olyan ütközés. illetve egy felszínesebb szociális kapcsolatrendszert tanulnak el (Horváth-Szabó. befolyásolja a tanuló személyiségének fejlődését. de: állandó irányítást kap az iskolától. ahogyan a tanár kapcsolatba lép a diákkal. értékek kerülnek szembe egymással. konfliktuskezelő módszereivel. humán szakos tanárnők vizsgálata: o kirakat-élet o ne a gyerekek előtt o fegyelmezzük agyon magunkat o kötelező szürkeség o tekintély o permanens önelégületlenség o nem munka szerint jutalmazzák őket o még a szamárlétra is jobb Külső okok: o a pedagóguspálya társadalmi elismertségének. a diákok is átveszik tanáraik magatartásmódját. szám) középiskolai tanárok. vágyak. A pedagóguspálya kiégésre hajlamosító speciális tényezői: Hankiss (Kritika. szükségleteire és érdeklődésére figyelni. A kiégett tanárok munkaminőségének alakulását vizsgálva egy vizsgálat kimutatta. értelmileg és pszichikailag megterheli (Becker. in Figula.. amit akar. szülőtől és a társadalomtól) A kiégett tanár személyiségjellemzői: 38 . és többet szidjon. a személytelen kapcsolatot fenntartó. 10. A kiégett pedagógus nem képes a tanulók kívánságaira. melynek során igények. hogy az ilyen tanárok a tanórán kevesebb információt közölnek. kevesebbet dicsérnek. kevésbé nyitottak a tanulók ötletei iránt. 2001). az ezekben szerepet játszó tényezőkkel.

A dolgozó bevonása a döntésekbe. Szükség esetén jobb megoldásnak tarják. a reális kép kialakítását önmagáról. a módszerek szervezeti változtatások. attitűdök tisztázását. a munka óraszámának csökkentése. Nem megoldás a pálya elhagyása úgy. Bagdy és Telkes összefoglalták azokat a szervezeti intézkedéseket. Emellett persze kétségtelen a prevenció azon előnye. tapasztalatok szerint hatásosnak bizonyultak a burnout csökkentése szempontjából: 1. mint a saját. melyek során tudatosítják a tanárokban a stressz okozta egyéni tüneteket. 4. amennyiben szükségét érzi a pedagógus. hogy idejük maradjon a regenerálódásra. hogy a pedagógusoknak ne kelljen az iskolán kívül töltött időt pénzkereséssel tölteniük. 6.adminisztrációban. kívánságaira. tréningek. illetve csoportos segítségnyújtás formájában történhetnek. más területeken .HEFOP 3. leküzdésének lehetőségei A kiégettség kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésére két módszer kínálkozik: a prevenció és az intervenció. o A tanár fölöslegesnek érzi magát és munkáját. hogy az attitűdöket a kiégett segítő viszi magával. o foglalkozási alternatívák nyitását a pedagógusok részére. a gyógyulási arányok összehasonlításából Firth és Sapiro (in Herr.számának csökkentése. modul: Iskolai mentálhigiéné o A pedagóguspályán erősen befolyásolóak. 39 . az egy főre jutó kliensek . o A diákok az ellenállás és megalázottság érzése mellett negatív szociális viszonyulást sajátítanak el a pedagógustól mint modelltől. osztálylétszám . o az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosítását. hiszen így a kiégés új ciklusa indulhat el. A tanárok autonómiájának biztosítása. melyek hazai és külföldi vizsgálatok. amely „pihenőidőt” biztosít a pedagógusnak. 3. Társas támogató rendszerek megerősítése a munkahelyen szervezeti szinten (pl. kiképzésben biztosítva számukra feladatokat. 7. kutatómunkában.egy pedagógusra jutó gyerekek. Fekete (1991) a képzések. tudatosítását. hogy a kiégést követő kezelés hatékonyabb. pl.2. Nem áll rugalmasan a helyzetekhez. Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban. átképzési kínálattal. 10.3. A burnout megelőzésének. Petróczi Erzsébet és munkatársai ezek mellett kívánatosnak tartják még: o az egzisztenciális helyzet javítását. egyéni. a hivatásról. szabotálják a munkát. csökkentésének. o a kiégett pedagógus tárgyként kezeli a gyereket: nem reagál igényeire. munkaközösségek hatékonyabbá tétele). 5. 1992) azt a következtetést vonták le. Akár prevencióról. támogató munkahelyi kapcsolati hálók szükségessége mellett hangsúlyozza a személyes motivációk. Arányok csökkentése: a kliensekkel töltött direkt kontaktusok arányának redukálása. A megelőző illetve utólagosan beavatkozó módszerek hatékonyságvizsgálataiból. mint a stresszmenedzsment jegyében zajló preventív munka. 2. akár intervencióról legyen szó. hogy számottevő károktól és sérülésektől kíméli meg a tanárokat és környezetüket. pályafejlődésükben való előrehaladás támogatása. illetve a gyerek személyiségének károsítását. egy autoriter vezetésű tanár a tanulókból ellenállást válthat ki. az őket közvetlenül érintő kérdésekben. valamint a leküzdésükre alkalmas módszereket. Formalizált tanácsadó szolgáltatás a pedagógusok számára. Oktatási programok. a saját mentálhigiéné ápolását.

információ. a későbbiekben pedig a pedagógusképzésbe és a továbbképzés kereteibe kívánják beilleszteni a programot. 6. Vannak más programok. A személyes támogató hálózat megerősítése. tanács. megfelelő coping stratégiák elsajátíttatásával. végül a gyakorlati segítséget -anyagi. másrészt a pozitív érzelmi kapcsolat kognitív szinten megerősít saját önképünkben. az önszabályozás alapvető pszichoszomatikus preventív módszerét. 40 . Pozitívnak értékeli a szociális támogatás kérését is. Hazánkban Bagdy Emőke és munkatársai modellértékű tanfolyamot szerveztek önkéntes pedagógusok részvételével. és tudatosan változtathatnak rajta. gyakorlati célú legyen. Hármas célt tűztek maguk elé: 1. és a szükséges változtatások végrehajtását. vagy a problémahelyzeten való szellemi felülemelkedést foglalja magába. 3. 5. csökkentik. hogy a résztvevő megtanulhassa a lelki egészségmegőrzés. cselekvést halogató. illetve a személyes szakmai támogató kapcsolatok ápolására való tudatos törekvés. próbálkozásokat kereső és tettekkel válaszoló küzdő stílus. Alkalmazkodási stratégiák kialakítása az otthoni. amelynek során el lehet különíteni a foglalkozással járó.2. ha a cselekvési lehetőségek átgondolását. Egyrészt az érzelmi megnyilvánulásból pszichés nyereséget kapunk. kiváró. hobbik aktív kialakítása. valamint a probléma tagadása. 4. pozitív coping stratégiák kialakítása. ’normál’ stresszreakciókat a rendellenes mértékűnek tekinthető egyéni reakcióktól. A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelent. Bagdy és Telkes a következő egyéni módszereket javasolják: 1. mellyel a személy jelzi. tehát a burnout lehetséges okainak egy részét szűntetik meg. illetve negatív hatású coping módszereket. stresszel való megküzdési hatékonyságot erősítő módszerek természetesen történhetnek csoportos formában is. modul: Iskolai mentálhigiéné o az oktatási intézmény mentálhigiénés szempontból való szervezeti átvilágítását. a stresszorokkal való megküzdési eszközrendszer gyarapítása. vagy egyéb csoportok hatékony védelmi eszközök a stressz ellen. az autogén tréninget. ha a tanárok tisztában lennének a potenciális stresszfaktorokkal és a lehetséges megküzdési módszerekkel.3. Fontos lenne. Előnyösnek tartja a kognitív copingot is. a kompenzáció különböző formái. idő. amely pozitív hatással van az egyénre. Így azonosítani tudnák saját stratégiáikat. 1995). Munkán kívüli érdeklődések. Ehhez fontos azonosítani a pozitív. 10. Az egyén felől közelítő. a feszültségek elfojtása. fantáziálásba menekülő állapot. többek által tapasztalt. Bagdy Emőke szerint kedvező megküzdési mód a cselekvő. 3. hogy képes problémáit másokkal megosztani.is ad (Pikó. az önvád és mások hibáztatása. családi élet és a munkahelyi problémák szétválasztására. o Ezek a felsorolt módszerek az iskola optimális szervezeti működésének irányába hatnak. aktív küzdelemre orientált. Megbeszélés hasonló helyzetű személyekkel.HEFOP 3. 2. A tapasztalatok szerint az ilyen célra szervezett önsegítő. az egészség megőrzésére irányuló . Kedvezőtlen viszont a passzív. a program adjon a pedagógusnak mentálhigiénés . Egészségesebb életstílus kialakítása. problémaközpontú. stresszkezelő képesség fejlesztése.primér prevenciós. 2. melyek a másik irányból közelítik meg a problémát: a tanárt próbálják meg ellenállóbbá tenni a stresszel és a kiégéssel szemben. elfoglaltságok. Irreális elvárások és normák módosítása.szemléletet.

az intenzív feszültségek csökkentése. fordított nap. saját élmény. hogy új.és problémahelyzetekhez való viszonyulást. A tanári stressz. tapasztalatok megosztása a jelzett • • témakörben: soroljanak föl tanári kiégésre utaló tüneteket.2. Prevenciós és intervenciós lehetőségek: Intézményi szinten o Állami iskolákban az igazgató vezetési stílusa: azok a tanárok. kollegáktól o Frusztráció fázisában: ha vegyesen kap a pedagógus könnyebben kezelhető és nehezebb osztályokat o Apátia fázisában: segíteni a kollégát. tanár-diák meccsek) o Pályakezdőknél: ne alakítsanak ki irreális elvárásokat sem magukkal.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné A tanfolyam eredményei azt mutatták. 10.3. hanem támogató. tesztek kipróbálása. Iskolai szervezeti klíma teszt) 41 . hogy a főnökük nem tekintélyelvű. kollegákkal o Gyerekekkel való közös programok szervezése (kirándulás. tapasztalatok. hogy a relaxációra épülő tréning kedvezően befolyásolja a stressz. tréningek+pozitív megerősítések a tanulóktól. sem a gyerekekkel szemben a kezdeti (lelkesedőÍ) fázisban Hallgatói gyakorlatok: • csoportos megvitatás. reális célokat találjon+rábeszélni. növeli az autonómiát. sőt a pedagógus saját munkájával kapcsolatos elégedettsége pedig magasabb szintű o Kávézó-teázó kialakítása a tanároknak o Stagnálás fázisában: a szakmai légkör javulását segíthetik a továbbképzések. akik azt tapasztalják. emlélekek említése kicsoportos munka: egy-egy csoport 3 konkrét kiégettségi állapotot írjon le a tünetekkel. közös kirándulások) javítják a kapcsolatot a vezetőkkel. keressen fel szakembert Interperszonális szinten: o Közös rendezvények (tanári összejövetelek. kollegiálisan viselkedik és bevonja őket a döntésekbe. kevésbé lesznek kiégettek. valamint vegyék számba az intervenció lehetőségét (ehhez felhasználható az oktató által előre elkészített munkalap) vizsgálati eszközök használata. sorolják be valamelyik szerző(k) által alkotott elméletbe. legfőképpen pedig a felnövekvő generációt érinti. hanem az egész társadalmat. saját iskolai életükből példák. mint akik ennek ellenkezőjét (autokratikus vezetés) tapasztalják a főnökre vonatkozóan o Komplex tanítási módszerek használata alacsonyabb szintű stresszel és kiégéssel jár. PISI=Pszichológiai immunkompetencia kérdőív. azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: MBI=Maslach kiégés kérdőíve. illetve nevezzék meg a kiváltó tényezőket (munkahelyi és személyi) a kiégettségi állapot létrejöttében. mert ezek pozitív hatása nem csak a pedagógusokat. a megoldáskeresési szükségletet és a kognitív küzdelmi készséget. a pedagógusok stressztűrő képességének növelése azért is kiemelkedő fontosságú.

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

9. ÓRA
A tanári konfliktus, formái és megoldási módjai
Az óra elméleti tartalma:
Számos elmélet és kutatás foglalkozik a pedagógusok konfliktusaival, konfliktuskezelő módszereivel, az ezekben szerepet játszó tényezőkkel, hiszen az a mód, ahogyan a tanár kapcsolatba lép a diákkal, ahogyan a konfliktushelyzeteket kezeli, befolyásolja a tanuló személyiségének fejlődését is. Az intra- és interperszonális konfliktusok befolyásolják az iskolában folyó munka hangulatát, minőségét, ezért foglalkoznunk kell ezzel a témakörrel is. A konfliktus (Becker, 1981): a pedagógusi foglalkozás közben jelentkező összeütközésként, nehézségként értelmezi, amely az érintetteket érzelmileg, lelkileg és értelmileg is megterheli. Gordon meghatározása (1989): értékek és szándékok összeütközéseként írja le az iskola sajátos szociális mezőjében. „A konfliktusban harcokra és összeütközésekre kerül sor két vagy több ember között olyankor, amikor viselkedésük akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, illetve amikor az értékrendjük különböző.” Szekszárdiné definíciója (1993): olyan ütközés, melynek során igények, szándékok, vágyak, értékek kerülnek szembe egymással, a pedagógus foglalkozásának jellegéből pedig következik, hogy gyakran kerül konfliktushelyzetbe. Konfliktusok típusai Szekszárdiné (1993) alapján: o pedagógusok közötti konfliktus

o szakmai konfliktus (iskolai tevékenységhez kapcsolódó)
o személyes konfliktus o pedagógus és szülő közötti konfliktus o pedagógus és tanuló közötti konfliktus o tanulók közötti konfliktus A pedagógiai munkában megjelenő konfliktusokat az érzelmi érintettség és jelentőség szempontjából is tipizálhatjuk (Becker, 1981, in: Brezsnyánszky, 1994), amelynek minősítését az adja, hogy milyen tartó megterheléssel járnak és milyen befolyást gyakorolnak a felekre: o látszat konfliktusok o mellékes konfliktusok o központi jelentőségű konfliktusok o extrém konfliktusok Becker további felosztást megkülönböztetünk: tesz a konfliktus kívánatossága alapján is, így

o kívánatos kofliktusokat és o nem kívánatos konfliktusokat

42

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Óvári (1987) konfliktusgyűjteményében a tanári konfliktusok: 1. a konfliktusok bonyolultsága, nehézsége szerint

o mindennapos, gyakori konfliktusok, amelyeket jó emberi hozzáállással, megfelelő
tanári magatartáskultúrával sikeresen meg lehet oldani

o bonyolultabb helyzetekből adódó konfliktusok, amelyekkel az a pedagógus tud
sikerrel megküzdeni, akinek megfelelő pedagógiai beállítottsága, pedagógiai és pszichológiai képzettsége van és ezt felhasználva képes cselekedni és együttműködni másokkal

o még bonyolultabb konfliktusok, amelyek a fentieken túl azt is igénylik, hogy a
pedagógus jártas legyen az emberi konfliktusok megoldásában

o iskolai keretek között szinte megoldhatatlan konfliktusok, amelyeknek a megoldása
többnyire iskolán kívüli erőktől függ, így csak nagy erőfeszítéssel és leleménnyel lehet valamiféle megoldást találni, de a konfliktust teljesen feloldani nem o iskolai keretek között megoldhatatlan konfliktusok 2. a tanári munka melyik területén történik az összeütközés  konfliktusok nevelési helyzetekben o tanári magatartáskultúrában o a műveltséganyag közvetítése során o a nevelőmunkában a tanórán és az óraközi szünetekben o a tanórai fegyelem területén o a tanulók szüleivel o az igazgatóval  konfliktusok kollégákkal, az iskola szellemével, szokásaival  konfliktusok az elvárásokkal és a megbecsültséggel (a középszinttel) A konfliktusok kezelése és megoldása Gordon (1989) konfliktusmegoldási menete lényegében a problémamegoldások általános sémája: 1. a probléma (konfliktus) meghatározása 2. a lehetséges megoldások keresése 3. a megoldások értékelése 4. 4.a döntéshozatal: a legjobb megoldás kiválasztása 5. a döntés végrehajtási módjának meghatározása 6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése Hogyan növelhető a konfliktuskezelés hatékonysága? Melyek azok a fejleszthető készségek, amelyek a különböző konfliktusmegoldási technikákban szerephez juthatnak? o a verbális és nem verbális kommunikáció tudatosabbá és célzottabbá tétele a kódolás és dekódolás területén

43

HEFOP 3.3.2.
o az értő figyelem o az aktív hallgatás o az eredményes közlések o a parafrázis, az újrafogalmazás

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

o a mediátorok (közvetítők) semleges hozzáállása, ítéletmentes stílusa Miért van szükség mindezek ismeretére? Azért, mert „ezek átgondolása, a másokkal megtörtént pedagógiai szituációkba önmagunk beleképzelése, megoldás keresése bizonyos nevelői attitűdöket erősíthet, tanári magatartáskultúrát fejleszthet. Mások ütközéseit, ha hasonlóak is a magunkéihoz, világosabb, okosabb fejjel gondoljuk végig.” (Óvári, 1987, 28.o.).

Hallgatói gyakorlatok:
• kiscsoportos munka: minden csoport 3 saját élményt, tapasztalatot ír le az iskolai konfliktusokkal kapcsolatban és jellemezi, leírja azokat kategorizációs rendszerbe sorolva, majd röviden az egész csoport előtt is elhangzik és a „legnépszerűbb” konfliktust kiválasztják, megszavazzák helyzetgyakorlat: a hallgatók által megszavazott konfliktust szituációs játékká formálják, játékon keresztül megoldják, majd ennek a játéknak a rövid reflexiója

44

hogy tudományos módszerekkel is igazolják a kapcsolatot.2. A társas kapcsolatok egészségre gyakorolt jótékony hatásai már régóta ismeretesek. 10. amire építünk: Az önsegítő-támogató csoportok fogalma. tanács. barátok. vagy egyéb csoportok hatékony védelmi eszközök a stressz ellen. megléte és mozgósítása Caplan (1974) természetes szupportív (támogató) rendszerek típusai 1. a „közösségi kapuőrök” (pedagógusok. amely pozitív hatással van az egyénre. pozitív megerősítéseket lehet kapni o közös. amelyben konstruktív kritikát. azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: ISEL=Társas támogatottság kérdőív) 45 . Egyrészt az érzelmi megnyilvánulásból pszichés nyereséget kapunk. tesztek kipróbálása. amelyeknek szerepük van a szociális depriváció. ÓRA Önsegítés. lelkészek) csoportja 3.HEFOP 3. hogy a társas interakciók alatt a szervezetben olyan biokémiai folyamatok zajlanak. önsegítő csoportok Az óra elméleti tartalma. illetve a magány immunrendszerre gyakorolt hatásainak ellensúlyozásában. idő . a szomszédsági (lakóhelyi. szomszédok) igen fontos szerepet töltenek be a stresszel és betegségekkel való megküzdésben. végül gyakorlati segítséget . A ’70-es évektől egyre több tanulmány igazolja. stresszel való megküzdési hatékonyságot erősítő módszerek természetesen történhetnek csoportos formában is.anyagi. Azóta számos pszichofiziológiai vizsgálat igazolja.is ad. a témacentrikus csoport (közös problémákkal foglalkozik) 2. század második felében jutottak el arra a szintre. a tagsági csoport (a szervezés szempontja a hasonló munkaterület) Pozitív hatásai: o a nem vagyok egyedül érzése o biztatást lehet kapni a tapasztaltabb tanároktól o az elfogadó környezet. modul: Iskolai mentálhigiéné 10. mégis az empirikus kutatások csak a 20. a primer csoport (a család) 2. információ. A tapasztalatok szerint az ilyen célra szervezett önsegítő. hogy a társas támogató rendszer (család. Hallgatói gyakorlatok: • • csoportos megvitatás: saját élmény.3. orvosok. baráti) közösség Az önsegítő csoport 2 típusa 1. másrészt a pozitív érzelmi kapcsolat kognitív szinten megerősít saját önképünkben. kreatív problémamegoldó folyamatban való részvétel o a saját viselkedésmódok megváltoztatása és saját sikereinkről való beszámolás lehetősége Az egyén felől közelítő. A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelent. tapasztalatok megosztása a társas támaszról személyes példákon keresztül vizsgálati eszközök használata.

amelyeknek megoldására igénybe vennék iskolapszichológus segítségét 46 . Közvetlen foglalkozás a tanulókkal 4. ÓRA III. Az iskolapszichológus feladata és szerepkörei (1 óra) 2. amire építünk: Az iskolapszichológus feladata: 1. a pszichológus lehet vezetői szerepkörben Hallgatói gyakorlatok: • • saját élmények megosztása az iskolapszichológussal való találkozásról. Pszichológiai tárgyú felmérések. Együttműködés a szülőkkel nem kívánatos szerepkörei: 1. az iskolapszichológus „felhasználhatóságáról”. Szociális munka az iskolában (1 óra) 3.3. a pszichológus a gyerekek védelmezője 2. a pszichológusra ráruházhatják az orvos szerepét 5.2. a pszichológus a gyermekkísérő az iskolában 3. vizsgálatok az iskolában 2. téves szerepeiről csoportos munka: írjanak konkrét problémás pedagógiai helyzeteket. íróeszköz Téma: 1. Az iskolai gyermekvédelem (6 óra) 11. Munkakapcsolat a pedagógusokkal 6. 10. TEMATIKUS EGYSÉG A PEDAGÓGIAI MUNKÁN KÍVÜLI MUNKA AZ ISKOLÁBAN (összesen 8 óra) Eszközök: írásvetítő/projektor papír. Tehetséggondozás 5. a pszichológus a pedagógus szerepébe kerülhet 4.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné 11-18. ÓRA Az iskolapszichológus feladatai és szerepkörei Az óra elméleti tartalma. Óralátogatások 3.

modul: Iskolai mentálhigiéné 12. és viszont is: megértetni a család körülményeit az iskolával o felajánlja a szülőknek és az oktatóknak olyan technikák megtanítását. A tantestülettel való együttműködés o az iskolai szociális munkás részt vesz a tanulókkal kapcsolatos tantestületi értekezleteken o beszél a tanárokkal a gyermek életkörülményeiről. csavargás Az iskolai szociális munkások tevékenysége 1.3. amelyekkel legyőzhetők a tanulás útjában álló akadályok 2. és megszervezi ezek igénybevételét o összeköt és koordinál az iskola és a lakóközösség intézményei között o konfliktus esetén közvetít az iskola és a szülők illetve a tanuló között o kutatást vezet és beszámolókat készít 3. amire építünk: Akikre az iskolában dolgozó szociális munkások figyelmi fókusza irányul: o veszélyeztetett lakókörnyezet (bántalmazás. drog.HEFOP 3.2. szegénysége o gyakori érzelmi problémák (esetleg öngyilkossági kísérletek) o alacsony önértékelés o iskolakerülés. Iskolai és lakóközösségi körülmények számbavétele 47 . a szülők és a tanulók segítése. 10. szolgálata o segít a családnak megérteni gyermekük tanulási szükségleteit és az iskolában elérhető forrásokat o segít a tanulóknak leküzdeni az iskolalátogatás és az iskolai teljesítmény útjában álló gátakat o segíti az iskola és a család közötti kommunikációt o ösztönzi a szülőket az iskolai tevékenységekben való részvételre o a problémás szituációkba való korai beavatkozással könnyíti a konfliktusok megoldását és megelőzi újabbak kialakulását o szülői támogatást szerez művelődési programokhoz o egyéni és csoportos tanácsadást végez szülőknek és tanulóknak o információkat nyújt családoknak a rendelkezésre álló és szükséges lakóhelyi erőforrásokról o közvetít a család és iskola között: segít megértetni a szülőkkel az iskola céljait és eljárásmódjait.vagy alkoholfüggőség) o szétbomlott családi helyzet o szülők munkanélkülisége. ÓRA Szociális munka az iskolában Az óra elméleti tartalma. lakókörnyezetéről. szomszédsági viszonyairól o együttműködik a tanárokkal a tanuló szükségleteinek megállapításában és az adott tanulót segítő stratégiák kialakításában o összeilleszti a tanuló és a család sajátos szükségleteit az iskola illetve a helyi közösség megfelelő szolgáltatásaival.

ismereteket közvetít. hogy nyújtsa ki a kezét az iskola felé. nemkívánatos következményeire. A gyerek számára biztonságot. hogy a beavatkozások. szeretetet. 4. amelyek iskolás korú gyermekeket szolgálnak o nyílt kommunikációt tart fenn az iskola és a lakóközösség intézményei között 4. szerepekre készít fel Eredményt. a prevenció és a fejlesztő tevékenység eredményeképp megerősödött személyiségek kerülnek ki az iskolából. olyanok. amelyek jobban igazodnak a bajban lévő tanulók szükségleteihez o képviseli az iskolát azokban a bizottságokban és hatóságokban. s ha nem. küzdelemvállalása összhangban van-e a tanárok elvárásaival. A szülők által is elfogadott iskolai szociális munka jótékonyan befolyásolja a szülők iskolával kapcsolatos gondolkodását. etikai kódex alapján dolgozik Az iskolai szociális munka prevenciós lehetőségei 1. Az egyes ember és a szűkebb. értékeket fejleszt Tanulást irányít. melyek káros hatással lehetnek a gyerek tanulmányi előmenetelére Az alapvető különbség a pedagógus és a szociális szakember tevékenysége között (Budai alapján): A pedagógus Meghatározott tervek (tanterv) szerint dolgozik Tudást. 48 . modul: Iskolai mentálhigiéné o információkat nyújt és javaslatot tesz a lakóközösségnek. zavaraira. akik a jövőben emberi források lesznek önmaguk és mások szociális problémáinak kezeléséhez és megoldásához. hogy nyúljon a gyerek után. hogy a gyerekek tevékenysége. instruál Társadalmi poziciókra.2. Preventív jelleggel felhívja az iskola figyelmét működésének várható. minősít A szociális szakember A bajban lévő embert segíti a vele kimunkált stratégia alapján A bajok elkerülése végett készségeket fejleszt A szükséges erőforrásokról instruál. Érzékenyebbé teszi az iskolát a gyerek szükségleteinek kielégítésére. Speciális oktatás megszervezése o a tanulási problémákkal küszködő gyerek számára szükséges speciális képzés felé irányítása (átirányítása) o a gyermek családjáról.HEFOP 3. azaz hozzászoktatja az iskolát. teljesítményt értékel. képességeket. 2. akkor mik lehetnek az okok. tágabb környezete számára is legfontosabb nyereség. amelyben hatékony pedagógiai munka folyhat. szemléletét és elvárásait. 10. főleg arra. az együttműködők között közvetít Reszocializációt.3. 3. elfogadást nyújtó légkör kialakítása. hogy milyen egészségügyi és humán szolgáltatásokat irányozzon elő o segít a lakóközösségnek azoknak a forrásoknak a létrehozásában és fejlesztésében. gazdasági és kulturális tényezőknek a bemutatásával. pszichoszociális fejlődéséről átfogó felmérés elkészítése o javaslatot tesz az áthelyezésre o megelőzi a tanuló nemkívánatos megbélyegzését azoknak a társadalmi. rehabilitációt segít A kliens érdekében (másokkal szemben) kontrollál Szakmai. a tanulót pedig ahhoz.

3.2. handout-okat készítenek a röviden összefogott kis elméleti anyagokból. modul: Iskolai mentálhigiéné Hallgatói gyakorlatok: • • előre kiadott. otthon feldolgozásra került hallgatói beszámolókkal (a hallgatók rövid vázlatokat. 10.HEFOP 3. tapasztalatok megosztása saját példákon keresztül 49 . aminek vázlatát az óra elméleti tartalma c. résznél lehet megtalálni) csoportos megvitatás. esetbemutatások: saját élmény.

3.2. megoldását. Fejlesztendő kompetenciák: Az iskolai mentálhigiénés prevenciót segítő tudatos tevékenységhez alapozó gyermekvédelmi ismeretek. gazdasági változások.gazdasági. Rugalmasság. modul: Iskolai mentálhigiéné 13-18. 13-14. demonstráció o információk kicserélése o szakiradolom felhasználása o esetelemzés csoportban 50 . különösen a pszichológia. Gyakorlással a környezeti hatások többszempontú helyzetfeltáró elemzésének képessége. melynek célja az elesettek.szociális és kulturális környezet komplex hatását. veszélyhelyzetben lévők megsegítése. a kultúra és a tudományok fejlődésének eredményeként a különböző régiókban. 10. Figyelemre méltó a gyermekvédelem és a mentálhigiéné kapcsolódási pontjai a hazai tudománytörténeti feltárásokban. politikai események. ÓRA Az iskolai gyermekvédelem MENTÁLHIGIÉNÉS SZEMLÉLETŰ GYERMEKVÉDELEM A gyermekek védelme az emberi lét kezdetétől fogva ösztönösen olyan emberi magatartás. gazdasági. Megbízható tudást a gondoskodásra szoruló népességcsoportról. A különböző történelmi korok. századtól az interdiszciplinaritás felerősödése. a medicinális területek és a pedagógia kapcsolatában. a leggyakrabban gondozásra szoruló csoportok jellemzőit. század kihívásainak megfelelően komplex módon értelmezik a gyermek /fiatalkorú/ szükségleteinek folyamatos kielégítését és az esetenként vagy tartósan akadályozó. országokban eltérő mélységgel és elkötelezettséggel folyt a gyermekvédelem elméletének és gyakorlatának tudatos átformálása. meghatározó és szabályozó társadalmi. szociális és kulturális környezet hatása és kezelésének lehetőségei a gyermekvédelmi rendszerben Az óra célja: Ismerjék meg a hallgatók a gyermekvédelmi tevékenységet befolyásoló. Napjainkban a két terület szuverenitását megőrizve. szociálisan inadaptált. FI-TO-MA A feldolgozás során alkalmazható módszerek: o megbeszélés. ÓRA A tanulók mentális létét befolyásoló társadalmi. a személyiségre károsan ható események feldolgozását. veszélyeztetettség.HEFOP 3. szabályozása. kreativitás a gyermekvédelmi munka tervezésében. Elsajátítandó fogalmak: o gyermekvédelem. gyermekjóléti szolgálat. gyermekvédelmi szakellátás. E folyamatra feltétlenül pozitív hatással volt a XIX. a XXI. hatások o hátrányos helyzet. szervezésében és irányításában. jelzőrendszer o szükségletek.

a kultúra és a média pozitív és negatív hatásai az értékzavarral küzdő. évi törvény. szabályok/ o a szórakozási szokások átstrukturálódása o a művelődés lehetőségeinek kiszélesedése bűnözés.gazdasági.problémakezelési nehézségek o A média tömeghatása: . a piacgazdaság hatása a társadalmi átrétegződésre o foglalkozáspolitika: iskolázottsági mutatók és a munkanélküliség jelenségének összefüggései.szociális és kulturális berendezkedési modell. erkölcsileg elbizonytalanodott rétegekre.a törvény alapelvei . egészségügyi és mentális problémái. évi módosítása . a leszakadó rétegek szociális. valamint a 2003. amelyben a gyermekvédelem funkcionál.HEFOP 3.3. rendszeresség. a gyermekvédelemi tevékenység gyakorlatát befolyásoló hatások elemzése: o a társadalom gazdasági fejlettségi szintje. modul: Iskolai mentálhigiéné Az óra elméleti tartalma. A gyermekek védelmének rendszere „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. drog.kapcsolattartási viselkedési panelek /viszonyok. minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás szűkebb értelemben vett. A családok. csoportosítása: tágabb értelemben vett. a gyermekek életkörülményeit. a szociális háló o az oktatás tartalmi. esetlegessége. folyamatosság o a szociálpolitikai rendszer átstrukturálódása: a leszakadó rétegek támogató rendszere. A gyermekvédelem értelmezési kerete.2. amire építünk: I. szabályozása 1. színvonala: hozzáférhetőség. következményei o az átalakuló egészségügy ellátás átalakulása. öngyilkosság . a nehéz élethelyzetben lévő gyermek és fiatalkorúak gondozása 2. erkölcs.gyermekek védelmének új rendszere 51 . gyermeknevelési bizonytalansága. II. A gyermekvédelem fogalmának értelmezése Az időrendben egymást követő és egymás mellett létező felfogások meghatározó jegyeinek elemző feldolgozása.Társadalom és gyermekvédelem 1. gazdasági változásokat kísérő negatív jelenségek: .életvezetési /pozitív és negatív/ minták . A feldolgozás során alkalmazható eszközök: o szakirdalom o projektor o sokszorosított instrukciós lap o feladatlap 10. Társadalmi tömegjelenségek o Az átalakuló társadalmi.a deviáns jelenségek érzékelhető felerősödése: alkohol. módszertani megújítása A társadalom erőteljes polarizációja. A hagyományok.a veszélyeztetett helyzetűvé váló gyerekek számának növekedése . Társadalmi. agresszivitás.

demonstráció. eszközeit és hatékonyságát. érzelmi és szociális állapotának problémaérzékeny felismerése és az aktuális problémák kezelésének képessége. Hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok 2. kép. személyi feltételeit. védelembevétel/. Fejlesztendő kompetenciák: A tanulók intellektuális. Együttműködés. Beteg gyermek és fiatalok 4. projektor. jogképesség. érdekvédelem Gyermekvédelmi felelős A feldolgozás során alkalmazható módszerek: Megbeszélés. családba fogadás. 15-16.3.és hanganyag 52 . kialakulásához vezető tényezők. tárgyi. érdekérvényesítés a segítő szervezetekkel a rászorulók érdekében. 10. fólia. Jelzőrendszer Prevenció. vita Fogalmi térkép készítése Érvek. Elsajátítandó fogalmak: - Gyermeki jog. Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok 6. Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok 3. ellenérvek gyűjtése /egyéni. ÓRA Az óvodai és iskolai gyermekvédelem elmélete és gyakorlata Az óra célja: Ismerjék meg a hallgatók a közoktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi munka jogi hátterét. esélyegyenlőség.HEFOP 3. FI-MO-TA tünetcsoport Az egyes tünetcsoport jellemzői. cselekvőképesség. modul: Iskolai mentálhigiéné A preventív gyermekvédelem szakmai megerősödése a közoktatásban és a szociális szférában a szakellátás szintjei. Fogyatékos gyerekek és fiatalok 5. felügyelet. Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok 8. következményei a gyermeknél. a segítés lehetséges formái és módjai.2. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló népességcsoportok 1. helyettes szülő. csomagolópapír. Erkölcsi elkötelezettség a rászorulókkal szemben. filctoll. Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok 7. feladatai A törvény életbe lépése után átalakult és létrejött új intézmények feladatai a gyermekvédelmi gondoskodásban /Gyermekjóléti Szolgálat. csoport/ Projektmódszer Esetelemzés A feldolgozás során alkalmazható eszközök: Szakirodalom.

tanár/ . s okozhatnak időszakos vagy tartós állapotváltozást.3. A gyermekek speciális csoportjának védelme A családból kiemelt gyerek különleges védelme és segítése Megfelelő egészségügyi ellátásban való részesülés Fogyatékos gyermekek joga a különleges gondozáshoz. modul: Iskolai mentálhigiéné Az óra elméleti tartalma. kapcsolataiban teljesítményében jelennek meg. a gyermekek jogairól szóló egyezmény hátterének társadalmi. szülő. érdekvédelmi feladatok . durvaságtól. melyek a negatív. minden megkülönböztetés nélkül A gyermek számára mindenben a legkedvezőbb lehetőséget kell biztosítani Kiemelt területek 1. Óvodai. erőszaktól Oktatáshoz való jog Véleménynyilvánítás szabadsága Bűncselekményt elkövető fiatalkorúak büntetésének szabályozása 2. A gyermekek speciális védelme a családban és a társadalomban A család védelme Megvédi a gyermeket az elhanyagolástól.Egészségpolitika intézkedések 53 .Esélyegyenlőség biztosítása . Az óvoda és iskola.HEFOP 3. Gyermeki jogok 1991. mint a prevenció első szintje A prevenció lényege: a család segítése /szociális.2.Óvó-védő funkció. A gyermekek védelme speciális helyzetekben II. 10. többoldalú információhoz jutás /gyermek. segítéshez Kisebbséghez tartozók jogainak védelme 3. Alapelvekről A gyermek mindenek felett álló érdeke Jogok biztosítása. családi hatások következményeiként a gyermek viselkedésében. kortárs. iskolai gyermekvédelem Problémamegelőző gyermekvédelem: probléma –gyermek –család –iskola összefüggésében A problémamegelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb jelző intézménye: az óvoda és az iskola.-ben a magyar jogrendszer részévé vált. Ezekben az intézményekben érzékelhetőek először azok a tünetek. pedagógiai. erkölcsi ismerete és felelősségteljes érvényesítése. pedagógiai eszközökkel/ a gyermek megsegítése saját családjában /családban tartás/ A prevenció feladatai az iskolában: Közvetlen.Kapcsolattartás segítő intézményekkel . vagy fel nem dolgozott társadalmi. amire építünk: I.

HEFOP 3.2.A tanári közösségben végzett feladatai .A tanulókkal kapcsolatos feladatai .A szülők körében végzett feladatai . teljesítmény. 10.3.Az intézmény nevelőtestületének szakmai felkészültsége a jelentkező kezdődő magatartás. Fejlesztő. C. Az iskola pedagógiai programja és a deviáns karrier kiszűrésére és megelőzésére . Professzionális segítő szakember alkalmazása G. Mentális gondozás 54 . kapcsolatzavar kezelésére B.Önálló feladatai TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG! A gyermekvédelmi munka iskolai gyakorlata A. Igénynek megfelelő szabadidős programok F. felzárkóztató csoportok szervezése D Tehetséggondozás E. modul: Iskolai mentálhigiéné A gyermekvédelmi felelős /szociális munka. pedagógiai feladat/ Feladatai: .

sokszorosított instrukciós lap. döntéshozatal. csomagolópapír.család másodlagos szintér. módszertani ismeretek alkalmazása a tanulók egyéni szükségletei szerint. öngyilkosság 2. A deviancia gyökerei gyermekkorban A szocializáció folyamata – mint az egyén és a társas környezet viszonya A szocializáció szerepe. szociopátia o ártalom. Fejlesztendő kompetenciák: Adaptálni képes elméleti. gyökerei 1. filctoll Az óra elméleti tartalma. Elsajátítandó fogalmak: pszichopátia. környezeti tényezői. problémamegodás keresés döntésfa o szituációs játékok. s az együttélést megnehezítő. kezelésének iskolai lehetősége. 10. video anyag. A deviáns. szakirodalom.óvoda. problémakártya. segítés. deviancia fogalmának. amire építünk: I. szimuláció o esetelemzés o projektmunka A feldolgozás során alkalmazható eszközök: Tulajdonságkártya. kép. függés o segítő kapcsolat. főbb jellemzőinek szakirodalmi feldolgozása: Deviáns. mentális zavarok. drog. iskola – a kortárscsoportok hatása nő 55 . ártalomforrás o kötődés o drog.3. hátterének megismerése.a személyiségzavarok átfogó kategóriája o deviancia . deviancia A deviáns tulajdonság átlagtól eltérő mértéke A deviancia fogalmának tágabb és szűkebb értelmezése Beilleszkedési zavarok Nemkívánatos jelenségek: bűnözés. attitűdökben és viselkedésben megnyilvánuló deviancia tüneteinek. alkohol. környezeti okainak. ÓRA A gyermek.HEFOP 3.2. A deviancia fogalma. modul: Iskolai mentálhigiéné 17-18. A problémák kezelése során felelősségteljes empatikus támogatás. deviáns o szinonimák: antiszociális magatartás.és ifjúkori deviáns viselkedés Az óra célja: A társadalmi normáktól eltérő. hatása életkoronként Szocializációs szintek és tényezői: elsődleges szintér. önsegítés A feldolgozás során alkalmazható módszerek: o megbeszélés.

hogy a rászorulók lelki gondjait. A segítés formái. 1. 10.3. kalandkereső csavargás. erőszak o A drogfogyasztás előzményei és kockázati tényezői o Antiszociális csoportba kerülés o Gyermek és fiatalkori öngyilkosság III. a kapcsolatok esetlegessége. Segítő kapcsolat A pedagógiai jellegű segítő munka.HEFOP 3.és viselkedészavarból adódó konfliktusok neurotikus vagy antiszociális fejlődésirány generalizálása Környezeti tényezők szerepe az érzelmi zavarok kialakulásában társadalmi tényezők elsivárosodott érzelmi élet érték-és normaválság életvezetési problémák érzelmi kielégítetlenség kötődési hiány védettség hiánya társas igény kielégítetlensége a család kedvezőtlen hatásai II. szintjei 2.2. a gyermekkel való napi kapcsolatban természetes módon nyilvánul meg. tanulási nehézségeit. magatartási. az ártó. Leggyakoribb formái: o Csavargás: beteges csavargás. A segítő kapcsolat ismertető jegyei Rogers tapasztalatai alapján 4. A segítő kapcsolat formái: • laikus segítő • szakismerettel rendelkező segítő 3. bosszú csavargás o Bűnözés: lopás. modul: Iskolai mentálhigiéné 3. gyakran ingerszegény környezet hatására felgyülemlett agresszióra adott válaszok a személyiség aktuális állapotának jelzései. • segítő beszélgetés • tanácsadás • konzultáció • önsegítés 56 .szociális ártalmak teljesítmény. A segítés célja. betörés. szociális problémáit sajátos eszközeivel segít megoldani. A gyermek és fiatalkori deviáns magatartás megnyilvánulási formái A lelki kielégítetlenség. de önmagában hordozza annak lehetőségét is. o o o o o o o o o harmadlagos szintér – széles társadalmi tér Szocializációs zavarok megzavart érzelmi fejlődés Hatások és ártalmak a deviáns viselkedés kialakulásában bio-pszicho.

milyen tényezők játszanak ebben szerepet. és mint ilyen igen is alkalmas a mentálhigiénés prevencióra. Ezen belül is hangsúlyozni. vagyis arra.3. hiszen nemcsak az egyes ember. Fontos tehát a kompetencia-határok ismerete és betartása. 10. A másodlagos. A közösség mentálhigiénéje szintén nagyon fontos. hogy az iskola egy nagyon fontos mentálhigiénés intézmény. és lehetőség szerint folyamatosan tartson kapcsolatot.HEFOP 3. Gyakorlat iskolában (4 óra) 2. Sajnos erre már nem mindig van mód és akkor át kell lépni az iskola kereteit. 2. iskola. hogy tegyen valamit nemcsak saját maga. ÓRA IV. illetve tudniuk kell. Azaz a leendő tanárokban ki kell alakulni egy olyan hozzáállásnak. hogy a pedagógus ismerje a mentálhigiénés társintézményeket. és ezek bevonásával kell megpróbálni segítséget adni. hogy hogyan biztosítható mindez. hanem a tanulók lelki egészségéért is. 2. a tanárok mint közösség mentálhigiénéjéről is beszélni kell.). Itt valójában arról van szó. elszigetelten kell megérteni. Annak a szemléletnek a kialakítása illetve tudatosítása. hiszen a következő szinteken az iskolának már ki kell adnia a kezéből a gyereket és sajnos/szerencsére a felelősséget is. Gyakorlat iskolán kívüli mentálhigiénés intézményben (4 óra) 57 . harmadlagos mentálhigiénés prevenciónál legfontosabb. modul: Iskolai mentálhigiéné 19-26. kapcsolatba kerüljön vele. Téma: 1. hanem egy vagy több rendszeren belül (osztály.2. hogy a gyereket és a problémáját nem önmagában.TEMATIKUS EGYSÉG HALLGATÓI GYAKORLATOK (összesen 8 óra terepmunka) Célok: Az iskolai mentálhigiéné mint szemlélet vonatkozásában: 1. azok elérhetési és funkcionális lehetőségeit. család. hiszen már csak ily módon tudja „orvosolni” a bajokat. Az iskolai mentálhigiéné mint gyakorlat vonatkozásában: 1. Mindezekhez kapcsolódóan felhívni a figyelmet a rendszerszemléletre. stb. hanem a diákok. hogy itt elsősorban primer prevencióról van szó. a humán szolgáltatások egyik színtere. hogy a mentálhigiénés gondozásban meg kell keresni a közösségi erőforrásokat és azok segítségével „gyógyítani”. hogy ő maga tehet és kell is.

58 . Ennek a gyakorlatnak itt van kapcsolódási pontja a II. lehetőleg a probléma minél koraibb szakaszában. és a hallgatók általános érdeklődése mellett is kivitelezhetők. amelyet bármely általános ill. A tanulók mentálhigiénéje 2. tehát szükséges ismernie azok létét és működését is. Ha pedig már túlhaladja az ő illetve az iskola kompetencia-határát (iskolapszichológus. Mentálhigiénés szempontból is előnyös. Közösségi menátlhigiéné 1. Gyakorlat iskolában (4 óra) VÁLASZTHATÓ GYAKORLATI FELADATOK (ezekből 1-et kell választani) Tematikusan: 1.-es gyakorlati feladattal (lásd később). és hogy kell. A tanulók mentálhigiénéje A/ A mentálhigiénés prevenció területén belül: magatartászavarok. de pontosan ellenkező haladási iránnyal (ott a más mentálhigiénés intézménytől jutunk az iskola felé. milyen más mentálhigiénés intézményhez fordulhat. hogy foglalkozzon vele. ÓRA I. lásd a II. hogy milyen jellegű tanulói problémákkal kell majd megküzdenie tanári pályája során. kikhez.3.HEFOP 3. középiskolában el lehet végezni. 10. szociális munkás. hogy a hallgató „mintha tanár lenne” helyzetben megtapasztalja. mivel gyakran a régi iskolájukba mennek vissza a hallgatók. milyen szinten o tervet készíteni a segítségadás lehetőségeiről.2. A pedagógusok mentálhigiénéje 3. mentálhigiénikus segítség-adási lehetőségét). akkor kihez.-es feladatot). Ez egy mindennapi gyakorlat. hol kereshetők a gyökerei o a tanuló hozzávetőleges helye az osztályközösségben o az osztálytársak hozzáállása a tanulóhoz illetve annak problémájához o a tanuló-tanár viszonyának megfigyelése o mentálhigiénés prevenció szükséges-e. beilleszkedési nehézségek című gyakorlat Ennél a feladatnál a hallgatónak fel kell vennie a kapcsolatot egy osztályfőnökkel és a feladat a következő: o kiválasztani egy problémás gyereket az osztályfőnök javaslatára o előzetes adatgyűjtés erről a tanulóról (konzultáció az osztályfőnökkel) o tájékozódni családi körülményeiről o a tanuló megfigyelése 1 szaktárgyi és 1 osztályfőnöki órán a felsorolt szempontok szerint: o milyen jellegű a probléma. ahol szívesen fogadják őket mint régi tanítványokat. Ennek a „terepgyakorlatnak” az az előnye. modul: Iskolai mentálhigiéné 19-22.

majd pedig megállapítani az alábbiakat: o diák-diák.HEFOP 3. mi az. A csoport kialakítása is szervezést. ezen túlmenően pedig természetesen szükség van tanulói iskolai klíma/közérzet kérdőíves vizsgálatára (ennek a felhasználható kérdőívnek az anyagát /Hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában?/ a segédanyag végén. ezért ezt a gyakorlatot csak az „ügybuzgó”. D/ A tanulók mentálhigiénéje a humanisztikus iskolákban Az ezt a gyakorlatot választó hallgatónak össze kell hasonlítania egy hagyományos állami iskolában meglévő tanulói közérzetet a humanisztikus pszichológiai szemlélettel megalakult iskola tanulói közérzetével. Ez a gyakorlat tehát épít(het) az előző gyakorlat eredményére. a pszichológia iránt kifejezetten érdeklődő hallgatók választják. előkészületeket. majd pedig „ventilláltatni” a felvetődő és aktuális konfliktusokat. időt igényel. mik az okai. a Mellékletekben találhatjuk meg). További nehézsége még az. hogyan lehetne megoldani azokat. osztályában. amit a közös órán a többi hallgatónak is „közkinccsé” tehetünk. időt nem kímélő.3. diák-tanár. feszültségeket o tapasztalatok megbeszélése a tanulókkal és konszenzus esetén az osztályfőnökkel a teljes diszkréció megtartása mellett o Érdemes és érdekes megfigyelni a felmerülő konfliktusok jellegét és arról rekonstruált jegyzőkönyvet készíteni. ami eddig is jó volt. amit meg kell őriznünk. hogy nagyon izgalmas gyakorlat. Nagy előnye. jártasságot. kedvezőbbé a tanulói közérzetet. hogy a hallgatótól nagyfokú felkészülést. társas rátermettséget kíván. modul: Iskolai mentálhigiéné Ebben a gyakorlatban a hallgatónak a következő feladatai vannak: o felvenni a kapcsolatot bármely iskola osztályfőnökével. diák-szülő konfliktusról van-e szó o a konfliktus/ok más szempont szerint történő besorolása is o ezek milyen arányban jelentkeznek. nehézsége viszont az. 59 . B/ A tanulók mentálhigiénéje: tanulói konfliktusok 10. vagy középiskolában végezhető el. hogy általában csak általános iskola 8. egy adott osztály vizsgálatával. Ehhez meg kell figyelni az adott osztályt szaktárgyi órákon.2. C/ A tanulók mentálhigiénéje: hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában? Ennek felmérése lehetséges a Mellékletekben megtalálható Hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában? című teszt felmérésével. rajta keresztül előzetes képet szerezni az osztályról o ki kell alakítania adott osztályközösségen belül egy „mentálhigiénés” kiscsoportot önkéntes jelentkezés alapján o beszélgetés után szituációs játékok segítségével megjeleníteni. Az eredmények feldolgozása után a beavatkozási lehetőségeken is érdemes gondolkodhatunk: hogyan tehetjük jobbá.

) az adott iskola jellegéből fakadnak. de elég komoly szervezőkészséget és kapcsolatteremtési készséget is megkíván. Ehhez felhasználható az egyéni interjú módszere vagy a stresszor leltár.a tananyaggal . Mindezekből a leendő tanár (tehát a hallgató) sokat profitálhat. aki ezt a gyakorlatot választja. pályája közepén lévő és nyugdíj előtt álló pedagógusok összehasonlító mentálhigiénéje „hagyományos” iskolában Ennek során pályakezdő (1-2 éve tanító). modul: Iskolai mentálhigiéné 2.és egyáltalán bármi mással kapcsolatban. amelyek: (a.a kollégákkal .a tanulókkal . amit a Mellékletekben találhatunk meg. amelyek általánosak. vagyis azzal. Az iskola mint közösség mentálhigiénéje H/ Ki mit vár az iskolától? Ebben a gyakorlatban a hallgató számára a központi kérdés az. G/ Pedagógusok mentálhigiénéje : Iskolai szervezeti klíma teszt (ennek anyagát lásd a Melléklletekben) 3. Annak a hallgatónak. interjúk segítségével felmérik a tanárok stresszorait. hogy mi okoz nekik problémát: . vagyis ebben a gyakorlatban. amihez szaktanári segítséget kapnak. vagyis mit vár el a pedagógus. amelyek azok. (b. Pedagógusok mentálhigiénéje E/ Pályakezdő. A közös elvárások tisztázásával illetve összehangolásával értékes támpontokat lehet nyerni az iskola mentálhigiénéjére vonatkozóan. igazi primer prevenció lehet a tanárjelölt számára. Mindehhez előre el kell készíteniük az interjú vezérfonalát. és mit a szülő. Fontos felmérni. az előbbiekhez hasonlóan.3.) és melyek azok. hogy a problémák közül melyek azok. Ennek eredményeit egyetemi tanórai keretben nagyon izgalmas és hasznos összevetni az előző gyakorlatot („hagyományos” iskolában dolgozó pedagógusok) választó hallgatók eredményeivel. Ennek kell utánajárnia a tanárjelöltnek egy adott osztállyal (azok tanulóival. mit a tanuló. 10.2. I/ Az iskolapszichológus mentálhigiénés tevékenysége J/ Az iskola mentálhigiénés programjának tanulmányozása K/ Az iskolai gyermekvédelmi felelős munkájának tanulmányozása 60 . hogy ki mit vár el az iskolától.HEFOP 3. tanáraival és szüleikkel) való kapcsolat segítségével. F/ Pedagógusok mentálhigiénéje a humanisztikus iskolákban Alternatívakét a fentebbi gyakorlatot ilyen típusú iskolában is elvégezhetik a hallgatók. nagyon érdekes munkában van része. pályája közepén lévő és nyugdíj előtt álló pedagógusok mindennapi nehézségeivel kell megismerkedniük.

információk leírása a tanuló/tanár problémájáról o a probléma „súlyossági fokának” megállapítása o a mentálhigiénés prevenció szintjének megállapítása o az iskolán belül kik érintettek a probléma megoldásában 61 . milyen más intézményben tudják felvállalni és megfelelően kezelni a gyerek problémáját 2. bekapcsolódni egyéb jellegű munkáiba is Általában vonzó a feladat a hallgatók számára. amelynek van az iskolához kapcsolódó profilja és tanár szakosokat fogadó készsége A feladat a következő: o mentálhigiénés szakemberrel kapcsolatot felvenni o a kiválasztott mentálhigiénés intézménnyel való megismerkedés. ÓRA II.2. 10. a pedagógus küld. Az iskolában elvégezhető gyakorlatokhoz: o adatok. hogy ha a problémák már túlnőtték az iskola határait. ha tanár lesz. hogy a hallgató sokféle ilyen jellegű intézmény közül választhat (legalább is itt Debrecenben). vagy akár ő maga majd küldeni fog. modul: Iskolai mentálhigiéné 23-26. és feltétlen előny. Általános támpontok a külső gyakorlatokról elkészítendő írásbeli beszámolóhoz: I. Gyakorlat iskolán kívüli mentálhigiénés intézményben (4 óra) Cél: 1. hogy a hallgató lássa meg azt. Ezen mentálhigiénés intézmények munkájába való bekapcsolódás nem jelent nagyobb nehézséget szervezési szempontból sem. hogyan és miért került oda o részt venni (lehetőség szerint) a kiválasztott tanuló és a „segítő szakember” közötti beszélgetésen o alaposabban tanulmányozni a kiválasztott szakember munkakörét. akkor hová lehet küldeni a gyereket. További nagy előnye a gyakorlatnak az. akit az iskola. hogy csak ennek keretében belül van lehetősége a hallgatónak a másik oldalról (tehát nem az iskola oldaláról) látni a problémás tanulót.és Ifjúságvédő Intézet o bármely civil szervezet.3.HEFOP 3. vagyis „fogadhatja vagy foglalkozhat” a mentálhigiénés szakemberhez társultan olyan tanulóval. hogy mikor. hogy meg kell látnia a kapcsolódási pontokat ebből a mentálhigiénés intézményből az iskolához A gyakorlatot a következő mentálhigiénés intézményekben lehet elvégezni: o Nevelési Tanácsadó o Drogambulancia o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermek. annak felépítése és működése o az adott mentálhigiénés intézményben kiválasztani (lehetőség szerint) egy általánosvagy középiskolás tanulót és leírni.

2. elképzelés elkészítése a segítségadás lehetőségéről II.3. modul: Iskolai mentálhigiéné o szükséges-e más mentálhigiénés intézmény bevonása o az iskola struktúrájának leírása mentálhigiénés szempontból o a hallgató saját megfigyelései. Meglehetősen színvonaltalanná válik a gyakorlat megvalósítása alulmotiváltság esetén. családi háttere) o a mentálhigiénés intézmény kapcsolata az iskolával (kooperációs lehetőségek) o a mentálhigiénés prevenció szintjének megállapítása o az adott szakember munkájának.HEFOP 3. Mindez persze már a mai társadalom értékközvetítésének problémakörét is érinti. illetve a leendő pálya elkezdése. Az iskolán kívüli (más mentálhigiénés intézményben elvégzendő) gyakorlatokhoz: o a mentálhigiénés intézmény bemutatása (felépítés. terv. azaz nem akar pedagógus lenni. 10. működés) o az adott tanuló bemutatása (problémája. amikor már egyébként is küszöbön van a gyakorló tanítás. szubjektív érzései is o lehetőségek leírása. segítségének leírása o terv készítése a segítségnyújtásról A tanárképzéshez kapcsolódóan szerencsés ezeket a gyakorlatokat legalább negyedéves hallgatókkal elvégeztetni (MA képzésben). ha a hallgató valójában csak racionális alapon kapcsolódik a tanárképzéshez. 62 . vagyis akkor. de még jó lehet valamire a tanári diploma.

Majd elővesszük az első órán általuk kitöltött rövid kérdőívet is. Annak érdekében. mely a gyakorlaton tanúsított hozzáállásukat tartalmazza. és megnézzük. az alább következő kérdőívet is kitöltetjük (10 perc). modul: Iskolai mentálhigiéné 27-30. Az elméleti ismeretek rövid írásbeli számonkérése 4. Amikor végeztek. hozzáállása (a külső gyakorlatvezető értékelése alapján) 2. Ezt követően ki-ki néhány mondatban megfogalmazza a gyakorlati munkára vonatkozó tapasztalatait is. az oktató összeszedi. valamint átadják a külső gyakorlatvezetők által kitöltött zárt borítékot. lásd a KÉRDŐÍV-et alább). kritikai megjegyzésük nem befolyásolja az érdemjegyüket. véleményük. A hallgatónak a külső gyakorlat során tanúsított viselkedése. A hallgatói teljesítmény értékelése. hogy az eredmények biztosan és objektíven is összemérhetőek legyenek. hogy az észrevételek. tapasztalataikat. ÓRA V. majd röviden megbeszéljük az oktatott tárgy tanulságait. számonkérés 1. hogy a kurzussal kapcsolatos élményeiket.2. B. TEMATIKUS EGYSÉG A KURZUS ZÁRÁSA (összesen 4 óra) A.HEFOP 3. visszajelzések mérlegelése alapján a modul hatékonyságát a jövőben még tovább tudjuk növelni. 63 . A hallgató érdemjegyének megállapítása A. A félév értékelése a tanuló oldaláról: Iskolai mentálhigiéné – Mit kaptam a kurzustól? A hallgatók lehetőséget kapnak arra (10-15 percben). Ennek legfontosabb célja.3. Beszámoló a gyakorlatokról az órán szóban és írásbeli dolgozatként Ennek során a hallgatók beadják értékelésre az elkészült írásbeli beszámolóikat. 10. A hallgató írásbeli beszámolójának értékelése (a kurzust vezető oktató értékelése alapján) 3. Írják rá a nevüket és egyben biztosítjuk őket arról. A félév értékelése a tanuló oldaláról (Mit kaptam a kurzustól?) C. Beszámoló a gyakorlatokról szóban és írásbeli dolgozatként is B. hogy mi és hogyan változott meg a kurzus végére. hogy tapasztalataik. véleményüket írásban is megfogalmazzák.

akár tartalmilag. Mennyire hasznosnak találod a tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlatot? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5. Hasznosnak. Mennyire tartod hasznosíthatónak. életközelinek azt a pszichológiai képzést.2. modul: Iskolai mentálhigiéné 2. hogy mi mindent fogsz tanulni ennek a tárgynak a keretén belül? 3. amit itt kapsz a tanárszakodhoz? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 6.Fontosnak tartod-e a pszichológiát a tanításban? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4.HEFOP 3.Elolvasnál-e egy olyan tájékoztatót. Fontos szerepet tölt-e be a pszichológia a Te mindennapi életedben? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5. tanultál? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4. és ez alapján döntenéd el. Fontosnak tartod-e a pszichológiát a mindennapi életben? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 3. Miért pont ezt a kurzust választottad? 2.Szeretnél-e most tanár lenni? (húzz alá egyet!) Igen.3.követelmények). gyakorlatok. feltétlenül Nem AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ kurzusra vonatkozóan 1. ami a pszichológia oktatásán belül a választható kurzusokról rövid leírást ad (tematika. mit változtatnál meg. Mit csinálnál másképpen. feltétlenül Még nem tudom eldönteni Nem ---------------------------------- 10. amit itt hallottál. akár formailag? 64 . Volt-e elképzelésed arról. KÉRDŐÍV Név: Szak: Életkor: 1. hogy milyen tantárgyat veszel fel? Igen. használhatónak tartod-e azt.

Van-e olyan téma. Változott-e benned valami (ismereted. személy szerint. 6. mit adott ez a kurzus? 10. modul: Iskolai mentálhigiéné 7.HEFOP 3.2. Így a kurzus befejeztével fontosnak tartod-e a mentálhigiénét? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 9. Neked. A kurzus vezetésével mennyire vagy elégedett? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 10. ami kimaradt. szemléleted. vagy amit fontosnak tartanál ennek a tantárgynak a keretén belül? 65 .3. gondolkodásod) ? 8.

2. Érdeklődést tanúsított az intézmény mentálhigiénés tevékenysége iránt 8. Összbenyomás (általános tetszés) a hallgató hozzáállásáról ÖSSZPONTSZÁM Maximális pontszám: 75 pont 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ____________________ dátum P. A HALLGATÓNAK A KÜLSŐ /ISKOLAI ÉS AZ ADOTT MENTÁLHIGIÉNÉS INTÉZMÉNYI/ GYAKORLAT SORÁN TANÚSÍTOTT VISELKEDÉSE. Vizsgálatának eredményét megbeszélte a gyakorlatvezető szakemberrel 15. 12. 6. az adott korosztálynak megfelelően fejezte ki magát. A hallgatói teljesítmény értékelése. Megjelenése. Világosan. azok szerint járt el 14. Jó kapcsolatot alakított ki a tanulókkal/tanárokkal/ szakemberekkel. Vizsgálata során instrukciói tömörek. 7.3. lényegre törőek voltak. érthetően. számonkérés 1. A rendelkezésre álló időt jól osztotta be. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 2. 10. A gyakorlatvezetővel való kapcsolatfelvétel megfelelő módon történt. 10. A váratlanul fellépő helyzetekben is feltatálta magát. ____________________ aláírás 66 .HEFOP 3. 13. ruházata a pedagógus szerepnek megfelelő volt. 9. A gyakorlat elvégzéséhez szükséges vizsgálati anyagokat előkészítette 1 és hiánytalanul magával hozta 3. 4. A gyakorlatvezető szakember tanácsait megfogadta. Tisztában volt a feladatával. Érdekelte a feladat 5. A megbeszélt időpontokban pontosan érkezett. modul: Iskolai mentálhigiéné C. 11. HOZZÁÁLLÁSA (A KÜLSŐ GYAKORLATVEZETŐ tölti ki) 1. H.

7. következtetések szakszerűek. 5. észlelhető. 6. modul: Iskolai mentálhigiéné 2.HEFOP 3. Valamennyi felhasznált irodalom szerepel az irodalomjegyzékben. A szerkezet világos. 4.3. körülményeire vonatkozó összes lényeges 1 adatot tartalmazza. 10. bevonódása érezhető. A hallgató érdeklődése. 9. 3. A vizsgálatok során kapott összes lényeges adatot tartalmazza. ÖSSZPONTSZÁM Maximális pontszám: 50 pont Megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 67 . helytállóak. szakszerű. A megfogalmazás igényes. A stílus gördülékeny. 8. zökkenőmentes. Az adatok feldolgozása megfelelő mélységű. A külalak tetszetős.2. jól olvasható. A vizsgálatok helyszínére. Az értelmezések. A HALLGATÓ ÍRÁSBELI BESZÁMOLÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSE (A KURZUST VEZETŐ OKTATÓ tölti ki) 1. 2. 10. áttekinthető.

A HALLGATÓ ÉRDEMJEGYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Az érdemjegyet az írásos beszámolók. AZ ELMÉLETI ISMERETEK RÖVID ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉSE A kérdések a legalapvetőbb elméleti ismeretek számonkéréséből áll. amelynek maximális pontszáma 72 pont 4. amelynek törzsanyagát a Hallgatói segédanyagban megtalálható elméleti anyagok képezik. nem teljesítette A hallgató érdemjegye: ______________________ 68 . modul: Iskolai mentálhigiéné 3. 10. Az írásbeli dolgozat: 14 kérdésből áll.2.HEFOP 3.3. a külső gyakorlat alatt tanúsított hozzáállás (attitűd) és a rövid elméleti ismereteket számon kérő zárthelyi alapján fogják megkapni. A hallgató pontszámai: Ismeret Attitűd Produktum Összesen Átszámítás érdemjegyre: 176 – 197 151 – 175: 131 – 150 101 – 130: 0 – 100 jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1). ill.

): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből II. Bagdy Emőke (1991): A hivatásra nevelés.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció.. In: Balogh László – Tóth László (szerk. Kossuth Egyetem Kiadó. Buda Béla: Mentálhigiéné (Tanulmánygyűjtemény). 12. Budapest. 19.Cseh-Szombathy: A deviáns viselkedés szociológiája.1994. 93-98. Bábosik István: A spontán kirekesztődés mint iskolai ártalom. in: Iskolakultúra. 13. 14. 3.Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Budapest. B. 2002. 20. 1989. old. modul: Iskolai mentálhigiéné IRODALOM Kötelező irodalom: 5. Gondolat./7-8. 1983. 10. 22. Debrecen.HEFOP 3. Debrecen.: Balogh László – Szatmáriné Balogh Mária – Tóth László). Siklós László: Gyermekek veszélyben. 1993/7-8. 1986. 10. Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek-és ifjúságvédelem. Gerevich József (szerk. 1997. Budapest. 29-44. 41-46. Budapest. 16. (1998): Az iskolai konzultáció elmélete és technikái. In: Iskolakultúra. Gondolat. Szépirodalmi Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Budapest. rehabilitálás). Gondolatok a testi és lelki egészségmegőrzés szemszögéből. 2. 1991. Magyar Közlöny. 21. Kossuth Egyetemi Kiadó. Budapest. Pécs. 1998. 9.): Közösségi mentálhigiéné. Bagdy Emőke . Tankönyvkiadó. in: Pszichológiai szöveggyűjtemény (tanárszakos hallgatóknak). 1994. 1994/7. Bugán Antal: Az iskolapszichológiai hálózat szerepe a nevelőmunka segítésében. Takách Gáspár: A drog (megelőzés. Debrecen. Animula. Comenius Bt. – Curtis. Buda Béla: Pedagógus – iskola – egészség. 17. 18. Bagdy Emőke (szerkesztette): Mentálhigiéné. Asztmann Anna: Serdülő fiatalok egészséget befolyásoló magatartása. In: Balogh László és Tóth László (szerk. M. Bóta Margit (szerk. Kossuth Egyetemi Kiadó.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből II. Budapest. J. Animula.): Iskolai mentálhigiéné. Debrecen. szám Ajánlott irodalom: 1. 8. 86-93. 11. 2002. Gutkin. 69 . 1986.): Társadali felelősség – Gyermekvédelem. Debrecen. Budapest. 1994. Andorka . 6. Budapest. 15. 1997.évi XXXI. 1999. 1997/39. Veressné Gönczi Ibolya: A gyermekvédelem pedagógiája. T. Törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 4. 1990. (Szerk. In: Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1991. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Bagdy E. Budapest. 7. 1999. felismerés. OKKER. Budapest. Szöveggyűjtemény. Molnár László (szerk. SubRosa Kiadó.2. 2002.3. Porkolábné Balogh Katalin – Szitó Imre (1998): Az iskolapszichológia néhány alapkérdése. In: Új Pedagógiai Szemle.

Biszterszky Elemér: Alkotó embereket kívánunk nevelni. 15. 10. 1993/3. 1990. 2. módszer. N. 1991. Tankönyvkiadó. Budapest. 10. 9. In: Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1991. ifjúság.3. 1. Edelwich. J. 12. 3. 581-588. 615-623. In: Módszertani Közlemények 1993. 1988/3. old. Hárdi István: A lélek egészségvédelme. pp. Bang-Ruth: A segítő kapcsolat.. 26. J.: Stress in schools: an organizational perspective. 116-119. gyermek. in: A munkaközvetítés és a pszichés terhelés – a burn-out jelenség. 327-342. 1993. Vol. gyermek. Hárdi István: A lélek egészségvédelme. In: Család. Springer Hungarica Kiadó Kft. 1992.. 2. Buda Béla: A pedagógia dilemmája. in: Új Pedagógiai Szemle./ VI. 1993/3-4. I. R. Gordon. Fekete Sándor: Segítőfoglalkozásúak kockázatai: Helfer-szindróma és burnout jelenség. E. 39-55 old. ifjúság. Cox./2. Budapest. 17-29 o. Bagdy Emőke (1996): Relaxációra épülő mentálhigiénés és pszichoszomatikus prevenció. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság. 16. 33. In: Psychological Reports. 21. Gádoros Júlia: Mentálhigiénés problémák gyermek.2. 1989.. 2001/1. B.E. 30. Tankönyvkiadó. szám 29. In: Work and Stress. 3. 1996. No. 1974.: It may be lonely at the top but it's less stressful: psychological burnout in public schools.. Halász Gábor: Adalékok az iskola környezetének és légkörének vizsgálatához. Budai István: A szociális és a pedagógus szakma határán. Hézser Gábor: Miért? Rendszerelmélet és lelkigondozás gyakorlata. amelynek fő oka a kudarctól való félelem). 19.: Iskolai kudarcok. In: Esély. T. modul: Iskolai mentálhigiéné 5. 1978. 1997. Budai István: Gyermekvédelem az iskolában és/vagy iskolai szociális munka. Burke. 8.: School Social Work. In: Család. 18th ed. In: Köznevelés. 1992. Gödöllő..és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete. Budai István: A szociális és a pedagógus szakma határán. 4. Constin. S. (Stratégiák gyerekeknek és tanároknak azon kudarcok elkerülésére. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója. T.és serdülőkorban. Bagdy Emőke (1997). 70 . Gondolat. Figula Erika: A pedagógusok konfliktuskezelésében szerepet játszó tényezők. 22. 538-545. Budapest. 7-8. Békési Ágnes: A család pedagógiája avagy a pedagógia családképe. 1991. J. 1986. Budapesest. 7. NASW Silver Spring. Gádor Anna: Személyközpontú szemlélet.. in: Alkalmazott Pszichológia. Akadémiai Kiadó. 5-12. 86-88. 1988.. 14. : A kiégés fogalma. In: Iskolakultúra. In: Encyclopedia of Social Work. R. 64. A T. A. 30-31. Hankiss Elemér (1974): A pedagóguspálya foglalkozási ártalmairól. 11. Dögei Ilona: Tizenévesek iskolai. 1991/7-8. illetve tanár-tanuló konfliktusai. In: Esély. 32. Holt. 29-44. Gödöllő. 25. 17. Gondolat. 119-131.. sz. 27. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság. lazítás.: A nevelés jellege és folyamata. Springer Hungarica Kiadó Kft. S. In: Szociológia. in: A munkaközvetítés és a pszichés terhelés – a burn-out jelenség. 1993/3. 3-7.. – Brodsky. in: Psychiatria Hungarica. Budapest. Kritika. Budapest. 23.. 28. Animula Kiadó. 1981. 353-362. E.és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete.: Kiégés. – Greenglass. Faludi Szilárd: Montessori-pedagógia. In: Iskolakultúra 1995/6-7. 1996. : A tanári hatékonyság fejlesztése. Herr. L. 1997. 119-131. 31. 24. In: Pedagógiai Szemle. 20. 1994/5. kocogás. 49. Bp.HEFOP 3. Háber Judit: Pedagógusok és iskola. 18. Vol. Boot. Maryland. évf. Harrison. 33. Cox. 1980. 6. 13. J. Dewey.T. Pszichofitness-Kacagás. 33. 1987.

(1999). Pályakezdő tanárok konfliktusgyűjteménye.HEFOP 3. 18. 1989. Bp. 110 No. 11-12. Mit vár a tanuló az iskolától? In: Iskolakultúra. Magyari Beck István: A pedagóguspálya jellege. In: Esély 1993/1. Akadémiai Kiadó. 52. 1981. Pszichológia nevelőknek sorozat. Tankönyvkiadó. old. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. sz. 58. (Kutatás közben sorozat) 38.. Mándoki Rózsa . In: A neveléslélektani kutatások aktuális kérdései. Krista. 119-125. 53. modul: Iskolai mentálhigiéné 34. 5-11. Markham. 51. Novella Könyvkiadó Kft. 77. Óvári Ágnes: Első ütközetek. Pályakezdő tanárok konfliktusgyűjteménye. (1997). pályakövetelményei. Szociológiai Tanszék. „Pszichológia a gyakorlatban” sorozatban 40. Akadémiai Kiadó. In: Egészségnevelés. Debrecen. Stresszkontroll egy percben. Horváth-Szabó Katalin: Konfliktus megoldó stratégiáink. Horváth-Szabó Katalin: Konfliktusok az iskolában. A tanári stressz és következményei. 43. Budapest. Huston. Kézdi Balázs /szerk:/ Iskolai mentálhigiéné Tanulmányok. 1990/1. 14-19. 1987. Szolnok. 45. 40. Bp. Vol. Magyar Könyvklub. 11-23. Kalauz a gyermekvédelmi feladatok ellátásához a közoktatásban és a szociális ellátásban. Horváth-Szabó Katalin. Kósáné Ormai Vera: A pedagógus és a nehezen nevelhető (szociálisan inadaptált) gyermek. 1 70-78. 1969. Kreativitás a nevelésben. 35. OKKER.: Teacher burnout and effectiveness: a case study.2. 1990. 2000.. 1991. OKI. Palotay Ferencné: A Waldorf szisztéma emberarcú pedagógiája. 1991. In: Pedagógiai Műhely. Kovács Valéria: „Az volt a közös bennünk. Maecenas Könyvek. Kerezsi Klára: A gyermek -és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon. 50. 3. 56. Budapest. 1992. Budapest. 78. Stressz. 57. 1.3. A. Kézirat. örömteli életet. 1 70-78. Pál Tamás: Spontán szocializációs kísérletek az iskola világában. 41. Budapest. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. 1994/11. 47. 46. in: Iskolai mentálhigiéné. sz. In: Pedagógiai Szemle. Horváth-Szabó Katalin: A tanári stressz és következményei. 110 No. Kériné Sós Júlia: Tanárok élete és munkája. 37. Budapest. 49..: Kürti Jarmila. In: Education. 42. Óvári Ágnes: Első ütközetek. Vol. 54. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola. OKI. Debreceni Egyetem. 98-111. OKI. Hogyan küzdjük le és éljünk nyugodt. Szerk. Új Pedagógiai Szemle. 2002. Eötvös Kiadó. Huston. 1994. 10. Lelkes Éva: Én így tanítok. 53-55. 1993. Lewis. (1998). 55. 44. Budapest. 36. Budapest. Budapest. Budapest. old. in: Új Pedagógiai Szemle. évf. 39. 1991.1994. Járó Katalin – Ormai Vera: A pedagógus irányítási stílusa és a beilleszkedési nehézségek. kötet. 48. J. 59. Bp. 1998. Akadémiai Kiadó. II. 71 . Stressz ellen nőknek. 3-9. J. 2. 1993. D. hogy valahogyan mindannyian kilógtunk”. In: Education. U. szerk. 28-32. Budapest.Asztmann Anna: Intelmek az iskolapadból: Önépítési – önpusztítási vázlat tizenévesekről. : Bóta Margit. In: Fejlesztő pedagógia. 35.: Teacher burnout and effectiveness: a case study. OKKER. 1987.

77.: The teacher burnout scale. sz. Debrecen. 1992. 72. Akadémiai Kiadó. Magyar Pszichológiai Szemle.: Teacher stress workshops. Szabó Sándor – Boda Krisztina: Az aszociális viselkedéssel összefüggő tényezők serdülőkorban. Seidman. Akadémiai Kiadó. 81. Ruskó György: Az angyalföldi mentálhigiénés hálózat kialakításának körülményei és kezdeti tapasztalatai. 1987. 1994/1. In: Educatio. 65. 1988. Vég Katalin: A Burattino – egy új típusú iskola és családsegítő hálózat fejlesztési alternatívája.HEFOP 3. 1. (Korszerű nevelés sorozat) 74. MPSZ 1975/3. 1993. 66. 7-8. No. Szitó Imre: A gyermekvédelemben dolgozó pszichológus problémái. Wéber Péter: „Na ilyen iskolába én is szívesen járnék. – Zager. 95-107. 72 . ősz. A. 127-140. In: Educational Research Quarterly. Szekszárdi Ferencné: Konfliktusok az osztályban. 1. Szekszárdi Ferencné: A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai. 1986-1987. (Szerk. Vol. 1999/3. Budapest. 328-333. In: Új Pedagógiai Szemle. 1994/11. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. 17-26. in: Magyar Pszichológiai Szemle. Szitó Imre: A gyermekvédelemben dolgozó pszichológus problémái. IFA-MKM-BFT. Vidovszky Gábor: Sikerül-e az iskolát humanizálni? In: Új Pedagógiai Szemle. Tankönyvkiadó. 44. 64. Tankönyvkiadó. Winkler Márta: Kinek kaloda. Magyar Pszichológiai Szemle. – Zager. Szekszárdi Ferencné: Konfliktusok az osztályban. Bp. Budapest. In: Új Pedagógiai Szemle. Ungárné Komoly Judit: A tanító személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata.2.” In: Iskolakultúra 1995/6-7. 1993. Várady Géza: A mentálhigiéné szervezeti kérdéseiről. 1984/4. 76. Budapest. Selye János: Stressz distressz nélkül. 1. modul: Iskolai mentálhigiéné 60.. 1992. J. 84. 6. Akadémiai Kiadó.. – Zager. (Korszerű nevelés sorozat) 75. A. Petróczi Erzsébet: A kiégés jelensége pedagógusoknál. S. 70. No. 80. Budapest.: Teacher stress workshops. kinek fészek című könyv ismertetése. 1.3.: The teacher burnout scale. 85-87. J. Seidman. Veczkó József: A gyermekvédelem pedagógiai és pszichológiai alapjai. S. A. 81-93. 61. 1992. 78. In: Új Pedagógiai Szemle. 85-87. 67. No. In: Work and Stress. 6. 1992/6. 1984/4. 11. 86. – Zager. 1976. Vol. A. Új Pedagógiai Szemle. J. Szekszárdi Ferencné: Gyerekek – tanítók – szülők. 87. 288-297. In: Budapesti Nevelő. 1987. Budapest.: Illyés Sándor) Tankönyvkiadó. 328-333. old. Selye János (1969): Életünk és a stressz. 1986-1987. S.. Budapest. MEDICOMP XVI. 1983. Budapest. Seidman. 1994/2. 83. In: Educational Research Quarterly. 26-33.. 59-67. 1978. Tankönyvkiadó. 63. 85. 69. No. Popper Péter: A kriminális személyiségzavar kialakulása. J. 1993/9. Vol. In: Work and Stress. 1990. 1993/9. in: Új Pedagógiai Szemle. 1992. old. S. 82. Pogány Mária: „Neveletlenek nevelnek neveletleneket”. 73. 26-33. 11. 32-45. 329-333. Budapest. Szekszárdi Júlia: Konfliktus és pedagógia. Akadémiai Kiadó. 68. 128-134. Vol. 62. Veszélyeztetettség és iskola. 1970. Szentirmai László: Pedagógusok életmódjáról. 79. 10. Pedellus Tankönyvkiadó. Seidman. 71.

A. P. 73 . In: Psychological Reports. 62. modul: Iskolai mentálhigiéné 88.3.2. 1988.HEFOP 3. 220-222. Wolfgang.: The Health professions stress inventory. 10.

3. 10.HEFOP 3.2. modul: Iskolai mentálhigiéné MELLÉKLETEK 74 .

.... Közvetlen kollégáitól kap elismerést.2........... ahol Ön dolgozik: 1... főiskolai 3. 10..... város 2... gimnázium 3. Az Ön életkora: ……………..HEFOP 3.. Főállásán túl vállal-e mellékállást? 1.. nem Miért?..férfi 3........ nem 3..... Az Ön munkahelyének típusa: 1...... Gondolkodott már a pálya elhagyásán? 1. egyetemi 4... éppen „úton vagyok” 9......... Hány éve dolgozik pedagógusként?. A település jellege.3. szakképző intézmény 6...... számú melléklet A vizsgálat témája: A tanári stressz A kérdőív kitöltése önkéntes és (a helyzettől függően név nélküli)! Együttműködését előre köszönöm! KÉRDŐÍV 1.. megbecsülést? 75 . 8. igen 2.. igen 2. Legmagasabb iskolai végzettsége: 1. Az Ön neme: 1. középiskolai 2...év 2.nő 2.éve 5... község 7.. általános iskola 2.. modul: Iskolai mentálhigiéné 1.

4. többnyire nem megterhelő 3. hogy értékelje a következő tényezőket aszerint. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. tanterem állaga 76 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 . 5.3. motiválatlansága zaj a tanáriban a diákok hangoskodása a vezető óralátogatása kolléga óralátogatása bemutató óra tartása együtt lenni a tanulókkal az osztálykiránduláson színház-. 10. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 magas osztálylétszám a tanulók közömbössége. többnyire igen megterhelő 4.2. 3.HEFOP 3. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. Válaszoljon úgy. Jelölés magyarázata: 1. hogy mennyiben jelentenek megterhelést az Ön számára! Kérem. mozilátogatás az osztállyal megszervezni az osztálykirándulást megszervezni egy iskolai rendezvényt. modul: Iskolai mentálhigiéné STRESSZOR LELTÁR Kérem. egyáltalán nem megterhelő 2. ünnepséget a tanulók rongálása a szülők közömbössége a szülők elégedetlensége az iskolával szülői elvárásoknak való megfelelés anyagi elismerés hiánya (alacsony fizetés) a tanítást zavaró diák viselkedési problémák az osztályban szülői értekezlet tartása helyhiány egyéni beszélgetésre szülői fogadóóra tartása év végi jegyről való döntés értekezleteken való kötelező részvétel gyakori és hosszú értekezletek értekezletek pontatlan kezdése tanárok magas óraszáma a kollégák panasza az osztályra a tanuló nem készít házi feladatot konfliktusok a kollégákkal konfliktus a diákkal konfliktus a szülőkkel az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága az épület. nagyon megterhelő 1. minden kérdésre válaszoljon. 2.

modul: Iskolai mentálhigiéné 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 jutalomosztás az elvégzett munkáról a visszajelzés hiánya Információáramlás bizonytalansága új dolgok.HEFOP 3.pénzbeszedés) a tanári kreativitás lehetőségének kis mértéke a tanári munka hatékonyságának fokmérője az osztályátlag tantestület összetartása korai kezdés a tanuló nem hozza el. 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 10.3. zsúfoltság a tanáriban rossz hangulat a tanáriban tantestületen belüli klikkesedés segítség hiánya a pedagógiai munkában ingázás az iskola épületei között szaktantermek hiánya 77 . követelmények bevezetése a tanulók viselkedési problémái a diákok tanórai fegyelmezése a diákok késése a tanítási óráról diákok versenyeztetése sok adminisztrációs munka a tanári munkához járulékosan kapcsolódó feladatok (pl.2. nem veszi elő felszerelését tanári ügyelet a tanári állás bizonytalansága a nagy felelősség magas elvárás a vezetőségtől tantárgyi programok írása családlátogatás felkészülés a tanítási órára (idő és segítség hiánya) túlterheltség sok tanórán kívüli elfoglaltság kevés hely.

új dolgok követelmények bevezetése 39.3. a tanuló nem készít házi feladatot 30. gyakori és hosszú értekezletek 25. a tanuló nem hozza el. megszervezni egy iskolai rendezvényt. mozilátogatás az osztállyal 12. kolléga óralátogatása 7. a tanulók közömbössége. megszervezni az osztálykirándulást 11. modul: Iskolai mentálhigiéné Az itemek dimenziókba rendezése A/ Diákokkal kapcsolatos állítások: 2. év végi jegyről való döntés 27. magas elvárás a vezetőségtől 61. a tanulók viselkedési problémái 40. bemutató óra tartása 10. értekezletek pontatlan kezdése 34. segítség hiánya a pedagógiai munkában D/ Tanári munkával kapcsolatos állítások: 1. szülői értekezlet tartása 21. a diákok versenyeztetése 43. a diákok tanórai fegyelmezése 41. a tantestület összetartása 59. együtt lenni a tanulókkal az osztálykiránduláson 9. viselkedési problémák az osztályban 28. sok adminisztrációs munka 52. konfliktusok a kollégákkal 46. értekezleteken való kötelező részvétel 24. nem veszi elő felszerelését B/ Tantestülettel kapcsolatos állítások: 3. a tanítást zavaró diák 18. az elvégzett munkáról a visszajelzés hiánya 36. színház-. tanárok magas óraszáma 37.tantestületen belüli klikkesedés C/ Vezetőséggel kapcsolatos állítások: 5. szülői fogadóóra tartása 26. ünnepséget 16. a diákok késése tanítási óráról 48. 10. a tanári munkához járulékosan kapcsolódó feladatok (pl: pénzbeszedés) 78 . konfliktus a diákkal 38. a vezető óralátogatása23. anyagi elismerés hiánya (alacsony fizetés) 19. információáramlás bizonytalansága 42. motiválatlansága 4.2.HEFOP 3. a diákok hangoskodása 8. jutalomosztás 35. zaj a tanáriban 22. rossz hangulat a tanáriban 60. magas osztálylétszám 6. kollégák panasza az osztályra 29. a tanulók rongálása 17.

10. az épület. zsúfoltság a tanáriban 62. túlterheltség 57.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné 44. a nagy felelősség 53. sok tanórán kívüli elfoglaltság E/ Szülőkkel kapcsolatos állítások: 13. szülői elvárásoknak való megfelelés 31. a szülők közömbössége 14. a tanári munka hatékonyságának fokmérője az osztályátlag 49. tanári ügyelet 50. konfliktus a szülőkkel 54.2. a szülők elégedetlensége az iskolával 15. a tanári állás bizonytalansága 51. korai kezdés 58. az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága 33. tanterem állaga 47. helyhiány egyéni beszélgetésre 32. családlátogatás F/ Fizikai környezettel kapcsolatos állítások: 20. a tanári kreativitás lehetőségének kis mértéke 45. kevés hely. szaktantermek hiánya 79 . ingázás az iskola épületei között 63. tantárgyi programok írása 55.3. felkészülés a tanítási órára (idő és segítség hiánya) 56.

Tudtam. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni. Imádkoztam. Nehéz helyzetben az ember sok mindent tehet és gondolhat. vagy valami nagyon kockázatosba fogtam. vagy tenni az ügyben. hogy nem fog beválni. Több különböző megoldást találtam a problémára. hogy jobban megértsem. Valami olyasmibe fogtam. miközben próbál megbírkózni a helyzettel. Kérjük. próbáltam derűsen felfogni a dolgokat. Válaszoljon úgy. modul: Iskolai mentálhigiéné 2. vagy egyezkedtem. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 80 . Elfogadtam mások együttérzését és megértését. hogy valami jó származzon a dologból. Gondoltam. Másokon vezettem le feszültségemet. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Megpróbáltam elemezni a problémát. Evéssel. Azt kívántam. ivással. Emlékezzen vissza egy ilyen helyzetre. dohányzással. Kifejeztem haragomat a probléma előidézői felé. Corvinus Kiadó. Egy lapra tettem fel mindent. Nem akartam. de legalább csináltam valamit. Igyekeztem megszabadulni a problémától egyidőre.3. élje bele magát az akkori lelkiállapotába. Engedtem. Más emberként kerültem ki a helyzetből. Magamat okoltam és hibáztattam. amiről tudtam. megpróbáltam pihenni vagy szabadságra mentem. Budapest. (1980) rövidített változata/ Forrás: Kopp Mária. alkotói tevékenységre ösztönzött. hogy mások megtudják. mit kell tennem. hogy mit fogok mondani. vagy rokontól kértem tanácsot. milyen nehéz helyzetbe kerültem. Valahogy szabadjára engedtem érzéseimet. jó értelembe véve. nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbáltam segíteni magamon. Egy általam nagyra tartott baráttól. 1995. A helyzet valamilyen kreatív. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. 10. Lazarus. gondosan olvassa el az egyes állításokat és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: 4: az állítás teljes mértékben jellemző Önre 3: az állítás majdnem jellemzi Önt 2: az állítás egy kicsit jellemző Önre 1: az állítás egyáltalán nem jellemző Önre Kérem minden kérdésre válaszoljon. amikor az adott esemény bekövetkezett. és karikázza be a megfelelő számot. így megkétszereztem erőfeszítésemet a siker érdekében. számú melléklet MEGKÜZDÉSI MÓDOK KÉRDŐÍV /Folkman. minden rosszban van valami jó is. hogy bárcsak megváltozna a helyzet. Skrabski Árpád: Alkalmazott magatartástudomány. Átgondoltam.HEFOP 3. A megbírkózás egyéni és társadalmi stratégiái.2.

3. modul: Iskolai mentálhigiéné MEGKÜZDÉSI MÓDOK Problémaközpontú megküzdés 1. 4. Visszahúzódás 15.3. 11 7. 5 5. Céltudatos cselekvés 8. 14 6. 18 Érzelemközpontú megküzdés 3. Segítségkérés 7. Problémaelemzés 1. 19. 16 4.HEFOP 3. 17.2. 10. 13. Érzelmi idíttatású cselekvés 6. 21. 12. Alkalmazkodás 2. Érzelmi egyensúly keresése 10. 22 2. 20 Tételek 81 . 9.

aki velem jön. 11. vannak emberek. Rendszeresen találkozom vagy beszélek családtagjaimmal vagy barátaimmal. mint én. hogy a barátaim úgy érzik. Ha személyes problémáim miatt tanácsra van szükségem. akihez fordulhatok. lenne valaki. Elégedett vagyok az életemmel. találnék valakit. 15. 9. akit ismerek. aki eljön velem. 7. Ha magányosnak érzem magam. 17. de valami megakadályozna ebben. fel tudnék hívni valakit. 10. Úgy érzem. Ha beteg lennék és szükségem lenne valakire. 2. 14. Van valaki. A legtöbb barátom sikeresebben tud változtatni az életén. A legtöbb barátom érdekesebb. 19. Ha egy péntek délután elhatározom. 18. modul: Iskolai mentálhigiéné 3. 20. Ha segítségre lenne szükségem költözéskor. 24. szinte senki sem akadna. A legtöbb embert. aki segít nekem a házi feladatomban 22. aki büszke a teljesítményemre. nem ugyanazok a dolgok érdeklik. tudom. lenne valaki. Senki sincs. Van. hogy milyen helyzetben segítenek ÖNNEK/NEKED mások. 13. Az ismerőseim közül senki sem szervezne nekem névnapi bulit. 10. hogy este moziba megyek. hogy van valaki. aki gondját viselné a háziállatomnak 3. aki megtenné nekem. kirándulni) nehézséget jelentene találnom valakit. Az érdekelne. akit ismerek. Azt hiszem.2. aki elkísér az orvoshoz.3. Ha egy fontos levelet sürgősen még záróra előtt postára kellene adnom. nehéz lenne valakit találnom. 23. akihez tanácsért fordulhatnék házi feladatommal kapcsolatos problémámmal. hogy nincs senki. mint a legtöbb ember 5. nem nagyon tudnék segíteni a problémáik megoldásában. akihez bizalommal fordulnék tanácsért szexuális problémáimmal. aki segítene. Ha beteg lennék. nehéz lenne ilyen személyt találni. A legtöbb ember. 25. 12. nagyra becsül engem. 4. aki értem jön. Ha pár napra elutaznék. mint igen nem igen igen igen igen nem nem nem nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem 82 . hogy együtt csináljunk valamit. hogy beszélhessünk. Ritkán hívnak mások. aki megfelelő visszajelzést tud adni arról. Van olyan ember. Ha el akarnék utazni egy napra (pl. 21. Az emberek általában nem nagyon bíznak bennem. 16. mint én. 6. akiket fel tudok hívni. számú melléklet ISEL Társas támogatottság kérdőív Ezek a kérdések a segítségről szólnak. Ha autóval lerobbannék és 20 km-re lennék a várostól.HEFOP 3. 1. Segítséget különböző emberektől kaphatunk. akivel titkos aggodalmaimat és félelmeimet megoszthatnám. 8. hogyan kezelem a problémáimat.

39. akivel szívesen vagyok együtt. Ha ebédelni szeretnék valakivel. Ha valamilyen okból börtönbe kerülnék. Van valaki. akihez tanácsért fordulhatnék pályaválasztással kapcsolatban. 29. mint a legtöbb ember. akit megkérhetnék. hogy lépést tartsak a barátaimmal. 30. aki velem tartana. Nincs senki. 13. 35. akik különböző tevékenységeiben társai lehetnek Kézzel fogható segítség Önértékelés Összesített mutató SUP5 + SUP11 + SUP16 + SUP23 + SUP24 + SUP28 + SUP30 + SUP35 + SUP37 + SUP40 SUP1 + SUP8 + SUP9 + SUP14 + SUP17 + SUP20+ SUP25 + SUP27 + SUP29 + SUP34 SUP2 + SUP6 + SUP10 + SUP13 + SUP19 + SUP21 + SUP26 + SUP33 + SUP38 + SUP39 SUP3 + SUP4 + SUP7 + SUP12 + SUP15 + SUP18 + SUP22 + SUP31 + SUP32 + SUP36 SUP1 + SUP2 + SUP3 + SUP4 + SUP5 + SUP6 + SUP7 + SUP8 + SUP9 + SUP10 + SUP11 + SUP12 + SUP13 + SUP14 + SUP15 + SUP16 + SUP17 + SUP18 + SUP19 + SUP20 + SUP21 + SUP22 + SUP23 + SUP24 + SUP25 + SUP26 + SUP27 + SUP28 + SUP29 + SUP30 + SUP31 + SUP32 + SUP33 + SUP34 + SUP35 + SUP36 + SUP37 + SUP38 + SUP39 + SUP40. Nehezen találnék valakit. igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem ISEL Rekódolni 5. 26. kevés barátom tudna használható tanácsot adni. Csak nagyon kevés olyan ember van. akinek a tanácsában megbízom. hogy csomagot küldjön. aki korán reggel kikísér az állomásra. 21. 37 (1=0) (0=1) Társas támogatás kérdőív dimenziói Környezetben található-e valaki. 4. akivel lehet a problémákról beszélni Észlel-e a válaszadó olyan embereket a környezetében. hogy pár órára kölcsönadja az autóját. 28.3. modul: Iskolai mentálhigiéné 26. 6. 38. 40. 35. 11. 34. 32. számú melléklet 83 . engem. akit felhívhatnék.2. volna valaki. 18. hogy a baráti körömben a periférián állok. Ugyanolyan jól tudom intézni a dolgaimat. 20. Több olyan ember van. könnyen találnék valakit. mint a legtöbb ember. 36. 37. 33. 10. aki segítene kezelni pénzügyeimet. Van legalább egy ember. hogy segít a problémáim megoldásában. van valaki. 30. 25. 15.HEFOP 3. 9. akiben megbízom. 12. akitől kölcsön kérhetnék. Nehézséget okoz. Közelebb állok a barátaimhoz. 31. 33. 27. 36. Ha sürgősen 5000 Ft-ra lenne szükségem. 8. 34. Nincs senki. Ha családi válság adódna. 7. Úgy érzem.

Úgy érzem túlságosan keményen dolgozom a munkámban.2. Könnyen meg tudom érteni. előzőnél nem alig jobban észrevehető 3 4 5 6 Az előzőnél jobban Gyakoriság 7 Igen erős(en) Erősség Az Az előzőnél Közepes(en) előzőnél jobban jobban 1. munkámon keresztül. néznem egy újabb nappal a munkában. 8. Túl sok stresszt okoz számomra az. számomra. nagyon energikusnak érzem magam. hogy ez a munka érzelmileg megkeményített. Sokkal érzéketlenebbé váltam az emberek iránt. Klienseim problémáit nagyon hatékonyan oldom meg. A munkámtól fusztráltnak érzem magam. 10. 11. hogy klienseim életét pozitívan befolyásolom a 9. 13. hogy emberekkel dolgozom. 12. dolgokkal (eseményekkel) kapcsolatban. a munkanap végére elhasználódom. és szembe kell 3. amióta ezt a 10. 14. munka után. Aggódom. 15. hogy mi történik néhány kliensemmel. Úgy érzem. munkát végzem. Úgy érzem. hogy erőim végén tartok. modul: Iskolai mentálhigiéné MBI (Maslach Burnout Inventory) Maslach-féle Kiégés Kérdőív Milyen gyakran? 0 1 Néhányszor egy évben Soha vagy kevesebbszer 2 Egyszer egy hónapban 3 Néhányszor egy hónapban 4 Egyszer egy héten 5 Néhányszor egy héten 6 Minden nap Milyen erősen? 0 1 2 Nagyon Az Egyáltalán gyengén. Nem törődöm igazán azzal. Nagyon érdekes dolgot végzek ebben a munkában. személytelen tárgyak lennének.3. amikor felkelek. 19. hogy a munkámból érzelmileg kikapcsoltam magam 2. 7. mintha 5. hogy a klienseim hogyan éreznek a 4. Jókedvűnek és vidámnak érzem magam a klienseimmel végzett 18. 84 . Úgy érzem. Úgy érzem. Emberekkel dolgozni mindennap valódi igénybevételt jelent 6. Kiégettnek érzem magam a munkám miatt. klienseimmel. 16. Úgy érzem. 20. néhány kliensemmel úgy viselkedem. Fáradtnak érzem magam reggel.HEFOP 3. Képes vagyok igazán könnyed atmoszférát teremteni a 17.

modul: Iskolai mentálhigiéné A munkámban az érzelmi problémákat nagyon nyugodtan oldom meg.7.2.18.klienseim engem hibáztatnak néhány problémájukmiatt. 21.2.12.3. Úgy érzem. 22.15.16.19.8.13.20 Deperszonalizáció 5.10. MBI (Maslach Burnout Inventory) Maslach-féle Kiégés Kérdőív Érzelmi kimerülés 1.22 Személyes hatékonyság 4.3.9.6.HEFOP 3. 10.14.17.10.11.21 A személyes hatékonyság tételei a fordítottak! MBI Elszemélytelenedés gyakorisága Elszemélytelenedés erőssége Személyes hatékonyság gyakorisága Személyes hatékonyság erőssége Érzelmi kimerülés gyakorisága Érzelmi kimerülés erőssége alacsony 5–ig 6–ig 40–ig 44–ig 17–ig 25–ig MBI Átlag közepes 6–11 7–14 39–34 43–37 18–29 26–39 magas 12–től 15–től 33–0 36–0 30–tól 40–től 85 .

Nyitott vagyok az életem változásaira. 10. optimistának tartanak. aki azonnal kimondja. Meg vagyok győződve arról. de általában nincs meg bennem a képesség arra. Akár a múltamat vizsgálom. befolyásoljam és fejlesszem mindazt.2. én értelemteli életet élek. Erős az önbecsülésem és vannak olyan értékeim. Általában tudok találni olyasvalakit. Úgy érzem. Gyakran megesik. gondosan olvassa el az egyes állításokat és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: . miért is mennek úgy a dolgok. modul: Iskolai mentálhigiéné 5. aki segít megoldani a problémáimat. úgy hiszem ezek új és érdekes lehetőséget 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 86 . hogy vezető erő vagyok abban. Nagyon jól „olvasok” mások gondolataiban és indítékaiban. Gyakran tudom. ami velem történik jobban függ tőlem. úgy érzem. ha valaki félbeszakít. amit az életben elértem. hogy másokkal együttműködve alakítsam. akkor is tovább dolgozom. ami velünk történik.3. amelyek az emberek jellemző tulajdonságait és életfelfogását írják le. ha szükségem van rá. amiért érdemes harcolnom. számú melléklet PISI (Psychological Immun System Inventory) Pszichológiai immunrendszert mérő kérdőív Ez a kérdőív 80 állítást tartalmaz. Nagyon örülök magamnak és annak. míg be nem fejezem. de gondolataim máshol járnak. Nem kedvelem a különösebben az új és váratlan helyzeteket. Olyan ember vagyok. Találékonyabb vagyok másoknál. Válaszoljon úgy. Úgy gondolom. az zavaros és nem is tudom.az állítás majdnem jellemzi Önt 3 . hogy minden. Olyan érzésem van.az állítás teljes mértékben jellemző Önre 4 . ami az eszébe jut. ami velem történik. Azt gondolom. hogy meg is tegyem. hogy egyre kevésbé vagyok hatékony. Még ha egy munka nehéz is vagy problémákba ütközöm.az állítás egy kicsit jellemző Önre 2 . mit kellene tennem. Gyakran vagyok ideges. hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben jóra fordul. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. akár a jövőmről elmélkedem. mint a sorstól vagy a szerencsétlen körülményektől.az állítás egyáltalán nem jellemző Önre 1 Kérem minden kérdésre válaszoljon.HEFOP 3. Elveszítem a nyugalmamat. Kérjük. hogy sok dolog. Biztos vagyok benne. hogy fizikailag jelen vagyok.. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Akik ismernek. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. Tapasztalataim szerint a siker a jó tervezés eredménye. mikor valami fontos dologra koncentrálok. hogy életem különböző területein egyre sikeresebbé válok. ahogy mennek.

Úgy látom magam. Még ha nyomás alatt állok is.2. Ha valamit elkezdek. hogy hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. én nagyon tisztelem magam azért. nem tudok lépést tartani azzal. Gyakran tudom. Ügyesen rá tudom venni az embereket arra. teljesen meg vagyok győződve róla. mit fognak mondani az emberek. Függetlenül attól. adja az egyik legnagyobb erőt számomra.HEFOP 3. megtaláltam a megfelelő embert. amelyekhez mások eredményesen tudnak kapcsolódni és továbbgondolkodásra készteti őket. úgy látom. hogy a sors vagy a szerencse megoldja a problémámat. ahogy szerettem volna. Ritkán tapasztalom azt. Ha segítségre van szükségem. Gyakran teszek meg dolgokat. tudok hallgatni érzéseimre. Ha a dolgok nem a terv szerint mennek. hogy másoktól kérjek támogatást. távol attól. hogy saját világomban vagyok. Könnyen felidegesít ha hibázom. Sok helyzet volt már. a legtöbb esetben sikerült is. Ritkán vagyok ingerült. Jó érzésekkel gondolok a jövőre. Gyakran vannak olyan ötleteim. hamar feladom. A múlt évben személyiségem egyáltalán nem úgy változott. be is fejezem. hogy új és eredeti ötletekkel álljanak elő. hogy volt valami problémám. még mielőtt megszólalnának. hogy az értelmes és következetesen alakul. akkor is. hogy sikeres legyen. mint izgalmas kihívást. Úgy tekintem magam. Sosem bízom abban. Még ha nehéz helyzetbe kerülök is. Még apró problémák is szoktak aggasztani. mint akinek komoly belső erőforrásai vannak ahhoz. Az utóbbi időben úgy érzem. Anélkül. amit eddig elértem. 10. hogy mások mit gondolnak rólam.3. Mások szerint is jó problémamegoldó vagyok. mint aki nagyon jól ítél meg másokat. A sikereimet kemény munkámnak köszönhetem. aki segített. Általában keresem az új kihívásokat. Ha az életemet nézem. ami körülöttem történik. az élet nehézségeivel való megküzdésben. ami körülöttem zajlik. hogy az indulat elragadna. hogy bármi is értelmet adna mindennapjaimnak. Gyakran jók a megsejtéseim arról. nem a szerencsés körülményeknek. Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat. A váratlan dolgokat az életemben úgy tekintem. Mikor olyan helyzetben voltam. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 87 . modul: Iskolai mentálhigiéné 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 adnak nekem. Gyakran veszem észre magamon. amikor kétségbe vontam. és fenntartom a fejlődés lehetőségét. hogy mint ember fejlődni tudok. nem esik nehezemre. még ha nem is ismerem jól őket. hogy amit el akartam érni. nagyon jól tudok alternatív megoldásokat találni egy problémára. Könnyen válok türelmetlenné. hogy végül minden jóra fordul. amiket aztán megbánok. Az az érzés.

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

56 Jó vagyok az olyan munkában, ahol az új és eredeti ötletek kellenek. 57 Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dolgomban, amit csinálok, biztos vagyok. 58 Ismerőseim között sok olyan van , akire biztosan támaszkodhatom. 59 Csoporthelyzetben gyakran mondják azt az emberek, hogy serkentik őket a gondolataim. 60 Gyakran van olyan érzésem, hogy a világ csak úgy elmegy mellettem. 61 Ha a dolgok nem a terv szerint mennek, könnyen elmegy a kedvem attól, hogy folytassam őket. 62 Jellemző rám az, hogy először beszélek, aztán gondolkodok. 63 Érzékeny vagyok a kritikára. 64 Ha eldöntöttem valamit és az nem úgy megy , ahogy szeretném, dühös leszek. 65 Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátón tekint az életre. 66 A fontos dolgok többségét, amelyek velem történnek, előre látni és ellenőrizni tudom. 67 Úgy érzem, az életemből hiányoznak a világosan megfogalmazott célok. 68 Büszke vagyok magamra, mikor arra gondolok, milyen ember is lett belőlem. 69 Más emberek úgy tűnik változnak, magamról úgy érzem, körbe-körbe járok. 70 Még a váratlan helyzeteket is úgy veszem, hogy azok izgalmas kihívások számomra. 71 Gyakran fel tudom fedezni, milyen szerepet játszanak az emberek egy csoportban, még akkor is, ha ez előttük rejtve marad. 72 Szokatlanul nagy tehetségem van hozzá, hogy többféle megoldást találjak ha kell, ha problémákkal találkozom. 73 Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tenni, amit kell. 74 Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen személyes problémám megoldása érdekében. 75 Csoportban dolgozva gyakran fontosak a gondolataim. 76 Gyakran zavarnak a múlttal és jövővel kapcsolatos gondolatok. 77 Gyakran kezdtem új terv megvalósításához, még mielőtt a korábbit befejeztem volna. 78 Bárcsak ne volnék ilyen hirtelen természetű. 79 Könnyen lehangol, ha kellemetlen dolgokkal találkozom. 80 Én nem vagyok az az ember, aki könnyen elveszíti a nyugalmát Pszichológiai immunredszer II. alkotó-végrehajtómobilizáló alrendszer

I. megközelítő-monitorozó alrendszer

III. önszabályozó alrendszer

88

HEFOP 3.3.2.
pozitív gondolkodás koherencia érzés kontroll érzés öntisztelet társas monitorozás képessége empátia kihívás és rugalmasság -

10. modul: Iskolai mentálhigiéné
leleményesség énhatékonyság érzés növekedésérzés szociális alkotóképesség társas mobilizálás képessége kitartás szinkonképesség impulzuskontroll érzelmi kontroll ingerlékenység, gátlás

I.

II. III.

A pszichológiai immunrendszer felépítése Megközelítő-monitorozó alrendszer: ennek révén a személyiség képes a kognitív apparátus olyan színvonalú működtetésére, amely által a helyzetek megértése, kontrollálása és a pozitív következmények lehetőségének felismerése valósulhat meg a kritikus helyzetekben. Az Alkotó-végrehajtó-mobilizáló alrendszer személyiségjegyei foglalják magukban azokat a módszereket, amelyekkel a személyiség elérheti célját, megváltoztatva saját vagy fizikai, illetve társas környezetét. Az önszabályozó alrendszert alkotó képességek bitzosítják a figyelmi és tudati működés feletti, valamint a sztesszhelyzetekben kialakuló érzelmi állapotok kontrollját, az önszabályozás hatékonyságát.

A 16 faktor a következő: 1. Pozitív gondolkodás A pozitív következmények elvárására és elővételezésére való hajlam. A magas pontértékű személy sikerorientált és tapasztalataiból építkezve optimista, nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. 2. Kontrollérzés A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik, mi fog történni azokban az élethelyzetekben, amikben részt vesz. A magas pontértékű személy aktív erőfeszítéseket tesz a kontroll megszerzésére és megtartására, és a számára új helyzetekben is kontollra készen viselkedik. 3. Koherencia érzés Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség; annak érzése, hogy a külső környezet változásai előre jelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az észszerűen elvárható. A koherencia érzésnek három jó komponense van: a felfogóképesség (környezeti történések differenciált észlelése és elrendezése), a források kezelésének képessége (források felderítése és adekvát felhasználása) és az értelmesség (az élet értelmének érzése és értelemteli életcélok találása). A magas koherencia érzékkel bíró személy az élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti ahelyett, hogy értelmetlen szenvedésként értékelné azokat; amikor konfliktussal találkozik, elkezdi keresni a helyzet értelmét, nem menekül el a megpróbáltatások elől. 4. Öntisztelet Önmagunk pozitív értékelésén túl egy aktív értékmegóvó, az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás. A magas pontértékű személyek értékesnek ítélik önmagukat, kifejezésre juttatják jogos büszkeségüket, és mértéktartó figyelmet fordítanak önmaguk „gondozására”, megbecsülve és reálisan értékelve mindazt, amit létrehoztak. 5. Növekedésérzés

89

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének eredményeit reálisan szemlélve az egyén önmagát egy folyamatos megújulásra és növekedésre képes személyként definiálja. a sikeres önmegvalósítás elvárása motiválja a személyt arra, hogy minél többet asszimiláljon az új tapasztalatokból. 6. Rugalmasság A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és fejlődés igenlése jellemzi a magas pontértékű személyeket. Minden változásban a személyes fejlődés lehetőségeit keresik. 7. Empátia, társas monitorozás Annak mértékét mutatja, hogy a személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítására. 8. Leleményesség A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban, az élet problémáinak a megoldására. A tanult leleményesség a jég hátán való megélés művészete. 9. Énhatékonyság Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az általa kitűzött célt megvalósíthatja. 10. Társas mobilizálás képessége Ennek birtokában az egyén sikeres mások irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik; el tudja érni, hogy támogassák a céljait megvalósításában. Eredményes a meggyőzésben és a kapcsolatteremtésben. 11. Szociális alkotóképesség Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és hasznosítására az együttgondolkodás folyamatában. A magas pontértékű személyek csoportokat szervezve oldják meg az élet azon problémáit, amelyekhez nem elegendőek a személyes forrásaik. A szociális alkotóképesség magas szintjén az emberek tudományos iskolákat alapítanak, mozgalmakat vezényelnek, olyan társulásokat képesek létrehozni, amelyek önként követik és elfogadják azt a gondolkodási formát, távlati célt vagy tudományos programot, amit ők dolgoztak ki, vagy amit ők fontosnak ítélnek. 12. Szinkronképesség Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a környezeti változásokkal, ha erre elszánta magát. Képes pszichés energiáit maradéktalanul a szándéka szerinti tevékenységre koncentrálni. A figyelem és a tudati működés feletti kontroll képessége. 13. Kitartás képessége Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az elhatározott viselkedést, ebben a szükségletek elhalasztásának képessége is segíti őt. 14. Impulzivitás kontroll A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által történő vezérlésre való képesség. A várható következmények elemzésével a kontextuálisan leghelyénvalóbb magatartás és kontrolláltsági fok megválasztására való képesség. 15. Érzelmi kontroll A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége. 16. Ingerlékenység gátlás A személy frusztrációkra adott reakcióit, az indulatok feletti kontrollmértékét, alkati érzékenységét és indulatvezetési módját jellemzi ez a skála.

90

46.62.5138 14.9507 4. Cs.59.65 2.0078 13.HEFOP 3.(szerk): Pszichológiai olvasókönyv.26. Kézirat.29. In: Pléh.74 11.40. O.32.25.78 15.66 3. hogy mennyire érzi őket saját magára jellemzőnek: 1 egyáltalán nem jellemző 4 nagyon jellemző Fordított tételek: 5.9712 13.62.45.31. Boross.35. társas monitorozás Leleményesség Énhatékonyság Társas mobilizálás képessége Szociális alkotóképesség Szinkronképesség Kitartás képessége Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység gátlás N 1670 1669 1668 1670 1668 1668 1670 1668 1670 1671 1669 1670 1104 1668 1671 1667 Átlag 14.77. (2004): A megküzdés és pszichológiai immunitás.16.3036 13.55.80 Pozitív gondolkodás Kontrollérzés Koherencia érzés Öntisztelet Növekedésérzés Rugalmasság Empátia.54. Oláh. A Pszichológiai immunrendresz és mérésének módszere.3121 3.67.73 10.9772 4.12.6.36.8234 4.49.3995 4.9844 3.17.0854 4.23.64.15.68 5.58.72 9.64.79 16.31.1616 3. A.70 7.37.53.. társas monitorozás Leleményesség Énhatékonyság Társas mobilizálás képessége Szociális alkotóképesség Szinkronképesség Kitartás képessége Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység gátlás 1.5639 4.51.46.67 4.6241 15.24.1468 3.61.28.47.48.78.8718 15.19.76. (1996): A megküzdés személyiség tényezői.51.0288 13.9522 3.28.21.39.27.71 8. Budapest.19.9199 4.60.38.18.57.2.7756 13.9. modul: Iskolai mentálhigiéné Értékelés Az egyes állításokról négyfokú skálán kell eldöntenie a kitöltőnek aszerint.79 Pozitív gondolkodás Kontrollérzés Koherencia érzés Öntisztelet Növekedésérzés Rugalmasság Empátia.41.53. 10.34.44.45.7855 12.5485 Forrás: Oláh. Budapest 91 .3722 14.50.63. Osiris.33.76 13.32.6701 13.9292 Szórás 4.47.2132 6.44.14.77 14.3.3346 4.56.22.69.61.69 6.30.5515 16.20.37.52.0558 14.42. A.4341 3.60.8156 13.6653 17.43.75 12.63.

11. Sok veszekedés van az osztályban. 5. 15. Gyakran dicsérnek a tanárok. 4. 18. 26 3. hallgatnak rám. 10. 21. 5. 21. 7. 25. 12. 12. 14. megkérdezem a tanártól. Vannak tanárok. 19. a tanárok segítenek. 26. modul: Iskolai mentálhigiéné 6. A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni. számú melléklet HOGYAN ÉRZIK MAGUKAT A GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN? (Szerkesztette: Kósáné Ormai Vera) Forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. ugratják egymást az osztályban. 20. 8. 24. 9. 8. hogy jó tanulmányi eredményt érjek el. 26. 13. Az osztálytársaim becsülnek engem. Ha nem tudok valamit megcsinálni. ha szükségem volna rá. 10. 17. Néhány tanárt nem kedvelek. 2. 16. Nincsenek helyes vagy helytelen megoldások! Kérlek. 12. Kérlek. Nekem nem fontos.3. amit az iskolában tanulunk. Ha nem értek meg valamit. 16. mit is kell csinálnom. 4. 24 2. Az osztályunk összetart. Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Fordított állítások: 3. 7. 6. hogy elmegyek egy másik iskolába. Nagyon érdekel. A tanulóknak fontos. A tanárok kedvesek velem. 3. 22. hogy ebbe az iskolába járhatok. Örülök. 1998. 18. akivel órán kívül is szoktam beszélgetni.2. Osztálytársaim előtt bármiről nyugodtan beszélhetek. akik nem magyarázzák el. Rosszul érzem magam az osztályban. Az osztályban sok barátom van. 9. 22. minden kérdésre őszintén válaszolj! 1. A gyerekek gyakran csúfolják. 23. 20. 23 6. Nem nagyon szeretek tanulni. 21. Félek a feleléstől. 13. olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat és értékeld azokat igennel vagy nemmel az alapján. 16. 19 92 . 10. 25. 14. 5. Gyakran unatkozom az órán. 11. 19. hogy jó osztályzatot kapjak. Számíthatok osztálytársaimra. 25. 17. DIMENZIÓK Tanárokkal kapcsolatos kijelentések (n=8) Tanulási motivációt mérő állítások (n=8) Társakhoz fűződő kapcsolat (n=8) Iskolához fűződő viszony (n=2) Tételek 1.HEFOP 3. Gondoltam már arra. 15. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány. 17. A tanárokat érdekli a véleményem. Mindig megcsinálom a házi feladatot. hogy jellemző-e rád. vagy sem. 14. Van olyan tanárom.

A tantestület igazi közösség. Az igazgató minden kérdésben saját álláspontját igyekszik érvényre juttatni. Az igazgató bírálataiban igyekszik tapintatos maradni. Az igazgató nem ismeri a tanárok egymás közötti személyes kapcsolatait. olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és értékelje a felsorolt állításokat az alapján. hogy mennyire jellemző a tantestületre. véleményét tükrözzék vissza a válaszai. ha az igazgató az osztályukba látogat. 1980. Az iskolavezetés törődik azzal. nehezen alakul ki közös álláspont. A tanárok nem taníthatnak saját elképzeléseik szerint. számú melléklet ISKOLAI SZERVEZETI KLÍMA TESZT (Szerkesztette: Halász Gábor) Forrás: Halász Gábor: Az iskolai szervezet elemzése. Az iskolán kívül a tanárok között megszűnik minden személyes kapcsolat. Az igazgató tájékozott munkatársai személyes problémáiról. Az igazgató maga is keményen dolgozik.3. aki szívesebben tanítana másik iskolában. hogy az Ön legpontosabb megítélését. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. Az igazgató távolságot tart kollégáival szemben. Jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: 5: az állítás teljes mértékben. 10. Az igazgató érti a szakmáját. Több olyan tanár is van. Kérem. A tantestületet túl sok felesleges feladattal terhelik meg. Az igazgató szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet. A tanárok egy része tart attól. többnyire jellemző 3: az állítás többé-kevésbé jellemző 2: az állítás általában nem jellemző 1: az állítás egyáltalán nem jellemző Kérem. Az iskolai vezetőség törődik a tanárok szakmai fejlődésével. minden kérdésre válaszoljon. értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés. Válaszoljon úgy. A tantestületi vitákon. hogy a tantestület tagjai jól érezzék magukat. A fiatalabb és idősebb tanárok nem értik meg egymást. A tantestület jó munkaközösség.HEFOP 3.2. A tantestületben vannak szembenálló csoportok. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 93 . Az igazgató jó szervező. MTA. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 A tanári szoba barátságos légkörű. mindig jellemző 4: az állítás általában. bírálatra. Az igazgató kezdeményezésre. klikkek. Kutatási beszámoló az iskolai szervezeti klíma vizsgálatáról. A tanárok egy része tart az igazgatótól. új megoldások keresésére bíztatja a tantestületet. így állít példát. A tantestület különböző pedagógiai kérdésekben általában egy véleményen van. modul: Iskolai mentálhigiéné 7.

számíthat a kollégái segítségére. 60 Az igazgató döntései során ténylegesen figyelmbe veszi a tantestület javaslatait. 31 Az iskolai felszerelések nem felelnek meg az igényeknek. 27 A tantestület tagjai között nincsenek személyes ellentétek. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 94 .2. hogy a tantestület tagjai kérdés nélkül hajtsák végre az utasításait. 58 Az igazgató előre bejelenti. 32 Az igazgató rögtön észreveszi. akik komoly munkát végeznek. 38 Az igazgató megköveteli. 57 Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáik megoldásában. ami az iskolában történik. 61 A tantestület tagjai meg szokták beszélni egymással magánéletük problémáit. 45 Az igazgató alig ismeri tanárait mint embereket. amit maga sem tudna elvégezni. 40 A tanárok többsége lelkesedéssel végzi a munkáját.HEFOP 3. problémák vannak. ha órát látogat. 53 A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket. 28 Az igazgató különböző feladatok elvégzésére könnyen talál önként vállalkozót a tantestületben. ha valahol nehézségek. 41 A tanárok személyes problémákkal nyugodtan fordulhatnak az igazgatóhoz. 59 Ha valaki bajban van. 34 Az iskolában túlságosan sok az óralátogatás. hogy mindenki a képességei legjavát nyújtsa. még akkor is. 54 Az igazgató olyasmit is megkövetel. 46 A tantestület tagjait érdekli az is. 43 Az igazgató világosan és egyértelműen meghatározza a tantestület feladatait. 56 Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét. hogy mi történik az iskolában. 47 Az iskolavezetés elismeri azokat a pedagógusokat. 48 Előfordul. 37 Az iskolavezetés inkább akadályozza. 39 Az iskolán és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása. 49 A tantestület részt szokott venni iskolán kívüli közös programokon. 35 Az igazgató elvárja a tantestülettől. 30 Az iskolavezetés nem fordít elég gondot az iskolában felmerülő problémák megoldására. 62 Az igazgató elvárja. 44 Az igazgató igyekszik elsimítani a tantestületen belül jelentkező kisebbnagyobb nézeteltéréseket. 36 A tantestület több tagját szoros érzelmi kötelék fűzi egymáshoz. 50 Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik. 52 Feladatosztáskor az igazgató figyelembe veszi az egyes tanárok teherbírását. ha a tantestület valamelyik tagjának rossz kedve van. hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást.3. hogy mindenről tájékoztassák. 55 Az igazgató felfigyel arra. 10. 29 Az igazgató gyakran nem elég tájékozott arról. ha erre külön nem szólítják fel őket. 51 Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak a felmerülő pedagógiai problémákkal kapcsolatban. 33 Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét. modul: Iskolai mentálhigiéné 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 26 A tanárok szívesen ellátnak iskolai feladatokat munkaidőn túl is. 42 A tantestületben barátok között érzi magát az ember. ami kollégáikkal az iskolán kívül történik. mint segíti az iskola munkáját.

A tantestület tagjai között vannak nézeteltérések. 62. 32. 26.2. A vezetés közvetlensége. 29. 16. 14. 56. A teljesítmény kihangsúlyozása Ebben a dimenzióban egymással szemben áll egy olyan vezetés. jó hangulat uralkodik. 58. makacsul kitart mellette. 9. 3. 23. rugalmas és közvetlen stílusú vezetés egy tekintélyelvű. 15. 33. 2. 11. merev és távolságtartó vezetéssel. amely megköveteli a teljesítményt és az instrumentálisan hatékony szervezet kialakítására helyezi a hangsúlyt. 22. 6. amelyet meghatároz a vezetés személyes befolyása azzal a szervezettel. 75. 18. Az igazgató. Ha a tantestület együtt van. vagyis nem helyez hangsúlyt a feladat kitűzésére és a kitűzött feladatok végrehajtására. Szabad önmegvalósítás Tételek 19. 40. 4. 51. demokratizmusa Ebben a dimenzióban szemben áll egy demokratikusan irányító. 45. 18. A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik az igazgatóval. ahol a vezetés személyes hatása jelentéktelen. 21. tanácsot kér a tantestülettől. 30. Az igazgató több megoldási javaslatot is figyelembe vesz döntései előtt. hogy hatalom van a kezében.HEFOP 3. 69 3. 6. 35. 42. 75 A dimenziók jelentései: 1. 13. 53. 39. szemben egy olyannal. A tantestület tagjai megbeszélik egymással pedagógiai problémáikat. 34. Személyes vezetői befolyás 4. 28. 14. 60. hanem a működés tárgyszerű szabályozói és a szervezet „tehetetlensége”. amely elhanyagolja az instrumentális feladatokat. 65 7. 61 8. Figyelmesség 5. Azaz az első esetben a vezető személyes hatása dinamizálja a szervezeti működést. 29. modul: Iskolai mentálhigiéné 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Az igazgató mielőtt döntést hoz. Az igazgató elsők között van bent az iskolában és az utolsók között távozik. 38. 41. 67. 75 A tantestület tagjai korlátozva vannak oktatási és nevelési módszereik megválasztásában. 63. Személyes vezetői befolyás Ebben a dimenzióban szemben áll az a szervezet. A vezetés közvetlensége. DIMENZIÓK (8) 1. 37. 43. 46. 73 12. Az igazgató hamar rátalál a helyes megoldásra. A teljesítmény kihangsúlyozása 2. 20. 52. 74. 59. 62. Bensőséges kapcsolatok 8. 70. 37. 27. 47. 4. 12. Az igazgató bátorítja az új megoldásokkal próbálkozó pedagógusokat. 54. 71. 24.3. 72. 95 . 49. 54. ha egyszer valamit elhatároz. 50. 44. 23. 57 2. 71 5. 10. 72. 21. valamint a teljesítmény alapján értékeli a szervezet tagjait. 1 2 3 4 1 2 3 4 Fordított tételek: 3. 64. 31. 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 10. 36. 68 1. 45. 55. 66. 31. akik valamilyen problémára újszerű megoldást javasolnak. 13. 22. 15. demokratizmusa 3. 74. Az igazgató érezteti a tantestület tagjaival. 64. A tantestület leinti azokat a tagjait. A tantestület mint munkaközösség 6. míg a másik esetben a szervezetet nem a vezető működteti. A tantestület mint szociális csoport 7. 30. 48. 10. 25. 17.

A tantestület mint munkaközösség Ebben a dimenzióban az instrumentálisan hatékony. amely a tagjai számára biztosítja személyes kibontakozásuk lehetőségét (pl. 7. a megfelelő munkakörülmények) és az. ahol a tagok között nincsenek bensőséges és a szervezet kereteit túllépő kapcsolatok.HEFOP 3. 96 . modul: Iskolai mentálhigiéné A vezetés az egyik végponton a beosztottak szociális szükségleteiről tájékozott és azokat kiszolgáló. Figyelmesség 10. 4. széthúzó tantestület van. instrumentális együttműködésre képtelen tantestülettel. Bensőséges kapcsolatok Itt a bensőséges és a szervezeten túlmutató kapcsolatok meglétével jellemezhető szervezet áll szemben egy olyannal. A tantestület mint szociális csoport Ebben a dimenzióban az egyik oldalon áll a jól funkcionáló szociális csoportot alkotó tantestület. 5.3. Szabad önmegvalósítás Ebben a dimenzióban szembe kerül egymással az a szervezet.2. együttműködésre képes tantestület áll szemben a közös feladatmegosztásra. 8. 6. amely kielégíti a csoporttagok szociális szükségleteit. A másikon pedig a szociális szempontból diszfunkcionális. amely ezt nem biztosítja. a másik póluson viszont azokról nem tájékozott vagy őket elhanyagoló vezetés.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->